AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.1 2.2 2.3
Olaj- és gázvagyon Közép-Ázsia országaiban Tárgyszavak: Közép-Ázsia; készletek; olaj; földgáz; beruházások.
Közép-Ázsia a világ legnagyobb geológiai kutatásainak térsége és lehetőségeket kínál óriási kőolaj- és gázvagyon feltárására, kitermelésére, szállítására és finomítására, hiszen nagyon gazdag szénhidrogénekben. A földgáz a domináns energiahordozó. Türkmenisztán és Üzbegisztán különösen gázlelőhelyeiről nevezetes, míg Kazahsztán elsősorban kőolajtermelő. Több, mint 70 millió ember otthona a terület, mely az USA területének mintegy 45%-a. A közép-ázsiai nyersanyagforrások 10 milliárd hordó kiaknázatlan kőolajtartalékokat, és 6,6 milliárd köbméter földgázt jelentenek, várva a befektetésre, fejlesztésre. 1. táblázat Közép-Ázsia társadalmi–gazdasági mutatói
Kazahsztán Kirgizisztán Tadzsikisztán Türkmenisztán Üzbegisztán Xinjaing/Kína
Népesség millió
Terület 1000 km2
GDP Mrd USD
GDP-növekedés % (1999)
GDP/fő USD/fő
16,73 4,69 6,44 4,52 24,76 16,90
2717,3 198,5 143,1 488,1 447,4 1600,0
54,5 10,3 6,2 7,7 59,3 11,0
1,7 3,4 2,0 9,0 –1,0 –
3200 2300 1020 1800 2500 650
Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Tadzsikisztán és Üzbegisztán potenciálisan a legnagyobb szénhidrogén-jövőjű térség Oroszországon kívül, a korábbi szovjet köztársaságok területein. A szomszédban, a Kínához tartozó Xinjiang tartományban ugyancsak óriási szénhidrogénvagyon van, amit azonban korábban túlbecsültek. Xinjiang és a felsorolt közép-ázsiai országok között a kereskedelmi kapcsolat gyorsan fejlődik. E tőkében szegény köztársaságok tőkebehozatalra vágynak, és külföldi technológiával, gépekkel, tudományos ismeretek segítségével kívánják fellendíteni nemzeti energiaszektorukat. Az orosz befolyástól el akarnak szakadni, mert ez akadályozza a fejlődésüket. Ezek az országok addig nem kerülnek ki Oroszország gazdasági szorításából, amíg energiaforrásaikat nem tudják hasznosítva úgy szállítani Európába, hogy elkerüljék az orosz területet.
Lehetőségek adódnak a külföldiek számára e térség kőolaj- és gáziparában a helyi kormányok támogatásával segíthetik a finomítók modernizálását, a vezetékek építését és a kőolaj-kitermelés fokozását. Mindehhez technológiai, tőkebefektetési és irányítási közreműködésre van szükség. A területen sok a rossz hatékonyságú üzem, berendezés, technológia. További fejlődési akadályt jelentenek a kritikus szállítási útvonalak. A fejlesztéseket ösztönzik a hatalmas kőolaj- és gáztartalékok, a gazdag rétegek, az alacsony kitermelési költségek és a gazdaságos működtetés kilátása. Az orosz befolyás Oroszország megtartotta befolyását a szomszéd országok felett, és ez érvényesült az energiatermelésben is. Oroszország külkereskedelmi forgalmának a kőolaj és földgáz kb. a felét adja, és kiemelkedő szerepet jelent a nemzetgazdaságban. Ez meghatározza törekvéseit is. Ennek egyik példája, hogy a Kaszpi-tengernél kb. 150 négyzetmérföld felségterületet kívánt megjelölni, úgy, hogy tónak minősíti – tehát