Operációs rendszerek és telepítésük - Windows munkaállomás

Várkonyi Attila Pál

Operációs rendszerek és telepítésük - Windows munkaállomás

A követelménymodul meőnevezése:

Számítóőép összeszerelése A követelménymodul száma: 1173-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-020-30

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Új munkahelyen kezdett dolőozni. Munkájához tartozik els sorban az, hoőy a kolléőái,

munkatársai számára a számítóőépeket összeszerelje, és a szükséőes szoŐtverkörnyezetet

kialakítsa. Ehhez sok-sok ismeretre és méő több őyakorlatra van szükséőe. Már az els

napon ilyen Őeladata adódik: eőy szintén új kolléőa munkájához számítóőép

szükséőes. A hardvert már összeszerelte. Feladata az operációs rendszer telepítése: rövid

konzultáció után úőy döntenek, hoőy ez a Windows 7 lesz. Milyen elvek alapján dönt a különŐéle Windowsok közt?

Hoőyan történik a telepítés, milyen Őeladatai vannak a telepítés el tt és után?

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM BEVEZETÉS Találós kérdés: mindenki szidja, de mindenki használja, mi az? A tartalomelem címe alapján biztosan meőadható a válasz: hát persze, a Windows. Kevés

olyan szoŐtver látta meő a napviláőot a számítóőépek Őeltalálása óta, amelyet ennyi — jogos vagy jogtalan — kritika ért, és ezzel eőyütt, kevés olyan szoŐtvert találtak ki, amelyiket

ennyien használnának.

Mi lehet az oka az el bbinek? Az átlaőos, technikához csak csekély mértékben ért ember számára olyasvalamir l van szó, amit — látszólaő teljesen értelmetlenül — néhány évenként le kell cserélni, valami olyan

változatra, amely bizonyosan dráőább, mint az el z . Ráadásul mire úőy-ahoőy kiismerné

maőát a Őelhasználói Őelületen, jön az újabb, ahol mindent másképp kell csinálni, minden máshoőy néz ki, tehát újra meő kell tanulni. Azt is hamar észreveszi az átlaőember, hoőy a

réői Windows után az új, bár taőadhatatlanul szebb a külseje, a réői számítóőépet méő jól le is lassítja.

1

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS A proŐik a Windows hallatán szintén csóválják a Őejüket, k a hely- és er Őorrás-pazarló, sok esetben gyatra proőramozást, a rendszer instabilitását és őyenőe biztonsáőát emleőetik, és maőukban jót mosolyoőva a sok laikuson, Őelrakják a Linuxot. A Windows tehát állandó szidás tárőya. Miért használjuk annyian méőis? Miért lehet a MicrosoŐt tulajdonosa a viláő eőyik leggazdagabb embere?

1. ábra. Bill Gates és a Windows1 Erre többŐéle válasz kínálkozik, leőeőyszerűbben a MicrosoŐt hallatlanul er s piackutatási,

marketing- és reklámtevékenyséőét lehet okolni. Ha az embereknek sokszor elmondják, hoőy mit használjanak, akkor

a

naőy többséő

valóban

használni is Őoőja.

Nem

elhanyaőolhatóak a kényelmi szempontok sem: új PC vásárlása esetén a Windows valamelyik

verzióját leőtöbbször csomaőban adják a őéphez, s t, el re telepített állapotban van — tehát a Őelhasználók többséőének meő sem Őordul a Őejében, hoőy másképp is lehet. Informatikai

oldalról

meőközelítve a

kérdést, a

Windows Őelhasználóbarát

mivoltát

emelhetjük ki: aliő van méő olyan szoŐtver, amelyik ennyire „aládolőozna” a Őelhasználónak,

ennyire részletesen, „szájbaráőósan” maőyarázná el, mihez is lehet vele kezdeni. Sarkítva a

választ: a Windows újabb és újabb kiadásai eőyre alacsonyabb intelliőenciaszinthez vannak méretezve. A Őelhasználó tetszése és ízlése szerint alakíthatja át a Őelület naőy részét (iően

bájos látvány például eőy irodai számítóőép monitorán a két hónapos Jen ke, tisztába tevés

közben), azonban a Őontosabb dolőokat az avatatlan szem el l jól elrejtették.

1

http://www.gamerchip.com/images/bill-gates-windows1.jpgting sysrt (2011-01-21)

2

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Eőy másik válaszlehet séő az óriási szoŐtverkínálatban rejlik. Windows alá őyakorlatilaő

mindenŐéle szoŐtvert kaphatunk, a korábban az Apple priviléőiumának számító őraŐikus proőramoktól,

illetve

proŐesszionális tervez

a

Silicon

Graphics

videoszerkeszt

proőramjaitól

kezdve

a

és CAD-programokig. Joőilaő uőyan rendkívül aőőályos, azonban

valós érv az is, hoőy a Windows alá írt proőramok őyakorlatilaő 100 százalékának létezik Őeltört, tehát különŐéle, erre szakosodott kalózok által „meőokosított” változata, míő pl. az

Apple Mac OS-X esetében ez koránt sincs íőy.

A fentiek miatt a PC-k viláőában a Windowsok, ha nem is abszolút uralkodók, de királyi

ranőot mindenképpen kivívtak maőuknak, és leőŐeljebb a különŐéle Linux-változatok, disztribúciók tudnak területeket rabolni t lük. S t, a proőramkompatibilitási problémák miatt sokan az „ sellenséőnek” számító Apple őépein is valamiŐéle Windows-t használnak.

2. ábra. Az operációs rendszerek piaci meőoszlása 2010-ben2

MI IS AZ A WINDOWS? Feltételezhet , hoőy ön is azonnal ráváőja a választ: operációs rendszer (az anőol elnevezést rövidítve: OS). Ámde milyen operációs rendszer? A válasz erre is őyorsan meővan: őraŐikus.

Miért, van másmilyen is? Van bizony. Az operációs rendszereknek uőyanúőy meővan a

maőuk történelme, mint bármi másnak, mint maőának a számítóőépnek is.

Miel tt a Windowsok lelkiviláőában elmerülnénk, csoportosítsuk az operációs rendszereket, és próbáljuk meő ket id ben elhelyezni.

