OM azonosító: 200866 Narancsliget Közhasznú Alapítvány Narancsliget Óvoda 2310 Szigetszentmiklós, Narancs u. 5.
-1-
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1.
A köznevelési intézmény működésére, külső és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.
1.2. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el (Nkt. 25.§. 1.bek. (4)). Az SZMSZ akkor tekinthető elfogadottnak, ha a nevelőtestület több mint 50 % - a elfogadja a benne foglaltakat. 1.3. Az SZMSZ az alábbi jogszabályok, és rendeletek alapján jött létre: • Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 2011. CXC. • Az óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet • 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a köznevelési tv. végrehajtásáról (vhr.) • 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a… • 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - Az Óvodai nevelés országos alapprogramja • Helyi nevelési program miatti szabályok. 1.4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időhatálya a) Az SZMSZ az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező érvényűek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerültek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. b) A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. c) A módosításra került, elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési szabályzat nyilvánossága: A vezetői irodában mindenkor megtalálható. d) Szabályzat felülvizsgálatának módja: ha az óvoda rendjében változás történik, ha a jogszabály előírja
működési
e) Az intézmény munkáját saját nevelési programja, az éves munkaterv, a Munka Törvénykönyve, az SZMSZ és a Házirend alapján végzi.
-2-
f)
Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában az ügyeknek megfelelően részt vesznek a nevelő testület tagjai, az egyéb munkakörben dolgozók, az SZMK, a jogszabályzatban meghatározottak szerint.
g) Az intézmény a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, a gyerekek és szüleik adatairól. Adatkezelési szabályzat (1.sz melléklet).
2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 . Alapító Okirat kelte 2012. december 15. Az intézmény jogállása Önálló jogi személy 2.2 . Intézmény neve Narancsliget Óvoda 2.3. Székhelye 2310 Szigetszentmiklós, Narancs u. 5. 2.4. Típusa: Nappali ellátást nyújtó óvoda. 2.5. Alaptevékenysége: - 8510 iskola előkészítő oktatás, alapfokú oktatást megelőző nevelés - biztosítja az óvodába felvett 3-7 éves gyermekek gondozását és nevelését, iskolára való felkészítését a Köznevelési törvény alapján. - 851011 Óvodai nevelés ellátás - 851012 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: • különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: • sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, Azon gyermekek ellátása, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolhatóak: Testi mozgásszervi (önállóan, hely, és mozgásváltoztatásra képes) érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós rendellenességével küzdenek. Több -3-
fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartásszabályozási gondok) 562912 Óvodai intézményes étkeztetés 2.6 Telephelye: 2310 Szigetszentmiklós, Csépi u 186.
2.7. Az intézmény működési területe Pest Megye
2.8. Az intézmény gazdálkodási jogköre Nem önálló, a fenntartó a gazdálkodást elkülönítetten végzi.
2.9. Bélyegzők lenyomata:
2.10. Fenntartó: Narancsliget Közhasznú Alapítvány
2.10/A Felügyeleti szerv: Pest Megyei Kormányhivatal
2.11. Az óvoda vezetőjének kinevezése A fenntartó által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően.
-4-
3.AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, A VEZETŐK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS
3.1. Az óvoda vezetése ⇒ 1 óvodavezető, szakmai irányító
3.2. Óvodavezető hatásköre és feladatai A Nkt. 69. § (2) pontjaiban foglaltak értelmében.
3.3.
Vezetői helyettesítés rendje Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesi feladatokat az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni.
-5-
4. A MŰKÖDÉS RENDJE 4.1 . Az óvoda szervezeti felépítése, belső struktúrája: A óvoda a kertvárosi részben létesült. Két épületben 4 csoporttal működik
4.2. Férőhelyek száma: 100 fő
4.3 . Az óvoda belső működési rendje Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét, ehhez ki kell kérni a szülői közösség véleményét is. • A nevelési év szeptember 1 - május 31-ig tart (szorgalmi idő május 31-ig). • Nyári napirend (nyári élet) szerint üzemel. • A nyári zárás rendjéről a szülőket az adott év február l5.-ig tájékoztatni kell. Egy tanévben a nevelőtestület 2 munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel. A nevelés nélküli munkanapról legalább 7 nappal a zárvatatást megelőzően kell értesíteni a szülőket. • A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.
