OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

KÉSZÜLT AZ

OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS MEGBÍZÁSÁBÓL

OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

TÉRSÉGBEMUTATÁS

KÉSZÍTETTE TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. 2005. MÁJUS - V1.20

OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT . ◄ 2840 OROSZLÁNY, TÁNCSICS MIHÁLY ÚT 66. ■ TEL: (34) 361-794 ■ FAX: (34) 560-320 ■ E-MAIL: [email protected] ►


KÉSZÍTETTE SÓLYOM JÖRAN ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. FRANKÓNÉ VARGA IBOLYA MENEDSZERASSZISZTENS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK OROSZLÁNY VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA BOKOD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA DAD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA KECSKÉD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA KÖMLŐD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA SZÁKSZEND KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA

VÁLTOZATOK V 1.00

2005. március - alapváltozat

V1.10

2005. május - végleges változat

V1.20

2006. május - aktualizált kiadás

V1.30

2006. szeptember - 2. aktualizált kiadás

OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

2


TARTALOM 1. BEVEZETÉS................................................................................................................5 2. A TÉRSÉG RÉSZLETES BEMUTATÁSA ......................................................................8 2.1. Elhelyezkedés ...................................................................................................8 2.2. Vízkészletek......................................................................................................9 2.3. Adottságok, viszonyok....................................................................................9 2.4. Terület, népesség, népsűrűség......................................................................10 2.5. Foglalkoztatottság..........................................................................................12 2.6. Jövedelmi viszonyok .....................................................................................12 2.7. Ipar...................................................................................................................14 2.8. Szolgáltatás .....................................................................................................15 2.8.1. Áramszolgáltatás....................................................................................15 2.8.2. Vezetékes gázellátás ..............................................................................15 2.8.3. Víz- és szennyvízszolgáltatás ...............................................................15 2.8.4. Hulladékszállítás ....................................................................................16 2.8.5. Távhőszolgáltatás ..................................................................................16 2.8.6. Kereskedelmi és egyéb szolgáltatások................................................16 2.9. Mezőgazdaság ................................................................................................16 2.9.1. Agrárstruktúra........................................................................................17 2.9.2. Gyepgazdálkodás...................................................................................17 2.9.3. Termőföldminőség................................................................................17 2.9.4. Erdőgazdálkodás ...................................................................................18 2.9.5. Hal- és vadgazdálkodás ........................................................................18 2.10. Közlekedés ...................................................................................................19 2.10.1. Közúti közlekedés...............................................................................19 2.10.2. Vasúti közlekedés................................................................................20 2.10.3. Vízi közlekedés....................................................................................21 2.10.4. Légi közlekedés ...................................................................................21 2.10.5. Kerékpár közlekedés ..........................................................................21 2.11. Közműhálózat..............................................................................................21 2.11.1. Ivóvíz hálózat ......................................................................................21 2.11.2. Szennyvízelvezetés ..............................................................................22 2.11.3. Elektromos energia.............................................................................23 2.11.4. Vezetékes gázellátás ............................................................................23 2.12. Hulladékkezelés ...........................................................................................24 2.13. Híradástechnikai és kommunikáció ..........................................................24 2.14. Oktatás, nevelés ...........................................................................................25 2.15. Egészségügy..................................................................................................26 2.15.1. Szakellátás.............................................................................................26 2.15.2. Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi ellátás .......................................26 2.15.3. Gyógyszertárak....................................................................................26 2.15.4. Szociális ellátás.....................................................................................26 2.16. Turizmus.......................................................................................................27 2.17. Kulturális örökség .......................................................................................27 2.18. Civil társadalom ...........................................................................................28 3. HIÁNYOK .................................................................................................................28 OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

3


4. TÖBBLETEK .............................................................................................................29 5. OROSZLÁNY ............................................................................................................30 5.1. Rövid történet, elhelyezkedés ......................................................................30 5.2. Humán erőforrás ...........................................................................................32 5.3. Gazdaság.........................................................................................................32 5.4. Infrastruktúra .................................................................................................34 5.5. SWOT .............................................................................................................36 5.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok .........................................................37 6. BOKOD.....................................................................................................................38 6.1. Rövid történet, elhelyezkedés ......................................................................38 6.2. Humán erőforrás ...........................................................................................39 6.3. Gazdaság.........................................................................................................39 6.4. Infrastruktúra .................................................................................................40 6.5. SWOT .............................................................................................................41 6.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok .........................................................42 7. DAD ..........................................................................................................................43 7.1. Rövid történet, elhelyezkedés ......................................................................43 7.2. Humán erőforrások.......................................................................................43 7.3. Gazdaság.........................................................................................................43 7.4. Infrastruktúra .................................................................................................44 7.5. SWOT .............................................................................................................45 7.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok .........................................................46 8. KECSKÉD .................................................................................................................46 8.1. Rövid történet, elhelyezkedés ......................................................................46 8.2. Humán erőforrások.......................................................................................47 8.3. Gazdaság.........................................................................................................47 8.4. Infrastruktúra .................................................................................................48 8.5. SWOT .............................................................................................................49 8.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok .........................................................50 9. KÖMLŐD ..................................................................................................................50 9.1. Rövid történet, elhelyezkedés ......................................................................50 9.2. Humán erőforrások.......................................................................................51 9.3. Gazdaság.........................................................................................................51 9.4. Infrastruktúra .................................................................................................52 9.5. SWOT .............................................................................................................53 9.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok .........................................................53 10. SZÁKSZEND ...........................................................................................................54 10.1. Rövid történet, elhelyezkedése ..................................................................54 10.2. Humán erőforrások.....................................................................................55 10.3. Gazdaság.......................................................................................................55 10.4. Infrastruktúra ...............................................................................................56 10.5. SWOT ...........................................................................................................57 10.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok .......................................................58


4


1. BEVEZETÉS Az Oroszlányi kistérség Komárom-Esztergom Megye déli részén terül el. Területe közel 200 km2, népessége mintegy 28 ezer fő. A térség a megye legkisebb területű egysége, amelyben egyben a legkevesebb település található. Északról a Tatai-, illetve a Komáromi kistérségek, keletről a Tatabányai kistérség, délről Fejér megye, nyugatról pedig a Kisbéri kistérség határolja. Az 1996. évben létrejött önkormányzati együttműködésben nyolc (8) KomáromEsztergom megyei település vesz részt, amelyek két KSH kistérségbe tartoznak. Az Oroszlányi kistérségbe tartozik Oroszlány város, továbbá Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd és Szákszend községek. Ezt a társulást egészítik ki a Tatabányai kistérségbe tartozó, de kulturális és földrajzi szempontból inkább az Oroszlányi kistérséghez kötődő Várgesztes és Vértessomló települések. A hat település együttműködése hosszú évekre nyúlik vissza, amely még a járások megszüntetésével létrejött bizottságok felállításával jött létre. A különböző kormányok különböző képen látták és támogatták a kistérségek együttműködési lehetőségeit, amelynek megfelelően eltérő jogszabályi változások során a kistérségek összetételei is változtak. Az első lehetőségeket az együttműködésre a "Helyi önkormányzatokról" szóló 1990. évi LXV. törvény teremtette meg, amely lehetővé tette önkormányzatok társulásait különböző feladatok közös megoldására. A következő kormányzati szintű beavatkozás a "Területfejlesztéstől és területrendezésről" szóló 1996. évi XXI. törvény volt, amelynek 10. paragrafusai foglalkoztak a térségi szintű fejlesztési tanácsok felállításával, illetve ellátandó feladataikkal. Ezt követte az 1997. évi CXXXV. törvény, amely a "Helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről" szólt. A témával kapcsolatos utolsó fontos jogszabályok egyike a "Kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről" szóló 244/2003. (XII.18.) Kormányrendelet, amely az Oroszlányi statisztikai kistérségbe a fentebb meghatározott hat (6) települést sorolta be. Ennek ellenére az oroszlányi területfejlesztési társulásba a hat (6) település mellett, a területfejlesztési feladatokon kívüli célok megvalósítására Várgesztes és Vértessomló települések is beléptek. A térség települései két nagyobb tájegység területén helyezkednek el. Oroszlány város, Bokod és Kecskéd község a Vértes hegység északi lankáin, az Által-ér völgyében található. Dad, Kömlőd és Szákszend község pedig a Bársonyosi-dombság lankáin OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

5


helyezkedik el. A kistérségre inkább az iparosodottság a jellemző, amely területen belül a nyersanyag kitermelés (lakossági és energetikai szén), illetve az erre alapított energiaipar jelentős. A térségben az utóbbi 3-5 évben bekövetkezett szerkezetváltás eredményének köszönhető, hogy az energetikai iparág egyeduralma megszűnőben van és a térség több lábon állása (alapvetőn gépipar) a biztonságos továbbélés lehetőségét biztosítja a térség lakói számára. A mezőgazdasági tevékenységek folytatása inkább a Bársonyosi-dombság területén elhelyezkedő településekre (Dad, Kömlőd, Szákszend) jellemző. A térség valamennyi települése rendelkezik a településre érvényes településrendezési tervvel, amelyek közvetlenül meghatározzák a települések bel- és külterületeinek felhasználási céljait és lehetőségeit. Mindezek mellett a települések, illetve a térség életére, fejlődésére kihatnak a Közép-Dunántúli Régió, továbbá Komárom-Esztergom Megye Önkormányzat által megfogalmazott fejlesztési koncepciók, területfejlesztési programok. A térség országos szintű megközelítése –a nemzetközi forgalom szempontjából– kedvező. Az M1 és M7 autópálya menti nemzetközi jelentőségű forgalom kapcsolja a térséget és településeit az ország térszerkezetébe. Ugyancsak meghatározza a térség jövőjét az észak-déli regionális gazdasági agglomerációs elképzelés által indukált új közlekedési folyosó fejlesztésének igénye, amely Komárom várostól Tatabánya Oroszlány - Mór vonalon ér el Székesfehérvárra.

1. ábra: Oroszlányi térség településeinek területi elhelyezkedése OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

6


A kistérség észak-nyugati részén Szákszend község, míg dél-keleti oldalán Oroszlány város terül el. A térség településeiről Környe községen keresztül juthatunk el Tatabányára (megyeközpont), amely közel 6 km-es távolság. Szákszendről Dadon (10,5 km), és Bokodon (3 km) át jutunk el Környére (9,5 km). A Kecskéd - Környe távolság közel 5 km, míg Oroszlány és Környe között körül belül 6,5 km a távolság. A megyeszékhely (Tatabánya) és az ország fővárosa között 60 km távolság van, amely jó minőségű közúttal (M1 autópálya) és vasúti vonalon keresztül is elérhető. Ennek megfelelően mind a személy, mind a teherforgalom megfelelő színvonalon biztosított a térségben élők és tevékenykedők számára.


7


2. A TÉRSÉG RÉSZLETES BEMUTATÁSA 2.1. Elhelyezkedés Az Oroszlányi térséghez tartozó települések területileg a Dunántúli-középhegység földrajzi nagytájhoz tartoznak. A Vértes-hegységhez tartozó kistájak: § §

Által-ér völgye (Oroszlány, Bokod és Kecskéd); Bársonyosi-dombság (Dad, Kömlőd és Szákszend).

Az Által-ér völgye egy délnyugat-északkelet irányú, mérsékelten hűvös és -száraz éghajlatú terület, amely egyben a térség egyik legcsapadékosabb része. A területen jelentős a belterületi földek aránya, a külterületeken jelentős a szőlőterületek aránya, az erdősültség azonban viszonylag alacsony. A patak menti völgyekben jelentős a gyep művelési ág aránya. A térség nyersanyag kitermelését biztosító mélyművelésű és külszíni szénbányák, illetve a kialakított ipartelepek a táj képét és adottságait sajnos erősen befolyásolták. Ezt a kedvezőtlen hatást erősítette a foglalkoztatás területén az Oroszlányi Szénbányák Vállalat (majd jogutódja a Vértesi Erőmű Rt.) is, ugyanis ez hátrányosan befolyásolta a mezőgazdaságban tevékenykedők számát. Ezt a hatást azonban kissé kompenzálja, hogy a térségen (tájegységen) belül szántók minősége nem a legjobb. A Bársonyosi-dombság enyhén hullámos tájegység, amelyet az Által-ér választ el a Vértes-hegységtől. Éghajlata mérsékelten hűvös, száraz. A kedvező fekvésű területek szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmasak, általában azonban a szántóföldi és a kevésbé vízigényes kertészeti növények számára kedvező az éghajlat. A rétek, legelők, szőlők és erdőterületek aránya alacsony. A Vértes-hegység peremvidéke változatos talajadottságú, ahol igen magas (több mint 50%) az erdősültség, amelynek közel fele védett terület. Az összes területnek közel 25%-a hasznosított szántóként. A térségen belül az itt elhelyezkedő szántók minősége a legrosszabb.


8


2.2. Vízkészletek A Vértes-hegység két vízgyűjtő területre bontható. A Vértes gerincén futó megyehatáron (Komárom-Esztergom és Fejér megye) húzódik a Velencei-tavi vízgyűjtő, illetve az Által-ér vízgyűjtő területének határa. A Vértes-hegységben sajnálatos módon kevés vízfolyás található, aminek oka a hegységet alkotó anyag (dolomit) szerkezete. Azonban a hegység peremvidékén több jelentős vízfolyás is indul, amelyek közül az egyik a déli oldalon a Velencei-tó központi vízfolyása (Császár-víz). A Vértes-hegység északi oldalán az Által-ér a fő vízgyűjtő, amely a Kopasz-hegy dél-keleti oldalán ered. Innen Pusztavámon áthaladva, a Bokodi- és Környei tavon át Tatabányára, onnan pedig tovább Tatára, az Öreg-tóba, majd végezetül a Dunába érkezik. A térségen áthaladva több kisebb patak és vízfolyás vizét is összegyűjti (Pénzes-patak, Labanc-patak, Galla-patak). A források és patakok vize az aktív mélyművelésű bányászat befejezését követően (bányászati vízkiemelés megszűnése) jelentősen csökkentek. A térség azonban rendkívül gazdag állóvizekben, amelyek vagy mesterségesen készültek, vagy a bányászat következtében alakultak ki (felhagyott külszíni bányagödrök) alapvetően. A talaj- és felszíni vizekkel táplált tavak tiszta vizűek. A térség nagyobb tavai: § § § § §

Bokodi-tó (Vértesi Erőmű Rt. hűtőtava) Oroszlány város belső tavai Majki-tó együttes Mindszentpusztai tavak Szákszendi külső tavak

2.3. Adottságok, viszonyok A térség jellemzői közül kiemelkedik megközelíthetősége, ezen belül is a megyeszékhelyhez (Tatabánya), a fővároshoz (Budapest), a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz való közelsége, de Győr, Komárom is Székesfehérvár és elérhető egy órán belül közúton. A térség minden települése közúton mind személygépkocsival, mind tömegközlekedési eszközzel (autóbusz) viszonylag jól megközelíthető. A térség északi szélétől 6 km távolságban halad el az M1-es autópálya, valamint a vele párhuzamosan futó 1 sz. főút is.


