Olvassunk? Olvassunk!

I. évfolyam 2. szám

2010. szeptember

Olvassunk? Olvassunk! Az új évezred első hazai könyvhetének megnyitásával kezdetét vette az olvasás éve 2001-ben. Egymást érték a bemutatók, a felolvasóestek, a rendhagyó irodalomórák. Aztán pár év múlva, 2005-ben brit és német példa nyomán elindult a Nagy Könyv programja, hogy találjuk meg, melyik az ország kedvenc könyve. Igazi nagy olvasó-show ment a tévében. Egy (fél? harmad? negyed?) ország ült a képernyő elé, és figyelte, melyik mű lesz a befutó. Emlékeznek még, melyik lett végül? Gárdonyi

Géza regénye, az Egri csillagok. Lehet, hogyha az irodalomtudósok mérlegre teszik, nem találják túl súlyosnak, túl eredetinek, túl mívesnek és a korhoz képest haladónak. Azt viszont nem vitathatják el tőle, hogy generációk kedves olvasmánya volt – és az ma is. Milliók kedvelték meg általa az olvasást, millióknak nyújtott felejthetetlen élményt Bornemissza Gergely és Vicuska, Dobó István és Jumurdzsák történe első megjelenése, 1901 óta. (folytatás a 2. oldalon)

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 1

Olvassunk? Olvassunk! (folytatás az 1. oldalról) Most pedig itt vagyunk 2010-ben, amikor is a családi olvasás évét emlegetjük. Idilli kép, ha elképzeljük, hogy a nagyitól a szülőig, az unokatesótól a keresztgyerekig mindenki könyvet lapozgat otthon. Még a tévéreklámokban is feltűnik, hogy olvasni érdemes, és akár híres emberek – valóságos celebek! – is szoktak néha könyvet venni a kezükbe. Mi lehet az oka ennek a nagy könyvmániának? Csak nem a végét járja a Guttenberg-galaxis? Vagy időről időre ráébredünk, hogy sok minden változik, de van, ami örök érték, és ha valami, hát a könyv az? Mi az utóbbiban hiszünk igazán. Mert olvasni jó. Akkor is jó, ha tudjuk, hogy a könyvnyomtatás felfedezése óta sok egyéb találmány is gazdagította a világot: például van tévé és számítógép, házimozi és internet. A betűket azonban mindezek ellenére sem kell félresepernünk. A számítógép képernyőjén nem csak híreket olvashatunk, hanem könyveket is akár. Vagy könyvekről. Az internet sem az ördögtől való: könyvet akár ott is rendelhetünk, olvashatunk új kötetekről, vagy találkozhatunk egymással, mi, könyvbarátok is. Akik egyébként teljes valónkban talán soha össze nem futunk egymással, mert az egyikünk Zalaegerszegen jár könyvtárba, másikunk pedig Hajdúböszörményben falja a regényeket. Az internet segítségével azonban a legjobb barátok lettünk és mindent

megbeszélünk, mindent megvitatunk egymással. Családi dolgokat – és olvasmányélményeket is. Én azért veszem meg ezt a könyvet, mert te azt mondtad, hogy neked bejött, s mert tudod, hogy nálam ez mindent vitt, te meg ennek nyomán kattantál rá erre... Ismerős, ugye? Nincs okunk ijedezni. A könyvet nem fogjuk letenni, eldobni, elfelejteni, nyugdíjazni. Mert hozzánk tartozik. Része az emberi civilizációnak, kulturánk szerves eleme. (Az természetesen nem mindegy, mit olvasunk, bár azon lehet vitázni, jobb-e inkább semmit sem olvasni, mint akármit...) Az olvasás nagy adomány, olyan kincs, amiről lemondani nem szabad. Egyszerűen azért, mert aki nem olvas – szegényebb. Az hagyján, hogy kevesebbet fog tudni – de semmi mással nem pótolható élményektől foszthatja meg magát. Ezért nagy a felelősségünk – mindnyájunknak. Szülőknek és nagyszülőknek, testvéreknek és barátoknak, tanítóknak és tanároknak. Íróknak, kiadóknak, könyvterjesztőknek. S végül, de nem utolsósorban azoknak, akik dönthetnek arról, hogy a kultúra, a könyv puszta árucikk-e, vagy érdemes arra, hogy támogatva legyen. Mert a könyv: kincs. Minél több emberé, annál többet ér. S minél többen olvasnak egy országban – annál erősebb, nagyobb, gazdagabb lesz az az ország. Szénási Miklós

