Operatív programok. ÚMFT infovonal:

Operatív programok

ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu

Minőségi jogalkotás – elhivatott személyzettel Államreform Operatív Program

A magyarországi jogszabályok sokszor csak komoly fáziskéséssel képesek reagálni a gyorsan változó társadalmi helyzetekre és elvárásokra. Mindeközben a honi törvénymódosítások száma és gyakorisága kifejezetten magasnak mondható – a központi szinten elfogadott jogszabályok mintegy fele (!) módosítás. Ebből következik, hogy minőségi fordulatra van szükség az állami hivatalok működése terén. Ahhoz, hogy a központi és helyi igazgatási szervek megfeleljenek a hatékonysággal kapcsolatos jogos állampolgári elvárásoknak, mind a szervezetrendszerben, mind a személyzeti politikában változások kellenek. Új mechanizmusok a jogszabály-előkészítésben és a stratégiai tervezésben, valamint az államigazgatási személyzet munkájának értékelésében és az utánpótlásképzésben is. E célokra az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében bő 46 milliárd forint jut majd a következő hét évben (ebből 15 százalék hazai társfinanszírozás). Az összeg egy része pályázat útján, másik része kiemelt fejlesztések segítségével kerül felhasználásra, a program kedvezményezettjei, államigazgatási és önkormányzati szervek, továbbá társadalmi partnerek által.

-2-

Új esélyek Dél-Alföldnek Dél-alföldi operatív program

A Dél-alföldi régió Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket egyesíti. Ez az ország legnagyobb régiója, ugyanakkor itt a legritkább a településhálózat egész Magya­rországon. A térség legfejlettebb részei egyértelműen a városok (Szeged, Békéscsaba, Gyula, Kecskemét – hogy csak néhányat említsünk), ezért a gazdaság fejlesztését is célszerű ezekre a pontokra alapozni. Ugyanakkor a kiterjedt, fokozatosan elöregedő tanyavilág népességmegtartó erejét is növelni kell, a régió településeinek 42 százaléka ugyanis elmaradottnak számít (falvak és városok egy­aránt tartoznak ide). Az elmúlt bő évtizedben a felzárkózás tagadhatatlan tenden­ciái ellenére a Dél-Alföld helyzete sajnos tovább romlott a többi régióhoz képest. Az egy lakosra jutó beruházások terén például a térség sereghajtónak számít. A gazdaság dinamizálására és a felzárkózásra jelen program keretében több mint 238 milliárd forintot fordíthatunk majd 2013-ig, beleértve a 15 százaléknyi hazai társfinanszírozást is. (A régiónak jutó uniós források mértéke azonban még az említettnél is magasabb lesz, hisz az ágazati operatív programokból is jut majd a Dél-Alföldre.)

-3-

Új lehetőség Dél-Dunántúlnak Dél-dunántúli operatív program

A Dél-dunántúli régió Baranya, Somogy és Tolna megyét foglalja magában. Közel egy millió ember él itt, ezzel együtt az ország legritkábban lakott térsége, miután településhálózatának csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják. Köz­pontja Pécs, társközpontjai Kaposvár és Szekszárd. Gazdasági fejlettsége (GDP-ben mérve) nem éri el az országos átlag háromnegyedét sem. A régiós gazdaság nem csak gyenge, de folyamatosan gyengül. Ugyanakkor Pécs a térség kiemelkedően sike­res kulturális és gazdasági centruma, ráadásul, amint közismert, 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa is egyben. A Balaton menti településeken a turizmusnak köszönhetően szintén gyors és stabil még a fejlődés. E program (röviden: DDOP) keretében 2013-ig 224 milliárd forint jut majd a régió felzárkóztatására és a leszakadási folyamat megállítására. Ennek 85 százalékát az unió adja, a többi itthoni társfinanszírozás. (E forrás mellett számos továbbira számíthat még a régió az ágazati operatív programokból.)

