Oláh Tamás II. Rákóczi Ferenc tartózkodási helyei A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójának záró éve jó alkalmat kínál a korszakkal foglalkozó tudományos és honismereti munkák, dolgozatok készítésére, valamint a különböző megemlékezések tartására. Ehhez kívánunk segédletet nyújtani II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) tartózkodási helyeinek jegyzékével, amely a kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára is egyaránt hasznos lehet. A Nagyságos Fejedelem tartózkodási helyeit az irodalomjegyzékben szereplő művek alapján állítottuk össze. A helységeket országonként, ABCrendben soroljuk fel. A települések neve után az érseki és püspöki városi, kamarai városi, mezővárosi és szabad királyi városi jogállást is feltüntetjük, valamint szerepel az is, ha volt a településen Rákóczi korában vár. Zárójelben találhatóak a települések névváltozatai. Itt első helyen, amennyiben voltak ilyenek, a magyar névváltozatok találhatóak, ezt követik a latin, német, román, ruszin, szerb, szlovák, horvát, stb. névalakok, illetve ahol fellelhető, a települések mai elnevezései. A történelmi Magyarország települései esetében feltüntettem, hogy mely vármegyékhez, kiváltságos kerületekhez tartoztak Rákóczi korában, illetve ma melyik magyarországi megyéhez, az elcsatolt települések esetében pedig mely országhoz tartoznak. A Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség területe mellett a jegyzék tartalmazza azokat a fontosabb európai és törökországi tartózkodási helyeket, ahol a fejedelem élete során megfordult. (Itt is megpróbáltuk a korabeli és a mai településneveket megállapítani, valamint azt, hogy ma melyik országhoz tartozik az illető település, a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság területén található településeknél pedig megpróbáltuk rekonstruálni, hogy az érintett település a 17-18. század folyamán melyik vajdaság területén feküdt.) Végezetül ez úton szeretnék köszönetet dr. Mészáros Kálmánnak, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztály munkatársának, aki rendelkezésünkre bocsátotta Esze Tamás alábbi kéziratát: II. Rákóczi Ferenc tartózkodási és táborhelyei.
1
Tartalom MAGYAR KIRÁLYSÁG....................................................................................................................................... 2 ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG..................................................................................................................................11 ANGLIA........................................................................................................................................................ 12 FRANCIAORSZÁG.............................................................................................................................................12 ITÁLIA..........................................................................................................................................................12 LENGYEL-LITVÁN NEMESI KÖZTÁRSASÁG (RZECZPOSPOLITA )..............................................................................13 NÉMET-RÓMAI BIRODALOM.............................................................................................................................14 TÖRÖK BIRODALOM........................................................................................................................................14 IRODALOMJEGYZÉK.........................................................................................................................................14
Magyar Királyság 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Abda (németül Brückel, Győr vármegye, ma Győr-Moson-Sopron megye) Ányásd (Ányás puszta, Sövényháza/1973-tól Ópusztaszer falu része, Csongrád megye) Apostag (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) Appony (1910-ig Nagyappony és Kisappony, ma Oponice, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Aranyos (Bács-, majd Révaranyos, ma Aranyosapáti része, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Árokszállás 1756-tól oppidum/mezőváros (ma Jászárokszállás, Jász kerület, ma JászNagykun-Szolnok megye) Ároktő (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Átány (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Atkár (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Atya (Vámosatya, Bereg vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Bábolna (ma Tiszabábolna, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Bács oppidum/mezőváros (ma Бач/Bacs/Bač, Bács vármegye, ma Szerbia) Bacska (ma Bačka, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Bakta – 1808-ban oppidum/mezőváros (később Nyírbakta, ma Baktalórántháza, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Balassagyarmat oppidum/mezőváros (Nógrád vár/megye) Balkány (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Balsa (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Bát oppidum/mezőváros (régebben Asszonyvásár/németül Frauenmarkt, ma Bátovce, Hont vármegye, ma Szlovákia) Bátor oppidum/mezőváros (Nyírbátor, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-SzatmárBereg megye) Beckó oppidum/mezőváros (szlovákul Beckow, ma Beckov, Trencsén vármegye, ma Szlovákia) Bercel (Kis- és Nagybercel, Nógrád vár/megye) Bereg oppidum/mezőváros (később Nagybereg, ruszinul Berehi, ma Великі Береги/Veliki Berehi/Velyki Berehy, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Beregszász oppidum/mezőváros (németül Bergsaß/Lampertshaus, ma Берегове/Berehove, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Beregújfalu (korábban Нове Село/Nove Szelo/Nove Selo, ma Берегуйфалу/Berehujfalu, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Berzék (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Besenyszög (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) 2
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