nem érvényes rá a nemzetközi tengerjog – és javaslatot tett a szomszédos országoknak a közös kutatásra és fejlesztésre. Kazahsztán és Azerbajdzsán ezt elutasította arra hivatkozva, hogy a hovatartozást illetően itt a tengerjog nemzetközi szabályait kell alkalmazni. Ez egyaránt biztosítaná az összes parti ország jogát egy-egy meghatározott terület fejlesztésére. Irán és Türkmenisztán az orosz nézetet támogatja. Oroszország és szomszédai közötti további ellentét forrása a kőolaj- és földgázszállítás, annak útvonala. Amíg a Közép-Ázsia exportja Oroszországon át vezet, marad az orosz befolyás, amely a szállítási kapacitást és irányt korlátozza, és ezzel akadályozza a kőolajban gazdag köztársaságokat termelőkapacitásuk kihasználásában. A szabad kitörés A közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok és Xinjiang fontos megállapodásokat kötöttek a nyugattal, az országok tagjai a Világbanknak és az Ázsiai Fejlesztési Banknak, így kitörhetnek zártságukból. Az elkövetkező években a világ kőolaj- és gázipara nagyban fogja befolyásolni Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és más volt szovjet köztársaság, valamint Xinjiang kutatási és fejlesztési tevékenységét. Annak ellenére, hogy még jó néhány hónap vagy év szükséges ahhoz, hogy ezek az országok kiépítsék kőolaj- és gáziparukat, a hatalmas szénhidrogénvagyon és kecsegtető feltárások vonzzák a befektetőket, akik hosszú távú pozíciót biztosítanak maguknak. Azoknak a vállalatoknak, amelyek hajlan-
dók részt vállalni Közép-Ázsia fejlesztésében, a türelme és a kötelezettségvállalása várhatóan meghozza a kívánt eredményt. Vezetékek Számos nyugat felé irányuló távvezeték van kiépítés vagy tervezés alatt. Az alapvető exportútvonalak a következők: – Oroszországon át Novorosszijszk kikötőhöz, ill. – a Kaukázuson (Grúzia vagy Azerbajdzsán) át vagy Törökország, vagy Irán irányába. Az Oroszországon átvezető vonal magába foglalja a Kaszpi-vezetékeket, amelyek a Tengiz–Korolevszkoje olaját viszi Novorosszijszk fekete-tengeri kikötőbe, vagy az azéri olajat szállítják a Kaszpi-tengertől északra. A CPC (Kaszpi-vezeték Konzocium) jelenleg fektet egy 450 mérföldes vezetékszakaszt Novorosszijszkhez, amelyen az első szállítások 2001-ben várhatók. 2. táblázat A kőolajexport útvonalai Közép-Ázsiában Vezeték
Útvonal
Atyran– Szamara
Atyran, Kazahsztán– Szamara, Oroszország
Kaszpi-vezeték
Tengiz, Kazahsztán– Novorosszijszk, Oroszország
Kazah-vezeték
Aktyubinszk, Kazahsztán–Xinjiang, Kína Kazahsztán– Kazahsztán– Türkmenisztán– Türkmenisztán–JhargIrán sziget (Perzsa-öböl) Déli vezeték Kazahsztán– (Közép-Ázsia) Türkmenisztán– Afganisztán–Gwadar, Pakisztán Transz–Kaszpi- Agtau vezeték (Ny. Kazahsztán) kikötő-Baku, Azerbajdzsán; elágazás lehetséges Ceyhan (Törökország felé)
Szállítási kapacitás barrell/nap jelenleg 210 000 bővítés után 310 000 szakaszosan 1 560 000 csúcs 1 3410 000 400 000 800 000
Hossz, km
Befektetés
890
bővítés 37,5 M USD
1,0 M
1490
1,0 M
1660
2,5 Mrd USD
jegyzőkönyv a közös elhatározásról
N.A.