9


A térség rendkívül gazdag természeti látnivalókban (színes növény- és állatvilág), amelynek bemutatását több írásos dokumentum is biztosítja, amelyek elérhetősége sajnos nem általános. A Vértes-hegység flórája különösen változatos. Sajátosságai között említhető a sok déli, mediterrán eredetű növény. Legelterjedtebb bokornövény a berkenye. A térség erdőiben legjellemzőbb a tölgyfa. A térség természeti és kulturális örökség terén is speciális vonzerőkkel rendelkezik. A térség legfőbb turisztikai vonzerejét természeti környezete, kulturális és történelmi értékei jelenthetik. 2.4. Terület, népesség, népsűrűség A térség népességkoncentrációja Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai- és Esztergomi térség után a harmadik. A térség lakosságának több mint 70 %-a Oroszlányon él. Térségi szinten a népesség minimális, mintegy 3%-os csökkenése figyelhető meg az utóbbi években, ami megyei szintű adatokkal ellentétes, ugyanis a megye lakossága az elmúlt években közel ekkora mértékben emelkedett. A lakosságszám csökkenése Oroszlány városban, illetve Szákszend községben a legjelentősebb. A térség többi településén (Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd) a lakosság szám nőtt annak ellenére, hogy a természetes szaporodás valamennyi településen csökkenő tendenciát mutat. A növekedés alapvető forrása a térségen belüli elvándorlás, de két településen (Kecskéd, Kömlőd) megfigyelhető a térségen kívüli bevándorlás is.

település megnevezése

terület [ km2 ] 1997

2003

arány [%]

lakosság [ fő ] 1997

2003

arány [%]

Oroszlány

75,88

75,86

38,05

20 883,00

20 034,00

71,47

Bokod

29,90

29,92

15,01

2 177,00

2 276,00

8,12

Dad

23,74

23,74

11,91

1 092,00

1 065,00

3,80

Kecskéd

11,08

11,08

5,56

1 862,00

1 927,00

6,87

Kömlőd

22,83

22,83

11,45

1 015,00

1 205,00

4,30

Szákszend

35,93

35,93

18,02

1 617,00

1 526,00

5,44

térség összesen

199,36

199,36

100,00

28 646,00

28 033,00

100,00

megye összesen

2 250,52

2 265,04

310 466,00

315 886,00

8,86%

8,80%

9,23%

8,87%

térség / megye aránya

1. táblázat: A térség és a megye területi és lakossági adatai (KSH)


10


település megnevezése Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend

természetes szaporodás/fogyás 1997

2003

belföldi vándorlási különbözet 1997

5 fő

-121 fő

-3 fő 4 fő -8 fő

2003

-83 fő

-177 fő

-10 fő

-6 fő

-10 fő

-7 fő

-2 fő

4 fő

-12 fő

3 fő

4 fő

5 fő

-3 fő

8 fő

19 fő

-2 fő

-18 fő

11 fő

21 fő

térség összesen

1 fő

-171 fő

-69 fő

-139 fő

megye összesen

-951 fő

-1325 fő

520 fő

323 fő

2. táblázat: A térség és a megye szaporodási és vándorlásai adatai (KSH)

A népesség emelkedését mutató települések (Bokod, Kecskéd, Kömlőd) népességmegtartó, illetve -vonzó ereje nőtt, ami feltehetően a rendezett lakókörnyezetnek és talán a viszonylag kedvező telekkínálatnak köszönhető. Megfigyelhető, hogy a településeken Bokod és Oroszlány kivételével az odavándorlás pozitív. Ennek több oka is lehet, amelyek közül Kecskéd és Kömlőd települések esetében a község fekvése, illetve a közelmúltban végrehajtott telekalakítások, illetve az olcsó ingatlanok elérhetősége, amelyek képesek voltak megfordítani a természetes fogyás hatását. település megnevezése Oroszlány

népsűrűség [ fő/km2 ] 1997

eltérés [%]

2003 275,21

264,09

-4,04

Bokod

72,80

76,06

4,48

Dad

45,99

46,12

0,28

Kecskéd

168,05

173,9

3,48

Kömlőd

44,45

52,78

18,74

Szákszend

45,00

42,47

-5,62

térség

194,81

140,76

-27,74

megye

137,95

139,46

1,09

3. táblázat: A térség és a megye népsűrűségi adatai (KSH)

Térségi átlagnál magasabb a népsűrűség Kecskéd és Oroszlány településeken, ahol meghaladja a térségre jellemző 140 fő/km2-t, amely szinte teljesen megegyezik a megyében tapasztalható értékkel. A népességalakulás vizsgálatakor és prognosztizálása során figyelemmel kell lenni a közelben lévő városokra és nagyvárosokra (Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár), amelyek gyors elérhetősége biztosított, illetve a térségben és a szomszédos Tatabányai térségben, az ipari parkokban megjelenő vonzó munkalehetőségekre, valamint a korábban említett kedvező ingatlanárakra (Kecskéd, Kömlőd), amelyek együttesen OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

11


pozitívan befolyásolhatják a népsűrűség és ennek megfelelően a települések lélekszámának alakulását. 2.5. Foglalkoztatottság A térség a területfejlesztés kedvezményezett térségei közé tartozik. A lakónépesség több, mint 70%-a Oroszlány városban él, gazdaságilag aktív népesség száma 2005. év I. negyedévében 12 908 fő volt. A térségben a munkanélküliség alacsony. A munkanélküliség az aktív korú lakosságra vetítve 2005. év I. negyedévében 5,9%. A munkaügyi központ oroszlányi kirendeltségének adatai szerint –az Oroszlányi Ipari Park és a térségben működő vállalkozásoknak köszönhetően– kedvezően alakulnak a térség foglalkoztatottsági lehetőségei, ennek ellenére a helyi munkahelyekből nincs elegendő, aminek következtében még mindig sokan ingáznak. A KSH adatai szerint a 180 napnál hosszabb ideje munka nélkül lévők aránya az 1996-2003 időszakban jelentősen csökkent. Míg 1996-ban az arány 5,4% volt, addig 2003-ban az arány 1,5%-ra mérséklődött. Ennek okait a szakemberek a térségben (főleg Oroszlány városban) megjelent befektetésekkel, a nagyobb létszámot foglalkoztató cégek számának emelkedésével magyarázzák. A munkanélküliek között igen magas a szakképzettek aránya, ami alapvetően strukturális jellegű problémákra vezethető vissza. Ez a tendencia a pályakezdők esetében fokozottan jelentkezik, ami komoly probléma, ugyanis a magasabb iskolai végzettséggel (vagy szakképesítéssel) rendelkezők teszik ki a pályakezdő állástalanok nagy részét. Ez azért aggasztó, mert jelzi, hogy a betanított munkára építő vállalkozások szerint a térségben megjelenő munkaerő sajnálatos módon "túlképzett". Mindezek ellenére azonban kedvező az a tendencia, amely szerint a térség foglalkoztatási adatai az utóbbi 10 évben folyamatosan javultak. Ez a trend az újabb munkaerőigények megjelenésével várhatóan továbbra is érzékelhető lesz. Ennek erősítésére a térségbe olyan vállalkozások megteremtését és letelepedését kell támogatni, amelyekben szakképzet, vagy magasabban kvalifikált szellemi foglalkozásúak alkalmazása várható. 2.6. Jövedelmi viszonyok A térség kedvező foglalkoztatottsági adatainak ellenére a KSH adatai szerint 2003. évre vonatkozóan a keresetek elmaradtak a megyei átlagtól. A térségre vonatkozóan OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

12


az egy állandó lakosra vetített SZJA alapot képező jövedelem 551 778 Ft/év volt, amely közel 3%-al marad el a megye átlagtól. Ennek megfelelően a befizetett SZJA értéke is elmaradt a megyei átlaghoz képest. Ennek okai az előzőekben említett betanított munkaerő nagymértékű alkalmazásával is magyarázható. A magasan kvalifikált szellemi foglalkozásúak foglalkoztatásával kapcsolatos gondok e téren is megjelennek. Az elmúlt időszakban (2000-2003) a térségre vonatkozóan 0,8%-al nőtt a lakások száma, amely érték az Oroszlányi Szolgáltató Rt. város rehabilitációs-, illetve lakásingatlan fejlesztési programjának köszönhetően 2005. és 2006. évben jelentősen nőni fog. A lakásállomány növekedése jelentős mértékben köszönhető a térségbe vándorlóknak. Az épített lakások ezer főre vetített értékét (6,7 lakás) tekintve az oroszlányi térség messze a megyei átlag (21,8) alatt marad.


13


2.7. Ipar A térség településeinek gazdasági adottságai, mint azt a bevezetőben már említettük erősen eltérőek. Ennek egyik fontos meghatározója a térségi települések közötti úthálózat fejletlensége, illetve egyes települések esetében a települések közötti közvetlen tömegközlekedési kapcsolat hiánya. Azok a települések, amelyek messzebb helyezkednek el a térség központjától (Szákszend, Kömlőd), valamint a megyeszékhelytől (Szákszend), hátrányos helyzetben vannak. A 1990-es években megkezdődött és még napjainkban is érzékelhető gazdasági szerkezetváltás eredményeként a térségben jelentős számú egyéni vállalkozás tevékenykedik, amelyek közül sajnos a kényszerből következően sokan nem képesek megfelelni a kor technikai és piaci elvárásainak. A térség legmeghatározóbb gazdasági egysége még napjainkban is az villamos- és hőenergia termelésre szakosodott Vértesi Erőmű Rt., amelynek jelentősége az Oroszlányi Ipari Park sikeres betelepítésével már koránt sem olyan nagy, mint volt, a 2000-es évet megelőzően. A társaság további működése érdekében ugyan megvalósult az utóbbi évek egyik legnagyobb térséget érintő fejlesztése, amely az Oroszlányi Erőmű környezetvédelmi –retrofit– beruházása. A fejlesztés elsődleges célja a káros anyag kibocsátások jelentős mértékű (EU normatívák szerinti) csökkentése volt. A Rt. a hatékonyabb működés érdekében folyamatosan csökkenti telephelyeinek, ennek megfelelően alkalmazottainak számát. A korábbi három termelő bányából, és három működő erőműből napjainkra csak egy bányaüzem (Márkushegy) és egy működő erőmű (Oroszlány) maradt az Rt. közvetlen irányítása alatt. Komoly fejlődést tudhat magáénak az Oroszlányi Ipari Park, amelynek tervezett három üteméből az I-es, illetve III-as ütemek szinte teljes mértékben megvalósultak. Az Ipari Parkba betelepült és jelentős területet vásárolt vállalkozások a teljesség igénye nélkül (ABC sorrendben):


14


§ § § § § § § § §

Bebusch Hungária Kft. Borg-Warner Turbo System Kft. Frimo Oroszlány Kft. GMD Hungary Kft. Koloman-Handler Kft. Metall Glass 2000 Kft. MIPA Coatings Kft. Weslin Hungary Autóipari Rt. Zenon Kft.

2.8. Szolgáltatás Jelentős változások történtek a térséget érintő szolgáltatások terén is. A térségben működő, térséget meghaladó szolgáltatási körrel rendelkező nagy közműszolgáltató cégek privatizációja több kedvező és kedvezőtlen változást is hozott a térség lakóinak életében. 2.8.1. Áramszolgáltatás Az áramszolgáltatás (E-ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt.) területén ugyan némileg javult a szolgáltatás színvonala, azonban a korábban Oroszlányban működő ügyfélszolgálat végleges megszűnésével az ügyfél megelégedettség jelentősen romlott. 2.8.2. Vezetékes gázellátás A térségben a megyéhez viszonyítottan is alacsony (kevesebb, mint 26%) a vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma, amely arányt alapvetően a térség központi települése, Oroszlány határozza meg. A megyében csak a Tatabányai térségben van ennél alacsonyabb szinten a vezetékes gázszolgáltatás igénybevétele. Ennek alapvető oka, hogy mindkét térségi központban korszerű távhő- és melegvíz szolgáltató rendszer működik, amelyben az önkormányzatok tulajdonosként szerepelnek. 2.8.3. Víz- és szennyvízszolgáltatás A víz- és szennyvízszolgáltatás területén történt változások eredményeként a községeken kívül az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. már csak a hidegvíz szolgáltatást biztosítja a térség központi településén (Oroszlány), ahol a korábban távhő szolgáltatást végző vállalkozás vette át a szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását. A térség a megyei adatokat figyelembe véve első helyen áll a közüzemi vízhálózatba (közel


15


99%) és a közüzemi szennyvízhálózatba (közel 92%) bekapcsolt lakások arányát tekintve. 2.8.4. Hulladékszállítás A térség településein a kommunális hulladékszállítást és ártalmatlanítást az Oroszlányi székhelyű OTTO Rt. biztosítja, amely korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő regionális szintű hulladéklerakó telepet üzemeltet. 2.8.5. Távhőszolgáltatás A települési szintű szolgáltatások terén a legnagyobb változást az Oroszlányi Szolgáltató Rt. létrehozása jelentette, amely a korábbi Oroszlányi Távhő Szolgáltató Kft. jogutódjaként alakult meg. A jelentős önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozás távhő- és melegvíz ellátási-, szennyvízkezelési-, bérlakás és ingatlan hasznosítási-, valamint beruházási szolgáltatásokat biztosít, egyelőre a térség központi településén és Bokod községben. 2.8.6. Kereskedelmi és egyéb szolgáltatások Annak ellenére, hogy a rendszerváltást követően a feldolgozó és könnyűipar területén indultak meg jelentősebbnek mondható vállalkozások (cipőipari, bőripari és ruházati termékgyártás) a létrejövő kisvállalkozások számának rohamos növekedésével sajnos nem járt együtt a szolgáltatási színvonal jelentős növekedése. A megyei szintű összehasonlításban elsősorban a központi településen érezhető a kereskedelmi szolgáltatások elmaradottsága, amely a nagy bevásárlóközpontok által kínált fogyasztási cikkek terén érzékelhető. A településeken az alapvető élelmiszerforgalmazást biztosító üzletek száma ugyan megfelelő, azonban nagy szükség lenne egy, a térség településeinek lakossága számára is vonzó kereskedelmi központ létesítésére. Ezen a téren a közeljövőben jelentősebb változások várhatók, ugyanis több országos hálózattal rendelkező kereskedelmi egység is érdeklődést mutat a térségi központban ilyen egység létesítésére. 2.9. Mezőgazdaság A Földhivatali nyilvántartások adatai szerint a művelési ágak megoszlásában nem történt jelentős változás, annak ellenére, hogy az utóbbi években, a tényleges használatban jelentős változások voltak tapasztalhatók, amelyeket a szükséges átminősítések