Bocs (ma Egerbocs, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Bod (ma Tarnabod, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Bodoló (Kis- és Nagybodoló, Budulov, ma Szepsi/Moldava nad Bodvou része, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) Bodrogkeresztúr oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-AbaújZemplén megye) Borsi (ma Borša, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Bozsok (németül Buschendorf/Poschendorf, horvátul Božok, Vas vár/megye) Bőd (1905-től Magyarbőd, szlovákul Bidowce, ma Bidovce, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) Böszörmény hajdú mezőváros/oppidum (Rácz-, vagy Hajdú-Böszörmény, ma Hajdúböszörmény, Hajdú városok területe, 1791-től Hajdúkerület, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) Buda kamarai város, 1703/1715-től szabad királyi város (németül Ofen, ma Budapest) Cegléd/Czegléd oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Cikó/Csikó – Erdélyben (Szamoscikó, ma Ticǎu, Szatmár vármegye, ma Románia) Csaba (1950-ig Rákoscsaba, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Budapest XVII. kerületének része) Csalomia (Nagycsalomja, szlovákul Czalumina veľká, ma Veľká Čalomija, Hont vármegye, ma Szlovákia) Csécs (ma Nagycsécs, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Csege (ma Tiszacsege, Szabolcs, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) Csejte oppidum/mezőváros (szlovákul Czachtice, ma Čachtice, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Cseklész oppidum/mezőváros (németül Laanschitz/Landsitz, szlovákul Czekliš, ma Bernolákovo, Pozsony vármegye, ma Szlovákia) Csongrád oppidum/mezőváros (Csongrád vár/megye) Dab (1939 óta Dömsöd része, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Dány (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Daróc (ma Tibolddaróc, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Daróc (Ungdaróc, szlovákul Drawce, Dravci, ma Ungvár/Uzshorod része, Ung vármegye, ma Ukrajna) Debrecen 1693/1715-től szabad királyi város (latinul Debrecinum, Bihar, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) Diószeg oppidum/mezőváros (Bihardiószeg, ma Diosig, Bihar vármegye, ma Románia) Domahida (ma Domăneşti, Szatmár vármegye, ma Románia) Dorogma (1904-től Tiszadorogma, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Dömsöd (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Dragabártfalva/Dragobertfalva (ruszinul Dorobratova, Доробратово, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Drégelypalánk (Hont vármegye, ma Nógrád megye) Ecsed/Ecséd (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Ecsed vár és oppidum/mezőváros (ma Nagyecsed, Szatmár vármegye, ma SzabolcsSzatmár-Bereg megye) Eger püspöki, 1804-től érseki város (latinul Agria, németül Erlau, Heves /és KülsőSzolnok/ vármegye, ma Heves megye) Egri (románul Ágrin, ma Agriş, Szatmár vármegye, ma Románia) Emőd (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3
61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98.
Enyicke/Enyiczke oppidum/mezőváros (szlovákul Haniska, ma Haniska pri Košiciach, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) Eperjes szabad királyi város (latinul Eperiesinum/Fragopolis, németül Eperies/Preschau, szlovákul Pressow, ma Prešov, Sáros vármegye, ma Szlovákia) Erdőszáda oppidum/mezőváros (Erdőd-Szada, románul Ardo-Szadá, ma Ardụsat, Szatmár vármegye, ma Románia) Érsekújvár erőd és egyben oppidum/mezőváros (németül Neuhausel, szlovákul Nowé-zámky, ma Nové Zámky, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Eszlár (Tiszaeszlár, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Esztergom vár és kamarai város, 1708/1715-től szabad királyi város (latinul Strigonium, németül Gran, Esztergom vármegye, ma Komárom-Esztergom megye) Fekésháza (szlovákul Fekussovce, ma Fekišovce, Ung vármegye, ma Szlovákia) Felsőbodony puszta (ma Kétbodony része, Nógrád vár/megye) Fony (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Földvár vár és oppidum/mezőváros (ma Dunaföldvár, Tolna vár/megye) Fülek oppidum/mezőváros (szlovákul Filek/Filekow, ma Fiľakovo, Nógrád vármegye, ma Szlovákia) Füzér vára (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Galgóc vár és oppidum/mezőváros (németül Freistadt, szlovákul Frasstať/Fraysstať, ma Hlohovec, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Gálszécs oppidum/mezőváros (ma Sečovce, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Garany (ma Hraň, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Gencs (ma Ghenci, Szatmár vármegye, ma Románia) Gercsely (ma Hrčeľ, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Ghimes (Gimes, szlovákul Gymeš, ma Jelenec, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Gödöllő oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Gömöri (Kisgömöri, ma Gemerček, Gömör vármegye, ma Szlovákia) Gönc oppidum/mezőváros, 1706/1707-1711 között hajdúváros (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Gúta (ma Galgagúta, Nógrád vár/megye) Gyerk (szlovákul Hrkowec/Hrkowce, ma Hrkovce, Hont vármegye, ma Szlovákia) Gyömrő (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Gyöngyös oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Győr erőd és püspöki mezőváros, 1743/1751-től szabad királyi város (latinul Jaurinum, németül Raab, Győr vármegye, ma Győr-Moson-Sopron megye) Gyulaj (Nyírgyulaj, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Halász (ma Gyöngyöshalász, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Halász (ma Nagyhalász, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Halmaj (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Halmaj (később Gyöngyöshalmaj, 1950 óta Halmajugra része, Heves /és KülsőSzolnok/ vármegye, ma Heves megye) Hatvan vár és oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Heves oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Hévíz (ma Galgahévíz, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Hidasnémeti (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Hídvég (Ipolyhídvég, ma Ipeľské Predmostie, Hont vármegye, ma Szlovákia) Holubina (Galambos, ma Holubyne, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Homonna (németül Homenau, szlovákul Humenné, ma Humenné, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) 4
99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132.
