Környezetvédelem Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról?
Környezetszennyezés • Egyidős az emberiséggel Az EMBER megjelenése óta folyamatosan növekvő módon használja, felhasználja, kihasználja a természetet, tevékenységünk hulladékot termel, amely megváltoztatja a levegő, a talaj és a víz eredeti összetételét. •Sok korai betegségért volt felelős: •Ólommérgezés – a mai Zambia területén 200 000 évvel ezelőtt •Porszennyezés – már az új kőkorban szilikózis •Ürülék – ivóvízforrásokba kerülve fertőztek
Mérföldkövek a környezetvédelemben... A szennyezés nem ismer határokat → Nemzetközi összefogásra van szükség 1962 – Rachel Carson - Néma tavasz A könyv a természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezőtlen biológiai hatására hívta fel a figyelmet. A könyv megjelenésétől lehet számítani a környezetvédelem fogalmának bekerülését a köztudatba.
Globális veszély felismerése
1972 - Római Klub „Növekedés határai” A Római Klub állapotjelentése és tevékenysége rendkívül nagy hatást gyakorolt a 70-es években a tudományos- és közgondolkodásra, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait.
Mérföldkövek a környezetvédelemben... 1972 - Stockholmban összehívták az I. ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciát. (június 5. – környezetvédelmi világnap)
• A tiszta környezethez való jog sok ország alkotmányának részévé vált (nálunk 1972-ben ), • Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szervezeteit, megalkotta környezetvédelmi törvényeit.
1987 - Közös Jövőnk – Bruntland bizottság
Nemzetközi egyezmények Hogy a környezetben belátható időn belül javulás következzék be, nemzetközi egyezmények születtek, amelyek meghatározott időre konkrét feladatok megoldását követelik meg az aláíróktól.
1992. Rio de Janeiro II. ENSZ kv-i világértekezlet - keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - egyezmény a Biológiai sokféleségről 1997. Kiotói Egyezmény üvegházhatású gázok 2005-2012 közötti 5,2 %-os csökkentése – USA nem ratifikálja (az összes károsanyag kibocsátás negyedéért felelős!) 2002. Johannesburg III. ENSZ kv-i világértekezlet a Fenntartható Fejlődésről 2005. Életbe lép a Kiotói egyezmény – orosz ratifikálással (kibocsátási kvóták kereskedelme)
A környezetvédelem kialakulása 2007.
Bali ENSZ klímakonferencia Eredmény: Globális kibocsátások nagymértékű csökkentése, minden fejlett országnak kötelezettséget kell vállalnia – konkrét értékek nélkül
2009.
Koppenhága ENSZ klímakonferencia Üvegházhatású gázok csökkentése – a globális átlaghőmérséklet max. 2o C történő növekedése, az iparosodás előtti időszakhoz képest, határidő nélkül Fejlődő világ országainak támogatása (2010-2012 között 30 Mrd $)
2010.
Cancún ENSZ klímakonferencia Lsd. Koppenhága
Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, mely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. anyag- és energiatakarékosság ► helyi erőforrások alkalmazása ► megújuló energiaforrások alkalmazása ► hulladékképzés minimalizálása ►
Csak globális összefogással→nemzetközi egyezmények (ratifikálás – törvényi szinten)
Környezet
Társadalom Gazdaság
Mi a környezetvédelem? Célja: a különböző tevékenységből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág károsodás nélküli fennmaradása érdekében.
• káros hatások csökkentése, • megelőzés, • a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás.
