Operációs rendszerek. A mai program

Operációs rendszerek I/O és fájlkezel alrendszer

Operációs rendszerek

1

A mai program • • • • •

Az I/O alrendszer, különböz látásmódokkal Eszközök osztályai, eszköz-driverek Logikai diszk, partíció fogalom Fájlok, szervezettség, elérés Fájlrendszer megvalósítási feladatok – jegyzékstruktúra megvalósítás, – blokk hozzárendelés fájlokhoz, – szabad blokk menedzselés.

• Unix fájlrendszer.


2

Az I/O alrendszer feladatai • Elrejteni az eszközök specialitásait • Kényelmessé tenni az eszközhasználatot • Menedzselni az eszközöket, fájlokat – védeni azokat, ütemezni, konkurens vagy kizárólagos hozzáféréseket biztosítani.

• (A fájl absztrakció a felhasználók által leginkább ismert és használt absztrakció, amit az operációs rendszer nyújtani tud.)


3

Eszközök, másodlagos tárolók, fájlrendszer I/O alrendszer, eszközök Hozzáférések Eszköz driverek Másodlagos tárolók Buffer cache Fájlrendszer megvalósítás Jegyzékstruktúra, attribútumok rögzítése Blokkhozzárendelés Blokkmenedzselés Operációs rendszerek

4

I/O rendszer a felhasználó szemszögébl • Szimbolikus neveken látja az eszközöket, fájlokat – Lát eszközöket (köztük logikai eszközöket), – látja a fájlok halmazát (file pool), – lát hierarchiát (ösvény, jegyzék stb. fogalmak, ezek “rendeznek“), fájl névteret.

• A felhasználói felülettel (burok, v. GUI és segédprogramok) kezeli ezeket (készít, töröl, másol, mozgat, eszközt kezel stb.) • Ismer tulajdonossági és hozzáférési kategóriákat (védelem), beállít ilyeneket. •

Bizonyos OS-ekben észlel fájl szervezési és fájl elérési módokat. Operációs rendszerek

5

A programozó látásmódja • (Nyitott) csatornákat (stream) lát. Ezek azonosítója: fájl-leíró/pointer. • Nyithat/zárhat csatornákat (open, fopen, close, fclose). Nyitni: több dolgot jelent: – csatorna azonosítót kreál, pozíció indikátorral, – a csatornát összeköti szimbolikus névvel, – védelmeket kezel, beállít.

• Azonosított csatornákon adatokat (byte/karakter, rekord, blokk stb.) mozgat. Ez függ az elérési módtól: – szekvenciális eléréssel, – direkt eléréssel. Operációs rendszerek

6

A programozó látásmódja • Fájl nyitó-záró rendszerhívások – A fájlleíró processzenkénti objektum

• Az adatmozgató rendszerhívások: read, write, put, get, putchar, getchar, seek stb.

• Néha külön rendszerhívások a jegyzékekre opendir, readdir, rewinddir, mkdir, rmdir stb.


7

A programozó látásmódja Proc A fd1=open(”/etc/passwd”, O_READONLY) fd2=open(”local”, O_RDWR) fd3=open(”/etc/passwd”, O_WRONLY)

Proc B fd1=open(”/etc/passwd”, O_READONLY) fd2=open(”private”, O_RDWR)

Proc A descriptor table 1 2 3

File table Count 1 R Count 1 R

4 5 6

Inode list

Count 3 /etc/passwd Count 1 Count 1

RW

Count 1

./local

W

Count 1

./private

Proc B descriptor table 1

Count 1 R

2 3 4 5 6

A kernel globális táblái


8

Az OS I/O alrendszere • A kernel struktúráknál láttuk: van külön I/O alrendszer • Ennek feladata: – vezérlés, – interfész biztosítás, – védelem és menedzsment biztosítás.

• Alapelvek: – – – – –

Réteges struktúra, eszközfüggetlenség biztosítása, célszeren elosztott a hibakezelés, szinkronitás-aszinkronitás biztosítása, osztható és dedikált eszközök, fájlok is kezelhetk.


