Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501 Pf.: 31.) Tel.: 46/503-740; Fax: 46/503-741 E-mail:
[email protected]
Üisz.: 510/2/2011. Üi.: Tóth József (:46/503-756; 20/7725-991) OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft.
Jogerős: 2011.04.29.
3300 EGER Lesrét u. 71. Tárgy: Bányatelek határozat egységes szerkezetben HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság az OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. kérelmére lefolytatott eljárás során a 300/1969. KBF Miskolc számú határozattal megállapított és a 4-6/83. számú KBF Salgótarján számú, 2520/1996-2. MBK számú, 181/1998. MBK számú, 833/1998. MBK számú és 883/2001. MBK számú határozattal módosított „Eger III.-mészkő” védnevű bányatelek vonatkozásában az alábbi egységes szerkezetbe foglalt határozatot hozza: 1. A bányatelek lehatárolása és jellemzői: 1.1. A bányatelek védneve: „Eger III.- mészkő” 1.2. A bányatelek kitermelhető ásványi nyersanyaga: mészkő (kódja: 4500) A bányatelek területén belül megkutatott és az állami ásványvagyon nyilvántartásba vett ásványi haszonanyag mennyiségét e határozat melléklete tartalmazza. 1.3. A bányatelek haszonanyagának kitermelési módja: külfejtés 1.4. A bányatelek Heves megyében, Eger-Felnémet külterületén a 068/1; 068/3; 068/5; 068/7; 068/8; 068/9; 068/10; 069; 071; 074/1, 075; 077/3; 077/4; 077/5; 089; 090; 092; 093; 094; 070; 059/1; 059/2; 059/3; 059/4; 091; 077/6; 077/7; 095/4 hrsz, valamint Felsőtárkány külterületén: a 025; 025/1; 026/1; 026/2; 027; 027/2; 027/1 hrsz-ú ingatlanokon terül el. 1.5. A bányatelek fedő- és alaplapjának tengerszint (Balti) feletti magassága: fedőlap: +509,0 mBf alaplap: +200,0 mBf 1.6. A bányatelek területe: 2,988 km2
510/2/2011.
2
1.7. A bányatelek határvonala felszínre eső töréspontjainak koordinátái EOV rendszerben: Sarokpont száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
Y 750216,00 750317,00 750282,00 749846,78 749710,46 749525,48 749575,48 749365,52 749031,55 749037,58 748847,59 748007,58 748067,55 748063,51 748525,43 748874,32 748922,63 748944,67 749018,89 749910,78 750345,00 750409,00 750730,00 750843,00 750881,00 751011,00 751034,00 750913,00 750928,00 750861,00 750677,00 750552,00 750403,00 750320,00 750326,00 750216,00 750231,00 750215,00 750244,00
X 293980,00 293710,00 293483,00 292931,34 293116,38 293164,39 293261,38 293556,39 293683,41 294046,39 294029,41 293377,51 292959,53 292601,56 292066,53 291796,56 291769,58 291787,17 291824,93 292851,66 293369,00 293628,00 293738,00 293886,00 293884,00 293901,00 293964,00 294058,00 294125,00 294244,00 294258,00 294243,00 294385,00 294240,00 294198,00 294147,00 294092,00 294071,00 294032,00
2. A bányatelek jogosítottjának adatai: 2.1. Jogosított neve: OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. 2.2. Címe: 3300 Eger, Lesrét u. 71.
Z 371,00 343,00 353,00 367,00 392,00 408,00 415,00 476,00 497,00 507,00 468,00 287,00 256,00 307,00 288,00 215,00 225,00 228,00 241,00 336,00 328,00 321,00 295,00 256,00 256,00 242,00 252,00 257,00 262,00 265,00 299,00 324,00 357,00 371,00 371,00 325,00 355,00 370,00 346,00
3
510/2/2011.