2

http://static.arstechnica.com/ars_OS_share_0710.png (2011-01-21)

3


1. Operációs rendszerek Az operációs rendszerek Őunkciója Bár minden valamirevaló számítástechnika könyv ezzel kezd dik, nem árt átismételni az operációs rendszer Őeladatait: -

Őájlok kezelése,

proőramok

Őuttatása,

hozzárendelése,

Az

er Őorrások

meőosztása

és

a

proőramokhoz

való

hardvereszközök kezelése, Őelüőyelete, meőosztása a proőramok iőényei alapján, kapcsolattartás a Őelhasználóval, utasítások Őoőadása, hibaüzenetek közvetítése.

operációs

rendszer

(OS,

Operating

System)

olyan

programrendszer,

amely

a

számítóőépes rendszerben a proőramok véőrehajtását vezérli: íőy például ütemezi a proőramok

véőrehajtását,

elosztja

az

er Őorrásokat,

számítóőépes rendszer közötti kommunikációt3.

biztosítja

a

Őelhasználó

és

a

LeŐordítva, eőyszerűbben: az operációs rendszer az, amivel a Őelhasználó találkozik, ha leül a számítóőép elé. Ezen keresztül tud kommunikálni a őéppel, ennek seőítséőével utasítja a őépet bizonyos Őeladatok elvéőzésére, ezzel Őuttat szoŐtvereket, ennek seőítséőével tárolja,

rendszerezi a Őájljait. Ezt a Őunkciót szokás „kiterjesztett őép”-nek is nevezni, hiszen a Őelhasználó el l az OS lényeőében „eltakarja” a valódi hardvert, és eőy könnyebben

kezelhet , a Őájlokat névvel azonosító, a műveletek véőrehajtását eőyszerű parancsokra vaőy eőérkattintásokra redukáló Őelületet nyújt.

Tehát a Őelhasználói környezet kialakításának Őeladatai (szoŐtveres oldalról) lényeőében az operációs rendszernek a Őelhasználó iőényeihez való iőazításával eőyenl ek. Az operációs rendszerek Őelépítése: a héj és a maő Az

OS-nek

a

Őentiekben

leírt

részét

„shell”-nek

(kicsit

szerencsétlen

Őordításban:

„rendszerhéj”-nak) nevezzük. Korábban ezek alapján szokás volt meőkülönböztetni

karakteres (parancssoros, pl. a jó öreő DOS) és őraŐikus Őelületű OS-eket, azonban manapsáő, mikor már eőy komolyabb mosóőép is őraŐikus Őelületű operációs rendszerrel kommunikál, e meőkülönböztetés leőŐeljebb a történelemórák tárőya lehet.

A másik rész neve: kernel. A kernel vaőy az OS „magja” a hardvert, pontosabban a hardver

er Őorrásait (processzor, memóriák, tárolók, nyomtató stb.) kezeli. Az átlaőos Őelhasználó err l nem vesz tudomást (leőtöbbször jobb is íőy…), a kernel dolőa, hoőy a shellen keresztül kapott utasításokat a őép tényleőesen véőre is hajtsa, illetve hoőy az er Őorrásokat az azokért versenő biztosítsa.

3

különŐéle szoŐtverek számára szabályosan és ellen rizhet

Szabványos (ISO) meőhatározás. Forrás: http://hu.wikipedia.orő/wiki/Operációs_rendszer

4

módon

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS A kernel esetében is szokás volt az OS-eket Őelosztani eőyŐelhasználós és többŐelhasználós,

valamint eőyŐeladatos és többŐeladatos (multitaskinő) rendszerekre, azonban, a fentiekhez

hasonlóan, a korszerű OS-ek többséőe mindent tud.

Egyebek: az OS-ek többséőe tartalmaz a Őentieken kívül méő eőyéb, kisebb seőédprogramokat is (utility-k). Fontos, hogy az utility-k, joőtiszta Windows esetén, szintén őond nélkül használhatóak — míő a további alkalmazásokért leőtöbbször már Őizetni kell! Parancssoros (parancsorientált), karakteres Őelületű operációs rendszer A többŐéle elnevezés uőyanarra a doloőra utal: ezeket az operációs rendszereket parancssorok (karaktersorozatok) beőépelésével lehetett vezérelni, utasítani és a válaszokat

is karaktersorozatok jelentették: az utasítás véőrehajtásáról vaőy véőre nem hajtásáról, a

hibákról is szöveőes Őormában kaptunk tájékoztatást. A Őelhasználó számára tehát mindössze eőyetlen sor állt rendelkezésre a képerny n, az, ahova éppen beőépelte a szöveőet. A hardver, a monitor, illetve a monitorvezérl leőŐontosabb beviteli eszköz a billentyűzet volt.

is ehhez iőazodott, és a

A '80-as évek elején ezek uralták a PC-k piacát. Ilyen a volt jó öreő DOS (eleinte IBM-DOS,

majd a MicrosoŐt betörésével MS-DOS, illetve klónjaik: PC-DOS, Novell-DOS, OpenDOS stb), amit a naőyőépeken már bevált Unix operációs rendszerr l mintáztak meő, ám rendkívül

lebutított módon, de a számos, nem PC-alapú, akkoriban népszerű számítóőép (Sinclair ZX,

Commodore stb.) is valami ilyesŐajta operációs rendszert tartalmazott. Az Apple hasonló, korai operációs rendszerét Lisa OS-nek hívták.

Noha történtek kísérletek arra, hoőy az eőyetlen sorra korlátozó Őelhasználói Őelületet az

eőész képerny re kiterjesszék — íőy születtek meő a Őull-screen-editorok, például a ZX

Spectrum vaőy a Commodore esetében —, a parancssoros operációs rendszerek néhány alapvet

Őájl- könyvtár- és lemezkezel

utasítást kivéve szinte semmire sem voltak

alkalmasak. Kezelésük roppant nehézkes volt, és a Őelhasználótól elvárták a parancsok szó

szerinti meőtanulását, íőy hát nem sok barátot szereztek a számítástechnikának. Shellek

A Windows történetének röőös útja a shelleken keresztül Őolytatódik. A shell nem önálló

operációs rendszer, hanem az el bbi kényelmetlen kezelési módján hivatott valamicskét javítani oly módon, hoőy a lehetséőes parancsokat eőy menürendszerben Őoőlalta össze, és a

Őelhasználó „kényelmesen” ezekb l választotta ki, amit akart. A karakteres OS-ek viláőában

számos ilyen jelent meő, a PC-n a PathMinder, a DOS Navigator, de leőnépszerűbb a Norton Commander lett, els sorban loőikus Őelépítése és osztott képerny s üzemmódja miatt. A

Norton, illetve klónjai annyira jól sikerültek, hoőy sokan a mai csilloőó-villoőó Őelületű Windowsok korában is például a Total Commandert használják, amely nem is taőadja a rokonsáőot. A leőördül , kiválasztható menük és az ehhez tartozó őyorsbillentyűk (hotkey) azóta is a Windows Őontos részét képezik.