9

I/O alrendszer szerkezet Névtér kezelés (dirs, paths), védelem kezelés (rwx), adatfolyamok azonosítása Adatfolyamok kezelése, elérések (seek, direkt (random) elérés, soros elérés) Az adatfolyamok blokkokra való Adatfolyamok Adatfolyamok leképzése (blokk allokáció) szrése (vezérl szrés nélküli karakterek továbbítása Diszk buffer cache (diszk elérés átalakítása) gyorsítása) Disk drivers

Disk drivers

Device drivers


Device drivers 10

Unix I/O alrendszer

system call interface to the kernel socket network protocols

plain file

cooked disk interface

file system

raw disk interface

raw tty interface

cooked tty

line disciplines

block buffer cache network drivers

block device drivers

character device drivers hardware

11


12

NT I/O Manager alrendszer


A Linux többréteg fájlrendszere Process 1

Process 2

Process n User mode Kernel mode

VIRTUAL FILE SYSTEM ext2

msdos

minix

…

proc

Buffer cache Device drivers

File system


13

Az eszköz „driverek” • Rutinkészlet + táblázatok + pufferek • “Megszólíthatók“: – felülrl (call, IRPs), – alulról (IT).

• Három f részük: – Auto-konfigurációs, inicializáló rutinok (egyszer futnak, az eszközt inicializálják), – I/O hívások rutinjai (Call-lal többször is megszólítódnak, alapvet szolgáltatók), – IT handlerek (IT-vel többször is).


14

Az eszköz driverek „fels” rétege • Setup: paramétereket juttat a driverhez – automatic detection – a setup argumentumokkal

• Init: eszköz jelenlétét teszteli – Hívódik a kernel inicializáláskor – bels adatstruktúrákat, regisztereket generál az eszköz számára

• open & release: inicializál standard értékekkel – hogy adminisztrálni lehessen az eszközt – visszaad/megszüntet egy leírót az eszközhöz – processz nyithat kizárólagosan magának, vagy osztottnak Operációs rendszerek

15

Az eszköz driverek „középs” rétege • Read & Write: a szokásos szolgáltatások • IOCTL: eszköz-specifikus parancsok készlete • Select: vizsgáló – vizsgálja, hogy lehet-e írni, olvasni – a lekérdezs (polling) technikához jó – nem minden eszközhöz, és lehet az IOCTL-ben

• Mmap: leképzés a felhasználói címtartományra – nincs minden eszköznél, de – fájlrendszert tartalmazónál hasznos lehet

• Lseek: indikátor mozgató – Nincs minden driver-nél, lehet IOCTL-ben Operációs rendszerek

16

Az eszköz driverek „alsó” rétege • IT kezelk: értelemszeren • Check_media_change & revalidate: – blokkos cserélhet eszközhöz – észreveszi a medium cserét, annak paramétereivel aktualizálja az adatstruktúrákat – kérdés, hogy ne a fels réteghez tartozónak vegyük-e


17

A DLLs & VxDs • DLL: Dynamic Link Library – Csak ha kérelem van, akkor töltdik be (egyfajta overlay) – Kérelmeket fogad és szolgál ki (sokszor úgy, hogy a kérelmeket speciális formában továbbadja)

• VxD: Virtual anything Device – A rétegezettségi koncepció miatt virtuális eszközöket valósít meg – A "kezel" rutinjai valószínleg nem IT-vel szólítódnak meg (hanem call jelleggel, pl. IRP-vel) – Elvileg lehet DLL


18

Milyen eszközök vannak? • Karakteres eszközök (pl. billenty, soros port, képerny, analóg-digital átalakító stb.). – – – –

Strukturálatlanul (pl. karakter-folyamként) kezel, (Néha sor (line) strukturáltság van!) De! A driver fölött szrés lehet. Diszk is kezelhet karakteresen.

