„Múzeumok Mindenkinek” program- Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése c. pályázat a 2009/2010-es tanév során a Németvölgyi Általános Iskola részvételével (TÁMOP 3.2.8/08/B/KMR)a Bajor Gizi Színészmúzeumban
Óravázlatok 8. osztály I. 2009. szeptember Az I. Nyugat- nemzedék. Színházi élet, a kávéházi életstílus. 1. Bevezető játékok Ismerkedés az osztállyal. Kommunikációs játékok, bemutatkozások, a gyerekek nevei kapcsán-memóriajátékok. 2. A legendás „nyugatosok” a. Kik voltak? Milyen folyóirat köré gyűltek? Milyen igények, társadalmi viszonyok között jött létre a folyóirat? Miért épp ezt a nevet kapta?- beszélgetés
b. Vetítünk fotókat róluk. -Képek fölismerése a feladat valamint 1-1 jellemzőt mondani róluk. 3. Írók és a kávéház Milyen szerepet töltött be 100 éve a kávéház az emberek életében? Milyen kávéházakat ismertek?- beszélgetés
Vetítés kávéházakról a régi Pesten és Budán. Találjuk ki, hol lehet? (rendhagyó városismeret) Jelenítsünk meg egy kávéházat, korabeli leírások segítségével! 4. Egy kis kávéház-történelem Kikészített könyvekből gyüjtőmunka kis csoportokban. Egy-egy csoport egy megadott témában kutat. Témák: - 1. hol épültek2.egy-kávéház- egy társaság 3. a kávéházak berendezése 4. a személyzet, a kiszolgálás 5.Kávéházi hangulatban Fölidézünk korabeli kuplékat, dalokat Az óra utolsó részében megbeszéljük a gyerekekkel, hogy az energia kibocsátás csökkentését mi a mindennapjainkban miként tudjuk- a magunk szerény módján -alkalmazni. Villanyt lekapcsolni, ahol nincs rá szükségünk, a WC-használat során takarékosan bánni a vízzel, a csapot ne hagyjuk csöpögni, jól el kell zárni.Továbbá környezet-egészségügyi területen a naponta többszöri kézmosás, a múzeumi órák után való szellőztetés milyen fontos a mindennapi egészség szempontjából.
II. 2009. október Írók, újságírók, színikritikusok a Nyugatnál.
1. Bevezető játékok Koncentrációs gyakorlatok, memóriafejlesztő játék. 2. Lapok, folyóiratok a századfordulón Régi újságokat hozunk be az órára. Közösen lapozgatjuk át valamennyit. (Pesti Hírlap, Színház Élet, Pesti Napló) Megfigyelési szempontok: - kik írtak bele?- a kulturális rovatban milyen arányban vannak a színházi tárgyú cikkek?- milyen apróhirdetések és reklámszövegek találhatók?
3. Mi a színikritika? Kik azok az írók, akik írtak színikritikát? Mi az a színikritika? Mi a kritika?
Olvassunk bele ezekbe. Régi kritikákat kapnak a kezükbe, kis csoportokban elemzik azokat. Hasonlítsuk össze egy mai színikritikával!
Viszünk be a Színház, a Criticai Lapok egy-egy számából.
Azokat is olvassuk át! Milyen különbségeket lehet fölfedezni? 4. Írjunk színikritikát! Nézzünk meg egy részletet egy közismert dráma színpadi adaptációjából. A jelenetet megpróbáljuk a gyerekekkel elemezni, arról kritikát írni. Fölkészülés után az alkotásokat fölolvassuk. 5. Levezető játékok Egy-egy megadott témában írjanak a gyerekek újságcikket illetve élő TV-forgatást szervezzenek. A mai foglalkozástól kezdve 3 alkalommal színészek segítik a munkát. Jelenetekben való részvételük, versek, szövegrészek fölidézésével- hitelesebbé válik minden a színházról…
III. 2009. november Móricz Zsigmond- a színpadi szerző.
1. A ráhangolódás jegyében Puzzle játékok (Móricz-fotók fölhasználásával)-melyik csapat rakja ki előbb. 2. Móricz Zsigmond élete- képekben Vetítünk képeket az életéből- fotók a családi körből, képek az írótársak körében Elemezzük valamennyit. Kiket ismerünk föl, milyen hangulatot sugároznak?
3. Móricz Zsigmond- élete és pályája a. Állítások hangzanak el az író életéről, munkásságáról, a kapcsolatairól. Melyik állítás igaz, melyik hamis? b. Állítsák időrendi sorrendbe a róla olvasható információkat.