4.4. Az óvoda nyitva tartása Hétfőtől - péntekig üzemel, minden szombaton az óvoda zárva tart. Nyitvatartási idő:
heti 55 óra naponta 630 – 17.30 óráig fogad gyermekeket
• A pedagógusok munkaidő beosztása heti 50 óra figyelembevételével történik (a konkrét munkaidő beosztás a mindenkori éves munkaterv melléklete). • Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. • Évente a nyári karbantartási szünet két hét (nagytakarítás, felújítás, szabadságolás), melynek idejéről a szülőket minden év február 15-ig értesítjük, a szülők számára rendszeresített faliújságra történő kiírással. Megfelelő létszámú igény esetén az óvoda ügyeletet biztosít.
-6-
4.5. A gyermekek felvételének a rendje Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Az óvoda alaptevékenysége értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekek is jelentkezhetnek. Felvételükről a vezetőség dönt.
4.6. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A vonatkozó rendelkezések esetén figyelembe kell venni: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § 51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
4.7. Az óvodai elhelyezés megszűnik: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50.§ 50. § (1) Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik. (2) A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. (3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.
-7-
4.8. A dolgozók munkaideje, csoporthoz való beosztásuk elvei Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a MTkv. alapján kell meghatározni. Heti munkaidő 40 óra, (Mt. 117/b § (1 )) az óvodapedagógusoknak ebből 32 óra a csoportban töltendő kötelező óraszám, (Kt. 1 sz. melléklet 3. rész 8./B, II.6.,8.) a fennmaradó időben a nevelő-oktató munkával kapcsolatos teendőket végzik, (felkészülés, munkával kapcsolatos adminisztrációk ellátása, értekezletek, óvónői hivatással összefüggő tevékenységek). Valamennyi dolgozó az óvoda érdekeinek megfelelően köteles feladatát ellátni. A dolgozó köteles munkaideje kezdetére beosztási helyén (csoportjában, stb.) munkára készen megjelenni. Az óvónők csoporthoz való beosztása a mindenkori reális szükségletnek megfelelően történik. A munkabeosztást, és a csoportokhoz történő beosztást az óvoda munkatervében évenként meghatározzuk. Tanévnyitó értekezleten, szeptember előtt. Mivel a személyi feltételek biztosítottak, az óvodapedagógusok heti váltással, délelőtti , de ezen belül 2 óra időeltolással kezdenek. 4.9. A pedagógusok munkarendje 6.30 és 17.30 óra közötti elosztással. 4.9.1. Rendkívüli távolmaradás A munkahelyről való távolmaradás csak a MT. és a Kjt. vonatkozó előírásai esetén lehetséges. Az okot és a távolmaradás tényét lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7,30-ig köteles jelenteni a közalkalmazott az óvodavezetőnek vagy az őt helyettesítőnek. A szakszerű helyettesítés anyagi fedezetét és személyét biztosítani kell. A helyettesítés kiírásakor a következő elveket kívánjuk érvényesíteni a hiányzók számának függvényében: a.) Rövidebb, 1-2 napos hiányzás esetén: A helyettesítésből minden pedagógus egyenletesen vegye ki a részét. Egyéni kéréseket figyelembe lehet venni, amennyiben a pedagógiai munkát ezek nem akadályozzák. b.)
Hosszabb hiányzás esetén: Olyan lehetőség keresése, mely a lehető legjobban érvényesíti a pedagógiai elveket.
-8-
4.9.2. A kötelező óraszám feletti feladatok ellátása A Kjt. vonatkozó előírásai szerint vehet részt a pedagógus e tevékenységben. Önköltséges foglalkozások vezetése az óvodában A pedagógusok olyan foglalkozásokat szervezhetnek önköltséges formában, amelyek intézményi finanszírozására nem áll rendelkezésre pénzkeret, valamint a gyermekek és a szülők írásban igénylik ezt a szolgáltatást. Az önköltséges foglalkozások indításáról az óvodavezető dönt, a foglalkozások feltételeiről az óvodavezető szerződést köt a szerződő pedagógussal.