3. Védő- és határpillérek meghatározása, illetve kijelölése: 3.1. A Bányakapitányság a bányatelek határvonalán kívüli területek és létesítmények védelme érdekében a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján a bányatelek határvonalától számított 5 m-es védősáv, a 33-34. számú töréspontok közötti határvonal mentén: 30,0 m-es védősáv figyelembevételével határpillért jelöl ki a bányatelek alaplapjára számítottan. A kialakított, illetve kialakítandó szintek talp- és tetővonalai között visszamaradó (végállapotban) padka szélessége: 5,0 m. A határpillér meghatározásánál és kijelölésénél a Bányakapitányság határszöget és a határszög korrekciójaként 3-ot vett figyelembe. 3.3. A kijelölt határpillért jelen határozat számával megjelölve haladéktalanul fel kell tüntetni a bányatérképeken. Ha a bányászati tevékenységgel a bányavállalkozó a kijelölt pilléreket meg kívánja változtatni, a tevékenység megkezdése előtt köteles a pillérek új számítását és meghatározását külön eljárásban előterjeszteni. A pillérek részleges vagy teljes lefejtése, meggyengítése, illetve a pillérekbe történő behatolás a Bányakapitányság előzetes engedélye alapján végezhető. Védőpillért a Bányakapitányság nem jelöl ki. 4. A Bányakapitányság hatósági előírásai: 4.1. A bányatelek megállapítása a bányavállalkozót a határozat 1.2. pontjában meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésére jogosítja a határozat mellékletében meghatározott mértékig. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének számítását úgy kell elvégezni, hogy a kitermelt anyagból, leválasztás után meg kell állapítani a meddő anyag mennyiségét, és ezzel a mennyiséggel kell csökkenteni a kitermelt ásványvagyon mennyiségét. A bányavállalkozó, az éves jelentéssel együtt köteles az összesített ásványvagyon változást, (a kitermelt meddőanyag mennyiségének levonásával csökkentett ásványvagyon), jelenteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak. A kitermelt meddőanyag mennyiségének ellenőrzésére, a bányavállalkozó köteles a meddőhányón elhelyezett meddőanyag geodéziai felmérésére, a mérések adatainak regisztrálására. 4.2. A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a feltárási-kitermelési tevékenységre kidolgozott műszaki üzemi terv benyújtásakor a dokumentációhoz mellékelje a tevékenységgel összefüggésben várható kötelezettségek részletes ismertetését, azok becsült költségének mértékét (költségterv) és a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére - így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére - szolgáló biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát. 4.3. A bányatelek felszíni határának sarokpontjait időtálló jelekkel meg kell jelölni, és gondoskodni kell azok fenntartásáról. Az egyes sarokpontokat bányamérési módszerek alkalmazásával úgy kell a felszínen kitűzni, hogy az elhelyezett jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. 4.4. A Bányakapitányság a bányát a fő bányaveszélyek szerint nem minősíti. 4.5. A módosított bányatelken belül mészkő kitermelés csak a +300 m Bf-i szintig végezhető. Ezen szint alatt a megkutatottság alsó határáig ( + 250 m Bf-i, illetve +240 m Bf-i szintek) kitermelés, csak a vízügyi hatóság külön engedélye alapján lehetséges.
4
510/2/2011.
Az „Eger III.-mészkő” védnevű bányatelek 2-3 számú bővítési területén kitermelési tevékenység nem végezhető! 4.6. Az „Eger III.-mészkő" védőnevű bányatelek 3. számú bővítési területén csak szállító útvonal kialakítása és anyagszállítás végezhető. A szállítási útvonal kialakításához a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges. 4.7. Az „Eger III- mészkő” védnevű bányatelek 2. számú bővítési területén a tervezett tevékenységekhez be kell szerezni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását. 4.8. A bányászati tevékenységek során be kell tartani az ivóvíz-bázisok védelmével kapcsolatos 123/1997. (VH.18.) Kormányrendelet vonatkozó előírásait. A mészkőbánya mindenkori kitermelési műszaki üzemi tervei környezetvédelmi fejezetének részletesen be kell mutatnia a tervezett tevékenység várható környezeti hatásait, különös tekintettel a karsztvízre, mint környezeti elemre. Meg kell határozni a karsztvíz felszín alatti helyzetét is. 4.9. Az erdőterület igénybevételének engedélyezéséhez az 1996. évi LIV. törvény végrehajtására kiadott 129/1997. (IV.30.) FM rendelet 87. §-ában előírtak szerint kérelmet kell beterjeszteni az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóságához. A benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a tervezett igénybevétel által bekövetkező változásnak az Adattárban, a körzeti erdő tervben és az üzemtervben való átvezetéshez szükséges, az üzemtervi térkép kivonatának felhasználásával készült Ml: 10000 méretarányú vázrajzot, az üzemtervi terület kimutatást, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéshez szükséges, rendeletben meghatározott vázrajzot s terület kimutatást, valamint az erdő tulajdonosának hozzájárulását. Amennyiben az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdőterület termelésbe való visszaállítására nincs lehetőség, z erdőgazdálkodó köteles a jogszabályban foglaltak szerint megállapított erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatás befejezett értékének kétszeres összegét megfizetni. 4.10. Ha a bányatelken belül termőföld igénybevételére kerülne sor a bányavállalkozónak előzetesen termelésből való kivonási engedélyt kell kérnie a területileg illetékes Körzeti Földhivataltól. 4.11. A bányatelken belüli létesítmények közútkapcsolatait a vonatkozó műszaki (útügyi) előírásoknak megfelelően kell kialakítani. A bányaművelés során figyelembe kell venni az érintett útkezelők érdekeit. 4.12. A bányatelek mellett húzódó 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetében – 13 m – tilos robbantást végezni, valamint robbanás- és tűzveszélyes anyagokat tárolni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén, annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (50.000,-Ft-ot), kell átutalással teljesíteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára.
5
510/2/2011.
