OTKA KUTATÁSI BESZÁMOLÓ DEMOGRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS VÁLTOZÁSOK SZEGED LAKÓTELEPEIN

OTKA KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

DEMOGRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS VÁLTOZÁSOK SZEGED LAKÓTELEPEIN Jelen munka Szegeden 1999-2000-ben egy 600 fős mintán elvégzett reprezentatív mintavétel eredményéről számol be. A próbafelvétel tapasztalatait is rögzíti, valamint az elkészült számítógépes földolgozás adataiból készített táblázatokat, grafikonokat, amelyek további elemzések céljára felhasználhatóak, különös tekintettel majd a 2001-es népszámlálás eredményeivel való egybevetési lehetőségre a közeljövőben, amelyek várhatóan – részletezett adatokban – 2002 évvégétől várhatóak. A felmérést végző csoport vezetője Dr. Petres Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Statisztikai-és Demográfiai Tanszékének docense. Közreműködői Dr. Szondi Ildikó, a Tanszék adjunktusa, Dr. Lencsés Gyula, aki matematikus-szociológus az Egyetem Szociológiai Tanszékén, Ocskó Géza matematikus-jogász (a próbafelvétel kivitelezője joghallgatókkal) Idovika Bettina, Kovács Péter matematika-informatika szakos tanárok, a Tanszék PhD ösztöndíjasai, Vízhányó Ferenc közgazdász, Sántha Réka matematika szakos tanár, valamint Társadalomstatisztika speciálkollégiumot felvett jogász, matematika és informatika szakos hallgatók. A felmérés anyagi hátterét az Országos Tudományos Kutatási Alaptól (OTKA)1 pályázaton nyert összeg biztosította. A felmérés célja volt megvizsgálni Szeged három lakótelepének jelenlegi helyzetét, az elmúlt három évtized változásait a Konrád – Szelényi szerzőpáros2 1969-ben közölt adataihoz képest, a városmagot körbefonó új, tömegszerűen beépített városrészeken e tárgykörben végzett vizsgálódásai eredményéhez képest. Mivel a felméréshez rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások meglehetősen végesek, ezért szó sem lehetett teljes körű, minden lakótelepre kiterjedő vizsgálatról. Természetesen a kiválasztott lakótelepeken is csak egy jól körülhatárolt reprezentatív minta alapján lehetett a felmérést elvégezni. A vizsgálatba célszerű volt így bevonni a legrégebbi és a legújabb lakótelepeket. Így esett a választás az újszegedi Odessza lakótelepre, amely esetében rendelkezünk a korábbi adatokkal, lévén, hogy Szeged esetében Konrád György és Szelényi Iván itt végezték el a harminc évvel ezelőtt lezajlott felmérésüket. A másik kiválasztott lakótelep Makkosháza, amely lakótelep életkorát tekintve a huszadik évéhez közeledik. Igaz ugyan, hogy ÚjRókuson csak alig több, mint 10 éve fejezték be a "cseréptetős" 4 szintes panelházak építését, de ezek száma sokkal kisebb, mint Makkosháza városrészben tömegesen épült tömbházak száma. Ezen felül Makkosháza abban is "túltesz" a többi lakótelepen, hogy messze itt állnak a legsűrűbben a panelházak és aránylag sok a 10 emeletes épület is. Elmondható minden bizonnyal, hogy az összes szegedi lakótelep közül valószínűleg itt a legkisebb az egy főre jutó terület is. Összehasonlításul célszerűnek látszott egy kertvárosi jellegű városrészben is elvégezni a felmérést. Így esett a választás az aránylag régen épült Fodor-kert városrészre. Ez a városrész a körtöltésen belül helyezkedik el. Hasonló a megközelíthetősége is, mint a szomszédos Makkosháza városrésznek és az egymás melletti elhelyezkedésük különösen érdekessé teszi az adatokban való különbözőségeket. 1 2

OTKA T26042 nyilvántartási szám Szelényi Iván - Konrád György: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Akadémiai kiadó, Bp. 1969 1

A kutatás időtartama négy év. Az első évben, 1998-ban a főbb elvek tisztázása történt meg. Előzetesen a felmérést végző csoport összeállított egy kb. 60 pontból álló kérdőívet. E kérdőív alapja a korábbi, Konrád–Szelényi felmérésben szereplő kérdések voltak, természetesen módosítva azokat a mai körülményekhez. Ezek az előzetesen megfogalmazott kérdések nem lehettek még minden vonatkozásban pontosak. Néha nehezen értelmezhetőeknek is bizonyultak a próbafelmérés végzésekor. Az is előfordult, hogy egyáltalán nem értette meg a kérdezett a feltett kérdést, amely megfogalmazójának természetes volt, a gyakorlati helyzetben pedig egyáltalán nem bizonyult annak. Az 1998 szeptemberében lezajlott a próbafelvétel. Egy könnyen értelmezhető, világosan fogalmazott kérdésekből álló kérdőívet kellett kialakítani az előzetes (Konrád – Szelényi) kérdőív alapul vételével. A próbakérdőívet önként jelentkező joghallgatóknak adtuk oda. Kértük, hogy a megadott városrészekben tetszőleges családoknál töltsék ki a kérdőíveket, és minden kérdésnél figyeljenek a reakciókra. Különös tekintettel arra, mely kérdéseket nem értenek; melyek azok a kérdések, amelyekre nem szívesen válaszolnak, illetve egyáltalán nem hajlandóak válaszolni. Ebben a munkában 10 joghallgató volt a segítségünkre. Ők összesen 26 kitöltött kérdőívvel érkeztek vissza. Ezek eredményéből ugyan messzemenő következtetéseket semmiképpen nem lehet levonni, de a válaszokból látszik, mely kérdéseket kellett átfogalmazni, összevonni, esetleg mely kérdéseket lehet a végső kérdőívből elhagyni. Minden próba-tesztelő hallgatót személyesen is megkérdeztünk tapasztalatairól. A kérdőív kitöltés egyéb körülményeiről is alaposan kikérdeztük segítőinket. Előzmények Amint az köztudott, Magyarország vidéki nagyvárosaiban a hatvanas évektől kezdődően nagyarányú lakásépítések kezdődtek. Először téglából épültek 4 szintes házak. Jó példa erre Újszegeden, az Odessza lakótelepen - a vizsgálatba is bevont - Fésű utca és környéke. Mivel így aránylag drágán és egyszerre csak kevés lakást lehetett felépíteni, hamarosan tervek születtek ennél gazdaságosabbnak mutatkozó épületek elkészítésére. Házgyári technológiával aránylag gyorsan fel lehetett építeni nagy házakat. Akkoriban erre óriási igény is volt, hiszen az ekkor bevezetett, új típusú támogatások miatt a fiatalok nagy számban alapítottak családot, és valamilyen lakásmegoldásra volt szükségük. A legtöbb fiatalnak csak a legolcsóbb megoldás jöhetett számításba. Így is csak többéves várakozással, és nagy hitelekkel voltak képesek megszerezni első lakásukat. Mivel akkoriban igen erős politikai kérdés volt, hogy a munkásosztály tagjainak megfelelő, lehetőleg összkomfortos lakásban kell lakniuk, ezért kis túlzással az is mondható, hogy csak az építési kapacitás szabott határt a panelházak telepszerű építésének. A lakáskérdés és városfelújítás problémaköre világszerte első kérdések közé tartozott ez idő tájt. Ugyanakkor, mikor Európa ezen a vidékén a telepszerű építkezést részesítették előnyben, az Amerikai Egyesült Államokban éppen erősen kedveztek a központi programokkal a Kormányzati biztosítékú jelzálog hitelek megítélésével azoknak a családi házaknak, amelyek költséges telken, és feltétlenül a nagyvárosok szélén épültek. Az amerikai kertvárosok pontosan az 1940-es, 1950-es, és 1960-as nagy lakásépítési konjunktúrák idején alakultak ki, mivel az “amerikai lakásigényvizsgálatok szerint a legtöbb ember valóban ilyen lakást szeretne magának. Az amerikaiak túlnyomó többsége olyan különálló házat kíván, amit gyep övez, és ahol gyerekek játszhatnak...”3 3

Scott Greer: A lakáskérdés és városfelújítás problémái. Social Problems. A modern Approach c. kötet. Szerk. Howard S. Becker. John Wiley and Sons, 1966. 2

Eleinte a telepszerű építkezés - kezdetekor – lelkesítőleg hatott a leendő lakókra, és a lakáshelyzeten központilag javítani kívánókra. A zsúfolt lakásokra és az építkezési hiányosságokra mindig találtak pozitív válaszokat. A konyhákat például azért nem tervezték nagyobbra, mert úgyis mindenki a közétkeztetésben étkezik majd az elképzelések szerint: a szülők a munkahelyen, a gyerekek az oktatási intézményekben. Hétvégén pedig mindenki "megengedheti" majd magának, hogy a lakótelepeken - a házakhoz hasonló elemekből felépült - olcsó éttermekben ebédeljen. A dolgozó nőknek sem kell majd otthon mosni –vélte a korabeli ideológia- mivel a mindenütt elérhető Patyolat, amely elvégzi a tisztítást helyettük is. Ezért nincs is szükség mosókonyhára, és a fürdőszobát is a lehető legkisebb méretre elegendőnek tartották ezért építeni (kispórolva belőlük az ablakokat...). A kényelem ígérete és az aránylag kis bekerülési összeg azonban – legalábbis eleinte – feledtette a nyilvánvaló problémákat. Politikai okokból nem lehetett egykönnyen felvetni a gondokat. Az idő múltával azonban mégis egyre többen kezdtek foglalkozni a lakótelepek gondjaival. Szelényi Iván és Konrád György a hatvanas évek végén végzett országos szociológiai és demográfiai felmérésben igyekeztek képet kapni a lakótelepeken élő emberek problémáiról, gondjairól, abban a reményben, hogy eredményükkel befolyásolni tudják a központi döntéseket. Ugyanezen nemes szándékok vezették a kor neves városszociológusait és lakásszociológusait.4 Azonban az eredmények azt mutatják, hogy a kívánt célt nem sikerült teljesen elérniük. Még 15 év múlva is teljesen hasonló módszerekkel, hasonló elgondolások alapján épültek - Szegeden is - a tömbházak. Jelen felmérés célja az lehet, hogy – összehasonlítva a kertvárossal – megvizsgáljuk, hosszú távon jár-e hátrányokkal, ha a népesség nagy számban él olyan tömbházakban, amilyenek nagy számban találhatóak a magyar városokban. A kérdőív összeállítása Az elkészítendő kérdőívnek több feltételnek kellett egyszerre megfelelnie. Minden szempontot kielégítő kérdőívet nyilvánvalóan lehetetlen volt tervezni. A különböző elvárások között prioritásokat kellett meghatározni, és kompromisszumokat is kellett kötni. Először is nem lehetett túl hosszú. A 30 évvel ezelőtti felmérés 191 összetett kérdésből állt. Egy kérdőív kitöltésének átlagos ideje meghaladta az 1 órát. A mai rohanó világban nehezen várható el, hogy ennyi időt áldozzanak az emberek egy olyan dologra, amelyből semmilyen közvetlen hasznuk sem származik. Úgy tűnik, hogy a próba kérdőíven szereplő 60 kérdés még elviselhető időtartamú volt a lekérdezés szimulációjakor. A 26 próbakérdőívet átlagosan, egyenként 30 perc alatt töltötték ki a kérdezők. A lekérdezési időt nagyban növelte, ha egyes kérdéseket kommentálni kellett, tehát az egyszerű, világos kérdésfeltevések ezen javítottak. A későbbi számítógépes feldolgozást szolgálta, hogy lehetőleg csak olyan kérdéseket igyekeztünk megfogalmazni, amelyekre a válaszok előre meghatározottak voltak. Így a kérdezés is gyorsabb lett. Némely típusú kérdés esetében azonban nem célszerű behatárolni előre a lehetséges válaszok körét. Az előzetes tesztelés jó volt arra, hogy megkapjuk a leggyakoribb válaszokat. Abban az esetben, ahol egy kérdésre nagyon sok különböző válasz érkezett, ott 4

Városszociológia. Hans Paul Bahrdt, William Bascom, Otis Dudley Duncam, Ernest W. Burgess, Herbert J. Gans, Scott Greer, Herner Hoyt, Jane Jacobs, Siri Musil, Elisabeth Pfeil, Leonard Reisman, John A Rex, Georg Simmel, Gideon Sjoberg, Louis Wirth és T.I. Zaszlavszkaja válogatott tanulmányai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1973. 442.p. Bevezető tanulmányt: Szelényi Iván írta. 3

nem volt érdemes meghatározni a lehetséges válaszokat előre. Az adatok kiértékelésekor lett célszerű a tartalmilag hasonló válaszokat a szöveges kérdéseknél összevonni, és az esetlegesen sehova sem sorolható néhány választ az "egyéb" kategóriába összevonni. Csak a szöveges válaszok számítógépes - sok munkát igénylő - feldolgozása után 106 oldal táblázat született, kiértékelésére 2001-ben került sor. A próbalekérdezés kérdőívénél eredetileg nem szerepelt az "egyéb", "nem tudja", "nincs véleménye", "nem akar válaszolni", stb. típusú alternatíva. Ezek közül az értelemszerűen odaillővel több helyen ki kellett egészíteni az eredeti kérdőívet. A kérdéseket célszerűnek láttuk csoportosítani. Azonban nem pontosan olyan csoportosítást alkalmaztunk, mint amilyen a Szelényi – Konrád – féle felmérésben szerepelt. Ennek oka az, hogy a mostani kérdőív sokkal rövidebb; némely témakörből kevés kérdés lett föltéve – ezért nem is szerepelhetett külön csoportban. Az eltelt harminc év következtében is adódott jónéhány olyan kérdés, amelyek máshogyan kellett, hogy megfogalmazódjanak, vagy újonnan tapasztalható tényekként jelentkeztek felveendő, és megvizsgálni szükséges szempontok. A kérdőíven csak a legszükségesebb magyarázatok találhatóak. Az eddigi tapasztalatok szerint célszerűnek látszott az a kitöltési mód, hogy a kérdező tölti ki a kérdőívet a megkérdezettek válaszai alapján. Ekkor csak a kérdezőknek kell tisztában lenni a kérdések értelmezésével. Nekik viszont fel kellett készülniük helyzetekre – bár elég váratlan esetek is előfordultak a megkérdezés során – és ilyenkor nem a legszerencsésebb válasz a kérdezőtől, hogy "ezt én sem tudom". Mintaválasztás Kutatásunkban Szeged három jól elkülöníthető – és hipotéziseink szerint jellegzetesen különbségeket mutató – lakóövezetét: két lakótelepet (Makkosháza és Odessza), valamint egy kertvárosi övezetet (Fodor-kert) vizsgáltuk. A lakóövezetek kiválasztása lehetővé teszi, hogy két különböző jellegű lakótelepi övezetet: egy régebbit (Odessza) és egy újabbat (Makkosháza) össze tudjunk hasonlítani. A lakótelepek és a kertvárosi övezet összehasonlítását pedig megkönnyíti, hogy Fodor-kert a Makkosháza lakótelep közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

4

Makkosház és Fodor-kert térképe5

5

Készítette: Firbás-Térkép Stúdió 5

Odessza térképe

A mintaválasztás alapját a helyi népesség-nyilvántartó gyakorlatilag naprakész adatbázisa szolgáltatta. A vizsgálati egységeket a háztartások képezték, így a lakott és bejelentett lakások aktuális listáját használtuk fel. A teljes sokaság létszáma területenként: Makkosháza: 3271 lakás. Odessza: 2842 lakás Fodor-kert: 378 lakás. Tekintettel a jelentős létszámbeli eltérésekre és a rendelkezésre álló kérdezőbiztosi kapacitásra, úgy döntöttünk, hogy a két lakótelepről 9%-os, Fodor-kertből pedig – annak érde-

6

kében, hogy önálló csoportként is statisztikailag értékelhető eredményeket kapjunk - 25%-os mintát veszünk. A mintavételezés a lakások utca és házszám szerint rendezett listájáról véletlen kezdőpontú szisztematikus kiválasztással történt. A lakótelepeken minden 11-ik, Fodor-kertben pedig minden negyedik háztartás került a mintába. Lakótelepeken a 11-es periódus kizárta azt a hibaforrást, hogy esetleges periodikusan ismétlődések miatt bizonyos típusú lakások aránytalanul kerüljenek a mintába. A kertvárosban ilyen veszélyforrás nem volt. Pótcímek (legközelebbi szomszéd) alkalmazásával végül a következő mintanagyságot tudtuk elérni: Makkosháza: 306 lakás Odessza: 260 lakás Fodor-kert: 87 lakás. A minta a háztartások területi eloszlására nézve lakóövezetenként reprezentatívnak tekinthető. Mivel célunk csupán a három lakóövezet összehasonlítása volt, nem jelentett problémát, hogy a mintavételi arány nem azonos a lakótelepeken és a kertvárosi övezetben. Ugyancsak a fenti megfontolások miatt nem volt szükség az adatok súlyozására. A kérdőíves felmérést és az adatok rögzítését az SZTE JTK nappali tagozatos hallgatói végezték, a kutatást szervező oktató kurzusának keretei között. Az adatfelvétel időpontja: 2000. év tavasza Az adatok rögzítését Microsoft Excel programmal, a statisztikai elemzéseket az SPSS for Windows programcsomaggal végeztük el. Mindezek után következnek az egyes csoportokba sorolt kérdések, a felmérés eredményeiből készült ábrák, táblázatok, diagramok, azok értelmezése.

I. Lakókörnyezet Ebben a kérdéscsoportban a lakóhely környezetéről tettünk fel kérdéseket. E bevezető kérdések jó része szubjektív jellegű. A válaszok esetében a számítógépes feldolgozás adataiból három adatot közlünk sorrendben. Azok értelemszerűen a három vizsgált városrészre vonatkoznak. Az első adat Odessza, a második Makkosháza, a harmadiknak közölt adat pedig mindig Fodor-kertre vonatkozik (az öszszeadások függőlegesen adják ki a 100%-ot ebben a csoportosításban). 1. Véleménye szerint az ön városrésze melyik típusba sorolható? fejlődő (21, 37, 52%) stagnáló (64, 49, 45%) hanyatló (15, 14, 3%)

7

Odessza

Hanyatló 15%

Makkosháza

Hanyatló 14%

Fejlődő 21%

Fejlődő 37%

Változatlan 49%

Változatlan 64%

Fodor-kert

Hanyatló 3%

Változatlan 45%

Fejlődő 52%

2. Ön szerint hol jobb lakni? Budapesten (11, 9, 9%) vidéki nagyvárosban (66, 54, 74%) vidéki kisvárosban (16, 22, 15%) nagyobb faluban (5, 7, 1%) kisebb faluban (2, 3, 1%) tanyán, távol a lakott településektől (0, 5, 0%)

Hol jobb lakni? 500 400 300 200 100 0 Budapest

Vidéki Vidéki nagyváros kisváros

Nagyobb falu

Kisebb falu

Tanya

Odessza

29

169

41

12

5

1

Makkosháza

27

165

66

21

11

15

Fodor-kert

8

64

13

1

1

0

ÖSSZES

64

398

120

34

17

16

Az próba kérdőív azon kérdése, amelyik az ország többi településéhez viszonyítva hasonlíttatta volna össze a vizsgálatba vont háztartások életszínvonalát, nem bizonyult

8

elég szabatosnak. A legtöbb válasz az volt, hogy "hasonló". Ehelyett inkább azt kérdeztük meg a végső kérdőívben, hogy a lakóhely és a többi városrész között érezhető-e életszínvonalbeli különbség. Megjegyzendő, hogy itt az "életszínvonal" kifejezést --mint az várható is volt-, szubjektíven értelmezték a kérdezettek. 3. Ebben a városrészben, ahol Ön lakik, véleménye szerint a város többi városrészéhez képest a lakosság életszínvonala: jobb (17, 6, 15%) hasonló (70, 73, 77%) rosszabb (13, 21, 8%) A Konrád – Szelényi – féle vizsgálat esetében a mintába került családok 71%-a teljesen, 24%a részben elégedett a lakóteleppel általában, és csupán 5%-uk nem szereti. Az elégedettség hasonló adatokat mutat; a rosszabb körülményekre panaszkodók arányszáma növekedett a 3 évtized alatt 5%-ról 13, ill. 21 %-ra. Érdekes, hogy az idősebb lakótelep esetében csak 13%, míg a fiatal lakótelep esetén 21%-ra nőtt a körülményeket rosszabbnak ítélők aránya. Ez valószínűleg abból adódik, hogy a közel 40 éves Odessza lakótelep belakottsága miatt jóval humanizáltabbá vált, jóval kevesebb a magas házak aránya, míg Makkosházán főleg 10 emeletes szalag- és tömbházakat építettek, az eredeti kertvárost teljesen a föld színével egyenlővé téve változtatták Karthagóvá a lakótelep építésekor a vidéket. Az első zöld részek ma, a lakótelep két évtizedes létezése után kezdenek természetes környezeti képre emlékeztetni. Valószínűleg azonban soha nem válik olyan otthonossá, mint Odessza, mert a szalag tízemeletesek hosszú zárt tömbje mindezt nehézzé teszi. (Szélvédettséggel való elégedetlenség már 1969-ben is közel 60%-os volt) Bár az amerikai slumok megszüntetésének tapasztalatai jelzik, hogy slumok létrejötte nem csak fizikális, hanem társadalmi, szociális tényezőkre vezethetőek viszsza.6 Felszámolásuk sem ítélhető meg egyértelműen pozitívnak. Valószínűleg a magyar lakótelepek hosszú távú továbbélésére reális felkészülni Magyarországon is, ezért szükséges mindent megtenni humanizálásuk érdekében.

