Egy világ / One World 2003 Dokumentumfilmek IV. nemzetközi filmfesztiválja Az Ember veszélyben társulás immár negyedik évfolyamát rendezi meg a külföldi dokumentumfilmek fesztiváljának. Évről évre egyre több nézőt szólít meg ez a fesztivál. A tavalyi nagy érdeklődés arról tanúskodik, hogy már Szlovákiában is egyre több embert érdekelnek a világ válságos régióival kapcsolatos témák, valamint a médiák rövid híradásaiból ismert konfliktusok különböző nézőpontból. Az idén 61 filmet mutatnak be a világ 30 országából, mint például: Burma, Kuba, India, Afganisztán, Irán, Csecsenföld, Uganda, Pápua Új-Guinea, Peru, Kína, Fehéroroszország, Izrael, Palesztína, Algéria, Marokkó, Bosznia, Észak-Kórea. A fesztivál Pozsony után Szlovákia 8 városába látogat el. Az idei filmek választékát hét szekcióba osztottuk be: Többet megtudni, Örök időkre, Menekültek Odüsszeája, Kultúrák kereszteződése és találkozása, Nők, ma, Az iszlám országokon keresztül, Válogatás a visegrádi dokumentumokból. Somorján december 8. és 14. között 15 film tekinthető meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet konferenciatermében (Park utca 4.).
Program: 2003. december 8., hétfő 18.00
Megnyitó
18.15-19.15
Gyermekkatonák
19.25-21.00
Játék a tűzzel
2003. december 9., kedd 18.00-19.20
Choropampa – az arany ára
19.35-20.50
Táncolj, Groznyj
2003. december 10., szerda 18.00-18.30
Emberi maradványok
18.40-20.40
Jen-anu lánya
2003. december 11., csütörtök 18.00-18.30
Majdnem elfelejtett erdő
18.40-19.20
Riport a nyúlketrecről
19.30-19.50
Haza nélküli nemzet
20.00-20.30
Afgán evangélium
2003. december 12., péntek 18.00-19.05
Tisztaság: Megtörni a hallgatást
19.20-20.20
A bal mellem
2003. december 13., szombat 18.00-18.30
Tolerancia, intolerancia
18.40-19.35
A háború, mint olyan
2003. december 14., vasárnap 18.00-19.30
Irán rejtett szemszögből
Gyermekkatonák / Child Soldiers Alan Lindsday / Austrália / 2002 / 56 min. Fegyverek gyermekek kezében! Sokkoló, hogy mennyire elterjedt jelenség ez. Szudán, Uganda, Burma, Kolumbia, Sierra Leone… és még nincs vége a felsorolásnak. Gyakran rabolnak el nyolcéves gyermekeket és kényszerítenek számukra érthetetlen ügyért harcolni. Terror, erőszak, agymosás, drogok. Józan becslések szerint több mint háromszázezer gyermekkatona van a világon. A parancsnokok előnyben részesítik a gyermeket, mivel könnyebben manipulálhatók, és képesek elkövetni a leghihetetlenebb kegyetlenségeket is. A gyermekkatonák nem csupán a harmadik világ problémája. Az Egyesült Államok tizenkét éves gyermekeket küldött kiképzésre, Nagy-Brittania pedig 1991-ben tizenhat éves gyermekkatonákat vezényelt az öböl-háborúba. Az emberi jogokért küzdő szervezetek élesen elítélik ezt a gyakorlatot. Minden parancsnokot, aki gyermekkatonákat vet be háborúban, nemzetközi bíróság ítélhet el emberiség ellen elkövetett bűncselekményért. Ez a veszélyes jelenség egyáltalán nincs megszűnőben. Játék a tűzzel / Stealing the Fire Eric Nadler, John S. Friedman / Nagy-Brittania / Németország / 2002 / 95 min. A provokatív dokumentum a jelenlegi nukleáris technológiával való feketekereskedelmet kíséri nyomon. 1999-ben a német technikust, Karl-Heinz Schaabot hazaárulással gyanusították, mivel atomfegyverekről szóló szigorúan titkos terveket adott el Iraknak. Schaab kapcsolatban állt a német Degussa vegyi konszernnel, amely atomfegyverek gyártásához szükséges technológiát szállított Iraknak és Pakisztánnak. Degussa egy sötét múlttal rendelkező vállalat. A második világháború alatt ciklonit 13-at gyártott és egyedül rendelkezett a zsidóktól lopott arany és ezüst olvasztásához szükséges joggal. Több mint száz, négy különböző kontinensen élő emberrel, és magával Schaab-bal készített interjú