Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezet- és tájföldrajzi Tanszék
oktatási segédlet (vázlatok és illusztrációk)
A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgyhoz
Első rész: a történeti előzmények ELTE TTK FÖLDRAJZI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET BSC képzés 2007/2008 első félév
I. Kötelező irodalom a „Területfejlesztési törekvések Magyarországon” című tárgy első részéhez (történelmi előzmények)
Süli-Zakar István – Csüllög Gábor: A regionalizmus történelmi előzményei Magyarországon. In: Süli-Zakar István (szerk.) A terület-és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2003 pp. 17-46. Csüllög Gábor: A középkori Magyarország térszerkezete. Földrajzi Közlemények 2000. 1-4. szám pp. 100-130. Enyedi Gy. – Horváth Gy. (szerk.): Táj, település, régió: Települések: pp. 127-193., Regionalizmus és régiók: pp. 335-353. Magyar Tudománytár Második kötet. Budapest, MTA-Kossuth Kiadó, 2002 Kötelező névanyag: Az oktatási segédlet következő lapjai: A Kárpát-medence és Magyarország történeti földrajzi névanyaga (válogatás)
1
II. vázlatok és illusztrációk
A Területfejlesztési törekvések Magyarországon című tárgy első részéhez (történeti előzmények)
Az állam területi szerveződésének meghatározó korszakai 1.
Az állami szerveződés folyamatának kezdete a 9-12. században
2.
A nagymedencei térszerkezet 13-15. század közötti kialakításának korszaka
3.
A török hódoltság időszaka a 16-17. században
4.
A nagymedencei térhasználat gazdasági, társadalmi változásokhoz és az európai folyamatokhoz igazodó egységesítése a 18-19. században
5.
A centrális gyűrűs térszerkezet erővonalainak és központjainak kialakítása a19. század második felében
6.
A nagymedencei térszerkezet felbontása, majd részleges regenerálódása 1920-tól a nyolcvanas évekig
2
A regionális folyamatok szintjei • Regionalitás A lokális társadalmi csoportok térkapcsolataiból kiinduló alulról szerveződő – megtelepedési – gazdálkodási – migrációs
térformáló folyamat, amelynek nagy szerepe van a népesség etnikai, kulturális és vallási különbségek szerinti térbeli elrendeződésében is • Regionalizmus A regionális identitást, kapcsolódást és irányítást összefogó rendszer
• Regionalizáció
A társadalom politikai erőviszonyaiból és csoportjainak érdekérvényesítéséből fakadó, az állam irányából felülről szerveződő, igazgatási téregységeket is kialakító - lehatároló, térfelosztó, keretet és nevet adó - területi szabályozás
Az erőtereket állami területté szervező regionalizáció összetevői • korábbi térstruktúrák érvényesülése • külső hatásirányok beépülése • a társadalom térnyerési érdekeltsége és szervezési képessége • az állami működés intézmény-rendszereinek területi elosztása, a közigazgatás szintjeinek és téregységeinek kialakítása • a szakrális egység megjelenítése
3
Téregységek felépítése • Környezet – táj • Lokális helyek • A lokális helyek közötti térszervező irányok – környezetükből merítő centrális irányok – a környezetükre irányuló hatásirányok • A lokális helyek hierarchizálódó kapcsolatából kialakuló központok • A térszervező irányok domináns irányaiból szerveződő áramlási pályák – szerkezeti vonalak • Folyamatos téraktivitást mutató centrum térségek • Gyenge téráramlást és térhasznosítást mutató perifériák – belső perifériák – erővonalak között – határ perifériák
Régió típusok valós régiók – rögzülő térbeli elkülönülések • TÁJI RÉGIÓK – homogén táji régiók – érintkezési táji régiók • KULTURÁLIS RÉGIÓK – nyelvi – etnikai – néprajzi – vallási • FUNKCIÓTEREKBŐL FELÉPÜLŐ TÉRKAPCSOLATI RÉGIÓK – gazdasági régiók
• A REGIONALIZÁCIÓ ÁLTAL KIALAKÍTOTT RÉGIÓK – jogilag rögzített, konkrétan lehatárolt téregységek • statisztikai régiók • közigazgatási régiók • TÖRTÉNETI RÉGIÓK hosszabb időtartamon keresztül egyszerre jelenítik meg a fenti típusokat
4
A regionális folyamatok eredményei • Azonosságok és elkülönülések a területi folyamatokban – külső és belső tér elkülönülése • homogenitás – kifelé • tagolódás - befelé
– a belső tér tagolódása • • • •
felépítési különbségek funkcionális különbségek hierarchizálódás erőtéri különbségek
– azonosság és különbözőség tudatosulása - területi identitás – az elkülönülő homogén téregységek érintkezése • aktív határok • passzív határok
Államszerveződési előzmények a Kárpátmedencében a magyar állam előtt
5
Államszerveződési előzmények a Kárpát-medencében a magyar állam előtt A Kárpát–medence átalakuló és eltérő társadalmi irányultsággal újra szerveződő térstruktúrájába a regionális tagolódás szempontjából meghatározóan beépült a korábbi folyamatok által kialakított térfelhasználás igen sok eleme (földhasznosítási formák, érintkezési pontok, útvonal használatok, központok, stb.) és azok szervező hatása: •A Száva és Dráva mentén (és a Dél-Dunántúl egy részén) kimutatható a késő római struktúra (városok, útvonalak, vonzásirányok, helyi illír-szláv népesség keresztény kultúrája) folyamatossága. •A stagnáló és leépülő késő római struktúra felélesztési kísérletei Ilyen volt a frank-morva „Pannonia rekonstrukció”, a IX. század elején az Oriens tartományhoz (803-828) tartozó Pannonia Inferior és Superior megszervezése, vagy a bolgárok részéről az Erdély belsejébe nyúló Bolgár végek kialakítása. •A nagytérség többi részén az egész medencére irányuló szláv terjedés jelenik meg, keveredve egyes korábbi népek feltételezhető maradványaival, alapvetően köztes helyzetben, nagytérségi működést kialakító térstruktúra szintjei és valós centrumok nélkül. • Az eddigi folyamatoktól jelentős eltérést hoz az avarok megjelenése, amely sajátos kettős funkcióval szervezi területiségét. Tömeges megtelepedései a centrumok nélküli területek folyó-térszínek területére esett. Ugyanakkor katonai szerveződéshez kapcsolódóan folyamatos törekvése volt a kiépültebb nyugat-dunántúli, Vág és Nyitra, valamint a Száva menti térségek tartós betelepítésére, illetve katonai érdekei biztosítására. Az avar államnál mutatkozik először meg az egységes kárpát-medencei területi szerveződésre való törekvés.