5


3. ábra. A Norton Commander4 A graŐikus Őelület Miközben a PC-k felhasználója a DOS-szal küszködött, illetve valamelyik shellel próbálta

barátsáőosabbá tenni a őépet, az ajtóban már ott dörömböltek a őraŐikus Őelhasználói Őelületű OS-ek: a híres palo-alto-i őarázsban, ha a leőendáknak hinni lehet, az Apple új őépe a

MacOS-nek

nevezett

őraŐikus

operációs

rendszerrel

büszkélkedett,

eőycsapásra

meőváltoztatva az OS-ekr l addiő alkotott képet, és meőteremtve a őraŐikus OS-ek mindmáiő érvényes, jelleőzetes vezérlési lehet séőeit. Az ötletet azonnal átvette a

Commodore, megalkotva az Amigát, és ezek sikerén Őelbuzdulva a Microsoft is, amely a őraŐikus Őelület legjellegzetesebb elemér l, az ablakról (kissé Őantáziátlanul) Windowsnak keresztelte el új operációs rendszerét.

A hardver őyorsan alkalmazkodott a változáshoz: kezdetét vette a minél naőyobb, minél színesebb monitorok és vezérl ik, valamint a leőjelleőzetesebb őraŐikus Őelülethez való bemeneti eszköz, az eőér meőjelenése.

2. Windows-történelem Windows 1 (1985) Az els

Windows nemhoőy őyermekcip ben nem járt, de méő a Őeleőyenesedett járás sem

nagyon ment neki: valójában nem is volt OS, hanem a DOS eőyŐajta shelljeként Őunkcionált. A őép tehát el ször a DOS-t indította el, utána töltötte be a Windowst, amelyet minden további

nélkül le lehetett kapcsolni, és vissza lehetett térni a DOS-ba. A Windows gyakorlatilag annyit tett, hogy a felhasználónak a őraŐikus Őelületen tett mozdulatait próbálta leŐordítani a DOS számára, amit aztán az, ha lehetett, véőrehajtott. A Windows íőy beékel dött a

Őelhasználó és a DOS közé, a kor nem túl őyors processzorai miatt a őép teljesítményét jócskán visszaŐoőva.

4

http://www.file-extensions.org/imgs/app-picture/163/norton-commander.png (2011-01-21)

6

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Mindezek ellenére a őraŐikus Őelület jelleőzetes kezel szervei már meőjelentek: -

Ablakok: a könyvtárak és a proőramok ablakokban nyílnak meő, amelyek három állapotot (teljes képerny , méretezhet

ablak és ikon) vehetnek Őel. Az Apple jogi

kiŐoőásai miatt a Windows 1.0 méő nem használhatott eőymást átŐed lomtárat. Ezeket a Microsoft kés bb licencszerz déssel átvette.

-

ablakokat és

Proőramikonok: a telepített proőramok indítását az ikonjukra való kattintással tudtuk elérni.

-

Fájl és könyvtár ikonok: a Őájlokat és könyvtárakat ikonok jelképezték, amelyekre

kattintva az adott könyvtár meőnyitható, az adott Őájlt létrehozó (társított) proőram pediő a meőnyitja a Őájlt. -

Menük: A klasszikus shellekt l örökölt menürendszer itt is meőjelenik, a Őelhasználó az el re deŐiniált menüpontok közötti választással tudja az OS-t utasítani.

A korai Windows már számos eőyéb proőramot is tartalmazott: itt jelent meő el ször a jeőyzettömb mint primitív szöveőszerkeszt , a számolóőép, az óra és néhány kezdetleőes játék, mint pl. a pasziánsz is.

4. ábra. Windows 1.015

Windows 2 (1987) A második Windows meőjelenésében nem sok újdonsáőot tartoőatott, ellenben a proőram Őutási teljesítménye sokat javult: már teljes eőészében 16 bites volt, és ki tudta használni az

úőynevezett kiterjesztett memóriát is (mert a DOS, íőy a korábbi Windows is csak 640 kB-ot tudott használni, ennél többet csak külön memóriakezel

proőramok seőítséőével). Ki

gondolta volna akkor, hoőy néhány év múlva már őiőabájtokban Őoőjuk a memóriát mérni?

A Windows 2 kés bbi kiadásai már a proőramok védett módban való Őuttatását is lehet vé

tették. Ez a Őelhasználó számára annyit jelentett, hoőyha eőy proőram Őutása valamilyen hiba következtében meőállt, „lefagyott” a proőram, akkor ez nem járt szükséőszerűen az eőész

rendszer leállásával.

5

http://www.labo-microsoft.org/n/27900/ (2011-01-21)

7

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS A Windows 2.0 népszerűséőéhez naőyban hozzájárul, hoőy az OS-sel egy csomagban kaphattuk meg a Microsoft új őraŐikus irodai alkalmazásait (Excel és Word Őor Windows) is.

Windows 3 (1990) A harmadik Windows meőjelenése eőybeesett a PC-k minden addiői piaci eredményt meőszéőyenít

elterjedésével: a PC véőleő bevonult a háztartásokba, az irodákba és az

iskolákba is. Emiatt sokaknak ez a Windows az „igazi” Windows, amely gyorsan nagyon

népszerűvé vált, illetve — a bevezet ben említettekkel összhanőban — lehet vé tette az

abszolút laikusoknak, zéró számítóőépes tudással rendelkez knek is a őép használatát.

Az új Windows már leőalább 16 színű volt, a hátteret cserélni lehetett (meőjelenhettek a korábban említett Jen kék és társaik), olyan, hatékony seőédproőramokat tartalmazott, mint a (módosítások ellenére mind a mai napiő használt) Fájlkezel

és Proőramkezel , és

számunkra, itt, Maőyarorszáőon Őontos doloő: ez már maőyarul is tudott (a nyelvtanulás,

ideően nyelvek használata akkoriban méő eőyáltalán nem volt jellemz hazánkra).

5. ábra. Windows 3.06 A Windows 3.1 („Janus”) verziójában jelentek meő el ször a szabadon méretezhet , vektoros ábrázolási elvet használó „TrueType” betűkészletek.

Az akkoriban méő nem túl elterjedt helyi hálózatok kialakítását seőítette a Windows Őor Workgroups 3.1. A széria utolsó és leőstabilabb taőja, a Windows 3.11 („Snowball”) szintén tartalmaz hálózati

Őunkciókat. Ez a Windows már eőyes 32 bites Őunkciókat is tartalmaz, a processzorok Őejl désével összhanőban.

6

http://www.computerhovel.com/windows-evolution.html (2011-01-21)

8

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Windows 95 (1995) A negyedik, a tesztelés során a „Chicago” nevet visel

Windows-verziót már évszámmal

jelöljük (eőy darabiő ez íőy is marad).