leplezi le emberek és események azon hálózatát, amely összeköti Hitler atombomba létrehozásával kapcsolatos terveit a mai titkos nukleáris fegyvekereskedelemmel. Kormányok és nagy vállalatok tudnak törvénytelen üzletekről, a média pedig nem tanusít érdeklődést bármilyen információ közlésére. Az atomfegyverek tovább terjednek a változó, instabil világban… Choropampa – az arany ára / Choropampa, El precio de oro Boyd Stephanie, Ernesto Cabellos / Peru / 2002 / 78 min. Fenn, a perui Andokban, Choropampában, egy eldugott hegyi faluban, 2002 júliusában karambolozott a Yanacocha amerikai kitermelő társaság kamionja. A baleset következtében
151 kg higany folyt ki, amely elárasztotta a falut, és komoly betegségeket idézett elő. A balesetet követően a társaság tulajdonosai hazugságok és manipulációk egész lavináját indították el, kezdve az egészségre veszélyes információk elferdítésével. A falu egy fiatal idealista polgármestert bízott meg a falu érdekeinek képviselésével, és az igazságos kártérítés kiharcolásával. A konfliktus útblokádba torkollott. A hatalmas és gazdag vállalat végül megtörte a szegény falu egységét. Az eset drámai tanulmányozásában láthatjuk, hogy a globalizált ipar és a fejlődő országok kormánya miképp helyezi előtérbe a gazdasági fejlődést az egészség és a minőségi élettel szemben. Ez az arany ára. Majdnem elfelejtett erdő / Almost Forgotten Forest Marek Dušák / Cseh Köztársaság / 2003 / 28 min. Kuropaty – erdő Fehéroroszországban, ahol a sztálini tisztogatások tízezer áldozata van eltemetve – ma is viták tárgya. Míg a keleti blokk államainak többsége igyekszik mihamarább túltenni magát kommunista múltján, addig Fehéroroszországban Lukašenko elnök rendszere miatt megállt az idő. A diktátor állandó rettegésben tartja az embereket. Az az álma, hogy egy nagy blokkban egyesítse a volt Szovjetunió utódállamait. A mai napig tabunak számítanak a NKVD tisztogatásai. A Kuropaty erdő titka továbbra is rejtély marad. Az erdő Lukašenko rendszerének és az ellenzéknek ütköző pontja. Fehéroroszország nomenklatúrája azt szeretné, ha az emberek elfelejtenék kegyetlen múltjunkat, és a tömegsírok felett autópályát építenének. Táncolj, Groznyj / Dans, Groznyj, Dans Jos de Putter / Hollandia / 2002 / 75 min. Az utóbbi években a csecsenföldi gyermekek állandó fegyvers konfliktusok közepette nőnek fel. Néhányan közülük egy tánccsoporttal utazzák körbe Európát. A tánccsoport vezetője Ramzan Achmatov a hagyományos tánc szigorú fegyelmében látja annak a lehetőségét, hogy ezek a gyermekek újra megtalálják önbecsülésüket és büszkeségüket. A tánc sajátos módja annak, hogy megmutassák a világnak: a csecsenek nem terroristák. A turné során átélt élmények képei a megsemmisített várossal, Groznyj-jal és a háborúval kapcsolatos emlékekkel keveredik oly módon, ahogy ez a gyermekek lelkébe bevésődött. Jen-anu lánya / Enan no musume Kaoru Ikeya / Japán / 2001 / 120 min. 1966-ban Mao Ce-tung kirobbantotta Kínában a kulturális forradalmat. A forradalmi Vörös Gárdához 16 millió diák csatlakozott, őket Mao vidékre küldte átnevelésre. Az elkövetkező évtizedekben a kínai fiatalok életét az állandó szigorú ellenőrzés és felügyelet pecsételte meg. A kommunisták a szerelmet burzsoá csökevénynek tartották. A szexuális kapcsolatokat betiltották. Che Chaj-sia egy tiltott kapcsolat gyümölcse volt. Szülei félve a büntetéstől, születése után magára hagyták. Huszonkét év után, a kulturális forradalom többi áldozatához hasonlóan ő is elindult felkutatni biológiai szüleit. Nyomozása során felfedi a volt Vörös Gárda tagjainak legfájóbb titkait, és rámutat a kulturális forradalom tragédiájára. Emberi maradványok / Human Remains Jay Rossenblatt / USA, Dánia / 1998 / 30 min. A rossz banalitását mutatják be a múlt század öt legelvetemültebb diktátorának magánéletén keresztül. Hitler, Mussolini, Sztálin, Frank és Mao Ce-tung portréi a legértékesebb archívum forrásait felhasználva tárják fel a diktátorok egyéni szokásait és averzióit: Hitler félti
