Óravázlatok 5. osztály Az óra témája:
Az ember alapvető szükségletei
Az óra feladatai: Tudatosodjon a tanulókban, hogy létfeltételünk a tiszta levegő, az iható víz, és a megfelelő táplálék Ismerjék a légzés szerepét és folyamatát. Ismerjék fel a víz szerepét életünkben. Ismerjék a táplálkozás feladatait a szervezet létfenntartásában. Érzékeljék a természeti-társadalmi-technikai környezet harmóniáját. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Az ember alapvető szükségletei 2. A légzés folyamata 3. A víz jelentősége és körforgása, takarékossági lehetőségek 4. A tápanyagok mennyisége, hasznosulása 5. Az alapvető szükségletek kielégítése és a környezetvédelem Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – videofelvétel (időjárás- és légszennyezésjelentés) – írásvetítő fólia vagy kép a víz körforgásáról – tankönyvi lecke képei, földgömb – újságcikkek (környezetkárosító beruházások, gyárak, benzinkutak létesítéséről) Az óra szerkezete 1. Motiváció 2. A légzés folyamata
Az óra szerkezete
Az óra menete
Módszerek Munkaformák Szemléltetés
Melyek azok az alapvető szükségletek, amelyek Gondolkodtató kérdés nélkül nem tudnánk élni? Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése Mi a légzés feladata? Frontális megbeszélés, az − oxigént juttat a sejtekben lejátszódó energia- Emberi test c. könyv képei Önálló számolás termeléshez Mennyi 1 felnőtt napi levegőigénye? − l/óra x 24→ 11520 l ⇒ 12 m3 Mi okozza és miért veszélyes a levegőszennyezés? Feldolgozás csoportmunkában (újságcikkek + Tk. − gyárak, közlekedési eszközök stb. okozzák − a levegőbe került porok és mérgező gázok ve- 10. oldal: Tudod-e? részei) szélyeztetik egészségünket
Az óra menete
Módszerek Munkaformák Szemléltetés 21
3. A víz
Miért szükséges életünkben a víz? Tk. képei − a biológiai folyamatokhoz szükséges − tisztálkodásra, környezetünk tisztántartására használjuk − táplálékok, fogyasztási cikkek előállításához Mennyi a Föld vízkészletéből az ember számára Földgömb segítségével hasznosítható édesvíz? − csupán a vízkészlet 1%-a Mit jelent a víz körforgása? Írásvetítő fóliáról, vagy − felszíni vizek párolgás légkörben (felhők) képről lerajzolni a füzetbe − csapadék Miért kell takarékoskodni a vízzel, és ügyelni a Videofelvétel megtekintése folyók, tavak tisztaságára? Közös megbeszélés − vízkészleteink végesek
4. A tápanyagok
Hogyan hasznosulnak a szervezetbe került tápanyagok? − A biológiai folyamatokban, a végzett tevékenység függvényében. Mondjunk példákat! → Soroljunk fel lehetőségeket az élelmiszer pazarlás ellen! 5. Az élelmiMire használjuk a képen látható növényeket? szertermelés - gabonából lisztféleségeket állítanak elő, de lehet takarmány is - napraforgóból olajat préselnek, de takarmány is lehet Összefoglalás Soroljuk fel az ember alapvető életszükségleteit! Néhány gondolattal jellemezzük mindegyiket! Milyen takarékossági intézkedésekkel védhetjük környezetünket?
5. osztály Az óra témája:
Tk. 11. old.
Gondolkodtatás (tanulópárok) Tankönyv 11-ik oldal képeinek elemzése Közös megbeszélés Összegzés kérdések alapján Rövid vázlat készítése
A lakás
Az óra feladatai: Ismerjék meg a lakás fő funkcióit Ismerjék meg a lakás kialakulásának rövid történetét. Tájékozódjanak arról, hogy milyen tényezők befolyásolták az embert az építési mód és az építőanyag megválasztása során. Ismerjék fel a lakásalaprajz részeit. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A lakás feladata 2. A lakás kialakulásának története 3. Építési módok és építőanyagok 4. Egyszerű építmények vetületi képeinek tanulmányozása 5. Egy épület külső és belső felépítése 6. Lakásalaprajz készítése Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: 22
– képek, tankönyv – építőkocka készlet, mérő-és rajzeszközök – Lakáskultúra Az óra szerkezete Motiváció
Az óra menete Képek felrakása a táblára ( jurta, iglu, faház, sátor, családi ház, tömbház) Mit látunk a képeken? Hol használják ezeket az építményeket az emberek?