Hosszúpályi (Bihar, 1946-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) Hrabóc (Alsó-Hrabóc, Alsóhrabóc, 1904-től Alsógyertyán, szlovákul NízssyHrabowec, ma Nízný Hrabovec, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Inám (ma Dolinka, Hont vármegye, ma Szlovákia) Iriny (ma Irina, Szatmár vármegye, ma Románia) Jászapáti 1746-tól oppidum/mezőváros (Jász kerület, ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) Jászberény oppidum/mezőváros (Jász kerület, ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) Jesztreb (Magyarjesztreb, 1905-től Magyarsas, szlovákul Uherský-Jestráb, ma Zemplínské Jastrabie, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Kál (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Kálló (Nógrád vár/megye) Kálló végvár és oppidum/mezőváros (Nagykálló, Szabolcs vármegye, ma SzabolcsSzatmár-Bereg megye) Kalocsa érseki város (latinul Calotsa/Colotsa, németül Kalotscha, szerbül Koloča, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) Kassa szabad királyi város (latinul Cassovia, németül Kaschau, szlovákul Kossice, ma Košice, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) Kaszony/Kászony (Mezőkaszony, ma Косонь/Koszony/Koson', Bereg vármegye, ma Ukrajna) Kazár (Nógrád vár/megye) Kéménd (ma Kamenín, Esztergom vármegye, ma Szlovákia) Keresztes oppidum/mezőváros (ma Mezőkeresztes, Borsod vármegye, ma BorsodAbaúj-Zemplén megye) Királyhelmec oppidum/mezőváros (szlovákul Helmec, ma Kráľovský Chlmec, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Kisdobrony (ma Мала Добронь/Mala Dobrony/Mala Dobron', Bereg vármegye, ma Ukrajna) Kisér (ma Jászkisér, Jász kerület, ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) Kisgyarmat (1920 után Ďarmotky, ma Sikenička, Hont vármegye, ma Szlovákia) Kiskőrös oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) Kisléta (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Kistapolcsány vár és oppidum/mezőváros (szlovákul Malé-Topoľčany, ma Topoľčianky, Bars vármegye, ma Szlovákia) Kis-Várda vár és oppidum/mezőváros (németül Klein-Wardein, Kisvárda, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Kóka (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Komlós (ma Khmil'nyk, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Korlát (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Kovarc (szlovákul Kowárce/Kovárowce, ma Kovarce, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Körmend/Körmönd vár és oppidum/mezőváros (szlovénül Kermend, Vas vár/megye) Köröm (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Körtvélyes (Alsó-Körtvélyes, 1904-től Alsókörtvélyes, szlovákul Nížni-Hrussow, ma Nížný Hrušov, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Körtvélyes (Érkörtvélyes, ma Curtuişeni, Szatmár, 1940 után Bihar vármegye, ma Románia) Kőszeg vár és szabad királyi város (latinul Ginsium, németül Gins/Güns, Vas vár/megye) Kövesd oppidum/mezőváros (ma Mezőkövesd, Borsod vármegye, ma Borsod-AbaújZemplén megye) 5
133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166.
Kövesd (ma Nógrádkövesd, Nógrád vár/megye) Krakován (Krakovány, szlovákul Krakowany, ma Krakovany, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Krassó (Szamoskrassó, ma Cărăşeu, Szatmár vármegye, ma Románia) Kürt (Fajkürt, szlovákul Dedinka, ma Dedinka, Bars vármegye, ma Szlovákia) Lasztóc (szlovákul Lastowec, Lastovce, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Lehóc (ruszinul Lichovecz, ma Ляхівці, Ung vármegye, ma Ukrajna) Lelesz (ma Tarnalelesz, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Lelesz oppidum/mezőváros (ma Leles, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Léva vár és oppidum/mezőváros (németül Lewentz, szlovákul Lewice, ma Levice, Bars vármegye, ma Szlovákia) Lipótvár erődváros (latinul Leopoldopolis, németül Leopoldstadt, ma Leopoldov, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Lök 1808-ban oppidum/mezőváros (ma Tiszalök, Szabolcs vármegye, ma SzabolcsSzatmár-Bereg megye) Lőrinci (Nógrád vármegye, ma Heves megye) Lúc (ma Tiszalúc, Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Mád oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Madarász (Nagymadarász, ma Mădăras, Szatmár vármegye, ma Románia) Maklár oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Makovica vára és Zboró oppidum/mezőváros (szlovákul Zborow, ma hrad Zborov/Makovica és Zborov, Sáros vármegye, ma Szlovákia) Margitta oppidum/mezőváros (németül Margarethen, ma Marghita, Bihar vármegye, ma Románia) Martonos (ma Martonoš/Мартонош, Bács vármegye, ma Szerbia) Medence (ruszinul Mediancza, Medjanicza, ma Midianytsia, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Méra (Alsó- és Felsőméra, 1950 óta Méra, Abaúj vármegye, ma Borsod-AbaújZemplén megye) Mikóháza (Abaúj vármegye, 1882-től Zemplén vármegye, ma Borsod-AbaújZemplén megye) Minaj (ma Минай,Minaj/Minai, Ung vármegye, ma Ukrajna) Miskolc oppidum/mezőváros (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Mocsonok oppidum/mezőváros (ma Močenok, korábban Sládečkovce, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Modorfalva (1899-től Vágmagyarád, szlovákul Modranka, németül Moderdorf/Modersdorf, ma Nagyszombat/Trnava része, Pozsony vármegye, ma Szlovákia) Mohi puszta (ma Poga, 1928-tól Muhi falu része, Borsod vármegye, ma BorsodAbaúj-Zemplén megye) Mónospetri (ma Petreu, Bihar vármegye, ma Románia) Morvánka (Moraván, szlovákul Morawany, ma Moravany nad Váhom, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Munkács erőd és oppidum/mezőváros (németül Munkatsch, ruszinul Munkácsovó, szlovákul Munkač, ma Мукачеве vagy Мукачів, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Nagydobrony (ma Велика Добронь/Velika Dobrony/Velyka Dobron', Bereg vármegye, ma Ukrajna) Nagykároly vár és oppidum/mezőváros (ma Carei, Szatmár vármegye, ma Románia) Nagykáta 1743-tól oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Nagykér (Nyitranagykér, szlovákul Weľký-Kýr, ma Veľký Kýr, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) 6
167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198.