690
2,0 Mrd USD Ceyhan-ig 4,0 Mrd USD
a megvalósítási tanulmány készítésében történt megegyezés; 1998-ban a Royal Dutch Shell és a Mobil (most Exxon/Mobil) Kazahsztán között
1900
2880
Státusz
a terv módosítja a meglevő orosz vezetéket szivattyúés fűtőállomásokkal első szakasz létesítés alatt első fázis 2,4 Mrd USD üzembe lép: 2001. 10. a teljes kiépítés csúcs: 2015 4,2 Mrd USD 3,0 Mrd USD megállapodás: 3,5 Mrd USD 1997-ben, valószínű létesítés: 1999. 09. 1,2 Mrd USD a javasolt komplett elkészülés 2005
A Kaukázuson át vezeték vinné az azéri olajat Törökországba, Grúzián vagy Nakhicseván keresztül. A déli útvonal magába foglalná a törökországi Midyatba szállítást, majd Ceyhan felé elágazó vonalat. Mindhárom útvonalnak sok gondja van. Az új vezetékek építése és a szükséges infrastruktúra fejlesztése hatalmas költséget jelentenek. Kazahsztán elvágni szándékozik az orosz nyersanyagkapcsolatot, remélve az új vezeték kiépítését nyugat felől, Kelet-Kazahsztán irányába. Ezzel véget érne az a költséges csereprogram, amelynek következtében kazah olajat szállítottak Oroszországba. Kazahsztán tárgyal Törökországgal és Iránnal az olajvezeték kiépítése céljából (az USA ezt ellenzi), amely összeköttetést jelentene Európa felé, ugyanakkor az USA által tervezett vonal (ezt Irán ellenzi) Grúzián és Örményországon át vezetne (2. táblázat). A tervezett vezetékek közül a legnagyobb jelentőségű a türkmenisztáni, amely a Trans-Kaszpi-gázvezetéket kötné az országhoz a Kaszpi-tenger irányába Azerbajdzsánon, Grúzián át és Törökország lenne a végcél. Türkmenisztán és Irán megnyitott egy 125 mérföldes vezetéket, összekötve a nyugat-türkmenisztáni Korpedzhe gázmezőt Észak-Iránnal 1997-ben. Más nyomvonalak a türkmén gázt a pakisztáni vezetékhez viszik, Afganisztán, Kína keleti részeire és Japán irányába. Kína kifejezte ezen útvonal tervezésénél érdekeit, Xinjiang kiemelkedő szerepét. Japánnak is fontos támogatni a vezeték kiépítését, mivel az évtized végén gázellátásában deficittel számolhat. A vezeték költsége meghökkentő összeg: 11,8–22,6 Mrd USD, az útvonaltól függően. Mitsubishi Corp., China National Petroleum Corp. (CNPC) és más érdekeltek tervezik a világ legnagyobb infrastruktúra projektjét. Üzbegisztán közvetlenül szomszédainak exportálja földgáztermelésének java részét, de szintén tervezi új vezeték kiépítését (3. táblázat). Kazahsztán A legnagyobb területű és második legnagyobb népességű közép-ázsiai ország, Kazahsztánnak 3000 mérföldes határa van északon Oroszországgal, keleten Kínával. Kazahsztánnak van a régióban a legnagyobb szénhidrogénipara – 65 tcf (Teraköbláb) földgázvagyona van és becsült kőolajtartaléka 1,1 Mrd tonna –, ezek alapján nevezik új Kuvaitnak. 1999-ben Kazahsztán adta a Közép-Ázsia volt szovjet köztársasága összes kőolajtermelésének 65,9%-át és földgáztermelésének 11,2%-át. A régió legnagyobb hitelállományával is Kazahsztán rendelkezik. A nemzetközi kőolajipari vállalatok befektetéseikhez kedvező feltételeket találtak az országban, viszonylagos függetlenséget élvezve, mivel a kormányzati hivatalok nagy erőfeszítéseket tesznek a beruházások érdekében, a nemzeti energiapolitika megvalósítására.
3. táblázat A földgázexport vezetékei Közép-Ázsiában Vezeték
Útvonala
Centgas (Central Asia Gas: KözépÁzsia Gáz)
1440 Dauletad v. Yashlar Multan, mezők, Pakisztán Türkmenisztán– (tovább Pakisztán Indiáig (lehetséges 640) továbbvitel India felé) Türkmenisztán– meglévő Kazahsztán– Oroszország
Közép-Ázsia– Oroszország, Európa
Kínai vezeték Japánig
Türkmenisztán– Xinjiang; később kiterjesztve
Hossza, km
Éves kapacitás Mrd m3 19,6
98,0
8000, ill. Japánig
28,0
Transz-Kaszpi Kaszpi-tenger-part (Kazah ikervez.) (Kazahsztán)–Baku, Azerbajdzsán– Ceyhan, Törökország
N.A.
N.A.
Transz-Kaszpi Türkmenbashi, (Türkmenisztán) Türkmenisztán–Baku, Azerbajdzsán– Erzerum, Törökország Türkmenisztán– Korpeje, Irán Türkmenisztán– Kord–Kui, Irán
1686
30,8
144
Türkmenisztán– Serkhs, TürkmeniszIrán tán–Teherán, Irán
N.A.