GÉCZY JÁNOS

ASYRON

Királyok Királya

Yethan legenda

GLÁN KIADÓ A/5, 490 OLDAL RAGASZTOTT, 2415 Ft

GLÁN KIADÓ A/5, 408 OLDAL RAGASZTOTT, 2310 Ft

A kereszténnyé vált Római Birodalom a végnapjait éli. A Kárpát-medencébe visszatérnek a szkíta-utód hunok. Mágikus tárgyak, tiltott evangéliumok, forrongó zsinatok tartják izgalomban az embereket. A regény főszereplője a magyar lélek, amely a történetben egy testvérpár sorsából bontakozik ki. Buda és Atilla a kora-középkor két magyar királya. Atilla a Nagykirály, a szarvas, Buda a Kisebbik király a sólyom. Velük kezdődően indul nyílegyenes útjára a Turul-ház (Árpád-ház). Céljuk egy Kárpát-medence központú, sajátosan magyar, keresztény elveken alapuló, gazdasági szempontból virágzó, katonai erejét tekintve legyőzhetetlen birodalom, és egy új, egységes Európa megteremtése. Először van jelen a Királyok Királya, a Kardok Kardja és a Koronák Koronája térben és időben egyszerre a Noé utáni földi világban. Kimondhatatlan lehetősége ez az emberiségnek, s a mai napig ható következményei vannak az akkori történéseknek. De hogy mik is ezek, és hogyan működtetik a világot, azt próbálja feltárni a regény.

A negyedik évezred hajnalán Dr. Kyoko Ryell professzornőt, a kor legzseniálisabb elméjét váratlanul megkeresi a Szövetség: egy ősi yethan romban találtak valamit, ami egyelőre regenerálódásra képes szövetnek tűnik. Még senki nem tudja, mi lehet az. Élőlény maradványa vagy biológiai elven működő gép? Mi kel ki a „tojásból”? A „lényhez” hatalmas reményeket fűznek – talán a segítségével elkerülhető a világháború. Vagy megnyerhető. Vagy talán ősi legenda kelt életre benne? Mire Dr. Kyoko Ryell rájön, hogy mellette van kézzelfoghatóan valaki (vagy valami), aki nem létezhetne, már késő. Megszerette. Válhat sátánivá egy civilizációs mechanizmus? Van értelme életre kelteni egy ősi legendát a bolygóközi utazások korában? És mi van, ha egyszer csak itt van valaki, aki nem létezhet?

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 2

GLÁN KIADÓ

Ismerős történet Utópia és disztópia – régóta izgatja az embereket, vajon mivé is lesz majd a világ: vajon egyre tökéletesebbé válik? Vagy épp ellenkezőleg: a vesztébe rohan? Különös módon keveredik ebben a két műfajban az ősi és a modern, hiszen az utópisztikus vagy éppen antiutópisztikus regények helyszíne a jövő, ám gyakran lehetünk szemtanúi a társadalom újraszerveződésének vagy éppen visszatérésnek korábbi életformákhoz. A műfaj tökéletes képviselője lehet Suzanne Collins Az Éhezők Viadala című regénye, amely 2008-as megjelenésekor szinte egyik napról a másikra ért el hihetetlen népszerűséget, ennek eredményeként 2009 végén már magyarul is olvashattuk a könyvet, és a folytatásra már nálunk sem kell sokat várni.