6
A honfoglalás korának területi szerveződése 9-11. század
A kárpát-medence domborzatának jellemzői 1. • • •
2.
3.
4.
Nagymedencei jelleg peremhegységek köztes választóhegységek 3 eltérő jellegű belső medence • Kis-alföld • Nagy-alföld • Erdélyi-medence A peremhegységek erőteljesen tagolt domborzatúak • „magas” hegységek • középhegységek • belső medencék • félmedencék • széles átmenő völgyek • keskeny belső völgyek A belső medencék domborzata kevésbé tagolt • részben tagolt domborzatú dombságok (Erdély) és hegylábi felszínek • döntően sík felszínű hordalékkúp síkságok • feltöltődő alacsony helyzetű síkságok A peremhegységek és a belső medencék találkozásánál egy erőteljes domborzati perem jött létre, amelyen igen összetett futású és jellemző völgykapukkal tagolt
7
A magyarság 9-10. századi területi elhelyezkedése a Kárpát– medencében több térhasznosítási funkció szerint szerveződött: •
•
• •
• •
Stratégiai/politikai: A korábbi hatalmi struktúrák betagozható területeinek leszakítása, külső védelmi rendszerek kiépítése, a hadi felvonulási utak biztosítása. A medencét keretező hegyvidék külső gyepűvé szervezése Hadszervezeti/katonai: A katonai/törzsi központok védett és a felosztott katonai funkcióknak megfelelő, politikailag kiegyenlített elrendeződése, valamint hadi utánpótlási bázis területek biztosítása a belső gyepűk rendszere. Közigazgatási: A területi egységet kifejező és a működést fenntartó sajátosan osztott törzsi szállásterületek és központok kiépítése. Gazdálkodási: A különböző funkciók – ló és szarvasmarhatartás, földművelés, só és fém bányászat, vasipar, hadellátó koncentrált kézművesség, szolgáltatás – népességcsoportjainak a funkciókra alkalmas térszínekre való telepítése és megfelelő arányú területi elosztása. Védettségi: A lakóhely és a térhasznosítás környezetének megfelelő védhetőségének biztosítása. Közlekedési: Először katonai útvonalak, a fejedelmi/királyi udvari ellátási útvonalai, majd később a települések elérhetőségének útvonalai váltak fontossá. Révek, kapuk, gázlók működtetése.
8
A magyarság területfoglalása
b
a
1 2
e
4
3
c d
1. medencei struktúra: a) a Duna baloldali mellékfolyói a Morva és az Ipoly között b) a Tisza jobboldali mellékfolyói c) a Tisza baloldali mellékfolyói a Szamos és a Maros között 2. pannóniai struktúra 3. Erdőntúl (Erdőelve, Erdély d) 4. köztes térség: d) a Duna, Tisza és Maros közti bolgár uralmú térség e) a Duna és Tisza közötti folyóköz
Az államalapítás és a középkori állam területi szerveződése
9
A 10. század végére kialakuló regionális működési rendszer több tényező alapján szerveződő és különböző területi funkciót ellátó téregységekből állt • A külső (hegyvidéki) és belső (egyes folyó-térszíni és DunaTisza közi) gyepük. • Az őrvidékek - Alpok alja, Morva mente, Északkeleti-Kárpátok, Dél- Erdély, Duna-Száva köz. • A dukátusok kiemelt szerveződésű területei. • Erdély és a (Szlavón) Délvidék elkülönülő térségei. • Elsősorban a Felső-Tiszavidék és a Bécsi-medence közti útvonal betorkoló folyóvölgyi kapuinál kialakuló köztes szállásterületek • A Garam torkolata és a Csepel-sziget között a Duna, valamint a ráhordó összekötő vonalak mentén a Pilishez szerveződő fejedelmi központ.
Magyarország korai térstruktúrájának regionalizációs téregységei a 10–12. században
d
e
f
1
g
h 2
I.
4
II.