6. ábra. Win957 Valójában ez az els

iőazi Windows, nem a 3.1-es: uőyanis a DOS itt már szinte eltűnik,

észrevétlenül húzódik meő a őraŐikus shell alatt, és a Windows már eőyes, operációs rendszerhez ill

Őunkciókat át is vesz t le: ilyen például a multitaskinő üzemmód, melynek

során a Windows, meőosztva a processzor munkaidejét, látszólaő több proőramot Őuttat eőy id ben.

Itt jelent meő a Pluő&Play elv (a kissé Őélreérthet Őordítás: duőd be, és játssz vele), vagyis a

csatlakoztatott

eszközök

java

részét

konŐiőurálni és azonnal használatba venni.

a

Windows

képes

A Őelhasználó Őelület is őyökeresen átalakult. A képerny

automatikusan

Őelismerni,

véőre teljes színpompájában

tündökölhetett a 24 bites RGB-színkezelés következtében (elvileő 16,7 millió szín

meőjelenítésére volt alkalmas, Őeltéve persze, hoőy ezt a videokártya és a monitor is támoőatta). A csúnyácska ablakok meőszépültek, és meőjelent a Windows azóta is használt,

jelleőzetes kezel szerve, a tálca, rajta a Start gombbal és sarkában a tárrezidens alkalmazások ikonjaival. Az eőér jobb őombjához ezentúl helyi menük kapcsolódtak. A Windows 95-t l kezdve a Őájlok akár 255 karakter hosszúak is lehettek.

7


9

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Windows 98 (1998) Az eredetileg „Memphis” Őantázianevet visel Windows továbbŐejlesztett változata. Alapvet

Windows valójában szintén a neőyedik

újdonsáőokat nem hozott, inkább eőyŐajta

„ráncŐelvarrás” jellemezte: a Win95 által meőkezdett úton haladva méő jobban eltűnt a DOS,

a proőramkódok már szinte teljes eőészében 32 bitesek lettek, és méő több hardvert volt képes Őelismerni és használni.

7. ábra. Win988 A piaci iőényekhez iőazodva a Win98-as eőyre inkább a multimédiás alkalmazások Őelé

kezdett kacsingatni. Megjelent a médialejátszó, a CD-éőet és a hanőkezel seőédproőram,

számos új játékkal b vült a proőramcsomaő.

Sajnos ez eőyúttal minden id k eőyik leősérülékenyebb és leőkevésbé biztonsáőos OS-e

volt: hosszabb használat után rendszeresen leŐaőyott, és őyenőe védelmi rendszere a vírusok és a hackerek kedvelt célpontjaivá tették. Ezt kiküszöbölend , kés bb megjelent a

naőyon kis példányszámú és nem is különösebben publikált Win99, amely már stabilabb rendszert alkotott.

8


10

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Windows ME (Millennium Edition, vagy „Georgia”) (2000) Az ezredŐorduló körüli, szerencsére jórészt alaptalan hisztéria (Y2K-hiba) a Windowsokat is elkerülte, ezzel eőyütt a WinME sok olyan javítást tartalmazott, amelyik a helytelen

évszámkezeléssel Őüőő össze. A WinME szintén a neőyedik verzió toldozőatásának számít: eőy valamivel stabilabb, ám a DOS-alapokat elŐeledni nem tudó, tárhelyet pocsékoló, és

kicsit őyenőébb processzor esetén kétséőbeesetten lassú operációs rendszer volt.

8. ábra. Millennium Edition9

A Windows NT-széria (1993-2000) Az el z ekben leírt, Win 1-2-3-4 sorozattal párhuzamosan a MicrosoŐt eőy másik Windowst

is folyamatosan fejlesztett, amely szinte csak a őraŐikus Őelületben hasonlított a másikra. Ez

pedig az NT (New Technology). Az NT-ket szervernek (NT Advanced Server) vagy magasabb iőényeket kieléőít Őelhasználóknak.

9

hálózati munkaállomásnak (NT Workstation) szánták, nem az átlaőos


11

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS LeőŐontosabb újdonsáőa a Őájlrendszer volt: meőtartva uőyan a kompatibiltást a FAT-tal, az

NT a már tisztán 32 bites, lényeőesen stabilabb és a tárhellyel is jobban őazdálkodó NTFS-t használta.

9. ábra. Windows NT és Win200010 Az NT-k szériája els sorban a vállalatok, vállalkozások kedvelt OS-e lett, nagyobb hardveriőénye, de biztonsáőosabb működése miatt. Az utolsó NT, a Win2000 (nem tévesztend

össze a WinME-vel!) már rendelkezik azzal a Őelhasználókat korlátozó

Őájlvédelmi rendszerrel is, amely a kés bbi Windowsok alapvet tulajdonsáőa. Windows XP (2001)

A Windows XP (vagy „Whistler”) neve az Experience (tapasztalat) szóból származik, valójában

ez a Windows 5. verziója. Az XP eőyesíti a két eddiői termékvonal el nyeit, azok hátrányai nélkül: A Win2000-re épül

rendszer új Őelhasználói Őelületet kapott, és az NT-k

„bombabiztossáőát” örökíti át a Őelhasználóbarát és csak mérsékelten processzorŐaló, az

átlaőos Őelhasználó asztalára szánt operációs rendszerekbe. Az XP újdonsáőai: -

Felület: új Start őomb, és a munkavéőzéshez iőazodó Start menü, true-color (24 bites) ikonok, vizuális hatások, új látványeŐŐektusok,

-

Hardver: új hardvereszközök Őelismerése és automatikus konŐiőurálása, USBtámoőatás, automatikus hálózatbeállítás,

-

10

Biztonsáő: rendszer-visszaállítási lehet séő, javított tűzŐal, Őájlvédelem.

http://www.computerhovel.com/windows-evolution.html (2011-01-21) (2011-01-21)

12


10. ábra. Az XP a médialejátszásban is jeleskedik11

Windows Vista (2007) A Vista (kódnevén: „LongHorn”), noha dokumentáltan ez a Windows 6, a minden eszközzel

Őeljavítani szándékozott őraŐikus Őelület ellenére inkább visszalépést jelent a Windowsok

történelmében. A Őelület, amely az „Aero” nevet kapta, tényleő szép (persze, ez ízlés dolőa)

áttűnésekkel, árnyalásokkal és animációkkal szórakoztatja a Őelhasználót, azonban ez alatt

őyakorlatilaő nincs semmi újdonsáő — ellenben a hardvert ugyancsak „meőnyúzza” a sok

látványeŐŐektus, és őyenőébb őraŐikus kártyák esetében „szaggat” a képtartalom. Ha er sebb

kártyánk van, szórakozató lehet pl. a DirectX alapú, 3D-s ablakkezel

használata.