A környezetvédelmi jog története ► ► ► ►
1935-ös erdő- és természetvédelmi törvény 1961. újabb természetvédelmi törvény 1976. évi II. tv. az emberi környezet védelméről 1995. évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól A környezetvédelmi törvényhez kapcsolódó törvények, illetve végrehajtási rendeletek az alábbi szakterületekre: ► Levegőtisztaság-védelem ► Vízminőség-védelem ► Talaj-
és talajvízvédelem
► Hulladékgazdálkodás ► Zaj-
és rezgésvédelem
Jogalkotó szervek és jogszabályaik ►
országgyűlés ► alkotmánytörvény ► törvény
►
kormány ► rendelet
►
miniszterelnök ► rendelet
►
miniszterek ► rendelet
►
helyi önkormányzatok ► rendelet
A jogszabályok: hierarchikus rendűek
A környezetvédelmi hatóság A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi elsőfokú hatósági, szakhatósági jogkört ellátja: • megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztály • katasztrófavédelmi igazgatóság
Működési feltételek ►
Engedélyek: ►
► ►
Egységes környezethasználati engedély (IPPC - Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés) Alapelv: a környezetszennyezés problémakörét nem környezeti elemenként, hanem komplex módon kell vizsgálni és kezelni ► BAT (Best Available Techniques) – referencia dokumentumok Az elérhető legjobb technika alkalmazásával ► növelni kell az energiahatékonyságot, ► csökkenteni kell a légszennyezést, ► csökkenteni kell vízszennyezést, ► csökkenteni kell a hulladékok mennyiségét. Vízjogi engedély Üvegházhatású gázok kibocsátási engedély (Nemzeti kiosztási tervek)
Milyen hatással vagyunk a környezetünkre? Országos
Globális • üvegházhatású gázok (CO2, CH4) növekedése – légköri felmelegedés • energiahatékonyság – füstgáz hasznosítás • biológiai eredetű alapanyagok használatának növelése (biodízel, bio-etanol, bio-ETBE) • fűtőolaj → földgáz, üzemi fűtőgázzal
Regionális, helyi
• fűtőanyagok, motorhajtóanyagok használata során lép fel • kénes fűtőolaj gyártás megszüntetése • ólom tartalmú benzinek gyártásának megszüntetése • benzol és kéntartalom fokozatos csökkentése (benzin, gázolaj)
• termék előállítása során keletkező szennyezőanyagok • technológiai fejlesztés • szennyezőanyagok kezelése
A helyi környezetvédelmi hatások folyamatos csökkentése és nyomon követése a Finomító egyik kiemelt feladata!
EBK - Környezetvédelem
zaj
talaj
levegő
talajvíz
víz hulladék
Környezetvédelem – Levegőminőség-védelem
levegő
Levegőminőség-védelem emisszió immisszió légszennyező forrás (pont, diffúz, vonal, fugitív)
VOC kibocsátási határérték levegőtisztaságvédelmi bírság levegőterhelési díj
szennyezőanyag-kibocsátás szennyezőanyag-koncentráció kibocsátóforrás, ahol a szennyező anyag először találkozik a környezeti levegővel illékony szerves vegyületek (benzol, toluol, xilol) mennyiségi szennyezőanyag-határ levegővédelmi követelmények megsértése esetén határértéktől független fizetési kötelezettség - minden kibocsátott egységre
A levegőminőség alakulásának folyamata Emisszió
Immisszió szétterjed, felhígul Levegőminőség
légmozgás
Ipari pontforrások Közlekedési vonalforrás
Pontforrások a Dunai Finomítóban
Pontforrások a Dunai Finomítóban
Az emisszió változása a Dunai Finomítóban
Monitoring pontok elhelyezkedése
Saját immissziós mérőpontok (MOL NyRt.)
Országos hálózat mérőpontjai
Az immisszió változása a Dunai Finomító környezetében
Országos immisszió mérőhálózat (OLM) Százhalombattán 3 konténer került elhelyezésre a Dunamenti Erőmű és a MOL Nyrt. finanszírozásában
Sportpálya
Liszt Ferenc sétány
Búzavirág tér
Országos immisszió mérőhálózat (OLM) Kijelző monitor a piactéren. (Határértékhez viszonyított %-os érték)
Országos immisszió mérőhálózat (OLM) A légszennyezettségi adatok megjelenítése a Finomító központi épületében
Országos immisszió mérőhálózat (OLM)
Környezetvédelem – Vízminőség-védelem
víz
Vízminőség-védelem vízminőség szennyvíz
befogadó szennyvíztisztítás
vízszennyezési bírság vízterhelési díj
a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége a használat következtében fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságaiban megváltozott víz felszíni víz fizikai, kémiai és biológiai eljárások összefoglaló elnevezése, melyekkel a szennyezőanyagokat távolítják el határérték túllépés esetén határértéktől független fizetési kötelezettség - minden kibocsátott egységre
Finomító vízellátása
Ivóvízellátás •Vásárolt: Fővárosi vízművek Zrt. •Termelt: Saját parti szűrésű kutak Ipari víz ellátás •Dunai Vízmű Zrt.