-4-

Új fejezet Észak-Alföld fejlődésében Észak-alföldi operatív program

Az Észak-alföldi régiót Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék alkotják. Ez az ország második legnagyobb és legnépesebb térsége. Mégis, az egy főre jutó GDP csupán az országos átlag kétharmada, az uniós átlagnak pedig alig 40 százaléka. A három megye önkormányzatainak több mint kétharmada tartozik az önhibáján kívül hátrányos helyzetű helyhatóságok körébe. Ebből az is következik, hogy a fejlődés egyetlen esélyét jelentő beruházásokra sem képesek pénzt áldozni. Jó hír viszont, hogy az elmúlt pár évben a külföldi tőke kezdi felfedezni a Tiszántúlt, igaz, a régió helyzete eddig ettől önmagában még nem változott jelentősen. Jelen program (ÉAOP) keretében 2013-ig mintegy 310 milliárd forint jut a régiónak. Ennek 15 százaléka magyar kormányzati társfinanszírozás, a többi uniós támogatás. (A térségnek azonban még az említettnél is több jut majd az uniós pénzekből az ágazati programokhoz tartozó pályázatokon keresztül.) E forrásokból erősödhet a térség gazdasága, megújulhat a helyi közlekedés, versenyképesebb lehet a turizmus, és élhetőbbé válhatnak a városok.

-5-

Digitális közigazgatás felé Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

A rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb ellentmondása, hogy míg a magángazdaság szereplői meglehetős sikerrel alkalmazkodtak a globális világ kihívásaihoz, a magyar közigazgatás rendszere mindeközben jószerivel változatlan maradt. A leggyakoribb kritikák szerint államapparátusunk túlméretezett, lomha és pazarló – és ebben bizony van is némi igazság. A közszférában dolgozók létszáma uniós összevetésben ugyan nem tekinthető rendkívülinek, ám kétségtelen tény, hogy erre az amúgy átlagos méretű apparátusra átlagon felüli mértékben költünk közös adóforintjainkból. Ráadásul a hatékonysági gondok mellett máson is volna mit javítani, hisz az állampolgárok és a vállalkozások a jelenleginél gyorsabb ügyintézést, kevesebb adminisztrációt várnának el. Nem beszélve arról, hogy a bürokrácia mérséklése a külföldi befektetői kedvet is ösztönözné. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programnak (EKOP) köszönhetően 2013-ig 114 milliárd forintot meghaladó többletforrás jut majd a központi és helyi közigazgatási szervek belső ügymenetének digitalizálására, valamint egy ügyfélbarát, szolgáltató állam létrehozására. (Ennek 15 %-át társfinanszírozási formában a magyar állam fedezi, a többi az uniós hozzájárulás.) A szóban forgó beruházások természetéből adódóan e pénzek nem pályázhatók, hisz az igazgatás modernizációja olyan központi feladat, amely tudatos tervezést és rendszerszerű gondolkodást igényel.

-6-

Új lendület Észak-Magyarországnak Észak-magyarországi operatív program

Az Észak-magyarországi régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék alkotják, központja Miskolc. A térség a kilencvenes évekig az ország egyik leg­iparosodottabb térsége volt, a kohászat, a gépipar és a vegyipar egyik hazai központja. A hagyományos ágazatok hanyatlásának eredményeként azonban a régió állapota ma válságosnak mondható. A roma népesség száma és aránya is e régióban a legmagasabb (67 ezer fő, ami a lakosság több mint 5 százalékát jelenti) – ez is számtalan társadalmi problémát generál. A munkanélküliségi ráta a régió egészében magasabb az országos átlagnál, ezzel párhuzamosan a régió­ban élőknek az országos átlaghoz mérten jóval kedvezőtlenebb az átlagos jövedelmi helyzete. Gondot jelent továbbá, hogy a nagyszámú szabad munkaerő nem megfelelő képzettséggel rendelkezik, ezért munkaerő-piaci esélyeik folyamatosan romlanak; a szakképzettek és a felsőfokú végzettségű fiatal szakemberek pedig elvándorolnak. Jó hír viszont, hogy Miskolc komoly fejlődési tartalékokkal bír, és a régió autópálya menti zónájában mind több és több külföldi befektető lát fantáziát. Jelen program (ÉMOP) ezekre a bíztató tendenciákra erősít rá, ehhez mintegy 288 milliárd forintnyi uniós támogatás áll majd rendelkezésre, a 15 száza­ lékos nemzeti társfinanszírozást is beleértve. (E források mellett természetesen még számos továbbira számíthat a régió az ágazati operatív programokból.)