SUZANNE COLLINS

Az Éhezők Viadala

AGAVE KÖNYVEK A/5, 300 OLDAL RAGASZTOTT 2680 Ft

www.agavekonyvek.hu

Történetünk helyszíne Panem, amely egy ÉszakAmerika nevű hely hamvaiból született. A tizenhárom körzetre osztott földet az idők során számos katasztrófa érte, amely egy, a Kapitólium – az ország vezetői – elleni lázadásban tetőzött. Bár a lázadást leverték, a tizenharmadik körzetet pedig még a föld színéről is eltörölték, a Kapitólium nem hagyja, hogy az emberek elfeledjék a Sötétség Napjait: minden évben, az Aratás napján a körzetek egy-egy fiút és lányt küldenek a fővárosba, akik életrehalálra megmérkőznek majd egymással – a nép szeme

láttára, élő egyenes adásban, míg már csak egyetlen kiválasztott marad életben. S hogy ne csak megtörjék, de meg is alázzák az embereket, az Éhezők Viadala valódi népünnepély. A tizenkettedik körzet éves aratásakor azonban szokatlan dolog történik: egy Katniss nevű lány önként jelentkezik a Viadalra, hogy az eredetileg kisorsolt kishúgát mentse. Katniss, a tizenhat éves családfenntartó lesz hát az, akinek az elbeszéléséből megismerhetjük Panem és a Viadalok történetét, és végigizgulhatjuk, retteghetjük – és ha a recenzió írójának tapasztalataira bármit is lehet adni, végigsírhatjuk – a hetvennegyedik Viadalt. Collins regényében hátborzongató módón egyszerre keveredik az ősi és a modern, a híradókban látott véres valóság és a szintén televízióból ismerős sztárgyár: a cselekményben a gyerekek kiválasztásában és feláldozásában a Theseus-mondára ismerhetünk, amelyben a város védelmét a Minotaorusznak évente feláldozott egy fiú és lány biztosította. Ugyanilyen szerves részét képezi a történetnek a valóságshow-k világa: a nép szórakoztatására rendezett mesterséges konfliktusparádé stílusszakértők hada által kitalált műanyag szereplőkkel, akiknek ügyesbajos dolgain kérődzik a néző, és akiken a hatalmát gyakorolja: eldöntheti, szeretné-e továbbra is látni egyikmásik szereplőt, vagy az illető túl unalmassá vált. Ez hát az Éhezők Viadala: stílustanácsadók által megszépített és izgalmassá varázsolt, ám nagyon is húsvér szereplők, akik akár a játék második percében meghalhatnak (a legtöbben ezt teszik), ha pedig olyan szerencsétlenek, hogy életben maradnak, akkor megadatik nekik a lehetőség, hogy Panem szeme láttára irtsák ki még versenyben lévő társaikat vagy haljanak éhen, szomjan – a lehetőségek száma és a Játékmesterek fantáziája szinte végtelen. De nem is ez az igazán félelmetes Az éhezők viadalában: ami hátborzongató, az az, hogy mennyire ismerős ez a történet. Hiszen mindent láttunk már, ami benne szerepel – csak nem így, együtt. Még nem… Hudácskó Brigitta

80 ÉV ISTEN TENYERÉN Megtartó szeretettel MOLNÁR V. JÓZSEFNEK ŐS-KÉP KIADÓ B/5, 866 OLDAL KEMÉNYTÁBLÁS, 9545 Ft

A vaskos könyv annak a nyolcvan évnek szól, amit Molnár V. József magyarságés néplélekrajz-kutató mindmáig leélt. „E könyvben megjelenő írások a tanítót, a tanárt, a mestert, a bölcs tudóst üdvözlik. Minden írás Jóska Bácsi magvető munkálkodásának eredménye. Az írások között éppen kicsírázott zsengék, szárba szökkenő színes virágok, erőt sugárzó fiatal fák és néhány hatalmasra nőtt magányos óriásfa hirdeti a szorgalmas, gondos gazda fáradhatatlan munkálkodását. »Gyümölcséről ismerszik meg a fa.« A könyvben megjelenő írások változatos, színes világot mutatnak be. Egyetlen közös bennük, a Magvető, a Gazda személye!” (Papp Lajos)