4.9.3. Szabadságolás A dolgozók szabadságolási tervét az intézményvezető készíti el. Az anyanapokkal és az alapszabadság 1/5-ével a dolgozó rendelkezik. 15 nappal előbb köteles jelezni szabadságigényét. A szabadnapok további napjai a szorgalmi időn kívül vehetők ki.
4.10. Az óvodához tartozó helyiségek használata -
A gyerekek az óvoda létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az óvodához tartozó udvaron csak pedagógus felügyelettel tartózkodhatnak a gyerekek.
4.11. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje a.) Az óvoda épületét és helyiségeit, rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: - Az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért; - Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért; - A tűz-és baleset-megelőzés - valamint a munkavédelmi előírások betartásáért; - Az óvodai SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért b.)
Dohányozni az intézményben tilos.
c.) A szakleltárhoz tartozó eszközöket, felszereléseket elzárva, az erre kijelölt helyen kell tárolni. A pedagógus anyagilag felelős a szakleltárban szereplő felszerelésért.
-9-
d.) Az óvoda pedagógusainak joga van valamennyi helyiség, és berendezés rendeltetésszerű használatára. A használatbavételhez a helyiségért, létesítményért és berendezésért a felelős engedélye szükséges. A használatba vevő köteles a felelős személy által ismertetett szokásrendet, használati utasítást betartani. Az okozott kár megtérítése kötelező. e.) Eszközöket otthoni használatra, írásos megállapodással lehet kivinni az épületből, amennyiben ez nem akadályozza az óvodai munkát. f.) Az intézmény helyiségeit - amennyiben az óvoda rendeltetés szerinti működését nem zavarja - az óvodavezető érvényes bérleti szerződés megkötését követően bérbe adhatja a Köznevelési törvény vonatkozó előírásai szerint.
4.12. Az épület kulcsainak kezelése A bejárati kulcsok használati rendje: az óvoda épületének bejáratához kulccsal rendelkeznek a vezető által kijelölt személyek. Az épület helyiségeinek kulcsai a kijelölt helyen illetve személyeknél találhatók. A helyiségek kulcsait hosszabb hiányzás esetén le kell adni. Kulcsmásolásra engedélyt az intézményvezető, vagy az óvodavezető adhat.
4.13. A riasztóberendezés kezelésének szabályai Az épület riasztóberendezésének kódját az intézményvezető állítja be félévente vagy szükség szerinti gyakorisággal. Minden kóddal rendelkező személy titoktartási kötelezettség alá esik óvodavezető, helyettese és a dajkák.
4.14. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje a.) Amennyiben az óvodavezető rendkívül halaszthatatlan ok miatt nem tud az óvodában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. b.) A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes óvodapedagógus, a délután távozó vezető után a kijelölt pedagógus felelős az óvoda működésének rendjéért, valamint jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.
- 10 -
4.15. Belépés és benntartózkodás rendje a.) Napközben az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Szülők csak a házirendben megjelölt módón és helyeken tartózkodhatnak az intézményben. b.) Az óvoda helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha ez az óvodai életet, rendezvényeket nem zavarja. Az óvoda helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. Nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. c.)Az óvodában bármilyen reklámtevékenységre engedélyt az intézményvezető adhat. Az óvodában csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, mely a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. d.) Az óvoda területén idegen (árusok, ügynökök stb.) csak az intézmény vezetőjének engedélyével, és ideig tartózkodhat.
4.16. Szülői közösség és az óvoda kapcsolata Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét a Szülői közösség látja el. Az SZK tagjai az óvodai csoportok választmányából kerülnek ki.
4.16.1. Szülői szervezet és jogkörei 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. § (1) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet, közösség működik, az a szülői szervezet, közösség járhat el az óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet, közösség hiányában a szülői szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet). (2) A szülői szervezet, közösség a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. (3) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben.