1. A lakás feladata
Módszerek Munkaformák Szemléltetés Képek elemzése Gondolkodtatás
Mi a lakás feladata? Élmények alapján az ismevédelmet nyújt a külső hatások ellen (szél, vi- retek rendszerezése har, eső, jég ); a család pihenését szolgálja; családtagok munkahelye is lehet;
2. A lakás kia- Hogyan élt az ősember? Barlangkép alapján beszéllakulásának Mi határozta meg, hogy milyen hajlékot készített getés története magának az ember? Közös megbeszélés − éghajlat − földrajzi fekvés − a közelben található alapanyagok − az adott történelmi kor politikai, gazdasági viszonyai (barlang, földbe épített verem, kunyhó, sátor, lakóház, templom, középületek, vár, kastély) Településformák 3. Építési mó- Milyen építési módokat látsz a rajzokon? dok és építő- Milyen építőanyagot használnál a következő területeken? anyagok Mocsaras vidék; Tengerpart; Síkvidék; Erdőség; Sarkvidéki körzet; Hegyvidék; 4. Építmények Keressük meg az épületek vetületi képeit! vetületi Mit jelöl a vékony pontvonal? - szimmetriatengelyt képei
Tankönyv 12-ik oldal rajzai Gondolkodtatás
Önálló munka 4. osztályban tanultak felelevenítése. Tk 12. oldal: feladat megoldása Építsünk az építőkészlet segítségével egyszerű Páros munka épületet, várat! Tk. 13-ik oldal feladatainak Készítsetek róla szabadkézi vetületi rajzokat! 5. Egy épület megoldása külső felépí- Hova helyezzük el mindig a felülnézeti képet? Lakáskultúra című lapban - az elölnézet alá tése található alaprajzok elemzése 6. Belső feléA lakás belső felépítését tükrözi az alaprajz. Milyen helyiségeket látsz az alaprajzon? pítése Módszerek Az óra Az óra menete Munkaformák szerkezete Szemléltetés 7. LakásalapTervezzetek egyszerűsített alaprajzzal egy lakást, Páros munka 23
rajz készítése közös elképzelésetek alapján! Mutassátok be mun- Közös tervezés kátokat! Összefoglalás Az elkészített rajzok közös értékelése. Összegzés kérdések alapján 5. osztály Az óra témája:
Ruházati alapanyagok
Az óra feladatai: Miből készülnek a textíliák? A textíliák alapanyagainak megismerése, csoportosítása. A textíliák tulajdonságainak megismerése egyszerű anyagvizsgálati módszerekkel. Megfigyelőképesség fejlesztése Szaknyelv fejlesztése Az új ismeretek feldolgozásának menete: szálasanyagok csoportosítása anyagvizsgálat különböző módszerekkel tapasztalatok összegzése Szükséges anyagok, eszközök szerszámok: – fonal- és szövetminták (pamut, gyapjú, műszál) – nagyító, mikroszkóp, vegyszerek (víz, sósav, lúg), cseppentő, fémtálca, csipesz, gyufa Az óra szerkezete 1. Koordináció az előző óra anyagához
Az óra menete Milyen funkciókat tölt be az öltözködés? Pl.: időjárás elleni védelem különböző éghajlatú területeken; Szeméremérzés kifejeződése különböző népeknél – önkifejezés (divat);
Módszerek Munkaformák Szemléltetés Tanár-diák együttes munkája
Milyen szempontokat veszünk figyelembe ruházatunk kiválasztásánál? - évszak, napszak, korosztály, alkalom stb. 2. Új anyag bevezetése
Motiváció
24
A fent említett szempontok alakították ki az ember- Közlés ben azt az igényt, hogy egyre kényelmesebb, jobb minőségű textíliákat készítsen magának. Ez a fejlesztés hosszú és küzdelmes munka eredménye. Milyen anyagokat használ az ember textíliák készítésére? Tekintsük végig! Az őskorban ruhadarabként növényi leveleket, állati bőröket használt, később ezt fejlesztették tovább. A növényi rostok, szálasanyagok kiválóan megfeleltek arra, hogy megsodorva fonalakat készítsenek belőlük. Ezért ezeket a növényeket termeszteni kezdte. Fonalat állati szőrökből is készített. A fonalakból szövéssel, kötéssel vagy hurkolással textíliákat készített. A szálasanyagokat eredetük szerint csoportosíthat-
Tankönyv 26. oldal Közös elemzés
Szemléltetés: Képek, ruházati alapanyagok szemlélése, tapintása
juk. Kövessük a tankönyv szerinti csoportosítást. Szálasanyagok bemutatása 3. Anyagvizsgálat Külső tulajdonságok vizsgálata
Belső tulajdonságok vizsgálata
Ahhoz, hogy mindig a célnak megfelelő textíliát használhassunk, szükség van arra, hogy tulajdonságaikat megismerjük. Feladatok: Megfigyelés Fonalak vizsgálata: (gyapjú, pamut, műszál, selyemszál) tapintás, vastagság, szín, fény, szakítás stb. Gondolkodtatás Fonalak mikroszkópos vizsgálata Van-e összefüggés a fonal felépítése és tulajdonsága között? Szövetek vizsgálata az előző szempontok alapján. Vegyszeres vizsgálat: A tálcára kikészített szövetmintákat (pamut, gyapjú és műszál) 3 sorban helyezzük el. Az első sorba mindegyik mintára vizet, a második sorba sósavat, a harmadik sorba lúgot cseppentünk. Figyeljük meg a vegyszerek hatását a különböző textíliákon! Mit állapítottunk meg? Égetési próba: Az égetési próba a legegyszerűbb vizsgálati módszer, amellyel gyorsan és biztosan meg lehet határozni, és fel lehet ismerni a szövetekben szereplő nyersanyagokat. Az égetési próbánál a szövet elégés közbeni viselkedését, az égési gázok szagát és a visszamaradó hamu fajtáját és alakját kell megfigyelni.