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 3

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 4

A Teremtőtől kapott tudás BESZÉLGETÉS SZABÓ ANTÓNIÁVAL Milyen indíttatásra készítettél mesekönyvekhez képeket? Az indíttatást jelen esetben Farkas Zoltán adta, ki azzal keresett meg, hogy lenne-e kedvem Benedek Elek meséihez képeket készíteni. Tulajdonképpen ez már régóta érlelődött, már régebben volt erről szó közöttünk, hogy majd egyszer… Most jött el az ideje. A könyv kapcsán képkészítésről beszélünk, holott ez nem egy képzőművészeti album. Ilyen esetekben általában illusztrációt szokás emlegetni. Én szándékosan kerülöm az illusztráció kifejezést, részint idegensége miatt, de főként azért, mert nem csak némi, szövegből kiragadott egy-egy kis mozzanat kerül mintegy pihentető szünetjelként a lapokra. Maga a felkérés sem erre vonatkozott. Szándékom szerint a képi mondandó a magyar népmese világmodellező tartalmait igyekszik továbbbontani, láttatni, híven követve a magyar népmesével egylényegű magyar népművészet képi jel-rendszerét, illetve abból táplálkozva, úgy, hogy formai megjelenésében a gyermek rajzi világához a lehető legközelebb legyen. Ebből fakadóan én bízom abban, hogy az a gyermek, aki még nem ismeri a betűket, a képek nézegetésén keresztül szó szerint képes megismerni a népmese tartalmiságát. A képeken keresztül való közlés és befogadás ismereteink szerint az őskőkortól jelen van. Minden értelmes emberi lény a képeken keresztül, az úgynevezett képírás és képolvasás mentén nyelvtől és helyrajzi adottságoktól függetlenül képes korokon átívelő közlendőt továbbörökíteni. Mert mit is tartalmaznak népmeséink? Pap Gábor és Makoldi Sándor szellemi nyomdokain haladva ma már egyre többen tudhatnak arról, hogy népmeséink miközben erkölcsi tanulságokkal és erkölcsi útmutatóként is szolgálnak, azonközben a világmindenség működésrendjében segítenek eligazodni. Pontosabban e kettő ötvözetéből fakadóan örökérvényű az útmutatásuk. A most elkészült mesekönyvek egyike A tejkút, a másik a Gyöngyvirág Palkó címet viseli. Azt mindenképp meg kell említenem, hogy képzőművészként a képek létrehozása mellett, éppen a fent említett mesterek szellemi magvetésének köszönhetően képi és szöveges hagyományaink üzenetének kibontásával is már idestova 40 éve foglalkozom. Miért éppen ez a két mese került most terítékre? Talán, mert nincsenek véletlenek. Ugyan én nem tudom, hogy a kiadót – Farkas Zoltánt – mi indította arra, hogy éppen e két mesével keressen meg, de engem A tejkút belső tartalma, kozmikus eszenciája már évekkel ezelőtt foglalkoztatott. A mese értelmezése tehát már nagyjából kibontakozott volt, de csak, mint szöveges megközelítés. Amikor jött ez a lehetőség, hogy képi formát is ölthet – nem álltam ellent. A gyöngyvirágos hősök történeteihez legalább ennyire vonzódom.