16


már nem követték. A térség gazdálkodói a kisebb aranykoronájú szántóföldeken ligeteket, kisebb ültetvényeket, esetenként gyepterületet alakítottak ki. A térségben sajnos kevés az igazán jó termesztési feltételekkel rendelkező település, amely alapján biztosítható lenne a mezőgazdasági tevékenység a helyi lakosok tevékenységében. A magántermelők termelési szokásai követik a korábbi nagyüzemi módszereket, amelyek alapján a búza vetésterülete állandó, hasonlóan a kukorica és napraforgó területek is. 2.9.1. Agrárstruktúra Annak ellenére, hogy a kistermelők esetében hatékonyabban lehetne érvényesíteni a változtatásokat, az tapasztalható, hogy ilyen változások jelentős mértékben nem történtek meg. A változásokat elsősorban a támogatási rendszert is kihasználni képes, középméretű birtokkal rendelkező gazdálkodók tudják biztosítani. A térségben a – több kormány által is forszírozott– családi gazdálkodásokkal, őstermelőkkel szemben a társas vállalkozási formában működő vállalkozások (Kft.) a jellemzőek. 2.9.2. Gyepgazdálkodás A térség településeihez közeli gyepeken egyre népszerűbb a lótartás, amelyet jellemzően sport- és/vagy hobby célokból tartanak a vállalkozó kedvűek. A térségben felszaporodott a hízó marhák száma is, amelyek ridegtartással hasznosítják a gyepterületeket. 2.9.3. Termőföldminőség A térségben a kedvezőtlen adottságú területek magas aránya meghatározza a termelés jelenlegi szintjét. A gyengébb minőségi osztályok a dombsági, hegyvidéki területekre jellemzőek. Ezeken a területeken a szántóföldi termesztést erdők váltják fel. A gyenge termőképességű területek Bokod (53 %) és Oroszlány (52%) települések esetében jelentős. A térség művelési ág szerinti megoszlása jól jellemzi a térség domborzati viszonyait. Sok a szántó és a lomblevelű erdő, ami a térség összterületének 80%-a. A szántóterületek –az éghajlati- és talajadottságokat, a domborzati viszonyokat és a földrajzi elhelyezkedést figyelembe véve– a kalászos gabonafélék (őszi búza, rozs, zab), a kukorica, illetve lucernatermelés számára elfogadhatók. A szántóterületek átlagosan 17AK értékűek hektáronként, ami kedvezőtlen adottságúnak minősül. OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

17


A kertészeti termelés, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés nem tölt be jelentős szerepet a térségben. A térség területének elhanyagolható része, kevéssel több mint 1%-a szőlőültetvény. A térség gyepterülete 5,5%, ami részben talajvédő gyep, részben extenzív hasznosítású ősgyep és kisebb részben intenzív hasznosítású telepített legelő. Mint azt korábban említettük a gyepterületek hasznosítása ridegtartással (legeltetés) és kaszálással történik. 2.9.4. Erdőgazdálkodás A térség erdősültsége a megye többi térségével összehasonlítva is jelentős, az országos átlaghoz viszonyítva is magas (több mint 30%). Az erdőket általában kedvezőtlen korösszetétel jellemzi, nagy részén a korábbi kitermelés helyén sarjerdő felújulás található, ami gyenge növény-egészségügyi állapotot, nagy környezeti érzékenységet eredményez. Jelentős erdő- és vadgazdálkodás inkább a Vértes-hegység területén folyik, melyet a természetvédelmi és idegenforgalmi elképzelésekkel együtt fejlesztenek. Ennek ellenére a térségben sajnos komoly gondot jelent az illegális fa- és erdőirtás, amely jelenség főleg a magánerdőkben figyelhető meg. Az erdőgazdálkodás jellemzően jelenleg is nagybirtok keretében folyik, a kisterületű magánerdő birtok működtetése nem jellemző a térségben. 2.9.5. Hal- és vadgazdálkodás Annak ellenére, hogy a térségben több halastó is található, a tavak területe az összes mezőgazdasági területhez képest nem jelentős. Jövedelemtermelő képességük alacsony, sem a foglalkoztatás, sem az idegenforgalom területén nem hasznosulnak ezek a területek. Alapvetően horgásztársaságok, saját tagjaik számára hobby céllal hasznosítják a területeket. A térségben több vadásztársaság is működik, amelynek eredményeként a vadgazdálkodás korábbi erdőgazdasági működtetése inkább a vállalkozói működtetés irányába mozdult el. A korábban említett hobby- és sport célú lótartás ezen a területen is érezteti hatását, ugyanis a korábban jellemző "terepjárós" vadászat helyett egyre gyakoribb az állati erővel való közlekedés a térség erdeiben. A megfelelő minőségű vadgaz-


18


dálkodást támogató takarmánytermelés is egyre jelentősebb a térségben, amelyet jellemzően helyi vállalkozások biztosítanak. A térségben működő vadásztársaságokra jellemző a viszonylag zárt működés, amely feloldása a térség komplex természetvédelmi és turisztikai fejlesztése miatt feltétlenül szükséges. Mivel a térségben jelentős mennyiségű horgászásra alkalmas állóvíz található, ezért az aktív pihenés (horgászat, vadászat) komplex programmal való kiszolgálása mindenképpen fontos fejlesztési terület lehet a térség szempontjából. 2.10. Közlekedés A térség gazdaság-földrajzi helyzetét meghatározza, hogy a Közép-Dunántúli Régió része, amelynek vezető központjai Székesfehérvár és Veszprém városok. Tágabb értelemben a térség a budapesti agglomerációhoz, illetve a Budapest központú nagytérséghez kapcsolódó területen helyezkedik el. 2.10.1. Közúti közlekedés A térség szempontjából fontos két fő közlekedési folyosó közül ez egyik északon (M1), a másik dél-keleten (M7) halad el. A térség a Bécs-Budapest között kialakuló innovációs zónába esik, amelyben fontos szerepet tölt be a térségi központtól 15 kmre található megyeközpont Tatabánya. A térség nemzetközi és országos közúthálózati megközelítése kedvező. Az M1 és M7 autópálya menti nemzetközi jelentőségű forgalmi folyosó, így a két legfrekventáltabb áramlási irány kapcsolja a térséget az ország térszerkezetébe. A térség megyeközponttal (Tatabánya) való közlekedési kapcsolatai jók. (Oroszlány, Kecskéd és Bokod valamivel kedvezőbb helyzetben van, mint a másik három település.) Azonban a Környén átvezető útvonalon egyre többször alakul ki kedvezőtlen közlekedési helyzet, amely egyrészt a balesetek számának, másrészt a menetidő jelentős mértékű növekedését jelenti. Ennek enyhítésére nagy szükség lenne a Környét elkerülő, Tatabánya - Oroszlány közötti útszakasz megépítése. Annak ellenére, hogy a térség település-földrajzi értéke jónak mondható, a romlás jelei tapasztalhatók, amelyek egyik fontos jele, hogy az összekötő utak rossz állapotban vannak. Ebben a romló állapotban főleg Kömlőd, Dad és Szákszend van kedvezőtlen helyzetben, ugyanis a települések útjait főleg a településközi forgalom biztosítására használják, ennél fogva eléggé elhanyagoltak. További probléma a települések átmenő OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

19


szakaszain megjelenő kedvezőtlen teherforgalom. A községekben jelentős az ilyenfajta terhelést okozó vállalkozások száma. A települések esetében a feszültség forrása, hogy az egytengelyes települések főutcái jelentős távolsági teher- és személyszállítási gépjárműforgalmat kénytelenek elviselni. A települések közvetlen környezetében lévő mezőgazdasági utak felújítása a remélt ütemtől elmaradtak az utak használói és tulajdonosai közötti szükséges megegyezések hiánya miatt, amely a pályázati lehetőségek elvesztését jelentette. A térség településeinek belterületi útjainak, utcáinak és köztereinek felújítása sok helyen több-kevesebb sikerrel megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban van. 2.10.2. Vasúti közlekedés A Hegyeshalom-Budapest vasútvonal korszerűsítésének befejeztével, a térség nemzetközi és hazai vasúthálózati kapcsolata kedvezőnek mondható. A megye vasútvonalát a szélsőségek jellemzik. A korszerű nemzetközi vasútvonal mellett a belső vonalakat a nagymértékű leromlottság jellemzi. A térséget két vasútvonal érinti. A Bécs Budapest vasútvonal Tatabányánál lecsatlakozó ága Környe után válik ketté. Az egyik ág innen Oroszlányra vezet, amely villamosított szakasz, a másik ág Kisbér - Pápa felé vezet, amely dieselvontatású szakasz. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a megyeszékhely (Tatabánya) és a térségi központ (Oroszlány) közötti vasúti közlekedés (személy és teherforgalom) a korábbi szinthez képest jelentős mértékű visszaesésen ment keresztül, fejlesztési lehetőséget jelent a Székesfehérvár –a Dunántúl egyik jelentős vasúti csomópontja– irányában korábban meglévő szakasz felújítását illetően. A közúti tömegközlekedés helyzete a megyében kedvezőnek mondható, azonban a térségek közötti és térségen belüli közúti tömegközlekedés helyzete nagyon rossz. A megyeközpontból két fő közlekedési irány meghatározó a térség szempontjából. Az egyik Tatabánya - Környe - Oroszlány - Bokod - Kisbér, a másik Tatabánya - Környe - Kömlőd - Dad - Kisbér. Mint látható a két vonal nem biztosítja megfelelően a térségen belüli közlekedés lehetőségét, ezért a térségi központ szerep növelése érdekében mindenképpen fontos szempont lenne a térségen belüli tömegközlekedés színvonalának jelentős fejlesztésére.


20


2.10.3. Vízi közlekedés A térséget semmilyen vízi út nem érinti. A legközelebbi vízi közlekedéshez csatlakozás lehetősége Komáromban van, amelynek elérhetősége mind közúton, mind vasúton biztosítható. 2.10.4. Légi közlekedés Az ország nyugati légifolyosója a megye felett halad át. A térség a kecskédi füves borítású kisrepülőtér révén érintett a légi közlekedésben. A reptér az Oroszlány Környe - Tatabánya összekötőút mentén helyezkedik el. A repülőteret ma jelentős mértékben szabadidős, kis mértékben mezőgazdasági célokra hasznosítják. Jelentős források bevonását követő fejlesztéssel viszont alkalmas lehet a nemzetközi turizmus, illetve menedzserforgalom lebonyolítására is. 2.10.5. Kerékpár közlekedés Sem a megyében sem a térségben nem jellemző az épített kerékpárutak elérhetősége. A rendszerváltást követően a megváltozott életszemléletnek megfelelően egyre jellemzőbb a szabadidő aktív eltöltése, amelynek eredményeként érezhetően nőt a kerékpárosok száma. A fokozatos igénynövekedés ellenére ma még csak elszigetelten kerülnek kiépítésre kerékpárutak és azok is inkább a települések belterületein. A turisztikai fejlesztéseken belül fontos terület lehet a megfelelő kerékpárutak kialakítása. 2.11. Közműhálózat A közművesítettség foka szintén fontos tényező egy térség népességmegtartó erejének kialakulásában és fennmaradásában. Ennek magas színvonalon tartására a térség települései tudatosan törekedtek. A törekvés eredményeképpen a közművesítettség a térség valamennyi településén teljes körűvé vált. 2.11.1. Ivóvíz hálózat A térség településeinek ivóvíz ellátását az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. biztosítja. A térség lakosságának ivóvízellátása a tatabányai XV/C akna vízbázisából származó és a Tatabánya - Oroszlány regionális ivóvízrendszeren átvezetett vízzel történik. A területen a lakosság regionális ivóvízzel való ellátottsága közel 100%-os. A szolgáltatott ivóvíz jó minőségű, minőségével kapcsolatos kifogások nem jellemzőek.


21



vezetékhossz [ km ]

vízfogyasztás [ m3 ]

Oroszlány

74,8

564 000

Bokod

19,9

64 000

Dad

6,1

31 000

Kecskéd

9,7

57 000

Kömlőd Szákszend térség összesen

8,6

26 000

16,2

47 000

135,3

789 000

4. táblázat: A térség ivóvízhálózatának 2003. évi főbb adatai (ÉDV Rt.)

2.11.2. Szennyvízelvezetés A térség településeinek közüzemi szennyvízcsatorna ellátottsága magasabb, mint 90%. A szennyvízcsatorna építések, fejlesztések a térségben az utóbbi 4-5 évben történtek. A lakosság hálózatra történő csatlakozása a magas rácsatlakozási arány ellenére folyamatosan növekszik, mutatva a lakosság számának növekedését, illetve a környezetvédelmi szempontok fokozott érvényesülését. Az egyes településekről elvezetett szennyvíz mennyisége az utóbbi években csökkent, ami alapvetően a takarékosabb eszközök alkalmazásának illetve a folyamatos szolgáltatás drágulásnak (ivóvízés szennyvízelvezetés és kezelés díja) tudható be.


vezetékhossz [ km ]

lakások száma [ db ] 1997

2003

Oroszlány

89,2

7 500

Bokod

16,0

35

520

9,4

0

291

Kecskéd

21,8

62

491

Kömlőd

8,5

0

243

Dad

Szákszend térség összesen

7 680

12,2

0

499

157,1

7597

9 724

5. táblázat: A térség szennyvízhálózatának főbb adatai (ÉDV Rt.)