• Strukturált (blokkos) eszközök (diszkek). – blokkos I/O-val is kezelhetk, – fájl-rendszer is alakíthatók ki rajtuk, – a buffer cache gyorsító mechanizmuson át használjuk


19

Diszkek, blokk orientált eszközök • Blokknyi egységben történik az adatáramlás. • Oldal-sáv-(cilinder)-szektor (blokk) fogalmak – adattárolási egység a szektor (blokk), – oldal-sáv-szektor címek léteznek,

• Az oldal-sáv-szektor címek leképezhetk folyamatos logikai blokkcímekre (ezt a kontroller végezheti): felülrl 0-n-ig számozott blokkok sorának láthatjuk. • Logical Disk képezhet a fizikai diszkre. Oka: egységesítés, egyszerbb driverek.


20

Logikai diszk, partíció • Egy fizikai diszken több 0-ni -ig számozott blokk sora, több logikai diszk a képzet. • Mindegyiknek saját szimbolikus neve van. • Mindegyiknek saját driver-e van. • A partíciók (egyes OS-eknél) átlapolódhatnak. • Egy partíciót kijelölhetünk – – – –

egy OS boot területének (errl indítunk), kilapozási/kisöprési területnek (virt. mem.), egy OS fájlrendszer területének, hibás blokkok helyettesít területének (ma már nem szükséges). Operációs rendszerek

21

A particionálás • Részben az OS-tl független dolog! – “Alacsonyabb“ szint SW-ek kellenek • a partíció létrehozásához, • a boot partíció kijelöléséhez, • a “magasabb“ driver-ek támogatásához.

– Alacsonyabb? Mi általában egy OS-t használunk. ezek a SW-ek szinte minden OS-ben megvannak, használhatók (akár más OS “javára“).

• A partíciókat az OS-ek nem egyformán kezelik. Vannak OS-ek, melyek pl. kötött számú partíciót engednek, nem mindig látják egymás fájlrendszereit stb. Operációs rendszerek

22

Diszkek, partíciók - kötetek • Partícionálással egy nagy diszket részekre osztunk • Néha szükség lenne kisebb diszkeket (partíciókat) összevonva, egyetlen nagy diszkként "látni": ez a kötetesítés • Némely OS tudja ezt … pl. AIX, Windows, NT • A kötet: logikai diszk, szervezhet rá fájlrendszer … van drivere ...


23

A Unix eszközök szimbolikus nevei • Unix-ban minden fájl. Az eszközök: speciális fájlok, a /dev/ jegyzékben, aljegyzékeiben ... • Tartalmuk (rövid): – major device number: azonosítja a kontrollert, – minor device number: azonosítja a • tényleges eszközt (pl. logikai diszket), és a • device driver-t.


24

Partíciókra osztás Unixban 0

1

2

3

4

5

6

7

8

n

9

/dev/dsk/0s0

/dev/dsk/0s1

/dev/dsk/0s2 /dev/dsk/0s3

/dev/dsk/0s4

/dev/dsk/0s5

/dev/dsk/0s6 Operációs rendszerek

25

A fájlok • Mi a fájl? • Fájl szervezettség (organisation) lehet – Byte-ok sora (nincs szervezettség), csakis a processzek strukturálhatnak. – Rekordok sora (szekvenciális). A rekordokban mezk. Fix, változó rekordhossz, rekordok blokkokba csoportosítva stb., mindezek a fájlban (fájlrendszeren) rögzítettek. Nem minden OS biztosítja. – Index-szekvenciális szervezettség rekordok: egyes mezk a rekordokban kulcsmezk, ezek rendezettek, a rekordok gyors keresését teszik lehetvé. Nem minden OS biztosítja.


26

A fájlok • A fájl elérés: – soros elérés: egy adatelem (byte, rekord) eléréséhez az elzeken “át kell jutni“. Minden szervezettségnél lehetséges.