Tanári bemutató
Megfigyeltetés Tapasztalatok megbeszélése Közlés Megfigyeltetés Tankönyvhasználat 27. oldal
Tanult ismeretek felhasználFeladat: Égetési próbával állapítsuk meg a textíliák ása, gondolkodtatás összetételét. Segítségül használjuk a tankönyv táblázatát! Hogyan használjuk fel ruhadarabjaink tervezésénél az alapanyagok megismert tulajdonságait? Anyag: gyapjú:
Összefoglalás
5. osztály Az óra témája:
Szerkezet – Tulajdonság – Funkció laza pikkelyes felépítésű
jó nedvszívó jó hőszigetelő kényelmes
meleg ruházat
Gondolkodtatás Hogyan csoportosítjuk a ruházati alapanyagokat? Milyen anyagvizsgálati módszereket ismertünk meg? Milyen tulajdonságait ismertük meg a ruházati alapanyagoknak? Feladattár: 1. feladat Étrendek. A családi asztal
Az óra feladatai: Ismerjék a tanulók a helyes táplálkozás szabályait. Ismerjék meg a legfontosabb étkészlet és evőeszköz készlet tartozékait. 25
Tudjanak helyesen megteríteni egy asztalt. Tudjanak elkészíteni egy változatos napi étrendet. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A gasztronómia fogalma, célja, feladatai 2. Miért szükséges a változatos étrend? 3. Terítéssel kapcsolatos követelmények, szabályok Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: − Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK), tankönyv − ételek nevét, képét tartalmazó kártyák (pl. Planétás-sorozat) − asztalterítéshez szükséges eszközök (étkészlet, evőeszköz, díszítőelemek)
Az óra szerkezete Motiváció
Meséljetek családotok étkezési szokásairól! Mit gondoltok helyesnek, mit helytelennek?
1. Gasztronómia
Mit jelent a gasztronómia kifejezés? − Keressétek ki a tankönyv fogalomtárából és a MÉK-ből! „Az ételek, italok szakértő ismerete, ill. élvezésük művészete.” − Egyetértetek-e, az alábbi népi bölcsességgel? „Reggelizz úgy, mint a király, ebédelj, mint a polgár, vacsorázz, mint a koldus!” Az alábbi ételek fotóit tedd a megfelelő étkezés felirata alá! (Reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) Milyen szempontokat figyeltél meg a csoportosításnál? Reggeli: magas E-vitamin tartalom, bőséges folyadék Tízórai: gyümölcs, péksütemény (higiénia!) Ebéd: több fogású! Leves + főzelék feltéttel vagy hússal + folyadék Uzsonna: gyümölcs, joghurt Vacsora: ne túl későn! Változatos ételeket, de ne túl sokat! Mi a helytelen táplálkozás ismérvei? Állítsatok össze egy változatos napi étrendet!
2. Változatos étrend
26
Az óra menete
Módszerek Munkaformák Szemléltetés Frontális megbeszélés
MÉK. 1. kötet, 455. old.