A térségben négy helyen történik szennyvízkezelés. Oroszlány és Kecskéd szennyvizét az Oroszlányi Szolgáltató Rt. szennyvíztisztító telepén tisztítják, ahol az elmúlt évben jelentős fejlesztéssel elérték, hogy az ország egyik legkorszerűbb szennyvízkezelő rendszere valósulhatott meg. Bokod szennyvizét egy, a Vértesi Erőmű Rt. tulajdonában lévő szennyvíztisztító tisztítja, míg Kömlőd és Dad község közös szennyvíztisztítót üzemeltet. Szákszend település szennyvizének kezelését az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. biztosítja. OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

22


2.11.3. Elektromos energia Az elektromos energia hálózat kiépítettsége valamennyi településen teljes körű. A hat település elektromos energia ellátását az E-ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. tulajdonában lévő légvezeték hálózat biztosítja. Az E-ON hálózatának kiindulási pontja a tatabányai OVIT. Oroszlány város villamos energia ellátását ezen felül egy 35 kV-os célvezeték is segíti.

település megnevezése Oroszlány

fogyasztók száma [ db ] 2001

fogyasztás [ MWh ]

2003

2001

2003

10 943

11 042

23 272

27 082

Bokod

833

854

3 090

3 375

Dad

400

410

1 452

1 647

Kecskéd

630

650

2 316

2 486

Kömlőd

383

394

1 086

1 233

Szákszend

657

671

1 814

1 950

13 846

14 021

33 030

37 773

térség összesen

6. táblázat: A térség villamos energia felhasználási adatai (KSH)

2.11.4. Vezetékes gázellátás Annak ellenére, hogy a megye térségei közül az oroszlányi térségben a legalacsonyabb a vezetékes gázfogyasztók aránya, az elmúlt évek közműfejlesztései során a községekben és Oroszlány egyes részein (kertes házi övezet) jelentős mértékű rácsatlakozás volt tapasztalható. A települések vezetékes gázellátását az ÉGÁZ Rt. biztosítja a térségben.


fogyasztók száma [ db ]

2001

2003

1 101

1 271

2 457 000

3 151 000

Bokod

359

391

675 000

749 000

Dad

179

209

394 000

528 000

Oroszlány

2001

fogyasztás [ m3 ]

2003

Kecskéd

461

495

1 096 000

1 241 000

Kömlőd

134

162

271 000

339 000


272

295

456 000

561 000

2 506

2 823

5 349 000

6 569 000

7. táblázat: A térség vezetékes gázellátásának adatai (KSH)


23


2.12. Hulladékkezelés A térség minden településén biztosított a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása, amely feladat végrehajtását szervezett keretek (begyűjtés, elszállítás, kezelés, nyilvántartás) között az oroszlányi székhelyű OTTO Rt. biztosítja. A hulladék elszállítása Oroszlányi Önkormányzat tulajdonában lévő kommunális hulladéklerakóra történik. A térségben a lomtalanítási hulladékok begyűjtése és nyilvántartása nem teljes körű, ami annak eredménye, hogy a területen több szolgáltató is végez ilyen jellegű szolgáltatást. A szolgáltatók általában évente egy-két alkalommal az önkormányzatok felkérésére végeznek ilyen szolgáltatást. A térségben keletkező zöldhulladékok begyűjtését és nyilvántartását is az OTTO Rt. biztosítja A temetői hulladékok mellett elsősorban Oroszlány város közterületének kaszálási, lomb, valamint egyéb lágyszárú növényzetből származó hulladékból gyűjtik be, melyet a kommunális szilárd hulladéklerakóra helyeznek el. A térség településeinek többségében van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre is. A feladat végrehajtását a községenként kialakított 1-2 szelektív hulladékgyűjtő sziget biztosítja. A lakosságnál keletkező állati tetemek jogszabályi követelményeknek megfelelő elhelyezése nem teljes körűen megoldott a térség településein. Az elhelyezést biztosító településeknél a feladatok végrehajtását külső szolgáltató (ATEV Fehérje-feldolgozó Rt.) biztosítja. Oroszlány város rendelkezik önálló dögkúttal, amelynek felszámolását a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet értelmében 2005. december 31-ig biztosítani kell. A térségben alapvetően a vállalkozások működése során keletkeznek veszélyes hulladékok. Ezek nyilvántartását az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség biztosítja önbevallás alapján. A vállalkozásoknál keletkezett veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása megfelelő módon történik, azok nem jelentenek különösebb veszélyt a településekre. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése lomtalanítással együtt biztosított. 2.13. Híradástechnikai és kommunikáció Valamennyi település rendelkezik korszerű ISDN alapú digitális vezetékes telefonhálózattal. A megfelelő igénnyel jelentkező településeken (Oroszlány, Bokod, Dad) a


24


megye meghatározó telekommunikációs szolgáltatója (T-COM Rt.) biztosítja a szélessávú Internet hozzáférés lehetőségét is. A térség valamennyi települése rendelkezik kábeltelevíziós hálózattal. A hálózatok üzemeltetői általában a 2004-2005 évben biztosították (vagy folyamatosan biztosítják) a hálózatok vissza irányú hasznosítását is, amelynek eredményeként lehetőség van a KábelNET technológián keresztüli Internet hozzáférésre is. 2.14. Oktatás, nevelés A térség mutatói átlagosnak mondhatók, ugyanis az ezer főre jutó tanulók száma nagyjából megegyezik a régiós átlaggal. A térség valamennyi települési önkormányzata biztosítja az óvodai ellátás lehetőségét, amely Oroszlány város esetében több telephelyen biztosított, a település méretei miatt. Szintén minden településen biztosított az általános iskolai oktatás, amely Oroszlányon több önálló költségvetéssel rendelkező intézmény működtetését jelenti. Az utóbbi években tapasztalható drasztikus gyermeklétszám csökkenés Oroszlányban szükségessé tette egy óvodai és egy általános iskolai intézmény bezárását az utóbbi 5 évben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyermekek létszámcsökkenése a községekben is jelentkezik, amely probléma megoldása mindenképpen súlyos felelősséget ró majd az önkormányzati képviselőkre az elkövetkezendő időkben.


óvodások [ fő ]

általános iskolások [ fő ]

középiskolások [ fő ]

Oroszlány

612

2 022

629

Bokod

100

218

0

Dad

50

114

0

Kecskéd

50

175

0

Kömlőd

40

147

0

Szákszend

50

127

0

902

2 803

629

térség összesen

8. táblázat: A térség oktatási és nevelési intézményeinek 2003. évi adatai (KSH)

A középfokú oktatás és szakképzés vonatkozásában Oroszlányon egy gimnázium és egy szakközépiskola érdekelt. A középiskolások száma is jelentősen csökkent az elmúlt években, amely csökkenésre az iskolák pedagógiai és szakmai programjaik átdolgozásával válaszoltak. Fontos kérdés lehet a jövőben a térségi általános iskolák és középiskolák hatékonyabb együttműködése, amelynek eredményeként a más térséOROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

25


gekbe történő továbbtanulások aránya csökkenthető lenne. Ezt a folyamatot erősíti egyébként a 2005. év második felében várhatóan elinduló területi integrált szakképző központok beindítása is, amelyben az Oroszlányi Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola a gépészeti képzések terén kap majd fontos szerepet megyei szinten is. A térségben felsőoktatási intézmény nem működik. 2.15. Egészségügy A térség területén kórház nem üzemel. A kórházi ellátásokat a települések lakói Tatbányán, Kisbéren, illetve az ország más kórházaiban biztosítják önmaguk számára direkt módon, illetve a szakorvosi beutalók útján. 2.15.1. Szakellátás A térségi központban közelmúltban felújított és központosított szakrendelő intézet egy helyen biztosítja immár a térség betegei számára a járó beteg és a szakegészségügyi (reumatológia, nőgyógyászat, szemészeti, fogászat, urológia, belgyógyászat, stb.) feladatok ellátását. Szintén a térségi központban került átadásra 2003. évben egy új 70 férőhelyes ápolási intézet. 2.15.2. Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi ellátás A községek és a város vonatkozásában az általános orvosi ellátást (felnőtt- és gyermekorvos) a körzeti orvosok által működtetett rendelők biztosítják a lakosság számára. Az ügyeleti rendszert a községek orvosai közösen, Oroszlány város pedig önállóan biztosítja. A jogszabályi, illetve finanszírozási változások miatt az ügyeleti rendszer átdolgozása várható a 2005. évben. 2.15.3. Gyógyszertárak A térségben összesen 5 önálló- és 2 fiókgyógyszertár működik. 2.15.4. Szociális ellátás A térségben egyetlen bölcsőde működik a térségi központban, ahol a 2003. évi adatok szerint 23 gondozónő, 94 gyermek ellátását biztosította. Az utóbbi években az időskorúak gondozására a térségben több település is sok erőforrást áldozott, amelynek eredményeként Oroszlányon és Bokodon került kialakításra idősek gondozását biztosító intézmény. A két településen több mint 100 fő ellátá-


26


sára van lehetőség. A kecskédi idősek otthona várhatóan 2005. év második felében kezdi meg működését. 2.16. Turizmus A térség rengeteg turisztikai látnivalóval (természet, épített környezet), illetve kulturális kínálattal rendelkezik, amelyek széleskörű bemutatása és propagálása sajnálatos módon nem érvényesül. A megfelelő PR hiánya mellett a megfelelő infrastruktúra (szállás-, közlekedési- és információs lehetőségek) hiánya is jelentős. Mindezen hiányosságok egyik alapvető oka talán a térség településeinek ilyen irányú gyengeségében, illetve a megfelelő kohézió, valamint szervezés hiányában keresendő. További probléma, hogy a térség "beállítottsága" inkább ipari jellegű, ami nem adott lehetőséget a múltban a kulturális és természeti kincsek megfelelő bemutatására, illetve az ezen értékek köré szervezhető szolgáltatások kialakítására. Végül, de nem utolsó sorban alapvető probléma az is, hogy sem Oroszlányon, sem a térségben nem működik olyan szervezet, vagy szolgáltatás, amelynek alapvető feladata a térség turisztikai értékeinek közvetítése a megyei, regionális, illetve országos és nemzetközi színterek felé. Ezt a hiányosságot növeli, hogy sem a térségről, sem a településekről nem létezik egy igényes, időszakosan karbantartott kiadvány, amely a PR munka hatékonyságát jelentősen növelhetné. 2.17. Kulturális örökség A térség területén, illetve annak közvetlen környezetében megtalálható országos jelentőségű műemlékek, várak, kolostorok, kastélyok, kúriák, lakóházak, vadászházak, pincesorok, pincék a térség építő kultúrájának bizonyítékai. A ma is élő közösségi rendezvények sora –vallási, történeti, nemzetiségi, farsangi, húsvéti, karácsonyi népszokások– a lakosság közösségi kultúráját igazolja. A települések kulturális örökségének részét képezik a műemlékileg védett, a helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek, védett vagy védendő utcaképek, településszerkezetek. A kulturális örökség tárgyi értékein túl a szellemi élet értékeinek összegyűjtése is szükséges. A színes néphagyományokkal, sokszor nemzetiségi kultúrával, gazdag kulturális rendezvényekkel, jól működő testvérvárosi kapcsolatok is jelentősek a térségben.


27


2.18. Civil társadalom A megyében a civil társadalmi kezdeményezés megfelelőnek mondható. Kiemelten igaz ez Oroszlány városra, ahol a civilszervezetek önállóan és összefogással is folyamatosan felhívják magukra és az általuk képviselt érdekekre és értékekre a figyelmet. A civilszervezetek jelentős része kapcsolható valamilyen önkormányzat által is ellátandó feladathoz, ennek következtében érthető, hogy a szervezetek képviselői ezen feladatok végrehajtása során számítanak a települési önkormányzatok anyagi támogatására. A tevékenységi köröket vizsgálva megállapítható, hogy legtöbb non-profit kör a sport területén tevékenykedik a térségben. Ezt követik az oktatás, a kulturális élet területén működő szervezetek, majd a településvédő és fejlesztő szervezetek zárják a sort. A civil szervezetek korábban meglévő alacsony érdekérvényesítő képességén jelentősen változtathat a 2005. év első felében megalakuló térségi civilszervezeti szövetség, amely nem titkoltan elsősorban az érdekérvényesítést és az önkormányzati munkában való megjelenést tűzte ki célul önmaga és tagjai elé. Ezt a folyamatot erősítheti az a tény, hogy a területfejlesztési tanácsokba a Civil Egyeztető Fórumok egy tagot delegálhatnak tanácskozási és véleménynyilvánítási joggal.

3. HIÁNYOK A térség legnagyobb problémája a forráshiány. A kistelepülések önkormányzatai (még Bokod és Kecskéd községet is ide érteve) folyamatosan egyre romló körülmények között kénytelen fenntartani és működtetni intézményeiket, településüket. Az egyre szűkülő lehetőségek és a folyamatos népesség csökkenés (közel hatszáz fő térségi szinten az 1997-2003 időszakra vonatkozóan) az önkormányzatokat a kötelezően ellátandó feladataik ellátásának folyamatos átszervezésével próbálják megoldani. Várhatóan a 2005. évben sor kerül települések közötti közös intézményüzemeltetésre is, amely a működtetéshez szükséges források növekedését jelentheti. A térségben működő magas számú kényszervállalkozások miatt gyenge a térség vállalkozásainak társadalmi felelősségvállalása, ezért a térségben működő civilszervezetek a szűkös országos lehetőségek mellett egyre nagyobb mértékben támaszkodnának az önkormányzatok segítségére, amely további feszültségeket okoz.


28


Kecskéd és Kömlőd községek kivételével szinte egyik települése sem rendelkezik komolyabb mennyiségű lakásépítés céljára hasznosítható ingatlannal, amely a betelepülések lehetőségét, ezáltal az aktív lakosság létszámának növelését jelenthetné. További komoly probléma, hogy a térség nagy foglalkoztatói mellett tevékenykedő jelentős számú KKV képtelen a kort színvonalának és az EU-s források megszerzéséhez szükséges elvárásoknak megfelelni. Ennek következtében a KKV-k pályázati esélyei rohamosan csökkennek, és nem hogy fejlesztésre, de szinten tartásra sem képesek közép, illetve hosszú távon. A KKV-k folyamatos visszafejlődésének eredménye, hogy főleg a térség kistelepülésein egyre nagyobb problémát jelent a helyi foglalkoztatás biztosítása. Ennek eredményeként első körben nő az ingázók száma, majd ennek hatására fokozaton megindulhat az elvándorlás, ami a fiatalok körében máris országosan tapasztalható, egyre erősödő tendencia. Az utóbbi évek kedvezőtlen hatása továbbá az is, hogy romló kormányzati és önkormányzati feltétek mellett egyre rosszabb helyzetbe került a szakképzés, amely a térségi központban működő egyetlen nagylétszámban szakembereket képző intézet tevékenységét és hatékonyságát is nagymértékben rontotta. További kedvezőtlen hatás, hogy az ipari parkokba betelepült vállalkozások munkaerő igénye nem a szakképzett, vagy magasan képzett réteget érinti, ezért ezen szakemberek térségből történő elvándorlása további problémákat jelenthet az adókiesések és a települési lakóösszetétel romlását tekintve.