Nagymajtény oppidum/mezőváros (ma Moftinu Mare, Szatmár vármegye, ma Románia) Nagymihály oppidum/mezőváros (szlovákul Michalowce, ma Michalovce, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Nagyszőlős/Nagyszöllős oppidum/mezőváros (ma Виноградів/Vinohragyiv/Vynohradiv, Ugocsa vármegye, ma Ukrajna) Nagyszombat szabad királyi város (latinul Tyrnavia, németül Tyrnau, szlovákul Trnawa, ma Trnava, Pozsony vármegye, ma Szlovákia) Nagytálya (ma Andornaktálya, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Namény oppidum/mezőváros (ma Vásárosnamény, Bereg vármegye, ma SzabolcsSzatmár-Bereg megye) Nemesbikk (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Németi oppidum/mezőváros (Hontnémeti, szlovákul Némce, ma Hontianske Nemce, Hont vármegye, ma Szlovákia) Németújvár vár és oppidum/mezőváros (németül Güssing/Gissing, horvátul Novigrad, ma Güssing, Vas vármegye, ma Burgenland, Ausztria) Nyíregyháza oppidum/mezőváros (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Nyitra vár és püspöki város (latinul Nitria, németül Neutra, szlovákul Nitra, ma Nitra, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Ócsa (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Olcsva oppidum/mezőváros (Szatmár vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Ombód (Ombod, ma Ambud, Szatmár vármegye, ma Románia) Onga/Ongha (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Ónod oppidum/mezőváros (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Ordas (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) Pálca/Pálcza (ma Tornyospálca, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Pálfalva (Szatmárpálfalva, ma Păuleşti, Szatmár vármegye, ma Románia) Pálóc (szlovákul Pallowce, ma Pavlovce nad Uhom, Ung vármegye, ma Szlovákia) Párkány 1724-től oppidum/mezőváros (ma Štúrovo, Esztergom vármegye, ma Szlovákia) Pásztó oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, 1950-től Nógrád megye) Pata/Patha (Vágpatta, ma Pata, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Pataj oppidum/mezőváros (ma, Dunapataj, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) Pazdics (szlovákul Pazdissowce, ma Pozdišovce, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Peklin (Kecerpeklény, szlovákul Kecerské-Peklany, 1920 után Kecerovské Pekľany, ma Kecer/Kecerovce része, Sáros vármegye, ma Szlovákia) Pentele (később Dunapentele, 1951–1961 között Sztálinváros, ma Dunaújváros, Fejér vár/megye) Perény (szlovákul Peřjňa/Perýňa, 1964 óta Perín-Chím, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) Pest kamarai város, 1703/1715-től szabad királyi város (ma Budapest) Pócspetri (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Polyánka (Szécspolyánka, Szécsmező, szlovákul Sečowská-Polánka, 1920 után Sečovská Poľanka, ma Sečovská Polianka, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Pöstény oppidum/mezőváros (Pöstyén, németül Püschtin, szlovákul Pjessčany/Pěssťany, ma Piešťany, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) 7
199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229.