3 Süli-Zakar - Csüllög
a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín) d) külső gyepű e) dukátusok: 1. Nyitrai 2. Bihari 3. Temesi 4. Somogyi g) a korai várispánságok h) fejedelmi-királyi központi térség tartományok: I. Erdélyi vajdaság II. Szlavónia
10
A megtelepedés: a regionalizmus folyamata
11
A középkori Magyarország megtelepedési sűrűsége 1. erős 2. közepes 3. ritka 4. gyenge
Az állami tér: a regionalizáció folyamata és téregységei
12
Az erőtereket állami területté szervező regionalizáció összetevői • korábbi térstruktúrák érvényesülése • külső hatásirányok beépülése • a társadalom térnyerési érdekeltsége és szervezési képessége • az állami működés intézmény-rendszereinek területi elosztása, a közigazgatás szintjeinek és téregységeinek kialakítása • a szakrális egység megjelenítése
Területszervezési/fejlesztési szintek a 11 – 16. századokban • lokális – rögzítés, feldolgozás – települési – térhasználati • regionális – kitöltés, összekapcsolás, hierarchizálás – közigazgatási – megyék, székek – gazdasági – piaci vonzáskörzet – áramlási – kereskedelmi útvonalak • térségi – kiemelés, biztosítás – közigazgatási –, gazdasági-, hatalmi-terek • országos – politikai – katonai – szakrális
13
A lokális szint
A középkori településsűrűség eltérései a Berettyó és a Körösök mentén (Jakó Zs. Maksai F. Győrffy Gy. alapján)
a) folyó-térszín b) település-térszín c) erdő-térszín
14
folyóvízhez kötődő települések 1. településnyom 2. révtelepülés 3. településhalmaz 4. fürtszerű település csoportok 5. település-láncolatok
folyóvízhez nem kötődő települések 6. településszigetek 7. vártelepülések 8-9. szórt erdőtelepülések 10. pásztor-települések
Megtelepedési és térülethasznosítási (aktivitási) térszínek A 10 – 18. századi Magyarországon
1. ERDŐ-TÉRSZÍN – nagyon ritka településhálózat - kevés település. Erdős hegyvidékek – a folyóvízhez szorosan kapcsolódó, előre jelzett, kötött helyzetű völgyi települések – a hátterükben nagykiterjedésű, valódi települések nélküli térségek (csak szórt erdő és pásztor telepek)
2. FOLYÓ-TÉRSZÍN –Alacsony hordalékkúp-síkságok – vízjárta és vízmentes felszínekhez igazodó, belső és külső ártérperemekre rögzülő, de folyamatosan igazodó helyzetű, többségében gyenge település sűrűségű térségek
15
3. TELEPÜLÉS-TÉRSZÍN •
Magasabb helyzetű, ármentes hordalékkúp-síkságok, hegylábi felszínek, belső kismedencék – előnyök és hátrányok alapján választott, folyóvizekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó település helyzetek Kiegyenlített vízrajzi és domborzati tagoltság Összetett hasznosítási tér Víz és erdőperemek közelsége Domborzat és vízjárás alapján az év nagy részében átjárható folyók A medence belsejébe nyíló völgykapukban, azok előterében, a kedvező adottságok következtében a legsűrűbb települési zóna jön létre A folyók által a medence belsejébe irányuló téráramlások itt összegződnek a belső domborzati peremmel párhuzamos, a folyókat keresztező téráramlásokkal. A fontosabb térszerkezeti központok kialakulásának zónája
•
Magasabb tagolt dobságok, alacsony hegyvidékek – folyóvízhez szorosan kapcsolódó, előre jelzett, kötött helyzetű völgyi települések – Előnyöket csak a völgytalp kínál - lánc és fürtszerű csoportosulásban a folyók mentén közepes sűrűség
A középkori településhálózat településformái • szállások • rögzült falvak
• monostorok • bírtok központok • várak • városok
16
A középkori falvak elhelyezkedése • az összetett agrár térhasznosítás tájakon jelennek meg nagyobb számban – település-térszín – ártérperemek
• kisebb számban speciális térhasznosításra települnek – katonai - őrvidékek – montán ipari – erdő-térszín – átkelés - folyók • folyókhoz igazodnak – folyóhátak – magaspartok – szűk árterek fölé – mellékfolyó torkolatok • egyoldali megtelepedés – nagyobb folyók • két oldali megtelepedés –kisebb folyók, patakok
• útvonalakhoz igazodnak – útvonalakra – útkereszteződésekre – útvonalak oldalsó zónáiba
• gyakran a két utóbbi (folyó, út) együtt jelenik meg
A középkori falvak fejlődése •
korai formáikban szálláshelyek – településnyomok
• a 10 – 12. században a térhasználatot követő áthelyeződés a jellemző •
•
•
– laza jellegű beépítés, szabálytalan elhelyezkedés a 12-14. században folyamatos a falvak funkcióinak és településhálózati szerepének a megszilárdulása – királyi szolgáltató falvak – egyházi – kolostori bírtok falvak – várispáni falvak – várbirtok falvak – székely – jász – kun falvak – telepes falvak – szász falvak a 13 – 14. században történik a telkes jobbágyság elterjedéséhez, új agrárterületek használatba vételéhez, betelepítésekhez kapcsolódóan a falvak birtokokhoz kötődő jogi, írásos rögzítése– oklevelek – ekkortól terjednek el a térben végelegesen rögzült szabályosabb alaprajzú telkes falvak a legnagyobb számú településforma – a 15/16. században kb. 19 000 (Szlavónia nélkül)
17
A monostorok teklepüléshálózati jellemzői a középkori Magyarországon Középkori szerzetesrendek Magyarországon: BENCÉSEK BAZILITÁK CISZTERCIEK PREMONTREIEK KARTHAUZIAK TEMPLOMOSOK JOHANNITÁK STEFANITÁK FERENCESEK DOMOMKOSOK PÁLOSOK
•
•
• •
megjelenésük – magános településként – várak, városok településrészekén összetett település funkciók jellemzik – gazdálkodási • földművelés, kertgazdálkodás • élelmiszer feldolgozás • gyógyszergyártás • kézműipari tevékenység – vallási, egyházi – kulturális – migrációs – közigazgatási – hiteles helyek (oklevelek) egyedi/önálló területi működés központként való működés – szerzetesrendi központ – kulturális központ – migrációs központ – közigazgatási központ
A várak térbeli elrendeződése Magyarországon a 14. század végén és a 15.. század elején
18
A várak a településhálózat részeként A sűrű településhálózatban kiegészítőként, a ritka településsűrűségű erdő-térszíneken uralkodó formaként jelennek meg. Összetett és speciális településfunkciókkal és egyedi vonzásterükkel a téráramlási vonalakhoz kötődnek. Sokszor központi, vagy részleges központi szerepkörük, sajátosan keveredik a városi funkciókkal, sokszor helyettesíti a városokat, néhol pedig azonossá válik velük. A XVII. század végéig meghatározó részei maradnak a településhálózatnak
A városi szerepkört alakító tényezők – jogállás • kiváltságok valamilyen formája - az önállóság különböző szintjein – királyi – földesúri - egyházi – funkció • gazdálkodási – ipari – kereskedelmi – piaci • közigazgatási – központi – királyi – megyei – egyházi – gazdasági - vásár • védhetőség – váras helyek – városfal
19
A magyarországi városfejlődés korszakai 1.