Vélemények meghallgatása
Táblai munkáltatás, egyéni feladatmegoldás (Planétás-képei) Közös megbeszélés
Tankönyvhasználat Páros munka tk. 41. oldal
3. Terítés
Problémafelvetés Miért fontos a szépen megterített asztal? − Étvágyunkat, hangulatunkat befolyásolja − Higiénikus körülmények biztosítása Mi befolyásolja az asztalterítést? − Hány személyre, melyik étkezéshez, milyen ételeket, milyen alkalomra tálalunk. Ismerkedjünk meg a terítés eszközeivel! Mindenki Egyéni bemutatás (étkészmondja meg az általa választott eszköz(ök) nevét, let tartozékai, evőeszköfelhasználhatóságát! Van-e kapcsolat a funkció és zök) kialakítás, ill. az anyaguk között? A szépen terített asztal egyéni jellegét az abrosz, a Tk. és a Lakáskultúra c. szalvéták és egyéb díszítőelemek határozzák meg! folyóirat képei Húzzatok az alábbi kártyák közül (karácsony, húsvét, születésnap)! Akik ugyanazt a szót húzták, Terv lerajzolása ők kerülnek egy csoportba. A következő órán erre a jeles napra kell csoportoknak megteríteni! Tervezzétek meg az asztalra kerülő alap- és kiegészítő tárgyakat!
Összefoglalás
A gasztronómia fontossága, a változatos étrend, a terítés művészete
Frontális osztálymunka Tanulói teljesítmények értékelése
5. osztály Az óra témája:
A városiasodás
Az óra feladatai: Ismerjék meg városiasodás kialakulásának okait - térképismeret fejlesztése. A városiasodás pozitív és negatív következményei - logikus gondolkodás fejlesztése. Élet a városban – városszépítő tevékenységek. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Hol és miért alakultak ki városok hazánkban és a nagyvilágban? 2. Hogyan segíti a város lakóit munkájuk elvégzésében, szabadidejük eltöltésében, szükségleteik ellátásában? 3. Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak a városi életnek? 4. Mit tehetünk környezetünk szépítéséért? Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: − falitérkép (Földünk országai), képeslapok nagyvárosokról − Internet − Budapest térképe, diaképek a főváros nevezetességeiről − lakóhely térképe
27
Az óra szerkezete
Motiváció
1. Hol, miért alakultak ki a városok?
Módszerek Az óra menete Munkaformák Szemléltetés Az elmúlt órán a különböző településtípusok kiala- Közlés kulásáról beszélgettünk. Egy város képének bemutatása – Mit látunk a Kép megfigyelése képen? Vizsgáljuk most meg részletesebben a városokban kialakult életmódot! Mit nyújt számunkra a város? − A mai városok a munkához, a pihenéshez és az ellátáshoz kívánnak segítséget nyújtani. Keressünk erre példákat! A kialakulás okai: − biztonságos környezet, természeti adottságok − a közelben található természeti kincsek − gazdasági fejlettség.
Az előző lecke és történelmi ismeretek ismétlése
Elemezd a tankönyv 48. oldalán található grafikont a városi lakosság létszámának változásáról! Mi lehet a növekedés oka? − kedvezőbb életfeltételek − könnyebb a munkához jutás − jobb az ellátás Keressük meg a falitérképen a világ nagyvárosait! Olvassuk le a tankönyv alapján a lakosság számát! Hasonlítsuk össze lakosságuk számát Magyarország népességével! Gyűjtsétek ki hazánk nagyvárosait és lakosságuk számát!
Koordináció a matematikával
Egyéni feladatmegoldás
Közös munkálkodás
Internet
2. Milyen az Figyeld meg lakóhelyed (vagy a megyeszékhely) Közös megbeszélés élet a város- térképét! ban? Hova települt a város? Milyen kapcsolatban a környékével? Milyen épületcsoportok, műemlékek találhatók a városban? Gondolkodtatás Milyenek a közlekedési feltételek, munkahelyi lehetőségek?
28
3. A városi élet Olvasmányaid, utazásaid alkalmával milyen előelőnyei, nyeit és hátrányait tapasztaltad a városi életnek? hátrányai Gyűjtsük össze őket csoportosítva! + − sok nevezetesség, szép épületek, terek − szórakozási lehetőségek − sok üzlet, jó ellátás − többféle tanulási lehetőség stb. − szennyezett levegő − zsúfoltság, tömeg − zöld területek hiánya stb. Hol élnél szívesebben: városon vagy falun? Gyűjtsétek össze, milyen városban szeretnétek élni! Mit tehettek azért, hogy településetek szebb legyen? Összefoglalás Magyarország legnagyobb, legszebb városa a főváros, Budapest. Hazánk e gyöngyszemét mindannyiunknak személyesen is meg kell ismernie. Aki még nem látta, most egy kis ízelítőt kaphat belőle. Ebből láthatja, milyen csodálatos épületek, múzeumok, terek vannak fővárosunkban. Büszkék lehetünk rá!