Türkmenisztán– Ekarem, (Turam)– Irán– Tabriz Törökország
2160
7,9–9,8 2005-ig 21,8, és 2010-ig 30,8 kezdetben 18,6 végül: 50,4–58,8 28,0
Beruházás
Státusz
1,9 Mrd USD Pakisztánig (tovább Indiáig 0,5 Mrd USD)
a pénzügyi megegyezés Türkmenisztán, Pakisztán, Afganisztán és Üzbegisztán között létrejött; a projektet az afganisztáni harcok pénzügyileg akadályozzák meglévő mint meglévő orosz rendvezeték szer üzemel.Türkmenisztán használata növelni szándékszik exportját Oroszország felé évi 50,4–58,8 Mrd m3 értékre 10 Mrd USD jelenleg az előzetes megKínáig további valósítási tanulmány kiegéösszeg a Ja- szítése folyik, az Exxon pánig történő (most Exxon/Mobil), valamint a Mitsubishi és a elvitel CNCP részéről N.A. megvalósítási tanulmány készítésére 1998 decemberében kötött egyezményt a Royal Dutch/Shell, a Chevron, a Mobil (most Exxon/Mobil) Kazahsztán 2 Mrd USD az előzetes megvalósítási 3 Mrd USD tanulmány kiegészítésén dolgozik a PSG és a Shell. A kitűzött határidő 2002, de lehet 2006 190 millió a a megbízás 1997 decem2005-ig terve- berében megtörtént zett növelés 300–400 millió 1,2–1,5 Mrd USD
javaslatszintű
3,8–4,0 Mrd USD
a megvalósítási tanulmány kiegészítését a Royal Dutch/Shell végzi; a tervek egyelőre félre téve!
Privatizáció, a nyugati vezetői és elszámolási gyakorlat adaptációja folyik most Kazahsztánban az energiaipar minden területén, egyelőre lassan és nem befejezetten. Vállalatok tucatjait alapították vegyesvállalati formákban, ill. alapítják folyamatosan. Megjelennek a legnagyobb multinacionális cégek, mint az USA Chevron Corp., amely 20 Mrd USD befektetéssel alapított 50–50%-os részesedéssel vegyesvállalatot a Tengizchevroil céggel ilyen társulás az a részvénytársaság, amelyben a Kazahsztán Nemzeti Olaj és Gáz Co. (KazahOil) 20%os, az Exxon/Mobil Corp. 25%-os és a LukArco BV. 5%-os részvénnyel szerepel. A Kazah Oil társaságot 1997-ben alapították. Az ország állami és vegyes tulajdonú olajvállalatai 1,3 Mrd USD adóssággal terheltek. Türkmenisztán A közép-ázsiai országok között vezet a földgázszektor növekedésében. Jelenleg nettó gázexportőr, a nyolcadik legnagyobb gáztartalékkal rendelkezik, lehetőségei még kiaknázatlanok. A türkmenisztáni 80 Mrd m3/év földgáztermelés több, mint a fele a dauletabadi mezőről származik Kelet-Türkmenisztánból. A sivatagi ország a legkisebb népességű Közép-Ázsiában. Az ország rendelkezik a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok összes földgázvagyonának 5%-ával, és Oroszország után a második legnagyobb gáztermelő. Az olajmezők is tartalmaznak ugyan nagy mennyiségű kiaknázatlan földgázt, de a fejlesztési elképzelések reménytelenek maradnak, míg az ország nem létesít vezetéket, amelyen az európai, ázsiai piacokra tudja szállítani a földgázt. Türkmenisztán csak 7,4 millió tonna kőolajat termelt 1999-ben, a 20 évvel ezelőtti csúcsról, a 16 millió tonnáról esett vissza. Annak ellenére, hogy nyugati olaj- és gázipari vállalatok érdeklődést mutatnak a befektetési lehetőségek iránt, a jelenlegi politikai, gazdasági és kulturális, valamint a történelmi feltételek nem kedveznek a vegyesvállalati fejlesztéseknek. Üzbegisztán A legsűrűbben lakott közép-ázsiai ország, Üzbegisztán a régió földrajzi középpontja, ezért a szállítási útvonalak és villamos távvezeték-rendszerek középpontja is. Üzbegisztán is hatalmas földgázvagyonnal rendelkezik. Kőolajtermelése az utóbbi években megduplázódott, így ténylegesen megszüntette a tüzelőanyag-importot, mára kőolajexportőrré vált. Üzbegisztán állami olaj- és gázvállalata, az Üzbegnaftagáz számos előzetes projektet kezdeményezett nemzetközi vállalatokkal és vezető ügynöksé-