É le ts zínv o na l 1 00 % 8 0% 6 0% 4 0% 2 0% 0% R os szab b H as onló J ob b

O d es sza

M a kko shá za

F o do r-ke rt

ÖSSZES

33

63

7

1 03

1 82

2 22

66

4 70

44

17

13

74

6

Jane Jacobs: az amerikai nagyvárosok élete és halála. The Dath and Life of Great American Cities. Random House. 1961. 3-29. p. 9

4. Milyen nagyságrendű szociális különbséget érez az Ön városrészének lakói között? nem érez különbséget (29, 43, 32%) 2-3-szorost (50, 48, 52%) 4-5-szöröst (12, 7, 13%) még nagyobbat (9, 2, 3%) A korábbi vizsgálatoknál a szociális különbségekre való rákérdezés fel sem merülhetett. Mindez eddig lappangó jelenségként volt csak érzékelhető, a rendszerváltás óta viszont egyre élesebb különbségek tapasztalhatóak. Vizsgálódásaink tervezett továbbfejlesztésében valószínűleg ez lesz az egyik irány. Szociális különbség ÖSSZES Fodor-kert Makkosháza Odessza 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

ÖSSZES

Még nagyobb

22

7

3

32

4-5x

31

20

11

62

2-3x

129

146

45

320

Nem érez

75

131

28

234

A lakókörnyezetben lévő intézményekről alkotott szubjektív véleményeket kérdezzük ezután:

5. Milyennek ítéli meg lakókörnyezetének intézményekkel való ellátottságát? Kérjük 1-töl 5-ig osztályozzon, mint ahogyan az iskolában szokás: 5-ös a legjöbb, 1-es a legrosszabb osztályzat. Míg 1969-ben a lakótelepiek legkevésbé elégedettek a lakótelep üzlet- és intézményi ellátottságával voltak7, addig felmérésünkben ehhez képest mindkét telepszerű építésű városrész jobb értékelést kapott ebben a vonatkozásban, mint a kertvárosi városrész. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a tömeges városrészekbe intézményesen , és a magánszektor jóvoltából is, a mai időkre jobb színvonalúra alakult az ellátás. Az üzletláncok kimondottan előnyben részesítik a tömegszerű városrészeket, eleve ilyen helyekre telepednek. Ugyanígy kis- és nagyobb üzletek egyaránt szívesen nyitnak ezekben a városrészekben. A közintézményekre pedig külön gondja volt a beépítőknek, amelyek azóta megtalálták helyüket, saját arcukat ezeken a telepeken. Egyedül a kulturális intézmények nem nyertek létjogosultságot. Ennek fő oka valószínűleg e szféra pénztelenségében is keresendő. Az egyre jobban lábadozó civil 7

Korányi – Szelényi 109. oldal 10

mozgalmak remélhetőleg ezen a téren is javítanak az elkövetkezőkben a lakótelepek helyzetén. Óvoda: 31%-al a 4-es a leggyakoribb. Relatívan legtöbb 1-es, 2-es Fodor-kertben volt. Ó voda 4 ,1 4 3 ,9 3 ,8 3 ,7 3 ,6 Á tla g ok 3 ,5 3 ,4 3 ,3 3 ,2 3 ,1 3 A da tso r1

O de s sza

M ak k o sh á za

3 ,9 6

3 ,6 7

F o d o r-k e rt

ÖSSZES

3 ,3 6

3,7 4

V áro s rés z

Iskola: 34 és 36%-al a két lakótelepen az 5-ös a leggyakoribb, Fodor-kertben 37%-al a hármas. Iskola 4,1 4 3,9 3,8 3,7 átlag értékek 3,6 3,5 3,4 3,3 3,2

iskola

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

ÖSSZES

3,92

3,98

3,51

3,89

11

Üzletek: Odesszában 28%-al a 4-es, Makkosházán 39%-al az 5-ös, Fodor-kertben 34%-al a 3-as a leggyakoribb előfordulás. Üzlet

4 3,5 3 2,5 átlag értékek

2 1,5 1 0,5 0 Odessza Makkosháza

üzletek Fodor-kert ÖSSZES

Orvosi rendelő: Odesszában 39%-kal a 4-es, Makkosházán 38%-al az 5-ös, Fodorkertben 36%-al a 3-as a leggyakoribb. Orvosi rendelő 4,5 4 3,5 3 2,5 átlag értékek 2 1,5 1 0,5 0 orvosi rendelő

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

ÖSSZES

3,76

3,89

3,09

3,73

12

6. Milyennek ítéli meg ezen intézmények színvonalát? Óvoda: Odesszában 47%-al, Makkosházán 40%-al a 4-es, Fodor-kertben 47%-al a hármas a leggyakoribb. Óvoda 3,9

3,8

3,7

3,6

átlag értékek

3,5

3,4

3,3

3,2

3,1 óvoda

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

ÖSSZES

3,81

3,54

3,35

3,63

Iskola: Odesszában 44%-al, Makkosházán 39%-al a 4-es, Fodor-kertben 44%-al a hármas a leggyakoribb.

Is ko la 3 ,7 5

3 ,7

3 ,6 5 átla g é rté k e k

3 ,6

3 ,5 5

3 ,5

3 ,4 5

isk ola

O de ssza

M ak k osh áza

F od or-k ert

ÖSSZES

3,7 2

3,5 9

3 ,5 7

3 ,6 4

Üzletek: Odesszában 35%-al, Makkosházán 34%-al a 4-es, Fodor-kertben 43%-al a hármas a leggyakoribb.

13

Orvosi rendelő: Odesszában 37-37%-al a 3-4-es a leggyakoribb, Makkosházán 33%-al a 4-es, Fodor-kertben 51%-al a 3-as. Orvosi rendelő 3,75 3,7 3,65 3,6 3,55 3,5 átlag értékek 3,45 3,4 3,35 3,3 3,25 3,2 orvosi rendelő

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

ÖSSZES

3,63

3,69

3,39

3,63

7. Szükségesnek érzi-e, hogy fenntartsák a már meglévő szociális lakásokat? 1) igen 2) nem igen (93, 91, 87%) nem (7, 9, 13%). Odessza

nem 7,5%

igen 92,5%

14

Makkosháza

nem 9,0%

igen 91,0%

Fodor-kert

nem 12,8%

igen 87,2%

ÖSSZES

nem 8,9%

igen 91,1%

Az igen válaszok döntő többségben előforduló arányából látszik, hogy az elmúlt másfél évtizedben a központi és az önkormányzati erőknek rengeteg pótolni valójuk van a szociális lakásépítés terén. A kormányzat és az önkormányzatok nem mondhatnak le a szociálisabb szempontú lakásgazdálkodásról, hiszen a lakáshoz és otthonteremtéshez való emberi jogoknak közerőből is érvényt kell szerezni, és gátját szabni az egyre terjedő nagyvárosi hajléktalanságnak.

15

8. Szükségesnek érzi-e, hogy újra építsenek szociális lakásokat? 1) igen 2) nem Odessza

nem 14,1%

igen 85,9%

Makkosháza

nem 14,3%

igen 85,7%

Fodor-kert

nem 18,6%

igen 81,4%

16

ÖSSZES

nem 14,8%

igen 85,2%

A szociális lakások újraépítésére vonatkozóan már valamivel kevesebben nyilatkoztak igennel, de még mindig a meghatározó nagy többség vallja, hogy közpénzekből emeljenek szociális okokból lakásokat, „állami szociális” bérházakat.

9. Ha igen, kinek/kiknek lenne a feladata: állam (kormány): 54, 61, 44% önkormányzat: 41, 34, 49% állam és önkormányzat együtt: 4, 3, 5% egyéb: 1, 2, 2% A próbakérdőíven kérdést tettünk fel a szegedi lakásprivatizációról is. Több, mint a fele válaszadó nem válaszolt, vagy azt mondta, hogy nem tudja. Emiatt ezt a kérdést a végső kérdőíven nem szerepeltettük. Valószínű oka ennek az volt, hogy a lakásprivatizáció főleg Szeged belvárosát érintette. A lakótelepi lakások zöme szövetkezeti, és OTP – társasházi tulajdon, szociális bérlakások elvétve akadnak, így szinte elenyésző ezeken a részeken e sajátos lakásprivatizációs változtatása a tulajdonjognak. Érdemes lenne összehasonlítást tenni a későbbiekben, hogy a környező országokban hogyan oldották meg az állami lakások magánkézbe juttatásának folyamatát. A magyar megoldás valószínűleg nem sokat javított az amúgy is sanyarú bérlakásban élők helyzetén az országban, kényszerbérlőkből kényszertulajdonosokká váltak a privatizáció során legtöbben (amit aztán a jobb belvárosi lakások esetén sok tőkeerősebb tulajdonos ki is használt...).

17

O dessza

e g yé b in té z m é n y 0 ,8 %

á lla m é s ö n k o rm á n y zat 3 ,4 % á lla m 5 4 ,4 %

ö n k o rm á n y zat 4 1 ,4 %

Makkosháza

egyéb intézm ény 1,5%

állam és önkorm ány zat 3,3%

önkorm ány zat 33,9%

állam 61,3%

F odor-kert

eg yéb intézm ény 1,3%

állam és önkorm ány zat 5,3% állam 44,0%

önkorm ány zat 49,3%

10. Humanizáltnak érzi-e épületük környezetét: Odesszában 43%-al, Makkosházán 28,5%-al, Fodor-kertben 42%-al a 3-as a leggyakoribb. 1969-ben 50%-a a válaszadóknak elégedetlen volt környezete humanizáltságával. Az elégedetlenség a legfiatalabb lakótelepen érzékelhető a mi vizsgálatunkban. A kertváros esetében eleve adott a zöldövezet, Odesszában a négy évtized alatt kialakult, Makkosházán 20 év után kezd visszaállni a természet, amely elviselhetőbbé teszi a naptól védtelen vidéket, épületeket. A végtelenségig lebetonozott területek, ház előrészek nyáron szinte elviselhetetlen hőséget 18

árasztanak, a merev, egyenes falakat nem törik meg az erkélyek, loggiák árnya, így semmi sem védi meg azokat a tűző naptól. Egy érdekes egyedi példa Szegeden, amikor a város körüli roma telepet lebontották a 70-es évek végén, imitálva a klasszikus roma életmódot, számukra egyedi komfortos betonházakat emeltek. Ezekből az építményekből pánikszerűen menekültek el hamarosan akik számára éppen szociális okokból építették, hiszen nyáron a forróság, télen a hideg volt elviselhetetlen e „betonkunyhókban”. A zöld növényzet telepítését pedig egyenlőre csak pár bátor lakótelepi merészeli elkövetni, hiszen baráti – rokoni kapcsolatok alig alakulnak ki ezeken a városrészeken, amely a közös zölddé tehető területek együttes, önkéntes védelmét megoldhatná. A környezet humanizáltsága Makkosháza

1 11,3%

5 10,6% 4 22,8%

2 26,8% 3 28,5%

Odessza

5 8,1%

1 1,9% 2 18,1%

4 29,0% 3 42,9%

19

Fodor-kert 1 1,1%

5 9,2%

2 12,6%

4 34,5%

3 42,5%

11. Elegendőnek ítéli-e környezetükben a zöldövezetet: Odesszában 30%-al az 5-ös, Makkosházán 28%-al és Fodor-kertben 35%-al a 3-as a leggyakoribb. Fodor-kertben az egyre gyarapodó társasház építkezések okozhatják, hogy egyre kevesebb zöld sziget marad az egyre sűrűbbé váló házsorok között. Odessza

1 4,6% 5 30,5%

2 15,4%

3 20,1% 4 29,3%

Makkosháza

5 10,6% 4 22,8%

1 11,3%

2 26,8% 3 28,5%

20

Fodor-kert

5 12,6%

1 6,9% 2 21,8%

4 24,1%

3 34,5%

ÖSSZES

5 18,8%

4 25,6%

1 8,0% 2 21,6%

3 25,9%

12. Lakókörnyezetében szokott-e virágot, vagy fát ültetni, gondozni? igen (33, 37, 62%) nem (67, 63, 38%) Sajnálatosan mindhárom városrészben a nem-mel válaszolók vannak többségben, amely jelzi, hogy sok alakítani valónk adódik még – az elejétől elkezdve – a környezetkultúra és annak társadalmi kapcsolódásai terén. Odessza

Makkosháza

igen 33,1%

nem 66,9%

igen 37,5% nem 62,5%

21

Fodor-kert

ÖSSZES

nem 37,9%

igen 39,0%

igen 62,1%

nem 61,0%

II. Lakás 13. Kérem, soroljon fel olyan tényezőket, amelyek alapján azt mondhatja, hogy jól érzi magát jelenlegi lakásában: Tényezők, amelyek alapján a megkérdezettek jól érzik magukat a jelenlegi lakásukban 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Lakás mérete, elrendezése, állaga, fekvése Komfortos, jól berendezett lakás Anyagi okok Lakóközösség, szomszédok Csendes, nyugodt, biztonságos, jó környék, környezet Infrastruktúra Kert, kertes ház, zöld övezet Fűtés, meleg Egyéb Összesen Nem nyilatkozott

98

18%

122

22%

16 42 125

3% 8% 22%

60 17 28 46 554 97

11% 3% 5% 8% 100%

22

A v á la s z a d ó k a r á n y a a s z e r in t, h o g y h o g y a n é r z ik m a g u k a t a je le n le g i la k á s u k b a n 5%

8%

3%

18%

11% 22% 22%

1

3%

8% 2

3

4

5

6

7

8

9

A válaszadók többsége a csendes, nyugodt környezetet és a komfortos jól berendezett lakást tartja a legfontosabbnak, amely miatt jól érzi magát jelenlegi lakásában. A következő kérdések nem okoztak semmilyen problémát a megkérdezettek körében próbafelvételkor. Annyi módosítást eszközöltünk csak, hogy az "ötszintesnél alacsonyabb tömblakás" kategóriát pontosítottuk, illetve felvettük a "kert nélküli családi ház"-at a teljesség kedvéért, mert a vizsgált kertvárosban néhány ilyen ház is található.

14. Most pedig kérem sorolja fel azokat a szempontokat, amikkel elégedetlen jelenlegi lakásával kapcsolatosan: Szempontok, amelyek miatt a megkérdezettek elégedetlenek jelenlegi lakásukkal 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Lakás mérete, elrendezése Lakás állaga, fekvése Komfort, berendezettség Anyagi okok Lakóközösség, szomszédok, emberek Zajok, közbiztonság, zavarótényezők Panel Lakókörnyezet, elhelyezkedés Infrastruktúra Fűtés, hőmérséklet Nem elégedetlen Nincs kert, nincs zöldövezet Egyéb Összesen Nem nyilatkozott

126 86 11 57 27 67 25 46 13 30 26 10 10 534 119

23% 15% 2% 11% 5% 13% 5% 9% 2% 6% 5% 2% 2% 100%

23

V á la s z a d ó k a r á n y a a s z e r in t, h o g y m e ly s z e m p o n to k a la p já n n e m é r z ik jó l m a g u k a t je le n le g i la k á s u k b a n 2%

5%

2%

6%

23%

2% 9% 5%

15%

13%

1

2

3

5%

4

5

2%

11%

6

7

8

9

10

11

12

13

A megkérdezett 534 ember 23%-a, azaz 126 fő lakása méretével és elrendezésével elégedetlen leginkább. 1969-ben 47%-uk volt elégedetlen lakásaméretével, mivel idők során „tágultak” valamelyest a lakótelepi lakások. Az emberek 2-2%-a elégedetlen a lakásuk komfortjával, berendezettségével, infrastruktúrájával és a kert, illetve zöldövezet hiányával saját felsorolás szerint. 1969-ben a lakás felszereltségével 44% volt elégedetlen, így e téren pozitívnak ítélhető meg a változás. Az 534 megkérdezett közül 119 nem nyilatkozott, míg 5%-uk mindennel elégedett. 15. Milyen jellegű lakásban lakik? kertes családi: 0, 1, 57% kertes társas ház, lakás: 1, 0, 6% kert nélküli társas ház, lakás: 7, 2, 3% Ötszintes, vagy ennél alacsonyabb tömblakás: 50, 55, 23%

16. Az épület alapanyaga: tégla: 31, 2, 64% panel: 69, 98, 28% egyéb: 0, 0, 8%

24

700

600 500 400 300 200 összes

100

egyéb panel

0 Odessza

Makkosháza

tégla Fodor-kert

Összesen

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

tégla

80

5

55

Összesen 140

panel

178

301

24

503

egyéb

1

0

7

8

összes

259

306

86

651

17. Ha lakótelepi lakásban lakik, van-e bezártság érzése? igen: 34, 36, 26% nem: 66, 64, 74% hiányzik-e a kert? igen: 72, 74, 63% nem: 28, 26, 37% 1969-ben 52% esetében hiányzott a kert. Tehát az „elvonási tünetek” érzékelhetőek, különösen a panelrengeteggé változtatott városrészben. Az eredeti kérdőíven a lakás objektív adataira is tettünk fel kérdést. A lakás komfortfokozatára vonatkozó kérdést azonban nem lett érdemes feltennünk, mert minden lakótelepi lakás összkomfortos. A komfortfokozat megkérdezésének esetleg a kertváros vizsgálata esetén lett volna értelme, de a jelen felmérésben a kertvárost csak, mint kontroll csoportot vizsgáltuk. Hasonló okok miatt fölösleges lett megkérdezni a szintek számát, és a telek nagyságát is. Ezek helyett inkább a próbafelvételt végzők javasolták megkérdezni, hogy elégedettek-e a megkérdezettek lakásuk beosztásával.

18. A lakás adatai: a.) hány négyzetméteres a lakásuk/házuk: adataink 28-280 négyzetméter között fordulnak elő, a feldolgozó program szerint méterenként váltakozva. Természetesen csak Fodor-kertben fordultak elő 76 m2-nél nagyobb lakások. b.) hány szobájuk van: a három telepen összességében 37,4%-al az egy egész és két fél szoba a leggyakoribb 25

("1+2"-es) külön-külön pedig Odesszában 42%-a az előbb említett típus, Makkosházán 39%-al, Fodor-kertben 31%-al a három szobás lakások. Természetesen a nagy szobaszámú épületek Fodor-kertben fordulnak elő nagyobb gyakorisággal. 250

200

150

100

50

0 1

1,5

2

2,2

2,5

3

3,2

3,5

4

5

6

Összesen Fodor-kert Makkosháza Odessza 7

8

A 2001-es népszámlálás 2002 augusztus hónapban e vonatkozásban megjelent első adatközlése8 szerint a lakott lakások szobaszám szerinti összetétele 1990 óta kismértékben módosult. Csökkent az egy és két szobás lakások száma és aránya, de még mindig a lakások legnagyobb része kétszobás, a háromszobás lakások közel 5, a 4 és több szobások pedig 4 százalékponttal nagyobb arányt képviselnek, mint 11 évvel ezelőtt. A lakott lakások szobaszám szerinti összetétele (százalék) Év 1990 2001

Egyszobás 14,8 9,0

Két-

Három-

Négy és több

47,6 44,4

28,4 33,0

9,2 13,6

Összesen 100,0 100,0

Tehát a lakótelepi és Fodor-kerti szobaszám szerinti összetétele a lakásoknak még mindig kedvezőbb a megyei adatoknál a 2001-es népszámlálás adatai alapján is. c.) Hány négyzetméter a konyha? Odesszában és Makkosházán a 6 négyzetméter a leggyakoribb (19, 27%),Fodor-kertben a 12 négyzetméter (16%). Sajnálatos módon a lakótelepi lakásokban egy korábbi építészeti (és közösségi) ideológia következtében rendkívül kicsi konyhákat építettek. A pár évtizedet megélt elméletről gyorsan 8

KSH Csongrád megyei Igazgatóság időszaki jelentések 2002. augusztus

26

kiderült tarthatatlan mivolta, de éppen ez az időszak jelentette a lakásépítési dömpinget az országban, így lakások tömege épült fel családi életre alkalmatlan konyhákkal. Az új lakók a mozdíthatatlan betonfalak szabta keretek között próbálták bővíteni konyháikat (pl. "kidobták a spájzokat"), azonban ezzel újabb "csonkítást" kellett elvégezni az amúgy is "csonkának" számító otthonban. A konyha mérete 300

250

200

150

100

50

0 1,5 1,6 2,2 2,5 3 3,5 4,5 5 5,5 6 6,5 6,6 7 7,5 8

8,1 9 9,5 10 11 13 14 15 20 22 25 28 40 4

Összesen

1

1

1

2 20 3

6 72 6 131 2

1 57 3 78 1 35 1 31 2

7

6 21 6

1

3

2

1

Fodor-kert

0

0

0

0

2

0

0

0

1

3

2

8

6

1

3

2

0

Makkosháza 0 1 Odessza

1

0

1

7

3

3 33 3 80 1

0 28 1 38 0 22 1 10 0

4

4

8

0

0

0

0

0

0

1

1 11 0

3 32 3 46 1

1 28 2 35 1

0

0

5

0

0

0

0

1

7

0

5

0

1

0

5

0

7 6

0

7

0 14 1

c.) Van-e erkélyük? igen (62%) nem (38%) (56, 68, 57 %) (44, 32, 43% A következő gyenge pont a telepi lakások esetében az erkély. Vagy hiányzik, vagy miniatűr méretű. Egy várhatóan beinduló rekonstrukciós program esetében feltétlenül nagy erkélyekkel, loggiákkal kell ellátni a felújított lakásokat, mert nem csak a lakások értékén, külső megjelenésén lendít óriásit, hanem megvédi a lakótelepi lakásokat a tűző naptól, a felmelegedéstől, és sokkal humanizáltabb emberi, társasági életet tesz lehetővé a tömblakásban lakók számára. Erkély Makkosháza

Odessza

32% igen nem

igen

44% 56%

nem

68%

27

Összesen

Fodor-kert

43%

igen 57%

37%

nem

igen 63%

nem

19. Mennyire elégedett a lakásuk beosztásával: 1969-ben a lakótelepiek által elvégzett rangsorolás szerint a lakások legfontosabb kritériuma elsősorban a szobák száma, másodsorban méretük. Adataink szerint Odesszában (35%) és Fodor-kertben (35%) a 4-esre értékelt elégedettség a leggyakoribb, Makkosházán a 3-asra értékelt (33%). Tehát a két első városrészben jónak ítélik lakásuk szobaszám szerinti nagyságát, Makkosházán már súrolja az elfogadhatóság határát. 20. Használják-e a konyhájukat közös családi étkezésekre? igen (60, 69, 73%) nem (40, 31, 27%) Ezekhez az adatokhoz azért gondoljuk oda az átlag 6m2-t! 21. Van-e mindenkinek önálló szobája? igen: 55, 62, 75% nem: 45, 38, 25% Az adatok jól tükrözik az otthonra való odafigyelés javulását, ahogy megyünk előre az időben az 1969-2000 közötti intervallumban, a régi és az új telepek egybevetésével. 22. A gyerekeknek van-e önálló szobája? 1. nem lakik gyermek a lakásban (53, 35, 31%) 2. egy gyermek lakik itt, és nincs önálló szobája (6, 3, 0%) 3. egy gyermek lakik itt, és van önálló szobája (18, 30, 28%) 4. több gyermek lakik itt, és nincs önálló szobájuk (5, 1, 2%) 5. több gyerek van, és közös szobájuk van (13, 18, 15%) 6. több gyerek van, és külön-külön szobájuk van (5, 13, 24%) 23. Használják-e munkahely gyanánt a lakást? igen (15, 14, 14%) Nem (85, 86, 86%) 24. Véleménye szerint az önök lakása milyen mértékben megfelelő? a.) családi életre: Odesszában és Makkosházán a 3-as osztályzat a leggyakoribb (35, 44%), Fodor-kertben a 4-es (36%) és az 5-ös (33%). b.) gyermeknevelésre: Odesszában és Makkosházán a 3-as (35, 40%), Fodor-kertben a 4-es (36%), az 5-ös 30%) a leggyakoribb osztályzat.