– direkt (random) elérés: egy adatelem eléréséhez nem kell a többiekkel foglakozni. Indexelt, fix rekordhosszúságú rekord és szekvenciális szervezettségnél. Változó rekordhossz esetén nem lehetséges. (A Unix seek hívással lehetvé teszi. )

• Fájl típusok a tartalmuk szerint is kialakíthatók (text, dokumentum, futtatható, bináris, jegyzék, fifo stb.) Operációs rendszerek

27

A fájlok • Fájl attribútumok: – – – – – – – –

név, készítési, módosítási, elérési dátumok/idk, tulajdonossági és védelmi információk, szervezettségi adatok (hossz, rekordhossz, blokkolási tényezk stb.), néha a tartalom szerinti típusukra vonatkozó adatok, a logikai diszken való elhelyezkedésükre vonatkozó információk stb. Operációs rendszerek

28

Fájlrendszer megvalósítások • Partíciókra szervezhetünk fájlrendszert. • 3 dolgot kell megoldani valahogy: – adott (szimbolikus) fájlnévhez hogyan rendelhetjük az attribútumokat, kiváltképp a fájl “testét“ képez blokkokat? (Megfelel sorrendben persze.) (Keresni, hozzáfzni, elengedni blokkokat) – A partíción a szabad blokkok menedzselése hogyan történjen? (Keresni szabad blokkokat, elengedni (szabaddá tenni) blokkokat.) – Kiindulás: jegyzékstruktúra alakítandó ki. Rögzíteni kell az attribútumokat is. Operációs rendszerek

29

Blokkhozzárendelés fájlokhoz (A) Folyamatos allokáció – Jegyzékben a név mellet a kezd blokk cím és a hossz. A fájl blokkjai egymás után, folyamatosan – Egyszer, teljesítményre optimalizált allokáció – Fájlkészítésnél megbecsülni a várható hosszt, választani a lehetséges szabad folytonos területekbl (best-, worst-, next fit) – Nehézkes a hozzáfzés (append) meglév fájlhoz. – Fregmentálódik a partíció, idnként compaction szükséges – Tisztán ezt ma már nem használják – HPFS/NTFS kiterjesztésein (extent, run) folyamatos allokáció van. Annyira mégsem elavult? Operációs rendszerek

30

Blokkhozzárendelés fájlokhoz (B) Láncolt (lista) allokáció – – – –

Jegyzékben a név mellett az els blokk címe (esetleg hossz). Az adott blokkban mutató a következ blokkra. Az utolsó blokkban a mutató a véget jelez(het)i. Egyszer, nincs partíció-fregmentáció, van ugyan fájlfregmentáció, könny a hozzáfzés stb. – Gond: hosszú fájlok végének eléréséhez végig kell menni a láncolt listán. – Gond: A mutató a blokkokon “elvesz“ területet a fájl adataitól. Hossz-számítás.


31

Blokkhozzárendelés fájlokhoz (B) Láncolt listás allokáció

File a, starts at 4

7 a els blokkja 4

a második blokkja 7

File b, starts at 6

NULL a utolsó blokkja

12 b els blokkja

2

6


b második blokkja 12

NULL b utolsó blokkja 28

32

Blokkhozzárendelés fájlokhoz (C) Indextáblás allokáció – A jegyzékben az els blokk/els index (és a hossz). – Indextábla: egy bejegyzése egy-az-egy megfeleltetésben a blokkokkal (i-edik bejegyzéshez az i-edik blokk tartozik). Az indextábla kötött helyen a diszken. – Egy bejegyzés az indextáblában ketts jelentés: • a bejegyzés index-száma jelzi, az ugyanolyan számú blokk a fájl blokkja. • maga a bejegyzés a soron következ blokk (egyben index is), vagy a lista vége.

– Tulajdonképp láncolt lista, de a mutatók ki vannak emelve az indextáblába. – Nem zárja ki az optimalizált allokációs lehetségeket Operációs rendszerek

33

Indextáblás allokáció indextábla 0 1 2 3 File a, starts at 4 4 5 File b, starts at 6 6 7 8 9 10 11 12 13 … 28 ...

NULL 7 12 x

y … NULL ...


blokkok 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 … 28 ...

a utolsó blokkja a els blokkja b els blokkja a második blokkja

b második blokkja … b utolsó blokkja ...

