Október Mindszent hava
(Forrás: www.tvn.hu_ca7ceebbdfe72dacaa3d28bb96051948)
Sebes Ila: Az ısz lassan érkezik
Lassacskán, lustán érkezik Lágy ıszi szellı, fújdogál Melegnek érzed fuvallatát Már hővösebbek az éjszakák Zöldek még a fák, a bokrok Pompázatos látványt nyújtva Megvan még, a zöld korona Még nem bóklásznak az avarba
De mindjárt itt lesz a szép ısz Színesre vált át a zöld tájkép Ezerszínőek lesznek a lombok Földre hullanak a falevelek Elmúlik a meleg nyár, vége Jön a szép, színes ısz, végre Ilyenkor sétálnék az erdıbe Kis ösvényeken, kettesbe Bokáig lépkednék az avarba Amikor már mindent betakar, Érezném az illatokat, a levegıbe Beszívnám az ısz, friss illatát
Októberi jeles napok, ünnepek OKTÓBER 1. A ZENE ÉS AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA „A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik” Kodály Zotán Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésére emelte október 1-jét a zene világnapja rangjára. Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. OKTÓBER 4. AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA Az állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, és azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. (Forrás: http://www.mclib.hu/blog/2012/10/honapsorolo-oktober-mindszent-hava-merleg-csillagkep/:)
OKTÓBER 6. AZ ARADI VÉRTANÚK NAPJA
Az aradi vértanúk utolsó szavai Aulich Lajos: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” Damjanich János: „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” Dessewffy Arisztid: „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok…Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” Kiss Ernő: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
Knézich Károly: “Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” Láhner György: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!” Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” Leiningen-Westerburg Károly: “A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” Nagy-Sándor József: „De rettenetes volna az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” Poeltenberg Ernő: „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” Schweidel József: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalmár, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” Török Ignác: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak őt szolgáltam.” Vécsey Károly: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” A kivégzés napjaként – szándékosan – a bécsi forradalom és Latour halálának évfordulóját választották. A kivégzőosztagban, büntetésként besorozott bécsi forradalmár ifjak voltak. Golyó általi halálra ítélték: Schweidel József, Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos tábornokokat. Kötél általi halálra ítélték: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokokat. OKTÓBER 15. TERÉZ NAPJA Teréz napja sokfelé volt szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve, sokfelé asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek. Mária Terézia, magyar királynő
Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich 1717-ben született Bécsben és 1780-ban halt meg. 1736-ban ment feleségül Lotharingiai Ferenc István herceghez és 16 gyermekük született, akik közül többen még, csecsemő korukban meghaltak.
Utóda, József Benedek Ágost főherceg, a későbbi II. József magyar király (a kalapos), 1741-ben született. Mária Terézia leánya volt, az 1755-ben született Mária Antónia főhercegnő, a későbbi XVI. Lajos francia király felesége, akiket a Nagy Francia Forradalom alatt kivégeztek alattvalóik. Mária Terézia uralkodásának majd a fele háborúkkal telt el. Ez rendkívüli módon kimerítette a birodalmat gazdaságilag. Uralkodását a felvilágosult abszolutizmus jellemezte. Nagyon sok haladó rendeletet adott ki, és igyekezett modernizálni a birodalmat.
OKTÓBER 20. VENDEL NAPJA
A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. Szobrokat állítottak számára, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal.
Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. OKTÓBER 21. ORSOLYA NAPJA A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad. A Somló-vidéken Orsolya-nap volt a szüretkezdés hagyományos ideje. Szent Orsolya A legenda szerin egy Angolhoni királynak volt a leánya Orsolya. Mikor egy pogány királyfi (Konnan), megkérte a kezét, Orsolya vezeklésképpen társnőivel római zarándoklatra indult. Egészen Kölnig hajóztak a Rajnán. Köln városát akkor éppen pogányok ostromolták, (hunok), akik 383-ban kardélre hányták az erényüket és hitüket védelmező angolhoni szüzeket. Orsolya legendájának több változata is ismert. Tisztelete Kölnből kiindulva, a VIII., IX. századtól terjedt el egész Európában. Merici Szent Angela alapított a XVI. Században egy női szerzetes rendet, amelyet Szent Orsolya oltalmába ajánlott, ezért ezt a rendet és tagjait orsolyáknak, orsolyitáknak nevezik. Az 1535-ben alapított Szent-Orsolya rend célja, hogy fiatal leányokat tanítson, és művelt, hithű édesanyákká nevelje őket. A rend célja ma is az oktatás-nevelés. Jelmondatuk: Serviam – Szolgálok. Magyarországra 1676-ban érkeztek az Orsolyák, Ausztriából. 1678-ban Kassán, 1724-ben Nagyszombatban, 1726-ban Győrben. 1747-ben Sopronban alapítottak rendházat és iskolát fiatal leányok számára. Győrben és Egerben mai napig is tanítanak. OKTÓBER 23. AZ 1956-OS FORRADALOM NAPJA Az 1956-os forradalom a magyar nép forradalma volt, a megszálló orosz csapatok és a szovjet diktatúra ellen, Magyarország XX. századi történelmének legjelentősebb eseménye. A forradalom október 23-án, budapesti egyetemisták békés tüntetésével kezdődött. A harcok áldozatainak számadatait 1993-ban oldották fel a titkosítás alól. 2652 magyar és 720 orosz ember halt meg a harcokban. Mintegy negyedmillióan hagyták el az országot. 1957. januártól tömegesen börtönözték be a forradalomban résztvevőket. 1989. óta, október 23. nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.
1956-os forradalom
A hatalom erőszakkal fojtotta el a forradalmat az egész országban. Székesfehérváron október 24-én szovjet katonák sortüzet adtak le a békés tüntetőkre. Hatan haltak meg. Október 26-27-én az ÁVH sortüzet nyitott a tüntetőkre: Gödöllőn, Győrött, Kalocsán, Kecskeméten, Miskolcon, Nagykanizsán, Sopronban, Szegeden, és az ország szinte valamennyi városában. A mosonmagyaróvári sortűzben 52-en vesztették életüket. Tiszakécskén vadászrepülőből lőtték a békés tüntetőket. 17 halott és 110 sebesült volt. A magyar forradalmat szerte a világban szép szavakkal köszöntötték. XII. Pius pápa imára szólította a híveket. Eisenhower amerikai elnök rádióbeszédében kifejezte csodálatát a magyar nép iránt, majd kijelentette, hogy az új magyar vezetést nem tekinti szövetségesnek. Ezzel – kvázi – megadta az engedélyt Moszkva számára a lerohanásra. November 4-én az egész ország területén megindultak a szovjet csapatok. A magyar fegyveres alakulatok csak szórványosan és összehangolatlanul vették fel a harcot. De egyetlen magyar alakulat sem állt át a szovjetek oldalára. December 4-én, Budapesten gyászruhás asszonyok többezres tömege vonult fel. Budapesten, Salgótarjánban és Miskolcon tüntetésekre és sortüzekre került sor december elején. A következő években 400 embert végeztek ki, és 21668 személyt börtönöztek be, valamint 16-18 ezer főt internáltak. 860 embert a Szovjetunióba deportáltak. Az 1957. évi. 4. törvény engedélyezte a 16 év feletti kiskorúak kivégzését. A Nagy Imre per 1958. június 9 és 15 között zajlott. 1959-ben volt az első részleges amnesztia, majd 1963-ban a következő. 3480 főt engedtek szabadon. 600 forradalmár csak 1970-ben szabadult. (Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/163.html:) OKTÓBER 26. DÖMÖTÖR NAPJA
Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. OKTÓBER 28. SIMON-JÚDÁS NAPJA
Ez a nap arról nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüret időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) SimonJúdás (okt. 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (okt. 28.) napján. A kisebb szőlőkben ma is a család meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat hagyományosan a bortermő vidékeken rendeztek, az aratási szokásokhoz hasonlóan. A szüreti szokásokhoz hozzátartozik az evés-ivás, ének, tánc, szüreti felvonulások és bálok. Ezeknek formája, módja az elmúlt évszázadban tarka képet mutat. A szüreti felvonulásokat a századfordulón, akárcsak az aratásit, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait. A múlt században és előző századokban a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették.