28

A próbafelvételkor a 19 lakótelepi válaszból 8 azt mondta, hogy nem alkalmas a konyhája családi étkezésre! A legtöbben azt mondták, hogy sajnos ezen nem tudnak változtatni. Arra a kérdésre, hogy milyen módon próbálnak ezen segíteni, kevés értékelhető válasz született, így a végleges kérdőívben ezt a kérdést nem szerepeltettük. A próbaíven megfogalmazott kérdés a következő volt: Ha nem alkalmas, ezen kívánnak-e változtatni? nem szeretnénk változtatni, mert már hozzászoktunk szeretnénk változtatni, de nem áll módunkban igen, szeretnénk változtatni, mégpedig az alábbi módon:......................................... III. Lakáshoz jutás Ebben a kérdéscsoportban azt vizsgáltuk, hogyan szerezték jelenlegi lakásukat, honnan költöztek, mi motiválta az ideköltözést, terveznek-e újabb költözést. 25. Az elmúlt 10 évben változott-e lakáshelyzete? a.) javult (18, 19, 16%) b.) romlott (16, 10, 7%) c.) nem változott (66, 71, 77%)

14

Fodor-kert

Makkosháza

Odessza

0%

6

58

66

30

46

215

41

10%

20%

30%

168

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

nem változott

168

215

66

romlott

41

30

6

javult

46

58

14

A nem változott arány magas száma jelzi a lakáshelyzet és lakáspiac sajnálatos mozdulatlanságot az elmúlt 10 évben az országban.

29

19 8

év

19 9

19 9

19 9

9

5

1

7

19 8

19 9

19 9

19 9

19 8

év

19 8

3

9

60 50 40 30 20 10 0 9

5

1

7

3

9

5

0

6

2

9

10 8 6 4 2 0

19 7

19 7

19 7

19 6

19 6

19 2

19 9

19 9

19 9

19 8

19 8

19 7

19 7

19 7

19 6

19 6

19 2

9

5

1

7

3

9

5

0

6

2

9

család 40

5

0

6

2

9

család 9

2 19 66 19 70 19 75 19 79 19 83 19 87 19 91 19 95 19 99

19 6

19 2

család 35 30 25 20 15 10 5 0

19 7

19 7

19 7

19 6

19 6

19 2

család

26. Mióta élnek jelenlegi lakásukban? Válaszok 1929-és 2000 közötti évekre érkeztek. Odessza

év

Makkosháza

30

20

10

0

év

Fodor-kert

Összesen

30

27. Hányszor költöztek 1990 óta? 1990 óta a lakáshelyzetben való mozdulatlanság egyik jele, hogy a lakók többsége egyszer sem költözött. A gyakoriságban ezután az egyszeri költözés következik, a kettőnél többszöri gyakoriság elenyésző. 140

120

100 80 60 40 20 0 Odessza Makkosháza Fodor-kert

10

14

16

6

7

8

5

3

4

1

2

0

költözések száma

0

1

2

3

4

5

6

7

8

10

14

16

Odessza

82

79

13

5

4

0

1

1

1

1

0

0

Makkosháza

132

70

15

9

3

2

1

0

1

2

1

1

Fodor-kert

62

13

3

4

0

0

0

0

0

0

0

0

28. A költözések okaira is igyekeztünk rákérdezni. 1. költözéskor a költözés oka 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Lakás elhelyezkedése, állaga, típusa Lakás mérete Anyagi ok Családi ok Egyéb Környezet Munka, iskola Vétel, eladás, első lakáshoz jutás, albérlet összesen

18 39 14 70 5 7 32 36 221

Nem nyilatkozott

432

8,10% 18% 6,30% 31,70% 2,30% 3,20% 14,50% 16,30% 100%

31

Válaszadók aránya a költözés oka szerint az első költözéskor

8%

16%

18% 15% 6%

3% 2%

32%

1

2

3

4

5

6

7

8

Az első költözés leggyakoribb esetben családi okokból történt. Későbbi vizsgálatok során érdemes lenne majd rákérdezni a konkrét okokra. Feltételezésünk szerint a válás lehet az egyik legmeghatározóbb családi oka az első költözés esetében. 1. költözéskor miért éppen oda költöztek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Lakás elhelyezkedése, állaga, típusa, mérete Anyagi ok Családi ok, esemény Egyéb Környezet Munka, iskola Itt kapták, utalták, albérlet, csere Infrastruktúra összesen

29 52 8 11 18 10 39 4 171

Nem nyilatkozott

482

17,00% 30% 4,70% 6,40% 10,50% 5,80% 22,80% 2,30% 100%

32

Válaszadó k aránya aszerin t, ho gy az első kö ltö zésko r m iért ép p en od a költö ztek

2%

23%

17%

6%

30%

11%

6%

1

2

5%

3

4

5

6

7

8

Az anyagi okokból való költözködés főként a hitelek elégtelen mivoltát is jelezheti, amely rendszere mind a mai napig nem nyújt optimális megoldást az otthonteremtők számára az országban, a javítgatások ellenére sem. 2. költözéskor a költözés oka 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Lakás elhelyezkedése, állaga, típusa Lakás mérete Anyagi ok Családi ok, esemény Egyéb Környezet Munka, iskola Vétel, eladás, első lakáshoz jutás, albérlet Összesen

5 6 6 12 8 4 2 18 61

Nem nyilatkozott

432

8,20% 9,80% 9,80% 19,70% 13,10% 6,60% 3,30% 29,50% 100%

33

V á la s z a d ó k a rá n y a a k ö ltö z é s o k a s z e rin t a m á s o d ik k ö ltö z é s k o r

8 ,2 0 % 9 ,8 0 %

2 9 ,5 0 %

9 ,8 0 % 3 ,3 0 % 1 9 ,7 0 %

6 ,6 0 % 1 3 ,1 0 % 1

2

3

4

5

6

7

8

2. költözéskor miért éppen oda költöztek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Lakás elhelyezkedése, állaga, típusa, mérete Anyagi ok Egyéb Környezet Munka, iskola Itt kapták, utalták, albérlet, csere Összesen

7 9 5 10 3 10 44

16% 20,50% 11,40% 22,70% 6,80% 22,70% 100%

V á la s z a d ó k a r á n y a s z e r in t , h o g y m á s o d ik k ö lt ö z é s k o r m ié r t é p p e n o d a k ö ltö z te k

16%

2 2 ,7 0 %

6 ,8 0 %

2 0 ,5 0 %

2 2 ,7 0 %

1

1 1 ,4 0 %

2

3

4

5

6

A második költözés száma már alacsony, oka valószínűleg inkább egyedi, és nem igazán általánosítható.

34

3. költözéskor a költözés oka 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Laókörnyezet Anyagi ok Családi ok,esemény Egyéb Munka, iskola Vétel, eladás, önk., albérlet Összesen

4 1 5 4 2 13 29

13,80% 3,40% 17,20% 13,80% 6,90% 44,80% 100,00%

V á la sza d ó k a rán ya a k ö ltö zé s o k a sze rin t a h arm ad ik k ö ltö zé s ko r 1 3 ,8 0 % 3 ,4 0 %

4 4 ,8 0 %

1 7 ,2 0 % 1 3 ,8 0 %

6 ,9 0 % 1

2

3

4

5

6

A harmadik költözés száma közelít a nullához, érdekesség kedvéért adtuk meg csak az adatokat. 3. költözéskor miért éppen oda költöztek 1. 2. 3. 4. 5.

Lakás elhelyezkedése, állaga, típusa, mérete Anyagi ok Egyéb Környezet Itt kapták, utalták, albérlet, csere Összesen

4 6 4 5 6 25

16,00% 24,00% 16,00% 20,00% 24,00% 100,00%

35

Válaszadók aránya asz e rint, hogy harmadik költöz é skor mié rt é ppe n oda költözte k

16,00%

24,00%

24,00%

20,00%

16,00% 1

2

3

4

5

29. Milyen jogcímen lakják a lakást? tulajdonos bérlő egyéb, mégpedig:........................................... Kicsit meglepő volt próbafelvételkor, hogy minden válaszadó tulajdonosként lakott a lakásban, hiszen köztudottan sokan laknak albérletben. Próbafelvételkor pl. egy tetszőlegesen kiválasztott házban 60 lakásból 10-ben albérlők laktak. Igaz ugyan, hogy a kérdőívek kitöltése leginkább napközben történt, amikor a jobbára egyetemista albérlők nincsenek otthon. A teljes adatfelvétel előre meghatározott lakcímek szerint történt, ezért a tulajdonosok/bérlők aránya a teljes felmérés után a valóságosabb arányt kell, hogy jelezze. Azonban itt az adóbefizetési kötelezettségek miatt valószínűleg későbbi vizsgálatoknál majd cizelláltabb, óvatosabb kérdésfeltevésre kell törekedni, hogy a valóságos adatokra szert tehessünk. Arra a kérdésre a lehetséges válaszokat, hogy honnan költöztek jelenlegi lakhelyükre, kiegészítettük a próbafelvétel után újabb lehetőségekkel a kérdőívet. Eléggé közismert tény, hogy a szomszédos országokból az utóbbi 10 évben sokan átköltöztek. Ismét az előbbi, véletlenül kiválasztott tényre utal, hogy 60 lakásból 5-ben Vajdaságból áttelepült fiatal családok laktak. Kérdés lehet, hogy ez kimutatható befolyással lesz-e majd Szeged demográfiai adataiban. Ezért tartottuk célszerűnek, hogy erre a tényre is rákérdezzünk a végleges kérdőívben, de az adatok nem igazolták előzetes felmérésünk feltételezését.

36

A lakott lakások tulajdoni jelleg szerinti összetétele Odessza

80%

tulajdonos

3% 12%

5%

főbérlő albérlő egyéb

Makkosháza

90%

tulajdonos főbérlő albérlő 1% 3%

egyéb

6%

Fodor-kert 92%

tulajdonos főbérlő albérlő 1%

6%1%

egyéb

Összesen

86%

tulajdonos főbérlő albérlő 4%

8% 2%

egyéb

A 2001-es népszámlálás szerint a megyei adatok esetében az 1980-as 80,7%-os tulajdoni arány 92%-ra változott a lakásprivatizáció során. A három telep esetében ez az arány jóval magasabb, hiszen az egyéb és az albérlő kategória is tulajdoni jelleget takar. Tehát bérlakás szinte elenyésző számú, önkormányzati (szociális) bérlakás pedig szinte eltűnt kategória sajnálatos módon. A tipikus bérlakás számbavétele pedig nem volt lehetséges az adó eltitkolások miatt.

37

30. Milyen környezetből költöztek jelenlegi lakhelyükre? lakótelepi jellegűből kertvárosi jellegűből faluról tanyáról Makkosháza

15%

2%

Odessza

lakótelepi

16% 1%

kertvárosi 54% 29%

faluról tanyáról

52% 31%

Fodor-kert 16% 0%

31%

kertvárosi faluról tanyáról

Összesen

lakótelepi 53%

lakótelepi

16% 1%

lakótelepi

kertvárosi faluról tanyáról

kertvárosi 53% 30%

faluról tanyáról

A mai lakótelepekre költözők már főként hasonló környezetből, lakótelepi jellegűről váltják hasonló miliőjűre lakásukat. A szakirodalom tanúsága szerint is a slumosodó telepek felszámolásra itéltekor az ott lakók ragaszkodtak megszokott és megszeretett lakókörnyezetükhöz.9 31. Amennyiben áttelepült külföldről:........................................ –ból,.................. évben Az előfordulás a teljes mintában végül is kevés számúnak bizonyult. Akik külföldről érkeztek, családosan általában nem költöztek át. 32. Igénybe vett-e lakáshoz jutásukhoz kedvezményeket, hiteleket, támogatásokat, és azok hányad részét jelentették a vételárnak/költségeknek? Angliában a lakások mintegy fele – ez időben – közpénzen épül, és a helyi, városi testület kevésbé ellenőrizheti a nemzeti kormányt10. Éppígy Svédországban a szabad piac szigorú közkorlátok között működik a lakásépítések terén. Az Egyesült Államokban a helyi szervek és a politikai normák nagyfokú autonómiát biztosítanak a magánvállalkozásoknak.11 Magyarországon az erőteljes központi – kezdeti- támogatás után adataink szerint a lakótelepi lakók 9

Jane Jakobs: The Death and Life of Great American (A nagy amerikai városok élete és halála) New York Random House,1961 Scott Greer: A lakáskérdés és városfelújítás problémái. Social problems. A modern Apprrach c. kötet Szerk. S. Becker John Wiley and Sons 1966. 10 Hilda Jenning: Societies in the Making ( A társadalom amelyet alakítunk) A Study of Development and Redelopment Within a country Borough. New York, Humanities Press, 1962 11 Scott Greer: A lakáskérdés és városfelújítás problémái. Social problems. John Wiley and Sons 1966. 38

szinte teljesen magukra maradtak. Meglepően alacsony számban nyilatkoztak az egyes kedvezményes hitel fajták esetében is, igénybevételükről. Az adatok kevés száma nem statisztikailag, hanem a „negatív kép” bemutatatása miatt lett érdekes. A)

Szociálpolitikai kedvezményeket:

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak: (%)

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összesen:

0 1 0 0 1 0 5 0 3 0 0 0 5 1 2 3 0 1 0 1 23

0 2 1 4 0 3 8 1 3 2 1 1 9 0 1 5 1 1 1 0 44

1 1 0 4 0 0 5 1 0 0 0 0 2 0 0 1 1 0 0 0 16

1 4 1 8 1 3 18 2 6 2 1 1 16 1 3 9 2 2 1 1 83

1,00 3,00 4,00 5,00 6,00 8,00 10,00 12,00 15,00 16,00 17,00 18,00 20,00 23,00 25,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 Összesen: Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összesen:

Fő 20 18 18 16 16 14 12 9

10 8

9

8

8 6 6

5 5 4

5

3 3

4 11

2 00

2 1 1

5

44 33

3

2 1 1 0 0

1 0

1 00

2 2

11 0 0

0

0

0 0

2 1 1 0 0

1 1 0 0

3

2 1

1 00

2 1

1 0

11 0

2 11 0

1 1 0 0

1

1 00

0 %

39

Kedvezményes hiteleket igénybevevők:

B)

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak:

Odessza 0 0 0 1 1 4 1 5 0 1 7 0 3 1 3 1 0 1 29

2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 10,00 15,00 20,00 21,00 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00 50,00 60,00 70,00 80,00 Összesen: O des s za

Fő

M akkos háza

Makkosháza 1 0 1 1 0 0 3 2 1 1 4 1 1 0 9 2 0 1 28 F odor-kert

Fodor-kert 0 2 0 0 0 3 1 3 0 2 5 0 0 0 0 0 1 0 17

Összesen: 1 2 1 2 1 7 5 10 1 4 16 1 4 1 12 3 1 2 74

Ö s s zes en:

18 16

16 14

12 12 10

10

9 7

7 5 5

5 4

4 4

3

3 22

2

2

1 1 0 0

1 1 11 00

0 0

3

3 2

1 0

00

0

3

3

2 1 1 0 0

0 0

2

2

1 1 11

1 1

1

4

4

1

1

1 0

00

11 11

1 00

0

0

70 ,0 0

6

60 ,0 0

8

0

80 ,0 0

50 ,0 0

45 ,0 0

40 ,0 0

35 ,0 0

30 ,0 0

25 ,0 0

21 ,0 0

20 ,0 0

15 ,0 0

10 ,0 0

6, 00

5, 00

4, 00

3, 00

2, 00

0 %

40

C)

Munkahelyi támogatást igénybevevők:

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak: 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 10,00 14,00 15,00 20,00 30,00 40,00 44,00 50,00 70,00 80,00

Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen: 0 0 1 1 3 0 0 3 0 1 0 1 0 1 0 1 7 4 2 13 1 0 0 1 6 9 3 18 0 1 0 1 0 3 1 4 1 6 0 7 2 2 0 4 2 1 0 3 0 1 0 1 1 2 0 3 0 1 0 1 0 1 0 1 Összesen: 23 33 7 63 Odessza

Fő

Makkosháza

Fodor-kert

Összesen:

20 18

18

16 14 13 12 10 9 8 7 6 4

4 3

2 0

7 6

6

3

2 1 1 1 0 0 0 0 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00

4 3

4

3 3 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6,00 10,00 14,00 15,00 20,00 30,00 40,00 44,00 50,00 70,00 80,00 2

%

41

Piaci kamatozású bankhitelt Igénybevevők:

D)

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak: 3,00 5,00 6,00 10,00 13,00 15,00 16,60 20,00 25,00 27,00 28,00 30,00 33,00 35,00 40,00 50,00 54,00 80,00

Odessza Makkosháza Fodor-kert 0 1 0 1 0 1 0 2 1 1 2 1 0 0 1 0 2 0 0 1 0 0 3 1 0 3 0 0 1 0 0 1 0 0 2 0 0 1 0 0 1 0 0 3 3 1 2 1 0 1 0 0 0 1 3 26 10

Összesen: Fő

O d es s za

M ak kos h áza

F od or-kert

Összesen: 1 2 3 4 1 2 1 4 3 1 1 2 1 1 6 4 1 1 39

Ö s s zes en :

7

6

6

5

4

4

3

3

2

1

0

4

1

3

2

2

2

1

1

1

4

3

3

2

1

2

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 ,0 0 5 ,0 0 6 ,0 0 1 0 ,0 0 1 3 ,0 0 1 5 ,0 0 1 6 ,6 0 2 0 ,0 0 2 5 ,0 0 2 7 ,0 0 2 8 ,0 0 3 0 ,0 0 3 3 ,0 0 3 5 ,0 0 4 0 ,0 0 5 0 ,0 0 5 4 ,0 0 8 0 ,0 0%

42

Magánkölcsönöket Igénybevevők:

E)

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak: 10,00 15,00 20,00 30,00

Odessza Makkosháza 1 0 2 1 Összesen:

Odessza

4

Makkosháza

Fodor-kert

Összesen:

2 0 1 0

0 1 1 1

3 1 4 2

3

3

10

Fodor-kert

Összesen:

% 30,00

1

20,00

1

2

1

2

15,00 0

1

10,00

1

Fő

0

0

4

1

1

1

2

0

2

3

3

4

5

6

7

8

9

43

Önkormányzati támogatásokat igénybevevők:

F)

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak: 2,00 5,00 8,00 10,00 15,00 20,00 30,00 33,00 44,00 50,00 90,00 99,00 100,00

Odessza Makkosháza Fodor-kert 0 0 1 0 1 1 0 3 1 5 2 2 1 1 0 2 1 0 1 0 0 0 1 0 1 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 1 1 0 0 Összesen: 12 10 6

O dessza

%

M akkosháza

Fodor-kert

Összesen: 1 2 4 9 2 3 1 1 1 1 1 1 1 28

Ö sszesen:

1 0 1

100,00

99,00 0 1 90,00

1

1 0 1

50,00 0 1 0 1 44,00

1 0 1

33,00 0 1 0 1 30,00

1 0 1

20,00

2

15,00

1

2

1 0

10,00

2

5

8,00 0

3

5,00 0 1

1

2,00 0 1

1

Fő

3

1 0

0

9

2

4

1 2

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

44

G)

Család, rokonok támogatása:

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak: 2,00 5,00 10,00 11,00 15,00 20,00 25,00 30,00 40,00 50,00 60,00 65,00 80,00 85,00 90,00 99,00 100,00

Odessza Makkosháza Fodor-kert 1 0 0 0 4 0 9 17 2 1 0 0 1 2 2 6 14 9 2 3 1 11 8 3 3 9 3 10 7 2 2 4 0 1 0 0 3 1 0 0 1 0 1 0 0 0 1 0 10 5 1 61 76 23

Össesen: Odes sz a

Makkosház a

Fodor-kert

Összesen: 1 4 28 1 5 29 6 22 15 19 6 1 4 1 1 1 16 160

Ös sz es en:

Fő 70

60

50 29

28

40

22 30

2

19 9

20

17 14

10 0 4 0 1 1

9

4 0

5 2 2 1

0 1 1

6 1 3 2

6

3

15

8

3

16 2

5 6 0

9

11

1

7

10

3

4 2

0 4 1 3

0 1 1

0 1 1

0 1 1 0

10

0 1 1 0 0 0, 0

0

0

%

10

99 ,0

90 ,0

0 85 ,0

0 80 ,0

0 65 ,0

0 60 ,0

0

0

0

0

0

0

0

0 50 ,0

40 ,0

30 ,0

25 ,0

20 ,0

15 ,0

11 ,0

10 ,0

5, 00

2, 00

0

45

H)

Egyéb támogatásokat:

Ha igen akkor hányad részét jelentették a vételárnak: 1,00 2,00 5,00 9,00 15,00 20,00 25,00 40,00

Odessza Makkosháza 0 0 0 1 0 1 0 1 Összesen: 3

Od e s s za

Fő

Ma kko s h á za

Fodor-kert 1 2 0 0 1 3 1 0 8

Összesen: 0 1 1 0 0 0 0 0 2

Fo d o r-ke rt

1 3 1 1 1 4 1 1 13

Ös s ze s e n :

4,5

4

4

3,5

3

3

3

2,5

2

2

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0 1,00

0 2,00

0 5,00

0 9,00

0 15,00

0 20,00

0 25,00

0 40,00

0,5

0

%

Az előfordulások száma jóval kevesebb, mint azt előre vártuk. Csak az érdekesség kedvéért emelünk ki adatokat az adott válaszokból. - Szociálpolitikai kedvezményeket igénybe vevők (83 fő) 28,53,19% Leggyakoribb előfordulások: 10, 20, 30% ( a vételár %-ában ) - kedvezményes hitelek (74 fő) 39, 38, 23% A vételár 20-50%-át teremtette így elő a válaszadók többsége.

46

-

Munkahelyi támogatást igénybe vevők (63 fő): 36,52,11% A vételár 5-20%-át teremtette elő így a válaszadó többség. Banki hitelek (39 fő): 8, 67, 26% A vételár 10-50%-át teremtette így elő a hitelt igénybevevők többsége. Magánkölcsönök (10 fő): 40, 30, 30% 10-30% között teremtették így elő a lakásokat a magánkölcsönt igénybe vevők. Önkormányzati támogatás (28 fő): 43, 36, 21% 10-20%-ot jelentett a vételárból többségének az igénybevevők esetében. Egyéb támogatás (160 fő): 38, 47, 14% Család, rokonok támogatását jelentette a válaszok esetében.