gekkel. 1991 óta az Üzbegnaftagáz számos multinacionális vállalattal tárgyal: pl. Elf Aquitaine SA, Enron Corp., OAO Gazprom. Üzbegisztán jelenleg számos fejlesztési területen keres befektetőket: – az új szénhidrogén-tartalékok kutatására, fejlesztésére; – a másodlagos visszanyerés és szelektált kimerült mezők újraindítására; – a kőolaj- és gázmezők előzetes meghatározásokat követő fejlesztésére. Üzbegisztán komoly erőfeszítéseket tesz, hogy az Üzbegnaftagáz tőkét, technológiát és fejlesztési forrásokat szerezzen. Kirgizisztán Az öt köztársaság közül a legkisebb energiaiparral rendelkezik. Azonban hasonlóan a többiekhez, a demokratikus fejlődésben jelentős haladást ért el. A kormány bejelentette a Kirgiznafta állami vállalat tervezett privatizációját, és engedélyezi a kőolajszektorban a magánvállalatok működését. Igen aktívan keres külföldi befektetőket a vízerőmű-kapacitás növelésére, valamint a távvezetékrendszer minőségi működtetésére. Tadzsikisztán A legkisebb köztársaság Közép-Ázsiában, itt a legkisebb az egy főre jutó GDP értéke. Állandó politikai válsággal és polgárháborúval küszködik, így hatástalanok a gazdasági reformtörekvések. Az olaj- és gázipar mérete behatárolja a lehetőségeket. Minden kutatási, fejlesztési, termelési tevékenységet, államilag előírt szabályok szerint a Tadzsiknafta szervezete irányít. Xinjiang Xinjiang autonóm tartomány Kína északnyugati sarkában. Stratégiailag érzékeny terület, északon Oroszországgal és Mongóliával határos, nyugaton Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Afganisztán és Pakisztán határolja. A Junggar-medencében vannak a legnagyobb kőolajmezők. Geológiai tanulmányok arra utalnak, hogy a medence jelentős kőolaj- és földgázvagyont sejtet. 1955 óta, mikor az első kereskedelmileg hasznosított olajlelőhelyet felfedezték, az olajmező szomszédságában a lelőhelyek tucatját alakították ki. A Junggar-, Tarim- és Turpan-medencék reprezentálják itt Kína legfőbb kőolajkitermelő körzetét. Ezek a medencék együtt a nemzeti nyersolajtermelés 20%át adják. A jelenlegi és a tervezett olajtermelés Xinjiang szükségleteit fedezné, de a nemzeti politika követelménye, hogy a tartomány a nyersolajtermelésnek 50%át elszállítsa Kína más tartományaiba, és így Xinjiang ellátása deficites. Regi-
onális kooperációra tehát szükség van, hogy elkerülhető legyen az esetleges hiány. A kínai nemzeti politikának alapvető része a megfelelő környezetvédelem, összhangban a gazdasági fejlődés fenntartásával. Amennyiben Xinjiangban az energiaigény nagyon növekedne az elkövetkező évtizedekben, úgy mértékének szinten tartását azzal biztosítják, hogy adaptálnak energiakímélő technológiákat, ezzel csökkentve az energiaintenzitást. Xinjiang ennek az alapvető, az energetikára és környezetre figyelő stratégiának a céljait a következőkben határozza meg: – hangsúlyozott egyensúly tartása az energiakutatás és energiamegőrzés között; – az energiaellátásban nagyobb hangsúlyt adni a villamosenergia-termelésnek; – gyorsítani a vízerőmű-fejlesztést, növelve részarányát a „tiszta” energiának; – javítani a megbízható energiairányítási gyakorlatot, támogatni a technikai innovációt az energiafelhasználás területén energiatakarékos technológiák alkalmazásával; – további megújuló energiaforrások fejlesztése; – az energiaátalakítás hatékonyságának növelése; – az energiaárak racionalizálása; – a széntüzelés okozta közvetlen szennyezés enyhítése. Kína az elmúlt évtizedben ezt a politikát folytatta, és meghatározta a környezetvédelmi és energiafejlesztési követelményeket. Ennek ellenére a remélt módosulás nem következett be. Az elmúlt 15 év alatt az energiaszerkezetben nem történt alapvető