5. osztály Az óra témája:
Táblai munka szóban, majd a táblánál írásban csoportosítva
Fényképek, képeslapok megtekintése Páros munka
Hazaszeretet Táblán Budapest térképe Diaképek a főváros nevezetességeiről, zenei aláfestéssel
Egyszerű vetőmagvizsgálatok
Az óra feladatai: Ismerjék meg a vetés és vetőmag fogalmát Ismerjék meg a vetés típusait Ismerjék meg a tanulók a vetőmag legjellemzőbb tulajdonságait, a vetőmag tulajdonságai és a mezőgazdasági termelés hatékonysága közötti összefüggéseket. Végezzenek el egyszerű vetőmagvizsgálatokat! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A vetés, a vetőmag fogalma 2. A vetőmagok tulajdonságai 3. A csírázás folyamata 4. Kísérletek 5. Érdekességek Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: − vetőmagminták − dia vagy színes képek − kézi nagyító − beáztatott bab, kukorica − I.-III. kísérletekhez eszközök a tankönyv alapján
29
Az óra szerkezete Motiváció
1. A vetőmag fogalmának kialakítása
Az óra menete Simon István: Március vagy Lucretius: A természetről
Módszerek Munkaformák Szemléltetés Versrészlet felolvasása Közös megbeszélés
Mire használhatjuk a magot? – liszt → kenyérkészítés – állatok etetése – vetés: növények szaporításának módja
Problémafelvetés Élmények, vélemények meghallgatása
Mi a különbség a mag és a vetőmag között? - Vetőmag: olyan csírázóképes mag vagy magot tartalmazó termés, amelyet gazdasági növények továbbszaporítására használnak.
Problémafelvetés Koordináció: Környezetismeret 4. osztály A tankönyv feladatának 88. oldal megoldása Fogalomalkotás Biológiai lexikon 4. kötet Csoportmunka
2. A vetőmag a) Vetőmag felismerése: tulajdonságai Minden csoport 5-5 számozott vetőmagmintát kap. Írják fel a lapra a számok mellé a vetőmag nevét! Dia vagy képek alapján A munka megbeszélése. A vetőmagok megnevezése, a növény bemuta- Értékelés tása. b) Sorold fel a vetőmagok azon jellemzőit, ame- Vizsgálat nagyítóval lyek segítenek a felismerésükben! Problémafelvetés – szín – alak – nagyág
3. A csírázás folyamata
c) Mit jelent a vetőmagtasakon feltüntetett szavatossági idő? ocsú → válogatás – A vetőmag tisztasága – A vetőmag egészségi állapota Csávázott vetőmag bemutaTárolás, csávázás tása A mag: kialakulása, részei Koordináció: Környezetismeret 4. osztály Beáztatott kukorica és bab vizsgálata: a részek azo- Egyéni munka a tankönyv nosítása. kérdései alapján
4. A csírázás feltételei
A csírázás feltételei Ë Ì tiszta víz egészséges vetőmag megfelelő hőmérséklet levegő (oxigén)
5. Kísérletek
Végezzük el a kísérleteket a tankönyv útmutatásai Problémafelvetés alapján! Ügyelnünk kell-e arra, hogy a vetőmagot milyen A tankönyv 89. oldal irányban helyezzük a földbe? Miért? Kísérlet eredményeinek elemzése 7 nap múlva
30
Tanári magyarázat
Módszerek Az óra menete Munkaformák Szemléltetés 6. Érdekessé- Növénynemesítők: pl. Tessedik Sámuel, Székács Közös megbeszélés gek Elemér Ehető csírák szerepe az egészséges táplálkozásban. Az otthoni csíráztatás lehetőségei, feltételei. Az óra szerkezete
Óravégi össze- Melyek a vetőmag jellemző tulajdonságai? Együttes munka foglalás Milyen összefüggés van a vetőmag nagysága és a Ismeretek elmélyítése vetés mélysége között? Miért fontos, hogy jó tulajdonságokkal rendelkező, tiszta, egészséges vetőmagokat használjunk? Mi befolyásolhatja a vetőmag egészségi állapotát? Mi a csírázás feltételei? 5. osztály Az óra témája:
Ismerjük meg kerti növényeinket!
Az óra feladatai: - Ismerjék meg a haszonkertben termeszthető zöldségfélék tulajdonságait - Ismerjék meg a zöldségfélék csoportosítási lehetőségeit - Zöldségfélék szerepe az egészséges táplálkozásban Az új ismeretek feldolgozásának menete: I. Óra eleji szervezés •
Az anyagvizsgálathoz szükséges zöldségfélék kikészítése.
•
Csoportok kialakításához a képek, szókártyák előkészítése.