Vízminőség-védelmi tevékenység
►
Biztosítani kell a jogszabályi megfelelést, a szigorú környezetvédelmi előírások betartását
►
Önkontroll rendszer - Önellenőrzési terv – mérés naponta – Vizsgálandó paraméterek: olaj-összes szénhidrogén, pH, KOIk, BOI5,szulfid, fenol, összes-N, összes-P, fémek, cianid, )
►
A hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi a határértékek betartását
A szennyvíz rendszer
A szennyvíz rendszer részei: - csatornarendszer (process, non-process) - korszerű szennyvíztisztító megépítése mechanikai tisztítás (homokfogó, rács, ülepítő, flotáló) biológiai tisztítás (szerves anyag, N és P eltávolítás)
219000
639000
639500
640000
640500
219000
Szennyvíztisztító telepek Százhalombatta
Felső szennyvíztelep: - mechanikai, - fizikai-kémiai,
218500
218500
218000
218000
- biológiai tisztítás (N, P). process non-process A szennyvíztisztítás során kb. 5 % iszap keletkezik.
Felső szennyvíztelep
Alsó szennyvíztelep Szennyvíztavak
217500
217500
3-4 nap tartózkodás 217000
217000
Iszap → víztelenítés → égető
Dunai Finomító MOL Rt Dunai Finomító Szennyvíztelepek elhelyezkedése M 1:10 000
216500
639000
639500
640000
640500
216500
Befolyó szennyvizek
Befolyó szennyvizek - process
Befolyó szennyvizek – non-process
Vésztározó
Fizikai tisztítás – rács, homokfogó
Fizikai tisztítás – rács, homokfogó
Ülepítő medencék
API medencék
Kiegyenlítő medence
Flotáló medence
Biológiai szennyvíztisztító
Kiegyenlítő medence
Kiegyenlítő medence
CASS medence „D”
DAF DAF „A”
lefölözés
„A”
CASS medence „C”
ülepítés
CASS medence „B”
levegőztetés medence „A”
DAF „B”
DAF „B”
Dekanterek
a folyadékszint fölé emelve levegőztetéskor
a folyadékszintet követi dekantáláskor
Iszapakna
Iszapcentrifuga
Iszapsűrítő
Ülepítő tó
Utolsó akna
A Dunai Finomító tisztított szennyvíz kibocsátása
A Dunai Finomító tisztított szennyvíz kibocsátása
A szennyvíztisztítás eredménye
Környezetvédelem – Talaj és talajvízvédelem
talaj
talajvíz
Talaj és talajvízvédelem talaj
a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója
talajvíz
a felszín alatti vízkészlet része, amely az első vízzáró réteg fölött helyezkedik el
in situ talajtisztítás
a talaj kitermelése nélkül, a helyszínen végzett tisztítási eljárás
ex situ talajtisztítás
a talaj kitermelésével és visszajuttatásával végzett tisztítási eljárás
Talaj- és talajvízvédelem • ’80 as évek – talajvízszint emelkedés
• talajvízfigyelő kúthálózat – CH szennyezés • védelmi munka 1989 • 10.000 m hosszú résfal (folyadékzáró betonfal) • 65 db folyadék-kitermelő kút • 500 db figyelőkút - monitoring (kéthavonta szintmérés, vízkémiai vizsgálatok)
Talaj- és talajvízvédelem – 1990. É
6800.00
6700.00 T176
T162
1990
T174
T160
6600.00
T159 T173
T177
T161
T163/a T164
6500.00
T175 T137
6400.00
T217
T215
T157
T165/a
T216
T094 T158
6300.00
T061
T126
T167
T213
T192 T121
T124 T123
T128
K170
T063 T168 K-135 K-136 T252 T193
5900.00
K-137
T211 K171
T223
T224
T225 T178
T226
K-140 K-139 K140/a T092
T091
T054 T141
T227 T140 T090
T122 T082
T250T251
T222
T221 T093
T127
6100.00
6000.00
T220 T219 K-141 T195 T138 T139 T064
T212
T125
6200.00
T218
T136
T169 T214
T083
K-129 T089 K-128
K-132
T065
T246
T170
K-130K-131
T079 T062-aT080 K-124 K-121K-123
T078 K-127
K-125K-126
T088
B5
T087
K-122 T117/a
T076
K-134
T312
T314
T313 K-102
T316
T068 K-101 K-168 T315 K-169
T048
T179
T117 T066
T20027
T20031
T310 K-103
T086 B17
B16
T245
T077
K-133 T067 T311 K-104
B7
T095
T166
T321 K-108/IV