változás, és még hosszú ideig szénbázison alapul a hatalmas gazdaság. Területek kooperációja A közép-ázsiai országok politikai kapcsolatainak javulása reményt ad arra, hogy növekszik a szándék két- és többoldalú energiakapcsolatok létrehozására. A lehetőségek a régiókban adottak kooperációra mind a fejlesztésekben, mind a szállításban, mind a kereskedelemben. Az évszázadok alatt kialakult kulturális és etnikai kötelékek erősen befolyásolják a kooperációt ezen a vidéken. Kína energiaforrások és energiatermékek iránti növekvő igénye, Oroszország hatékony nyersanyagforrásai és tőkeigénye megfelelő klímát jelent a vegyes vállalati fejlődés számára. Olyan energetikai „megaprojekteknél”, mint a Kazahsztán–Xinjiang olajvezeték, Oroszországgal, Kínával akadályok adódnak. Például lassul a fejlesztési projektek erőforrásaiban a japán részvétel, stratégiai konfliktusok adódnak időnként, érdekek versenyeznek, elégtelenek az infrastrukturális feltételek, to-
vábbá politikai, ideológiai különbségek érvényesülnek Közép-Ázsiában, KözelKeleten és nem utolsósorban az USA megfontolásaiban. Törökország, Irán és Kína keresi a helyét Közép-Ázsiában, míg Oroszország igyekszik a politikai befolyását növelni, pl. új vezeték kiépítésére Kazahsztánból és Azerbajdzsánból. A várható jövő Olyan országok, amelyek korábban megkezdték a politikai reformjukat, az átalakulásukat kiemelkedően alacsony inflációval és viszonylag gyorsan újra növekedési pályára állított gazdasággal élték meg. A gazdasági növekedés, ellenőrzött infláció és megfelelő szerkezetátalakulás a gazdaságpolitika célja. Ezek nem megfelelő gyakorlata okozza a gazdasági növekedés elmaradását, a gazdasági instabilitást, valamint a piacgazdaság bevezetését ösztönző politikai erők lecsengését. A szállítási keresztmetszetek szűk jellege jelenti a régió jövőbeni szénhidrogén-fejlesztéseinek kulcsát, így ennek a fejlesztése elsődleges. Kazahsztán és Türkmenisztán az ellenőrzési területei a Közép-Ázsiából kivezető olajvezetékeknek, és ez a szerep a jövőben is fennmarad bármely útiránynál. Elosztói lesznek a szállított mennyiségeknek és az új termelésnek. Az új vezetékek építése, ill. a meglévők rekonstrukciója megnöveli a külföldi befektetések szintjét. Amellett, hogy a nyugati olaj- és gázipari vállalatok keresik a befektetési lehetőségeket a térségben, számolniuk kell számos gazdasági, politikai, kulturális és történelmi tényezővel, amelyek akadályokat jelentenek a vegyesvállalati fejlődésben. Közép-Ázsia elsősorban földgáztermelő régió, de potenciálisan nagy kiterjedésű kőolajlelőhelyekkel is rendelkezik. A régióból származó földgáz nagy kéntartalmú, ezért kénteleníteni kell, mielőtt a vezetéken szállítanák. A szállítás a legtöbb gázipari vállalat legnagyobb problémája Közép-Ázsiában, és ez fokozottan érvényes a korábbi szovjet köztársaságokra. A meglévő gázszállító hálózat még a szovjet időszakban létesült, és az orosz fennhatóság szerepét tükrözi. A gáz tradicionálisan a volt Szovjetunió által épített vezetékrendszereken áramlik északnyugatra az európai Oroszország finomítóiba. A kőolaj a második legjelentősebb energiaforrás a régióban, kiemelkedő exporttevékenységet jelent. A kazahsztáni 1,1 Mrd tonna készlethez hozzáadhatjuk Üzbegisztán több mint szerény kőolajtartalékát (100 millió tonnát) és Kirgizisztán, Tadzsikisztán viszonylag csekély termelését. Kormányszintű és ipari vezetők keresik Közép-Ázsiában ás Xinjiangban a beruházási lehetőségeket ahhoz, hogy kőolaj- és gáziparukat meg tudják újítani. Ugyanebből a célból keresik a regionális együttműködések lehetőségeit, mivel az energiahiány az egész területet érinti, ugyanakkor az energiaforrások