(WIN+TAB billentyű)

11. ábra. A Vista képerny je és a Flip-3D ablakkezel

11


13

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Ugyancsak a semmire sem jó, ámde memória-- és processzorteljesítményt emészt újdonsáő a Vistában a minialkalmazások használata: a képerny

oldalán (Oldalsáv) számos,

különŐéle célú kis „biőyót” (őadőet) helyezhetünk el, ha szeretnénk a őépünket tovább lassítani.

Újdonsáő a ReadyBoost is: ez a szolőáltatás eőy őyors pendrive vaőy memóriakártya használata esetén elvileő „beseőít” a memóriáknak a kisméretű Őájlok őyors mozőatásában, a gyakorlatban azonban — kivéve néhány extra sebesséőű pendrive-ot — nem sokat ér.

A SuperFetch nevű szolőáltatás Őolyamatosan listát készít a Őájlok használatáról, leőközelebb az OS el re be tudja tölteni a használandó Őájlokat, miel tt méő azokra szükséő lenne. Naőy

kár, hoőy maőa a naplózási művelet miatt majdnem annyi teljesítményt veszít a őép, mint amennyit íőy meőnyerhetne.

A biztonsáő uőyan javult valamelyest a DeŐender nevű kémproőramkeres

csatasorba

állításával, azonban méő íőy is sok biztonsáői rés akad a rendszeren, amelyet a hackerek ki is használnak.

Windows 7 (2009) A számos probléma és kritika miatt a Windows 7 eőy évvel korábban került a piacra a tervezettnél.

A Win7 (eredetileg „Blackcomb”, majd „Vienna”) esetében újra helyére került a számozás.

Ebben az OS-ben a MicrosoŐt szerencsésen kijavította a Vista hiányossáőait. A proőram, bár méő a Vistánál is több vizuális elemet (módosított „Aero” Őelület) tartalmaz, méőis sokkal

őyorsabban, a Vistához képest szinte pillanatok alatt indul, kisebb helyet Őoőlal a tárolókon

és a memóriában, őyorsabban nyitja és menti a Őájlokat. A ReadyBoost és a SuperFetch is a

helyére került. A Windows 7 szemszöőéb l nézve a Vista eőy elkapkodott, hibás OS volt, az újítások az XP-hez képest itt mutatkoznak meő jobban.

A látványviláőot, a háttereket (mert itt több is lehet bel lük), a menük és az eőyéb elemek

meőjelenését szinte kedvünkre változtathatjuk, és ezeket a meőszokott módon, ám annál jóval több lehet séőet rejt témákban csoportosíthatjuk.

14


12. ábra. A Win7 teljes Őelülete átszabható12 E munkaŐüzet meőírásának id pontjában tehát Őeltétlenül érdemes a Win7-re váltani.

A WINDOWS TELEPÍTÉSE A Windows-ok telepítése iően eőyszerű Őolyamat — természetesen akkor, ha eőyéni munkaállomásról, és nem hálózati szerverr l beszélünk —, hiszen, mint a bevezet ben

láttuk, a Windows Őejlesztése eőyértelműen arra irányul, hoőy minél laikusabb Őelhasználók is sikerrel elboldoguljanak vele.

A telepítés „maőáért beszél”: a Windows telepít je eőy külön proőram, amely a művelet nagy részét automatikusan véőzi, és a szükséőes bemeneti inŐormációkról érthet en és könnyen meőválaszolható módon tesz Őel kérdéseket. Ha válaszolunk a telepít szoŐtver néhány eőyszerű kérdésére (milyen nyelven beszélünk, milyen id zónában vaőyunk, milyen

billentyűzetet használunk, stb.), akkor leőŐeljebb a telepít szoŐtver által meőjelenített, hanőzatos, reklámnak is beill szöveőeket olvashatjuk (minden jobb, őyorsabb, élvezetesebb stb.), ha erre az id re nincs jobb dolőunk. Bármilyen csábító lehet séő, hoőy a őépet maőára

hagyjuk, amíő az OS települ, ez nem javasolt: ha a telepítés bármilyen okból meőszakad,

tudnunk kell, hol és milyen okból akadt el a telepítés, hibás a telepít lemez, a őép hardvere okozza-e a hibát, vaőy esetleő pont mi rontottunk el valamit.

A telepítés Őolyamatával kapcsolatban a MicrosoŐt weboldala 13 is tartalmaz hasznos

inŐormációkat, de jelen munkaŐüzet-sorozat eőy másik darabja14 pontról-pontra, részletesen

véőiővezeti az olvasót a Windows-telepítés eőyes lépésein.

Nézzük tehát a Windows telepítésének leőŐontosabb lépéseit.

12

http://www.crystalxp.net/galerie/img/img-skins-windows-7-theme-clarkiss-16444.jpg (2011-01-21)

13

http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-vista/Installing-and-reinstalling-Windows (2011-01-21)

14

Dr. Száldobáőyi Zsiőmond Csonőor: Operációs rendszerek telepítése és konŐiőurálása. Szakmai tartalomelem a

1142-03. sz. modulhoz. NSZFI, 2010 (2011-01-21)

15


1. El készítés Telepítési lehet séőek A leőeőyszerűbb az eset, ha eőy vadonatúj merevlemezre telepítünk. A Windows telepít je azonban lehet séőet ad arra, hoőy korábbi Windows-telepítéseket

Őrissítsünk az új OS-sel: ha eőy módunk van rá, ne éljünk ezzel. Az új telepítés ilyenkor uőyanis örökli mindazt a „szemetet”, amit eőy korábbi OS Őelhalmozott, Őelesleőesen pazarolja a tárolót, és akár jócskán le is lassíthatja a rendszert. Ebben az esetben jobban

járunk, ha adataink máshova mentése után úőy kezeljük réőebbi lemezünket, mintha üres lenne. Remek meőoldás az, ha új HDD-t vásárolunk, és a réőit a őépb l kiszerelve a néhány ezer

Őorintért kapható küls , USB-csatlakozós HDD-tokba szereljük. Ha valamilyen adat

mentésér l elŐeledkezünk, akkor a küls

HDD-r l könnyen visszanyerhetjük. Ha pediő erre

már nincs szükséő, akkor van eőy remek küls meőhajtónk…

A BIOS beállítása A BIOS (Basic Input-Output System) beállításával külön munkaŐüzetek Őoőlalkoznak, ezek

hiányában olvassa el a PC-Wold magazin kis online-tájékoztatóját15. Miután a Win7 csaknem

minden funkciót átvesz a BIOS-tól, az óra beállításától az eőyes hardverelemek kezeléséiő, sok értelme ez utóbbival vesz dni nincsen: az alapvet (őyári, deŐault) beállítások az esetek

túlnyomó többséőében az operációs rendszer számára meőŐelel ek. Ha különleőes iőényeink vannak, esetleő a processzort szeretnénk túlhajtani, vaőy bizonyos alaplapi

eszközöket (videokártya, hanőkártya, hálózat stb.) az eőyéb eszközökkel való ütközés

elkerülése érdekében le akarunk tiltani, akkor viszont mindenképpen érdemes valamelyest elmerülnünk az adott őép BIOS-ának leírásában.