Prencsfalu (1891-től Berencsfalu, németül Preitzdorf, szlovákul Prenčow, ma Prenčov, Hont vármegye, ma Szlovákia) Pudmeric (1899-től Gidrafa, szlovákul, Pudměřice/Podmerice, ma Budmerice, Pozsony vármegye, ma Szlovákia) Putkahelmec (ruszinul Hlmec/Homec, 1899-től Korláthelmec, ma Холмець/Holmec/Kholmets, Ung vármegye, ma Ukrajna) Radvány (ma Füzérradvány, Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Rakamaz (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Rákos (ruszinul Rákossina, szlovákul Rákossyn, ma Beregrákos/Ракошинo/Rakosino/Rakoshyno, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Recsk (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Regéc (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Regéci vár (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Rimaszombat oppidum/mezőváros (latinul Stephanopolis, németül Groß-Steffelsdorf, szlovákul Rymawská-Sobota, ma Rimavská Sobota, Kis-Hont kerület, 1802-től Gömör és Kis-Hont vármegye, ma Szlovákia) Rohonc oppidum/mezőváros (horvátul Rohunac, németül Rechnitz, vendül Rohunc, ma Rechnitz, Vas vármegye, ma Burgenland, Ausztria) Romhány (Nógrád vár/megye) Rozsnyó/Rozsnyóbánya oppidum/mezőváros (latinul Rosnavia, németül Rosenau, szlovákul Rožňawa, ma Rožňava, Gömör vármegye, ma Szlovákia) Ruskóc (Ruszkóc, később Orosztelek, ruszinul Ruskowá, ma Beregrákos/Ракошинo/Rakosino/Rakoshyno része, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Ság oppidum/mezőváros (később Ipolyság, ma Šahy, Hont vármegye, ma Szlovákia) Salánk (ma Salanki, Ugocsa vármegye, ma Ukrajna) Sámson (ma Hajdúsámson, Bihar vármegye, 1876-tól Hajdú vármegye, ma HajdúBihar megye) Sáros vára és Nagysáros oppidum/mezőváros (németül Groß-Scharosch, szlovákul Welký-Ssáryš, ma Šarišský hrad és Veľký Šariš, Sáros vármegye, ma Szlovákia) Sárospatak vár és oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-AbaújZemplén megye) Selmecbánya szabad királyi város (latinul Schemnitzium, németül Schemnitz, ma Banská Štiavnica, Hont vármegye, ma Szlovákia) Sempte oppidum/mezőváros (németül Schintau, szlovákul. Ssintawa, ma Šintava, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Solt oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) Sopornya (ma Šoporňa, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Surány (Nagysurány, szlovákul Welké-Ssurany, ma Šurany, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Süly (Tápiósüly, 1950-1954 között, majd 1970-től Tápiósáppal egyesítve, ma Sülysáp, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Szalánc (Nagyszalánc, ma Slanec, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) Szalka (ma Tiszaszalka, Bereg vármegye, 1946-1950 között Szatmár-Bereg vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Szalkszentmárton 1808-ban oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma BácsKiskun megye) Szaniszló (ma Sanislău, Szatmár vármegye, ma Románia) Szatmár és Németi végvár és oppidum/mezőváros (1715-től SzatmárNémeti/Szatmárnémeti szabad királyi város, németül Sathmar, ma Satu Mare, Szatmár vármegye, ma Románia) Szécsény oppidum/mezőváros (Nógrád vár/megye) 8
230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261.
Szécskeresztúr (1920 után Križovany, Kerestúr, Zemplínsky Svätý Kríž, ma Zemplínska Teplica, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Szeged végvár és kamarai város, 1715-től szabad királyi város (latinul Segedinum/Szegedinum, németül Segedin, szerbül Segedin, Csongrád vár/megye) Székelyhíd oppidum/mezőváros (Székelyváros, németül Zickelhid, ma Săcueni, Bihar vármegye, ma Románia) Szemere (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szemere (Kisszemere, később Komáromszemere, ma Semerovo, Komárom vármegye, ma Szlovákia) Szendrő végvár és oppidum/mezőváros (Borsod vármegye, ma Borsod-AbaújZemplén megye) Szentandrás (ma Hernádszentandrás, Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szentbenedek oppidum/mezőváros (Garamszentbenedek, németül Sankt Benedikt, szlovákul Swaty Benedyk/Benedik, ma Hronský Beňadik, Bars vármegye, ma Szlovákia) Szentgotthárd oppidum/mezőváros (horvátul Monostur, németül Sankt Gotthard, szlovénül Monošter, vend nyelven Varaš, Vas vár/megye) Szentmártonkáta (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Szentmihály (később Büdszentmihály, ma Tiszavasvári része, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Szentmiklós (Beregszentmiklós vagy Szolyvaszentmiklós, ruszinul Csinadjovo, szlovákul Czinadno/Činadno, ma Чинадійово/Csinagyijovo/Chynadiyovo, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Szerdahely (Nyitraszerdahely, ma Nitrianská Streda, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Szered oppidum/mezőváros (ma Sereď, Pozsony vármegye, ma Szlovákia) Szerednye oppidum/mezőváros (szlovákul Seredné, ma Середнє/Szerednye, Ung vármegye, ma Ukrajna) Szerencs oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szihalom (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szikszó oppidum/mezőváros (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szinye (Petőszinye, szlovákul Swinica, ma Svinica, Abaúj vármegye, ma Szlovákia) Szirák (Nógrád vár/megye) Szobránc oppidum/mezőváros (szlovákul Sobranec, ma Sobrance, Ung vármegye, ma Szlovákia) Szokolya (Hont vármegye, ma Pest megye) Szolnok végvár és oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) Szöllőske (ma Viničky, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Taksony (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Tállya oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Tápióság (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Tarpa oppidum/mezőváros, 1708-1711 között hajdúváros (Szatmár, 1836-tól Bereg vármegye, 1946-1950 között Szatmár-Bereg vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Tass (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun megye) Tatárszentgyörgy (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Terebes oppidum/mezőváros (Tőketerebes, szlovákul Trebissow/Trebišov, ma Trebišov, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Terenye (Homokterenye, 1984 óta Mátraterenye része, Nógrád vár/megye) 9
262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288.