Milyen szempontok játszanak közre egy ilyen munka alkalmával? Engedtessék meg egy pár gondolat A tejkúttal kapcsolatban. A meséket a mai világban – ez alatt többször tízéves időszakot értek! – a gyermek szórakoztatására szánt dolognak vélik, úgy is kezelik, s gondolják, ki lehet abból nőni. Pedig azt volt a természetes, hogy egykoron az évkör rendjéhez igazodva, attól el nem „idegenedve”, mikor ideje volt, a közösség egésze – a csecsemőtől, az ifjún és a középkorún keresztül, az aggastyánig – hallgatta a mesemondót. Nyilvánvalóan nem azért, mert mindenki kissé együgyű lélek volt, hanem azért, mert a népmese erkölcsi és világmindenség-modellező egysége, mint kötelező tudnivaló, minden nehézség nélkül, észrevétlenül épült be az egyénekbe, úgy, mint az étel-ital, vagy éppen a levegő, mely nélkül nem élhető az élet. Minden korosztálynak volt és van mit tanulnia belőle. Ha nem csak az orráig lát el az ember, akkor már a mese címe is elindít ismeretkötegeket. Ha azt halljuk, hogy kiapadhatatlan forrású tejkút, meg hogy óriás, a 12 katonáról nem is beszélve, rögtön gyaníthatjuk, hogy itt égi vetületekről van szó. A tejkút és a Tejút szinte egyazon csengésű is. Az óriás, aki ráadásul királyi fenség, s akinek feje annyira közel van a tejkúthoz, hogy azt akár képes kiinni is, nem lehet már, mint az Orion csillagkép, a 12 őrt álló katona pedig a 12 csillagkép az ekliptikán. Ezzel már a helyszín be is van határolva, s ha ehhez hozzáveszszük az idő kerekét is, a cselekmény menetéhez igen közel tudunk kerülni. Amikor azt olvassuk, hogy furulyázó kiskondás, akkor a már népmeséken nevelkedettek, s a saját műveltségünkben járatosak arra gondolnak, hogy itt a Tejút azon ágánál játszódik a cselekmény, ahol a Bika, keleti állatövi megfelelője a Disznó téridő-mezeje van, s az egyenes farkú kan, meg a rábízott kenyér részben a Hold ismérveit tükrözi. Tehát a magyar népmese sokoldalú ismerettel segíti a rajta felnövekvőket, s mivel hosszú távú, mondjuk így: a nevelő hatása, komolyan kell venni. Nem csak múltat, nem csak erkölcsi normákat, de tághorizontú ismereteket, értelmes gondolkodási szokásokat is rombol, aki a magyar népmeséket (a magyar irodalom gyöngyszemeivel együtt) átírogatja a korszerűsítés álságával, vagy éppen úgy illusztrálgatja, hogy még az óriáskirály királyságáról sem hajlandó tudomást venni és szakadt, borostás igen elhanyagolt állapotú figurát rajzol, vagy éppen ténylegesen együgyű képekkel igyekszik megfelelni. Tettünk egy kísérletet arra vonatkozóan, hogy vajon a gyerekek miképpen rajzolnák meg a meséket. Igen tanulságos volt, de örömmel kell jelenteni, hogy a belső látásuk, mondhatjuk: a magukkal hozott, Teremtőtől kapott tudásuk rajzaikon keresztül azokat igazolja, akik a fentebbi gondolatok mentén értelmezik népmeséink szerves egységét.