34

Blokkhozzárendelés fájlokhoz (C) Indextáblás allokáció (folyt) – Egyszer. Ma is használatos. Közepesen gyors hosszú fájloknál is (Csak az indextáblát kell végigolvasni). – Gond: nagy blokkszámnál nagy az indextábla. Megoldása: • Blokkokat “cluster“-ekbe szervezik, az indextábla ezeket címezi. • Persze, területvesztés lehet itt. • In-core indextábla pedig gyorsítja az elérést.

– Ilyen a VAX/VMS, és tulajdonképpen a DOS FAT is.


35

Blokkhozzárendelés fájlokhoz (D) • I indexes, i-bögös, i-listás allokáció (i, inode, i-list) (Unix, Linux ext2 stb.) • Egyéb, vegyes, i-listához hasonló bögös megoldások (HPFS, NTFS stb.)


36

Szabad blokk menedzselés (A) • Bit térképes (bitmap) – Kötött helyen a bit-térkép. Lehet elosztott térkép is. – Egy-az-egyes megfeleltetés egy bit és a blokkok (clusterek) között. – Ha egy bit bebillentett: azt jelenti, a hozzá tartozó blokk foglalt. – Ilyen a VAX/VMS, HPFS, NTFS, Linux ext2 – Bit térkép helyett mez-térképes is lehet (ilyen a DOS FAT, a VFAT). A FAT egybevont indextábla és szabad blokk/cluster menedzsel térkép: egy bejegyzés harmadik funkciója: a foglaltság jelzése. – Tetszleges allokációs politikát kiszolgálhat. Operációs rendszerek

37

Szabad blokk menedzselés (B) Láncolt listás szabad blokk menedzselés – Kötött helyrl indulva mutató egy szabad blokkra, melyben mutató van a következ szabad blokkra s.í.t. – Hátránya, hogy a lista kezelése lassú (diszkmveletek kellenek). – Egyszer allokációs politikája lehet: lista elejérl allokálunk, lista elejére tesszük a felszabadulót. (Esetleg a végére.)


38

Szabad blokk menedzselés (C) Szabad helyek csoportjainak listája – (Az elz teljesítményének javítására) – Kötött helyrl indulva egy blokk mutatókat tartalmaz szabad blokkokra, – egy mutatója viszont további olyan blokkra mutat, ami további szabad blokkok csoportját jegyzi fel s.í.t. – Blokk foglalás esetén a lista elején lév blokkon feljegyzett szabad blokkokat allokáljuk, blokk felszabadításkor ide tesszük a felszabadult blokkok mutatóit. Belátható a teljesítmény javulás: kevesebb I/O mvelet. – Ha a lánc eleji blokkról „kifogytak” a szabad blokkok, maga a lánc eleme is felhasználható (Unix s5fs megoldás)! Operációs rendszerek

39

Szabad blokk menedzselés (D) Egybefügg szabad területek nyilvántartása – Kötött helyen lév táblázat bejegyzései az egyre magasabb cím, egybefügg szabad blokkcsoportok kezd mutatóját és blokkban mért hosszát tárolják. – Hozzá ill allokációs politika a folyamatos allokáció (best-, worst-, next fit). – A lapozó eszköz menedzselésénél szokták alkalmazni


40

Jegyzék implementációk • A jegyzék is fájl. Blokkhozzárendelés jegyzékhez akár a szokásos fájlhoz való blokkhozzárendeléssel, akár speciálisan történhet. • Tartalma: bejegyzései fájlneveket, kezd címet (hosszat, esetleg bizonyos attribútumokat) tartalmaz. Kötött vagy változó hosszú lehet. • A bejegyzések struktúrája befolyásolja a keresést: – lineáris keresés (nem rendezett, hézagos bejegyzések), – hash táblás keresés, – b-fás (rendezett) jegyzékben a keresés.