4. Színpadi műveiről Sorolunk föl színpadi műveiből néhányat- fotókat mutatunk ezek színpadi földolgozásaiból. Egy-egy fotó kiválasztása után 4-5 fős csapatoknak meg kell eleveníteni a kiválasztott képet. Néma vagy szöveges jeleneteket kérünk.
5. Légy jó mindhalálig-megidézése Beszélgetés a műről, színpadi földolgozásainak lehetőségeiről. Jellemek vizsgálata. Színpadkép és jelmezek a darab kapcsán. A foglalkozáson részt vett színészek nagyban segítették a gyerekek munkáját.
IV. 2009. december
Kosztolányi Dezső verseiről kicsit másképp
1. Ráhangolódás Egy fölkért színész 3 -féle stílusban elszaval egy versrészletet Kosztolányi Dezsőtől.
2. A versmondásról, annak lehetőségeiről Ki tudja jobban, hitelesebben elmondani egy költő versét? Maga a szerző vagy egy színész?- vita
3. In memorian Filmbejátszásokkal elevenítünk föl nagy színészegyéniségeket, akik legendás szavalók is voltak. (Latinovits Zoltán, Keres Emil, Major Tamás). Elemezzük a versmondásukat! Kinek melyik tetszett jobban: -beszélgetés
4. Kosztolányi-versek között kutatva A gyerekek stílusgyakorlatként egy-egy verset kiválasztanak a szerző kötetéből. Némi fölkészülés után a megadott stílusban előadják azt. (pl. előző nap hagyott el a szerelme, fáj a foga, rohannia kell haza stb.)
5. Versek- mozgással azaz verstánc A kiválasztott Kosztolányi-versre egy koreográfiát kell kitalálniuk és előadniuk. 6. Egy színész-egy gyerek Végül a színésszel közösen kell egy verset előadni úgy, hogy egymás mögé állnak és aki elöl áll, az szaval, aki mögötte, az gesztikulál. A színészektől véglegesen búcsút veszünk.
V. 2010. január Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem I.- a humor egyes élethelyzetekben
1. Bevezető játékok Hány módon tudunk ismerkedni? Köszönni? Búcsúzkodni? Hogy viselkedünk ha egy ellenkező nemű emberrel találkozunk?- helyzetgyakorlatok az óra elején
2. Karinthy Frigyes- a mester Fontos események az életéből, munkásságából. a. Papíron olvasható események, dátumok-események és évszámok párosítása- kis csapatok versenyre. b. Művei- valamint szereplők, alakok e művekből. Párosítás- versenyre. c. Fotók kiosztva és egy-egy személy neve, akik valamely módon kapcsolódnak hozzá. Párosítani a fotókat a nevekkel.
3. A „Tanár úr kérem” életképei Mindenki válasszon egy-egy kedvenc jelenetet valamely írásából. Kis csapatokban ezt kell földolgozni.. A kiválasztott jelenet szereplőit, a helyszínt , a korabeli társ-i viszonyokat elemezzük. A jeleneteket megnézzük.
4. A mindennapjaink humoros életképei a. Gyűjtsünk a saját életünkből hasonló szituációkra példát. Beszélgessünk erről. Áldozat vagy éppen a fölényben lévő fél voltál? Milyen érzésekre emlékszel? Meg tudnád-e jeleníteni filmen, le tudnád-e írni könyvben?
b. Találjunk ki humoros, meghökkentő helyzeteket és adjuk elő azokat! (pl. vendégségben nem ízlik az étel, de nem merem mondani, szerelmesemmel beszélgetek de közben szemezek egy másik fiúval stb.)
VI. 2010. február Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem II.- a humor szerepe a karakterekben 1. Bevezető játékok Milyen típusú embereket ismerünk. Külső-belső tulajdonságokat is figyelembe véve? Kit hogy lehet egy mozdulattal jellemezni? (pl. ideges ember- rángatózás, töprengőfejvakarás, félszeg- egymásba font kezek stb)
2. Belső tulajdonságok- külső jegyek A csapat egyik fele emberi tulajdonságokat húz- a másik fele e tulajdonságok egy-egy külső megnyilvánulását. A párok találják meg egymást!