-7-

Tőkeinjekció a vállalkozásoknak Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Bár Magyarország versenyképessége az unióhoz frissen csatlakozott közép-kelet európai országok átlagának megfelelő, a gazdasági növekedés motorjának számító vállalkozói szféra láthatóan nem mindig képes tartani a nemzetközi iramot. A legfőbb gondot az jelenti, hogy a vállalatok innovációs aktivitása jelentősen elmarad az EU átlagától, sokszor elavult az eszközpark, költséges és bonyolult a céges ügyek adminisztrációja, továbbá a kisvállalkozások nehezen juthatnak hitelhez. A hazai vállalkozásokat erősíteni hivatott Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak (GOP) köszönhetően a következő hét évben közel 800 milliárd forint­nyi extra forrás jut az említett négy probléma orvoslására (a 15 százalékos hazai társfinanszírozást is beleszámítva). A program célja, hogy 2013-ra Magyarországon egy megerősödött, a modern kor kihívásai­ hoz sikerrel alkalmazkodó vállalkozói világ szülessen. Olyan, amely eredményeivel az egész ország gazdasági teljesítményét „magával húzza”, a tudásra, az innovációra alapozva mind közelebb a nyugat-európai szinthez. Több mint 21 ezer hazai cég juthat majd uniós forrásokhoz.

-8-

Még erősebb Közép-Dunántúl Közép-dunántúli operatív program

A Közép-dunántúli régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye alkotja. A térség földrajzi helyzete gazdasági oldalról nézve igen előnyösnek mondható, így a régió lakosságának átlagos jövedelmi helyzete is kiemelkedően jónak számít országos összevetésben. Az egy főre jutó GDP-t nézve országosan stabilan a harmadik helyen áll e régió. Az utóbbi években ugyanakkor több külföldi nagybefektető is kivonult a térségből, ami arra utal, új lendületre van szükség, hogy a mai jövedelemtermelő képességet meg lehessen őrizni. Szerkezetváltásra van szükség: a termelőipartól kívánatos volna az elmozdulás a szolgáltató szektor irányába. Az sem tartható, hogy a kutatásfejlesztési tevékenység aránya egy ilyen fejlettségű régióban rosszabb legyen az országos átlagnál – pedig ma ez a helyzet. Ezen is változtatni kell tehát. Jelen program keretében (KDOP) 2013-ig mindehhez (15 százalékos társfinanszírozással számolva) közel 160 milliárd forint áll a régió rendelkezésére. (Illetve még ennél is több, hisz az ágazati operatív programokból természetesen ide is jut majd forrás) A fő célok: gazdaságfejlesztés, a turizmus élénkítése, város-rehabilitáció, illetve az esélyegyenlőség javítása a közszolgáltatások terén.

-9-

Élhetőbb környezet – kevesebb energiával Környezet és Energia Operatív Program

Közhely, de igaz: a környezetvédelmi beruházások javítják az emberek életminőségét. Ez rövidtávon például azt jelenti, hogy tisztább, egészségesebb lesz az ivóvíz, az energiatakarékosabb megoldásokkal pénzt spórolunk, vagy éppen nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, ha hatékonyan védekezünk az árvizek ellen. De a környezettudatosság hosszabb távú, áttételes hatásokkal is jár. Az árvizekkel szemben védett területekre például nagyobb kedvvel áramlik a tőke, a fenntartható fogyasztási szokások terjedésével pedig egy élhetőbb országot hagyunk unokáinkra. Minthogy ennyire alapvető társadalmi érdekekről van szó, jelen program (KEOP) keretében 1332 milliárd (!) forint áll Magyarország rendelkezésére 2013-ig. (A hazai tárfinanszírozás mértéke 15 százalék.) A teljes összeg 80 százalékából különösen nagy értékű és jelentőségű, ezért alapos tervezést igénylő, úgynevezett nagyprojektek valósulnak meg (csak az előkészítés költségei csaknem 50 milliárd forintra rúgnak), a fennmaradó 20 százaléknyi támogatásra pedig önkormány­zatok pályázhatnak. A beruházások pozitív hatása pár év múlva már Magyar­ország majd minden lakosa számára érzékelhető lesz.