egészségét és szexuális életének preferenciáiról vitatkozik. Mussolini a nőknél elért sikereivel dicsekszik és hetente jár pedikűröshöz. Sztálin szenvedélyes dohányos, bevallja, felesége halála óta nem érez együttérzést az emberek iránt. Mao nem szívesen öltözködik, munkáját túlnyomórészt az ágyból intézi, sohasem fürdik, és a fiatal vidéki lányokat szereti. A róluk alkotott képet még fagyosabbá teszik kimért humoruk és iróniájuk. Riport a nyúlketrecről / Reportáž iz kletki dla krolikov Victor Dashuk / Fehéroroszország / 2001 / 40 min. Fehéroroszország nem jelenik meg rendszeresen az újságok címlapján, így Alexander Lukašenko zavartalanul, kemény kézzel uralkodhat az országban. Fortélyai Szovjetúnió legrosszabb diktatúrájának korszakára emlékeztetnek. Ebben a rendőrállamban az emberi jogok megsértése mindennapos. Lukašenko politikájának ellenzőit megfélemlíti, bebörtönzi, sőt kivégezteti. A riport merész képet nyújt Lukašenko rendszerének áldozatairól. A kiváló politikusok és újságírók között szerepel Jurij Chaščevackij neve is, őt a Közönséges elnök című szatírája miatt verette meg kegyetlenül. Disszidensekkel készült beszélgetések és Lukašenko híveinek akciói emlékeztetnek minket arra, hogy nem messze tőlünk egy olyan diktátor uralkodik, aki nem riad vissza semmitől. Haza nélküli nemzet / Kurdistan: Ektos Charti Antonis Kioukas / Görögország / 2002 / 19 min. Kurdisztán nem szerepel a térképen. Irak, Törökország, Irán és Szíria határvidékein kb. 25 millió kurd él, haza nélkül. A film az iraki kurdok szomorú helyzetét meséli el az öböl-háború előtt és után. A 80-as évektől Szaddám Husszein módszeresen tüntette el a kurd városokat és falvakat. A tisztogatás 1988-ban érte el tetőpontját, amikor Husszein vegyi fegyverekkel támadt a kurd kisebbségre. A genocídiumot, amely során több mint ötezer ember pusztult el, a Nyugat figyelmen kívül hagyta. Az öböl-háború kezdetén a kurdok előtt megnyílt az önrendelkezés útja. Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, kezdetben támogatta igyekezetüket, végül azonban geopolitikai szempontból az iraki diktátor kényre-kedvére hagyta őket. A megtorlás kegyetlen volt. Sokukat megöltek, a többiek menekültekké váltak. A film emlékeztet minket a manapság újra aktuális kurd tragédiára. Afgán evangélium / Afgánské evangelium Jaromír Štetina / Cseh Köztársaság / 2002 / 30 min. A film két világvallás – a kereszténység és az iszlám – kapcsolatával foglalkozik. Abból a tényből indul ki, hogy Jézus kulcsfiurája a kereszténységnek, valamint szerepel a Koránban is. A moszlim Isa-nak sok közös vonása van a keresztény Jézussal, szintén szeplőtlenül fogantatott, csodatévő képességekkel rendelkezett és különösen nagyrabecsülték. Annak ellenére, hogy a második iszlám próféta, nem Isten gyermeke. A két férfi – egy keresztény és moszlim, akik együtt vándorolnak Afganisztánban – történetén keresztül közelítik meg az ökomenizmus gondolatát. A film alkotói meg akarták mutatni, milyen egyszerű visszaélni a vallással, és ennek nevében embereket szembeállítani egymással. Tolerancia, intolerancia / Tolérance, Intolérance Lorčne Debaisieux / Franciaország / 2002 / 26. min. A harmincéves Mathilde szélsőséges jobboldali meggyőződésű: az emigráció, és annak támogatói ellen küzd. Nasser algériai származású, Franciaországban él feleségével és két gyermekével. Franciaország ereje és szépsége szerinte a kultúrák összeolvadásából ered.