4. TÖBBLETEK A térségben alapvetően a mezőgazdasági tevékenységkörben megtermelt javakból van, amelyek értékesítése egyre nagyobb problémát jelent az amúgy is jelentősen viszszafejlesztett agrárszektort illetően. Jelentős többlet mutatkozik a turisztika területén is, ugyanis a térség természeti, kulturális és építészeti értékeinek magas számával (és színvonalával) szemben ez az ágazat szinte meg sem mérhető szinten teljesít a térségen belül. Ezért a terület fejlesztése mindenképpen fontos szempont.


29


A KKV-k fokozatosan romló helyzetéből következően egyre nagyobb lesz a munkanélküliség a térségben (amelynek jelei már is jelentkeznek), amelynek eredményeként folyamatos többlet várható a felszabadult munkaerő piacán is. A felszabadult munkaerő számára megfelelő képzési, illetve átképzési programok támogatásával és fokozott fejlesztésével kell a térségben hasznosítható szakértelmet biztosítani. A térség korábban legmeghatározóbb foglalkoztatójának folyamatosan csökkenő területen történő működése egyre nagyobb mértékben szabadít fel korábban hasznosult, de jelenleg teljes mértékben hasznosítatlan területet, amely területek hasznosítása mindenféleképpen biztosítandó a közeljövőben. Ezen területek rekultivációja és újrahasznosítása alapvető térségi érdek.

5. OROSZLÁNY 5.1. Rövid történet, elhelyezkedés A település neve Oroszlánkő, Oroszleány, Oroszlán, Oroszlány, és birtokosai a Csákoktól az Eszterházyakig változtak az idő folyamán. Az Árpád-házi királyok gyakran vadásztak a Vértesben, s olyankor nyugalmat leltek Szentkereszt és Gerencsérvár falai között. A török szultán hadai sem kerülték el az egykori Oroszlányt és környékét, 1543-ban felgyújtották Oroszlánkő várát. Majdnem 200 év telt el, mikorra újra benépesült a falu, Trencsén, Pozsony és Nyitra megyéből. A birtokos ekkor Eszterházy Antal főispán, majd Eszterházy József gróf volt. A gróf 1733-ban a kamalduli szerzetesrendnek kolostor építésére adta az Oroszlány melletti Majkot 3 malommal és tavaival. A Felvidékről idetelepült szlovákok a földesúr jobbágyaiként mészégetéssel, fuvarozással próbáltak sanyarú sorsukon segíteni. Az 1920-as években kezdődött a környék meglehetősen gazdag szénvagyonának feltárása. A barna kincs teremtette meg a fejlődés lehetőségét, amivel éltek is az itt élő emberek. Oroszlány –amely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két kőoroszlánról kapta– 1938-ban még 1500 lakosú község, azonban a fölkutatott jó minőségű szénmezők új dimenziókba emelik. A bányászkodás és az energetikai ipar mára 20 000 lakosú várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg. Hetvenhat négyzetkilométernyi területének közel fele erdő, természetvédelmi terület.


30


A jó megközelíthetőség kedvező úti céllá is teszi a várost és környékét. A BudapestBécs autópálya alig 15 percre, Budapest pedig körül belül egy órányi autóút távolságra van. A kistérségben a többlet, a megtermelt javakból van. Ez főleg a mezőgazdaságra jellemző. Sajnálatos, hogy a felvásárlók a termelőktől alacsony áron vásárolnak, és a fizetési fegyelemmel is gond van. Ezért aki tudja, tárolja termékét, a későbbi jobb felvásárlási árban bízva. Többlet mutatkozik a kihasználatlan adottságokból is. Ez leginkább a turisztikai ágazatra igaz. Sok, jó adottságokkal rendelkező település nem fejleszt ez irányban, vagy az elmaradó marketing miatt nem tudja kihasználni a turizmusban rejlő lehetőségeket. Sok az olyan szálláshely, (mint ezt majd az idegenforgalmi elemzésnél bemutatjuk) amelyre kisebb a belföldi turisták igénye. Ezeknek a szálláshelyeknek nagyon kedvezőtlen az éves kihasználtsága. Különben is elmarad a megyei, régiós szinttől a térség szerepe a turizmusban van. A vasúti közlekedés is megfelel a kor követelményeinek, azonban a villanyvontatású szerelvények csak óránként közlekednek Oroszlány és Tatabánya között. Oroszlány legnagyobb büszkesége kétségtelenül Majk, a XVIII. századi, KözépEurópában is egyedülálló műemléke, illetve az ott található műemlék-együttes, a kamalduli néma barátok kolostora, melyet barokk stílusban, de a rend szigorú reguláit idéző zárt alaprajzzal építettek. Érdekesség, hogy a toronyóra harangjai negyedóránként barokk korabeli dallamokat játszanak. A Vértes hegység más gyöngyszemeket is rejteget. Az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitány várat, Szentgyörgy várat, Gerencsér várat. Akad látnivaló a városban is. A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétől, s e jelentős létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hűen berendezett szlovák tájházával tiszteletre méltóan ápolja az előző generációk emlékét. A közelmúlt bányászhagyományait és a bányászkodás rekvizitumait is bemutató Bányászati Múzeum, valamint az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola Múzeuma is tarOROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

31


togat érdekességeket és kuriózumokat az érdeklődők számára. Az ó-falu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást. A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják a sportág kedvelői. A Vértes vadállománya messze földön híres és elismert. Akit egyszer megérint e táj különös varázsa, az bizonyára gyakran lesz a környék vendége. Ma már a séta-, a vitorlázó és sárkányrepülés is olyan lehetőség a város melletti repülőtéren, amely tovább fokozhatja az élményeket. 5.2. Humán erőforrás A település lakossága az utóbbi 6 évben jelentősen, több mint 800 fővel csökkent. A térség lakosságának mintegy 72%-a lakik a térségi központban. Oroszlány és környéke gazdaságilag aktív népességének létszáma 12000 - 12500 fő között mozog. A településen működő két középiskolában évente körül belül 200-250 fő végez, amely létszámot növeli a Vértesi Erőmű Rt-ben végbemenő változások kapcsán elbocsátottak száma (1-2 száz fős nagyságrend). A munkanélküliek aránya az aktív népesség számához viszonyítva 10 % alatti, ami csökkenő tendenciát mutat. 5.3. Gazdaság A városból annak ellenére, hogy az ipari parkba betelepült vállalkozások egyre nagyobb számban igénylik a folyamatos fejlesztések eredményeként a munkaerőt, még mindig közel 2000-2500 ember keres magának más településen (Tatabánya, Győr, Budapest) munkahelyet. Ez főleg a magasabban kvalifikált szakemberekre érvényes, akikre értelemszerűen a termelő tevékenységet végző vállalkozásokban nincs olyan nagy szükség. A településen működő vállalkozások több mint 60%-a egyéni vállalkozás, amely a térség fő foglalkoztatójának jelentős létszámleépítésének eredménye. A társas vállalkozások aránya ennek megfelelően közel 40%. A Térség fő foglalkoztatója mellett (Vértesi Erőmű Rt.) egyre komolyabb helyet foglalnak el maguknak az ipari parkba települt vállalkozások (Koloman-Handler Kft., Weslin Hungary Autóipari Rt., Bebusch


32


Hungary Kft., Borg-Warner Turbo System Kft., Metall Glass 2000 Kft., Zenon Kft., stb.). település megnevezése

összes

Oroszlány Bokod Dad

kft.

szöv.

bt.

egyéni

egyéb

1 342

179

3

183

819

158

144

21

1

15

104

3

76

10

0

11

54

1

Kecskéd

211

39

4

24

142

2

Kömlőd

53

4

0

7

42

0

Szákszend

53

5

1

6

40

1

1 714

258

9

246

1 201

165

térség összesen

9. táblázat: A térség vállalkozásainak 2003. évi adatai (KSH)

Mező- és erdőgazdálkodás A növénytermesztés elsősorban takarmányozás céljából folyik, a profil búza, repce, napraforgó, tavaszi és őszi árpa, tritikálé és kukoricatermesztésből áll. A település környékén elhelyezkedő földeket a városban élő és gazdálkodással foglalkozó vállalkozók az 1992. év előtti időszakban még az Oroszlány és Vidéke Termelőszövetkezethez tartozó területeken végzik. A termőterületek a termelőszövetkezeti átalakulás, valamint a kárpótlási folyamatok nagy részének lezajlása után kerültek a gazdálkodók tulajdonába. Turizmus A települést környezete rendkívül alkalmassá teszi az aktív turizmus lehetőségeinek kiaknázására, ugyanis felszíni vizekben, természeti kincsekben gazdag. Ezt erősítheti a település és a térség területén áthaladó turista útvonalakban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása is. Mivel a település két megye határán fekszik (KomáromEsztergom megye és Fejér megye), így az iparilag és gazdaságilag fejlett KözépDunántúli régió átmenő forgalmából is jelentősen hasznosulhatna, továbbá a régió két nagyvárosa (Tatabánya és Székesfehérvár) vonzásának is kedvező a településre és környezetére gyakorolt hatása. A táj meghatározó eleme a Vértes hegység, amelynek természeti és kultúrtörténeti szempontból legjelentősebb részei védettséget élveznek a Vértesi Tájvédelmi Körzet részeként. Fokozottan védett területei a vérteskozmai Fáni-völgy és a mindszentpusztai Ciklámen-völgy. A település és környéke kultúrtörténeti nevezetességekben is gazdag. A város külterületén álló majki kamalduli remeteség épületegyüttese egyedülálló OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

33


európai értéket képvisel. A település közvetlen közelében több nevezetes templomés várrom is megtalálható (Várgesztes, Vértesszentkereszt, Gerencsér vára, Vitány vár, stb.). Sajnálatos módon a természeti kincsek gazdagsága ellenére a település komoly turisztikai forgalommal, illetve egy, azt működtető és kiszolgáló szolgáltatási háttérrel nem rendelkezik. Ezt súlyosbítja, hogy a település térségi központi szerepe sem működik ebben a vonatkozásban. A közeljövőben ennek megfelelően a turizmus a gazdaság egy jelentősen fejleszthető területe mind a városban, mind a kistérségen belül. Környezetgazdálkodás Az ipari termelés visszaesése ellenére Komárom-Esztergom megye és Oroszlány is az ország legszennyezettebb térségei közé tartozik. Az ipari és bányaterületek, valamint erőművek környezetében rendezetlen alábányászott és roncsolt területek, meddő- és salakhányók, pernye és iszaptárolók, illegális hulladéklerakók találhatók. A légszenynyezettség többszörösen meghaladja az egészségügyi szempontból kritikus határértékeket, annak ellenére, hogy a Vértesi Erőmű Rt. retrofit fejlesztése ezen a területen jelentős csökkenést ért el. A gyenge minőségű mezőgazdasági területeken a szántóföldi művelés helyett az erdőtelepítést kell erősíteni, amelynek sajnos nem megfelelő a támogatottsága. Továbbá biztosítani kell, hogy a megmaradt mezőgazdasági területeket az ipar a jelenleginél jóval kisebb mértékben, vagy ha lehetséges egyáltalán ne károsítsa. Oroszlányon és térségében a külszíni fejtések rekultivációja is jelentős területeket adhat vissza, amelyek erdősítése és későbbi hasznosítása fontos szempont lenne. 5.4. Infrastruktúra A város jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, bár a városon átmenő forgalom csökkentését szolgáló elkerülő út megépítése nagyon fontos fejlesztési cél mind a település, mind a térség számára. A település közútjai annak ellenére, hogy 2001-2004 évben több szakaszon is felújításokat végeztek, rohamosan romlanak. Ezen a területen kiemelkedő probléma a városon átvezető főút állapotának folyamatos romlása. A korábban nagy teher és személyforgalmat bonyolító vasúti közlekedés napjainkban már nem tartozik a kiemelten kezelt területek közé, azonban a Tatabánya - Oroszlány


34


- Mór vasútszakasz megépítésével további kedvező fejlődés lenne biztosítható a térkapcsolatok területén. A település közvetlen közelében található, egyelőre, sportcélokra hasznosított repülőtér jövőbeni fejlesztése a település, a térség és a megye számára is fontos szempont lehet. A megfelelő fejlesztések várhatóan csak országos, illetve uniós forrásokból lesznek biztosíthatók. (A repülőtér fejlesztési lehetőségeit megyei szinten is kiemelten kezeli a területfejlesztési tanács.) A város infrastrukturális ellátottsága megfelelő. A főbb közüzemi szolgáltatások (villany, víz, szennyvíz, gáz, stb.) a település teljes egészén rendelkezésre állnak. A 2002ben átalakítással létrehozott Oroszlányi Szolgáltató Rt. és a városban és térségében működő OTTO Rt. minden fontosabb szolgáltatás elérhetőségét biztosítja a településen. A Vértesi Erőmű Rt és a Szolgáltató Rt. az ipari technológiával készült épületek zömében biztosítja a távfűtés és melegvíz szolgáltatás lehetőségét. Az óváros rehabilitációs program keretében a még el nem látott területek jelentősen csökkennek a következő 3-5 évben. A telekommunikációs szolgáltatások (telefon, televíziós hálózat, Internet) megfelelő szintű, és az országos szolgáltatások mellett helyi szolgáltató is rendelkezésre áll az információ átvitel és kommunikáció biztosítása területén. Gazdálkodás A település önkormányzati gazdálkodása kiegyensúlyozott, annak ellenére, hogy a költségvetésben jelentős mértékű a hitelállomány. A település korábbi és jelenlegi vezetése is a hitelt minden esetben beruházási célok megvalósítására fordította. Az ipari parki adókedvezmények lejárta ellenére, a helyi iparűzési adó várható eltörlése, továbbá a Vértesi Erőmű Rt. környezetvédelmi fejlesztése miatt kieső légszennyezési bírság csökkenése azonban problémákat okozhat a 2006-os évtől kezdődően. Intézmények A település intézményi ellátottsága jó, annak ellenére, hogy a "minden van, de még sincs semmi" érzése erős a városban lakókban. Több közcélú terület hasznosítása, illetve működtetés a finanszírozási nehézségek miatt komoly problémát jelent (sportlétesítmények, szabadidő területek, játszóterek). A település önkormányzata az 19982004 közötti időszakban a gyermeklétszám jelentős csökkenése miatt két intézmény OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

35


(általános iskola, óvoda) bezárását is kénytelen volt megtenni. A folyamatos gyermeklétszám csökkenése 2005 évben további két alapszintű oktatási intézmény összevonását is szükségessé tette. Ennek megfelelően 2005. év végére három telephelyen összesen két alapfokú oktatási intézmény fog működni a városban. A település két középfokú intézménnyel rendelkezik (Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola, Eötvös Loránd Műszaki Középiskola), amelyek térségi kihasználtságán a jövőben jelentősen változtatni kell. A település intézményrendszere 2000-2004 között egy egészségügyi (ápolási intézet) és egy szociális intézménnyel bővült, továbbá a település központi rendelőintézete is jelenetős fejlesztésen és felújításon esett át, amely jelentős mértékben növelte a település és környékének egészségügyi ellátásának színvonalát. A város több nemzetközi testvérvárosi kapcsolattal is rendelkezik (Szlovákia, Finnország, Németország), és ezen a téren további fejlődések is várhatók (Lengyelország, Ukrajna). 5.5. SWOT Erősségek § § § § § § § § § § § § §

természeti adottságok gazdagsága az épített környezet értékes hagyományai, várak, kastélyok, kúriák, pincék az ipar számára nyitott szerkezetű ipari park(ok) ingázási lehetőségek Tatabánya, Tata, Kisbér, Mór, Budapest irányába mezőgazdasági területek legeltetéses állattartásra, biogazdálkodásra alkalmasak az infrastruktúra-ellátottság magas szintű országos fő turisztikai vonzerőt hordozó területek egybeesése nemzetiségi és nemzetközi kapcsolatok megléte együttműködési szándék erősödése kistérségen belül és a kistérségek között együttműködés lehetősége a Velencei tó környéki településekkel a természeti és kulturális értékek iránti fokozódó kereslet központi fekvés gazdasági központok közelsége (üzleti turizmus).