- 11 -
(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
4.17. Kapcsolattartás formái a szülőkkel Szülői értekezletek : csoport (évi két alkalommal és szükség szerint) közös (összevont a nagycsoportos szülők részére) A szülői értekezletek időpontját az éves munkatervben előre megtervezzük, a témával együtt. Témaválasztásnál kikérjük az SZK véleményét is. Üzenő füzet (minden gyermeknek): Az óvónők rendszeresen vezetik, ahol tájékoztatják a szülőket a gyermekkel kapcsolatos aktuális tudnivalókról. Családlátogatás: az új kiscsoportosokat az adott tanévben a csoport óvónői lehetőleg látogassák meg otthonukban. A látogatás időpontját a szülőkkel előre egyeztetni kell. További családlátogatás szükség szerint. Nyílt nap: csoportonként évi egy alkalommal szervezzük, de a szülők kérése alapján többször is. A nyílt napról előre tájékoztatjuk a szülőket, plakát formájában. Fogadóóra: mind a szülők, mind az óvodapedagógus kezdeményezése alapján tartható, módját az éves munkatervben rögzítjük. Az SZK segítségét igényeljük különböző óvodai ünnepélyek (télapó, gyermeknap stb.), kirándulások megszervezésekor, és lebonyolításakor, és az óvodát segítő társadalmi munkák szervezésekor. A szülőket érintő fontos tudnivalókat az SZK-val történt egyeztetés után az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán tesszük közzé.
4.18. Az óvoda egyéb kapcsolatainak szabályozása 4.18.1. Óvoda - iskola kapcsolat A nevelés folyamatossága, a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk. a.) Kölcsönös hospitálások szervezése. b.) Tanév közben bemutató foglalkozások, nyílt napok ajánlása a szülők számára c.) Nevelőtestületi értekezletekre alkalmanként meghívjuk az iskolák képviselőit.
- 12 -
d.) A nagycsoportos szülőknek minden év február - márciusban az iskolakezdéssel kapcsolatos tájékoztató szülői értekezletet szervezünk, az iskolai pedagógusok bevonásával. e.) Minden tanévben egyeztetjük az aktuális beiskolázási feladatokat. f.) Az iskolai beiratkozások idejére elkészítjük az Óvodai Szakvéleményeket. A kapcsolattartásban a nevelőtestület minden tagja aktívan részt vesz.
4.18.2. Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal Problémás gyermekek esetén kérjük a szakszolgálat vizsgálatát, véleményét. a.) Minden év február l-ig elkészítjük és továbbítjuk azoknak a gyermekeknek az anyagát, akik vizsgálatát szükségesnek látjuk. b.) A Pedagógiai Szakszolgálat munkatársait hospitálásra az intézménybe várjuk, a problémás gyermekek jobb megismerése érdekében. c.) Intézményünk állandó kapcsolatban van azokkal a Szakszolgálatokkal, amelyeket a különleges figyelmet igénylő gyerekek ellátása szükségessé teszi (Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló, Tanulási Képességeket Vizsgáló).
4.18.3. Kapcsolat a fenntartó, az üzemeltető és a felügyeleti szervekkel Az együttműködés a vezető óvónő feladata: Egyes esetekben a vezető tudtával, és megbízásából, a nevelőtestület tagjai is részt vehetnek az együttműködésben. A Városi Képviselő-testülettel, a képviselő-testület illetékes bizottságaival, a polgármesterrel közvetlen kapcsolatot tartunk, szükség esetén segítségüket kérjük.
4.19. Kapcsolattartás a telephellyel: Csépi úti telephelyünkkel állandó napi kapcsolatban vagyunk. A két épület egymás közötti távolsága lehetővé teszi azt, hogy a vezető akár napi szinten tartózkodjon mindkét épületben. Az internetes összeköttetés, telefon megkönnyíti az információáramlást. A munkatársak jó kapcsolatban állnak, gyakran segítik egymás munkáját.