- 10 -

Az ország szíve – a gazdaság motorja Közép-magyarországi operatív program

A Közép-magyarországi régió Budapestből és Pest megyéből áll, és nem csupán az ország közigazgatási központja, de Magyarország gazdaságilag legfejlettebb térsége is egyben. Itt él az ország népességének több mint egynegyede, 2,8 millió ember. A nemzeti jövedelem közel fele (44,5 százaléka) e térségben termelődik. A sikerek ellenére sem lehet azonban hátradőlni; a térségbeli versenytársak – Bécs, Pozsony, Prága – ugyanis mind sebesebb tempót diktálnak, és nekünk nem szabad lemaradnunk. Ezért szükség van a vállalkozások, a közlekedés, a turizmus, a közszolgáltatások, és a környezetvédelem további fejlesztésére, továbbá a városrehabilitáció terén is van még teendőnk bőven. Jelen program (KMOP) keretében mintegy 468 milliárd forintot fordíthatunk majd az említett célokra, ennek 85 százaléka uniós pénz, a maradék hazai forrás. (Összességében azonban még ennél is több jut a régióra: mintegy 648 milliárd forint, hiszen számos humán típusú fejlesztés is e régióban valósul meg.)

- 11 -

Utak a sikerhez Közlekedés Operatív Program

Magyarország közlekedési hálózatának fejlesztése több szempontból is alapvető. A területek jó megközelíthetősége felpezsdítheti a hazai és külföldi befektetői, vállalkozói kedvet, és serkentheti új beszállítói útvonalak létrehozását. Így erő­sítve nem csak a gazdaságot, de a munkaerő mobilitását is. A hátrányos helyzetű térségek számára mindez azt jelenti, hogy a gazdasági vérkeringésbe kapcsolás révén a régiók közti fejlettségi szakadék enyhülhet. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi versenyben is új távlatok nyílhatnak meg sok magyar cég előtt. A Közle­kedés Operatív Program (KÖZOP) keretében 2013-ig több mint 1984 milliárd (!) forint fordítható a közutak, vasutak és vízi utak fejlesztésére, illetve a városi közlekedés modernizációjára (15 százalék a magyar társfinanszírozás ebből). Minthogy az efféle beruházások mindegyike milliárdos nagyságrendű, az előkészítés és a kivitelezés fokozott gondosságot, hosszú távú tervezést igényel. (A fejlesztések folyamatos állami felügyelet mellett zajlanak majd, hisz minden, az eredeti elképzelésektől való eltéréssel milliárdoktól eshet el az ország.)

- 12 -

Új távlatok Nyugat-Dunántúlon Nyugat-dunántúli operatív program

A Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában, és a Közép-magyarországi térség után hazánk legfejlettebb régiójának számít. Ugyanakkor az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós országok átlagának 65 százalékát, és a régió kutatásfejlesztési mutatói is elmaradnak a hazai vidéki átlagtól. Bíztató viszont, hogy az 1000 főre jutó vállalkozások száma Budapest után megint csak itt a legmagasabb (a foglalkoztatottságban is ugyanez a helyzet). A regionális gazdaság területi koncentrációjára utal, hogy a vállalkozások közel fele a három megyeszékhelyen működik. Van tehát egy erős alap, amelyre építeni lehet, de sok helyen korrekció szükséges. Jelen program (NYDOP) keretében 147 milliárd forint jut majd fejlesztésekre a következő hét évben – ebből 15 százalékot Magyarországnak kell előteremtenie, a többit viszont az unió állja. (Az említett összegbe nem tartoznak bele az ágazati operatív programok Nyugat-Dunántúlt érintő beruházásai, ezek tehát további többletforrásokat jelentenek a térségnek.)