A fenti hitelfajták alacsony előfordulási arányszáma valószínűleg a hitelélet korábbi gyenge mivoltára enged következtetni. Érdekes, hogy az alacsony előfordulásban Fodor-kert adatai még kevésbé jelzik a hitel igénybevételt, mint a két lakótelepi rész esetében. A kertvárosiak valószínűleg tőkeerősebbek voltak a lakótelepre költözőknél. Érdekes lenne vizsgálni a későbbiekben, hogy a hiteléletben történt élénkülés mit változtat a jövőben az adatokban, a hitelt igénybevevők száma változásában. 33. Szándékában áll-e lakást változtatni az elkövetkezendő időszakban? Városrészeken belül: igen: 42, 42, 22% összesen 39% nem: 58, 58, 73% összesen 61% Odessza Makkosháza Igen: Nem: Összesen:

108 149 257

Fodor-kert 127 176 303

Összesen: 19 66 85

254 391 645

Lakást változtatók Fő 180 160 140 120

176

127

60

108

80

149

100

Igen Nem

66

40 0 V áro srész :

19

20 Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

47

Igen:

Összesen:

Nem:

254 391

A lakótelepi adatok együtt mozognak, a 30 évnyi korkülönbség ellenére. Körvonalazódik, hogy az elvágyódás erősebb a lakótelepeken, mint Fodor-kertben, de mindhárom lakótelepen a maradók száma az erősebb, ami cáfolni látszik a magyar slumok kialakulásáról szóló rémképeket: belakják az emberek , és átformálják maguknak a lakótelepeket 34. Hány év múlva szeretne lakást változtatni?

Év Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen: 0 4 0 0 4 0.5 5 1 0 6 1 21 18 4 43 1.5 1 1 0 2 2 30 20 7 57 3 8 20 1 29 4 3 2 0 5 5 17 30 2 49 6 1 3 0 4 7 2 4 0 6 8 1 1 0 2 10 4 8 0 12 40 0 1 0 1 Összesen: 97 109 14 220

48

H á n y é v m ú lv a Fő 35 30

30

30

25 21

20

20

20

18

17

15

10 7

5

0

5

4

0 0

0

8

8

4 1

1 1

0

0 .5

3

1

1

0

1 .5

2

3

2

2 0

4

5

4

3 1

4

2 0

6

0

7

1 1

8

0

0

10

0

1

0

40

Év O des s z a

M ak k os ház a

F o d o r-k e rt

A legtöbb válasz 1-5 év között fordult elő. Az idősebb lakótelepről elköltözni szándékozók többsége 1-2 év múlva szeretne elköltözni, a Makkosháziak főleg 5 év múlva. Feltételezésünk szerint Odesszában a fiatalabbak mozdulási szándékáról van szó az idősebb lakótelepről, Makkosháza esetében pedig a lakótelepi lakás „minőségi cseréjéről”, ezért nem igyekeznek a költözésről. 35. Hová szeretne költözni?

Kertes családi házba: Kertes társas házba: Kert nélküli társas házba: Öt szintes vagy ennél alacsonyabb lakásba: Öt szintnél magasabb lakótelepi lakásba: Összesen:

Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen: 105 147 31 283 29 36 5 70 13 15 3 31 22

12

2

36

2 171

3 213

0 41

5 425

49

Odessza

Hová költözne

Fő

Makkosháza Fodor-kert Összesen:

300 283

250 200 147

150 105

100

70

50

36 31

0

36

31 15

29

22

12 3

13

Hely:

5

Kertes családi házba:

3

Kertes társas házba:

2

5

2

0

Öt szintnél Öt szintes vagy ennél alacsonyabb magasabb lakótelepi lakásba: lakásba:

Kert nélküli társas házba:

36. Ha most annyi pénze lenne, hogy oda költözhetne, ahová a kedve tartja, akkor elköltözne-e? Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen: Igen: Nem: Összesen:

201 50 251

266 38 304

49 32 81

516 120 636

H a a n n y i p é n z e le n n e a k k o r e lk ö ltö z n e

Fő 600

51 6

500 400 2 66

300 200 100

20 1 12 0 50

49

38

32

0 H e ly O des s z a

Makkos ház a

Ig e n:

F odor-kert

Ö s s z es en:

Ne m :

Azért az elvágyódás a lakótelepről itt tetten érhető, hogy anyagi lehetőségek bővülésével igazából elköltöznének többségükben a válaszadók. Érdekes, hogy kisebb arányban, de még Fodor-kertben is nagyobb az elköltözni vágyók aránya

50

37. Ha igennel válaszolt, akkor hova költözne?

Budapestre: Vidéki nagyvárosba: Vidéki kisvárosba: Nagyobb faluba: Kisebb faluba: Tanyára: Összesen:

Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen 17 28 8 53 130 147 34 311 41 50 6 97 9 22 0 31 2 8 0 10 0 11 1 12 199 266 49 514

Minden városrészben az elköltözni vágyók kertes családi házba szeretnének költözni a természetközeliség vágya tehát a nagyvárosokban is megmarad az otthonteremtés legigazibb útjának. Fodor-kert esetében pedig itt derül ki, hogy miért szeretnének a kertvárosi jelleg ellenére többen elköltözni: társasházak helyett kertesházba jutni. 38. Ebben az esetben ott milyen típusú házba/lakásba költözne?

H a ig e n a k k o r h o v a k ö ltö z n e

Fő 350

311 300

B u da p e s t re :

250

V idé k i na g y vá ros b a :

200

V idé k i k is vá ro s b a :

150

147

130

N a gy o b b fa lub a :

41

50

17 0

K is e b b fa lu ba :

97

100

920

Od e s s z a

50 28 22

81 1

M ak k o s h áz a

34 8 6001 Fo d o r - k e r t

Kertes családi házba: Kertes társas házba: Kert nélküli társas házba: Öt szintes vagy alacsonyabb lakótelepi lakásba: Öt szintnél magasabb lakótelepi lakásba: Összesen:

Ta n y ára :

53 31 1 01 2 Ös s z e s e n

Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen: 146 199 41 386 33 38 3 74 17 21 3 41 8 1 205

4 1 263

2 0 49

14 2 517

51

Fő

Milyen típusú lakásba költözne 386

400 300 200 100 0

199

146 33

38 17

8

Odessza

1

41 21

4

1

Makkosháza

74 3

3

41 2

Fodor-kert

0

14

2

Összesen:

Kertes családi házba: Kertes társas házba: Kert nélküli társas házba: Öt szintes vagy alacsonyabb lakótelepi lakásba: Öt szintnél magasabb lakótelepi lakásba:

Ezután a lakás szerzésének pénzügyi vonatkozásairól kérdeztünk. Először az 1997. nyarán indult lakástakarék-pénztárakról teszünk fel néhány kérdést. Néhányan összekeverték az egyéb lakás megtakarítási módokkal, mert 1997. előtti belépésükről nyilatkoztak. Ezért tartjuk célszerűnek felsorolni a kérdezéskor létező pénztárakat. 39. Ismeri-e a lakáspénztárak működésének alapelveit? A lakástakarékpénztárakról szóló adatok esetében is kevés számú az előfordulások aránya. Egy újonnan induló intézmény esetében a kevés számú előfordulásban az elindulás adatait szeretnénk jelezni, és semmi képen sem statisztikai adatokból való következtetést levonni. igen 29% nem 31% valamelyest 39%

Igen: Nem: Valamelyest: Összesen:

Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen: 71 97 25 193 91 77 30 198 93 124 30 247 255 298 85 638

52

Is m e r i-e la k á s ta k a r é k -p é n z tá r m ű k ö d é s é n e k a la p e lv e r it? Fő 300 247 250 193

198

100

97 71

91 77

50

25

30

30

Ig e n :

N em :

V a la m e ly e s t:

200

124 93

150

0

O dessza

M akkosháza

F o d o r-k e rt

Ö sszesen:

40. Tagja-e valamely lakástakarék-pénztárnak? Lakáskassza Fundamenta OTP LTP Lakáskassza

100%

80%

60%

40%

20%

0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összesen

nem

214

280

77

571

igen

9

10

7

26

igen mikortól:..............

53

Lakáskassza (év )

23 25

20 10

9 15

10 4 8

5 10

4 0

3

1

0

1997 1996

1

0

1994

1

0

1989 Összesen

Makkosháza

Odessza

0

2 0

0

összesen 2000 1998

1

1

0

Fodor-kert

1

1989 1994 1996 1997 1998 2000 ös s zes en

2

2

5

1

0

3

Odess z a M ak k os ház a Fodor-kert Öss z es en 0 1 0 1 1 0 0 1 0 2 0 2 3 3 2 8 5 4 1 10 0 0 1 1 9 10 4 23

Fundamenta

100%

80%

60%

40%

20%

0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összesen

nem

216

277

82

575

igen

9

9

1

19

54

Fundamenta (év ) 18 18 16 14

9 8

12

10

10 5

8

4 6

1

4

1 4

1

3

1 1 1

1997

1

0

1996

1

0 Fodor-kert

Makkosháza

Odessza

0

1998

0

0

0

összesen 1999

1993 Összesen

2

2

1 0

Odessza Makkosháza 1993 1 0 1996 1 0 1997 1 3 1998 5 4 1999 1 1 összesen 9 8

Fodor-kert 0 0 0 1 0 1

Összesen 1 1 4 10 2 18

OTP Lakástakarék-pénztár

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összesen

nem

213

251

70

534

igen

21

37

14

72

55

OTP Lakástakarék-pénztár ( év)

70 61

60 50

33

40

20

30 20

1999

2

10 0 összesen

0

1998

0

8 1 5 3 11 102 6 0

1997

8

1996

1

1

1994

1

11

4

1

1993

1

1 1992

3 1

0

0

1990

1

0

1989

3

0

0

1

0

1

1

2 0

2

1

1987

0

0

2

1985

1

1

1980

Fodor-kert

0

0

1

1984

Odessza

1

1

0

0

0

4 7

3 8

1995

3

5

ha nem: szándékában áll-e belépni a közeljövőben? igen 4% nem 63% nem tudja 22% jelenleg tag11% A lakástakarékpénztárak terjedése a hitelélet élénkülésének, és a továbblépési szándékok megalapozásának kedvező jelei. Azonban elenyésző az igénybevevők száma, ami jelzi, hogy sok – sok pótolnivalónk van ezen a téren is. 41. Szándékában áll-e belépni a közeljövőben valamelyik lakástakarék-pénztárba? Odessza Makkosháza Fodor-kert Összesen: Igen: 10 14 3 27 Nem: 160 178 51 389 Nem tudja: 53 66 19 138 Jelenleg is tag: 22 35 9 66 Összesen: 245 293 82 620

56

Odessza 10

22

Igen:

53

Nem: Nem tudja: Jelenleg is tag:

160

Makkosháza 14

35

Igen: 66

Nem: Nem tudja: Jelenleg is tag: 178

Fodor-kert 9

3

Igen: 19


57

Összesen:

66

27

Igen:

138


4. Család A családdemográfiai adatok vizsgálata a Konrád-Szelényi vizsgálatnak nem képezte tárgyát, a saját vizsgálatunk adatait a legfrissebb, 2001-es Népszámlálás adataival szeretnénk – közzétételük után – összehasonlítani. 42. A család összetétele: C s a lá d ö s s z e té te l 300 250 200 1 5 0 fő 100 50 0 1

2

3

4

5

6

1 =tá rsa k g ye re kke l 2 =trs.g ye re k n é lkü l 3 =n ő g ye re kke l 4 =n ő g ye re k n é lkü l 5 =ffi g ye re kke l 6 =ffi g ye re k n é lkü l

58

1 2 3 4 5 6

Odessza Makkosháza Fodor-kert Összes 96 154 46 296 72 51 16 139 19 35 8 62 47 33 7 87 1 3 1 5 15 14 5 34

A legtöbb családban a házastársak gyerekkel élnek együtt, tehát a lakások többségét itt is a klasszikus családok adják. A legfrissebb népszámlálás adatai a megyére nézvést sok hasonlóságot jeleznek mért adatainkkal: Az utóbbi 11 évben nem változott jelentősebben a lakások megoszlása a lakók koröszszetétele szerint. A lakások legnagyobb részében (37 százalékában) klasszikus család, azaz szülők és gyerekek laknak együtt, az ezt követő második nagy csoportban – az összes lakás egynegyedében – csak idősek, 14 százalékában csak középkorúak élnek. A több generációs együttélés továbbra sem jellemző, a lakások alig több mint a 6 százalékában laknak együtt fiatalok, közép- és időskorúak. A lakott lakások összetétele a lakók kora szerint (százalék) Megnevezés Csak fiatalkorú lakóval Csak középkorú lakóval Csak időskorú lakóval Fiatal- és középkorú lakóval Fiatal- és időskorú lakóval Közép- és időskorú lakóval Fiatal-, közép- és időskorú lakóval Lakó nélkül ÖSSZESEN Forrás: KSH. Csongrád megyei Igazgatóság

1990 7,3 14,6 21,9 36,3 2,1 9,1 6,5 2,2 100,0

2001 6,7 14,1 24,5 37,4 1,6 8,8 6,4 0,5 100,0

Az országoshoz hasonlóan a lakások túlnyomó többségében – 95 százalékában – egy háztartás él. A két háztartás által lakott lakások aránya nem érte el a 4 százalékot, a három vagy több háztartás által lakottaké pedig az egy százalékot. A háztartások 99,9 százaléka lakásban él, és „csak” 105 háztartás lakik olyan ú.n. egyéb lakóegységben, amely nem felel meg a lakás kritériumainak. Ezeknek a háztartásoknak a kétharmada egy személyből áll.12 43. Ha házasok vagy élettársak: A: hány éve kötöttek házasságok?

12

KSH: Csongád megyei Igazgatóság Időszaki jelentések 2002. Augusztus. 59

35 30 25 20 15 10 5 0

O dessza

1

4

7

1

1

11

1

5

7

3

4

3

3

1

1

9

6

3

12

8

7

4

3

2

1

1

3

3

1

2

2

1

2

9

7

5

M akkosháza

11 14 17 20 23 26 30 33 36 39 42 45 49 52 55

F o d o r-k e rt 1

összes

1

20

8

11 22 12 13

1 1

2

1

1

1

1 2

1

3

1 2

1

1

1

A megkérdezettek köréből a fodor-kertiek élnek legrövidebb ideje házasságban. A makkosháziak és az odesszaiak átlagosan hasonló ideje házasok. Hányadik házasságukban élnek? F érjek h ázasság án ak szám a 400 350 300 250 fő 200 150 100 50 0

1

2

4

O des s za

130

24

0

M akk os háza

163

27

1

59

6

352

57

F odor-kert ös s z es

1

h ázasság ok sz ám a

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

összes

1

130

163

59

352

2

24

27

6

57

4

0

1

1

60

A férfiak döntő többsége első házasságában él, nagyon elenyésző hogy a harmadik vagy negyedik házasságában jár.

F e le s é g e k h á z a s s á g á n a k s z á m a

400 350 300 250 200

fő

150 100 50 0

1

2

3

O dessza

138

19

1

M akkosháza

175

17

1

58

7

371

43

F o d o r-k e rt összes

2

házasságok szám a

A nők nagy része szintén első házasságában él és itt is nagyon ritka a többszöri házasság. Hány évesek voltak első házasságukkor? Férfiak kora első házasságukkor: F é r je k k o r a e ls ő h á z z a s á g k ö té s k o r 80 60 40 20 0 16 18 20 21 22 24 25 26 27 29 30 31 33 34 35 37 38 45 47 49 4

O des s z a Ma kko s h á z a F o d o r-ke rt ös s z es

1

2

6

5 19 16 20 25 24 13 12 5

4

2

7 12 8 16 28 15 7 3

5

7

7 12 2

2

1

4

1

3

1

1

1

3

1 11 29 33 35 48 64 30 21 10 10 1

2

1

1

1

2

1

1

1

1

1 5

2

5

1

A férfiak 19-27 év között kötik első házasságukat. A vizsgált területeken azonos a megoszlásuk.

61

Nők kora első házasságukkor: A n ő k k o ra e ls ő h á z a s s á g k ö té s k o r 70 60 50 fő

40 30 20 10 0 16 17 18 19 20 21 22 23 24 26 27 28 29 30 32 34 48 51 O des s z a

1

1 15 17 26 18 18 21 15 5

3

1

1

1

3

M ak k os ház a

1

4 14 22 25 27 20 26 15 7

4

2

1

3

1

2

5 33 46 61 56 48 57 32 14 8

3

2

4

4

4

F odor-k ert ös s z es

7 10 11 10 10 2

2

1

2

1

1 3

1 1

1

k or

A nők 16-24 éves koruk között kötnek először házasságot, de akad olyan is aki 51 évesen köti első házasságát. 44.Hány élő közös gyerekük van? Gyerekek sz áma 250 200 150 100 50 0

0

1

2

3

O dessza

36

76

71

14

Makkosháza

23

86

97

17

6

26

37

7

65

188

205

38

F odor-kert összes

4

5

6

3

2

1

3

2

1

A családok nagy része egy-két gyereket nevel, kevesebben vannak akik 3-at vállalnak, több gyereket már csak néhányan nevelnek.

62

45. Hány évesek a gyerekek és milyen neműek? Az 1. gyermek kora 35 30 25 Fõ

20 15 10 5 0 0 0,7 2 3,5 6

8 12 15 18 22 25 29 32 35 39 42 46 50 55

Makkosháza

7

0

1

1

5

8

4

7 11 4

3

4

6

2

0

1

0

3

1

Odessza

10 2

6

1

2

2

1

4

9

3

0

6

2

2

1

2

0

Összesen

18 2

7

2

9 12 7 12 15 11 15 9

6

8

2

4

1

7

1

Fodorkert

11 0

0

0

2

0

0

0

1

0

2

0

2

2

1

1 3

5 2

3

2

Életkor

Az első gyermekek száma Makkosházán a legnagyobb, és Fodor-kertben a legalacsonyabb. A 18 és 21 év közötti, otthon élő fiatal felnőtt („gyermekek”) száma a legmagasabb. Ez az adat arra enged következtetni, hogy a demográfiai hullám ebben a korosztályban érintette a két lakótelep családjait. Első gyermekek neme Az 1. gyermek neme

300 252

250

217

200 Fő 150 100

126 87 84

101 39 32

50 0

Odessza

Makkosháza

Fodorkert

Össz:

Fiú

87

126

39

252

Lány

84

101

32

217

A második gyermekek kora

63

A 2. gyermek kora 30 25 Fõ

20 15 10 5 0

1 3

Makkosháza 11 4 15 2 Odessza

5 7 9 11 13 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 41 43 45 47 49 51 0 3 7 1 4

3 7 5 17 2 4 6 7 2

1 2 0 0 2

1 0 0 1

2 2 3 0 2

1 0 2 1 2 3 4 4 3

0 2 2 2 0

2 0 2 0

Össz:

27 7

2 6 11 1 10 6 8 7 19 7 7 16 13 5

1 4 2 2 3

3 1 3 1

Fodorkert

1 1

0 1 1 0 4

0 0 0 0 1

0 1 1 0

2 1 0 1 3 0 6 2 0 Életkor

A második gyermekek száma Makkosházán a legnagyobb, Fodor-kertben a legalacsonyabb. A kiskorú gyermekek száma (0-3 év) a legmagasabb mindhárom csoportban. A második gyermekek neme: A 2. gyermek neme 154

160 140 114

120 100 Fő

74

80 60 40

56

57

38 19

20 0

Odessza

Makkosháza

Fiú

38

Lány

56

24

Fodorkert

Össz:

57

19

114

74

24

154

64

A harmadik gyermekek száma. 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0 0,7 1 17 Odessza M akkosháza 16 1 Fodorkert 34 Össz:

1 0 0 1

1 1 0 2

3

6

8

9

0 1 0 1

3 0 1 4

1 2 0 3

0 1 0 1

11 14 15 17 19 22 23 25 28 30 33 38 40 46 0 1 1 2

0 1 0 1

1 0 0 1

0 1 0 1

0 0 0 2

0 1 1 1

0 0 0 3

1 0 0 1

1 0 0 2

1 0 0 1

1 0 0 1

0 0 0 1

0 1 1 2

0 0 0 1

A harmadik gyermek neme: A 3. gyermek neme 35

32

30 25 Fő

22

21

20 15

12

10

7

5 0

Odessza

4

5

Makkosháza

Fodorkert

Össz:

3

Fiú

12

4

5

21

Lány

7

22

3

32

A harmadik gyermekek esetében Odesszában és Fodor-kertben a fiúgyermekek vannak többen, míg Makkosházán jóval több a lány gyermek. A három csoportot együtt vizsgálva a lány gyermekek száma a nagyobb. A negyedik gyermekek száma.

65

A 4. gyermek kora

40 35 30

Fõ

25 20 15 10 5 0 0

Fodorkert 3

4

5

6

16

Életkor

Odessza

35

37

38

0

3

4

5

6

16

35

37

38

Odessza

20

0

0

0

0

0

0

0

0

Makkosháza

17

1

1

1

1

1

1

1

1

Fodorkert

1

0

0

0

0

0

0

0

0

Õssz.:

38

1

1

1

1

1

1

1

1

Mindhárom csoportban a negyedik gyermek esetén a kiskorúak vannak a legtöbben, ami pozitív előfordulásnak tekinthető a kicsi mintában is. A negyedik gyermek neme: A negyedik gyermek tekintetében csak Makkosházáról láthatunk adatokat: a lánygyermekek száma háromszor annyi, mint a fiúgyermekeké, kicsi a mintában. 46.Ha van közös gyerekük: A: Házasságuk hányadik évében vállalták első gyereküket? 160 140 120 100 80 60 40 20 0 -7 -1 0 O dessza M akkosháza 1 Fodor-kert 1 összes

16 1 10 1 1 27

1

2

4

5

6

7

8

9 10 13 19 21 24 25 27 28 29

53 72 17 14

43 55 26 12

8 12 6 26

14 11 1 26

2 3 2 7

2 5

2 3 1 6

2 1 3

7

1 1 2

1

1

2 1

1 2

1 2

1

2

1 1

1

1

1

1

1

1

66

A házastársak házasságuk első-negyedik évében vállalják első gyereküket. B: Jelenlegi lakásukban laktak-e az első gyerek születésekor? Együttélés az első gyerek születésekor 350 300 250 fő

200 150 100 50 0

1

2

Odessza

45

122

Makkosháza

49

161

Fodor-kert

18

49

ö

112 1=igen

332 2=nem

Az első gyerek születésekor a házastársak nagy része nem jelenlegi lakásában élt.

47.Hány gyerek lakik most ebben a lakásban? G ye re k ek szá m a la ká so n k én t 200 100 0

0

1

2

3

O dessza

78

61

46

6

M ak k osháza

44

102

75

10

F odor-k ert

22

22

26

6

144

185

147

22

összes

4 3 4

Jelenleg a családok 1-4 gyereket nevelnek, sajnos az egy gyermek családonkénti előfordulása a leggyakoribb.

67

48. Együtt él-e önökkel a nagyszülő? Nagyszülővel közösen élők 600 500 400

Odessza

fő 300

Makkosháza

200

Fodor-kert

100

összes

0 1

2

1=igen

2=nem

Odessza 1 2

Makkosháza

Fodor-kert összes 9 7 22 284 76 596

6 236

A megkérdezettek közül kevesen élnek a nagyszülőkkel közös háztartásban, mint általában az országban. 48.b.Nagyszülők együttélése a családokkal. 150 100 50 0 0

nagysz.