II. Ismétlés Az elmúlt órán a kert fogalmával, a kertek típusaival és azok jellemzőivel ismerkedtetek meg. Elevenítsük fel ismereteinket! 1. Keresem a párom: kártyákat készítettem, amelynek egyik oldalán kérdések találhatók, a másik oldalán pedig a válaszok. A feladat az lesz, hogy a feltett kérdésekre a helyes választ kiválasszátok. előoldal hátoldal Mit nevezünk kertnek?
Ebben a kertben termesztjük a család számára a zöldségféléket és a gyümölcsöket.
Mi jellemző a díszkertre?
Olyan kert, amely az oktatást, ismeretterjesztést, kutatómunkát és a pihenést is szolgálja.
Milyen növények találhatók a haszonkertben? Mi a feladata a különleges rendeltetésű kertnek?
Itt gondozhatjuk a virágainkat, pihenhetünk, játszhatunk. Házhoz tartozó bekerített terület, ahol növények gondozása, ápolása történik. 31
2. Csoportok kialakítása (4 csoport) • Minden asztal közepére kiteszek egy képet (füvészkert, díszkert, gyümölcsöskert, zöldségeskert). • Mindenki húz egy szókártyát. A kártyákon lévő szavak, kifejezések: bab, káposzta, paradicsom, saláta, szilva, körte, alma, cseresznye, rózsa, tulipán, árvácska, muskátli, kutatás, tanulás, pálmafák, ismeretterjesztés • A tanulónak ahhoz az asztalhoz kell leülni, ahova a kártyája szerint tartozik. Mi alapján különböztettük meg az asztalokat? A kertek típusai alapján. Beszéljétek meg, mi jellemző a Ti „kertetekre”? Milyen növények található a kertetekben? III. Célkitűzés A mai órán a haszonkertben termeszthető zöldségfélék tulajdonságaival, csoportosításának lehetőségeivel fogunk megismerkedni. IV. Motiváció A megismeréshez először az érzékszerveinket hívjuk segítségül. Az anyagvizsgálatot többféleképpen valósítjuk meg: • egy kiválasztott tanulónak az lesz a feladata, hogy bekötött szemmel kell megmondania annak a zöldségnek a nevét, amit a tálcáról a kezébe adok. Szaglás, tapintás és esetleg ízlelés alapján kell megállapítania. • csoportonként tálcára helyezem a zöldségféléket és egy-egy csoport csak egy érzékszerv alapján azonosíthatja a növényeket. például: látás, szaglás, ízlelés, tapintás. Erre a feladatra megadott idő áll rendelkezésre és a csoportok forgószínpad szerűen minden vizsgálatot elvégeznek. Megállapítások megbeszélése V. Új ismeretanyag feldolgozása: Zöldségfélék csoportosítása 1. logikai egység: Csoportosítás szempontjai A táblára több zöldségféle képét teszem fel. Gyerekek! A képzeletbeli kertemben a növények összekeveredtek, segítsetek nekem, tegyünk rendet a kertemben. Mi alapján csoportosíthatjuk őket? (szín, nagyság, az ehető része a föld felett vagy föld alatt található, melyik részét fogyasztjuk…) A zöldségfélék csoportjainak nevét felteszem a táblára. Ezek jelképezik az ágyásokat, ahol nevelem a növényeket. A feladat az, hogy a növényeket ábrázoló képeket a megfelelő ágyásba kell helyezni. Az elhelyezés előtt megbeszéljük, hogy zöldségféle mely része alkalmas fogyasztásra. Ennek a logikai egységnek a feldolgozása megfelelő alkalmat nyújt a természetismeret tananyag felelevenítésére. Levélzöldségek
32
Káposztafélék
Gyökérzöldségek
Bogyótermésűek
Kabakosok
Hüvelyesek
33
Hagymafélék
Miért fontos, hogy sok zöldségfélét fogyasszunk? (Táplálkozásról tanultak felelevenítése) 2. logikai egység: Zöldségfélék társíthatósága Évtizedek óta tartó megfigyelések igazolták azt, hogy egyes növényfajták egymás mellett szépen, egészségesen fejlődnek, mások mellett viszont betegségre hajlamosak. Eredményesen társíthatók a következő zöldségfélék: • hagyma mellé sárgarépát érdemes vetni, mert így a hagymalégy nem károsítja a veteményt. • a zeller a káposztafélék hernyóit elriasztja, • a paradicsom jól társítható a gyökérzöldségekkel, de nem kedveli a burgonyát, az uborkát és a borsót.