Teszér (németül Dessir, szlovákul Tesáre, ma Hontianske Tesáre, Bars vármegye, ma Szlovákia) Tiszabecs (Szatmár vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Tokaj végvár és oppidum/mezőváros (Tisza-Tokaj, Zemplén vármegye, ma BorsodAbaúj-Zemplén megye) Tompa (Kistompa, ma Tupá, Hont vármegye, ma Szlovákia) Torna oppidum/mezőváros (németül Tornau, szlovákul Turňa/Turnianske Podhradie, ma Turňa nad Bodvou, Torna vármegye, ma Szlovákia) Tornóc (ma Trnovec nad Váhom, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Tótfalu/Tótfalva (ma Tófalu, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves megye) Trebéthe/Trebéte (1899-től Vágterbéte, szlovákul Trebatysste/Trebatice, ma Trebatice, Nyitra vármegye, ma Szlovákia) Trencséni csatamező, Turna (1899-től Tornyos, ma Trenčianska Turná, Trencsén vármegye, ma Szlovákia) Újbánya szabad királyi város (latinul Regiomontanum, németül Königsberg, szlovákul Nová Baňa, ma Nová Baňa, Bars vármegye, ma Szlovákia) Újbars a 18. század végén oppidum/mezőváros (ma Nový Tekov, Bars vármegye, ma Szlovákia) Újfalu (Somos-Újfalu, ma Somoskőújfalu, Nógrád vár/megye) Újhely oppidum/mezőváros (ma Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye, ma BorsodAbaúj-Zemplén megye) Újváros oppidum/mezőváros (ma Balmazújváros, Szabolcs, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar megye) Ungvár oppidum/mezőváros (ma Ужгород /Uzshorod, Ung vármegye, ma Ukrajna) Vadkert – 1808-ban oppidum/mezőváros (1906-tól Érsekvadkert, Nógrád vár/megye) Vaja (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Varannó oppidum/mezőváros (szlovákul Waranow/Wranow, ma Vranov nad Topľou, Zemplén vármegye, ma Szlovákia) Vári – 1808-ban oppidum/mezőváros (Mezővári, ma Вари/Vari/Vary, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Verebély oppidum/mezőváros (ma Vráble, Bars vármegye, ma Szlovákia) Verecke – 1808-ban oppidum/mezőváros (Alsó-Verecke/Alsóverecke, ruszinul DolniWerecky, ma Нижні Ворота/Nizsnyi Vorota, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Veresegyház (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest megye) Vetés (ma Vetiş, Szatmár vármegye, ma Románia) Vihnye és Vihnyefürdő (szlovákul Vyhné és Výhňanské Teplice, németül Eisenbach, 1891-től Vihnyepeszerény része, ma Vyhne, Bars vármegye, ma Szlovákia) Zavadka/Zavatka (1889-től Rákócziszállás, később Pereszirova faluval egyesítve, ma Verbiás/Verebes része, Bereg vármegye, ma Ukrajna) Zsarnóca oppidum/mezőváros (latinul Zsarnovia ma Žarnovica, Bars vármegye, ma Szlovákia) Zseliz/Zsellész (ma Želiezovce, Bars vármegye, ma Szlovákia)
10
Erdélyi Fejedelemség 1. Bethlen (románul Bethlanu/Bekleán, ma Beclean, Belső-Szolnok vármegye, ma Románia) 2. Borkút (ma Borcut, Belső-Szolnok vármegye, ma Románia) 3. Dés oppidum/mezőváros (románul Djes, ma Dej, Belső-Szolnok vármegye, ma Románia) 4. Egerbegy oppidum/mezőváros (németül Erlenmarkt, románul Agribicsi/Egerbics, ma Viişoara, Torda vármegye, ma Románia) 5. Gorbó/Csákigorbó (németül Gorbau, románul Girbová, ma Gîrbou, Doboka vármegye, ma Románia) 6. Huszt végvár és oppidum/mezőváros (ma Хуст/Huszt/Khust, Máramaros vármegye, ma Ukrajna) 7. Karika-hágó (Meszes-hegység, ma Románia) 8. Kolozsvár ekkor végvár és nemesi mezőváros/oppidum nobilium, 1709-től ismét szabad királyi város (latinul Claudiopolis, németül Klaussenburg, románul Klus, ma Cluj-Napoca, Kolozs vármegye, ma Románia) 9. Kovás vagy Kovács (ma Coaş/Covaci, Kővár vidék, ma Románia) 10. Kővár vára - végvár (Kővár vidék, ma Románia) 11. Lápos (Magyarlápos, németül Laposch, románul Josip-Lápos, Láposu Ungureszk/Lăpoşu Unguresc, ma Târgu Lăpuş, Belső-Szolnok vármegye, ma Románia) 12. Magyaregregy (Doboka vármegye, ma Románia) 13. Marosvásárhely/Székelyvásárhely szabad királyi város (latinul Areopolis/Agropolis, németül Neumarkt, románul Osorhej, ma Tîrgu Mures, Marosszék, ma Románia) 14. Máté (később Szentmáté, németül Mathesdorf, románul Metye, ma Matei, ma Doboka vármegye, ma Románia) 15. Mezőbánd (németül Bandorf, ma Band, Marosszék, ma Románia) 16. Nyulas (Kisnyulas, és/vagy Nagynyulas, ma Milǎşel és Milaş, Kolozs vármegye, ma Románia) 17. Radnót (ma Iernut, Küküllő vármegye, ma Románia) 18. Sárd (később Magyarsárd, románul Sardu, ma Şardu, Kolozs vármegye, ma Románia) 19. Somlyó végvár és oppidum/mezőváros (Szilágysomlyó, ma Şimleu