Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására Zárótanulmány
CROST II Oktatási műhelymunka-sorozat a határon
átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására Zárótanulmány
Kiadó: Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A dokumentum tartalmáért kizárólag a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. felelős, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és/vagy az Irányító Hatóság hivatalos állásfoglalásának.
Tartalomjegyzék 1. Köszöntő 2. A PROJEKTPARTNEREK BEMUTATÁSA
7 11
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
VIDRA – Verőce-Drávamente Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség . . . . . . . . . . . . . . . . .13
PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
3. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS TAPASZTALATAI
16
Előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A pályázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Megvalósítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A projektötletek utóélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befektetés- és innovációösztönzés . . . . . . . . . . . . . 25
4. A SZEKTORÁLIS ÉS TERÜLETI ELEMZÉSEK RÖVID KIVONATA
25
Oktatás és képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Egészségügyi és szociális ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Természet- és környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
5. A PROJEKT SORÁN TÁRGYALT PROJEKTJAVASLATOK KIVONATOS BEMUTATÁSA
36
Gazdaságfejlesztés, befektetés és innovációösztönzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Oktatás és képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Egészségügyi és szociális ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
Természet- és környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
58
A fejezetben alkalmazott hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
4
5
Köszöntő
Tisztelt Olvasó, Kedves Horvát Partnereink, Hölgyeim és Uraim, A Dél-Dunántúl, mint Magyarország legdélebbi, legmediterránabb régiója kitüntető szerepet tulajdonít a határon átnyúló együttműködésnek. Nemcsak földrajzi elhelyezkedése, hanem az itt élők körében felhalmozódott történelmi tapasztalat is azt mondatja, hogy a határokon átnyúló együttműködés nemcsak egy, az Európai Unió által szorgalmazott és támogatott régiófejlesztési megoldás, hanem komoly potenciálokat rejt. Magyarország 2004-ben vált az Európai Unió tagjává. Az azóta eltelt több mint hat évben a régiónk sokat változott, nagy fejlődésen ment keresztül. A kézzel fogható, látható fejlesztéseken túl fontos megemlíteni azokat a készségeket, szemléletmódot, melyek a fejlesztéspolitika kialakításához, a forrásfelhasználáshoz kapcsolódóan jelentek meg a régió szereplőinél. Ebben a Dél-Dunántúl teljesítménye országosan kiemelkedő. A CROST II projekt célja e készségek átadása úgy, hogy a szimpla információátadáson túl kialakítsa a konstruktív együttgondolkodás légkörét, mely Horvátország közelgő tagságát követően a határ mindkét oldalán érezhető, tartós, helyi adottságokra, szinergiára épülő növekedést tud generálni. A két ország közötti kétoldalú kapcsolatokat nem terhelik jelentős problémák, így minden feltétel adott a jó együttműködés kialakításához. Ezt kiegészíti az Európai Unió területi együttműködéseket támogató politikája, továbbá a közelmúltban elfogadott Duna Stratégia. Abban egészen biztos vagyok, hogy Horvátország uniós csatlakozásával a Dél-Dunántúl csak nyerhet. A horvát oldal sikere elsősorban szomszédainktól-barátainktól függ, azonban készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy tapasztalatainkat átadjuk, hogy eredményeinkből és hibáinkból tanulni tudjanak. Mert horvát partnereink sikere a mi érdekünk is. Szekó József a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
6
7
Tisztelt Résztvevők, Engedjék meg, hogy a CROST II – Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltárására – projekt sikeres zárása alkalmával megelégedettségemet fejezzem ki Kapronca-Körös megye nevében, amely partnerén, a PORÁ-n (Drávamente és Hegyvidéki Fejlesztési Ügynökség) keresztül résztvett a projekt előkészítésében és végrehajtásában. Kapronca-Körös megye már rég felismerte a nemzetközi és különösen a határmenti együttműködés fontosságát az európai normák elsajátításában és a horvát csatlakozást követő új feltételekre való felkészülésben. A magyar intézményekkel, mint projektpartnerekkel való együttműködés felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az új tudás és tapaszatalat megszerzésében az EU előcsatlakozási, későbbiekben pedig a strukturális alapjai által finanszírozott projektek előkészítésében és lefolytatásában. Kapronca-Körös megye aktívan vett részt a Magyarország-Horvátország 2007-2013. Határon Átnyúló Együttműködési Program kidolgozásában, amely a Magyarország-Horvátország IPA program pályázatainak előfeltétele volt, és már akkor a közös fejlesztési prioritások áttekintésére törekedett a régióban, melyet a Dráva köt össze, és amely egyben a program szlogenjeként is szolgál. A CROST II valójában a sikeres CROST projekt folytatása, amelynek alapvető célja volt a határ két oldalán lévő intézmények összekötése és a leendő határon átnyúló együttműködés alapjainak megteremtése, melynek végrehajtásába Kapronca-Körös megye örömmel kapcsolódott be. Már e projekt végrehajtása során kialakultak a jövőbeli új projektek irányai, melyek közül az egyik ilyen a CROST II. Úgy véljük, hogy a kölcsönös határon átnyúló projektekkel megerősíthetjük a határmenti megyék között már létező megállapodásokban rögzített együttműködést, az intézmények közötti partnerséggel pedig minőségi előfeltételeket teremthetünk az eljövendő közös projektek számára. Horvátország hamarosan bekövetkező európai uniós csatlakozása számos – főként regionális jellegű – kihívás elé állít minket. A partnerkapcsolatok fejlesztése és a tapasztalatgyűjtés olyan célok, amelyekre KaproncaKörös megye és intézményei is törekednek. A CROST II projekt pedig megalapozta az együttműködés folytatását továbbá az újabb, közös projektek jövőbeni kialakítását is. Darko Koren Kapronca-Kőrös megye főispánja
8
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Eszék-Baranya megye az utóbbi néhány évben nagyon intenzíven készült az európai uniós csatlakozásra. A fejlesztés stratégiai tervezése és a projektekben való gondolkodás a mi vidékünkön leginkább a különböző egyesületek, intézmények, a helyi és területi önkormányzatok továbbá az üzleti szektor szervezeteinek számos tevékenységén keresztül mutatkozott meg, melyek projektjeit az EU vagy más nemzetközi alapok finanszírozták. A megye felismerte, hogy valamennyi szektor vonatkozásában szükség van a kapacitásfejlesztésre, mindazon érintettek hálózatba szervezésére, akik közös munkájukkal a megye egész területének fejlődését segítik. Ezzel a céllal alakult meg 2006-ban Szlavónia és Baranya Regionális Fejlesztési Ügynöksége, amely sikeresen vesz részt a projektek előkészítésében és megvalósításában, illetve a brüsszeli képviseleten keresztül hasznos és nélkülözhetetlen információkat gyűjt és szolgáltat az előcsatlakozási folyamat egészéről, és azon változásokról, amelyek Horvátország teljesjogú csatlakozásával várnak ránk. Eszék-Baranya megye teljes északi határával a Magyar Köztársasággal szomszédos. Már az a tény, hogy megyénk egy része ugyanazt a nevet viseli, mint az egyik magyarországi megye, a közös történelemről, illetve a határmenti térségben élők hasonló és közös törekvéseiről árulkodik. A kitűnő együttműködés Baranya megyével, Pécs városával, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és a többi szereplővel sok jó projektet eredményzett, különösen az IPA CBC HU-HR programban, melynek keretein belül partneri kapcsolatok létesültek a résztvevők között a határ mindkét oldalán. E partnerségek egyike a CROST projektben realizálódott, amelyből már konkrét kapcsolatok születtek és közös projektötletek valósultak meg. Emellett a CROST II projekt – amely három határon túli horvát megyét kötött össze a Dél-dunántúli régióval – megvalósulásával új partnerségek köttettek, új projektek valósultak meg, valamint nagyban előmozdította a szektorális határon átnyúló hálózatba szerveződést is, melyet a projekt kiemelt értékének tekintünk. Saját tevékenységünkben a határ egyik oldaláról származó jó ötleteket igyekszünk a másik oldalon is megvalósítani (pl. Pécs 2010), továbbá támogatjuk a jó példákból való tanulást, a tapasztalat- és tudástranszfert. A magyar partnerek tapasztalatai az alkalmazkodásnak ebben a fázisában különösen értékesek mindannak tekintetében, ami a csatlakozás után ránk vár. dr. Vladimir Šišljagić Eszék-Baranya megye főispánja
9
Kedves Barátaink és Partnereink! Az IPA Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program projektek által köti össze a horvát-magyar szakmai partnereket, és biztosítja régiónk gyorsabb fejlődését. A horvát partnerek és a Verőce-Drávamente megyei résztvevők számára ez a program különösen értékes, mert a határon átnyúló együttműködésen keresztül a tanulás, kapcsolódás és hálózatba szerveződés lehetőségét kínálja. Ismert tény, hogy az Európai Unióban nem léteznek határok, és az Európai Unió szerkezeti előnyei láthatók e programban is. Az intézmények összekapcsolódásának jelentősége mellett, amelyek a közös projekteken keresztül átadják a tudást, tapasztalatot gyűjtenek, és megerősítik emberi erőforrásaikat, kiemelném a programban támogatott területek vállalkozásainak együttműködést is, hogy versenyképessé váljanak a nagyon igényes európai uniós piacon. Verőce-Drávamente megye és a VIDRA (Verőce-Drávamete Megye Regionális Fejlesztési Ügynöksége) hos�szú évek óta működik együtt a pécsi Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. A megvalósított CROST II projekten, illetve a belőle született projekteken keresztül ez az együttműködés méginkább megerősödött. Erőink egyesítésével és hálózatba kapcsolt intézményeinkkel jó úton haladunk egy versenyképes Európai uniós régió felé, amelyben a Dráva, számos hídképző projektjével, nagyon fontos összekötő kapocs. A közös célok és érdekek – amit ez a projekt is igazolt – csak segíthetik a kölcsönös és egyenletes regionális fejlődést. Megköszönve minden CROST II projektpartner eddigi együttműködését, bízva a további közös projektekben, szívélyes üdvözlettel:
Tomislav Tolušić Verőce-Drávamente megye főispánja
10
A PROJEKTPARTNEREK BEMUTATÁSA
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Az 1996-ban elfogadott területfejlesztésről szóló törvény értelmében1997-ben, az országban elsőként kezdte meg működését a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (mely területileg Baranya, Somogy és Tolna megyét fedi le) azzal a céllal, hogy a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását és megvalósítását, valamint más közös fejlesztési feladatokat lásson el. E célok olyan új, nagy léptékű feladatok végrehajtásával társultak, melyek elengedhetetlenné tették egy professzionális, képzett munkatársakból álló regionális munkaszervezet megalakítását. A Tanács 1998. július 1-jén hozta létre a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget (Ügynökség), a régió előtt álló feladatok hatékony koordinálására. A Tanács meg-
növekedett feladatai miatt – a két Kísérleti PHARE Program, később a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamint az Új Széchenyi Terv – a létszám gyorsan bővült. 2011 elején mintegy száz főből álló, fiatal, képzett és dinamikus társaság segíti a régió fejlődését. Az Ügynökség a Dél-dunántúli régió mindhárom megyeszékhelyén – Pécsett, Kaposváron és Szekszárdon is – rendelkezik irodával, ezzel is erősítve a megyék összetartozását és a régiótudatot. A már
11
több mint tíz éve működő Ügynökség tevékenységével szorosan támogatja a Tanács fő feladatainak megvalósítását, melyek többek között: • a Dél-dunántúli régióban folyó pályázati programok menedzselése; • a regionális tervezési folyamatok szervezése, koordinációja és monitoringja; • regionális szintű projektgenerálási tevékenység; • saját kezdeményezésű fejlesztési programok megvalósítása; • a térség külső és belső kapcsolatainak kialakítása, továbbformálása, menedzselése; • a Tanács titkársági teendőinek ellátása. Az Ügynökség tevékenységében a határon átnyúló együttműködési projektek végrehajtása kiemelt feladatot jelent. A PHARE Kísérleti Kisprojekt Alap 2003-as pályázatára benyújtott CROST című projekt alapozta meg az Ügynökség kapcsolatrendszerét a szomszédos horvát megyékkel és tette a régió legaktívabb határon átnyúló együttműködési szereplőjévé. A későbbiekben az Ügynökség számos projekt végrehajtásában vett részt az INTERREG IIIA Szlovénia–Magyarország–Horvátország Szomszédsági Program keretében (Három folyó kerékpáros túraútvonal kijelölése, Szigetvár–országhatár főút előkészítése, Beremendi útkorszerűsítés, Drava Bike Tours, CrossboR&D, Herbal Network). A határon átnyúló együttműködési projekteken kívül az Ügynökség nagy tapasztalatokkal rendelkezik különböző EU-s támogatással megvalósuló transznacionális (INTERREG IIIB CADSES, Central Europe) és interregionális (INTERREG IIIC és IVC) programokban, melyek keretében eddig összesen öt projektet zárt le és további négy megvalósításában vesz részt. A határon átnyúló együttműködésnek tulajdonított jelentőséget kiválóan példázza, hogy az Ügynökség a DélDunántúl brüsszeli képviseletét 2009. júliusától a Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közösen, annak irodájában látja el.
12
Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség
A Szlavónia és Baranja Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. (SZBRFÜ) 2006-ban alakult, társ-alapítói Eszék városa és Eszék-Baranya megye. Az ügynökséget operatív munkaszervezetként alapították, amely a fejlesztéspolitika szereplőinek nyújt szakmai segítséget a fejlesztési projektek kidolgozásában, e projektek finanszírozása érdekében a finanszírozásának pályáztatásában, különös hangsúlyt fektetve az EU-s alapokra.
A SZBRFÜ tevékenységének stratégiai irányavonalai: • A fejlesztéspolitikai szereplők és az Ügynökség kapacitásának növelése; • Az EU-s alapok, a Közösségi Kezdeményezések, továbbá más nemzetközi és nemzeti pénzügyi források kiaknázása; • A régió fenntartható fejlődése, a vállalkozások fejlesztése, az innováció és a külföldi befektetések vonzása. 2007. március 13-án hivatalosan megnyílt az Ügynökség brüsszeli irodája, mely mint a szlavóniai és baranyai régió képviselete leendő üzleti és potenciális partnerségi kapcsolatok kialakítását célozza. Brüsszelben, az Európai Unió politikai és adminisztratív központjában nyitott iroda jelentőségét híven tükrözi, hogy Eszék-Baranya megye és Eszék városa aktív résztvevője mindazon kezdeményezéseknek, amelyek jelenleg a horvát régiók, illetve a Horvát Köztársaság, mint tagjelölt ország számára hozzáférhetőek. A regionális fejlesztésről szóló törvény értelmében a SZBRFÜ megyei fejlesztési ügynökséggé válik (mint nonprofit jogi személy), és fokozatosan át kell vennie a régió fejlesztésének koordinációs szerepét a területi (regionális) önkormányzatok vonatkozásában. Közös fejlesztési projektek, továbbá a régiók közötti és a határon átnyúló együttműködések ösztönzésében a regionális (megyei) ügynökség együttműködik más fejlesztési ügynökségekkel és intézményekkel. Az eddigi munkában elért átlagon felüli eredmények nagyrészt az SZBRFÜ munkatársainak köszönhetőek, akik rendelkeznek a szükséges speciális tudással, készségekkel, meghatározott gyakorlattal, magas elkötelezettséggel és motivációval, illetve részei egy több éve nemzeti és nemzetközi szinten működő hálózatnak. Az aktuális projektek: • Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Turisztikai Termékterv (IPA CBC HU-HR);
• C ROST II – Oktatási műhelymunka-sorozat a határon átnyúló fejlesztési lehetőségek feltásárára (IPA CBC HU-HR); • DRAVIS II – Actions in Emergency (IPA CBC HU-HR); • CHEE – Energy Efficiency (IPA CBC HU-HR); • Datourway – Transnational Strategy for Sustainable Rural and Tourism Development in the Danube Area (IPA SEE Programme); • DONAUREGIONEN+ - The Spatial Development Concept of Interregional Co-operation in the Danube Space (IPA SEE Programme); • FATE – From Army to Economy (IPA SEE Programme); • Stop CSVF – A higiénés sztenderdek javítása a sertéspestis megelőzése érdekében; • HERMES – Helping Transfer Enlargement Reasons Through Media for European Society; • Education and Networking – Oppurtunity for Employment.
VIDRA – Verőce-Drávamente Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség A VIDRA – Verőce-Drávamente Megye Regionális Fejlesztési Ügynökséget (röviden: VIDRA Fejlesz-
Agencija Virovitičk
13
tési Ügynökség) Verőce-Drávamente Megye Közgyűlése 2008. június 22.-i határozatával hozta létre, mint közintézményt, amelynek alaptevékenysége a nemzetközi és regionális partnerségi programokban való technikai (szakmai) és tanácsadói segítségnyújtás, különös tekintettel az európai uniós forrásokra és a gazdaság fejlesztésének ösztönzésére. A VIDRA Fejlesztési Ügynökség 8 munkavállalót foglakoztat, 6 felsőfokú képesítéssel rendelkezőt és 2 szakközgazdászt. A VIDRA Fejlesztési Ügynökség munkájának és tevékenységének célja Verőce-Drávamente megye lakossága életszínvonalának fenntartható növelése, valamint a teljes Pannon Horvátország régió szélesebb értelemben vett érdekeit képviselő projektek kidolgozására és megvalósítására. A VIDRA Fejlesztési Ügynökség víziója: A VIDRA Fejlesztési Ügynökség megbízható és elismert szakmai ügynökség a Pannon Horvátország régióban. Munkájának minősége és szolgáltatásainak értéke a megye és a régió összes szereplőjének növekvő versenyképességével mérhető. A VIDRA Fejlesztési Ügynökség küldetése VerőceDrávamente megye, továbbá a Pannon Horvátország régió versenyképességének növelése, illetve társadalmilag felelős és jövedelmező projektek megtervezése, kidolgozása és megvalósítása a megye és a régió szereplőivel együttműködve, csapatban. 2009 és 2010 folyamán az IPA IIIC és az IPA IV programok keretében a VIDRA Fejlesztési Ügynökség
14
10 projektet dolgozott ki Verőce-Drávamente megyei intézmények számára, továbbá két projektet az IPARD 101 programban, amelyek megvalósítása folyamatban van. A VIDRA Fejlesztési Ügynökség aktívan bekapcsolódott a Magyarország-Horvátország IPA CBC programba. Az első körben a megye és a szlatinai „Eugen Kumičić“ Általános Iskola számára két projektet dolgozott ki, amelyekben az előbb említett intézmények a fő partnerek. Partner még három további projektben, melyekben magyar intézményekkel működik együtt, többek között a CROST II projektben is. A Magyarország-Horvátország IPA CBC program második pályázatán éppen Verőce-Drávamente megye lépett a legnagyobbat előre a benyújtot projektek számát illetően az egész horvát-magyar programtérben: 6 projektet nyújtott be vezető kedvezményezettként a Verőce-Drávamente megyei intézmények számára, továbbá még 9 projektben jelenik meg a VIDRA Fejlesztési Ügynökség magyar intézmények partnereként. Mint fiatal ügynökség, a VIDRA Fejlesztési Ügynökség nagyra értékeli azt a tapasztalatot, amelyet a határon átnyúló projektekben nála tapasztaltabb partnerekkel együtt szerzett, ezért kész a további együttműködésre.
PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség A PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség jogutódja a Kapronca-Kőrös Megyei Vállakozói Központnak, mely 1998-ban kezdte meg működését a megyei kisvállakozások információs, tanácsadó, konzultációs és képzési központjaként. Üzletpolitikáját mindig környezetének valós igényeihez igazította, és így fokozatosan átvette
a regionális fejlesztési feladatokat is. A KaproncaKörös megyei Regionális Operativ Program (ROP) gazdájaként a megye fejlesztési programjainak stratégiai tervezéséért és irányításáért felelős központi intézményévé válik, majd 2007-ben formálisan is átalakul PORA Fejlesztési Ügynökséggé. Az ügynökség alapítója és egyedüli tulajdonosa Kapronca-Körös megye. Tevékenységének alapterületei a stratégiai tervezés, fejlesztési projektek végrehajtása, a vállakozások támogatása és fejlesztése, a befektetői környezet javítása, az EU-s és az állami eszközök társfinanszírozásával megvalósuló projektek előkészítése és megvalósítása, továbbá Kapronca-Körös megye hírnevének öregbítése. A PORA a vállakozások számára központi információs és tanácsadó testületként működik, a helyi önkormányzatok és civil szektor fejlesztésében háttérintézmény-szerepet tölt be. Mint a fejlesztés-irányítás központi intezménye a PORA koordinálja a Megye fejlesztési stratégiájának kidolgozását, amely a 2011-2013-as időszak stratégia alapdokumetumaként meghatározza Kapronca-Körös megyei fejlesztések alapvető irányait, vízióját, céljait, prioritásait és lépéseit. Partnereivel együttműködve Kapronca-Körös megyében a PORA az alábbi megyei vásárok szervezésének kereskedelmi-pénzügyi feladataiért felel: Dani travnjaka (A gyepes táj napjai), Dan povrća (Zöldség nap) és Dani voća (Gyümölcs napok), illetve szervezi a megyei vállalkozások részvételét a régiós vásárokon. Az EU-s projektek megvalósítása területén a PORA – a sikeres, EU által társfinanszírozott projekteken keresztül – jelentős tapasztalatokra tett szert a projektek előkészítésében és megvalósításában. A
PORA által megvalósított projektek az EUQUALEN (Friuli Venezia Giulia Régió interregionális együttműködési alapja) és a MLEKO (PHARE CBC/ INTERREG IIIA), míg a folyamatban lévő projektek a DRAVIS2, CROST II, Mobile Region DravaGastrolobby és az Unireg Impulse (IPA CBC HUHR 2007-2013). A nemzetközi együttműködés terén az Ügynökség nagyon jó kapcsolatokat épített ki számos partnerrel, intézménnyel, helyi- és regionális önkormányzattal Európa különböző országaiból. Ebből kifolyólag a PORA a megye vezető patnereket ös�szefogó intézménye, amely a horvát és a különböző európai partnerekkel együttműködve előkészíti és megvalósítja a közös, határon átnyúló projekteket,
azzal a céllal, hogy előmozdítsa Kapronca-Körös megye fejlesztését, továbbá a tudás- és tapasztalatcserét az EU-s eszközök által társfinanszírozott projektek előkészítés a megvalósítása terén.
15
A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS TAPASZTALATAI
Előzmények A projekt közvetlen előzménye a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által 2005. júliusa és 2006. júniusa között a PHARE Kísérleti Kisprojekt Alap Magyarország-Horvátország határon átnyúló együttműködési programjának támogatásával megvalósított CROST projekt volt. A CROST egy alapozó, kapcsolatépítő projekt volt, melynek általános célja a magyar-horvát határtérség forrásabszorpciós képességének javítása, illetve konkrét horvát-magyar határ menti együttműködések kialakítása és megerősítése volt. A projektpartnerek a célterületen található három szomszédos horvát megye önkormányzata (Eszék-Baranya, KaproncaKőrös és Verőce-Drávamente) voltak, akik a projektben részt vevő horvát oldali szakértők többségét adták. A projekt során – hasonlóan a CROST II projekthez – egy nyitókonferencia és összesen 6
16
területi munkacsoportban 12 műhelymunka-találkozó megszervezésére került sor. A projekt tevékenységeinek zömét kitevő műhelyek fő célja projektmenedzsmenttel kapcsolatos alapvető ismeretek átadása (PCM, logframe-módszer), az uniós strukturális és előcsatlakozási alapokkal való megismerkedés, illetve projektjavaslatok felvetése és közös megbeszélése. Az első napon zajlottak ez elméleti előadások, illetve a javaslatok felvetése. A második napon került sor a javaslatok részletes megbeszélésére. A projekt megvalósítása éppen az INTERREG IIIA Szlovénia–Magyarország–Horvátország Szomszédsági Program két pályázati fordulója között zajlott, így a projekt a célcsoport számára konkrét, kézzelfogható ismereteket nyújtott. A találkozók alkalmával tárgyalt projektek közül több sikeresen pályázott a Szomszédsági Program második fordulójában, más projektek később, más támogatási programok segítségével valósultak meg. A konkrét együttműködési javaslatokon túl a projekt legnagyobb hozadéka a személyes kapcsolatok, illetve a határtérség fejlesztését fókuszba állító, határon átnyúló konstruktív együttgondolkodás légkörének kialakítása volt. Mindez igen kedvező közegben zajlott. A magyar oldalon megindult a 2007-2013-as programozási időszakra való felkészülés, aminek keretében önálló regionális operatív programok készültek, köztük a Dél-Dunántúlra is. Horvátország európai integrációja biztos pályára állt: megkezdődött a megyei
fejlesztési programok kidolgozása, folyamatosan alakultak a megyei fejlesztési ügynökségek, megkezdődtek az előkészületek az új egységes előcsatlakozási eszköz, az IPA (Instrument for PreAccession) fogadására. Egyúttal kiderült, hogy a 2007-2013-as időszakban immár nem Szlovéniával közös, hanem külön kétoldalú magyar-horvát határon átnyúló együttműködési program készül. Az Operatív Program kidolgozásakor a CROST projektzáró tanulmánya a hivatkozott szakmai háttéranyagok között szerepelt.
A pályázat A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (a továbbiakban IPA CBC) a 2007 és 2013 közötti időszakban nyújt támogatást a magyar-horvát határon együttműködési projektek finanszírozásra. A program finanszírozása közös, melyet magyar oldalról az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból, horvát oldalról pedig az Előcsatlakozási Eszköz (Instrument for Pre-Accession – IPA) II. komponense forrásai tesznek lehetővé.
A fenti program első pályázati felhívására lett benyújtva a projekt, melyet hosszas, 2008 tavaszán indult előkészítő munka előzött meg. A projektpartnerek az előkészítési időszakban kétszer találkoztak, mindkét alkalommal Pécsen. Az első találkozó alkalmával a három határ menti horvát megye, Eszék-Baranya, Kapronca-Kőrös és Verőce-Drávamente megye önkormányzatának
Hungary-Croatia
IPA Cross-border Co-operation programme vezetője lett megszólítva. Az első találkozó alkalmával bemutatásra került a közvetlen előzmény CROST projekt, illetve az Ügynökség egy korábbi regionális kapacitásfejlesztő projektje, melyet az Európai Unió által támogatott Regionális Operatív Program forrásaiból hajtott végre az Ügynökség 2005 és 2007 között TIPP néven. Az eredeti terv egy két éves, kapacitásfejlesztési, oktatási és projektmenedzsment ismereteket magában foglaló többmodulos képzés lett volna. Az eredeti tervek megvalósítása nem volt lehetséges, mivel az IPA CBC program 2.2.1 pályázati konstrukciója maximum 12 hónapos projektekre adott lehetőséget. A második találkozó alkalmával ezért már egy lehetőségekhez illesztett projektjavaslat megtárgyalására került sor, mely – bár kibővült a szektorális megközelítéssel – sokban hasonlított a CROST projektre. A partnerséget a három szomszédos megye fejlesztési ügynöksége vállalta fel, mely utólag igen szerencsés konstrukciónak bizonyult: a viszonylag frissen alakult szervezetek számára a CROST II révén az együttműködés egy szabályozott, kölcsönös előnyökön alapuló keretbe került. Társult partnerként csatlakozott a projekthez a magyar oldalon érintett két megye önkormányzata (Baranya és Somogy), illetve a horvát oldalon csatlakozó megyeként Belovár-Bilogora Megye Önkormányzata. A projekt átfogó célja egy szinergikus és együttműködő határtérség kialakítása, melyre jellemző a két oldal területfejlesztésben érdekelt szereplői közti intenzív kapcsolat, különös tekintettel Horvátor-
17
szág európai uniós csatlakozására. A specifikus célok a következők: • a Dél-Dunántúl és a szomszédos horvátországi megyék helyi szereplői közti kapcsolatok kiépítése; • az egyes szektorális politikák és a helyi regionális politikák alakításában részt vevő magyarországi és horvátországi helyi szereplői számára információátadás; • projektjavaslatok kidolgozása a határon átnyúló együttműködésben is alkalmazandó vezető kedvezményezett elvvel összhangban. A projekt fő célcsoportjai – hasonlóan a határon átnyúló együttműködés lehetséges kedvezményezettjeinek köréhez – elsősorban területfejlesztési szakterületen, határon átnyúló együttműködésben dolgozók, lehetséges projektgazdák és kedvezményezettek, döntéshozók, egyéb fejlesztéspolitikában érdekeltek, legszélesebben értelmezve pedig a projekt célterületének lakossága.
Megvalósítás A projekt az IPA CBC program Monitoring Bizottságának pozitív támogatási döntését követően 2010. február 1-jén vette kezdetét. Az első partnertalálkozóra Pécsen került sor 2010. február 19-én, ahol a partnerek áttekintették a projekt keretében végrehajtandó feladatok időbeli ütemezését, a műhelymunka-találkozók tananyagát jelentő szektorális és területi elemzés elkészítésének módszertanát és a projektnyitó konferencia szervezésével kapcsolatos teendőket. A projekt első fázisában készült szakmai és területi elemzés célja az volt, hogy készüljön egy rövid, áttekintő jellegű anyag a határon átnyúló együttműködés szempontjából meghatározó kulcsterületekről, mely a leendő kedvezményezettek számára betekintést ad a másik oldalon az intézményrendszer működésébe, a meghatározó stratégiai célokba és rendelkezésre álló fejlesztési forrásokba. A
18
benne lévő adatok segítséget nyújtanak a partnerkeresésben, illetve a projektötletek kidolgozásakor szükséges szakpolitikai referenciák összeállításához. A projekt megfelelő szakmai tartalmának biztosításához szakértők bevonására volt szükség. Az öt kiválasztott ágazatra vonatkozó szakmai hátteret a magyar oldalon a vezető partner Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség biztosította. Horvát oldalon a következőképpen osztották fel a tématerületet a partnerek: • PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség: kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befektetés- és innovációösztönzés; környezet- és természetvédelem. • Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség: oktatás és képzés, turizmus; • VIDRA Verőce-Drávamente Megye Regionális Fejlesztési Ügynökség: egészségügy és szociális ellátás. A tématerületek kidolgozását a vezető partner saját szakértői bázisára építve, a horvát partnerek részben saját erőforrásaikra támaszkodva, részben külső szakértők közreműködésével végezték. A szektorális elemzések kidolgozására egységes tematikus vázlat készült. Ennek ellenére komoly kihívást jelentett a két oldal között meglévő szemléletbeli különbség áthidalása és egy átfogó és áttekinthető anyag elkészítése. Mivel mindegyik tématerület önmagában is elég bonyolult és sokrétű volt. A rövid rendelkezésre álló idő csak a legfontosabb információk összegyűjtését tette lehetővé. Mindez a magyar oldalon különösen nehéz volt, mivel az elemzés készítésének időszakában választások, kormányváltás, jogi és szervezeti változások történtek és történnek jelenleg is, melynek következtében az anyagok tartalmát a kidolgozás és a nyomdába küldés között több ízben módosítani kellett. Az egyes kulcsterületek vonatkozásában a jövőben hasznos lenne az adatok folyamatos frissítése, a szakpolitikai változások figyelemmel kísérése, mely külön szektorspecifikus projektek tárgya lehetne.
A nyitó konferenciára 2010. május 5-én Pécsen, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnay-termében került sor, igen nagy érdeklődés mellett. A résztvevők száma összesen 108 fő volt, 55 magyar és 53 horvát. A konferencián a határon átnyúló együttműködés témakörén túlmutatóan általános fejlesztéspolitikai szakmai előadásokra került sor, bemutatva a magyar és horvát gyakorlatot. Szó volt az Európai Unió külső határain található régiók európai szintű együttműködéséről, illetve a CROST II projekt várható menetrendjéről. A projekttevékenységek gerincét ezúttal is a munkacsoportokban végzett műhelymunka-találkozók adták, melyek a pécsi nyitókonferenciát követően kerültek megrendezésre. A CROST projekt alkalmával alkalmazott területi fókusz ezúttal szektorális fókusszal egészült ki, mivel a területileg lehatárolt munkacsoportok több, a teljes határszakaszt érintő témát nem tudtak volna megfelelően kezelni. A projektpartnerek a következő ágazatokat választották ki, mint a határon átnyúló együttműködés szempontjából meghatározó szektorok: • kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befektetés- és innovációösztönzés; • oktatás és képzés; • környezet- és természetvédelem;
• egészségügy és szociális ellátás; • turizmus. A fenti szektorok közül négy egyértelműen a határon átnyúló együttműködés kulcsterülete. A környezet- és természetvédelem és a turizmus jelentősége a magyar-horvát határtérségben különösen nagy, mivel ez a két téma alkotja az IPA CBC program 1. prioritását, melyre az Operatív Program forrásainak 60%-a irányul. Az egészségügyi és szociális ellátás beillesztése a tárgyalt szektorok közé jövőbemutató: a határon átnyúló szolgáltatásszervezés kérdése egyre gyakrabban felmerül a határon átnyúló kapcsolatokban, különösen ritkán lakott térségek esetében. Ennek eredményi Horvátország uniós csatlakozását követően mutatkozhatnak meg. Az öt szektorális munkacsoport találkozóinak első napján, mely rendszerint a magyar oldalon zajlott, a partnerek szakértői bemutatták az adott ágazatra vonatkozó meghatározó nemzeti és regionális szintű politikákat, intézményeket, fejlesztési forrásokat és meghatározó jó gyakorlatokat, a kidolgozott tananyag alapján. Ezt követte az együttműködési javaslatok felvetése, melyek részletes megbeszélésére a második napon került sor, egy horvát oldali helyszínen. A turisztikai szektorális munkacsoport rendhagyó volt. A téma jelentőségénél fogva mind-
19
Munkacsoport
Első nap
Oktatás és képzés
Barcs, 2010. május 26.
Második nap Petrijevci, 2010. június 15.
Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, Kővágószőlős, 2010. június 9. befektetés- és innovációösztönzés
Kapronca, 2010. július 2.
Környezet- és természetvédelem
Pécs, 2010. július 1.
Kapronca, 2010. július 14.
Egészségügy és szociális ellátás
Harkány, 2010. szeptember 22.
Višnjica, 2010. október 12.
Turizmus (általános workshop)
Eszék, 2010. szeptember 24.
Pécs, 2010. szeptember 30.
Csurgói, Nagyatádi kistérségek –KaproncaŐrtilos, 2010. október 26. Kőrös megye
Kapronca, 2010. november 12.
Barcsi, Sellyei, Szentlőrinci, Szigetvári kis- Barcs-Drávaszentes, térségek – Verőce-Drávamente megye 2010. november 4.
Orahovica, 2010. november 23.
Mohácsi, Pécsi, Siklósi kistérségek –EszékMohács, 2010. november 16. Baranya megye
Pélmonostor, 2010. november 30.
1. táblázat: A projekt keretében szervezett műhelymunka-találkozók témája, helyszíne és ideje. két alkalmat a turizmusfejlesztési stratégiák, többek között a készülő közös határon átnyúló turisztikai termékterv bemutatásának szenteltük, igen nagy érdeklődés mellett. Tekintettel arra, hogy a turizmusfejlesztés iránt igen komoly érdeklődésre számítottunk, együttműködési javaslatok felvetésére a területi munkacsoportok szolgáltak. A területi műhelymunka-találkozók magyar oldali első találkozói alkalmával a szakértő előadók bemutatták az adott megyét és kistérségeket, azok fejlesztéspolitikai kihívásait. Ezt követően zajlott az együttműködési javaslatok felvetése, melyek részletes megtárgyalására szolgált a második nap, egy horvát oldali helyszínen. A várakozásoknak megfelelően a felvetett javaslatok túlnyomó többsége turisztikai jellegű volt. A fenti táblázatban látható, hogy a projektben összesen 16 találkozó megrendezésére került sor, mely a rendelkezésre álló időt figyelembe véve igen sűrű menetrendet jelentett. Két rendezvény között átlagosan 12,5 nap telt el, ami, ha levesszük az inaktív nyári periódust július második felétől augusztus végéig, akkor a két rendezvény között eltelt átlagos idő mindössze 9,5 nap. Ez a menetrend a projektben részt vevő minden közreműködőtől komoly rugalmasságot és megfeszített munkát igényelt. A fentieken kívül szerveztünk két soron kívüli ta-
20
lálkozót (Kaposvár, 2010. augusztus 25. és Sellye, 2010. szeptember 3.), mely magas kidolgozottságú, beadás előtt álló projektekhez nyújtott szakmai segítséget. Egy találkozón (a rendkívülieket nem számolva) átlagosan 30 fő vett részt, melyek közül átlagosan kerekítve 13 képviselte a magyar oldalt és 17 fő a horvát oldalt. Néhány statisztika a projekt keretében szervezett rendezvényekről: • A projekt keretében szervezett rendezvényeken összesen 352 fő vett részt. A horvát résztvevők száma 189 (54,47%) a magyaroké 158 (45,53%) volt. Az összes rendezvényen részt vett ös�szes résztvevő száma 603 fő, melyek közül 331 (54,89%) horvát és 274 fő magyar (45,44%) volt. • Egy műhelymunka-találkozón (a rendkívülieket nem számolva) átlagosan 30 fő vett részt, melyek közül átlagosan 13 képviselte a magyar oldalt és 17 fő a horvát oldalt. • A nők valamelyest felülreprezentáltak voltak a projekt rendezvényein: a rendezvényeken résztvevők 51,01%-a volt nő, az összes résztvevő közül pedig 52,4%. A „legnőiesebb” szektorok az oktatás (62,5%), az egészségügy és szociális szféra (62,12%), amitől nem marad el túlságosan a vállalkozásfejlesztés (61,2%). A férfiak legnagyobb arányban a turisztikai workshopokon képviseltették magukat.
• A rendezvényeken összesen 49 önkormányzat képviseltette magát (29 horvát, 20 magyar), melyből összesen 24 volt város (14 horvát és 10 magyar) és 25 község (15 horvát és 10 magyar). Ez összesen 377 települést, illetve 692 991 fő lakosságot jelent: 391 776 főt a horvát, 301 215 főt a magyar oldalon. • A megyék bontásában a résztvevők száma a következőképpen alakult: horvát oldalról Eszék-Baranya 61 fő, Verőce-Drávamente 44 fő, Kapronca-Kőrös megye 71 fő, továbbá BelovárBilogora megye 2 fő. Magyar oldalról Somogyból 40 fő (kistérségenként Barcs 19, Csurgó 7, Kaposvár 11, Nagyatád 3 fő), Baranyából összesen 123 fő (Mohács 9, Pécs 71, Sellye 23, Siklós 18, Szentlőrinc 1, Szigetvár 1 fő). A horvát oldal nagyobb aktivitása mindenképpen szembeötlő, melyet különböző okokkal lehet magyarázni. • Közigazgatási különbözőségekből fakadó okok: horvát oldalon – hasonlóan a magyar oldalhoz – az intézményfenntartás, de a szakigazgatási szervek jelentős része is megyei szinten szervezett. Így gyakorlatilag minden struktúra „megháromszorozódik”. Ezzel szemben a magyar oldalon a megyei önkormányzatok kizárólag az oktatási és az egészségügyi-szociális területen rendelkeznek intézményekkel, valamennyire a turizmus koordinációjában van szerepük. Egyéb szakterületek tekintetében (környezet- és természetvédelem, közegészségügy, részben turizmus)
jellemzően regionális szinten, zömében Pécsen működő dekoncentrált szervek működnek, így az intézményrendszer meglehetősen Pécs-központú. A kevesebb potenciális partnerintézmény kevesebb ember részvételét igényli magyar oldalról. • Forrásra utaltság: a magyar oldalon az utóbbi években a különböző uniós felzárkóztatási programok pályázati forrásainak relatív bősége volt jellemző (pl. Dél-Dunántúli Operatív Program), melyekhez képest a határon átnyúló együttműködés forrásai csupán kiegészítő jellegűnek tekinthetők. Az elmúlt években az önkormányzatok között kialakult egy forrásszerzési verseny, melynek következtékben tartalékaikat felélték, eladósodtak, így újabb projektek indítása nehézzé vált. Ezzel szemben a horvát oldalon a határon átnyúló együttműködés képezi a szabadon pályázható források legjelentősebb részét (IPA II. komponense), emiatt a megyék célja, hogy minél több határon átnyúló program célterületévé váljanak (ez magyarázza a Magyarország-Horvátország IPA CBC program viszonylag nagy horvát oldali célterületét). Ez az „érdekeltségei aszimmetria” egyfelől pozitívan hat a horvát oldal hozzáállására, másfelől viszont magában hordozza annak a veszélyét, hogy a horvát oldalról érkező együttműködési javaslatok között számos nem határon átnyúló jellegű is felmerül, melyek nehezen „CBC-síthetők”. • „Európai lelkesedés”: Horvátország a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában van, a
21
tés (célok és célcsoportok meghatározása), illetve a projekttevékenységek kidolgozásában való közreműködés. Ezt a tevékenységet a projektpartnerek szakértői végezték, kapcsolatot tartva az ötletgazdákkal, bevonva az ellentétes oldal szakértőit. A találkozók alkalmával számtalan javaslat merült fel, melyek közül minden munkacsoport esetében (kivéve az általános turisztikai találkozókat) három javaslat részletes megtárgyalására volt mód. Ez összesen 21 projektötletet jelent. A partnerekhez összesen szintén 21 adatlap érkezett be, melyek nem teljesen egyeztek a tárgyalt javaslatokkal. A két kategória összefésülését követően összesen 25 projektjavaslat született a találkozók során, melyek közül 20 ötlet rövid bemutatására nyújt lehetőséget a jelenlegi kiadvány.