3. Karakterek a műben a. Milyen szereplőket ismerünk meg a műben? Csoportosítsuk őket az alábbi szempontok szerint: - nevetséges -szánalmas -unalmas -izgalmas b. Készítsenek kis csapatok jeleneteket egy-egy ilyen figura kiválasztásával és középpontba állításával! (ne kapcsolódjon a műhöz!!- ez fontos) (pl. a jó tanuló figurája mint 1. munkahelyen az új ember)
4. Körmese Alkossunk meg egy személyiséget (pl. a rossz tanuló figuráját) a körmese eszközeinek segítségével. Mindenki 1 mondatot, jellemző tulajdonságot mondhat csak és az előtte szólóhoz kell kapcsolódni, nem lehet ellentmondásba keveredni
VII. 2010. március
Örkény István: Egyperces novellák I. 1. Bevezető játékok Egy „egyperces”- témájánál maradva: (fölrajzoltunk nagy kört a táblára-kis testi hibával: ) Feladat: Ki vigasztalja meg ezt a kört?”- mindenki kimehet és az egyik oldalán némiképp behorpadt körhöz intéz néhány vigasztaló szót.
2. A groteszk nyomában a. Milyennek találjátok Örkény novelláit? Mi a groteszk? Tudunk-e a mindennapi élethelyzeteinkben hasonlónkat mondani? Beszélgetés e témáról b. Kiállítunk valakit középre Valamit változtassunk rajta (ruháján, haján, testén) amitől groteszkké válik. Elemezzük miért lett más ettől?
3. Az Egypercesek- és a grotesz Néhány novellát kiválasztunk és azzal egy-egy kis csapat foglalkozik. Néma képeket kell készíteni belőlük. Keressük a nyomait a groteszknek, a normálistól való eltávolodásnak!
4. A való világban Gyűjtsünk élethelyzeteket a groteszkre- a humorosra! Adjuk is elő ezeket. Tervezzük meg e jelenetek jelmezeit, díszleteit. Miként tud a látványban megjelenni a groteszk? Hogy realizálódik e mindez egy színházi előadásban?
5. A groteszk és az abszurd A drámairodalom tele van ilyen eseményekkel, fordulatokkal. Vizsgáljunk meg néhányat ezekből! (Beckett: Godot-ra várva, H. Pinter-művei stb.)
VIII. 2010. április
Örkény István: Egyperces novellák II. 1. Bevezetés A groteszk a zenében, a hangok világában. Találjunk ki ilyen zörejeket, keressünk ezen érzést fölidéző hangokat és imitáljuk is azokat..
2. Vetítés-színházi adaptációk Pl. Pisti a vérzivatarban- részletek a groteszkre egy színpadi előadásban. Jeleneteket válogatunk ebből és előadjuk a gyerekekkel.
3. A humor mint kapcsolat Örkény és Karinthy művészetében Részleteket kapnak a gyerekek a Karinthy-féle „Így írtok ti”-ből. Felolvasószínházi keretek között ismerkedünk ennek groteszk stílusparódiájával. Hasonlítsuk össze az Egypercesekkel!
4. Csináljunk színházat! Minden csapat kiválaszt 2-2 Örkény-egypercest. Abból jelenetet készítenek- dialógusokkal. Előadja minden csapat.
5. Örkény István gazdag életműve Megismerkedünk további- színpadi műveivel (Macskajáték, Tóték stb.) Egy-egy jelenetet ezekből a szereposztást követően fölolvasunk.
IX. 2010. május
„Haragban a világgal!”- Déry Tibor és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról”
1. Bevezető játékok Koncentrációs gyakorlatok. 2. Hair c. musical Részleteket vetítünk a filmből, ezt beszélgetés követi. Milyennek találtátok? Bátrak vagy gyávák ezek a fiatalok? Mit fejeznek ki a színes ruhájukkal, ezzel a muzsikával? Hogy viszonyulnak a felnőttek világához?
3. „Képzelt riport….”- az előadás legendás vigszínházbeli előadása Részletek az előadásból. Adamis Anna dalszövegeit kiosztom. Beszélgetünk a dalokról, a szövegekről. Hasonlít-e a Hair-hez és ha igen, miben? Melyik tetszett jobban? Milyenek ezek a fiatalok?
4. Lázadó fiatalok a. Beszélgetés- Milyen lázadónak lenni? Ki miért lázad? A felnőttek is lázadnak? Ti lázadtok? Mi ellen? b. Készítsünk jeleneteket a mai lázadásokra! (diák-tanár, szülő-gyerek viszony stb.) c. Szerepjátékok: párokat alakítunk- 1 szülő+1 gyerek illetve 1 tanár + 1 gyerek. Egy-egy konfliktushelyzetet hogy élünk meg gyerekként vagy képzeljük el, milyen lehet a szülőnek, tanárodnak!
5. Déry Tibor és a lázadás Beszélgetünk az íróról, életéről, korának társadalmi viszonyairól.
6. „Öltözzünk hippinek”- az 1960-as évek életérzése Jelmezekbe bújunk, ahogy a színészek a bejátszott két film és ea-részletben.
Közös fotózás.