- 13 -
Az óvoda anyagi forrásai, fenntartása: 1,A fenntartó kuratóriumának döntése alapján, minden óvodába járó gyermek után térítési díjat kötelesek a szülők fizetni. Ennek összege napi 300 Ft. 50%-os kedvezményre jogosultak a nagycsaládosak, a tartósan betegek, az étel érzékenységben szenvedő gyermekek,/ ezekről orvosi igazolás szükséges/ és, azok akik szociális helyzetüknél fogva a kuratórium döntése alapján erre jogosultak. 2,A fenntartó felől, az intézmény állami normatívát kap. 3,Szülők, cégek által befizetett alapítványi támogatás, rendszeres bevétel számunkra, /melynek összege nagyban befolyásolja az adott évre kiszabott térítési díjat/ 4,Nyertes pályázati pénzek, és az adó 1%-nak felajánlásából befolyt összeg is jelentős évi szinten, de ezekkel term. nem kalkulálunk az éves költségvetésnél. 5, A Dimenzió egyesület befizetése. Ők bölcsődénkben-óvodánkban összesen 10 fő férőhelyet támogatnak havi rendszerességgel, alapítványi befizetéssel. Így a kuratórium döntése értelmében a Telekom Nyrt-nél dolgozó szülők gyermekei mentesülnek a térítési díj fizetési kötelezettség alól.
- 14 -
5. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS NEVELŐMUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TEENDŐKRE VALÓ KIJELÖLÉSÉNEK, MEGBÍZÁSÁNAK ELVEI 5.1. A pedagógus kötelezettségei és jogai
A pedagógus kötelességeit és jogait, a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 2011. CXC. Szabályozza a 62§ és 63§ -okban.
A különböző szabályozza.
munkakörben
dolgozók
munkáját
munkaköri
leírásuk
5.2. A nevelőtestület és döntési jogköre 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a köznevelési tv. Végrehajtásáról 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. (2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a) az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető, b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére. (3) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. (4) A nevelőtestület véleményét a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni.
Az óvónők feladataikat a munkaköri leírásuk alapján (amelyet minden évben, tanév elején megvitatunk, aktualizálunk) végzik. Az óvoda pedagógusai munkájukat az alapdokumentum az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a helyi nevelési program, és az éves nevelési-oktatási terv alapján végzik.
- 15 -
Élnek a pedagógusi szabadság lehetőségeivel, de ezt alárendelik a gyermekek érdekeinek, és a kollektív nevelőtestületi vagy munkaközösségi döntéseknek, és megfelelnek a helyi óvodaképnek. Az óvodapedagógusokat a nevelőmunkával kapcsolatos egyéb teendők elosztásánál arányosan kell terhelni. Óvodai munkával összefüggő feladattal nem pedagógus dolgozó is megbízható. Az alkalmazottak munkaköri leírását a melléklet tartalmazza. A Munka és tűzvédelmi feladatok ellátását az intézmény külső szolgáltatóval végezteti.
6. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a munkaterv részeként nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjének szabályozásakor a MTvk. tartalmazza a szakmai önállóságot deklaráló rendelkezéseket: (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
Az óvodapedagógusok munkáját az intézményvezető, óvodavezető a HOP és az éves munkaterv alapján ellenőrzi.
6.1. A belső ellenőrzés célja -
Segítse elő az óvoda nevelési programjában meghatározott tevékenységek művelését. A követelményeknek (ONAP, HOP,) megfelelő eredményeket kérje számon a pedagógustól. Segítse a szakmai, gazdálkodási feladatok megoldását, a belső rend, a fegyelem megtartását. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, a hiányosságokra és előzze meg azok súlyosbodását Segítse elő a pedagógus-egyéniség fejlődését.
6.2. Ellenőrzésre, értékelésre jogosultak A belső ellenőrzést végzik: akik a felelősi területükön tapasztaltakról beszámolási kötelezettséggel rendelkeznek közvetlen felettesüknek (a
- 16 -
szolgálati út betartását kötelező intézkedésre van szükség): -
figyelmen
kívül
hagyni,
ha
sürgős
az intézmény vezetője és helyettese az intézmény valamennyi alkalmazottja a munkájával összefüggő területen.
A belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. Az intézmény minden vezető és felelős beosztású alkalmazottja felelős a munkaköri leírás szerinti területen. Az ellenőrzésekhez, mérésekhez terv készül. Az ellenőrzések előre bejelentve és/vagy alkalomszerűen történhetnek.
6.3.