A projektötletek utóélete A 2. táblázat mutatja a tanulmányban röviden bemutatott javaslatokat áttekintő jelleggel. Mivel a műhelymunka-találkozók félidejében zajlott a 2010. évi pályázatok beadása, az első időszakban felvetett javaslatok közül összesen négy (zölddel jelölve) benyújtásra is került, melynek eredménye a projekt lezárását követően várható. A projektjavaslatok közül érdemes kiemelni pár olyat, melyek a térség felzárkóztatása szempontjából jelentősnek nevezhető. Ezeket két csoportba lehet osztani: oktató és tapasztalatcserére irányuló projektek; illetve konkrét fejlesztések előkészítését vagy megvalósítását célzó akciók. Az oktatási fókuszú projektek közül kiemelendők a következők: • A természettudományok iránti érdeklődés a határ mindkét oldalán alacsony fokú a középiskolai diákság körében, mely rövidtávon veszélyezteti az oktatás minőségét, középtávon pedig a gazdaság működését. A természettudományok nem
22
ismernek határokat című projekt ezen közös probléma megoldására próbál határon átnyúló együttműködést kialakítani, melyet megkönnyít a reáltudományok egzakt jellege, mely részben a nyelvi akadályok lebontásához is hozzájárul. • A társadalom elöregedése miatt az idősekről való gondoskodás jelentősége megnő. A gyógyíthatatlan rákos betegekkel való foglalkozás a szociális szférára igen nagy terhet ró, melyet csak a beteggel és a családdal együttműködve, megfelelő szakértelemmel és pszichikai felkészültséggel rendelkező emberek tudnak végezni. A horvát oldalon a palliatív ellátás kiépítésében tud szakmai segítséget nyújtani a „Képzési együttműködés kialakítása a palliatív ellátás terén” című projekt, melyet hiánypótlónak nevezhetünk. • A társadalom elöregedése magával hozza a mozgássérültek számának növekedését, mely egyúttal a társadalom számára is újszerű problémák megoldását teszi szükségessé. A társadalmi szolidaritás és szociális befogadás atmoszférájának kialakításához szükséges, hogy a mozgássérültek jogai ne sérüljenek, illetve a számukra szükséges szolgáltatásokhoz hozzá tudjanak jutni. A magyar oldalon az uniós támogatási programok előírásként megkövetelték a projektgazdáktól az akadálymentesítést, mely Horvátország esetében is előírás lesz a közeljövőben. A mozgássérültekre vonatkozó integrációs politika tapasztalatainak cseréjére szolgál a „Kéz a kézben” című projekt, mely a maga nemében egyedülálló innovatív próbálkozásnak tekinthető. Konkrét fejlesztésekre irányuló javaslatok: • A hulladékkezelés kérdése mindkét oldalon megoldandó probléma. Magyarországon kialakultak a társulások, horvát oldalon ez szintén folyamatban van. A gyűjtés és feldolgozás racionális, határon átnyúló megoldásokat is magában foglaló szervezése hozzájárulhat a rendszer fenntarthatóságának megteremtéséhez, ezáltal a környezet állapotának javításához. Ennek megalapozását szolgálja a Magyar-horvát regionális hulladékkezelési projekt.
Projekt
1 2 3 4 5 6 7 8 9
Projektgazda
A természettudományok nem ismernek határokat
Kaposvári Egyetem
Új technológiák oktatása
Eszéki Gépészeti Szakiskola Oktatás
Iskolák határon átnyúló együttműködése a társadalmi konfliktusok kezelésében Korszerű oktatással a termelékeny és kompetens munkavállalókért
Képzési együttműködés kialakítása a palliatív ellátás terén Szociális Háló Egyesület
12 Magyar-horvát regionális hulladékkezelési projekt A közvélemény tudatának formálása a környezetvédelem
tül A környezet felszín alatt vizekre gyakorolt hatásának vizs14 gálata a Dráva folyó mentén A turisztikai infrastruktúra fejlesztése a Dráván és a Mu15 rán Légrád és Őrtilos térségében
18 19 20
Egészségügy
Mozgáskorlátozottak EgyeEgészségügy sülete Szlatina Verőce-Drávamente Megyei Szent Rókus Közegészség- Egészségügy ügyi Intézet Mecsek-Dráva ÖnkormányKörnyezetvédelem zati Társulás Orahovicai Zöldek – A Ter-
13 területén határon átnyúló oktatási tevékenységen keresz- mészet Barátai Egyesület
17
Oktatás
Csányoszró Község ÖnkorOktatás mányzata Eszéki Eletkrotechnikai és Oktatás Közlekedési Iskola
Környzetvédelem a megújuló energiaforrások középiskoĐurđevac-i Szakiskola Oktatás lai oktatásán keresztül Határon átnyúló képzési program kidolgozása az Integrált Dél-Dunántúli Regionális Oktatás Városfejlesztési Stratégia készítésének módszertanára Fejlesztési Ügynökség
Kéz a kézben - Tapasztalatcsere a fogyatékkal élőkkel való 10 bánásmód terén A határőrök, vám- és pénzügyőrök speciális képzése: ho11 gyan ismerhetők fel a drogfüggőség jelei a drogfüggőknél és drogcsempészeknél
16
Szektor
Munkaadók és GyáriparoPROMINVEST – Befektetési lehetőségek promóciója a masok Dél-Dunántúli Regioná- Vállalkozásfejlesztés gyar-horvát határtérségben lis Szövetsége Inkubátorházak fejlesztése a magyar-horvát határtérség Besence Község ÖnkorVállalkozásfejlesztés rurális területein mányzata
Kapronca-Kőrös Megyei Közegészségügyi Intézet Őrtilos Község Önkormányzata Đurđevac Város ÖnkorKerékpárút létesítése a Đurđevac—Nagyatád útvonalon mányzata Sopje Község ÖnkormányKikötési helyek kialakítása a Dráva folyón zata Verőce-Drávamente Megyei Két keréken a Dráva mentén Önkormányzat Villány-Siklósi Borút EgyeKözös online borturisztikai marketing Baranyában sület Az Európai Borút Minőség rendszerének bevezetése Ba- Villány-Siklósi Borút Egyeranyában sület
Környezetvédelem Környezetvédelem Turizmus Turizmus Turizmus Turizmus Turizmus Turizmus
2. táblázat: a CROST II projekt során felvetett együttműködési javaslatok. csatlakozási szerződés aláírása a közeljövőben megtörténhet. A csatlakozást követően megnyíló kohéziós forrásokért való versenyben nem elhanyagolható az uniós programok menedzsmentjében szerzett tapasztalat. A CROST II projekt az egyszerű tapasztalatszerzésen túlmegy, mivel a projekt lényege a közös tanulás: az együttműködési javaslatok közös megbeszélése és határon át-
nyúló együttműködés logikájához illesztése. Ezzel szemben a magyar oldalon – részben az előző pontban említettek miatt – helyenként közöny jellemzi az uniós fejlesztéspolitikát. A projekt szakmailag egyik legfontosabb eleme a projektjavaslatok kidolgozásában való közreműködés volt. Ez a következőt foglalta magában: partnerkeresés, a határon átnyúló programhoz való illesz-
23
• Az ivóvizek állapota jövőnk szempontjából kulcskérdés. Míg a magyar oldalon – a talajvizek elszennyeződését követően – a legtöbb településen megoldott a rétegvízből történő vízellátás, Horvátországban sokhelyütt egyedileg fúrt kutakat használnak ivóvíz-nyerésre. „A környezet felszín alatt vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata a Dráva folyó mentén” című projekt a magyar oldali szakhatóság segítségével készítené el a határtérség horvát oldalának ivővízminőség-térképét. • A Dráva mente 2009-ben a nemzetközi európai kerékpárút-hálózat (Eurovelo) részévé vált, mely a „Vasfüggöny nyomvonal” nevet kapta, mivel a nyugati és keleti blokk határán fut, többek között a volt jugoszláv-magyar határon. Ennek a nyomvonalnak a fejlesztése európai céllá vált. A „Két keréken a Dráva mentén” című projekt ennek a nemzetközi hálózatnak a részét képezi, párhuzamosan a magyar oldalon futó Három folyó kerékpáros túraútvonallal. A projekt a horvát oldali tanulmánykészítésen túl magában foglalja a magyar oldalon bizonyos hiányzó kapcsolati elemek kialakítását is. • A Villány-Siklósi Borút a helyi összefogásra épülő turisztikai kínálat és a közösségi marketingre épülő promóció hatására a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb turisztikai attrakciójává vált az elmúlt években. A turisztikai kínálat minőségének
24
biztosításában nagy szerepe van annak az európai uniós forrásból kialakított minőségirányítási rendszernek, melynek bevezetésére vonatkozóan megállapodás született a Borút és több turizmusban érdekelt eszék-baranyai szervezet között. Az „Európai Borút Minőség rendszerének bevezetése Baranyában” című projekt ezen rendszer horvát oldali kialakítását célozza, a magyar oldali szakemberek közreműködésével.
A SZEKTORÁLIS ÉS TERÜLETI ELEMZÉSEK RÖVID KIVONATA
Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, befektetés- és innovációösztönzés Magyarország A Dél-Dunántúl legfejlettebb térségei a nagyvárosok térsége, illetve a Balaton menti kistérségek: Kaposvár, Pécs, Szekszárd, illetve Siófok környéke. Kiemelendő még az atomerőműnek köszönhetően Paks szerepe. A Dél-Dunántúl relatív pozíciója a magyar és a másik három dunántúli régióval ös�szehasonlítva is romlott. A régió bruttó hazai terméke az Európai Unió (EU27) átlagának csupán 43%-át érte el 2008-ban (KSH). Rendszerváltást követően a gazdasági szerkezet lényegesen átalakult. Az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erősödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezőgazdaságé csökkenő tendenciát mutat. A szolgáltatási szektor erős pozíciója régiós összehasonlításban is kiemelkedő, a rangsorban csak a Közép-magyarországi régió előzi meg. A régió ipari értékesítésén belül az export aránya jelentősen elmarad az országos kiviteli hányadtól. A külföldi tőke vonzása tekintetében a régiók között Dél-Dunántúl helyzete mondható a legkedvezőtlenebbnek. A K+F tevékenység súlya
messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak. A régió részesedése az országos ráfordításokból mindössze 2,15% (2008). A vállalkozói infrastruktúra a következő intézményekből áll: • Vállalkozói központok megyei szinten: tanácsadás, oktatásszervezés, mikrohitelezés; • Megyei kereskedelmi és iparkamarák: köztestületként működnek; • Agrárkamarák; • Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: fejlesztési programok kidolgozása, Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtása; • Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség: a Regionális Innovációs Stratégia végrehajtása, regionális innovációs hálózatok működtetése, projektfejlesztés. • Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt.: vállalkozások finanszírozása kockázati tőke segítségével, fejlesztési projektek és tanácsadás kivitelezése; • Ipari parkok: a régióban 19 működik; • Üzleti inkubátorok: több helyen is létesült a régióban, de a legtöbb helyen működésük nem éri el az inkubátoroktól elvárható szolgáltatási szintet; • Vállalkozói övezetek: Mohácson és Barcson, előkészítés alatt áll a dél-balatoni övezet (Siófok, Tab); • Egyetemek (Pécs és Kaposvár); • Klaszter-együttműködések; • Állami intézmények regionális szervei (munkaügyi központok, befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség).
25
Meghatározó stratégiák: • Regionális Innovációs Stratégia (2004): cél a régióban lévő KKV-k versenyképességének megerősítése volt, innováció által. Kiemelt ágazatok: élelmiszeripar, gépipar és fémfeldolgozás, textil- és bőripar, egészségipar, kulturális ipar, környezetipar. • Üzleti szolgáltatások stratégiai fejlesztési programja a Dél-dunántúli régióban (2006); • Barnaövek és városi területek rehabilitációja stratégiai fejlesztési program (2006). Támogatási programok: • Új Széchenyi Terv, Dél-Dunántúli Operatív Program 1. prioritása „a városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése”; • Új Széchenyi Terv, Gazdaságfejlesztés Operatív Program: európai uniós társfinanszírozású központi, ágazati program; • Kutatási és Technológiai Innováció Alap: Baross Gábor Program; • Széchenyi-kártya; • Mikrohitelek.
Horvátország A horvát gazdaságfejlesztési politika csúcsszerve a Gazdasági-, Munka- és Vállalkozásügyi Minisztérium. A feladatellátásban a Horvát Kisgazdasági Ügynökségre (HAMAG) támaszkodik. Az Ügynökség feladata a pénzügyi ösztönzők kapcsán garanciák és szakértői segítség nyújtása, továbbá egyéb segítségnyújtási szolgáltatások a KKV-szféra számára. A kisgazdaság fejlesztését szolgáló, az intézményi kerethez tartozó egyéb intézmények: • Horvát Gazdasági Kamara: minden cégbíróságon bejegyzett cég kamarai tag; • Horvát Iparkamara: a horvát egyéni iparos vállalkozók („obrtnik”) intézményi képviselője; • Horvát Szövetkezeti Szövetség; • Export és Befektetés-fejlesztési Ügynökség: feladata a befektetők számára nyújtott teljes körű szolgáltatás, Horvátország külföldi promóciója, mint befektetési célország;
26
• Regionális Fejlesztési Alap: célja a horvát régiók kiegyensúlyozott fejlesztése; • Fejlesztési és Foglalkoztatási Alap; • Horvát Munkaügyi Intézet: közvetítői feladatokat lát el a foglalkoztatás területén. Helyi szinten a következő szervezetek segítik a kisés közepes vállalkozások fejlesztését, • fejlesztési ügynökségek: mindhárom megyében működnek; • vállalkozói központok: mindhárom megyében működnek, illetve több városban: Kapronca (Koprivnica), Kőrös (Križevci), Eszék (Osijek), Alsómiholjác (Donji Miholjac), Pélmonostor (Beli Manastir), Belistye (Belišće), Valpó (Valpovo); • vállalkozói inkubátorok: Kapronca, Gornja Rijeka, Eszék; • vállalkozási övezetek: mindhárom megyében számos helyszínen; • technológiai fejlesztési központ Eszéken. • Mindhárom megyében rendelkezésre állnak minisztériumi és megyei együttműködéssel különböző kisvállalkozás-hitelezési lehetőségek, melyek vállalkozói hitelek kamattámogatását teszi lehetővé. Ezeket egészítik ki a nemzeti szintű kkv-fejlesztési programok, a Horvát Felújítási és Fejlesztési Bank programja, illetve a Horvát Kisgazdasági Ügynökség hitelgarancia-progamja. Ezen túl a vállalkozási zónákba befektetők számára mindhárom horvát megyében, községi és városi szinten különböző támogatási formák és kedvezmények érhetők el.
Oktatás és képzés Magyarország A magyar közoktatás egészének eredményessége a nemzetközi összehasonlításokban évek óta alacsony szintű. Tapasztalható továbbá az is, hogy – a társadalomban zajló negatív folyamatokat mintegy leképezve – a magyar iskolarendszer hihetetlen mértékben szelektív és jelentős mértékben szegregál. A Dél-dunántúli régióban a fentiekhez hozzáadódik az aprófalvas településszerkezet problémája, a gazdaság fejletlensége, az öt leszakadó kistérség, a felnőttek alacsony szintű átlagos iskolázottsága, a hátrányos helyzetű családok magas aránya. Az oktatási ágazatban, ezen belül a közoktatásban nincs hagyománya a megyei szintet meghaladó regionális tervezésnek. Az oktatás fejlesztéséért felelős intézményrendszer főbb elemei: • A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI); • Oktatási Hivatal (OH): a NEFMI dekoncentrált szerve; • Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV); • Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI); • Az oktatási ágazat fejlesztése szempontjából meghatározó stratégiák és tervek a következők: • A Kormányprogram oktatási fejezete meghatározza az oktatási rendszer fejlesztésének fő irányait. • A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról. • Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia: kijelöli a legsürgetőbb fejlesztendő területeket. • Dél-Dunántúli Humán Stratégiai Fejlesztési Program (SFP, 2006): 2020-ig fogalmazza meg a regionális célokat. Az SFP tartalmaz egy, az országos szinten is újdonságnak számító beavatkozási irányt: az integrált szolgáltatások fejlesztését.
• A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája: iránymutatást ad a közoktatási szereplőknek az elkövetkező évek fejlesztésének tervezéséhez. Az oktatás fejlesztésére szolgáló források a következők: • Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) 3. prioritása „Humán közszolgáltatások fejlesztése”. Egyediség a Dél-dunántúli régió oktatási kiírásában az a tény, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett a pályázók számára kötelezően előírja a szakmai tartalmi fejlesztést is. • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP).