T306
K-108/III
B12
T253 T183 K-138 T096
5800.00
T20028
T20032
B10
B8
B14 B1
T20029
MF11
B6
K-108/II
T317
T182
T318
T322
T319
T320
K-108/I
B4 T254
5700.00
T304
T307
T194 MF14
T323
T255 B3
T20030 T173/a T130
5600.00
T257 T097
T171
T085
T098 T172 B11
T259 T256
T264
T116
T265
T114
B2
T258
T010
T119 T267
B9
5500.00
T266
T005
T120
T007
T011
T260
T072
5400.00 T115
T099 T056
T046
MF1
MF13
K-107 MF12 K-105 T107/a K-106T008
T261
5300.00
T131
T180
T184
T181 T074
T262
5200.00
MF8 T002
T263
5100.00
K-111
T001
T070
T230
T231
T101
T232
T233
T071 K-109
K-113
T102 T234
T043 K-110
K-112 MF20 T100
5000.00
T009
K-118
K-114 T53/a K-115 K-116 K-117
T012 B15
T188
T235 T185 T003
T236
4900.00
T004 T052
T133
T191
MF9 K-145 T237
4800.00
T069
T190
K-146
T186
K-147 K-148 MF2 K-149 T238 K-150 K-151
4700.00
T239
MF16 T132 T187
T103
T105
T104
4600.00
T106
K-152 K-154 T240
MF3
T241
T242
MF5
4500.00
T243
K-153 K-155 T247 T244
MF7
T189
T248
T013
T249 MF18T049III
T268
MF10
T049/II T269
T014
T107
T049/I
B13
T049/IV
4400.00 T270
T108
4300.00 T308
T271
T051
4200.00
T017
T050
D
4100.00
4000.00
T016
U
T272 T018/B
T045
N
T015
A
K-119
T109
T073
T309
T018/A
T135/a K-120
T019
T040
T134
T021
T273
T023
T022
T044
3900.00 K-166
T274 K-156 T274/a K-157
3800.00
K-158 T057
K-161
K-162
K-163
K-164
K-165
T111
T303
T302
T028
T301
T300
T279 T149
T147
3500.00
Talajvízszint észlelő kút helye, jele
MF jelű
Rétegvízszint észlelő kút helye, jele
K jelű
Kitermelőkút helye, jele
T146 T145 T144 T143 T142
T152
3400.00
T058
T031 T150 T150 T032
T153 T154
Úszó CH elterjedése 1990-ben
T281 T291
T296
T292 T113
T295
T059
T210
T033
T156 T196
T034
T209 T029
T030
3200.00
T197
T035
T036 T199
-8800.00
-8600.00
-8400.00
-8200.00
-8000.00
-7800.00
-7600.00
-7400.00
-7200.00
-7000.00
-6800.00
-6600.00
-6400.00
-6200.00
-6000.00
-5800.00
T038
T037
T198
3100.00
3000.00 -9000.00
T280 T283 T284 T282 T285 T288 T287 T286 T289 T290
T151
T155
3300.00
T298
T297
T293 T112
T110
T055
Résfal nyomvonala
MF19 T294
T024 T025/a
T041
3600.00 B, T jelű
T027
T278
T299
JELMAGYARÁZAT
3700.00
T277 K-160
T276
K-167
T201
T208
Úszó CH elterjedése 1990-ben
T202
T200
-5600.00
-5400.00
-5200.00
-5000.00
-4800.00
-4600.00
-4400.00
-4200.00
-4000.00
-3800.00
Talaj- és talajvízvédelem 2007.
Talaj- és talajvízvédelem 2009.
Szivárgó építése, feltöltése homokos kaviccsal
Résvezető gerendák, résfal építése réselő géppel
Honnan származik a szennyezés? ►
Tartálykocsik szabálytalan töltése (csapatások), túltöltése, töltőés lefejtő-berendezések meghibásodása miatt.
Honnan származik a szennyezés? ►
Tároló konténerek, hordók szabálytalan tárolása, meghibásodása miatt.
Honnan származik a szennyezés?
Honnan származik a szennyezés? ►
Csővezetékek, szerelvények meghibásodása miatt.
Honnan származik a szennyezés? ►
Tartályok lyukadása, szerelvények meghibásodása, túltöltés, szabálytalan víztelenítés, gondatlan üzemeltetés miatt.
Környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
hulladék
Hulladékgazdálkodás hulladék veszélyes hulladék
hulladékkezelés
Olyan tárgy, vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék hulladékgyűjtés, átmeneti tárolás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás
A hulladékgazdálkodás célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, a keletkező hulladék minél nagyobb hányada hasznosításra, a nem hasznosítható hulladék pedig a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelő módon ártalmatlanításra kerüljön.