Korai korszak a 13. század közepéig - városhiány – – – –
a király földbirtokosi, gazdasági, politikai szerepe meghatározó a társadalmi átrétegződés még nem zajlott le a közösségi, nemzetségi tulajdon még dominál a természeti gazdálkodás a meghatározó – nem alakult ki mélyreható társadalmi és területi munkamegosztás és árucsere • •
– –
a belső árucsere szűk – az agrár és kézműipari kereskedelem még nem különült el a termeléstől egyes falvak egy-egy mesterségre specializálódása nem árucsere, hanem feudális szolgáltatás volt
vendég népek csak kis számban kerülnek letelepítésre a város gazdasági, közigazgatási, központi funkcióit a váras települések látják el •
civitas –- elnevezés alatt várakat értenek- nem a territoriális autonómia, szabad polgárok lakhelye -csak központ – – –
–
csak Esztergom és Székesfehérvár mutatott városi formát és tartalmat • • • • •
2.
királyi székhelyek megyeszékhelyek egyházi központok » törvénynapok » vásárok
árumegállító jog királyi pénzverő és pénzváltó kereskedőházak kézműves központ az ország legjelentősebb vására
A középkori város kifejlődésének és elterjedésének korszaka 13. század közepétől a 16. század elejéig •
• •
•
befejeződik a társadalom tagolódása, eltűnnek a rab helyzetű csoportok, kialakul a jogilag szabályozott köznemesi és a szabad helyzetű jobbágy réteg – telkes jobbágy birtokok az agrártermelés bővülése – új technológiák – paraszti tömegárúk is piacra kerülnek a tatárjárás után felerősödik – a falak védelmi szerepének fontossága – a királyi birtok adományozás » várak építésére » fallal védett városok építésre » lakatlan területek benépesítésére - hegyvidéki erdőterületeken – stratégiai, gazdasági és királyi jövedelemszerzési céllal - Északi- Kárpátok medencéiben, völgyeiben - Erdélyben megnő a betelepítettek, főleg a szászok száma
20
•
kialakul a pénzforgalom – a pénzforrások (vámok, vásárjövedelmek pénzverés haszna) gyarapítása igényli a kereskedelem a vásártartás, a kézművesség, a városiasodás ösztönzését, mind a király, mind a birtokosok és az egyház részéről –
már 13. századadban nyertek királyi városi jogot (ennek megtartása később változhatott) •
•
a 14. században a városodás legfontosabb forrásai – – – – –
•
Pest, Buda, Sopron, Győr, Pozsony, Nagyszombat, Selmecbánya, Nyitra, Zólyom, Késmárk, Eperjes, Szeged, Zágráb
a távolsági kereskedelem (Nagyszombat, Sopron, Brassó) bor termelés és kereskedelem (Buda, Kassa, Patak, Újhely, nemesfémbányászat (felső- és alsó-magyarországi bányavárosok) sóbányászat (Sóvár, Torda, Dés, Szováta) céhes kézműipar – egy-egy városban legalább 20 iparág, a lakosok 25-30%-a iparos
a távolsági kereskedelem mellett fontos regionális vonzáskör jön létre – regionális és helyi piacközpontok
Mezővárosok a 14 -16. Században a 14. században 30 – 40 olyan város van amely kiemelkedik a szabadfalvak státuszából, de nem rendelkezik teljes kiváltsággal – de városi szerepkörrel igen • a civitas-ok lesüllyedésével és a szabad jobbágyfalvak felemelkedésével jöhettek létre • magyar nevük arra utal, hogy nem volt joguk fallal körülkeríteni magukat, ezért mezők vették őket körül, néhányat néha civitasnak neveztek, de a többséget latinul oppidumnak, németül marktnak hívták • földrajzi eloszlásuk sokkal egyenletesebb volt mint a civitas-oké
21
A városhálózat jellemzői • városként értelmezhetők a 14-16.században – teljes jogú királyi városok (személynöki, tárnoki, korona, bánya, szász) – részleges jogú (esetleg volt királyi) földesúri, egyházi városok – gazdaságilag (bányászat, kereskedelem, piacközpont) városi szerepkörű városok – oppidumként megnevezett mezővárosok
• Nyugat-Európához képest ritka, Kelet-Európához képest sűrű • egyenlőtlen elrendeződés – bizonyos térségekre koncentrálódik – Duna vonala: Pesttől – Pozsonyig – a Kis Alföld északi és déli pereme – a Garam mente – a Sajó és Hernád mente – Szepesség – Felső-Tisza-vidék – Szászföld
A regionális szint (11-16. század)
22
1. regionális szint: vármegyék
A korai vármegyék területe Szent István korában (Kristó Gy. nyomán)
A korai vármegyék kialakulása együtt ment végbe a királyi tisztségek megjelenését hozó társadalmi átalakulásokkal. • •
•
Számukat és tényleges kiterjedésüket a felhasználható források alapján nehéz pontosan meghatározni, korábban 39-re, ma 48-ra teszik. A királyi megyék területi megjelenése szoros összefüggésben volt a népesség letelepedési sűrűségével, a védhető és hasznosítható térségek kiterjedésével, a mozgási útvonalak, vízhálózathoz kötődő elrendeződésével, a központ elérhetőségének mértékével. A Szent István által létrehozott korai rendszert sok tekintetben meghatározták a korábbi térstruktúrák, a dukátusi rendszer és a törzsi/nemzetségi felosztás területi sajátosságai. Kiterjedésük sokban kötődött a stratégiai útvonalak csomópontjainál kialakított ispánsági központokhoz, amelyek megyeszervező szerepét a bevonható népesség- és településszám, valamint a központtól való elérhetőség szabta meg. – felépítése • vár – várispáni székhely • várjobbágytelepek – ellátó települések • territórium – hasznosítható térségek, útvonalak
•
A hegyvidékeken átvezető útvonalak fontossága és a folyó- térszíni védelmi szerep, ha eltérő formában is, de a megyék többségének szerveződését erőteljesen a vízhálózathoz kötötte, ezek többsége határvármegye – marchia - volt.