Csoportmunka: tankönyv 91-ik oldal feladatának elkészítése, elemzése VI. Óravégi összefoglalás (játékos formában) Ki vagyok én? (Ezt a feladatot kiadhatjuk a csoportoknak, a gyerekek ötletes mondatokat állítanak össze.) • • • •
Lehetek zöld, sárga és piros is. Felfújt bogyótermésem van. A lecsóban biztosan megtalálsz. Zöld apróság vagyok. A hüvelyekből kifejtenek, mielőtt levest vagy főzeléket készítenek belőlem. A levélzöldségek csoportjába tartozom, nagy zöld leveleket növesztek. Leveleim fejet alkotnak. Frissen salátaként nagyon szeretnek, de készítenek belőlem levest és főzeléket is. Fehér módosult virágzatomat fogyasztod. A tányérodba rántva, rakottan és levesként is kerülhetek.
Döntsétek el, az alábbi állítások közül melyik igaz, vagy hamis? I H A fejeskáposzta a levélzöldségek csoportjába tartozik. I H A zöldbab és az uborka is a kabaktermésűek közé sorolható. I H A zeller a levélzöldségek közé tartozik. I H A paradicsom lédús bogyótermésű növény. I H A karfiol módosult virágzatát fogyasztjuk. (Idő esetén) Keresd meg a párját! A nagybetűkhöz keressétek meg a megfelelő számot! Betű A B C D E 5. osztály 34
Csoportnév Levélzöldségek Hagymafélék Káposztafélék Gyökérzöldségek Bogyótermésűek
Szám 1 2 3 4 5
Zöldségfélék paprika saláta petrezselyem vöröshagyma karfiol
Megfejtés
Az óra témája:
A közlekedés történetéből
Az óra feladatai: Ismerjék meg a tanulók a közlekedés és ágazatai fogalmát. Legyenek tájékozottak a közút kialakulásáról, szerkezetéről, korszerűsödéséről. Ismerjék meg a közlekedési eszközök rövid fejlődéstörténetét, néhány kiemelt találmány és feltalálója tükrében. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A közlekedés és ágazatai fogalma 2. Az út, közút kialakulása, használata 3. Közúti közlekedési eszközök kialakulása, ebben magyar feltalálók szerepe 4. Közúti járműtörténeti információforrások, képgyűjtemény készítésének módszere 5. Érdekességek Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: – utakat, közlekedési ágazatokat bemutató tablók, modellek – a közút kialakulását, történeti fejlődését bemutató tabló – közúti járművek fejlődését bemutató tabló, vagy PPT bemutató – Csonka János munkásságát bemutató képgyűjtemény Az óra szerkezete Motiváció
Módszerek Munkaformák Szemléltetés A helyváltoztatás alapvető lételemünk. Különböző Közös megbeszélés formáinak bemutatása: őserdei ösvényen, folyópar- Azonosság és különbözőton, hegyvidéken, korszerű közúton autóbusszal, ség feltárása vasúton, levegőben, vízen. Élmények, vélemények meghallgatása, megbeszélése Az óra menete
1. A közlekedés és ágazatai fogalmának kialakítása
Mi a különbség a helyváltoztatás és a közlekedés között? A közlekedés személyek, dolgok szervezett, rendszeres helyváltoztatása rendszerint technikai eszközök segítségével.
Problémafelvetés A bevezetésben bemutatott helyváltoztatási formák értékelése a definíció alapján A tankönyv képsorának osztályozása A közlekedési ágazatok bemutatása: szárazföldi Fogalomalkotás (közúti, vasúti, gyalogos) vízi és légi közlekedés Frontális osztálymunka Felsorolás, rendszerezés
2. Az út, közút kialakulása, használata
Mi az út, és hogyan fejlődött? Erdei ösvény, földút, római út, makadámút, kockaköves, beton- és aszfaltút képének bemutatása. Mi késztette az embert, hogy állandóan fejlesszen? - földút esős időben csúszik - járművek száma nőtt, minősége javult Közút, magánút fogalmának kialakítása.
Problémafelvetés Képek értékelése közös osztálymunkával Tabló elemzése Fogalomalkotás
35
3. Közúti járA gyorsabb és kényelmesebb utazás érdekében az művek kiala- ember különböző közlekedési eszközöket talált fel: kulása, maemberi erővel (hordszék, gyaloghintó…) gyar feltaláállati erővel (lóvontatású kocsik, lóvasút…) lók szerepe külső erőforrással (motoros járművek) mozgatott járművek fejlődéstörténete.
Problémafelvetés: Szemléltetés: Képek, tablók, PPT Csonka János és járműve Galamb József és járműve Kutatás az interneten
Problémafelvetés: 4. Járműtörté- Járműtörténeti információforrások felsorolása: gyűjtemény szerepe, anyagneti képanyag képeslapok gyűjtése könyvek gyűjtés rendszerezés folyóiratok Tablóformázás Feladat kijelölése: járműbélyeggyűjtemény történeti tabló készítése Közlekedési Múzeum veterán járművek megtekintése alkalmi ki- Egyéni munka megbeszélése állításon, fesztiválon 5. Érdekességek A római birodalom hadiút-maradványai Szombat- Közös megbeszélés hely környékén. Selyemút, borostyánút. Országos főútvonalak, autópályák. Hazánkban közlekedő gépkocsik darabszámának fejlődése a századfordulótól napjainkig.