Horvátország A horvát oktatási rendszer a következő elemekből áll: iskola előtti nevelés, oktatás (bölcsődei ellátás, óvodai nevelés); alapfokú oktatás; középfokú oktatás; felsőoktatás. A Horvát Köztársaság törvényei minden arra jogosult polgára számára sokrétű oktatási lehetőséget biztosítanak. Az országban sajnálatosan alacsony az egész életen át tartó tanulásban részt vevők aránya, kb. Görögországgal egy szinten helyezkedik el. A felsőfokú oktatási intézmények sorában horvát specifikumnak tekinthető a „politechnikum” („veleučilište”), mely a főiskola egy fajtája, mely
27
legalább három képzést folytat legalább három különböző szakterületen. Az oktatásirányitás intézményrendszere a következő szerveket foglalja magában: • Tudományos-, Oktatásügyi- és Sportminisztérium; • Oktatási Intézet: a minisztérium háttérintézménye; • Tankönyvi Tanács; • Általános és Művészeti Oktatási Tanács; • Nemzeti Felsőoktatási Tanács; • Nemzeti Tudományos Tanács; • Tudományos és Felsőoktatási Ügynökség. Az európai uniós csatlakozás új kihívások elé állítja a horvát oktatási rendszert a minőség, rugalmasság, és mobilitás javítása terén. Hatékony válaszokat kell adnia a társadalmi változásokra, a megváltozott horvát és az európai társadalmi igényekre. Az „Oktatás-nevelési rendszer fejlesztési terve 2005-2010” egy stratégiai fejlesztési dokumentum, amelyet az oktatási-nevelési rendszer átfogó újragondolására fogadott el a Horvát Kormány 2005-ben, melyet az utóbbi években számos, tudományos, szociális és más szakértő partnerrel egyeztetett. A fejlesztési terv 2010-ig négy kulcsprioritást fogalmaz meg: • Az oktatás-nevelés minőségének és hatékonyságának javítása; • A pedagógusok és egyéb oktatásban részt vevő szakemberek folyamatos továbbképzésének biztosítása; • Az oktatás-nevelési rendszer irányítási stratégiáinak és a stratégiák hatékonyságának javítása; • A fejlesztést, gazdasági növekedést és társadalmi kohéziót erősítő oktatás-nevelés. A megyei fejlesztési programok (stratégiák vagy operatív programok) a nemzeti stratégiával összehangolt prioritásokat és intézkedéseket határoznak meg a helyi szintű fejlesztési célok elérése érdekében. Források tekintetében az oktatási rendszer legjelentősebb pénzügyi támogatója a Minisztérium, emel-
28
lett a helyi önkormányzatok fordítják a legtöbbet az oktatás-nevelés finanszírozására. Az oktatás-nevelésre elkülönített eszközök folyamatosan közelítik az uniós államok színvonalát. A finanszírozás nemzeti forrásai: • A minisztériumok többségének éves költségvetése tartalmazza az „életen át tartó tanulással“ kapcsolatos elkülönített eszközöket, amelyeket egyesületek, intézmények, információs vagy oktatási tevékenységet folytató szervezetek különböző projektek finanszírozására nyerhetnek el. • Régiós/helyi szinten az önkormányzatok (helyi közigazgatási egységek) a civil szektor fejlesztésére létrehoztak olyan pénzügyi támogatási mechanizmusokat, amelyek az ismeretterjesztő és oktatási programok tekintetében nyújtanak segítséget (vissza nem térítendő pályázati eszközök). A nemzeti programokon kívül az uniós társfinanszírozású programok közül az IPA IV. komponense az emberi erőforrások fejlesztését célozza. A többi IPA-kiírásban is van lehetőség oktatási és ismeretterjesztő jellegű tevékenységek támogatására.
Egészségügyi és szociális ellátás Magyarország A magyar egészségügyre az elmúlt időszakban a folyamatos változás jellemző. Európai trendeknek megfelelően elindult az ellátási struktúra és az ellátási szintek racionalizálása, az új kor és demográfiai elvárások kihívásainak megfelelően. Azonban ezek a fejlesztések nem minden esetben a leghatékonyabb módon zajlottak. A hatékony fejlesztések megvalósítását leginkább hátráltató ok forrásaként azonosítható az a tény, miszerint a magyar egészségügyben jelen pillanatban még hiányzik egy át-
fogó, népegészségügyi szemléletű, konszenzussal elfogadott és folyamatosan karbantartott program, amely az egészségügy működési keretét, továbbá fejlesztési módszertanát/stratégiáját meghatározná. A szociális szolgáltatások tekintetében a helyzet nagyon hasonló az egészségügyéhez. Sok esetben a törvényi túlszabályozás és a finanszírozás hiánya/kiszámíthatatlansága szinte ellehetetleníti az ésszerű működtetést, „alternatív megoldásokra” kényszerítve a fenntartókat ezzel is tovább nehezítve az ellátottak helyzetét. Az egészségügyi intézményrendszer hierarchiáját áttekintve az egészségügy igazgatási rendszerében az alábbi szintek különíthetőek el: • Az alapellátás helyzetét tekintve az ország legtöbb részén jól kiépült, üzemeltetői a magán vagy kisvállalkozó orvosok. • Középszint a szakrendelői ellátás szintje. Azon kistérségekben, ahol nem található fekvőbetegellátás, ott megtalálható a járóbeteg-szakrendelői szint. Az elmúlt 2-4 évben ez a terület jelentős fejlesztési forrásokat kapott a megújulásra. • Az ellátás felső szintjét a kórházi hálózat jelenti. A kórházi ágyak terén a kilencvenes években drasztikus csökkenés következett be és jelenleg a rendszerben egy profilosodási folyamat zajlik. Az elmúlt időszakok egészségügy átszervezésének programjai döntően a kórházakat érintették. • Az otthoni ápolás intézményrendszere a kilencvenes években indult fejlődésnek. Mivel azonban a kielégítetlen szükséglet jelentős, ezért ez a forma még igen messze tart attól, hogy a kórházi kapacitásokat legalábbis részben kiváltsa. Az egészségügyi ellátásokat az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) kasszája finanszírozza, az ellátási szinteknek megfelelő eltérő módokon. Természetesen lehetőség van az ellátásokat önfinanszírozó módon igénybe venni, de ez jellemzően csak a fogászat, plasztikai sebészet és szülészet területén elterjedt. Szociálpolitikai szempontból az intézményrendszer hierarchiája nagyon hasonló az egészségügyhöz. A szociális törvény végrehajtói a helyi önkormányzatok. Az ő kötelességük a helybéli
szükségletek kielégítése, és feladatuk a szociális szolgáltatások biztosítása. Az ellátási hierarchia a következőképpen jellemezhető: • Állam szintje: a finanszírozást részben vállalja, biztosítja a jogi keretet. • Helyi szint (a megyék is): helyi szükségletek helyben történő kielégítése. • Kizárólag piaci elven működő ellátások szintje: emeltszintű szolgáltatások, differenciált igények kielégítése. • Közösségi szintek: olyan közösségek, amelyek valamilyen módon szociális ellátást nyújtanak, gondoskodnak tagjaik szociális igényeiről. • A család és az egyén szintje: családon belül szervezett ellátás, esetleges öngondoskodás.
Az önkormányzatokon keresztül jut el a szociális szolgáltatások normatívája az intézményekhez, s ezt az önkormányzat kiegészít(het)i saját forrásból. Jelen pillanatban a mai Magyarországon nagyon kevés az olyan szociális ellátás, amely képes lenne az önfenntartásra, szinte minden esetben az önkormányzatoknak jelentős összegekkel támogatniuk kell az egyébként állam által finanszírozott szolgáltatásokat. A szociális szféra legjelentősebb nemzeti szintű stratégiái: • „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia; • Nemzeti Ifjúsági Stratégia; • Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP); • Idősügyi Nemzeti Stratégia.
29
Egészségügyi stratégiák és koncepciók nemzeti szinten: • Egészségügyi Fejlesztési Koncepció; • Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja; • Közös kincsünk a gyermek nemzeti program; • Nemzeti Rákellenes Program; • Szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja. Regionális szinten a Dél-Dunántúli Humán Stratégiai Fejlesztési Program készült. Fejlesztési források tekintetében a következő európai uniós társfinanszírozású programok elérhetők: • Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) 3. prioritása „Humán közszolgáltatások fejlesztése” címen; • Társadalmi megújulás OP (TAMOP), mely szoft jellegű beavatkozásokat támogat; • A Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) egészségügyi és szociális tématerületeket érintő infrastrukturális beruházásokat támogat.
Horvátország A horvát szociális juttatások rendszere országos szinten, továbbá a területi (regionális) és helyi önkormányzatok szintjén valósul meg. Országos szinten a rendszert több minisztérium, intézet, államigazgatási hivatal, megyei szinten pedig a szociális ellátó központok alkotják. A szociális juttatások rendszerében tevékenykedő intézmények: • Egészségügyi és Szociális Minisztérium; • Horvát Egészségbiztosítási Intézet; • Családi, Veteránügyi és Generációk Közötti Szolidaritás Minisztériuma; • Megyei Államigazgatási Hivatalok; • Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet; • Gazdasági, Munka- és Vállalkozásügyi Minisztérium; • Horvát Munkaügyi Intézet; • Tengerészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium;
30
• „Kralj Zvonimir“ Köztársasági Alap. Nemzeti szinten a következő stratégiák határozzák meg a prioritásokat: • Nemzeti Egészségügyi Stratégia: a rendszer 2011-ig törtenő fejlesztésének programját határozza meg, az egészségügy valamennyi területére vonatkozóan; • Egészségügyi reform: célja a biztosított/beteg középpontba helyezése, az egészségi állapot, egészségügyi indikátorok, egészségügyi ellátás javítása és az egészségvédelmi rendszer fejlesztése; • Nemzeti akcióterv influenzajárvány esetére; • A diabéteszben szenvedő betegek nemzeti egészségvédelmi programja; • A vastagbélrák korai felismerésének nemzeti programja; • Az emlőrák korai felismerésének nemzeti programja; • Sürgősségi betegellátás fejlesztési és beruházástervezési projektje; • A szociális juttatások reformja: cél a juttatások számának csökkentése, azok célzottabbá tétele, hatékonyságának növelése. Napirenden van a közegészségügyi szolgáltatások koncesszióba adása. Ezzel a lehetőséggel a regionális (megyei) önkormányzatok élhetnek. Megyei szinten a következő stratégia dokumentumok irányadóak: • megyei fejlesztési stratégiák; • megyei kábítószer-ellenes akciótervek; • megyei egészségügyi tervek stratégiai kerettervei, építve a megyei egészségtérképekre. A megyei szintű egészségügyi intézményeket a következőképpen lehet csoportosítani: • Elsődleges egészségmegőrzés (rendelőintézetek, „egészségházak”): csecsemők, kisgyermekek egészségének védelme és az általános vagy családorvosi tevékenység. Ők biztosítják az alap egészségügyi ellátást és a védőoltásokat a biztosítottaik számára. • Sürgősségi betegellátás: számos városban elérhető, egyedileg telepített intézmények.
• Telepített egészségügyi intézmények: klinikai központok (Eszék), megyei kórházak (Kapronca, Verőce, Našice), szülészotthonok (Đakovo). Horvátországban a szociális ellátásra való jog gyakorlásához szükséges eszközöket (kivéve a lakhatási támogatást) a központi költségvetés biztosítja, az ellátórendszerben dolgozók bérét szintén a központi költségvetés biztosítja. A szociális ellátás kedvezményezettje az egyén vagy család, mely nem rendelkezik az alapvető életszükségletei biztosításához szükséges pénzügyi eszközökkel, és nem képes azt munkával, vagy más jövedelemforrásból előteremteni. A törvénnyel összhangban a szociális ellátó tevékenységet a szociális ellátó központok, más szociális ellátó intézmények, a területi (regionális) és helyi önkormányzatok szervei végzik. A szociális ellátás intézményei: • szociális ellátó központok; • megyei családügyi központok; • öregek és elesettek otthonai; • gyermekotthonok. Az ellátás megyei szintű szervezését a megyei közegészségügyi hivatalok végzik. A finanszírozási a Horvát Egészségbiztosítási Intézet megyei irodáin keresztül zajlik.
Természet- és környezetvédelem Magyarország A Dél-dunántúli régió kedvező természeti, táji adottságokkal, sokszínű élővilággal rendelkezik, ugyanakkor a környezeti kockázatok elleni védelem, valamint a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság – különösen a szennyvízkezelés és tisztítás, valamint a sík- és dombvidéki vízrende-
zés – területén elmaradásban van az európai uniós elvárásokhoz képest. A nemzeti szintű környezetvédelmi szabályozások mellett megyei és települési szinten az önkormányzatok helyi rendeletalkotási jogkörrel rendelkeznek. Környezetvédelmi területen helyi rendeletben határozható meg pl. a különféle környezet, ill. természetkárosítás esetén alkalmazandó szankciók bizonyos köre. Szintén helyi rendelettel rendelkezhet az önkormányzat a helyi jelentőségű védett természeti területek kijelöléséről. A környezetvédelem irányítását végző nemzeti szintű intézmények és azok regionális szervei a következők: • Kormány: Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkársága. • Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsa: a kormány jogalkotási és jogalkalmazói tevékenységét segíti. • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség: a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal. • Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek: a miniszter irányítása alatt működő területi közigazgatási szervek, felettes szervük az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. • Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok: feladatai a vízkárelhárítás, védekezés, vízkészletgazdálkodás, vízrajz-monitoring, vízellátás és szennyvízkezelés, környezetvédelem. • Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI): a Dél-dunántúli régióban illetékességi területtel rendelkező Nemzeti Park Igazgatóság, a kormány által kijelölt védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős. A helyi szintek környezettel kapcsolatos feladatai a következők: • A megyei önkormányzatok fő feladata a helyi védett területekkel kapcsolatos települési önkormányzati feladatok összehangolása. A települési önkormányzatok feladatkörébe tarozik a helyi jelentőségű védett természeti területek kije-
31
lölése, fenntartása, természeti állapotának fejlesztése és őrzése. További feladatuk a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, a települési szilárd hulladékok összegyűjtése, valamint a települési szennyvizek elvezetése és kezelése. A legfontosabb nemzeti szintű stratégiák és programok: • Nemzeti Környezetvédelmi Programok (6 éves); • Vízgazdálkodás Országos Koncepciója a 2015-ig terjedő időszakra; • Ivóvízminőség-javító Program; • Ivóvízbázis-védelmi Program; • Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program; • Országos Környezeti Kármentesítési Program; • Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT); • Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP); • Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020; • Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007); • Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia 2008-2025. Regionális szintű stratégiák, programok: • A dél-dunántúli régió környezetvédelmi programja (2000); • A Dél-dunántúli régió környezetfejlesztés stratégiai fejlesztési programja (2006); • Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, a Víz Keretirányelv (VKI) által kitűzött cél elérése érdekében: Mura, Rinya-mente és a Fekete-víz; • Regionális Hulladékgazdálkodási Terv; • A megyei területfejlesztési programok közül valamennyi tartalmaz környezetet érintő beavatkozásokat; • Számos kistérség rendelkezik kistérségi környezetvédelmi programmal, vagy a kistérségi stratégiai fejlesztési program, esetleg a kistérség területfejlesztési koncepciója részeként. Magyarországon a környezet- és természetvédelmi fejlesztések számára támogatási források alapvetően két fő irányból érhetőek el. Az Európai Unió által biztosított támogatási programok keretében
32
nemzeti hozzájárulással kiegészítve, valamint Magyarország költségvetési fejezeteiben biztosított nemzeti támogatási programokon keresztül. Utóbbiak 2009-től szinte teljesen leépültek. Az uniós társfinanszírozású programok a következők: • A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) célja, hogy mérsékelje Magyarország környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét. • A Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) 5. prioritása keretében jelennek meg a környezetvédelmi célú támogatási lehetőségek. • Európai Területi Együttműködés programjai kiemelten kezelik a környezeti kérdéseket.
Horvátország A vizsgált térség felszínét tekintve főleg síkság, melyet a Dráva, illetve a Bilo-hegység, a Kalnikihegység és a Papuk-hegység határolnak. Klímája kontinentális. Területén számos természeti érték és erőforrás található, jelentős ivóvízkészletekkel rendelkezik, a terület homok-, sóder-, kőolaj- és földgázlelőhelyekben gazdag, a felsorolt nyersanyagok aktív kitermelése folyik. Bár a térség Magyarországgal határos, nincs határon átnyúló környezeti rizikófaktor, mivel a megyék területén nincsenek környezetkárosító, környezetszennyező veszélyes anyagot kibocsátó egységek, melyek területileg kiterjedtebb környezeti hatást fejthetnének ki. A környezetvédelem jogi területét egy sor törvényi előírás szabályozza, az azt kísérő határozatokkal és szabályokkal, melyek harmonizáltak az európai jogok és a nemzetközi egyezmények követelményeivel. A legfontosabb nemzeti szintű igazgatási szervek a következők: • Környezetvédelmi, Területrendezési és Építésügyi Minisztérium; • Környezetvédelmi Ügynökség: a kormány hozta létre, feladata a környezetvédelmi adatok gyűjtése és feldolgozása. • A természetvédelem legfelsőbb állami szerve a Kulturális Minisztérium, mely az Országos Ter-
mészetvédelmi Hivatallal együttműködve dolgozza ki a törvényi előírásokat és ellenőrzi azok végrehajtását. • Régiós (megyei) szinten a környezet és természetvédelem kérdéskörével a megyék közigazgatási szervei foglalkoznak, melyek részt vesznek az előírások betartásának ellenőrzésében, környezeti tanulmányok készítésében stb. Az említett szervek együttműködnek a felügyeleti szolgálatokkal és a természetvédelmi közintézményekkel. A legfontosabb nemzeti szintű stratégia a Környezetvédelmi Nemzeti Stratégia és a Nemzeti Környezetvédelem Akcióterv, melyek mindenben megfelelnek az EU 5. és 6. akcióprogramja alapkövetelményeinek és a jogharmonizációs elvárásoknak. A terv részletes cselekvési programokat tartalmaz a környezetvédelem tematikus területeire. Regionális szinten megszülettek a szükséges stratégiai fejlesztési tervek, melyek az egyes megyék környezeti politikájának alapjait jelentik: • megyei környezetvédelmi programok; • megyei területi (rendezési) tervek; • megyei hulladékgazdálkodási tervek; • megyei levegőminőség-védelmi és javítási programok; • környezetvédelmi beavatkozási tervek; • megyei fejlesztési stratégiák vagy regionális operatív programok a 2006–2013 időszakra; • ásványkincs-gazdálkodási tervek; • védett természeti értékek katalógusa. Valamennyi megyében cél a megyei környezetvédelmi információs rendszer létrehozása, mely egyrészt valós szükségletből ered, másrészt egyértelműen összhangban van az országos, egységes környezeti információs rendszer létrehozásának céljával. A környezet- és természet védelmét szolgáló nemzeti szintű támogatások: • A Környezetvédelmi és Energetikai Hatékonysági Alap támogatásai;
• A Környezetvédelmi Területfejlesztési és Építésügyi Minisztérium támogatásai; • A Kulturális Minisztérium támogatásai. • Az állami alapok forrásain túl a megyei önkormányzatok és a helyi szint a környezetvédelmi célú beruházások legjelentősebb finanszírozói.
Turizmus Magyarország A Dél-Dunántúli Régió kiemelkedő potenciállal bír a turizmusfejlesztés területén, különleges természeti értékeire, kultúrtörténeti emlékeire, folklórhagyományaira, gasztronómiai és borászati adottságaira, gazdag termálkincsére és változatos aktív szabadidő-eltöltési lehetőségeire alapozva. A kedvező adottságok jelentős része azonban turisztikai céllal jelenleg még részben, vagy teljes egészében kihasználatlan. A vendégek fogadását és kiszolgálását biztosító háttér-infrastruktúra sokhelyütt elégtelen, a minőségi igényeknek nem felel meg, a hosszabb tartózkodási idő érdekében kialakított kiegészítő programkínálat szerény. Jellemző a turisztikai kínálat és kereslet nagyfokú koncentráltsága a régió nagyvárosaiba, illetve, bizonyos területekre. Mindezeken felül problémát okoz a turisztikai attrakciók megközelítése. A turizmus szabályozásának legnagyobb hiányossága, hogy jelenleg nem létezik kifejezetten a turizmussal foglalkozó törvény, amely megfogalmazná a turizmus jelentőségét, lefektetné a turizmus alapdefinícióit, valamint szabályozná a turizmus működésének struktúráját. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára alá tartozó Turizmus Főosztálya látja el a turizmus állami irányításával kapcsolatos feladatokat. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) a Minisztérium tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik. A Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB)
33
regionális szakmai részvételre alapozott idegenforgalmi koordinációs szervezet, melynek felügyeletét szintén a Minisztérium látja el. A Magyar Turizmus Zrt. a Minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet. A Magyar Turizmus Zrt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. A Tourinform irodákat a helyi önkormányzatok, illetve társulásaik, valamint turisztikai szervezetek üzemeltetik az MT Zrt.-vel kötött névhasználati és együttműködési megállapodás alapján. A turisztikai desztinációmenedzsment-rendszer kialakítása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott országosan kiemelt turisztikai szervezet- és rendszerfejlesztési feladat. A legfontosabb nemzeti szintű turisztikai stratégiák a következők: • Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005–2013, melynek átfogó célja a turizmus fenntartható fejlődésének elősegítése; attrakciófejlesztés; a turistafogadás feltételeinek javítása; emberierőforrás-fejlesztés; hatékony működési rendszer kialakítása. • Országos egészségturizmus-fejlesztési stratégia (OES), célja koncepcionális iránymutatás az egészségturisztikai fejlesztések tekintetében.