23
•
A földrajzi felépítésében és társadalmi térhasznosításában összetett Kárpát–medence szakrális egységét a királyi korona alá foglalt nevesített területek, az ezt képviselő királyi hivatali rendszer és a területekkel is összefüggő tisztségek képviselték.
•
a szakrális egység belső összefogója és külső kifejezője az egyházmegyei rendszer
•
legfontosabb közigazgatási formák és szintek – közvetlen a király alá tartozó • király földje • királyi vármegye (13. századig)
– királyi jogálláshoz tartozó • • • • •
székely székek jász és kun székek szász jogú területek (szászok földje) szabad királyi városok bánságok
– nemesi jogálláshoz tartozó • nemesi vármegyék (13. századtól) • nemesi jogállás alátartozó részleges városi kiváltságok
•
Összefüggő rendszer szerinti működését a legfontosabb és legtartósabb regionalizációs forma, a nagytérség lakott térszíneit átfogó királyi, majd nemesi vármegyerendszer teremtette meg.
Egyházmegyék 1050-ben (Kristó Gy. nyomán)
24
forrás: Frisnyák S. 1990
Borsova vármegye a 11. században
25
Gömör vármegye a 11. században
forrás: Frisnyák S. 1990
Gömör vármegye a 14. században
26
forrás: Frisnyák S. 1990
Fejér vármegye a 13. században
Csongrád vármegye a 14. században
27
Békés vármegye a 14. században
forrás: Győrffy Gy. 1997
28
2. regionális szint: piaci vonzáskörzetek forrás: Frisnyák S. 1990
29
30
A térségi szint
Térkapcsolati régiók és köztes térségek a 14–15. században a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín Teljes szerkezetű régiók: 1. Tiszántúl 2. Temesi délvidék és Maros folyosó 3. Kelet-Tiszáninnen 4. Nyugat-Tiszáninnen 5. Dunáninnen Hiányos felépítésű régiók: 6. Erdély 7. Nyugat-Dunántúl 8. Dél-Dunántúl 9. Duna-Száva menti délvidék 10. Szlavón délvidék Köztes térségek: 11. Nagyalföldi köztes térség 12. Felvidéki köztes térség
31
32
Tartományurak hatalmi területe a 14. század elején (Kristó Gyula nyomán)
33
Az országos szint
CENTRUMTÉRSÉGEK A 11 – 13. SZÁZADBAN
e
f
a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín) c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín) d) kűlső térség e) centrumtérség f) kűlső gyepü
34
e
Centrumtérségek a 14–15. században a) erdő-térszín
b) folyó-térszín c) település-térszín e) centrumtérség
d) külső-térszín
e
f
g
h 1 2 3 4
Térszerkezeti vonalak a 14–16. századi Magyarországon a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) többfunkciós központok f) központok g) bányászati központok h) egyházi központok 1. térszerkezeti vonalak 2. térszervező vonalak 3. közvetítő vonalak 4. összekötő útvonalak
35
A hódoltság kora 16 – 17. század
36
I
e
f
g
h 1 2 3 4
5
A török területfoglalás és a 16. századi térszerkezet a) erdő-térszín b) folyó-térszín c) település-térszín d) külső-térszín e) többfunkciós központok f) központok g) bányászati központok h) egyházi központok 1. térszerkezeti vonalak 2. térszervező vonalak 3. közvetítő vonalak 4. összekötő útvonalak 5. a hódoltsági terület.
37
1 2 3 4 5 6
Süli-Zakar - Csüllög
Elnéptelenedő és aktivizálódó térségek a 17. században 1. centrumtérségek a Magyar Királyságban és az Erdélyi fejedelemségben 2. elnéptelenedő és pusztuló területek 3. mezővárosokba koncentrálódó népesség és aktivizálódó térhasználat 4. a hódoltsági terület határa 5. Királyi és fejedelemségi központok 6. török birodalmi központok
38
Közép- és Dél-Kelet-Európa 1660 és 1880 között
39
1. folyó-térszín: a) ritka településhálózatú, tartósan vízzel borított felszínek b) ritka településhálózatú, időszakosan vízzel borított felszínek 2. település-térszín: c) ritkább településhálózatú, ármentes síkságok d) sűrű településhálózatú ármentes síksági felszínek e) völgyi településhálózatú dombsági felszínek 3. erdő-térszín – ritkább, völgyi településhálózatú hegyvidéki felszínek 4. a Felső-Tisza-vidék centrumtérsége 5. az aktivizálódó alföldi mezővárosi zóna 6. a pusztítások következtében tartósabban elnéptelenedő területek 7. királyi város 8. hajdúváros 9. mezőváros 10. vilajet székhely 11. határ A) a Magyar Királyság területe B) az Erdélyi Fejedelemség területe C) a Török Birodalom területe
Az abszolutizmus területfejlesztése 18-19. század
40
Területszervezési/fejlesztési szintek a 18 – 19. századokban •
lokális és regionális szint: központi (uralkodói/kormányzati) területfejlesztés –irányítással – elnéptelenedett, pusztásodott területek aktivizálása • betelepítések – falvak, mezővárosok • nagybirtok rendszer kialakítása - birtokadományozások
•
térségi szint: – funkcióterek kialakítása – határőrvidékek, Temesi Bánság – közigazgatási struktúra fejlesztése – kerületek kialakítása országos szint: – az ország Habsburg tartományok közé szervezése • politikai • katonai • gazdasági
– gazdasági fejlesztések – agrár, ipari – ellátás, hadsereg
•
Következmény:a korábbitól eltérő és nagyobb mértékű regionális fejlettségi különbségek kialakulása
A REGIONALIZÁCIÓS FOLYAMATOK FUNKCIÓTEREI 1718-ban
1 2 3 4 5
1. Erdély 2. Temesi Bánság 3. Katonai határőrvidékek 4. Centrumtérségek 5. Betelepítési térségek
41
Regionális különbségeket alakító folyamatok a 18. század elejétől a 19. Század közepétől 1. 2. 3. 4. 5. 6.