Silvaniei, Kraszna vármegye, ma Románia) 20. Szamos-Újvár végvár, 1712-től mezőváros, 1786-tól szabad királyi város (Szamosújvár vagy Örményváros, latinul Armeniopolis, németül Armenienstadt/Neuschloss, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, ma Gherla, BelsőSzolnok vármegye, ma Románia) 21. Szántó (Tasnádszántó, ma Santău, Közép-Szolnok vármegye, ma Románia) 22. Szelistye (később Alsószelistye, ma Нижнє Селище/Nyizsnye Szeliscse, Máramaros vármegye, ma Ukrajna) 23. Szent-Mária (Szentmária/Almásszentmária, ma Sîntǎ Maria, ma Doboka vármegye, ma Románia) 24. Szinye (később Radákszinye, románul Szuje, ma Rǎzbuneni, Belső-Szolnok vármegye, ma Románia) 25. Szőcs (Alsószőcs vagy Felsőszőcs, ma Suciu de Jos és Suciu de Sus, Belső-Szolnok vármegye, ma Románia) 26. Szurdok (románul Szurduk, ma Surduc, Belső-Szolnok vármegye, ma Románia) 11
27. Tasnád oppidum/mezőváros (németül Tressenberg/Tressenburg, románul Tesnádu, ma Tăşnad, Közép-Szolnok vármegye, ma Románia) 28. Udvarhely (Szamosudvarhely, románul Odorhej, ma Someş–Odorhei, Közép-Szolnok vármegye, ma Románia) 29. Vica/Vicze (németül Witzen, románul Sicza, ma Viţa, Doboka vármegye, ma Románia) 30. Zilah oppidum/mezőváros (németül Waltenberg, ma Zalǎu, Közép-Szolnok vármegye, ma Románia) 31. Zsibó/Sibó (németül Siben, románul Sibeu, ma Jibou, Közép-Szolnok vármegye, ma Románia)
Anglia 1. Hull
Franciaország 2. Barbentanne – falu a Rhône völgyében (ma Barbentane) 3. Chaillot – Párizs melletti falu (ma Párizs része) 4. Chantilly vára 5. Choisy (Choisy-le-Roi, ma Párizs része) 6. Clagny vára (ma Párizs része) 7. Dieppe 8. Fontainebleau 9. Grobois-i kamalduli kolostor (Yerres mellett) 10. Lyon 11. Maine vidéke – Maine grófság (Comté du Maine) 12. Marseille 13. Marly (Château de Marly – Versailles) 14. Meudon 15. Párizs 16. Passy – Párizs melletti falu (ma Párizs része) 17. Rambouillet 18. Rouen 19. Versailles
Itália 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bologna (Pápai Állam, ma Olaszország) Carrara Ferrara (Pápai Állam, ma Olaszország) Firenze (Toskanai Nagyhercegség, ma Olaszország) Genova (Genovai Köztársaság, ma Olaszország) Laterán (Pápai Állam, ma Olaszország) Livorno Loretto Milánó (Milánói Hercegség, ma Olaszország) 12
10. Modena (Modenai Hercegség, ma Olaszország) 11. Nápoly (Nápolyi Királyság – spanyol fennhatóság alatt, ma Olaszország) 12. Párma (Pármai Hercegség, ma Olaszország) 13. Pisa (Toskanai Nagyhercegség, ma Olaszország) 14. Pontebba 15. Rimini (Pápai Állam, ma Olaszország) 16. Róma (Pápai Állam, ma Olaszország) 17. Torino (Piemonti Fejedelemség, ma Olaszország) 18. Velence (Velencei Köztársaság, ma Olaszország)
Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság (Rzeczpospolita) 1. Brezán (Breczán, lengyelül: Brzeżany, ma Berezsani/Бережани, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 2. Dancka/Danzig (Gdańsk, Tengermelléki Vajdaság/Województwo pomorskie, ma Lengyelország) 3. Drohobics/Drohobycz (lengyelül Drohobycz, ma Дрогобич, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 4. Drożdowice 5. Ilyvó/Lvov/Lemberg (ma Lviv, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 6. Jaraszló/ Jarosław (ma Jarosław, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Lengyelország) 7. Javaró (lengyelül Jaworów, ma Javoriv/Яворів, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 8. Klimiec (ma Klimiec, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 9. Krakkó/Kraków (Krakkói Vajdaság/Województwo krakowskie, ma Lengyelország) 10. Kukizova/Kukizów (ma Kukeziv, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 11. Łowicz (Rawai Vajdaság/Województwo rawskie, ma Lengyelország) 12. Mińsk (ma Mińsk Mazoviecki, Mazóviai Vajdaság/Województwo mazowieckie, ma Lengyelország) 13. Podolin – lengyel zálogbirtok (latinul Podolinum, szlovákul Podolínec, németül Pudlein, lengyelül Podoliniec, ma Podolínec, 13 szepesi város/Starostwo spiskie, 1772 után Szepes vármegye, ma Szlovákia) 14. Skole (ma Сколе/Skole, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 15. Sztrij/Strij vára és városa (ma Стрий/Stryj, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 16. Varsó/Warsawa (Mazóviai Vajdaság/Województwo mazovieckie, ma Lengyelország)
13