34
• Regionális stratégiák: • Dél-Dunántúli Turisztikai Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája; • Turizmusfejlesztési Stratégiai Fejlesztési Program, mely meghatározza a régió turisztikai magterületeit és az azok területén fejlesztendő termékeket; • Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása, mely a megvalósuló gyógy- és termálturisztikai fejlesztések régiós szintű, termék alapú fejlesztését alapozza meg; A megyei turisztikai hivatalok jogszabály alapján készítik el a megyére vonatkozó turizmusfejlesztési stratégiát, mely inkább irányelveket vázol. Azonban a megyének nincs ráhatása a települések turisztikai fejlesztéseire, a források a települési önkormányzatoknál vannak. Kistérségi szinten nem kötelező a stratégia készítése, ennek ellenére néhány kistérség elkészítette a saját turizmusára vonatkozó stratégiát. A fenti stratégiák megvalósítására szolgáló források a következők: • Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében vidéki szálláshelyek és egyéb kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. • Új Széchenyi Terv, Dél-Dunántúli Operatív Program 2. prioritása: „turisztikai potenciál erősítése a régióban” címmel, melynek keretében mód van térségi alapú komplex turisztikai termékcsoma-
gok kialakítására, fürdő- és tematikus vonzerőfejlesztésre, a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére, turisztikai klaszterek kialakítására, illetve desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozására.
Horvátország Horvátország a Mediterráneum egyik legjelentősebb turisztikai célpontjaként hosszú turisztikai hagyománnyal és jelentős fejlesztési lehetőségekkel bír. A turisztikai kínálat megkülönböztető elemei közt a megőrzött természeti kincsek és környezeti értékek, a kulturális és történelmi örökség, a kellemes mediterrán klíma, az európai piacok közelsége valamit a védett környezetben való aktív időtöltés sorolható fel. A turizmus Horvátország számára stratégiai nemzeti ágazat. A kontinentális turisztikai lehetőségeket Horvátországban még közelről sem aknázták ki optimális mértékben, így különösen fontosak a turisztikai fejlesztések a falusi családi gazdaságokban, ahol ez nemcsak kiegészítő bevételt jelentene, hanem alaptevékenységgé, megélhetési forrássá is válhatna. Az Idegenforgalmi Minisztérium látja el az ágazattal kapcsolatos irányítási és egyéb feladatokat. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos irányítási és egyéb feladatokat a Kulturális Minisztérium végzi, hozzájuk tartozik a természetvédelmi területek, természeti és nemzeti parkok felügyelete. A Horvát Idegenforgalmi Közösség egy nemzeti idegenforgalmi szervezet, melynek célja Horvátország turizmusáról alkotott kép, benyomás kialakítása valamint továbbfejlesztése, egységes turisztikai stratégia és promóciós koncepció megtervezése, megvalósítása, a teljes horvátországi idegenforgalmi kínálat minőségének javítása. A horvát idegenforgalmi közösségek rendszere piramisszerűen épül fel. A nemzeti csúcsszerv mellett megyei, községi, térségi (több község vagy város), illetve helyi szinten létrehozott szerveztek működnek. Az idegenforgalom megjelenik a helyi és a regionális önkormányzatok szervezetén belül
is, valamely igazgatási osztály hatáskörbe tartoznak. A legfontosabb érdekvédelmi szervezetek a következők: • Horvát Utazási Irodák Egyesülete (UHPA); • Nemzeti Kis- és Családi Hotelek Egyesülete (OHM); • Falusi Turizmus Közösség / Falusi Turisztikai Tevékenységet Folytató Gazdaságok Közössége: a Horvát Gazdasági Kamarán belül működő szakképviselet; • Horvát Farmer Rt.: gazdasági társaság, mely a vidéki területek fejlesztésének és marketingjének céljából a Horvát Mezőgazdasági Minisztérium kezdeményezésére jött létre. A turizmus fejlesztését szolgáló meghatározó fejlesztési stratégiák: • A horvát idegenforgalom fejlesztési stratégiája 2010-ig; • A kulturális turizmus fejlesztésének stratégiája; • A horvát turizmus stratégiai marketingterve 2008–2012; • A horvát idegenforgalom akcióterve a 2009 és 2010-es évekre. Megyei szinten valamennyi megyében léteznek a turisztikai szektor fejlődését meghatározó stratégiai jellegű dokumentumok: rendezési tervek, regionális operatív programok, megyei fejlesztési stratégiák, megyei átfogó turisztikai tervek. Ezen felül kiemelkedő jelentőségű a magyar-horvát határtérségre készülő regionális turisztikai termékterv jelentősége, mely a 2013-ig tartó programozási időszakra vonatkozó alapdokumentum. A turizmus fejlesztésének támogatásában a legnagyobb részt az Idegenforgalmi Minisztérium képviseli, mely számos különböző programot indít. Ezt egészítik ki vidékfejlesztés vonatkozásában a Mezőgazdasági Minisztérium forrásai. A megyék éves költségvetésükben biztosítják az idegenforgalmi fejlesztések pénzügyi hátterét, az ágazat promócióját és a benne dolgozók szakmai továbbképzését.
35
A PROJEKT SORÁN TÁRGYALT PROJEKTJAVASLATOK KIVONATOS BEMUTATÁSA
Gazdaságfejlesztés, befektetés és innovációösztönzés Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
Gazdaságfejlesztés, befektetés és innovációösztönzés Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
PROMINVEST – Befektetési lehetőségek promóciója a magyar-horvát határtérségben Munkaadók és Gyáriparosok Dél-Dunántúli Regionális Szövetsége (MGYDDRSZ) PORA Drávamente és Hegyvidék Fejlesztési Ügynökség VIDRA Verőce-Drávamente Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség Eszéki Vállalkozói Központ (EVK)
A projekt szükségességének indoklása
2.1.1. Határon átnyúló üzleti partnerkeresés A magyar-horvát határtérségben a gazdasági kapcsolatok területi eloszlása igen nagy szóródást mutat, alakulásuk esetleges. A földrajzi közelség ellenére a kapcsolatok jelentős része a nemzeti fővárosokon keresztül bonyolódik, a szélesebb határtérség teljes bevonása nélkül. A határtérség közvetlen tőkebefektetési adatai igen kedvezőtlenek és igen magas a munkanélküliség. Ennek következtében a határtérség vonzereje tovább csökken, folytatódik a befektetések koncentrálódása a két főváros alkotta tengelyen. Ennek egyik oka, hogy nincs egységes befektetési lehetőségeket bemutató adatbázis, a térség promóció tekintetében nem jelenik meg egységesen, illetve a promóciós tevékenység igen elszórtan zajlik: a helyi és megyei önkormányzatokon keresztül, illetve nemzeti szinten, igen alacsony hatékonysággal. Így szükséges a helyi promóciós tevékenységek koordinációja. Általános cél: fejlesztési impulzusok adása a határtérségnek, a határon átnyúló befektetési tevékenységek jobb koordinációján keresztül, a gazdaságfejlesztés új pályára állítása és a foglalkoztatás növelése érdekében. Specifikus célok: • A célterületen található befektetési lehetőségek részletes kataszterének elkészítése, lefedve az üzleti infrastruktúra valamennyi eszközét (ipari parkok, vállalkozási övezetek, inkubátorok, pénzügyi ösztönzők); • Egy határon átnyúló stratégiai vállalkozási infrastruktúra-fejlesztési program kidolgozása; • Befektetés-ösztönzési tevékenységek a határ mindkét oldalán.
Projekttevékenységek
Felelős MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK
1
Projektmenedzsment: partneri és projektszintű menedzsment, jelentéskészítés.
2
Kataszterkészítés a Dél-Dunántúl területére, illetve a három horvát megye területére MGYDDRSZ, PORA, vonatkozóan: ipari parkok, barnamezők, fejlesztési övezetek. VIDRA, EVK
3
Vállalkozói infrastruktúra-fejlesztési stratégiai program készítése.
MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK
4
Weboldal készítése online-adatbázissal.
MGYDDRSZ, PORA, VIDRA, EVK
5
Publikáció: valamennyi horvát partner területére, illetve a magyar oldalra külön készül MGYDDRSZ, PORA, egy komplett befektetés-ösztönzési anyag a kataszter alapján. VIDRA, EVK
6
Befektetésösztönzési rendezvények: két nemzetközi rendezvény szervezése, mely egyMGYDDRSZ, PORA ben a projekt eredményeinek kommunikációját is szolgálja.
A projekt céljai
Inkubátorházak fejlesztése a magyar-horvát határtérség rurális területein Besence Község Önkormányzata Gornja Rijeka Község Önkormányzata 2.1.1. Határon átnyúló üzleti partnerkeresés A projekt célterülete a határtérség árnyékterületeihez tartozik: messze találhatók a városi központoktól, környezetük alapvetően rurális, magas munkanélküliségi adatok jellemzőek. Ezekben a térségekben az inkubátorházak működése alapjában véve különbözik a fejlett térségekben működő hasonló intézményektől. Sokkal nagyobb szerepet játszik a foglalkoztatásban és a helyi népesség megtartásában, mivel önfoglalkoztatási lehetőséget biztosít a helyi lakosságnak. A projekt keretében együttműködő két önkormányzat és inkubátor fontos szereplője a helyi gazdaság fejlesztésének, egyúttal tipikus példái a helyi vidéki összefogásnak és, bár helyzetük sokban hasonló, eltérő működési modelljük szolgálja az együttműködés és a tapasztalatcsere alapját. Általános cél: A fejletlen, elzárt vidéki határ menti térségek gazdaságának fejlesztése a helyi inkubátorházak fejlesztésén keresztül, a célterületen a gazdasági tevékenység élénkítése és a köztük lévő együttműködés serkentése. Specifikus célok: • Sikeres inkubátorház-működtetési modell kidolgozása, ismeretátadás a két oldal között. • Lehetőség biztosítása a határ két oldala közti gazdasági kapcsolatok élénkítésére oktatási műhelymunka-találkozók szervezésén és partnerkereső eseményeken keresztül. • A meglévő inkubátorházak infrastruktúrájának fejlesztése, hogy jobban illeszkedjen a helyi gazdaság igényeihez.
Projekttevékenységek
Felelős
1
Projektmenedzsment: a tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, beszámolók Besence, Gornja Rijeka készítése, kapcsolattartás, partnertalálkozók lebonyolítása.
2
Az inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Besencén (a meglévő inkubátorépülethez kapcsolódó csűr felújítása) és Gornja Rijekában (multifunkcionális rendezvényte- Besence, Gornja Rijeka rem kialakítása a meglévő inkubátorházban).
3
Határon átnyúló partnerkereső rendezvények szervezése: tapasztalatcsere az inkubátorházak működési modelljeit illetően, illetve kapcsolatépítés a két oldal helyi vállalkozásai Besence, Gornja Rijeka között.
4
Együttműködési program kidolgozása három éves időtartamra.
5
Promóció: sajtótájékoztatók szervezése, weboldal létrehozása, publikáció megjelentetéBesence, Gornja Rijeka se.
Besence, Gornja Rijeka
Határon átnyúló hatás
A projektek valamennyi tevékenysége közös, a partnerek közösen hajtják őket végre. A beruházási tevékenységek külön, de időben összehangoltan zajlanak. A projekt tartalmának kidolgozása közösen, több személyes találkozó formájában zajlott. A közös megvalósítás közös finanszírozást von maga után.
Határon átnyúló hatás
A projektet hosszas közös tervezés előzte meg. A projekt valamennyi tevékenysége közös, minden partner a saját területére vonatkozóan végzi az adatgyűjtést és a dokumentációk készítését, így a tevékenységek finanszírozása is közösen zajlik. A partnerek munkatársaiból összeálló közös projektcsapat folyamatos kommunikációt folytat a projekt során.
36
37
Oktatás és képzés Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Oktatás és képzés Projekt címe
A természettudományok nem ismernek határokat
Projektgazda
Kaposvári Egyetem (KE)
Lehetséges partnerek
Petar Preradović Gimnázium, Verőce (PPG) Belovár-Bilogora Megyei Önkormányzat (BBMÖ)
Prioritás
2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok A projekt célterülete (Horvátország és Magyarország határmenti területe) az innováció tekintetében mindkét ország legfejletlenebb területeinek egyike. A korszerű innovatív technológiák a természettudományok (matematika és fizika) alapos ismeretén alapulnak, melyek elengedhetetlenek a modern társadalom működéséhez és az életminőség fenntartásához. Ugyanakkor a természettudományok népszerűsége az utóbbi évtizedben csökkent, ennek következtében csökken a természettudományokat oktató pedagógusok száma, ami hosszútávon a társadalom műkködését veszélyezteti. A kedvezőtlen tendenciák megelőzésére konkrét lépések szükségesek. Általános cél: A természettudományok oktatási színvonalának emelésén keresztül az innovációs kapacitásokat erősítve növelni a határ menti térség versenyképességét. Specifikus célok: • A természettudományok (matematika és fizika) népszerűtlensége okainak feltárása a határ menti térségben.
2
Elemzések: gyakorlat- és példagyűjtemény a természettudományok oktatásának területéről, a természettudományok népszerűségének felmérése illetve a népszerűsítésük KE, PPG, BBMÖ érdekében tett lépések bemutatása.
3
A projekt megvalósításához szükséges felszerelés beszerzése: interaktív tábla, számítógépek, programok, kísérletezéshez szükséges felszerelés, a fizika oktatásához szükséges KE, PPG, BBMÖ bemutató készlet, geometriai optika és egyéb felszerelések.
4
Matematikai műhelymunka találkozó és verseny. Minden projektpartner képviselője KE, PPG, BBMÖ részt vesz.
5
Fizikai műhelymunka találkozó és verseny, az összes projektpartner képviselőjének KE, PPG, BBMÖ részvételével.
6
Zárókonferencia szervezése: A projekt eredményeinek, a jó gyakorlat példáinak bemuKE tatása és a megtartott versenyek eredményhirdetése.
7
Promóciós tevékenység: kétnyelvű szórólap a műhelymunka-találkozókra, a megvalósított projekttevékenységek és eredmények kétnyelvű, képekkel illusztrált publikációja, KE, PPG promóciós ajándékok a résztvevők számára (pólók, ajándékok a versenyzők számára).
Határon átnyúló hatás
A tevékenységek közös megvalósítása, közös határon átnyúló műhelymunka-találkozók, közös projetkfinanszírozás.
2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogamok
• A munkaképes lakosság jelentős része már évek óta kiszorult a munkaerőpiacról vagy sohasem végzett tartós és rendszeres munkát: segélyből, támogatásból, alkalmi munkákból élnek. • Jellemző az adósságfelhalmozás.
A projekt • Az alacsony számú foglalkoztatott réteg életminősége nem alkalmas arra, hogy a felnövekvő szükségességének nemzedék számára követendő például szolgáljon. indoklása • A helytelen táplálkozás és mozgáshiány miatt sok a túlsúlyos/elhízott gyermek.
• A helyi társadalmi problémák megoldását célzó hatékony humánerőforrás-fejlesztő eszközök száma igen alacsony. Az iskolai erőszakra, az oktatásirányításnak és az iskoláknak csak időleges válaszuk van, csak egy kreatív, szakmaiságában és pedagógustisztességében kiemelkedő, egységes, paradigmaváltó nevelőgárda képes gátat vetni a súlyos frusztrációkból adódó deviáns megnyilvánulásoknak, és negatív energiákat pozitívvá formálni.
Felelősök
1
Dora Pejačević Általános Iskola, Našice
• Jellemző a mélyszegénység, alkoholizmus, bűnözés, prostitúció.
• Természettudományos oktatás jó gyakorlatainak alkalmazása. Projektmenedzsment: a Kaposvári Egyetem, mint vezető partner felel a projektszintű menedzsmentért. A „Petar Preradović” Gimnázium és Belovár-Bilogora megye felelő- KE, PPG, BBMÖ sek a projektpartneri szintű menedzsmentért.
Csányoszró Község Önkormányzata
A határ mindkét oldalán jellemzőek az alábbi társadalmi jelenségek: • A családok többsége felbomlott vagy – mint család – működésképtelen.
• A természettudományok népszerűsítése a középiskolások és leendő felsőoktatási hallgatók körében, továbbá a műszaki szakmák népszerűsítése.
Projekttevékenységek
Iskolák határon átnyúló együttműködése a társadalmi konfliktusok kezelésében
A projekt céljai
Általános célok: a súlyosan hátrányos néprétegek felzárkóztatása és az esélyegyenlőség erősítése innovatív pedagógiai know-how alkalmazásával és a negatív társadalmi jelenségek csökkentése céljából szakmai párbeszéd kialakítása. Specifikus célok: • Az oktatók analizáló, pedagógiai célokat és módszereket megfeleltető szemlélete kialakulásának elősegítése. • A tanítva tanulás fejlesztő lehetőségének kihasználása a pedagógusegyesületek szakmai tudása kiteljesedésének érdekében. • A célcsoport szemléletének és lehetőségeinek tágítása közösségszervezéssel. • A célcsoport személyes igényeire szabott, a partnerek számára adaptálható oktatási eszköztár kialakítása.
Projekttevékenységek
Felelősök
1
A partneriskolák pedagógiai progamjának bemutatása, a kölcsönös adaptálhatóság Csányoszró, DPÁI módszertanának kialakítása.
2
Megalapozó („warm-up“) célképzés megvalósítása: a közös munkára való felkészülést Csányoszró, DPÁI szolgáló program, jó gyakorlatok beazonosítása.
3
Közös módszertan és pedagógiai progam kidolgozása: innovatív, a gyermekek motivációjának fokozását célzó program kialakítása cserelátogatásokon, esetmegbeszéléseken Csányoszró, DPÁI keresztül.
4
A kidolgozott módszertan és oktatási technikák bemutatása, gyakorlati alkalmazása, Csányoszró, DPÁI záró konferencia szervezése.
Határon átnyúló hatás
A projekt a magyar partner kezdeményezésére kerül kialakításra, bár annak kidolgozásában közreműködött a horvát fél is. A megvalósítás valamennyi tevékenység tekintetében közös, melyet közös finanszírozás alapoz meg. A partnerek iskoláinak szakembereiből egy közös szakembergárda kialakítására kerül sor.
38
39
Oktatás és képzés Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
Oktatás és képzés Projekt címe
Korszerű oktatással a produktívabb és kompetensebb munkavállalóért
Projektgazda
Eszéki Elektrotechnikai és Közlekedési Iskola (EEKI)
Lehetséges partnerek
Tárgyalás alatt.
Prioritás
2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok A projekt a szakképzésben résztvevő tanárok számára biztosítja a korszerű tudás megszerzését, továbbá a partneriskolák tanárainak gyakorlati tapasztalatcseréjét. A szaklaborokat az iskolák különböző elektrotechnikai és közlekedési oktatási eszközökkel szerelik fel. E modern didaktikai eszközök biztosítják majd a hatékonyabb munkán keresztül történő tanulást. Így a tanulók kulcskompetenciáinak a szakképzésben történő fejlesztése hatékonyabbá teszi a munkábaállást. A nemzetközi partnerség által javul az ismeret- és tudástraszfer. Általános célok: • A szakiskolai kapacitások fejlesztése a gazdasági és munkaerőpiaci szükségletekhez való hatékonyabb illeszkedése érdekében;
• Öntudat- és toleranciafejlesztés a határ mindkét oldalán található célterület nemzetei, nemzetiségei és etnikai csoportjai között.
A projekt céljai
Projekttevékenységek
• Az általános és műszaki kultúra, továbbá az emberi kapcsolatok fejlesztése és bővítése.
1 2
Felelősök
Pedagógusképzés: pedagógusok felkészítése az új didaktikai eszközök használatára EEKI + partner (Projektgazda – partneriskolák). Eszközbeszerzés: ajánlatok gyűjtése és a legkedvezőbb kiválasztása.