megtelepedési népsűrűség változási városfejlődési funkcionális térhasználati gazdasági szerkezeti közigazgatási
1. megtelepedési •
Pusztásodott térségek betelepítése – nagybirtok rendszer bővülése • Dél-Dunántúl • Bácska • Temes vidék • Maros – Körös vidék • Bihar belső áttelepülés - Felvidékről – szlovákok - Erdélyből – románok külső betelepítés – német nyelvűek
42
2. népsűrűségi 1720
forrás: Beluszky P. 2002.
3. városfejlődési
43
4. funkcionális térhasználati
5. közigazgatási • A hódoltság előtti közigazgatás visszaállítása – vármegyék – kiváltságolt területek – kiváltságolt városok • Új határőrvidék szervezése – a délvidéken – katonai határőrvidék – Temesi Bánság • II. József kerület reformja
44
45
A dalizmus kora 1867- 1918
Ausztria és Magyarország 1867 - 1918
46
Területszervezési/fejlesztési szintek a a dualizmus korában (1867-1918) •
•
•
•
lokális szint: a gazdasági növekedéssel öszefüggő modernizáció – területileg erőssen szelektált – falusi térségek agrárgazdaságának átalakulkása- falvak differenciálódása – modern ipari térségek kialakulása – ipari falvak és városok – funkcionális központok kialakulása/kialakítása a városhálózatban regionális szint: – közigazgatási egységesítés • megyék, törvényhatósági jogú városok, járások, községek – kettős modernizációs folyamat (kormányzati, gazdasági) térségi szint: – politikailag háttérbeszorul – etnikai kultúrák erösödése országos szint: – egyenlő rangú az osztrák tartományokkal – társország
– kedvező térfolymatok – azonosságok - különbségek
Következmény: gyorsan fejlődő centrumtérségek lassan növekvő köztestérségek – a regionális fejlettségi különbségek megmaradnak
Magyarország területi közigazgatási szintjei 1867 – 1920 között • Közös állam (az uralkodó személyén keresztül) az Osztrák Császársággal • Megszűnik Erdély önállósága • Horvát – Szlavónország részben önálló közigazgatást kap, de a Magyar Királyságon belül, ugyanazon a rendszerrel • Székesfőváros – Budapest (1873 egyesül Pest, Buda és Óbuda) • Vármegyék – teljesen lefedik az országot - megszünnek a kiváltságos területek - 1876-tól 1886-ig – 64 vármegye • A vármegyékkel egyenrangú törvényhatósági jogú városok -1870től a királyi jogú városokból és a kiváltságolt mezővárosokból – 25 Magyarországon és 4 Horvát-Szlavónországban • A megyéket egységes elvek szerinti Járásokra tagolják - 1876-tól, ezek választott testületekkel nem rendelkeztek • A járások alá nem tartozó rendezett tanácsú városok (többségük járási székhely lesz) – 1871-tól – a megyéknek alárendelve működnek • Nagyközségek • Falvak
47
Változó terek a dualizmus korában • • • • • •
etnikai-tér agrár-tér ipari-tér városi-tér áramlási-tér modernizációs- tér
48
Etnikai tér
Magyarország népességszám változása 1000 és 1910 között
49
50
Agrár tér
51
A kenyérgabona vetésterületének részesedése a szántóföldi vetésterületből
Frisnyák S. nyomán
52
Tanyás vidékek az Alföldön a 20. század elején
forrás: Beluszky P. 2002.
Ipari tér
53
Az ipar területi szerkezete és központjai 1910-ben
Városi tér
54
A városhálózat szintjeinek átalakulása 1867-ben a kiegyezéskor 888 település rendelkezett városi ranggal – 88 szabad királyi város – 81 rendezett tanácsú város – 719 mezőváros
• a kiegyezés után – összesen 131 város – a városok két jogi szintjét hozták létre • törvényhatósági jogú városok – teljes önállóság, választott testületekkel, a megyékkel egyenrangúan – 25 törvényhatósági jogú város Magyarország területén (4 törvényhatósági jogú város Horvát-Szlavónország területén) • rendezett tanácsú város – részleges önállósággal – megyéktől függés, választott testületek – 106 rendezett tanácsú város Magyarország területén
Az ún. községi törvények (1870:42.tc., 1871:18.tc. és 1886:22.tc.) alapján • A szabad királyi városokból 23 lett törvényhatósági jogú város • 58 lett rendezett tanácsú város • 7 elveszítette városi rangját (pl. a Hont megyei Bakabánya • A mezővárosokból 2 lett törvényhatósági jogú város • 48 lett rendezett tanácsú város • a többiek pedig százával süllyedtek a nagyközség kategóriába
55
A városodottság mértéke vármegyénkénta 20. század elején
BELUSZKY forrás: Beluszky P. 2002.P.