Mathilde és Nasser megegyeznek, hogy eltöltenek egy-egy hetet a másik családjában. A kísérletet felveszik digiális kamerával. Vajon képesek lesznek megérteni és tolerálni egymást? Enyhül Mathilde ellenszenve a bevándorlók iránt, ha megismer egyet közülük? Vagy növekszik az ellenszenve? A xenofóbia és rasszista előítéletek Európa lakosságának egyre nagyobb részét érintik. Tisztaság: Megtörni a hallgatást / Tehora Zuria Anat / Izrael / 2002 / 63 min. Tahara a tisztálkodás olyan rituálja, amelyet az ortodox zsidók kényszerítettek a férjes asszonyokra a menstruáció időszakában. Néhányan elfogadják ezt a rítust, mások viszont lázadnak ellene és korlátozó csökevénynek tartják. A film elfogulatlan betekintést nyújt olyan kínos és személyes kérdésekről, amelyekről nyilvánosan nem beszélünk. Meggyőző módon mutatja be azoknak a nőknek a dilemmáját, akik tisztelik az ortodox tradíciót, de nem tudják elfogadni azt a patriarchális praktikát, amely uralni akarja a testet és az intim életet. A bal mellem / My Left Brest Gerry Rogers / Kanada / 2000/57 min. Amikor Gerry Rogersnél, az amerikai farmernőnél az orvosok mellrákot állapítottak meg, elhatározta barátnőjével, Peggyvel, hogy érzéseit és tapasztalatait felveszi videóra. Ez az intim napló végigkíséri Gerry életének egy évét, amikor aláveti magát a kemoterápiának, kihullik a haja. Ebben az évben Gerry nagyon félt és rosszul érezte magát. A felvételeken nyoma sincs az önsajnálatnak. Egy olyan nővel találkozunk, aki humorral, barátokkal és családdal körbevéve néz szembe a gyilkos kórral. A film nem az ember életében fellépő betegség jelentőségéről szól. Bemutatja, hogyan kell elfogadni ezt a súlyos helyzetet. Ahogy Gerry mondja: „A forrás, amelyből erőt merítek, a szeretet és közelség.” A háború, mint olyan / Something Like a War Deepa Dhanraj / Nagy-Brittania / 1991 / 52 min. A harmadik világ lakosságának csillagászati növekedése alapvetően befolyásolja a szociális és gazdasági kérdések megválaszolását. A kormányok egyedüli megoldásként – a születés szabályozását – ajánlják. Indiában ezt a megoldás csődöt mondott. Azok a nők – akiket érint a program – feltárják azt a cinizmust, brutalitást, korrupciót, amivel a kormány igyekszik csökkenteni a populációt. A sterilizációra erőszakkal kényszerített nőkkel készített beszélgetésekből kitűnik, hogy a túlnépesedés fő kiváltója a szegénység. Olyan helyen, ahol hiányzik a műveltség, egészségügyi gondoskodás, földreform, ahol nem létezik a fizető állás lehetősége, ott üres frázis a családtervezés. Amint azt az egyik asszony megjegyezte: „Nem a szegénység ellen hirdettek háborút, hanem a szegények ellen.” Irán rejtett szemszögből Thierry Michel / Belgium / 2002 / 90 min. A szeptember 11-ei támadások után Nyugaton sokat beszéltek a „kultúrák találkozásáról”. A valóságban nem létezik egységes iszlám kultúra. A filmes, Thierry Michel elindult az iszlám szülőhelyére, Iránba, hogy saját szemével lássa és dokumentálja az iráni élet összetettségét és ellentéteit. Több mint két évtizeddel a forradalom után a fiatal generáció a teokratikus rendszer leváltását követeli. Az idősebbek között még mindig nagyon sok híve van a kemény irányt képviselő Ruhollah Khomeini-nek. Annak ellenére, hogy a kormány néha hajlandóságot mutat a párbeszédre, annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson, nem riad
vissza a megtorlásoktól sem. A különböző társadalmi rétegekből származó emberekkel folytatott beszélgetések az iráni társadalom újjászületésének összetettségéről tanúskodnak.