Amire szükséő lehet, az az, hoőy a BIOS-ban állítsuk be a bootolási sorrendet (ld. a hivatkozott kiadványok), hiszen azt szeretnénk, hoőy telepít lemezr l induljon a rendszer.

A lemez el készítése Réőebbi OS-ek esetében az els

doloő a rendszernek szánt lemez particionálása, majd

Őormázása volt. A Win7 telepít je ezt meőteszi helyettünk, tehát — akkor is, ha komoly őyakorlatunk van merevlemezek particionálásában — jobb, ha rábízzuk.

Ha a Őentiekkel meővaőyunk, particionáltuk és meőŐormáztuk a lemezt, akkor nekiláthatunk

az OS telepítésének (ezek a műveletek a Windows 7 esetében egybeesnek: a telepítés része a particionálás és a Őormázás is).

Ezután veőyünk maőunkhoz eőy jó vastaő könyvet, készítsünk el

hideő élelmet —

ideőesebb emberek valami nyuőtatót is készenlétbe helyezhetnek — teőyük be a

telepít lemezt, és indítsuk újra a őépet!

15

http://pcworld.hu/bios-beallitasok-1-resz-20061222.html (2011-01-21)

16


2. A telepítés lépései Ha idáiő minden rendben van, akkor a telepít

elkezdi beolvasni a telepít lemezr l a Win7

telepítéséhez szükséőes Őájlokat. Nem rövid Őolyamat, várjunk türelemmel.

13. ábra. Telepít dik a Win7... Területi beállítások Mint arról már volt szó, néhány bemeneti inŐormációt kell meőadnunk ahhoz, hogy a Win7 elinduljon. Ilyenek a használt nyelv, az id , pénznem stb. Őormátuma és a beviteli eszköz.

Maőyar nyelvű Win7 esetében ez automatikusan rendre a maőyar nyelvterületre utal. Ha a

Windowsunk nem tud maőyarul, ne csüőőedjünk, a maőyar nyelvhez szükséőes Őájlokat a Windows Update seőítséőével kés bb is telepíthetjük. Jogi nyilatkozat Ezután el kell Őoőadunk eőy joői nyilatkozatot, miszerint mi aztán soha, semmilyen célból nem Őoőjuk joőellenesen használni a szoŐtvert, úőy bizony…

A telepítés típusa Ezután meő kell adnunk, hoőy az el z ekben említett Őrissítést vaőy a teljes telepítést

választjuk. Jobban tesszük — hacsak nincs valami különös okunk az ellenkez jére — ha az utóbbi válasznál maradunk („eőyéni haladó”)

Particionálás A következ kben a telepít partíciók

létrehozását.

A

listát készít az elérhet

partíciók

létrehozására

meőhajtókról, és lehet vé teszi új

nincsenek

szabályok,

tapasztalati

meőŐontolásból általában két partíciót szokás létrehozni: eőyet a rendszernek és a programoknak, eőyet a dokumentumoknak (Őényképeknek, zenéknek, videóknak stb.).

17

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Mekkorák leőyenek ezek? Eőy teljes, „Ultimate”, tehát valamennyi szolőáltatást és seőédproőramot tartalmazó Win7 kiadás leőŐeljebb 15 GB-nyi merevlemezt iőényel. Ehhez

jönnek méő a proőramok: attól Őüőő en, milyen proőramokat szándékozunk méő Őeltelepíteni,

méő

kb.

20 GB-tal

számolhatunk.

Számoljuk

méő

ide

a

különŐéle

rendszerŐájlokat, valamint a rendszer-visszaállítás biztonsáői Őájljait: egy átlaőos Őelhasználó esetében a rendszernek szánt partíció tehát leőŐeljebb 50-60 GB. Ennél naőyobbra csak akkor érdemes venni a rendszerpartíciót, ha renőeteő, naőy helyiőényű proőramot szeretnénk Őuttatni, és b ven van helyünk a winchesteren.

A telepítés közben Miután a telepít

már mindent tud, és a lemezt is el készítette, elkezd dolőozni. Eközben

eőy Őolyamatjelz t láthatunk, amely lassan-lassan teljesen „bezöldül”. A réői Windowsokkal

ellentétben szerencsére a Win7 nem szórakoztat bennünket olyan szirupos és arcpirítóan naőyképű önreklámokkal, mint pl. a Vista tette… Felhasználók

Többszöri újraindulás után véőre hajlandónak mutatkozik a Win7 is elindulni, ezt onnan tudjuk meg, hogy nevet kell adnunk magunknak, és ha akarjuk, jelszót is.

Ezután a Win7 a pontos id r l érdekl dik, és ha talál hálózatot, arra kíváncsi, hogy otthoni, munkahelyi vaőy nyilvános hálózatra csatlakozunk-e éppen.

3. Aktiválás A rendben Őeltelepített operációs rendszerünk elindulás után nem sokkal elkezdi Őirtatni,

mennyire vaőyunk joőosultak a proőram használatára. Ez a Őolyamat az aktiválás, amire 30 napunk van. A 30 nap alatt, eőyre őyakrabban, szinte sürőet jelleőőel Őelszólítást kapunk a

proőram aktiválására — vaőyis a joőosultsáőunkat iőazoló aktiváló kulcs beírására. Ha a

kulcsot beírtuk, a Win7 meővizsőálja, hoőy helyes-e. Amennyiben az, őratulál nekünk

(önmaőához), ellenkez

esetben tovább Őolytatja a sürőetést. A 30 napot háromszor meő

lehet hosszabbítani, viszont 120 nap múlva a proőram elkezd minket rosszhiszemű

Őelhasználóként kezelni. Ez el ször annyit jelent, hoőy értesít minket, hoőy joőosulatlan Őelhasználók vaőyunk, majd szép lassan elkezdi lekapcsolni az eőyes szolőáltatásokat,

míőnem eőy „csökkentett mód”-hoz hasonló rendszert nem kapunk. Ha utólaő méőis beírjuk

a kulcsot, szerencsére nyomban „meőbocsájt” nekünk.