1

2

3

Odes sza

M a kko s h á z a

Fo d o r- ke r t

összes

Odessza Makkosháza Fodor-kert összes 0 43 54 22 119 1 4 7 5 16 2 1 2 1 4 3 1 1

A nagyszülőkkel együtt élők száma csekély. Átlagosan egy nagyszülő él a családdal. A megkérdezettek közül Makkosházán élnek legtöbben a nagyszülőkkel.

68

49. Együtt él-e önökkel nem rokon személy? Ne m r o k o n n al k ö z ö s e n é lő k 600 500 400 Odes s z a

fő 300

M ak k os ház a Fodor-k ert

200

ös s z es 100 0 1

2

1=i gen

2=nem

A családokkal nem rokon személyek együttélése alacsony előfordulású. 49.b. Hány nem rokon személy él együtt a családdal? Összesen 30 nem rokon személy él együtt családokkal. 50. Szokott-e együtt étkezni a család? Szokott-e együtt étkezni a család otthon? 600 500 400 fő 300 200 100 0

Odessza Makkosháza Fodor-kert 1 1=igen

együtt 1 2

2

összes

2=nem

Odessza Makkosháza Fodor-kert összes 196 251 72 519 43 41 11 95

Minden területen többségben vannak az olyan családok, ahol együtt étkeznek az együtt lakók.

69

51. Ha igen, akkor hetente milyen gyakorisággal? a, reggeli, hetente kb. hányszor? Átlagosan a két lakótelepen nulla, kettő vagy hét a közös reggelik száma, azonban ez a Fodorkertiekre nem igaz. Ők kétszer reggeliznek együtt. 140 120 100 80 60 40 20 0

0

1

2

3

4

5

6

7

Odes s z a

46

7

34

10

6

13

6

35

M a kko s h á z a

58

6

63

23

7

20

4

40

14

6

3

3

13

11

39

16

36

10

93

24

Fo d o r - ke r t

128

ös s z es

18

b. ebéd,hetente kb. hányszor? 300 200 100 0

0

1

2

3

4

5

6

7

Odessza

20

32

90

14

8

4

1

24

Makkosháza

28

22

116

25

15

12

2

27

Fodor-kert

11

13

36

3

2

1

összes

59

67

242

42

25

17

11 3

62

Együttebédelni átlagosan kétszer szoktak egy héten együttesen, otthon.

70

C. vacsora, hetente kb. hányszor? 250 200 150 100 50 0

0

1

2

3

4

5

6

7

Odessza

20

6

10

11

17

22

8

84

Makkosháza

29

3

17

12

30

26

14

116

Fodor-kert

8

2

3

6

9

10

1

33

összes

57

11

30

29

56

58

23

233

Mindhárom városrészben a családok többsége a hét minden napján együtt vacsorázik.

V. Munkahely, munka A következő részben a férfiak és nők esetében a családanya és a családapa kitétel helyett a családfenntartó nő, és a családfenntartó férfi megjelölést használjuk. Ezt a kétkeresős családok felállása miatt tesszük, hiszen mind a nők, mind a férfiak egyenlő arányban veszik ki részüket a családok ellátásában. A lekérdezéskor a kérdezés alanyai mindig úgy értelmezték, hogy mind az anyát, mind az apát családfenntartónak tekintették a válaszokban.

52. I. Életkor szerinti csoportosítás Férfiak Kor 19-29 30-61 62-

Odessza 23 97 16

Makkosháza Fodor-kert 23 3 146 41 14 6

Összes 49 284 36

71

A család fenntartó férfiak kor szerinti megoszlása 100%

16

14

97

146

36

6

80% 62-

60%

284

41

40%

30-61 19-29

20% 23

23

3

49

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

0%

Nők Kor 19-29 30-61 62-

Odessza 36 99 27


Összes 76 294 49

A család fenntartó nők kor szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

27

99

17

5

49

155

40

294

6230-61 19-29

36

34

6

76

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

A nem családfők kor szerinti megoszlása Kor Odessza Makkosháza Fodor-kert 6-29 45 57 18 30-61 4 3 4 622 6 2

Összes 120 11 10

72

A nem család fenntartók kor szerinti megoszlása 2 4

100%

2 4

6 3

80%

10 11 62-

60%

45

40%

57

18

120

30-61 év 6-29 év

20% 0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Mind a családfenntartó férfiak, mind a nők legnagyobb százalékban a 30-61 év között van. A nem családfenntartóknál ez az arány más, mert itt a 6-29 év a jellemző. II. Iskolai végzettség szerinti csoportosítás: Férfiak Iskolázottság 8 oszt. kevesebb v. 8 általános szakmunkás, érettségi v. érettségi + szak főiskola vagy egyetem

Odessza 6 113 56

Makkosháza 22 131 74

Fodor-kert 3 42 24

Összes 31 286 154

Családfenntartó férfiak iskolai végzettsége 100% 80%

56

74

113

131

24

154

42

286

60% 40%

szakmunkás,érettségi v. érettségi+szak 8 oszt.kevesebb v. 8 ált.

20% 0%

egyetem v. főiskola

6

22

3

Odessza Makkosháza Fodor-kert

31 Összes

Nők Iskolázottság 8 oszt. kevesebb v. 8 általános Szakmunkás, érettségi v. érettségi + szak Főiskola vagy egyetem

Odessza 20 115 73


Fodor-kert 5 45 22

Összes 47 333 162

73

Nem családfenntartók

Családfenntartó nők iskolai végzettsége 100% 80%

73

67

22

162

115

173

45

333

60% 40% 20% 0%

egyetem v. főiskola szakmunkás,érettségi v. érettségi+szak 8 oszt.kevesebb v. 8 ált.

20

22

Iskolázottság 8 oszt. kevesebb v. 8 általános Szakmunkás, érettségi, érettségi + szak egyetem, főiskola

47

5


Összes

Odessza 13 56 17

Makkosháza 26 43 9

Fodor-kert 4 13 9

Összes 43 112 26

Nem családfenntartók iskolai végzettsége 100%

17

9

80% 60% 40% 20% 0%

56 13

9

43

26 egyetem,főiskola

112 13

26

4


43

szakmunkás.érettségi.érett ségi+szak 8 oszt.kevesebb v. 8 ált.

Összes

Mindhárom vizsgált területen az a jellemző, hogy a családfenntartók és a nem családfenntartók is a szakmunkás, érettségi, érettségi + szak csoportba tartoznak, de a nem családfenntartók közt nagyobb azoknak az aránya, akik 8 általánost vagy annál kevesebbet végeztek. III. Munkahely típusa (állami vagy magánszféra): Férfiak Tulajdon magán állami

Odessza Makkosháza 77 106 67 87

Fodor-kert 38 13

Összes 221 167

74

Családfenntartó férfi munkahelyének típusa 100% 80%

67

13

87

167

60% 40% 20% 0%

állami 77

Odessza

38

106

Makkosháza

Fodor-kert

magán

221

Összes

Nők Tulajdon Magán Állami


Fodor-kert 21 36

Összes 148 277

Családfenntartó nő munkahelyének típusa 100% 80% 60%

107

36

134

277 állami

40% 20% 0%

Nem családfenntartók Tulajdon Magán Állami

magán 51 Odessza

21

76 Makkosháza

Fodor-kert


148 Összes

Fodor-kert 11 7

Összes 45 43

Eltérőek az arányok, mivel a férfiaknál a magánszféra a nőknél az állami szféra a jellemzőbb. A nem családfenntartóknál eléggé kiegyenlített a helyzet. IV. Nyugdíjazási évek: Férfiak Időpont 1972-1979 1980-1989 1990-

Odessza 2 8 26


Összes 5 21 45

75

Nyugdijas férfiak megoszlása a nyugdijazás éve alapján 50 40

Odessza

30

Makkosháza

20

Fodor-kert Összesen

10 0 1972-1979

1980-1989

1990-

Nők Időpont 1958-1979 1980-1989 1990-

Odessza 6 25 20


Összes 15 45 48

Nyugdijas nők megoszlása a nyugdijazás éve alapján 50 40

Odessza

30

Makkosháza Fodor-kert

20

Összesen

10 0 1958-1979

Nem családfenntartók Időpontja 1973-1979 1980-1989 1990-

1980-1989

Odessza 2 1 1

1990-


Összes 5 2 2

76

A család nem fenntartóinak megoszlása a nyugdíjazás éve alapján 6 5 Odessza

fő

4

Makkosháza

3

Fodor-kert

2

Összesen

1 0 1973-1979

1980-1989

1990-

év

A férfi családfenntartók esetében a nyugdíjazottak száma fokozatosan növekszik. A nőnemű családfenntartóknál ez a szám az elmúlt húsz évben stagnálónak bizonyult. Esetünkben a nem családfenntartóknál a helyzet hasonló, mint a női családfenntartóknál. V. A napi házimunkával töltött időtartam: Férfiak Idő hossza Odessza 0 42 0,1-0,5 12 0,6-1 51 1,5-2 29 2,5-4 12 4,54

Makkosháza Fodor-kert 33 24 15 3 61 10 38 8 15 6 7 2

Összes 99 30 122 75 33 13

Csa lá d fe n n ta rtó fé rfia k h á z im u n ká va l tö ltö tt id e je

100% 80%

4,52,5-4 óra

60%

1,5-2 óra

40%

0,6-1 óra

20%

0 óra

0%

0,1-0,5 óra

O d es s za

Mak k os h áza

F odor-k ert

Ö s s ze s

Nők Idő hossza 0 0,1-0,5 0,6-1 1,5-2 2,5-4 4,5-

Odessza 16 1 13 44 87 35


Összes 25 2 37 126 231 96 77

Családfenntartó nők házimunkával töltött ideje 100% 4,5-

80%

2,5-4 óra

60%

1,5-2 óra

40%

0,6-1 óra 0,1-0,5 óra

20% 0%

Nem családfenntartók Idő hossza 0 0,1-0,5 0,6-1 1,5-2 2,5-4 4,5-

0 óra Odessza

Makkosháza

Odessza 69 5 11 4 6 1

Fodor-kert

Összes


Összes 137 6 38 14 21 3

Nem családfenntartók házimunkával töltött ideje (órában) 100% 4,5-

80%

2,5-4

60%

1,5-2

40%

0,6-1

20%

0,1-0,5

0%

0 Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

A férfiak esetében a házimunkával töltött idő többségében 0,6-1 óra közt van, míg a nőknél 2,5-4 órás intervallum a jellemző. A nem családfenntartók házimunkával töltött ideje döntő többségben a nullával egyenlő.

78

VI. A napi munkaidő órában: Férfiak Napi munkaidő 0 2-7 8 9-11 12-

Odessza 21 5 88 36 13

Makkosháza Fodor-kert 7 5 6 3 117 21 50 20 16 5

Összes 33 14 226 106 34

Családfenntartó férfiak napi munkaideje (órában) 100% 80%

12-

60%

9-11 8

40%

2-7

20% 0%

0 Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Nők Napi munkaidő 0 2-7 8 9-11 12-

Odessza 24 16 117 16 6


Összes 48 57 290 52 14

Családfenntartó nők napi munkaideje (órában) 100% 80%

12-

60%

9-11 8

40%

2-7

20% 0%

0 Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

79

Nem családfenntartók Napi munkaidő 0 2-7 8 9-11 12-

Odessza 59 3 14 6 6


Összes 115 10 60 12 14

Nem családfenntartók napi munkaideje(órában) 60 50 40 Odessza

fő 30


20 10 0

0

2-7

8

9-11

12-

A férfiak és a nők napi átlagban 8 órát dolgoznak munkahelyen. VII. Munkával eltöltött idő egy átlagos munkanapon Férfiak Idő Odessza Makkosháza Fodor-kert 0 35 17 10 1-8, 5 20 31 10 9-12 118 139 37 135 14 4

Összes 62 61 294 23

80

Férfiak megoszlása munkával eltöltött idő alapján 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

5

118

14

139

4

23

37

294

139-12 1-8,5

20 35 Odessza

31 17 Makkosháza

10

61

10

62

Fodor-kert

Összes

0

Nők Idő 0 1-8, 5 9-12 13-

Odessza 46 45 109 1

Makkosháza Fodor-kert 30 13 58 16 138 38 4 1

Összes 89 119 285 6

Nők megoszlása munkával töltött idő alapján (órában) 300 250 0

Fő

200

1-8,5

150

9-12

100

13-

50 0 Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

A felmérés szerint mind a nők, mind a férfiak többsége 9-12 órát tölt el munkával átlagban egy nap, utazással együtt. A legkevésbé jellemző az, hogy 13 óránál többet dolgoznak az emberek.

81

VIII. A családfenntartó otthoni pénzkereső tevékenységet folytat-e? Férfiak Odessza Makkosháza 110 96 26 27

Nem Igen

Fodor-kert 51 10

Összes 257 63

Férfiak otthoni pénzkereső tevékenységet folytatnak-e? 100%

27

10

110

96

51

257

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

26

63

80% 60%

igen

40%

nem

20% 0%

Nők Odessza Makkosháza 127 116 24 26

nem igen

Fodor-kert 55 11

Összes 298 61

Családfenntartó nő otthoni pénzkereső tevékenységet folytat-e? 100%

24

26

11

61

80% 60% 40%

igen 127

116

55

298

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

nem

20% 0%

Mindhárom területre az a jellemző, hogy a férfiak és a nők nem folytatnak otthoni pénzkereső tevékenységet.

82

A továbbiakban a családfenntartók időbeosztására kérdeztünk rá. 53. Időmérleg IX. Mennyi a házimunkával eltöltött idő egy nap? Férfiak Idő 0-1 1-4 4-9

Odessza 115 52 3


Fodor-kert Összes 43 265 19 130 1 10

Férfiak által végzett házimunka (órában) 100% 80%

52

59

19

130 4-9 óra

60% 40%

115

107

43

1-4 óra

265

0-1 óra

20% 0% Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Nők Idő 0-3 3-7 7-13

Odessza 138 55 13


Fodor-kert 36 27 4

Összes 323 173 36

Nők házimunkával töltött ideje (órában) 100%

13

80%

55

19

4

36

91

27

173 7-13 óra

60% 40%

3-7 óra 138

20% 0%

Odessza

149

36


323

0-3 óra

Összes

A férfiak egy óránál többet nem végeznek házimunkát, de a nőkre nagyobb százalékban jellemző az, hogy naponta 0-3 óra közti időt töltenek el házimunkával. A férfiak 1-2%-a az, aki

83

4 órát vagy annál több időt tölt az otthoni munkával. Nőknél ennél magas arányban figyelhető meg a 3-7 óra hosszúságú elfoglaltság . X. Mennyi a tévénézéssel eltöltött idő? Férfiak Idő 0-2 2-5 5-10

Odessza 89 90 13



Férfiak tévénézéssel eltöltött ideje 100% 80%

13

11

90

103

2 26

26 219

60%

2-5 óra

40% 20% 0%

5-10 óra

89

Odessza

96

Makkosháza

35

Fodor-kert

220

0-2 óra

Összes

Nők Idő 0-2 2-5 5-8

Odessza 126 78 11


Fodor-kert 43 16 7

Összes 323 180 31

Nők tévénézéssel töltött ideje 100%

11

13

7

31

80%

78

86

16

180 5-8 óra

60% 40%

126

154

43

2-5 óra 323

20% 0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

0-2 óra

Összes

A férfiak tévénézéssel töltött ideje egy nap átlagban 2-5 óra, míg a nőknél ez az idő alacsonyabb: 0-2 óra.

84

XI. Mennyi a kikapcsolódással töltött idő? Férfiak Idő 0-3 3-8 8-16

Odessza 153 19 3



Férfiak kikapcsolódással töltött ideje (órában) 100%

1 30

3 19

2 7

6 56

80% 60% 40%

8-16 óra 153

162

59

374

3-8 óra 0-3 óra

20% 0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Nők Idő 0-2 2-5 5-12

Odessza 158 38 8


Fodor-kert 48 17 0

Összes 374 109 18

Nők pihenéssel eltöltött ideje (órában) 100% 80%

8 38

10 54

0 17

18 109 5-12 óra

60% 40%

158

168

48

374

2-5 óra 0-2 óra

20% 0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Mindhárom területen a férfiaknál és nőknél is a pihenéssel töltött idő átlagban nem haladja meg a 0-2 órát, de a legkevésbé az 5-12 órás intervallum a jellemző.

85

XII. Mennyi a tanulással eltöltött idő? Férfiak Idő 0-2 2-4 4-9

Odessza 123 5 2

Makkosháza 109 8 0


Férfiak tanulásra fordított ideje 100%

5

8

1

14

123

109

54

286

80% 60% 40%

4-9 óra 2-4 óra 0-2 óra

20% 0% Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Nők Idő 0-2 2-4 4-10

Odessza 140 8 2

Makkosháza 138 6 1

Fodor-kert 51 1 0

Összes 329 15 3

Nők tanulással töltött ideje 100%

8

6

1

15

140

138

51

329

80% 60% 40%

4-10 óra 0-2 óra

20% 0%

2-4 óra

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Jellemzően a napi tanulási idő mindkét nemnél nem haladja meg a 0-2 órás intervallumot, az ennél hosszabb idő nem gyakori egyiknél sem.

86

XIII. Mennyi időt töltenek el egyéb hosszas tevékenységgel a nők, illetve a férfiak? Férfiak Idő 0-2 2, 5-5 5, 5-10

Odessza 105 18 9


Fodor-kert 55 9 1

Összes 268 44 16

Férfiak egyéb szabadidős tevékenységgel eltöltött ideje 100%

6 17

9 18

1 9

16 44 5-12 óra

50%

108

105

55

2-5 óra

268

0-2 óra 0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Nők Idő 0-2 3-7 8-16

Odessza 213 34 4


Fodor-kert 97 9 1

Összes 521 67 11

Nők egyéb szabadidős tevékenysége (órában) 100%

4 34

6 24

1 9

211

97

11 67

80% 7-16 óra

60% 40%

213

521

0-2 óra

20% 0%

2-7 óra

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Az adatok mindhárom területen hasonlóak: a férfiak és a nők szabadidős tevékenységgel eltöltött ideje nem haladja meg a 2 órát. Az arány a leggyakoribb 0-2 órás intervallumon, mindkét nemnél.

87

XIV. Mennyi az alvással eltöltött idő? Férfiak Alvás 0-6 6-10 10-13

Odessza 42 148 4


Fodor-kert 20 43 5

Összes 109 355 13

Férfiak alvással eltöltött ideje 100% 80% 10-13 óra

60%

6-10 óra

40%

0-6 óra

20% 0%

Odessza

Makkosháza

Fodor-kert

Összes

Nők Alvás 3-7 7-10 10-13

Odessza 89 120 1


Fodor-kert 32 64 2

Összes 249 311 7

Nők alvással eltöltött ideje (órában) 100% 80%

1

4

120

127

60%

2 64

7 311 10-13 óra 7-10 óra

40% 20% 0%

89 Odessza

128

32


249

3-7 óra

Összes

88

A nőknél gyakoribb előfordulása van a 3-7 óra alvással töltött időnek, de mindkettőnél a 7-10 órás alvási intervallum a jellemző, a többi elenyésző. Összefoglalva, a felmérés adatai nem mutatnak nagy eltérést a három városrészben, és a nemek közt sincs erőteljesebb aránykülönbség. XV. Egyéb tevékenységek Férfi családfő elsődleges egyéb tevékenysége Szerelés, barkácsolás, kis kert Bevásárlás Sport, játék, egészség Szórakozás, hobby Család Egyéb Összesen Nem válaszolt

33 16 46 19 27 23 164 489

Válaszadók arányában a férfi családfők elsődleges tevékenységének megoszlésa

14%

20%

16%

10% 12% 28%

Szerelés, barkácsolás, kis kert

Bevásárlás

Sport, játék, egészség

Szórakozás, hobby

Család

Egyéb

A férfi családfők munkán kívüli elsődleges tevékenységként főleg a sportot részesítik előnyben, a családjukkal töltött idővel szemben. A válaszadók szívesebben szerelnek, barkácsolnak, mint bevásárolnak.

89

Férfi családfő másodlagos egyéb tevékenysége

Szerelés, barkácsolás, kis kert

5

Bevásárlás

10


10

Szórakozás, hobby

7

Család

8

Egyéb

8

Összesen

48

Nem válaszolt

605

V álas z ad ó k ar án yáb an a fé r fi cs alád fők m ás o dlago s te vé k e n ys é g é n e k m e g o s z lás a

10%

17%

20%

17%

15%

21%

S z erelés , bark ác solás, k is kert

B evás árlás

S port, játék , egés z s é

S z órakoz ás, hobby

Cs alád

E gy éb

A válaszadó férfi családfők munkán kívüli másodlagos egyéb tevékenységeik közül még mindig a sportot űzik legszívesebben, de már sokan járnak bevásárolni is. Aktív szórakozásra, hobbyjuk gyakorlására fordítanak a legkevesebben időt, másodlagos egyéb tevékenység formájában. Női családfő elsődleges egyéb tevékenysége Kézi munka, barkácsolás, kis kert, házi munka

24

Bevásárlás

15


33

Szórakozás, hobby

17

Család

34

Egyéb

20

Összesen

143

Nem válaszolt

509

90

Válaszadók arányában a női családfők elsődleges tevékenységének megoszlása 14%

17% 10%

24% 23%

12% Kézi munka, barkácsolás, kis kert, házi munka

Bevásárlás


Szórakozás, hobby

Család

Egyéb

A válaszadó női családfők munka melletti legfontosabb elsődleges tevékenységnek a családjukkal töltött időt tartják, de a sport, és a játék mellett is közel ilyen arányban voksolnak. A legkevesebben a bevásárlást részesítik előnyben.