56
A városi népesség száma és aránya 1870-ben és 1910-ben (Horvát-Szlavónország nélkül)
A népesség lakóhely
száma fő
aránya %
1870
Budapest
száma fő
aránya %
1910
271 000
2,0
880 000
4,8
1 736 000
12,8
2 846 000
15,6
Községek
11 572 000
85,2
14 538 000
79,6
Összesen
13 579 000
100,0
18 264 000
100,0
Városok
Települési térhasználat és településhálózat változás a 18. századtól a 20. század elejéig
erőteljes
részleges
Csüllög
57
Városi funkciók és városhierarchia a dualizmus korában 1. igazgatási funkció • • •
főváros megyeszékhely járási székhely – főispáni hivatalok, alispáni hivatalok, szolgabírói hivatalok, bíróságok, adóhivatalok, pénzügyőrség, csendőrség, rendőrség, tisztiorvosi hivatalok, tankerületei igazgatóságok, postaigazgatóságok - különböző szintjei
– igazgatáshoz kötődő egyéb közhivatali funkciók •
iskolák, kórházak, napi és heti sajtó, ügyvédi testületek
– igazgatáshoz kötődő gazdasági funkciók • • •
kereskedelmi testületek pénzügyi intézmények egyéb szolgáltató intézmények
Városi funkciók és városhierarchia a dualizmus korában 2.
gazdasági funkciók –
– –
3.
termelési központ • gyáripar • kisipar kereskedelmi központ fogyasztási központ – a város működése és a tisztviselő réteg
közlekedési központ – vasúti csomópont
58
A városok funkcionális típusai a dualizmus korában 1.
agrárvárosok – alföldi mezővárosok –jelentős tanyasi népesség – pl. Kecskemét, Szabadka – bortermelő városok – pl. Tokaj, Szekszárd – egyéb agrárvárosok 2. gyáripari városok – 50% feletti ipari fogalakoztatott 20 főnél nagyobb üzemben – pl. Vajdahunyad, Petrozsény, Diósgyőr 3. ipari városok – 35 – 49% közötti ipari foglakoztatottság – pl. Győr, Temesvár
A városok funkcionális típusai a dualizmus korában 4.
garnizon városok – hadsereghez kötődő foglalkoztatottság – pl. Pétervárad 5. központi szerepkörű városok – magas tercier foglakoztatás – kereskedelmi-forgalmi központok – pl. Debrecen – igazgatási-oktatási-egyházi központok – pl. Eger – forgalmi igazgatási központok – pl. Szolnok 6. speciális funkciójú városok – kikötőváros – pl. Fiume – fürdőváros – pl. Pöstyén – előváros – pl. Újpest 7. vegyes – kevert funkciójú városok
59
Városhálózat a 19-20. század fordulóján Székesfőváros Regionális centrum Fejlett megyeszékhely
1 12 16
Megyeszékhely szintű
37
Középváros
88
Kisváros
93
forrás: Beluszky P. 2002.
forrás: Beluszky P. 2002.
60
Áramlási tér
61
A vasúthálózat szerkezete 1867-ben
forrás: kovács E. – Katus L 2002
• 1867 és 1874 között kb. 4000 km vasút épült
A vasúthálózat szerkezete 1877-ben
forrás: kovács E. – Katus L 2002
62
A vasúthálózat szerkezete 1900-ban
forrás: kovács E. – Katus L 2002
• 1900-ig 17 000 km vasút épült – 1914-re 22 000 km
63
Modernizációs tér
Modernizációs különbségek 1900-ban Az írni és olvasni tudók aránya %
forrás: Beluszky P. 2002.
Beluszky Pál
64
Modernizációs terek a dulaizmus korában
forrás: Beluszky P. 2002. Beluszky Pál
A 19-20. század fordulójának modern térszerkezete • Országos központ • Regionális központok • Kettős gyűjtő rendszer: 1. Országos (Budapest) 2. Régiós (regionális központok) • Az országos és regionális központok centrális térkapcsolódása – vasút hálózat • A regionális központok és alközpontok hármas urbanizációs – áramlási gyűrűje • Gyorsan fejlődő gazdasági régiók – centrumok • Fejlődésből kimaradó köztes terek és peremek perifériák
65
forrás: Táj, település, régió, 2002
66
A trianoni békeszerződés előzményei Ausztria – Magyarország területi felosztásának tervei
Az antant-közvélemény Európa átrendezésérõl, 1914-1916 a) Szerb elképzelés, 1914 A közzétevő R. Kissling neve alatt ismert térkép szerint a felosztott Monarchiából délen Nagy-Szerbia, északon Nagy-Csehország alakul (annektálva Bécset és Porosz-Sziléziátaz Oderáig). A viszonylag jelentős területeit megtartó Magyarországot a szerb Bánátig húzódó orosz korridor választja el Nagy-Romániától. Német-Ausztria kis ütközőállammá válik. A feldarabolt Németország az Oderáig elveszti keleti területeit. A lengyel állam Oroszország keretében marad. forrás. Pándy – Köztes-Európa, 1997
67
Az antant-közvélemény Európa átrendezésérõl, 1914-1916 Angol elképzelés, 1916 R. Seton-Watson etnikai elvhez leginkább közelítő térképe Oroszországból is lecsíp darabokat (kompenzációként megkapja a Szorosokat Isztambullal). A feldarabolt Monarchiából létrejön Nagy-Szerbia, Nagy-Románia és Nagy-Csehország. Az egyedül ezen a térképen egyben maradó Németország területének túlnyomó részét megtartja (így tengeri kijárat nélküli független l engyel állam alakul), sőt megkapja Német-Ausztriát is.
forrás. Pándy – Köztes-Európa, 1997
Az antant-közvélemény Európa átrendezésérõl, 1914-1916 Francia elképzelés, 1914 Németországgal legkíméletlenebbül a párizsi "Illustration" bánik el: öt kis államra szabdalja. Oroszországot (az orosz-lengyel területeket integráns részének tekintve)az Oderáig tolja ki Stettinnel bezáróan. A feldarabolt Monarchiából létrejön Nagy-Szerbia, Nagy-Románia (de csak kis Csehország). Viszonylag jelentős marad a nyugati tartományaitól Svájc és Olaszország javára megfosztott Ausztria, illetve Magyarország. A Szorosokkal semleges zónát alkotó Konstantinápolyig Bulgáriához kerül Kelet-Trákia.