41

Unix fájlrendszer • Itt minden fájl: az eszközök is a fájlrendszerben, a fájlrendszer pedig blokkos eszközre (partícióra, kötetre) szervezett. • Minden fájlhoz tartozik ún. i-bög (i-node). • Az i-bögök az ún. i-listán vannak. • Egy i-bög szinte mindent tartalmaz a hozzá tartozó fájlról. Ha ismered: elérheted a fájl blokkjait. • A szabad blokk menedzselést az ún. szuperblokkból kiinduló szabad blokkok listája segíti: ezen lista eleme maga is szabad blokk. Operációs rendszerek

42

Egy Unix partíció szerkezete 0

boot block

1

super block

2

i-bög tábla (i-list)

. .

data blocks

n


43

Directory

file1

i-bög

A Unix i-bög szerkezete

mode & védelem linkek száma tulajdonos uid gid fájl méret

Adat blokk

Direkt mutatók

Single indirekt Double indirekt Triple indirekt Utolsó hozzáf. Utolsó mód. Készítési idõ


44

Unix jegyzékek • SVID-ben 16 bájt hosszúak a bejegyzések (névhossz max. 14) • BSD-ben a “chunk“-ok 255 kar. hosszú neveket is megengednek. BSD szerkezet Directory blokk 3 névvel

SVID szerkezet 14 bytes

2

...

#

16

chunk száma

file1

#

3

f2

#

6

f3

fájlnév i-bög

16

file1 ... Üres directory blokk

...

0


45

Hogyan “szerzik“ meg az i-bögöt? • A namei algoritmus. – Elemzi az ösvény egy-egy komponensét, minden nevet az ösvénybl i-böggé konvertál, a bög segítségével megnézi, jegyzék-e. Ha nem az visszatér jelezve ezt a tényt. Ha jegyzék veszi i-bögjét, a jegyzékben keresi a következ komponenst, sít. Végül visszatér az input ösvény i-bögével, vagy hibajelzéssel.

• root jegyzék i-böge a szuperblokkban, • jegyzékbl kikeresi a nevet, veszi az i indexet, és ezzel “megragadta“ a következ jegyzéket-fájlt, s.í.t. • Gyors kereséshez: – in-core-i-node lista! – Az aktuális jegyzék i-böge processzenként feljegyezve!


46

Miért kell az i-bög? • Ha egy fájl i-bögét ismered, szinte mindent tudsz róla – ismered attribútumait • • • • •

típusát & védelmi maszkját, tulajdonosi viszonyait, hosszát, linkjeinek számát, készítési és hozzáférési idit.

– Ismered blokkjainak sorrendjét és helyét.


47

A fájl link • Célja: már meglév fájlra más névvel is hivatkozhassunk. • Hard link: – új dir-bejegyzés készül, a már létez fájl i indexével! – Csak ugyanazon a fájlrendszeren! Hozzáférések? – Törléskor a linkek száma csökken!

• Szoft link (symbolic link): – új fájl készül (új i-böggel), ebben az eredeti abszolút ösvényneve. – Mount-olt fájlrendszeren is! – Korrektebb védelmek! Operációs rendszerek

48

Hard link-soft link > ln /usr/joe/foo /usr/sue/bar 2. i-bög

/usr/joe foo

> ln -s /usr/joe/foo /usr/sue/bar

2

2. i-bög

/usr/joe foo

16. i-bög

2

/usr/sue

/usr/sue bar

/usr/joe/foo

link=2

2

bar

16

A szimbolikus link

A hard link


49

A szuperblokk tartalma ... • • • • • • • •

a fájlrendszer mérete; a szabad blokkok száma; a szabad blokkok listája + index a listán; az i-lista mérete; ind a szabad i-bögök száma; a szabad i-bögök listája + index a listához; lock mez a két listához; jelz, hogy történt-e módosítás ind a szuperblokkban. Operációs rendszerek

50

Szabad blokkok listája index

szuper-blokk 109 105 103

100

109-es blokk 211 208 205

202

112

211-es blokk 310 307

304

301

214

310-es blokk 409 406 403

400

313

...


51

Fájlkészítés forgatókönyve ... • Beírni a nevet a jegyzékbe; • allokálni i-bögöt a fájlhoz (ialloc), ezt is beírni a jegyzékbe; • tölteni az i-bögöt; • ahogy a fájl "növekszik", allokálni neki blokkokat a szabad blokkok készletébl (alloc).