Hulladékpiramis
A HULLADÉK ÉGETÉSE, LERAKÁSA Ártalmatlanítás
Újrahasznosítás
MÁR MEGLÉVŐ HULLADÉK FELDOLGOZÁSA
Újrafelhasználás
TÖBBSZÖRÖS FELHASZNÁLHATÓSÁG
Minimalizálás
KORSZERŰ TECHNOLÓGIA
HAK kód HAK kód: Hulladékjegyzék Azonosító Kód • Hulladék azonosítására szolgál • 6-tagú kódszám: – 2 kódszámmal jellemzett főcsoportok – 4 kódszámmal rendelkező alcsoportok – Veszélyes hulladék jelölése: „*”
Hulladékgazdálkodási politika A Dunai Finomító hulladékgazdálkodási politikája az alábbi elveket követi: ► a hulladék mennyiségének csökkentése a Dunai Finomító tevékenységének hatékonyság növelésével, ► újra használat az egyes anyagáramok eredeti célra történő felhasználásával, ► a hulladék hasznosítása olyan módszerek, megoldások alkalmazása, amelyek során a hulladék hasznosításra kerül, ► szabályos ártalmatlanítás.
A keletkezett hulladékok mennyisége A Dunai Finomító tevékenysége során nagymennyiségű veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékot termel.
Hulladékkezelő létesítmények - térkép
Hulladékégető
Salak és filterpor lerakó
Gyüjtő II.
Hulladékudvar Gyüjtő I.
A hulladékkezelés folyamata Hasznosított Hasznosítotthulladék hulladék
Égető Égető
Hulladék Hulladék udvar udvar
Keletkezett Keletkezett Hulladék Hulladék
Gyűjtő GyűjtőI.I.és ésII. II.
Külső Külső ártalmatlanító ártalmatlanító Végleges Véglegeslerakó lerakó
Hulladékok szelektív gyűjtése A tevékenység során keletkező hulladékok megfelelő kezeléséhez az első lépcső a szelektív gyűjtés.
A hulladékudvar működése ►
Célja: hasznosítási arány növelése a nem technológiai eredetű hulladékok gyűjtésével, előkezelésével (karbantartási, beruházási, selejtezésből származó hulladékok).
►A
hulladékok gazdaságos kezelése (az értékesítésből származó bevételek fedezik az előkezelés díját). A meghatározott technológiával történő előkezelés következtében a nagyobb részben veszélyesnek minősülő hulladékok hasznosítható nem veszélyes hulladékká alakulnak, a hasznosítható rész értékesítésre, a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanításra kerülnek. Minden be- és kikerülő hulladék mérlegelésre kerül. ►A
►
►
A hulladékudvarba kerülő hulladék mintegy 85 %-a kerül valamilyen formában hasznosításra.
Hulladékégető
Hulladékégető Kapacitása: 3 t/h - a hulladék energiatartalmának függvényében ► Hőkapacitása: 40 GJ/óra ► Iszapszerű, szilárd és folyékony hulladékok égetésére egyaránt alkalmas ► Főbb műszaki paraméterek: forgódobos kemence, maximális hőmérséklet 1150 0C , a füstgázok égetésére utóégetővel rendelkezik, a kinyert hő gőztermelésre fordítódik ►
Korszerűsítés: 1997: száraz-nedves eljárású füstgázmosót építettek be ► 2003: folyamatos emissziómérő monitorral van ellátva (retesz rendszer) ► 2007: homogenizáló rendszer ►
A szabad kapacitás függvényében külső hulladéktermelők hulladékai is égetésre kerül(het)nek.
Hulladékégető
Környezetvédelem – Zaj-, és rezgésvédelem
zaj
Zaj- és rezgésvédelem Környezeti zajvédelem (munkahelyen kívüli zajártalmak elleni védelem) 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelete – Zajtérkép készítése √ – Hatásterület, zajkibocsátási határértékek meghatározása √ • az érintett település védendő épületeire
– Határérték feletti kibocsátás esetén zajcsökkentést elősegítő intézkedési tervek készítése – Fontos! Beruházások esetében zajszempontú kritériumok meghatározása
A Kokszoló üzem zajtérképe
Nappal dB(A)
Az FCC, ETBE, HF üzem zajtérképe
Nappal dB(A)
A Paraffin, Bitumen, Kenőolajfinomító üzem zajtérképe
Nappal dB(A)