Női családfő másodlagos egyéb tevékenysége Kézi munka, barkácsolás, kis kert, házi munka

11

Bevásárlás

14


12

Szórakozás, hobby

8

Család

12

Egyéb

5

Összesen

62 Nem válaszolt

591

91

V á la s z a d ó k a r á n y á b a n a n ő i c s a lá d f ő k m á s o d la g o s t e v é k e n y s é g é n e k m e g o s z lá s a

8%

18%

19%

23% 13% 19%

K é z i mu n ka , b a r ká c s o lá s , kis ke r t, h á z i mu n ka

B e v á s á r lá s

S p o r t, já té k, e g é s z s é g

S z ó r a ko z á s , h o b b y

Cs a lá d

Eg y é b

Munkán kívüli másodlagos tevékenységeik közül a válaszadó női családfők legtöbbje a bevásárlást tartja a legfontosabbnak. A családdal töltött időt, és a sportot ugyanannyi válaszadó emelte ki, de alig kevesebben választották a ház körüli teendőket. VI. Kulturális érdeklődés, iskolázottság 54. Színház Színházlátogatás Odessza városrészben 90 87 80 70 60 50 47 fő 40 34 29 30 20 12 11 10 7 3 3 6 1 1 3 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 15 alkalom

92

S z ín h á z lá to g a tá s M a k k o s h á z a v á ro s ré s z b e n 100 90 80 70 60 fő 5 0 40 30 20 10 0

96

49 48 26 17 14 0

1

2

3

4

5

9 6

2

5

7

8

7 0 0 0 9 10 12 15

a lk a lo m

Színházlátogatás Fodorkert városrészben 30

27

25 20

17

4

2

0

0

7 2

0

2

0

2

0

1 15

5

5

10

9

8

11

10

6

fő 15

alkalom

Színházlátogatás mindhárom városrészben 250 200 150 94

100

112 64

15

10

16 14 5 13 1 1 4 6

2

0

0

34 32

8

50

4

fő

210

alkalom

A vizsgált családok 28%-a egyáltalán nem jár színházba. A látogatók között leggyakoribb a két színházi est. Ez a szegedi színházi kulturális lehetőségeket (Nemzeti Színház, Kamara Színház, Szabadtéri Játékok) figyelembe véve negatív eredménynek könyvelhető el, viszont

93

összhangban áll a Szabadtéri Játékokkal kapcsolatban kiadott legfrissebb adatokkal, miszerint a látogatók 70%-a vidékről érkezik, és 68%-uk visszatérő vendég.13

55. Könyv

Könyvek száma háztartásonként Odessza városrészben 4001-5000 3001-4000 2001-3000

3 1 3 9

1001-2000 Könyvek száma

901-1000 0 801-900 0 701-800

3 7

601-700 501-600 0 401-500

1

301-400 201-300

10 29 58

101-200

73

0-100 Háztartások száma

13

Forrás: http://www.nemzetiszinhaz.szeged.hu 94

Könyvek száma háztartásonként Makkosháza városrészben

3001-4000

1 2 4 18 24

Könyvek száma

1001-2000 801-900 601-700

1 2 1 10 35

401-500

16 28

201-300

60 86


Könyvek száma háztartásonként Fodorkert városrészben 1001-2000

2 6

901-1000 801-900

1 3

Könyvek száma

701-800

2

601-700 501-600

9 7

401-500 301-400

1

201-300

14

101-200

14 20


95

Könyvek száma háztartásonként mindhárom városrészben 4001-5000

4

3001-4000

3

Könyvek száma

2001-3000

7

1001-2000

29

901-1000

30

801-900

2

701-800

8

601-700

10

501-600

19 43

401-500 301-400 201-300 101-200

27 71 132 179


A grafikon azt mutatja, hogy egy átlagos háztartásban a könyvek száma 0 és 200 darab között van.

56. Számítógép

Számítógép előfordulása Odessza városrészben van számítógép 34% nincs számítógép 66%

96

Számítógép előfordulása Makkosháza városrészben

nincs számítógép 59%

van számítógép 41%

Számítógép előfordulása Fodorkert városrészben

nincs számítógép 58%

van számítógép 42%

Számítógép előfordulása mindhárom városrészben van számítógép 38% nincs számítógép 62%

A grafikonról jól látható, hogy a háztartások többségében nincs számítógép. A legnagyobb különbség Odessza városrészben mutatkozik.

97

57. Internet

Internet elérhetőség Odessza városrészben

nincs Internet hozzáférés 91%

van Internet hozzáférés 9%

Internet elérhetőség Makkosháza városrészben



Internet elérhetőség Fodorkert városrészben nincs Internet hozzáférés 82%


Internet elérhetőség mindhárom városrészben



98

Internet elérhetősége mindhárom lakótelepen a megkérdezettek kb. 10%-nak van, Fodorkerten magasabb az Internettel rendelkező háztartások aránya. Az előző grafikon csoporttal egybevetve tehát a számítógéppel rendelkező lakótelepi háztartások átlagosan 25,5%-ának van Internet hozzáférése, míg Fodor-kerten ez az arány 43%, a megfigyelt városrészeken együttesen pedig 29%

58. Televízió

Első legkedvesebb televíziócsatornák 8%

3% 3% 4%

8% 9% 1%

6%

30%

28%

Duna tv MTV 1 RTL klub TV 3 Zeneadók

HBO MTV 2 TV 2 Természettudományos adók egyéb

A második legkedvesebb televíziócsatornák 10%

8% 2%3% 5% 1%4% 8% 3% 3%

27%

Duna tv HBO MTV 2 RTL klub TV 3 Zeneadók

26%

Eurosport MTV 1 RTL TV 2 Természettudományos adók Egyéb

99

A harmadik legkedvesebb televíziócsatornák 12%

4%3% 3%

7%

8% 18%

14%

3% 11% 3%

14% Duna tv MTV 1 RTL TV 2 Természettudományos adók Sportadók

HBO MTV 2 RTL klub TV 3 Zeneadók Egyéb

A grafikonokból leolvasható, hogy a két kereskedelmi adó, a természettudományos adók, és a M1 a legnézettebbek, továbbá összhangban az országos adatokkal a kereskedelmi televíziók nézettsége nagyobb a közszolgálati csatornákénál. 59. Sajtó Rendszeresen vásárolt napi- és hetilapok 327

350 300 133

200

100 50 0

Gyermek és ifjúsági magazinok Egyéb újságok Népszabadság

250

150

338

119 28

70

129

175 151

Hobbival kapcsolatos újságok Egyéb hírlapok Tudományos újságok Rádió és tévéújságok Délmagyarország Nõi magazinok

A grafikonról leolvasható, hogy a női magazinok és a Délmagyarország című helyi napilap a legolvasottabb. Az országos napilapok közül a Népszabadság a legkeresettebb. A helyi napilap erőssége annak tudható be, hogy az embereket környezetük történései is nagyon érdeklik a nagyvilág hírei mellett, és ezen igényeket elsősorban egy helyi lap képes kiszolgálni. 60. Tanulás

100

A " ta n u ló k " c s a lá d i m e g o s z lá s a 100 90 80 70 60 50 40 30 20

gyerek

felnőttkorú

gyerek

fiatalkorú

egyéb

felnőtt nő

felnőtt ffi

0

felnőtt

10

A " ta n u ló k " m e g o s z lá s a ta n u lá s i fo rm a s z e rin t 80 70 60 50 40 30 20

egyéni

tanfolyam

egyéb

középfokú

felsőfokú

informatika

0

nyelv

10

Legnagyobb arányban a család felnőtt női tagjai vesznek részt valamilyen tanulási formában. A tanulási formák közül a felsőfokú képzések és a tanfolyamok a legfelkapottabbak.

101

63. Nyelv ismeret

Idegen nyelvet beszélő családtagok megoszlása 4%

25%

gyermek férfi nő egyéb

46% 25%

A beszélt idegennyelvek megoszlása 3%

angol

9%

német

38%

10%

francia orosz

7%

szerb

33%

egyéb

A családokban a gyermekkorúak beszélnek legnagyobb százalékban idegen nyelvet. A nők és a férfiak megoszlása hasonló. A beszélt nyelvet pedig döntő többségben a német és az angol teszi ki. 64. Utazás

Szabadság alatti belföldi utazások időtartama mindhárom városrész lakóinak körében (1999-ben)

napok száma

40 19 13 8 4 0 0

20

40

60

80

100

120

emberek száma

Mindhárom városrész lakóinál a leggyakoribb az, hogy szabadságukat nem utazással töltik. A külföldi utak nagyon ritkák, aki mégis megengedheti magának, az utazási irodák által szervezett 8-10 napos úton vesz részt. 102

Megjegyzés: a 61.-edik és a 62-edik kérdésben arra kérdeztünk rá, hogy a családokban él-e nem magyar állampolgár, és milyen szerepet tölt be a családban. Mivel csak nagyon kevés családban él nem magyar állampolgár, így e kérdések statisztikai elemzésétől eltekintünk. VII. Megélhetés Legfontosabb tételek a család havi „átlagos” kiadásában (Ft) Kiadási tételek Odessza Makkos–háza Fodor-kert Főátlag 19727 30% 21011 27% 21877 26% 20624 Élelmiszer 15973 23% 18575 24% 18775 23% 17558 Rezsi (telefon nélkül) Telefon 4817 7% 5405 7% 6793 8% 5362 3289 5% 2808 4% 2111 2% 2910 Törlesztések 3986 6% 4706 6% 7725 9% 4807 Autó/benzin 2604 4% 4297 6% 8143 9% 4113 Iskoláztatás, óvoda, bölcsőde 5517 8% 6846 9% 7650 9% 6432 Ruha 1957 3% 2669 3% 1992 2% 2300 bérlet, helyi tömegközlekedés 3039 4% 3187 4% 3763 4% 3209 szórakozás/kultúra 4957 7% 4324 6% 4544 5% 4607 Rendszeres megtakarítás 2236 3% 2921 4% 2500 3% 2590 Egyéb 68103 100% 76748 100% 85873 100% 74513 Összesen

E g y o d e s s z a i " á tla g " c s a lá d h a v i k ia d á s á n a k s z e r k e z e te

é le lm is z e r re z s i (te le fo n n é lk ü l) te le fo n tö rle s z té s e k

4% 3% 8%

7%

3%

a u tó /b e n z in 30%

is k o lá z ta tá s (ó v ó d a b ö lc s ö d e is ) ru h a

4% 6%

b é rle t, h e ly i tö m e g k ö z le k e d é s 5%

7%

23%

s z ó ra k o z á s /k u ltú ra R e n d s z e re s m e g ta k a rítá s egyéb

103

E g y m a k k o s h á z i " á tla g " c s a lá d h a v i k ia d á s á n a k s z e r k e z e te

é le lm is z e r re z s i (te le fo n n é lk ü l) te le fo n tö rle s z té s e k

4% 3%

6%

4% 27%

9%

a u tó /b e n z in is k o lá z ta tá s (ó v ó d a b ö lc s ö d e is ) ru h a

6% 6%

b é rle t, h e ly i tö m e g k ö z le k e d é s 4%

24%

7%

s z ó ra k o z á s /k u ltú ra R e n d s z e re s m e g ta k a rítá s egyéb

Egy fodor-kerti "átlag" család havi kiadásának szerkezete

élelmiszer rezsi (telefon nélkül) telefon

2%

4%

5%

törlesztések

3% 26%

9%

autó/benzin iskoláztatás (óvóda bölcsöde is) ruha

9%

bérlet, helyi tömegközlekedés 9%

23% 2%

8%

szórakozás/kultúra Rendszeres megtakarítás egyéb

E g y " á tla g " c s a lá d h a vi k ia d á s á n a k s z e r k e z e te a h á r o m vá r o s ré s z b e n

é le lm is ze r re z s i (te le fo n n é lk ü l) te le fo n tö rle s z té s e k

4% 3%

6%

3% 28%

a u tó /b e n zin is k o lá zta tá s (ó v ó d a b ö lc s ö d e is )

9%

ru h a 6% 6%

b é rle t, h e lyi tö m e g k ö zle k e d é s 4%

7%

24%

s zó ra k o z á s /k u ltú ra R e n d s ze re s m e g ta k a rítá s e g yé b

104

Mindhárom városrészben egy tipikus család havi kiadásai között a legnagyobb tétel a rezsi és az élelmiszer. Az egyes városrészek kiadási szerkezete az együttes kiadási szerkezethez képest változó. Ezt a megoszlást Makkosháza közelíti meg a legjobban, mivel csak két kiadási csoportban (élelmiszer, egyéb) van 1-1%-os különbség. Fodor-kert és Odessza az "átlagtól" vett szerkezeti eltérése többnyire ellentétesen alakul. Fodor-kerten iskolára, autóra, és telefonra nagyobb arányban költenek az átlagosnál. Az átlagos kiadások szerkezeti megoszlása közel azonos a városrészek között, néhány eltérés azonban tapasztalható: • Fodor-kertben közel átlagosan 3,1-szer annyit költenek iskolára, óvodára, bölcsődére, mint Odesszán, mely annak a megnyilvánulása, hogy Odesszán idősebbek a családok, kevesebb gyerek van. • A Fodor-kertiek többet költenek gépjármű fenntartásra, mint a többi városrészben, viszont itt a legkisebbek az átlagos törlesztések. • Az Odesszaiak kiadásai között nagyobb arányban szerepel az élelmiszerekre fordított kiadás A három városrész közül Odesszában a legkisebb a tipikus rezsi költség, és itt a legnagyobb a megtakarítás, mely nagyrészt annak tudható be, hogy e városrészben magasabb az idősek száma, aránya. A három városrészt tekintve a havi törlesztő részleteket, bérletekre költött és egyéb tételeket leszámítva minden kiadási tétel esetén Fodor-kertben a legmagasabb az átlagos kiadás. A kiadási oldalhoz természetesen a családoknak valamiféle bevétellel is rendelkezniük kell. A magasabb kiadásokhoz magasabb jövedelmekkel kell rendelkezni, ez alapján arra lehetne következtetni, hogy a Fodor-kerti családok nagyobb együttes jövedelemmel rendelkeznek. A felmérésben roppant meglepő (egyben kellemes) volt, hogy a családok nincsenek eladósodva, sőt havonta átlagosan 4607 Ft megtakarítással rendelkeznek.

Időbeli összehasonlítás a lakótelepi családdemográfiai adatokkal E fejezetben – ahol tehetjük - összevetjük felméréseink adatait a Szelényi- Konrád felmérés Szegedre vonatkozó adataival. Miután az akkori felmérés idején a vizsgált városrészek közül csak Odessza létezett, ezért összehasonlításainkat elsősorban e negyedre tesszük, kivéve, ahol az össz szegedi adatok adottak. Az összehasonlítás sorrendje a fent említett tanulmány felépítését követi. A grafikonok közül a sötétített hátterű grafikonok a Konrád – Szelényi felmérés adataira vonatkoznak. Jelenleg Odesszán a diplomás férfi családfenntartók aránya 32%-a családfenntartó férfiak között. A korábbi felmérés szerint Odesszán ez az arány 29,5%, míg Szegeden 7,5% volt. Nők esetében ez jelenleg 35,1%, míg korábban Odesszán ez az arány 16,4%, míg Szegeden 3,8% volt. Arányaiban tekintve az adatokat a családfenntartó nők esetében nagyobb növekedési arányt tapasztalunk. A diplomások aránya14 jelentősen növekedett, köszönhetően annak, hogy egyre szélesebb tömegek előtt nyílt meg a felsőfokú továbbtanulás lehetősége.

14

További végzettségre az eltérő iskola típusok miatt nem teszünk összehasonlítást 105

Családfenntartó férfiak iskolai végzettsége Odesszán, 2000 3%

8 oszt. kevesebb v. 8 általános

32%

szakmunkás,érettségi v.érettségi+szak

65%

főiskola vagy egyetem

Családfenntartó férfiak iskolai végzettsége Odesszán, 1967

29,5% 44,1%

1-11 osztály érettségi főiskola vagy egyetem

26,4%

Családfenntartó férfiak iskolai végzettsége Szegeden 1967 11,6%

7,5% 1-11 osztály érettségi 80,9%


Családfenntartó nők iskolai végzettsége Odesszán, 2000

35,1%

8 oszt. kevesebb v. 8 általános

9,6%

szakmunkás,érettségi v.érettségi+szak

55,3%


106

Családfenntartó nők iskolai végzettsége Odesszán 1967

16,4% 1-11 osztály érettségi

55,6%

28,0%

Főiskola, egyetem

Családfenntartó nők iskolai végzettsége Szegeden 1967

10,3%

3,8% 1-11 osztály érettségi Főiskola, egyetem

85,9%

A továbbiakban Odesszára – ha csak nem jelezzük- vonatkozó összehasonlításokat teszünk. Jelenleg a családfenntartó nők több mint kétszerese dolgozik állami szektorban, mint magán szektorban, férfiak esetében ez az arány 46,5%, 53,5% a magán szektor javára. Az 1967-es felmérésben erre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, de feltételezhető, hogy a férfiak nagy része átvándorolt a magán szektorba, míg a nők többsége megmaradt, illetve további állami munkahelyekre igyekezett elhelyezkedni.

Családfenntartó férfi munkahelyének típusa, 2000 100% 80%

67

87

13

167

60% 40% 20% 0%

77 Odessza

106 Makkosháza

38

Fodor-kert

221

állami magán

Összes

107

Családfenntartó nő munkahelyének típusa, 2000 100% 80% 60%

107

134

51

76

36

277

40% 20% 0%

állami magán

Odessza

Makkosháza

21 Fodor-kert

148 Összes

A férjek és feleségek korösszetételét tekintve eltérő csoportosítást használtunk. A mostani felmérésben fiatal –közép és időskorúakat különböztetünk meg. –29 év 30-61 év 62év. A régi felmérésben: -29 30-39 40-49 50-59 60- év. Ami leszűrhető, hogy a 30 év alatti férjek aránya 17% az előző felmérés 13,3%-val. Az idősek (62év-) jelenlegi 11,7%-os arányában már jelentős változást tapasztalhatunk a korábbi (60 év felettiek) 2,5%-hoz képest. A 30 év alatti feleségek aránya 22,2% szemben az előző felmérés 32,7%-val. Az idősek (62év-) jelenlegi 16,7%-os arányában is jelentős változást tapasztalhatunk a korábbi (60 év felettiek) 1,9%-hoz képest. Ez is alátámasztja, hogy öregszik Szeged első lakótelepe. Családfenntartó nők esetén a fiatalok aránya jelentősen csökkent, míg a férfiak esetén mérsékelt emelkedés tapasztalható.

A család fenntartó férfiak kor szerinti megoszlása, 2000 11,8% 16,9%

19-29 30-61 62-

71,3%

108

A család fenntartó férfiak kor szerinti megoszlása 1967 2,5% 13,3%

19-29 30-59 60-

84,2%

A család fenntartó nők kor szerinti megoszlása, 2000 16,7% 22,2%

19-29 30-61 62-

61,1%

A család fenntartó nők kor szerinti m egoszlása 1967 1,9%

32,7% 19-29 30-59 6065,4%

Jelenleg a családok 51%-a házaspár gyermekkel, 38%-a gyerek nélkül, és „mindössze” 11% a csonka családok aránya. Ezzel szemben a régi felmérés szerint a családok 80,3%-a házaspár gyermekkel, 15%-a gyerek nélkül, és mindössze 4,7% a csonka családok aránya. A lakótelepnek 33 év távlatából való demográfiai adatai azt a következtetést engedik sugallni, hogy demográfiai folyamatai nem előrevivő változásokat mutatnak. Ezeket az össze-

109

hasonlításokat érdemes lenne ilyen hosszú idősíkban az ország más lakótelepein végig vinni, összehasonlítva az országos trendekkel, amelyekből valószínűleg hasonló következtetések vonhatók le. Családok megoszlása összetétel szerint Odesszán, 2000 10%

1%

51%

38%

házastársak gyerekkel

házastársak gyerek nélkül

nő gyerekkel

férfi gyerekkel

Családok megoszlása összetétel szerint Odesszán 1967

15,0%

4,7%

80,3%

házastársak gyerekkel

házastársak gyerek nélkül

egy szülő gyerekkel

A lakásfenntartási költségek a családok összjövedelmének 23%-át teszik ki. A korábbi felmérésben jövedelem megoszlás szerint vizsgálták e költségeket. Akkor a legalacsonyabb kategóriába (2000 Ft alatt) tartozók az összjövedelmük 23%-át költötték lakásfenntartásra, a magasabb kategóriákban ennél kisebb arány mutatkozott. Tehát napjainkig e költségek nagyobb mértékben emelkedtek, mint a családok összbevétele, és összevetve a megtakarítási arányokat 1967-ben a családok az összbevételük nagyobb százalékát tudták megtakarítani. Nézzük azon tényezőket, melyek alapján valaki elégedett, illetve elégedetlen a lakókörnyezetével, lakásával. A minősítés más jellegű volt, ezért arra nem térünk ki. Jelenleg pozitív tulajdonság, elsősorban a lakás komfortossága, a környezet biztonságossága, csendessége, nyugodtsága, lakás mérete, állaga. Ezzel szemben 33 éve elsősorban a lakótelep beépítésmódjával, közlekedési adottságaival, és társadalmi presztízsével, a lakás tájolásával, beosztásával, és presztízs értékével voltak elégedettek. Érdekes a lakótelep presztízs veszteség zuhanása 33 év múlva. Ma már senki nem tekinti a lakótelepre költözést társadalmi helyzete presztízs javulásának, ellentétben az első lakótelepek akkori megítélésével. A lakók manapság főleg a lakás méretével, állagával fekvésével elégedetlenek, míg korábban a levegő por tartalmával, a lakás méretével, műszaki kivitelével, ellátottsággal voltak elégedetlenek. Jelenleg az ellátottságok átlagosan 5 szintű skálán 4-es értéket kaptak. Összességé-

110

ben megállapíthatjuk, hogy akkor sokkal rosszabbak voltak a lakótelepi ellátási viszonyok, amely terén erőteljes javuló elmozdulás történt napjainkra. Akkoriban a családok 61%-a nem gondolt lakásváltoztatásra, 24% lakótelepen belül, 15% máshova gondolt elköltözésre. Jelenleg az odesszai háztartások 42%-a akar lakást változtatni, míg 58%-uk nem. Tehát a lakótelepről való elköltözési szándék erőteljesebbé vált, mivel 1967-ben lakótelepen maradás szándéka összesen 85%, míg manapság csak 58%. A továbbiakban jelenségek közötti kapcsolatok mérését végeztük, több száz oldalas grafikus, táblázatba foglalt elemzéseink, adatsoraink születtek. Mindezekből demográfiai, szociális, társadalomstatisztikai tanulmányokat készítünk szakirányú folyóiratokban való publikálásra, valamint tanszékünk adjunktusa PhD értekezése is a fenti témakörben készül, öszszegző tanulmányként. Szeged, 2002. augusztus 23. SZTE Statisztikai és Demográfiai Tanszék Kutatócsoportja

111

Irodalomjegyzék Az esetleges hibaüzenetek online internetes kapcsolattal leküzdhetők. A Bács-Kiskun megyei lakáskérdés hosszú távon és több oldalról / A bérlakás-privatizáció paradoxona: Nemzeti ajándék vagy ráfizetés? A budapesti háztartások lakáskörülményei A budapesti lakáspiac kutatása / A budapesti lakáspiac, 1990-1995 A hazai lakáshelyzet alakulása I. A háztartások lakáskörülményei A kommunális ellátás fontosabb adatai, 1990 / [összeáll. Bordács Miklósné et al.]; [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. In: Lakásstatisztikai közlemények A köldökzsinór Gábor László, Győri Péter A lakásellátottság jellemzői és térségi differenciái Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A lakásépítés és felújítás finanszírozásának fejlesztési koncepciója A lakásépítés, -felújítás pénzügyi és hitelfeltételei / A lakásépítés, mint üzlet: Beruházások a siralom völgyében / A lakásépítések alakulása a közép-dunántúli régióban, 1970-1998 p. 29-31. A lakásfinanszírozás válsága a kilencvenes években / , A Magyar Közigazgatási Intézet szakértoi véleménye az 5401. sz. törvényjavaslatról. [Lakás- és helyiségbérlet és elidegenítés.] Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 4/92:57-58. A Német Szövetségi Kormány jelentése a 60-as, 70-es évek új lakótelepüléseiről. Problémák és megoldási útak. A kormány városépítési jelentése. Kézirat A népesedési folyamatokat befolyásoló főbb tényezők néhány alföldi megyében A népesség és a lakások száma és összetétele: 1995 / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal Bp. : KSH, 1995. 133 p.; 29 cm. ISBN 963 215 085 6 Age at marriage and proportions marring. Population Studies. 1953. No. 2. 111-136. p. Alaprajz: Lakáspolitika HVG. Ámbrus Péter: A Dzsumbuj. Egy telep élete. Gyorsuló Idő, Bp. 1988. Andorka Rudolf A jóléti szolgáltatások átalakulásának kérdéseiről: Válasz az ESÉLY körkérdésére / Andorka Rudolf .