- 13 -

Új dimenziók a munkaerőpiacon Társadalmi Megújulás Operatív Program

Magyarország gazdasági és költségvetési bajainak talán legfőbb oka az, hogy túl kevesek pénzéből kell túl sok embert eltartanunk. Közös adóforintjainkból pedig csak akkor lesz több, ha mind többen dolgoznak, persze legális munkát értve ez alatt. Jelen program (TÁMOP) ezért a munka világára összpontosít. A szürkegazdaság kifehérítése és a munka-erőpiaci mutatók javítása azonban nem sikerülhet minőségi, rendszerszerű változtatások nélkül. A cél eléréséhez szükség van tehát a köz- és felsőoktatás modernizációjára, a továbbképzési szisztéma újragondolására, és az előítéletesség csökkentését célzó programokra is – hogy csak néhány fontosabb elemét soroljuk az idetartozó intézkedéseknek. Több mint 1110 milliárd forintot fordíthatunk minderre 2013-ig. Ennek 85 százalékát az Európai Unió, a többit hazai, főkét költségvetési források adják majd. (E program szorosan össze­függ a Társadalmi Infra­ struktúra Operatív Programmal, amely azonban nem a tartalmi szolgáltatásokra fókuszál, hanem az alapvető infrastrukturális beruházásokat támogatja.)

- 14 -

Megújuló elosztórendszerek Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

Minden jól működő gazdaság alapja az ember. A képzett és művelt, egészséges, dolgozni vágyó ember. Ezért a humán közszolgáltatások modernizációján keresztül lehet talán a legtöbbet tenni egy ország sikeréért, az aktivitás és a termelékenység növeléséért. Az oktatási, egészségügyi, kulturális és közművelődési, valamint munkaerő-piaci és szociális intézmények fejlesztésére több mint 621 milliárd forint jut az eljövendő hét évben, 15 százalékos nemzeti társfinanszírozással számolva. Ezeket a beruházásokat foglalja össze a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP). (Ez céljait tekintve kéz a kézben jár a Társadalmi Megújulás Opera­tív Program­mal (TÁMOP), ám míg utóbbi elsősorban a tartalmi korszerűsítésre fóku­ szál, az alábbiakban részletezett lépések leginkább az épület- és eszközpark modernizációját szolgálják.)

- 15 -

Lehetôségek hídja

Játssz velünk az 5 híd játékállomásain, szerezd meg részvételért járó pecsétek mindegyikét, hogy a POP színpadnál te is felírhasd kívánságod, álmod a saját tégládra, ezzel építve Magyarország lehetőségeinek hídját! A következő programok várnak az egyes hidaknál, az általuk képviselt témákhoz kapcsolódóan: Hortobágyi Kilenclyukú híd, Területfejlesztés Bor - borvidékek, tájegységek bemutatkozása Gombfoci, a magyar sport! Aszfaltrajz verseny Kvízek magyar hagyományokról Lánchíd, Gazdaság Hogy írjuk meg önéletrajzunkat? Gazdálkodj okosan az Euróval! Kukoricamorzsoló verseny Kőröshegyi völgyhíd, Közlekedés, környezetvédelem Szelektív hulladék gyűjtése, módszerek, bemutatás Alkotóház: mozaikképek üvegcserepekből, üvegfestés Rajzpályázat a modern magyar vidékről /milyen országot szeretnél/ Szegedi régi híd, Humán terület, oktatás Globális felmelegedés Civil szervezetek bemutatkozói Karaoke Grafológiai elemzés ÚMFT hídja Benne leszek a tévében: interjúk látogatókkal Felelősséggel jövőnk iránt: vércukor-, koleszterinszint-mérés, stresszes élet okai, mit tegyünk ellene? Himnuszfelismerő verseny

- 16 -