EEKI + partner
3
Tanulmányút: szakmai látogatás az EU Kiválósági Központjába.
EEKI
4
A partneriskolák diákjainak együttműködése: gyakorlatok és versenyek szervezése az EEKI + partner azonos szakmákat tanulóknak, sportversenyek.
5
A felszerelések, eszközök használati útmutatóinak kidolgozása: az új felszerelések és eszközök laboratóriumi gyakorlatokkal bővített oktatói és tanulói használati kéziköny- EEKI + partner vének kidolgozása.
6
Képzések: a régiós szakiskolák bekapcsolása az újonan megszerzett tudás és eszközök EEKI elterjesztésébe.
7
A projekt promóciója: a nyilvánosság tájékoztatása a projekt megvalósításának folyaEEKI + partner matáról és az együttműködés kiterjesztése az érintett helyi közösségek más szereplőire.
Határon átnyúló hatás
A projekt célja a tapasztalatcsere és a jó gyakolat bemutatása, így a projekttervek alapján a megvalósításban magyar és horvát oldali partnerek egyaránt részt vesznek. A projekt megvalósítása során a tevékenységek a határ mindkét oldalán megvalósulnának. Mivel az EU-s előcsatlakozási alapokból történő finanszírozás egyben társfinanszírozáson is alapul, ezért mindkét partner részvétele tervezett a kétoldali pénzügyi megvalósításban.
40
2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok
Általános célok: összekötni a régió szakképző iskoláit és ösztönözni a határon átnyúló együttműködést, javítani a szakképzés színvonalát a határ mindkét oldalán, ösztönözni az egész életen át tartó tanulást, a foglalkoztatást és önfoglalkoztatást. Specifikus célok: tudástranszfer és tapasztalatcsere, a tolerancia fejlesztése, a szakiskolák korszerű eszközökkel történő felszerelése, a pedagógusok és a tanulók képzése, kompetenciáik növelése az új technológiák területén, mely a gazdasági fejlődés egyik alapvető előfeltétele.
• A tanulók csapatmunkájának és versenyszellemének fejlesztése.
Projekttevékenységek
Tárgyalás alatt.
A projekt szükségességének indoklása
Specifikus célok: • A tanárok határon túli tapasztalatainak alkalmazása az elektrotechnika és a közlekedés terén. • Gyakorlati program kialakítása és a korszerű eszközök gyakorlati használati utasításának kidolgozása.
Eszéki Gépészeti Műszaki Iskola (EGMI)
Mindkét régió gazdaságát magas munkanélküliségi mutatók és elavult technológiákra épülő nem versenyképes ipari termelés jellemzi. Az élőmunka magas költségterheihez alacsony termelékenység és gyenge exportorientáció társul. Jellemző a munkaerő alacsony iskolázottsága. A fiatalok elhagyják a régiót, ennek következtében hiányzik a képzett munkaerő, leginkább az új technológiák területén. A meglévő munkanélküli népesség nem tud megfelelni az új technológiák elvárásainak. A jelenlegi ipari termelést az alacsony technológiai szint, az új és beazonosítható termékek, továbbá a képzett szakemberek hiánya jellemzi. Közös szükséglet a vállalkozások versenyképességének javítása, a munkaerő szakértelmének növelése és a vállakozási aktivitás ösztönzése. A térség gazdaságának tudásra és új technológiákra épülő, piacorientált, hatékony és versenyképes gazdasággá válásához szükség van korszerű módszerekkel és korszerű eszközökön képzett szakemberekre. Az új technológiákra épülő tudás és szakértelem fejlesztése a határ mindkét oldalán javítani fogja a szakképzés minőségét és ezzel együtt a leendő munkaerő kompetenciáit is.
• A pedagógusok és diákok oktatása a korszerű elektrotechnikai és közlekedési eszközök alkalmazására.
A projekt céljai
Új technológiák oktatása
Felelősök
1
Előkészítés: a tevékenységek tervezése, munkacsoportok látogatása a parneriskolákban, EGMI + partner a projektszemélyzet találkozóinak megszervezése.
2
Szakmai látogatások: a valós gazdasági helyzet megismerése érdekében minimum négy iskola és meghatározott ipari létesítmény szakmai látogatásának megszervezése (2-2 EGMI + partner minden országban).
3
Promóciós tevékenységek: a projekt bemutatásának megszervezése különböző médiuEGMI + partner mokban (TV, rádió, újság).
4
Megfelelő tér kialakítása és bútorok beszerzése.
EGMI
5
A szakképző iskolák korszerű eszközökkel való felszerelése.
EGMI + partner
6
Oktatási kézikönyvek kidolgozása: minden iskolában kb. 100 oldalas oktatási kézikönyv EGMI + partner kidolgozása, anyanyelvre való fordítása és nyomtatása 100 példányban.
7
Pedagógusok, tanulók, felnőttek képzése: szakmai képzés; oktatáspedagógiai és metoEGMI + partner dikai képzés.
Határon átnyúló hatás
A szakképző iskolák közös érdeke a jó gyakorlat kölcsönös megosztásában, úgy, mint az új technológiák területén megvalósuló tudás- és képességfejlesztés jelentik az „Új technológiák oktatása“ projekt alapját. Az új technológiák oktatása a határ mindkét oldalán javítja a szakképzés színvonalát, ezzel együtt a leendő munkavállalók kompetenciáit is, ami pozitív hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre és a munkanélküliség csökkenésére.
41
Oktatás és képzés Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
Oktatás és képzés
Környzetvédelem a megújuló energiaforrások középiskolai oktatásán keresztül Đurđevaci (Szentgyörgyi) Szakiskola (ĐSZ) Tárgyalás alatt. 2.1.1 Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok
• Promóciós anyagokkal tájékoztatni a projektterület megyéinek lakosságát a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről
Projekttevékenységek
• a szabadon választható középiskolai tantárgy tanulói részére; • az építőipari dolgozók számára.
ĐSZ+ partner
A szakmai anyagok magyar és horvát nyelven egyaránt kidolgozásra kerülnek Iskolai dolgozók szakmai oktatása a megújuló energiaforások használatának szükségesĐSZ+ partner ségéről, a felszerelés és a bemutató rendszerek használatáról. Az építőipari dolgozók továbbképzése az iparosok egyesületének igénye szerint.
ĐSZ+ partner
4
A közvélemény tudatosságának növelése a megújuló energiaforrások használatának szükségességéről: brossúrák és más anyagok nyomtatása; promóciós anyagok elhelye- ĐSZ+ partner zése a médiában (rádióállomások, internet); információs plakátok készítése.
5
Weboldal létrehozása, hogy minden érdeklődő számára elérhetővé váljon a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos összes szükséges információ: kapcsolattartási célú ĐSZ nyomtatványok, promóciós anyagok.
Határon átnyúló hatás
A projekt kidolgozása és megvalósítása is közös. A projektpartnerek biztosítják a projekt megvalósításához szükséges közös személyi állományt és a közös finanszírozást.
42
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat Területrendezési Hivatala (KKMÖ TH) 2.1.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogamok Az „integrált szemlélet” az 1990-es években jelent meg a városfejlesztésben. Lényege, hogy szakítani kell az ágazati szemléletmóddal, olyan városfejlesztést kell indukálni, amelyik a problémára adott választ a fizikai környezet, a gazdaság és a társadalom együtteseként kezeli. A fenntarthatóság kérdése megkerülhetetlen követelmény, horizontális szempont. Annak három pillére – gazdasági, társadalmi és környezeti – kiemelt szerepet kap a Lipcsei Kartában lefektetett alapelvekben, de része az EU2020 stratégiának is. Az integrált szemléletmód elterjesztése minden EU-tagállam számára nagy jelentőséggel bír, hiszen az EU-forrásokból megvalósuló városrehabilitációs projektek esetében alapfeltétel az integrált fejlesztési szemlélet érvényre juttatása. Magyarországon 2007 óta készítenek integrált városfejlesztési stratégiákat és arra épülő akcióterületi terveket. A projekt az elmúlt években felhalmozott tapasztalatok átadását célozza a horvát városfejlesztési szakemberek számára, ugyanakkor a horvát területrendezési és városfejlesztési rendszer megismerése a magyar szakembereknek nyújthat hasznosítható ismereteket. Általános cél: A határtérség fenntartható fejlesztése és a határtérségben élők életminőségének javítása az integrált településtervezési ismeretek határon átnyúló közvetítésén keresztül. Specifikus célok: • Integrált városfejlesztési képzési program kidolgozása és megvalósítása. • Az integrált városfejlesztési szemlélet, jó gyakorlatok elterjesztése.
Felelősök
Szakmai teamek alakítása, a tananyag tematikájának és tartalmának kidolgozása • a partnerintézmények dolgozói számára;
3
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DDRFÜ)
Specifikus célok: • Szabadon választható tantárgy keretén belül képessé tenni az elektrotechnika és gépészet szakos középiskolás tanulókat a megújuló energiaforrásokról szerzett tudás alkalmazására. • Tanfolyamok és gyakorlati work-shopok segítségével képessé tenni az építőiparban dolgozókat a legmodernebb vívmányok és megújuló energiaforrás-rendszerek alkalmazására és felhasználására a jövő lakóépítészeti megoldásaiban.
2
Projektgazda
Prioritás
Tekintettel a megújuló energiaforrások csekély részarányára a teljes energiafogyasztásban, a projekt a közvélemény tájékoztatását és konkrét képzését hangsúlyozza e téren, ami hozzájárul a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedéséhez, és a munkaképes lakosság megújuló energiaforrások terén szerzett tudásának gyakorlati alkalmazásához.
• A megújuló energiaforrások használatának növelése a projekt által érintett magyar és horvát megyékben
1
Határon átnyúló képzési program kidolgozása az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésének módszertanára
Lehetséges partnerek
Általános célok: • A közvélemény tudatosságának növelése a fenntartható fejlődés egyik alapelemének, a megújuló energiaforrások használatának szükségességéről.
A projekt céljai
Projekt címe
Projekttevékenységek
Felelősök
1
Projektmenedzsment. Napi szintű projektmenedzsment feladatok ellátása.
DDRFÜ, MUT, KKMÖ TH
2
Előkészítés I. Képzési program kidolgozása.
DDRFÜ, MUT, KKMÖ TH
3
Előkészítés II. Tananyagfejlesztés: a horvát területrendezési és városfejlesztési rendszer; az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) szerepe, javasolt tartalma; az Akcióterületi DDRFÜ, MUT, Terv készítésének módszertana; a Városfejlesztő Társaságok szerepe; az IVS és ATT el- KKMÖ TH készítését segítő térinformatikai rendszerek gyakorlati alkalmazása.
4
Előkészítés III. A képzés promóciója, a résztvevők kiválasztása.
DDRFÜ, KKMÖ TH
5
Megvalósítás. A képzés megvalósítása (Horvátország).
DDRFÜ, MUT, KKMÖ TH
6
Projektzárás. A képzés értékelése.
DDRFÜ, MUT, KKMÖ TH
Határon átnyúló hatás
A projekt kidolgozása a kezdetektől fogva a horvát oldali partnerek bevonásával zajlott. A közös megvalósítás során közös finanszírozással, közös szakembergárda részvételével kidolgozott egységes keretbe foglalt oktatási anyag készül, mely a későbbiekben hasznosítható lesz a városfejlesztési szakemberképzésben a határ mindként oldalán.
43
Egészségügyi és szociális ellátás Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Egészségügyi és szociális ellátás Projekt címe
Képzési együttműködés kialakítása a palliatív ellátás terén
Projektgazda
Szociális Háló Egyesület (SZHE)
Lehetséges partnerek
Kapronca-Kőros Megyei Önkormányzat (KKMÖ), Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat (EBMÖ), Verőce-Drávamenti Megyei Önkormányzat (VDMÖ), „Dr. Tomislav Bardek" Általános Kórház Kapronca (ÁKK)
Prioritás
2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok A rohanó életmódnak, az egészségtelen táplálkozásnak a szennyezett élettérnek egyik sajnálatos következménye az egyre több és több beteg ember. A halálokok között vezető helyet foglalnak el a daganatos betegségek. Régebben a többgenerációs együttélés lehetőséget nyújtott arra, hogy beteg hozzátartozóinkat otthon ápoljuk. Ma már a falusi környezetben sem gyakori a többgenerációs együttélés, így az idősek gondozása, a betegek ápolása, a haldoklók elkísérése szinte megoldhatatlan gondot jelent a családok számára. A betegek gondozása ápolása megfelelő szaktudást igényel és a gondozást ún. hospice szolgáltatás keretén belül célszerű végezni. A magyar oldalon képzett szakemberek közreműködésével hospice szolgálat működik zömében civil szervezetek koordinálásával. Hasonló jellegű szolgáltatás kialakítására készültek tervek a horvát oldalon is, azonban megvalósításuk még nem kezdődött meg. A projekt célja egy közös hospice alapozó tréning tananyagának kidolgozása és végrehajtása. Általános cél: A határtérségben lakó idős, beteg emberek életminőségének javítása a gyógyíthatatlan daganatos megbetegedésben szenvedők ellátásának kiépítésén keresztül. Specifikus célok: • Tapasztalatcsere a daganatos betegek ellátásával és a palliatív ellátás működésével kapcsolatban;
A projekt szükségességének indoklása
Fogyatékkal Élők Szlatinai Egyesülete (FÉSZE) Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete (MBME) 2.2.2. Emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok A két ország tapasztalata és a kölcsönös megismerés könnyebb együttműködést eredményez a fogyatékkal élők életminőségének megismertetésében, illetve a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Nemzetközi Egyezmény hatékonyabb alkalmazásában. A projekten keresztül bemutatott jó gyakorlatok jelentősen hozzájárulnak majd a fogyatékkal élők szociális integrációjához. Az előítéletek, a környezeti elszigeteltség, az alacsony iskolázottsági szint, a szegénység, a korlátozott tájékozódási lehetőségek, az alulinformáltság, az alacsony önbecsülés, a környzet – és gyakran a család – kételkedése a megmaradt képességekben a fogyatékosságot egyenlővé teszi az identitással. A közösség problematika iránti érzéketlensége miatt a fogyatékkal élők többsége szociálisan kirekesztett („láthatatlan polgárok“), továbbá anyagilag és szociálisan is függ a családjától. Általános cél: Határon átnyúló együttműködéssel javítani a fogyatékkal élők életminőségét Verőce-Drávamente megyében és Baranya megyében. Specifikus célok: • Fejleszteni a fogyatékkal élők egyesületeinek összekapcsolódását és együttműködését.
A projekt céljai
• Az együttműködés fejlesztése a jó gyakorlatok bemutatásával, a fogyatékkal élők számára szervezett kreatív műhelymunka-találkozókkal és nemzetközi táborokkal. • Feltárni a fogyatékkal élők helyzetét, hogy konkrét lépésekkel és konkrét módon javíthassanak azon (különös tekintettel a fogyatékkal élő nők és fiatalok helyzetére).
• A szükségletekhez illeszkedő közös képzési progam kidolgozása; • Hospice alapozó tréning lebonyolítása.
• A fogyatékkal élők képzése és védelme a diszkriminációval és az erőszakkal szemben.
Projekttevékenységek
Felelősök
1
Helyzetfelmérés: a hospice szolgálatok működésének felmérése, elemzés készítése
SZHE, KKMÖ, EBMÖ, VDMÖ
1
Projektindító értekezlet.
2
Oktatási program átdolgozása: a horvát viszonyokat is figyelembe véve a hospice trénig SZHE, KKMÖ, EBMÖ, kompatibilissé tétele mindkét ország részére. VDMÖ
2
3
Toborzás: a projekt által megvalósítandó képzésre való felkészülés, a képzésen részt ve- SZHE, KKMÖ, EBMÖ, vők toborzása, tájékoztatása. VDMÖ
3
1. Műhelymunka-találkozó. A megvalósított jó gyakorlatok bemutatása horvát oldalról: a műhelymunka-találkozókon bemutatásra kerülnek azok az innovatív projektek, ame- FÉSZE lyek a fogyatékkal élők szociális integrációját biztosítják.
4
Résztvevők kiválasztása: egyéni képességfelmérés.
SZHE, KKMÖ, EBMÖ, VDMÖ
4
5
Képzés: párhuzamosan történő képzések lebonyolítása a határ mindkét oldalán
SZHE, KKMÖ, EBMÖ, VDMÖ, ÁKK
Kerekasztal a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Nemzetközi Egyezmény monitoringjáról: a résztvevők megismerkednek a 33. cikkellyel, amellyel közelíthető az FÉSZE, MBME állami és a civil szervezetek szerepvállalása az Egyezmény végrehajtásában.
6
Fórumok szervezése: tájékoztatási célú rendezvények szervezése.
SZHE, KKMÖ, EBMÖ, VDMÖ
5
7
Egyéni esetkezelések: a képzési program után hatásvizsgálat, az eredmények felmérése, SZHE, KKMÖ, EBMÖ, további lehetőségek kidolgozása az egyéni esetkezelések során. VDMÖ, ÁKK
Kerekasztal „Az ENSZ egyezmény végrehajása helyi szinten – Szlatina városában” c. jó gyakorlat bemutatása. A kerekasztal keretében bemutatásra kerül egy alkalmazási útmutató a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi Egyezmény vég- FÉSZE rehajtásáról, továbbá egy, a Konvenció helyi szinten (Szlatina városában) való végrehajtásáról szóló kézikönyv és szabályzatok.
8
Program zárása: a képzésben részt vevők véleményének meghallgatása, eredmények SZHE, KKMÖ, EBMÖ, összegzése, oklevelek kiosztása, a program folytatásának megbeszélése, záró konferenVDMÖ cia.
6
Nemzetközi önkéntes tábor szervezése a fogyatékkal élő személyek számára. A hétnapos nemzetközi tábornak a Szlatinai Civil Közösségek Központja ad otthont. A tábor keretein belül kreatív műhelyek, aktív és passzív rehabilitációs mozgásgyakorlatokat FÉSZE, MBME kerülnek megrendezésre, kiállítás készül a műhelyekben született munkákból, oktatási műhelyeket, társasjátékokat és kirándulásokat szerveznek a közeli kirándulóhelyekre.
Határon átnyúló hatás
A teljes program mindkét partnernél azonos módszer szerint, azonos ütemezéssel történik. A projekt során számos lehetőség nyílik a tapasztalatcserére a palliatív ellátás terén. Az azonos szakmában dolgozó szakemberek közelebb kerülnek egymáshoz, kialakulnak szakmai és baráti kapcsolatok, melyek segítségével a jövőben közösen könyebben megoldást találhatnak a mindennapi problémákra.
44
Kéz a kézben – Tapasztalatcsere a fogyatékkal előkkel való bánásmód terén
7
Projekttevékenységek
Felelősök MBME
2. Műhelymunka-találkozó. Jó gyakorlat bemutatása magyar oldalról.
Zárókonferencia: A projekt és eredményeinek bemutatása a sajtóban (médiában).
MBME
FÉSZE
Határon átnyúló hatás
Közös fejlesztés, közös megvalósítás és közös finanszírozás, valamint Magyaroszág, mint EU-s tagállam tapasztalatainak átadása.
45
Egészségügyi és szociális ellátás
Természet- és környezetvédelem
Projekt címe
A határőrök, vám- és pénzügyőrök speciális képzése: hogyan ismerhetők fel a drogfüggőség jelei a drogfüggőknél és drogcsempészeknél.
Projektgazda
Verőce-Drávamente Megyei „Szent Rókus“ Közegészségügyi Intézet (VDMKI)
Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt céljai
Általános cél: A népesség életszínvonalának javítása a kábítószerekkel és a függőség elleni harccal kapcsolatos ismeretek határon átnyúló bővítésével. Specifikus célok: Mindkét ország (Horvátország, Magyarország) határőreinek, vám- és pénzügyőreinek kiképzése a függőség jeleinek könyebb felismerésére és a csempészet hatékonyabb feltárására, az országok közötti és határon átnyúló csempészútvonalakon történő kábítószercsempészet megakadályozása céljából.