112

Andorka Rudolf Lakásprogramok / Tóth István György, Kondratas, Anna 1995. 29. évf. 4. szám ÉPÍTÉSI PIAC Andorka Rudolf: Gyermekszám a fejlett országokban. Bp., 1987. 372 p. Annual bulletin of housing and building statistics for Europe / [publ.] Economic Commission for Europe New York [etc.] : UN, 1991Az 1994. évi lakásépítés, lakásmegszűnés és üdülőépítés / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal ; [kész. Szabó Márta]. Bp. : KSH, 1995 10, [8] p.; 30 cm Az 1995. évi lakásépítés, lakásmegszűnés és üdülőépítés / [közread. a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztály Lakásstatisztikai osztály] Bp. : KSH, 1996. [16] p.; 28 cm Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése a rendszerváltás előtti lakáshitelek feltételeinek megváltoztatása miatt kialakult helyzetről - 1997. december. Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 2/98:91-105. Az építési piac helyzete és a várható kilátások / Dürr Béláné, Pammer Krisztina Az Európa Tanács családjogi tárgyú ajánlásai. 3. [r. A házastársaknak a lakás birtokbavételére és a háztartási eszközök használatára vonatkozó jogáról szóló R (81) 15. sz. ajánlása. Szöveg.] Magyar Jog 12/93:755-757. Az ingatlanjog gyakorlati kézikönyve. [Bp.] 1. köt. Ingatlanjogi alapismeretek, ingatlan-nyilvántartás. [Írta] Matúz György. Novorg Kft. 1992. [4], 464 p. 2. köt. Adásvétel, csere, és egyéb ingatlanszerződések. [Írta] Matúz György. Lezárva: 1993. febr. 28. Aqua K. 1993. [8], 464, [2] p. 3. köt. Bérlet és helyiséggazdálkodás. [Írta] Matúz György. Lezárva: 1993. júl. 31. Aqua K. 1993. [2], 238 p. 4. köt. Magántulajdonba adás. Privatizáció, reprivatizáció, kárpótlás. [Irta] Matúz György. Lezárva: 1992. szept. 1. Novorg Kft. 1992. [4], 303 p. 5. köt. Építés. [Írta] Matúz György. Lezárva: 1993. máj. 31. Aqua K. 1993. 279, [2] p. Az önkormányzati lakások privatizációja. Készítette Farkas János - Szabó Márta. [Közzéteszi a] Központi Statisztikai Hivatal, Társadalomstatisztikai főosztály, Lakásstatisztikai osztály. Bp. ny. n. 1995. 29 p. /Társadalomstatisztikai füz. 14./ Az önkormányzati tulajdonú bérlakások eladásának főbb jellemzői Somogy megyében Az önkormányzatok ingatlanvagyona. 1994-1996. Készítette Bányászné Pomsár Andrea - Farkas János - Szabó Márta. [Közzéteszi a] Központi Statisztikai Hivatal, Társadalomstatisztikai foosztály, Lakásstatisztikai osztály. Bp. ny. n. 1996. 108 p. Az összeomlás küszöbén: Lakásgazdálkodás BÁLINT Tibor - WAPPLERNÉ BALOGH Ágnes Az albérletbe adott helyiségek bérletének felmondása. Gazdaság és Jog 4/94:19-22. BÁLINT Tibor Az önkormányzatok tulajdona. 1-2. [r.] Magyar Közigazgatás 9/91:782-797., 10/91:865-872. Bálint Viktor Négymillió gazdag országa: Támogatott bérlakások / Bálint Viktor 2000. 44. évf. 25. szám FIGYELŐ. p. 20-21.

113

Balogh Gyula Lakáshelyzetünk jelene és jövője / Balogh Gyula MAGYAR ÉPÍTŐIPAR // 39. 1990. 1-2. - 89-92.p. Balogh Károly A fővárosi lakáshelyzet jellemzői / Balogh Károly BÁRTFAI Béla A lakástakarék-pénztárakról. Gazdaság és Jog 9/96:12-13. Bauhaus, német funkcionalista építészeti iskola. Benedek Barnabásné Tendenciák a lakásépítésben az elmúlt évtizedben Zala megyében / Benedek Barnabásné Településfejlesztés // 1992. 2. - p. 48-50. BEREI Katalin Területi önkormányzatok szerepe a városi lakásgazdálkodásban. Társadalmi Szemle 10/92:35-44. Berei Katalin Területi önkormányzatok szerepe a városi lakásgazdálkodásban / Berei Katalin Társad. Szemle. // 47. 1992. 10. - p. 35-44. Berey Katalin Esély nélkül / Berey Katalin, Horváth Ágota. [Bp.] : Vita, 1990 98 p. 9 t. ; 24 cm (Műhelysorozat , 0230-8460 ; 10.) Bernanrd Ondin: Elutasítja a funkcionalizmust. 1972. A kollektív élet hiánya, a bűnözés, a klausztrofóbia egyfajta hibás várostervezés következménye. BERTALANNÉ KOREK Ilona Néhány gondolat az új lakástörvényrol. [Konferencia. Budapest, 1993. nov. 4.] Bírák Lapja. A Magyar Bírói Egyesület folyóirata 1/94:119-124. Bibó István-Matyasovszky Jenő: Magyarország városhálózatának kiépítése. Bp., 1950. (Kézirat) BIHARI Károly: A lakáscélú lakásépítési támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatok egy községi jegyzo optikájából. Magyar Közigazgatás 3/98:179-183. Blackwell, John Reason & reform: Studies in social policy / John Blackwell Dublin, IE : Inst. of Public Administration, 1995. 380 p.; 22 cm ISBN 1 872002 67 6 Botos Katalin Végtelenített takarékossági rendszer Világgazdaság. 1997. 29. évf. 12. szám BRENNER János: A "kétharmados társadalom" lakásügye. Valóság 3/95:55-67. Buckers, L. Politique des loyers dans les pays de la CEE / établi par L. Buckers et M. Severijn; [publ. par] Commission Économique pour l'Europe New York : Nations Unies, 1991. IV, 56 p.; 30 cm. ISBN 92 1 216276 2 Butler, Richard J. The Maze of urban housing markets: Theory, evidence, and policy / Jerome Rothenberg [et al.] Chicago [etc.] : Univ. of Chicago Press, 1991. 549 p.; 24 cm ISBN 0 226 72951 6

114

Buzna Margit A Lakástörvény előkészítéséről, a Nemzeti lakáskoncepcióról / Buzna Margit Callmeyer Ferenc Tömeges lakásépítés, tömeges környezet: Korreferátum Szabó János cikkéhez / Callmeyer Ferenc Magy. tud. // 35. 1990. 7. - 862-865.p. CSEH Pál A lakástámogatási rendszer reformjának céljai és korlátai. Pénzügyi Szemle 11/90:807-818. Csernák J.-né: Az első házasságkötések alakulása Magyarországon a II. világháború után. Születési kohorszok házassági táblái. NKI Közleményei, 1983/1. 54. sz. 293 p. Csizmadia Adrienne: Lakótelep és társadalmi szegregáció. Szociológiai Szemle, 1996. 3-4. szám Csordás László Szabadidő-lakások az Alföldön: Leisure-time homes in the Great Hungarian Plain / Csordás László Tér társad. // 7. 1993. 3-4. - p. 77-103. DÁNIEL Zsuzsa 15 pont a lakásgazdálkodási rendszer átgondolásához. Valóság 2/90:73-83. Dániel Zsuzsa 15 pont a lakásgazdálkodási rendszer átgondolásához / Dániel Zsuzsa Valóság // 33. 1990. 2. - 73-83.p. Dániel Zsuzsa Lakástámogatás és társadalmi újraelosztás / Dániel Zsuzsa 1997. 44. évf. 10. szám KÖZGAZDASÁGI SZEMLE DÁNIEL Zsuzsa Legyenek-e bérlakások? A magyar bérlakásrendszer problémái a külföldi tapasztalatok tükrében. Közgazdasági Szemle 2/92:109-122. Dániel Zsuzsa Legyenek-e bérlakások?: A magyar bérlakásrendszer problémái a külföldi tapasztalatok tükrében / Dániel Zsuzsa Közgazd. Szemle. // 39. 1992. 2. - p. 109-122. Dániel Zsuzsa Subsidies and redistribution in the Hungarian housing sector / Zs. Dániel 1999. 50. évf. 3-4. szám ACTA OECONOMICA. p. 311-331. Dániel Zsuzsa Successful Housing Programme / Krisztina Boros THE HUNGARIAN ECONOMY. 2000. 29. évf. 3. szám. p. 16-17. Dániel Zsuzsa – Temesi József: A lakáselosztás hatása a társadalmi egyenlőtlenségre. Statisztikai Szemle, 1984., 7. sz. Darabán Béla A lakásstatisztikai beszámolási rendszer változásai 1991-ben / Darabán Béla De Jong-Douglas, Michael J. The future of housing estates in the post-socialist cities: the case of 1997. 46. évf. 1-2. szám FÖLDRAJZI ÉRTESITŐ

115

Dr. Mihelics Vid: Az új szociális állam. Bp., 1931. 178 p. Duncan, O.D.-B. Duncan: Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegződés. 1973. Durst Judit A vágy elérhetetlen tárgya: A lakáshiány-gazdálkodás dilemmái / Durst Judit Dürr Béláné A fenntartható építés nemzeti csomagja / Dürr Béláné, Orlayné Pammer Krisztina p. 64-65. E. Howard, kertvárosi eszme. Economic problems of population. Change London, Oxford University Press, 1953. Egedy Tamás A lakótelepek helyzete Németország és Magyarország lakáspiacán / Egedy Tamás p. 147-157. Enyedi György Városok a közép-európai átmenetben 1997. 52. évf. 8-9. szám TÁRSADALMI SZEMLE Erdei Ferenc: Magyar város. 1971. Város és Vidéke, Budapest, 1971. Erns Haeckel: német biológus, ökológiai irányzat. (… a társadalmi viszonyok sem a humán ökológiai viszonyok – például az élet fizikai kerete, fizikai szerkezete, a beépítettség módja – nem értelmezhető a környezetükkel kialakult viszonyok nélkül.) Ernst Gabriella Lakáspolitikai illúziók / Ernst Gabriella Társad. szle. // 49. 1994. 6. - p. 44-48. Ernst Gabriella Rendszerváltás a lakásszektorban: Elemzés a magyarországi hajléktalanságról / [kész. Ernst Gabriella]. Bp. : Habitat Magyar Nemzeti Biz., 1990. 44 p.; 20 cm Ernszt Gabriella Mint cseppben a tenger: Néhány gondolat a lakásrendszer átalakítási folyamatáról / Ernszt Gabriella Társad. szle. // 47. 1992. 5. - p. 3-12. Európai és észak-amerikai lakás- és építésügyi statisztikai adatok FARKAS E. János - SZABÓ Márta Privatizáció és szociálislakás[!]-gazdálkodás. Statisztikai Szemle 12/95:999-1014. Farkas E. János A lakáshelyzet szociális vetületei a 90-es években / Farkas E. János Farkas E. János A lakásstatisztikai adatközlések, 1920-1990 : (2.) / Farkas E. János, Vajda Ágnes Farkas E. János A lakásstatisztikai adatközlések, 1920-1990: (3.) / Farkas E. János, Vajda Ágnes Farkas E. János A lakásstatisztikai adatközlések, 1920-1990: 1. / Farkas E. János, Vajda Ágnes Farkas E. János Az önkormányzati bérlakásban élők lakásviszonyai: 1. / Farkas E. János, Szabó Márta

116

Farkas E. János Az önkormányzati bérlakásban élők lakásviszonyai: 2. / Farkas E. János, Szabó Márta Farkas E. János Privatizáció és szociálislakás-gazdálkodás / Farkas E. János, Szabó Márta Stat. szle. 1995. 73. évf. 12. szám Farkas E. János Research into the housing market in Budapest / Farkas E. János, Vajda Ágnes, Vita László 1995. 47. évf. 1-2. szám ACTA OECONOMICA Farkas E. János Új lakástörvényt csak a tények fényében! / Farkas E. János, Vajda Ágnes Társad. szle. // 47. 1992. 1. - p. 22-28. Farkas E. Sándor Népszámlálás és folyamatos lakásstatisztika / Farkas E. Sándor 2000. 78. évf. 10-11. szám STATISZTIKAI SZEMLE. p. 842-853. FARKAS Gyuláné A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó [1993. évi LXXVIII.] törvény új szabályai. 1. r. Ügyészségi Értesíto 2/94:9-14. Farkas János A lakásállomány minősége, állapota / [Farkas János, Szabó Márta, Székely Gáborné] Bp. : KSH, 1998 103 p. ; 29 cm Farkas János Az önkormányzati bérlakásban élők lakásviszonyai / [írta és szerk. Farkas János, Szabó Márta]; közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. Bp. : KSH, 1993. 67 p.; 29 cm FERENCI Tibor Gondolatok a lakásgazdálkodásunkról. Pénzügyi Szemle 5/91:368-381. Förster, Wolfgang Stratégies pour la mise en oeuvre des politiques de rénovation urbaine et de modernisation de l'habitation / document établi par W. Förster [et al.] Genève : Nations Unies, 1996. 41 p.; 30 cm Nations Unies Commission économique pour l'Europe (Közreadta) ISBN 92 1 216422 6 Förster, Wolfgang Strategies to implement human settlements policies on urban renewal and housing modernization / prep. by W. Förster [et al.] ; [publ. by] Economic Commission for Europe Geneva : UN, 1996. IV, 37 p.; 30 cm ISBN 92 1 116645 4 Gáspár Anna Trendek az európai építési piacon: Sajtótájékoztató a Bécsben, 2000. június 8-9-én lezajlott 49. EUROCONSTRUCT konferenciáról / Gáspár Anna FALU, VÁROS, RÉGIÓ. 2000. 7. szám. p. 17-20. Gratzl Ferenc Lakások, lakáskörülmények 1997. 75. évf. 8-9. szám STATISZTIKAI SZEMLE GYORI Györgyné Gondolatok a lakásmaffia ügyekkel összefüggo polgári jogi igény ügyészi érvényesíthetoségének lehetoségeirol. Ügyészek Lapja. Szakmai érdekképviseleti folyóirat 3/2000:57-61.

117

GYORI Péter - GÁBOR László Ipi-apacs enyém a lakás? A lakásfoglalók és a hatóságok kuzdelme az 1945 utáni jogszabályok tükrében. Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 6/90:67-86. Győri Péter A brief report on homelessness in Hungary, 1990 / Péter Győri Forrás p. 305-317. GYÖRKEI János Önkormányzati lakásalap muködtetése, számadásai és adózásának új szabályai. Számvitel és Könyvvizsgálat 9/92:390-394. HAJNAL Károlyné Az állami tulajdonú lakások önkormányzati tulajdonba adásának lehetoségei. Magyar Közigazgatás 9/90:777-785. Halásek, Dusan Social welfare policy in the Czech Republic / by Dusan Halásek Krakow : UCEMET, 1994. 45 p.; 21 cm HEGEDUS József - TOSICS Iván Lakáspolitika az 1990-es években. Kritikai elemzés. [Reagálás Hovanyecz László által a szerzőkkel készített interjúra - TSZ 2/94 - Hörcher Ferencné és Szántó Gergely - TSZ 5/94. - és Ernszt Gabriella - TSZ 6/94. hozzászólására.] Társadalmi Szemle 8-9/94:140-153. HEGEDUS József - TOSICS Iván Szakértői vélemény az 5401. számú törvényjavaslathoz: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról. Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 4/92:71-84. Hegedűs József Lakásosztályok és lakáspolitika : A budapesti lakáspiac irányításának változásai az elmúlt három évtizedben ; [1.rész] / Hegedűs József, Tosics Iván. In: Mozgó Világ, 8. évf. 1982. 9. sz. pp. 12-[21]. Hegedűs József A közép-kelet-európai lakásrendszerek átalakulása / Hegedűs József, Tosics Iván Hegedűs József Lakáshelyzet az 1990-es években / Hegedűs József, Kovács Róbert, Tosics Iván In.: Társadalmi riport 1994 / szerk. Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György. p. 137-164. Hegedűs József Lakáspolitika sz 1990-es években: Kritikai elemzés / Hegedűs József, Tosics Iván Társad. szle. // 49. 1994. 8-9. - p. 140-153. Hegedűs József A magyar közösségi bérlakásszektor kialakulása és mai dilemmái /kész. Hegedűs József és Tosics Iván. Hegedüs József Privatizáció a lakásrendszerben / Hegedüs József, Tosics Iván Esély // 1991. 3. - 60-66.p. Hegedüs József The reform of housing in Eastern Europe and the Soviet Union / ed. by Bengt Turner, József Hegedüs and Iván Tosics Tartalom: Housing reforms in Hungary / József Hegedüs and Iván Tosics Conclusion: Past tendencies and recent problems of the East European

118

housing model / József Hegedüs and Iván Tosics London, GB [etc.] : Routledge, 1992. XII, 362 p.; 23 cm ISBN 0 415 07068 6 Hegedűs József: Állam és piac a lakáspolitikában. Medvetánc. 1986. 2-3. Hegedűs József-Tosics Iván: Lakásmobilitás a változó szerkezetű lakáspiacon (filtrációs folyamatok a magyar lakásrendszerben) Társadalomkutatás. 1. 1988. Heller Farkas: Szociálpolitika. Bp., 1920. 124 p. Herbert J. Gans: Az avult városrészek lebontásának és az ott élő lakosság átköltözésének emberi következményei. Herbert, J. Gans: The Urban Villigers. New York. 1962. Free Press. HIDASI Gábor Az elidegenítési perek. Ügyvédek Lapja 2/99:39-50. Hideg Éva A lakáspolitika / Hideg Éva. In: p. 146-150. Hoóz István: A házasságok stabilitásának hatása a házas nők termékenységére. Demográfia, 1970. 1. sz. 95109. p. Horváth Béla Javaslatok a magyar lakáspolitika korszerű tényezőkre alapozott kidolgozásához I. / Horváth Béla p. 76-83. Horváth Béla Javaslatok a magyar lakáspolitika korszerű tényezőkre alapozott kidolgozásához II. / Horváth Béla p. 97-106. Horváth Béla Javaslatok a magyar lakáspolitika korszerű tényezőkre alapozott kidolgozásához III. / Horváth Béla p. 135-142. Horváth Sándor Lakásépítés a kilencvenes évek első felében / Horváth Sándor Horváth Sándor Lakásépítésünk a 90-es évek első felében / Horváth Sándor Horváth Sándor Lakáshelyzet a kilencvenes években / Horváth Sándor 2000. 34. évf. 6-7. szám ÉPÍTÉSI PIAC p. 8, 10-11. Horváth Sándor Nagy az érdeklődés az Állami Támogatású Bérlakás program iránt / Horváth Sándor 2000. 34. évf. 16-17 szám ÉPÍTÉSI PIAC. p. 6-7. Housing markets and housing institutions : an international comparison / ed. by Björn Hårsman, John M. Quigley. Boston ; Dordrecht ; London : Kluwer, [1991] XX, 338 p. ; 24 cm Hörcher Ferencné Lakásgazdálkodás, területpolitika / Hörcher Ferencné Társad. szle. // 49. 1994. 5. - p. 63-66. Humán ökológusok írásai. (Nemes F.-Szelényi I. 1967.)

119

Igazságügyi igazgatás. Srta Demeter Judit. - A lakásbérlet új szabályai. Srta Vargha Aurélné. [Bp.] BM K. [1996.] 70, [2] p. /Közigazgatási szakvizsga./ Ilja Ehrenburg: Harácsolók Ingatlanpiac és lakáspolitika Magyarországon és Svájcban / Szerk. Balázs János, Blaise Galland, Hajnal István. [Bp.] : Aula, [1996] 251 p. ; 24 cm Ingatlanpiac és lakáspolitika Magyarországon és Svájcban. Szerk. Balázs János - Hajnal István - Galland, Blaise. [Közzéteszi a] Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. [Bp.] Aula K. [1996.] 251, [2] p. Ingatlanügyeink. Összeáll. Hintenberger András - Horváth Magdolna - Kovács Károlyné. Cégvezetés Különszám 5/2000:3-57. IRK Albert Az elsorangú élelmiszereknek és lakásviszonyoknak kriminálaetiológiai jelentosége. [1912.] Kriminológiai közlem. 37. sz. 1991. 163-168. JANZA Péter Méltó fizetést és méltó életkörülményeket a [belügyi állománynak]. [Hozzász. Danyi József interjúja az érdekekrol és érdekeltségekrol Komor Attilával c. cikkhez. BSZ 12/90.] Rendészeti Szemle. A Belügyminisztérium folyóirata 2/91:81-83. Jiri Musil: Lakásszociológia. Budapest. 1974. 355 p. - A lakás és a család - A lakás és a közösség. - Az életciklus, a lakás és a tér. - Az idős emberek lakásmódja. -A nagy lakókomplexumok. Jozwiak, J.: Mathematical models pf population. The Haygue. Demographic Institute. 1992., 133 p. JÓZSA Zoltán A helyi önkormányzatok lakásgazdálkodása Angliában. Szeged, JATEPress, 1993. [1994.] 26, [2] p. /Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta juridica et politica. Tomus 44. Fasc. 8./ Bibliogr. szöveg között. Angol kiv. JÓZSA Zoltán A helyi önkormányzatok lakásgazdálkodása Angliában. Brit közigazg. 1994. 149-173. KAJÁRI Gyula Vizsgálati tapasztalatok a lakóházépítéshez kapcsolt feltételes illetékmentesség alkalmazásáról. Magyar Közigazgatás 3/96:187-191. Kamarás Ferenc: A házasságok stabilitása és a családnagyság. Demográfia, 1983. 1. sz. 50-93. p. Kamarás Ferenc: Egyszülős családok. Demográfia. 1986. évi 2-3. sz. 253-266. p. Kamarás Ferenc: Új gyermekvállalási stratégiák. Demográfia. 1994. 3-4. szám. 314-328. p. KASZÁS Iván Politika - szociálpolitika - lakáspolitika... na de mi lesz a bérlakásokkal? Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 2/92:72-80. Kaszás Iván Politika - szociálpolitika - lakáspolitika...: na de mi lesz a bérlakásokkal? / Kaszás Iván, Esély // 1992. 2. - p. 72-80.