Gyengeségek § § § §

környezetszennyező ipari tevékenység jelenléte tájhasználat, külterületi földterületek használatának szabályozatlansága településszerkezeti kapcsolatok hiánya észak-déli gyorsforgalmi út hiánya


36


§ § § § § § § § §

térség települései közötti közúti kapcsolatok hiányosságai kerékpárutak hálózatának hiánya rekultiválatlan bányaterületek, rendezetlen bányatavak épített környezet értékei pusztulnak, rekonstrukció hiányzik idegenforgalmi alapismerettel (nyelvtudással) rendelkezők alacsony száma magánvállalkozások kapcsolata nem megfelelő termelői csoportok hiánya turisztikai infrastruktúra hiányos térség marketing hiánya.

Lehetőségek § § § § § § §

Vértes eddig feltáratlan területeinek hasznosítása műszaki infrastruktúra-hálózatok kiépítésének nincs akadálya koordinált idegenforgalmi marketing munka biztosítható térségi szinten koordinált marketing munka létrehozása szakmai szövetségek, civil egyesületek támogatása gyengébb minőségű földek ipari célú növénytermesztésű hasznosítása térségi szintű HEF képzés koordinálása és fejlesztése.

Veszélyek § § § § § § § §

térségi önkormányzatok között nem megfelelő együttműködés külterületek felhasználásában nem sikerül az érdekekkel összehangolni kiemelt természeti és idegenforgalmi érték megóvása nem biztosítható állami feladatok végrehajtása elmarad, színvonala csökken humán erőforrás nem képes az igényeknek megfelelően fejlődni az ingázás és elvándorlás miatt a szakképzett munkaerő száma csökken turisztikai és rekultivációs beruházások állami támogatása elmarad koordinálatlan marad a térségi szintű marketing munka.

5.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok § Ipartelepítés ütemének növelése § Kedvezőtlen területek erdősítése, gyepesítése § Út, vasút fejlesztése (elkerülő út, móri vasút) § Tájsebek, felhagyott iparterületek veszélyességének megszüntetése § Természetes vizek, vízfolyások gondozatlansága § Térségi információs központ és kapcsolatrendszer fejlesztése § Épített értékek védelme § Majk környezetének turisztikai hasznosítása § Óvárosi rehabilitáció folytatása § Haraszthegy hasznosítása § Közintézmények nyári kihasználtságának növelése OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

37


§ § § § § §

Köztisztaság és városüzemeltetése fejlesztése Kereskedelmi ellátó rendszer fejlesztése Épített környezet folyamatos felújításának biztosítása Turisztikai infrastruktúra kiépítése Városi utak állapotának javítása Városi sportlétesítmények állapotának javítása.

6. BOKOD 6.1. Rövid történet, elhelyezkedés A Vértes lábánál, az Által-ér mentén fekszik. A település legrégibb nyomai a XIII. századból származnak, amikor is Csák Máté birtokaként szerepelt, mint Boukoud. Később a Jeszenák, majd az Eszterházy család birtoka. A község a török dúlások alatt elpusztult, majd az Eszterházy család elűzése után szlovák családokat telepítettek ide, akik elmagyarosodtak. A község vegyes vallású, 1780-1800 között három temploma is épült, római katolikus, evangélikus és református. Mindhárom templom műemlék jellegű épület. Bokod határához tartozott korábban Szentgyörgyvár puszta, Kerek puszta, amelynek a határában a hajdani Vérteskereszturi bencés apátok templomának és monostorának romjai (Oroszlányhoz tartozó területen) találhatók. Közel fekszenek ide a gerencséri várromok is (szintén Oroszlányhoz tartozik), mely valamikor népes helység volt. A településen a betelepítést követően jelentős gazdaréteg alakult ki. Bokod a századfordulón különösebb jelentőség nélküli kis falu, mintegy 1800 fő lakónépességgel. Az oroszlányi bányászat fellendülésével 1949 után Bokod is fejlődésnek indult, 1960-ra már 2500 fő a népessége. A község keleti oldalán találhatók az újabban beépített lakóterületek. Közülük az erőmű lakótelepe az 1960-as évek elején létesült, mely sorházas beépítésű. Tőle délre családi házas falurész fekszik. Az Erőmű lakótelep és az ősi falumag között beépítetlen terület fekszik és rajta nagyfeszültségű vezetékek haladnak keresztül. A község középpontja a Fő utca elején és a Hősök terén alakult ki, az intézmények nagyrészt itt találhatók. A település déli oldalán fekszenek a különböző felekezeti temetők, melyek közvetlenül kapcsolódnak a lakóterületekhez. Sportpálya a község külterületén található. A község belterületéhez kapcsolódva helyezkednek el az Oroszlányi Agrárszövetkezet majorja illetve üzem telepei. OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

38


6.2. Humán erőforrás Bokod egyike azoknak a településeknek az oroszlányi térségében, amelynek a népességszáma nem mutat nagyobb változást egy korábbi időszak adataival összevetve. A község népességszáma sem fordult át negatív irányba. A térség lakosságának közel 8%-a él a településen. Az utóbbi 6 év adatait vizsgálva megállapítható, hogy közel 100 fővel nőtt a lakosság az 1997-2003 időszakban. 6.3. Gazdaság A település fő foglalkoztatóit alkotja a Vértes Erőmű Részvénytársaság. A bányaüzemi várható változások egyike szerint talán Márkus-hegyen nyitnak egy új bányaüzemet, mintegy 6 km-re Pusztavámtól, amely továbbra is biztos foglalkoztatást jelent a község bányász dolgozóinak. A község vállalkozásainak számát a 2003. évben az alábbi táblázat mutatja. Az egyéni vállalkozók száma mintegy 100 főre tehető, amelyek zöme, volt mezőgazdasági foglalkoztatott, ebből következően magas a kényszer vállalkozások aránya. település megnevezése Oroszlány Bokod Dad

összes

kft.

szöv.

bt.

egyéni

egyéb

1 342

179

3

183

819

158

144

21

1

15

104

3

76

10

0

11

54

1

Kecskéd

211

39

4

24

142

2

Kömlőd

53

4

0

7

42

0

Szákszend

53

5

1

6

40

1

1 714

258

9

246

1 201

165

térség összesen


A község ingázó munkavállalói jellemzően Oroszlányra ingáznak az Oroszlányi Ipari Parkban megtelepült foglalkoztatókhoz, de jelentős a Mórra utazók száma, akik a Michels Kft-ben (kábelgyártás) és a Recaro Kft-ben (üléshuzatok gyártás) vállalnak munkát. Mező- és erdőgazdálkodás A növénytermesztés elsősorban takarmányozás céljából folyik, a profil búza, repce, napraforgó, tavaszi és őszi árpa, tritikálé és kukoricatermesztésből áll. Értékesítésre kerül a búza, a tavaszi árpa, a repce és a napraforgó egy része.


39


Falusi turizmus Az aktív turizmus alapját képezhetné a település határában lévő Bokodi-tó, amely a Vértesi Erőmű Rt. hűtőtava. A tavat jelenleg csak horgászatra használják, egyéb hasznosítása egyelőre nem megoldott. Partja sűrűn beépített, amely igényesség szintjén

sem

mondható

magas

színvonalúnak.

További

lehetőség

lenne

a

Vértesszentkereszti kolostorrom (részben felújított) és a Gerencsérvár, amelyeket erdő övez, így alkalmas lenne a térségben a lovas turizmus megalapozásának. A település műemlék jellegű templomai is nyitva állnak az idelátogatók előtt. A fő probléma, hogy a település nem rendelkezik megfelelő vendéglátó- és szálláshelyekkel. Az erőmű munkásszállója esetleges egyeztetés és fejlesztést követően alkalmas objektum lenne erre a célra. A hasznosításban további gondot jelent, hogy a település tagja a Natura-2000 hálózatnak, amely az európai jelentőségű védett területek hálózata, amelyet a tagországok az Európai Unió Madárvédelmi Irányelve és Élőhely-védelmi Irányelve alapján jelölnek ki. Ebből következően a környezet hasznosításakor kiemelt figyelemmel kell lenni, a Natura-2000 szigorú előírásaira. 6.4. Infrastruktúra Bokod a térség többi településéhez képest előnyös helyzetben lévő község, mert: minden irányban (Oroszlány, Tatabánya, Kisbér) jó összeköttetéssel rendelkezik. Ugyan a vasútállomás közel 5 km-re van a községtől, amely ennek megfelelően hátrány, amelyet tovább fokoz az a tény, hogy semmilyen szállítási lehetőség nincs a megálló és a község központja között. A közúti közlekedés mind Tatabánya, mind Székesfehérvár, mind Kisbér felé megfelelő minőségű és a tömegközlekedés lehetőségei kielégítőnek mondhatók. A község utcáinak jelentős része szilárd burkolatú, azonban a jelentős átmenő forgalom miatt több helyen erősen elhasználódottak. település

Oroszlány

lakás

villamos fogyasztó

vezetékes gáz bekötve

arány

közüzemi víz bekötve

arány

közüzemi szennyvíz bekötve

arány

7 821

11 042

1 271

16,25%

7 821

100,00%

7 680

98,20%

Bokod

791

854

391

49,43%

760

96,08%

520

65,74%

Dad

385

410

209

54,29%

358

92,99%

291

75,58%

Kecskéd

622

650

495

79,58%

615

98,87%

491

78,94%

Kömlőd

362

394

162

44,75%

337

93,09%

243

67,13%

Szákszend

640

671

295

46,09%

606

94,69%

499

77,97%

10 621

14 021

2 823

26,58%

10 497

98,83%

9 724

91,55%

térség összesen

11. táblázat: A térség infrastrukturális ellátottságának 2003. évi adatai (KSH)


40


Bokodon a csatornahálózat a vezetékes vízellátás szintjéhez képes közel 30%-os elmaradást mutat, azonban létesült egy önálló szennyvíz-tisztítómű, amelynek a kapacitása elegendő Dad és a Kömlőd község szennyvízének tisztítására is. A községben magas a távhő ellátással rendelkező lakások száma, amely a Vértesi Erőmű Rt. közelségének köszönhető. A szolgáltatást azonban az Oroszlányi Szolgáltató Rt. biztosítja a fogyasztók számára. Gazdálkodás A település önkormányzati gazdálkodása kiegyensúlyozott, az SZJA aránya magasabb, mint másutt a térségben. A községben 1997-től vezették be az iparűzési adót, amely további forrásokat biztosít a település számára. A községbe szívesen települnek be más településekről, illetve 1996 előtt zömmel oroszlányiak települtek ki, de 2-3 év óta már más településekről is betelepülnek a községbe. Intézmények A községi intézmények épületei jó állapotúak, többnyire felújítottak. Az építkezések saját kivitelezésűek, nincs rá külön részleg az önkormányzatnál. Az általános iskola tornacsarnoka szabadidős programok lebonyolítására is alkalmas. A település intézményekkel és szolgáltatással való ellátottsága jónak mondható. A település nemzetközi testvérkapcsolatokkal nem rendelkezik. 6.5. SWOT Erősségek § § § § § §

földrajzi helyzet, városok közelsége erős ipar a közvetlen környezetben képzett munkaerő infrastrukturális ellátottság települési szociálpolitika lehetőség testvéri kapcsolatépítésre


41


Gyengeségek § § § § §

környezetszennyezés (csökkenő tendencia) gyenge termőföldek kényszervállalkozások (munkanélküliség) vállalkozói kézség hiánya testvéri kapcsolatok hiánya


szennyvízelvezetés, hulladékhasznosítás, fásítás, védelem önellátó farmergazdálkodás iparfejlesztés, vállalkozások telepítése vállalkozások helyi ösztönzése csatornázás, infrastruktúrafejlesztés helyi szociális háló bővítése testvéri és szövetségi kapcsolatok létesítése

Veszélyek § § § § §

elégtelen önerő vállalkozók távozása piachiány forráshiány jövedelem csökkenés

6.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok § Tulajdonviszonyok rendezése (erdő birtokosi társulások) § Környezetkárosító hatások csökkentése § Mezőgazdasági úthálózat fejlesztése, korszerűsítése § Mezőőri szolgálat létrehozása § Értékmegőrzés fejlesztése § Értelmiség helyben tartása § Hátrányos helyzetűek számának csökkentése § Közterületek rendezése, gondozása § Műemlékek, épített örökség védelme § Játszótér fejlesztése, korszerűsítése § Étterem, benzinkút létesítése § 70 év felettiek ellátásának biztosítása § Teleház hiánya § Vízbázis szennyezettségének csökkentése


42


7. DAD 7.1. Rövid történet, elhelyezkedés A Vértes lábánál fekvő Dad község régi nemesi község. A dadi nemesek hajdan a palotai várhoz tartoztak, annak teljesítettek katonai és egyéb hadi szolgálatokat. Később Eszterházy birtokká vált a község. Egykoron híres volt juhtenyésztéséről és halastavairól, melyeknek ma már alig van nyoma. Lakosai római katolikus és református vallásúak. A katolikus templom 1783-ban, a református 1735-ben épült, majd 1786-ban átépítették. A református templom néhány megmaradt, a 18. századból származó, szent tárgyi eszközökkel rendelkezik. A két templomon felül még két műemlék jellegű épülettel bír a község, az egyik az általános iskola (egykori sörház), a másik a római katolikus plébániaház, mindkettőt Fellner Jakab építette. Az Eszterházy birtok e községben nagy kavicsbányával is rendelkezett, mely a megyei utak építéséhez kavicsot biztosított. 1860-ban és 1873-ban nagy tüzek pusztítottak a faluban. A község népessége a múlt század végén mintegy 1200 fő volt, mely csak kismértékben emelkedett a huszadik század közepéig, ma is kistelepülés. A község nagytelkes, családi házas beépítésű, a déli részen találhatók az újabb lakóházak valamint a sportpálya is. 7.2. Humán erőforrások Dad népességszáma az elmúlt 6 év viszonylatában állandónak tekinthető, de inkább lassan csökkenő tendenciát mutat. A térség lakosságának közel 4%-a lakik a településen a 2003. évi adatok szerint. A népességben az iskoláskorúak száma is csökkent, tehát a községben egy demográfiai hullámvölgy lefutása tapasztalható mely együtt jár az időskorúak számának emelkedésével. 7.3. Gazdaság A község korábbi fő foglalkoztatója az Oroszlányi Agrárszövetkezet, amelynek létszám racionalizálása érzékenyen érintette a falut. A nagyarányú létszámleépítést az állattartási ágazat exportjának befagyása okozta. A faluban a korábbi alkalmazottak nagy része kisvállalkozó (2-3 ha-on gazdálkodó kistermelő), mintegy 5-6 fő nagyobb mezőgazdasági vállalkozást működtet, amelynek 150-200 ha-os földterület képezi az alapját.