Projekttevékenységek
Felelősök
Nyitókonferencia, amelyen bemutatásra kerülnek a projekttevékenységek és a határon átnyúló együttműködés jelentősége a határőrök, vám- és pénzügyőrök drogfüggőséggel VDMKI, VDMÖ, SMK kapcsolatos képzésében. A drogteszetek elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok beszerzése.
VDM KI
3
Speciális határon átnyúló képzés a függőséget okozó szerek káros hatásairól és a függő VDM KI, SMK viselkedés tünettanáról.
4
A határőrök, vám- és pénzügyőrök speciális képzése gyanús személyeken való drogVDM KI, SMK tesztek elvégzésére.
5
A megvalósított tevékenységek fotó- és videóanyagainak összegyűjtése kiadványok kéVDMKI, VDMO, SMK szítése és a projekt értékelése céljából.
6
Lehetséges partnerek
Kétnyelvű kiadvány elkészítése: „Hogyan ismerjük fel a függőség jeleit“ címmel.
VDMKI
7
A „Kábítószer és bűnözés“ c. könyv magyarra fordítása és szétosztása a horvát és maVDMKI gyar határőrök, vám- és pénzügyőrök körében.
8
A képzés résztvevői által elvégzett tevékenységek értékelése, továbbá a projekt eredméVDMKI, VDMÖ, SMK nyeit és értékelését tartalmazó kiadvány elkészítése.
Magyar-horvát regionális hulladékkezelési projekt Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás (MDÖT) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Eszék Város Önkormányzata
Prioritás
1.1.2. Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében
A projekt szükségességének indoklása
Tekintettel arra, hogy Horvátország célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, a határ mindkét oldalán elsőrendű prioritássá válik a hulladékkezelés. Ezen cél érdekében jött létre magyar oldalon a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás, 313 önkormányzat részvételével. Mivel Horvátország problémái hasonlóak (településhálózat jellege, környezeti adottságok), a közös határon átnyúló fejlesztés logikusan adódik. A projekt célja a komplex hulladékkezelési rendszer kiépítésének megalapozásán túl a környezettudatos magatartásformák elterjedésének támogatása is.
2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok
A projekt szükségességének indoklása
2
Projektgazda
Verőce-Drávamente Megyei Önkormányzat (VDMÖ) Somogy Megye Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (SMK) A „Balkáni út“ a legális áruforgalomban betöltött szerepe mellett egyre inkább a kábítószercsempészet egyik fő kelet-nyugati összekötő útvonalaként válik ismertté. Manapság egyre több honpolgárunk válik kábítószerfogyasztóvá, és kapcsolódik szervezett bűnözői csoportokhoz, melyek nemcsak egy nemzet polgáraiból állnak, hanem már nemzetközi bűnözői csoportokról van szó. Ismert tény, hogy az ún. „Balkáni út“ drogcsempész-útvonal ezen a térségen halad át, így szükség van a országok közötti és a határon átnyúló drogcsempészet sikeres visszaszorítására, hogy megelőzhetővé és leküzdhetővé váljanak a bűnözéssel kapcsolatos és a társadalom egészségére káros tevékenységek következményei.
1
Projekt címe
A projekt céljai
Általános cél: A projekt célja a térség fenntartható fejlesztéséhez és versenyképességéhez való hozzájárulás egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer alapjainak lerakásán keresztül. Specifikus célok: • A horvát hulladékkezelési rendszer dokumentációinak elkészítése Eszék térségére; • Egy határon átnyúló közös hulladékkezelési stratégia elkészítése.
Projekttevékenységek 1
2 3 4
Felelősök
Előkészítés: egy áttekintő helyzetfeltáró tanulmány készítése: a meglévő hulladékkezeMDÖT, Eszék lési rendszerek áttekintése, a lehetséges irányok felvázolása. A horvát oldali hulladékkezelési rendszer dokumentációinak elkészítése Eszék térségére, kapcsolódóan a Mecsek-Dráva projekthez: • megvalósíthatósági tanulmány, • költség-haszon-elemzés,
MDÖT, Eszék
• a környezeti elemekre fókuszáló vezetői összefoglaló. Közös határon átnyúló hulladékkezelési stratégia elkészítése.
MDÖT, Pécs, Eszék
Kommunikáció és a közvélemény tájékoztatása: a projekt elemein kívül a közvélemény MDÖT, Pécs, Eszék számára hulladékgazdálkodással kapcsolatos tudatformálás.
Határon átnyúló hatás
Tekintettel arra, hogy az európai uniós tagságból fakadóan a jogi környezet hasonló, illetve a környezeti adottságokban is igen sok a hasonlóság, a probléma közös kezelése logikus lépés. A végleges projekt előkészítésébe bevonásra kerül a horvát partner, a megvalósítás valamennyi eleme közös, mely közös finanszírozást és együttműködő projektcsapatot igényel.
Határon átnyúló hatás
Közös személyzet és a projekt tevékenységek közös megvalósítása.
46
47
Természet- és környezetvédelem
Természet- és környezetvédelem
Projekt címe
A közvélemény tudatának formálása a környezetvédelem területén határon átnyúló oktatási tevékenységen keresztül
Projektgazda
Orahovicai Zöldek Egyesülete Orahovica, A Környezet Barátai (OZE)
Lehetséges partnerek
Projektgazda Lehetséges partnerek
Zöld Híd Alapítvány (ZHA)
Prioritás
1.1.2. Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében
A projekt szükségességének indoklása
A Vučica folyó területe természetvédelmi szempontból értékes terület, mely védelmet és megfelelő kezelést igényel a biológiai és a táji adottságok sokszínűségének megőrzése valamint a helyi lakosság jóléte érdekében. A projektjavaslat a polgárok informálásával és a környezet védelemébe történő aktívabb bevonásával tudatosítja bennük a természet és a környezet védelmének fontosságát. Kifejezetten hangsúlyos ez a fiatalok esetében, akik hasonló projektekkel és aktivitással hosszútávon hathatnak a társadalom tagjainak tudatosságára, az egyes területeken elvégzett munkájukkal gyakorlatba ültethetik az elméletet, elérhetik az állampolgárok természethez való kötődését. A Vučica folyó ebben a projektben példa, melyben apróbb folyótisztítási akciók során az állampolgárok szorosabb kapcsolatba kerülnek a természettel, hogy megőrizzék a folyó és folyópart biológiai sokszínűségének jelenlegi állapotát és figyelemmel kísérjék azt, erősítsék a közvélemény tudatosságát.
A projekt céljai
Projekt címe
Általános cél: A közvélemény és a helyi lakosság környezet- és természettudatossági szintjének javítása a határmenti térség ökológiai állapotának javítása és atraktivitásának fokozása érdekében. Speciális célok: • Határon átnyúló képzések szervezése különböző környezet- és természetvédelmi szakterületeken.
Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
Felelősök
1
Projektindító találkozó: projekttevékenységek koordinációja, a projektmegvalósítás akZOE ciótervének kidolgozása
2
Műhelymunka találkozó 1: Horvátország és Magyarország jelenlegi környezetvédelmi állapotának elemzése. Téma: Törvényi szabályozások a két oldal problematikus terüle- ZOE, ZHA teinek meghatározása.
3
Műhelymunka találkozó 2: Közös képzési anyagok kidolgozása, melyek egyrészt promóciós anyagok, másrészt a közvélemény környezettudatosági szintjének javítását szol- ZOE, ZHA gálják. A zárókonferencián valamint a pilótaakciók során kerülnek kiosztásra.
4
A Vučica folyó helyzetfeltáró tanulmányának kidolgozása: a folyó valós állapotának felmérése, a társadalmi beavatkozás lehetőségének elemzése az ökológiai állapot és a folyó ZOE állapotának javítása érdekében.
5
Pilótaakció: közmunka szervezése a Vučica folyó megtisztítására, melyben a folyó környezetének és medrének hulladék- és hordaléktisztítását végezik el az egyesület tagjai a ZOE, Horvát Vizek magyar partnerrel együtt.
6
Pilótaakció a magyar oldalon: A magyar partner illetőségi területén kijelölt közterület ZHA tisztításának megszervezése közmunkában a horvát partnerek részvételével.
7
Promóciós tevékenységek (Brossúrák-szórólapok, logókkal jelölt pólók és sapkák elkéZOE, ZHA szítése)
8
Zárókonferencia: A projekt eredményeinek bemutatása (a műhelymunka találkozók eredményei, természetvédelmi stratégia, az oktatási segédanyagok kiosztása, gyakorlati ZHA példák bemutatása mindkét partner részéről).
Kapronca-Kőrös Megyei Közegészségügyi Hivatal (KKMKH) Somogy Megye Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (SMK) Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (DDKTVF) 1.1.1.
Tájkép-fejlesztés a Mura-Dráva-Duna területen
Az Európai Unió Víz Keretirányelve előírja a lakosság jó minőségű ivóvízellátását. KaproncaKörös megye Operatív Programjának a 2007– 2013-as periódusra vonatkozó egyik célja a természet, a kulturális örökség és a környezet fenntartható használata. Ez a cél magában foglalja az ivóvízellátás biztosítását is, ami napjainkban gyakran még egyéni kutakon keresztül történik, melyek vízminőségéről nincs adatbázis. A projektjavaslat betekintést ad majd a környezet felszín alatti vizekre gyakorolt hatásaiba egy egységes környezeti információs és irányító rendszer felállításával (horvát-magyar határmenti területek), a vizek monitoringján, az adatok rendszerbe foglalásán és feldolgozásán keresztül, valamint a nyilvánosság tájékozatásával. Általános cél: fenntartható és atraktív környezet, a lakosság egészségének védelme a Dráva mentén, Kapronca-Körös megyében és Magyarország megyéiben. Speciális célok: • Egységes információs rendszer felállításával monitoringon alapuló adatbázis létrehozása a felszín alatti vizek minőségéről, melyek az ivóvíz forrását képezik.
A projekt céljai
• A felszín alatti vizek minőségének osztályozása, és a környezetszennyezés minőségre gyakorolt hatásainak felmérése; • Javaslatok a további környezetszennyezés megakadályozására, az atraktív környezet javítására és fenntartására; • A lakosság tájékoztatása a víz minőségéről, és bevonása az atraktív környezet fenntartásának rendszerébe.
• Kisebb akciók megszervezése a természeti értéket képviselő területek minőségének javítására (Vučica folyó, a folyó és környezetének tisztítása).
Projekttevékenységek
A környezet felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata a Dráva-melléken
Projekttevékenységek
Felelősök
1
Projektmenedzsment
2
Mintavételi helyek meghatározása: a vizsgálandó terültet felmérése és a mintavételi KKMKH, SMK, pontok meghatározása. DDKTVF
3
A vizsgálat körébe tartozó mutatók meghatározása: a vizsgálati terepen történő felmé- KKMKH, SMK, réssel, valamint a környezet állapotába való betekintéssel. DDKTVF
4
Vízminták vétele és vizsgálata: A kijelölt pontokon töténő mintavétel, és a minták labo- KKMKH, SMK, ratóriumi vizsgálata meghatározott vizsgálati mutatók alapján. DDKTVF
5
Adatbázis létrehozása: a vizsgálati eredmények alapján egységes környezeti informáci- KKMKH, SMK, ós és irányító rendszer felállítása. DDKTVF
6
Az attraktív környezet fenntartását és javítását szolgáló javaslatok kidolgozása: a szen�nyezések legjelentősebb hatásainak meghatározása, a szennyezések helyének és forráKKMKH sának meghatározása, valamint javaslatok a további szennyezések megakadályozására és korlátozására.
7
A projekt promóciója: közös információs rendszer, a közvélemény tájékoztatása a határmenti térségek vízminőségéről, és e terület lakosságának bevonása az attraktív KKMKH, SMK környezet fenntartásának rendszerébe
KKMKH
Határon átnyúló hatás
A projekt a partnerek együttműködésén alapul: a projekt két magyar szervezet bevonásával kerül kidolgozásra. A projekt végrehajtása közös lesz, bár egyes tevékenységek – a különböző szükségleteknek köszönhetően – csak a horvát partnert érintik. A szakmai megvalósításba magyar szakemberek is bekapcsolódnak. A projekt közös finanszírozású.
Határon átnyúló hatás
Közös projektkidolgozás és kivitelezés, közös finanszírozás, tudás- és tapasztalatcsere.
48
49
Turizmus Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Turizmus Projektgazda
Őrtilos Község Önkormányzata Légrád Község Önkormányzata, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Lehetséges partnerek
2.2.1. Az aktív és az ökoturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés. Statisztikai adatok alapján a régióban igen jelentős a népességcsökkenés és a munkanélküliség. Mindez a határ menti elhelyezkedés és a hidegháború időszakában alkalmazott politika következménye, mely lehetetlenné tett mindenféle határon átnyúló forgalmat és gazdasági tevékenységet. A cél a meglévő kishatárforgalmi átkelő intenzívebb kihasználása Légrád és Őrtilos között. 1994-től évente két alkalommal Légrád és Őrtilos között mód van a határ megnyitására (Szent Anna napján – július utolsó vasárnapja és Szent Mihály napján – szeptember utolsó vagy október első vasárnapján). A Dráva és Mura torkolata a látogatóknak természeti élményt nyújt, így minden évben nő az ezeken a napokon átkelők száma, kb. 2000 fő körül van. Az átkelőt nemcsak a két község és a környék lakói, hanem szélesebb körben is használják. Az átkelési lehetőség, mint élmény növelése érdekében a határnyitáshoz mindkét oldalon népünnepély is társul. Az átkelés jelenleg bérelt hajóval zajlik, mely Barcson állomásozik. Az átkelési lehetőség kialakítása érdekében szükség van a bekötő utak és egy kisebb kikötő kiépítésére, megteremteni a lehetőséget a gyakoribb átkelésre. Mivel Légrád a Drava Route nevű kerékpárút kiindulópontja a horvát oldalon, illetve Őrtilos a Dráván zajló vízitúrák (Drávaszabolcsig) kiindulási pontja, a két oldal ilyen módon való ös�szekapcsolása javítaná a turisták tartózkodási feltételeit, így összességében növelné a célterület vonzerejét. Mivel a terület mindkét oldalon szigorú védettség alatt áll, a beruházások a környezetbe való lehetős legkisebb beavatkozással kell hogy járjanak, úgy, hogy a turisták számára szükséges minimális szükségletek kielégítésére szorítkoznak. Általános cél: A határtérség feljődéséhez való hozzájárulás a turisztikai vonzerő fejlesztésén kereszül, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésével. Specifikus célok: • A Dráva két oldalán kishajókkal való kikötés lehetőségének megteremtése; • Légrád és Örtilos meglévbő turisztikai attrackióinak bekapcsolása a Dráva-Mura térség kínálatába; • A határ megnyitása alkalmával rendezvények szervezése.
Projekttevékenységek
Felelősök
1
Megvalósíthatósági tanulmány készítése a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, külö- Őrtilos, Légrád, nös hangsúlyt helyezve a természetvédelmi elvekre (egy megelőző projekt keretében). DDNPI
2
Kiviteli tervek készítése: kikötési pontok, bekötő utak mindkét oldalon.
3
Őrtilos, Légrád, DDKÖVIZOG
Építési engedélyek beszerzése.
Őrtilos, Légrád
4
A munkák kivtelezése: bekötő utak és kikötési helyek kialakítása.
5
Őrtilos, Légrád, DDKÖVIZIG
A kikötők ünnepélyes átadása Szent Mihály vagy Szent Anna napja alkalmából.
Őrtilos, Légrád
Határon átnyúló hatás
A projekt közvetlen határon átnyúló hatással rendelkezik. A két partnerközség régóta ápol kitűnő baráti viszonyt egymással, melyet szemléltet ezen projekt közös kidolgozása is, mely immár évek óta tart. Mivel a tevékenységek a határ két oldalán szimmetrikusan zajlanak, a projektre jellemző a közös végrehajtás és közös finanszírozás.
50
Projekt címe
A turisztikai infrastruktúra fejlesztése a Dráván és a Murán Légrád és Őrtilos térségében
Prioritás A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Kerékpárút létesítése a Đurđevac—Nagyatád útvonalon Szentgyörgy (Đurđevac) Város Önkormányzata Kalinovac Község Önkormányzata, Ferdinandovac Község Önkormányzata, Kapronca-Körös Megyei Területrendezési Hivatal (KKMTH), Kapronca-Körös Megyei Idegenforgalmi Közösség (KKMIK), Somogy Megyei Önkormányzat (SMÖ) 1.2.2. Az aktív és az ökoturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés A Drávamente aprófalvas vidékén a lakoság elvándorlása komoly kihívás elé állítja a fenntartható fejlesztést. A célterület megóvott környezetét és értékes természeti kincseit a projekt egységes turisztikai termékké szeretné formálni, és hozzáférhetővé tenni a kerékpáros turisták számára. A projekt a Lonjsko Polje–Balaton túraútvonal kezdeményezésen alapul, melynek egy szakasza a projekt által határolt területre esik, és Szentgyörgynél (Đurđevac) metszi a Drávamenti Légrád és Pitomacsa turistaútvonalat. A magyar oldalon a projekt a Nagyatádig terjedő területet fedi le. Általános cél: Az ökoturizmus fejlesztésével megteremteni a Drávamente fenntartható fejlődésének feltételeit. Specifikus célok: • A Szentgyörgy (Đurđevac) és Nagyatád közötti kerékpárút nyomvonalának kijelölése és megépítése; • A természeti értékek megismerése, a környezettudatosság fejlesztése; • Turistacsalogató promóciós tevékenységek megvalósítása.
Projekttevékenységek
Felelősök
1
Szentgyörgy, A projekt előzményeként a Szentgyörgy–Kalinovác– Ferdinandovác–Bolhó–Vízvár–Ta- Kalinovac, rany–Nagyatád nyomvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése. Ferdinandovac, KKMTH, SMÖ
2
Szentgyörgy, Közbeszerzési eljárás lefolytatása az építőipari kivitelező kiválasztására a nyomvonal Kalinovac, azon szakaszai esetében, melyeken még nincs épített út, de építése kivitelezhető. Ferdinandovac, SMÖ
3
A kivitelezési munkák végrehajtása az adott szakaszokon.
Szentgyörgy, Kalinovac, Ferdinandovac, SMÖ
4
Közbeszerzési pályázat lefolytatása a táblák és útirányjelzők beszerzésére.
Szentgyörgy, Kalinovac, Ferdinandovac, SMÖ
5
A táblák és útirányjelzők felállítása a teljes nyomvonalon.
Szentgyörgy, Kalinovac, Ferdinandovac, SMÖ
6
Turisztikai segédanyagok kidolgozása: négynyelvű útikönyv (horvát, magyar, angol és KKMTH, SMÖ német).
7
A projekt promóciója: reklámok a helyi sajtóban, rádióműsorokban, az interneten, KKMTH, Szentgyörgy nyomtatott anyagokban.
Határon átnyúló hatás
A projekt horvát és magyar szomszédos megyék közös kezdeményezéseként született, hogy közös fejlesztéssel és megvalósítással határon átnyúló turisztikai terméket hozzon létre. A projektcsapat tagjait a partnerek mindkét oldalról delegálják. Mivel a tevékenységek megvalósítása szimmetrikus, a finanszírozásuk is közösen történik.