Óravégi összefoglalás
5. osztály Az óra témája:
A közlekedés és elemeinek fogalma, történetisége. Frontális osztálymunka A hazai feltalálók szerepe. A történetiség doku- Tanulói teljesítmények mentumainak gyűjtése, ennek szerepe. értékelése Gyűjtési feladatok kijelölése.
A kommunikáció
Az óra feladatai: Annak tudatosítása, hogy az információcsere a civilizáció alapja, mindennapi életünk szerves része. Az információk fajtái, csoportosításuk. A kommunikáláshoz használt jelek történeti bemutatása. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Az információáramlás és a kommunikáció 2. Az élőlények információszerzésének módjai 3. Az emberi érzékelés korlátozott! 4. A kommunikáció eszközei a jelek Szükséges anyagok, eszközök, szerszámok: − mutatós és számkijelzésű karóra − valamely festmény reprodukciója, műszaki rajzok − tál hideg és meleg víz − mérőeszközök: mérleg, rugós erőmérő, hőmérő, centiméterszalag, mérőpohár, lázmérő stb. − jeleket (morze, kotta, piktogram) tartalmazó kártyák − magnetofonfelvételek (különböző állatok, tárgyak, gépek hangjai)
36
Az óra szerkezete
Az óra menete
Módszerek Munkaformák Szemléltetés
Motiváció
Környezet Információ Élőlények ADÓ → VEVŐ Ez tette lehetővé az ember alkalmazkodását kör- Példák gyűjtése nyezetéhez, így fennmaradását. Később át is alakí- Történelmi tanulmányok totta környezetét, e céltudatos tevékenységéhez az felelevenítése információcsere, a közlésrendszer kifejlődésére volt szükség.
1. Információáramlás és kommunikáció
A kommunikáció fogalma az Idegen szavak és A bevezetésben előforduló kifejezések szótárából, tankönyvi fogalomtárból példák elemzése a definíció „Információk közlése vagy cseréje valamilyen erre alapján szolgáló eszköz, ill. jelrendszer útján.”
2. Az informá- Hasonlítsuk össze az ember és egyes állatok érzék- TERMÉSZET-KALAUZ szerveit! ciószerzés sorozat könyvei segítségéAz ember érzékszervei egyes állatokéhoz viszonyítva módjai vel közös megbeszélés fejletlenek, de az információt befogadó és feldolgozó képessége a legfejlettebb! Hány %-ban veszünk fel információt érzékszerveinkkel? Játékos gyakorlatok: bekötött szemmel tárgyakat felismerni, navigálással közlekedni Hogyan történhet az élőlény és környezete között információcsere? 1. cs.: – látható (vizuális) információ 2. cs.: – hallható (auditív) információ 3. cs.: – tapintható információ – szagolható információ – ízlelhető információ
3. Az emberi érzékelés
Tk. 72. oldal képelemzés
Csoportmunka (Tk. 72–73. old.: kép és szöveg feldolgozása, kérdések megválaszolása)
Miért használunk mérőeszközöket: mérőszalagot, Mérés a bemutatott eszkömérleget stb.? zökkel tanulópárban Az emberi érzékelés korlátozott! − Melyik mérőeszközzel mit mérhetünk? Próbáljuk meg!
4. A jelek
Összefoglalás
Mit tanultatok nyelvtan órán a jelekről? − Történetileg alakultak ki, vagy tudatosan hozták őket létre. − Fontos, hogy az információt adó és vevő ugyanazt értse rajtuk! Írjátok le, milyen hangokat hallotok a magnófelvételen! Melyiknek van egyértelmű jelentése számotokra? Hogyan kommunikálnak egymással az állatok? Az alábbi kártyákon az információkat különböző jelekkel írtam le. Fejtsétek meg! Játékos gyakorlat: fal mögött elmutogatni egy gyereknek a hírt, majd ő társainak elmeséli.
Az információáramlás és a kommunikáció. Információszerzési módok. A jelek használata
Problémafelvetés Közös megbeszélés Tk. 73. old. Időlétra tanulmányozása Magnófelvétel meghallgatása után egyéni feladatmegoldás Vélemények meghallgatása Tanulópárok Közös osztálymunka Frontális osztálymunka Tanulói teljesítmények értékelése
37