43


település megnevezése Oroszlány Bokod Dad

összes

kft.

szöv.

bt.

egyéni

egyéb

1 342

179

3

183

819

158

144

21

1

15

104

3

76

10

0

11

54

1

Kecskéd

211

39

4

24

142

2

Kömlőd

53

4

0

7

42

0

53

5

1

6

40

1

1 714

258

9

246

1 201

165



Mező- és erdőgazdálkodás A kistérség mező- és erdőgazdálkodása az 1992. év előtti időszakban az Oroszlány és Vidéke Termelőszövetkezet keretében zajlott. A termelőszövetkezet az átalakulás és a kárpótlási folyamatok nagy részének lezajlása után Agrár Szövetkezet néven végezte ugyanezeket a tevékenységeket, azonban profilja is és gazdálkodási területe is megváltozott, csökkent. A racionalizálás - az átvételi árak nyomottságai miatti kényszer - következtében változott egy-egy állattartó telep profilja. Kömlődről a viszonylag kismértékű nagy szarvasmarha tenyésztést Dadra, mert ez a telep nagykapacitású. Az erdő- és gyepgazdálkodás a szövetkezet veszteséges ágazata, mert a terület egy részét bérlik a kárpótoltaktól, akik általában a faállományt kivágták, értékesítették, de nem telepítettek helyette új facsemetéket. A profil búza, repce, napraforgó, tavaszi és őszi árpa, tritikálé és kukoricatermesztésből áll. Falusi turizmus A faluban egy Tájház működik. Két templomát és a sörházat, amely ma általános iskolaként funkcionál Fellner Jakab építette. A község 100 éves hársfája, szép parkja – egy halastóval Bokod irányában– a falusi turizmus céljaira felhasználható lenne. 7.4. Infrastruktúra A településen az úthálózat állapota megfelelő. Közlekedési kapcsolata a környező városokkal (Oroszlány, Tata, Tatabánya) jó. A községi kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó kis üzletek száma megfelelőnek mondható, bár szolgáltatási és üzletkörük az utóbbi időkben szűkült.


44


település

Oroszlány

lakás

villamos fogyasztó


7 821

11 042

1 271

Bokod

791

854

Dad

385

410

Kecskéd

622

Kömlőd Szákszend térség összesen

arány


16,25%

7 821

391

49,43%

209

54,29%

650

495

362

394

640

671

10 621

14 021

arány


arány

100,00%

7 680

98,20%

760

96,08%

520

65,74%

358

92,99%

291

75,58%

79,58%

615

98,87%

491

78,94%

162

44,75%

337

93,09%

243

67,13%

295

46,09%

606

94,69%

499

77,97%

2 823

26,58%

10 497

98,83%

9 724

91,55%


Gazdálkodás A község önkormányzati költségvetése a rendelkezésre álló bevételeiből az alapvető intézmények működtetésének finanszírozásán túl csak néhány feladatot tud felvállalni, fejlesztésre forrás sajnos nem maradt. Mindössze az Oroszlányi Térségfejlesztési Társulás programját képesek támogatni. Intézmények A falu intézményhálózata megfelelőnek mondható. Az alapellátás a hálózattal biztosított. A község általános iskolával, postával, óvodával, egészségügyi házzal és polgármesteri hivatallal rendelkezik. A község forrásai csak az intézmények működtetésére elegendőek. 7.5. SWOT Erősségek § § § § §

földrajzi helyzet, városok közelsége mezőgazdasági lehetőségek bőséges munkaerő infrastrukturális ellátottság testvéri és szövetségi kapcsolatépítésének lehetősége

Gyengeségek § § § § § § §

környezetszennyezés gyenge termőföldek munkanélküliség, kényszervállalkozások munkanélküliség kezelése vállalkozói kézség elégtelensége forráshiány testvéri és szövetségi kapcsolatok hiánya


45



szennyvízelvezetés, hulladékhasznosítás, fásítás, védelem önellátó farmergazdálkodás iparfejlesztés, vállalkozások telepítése vállalkozások helyi ösztönzése csatornázás, infrastruktúra fejlesztés szociális háló bővítése testvéri és szövetségi kapcsolatok létesítése

Veszélyek § § § §

elégtelen önerő vállalkozók csődhelyzetbe kerülnek piachiány tartós forráshiány

7.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok § Közlekedésbiztonság fejlesztése § Település szerkezeti terv felülvizsgálata § Munkalehetőségek bővítése § Felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása § Víztársulati együttműködés fejlesztése § Az emberek bevonása a község életébe § Közterület karbantartás biztosítása § Új lakóterületek kijelölése § Ingázók számának csökkentése § Polgárőrség támogatásának növelése

8. KECSKÉD 8.1. Rövid történet, elhelyezkedés A település Oroszlány várostól északra 5 km-re található. Egy vértesaljai kisközség az Által-ér völgyében. Története a korai és az újabb bronzkor időszakába nyúlik vissza. Területe már a rómaiak korában is lakott volt, határában gyakran találnak római régiségeket. Eleinte királyi pásztorok lakóhelye volt a település, majd 1379-ben Zsigmond király birtoka. A török világban elpusztult és mintegy 200 évig elhagyott pusztaság volt. Amikor az Eszterházy birtokba került, József gróf e településre is, akárcsak a környező településekre würtenbergi németeket telepített le, akik itt az egykor híres gyümölcstermesztésből, kecske és juhtenyésztésből éltek.


46


Római katolikus temploma 1764-ben épült (Fellner Jakab), mely ma műemlék épület. A templomkert temetőben műemlék jellegű barokk szoborcsoport látható. A település a századfordulón 900 fő volt a lakónépessége, mely fokozatosan emelkedett, napjainkban közel 1900 fő. A település jellegét tekintve nagytelkes családi házas beépítésű lakóterület. A falu új építésű része a keleti részén található. 8.2. Humán erőforrások Kecskéd népességszáma növekvő tendenciájú. A növekedés azonban inkább a betelepülések következménye, mert a természetes szaporodás negatív irányban növekszik. A térség lakosságának közel 7%-a él a településen, ezzel a térségben a harmadik legnagyobb népességgel rendelkezik. A nyugdíjasok nagyobb része korkedvezményes bányász nyugdíjas. 8.3. Gazdaság Kecskédről sokan másutt keresik kenyerüket (Oroszlányon, Tata, Tatabánya). A foglalkoztatottak szakmai képzettségüknek és jövedelmi igényeiknek megfelelő munkát helyben nem találnak. település megnevezése Oroszlány Bokod Dad

összes

kft.

szöv.

bt.

egyéni

egyéb

1 342

179

3

183

819

158

144

21

1

15

104

3

76

10

0

11

54

1

Kecskéd

211

39

4

24

142

2

Kömlőd

53

4

0

7

42

0

Szákszend

53

5

1

6

40

1

1 714

258

9

246

1 201

165

térség összesen


Az utóbbi években a település vállalkozásainak száma jelentősen emelkedett és ma oroszlány után itt működik a legtöbb vállalkozás, amelyből közel 70 a társas vállalkozás. Jelentős mennyiségben tevékenykedik a településen egyéni vállalkozás is. Mező- és erdőgazdálkodás Általában a megélhetés kiegészítője a második gazdaság, ami sok esetben mezőgazdaságot jelent, pontosabban 2-3 ha-on vagy ennél kisebb, családi ház melletti kertben való gazdálkodást, elsősorban a saját szükséglet fedezésére.


47


Falusi turizmus A település jó testvér települési kapcsolattal rendelkezik (Biedenkopf), amelynek kihasználására a település vezetői törekszenek is. A település Oroszlány felöli részén a közelmúltban kellemes környezetű halastavat létesítettek, amely horgászásra rendkívül alkalmas. A falusi turizmus fejlesztése érdekében szálláshelyek is létesültek a településen, amelyek befogadó képessége közel 20 fő. Látogatható épülete a Szt. Anna templom és, a Fellner Jakab építette híd. A település dél-keleti határában található a térség egyetlen gyep borítású repülőtere, amely jelenleg csak sport és hobby célokra hasznosított. Turisztikai célú hasznosítása mind a térség, mind a megye számára fontos szempont lenne. Környezetgazdálkodás A falu levegőjét sem kíméli az erőmű környékét ellepő pernyepor. Az erőmű retrofit programja ugyan a kéményből jövő szennyeződést csökkentette, de a pernyehányó kiporzása jelentős környezetterhelést jelent a települése számára. A probléma kezelésére védő erdősáv kialakítása szükséges. A levegőszennyezésben a közelben lévő (István-pusztai állattelep) mezőgazdasági létesítmény is jelentős szerepet játszik. Jelentős probléma továbbá a településen a felszíni vizek szennyezettsége, amelynek egyik forrását (oroszlányi szennyvíztelep) az elmúlt időszakban sikeresen megszüntette a telep üzemeltetője (Oroszlányi Szolgáltató Rt.). 8.4. Infrastruktúra A település infrastrukturális felszereltsége nagyon jó, valamennyi közmű (ivóvíz hálózat, csatornahálózat, telefon, gáz, szilárd útburkolat) ellátás közel 100%-os.

település

Oroszlány

lakás

villamos fogyasztó


arány


arány


arány

7 821

11 042

1 271

16,25%

7 821

100,00%

7 680

98,20%

Bokod

791

854

391

49,43%

760

96,08%

520

65,74%

Dad

385

410

209

54,29%

358

92,99%

291

75,58%

Kecskéd

622

650

495

79,58%

615

98,87%

491

78,94%

Kömlőd

362

394

162

44,75%

337

93,09%

243

67,13%


640

671

295

46,09%

606

94,69%

499

77,97%

10 621

14 021

2 823

26,58%

10 497

98,83%

9 724

91,55%



48


Gazdálkodás Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, zökkenőmentes, ezért az intézmények működtetésén felül fejlesztésekre is vállalkozhat a település. A szociális háló példaértékű a faluban. Alapja az, hogy több generáció él együtt a családokban. A 2005 év második felében kerül átadásra a község határában létesített idősek otthona. Jellegzetes tevékenység a faluban a kaláka építkezési mód, így épült az orvosi rendelő is, így zajlik az utcák rendben tartása. Általában az itt élők nagyon összetartóak, minden közös tevékenységben szívesen részt vesznek. A közbiztonság nagyon jó. Intézmények Kecskéd intézményi ellátottsága kifejezetten jónak mondható. A térségi központ éppen ezért inkább a középfokú oktatás biztosításában jeleskedhet a település életében. 8.5. SWOT Erősségek § § § § § §

földrajzi helyzet, városok közelsége képzett munkaerő összefogás, áldozatvállalás magas közbiztonság vállalkozó kedv természeti adottságok (tó, erdő)

Gyengeségek § § § §

környezet állapota munkaerő egészségi állapota gyenge földminőség feldolgozóipar hiánya

Lehetőségek § § § §

vállalkozások ösztönzése át- és továbbképzés, helyi létesítése intézmények összevonása (környező kistelepülések) környezet és tájvédelem, védő erdősáv létesítése

Veszélyek § § §

szakmai profil szűkülése központi és térségi forráshiány környezetvédelmi támogatásának hiánya


49


8.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok § Környezetvédelem fejlesztése § Építési telkek kialakítási lehetőségének megteremtése § Utak, járdák, közterületek felújításának folytatása § Intézményi épületek állagmegóvásának biztosítása § Iparterület kialakítása § Helyi foglalkoztatottság növelése § Idegenek számára információszolgáltatás fejlesztése § Reptér hasznosítás megoldása § Templom felújítása, épített örökség védelme

9. KÖMLŐD 9.1. Rövid történet, elhelyezkedés Kömlőd a Vértes és a Gerecse hegységek nyugati előterében elterülő kis község, melyet a település közepén átfolyó úgynevezett kömlődi vízfolyás szel ketté. A lankás dombok szinte körbeölelik a kis völgyben meghúzódó települést. A mai település észak-nyugati határában egykor római kori település lehetett, melyet a szántóföldről előkerülő egykori pénzérmék jelenléte bizonyít. Kömlőd község a legrégebbi feljegyzésekben előbb Kemlew, illetve Kemleü puszta néven szerepel. Később említik Kömlő, majd Kömlőd néven. Avar kori földvár maradványainak tekintik a község északi dombvonulatán lévő kisebb kiemelkedést, melynek elhelyezkedése, esetleg kapcsolódhat a település elnevezéséhez, "Kémlő" – azaz megfigyelő pont. Az 1300-as években a terület már Gesztes vár birtokaihoz tartozott, s mint ilyen Csór Tamás tulajdonát képezte 1360-ig. 1435-ben Albert király zálogba adta az egész várbirtokot Rozgonyi Istvánnak, s e zálogjogot Mátyás király is elismerte. Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik. Ekkoriban inkább csak puszta, később –eltérően a környező községektől– nem a nagybirtokos, hanem a kisbirtokos nemesség tulajdonviszonyai a jellemzőek, akiknek többsége a községben épült kastélyokban lakik. Ezek közül ma is megtalálható a Perczel-kúria (ma lakóház), valamint a Hugonnai-kúria (ma nevelőotthon), mindkettő műemlék jellegű épület. A lakosság magyar anyanyelvű és zömében református vallású volt. Református temploma, mely szintén műemlék jellegű épület, 1760 körül épült. A református lelkészlak a XVIII. századból szintén műemlék jellegű. A község határában több puszta