68
Föderációs tervek az Osztrák-Magyar Monarchia átalakítására a) nagyhorvát trializmus, 1894-1912: oszták, magyar, délszláv állam egyenrangúsága b) A Wilson-bizottság terve, 1918 a birodalmat a közigazgatási határok között a történeti egységek fenntartásával kívánja átalakítani, érvényesítve a nemzeti jelleget c) A. Popovici föderalista terve, 1906 a birodalom 15 etnikai alapú politikai egysége Német-Ausztria, Német-Csehország és Német-Morvaország, Csehország, Szlovákia, Nyugat-Galícia (lengyel), Kelet-Galícia (rutén), Magyarország, Horvátország, Erdély (román), Székely Terület, Vojvodina (szerb), Kraina (szlovén), Trentino (olasz) és Trieszt (olasz). forrás. Pándy – Köztes-Európa, 1997
Magyarország kantonizálásának terve, 1918
forrás. Pándy – Köztes-Európa, 1997
Magyarország kantonizálásának terve, 1918
69
Magyarország kantonizálásának terve, 1918 Nemzetiségi kantonok: 1 Nyugati tótok 2 Keleti tótok 3 Rutének 4 Erdélyi románok 5 Bihari románok 6 Magyar románok 7 Nagyszebeni románok 8 Erdélyi szászok 9 Bánáti svábok 10 Nyugati svábok 11 Palócok 12 Bunyevácok 13 Szerbek
Magyar kantonok: 20 Székelyek 21 Hajdúk 22 Jászok 23 Kunok 24 Besenyők 25 Balaton-kanton 26 Rába-kanton 27 Dráva-kanton
Nagyvárosok: 14 Nagy-Pozsony 15 Nagy-Kassa 16 Nagy-Budapest 17 Nagy-Debrecen 18 Nagy-Szeged 19 Nagy-Kolozsvár
A trianoni békeszerződés következményei
70
Közvetlen előzmény - 1919
Ausztria és Magyarország felosztása
forrás. Pándy – Köztes-Európa, 1997
71
A TRIANONI BÉKESZERZDÉSSEL MAGYARORSZÁGTÓL ELCSATOLT TERÜLETEK 1920 előtt 325 411 km2
100%
1920 után maradt 93 073 km2 (92 963 km2)
28,6%
elcsatolt 232 448 km2
71,4%
Romániához
103 093 km2 31,7%
Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz
63 092 km2
19,4%
Csehszlovákiához
61 633 km2
18,8%
Ausztriához
4 020 km2
1,5%
Lengyelországhoz
589 km2
-
Olaszországhoz
21 km2
-
A TRIANONI BÉKESZERZDÉSSEL MAGYARORSZÁGTÓL ELCSATOLT NÉPESSÉG 1920 előtt 20 886 000 fő
1920 után maradt
elcsatolt 13 271 000 fő
63,6%
Romániához
5 256 451 fő
25,2 %
Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz
4 132 581 fő
19,8 %
Csehszlovákiához
3 515 351 fő
16,8 %
Ausztriához
292 031 fő
1,4 %
Lengyelországhoz
49 806 fő
0,3 %
Olaszországhoz
24 880 fő
0,1 %
100%
7 615 000 fő
36,4%
72
A térszerkezet szétdarabolásának következményei • • • • •
A térszerkezet egyensúlyvesztése Regionális központok hiánya Töredék gazdasági régiók Egyoldalú centrális vasúthálózat Regionális alközpontok a határokhoz közel kerültek • Belső területek városhiánya • A megye rendszer funkció vesztése és arányváltozása • Az ipar egyoldalú területi elhelyezkedése – Feldolgozóipar – budapest – Bányászat, nehézipar a középhegységekben
73
Az 1923-ban végrehajtott közigazgatási reform • teljes területtel megmaradt megyék - 11 – Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Heves, Hajdú
• területet vesztő, de önálló megyék régi székhellyel - 4 – Sopron, Vas, Zala, Baranya
• területet vesztő, de önálló megyék új székhellyel -3 – Abaúj-Torna – Szikszó – Bihar – Berettyóújfalu – Bács-Bodrog - Baja
• összevont maradék megyék , újszékhellyel - 7 – – – – – – –
Borsod-Gömör-Kishont – Miskolc Csanád-Arad-Torontál – Makó Győr-Moson-Pozsony – Győr Komárom-Esztergom – Esztergom Nógrád-Hont – Balassagyarmat Szabolcs-Ung – Nyíregyháza Szatmár-Ugocsa-Bereg - Mátészalka
74
Az 1923-ban végrehajtott megyereform
forrás: Táj, település, régió, 2002
Az 1923-ban végrehajtott közigazgatási reform
• megmarad a törvényhatósági jogú városok megyéktől különálló szerepe – 10 törvényhatósági jogú város – nem mindegyik megyeszékhely
• a rendezett tanácsú városok helyett 31 megyei jogú város • járások száma lecsökken – a megyék nagyságától függően eltérő számban (4 és 16 között) egy megyében
75
Megoldási kisérletek 2. Megvalósítatlan tervek –Középvárosi hatóterek megyékké alakítása –Térszerkezet alapján közigazgatási régió kialakítása –Tájak szerinti régió szervezés
Prinz gyula megyerendezési javaslata 1923
forrás: Táj, település, régió, 2002
76
Regionális közigazgatási területfelosztási javaslat 1923 (Prinz Gyula nyomán)
forrás: Táj, település, régió, 2002
Táj-közigazgatási koncepció Elek Péter 1940
forrás: Táj, település, régió, 2002
77
1941-ben 42 megye
forrás: Táj, település, régió, 2002
78
A közép-európai tér kettőssége
79