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 5

Maryrose Wood: Méregnaplók A vámpírláz lassan lecsengőben van, és sokakban felmerülhet a kérdés, kik lesznek a következő nagy olvasási hullám főszereplői? Szóba jöhetnek angyalok, vérfarkasok, tündérek, vérnyulak, ám ha körbenézünk, egész nagy lefedetlen piacra bukkanunk a növényvilágban. Maryrose Wood amerikai írónő az üzletnek ezt a szegmensét célozta be, amikor Jane Northumberland ötlete alapján megírta a The Poison Diaries című regényét, ami idény nyáron jelent meg. Történetünk a 18. században játszódik Northumberlandben, ahol is egy romos apátságban él a helyi gyógyszerész és füvesember, Thomas Luxton, és a lánya Jessamine. Luxton elismert gyógyító a környéken, akinek legnagyobb szenvedélye a növények megismerése: mindent megtenne, hogy újabb és újabb gyógyerejű fajtákat találjon és rájöjjön titkaikra. Ennek érdekében a világ minden részéről gyűjti a különleges fajokat, amelyek közül a legveszélyesebbeket egy fallal elzárt méregkertbe ülteti, hiszen ezen példányok képességeire még neki magának sem sikerült rájönnie. Annyit mindenesetre tud, hogy veszélyesek. Egy nap aztán különös „ajándékot” kap: egy környékbeli elmegyógyintézet tulajdonosa egy fiút hoz Luxtonnak, aki állítólag tud egyet s mást a teafőzésről, ugyanis rejtélyes módon kikúrálta az intézet ápoltjait (amivel egy időben a fél falu viszont megbolondult). A gyógyszerész befogadja a Gyom névre hallgató ifjút, aki azonban elég furán viselkedik: nem hajlandó kijönni a pincéből és nem eszik meg semmit, ami valaha növény volt. Ám Jessamine nem adja fel: megtudja a fiú titkát, ha addig él is. Romos apátság, rejtélyek, mérges növények és persze az elmaradhatatlan szerelmi szál: nyerő kombináció, és Ms Wood pedig ért a hangulatteremtéshez, így aztán egy remek, gothic elemekkel fűszerezett ifjúsági regényt tarthatunk a kezünkben. Ami pedig még érdekesebbé teszi a dolgot az az, hogy Maryrose Wood egy valódi méregkert köré építette a történetét. Az ominózus kert szintén Angliában található, az Alnwick kastély parkjában, ami Northumberland 12. hercegének lakhelye. A herceg felesége, Jane Northumberland 2001-ben kezdte el a park fejlesztését, és az ő ötlete volt egy zárt kertben összegyűjteni a világ mérgező növényeit, ami azóta igen népszerű látványossággá vált. Sőt, a kastély szolgált az első két Harry Potter-film helyszínéül, így aztán a magyar olvasóknak is lehet némi képük arról, milyen környezetben játszódnak Jessamine és Gyom kalandjai. El ne feledjem: a regény egy trilógia első kötete, érdemes hosszú távú kapcsolatra berendezkedni. Ha pedig érdekelnek a mérgek, nézd meg a könyv hivatalos, angol nyelvű honlapját, ahol bárkiből lehet méregkertész. Csak óvatosan. (bridgeolvas.freeblog.hu)

kincs. Nagyszerű, izgalmas történet, egyetlen hibája, hogy rövid – ezt leszámítva tökéletes.” (amadea.freeblog.hu)

MARYROSE WOOD

Méregnaplók LYBRUM A/5, 300 OLDAL RAGASZTOTT 2480 Ft KEMÉNYTÁBLÁS 2880 Ft

www.lybrum.hu

„Maryrose Wood regénye egy titokzatos világba kalauzolja az olvasókat. (...) Mesebeli történések és megannyi feszültség hatja át a Méregnaplók regényt. Én beleszerettem teljesen.” (zakkantolvas.blogspot.com) „...engem levett a lábamról az a mód, ahogyan az írónő a növényekről mesél, ahogy apró félmondatokkal, játszi természetességgel a mondatokba csempészi a felhasználásuk módját, és ahogy közelebb hozza, olykor szinte karnyújtásnyira csempészi hozzánk a természetet és annak szeretetét.” (zenkaolvas.freeblog.hu) „Az első oldalakon még elképzelni sem tudtam, hogy a történet hogyan fog alakulni és mi fog várni engem a következő oldalon. Számomra igazi meglepetés volt az egész kötet, mely olyan befejezéssel zárul, ami nem csak a szívet, hanem a lelket is összetöri.” (olvasoszoba.blogspot.com) „Gyanús nekem, hogy Maryrose Wood, az írónő, valójában egy boszorkány. Minden egyes szavával megbabonázott. Olvasásközben bizseregtem, borzongtam, féltem, izgultam, szerelmes lettem.” (norin.freeblog.hu) „Az írónő egy pillanatra sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét, bár ez nem a regény akciódússágának köszönhető, hanem a folyton sorok között lebegő titoknak és rejtett feszültségeknek a számlájára írható, amik az első pillantásra nyugodtnak tűnő felszín alatt húzódnak meg.” (konyvekkelsuttogo.blogspot.com)

„Kell egy kis szerelem, árulás, sötét titkok, és valami természetfeletti, mindez úgy, hogy maradjon meg az egyensúly. Ez sikerült Ms. Woodnak, és bár a csavar kitalálható, mindenért kárpótol a hangulat.” (czikornyaiespatza.freeblog.hu)