A belső ellenőrzés formái
6.3.1. A pedagógiai ellenőrzés formái: a) Hospitálás: a látogatáskor ellenőrzik az írásos dokumentációkat, a nevelőmunka tervezésének való megfelelést. b) Beszámoltatás szóban vagy írásban. Kötelező a vezető ugyanolyan formában való reagálása. c) Az ellenőrzések, mérések: a megkapott információkat az érintettekkel elemezni kell, a munka további menetére vonatkozó következtetéseket meg kell beszélni, és írásba foglalni. d) Helyszíni ellenőrzések: az ellenőrzést végző köteles az ellenőrzött személlyel és közvetlen vezetőjével a tapasztaltakat megbeszélni. e) Az óvodai dokumentumok áttekintése: naprakész állapotát minden időben ellenőrizhetik a munkaköri leírás szerint arra jogosultak. Az óvodavezető az óvodai élet bármely területén előzetes bejelentés nélkül is ellenőrizhet. Eseti ellenőrzés a gyermekek neveltségi szintjének vagy a pedagógus munkájával kapcsolatban felmerült probléma tisztázása érdekében rendelhető el.
- 17 -
7. ÓVODAI KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁI A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi óvodapedagógus végzettségű dolgozója. A nevelőtestület tagjai alkotó módon együttműködnek a nevelőoktató munka színvonalának fejlesztése érdekében. Az alkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével, és választott képviselők útján valósul meg.
7.1. A kapcsolattartás fórumai: - az óvodavezetés ülései - a különböző értekezletek - megbeszélések - a dolgozók javaslataival foglalkozó csoport ülései Az óvodavezetés az aktuális feladatokról az elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóban értesíti a dolgozókat.
7.2. A vezetőség tagjai kötelesek: A vezetőség ülése után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó dolgozókat döntéseiről, határozatairól. A dolgozók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaközösség-vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az óvoda vezetőségével.
7.3. Az ünnepélyek és megemlékezések rendje A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A mindenkori érvényben lévő dokumentumok alapján szervezzük az ünnepélyeket, és a megemlékezéseket. Az ünnepélyek megszervezésében a csoportok pedagógusai, és a technikai dolgozók egyaránt részt vesznek.
- 18 -
7.4. Ünnepélyek, melyekre készülünk a gyerekekkel: Farsang, gyermeknap, télapó vagy karácsony Május 2. óvoda születésnapja Anyák napja, búcsúztató Ballagás 7.5. Nemzeti és nemzetközi ünnepeken A csoportszobák ünnepi dekorációjáról a csoportban dolgozóknak gondoskodni kell. A szülőket, érintő rendezvényeket (anyák napja, évzáró, búcsúztató) lehetőleg a nyitvatartási időn belül tartjuk. Az ünnepélyeken a felnőttek és a gyermekek egyaránt ünneplő ruhában vesznek részt. 7.6. Az óvodában előforduló hagyományok Csoportokban a gyermekek születésnapjának megünneplése Gyermek és szülős kirándulások Barkácsnapok (Karácsony és Húsvét előtt) Gyereknap, családi nap Ballagás Mackóünnep Farsang Mihály napi vásár Föld napja (április 22.) Óvónői bábelőadások, dramatizálások Mikulás és Karácsony ünneplése
8. GYERMEKVÉDELEM Az óvoda gyermekvédelemhez kapcsolódó óvó-védő személyes gondoskodás keretében a gyermekek, napközbeni ellátását végzi. Veszélyeztetettség: olyan állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését akadályozza.
8.1. A gyermek joga: hogy állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, nevelésben, oktatásban részesüljön. Emberi méltóságát, és jogait tiszteletben kell tartani.