földrajzi eloszlása egyenlőtlen. A régió kormányai hangsúlyozzák az energetikai önellátás szükségességét, ezzel indokolják az új kereskedelmi kapcsolatok költségeit. Elsődleges befektetések Számos befektetésre van szükség Közép-Ázsia volt szovjet köztársaságai kőolaj- és gáziparának a következő területeken: – a szénhidrogén-rétegek gazdasági értékelésében; – az irányítási–vezetési tréningekben és készségfejlesztésben a projektek mérnöki és építési ellenőrzése céljából; – a szénhidrogén-rétegek szeizmikus kutatásához a korszerű eljárások alkalmazásánál; – a földgáz cseppfolyósítási technológiájának bevezetésénél; – a földgáz begyűjtésére és hasznosítására alkalmas integrált rendszer fejlesztésénél, amely tartalmazza a gázszétválasztáshoz szükséges kompromisszumokat; – az ipari gázszárító és -tisztító egységek, és gázfeldolgozó eszközök, berendezések beszerzésénél; – olyan mezők ismételt termelésbe állításánál, ahol korábban folyt termelés, és még tartalmaznak szénhidrogéneket, amelyek megfelelő technológiával kinyerhetők; – a végterméki raktárbázisok és földgáztáplálású petrolkémiai üzemek létesítésénél; – a finomítók tervezése, modernizálása és építése területén; – a szennyezések folyamatos ellenőrzésénél kén-dioxid- és fluorkibocsátást ellenőrző műszerek alkalmazásával; – a geológiai, geofizikai kutatások és távérzékelő technológiák alkalmazásánál; – a fizikai infrastruktúra, hírközlési hálózat és szállítóberendezések (kiemelten tankautók) biztosításánál; – a kontinentális talapzat vizsgálatához szükséges mérnöki berendezések és technológiák biztosításánál. Külföldi tőke bevonása Kétségtelen, hogy a magántőke beáramlása Közép-Ázsia volt szovjet köztársaságaiba ma még csekély – kivételes esetektől eltekintve. Néhány szénhidrogénszektorban működő és pénzügyekkel foglalkozó vállalat már jelentős összeget fektetett be. Közép-Ázsiában számos többmilliárd dolláros ügylet folyik. Legtöbb külföldi befektetető Közép-Ázsiában az óriási kőolaj- és földgázmezők technológiai–fejlesztési területein érdekelt. A vállalatok és nemzetközi
ügynökségek a legnagyobb problémát a közép-ázsiai és xinjiangi befektetéseknél az instabil, ill. tisztázatlan vámszabály, valuta, a befektetési és környezetvédelmi politikában látják, amelyek nagy kockázatot jelentenek akár a magán, akár a vegyesvállalati formában. A kőolaj- és gázipari beruházók aggódnak az exportopciók megbízhatóságát illetően. Közép-Ázsiában és Kínában a környezetvédelemmel kapcsolatos elhatározások növekvő szerepet játszanak az üzleti megfontolásoknál, beleértve az energia beruházásokat. A befektetők ezért keresik a módját, hogy a kockázatot csökkentsék az egyébként potenciálisan kedvező üzleti lehetőségeknél. A kockázatok minimalizálására és a kiindulási helyzetek egyértelmű meghatározása céljából a beruházók javasolják, hogy időben – a projektet megelőző években – vizsgálják a körzet geológiai és gazdasági adatait. Így meghatározhatók a projekt okozta változások. A szerződések tárgyalásai során pontosan meg kell határozni és rögzíteni a lehetséges szereposztást és a partnerek részvételét, hogy a tőke mibe avatkozhat bele és mit kezel a menedzsment. Amíg Közép-Ázsiában egy bizonytalan ragaszkodás mutatkozik a korábbi törvényes rendhez és szabályokhoz, addig behatárolt lesz a kőolaj- és gázipari fejlesztések effektív jelenléte. Mind Közép-Ázsiában, mind Xinjiangban érvényesülni kell azon feltételeknek, hogy az üzletet a szakértelem és gyakorlat irányítsa. Lehetőség van további fejlesztésekre a kőolaj- és gáziparban, és a vállalati „élniakarási” stratégia nem sokáig nélkülözheti a növekedés feltételeit. A potenciális