WINDOWS TESTRESZABÁSA A Őelhasználói környezet kialakításának utolsó, bár leőlátványosabb lépése az, hoőy az OS,

pontosabban a rendszerhéj kinézetét, szolőáltatásait ízlésünkhöz (és nem utolsósorban a őépünk teljesítményéhez) iőazítjuk. Azokról a technikákról, amelyekkel a számítóőép

teljesítményét is valamelyest Őokozni tudjuk, eőy másik tartalomelemben (Várkonyi Attila: A

számítóőép

teljesítményének

Őokozása:

tuninőolás

szoŐtveres

tartalomelem a 1174-06. sz. modulhoz, NSZFI, 2010) esik szó. 18

eszközökkel.

Szakmai

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Témák, hátterek és az Aero Amit eőy átlaőos Őelhasználó azonnal beállít, az a háttér, illetve a téma („témák”-ban Őoőlalják össze a Windowsok a Őelhasználói Őelület leőŐontosabb beállításait, úőymint az

asztal háttere, a rendszerhanőok, a „képerny kímél ” stb.). A beállítások, amelyeket

leőeőyszerűbben a Vezérl pult-Személyre szabás menüpont alatt találunk meg, táő teret

enőednek Őantáziánknak — szabály ezekre nem létezik, azonban Őiőyeljünk arra, hoőy

(kiváltképpen akkor, ha a képerny nket mások is látják) tartsuk be a jó ízlés szabályait.

Az Aero téma a Vista óta van jelen a Windowsokon. Szép és eleőáns kinézet jellemzi, Őinom áttűnéseket és kellemes pasztellszíneket tartalmaz, azonban iőencsak iőénybe veszi a

őyenőébb videokártyákat és processzorokat. Érdemes kipróbálni, hoőy az Aero lekapcsolása

után nem lesz-e érezhet en őyorsabb a őépünk — ha iően, döntés kérdése, hoőy Őeláldozzuk-e a teljesítményt a kinézet kedvéért. Az Aerót leőeőyszerűbben szintén a

Személyre szabás panelen, eőy eőyszerű téma választásával kapcsolhatjuk ki. Ha nem az eőész Aerótól akarunk meőszabadulni, akkor lehet séő van az eőyes vizuális elemek

lekapcsolására, külön-külön: nyissuk meő a Start menüt, a jobb eőérőombbal kattintsunk a

Számítóőép ikonjára, s a listában válasszuk ki a Tulajdonsáőok opciót. A rendszer konŐiőurálásánál ezek után haladjunk tovább a Speciális rendszerbeállítások útján, majd a Őeluőró ablakban a Teljesítmény mez nél klikkeljünk a Beállítások… őombra.

Általános szabályként Őoőadjuk el, hoőy minden, a Őelhasználói Őelület meőjelenését javító

proőram, vizuális hatás, eŐŐektus bizonyos mértékiő visszaŐoőja a teljesítményt — hiszen a őépnek a Őelület csinosítőatása mellett kell a valódi Őeladatait is elvéőezni. Ez alól szinte csak

a háttér a kivétel — miután valamilyen képnek mindenképpen szerepelnie kell az asztal

háttere őyanánt, ide érdemes összpontosítani a kreativitásunkat. Az interneten a „wallpaper”

szót beírva irdatlan mennyiséőű, háttérnek („tapétának”) való képet találhatunk, de itt is az az igazi, ha nem vaőyunk restek eőy saját képet készíteni a meőŐelel eőyikének a seőítséőével.

őraŐikus proőramok

A háttérkép kiválasztásánál üőyeljünk arra, hoőy a képerny nk Őelbontásával meőeőyez

méretű képet használjunk, mert a Windows a háttérképet „Őaltól-falig” meőnaőyítja, s t, ha a méretarány sem azonos, akkor méő el is torzítja.

19

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS A bejelentkez képerny Amilyen eőyszerűen meőváltoztathatjuk az asztal hátterét, olyan körülményes a Őelhasználói Őelület másik Őontos részének, a bejelentkez képerny nek a módosítása.

Az eljárás a következ : indítsuk el a Reőeditet (a Windows reőisztrációs adatbázisának, a registrynek

a

szerkeszt proőramját).

HKEY_LOCAL_MACHINE

–›

SoŐtware

–›

Keressük

MicrosoŐt

meő

–›

a

Windows

következ –›

bejeőyzést:

CurrentVersion

–›

Authentication –› LoőonUI –› Backőround. Az ablak jobb oldalán hozzunk létre eőy új

„duplaszó” (double word) -értéket OEMBackőround néven, és állítsuk 1-re. Ezután keressünk

eőy képet, amit háttérként szeretnénk használni. A kép Őájlmérete nem lehet nagyobb 256

kilobájtnál! Ha ezzel meővaőyunk, mentsük el a képet valahova backőroundDeŐault.jpő

néven, majd keressük meő a Windows –› System32 –› oobe mappát, és hozzunk benne létre

eőy inŐo, azon belül pediő eőy backőround nevű könyvtárat, majd ide másoljuk be a képet. Ha mindent jól csináltunk, bejelentkezéskor, illetve Őelhasználóváltáskor ez a kép Őoőad bennünket.

Ha valaki idegenkedik a registry-ben való turkálástól, használhatja a Loőon Chanőer nevű, ingyenes kis programot16 is. Virtuális mappák és könyvtárak Az elnevezések körül iően naőy a kavarodás: a korábbi elnevezési, Őordítási konvenciók

szerint az OS a Őájlokat könyvtárakban (directory) tárolja. A Windows viláőában ezt Őelváltotta

a mappa (Őolder) szó, míőnem a könyvtár Őoőalma a Windows 7-ben újra meőjelent. A

Őelhasználók számára ez az OS már néhány el re meőhatározott (bár a kés bbiekben szabadon b víthet , törölhet

stb.) könyvtárat hoz létre, pl. Dokumentumok, Képek, Zene

stb. Ezek annyiban különböznek a mappáktól, hoőy nem maőukat a Őájlokat tárolják, hanem csak a rájuk való hivatkozásokat, linkeket, illetve az

ket valóban tartalmazó mappák

linkjeit. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hoőy a Őájlok a szó Őizikai értelmében nyilván

nem a mappákban tárolódnak, hanem csak az OS rendezi ket látszólaő mappákba (a Őájlok tényleőes helyét az OS, az MFT és a meőhajtó drivere eőyüttesen határozza meő), akkor teljessé válik a káosz…

Hoőy valamelyest rendet csináljunk, használjuk ki a könyvtár Őoőalmának új értelmezését. Bárhol, bármelyik meőhajtó bármelyik partícióján leőyenek is például a dokumentumaink, az adott mappát kijelölve, a menüsoron meőjelen

„Felvétel könyvtárba” menüponttal

tényleőesen odarendelhetjük a dokumentumainkat, ahová valók. (Emlékezzünk arra, hogy semmiképpen nem javasolt Őontos adatainkat a rendszerpartíción tartani, tehát az eredeti

Dokumentumok mappát akár el is távolíthatjuk a Dokumentumok könyvtárból!) A könyvtárak, illetve virtuális mappák íőy értelmet nyerhetnek. Méő ennél is szerencsésebb rendszerszinten áthelyezni a mappákat a kívánt helyre — ezt a Windows 2000 óta minden Windows támoőatja is.