- 19 -
8.2. Az óvoda kötelessége együttműködni: a.) gyermekjóléti szolgálattal; b.) gyermekvédelmi feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal; c.) ha szükséges, önkormányzatnál pénzügyi ellátások kezdeményezése; d.) tanévkezdéskor a szülőket tájékoztatni kell a helyi Gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről. Az óvodai nevelési év megkezdésekor és szükség szerint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően a tilos, és az elvárható magatartásformákat ismertetni, és az ismertetés tényét, tartalmát dokumentálni szükséges (csoportnaplóban). Írásban engedélyeztetjük a szülőkkel minden tanév elején, hogy gyermekét az óvoda területén kívüli programokra elvihetjük. (kirándulás, séta, úszás, színházlátogatás stb.) A szülőket a gyermek fejlődéséről tájékoztatni kell. Az intézményben közzé kell tenni:
- gyermekjóléti szolgálat - Pedagógiai Szakszolgálat - gyermekek átmeneti otthona telefonszámát
8.3. A gyermekek biztonsága érdekében a szülők kötelessége Krónikus betegségben szenvedő gyermekek (krupp, asztma, epilepszia, különféle allergiás problémák, stb.. ) szülei az óvodát tájékoztatni kötelesek a gyermek betegségéről. Ezen gyermekek szüleit írásban nyilatkoztatjuk, hogy gyermeküket írásbeli szakorvosi engedély birtokában, az egészségügyi kockázatot ismerve, és vállalva járatja óvodába, és az ismert betegséggel kapcsolatos probléma esetén - az óvodától elvárható gondoskodás mellett- a felelősséget az óvodára át nem hárítja. Óvodába érkezéskor gyermeküket személyesen adják át az óvoda szakszemélyzetének. Akadályoztatás esetén más személy, vagy l4 év feletti gyermek csak a szülők írásos meghatalmazása birtokában, hozhatja, illetve viheti el az intézményből a gyermeket. Tanköteles korú gyermek is csak a szülők felelősségére, és írásos engedélye alapján járhat egyedül óvodába, és onnan haza. A gyermek felügyeleti jogában történt bármely változást az intézmény csak jogerős bírósági határozat alapján veszi figyelembe.
- 20 -
8.4.
Intézményi védő-óvó előírások
8.4.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai megelőzésében, illetve baleset esetén
a
gyermekbalesetek
Minden gyermekbalesetet és sérülést azonnal jelenteni kell az óvoda vezetőjének, vagy az őt helyettesítőnek, és jegyzőkönyvet kell felvenni a történtekről. Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. a.) Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a Munkabiztonsági szabályzat, valamint a Tűzvédelmi szabályzat és a Tűzriadó terv rendelkezéseit. b.) A mindennapok során a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A pedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
-
Az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat A házirend balesetvédelmi előírásait A gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Kirándulások, túrák előtt Rendkívüli események után
8.4.2.
Szervezési szabályok
a.) Az óvoda területén gyermekek felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak, a nevelők az óvodai élet folyamán kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az óvodahelyiségeiben lévő eszközöket, és az udvari létesítményeket engedély és felügyelet nélkül használókért az intézmény nem vállal felelősséget. b.) Az óvodai élethez szükséges felszerelésen és anyagokon kívül felelősséget csak azokért a tárgyakért tud vállalni az óvoda, melynek behozatalát a nevelő kéri. - 21 -
c.) A rendszabályokat és a menekülési útvonalat a tanév elején ismertetni kell a gyerekekkel, az ismertetést dokumentálni kell. (naplóba). A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították a szükséges ismereteket. d.) A menekülési útvonalat folyosókon ki kell függeszteni. e.) Nem rendszeres, szervezett óvodai és óvodán kívüli foglalkozások előtt a vonatkozó szabályokat, a tilos és elvárt magatartásformát ismertetni, az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. f.) Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az éves munkaterv tartalmazza.
8.4.3.
Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén
A gyermekek felügyeletét ellátó felnőtteknek a gyermeket ért minden baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -
a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget
-
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani
-
minden gyermek balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az óvoda vezetőjének, vagy az őt helyettesítőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi felnőttnek is részt kell vennie.
- 22 -
8.4.4. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos óvodai feladatok a magasabb jogszabályok alapján 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a köznevelési tv. Végrehajtásáról (168-169§) - A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani - A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
8.5. Az óvoda egészségvédelmi szabályai 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a köznevelési tv. Végrehajtásáról (128-130§) Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás rendje stb.) a) Az óvodában megbetegedő, lázas gyermekeket a szülőknek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőknek addig is gondoskodni kell a gyermek viszonylagos elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, az orvosi ellátásról. b) Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja, a gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. c) Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát a szülőnek azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. d) Amennyiben fejtetvesség fordul elő, és ezt akár a szülő, akár az intézmény valamely dolgozója észleli, kölcsönös tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. e) A fejtetvesség megszűnését gyermekorvos igazolja, mert a gyermek csak ezen igazolás birtokában járhat ismét közösségbe. f) Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. g) A csoportszobákban a szülők csak az engedélyezett alkalmakkor (ünnepély, nyílt nap) tartózkodhatnak. Az óvoda területén dohányozni tilos. h) Az intézményen belül szeszes italt fogyasztani tilos.