„… ez egy remek, ízig-vérig gótikus mese, eredeti karakterekkel, és érdekes, feszültséggel teli sztorival. És persze (…) egy csodás története az önfeláldozásnak, a boldogságról való lemondásnak. (…) …egy olyan mese, aminek a végére érve kívánjuk, hogy soha ne történhessen meg. Vajon még mit tartogathat a további két rész? Kíváncsian várom.” (Nima.freeblog.hu)

„Manapság a könyvek terén az ifjúsági irodalom (…) a divat, dömpingjükhöz képest a humanizált neovámpírhullám csak múló szeszély. Rengeteg az agyatlan, IQpusztító iromány közöttük, de ha az ember szerencsés (…), igazi kincsekre bukkanhat. A Méregnaplók ilyen

A regény feszültségekkel teli, igazi kamaradarab. Maryrose Wood még ilyen rövid kis könyvben is kiválóan teremt atmoszférát és rajzol meg jellemeket… (…) Titokzatos, gótikus, izgalmas, ifjúsági. S lehet körmöt rágni, mi is lesz a vége... (olvasonaplo.freeblog.hu)

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 6

Bor és könyv A bor része a kultúrának. Ahogyan a könyvek, a könyvek által megszerezhető tudás, vagy az olvasás során átélhető öröm is. Sokakban él az a kép, hogy milyen jó is egy kényelmes fotelben olvasva bort kortyolgatni, s fel-felpillantva gyönyörködni a tájban. Sok esetben ez a kép olyan, számunkra idillinek tűnő vidékekhez kapcsolódik, mint Provance vagy Toscana. Magyar nyelven írott könyveket azonban szép magyar tájra tekintgetve jó olvasni. Ez a kis ország is gazdag szemet gyönyörködtető vidékekben. Csak még sok a ránc, a gyűrődés, a felesleges hordalék. Még nincs olyan rend ebben az országban, hogy elégedetten hátra lehessen dőlni. A remény van csupán, hogy kitartó munkával, fáradhatatlan szorgalommal talán egyszer minden a helyére kerül. Tiszta, szép és idilli lesz a körülöttünk derengő világ. Nincs túl sok olyan szerzőnk, aki Nobel-díjban részesült, de vannak nagy íróink és értékes könyveink. S ahogy a világirodalomban nem mi szabjuk az irányt, úgy a borpiacon sem mi vagyunk a mértékadóak, de van rá esélyünk, hogy felzárkózzunk az élvonalba. Tudni kell, mivel

és hogyan. Máskülönben nem megy. S ha nem megy, annak elsősorban mi leszünk a vesztesei – a szertefoszlott álmok miatt. A világ, mely nem részesül az egyedül általunk nyújtható örömökből csak sokadsorban jöhet számba. A borfogyasztás alapvetően nem az alkoholizmussal azonos. A mámor pedig nem önmagában érdekes. Hamvas Bélán kívül más aligha írhatta volna meg könyvét a borról és annak filozófiájáról. Amikor az olvasó kezébe veszi a Könyvfutár e legfrissebb számát, átlapozza, s választ magának néhány kötetet, válasszon egy palack bort is magának. Lehet rosé, fehér vagy vörös. Legyen magyar bor, olyan termelőtől, mely tisztességes, és minőségi italt fog kínálni. Meglehet, nem filléres, nem olcsó áru lesz ez. De a minőségnek ára van. Ez egy olyan világ. Bontsuk fel a palack italt, töltsünk belőle két pohárkával – kettővel, mert az ember nem iszik egyedül –, nézzünk a szemébe annak a másik embernek, mikor koccintunk, s kortyoljunk bele a borba. Üssük fel a könyvet, és merüljünk el a betű csodáiban. Szénási Miklós

Hirdessen a Könyvfutárban! Áraink:

(teljes oldal mérete 258x180mm) Országos terjesztésű, ingyenes könyves lap • Megjelenik évente négyszer • ISSN 2061-8417 Kiadja a Lybrum Kiadó és a Főnix Könyvműhely • Felelős kiadó Farkas Zoltán • Szerkesztőség és hirdetésfelvétel: 4025 Debrecen, Nyugati u. 26. • T/F: (52)597-052 • E-mail: [email protected] A hirdetések tartalmáért a hirdetők felelnek • A lap szellemiségétől eltérő hirdetést nem közlünk Készült a Center-Print Nyomdában • Felelős vezető Szabó Sándor

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 7

BAJKÁN LÁSZLÓ

Titkos Anglia A SZIGETORSZÁG REJTÉLYEI NYOMÁBAN LYBRUM KIADÓ B/5, 72 OLDAL, KEMÉNYTÁBLÁS, 2980 Ft

Rejtelmes tájakra, Anglia ősi legendáinak titkos helyszíneire kalauzol el minket ez a könyv. Megismerhetjük belőle a kelták több ezer éves földábráit, és eljutunk Avalon szigetére is. Olyan elbűvölő helyeken járunk, ahol még a mai napig is érzékelhető bizonyos átjárhatóság a szellemi világ és a mi világunk között. Mi lehet a célja a XXI. században annak, ha felkeressük ezeket a rejtélyes helyeket? Valószínűleg nem pusztán annyi, hogy megtapasztaljuk a saját világunkon túl rejtőző régi korok szellemiségét. Elérkezett az idő: nekünk is hozzá kell tennünk valamit ehhez a szellemi világhoz.

HAMAROSAN…

William, az árva kisfiú a Crowfield Apátságban él a 14. században. Egy nap megment egy csapdába esett fantasztikus lényt – egy hobot, aki sötét titkot oszt meg vele. Az apátság mögött, valahol az erdő mélyén van egy sír. És mélyen, a hóban eltemetve van egy angyal. De hogy halhat meg egy angyal? És mi köze van az erdő és az apátság történetéhez? Amikor két csuklyás idegen érkezik az apátságba, akik az angyal sírjáról kérdezősködnek, Will belesodródik a jó és rossz szellemek küzdelmébe. Az elszabadult erők rémisztőek, a szereplők nem azok, aminek tűnnek, és a kisfiú egyszerű jósága lesz a kulcs a rejtély megoldásához. Egy izgalmas, középkori világban játszódó, hangulatos, gyönyörűen elképzelt fantasy-rejtély…

HAMAROSAN…

„Mindenkinek van a szemében egy szám, de gondolom én vagyok az egyetlen, aki ezt meg is bírja látni. (…) És tudom is mit mutatnak. Akkor értettem meg, amikor az anyám meghalt.” Rachel Ward egy lebilincselően izgalmas és meglepően mai nyelvezetű regény lapjain fogalmaz meg igazán fontos kérdéseket életről, halálról, sorsról, szerelemről, különleges képességekről. Olyan területre érkezünk, ahol el kell hagynunk a megszokott értékek hagyományos szilárd talaját. Rést érzékelünk magunk és a világ között. És szembe kell néznünk ezekkel a kérdésekkel, akkor is, ha tudjuk, a szemünkben ott vannak a számok.

KÖNYVFUTÁR – 2010. SZEPTEMBER 8

HAMAROSAN…

A világ leghíresebb nyomozója. A legzseniálisabb elme az irodalomban. De ki is volt Sherlock Holmes, mielőtt a nagy detektívvé vált volna? 1868-at írunk, Sherlock Holmes 14 éves. Élete teljesen átlagos egy katonatiszt fiaként: bentlakásos iskola, jó modor, klasszikus műveltség – a Brit Birodalom gerincoszlopa. De hamarosan mindez megváltozik, Hampshire-be küldik, hogy különc nagybátyjával és nagynénjével éljen. Így kezdődik az a nyár, amelynek során Sherlock nyomára bukkan élete első gyilkosságának, egy emberrablásnak, korrupciónak és egy zseniálisan rosszindulatú és különlegesen gonosz bajkeverőnek. Egy új sorozat letehetetlen első kötete, mely hűen követi az eredeti Sherlock Holmes-történetek szellemiségét. Méltó előzmény.