Német-Római Birodalom 1. Frankfurt am Main (birodalmi város, ma Németország) 2. Köln (birodalmi város, Kölni Érsekség, ma Németország) 3. Regensburg (birodalmi város, ma Németország) ezen belül: Habsburg örökös tartományok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Bécs (ma Wien, Osztrák Főhercegség, ma Ausztria) Bécsújhely (ma Wiener Neustadt, Osztrák Főhercegség, ma Ausztria) Krumlov (ma Český Krumlov, Cseh Királyság, ma Csehország) Neuhaus (ma Jindřichův Hradec, Cseh Királyság, ma Csehország) Prága (Cseh Királyság, ma Csehország) Radkersburg (magyarul Regede, Stájer Hercegség, ma Ausztria)
Török Birodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Böjükdere Drinápoly/Edirne (ma Törökország) Gallipoli/Gelibolu (ma Törökország) Jeniköy Konstantinápoly (ma Isztanbul, ma Törökország) Rodostó/ Tekirdağ (ma Törökország)
Irodalomjegyzék • • • • • • • •
Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig (História Könyvtár. 9/I-II. Szerkesztő: Glatz Ferenc.) História – MTA TTI, Budapest, 1997. Bánkúti Imre: A szatmári béke. (Sorsdöntő történelmi napok 6. Szerkeszti: Szakály Ferenc) Akadémiai Kiadó. Bp., 1981. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Történeti Helységnévtára 1870-1983. Összeállította: Hőgye István, Seresné Szegőfi Anna, Tóth Péter. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 16-18.) Miskolc, 1983. Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások. Belvedere Meridionale. Szeged, 2007. Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc és lengyelországi támogatói (1701-1703). In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa II. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára. Szerk.: Tamás Edit. Sárospatak, 2003. 97-116. pp. Jeney-Tóth Annamária: Míves emberek a kincses Kolozsvárott. Iparostársadalom a 17. századi Kolozsváron. (Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Tudományos Füzetek 247.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004. Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc külpolitikája. Budapest, 2002. Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok. Sorozatszerk.: Gyurgyák János, Pótó János.) Osiris, Bp., 2004. 14
• • • • • • •
• •
• • • •
Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tükör I. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. (Millenniumi magyar történelem. Források. Sorozatszerkesztő: Gyurgyák János, Pótó János.) Osiris, Budapest, 2004. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Összeállította és a bevezetőt írta Petrikné Vámos Ida. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Levéltári módszertani és oktatási füzetek. 1. sz.) Budapest 1996. Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc csatái. Válogatott tanulmányok. Sajtó alá rendezte: Mészáros Kálmán. Nap Kiadó. Budapest, 2003. Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687-1848. (Tanulmányok Heves megye történetéből 16.) Eger, 2001. F. W. Putzger – E. Bruckmüller: Historischer Weltatlas. Wien, 2000. II. Rákóczi Ferenc ezertizenkét napja. Beniczky Gáspár fejedelmi titkár diáriuma 1707–1710. (Rákóczi Források. Sorozatszerk.: Mészáros Kálmán). Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta: Bánkuti Imre. Bp., 2005. II. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Fordította: Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta: Köpeczi Béla. (Archívum Rákóczianum. III. osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei I.) Budapest, 1978. Rákóczi Ferenc: Vallomások. Fordította: Szepes Erika. Alexandra, Budapest, é. n. [2003] Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis Mappae regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium Magni item Principatus Transylvaniae occurentium, quas aeri incisas vulgavit Joannes Lipszky de Szedlicsna, regiminis caesario regii equestris Hungarici lib:[eri] bar:[onis] Frimont supremus vigiliarum praefectus. Secundum varias in his Provinciis usu receptas denominationes ab eodem Auctore elaboratum. Budae, Typis regiae Universitatis Pestanae 1808. R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona „Európa legbátrabb asszonya”. Bp., 2008. Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 6.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. Wielki Atlas Historyczny. Szerkesztette: Elizabetha Olczak – Julia Tazbir. Demart, Warszawa, 2006. Wikipédia – A szabad enciklopédia. http://hu.wikipedia.org/wiki/
Sátoraljaújhely, 2011. február 3.
Oláh Tamás Főlevéltáros
15