külföldi befektetők száma óriási, ugyanakkor a következő problémák jelentkeznek; nem valósak az információk a jelentkező iparvállalatokról, a létező infrastrukturális helyzetről, bizonytalanok a vezető hierarchia elhatározásai, nem konvertibilis a létező, ill. bevezetés előtt álló pénzeszköz, konfliktusok vannak az erőforrások tulajdonjogában. További nehézségeket jelentenek ezeknek az erőforrásoknak a kihasználásánál az elégtelen szállítási és kommunikációs feltételek, az instabil kormányzati politika és az etnikai konfliktusok, amely jelenleg Tadzsikisztánban és Afganisztánban tomboló törzsi háborúkban nyilvánul meg. A befektetők és politikai elemzők állandó erőfeszítéseket tesznek, hogy tájékozottak legyenek Közép-Ázsia gazdasági és politikai helyzetéről, követni tudják a politikai, gazdasági, beruházáspolitikai változásokat, amelyek komoly hatást gyakorolnak a régió erőforrásainak kilátásaira. (Szentpály Tibor) Dorian, P. J.: Oil, gas in FSU Central Asia, northwestern China. = Oil and Gas Journal, 99. k. 37. sz. 2001. szept. 10. p. 20–32.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
M B E
ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR
2002-ben az OMIKK továbbra is megjelenteti a
KÖRNYEZETVÉDELMI FÜZETEK című gyűjteményes kiadványát. A kiadványhoz egyenként 2–4 szerzői ív – 40–70 oldal – terjedelmű szakirodalmi tanulmányok készülnek. A tanulmánycímeket a jegyzék ismerteti. (Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tanulmányok sorrendje nem jelenti a megjelenés sorrendjét.) A füzetek megrendelhetők egyenként, tetszőleges válogatásban és teljes gyűjteményként is. Az egyes füzetek ára – terjedelemtől függően – 1500–2500 Ft + ÁFA. A teljes gyűjtemény ára a füzetszámból adódó teljes vételár 80%-a. Az elektronikus forma (MS Word dokumentum) ára az aktuális füzetár 90%-a.
A Környezetvédelmi Füzetek 2002. évi tanulmányai 2201 2202 2203 2204 2205 2206 2207 2208 2209
Az EU regionális és strukturális támogatásaiban érvényesülő környezeti szempontok A perspektivikus energiatakarékos technológiák és a kockázati tőke befektetései A vegyipar „responsible care” (felelős gondoskodás) programja Több közegben megjelenő szennyezők kockázatelemzése Környezetvédelem gépipari üzemekben A környezeti felelősség és privatizáció Közép- és Kelet-Európában Városi autóbuszok alternatív üzemanyagai Klímaváltozás és a vízkészletek kapcsolata Szennyvíziszap felhasználásának előnyei és veszélyei
2210 2211 2212 2213 2214 2215 2216 2217 2218
A MTBE (metil-tercier butil-éter) és a talajvíz A kommunális hulladékkezelés energia- és emissziómérlege Szelektív hulladékkezelés és a gazdaságosság Mosószerek, ill. alkotóik a környezetben Szelén a környezetben Arzén a környezetben A faj-, ill. tájdiverzitás fenntartásának támogatása Kadmium a környezetben Gyógyszermaradék a kommunális hulladékban, a megelőzés lehetőségei
Bővebb információ, megrendelés: BME–OMIKK – Műszaki–Gazdasági Kiadványok Osztálya 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5–7. tel.: 457-5322 tel./fax: 457-5323 e-mail:
[email protected] –– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – MEGRENDELÉS Alulírott megrendelem a Környezetvédelmi Füzetek teljes sorozatát (2002) vagy ………………………………………………………………………………….………….…számait. Megrendelő neve: ……………………………………………………… Tel./Fax: .……………………… Címe: …………………………………………………………………………………………….………… A megrendelés száma: ………………………………………………….. Ügyintézője: …………..……… A megrendelő pénzforgalmi jelzőszáma: …………………………………………………………..……… Kelt: ..………………………………………………………………………………………………………. (cégszerű aláírás, bélyegző) Szállítási feltételek: legkésőbb a tárgyévet követő év vége.