- 23 -
8.5.1. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az óvoda vezetője megállapodást köt a fenntartó által kijelölt gyermekorvossal, védőnővel. A megállapodásnak biztosítani kell: - A gyermekek egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését évente - Alapszűrés - Mozgásszervek - Látásélesség, színlátás, Hallásvizsgálat - Testsúly, testmagasság mérés - Vérnyomás - Üdülés előtti orvosi vizsgálat - Tisztasági szűrés nevelési évenként egy alkalommal - az egész óvodában, tetvesség esetén szükség szerint - Preventív közegészségügyi és járványügyi feladatok - Egészségnevelés - Táborozás előtti orvosi vizsgálat - Fogászati szűrés – a fenntartó finanszírozza
8.6. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Fontos! A gyermekekre irányuló fegyelmező intézkedések csak pedagógiai eszközök lehetnek.
9. RENDKÍVÜLI HELYZETEK Rendkívüli esemény - tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb. – esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Az intézmény vezetője: a.) A szerződő szolgáltatóval elvégezteti a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét. b.) gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az intézmény épületei kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról,
- 24 -
9.1. Eljárás tűz- és bombariadó esetén A csengő folyamatosan szaggatott jelzésére a pedagógusok vezetésével a gyerekek a kiürítési terv szerint elhagyják az épületet és a gyülekezési helyre távoznak. - Az intézmény vezetői értesítik tűz esetén a tűzoltóságot, bombariadó esetén a rendőrséget. - A pedagógusnak a fenti esetekben a csoportnaplót, vagy a mulasztási naplót, vagy az étkezési nyilvántartó lapot magával kell vinnie, hogy az aznap jelen lévő gyerekeket be tudja azonosítani. - A pedagógusok feladata, hogy ellenőrizze, hogy a rájuk bízott gyerekcsoport létszáma megegyezik a fenti dokumentumokban nyilvántartottal, hogy a gyerekcsoport mellett tartózkodjanak, megelőzzék a pánikhangulat kialakulását, megőrizzék a rendet és fegyelmet. - Az épületbe történő bevonulásra a tűzoltóság, illetve rendőrség jelen lévő parancsnoka adhat utasítást az intézmény vezetőjének. - Az intézményben tartózkodó valamennyi személynek alapvető feladata és kötelessége, hogy a közvetlen fenyegetettség elhárítását elősegítse és a megérkező szakemberek (tűzoltók, rendőrök) munkáját ne akadályozza.
10. AZ ÓVODAI DOKUMENTUMOK 10.1. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések - Az óvoda Helyi Nevelési Programját a szülők a felvételi jelentkezéskor megismerhetik. - A Helyi Nevelési Program, a Házirend, az SZMSZ tartalmáról az első szülői értekezleten ad tájékoztatást az intézményvezető. - Személyesen is adnak felvilágosítást a fenti dokumentumokkal kapcsolatban az intézményvezető és az óvodapedagógusok fogadóórákon. - A Házirendet minden szülő megkapja - Az SZMSZ , a Helyi Program a csoportvezető óvónőktől és az intézményvezetőtől elkérhető. A nevelési programok részletes megismeréséhez helyet biztosít az óvoda az iroda, vagy a szülői váróhelyiségben. - A felvetődött szóbeli kérdésekre lehetőség szerint szóban azonnal, illetve 15 napon belül írásban történik a válaszadás. Írásbeli kérdésekre 15 napon belül írásban történik a válaszadás.
- 25 -
10.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, Hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.
Záradék: Ezen Működési Szabályzat a mellékletekkel együtt 2013. március 31-én lép életbe. Ezzel egyidejűleg érvényét veszti az eddigi Működési Szabályzat. A Működési Szabályzatban megfogalmazott feladatok betartása minden dolgozó számára kötelező. FÜGGELÉK: •
Adatkezelési szabályzat
Szigetszentmiklós, 2013. március 31.
…………………………………………. Nagy Márta Óvodavezető
- 26 -