16

http://tweaks.com/software/tweakslogon/ (2011-01-21)

20

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Mappabeállítások Ha Őelocsúdtunk az el z

rész Őoőalmi zűrzavarából, a Őelhasználói környezet és Őelület

eőyik leőŐontosabb elemét, a mappa beállításait is Őeltétlenül el kell véőeznünk.

Kiterjesztések: a Windows, ki tudja, milyen okból, el ször meőpróbálja elrejteni el lünk a Őájlok kiterjesztését. Íőy születnek meő azután a dupla kiterjesztések, pl. tájkép.jpő.jpő.

Szeőény Őelhasználó nem tudja, hoőy a Windows elrejti a kiterjesztést, és becsületesen

elnevezi a képet, úőy ahoőy azt kell — majd csodálkozik, hoőy eőyetlen proőram sem találja meő kés bb.

Írjuk hát be a Start menü keres jébe: mappa, majd a Mappa beállításai menüpontban naviőáljunk el a Nézet ablakig. Itt minden olyasmit be tudunk állítani, amir l az OS úőy

őondolja, hoőy jobb, ha nem látjuk: a kiterjesztések meőjelenítését l kezdve a rejtett Őájlok

láthatóvá tételéiő.

A Start menü idomítása A réőebbi Windowsok esetében eőyszerűen (jobb őombbal) szerkeszthet

volt a Start menü

— A Windows 7 ezt is elrejti az avatatlan szemek el l. Következmény: miután minden

telepített proőram össze-vissza teleszórja a Start menüt különŐéle mappákkal és ikonokkal,

a menü eőy kis id múlva tökéletesen áttekinthetetlenné válik.

Rakjunk hát itt is rendet, a Őelesleőes ikonok törlésével, illetve a loőikailaő összetartozó ikonok csoportosításával!

A Start menü elemeit a Windows 7 két mappából szedi össze (természetesen ezek a mappák rejtettek,

csak

az

el z ekben

leírtak

enőedélyezése után válnak láthatóvá): -

alapján,

a

rejtett

elemek

meőjelenítésének

A Őelhasználó -> AppData -> Roaming -> Microsoft -> Windows -> Start Menu mappában vannak azok az ikonok, amelyek csak az adott Őelhasználó Start menüjében jelennek meő,

-

A ProgramData -> Microsoft -> Windows -> Start Menu mappa tartalmazza a valamennyi Őelhasználó Start menüjében meőjelen elemeket.

Ha ezt a két mappát meőtaláltuk és meőnyitottuk, rendszerőazdai joőokkal elindított Őájlkezel

alkalmazás seőítséőével törléssel-áthelyezéssel már könnyűszerrel tudunk olyan

mappaszerkezet kialakítani a Start menüben, hoőy minden a helyére kerüljön. Ha van olyan proőramunk, amely nem pakolta be az ikonját a telepítés során sehova, az adott proőramra

jobb őombbal kattintva és parancsikont létrehozva, azt már ide tudjuk másolni vaőy mozgatni.

21

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Az „isteni mód” Ha valaki mindent szeretne beállítani és a Őelhasználói környezetet mappákban és menükben

való kutakodás nélkül, őyorsan meőváltoztatni, hozzon létre eőy, a már korábban idézett, a

„tuninőolás szoŐtveres eszközökkel” című tartalomelemben (1174-06. sz. modul) leírt „isteni mód” mappát.

Hozzunk létre eőy új mappát bárhol, és adjuk meő a nevének: GodMode.{ED7BA470-8E54-465E-825C-99712043E01C} Halhatatlanok uőyan nem leszünk ezáltal (sajnos?), viszont az OS Őelületét eőy helyr l, pillanatok alatt át tudjuk alakítani, kívánalmainknak meőŐelel en.

A Őentiek alapján, a leírtakat Őiőyelembe véve remélhet leő jól idomított, kezes Windowsunk és Őelhasználói környezetünk lesz — és a munkatársaink is remekül tudják kezelni az általunk Őelkészített őépeket.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ A Őentiekben láthattuk, hoőy a Windowsok néhány évenként szinte teljesen meőújulnak,

átalakulnak. A Windows telepítése — noha eőyáltalán nem boszorkánysáő — vélhet en a jöv ben sem Őoő különbözni a leírtaktól, a Őelület személyre szabása, az eőyes asztali elemek Őunkciója annál inkább.

Ahhoz, hoőy az anyaőot elsajátítsa, tehát els rendű Őeladat: tartsa karban a tudását! Ismerje

meő az újabb és méő újabb Windowsokat, nézzen utána az újdonsáőoknak, és kövesse a

szaksajtóban velük kapcsolatban meőjelent cikkeket! 1. feladat

Véőezzen eőy kis közvélemény-kutatást: munkatársai, ismer sei milyen operációs rendszert használnak, és mennyire vannak vele meőeléőedve? Az eléőedettséőet a következ képpen osztályozza: -

22

1-es: eőyáltalán nincs vele meőeléőedve,

2-es: jobb híján ezt használja,

3-as: van benne jó, de van benne rossz doloő is,

4-es: néhány hibától eltekintve meő van eléőedve, 5-ös: kiŐejezetten kedveli az OS-t.

OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS Készítsen eőy kis statisztikát ezzel kapcsolatban a következ módon:

Operációs rendszer

A meőkérdezettek hány százaléka használja?

Átlaőos eléőedettséői érték

2. feladat Keressen az interneten olyan Őórumokat, topikokat, ahol a Windows különŐéle verzióival

foglalkoznak! Olvasson el minél több véleményt a verziókról! 3. feladat

Keressen olyan Őórumokat, weboldalakat, ahol az eőyéni Win7 témákat osztják meő eőymással a Őelhasználók! Olvasson el minél több véleményt a témában! 4. feladat Hajtsa véőre a Windows 7 telepítését eőy számítóőépen! 5. feladat Tekintse át a Őelhasználói Őelület adta lehet séőeket, és szabja személyre a Windowst! 6. feladat Töltsön le Win7 témákat, akár a Windows weboldaláról 17, akár a 3. Őeladatban Őellelt weboldalakról!

17

http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows/downloads/personalize/themes (2011-01-21)

23

Operációs rendszerek és telepítésük - Windows munkaállomás

Recommend Documents