Indokolás Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33.§-ában meghatározottak szerint folytatta le. A bányatelek módosítási dokumentáció és engedélyezési kérelem 2011. február 11-én érkezett a Bányakapitányságra. Az ügyintézési határidő leteltének napja, figyelemmel az alábbiakban részletezett eljárási cselekményekre is: 2011. április 11. Az eljárás során a Bányakapitányság vezetője, az eljárási határidőt. a Ket. 33.§ (7) bekezdése szerinti idővel meghosszabbította. Az eljárási határidőt a Ket. 33.§ és a Bt. 43/B.§ (1) bekezdés előírásai határozzák meg. A miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 300/1969. KBF számú határozatával bányatelket állapított meg „Eger-Felnémet” védnéven. A következőkben felsorolt határozatokkal módosított bányatelket, a 4-6/83. számú KBF Salgótarján számú, 2520/1996-2. MBK számú, 181/1998. MBK számú, 833/1998. MBK számú és 883/2001. MBK számú, a Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 26/B.§ (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a bányavállalkozó OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. kérelmére módosítja. Jelen határozat a bányatelek aktualizált adatait, illetve annak vonatkozó rendelkezéseit a korábbi határozatokkal egységes szerkezetben tartalmazza. Az eljárást a Bányakapitányság hivatalból folytatta le. A határozatban – a bányavállalkozó adatszolgáltatása figyelembevételével - rögzítésre került a bányatelekkel érintett ingatlanok aktualizált helyrajzi száma is. Mivel a fentieken kívül az eredeti állapothoz képest az eljárás során egyéb új körülmény nem merült fel, a Bányakapitányság a szakhatóságok bevonását nem tartotta indokoltnak. A bányaüzem ingatlan igénybevételi ütemtervét a Bányakapitányság 369/2007. számú határozatával fogadta el. A határozat 1. pontja a megállapított bányatelek alapvető paramétereit és jellemző adatait, 2. pontja pedig a jogosított bányavállalkozó adatait rögzíti. A határozat 3. pontjának előírásai – figyelemmel arra, hogy a műszaki leírás szerint a bányászati tevékenység következtében várható felszíni kőzetmozgások hatásterülete a bányatelek határán belül marad – a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 11.§ (1) bek. és a védő- és határpillérek méretezéséről szóló 12/2003. (III.14.) GKM rendeletben foglaltaknak felelnek meg. A Bányakapitányság a határozat 3.1. pontjában – a 883/2001. MBK számú határozattal megállapított – a bányatelek határvonalán kívüli területek és létesítmények védelme érdekében határpillért jelölt ki, mivel annak kijelölésére a bányatelek megállapításakor és módosításakor nem került sor. A bányatelken kívül lévő üzemi létesítményekre védőpillért a felügyeleti szerv nem tűzetett ki. A Bányakapitányság a határozat 4. pontjában érvényesítette a bányatelekkel kapcsolatos hatósági előírásait, melyek indokolása a következő: A 4.1. pontban foglaltak a Bt. 49.§ 1. és 32. pontjaiban foglaltak figyelembevételével a Bt. 26.§ (1), 26/B.§ (3) bekezdés előírásain alapulnak. A bányavállalkozó nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22.§ (7), 26/A.§ (3) bekezdés). Amennyiben a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan,
6
510/2/2011.
amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti az engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. A 4.2. pont előírásait a Bányakapitányság a Bt. 41.§ (7) és a Vhr. 25.§ (5)-(6) bekezdések rendelkezései alapján írta elő. A 4.3. pontban foglaltakat a Bányakapitányság – a vitás kérdések megelőzése érdekében –a bányatelek lehatárolása és a majdani műveléssel a bányatelekből történő véletlenszerű kilépés elkerülése érdekében tartotta szükségesnek előírni. A 4.4. pontban foglalt rendelkezésre a Bt. 34.§ (5) bekezdés, valamint a Vhr. 21.§ (1) és (3) bekezdés előírásainak megfelelően került sor. A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése nem indokolt, mert a művelési technológia előírásszerű betartása esetén a bányában a fő bányaveszélyek egyikével sem kell számolni. A Bányakapitányság fentieken túlmenően az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A § (4) bekezdés). Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; c) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; d) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37.§); e) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték (Bt. 39. § (1) bekezdés); f) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A.§ (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.(Bt. 26/B. § (1) bekezdés); g) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7), 26/A § (3) bekezdés). Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. h) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott MÜT szerint lehet megkezdeni és folytatni; i) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni (Vhr. 12. § (5) bekezdés); j) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet).
510/2/2011.
7
A Bányakapitányság jelen határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a területileg illetékes Földhivatalt a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. Fellebbezést csak a jelen határozat ásványvagyon számítási metódust előíró pontja ellen lehet beterjeszteni, a korábbi bányatelek módosító határozatból módosítás nélkül átvett előírások jogerősek. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a Ket. 98.§ (1) bek-ben foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26.§ (3) bek. és a Vhr. 12.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el.
Miskolc, 2011. április 8.
Dr. Izsó István bányakapitány