120

KELLER Judit A kettős indexelésű lakáshitelezés kérdései. Pénzügyi Szemle 7/91:603-606. Kelley, Edward Practical apartment management / Edward N. Kelley. - 3. ed. Chicago: IREM, 1990 XI, 356 p.; 24 cm. ISBN 0 944298 40 0 Kemény István Vagyongazdálkodás, városrehabilitáció és lakáspolitika: Előtanulmány / Kemény István Bp. : Alapítvány az Európai Magyarországért, 1991. 22 p.; 20 cm Kenderessy László Társuláson alapuló magánerős lakásépítés külföldön / Kenderessy László MAGYAR ÉPÍTŐIPAR. 39. 1990. 6. - 273-278.p. KISS Kornélia A lakás-takarékpénztár. A törvény és a rendeletek magyarázata. [Közzéteszi a] Fundamenta Rt. Bp. Dinasztia Kiadó-ház Rt. 1997. 90, [2] p. KOMÁROMI Gábor Az állami tulajdonú helyiség apportálásának tilalma. Gazdaság és Jog 5/95:7-9. KONDOROSI Ferenc A joghoz jutás nehézségei a lakásjogban. Magyar Közigazgatás 7-8/95:385-391. Kopátsy Sándor Gazdaságunk Achilles-sarka: A lakásépítés / Kopátsy Sándor, Matolcsy György p. 57-73. KORÖS András A házastársi lakáshasználat újraszabályozásának lehetőségei a lakástörvényre tekintettel. Magyar Jog 6/94:353-356. Kovács Zoltán Rich and poor in the Budapest housing market / Zoltán Kovács. In: Market economy and civil society in Hungary / Ed. by C.M. Hann. p.110-124. Kovács Zoltán A budapesti bérlakásszektor privatizációjának társadalmi- és városszerkezeti hatásai: Spatial aspects of the privatization of state housing in Budapest / Kovács Zoltán Kovács Zoltán A lakáspiac átalakulásának főbb jellemzői és városszerkezeti következményei Budapest belső városrészeiben / Kovács Zoltán, Reinhard Wiessner. In: . p. 29-48. Körös András Volt házastársak lakáshasználata. Közjegyzők Közlönye 9/97:10-11. Kőszegfalvi György Lakásellátottság és infrastruktúra-fejlesztés / Kőszegfalvi György In: p. 211-229. Lakás- és helyiségprivatizáció. Önkormányzati lehetőségek. [Az] 1994. febr. 18-án tartott konferencia előadásainak, felszólalásainak gyűjteménye. Szerk. Bérci Gyula. Kiad. [a] Magyar Privatizációs Társaság. [Bp.] MTESZ Háziny. [1994. 4], 94 p.

121

Lakás- és kommunális ellátás Housing Statistics and Public Utilities Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 1997ISSN 1418-4265, 0237-9821 Lakáshelyzet a visegrádi országokban: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia 2000. 34. évf. 14. szám ÉPÍTÉSI PIAC p. 14-17. Lakáspolitika, lakásfinanszírozás időszerű kérdései című konferencia és vitafórum : [Budapest], 1996. szeptember 26. / Gazdálkodási Tudományos Társaság, Magyar Építőanyag-ipari Szövetség stb. [Bp.] : [MTESZ], [1997] 99 p. ; 29 cm Lakáspolitika, lakásfinanszírozás időszerű kérdései című konferencia és vitafórum: 1996. szeptember 26. / [rend. Gazdálkodási Tudományos Társaság etc.] Benne: 1. Az önkormányzatok lehetőségei a lakásproblémák megoldásában / Kara Pál 2.Vitaindító előadás a "Lakáspolitika, lakásfinanszírozás időszerű kérdéseiről" / Tétényi Tamás 3.Az önkormányzatok lehetőségei a lakásproblémák megoldásában / Csorba Zoltán 4.Az állami szerepvállalás hatékony módjai és optimális mértéke a lakáspolitikában (lakásépítés és felújítás) / Varga Dénes 5.Lakásépítés vállalkozási problémái Magyarországon / Tóth Istvánné 6.Lakásszövetkezetek és társasházak helyzete, feladatai, különös tekintettel a felújításra és a finanszírozásra / Farkas Tamás 7.Az OTP - mint a legnagyobb hazai pénzintézet - felkészülése, szerepvállalása a lakástakarék pénztárakról szóló törvényből adódó feladatokra / Csepi Lajos Bp. : Gazdálkodási Tud. Társ., 1996. 99 p.; 29 cm Lakásprogram-csinosítás / j.p., k.k. 2000. 8. évf. 27. szám BANK ÉS TŐZSDE p. 6. Lakásstatisztikai évkönyvek, Központi Statisztikai Hivatal Lakásszövetkezeti kézikönyv : 1994 / Kész. a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége közreműködésével Bp. : FÜTI Print, [1994] 341 p. ; 24 cm Lakásszövetkezeti kézikönyv : 1997 / Kész. a Lakásszövetkezetek Szövetsége támogatásával és közreműködésével ; Bp. : FÜTI Print, [1997] 324 p. ; 24 cm Lakásszövetkezeti kézikönyv 1997 / kész. a Lakásszövetkezetek Szövetsége támogatásával és közreműködésével Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége (Közreműködő) [Bp.] : FÜTI, 1997. 324 p.; 24 cm Lakásszövetkezeti kézikönyv. 1999. Lezárva: 1999. febr. 25. [Bp.] Alfa K. [1999.] 311 p. Le Corbusier: Új építésze felé. (Vers une Architecture. Editions Vincent, Fréal and Co. Paris, 1966.) Budapest, 1981., 248. p. Lengyel Imre A házépítések (anti)szociális támogatásának krónikája / Lengyel Imre Lewis Mumford: A város. Budapest, 1985. Local government reorganization and housing policy in Budapest: a round-table discussion International Journal of Urban and Regional Research 16. 1992. 3. - p. 477-488. M. Castells-F. Gochard: A slumokról. 1974. “Monopolville.” Madlena Erzsébet "Lakáspolitika" és közösségi szociális munka / Madlena Erzsébet, Zolnay János Esély // 1992. 4. - p. 85-92.

122

Makra Magdolna A lakásgazdálkodás átalakítása '93 / Makra Magdolna Management of housing finances. Bp. Perfekt Publ. 1991. [1992.] 32 p. /How to do business in Hungary. Informations on some legal rules 21./ Matern Éva A kilakoltatások ügymenete. Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 4/91:50-57. Matolay Réka Veszélyeztetett kondíciók: Lakás-takarékpénztárak a lakáskoncepcióról / Matolay Réka FIGYELŐ. 1999. 43. évf. 45. szám. p. 66-67. Matolcsy György Reális lakásprogram / Matolcsy György 1999. 11-12. szám Central European Time p. 21-35. Matolcsy Károly Minőség és választás: A hazai lakáspolitika európai kihívásai / Matolcsy Károly, Tiderenczl Gábor 2000. 42. évf. 5. szám Építésügyi Szemle p. 131-136. MAVI Viktor A magán- és családi élet, a lakás és levelezés tiszteletben tartása a strasbourgi szervek gyakorlatának szemszögébol. Acta Humana. Emberi jogi közlemények 5. sz. 1991. 55-76. Medgyesi Márton A harmadik kor: Az idősek jövedelemi helyzete és lakáskörülményei / Medgyesi Márton, Sági Matild, Szivós Péter. Bp. : Tárki, 1999. 60 p.; 24 cm . ISBN 963 7869 19 0 Mi a helyzet az új lakástámogatási rendszer bevezetése után, és mi várható? 2000. 34. évf. 16-17 szám Építési Piac. p. 7-8. Miklóssy Endre Lakásprobléma Magyarországon és megoldási javaslat: Közgazdasági értékelés 1997. 39. évf. 4. szám. Építésügyi Szemle Mikrocenzus, 1996 : A háztartások lakáskörülményei / [Közrem. Szűcs Zoltán, Gratzl Ferenc stb.] Bp. : KSH, 1997 108 p. ; 29 cm Mikrocenzus, 1996 : A lakások és lakóik / [Munkatársak: Gratzl Ferenc, Baár Lászlóné et al.] Bp. : KSH, 1997. 118 p. ; 28 cm Mikrocenzus, 1996 : Pest megye népessége és lakásállománya / [Sitku Sándorné] Bp. : KSH, 1997 51 p. ; 29 cm Miltényi K.: Az utóbbi évek népesedési trendjei és ezek gazdasági háttere. Demográfia, 1994. 2. sz. Miltényi Károly A család- és háztartásszerkezet várható alakulásának néhány gazdasági összefüggése / Miltényi Károly. Monostori Judit Lakásfenntartási támogatás a városokban / Monostori Judit ESÉLY 2000. 3. szám p. 67-88. Németh Géza Felépítjük házainkat: Egy lakásgazdálkodási koncepció / Németh Géza

123

Népszámlálások lakás adatai KSH kiadványok OSVÁTH Piroska Lakástakarékpénztárak Németországban. Pénzügyi Szemle 12/95:930-934. Önkormányzati lakásgazdálkodási stratégiák a lakástörvény [1993. évi LXXVIII. tv.] keretében. [Irta] Vargha Aurélné - Kakuk Lajosné [stb.] Kiad. a Város FM Városgazdálkodási és Szolgáltató Kft. Bp. Zrinyi ny. 1993. 5160 p. Önkormányzati lakásgazdálkodási stratégiák a lakástörvény [1993. évi LXXVIII. tv.] keretében. [Irta Vargha Aurélné - Kakuk Lajosné stb. Bp. Zrinyi ny. 1993. 160 p.] cúmu kézikönyv kieg. jegyzete. [Irta] Mohos Erno - Csabai Béla. Kiad. a Város FM Városgazdálkodási és Szolgáltató Kft. [Bp.] Exprint Kft. [1994.] 28 p. Önkormányzati lakásgazdálkodási stratégiák a Lakástörvény keretében / [Vargha Aurélné, Kakuk Lajosné stb.] Bp. : Város FM Kft., 1993 Önkormányzati lakásgazdálkodási stratégiák a Lakástörvény keretében / [szerzők Vargha Aurélné et al.] Bp. : Város FM Kft., 1993. 160 p.; 24 cm Pankl, Gabriele Wohnen in der Puszta TREND 1996. 10. szám Paulans Peter: 1978. “A kor embere ki van zárva a helyi társadalmi életből. A lakóhely a szabadidő tétlen eltöltésére ad csak lehetőséget. PESTA János A bérlakások fenntartásának, felújításának, karbantartásának kötelezettsége az új lakásbérleti törvény szerint. Kereskedelmi Jogi Értesítő 11/93:8-10. PESTA János Egy régi démon kísértése a lakásbérlet szabályaiban. [Elvált házastárs elhelyezése.] Magyar Jog 9/99:530-534. Pirityi Ottó Lakáskoncepció: tudunk-e még valami újat mondani? / Pirityi Ottó Gyorsjelentés // 26. 1992. 11. - p. 18-21. POLGÁR Ildikó - RIKLI Erzsébet - SULYOK György A lakásgazdálkodás ellentmondásai, feszültségei és idoszeru feladatai Budapesten. Magyar Közigazgatás 11/90:1034-1042. Prace z gospodarki mieszkaniowej / red. nauk. Antoni Sobczak ; Akademia Ekonomiczna w Poznaniu. Poznan : AE Poznan, 1997. 78 p.; 24 cm Presser, Harriet B., 1987. Comment, Population and Development Review, Below Replacement Fertility in Industrial Societies. A supplement to Vol. 12. 1986. 1987. by The Population Council, 197-200. Programme de statistiques courantes du logement et de la construction pour les pays de la région de la CEE/ONU / [publ. par] Commission de Statistique des Nations Unies [etc.]. New York [etc.] : UN, 1994. 52 p.; 30 cm ISBN 92 1 216368 8 PRUGBERGER Tamás A privatizált volt társbérleti lakások jogi problémái. Gazdaság és Jog 4/2000:19-22. RAKVÁCS József A házastársak lakás- és helyiséghasználata az új lakástörvényben. Ügyvédek Lapja 1/94:9-12.

124

RAKVÁCS József A magyar állam tulajdonában álló ingatlanok kezelése de lege ferenda. Novotni-emlékkönyv. 1991. 297-303. Rakvács József A módosított lakástörvény és helyiségbérleti jogviszony :Önkormányzati és állami lakások (helyiségek) értékesítése ; A törvény egységes szerkezetben ; A Fővárosi Önkormányzat rendeletei / Rakvács József Bp. : HVG-ORAC, 1993. 138 p. ; 20 cm RAKVÁCS József Az új lakás- és helyiségbérleti törvény. [1. r.] Ügyvédek Lapja 4/93:9-11. RAKVÁCS József Kézikönyv az új lakástörvény, a helyiségbérleti jogviszony magyarázatához. Lakások, irodák, üzletek bérletiés tulajdonjogi szabályozása. - Szerződésminták. 2. átdolg. kiad. Bp. Hvg-Orac Lap- és Könyvk. 1999. 302 p. RAKVÁCS József Társasházi törvény. [1997. évi CLVII. tv.] A törvény részletes magyarázata, jogértelmezési kérdések, bírósági gyakorlat. Lezárva: 1998. márc. 31. Bp. Hvg-Orac K. 1998. 214 p. Recommendations for the 2000 censuses of population and housing in the ECE region / prep. by the United Nations Economic Commission for Europe and the Statistical Office of the European Communities. New York [etc.] : UN, 1998. 85 p.; 30 cm ISBN 92 1 116685 3 Recueil CEE de dispositions modèles de règlement de la construction: Batiments résidentiels / [publ. par] Commission Économique pour l'Europe New York : Nations Unies, 1992. V, 47 p.; 30 cm ISBN 92 1 216289 4 Regional housing and labour markets / Ed. by Manfred M. Fischer, Kenneth J. Button, Peter Nijkamp. Cheltenham ; Brookfield : Elgar, 1996. XXVIII, 553 p. ; 24 cm (Modern Classics in Regional Science ; 5.) (Elgar Reference Collection) Reproductive Behaviour in Hungary. Springer Publishing Company. New York. 1995. RÓTH Miklós A nem lakás céljára szolgáló helyiségek privatizációja. [Hozzász. Rakvács József: Üzletek, muhelyek, irodák - vétel, bérlet, csere. Bp. Közgazd. és Jogi K. 1990. 219 p. c. könyvéhez.] Magyar Jog 4/93:227-228. Sebestyén Ágnes Az ENSZ-EGB legutóbbi lakásügyi adatai / Sebestyén Ágnes . p. 46-47. Sebestyén Ágnes Újabb adatértékelések az európai országok építési és lakásügyéről / Sebestyén Ágnes Gyorsjelentés // 26. 1992. 8. - p. 29-32. Shelter provision and employment generation. Geneva : ILO, 1995. XXII, 249 p.; 24 cm ISBN 92 2 108523 6 SIMAY Ingrid Tartási szerzodés módosítása az eltartott lakásvásárlásával kapcsolatban. Magyar Jog 3/93:159-160. Soóki Tóth Gábor Önkormányzati lakásgazdálkodás piaci alapokon. / Soóki Tóth Gábor 2000. 34. évf. 15. szám ÉPÍTÉSI PIAC p. 4-5.

125

Stíbalová, Bela Mezinárodní srovnání vyvoje bydlení v clenskych státech Hexagonální iniciativy: 1. / Bela Stíbalová NARODNI HOSPODARSTVI. 1992. 9. - p. 33-36. Stíbalová, Bela Mezinárodní srovnání vyvoje bydlení v clenskych státech Hexagonální iniciativy: 2. / Bela Stíbalová NARODNI HOSPODARSTVI. 1992. 10. - p. 30-32. Szabó János Tömeges lakásépítés és környezet / Szabó János Magy. tud. // 35. 1990. 7. - 854-862.p. Szabó Márta Lakásépítés a városokban, 1976-1993 / [kész. Szabó Márta] ; [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal Bp. : KSH, 1994. 56 p.; 30 cm Szántó Gergely Lakáspolitika az 1990-es években / Szántó Gergely Társad. szle. // 49. 1994. 5. - p. 67-72. Székely Gáborné A lakásárak társadalomstatisztikai összefüggései / Székely Gáborné . p. 703-724. SZELÉNYI Iván Városi társadalmi egyenlotlenségek. Tanulmányok. Bp. Akad. K. 1990. 183 p.Bibliogr. 181-183. Szelényi Iván Városi társadalmi egyenlőtlenségek: Tanulmányok / Szelényi Iván Bp. : Akad. K., 1990, ISBN 963 05 5509 3 Szelényi Iván: Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990. Szelényi Iván-Konrád György: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. Szép Ildikó Vissza a földre: Lakáshitelkamatok / Szép Ildikó FIGYELŐ. 1999. 43. évf. 44. szám. p. 60-62. Szigeti Ernő Overview of urbanization and housing in East-Central Europe / [Ernő Szigeti] Bp. : UNCHS (Habitat) Inform. Center for East-Central Europe, 1995 II, 104 p., 13 t. : ill. ; 29 cm Szirmai Viktoria “Csinált” városok. Arlequin (Grenoble), Le Vaudreuil (Rouen),. Budapest. 1988. 240 p. Szirmai Viktória "Új" ökológiai válság: Az újvárosi társadalmak és az ökológiai problémák / Szirmai Viktória Társadalomkutatás // 1992. 4. - p. 14-32. Szociálpolitikai értesítő. 1990. 2. [köt.] Lakók és hatóságok Budapesten. Kilakoltatottak, díjhátralékosok. [irták]:ábor László, Győri Péter stb. Bp, 1990 359 p. ; 24 cm (Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézet[ének Kiadványai].) Szűcs Zoltán A háztartások és lakásaik / Szűcs Zoltán. Tasi László A lakásépítés alakulása 1995-ig: Építési piaci előrejelzés / Tasi László, Varga Dénes

126

Telekes György A lakásépítés, -felújítás, -fenntartás és -korszerűsítés a lakásszektorban / Telekes György, Sebestyén Ágnes. p. 22-25. Tétényi Tamás Vitaindító előadás a "Lakáspolitika, lakásfinanszírozás időszerű kérdéseiről" / Tétényi Tamás. In: Lakáspolitika, lakásfinanszírozás időszerű kérdései című konferencia és vitafórum: 1996. szeptember 26. / [rend. Gazdálkodási Tudományos Társaság etc.] p. 5-14. Tosics Iván Lakáspolitika - szociális várospolitika / Tosics Iván 2000. 8. évf. 2. szám BUDAPESTI NEGYED p. 133-150. Tóth Lajos Győző A helyi önkormányzati lakások eladásánál egyes szervezeti hiányosságok és téves jogértelmezések. Magyar Közigazgatás 10/97:619-624. Tóthné Pervai Katalin Gödöllő város vagyongazdálkodása, különös tekintettel a lakás- és helyiséggazdálkodás néhány kérdésére. Pénzügyi Szemle 11/99:995-1022. Transformation in the East. Transference from the West. International Research Conference in Bp., sept. 7-10. 1993. Housing Conferenc in Hungary. Ujj Attila A lakásgazdaság aktuális kérdései 1995. 37. évf. 1. szám. ÉPÍTÉSÜGYI SZEMLE Ujj Attila A lakásgazdaság aktuális kérdései / Ujj Attila Ujj Attila Helyzetkép és javaslatok a lakáspolitika megújításához / Ujj Attila Ujj Attila Lakáspolitika és energiagazdálkodás 2000-ben / Ujj Attila 2000. 42. évf. 1. szám ÉPÍTÉSÜGYI SZEMLE p. 18-22. Utasi Ágnes Lakásmód és privatizáció Társad. szle. 1996. 51. évf. 6. szám Vajda Ágnes Lakáshelyzet / Vajda Ágnes, Farkas E. János In.: Társadalmi riport 1990 / szerk. Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György. p. 131-164. Valkovics E.: Stabil populációk és szubpopulációk néhány újonnan feltárt tulajdonságairól. Bp. KSH. NKI Közleménye, 1981. 51. sz. 399. p. Változások a lakástámogatás rendszerében / - Szil - Építési piac // 28. 1994. 9. - p. 21-25. Várakozó állásponton: Lakásépítés Magyarországon 1998. 42. évf. 50. szám FIGYELŐ Varga Péter Az önkormányzati lakásprivatizáció, a társasházak működése Magyar Közigazgatás 3/97:178-182.

127

Vargha Aurélné Az önkormányzati és az állami lakások és helyiségek elidegenítésének új szabályai. Magyar Közigazgatás 4/94:213-217. Vargha Aurélné: A lakás- és helyiségbérlet, valamint az önkormányzati és az állami tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítésének új szabályai. Magyar Közigazgatás 9/93:514-521. Városszociológia. Válogatott tanulmányok. 442. p. Válogatta: Szelényi Iván. Budapest, 1973. - Herbert J. Gans: A város és a kertvárosi életmód. A meghatározások újraértékelése. - T.I. Zaszlavszkaja. A falusi lakosság városba településének társadalmi funkciói. - Homer Hoyt: A városi struktúra klasszikus modelljeinek újabb torzulásai. - Otis Dudley és Beverly Duncan: Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegződés. - Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet. - Elizabeth Pfeil: Szomszédsági és érintkezési kör a nagyvárosban, elméleti megfontolások. - Herbert J. Gans: A kiegyensúlyozott város, homogenitás és heterogenitás a lakóterületen. - Scott Greer: A lakáskérdés és a városfelújítás problémái. Jane Jacob: Az amerikai nagyvárosok élete és halála. Vienna case study: Implementation of human settlements policies on urban renewal and housing modernization / [publ. by] Economic Commission for Europe United Nations Economic Commission for Europe (Közreadta) New York [etc.] : UN, 1998. VIII, 29 p.; 30 cm ISBN 92 1 116680 2 Wiest, Karin Die Neubewertung Leipziger Altbauquartiere und Veränderungen des Wohnmilieus : Gesellschaftliche Modernisierung und sozialräumliche Ungleichheiten / Karin Wiest Leipzig : Institut für Länderkunde, 1997. 159 p. ; 30 cm (Beiträge zur Regionalen Geographie ; 43.) Angol, francia, orosz nyelvű kivonattal Wohnen in Linz : Zur Geschichte des Linzer Arbeiterwohnbaues von den Anfängen bis 1945 / Hrsg. von Brigitte Kepplinger. Wien ; Köln ; Graz : Böhlau, 1989. 257 p. : ill. ; 24 cm (Kulturstudien : Bibliothek der Kulturgeschichte : Sonderband ; 5.) ZOLNAY János A lakástörvény és a tulajdonviszonyok. Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 6/93:97-108.

128

OTKA KUTATÁSI BESZÁMOLÓ DEMOGRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS VÁLTOZÁSOK SZEGED LAKÓTELEPEIN

Recommend Documents