Az ialloc algoritmus • Szabad i-bög igénylés a lista közepérl. • Szabad i-bög igénylés, amikor a lista üres. Operációs rendszerek

52

Szabad i-bög allokálás index

(a) Igénylés - a lista közepérl Szuper blokk szabad i-bög lista 470 ... 83 48

Kiindulás

Szuper blokk szabad i-bög lista 470 ... 83

Eredmény

index index

(b) Igénylés - a lista üres Kiindulás Szuper blokk szabad i-bög lista 470 Megjegyzett i-bög

Szuper blokk szabad i-bög lista 535 534 ... Operációs rendszerek

Eredmény 471 index

53

A fájltörlés forgatókönyve • Az i-bögben a linkek számát csökkenteni, továbbá a jegyzék bejegyzést törölni; • ha a linkszám elérte a 0-t, akkor – a fájl blokkjait szabad listára tenni; – az i-bögöt szabad listára tenni (ifree).


54

Az ifree algoritmus index

Megjegyzett i-bög Szuper blokk szabad i-bög lista 535 534 ...

Kiindulás

Felszabadult Megjegyzett a 499-es bög i-bög (499 < rem-i-bög) Szuper blokk szabad i-bög lista 499 534 ...

index

471

Csak a rem-i-bög változott

Felszabadult Megjegyzett a 601-es bög i-bög (601 > rem-i-bög) Szuper blokk szabad i-bög lista 499 534 ...

471 index

Semmi sem változott 471


55

Blokk felszabadítás ... index

szuper-blokk 109 109-es blokk 211 208 205

202

112

(a) Kiindulási állapot ...

Felszabadult a 409-es blokk

index

szuper-blokk 109 409 109-es blokk 211 208 205

202

112

(b) A 409-es blokk felszabadulása utáni állapot ...


56

Blokk foglalás ... Egy szabad blokkot igényeltek

index

szuper-blokk 109 109-es blokk 211 208 205

Újabb szabad blokkot igényelnek

202

112

(d) Egy szabad blokkot igényeltek: a 409-est kapták ...

index

Szuper blokk 211 208 205

202

112

211-es blokk 310 307

301

214

304

(e) Újabb szabad blokkot igényeltek: a 109-est megkapták ... de annak listája felmásolódott a szuperblokkba Operációs rendszerek

57

Fájlrendszer kialakítás • A rendszergazda (su) az mkfs paranccsal: # mkfs logical-disk size

A használatba vétel: a mountolás • A rendszergazda (su) a mount paranccsal: # /etc/mount log-disk empty-dir • Az umount parancs: megszüntet. • A mount tábla: /etc/mnttab. Operációs rendszerek

58

A mountolás /dev/du0 A root file system su

/ i-list

usr

tmp dev

etc data blocks

A mount-olás:

/dev/hd1 file system

# mount /dev/hd1 /usr # cd /usr/lib # cd ../../..

su

/ i-list

bin

etc

lib


59

data blocks

A mount tábla egy bejegyzése • • • •

A partíció száma a szuperblokk bufferére mutató pointer a mount jegyzék i-böge (mount point) a gyökér jegyzék i-böge.


60

Fogalmak • Eredeti fájlrendszer (root/original/mounted on fs) • mountolt eszköz, ennek spec. fájlneve (mounted fs) • mountolt eszköz logikai száma (major+minor)=fsnumber • mountolt eszköz gyökér jegyzéke, ennek i-böge • mount jegyzék (mount point) • mount jegyzék i-böge


61

Összefoglalás • OS-ek I/O alrendszere, fájlrendszere • A eszköz-driverek, partíciók, kötetek • A fájlrendszer implementációk 3 alapfeladata és ezek megoldási lehetségei – Jegyzék implementáció – Attribútum és blokkhozzárendelés a fájlokhoz – A szabad blokkok menedzselése

• Unix partíciók, szuperblokk, i-bög, i-lista • Unix link, mount


62

Operációs rendszerek I/O és fájlkezel alrendszer


63

Operációs rendszerek. A mai program

Recommend Documents