50


van, amely korábban a már említett középbirtokos családok tulajdona volt. A községben nagytelkes családi házas lakóterületek találhatók. 9.2. Humán erőforrások Kömlőd népességszáma jelenleg közel 1200 fő. A térség lakosainak közel 4%-a él a településen. A település lakosságszáma az elmúlt hat évben jelentős fejlődést mutat (közel 200 fővel nőtt). A viszonylag képzettebb munkaerő az 1980-as években Kömlődről ugyanúgy eltávozott, mint a térség más településeiről. Azonban az ipari üzemek megszűnésével ez a réteg ismét visszatért az 1990-es években. 9.3. Gazdaság Kömlődről is sokan ingáznak a környező városokba (Oroszlány, Tatabánya). A környező mezőgazdasági vállalkozások piacvesztésével arányosan nőt a település munkanélküliségi aránya. A térségben a lakosság arányához képest sajnos alacsony a vállalkozások aránya. Az összes vállalkozás a 2003. évi adatok alapján 53, amely szinte teljes egészében egyéni vállalkozás. A társas vállalkozások száma 11. Az egyéni vállalkozások általában 2-3 főt, elsősorban családtagot foglalkoztatnak. település megnevezése Oroszlány Bokod Dad

összes

kft.

szöv.

bt.

egyéni

egyéb

1 342

179

3

183

819

158

144

21

1

15

104

3

76

10

0

11

54

1

Kecskéd

211

39

4

24

142

2

Kömlőd

53

4

0

7

42

0

53

5

1

6

40

1

1 714

258

9

246

1 201

165



Mező- és erdőgazdálkodás Oroszlány város és kistérsége mező- és erdőgazdálkodása az 1992. év előtti időszakban az Oroszlány és Vidéke Termelőszövetkezet keretében zajlott. A termelőszövetkezet az átalakulás és a kárpótlási folyamatok nagy részének lezajlása után Agrár Szövetkezet néven végezte ugyanezeket a tevékenységeket, azonban profilja is és gazdálkodási területe is megváltozott, szűkült, illetve csökkent. A növénytermesztés elsősorban takarmányozás céljából folyik.


51


Falusi turizmus A település testvér települési kapcsolatokkal nem rendelkezik, jelentős, turizmusban hasznosítható védett értéke nincs, ennek ellenére a református templom és lelkészlak, a Hugonnay kúria és a Perczel kúria a település érdekességei, amelyek jelenleg is használatban vannak. 9.4. Infrastruktúra A település közlekedési összeköttetése Tatabányával jó, de a térségi központtal (Oroszlány) már kevésbé. Vízhálózat kiépítettsége közel 100%-os. A település járdával is jól ellátott. Nagy igény lenne a település rendezvényterének rendezésére, ahol egy szabadtéri színpad található, valamint van egy fűvel borított futballpálya is. A 2005 és második felében felújításra kerül a település televíziós kábelrendszere, amely egyben az Internet hozzáférést is biztosítja majd az itt lakók számára.

település

Oroszlány

lakás

villamos fogyasztó


arány


arány


arány

7 821

11 042

1 271

16,25%

7 821

100,00%

7 680

98,20%

Bokod

791

854

391

49,43%

760

96,08%

520

65,74%

Dad

385

410

209

54,29%

358

92,99%

291

75,58%

Kecskéd

622

650

495

79,58%

615

98,87%

491

78,94%

Kömlőd

362

394

162

44,75%

337

93,09%

243

67,13%

Szákszend

640

671

295

46,09%

606

94,69%

499

77,97%

10 621

14 021

2 823

26,58%

10 497

98,83%

9 724

91,55%

térség összesen


Gazdálkodás A település az utóbbi időkben egyre nehezebb gazdasági körülmények között működik, amelynek következtében sajnos nem képes biztosítani a pályázati úton elérhető forrásokat, ennek megfelelően a szükséges fejlesztések finanszírozását. A település közbiztonsága kiváló, ami a településen jól működő Polgárőr Egyesületnek köszönhető. Testvérkapcsolatokkal nem rendelkezik a település. Kömlődön is jellemző, hogy a település lakossága kalákában szervezi a közterületek rendbetételét, illetve a közterületeken elhelyezett építmények gondozását.


52


Intézmények A település intézményi ellátottsága kielégítőnek mondható, amelyek fejlesztését a település vezetése a lehetőségekhez képest folyamatosan napirenden tartja. 9.5. SWOT Erősségek § § § § § §

bőséges munkaerő rendelkezésre álló infrastruktúra termőföld minősége földrajzi helyzet (városok közelsége) rendelkezésre álló gazdasági potenciál arculatépítési szándék

Gyengeségek § § § § § §

munkahelykínálat lényeges elemek hiányoznak (belvizet elvezető árkok) alacsony jövedelmezőség közlekedési összeköttetés (Oroszlány) jelentős számú kényszervállalkozás spontaneitás


üres telek rendelkezésre állása a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése profil változtatása, értékesítési szövetségek kialakítása közös feldolgozó üzem telepítése hiányzó közlekedési utak kiépítése újabb kisvállalkozások (szolgáltatás) letelepítése tudatos arculatépítési terv

Veszélyek § § §

kisvállalkozókat elszívja a többi falu fejlesztések közben forráshiány keletkezik állami forrás hiánya

9.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok § Úthálózat településen belüli fejlesztése § Oktatási eszközök fejlesztésének biztosítása § Parmag puszta infrastrukturális fejlesztése § Intézményi felújítások feltételeinek megteremtése OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

53


§ § § § § § § § § § § § §

Játszótér, szabadidős központ fejlesztése Kis és középvállalkozások támogatásának biztosítása Mezőgazdasági termelőknek a felvevőpiac biztosítása Munkahelyteremtő beruházások fejlesztése Oroszlány felé tömegközlekedés fejlesztése Rehabilitációs munkahelyek biztosítása Felszíni csapadék vízelvezetés megoldása Idősellátás biztosítása Közterületek, parkok rendezettségének biztosítása Kulturális és sportrendezvények rendszerének felújítása Kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése Kulturális élet fejlesztése Sport lehetőségek fejlesztése (uszoda)

10. SZÁKSZEND 10.1. Rövid történet, elhelyezkedése Szák és Szend, a korábban két különálló település a Vértesek alatt elterülő hullámos síkságon található. Régi római telephely volt az ókorban, gyakran kerülnek elő ebből az időből származó leletek. A történetírók Szákot a Zách-ok ősi birtokának tartották, Szend nevére pedig Zend alakban bukkantak rá először 1434-ből származó okiratban, mint Gordován birtok. Később az Eszterházyak birtoka lett. A török világban ez a község sem kerülte el a pusztulást. Ezután Nyitra megyei tótokat telepítettek ide, akik később teljesen elmagyarosodtak. Az Eszterházy birtok sokáig fennmaradt. A két kisközség lakosai római katolikus, evangélikus és református vallásúak. Valamennyi templom műemlék jellegű épület. Szákon a római katolikus templom gótikus eredetű, 1786-ban Fellner Jakab terve alapján építették, mellette az épületmaradványok egykori kolostort feltételeznek. Az evangélikus templom 1610-ben épült, 1848-ban klasszicista stílusban átépítették. Szintén Fellner Jakab tervezte a község barokkjellegű Magtár épületét. A falu ősi magját a Dózsa György és a Móra Ferenc út képezi. Szenden a barokk stílusú római katolikus templom 1747-ben épült, 1790-ben átépítették. A református templom is barokk jegyeket hordoz, 1789-ben épült, 1934-ben átépítették. A falu legrégibb részét a Fő utca, a Petőfi utca és a Csillag utca képezik.


54


A két község összenőtt azáltal, hogy a közöttük lévő területen kaptak helyet, a maguknak családi házat építeni szándékozók. Ennek következtében az új községközpont a terület súlypontjában, a Száki úton alakult ki. A korábban létesült intézmények mindegyik településrészben megtalálhatók. A három temető közül a református temető lakóterületi környezetben, míg a másik kettő a belterület szélén található. 10.2. Humán erőforrások Szákszend népessége az elmúlt 6 év viszonylatában közel 100 fővel csökkent. A térség lakosainak mintegy közel 6%-a él a településen, amely a lélekszámot tekintve a negyedik legnagyobb település a térségben. 10.3. Gazdaság A településről különböző foglalkoztatókhoz főként Oroszlányra, Tatabányára, Tatára, valamint Kisbérre ingázik. A község gazdasága alapvető problémája ugyanaz, mint a térség legtöbb kistelepülésének, kevés munkahellyel rendelkezik. A korábbi két téglagyár bezárta kapuit. település megnevezése Oroszlány Bokod Dad

összes

kft.

szöv.

bt.

egyéni

egyéb

1 342

179

3

183

819

158

144

21

1

15

104

3

76

10

0

11

54

1

Kecskéd

211

39

4

24

142

2

Kömlőd

53

4

0

7

42

0

Szákszend

53

5

1

6

40

1

1 714

258

9

246

1 201

165

térség összesen


Szákszenden, Kömlődhöz hasonlóan alacsony a vállalkozások száma. Az egyéni és társas vállalkozások aránya is a Kömlődihez hasonló. Szákszend egyéni vállalkozásai főként családi körben foglalkoztatnak egy-két főt, amelyek zömmel mezőgazdasági kisvállalkozások. Oroszlány és környéke nem statisztikai alapon szerveződött, hanem mint Oroszlány városkörnyéke, ezért tagja Szákszend a társulásnak. Elsősorban oroszlányi munkahelyek teremtésével, azok kínálatára számít a település. Így azt várja, hogy foglalkoztatási gondjai megoldódnak. OROSZLÁNY VÁROS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT.

55


Mező- és erdőgazdálkodás A mezőgazdasági kisvállalkozások mellet két-három mezőgazdasági nagyvállalkozás alakult, közülük egy 100 ha feletti területtel rendelkezik. Falusi turizmus A falu műemlék templomai, a Magtár épülete (amely jelentős felújításra szorul, ugyanis jelenleg életveszélyes), melyet Fellner Jakab épített, képezhetik a falusi turizmus szákszendi látogatásainak célpontjait. Érdemes lenne térségi szinten is elgondolkodni a műemlék jellegű Magtár épület más jellegű, idegenforgalmi célokat is szolgáló hasznosításán, amely oktatási és képzési célokra (természetesen jelentős felújítást követően) is alkalmas lehet. Ugyan ilyen érdekes kérdés lehet a volt szovjet laktanya esete is. A település jó kapcsolatokat ápol a szlovákiai Tardoskedd településsel, amely kapcsolat azonban nem hivatalos testvér települési kapcsolat. Környezetgazdálkodás A község levegőjét a többi községhez hasonlóan az erőműből származó pernyepor fertőzi. Ezt a helyzetet fokozza a téglagyárak bezárását követően fennmaradt agyagbánya. A mezőgazdasági tevékenységből származóan jelentős a műtrágyák vízszenynyezése is a községben. 10.4. Infrastruktúra A település útjai jó állapotúak, viszonylag jó a falu összeköttetése más településekkel is, de egy szilárd burkolatú út kiépítés a Dad-Kocs közötti útszakaszba csatlakozva nagyban hozzájárulna a község könnyebb megközelíthetőségéhez. További probléma, hogy a vasúti megálló a településtől közel 3 km távolságra van. Tovább nehezíti a tömegközlekedést az a tény is, hogy a korábbi bányajáratok megszűntek.

település

Oroszlány

lakás

villamos fogyasztó


arány


arány


arány

7 821

11 042

1 271

16,25%

7 821

100,00%

7 680

98,20%

Bokod

791

854

391

49,43%

760

96,08%

520

65,74%

Dad

385

410

209

54,29%

358

92,99%

291

75,58%

Kecskéd

622

650

495

79,58%

615

98,87%

491

78,94%

Kömlőd

362

394

162

44,75%

337

93,09%

243

67,13%

Szákszend

640

671

295

46,09%

606

94,69%

499

77,97%

10 621

14 021

2 823

26,58%

10 497

98,83%

9 724

91,55%

térség összesen


56



A település csatornázását és szennyvíztisztító művét a császári önkormányzattal közösen biztosítja, a létesítményt az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. üzemelteti. A település ivóvízhálózata 100%-ban megoldott. Gazdálkodás A település gazdálkodása kiegyensúlyozottnak mondható. A közelmúltban több intézmény felújítását is biztosította az önkormányzat. A 2005. év várható legnagyobb fejlesztése a mintegy 60 MFt-os orvosi rendelő, amely a kor színvonalának maximálisan megfelelő felszereltséggel fog rendelkezni. Intézmények A település intézményeinek épületei jó állapotúak, felújítottak. Az iskola, óvoda, tornacsarnok –melyet szabadidős programokra is használnak– saját kivitelezéssel készült beruházások, építkezések. 10.5. SWOT Erősségek § § § § §

infrastruktúra kiépített bőséges képzett munkaerő földrajzi helyzet, városok közelsége volt szovjet laktanya termőföld minősége

Gyengeségek § §

vállalkozói kézség hiánya közúti összeköttetés javítása

Lehetőségek § § § §

csatornázás befejezése vállalkozások helyi ösztönzése laktanya közösségi célú hasznosítása értékesítési szövetség, feldolgozó üzem létesítése


57


Veszélyek § § § § §

források befagyása vállalkozások ösztönzésének elmaradása viszonylagos elszigeteltség állagromlás forrás hiány

10.6. Fejlesztési lehetőségek, főbb gondok § A település "árnyékoltságának" megszüntetése § Közutak állapotának javítása § Faluközpont kialakítása § Kulturális élet fejlesztése, hagyomány ápolás erősítése § Épített környezet megóvásának fejlesztése § Csapadékvíz elvezetés fejlesztése § Turisztikai adottságok fejlesztése § Mezőgazdasági úthálózat korszerűsítése § Helyi munkalehetőségek fejlesztése § Szabadidőközpont és vendéglő létesítése § A település térségi kapcsolatának javítása § Tömegközlekedés rendszerének fejlesztése § Vállalkozási készség fejlesztése § Vasúti megálló áthelyezése


58

OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

Recommend Documents