51
Turizmus Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Turizmus Projekt címe
Kikötési helyek kialakítása a Dráva folyón
Projektgazda
Sopje Község Önkormányzata
Lehetséges partnerek
Felsőszentmárton Község Önkormányzata 1.2.2 Az aktív és az ökoturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés A projekt célterülete a határmenti területek legszegényebbjei közé tartozik, ami tiszta környezettel és a fenntartható turizmus számára fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik. A Dráva képviseli a terület legjelentősebb természeti értékét, ahol hiányoznak az idegenforgalmi infrastruktúra elemei, amik a folyó más szakaszain már rendelkezésre állnak. A projekt a határmenti területek turisztikai infrastruktúrájának és a teljes turisztikai kínálatának javítására irányul a két határmenti község, Sopje és Felsőszentmárton fejlesztése érdekében. A meglévő kapacitások kihasználásával a turisztikai infrastruktúra fejlesztése jelentősen segítené a határmenti régió fejlődését. A kikötő megépítésével lehetőség nyílna a helyi attrakciók megközelítésére a Dráva mindkét oldaláról. Általános cél: megteremteni a Dráva menti célterület fenntartható fejlődésének alapjait a turisztikai infrastruktúra fejlesztésével, ami hozzájárul terület vonzerejének növeléséhez. Speciális célok: • Turisztikai infrastruktúra fejlesztése a Dráván Felsőszentmárton és Sopje közösségének területén;
Prioritás A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
• Közös idegenforgalmi csomagok kidolgozása a célterületre;
Verőce-Drávamente Megyei Tutristikai Közösség (VDMTK), Horvát Vízek Eszéki Kirendeltségei (HV), Alsómiholjác (Donji Miholjac) Város Önkormányzata, Barcs Város Önkormányzata, Drávaszabolcs Község Önkormányzata 1.2.2. Az aktív és az ökoturizmushoz kapcsolódó isfrastruktúra-fejlesztés 2009-ben a drávamenti kerékpárút 13-as sorszámmal az Eurovelo kerékpárút-hálózat részévé vált, amely magába foglalja az egykori „Vasfüggöny“ mentén húzódó kerékpárutak szakaszait. Az útvonal horvát oldalon Légrád és Őrtilos, a magyar oldalon pedig Barcs és Mohács között épült ki. A Barcs–Pitomacsa (Pitomača) összekötő, illetve az Alsómiholjácig tartó szakaszok még hiányoznak. A projekt a még hiányzó szakaszok befejezését, illetve a kiegészítő tartalmak kidolgozását célozza meg az új nyomvonal mentén. Általános cél: A Drávamente fenntartható fejlődésének előmozdítása Verőce-Drávamente és Baranya megye rurális területein a folyómenti turisztikai potenciál felélesztésével. Specifikus célok: • A Dráva menti kerékpárút kijelölése és kiépítése Verőce-Drávamente megyében és a magyarországi szakaszon. • A kísérő infrastruktúra és szolgáltatások kiépítése a kerékpárút mentén (pihenőhelyek, információs táblák, kerékpár kölcsönzés).
Projekttevékenységek
Felelősök
Felelősök
1
Hozzájárulások beszerzése a Horvát Vízügyi Felügyelőségtől, az Eszéki Kikötői Kapitányságtól, a Hajózási Útvonalak Hivatalától a Zanoš egykori határőr-épületnél létesí- Sopje, Felsőszentmártendő kikötőről; a magyar oldalon a Dél-Dunántúli Környzetvédelmi Természetvédelmi ton és Vízügyi Felügyelőségtől, a Duna-Dráva Nemzeti Parktól.
1
A nyomvonal végleges kijelölése a rendelkezésre álló megvalósíthatósági tanulmányok és költségtervek alapján. Részletes költségterv elkészítése, amely tartalmazza a Dráva VDMÖ, VDM TK, HV, menti Pitomacsa és Barcs közötti szakasz kiépítéséhez szükséges munkálatok összes Barcs költségét.
2
A beruházás technikai tervdokumentációjának elkészítése.
Sopje, Felsőszentmárton
2
A nem minősített utakon és a Dráva menti töltésen haladó kerékpárút végleges nyomvo- VDM, VDM TK, HV, nalának meghatározása, a szükséges javítások elvégzése és kaviccsal történő felszórása. Barcs
3
Az építési engedélyek megszerzése a Zanoš határőr-épületnél és Felsőszentmártonnál Sopje, Felsőszentmárlétesítendő kikötők építéséhez. ton
3
4
A kikötők megépítésének tervdokumentáció szerinti kivitelezése.
Táblák, útirányjelzők kihelyezése. A táblák a kerékpárúthoz köthető alapinformációkat tartalmazzák: a környék látnivalóit, a kerékpárúthoz köthető turisztikai attrakciókat, VDM TK, Barcs továbbá a kerékpárutat több irányból jelölő irányjelző táblákat.
5
Turistahajó építése a turisztikai kínálat javítása céljából (Drávai hajókirándulás hozzáadott turisztikai tartalmakkal, mint pl. madármegfigyelés, természeti szépségek, gaszt- Sopje ronómia, rekreációs turizmus).
4
A kerékpárút nyomvonalának kijelölése és megépítése az építési engedéllyel rendelkező Alsómiholjac, Drávaszakaszokon: Donji Miholjac és az országhatár között, továbbá az országhatár és Drászabolcs vaszabolcs között.
6
Turisztikai csomag kidolgozása az idegenforgalmi kínálat javítására, a falvak, közösségek és nevezetességeik összekapcsolása a különböző turisztikai ágakkal (kerékpáros-, Sopje, Felsőszentmárvízi-, lovasturizmus). A turisztikai csomag kidolgozását célzó műhelymunka találkozók ton szervezése.
7
Promóciós brosúrák nyomtatása (horvát és magyar nyelven)
Sopje, Felsőszentmárton
Sopje
Határon átnyúló hatás
A projektötlet jelentősen hozzájárul Sopje és Felsőszentmárton térségének fejlesztéséhez, megalapozva a jövőbeni határon átnyúló együttműködést. A turisztikai infrasruktúra javításával a projekt hatással lesz a fenntartható fejlődésre, különös tekintettel a természetvédelemre a Dráva mindkét oldalán – a folyóén, amely minket összeköt. A projekt tevékenységei külön, de egyidőben kerülnek megvalósításra, míg a turisztikai csomag kidolgozása közösen történik, ahogy a promóciós anyagoké is.
52
Verőce-drávamente Megyei Önkormányzat (VDMÖ)
• Közös programok kidolgozásán keresztül a határon átnyúló turisztikai együttműködés javítása.
• Sopje község és Felsőszentmárton turisztikai kínálatának promóciója.
Projekttevékenységek
Két keréken a Dráva mentén
5 6 7
Sopje Horvát, magyar és angol nyelvű promóciós anyagok tervezése és nyomtatása, amelyek a kerékpárúttal, a környező térséggel és a turisztikai kínálattal kapcsolatos szükséges VDMTK információkat tartalmazzák. Média-promóció és a kerékpárúttal kapcsolatos promóciós tevékenység.
VDM, VDMTK
Határon átnyúló hatás
A közös fejlesztésen, végrehajtáson és finanszírozáson túl a projekt határon átnyúló hatása a régió turisztikai forgalmnak növekedésében mutatkozik meg, mely a régió lakossága jövedelmi szintjének emelkedését, új munkahelyek létrehozását eredményezi.
53
Turizmus Projekt címe
Projektgazda Lehetséges partnerek Prioritás
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Turizmus Projekt címe
Közös online borturisztikai marketing Baranyában
Projektgazda
Villány-Siklósi Borút Egyesület (VSBE)
Lehetséges partnerek
Eszék-Baranya Megyei Turisztikai Közösség (EBMTK) Baranyai Turisztikai Közösség (BTK)
Prioritás
1.2.4. A folyóterület egységes turisztikai termékként való népszerűsítése A bortermelés és borturizmus a határtérségben kulcsszerepet játszik a térség népességének megtartásában és a táj kultúrállapotban tartásában és az életminőség növelésében. A projekt célterülete minkét oldalról igen komoly borászati és borturisztikai hagyományokkal rendelkezik, melyek közös kihasználása számos lehetőséget rejt. A borturizmusban az online értékesítés szerepe kiemelkedő. Napjaink tudatos és igényes turistája maga állítja össze útvonalát és maga dönt a felkeresendő célterületekről és vendéglátó helyekről. Ez különösen igaz a borturizmusra. Az online borturisztikai marketing kialakításában a projektgazda komoly magyarországi tapasztalatokkal rendelkezik, honlapja 2010-ben turisztikai honlap kategóriában díjat nyert. Egy egységes borturisztikai térség kialakítása növelheti mindkét oldal vonzerejét, alkalmas arra, hogy megnövelje a térségben való átlagos tartózkodási időt.
A projekt szükségességének indoklása
Általános cél: A határtérség feljődéséhez való hozzájárulás a térség turisztikai kínálatának minőségi kommunikációja útján, különös tekintettel a borturisztikai szolgáltatásokra. Specifikus cél: • Közös online marketingrendszer kialakítása a baranyai és Baranya-szlavóniai borutak számára; • Közös határon átnyúló nyereményjáték szervezése a célterületen található borvidékek és borutak népszerűsítésére.
Projekttevékenységek
Felelősök
1
Piackutatás végzése Magyarországon és Horvátországban a borturisztikai fogyasztói VSBE, EBMTK, BTK szokásokkal kapcsolatban.
2
A közös borturisztikai adatbázis kialakítása: a tartalom és a megjelenés dizájnjának VSBE, EBMTK, BTK meghatározása
3
A VSBE online marketingtevékenységének kiegészítése horvát oldali és horvát nyelvű VSBE tartalmakkal.
4
Az Eszék-Baranya megye területén található borutak számára egységes online marketingrendszer kialakítása, feltöltése magyar nyelvű és magyar tartalmakkal (kereszthi- EBMTK, BTK vatkozások).
5
Játékkal egybekötött online marketing kampány Magyarországon és Horvátországban VSBE, EBMTK, BTK a két oldali borutak népszerűsítésére.
Határon átnyúló hatás
A projekt következtében egy egységes marketingkommunikációs platform kialakítására kerül sor, melynek tartalmát a partnerek közösen alakítják ki, a magyar és horvát oldali mutációt külön-külön üzemeltetik, de folyamatosan frissítik. A projekt finanszírozása ennek megfelelően közösen zajlik, a partnerek képviselőiből egy közös projektcsapat kialakítására kerül sor.
A projekt céljai
Európai Borút Minőség rendszerének bevezetése Baranyában Villány-Siklósi Borút Egyesület (VSBE) Baranyai Turisztikai Közösség (BTK) 1.2.2. Az aktív- és az öko-turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés A bortermelés és borturizmus a határtérségben kulcsszerepet játszik a táj arculatának megőrzésében, a térség népességének megtartásában és az életminőség javításában. A projekt célterülete minkét oldalról komoly borászati hagyományokkal rendelkezik, melyre alapozva megfelelő minőségű borturisztkiai szolgáltatások kialakítása egyrészt növeli a helyi borászati kultúra elismertségét; másrészt mellékjövedelmetbiztosít a borászatban/turizmusban érdekelt kisvállalkozások számára. A megfelelő szolgáltatások kialakítása kizárólag térségi összefogásssal lehetséges, csak így biztosítható a térség kultúrájának, helyi termékeinek megfelelő védelme, valamint az a szolgáltatás-minőség, amit a különböző országokból érkező turisták elvárnak. A projektgazda Magyarország elsőként megalapított borút egyesülete, így több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik borturizmus szervezése terén. Részt vett a VinTour elnevezésű (Interreg IIIC) projektben, melynek során négy olasz-, egy spanyol- és további négy dél-dunántúli borúttal együttműködve közös minősítési rendszert hoztak létre tagjaik számára. A VSBE a projekt lezárultát követően sikeresen vezette be a gyakorlatba a minősítési eljárást, amit egy határmenti projekt keretében képes továbbadni horvát borutak számára, elősegítve ezáltal a szolgáltatók felkészültségének növelését és a vendégéjszakák számának emelkedését a határ mindkét oldalán. A projekt partnerei a megfelelő színvonalú szolgáltatások érdekében néhány kisebb volumenű infrastruktúra fejlesztését (tájékoztató táblák kialaítása, információs iroda korszerűsítése) is elvégzik. Általános cél: a határtérség gazdasági feljődéséhez való hozzájárulás a térség turisztikai kínálatának egységes minőségi fejlesztésével Specifikus cél: • Európai Borút Minősítési rendszer aktualizálása és területi kiterjesztése a határtérség borútjai tagságának minősítése révén; • Turisztikai információs iroda felújítása, bővítése (építési beruházás); • Turisztikai információs táblarendszer fejlesztése a határ mindkét oldalán.
Projekttevékenységek
Felelősök
1
Borúti szolgáltatások felmérése a horvát oldalon és adatbázis aktualizálása a magyar VSBE, BTK oldalon.
2
Az Európai Borút Minőség rendszer horvátországi adaptálása a horvát borutak jellegzeBTK tességeinek figyelembevételével.
3
Közös minősítő bizottság felállítása, védjegyek elkészítése és minősítések elvégzése a VSBE, BTK határ mindkét oldalán.
4
Turisztikai információs iroda kialakítása a horvát oldalon, információs iroda felújítása, VSBE, BTK bővítése a magyar oldalon (építési beruházás).
5
Egységes kialakítású turisztikai információs táblarendszer fejlesztése.
VSBE, BTK
Határon átnyúló hatás
A projekt következtében egységes minőségi színvonalú borturisztikai termékkínálat és azt támogató információs táblarendszer kialakítására kerül sor a határ mindkét oldalán. A minősítési szempontrendszert a partnerek közösen alakítják ki. A projekt finanszírozása ennek megfelelően közösen zajlik, a partnerek képviselőiből egy közös projektcsapat kialakítására kerül sor.
54
55
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
A CROST II projekt célterülete fejlesztésének stratégiai kereteit – a két ország nemzeti, illetve a régiók (megyék) fejlesztési dokumentumain túl – meghatározza a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program dokumentuma, illetve a kidolgozás alatt álló határon átnyúló Regionális Turisztikai Termékterv, melynek a térség turisztikai fejlesztései szempontjából van relevanciája. A két említett program időhorizontja 2013-ig tart, a projektek megvalósítása 2015-ben ér véget. Magyarország európai uniós elnöksége alatt, 2011. június végéig várható Horvátországgal a csatlakozási tárgyalások lezárása, a csatlakozási szerződés aláírására a második félévben, a lengyel elnökség alatt kerülhet sor. Ezt követi a Horvátországban rendezendő csatlakozásról szóló népszavazás, majd a hosszadalmas ratifikációs folyamat, melynek lezárulását követően a teljes jogú tagság valószínűleg a 2013-as év során, legkésőbb 2014 elején következhet be (Vjesnik, 2011a). Bár az uniós csatlakozás hosszú folyamat, az európai politika jelenleg is egyre erőteljesebb szerepet játszik a térségben: • A CROST II projekt célterülete három transzeurópai hálózati elem között (nyugaton az V/b korridor: Budapest—Zágráb, keleten az V/c korridor: Budapest—Eszék—Szarajevó korridor, utóbbival párhuzamosan a Duna, mint VII. korridor) helyezkedik el, melynek következtében meglehetősen elzárt helyzetben van, ugyanakkor a köz-
56
lekedési folyosók közelsége a megfelelő ráhordó infrastruktúra megépítését követően magában hordozza a fejlődés lehetőségét. • Az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó az EU 2020 stratégia, mely a tudásalapú gazdaság (oktatás, innováció), a környezeti fenntarthatóság, illetve a társadalmi befogadás célhármasát fogalmazza meg (EC, 2010a). • A CROST II célterülete szempontjából komoly lehetőségeket tartogat az Európai Bizottság által 2010. decemberében elfogadott Duna Stratégia, mely a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére, a környezetvédelemre, a Duna régió gazdaságának fejlesztésére, illetve a dunai regionális identitás erősítésére fókuszál. A Duna stratégia megvalósítására nem áll rendelkezésre külön forrás, azt a részt vevő államok rendelkezésére álló támogatási keretekben meglévő forrásokból kell kigazdálkodni (EC, 2010b). Ugyanakkor az Unió legerősebb, nettó befizető államai részéről megfigyelhető törekvés, hogy ne növekedjen a közösségi költségvetés. Ezzel szemben az uniós döntéshozó szervek által kiadott dokumentumok hangsúlyozzák a területi együttműködés (ezen belül a határon átnyúló együttműködés) jelentőségének megőrzését, sőt megerősítését (Bruxinfo, 2010). Ezen tendenciák összességében a magyar-horvát határtérség vonatkozásában is a határon átnyúló együttműködés forrásaira való nagyobb ráutaltságot sejtetik a jövőre nézve.
1. ábra: a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban részt vevő megyék által elnyert támogatás az első pályázati fordulóban (2010). Forrás: http://www.hu-hr-ipa.com/uploads/editors/Statistical%20data,%20First%20CfP.pdf (2010. december 31.) A CROST II projekt célterülete vonatkozásában érdemes kihangsúlyozni, hogy a térség Európa fejletlen régiói közé tartozik. A Dél-Dunántúl (mely az EU 20. legfejletlenebb régiója) az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében egy szinten található a Pannon Horvátország régióval (melynek része a CROST II projekt célterületéből Eszék-Baranya és Verőce-Drávamente megye), a 263-264. helyen (10 600 EUR); míg Kapronca-Kőrös megyét is magában foglaló Északnyugat-Horvát-
2. ábra: a Zágráb és Kapronca illetve Verőce között tervezett gyorsforgalmi utak nyomvonala. Forrás: Hrvatske autoceste. http://www.hac. hr/?task=aut (2010. december 31.).
ország régió a 200. helyen található (18 700 EUR) (Eurostat, 2010). Ugyanakkor pozitívumként érdemes kiemelni, hogy a térség egyre aktívabb és sikeresebb a határon átnyúló együttműködési programok forrásainak felhasználásában (1. ábra), illetve folyamatban van a határ mindkét oldalán a határ menti régiók jobb elérhetőségét szolgáló gyorsforgalmi utak (A12, A13, M60) ki- illetve továbbépítése (2. ábra). A két ország területi folyamatai, a determináló közlekedési kapcsolatok, illetve a CROST II projekt keretében felvetett együttműködési javaslatok alapján a projekt célterületén a következő határon átnyúló együttműködési tengelyek határozhatók meg: • Pécs és Eszék: mint két szomszédos régióközpont, igen sokoldalú együttműködési lehetőségeket rejt (kulturális, turisztikai, logisztikai stb.), mely éppen sokoldalúságából fakadóan komoly kihívást is jelent. • Mohács és Eszék: mint folyami kikötők, számos lehetőséget hordoznak a Duna stratégia és a turisztikai együttműködés terén. Fontos mun-
57
kamegosztás kialakítása a Mohács és a horvát oldali kikötők között, melynek különösen Horvátország schengeni zónához való csatlakozását követően lesz jelentősége, amikor is megszűnik határkikötő-jellege. • Mohácsi és Siklósi kistérség valamint a horvát Baranya Pélmonostor központtal: elsősorban turisztikai és vidékfejlesztési jellegű együttműködés, építve a helyi közös kulturális örökségre, a termálvízre, borra, gasztronómiára, valamint a helyi akciócsoportok együttműködésére. • Barcs és Verőce: a két város közvetlen fizikai közelségének kihasználása (barcsi fürdő, egészségügyi együttműködés) hordoz lehetőségeket. Érdemes megemlíteni a határok eltűnését követően az ökoturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségeket: a Duna-Dráva Nemzeti Park Barcs-Drávaszentesen található bemutató központja, illetve a Horvátországhoz tartozó, de a Dráva jelenlegi medrétől északra, jelenleg csak komppal elérhető természeti oázisok (pl. Križnica) jobb turisztikai feltárására nyílhat lehetőség, azáltal hogy a terület minkét oldalról átjárhatóvá válik. Ehhez azonban szükséges, hogy megvalósuljon a régóta tervezett közös határon átnyúló bioszféra-rezervátum. • A tágan értelmezett Kaposvár–Kapronca-tengely: a két megyeszékhely város közötti testvérvárosi együttműködés szélesítése szükséges elsősorban intézményi (mindenekelőtt oktatási) területen, mely kiegészülhet gazdaságfejlesztési funkcióval, építve a két város hasonló, könnyű- és élelmiszeripari profiljára és a közvetlen vasúti kapcsolatra. Kapronca közvetlen szomszédságában a magyar oldalon fejletlen, rurális térség található, melyre a csatlakozást követően élénkítő hatást gyakorolhat a horvát oldal relatív gazdasági fejlettsége, illetve Zágráb közelsége. A fenti együttműködési vektorokat részben a meglévő közlekedési kapcsolatok determinálják. A magyar-horvát határszakasz átjárhatósága azonban nem megfelelő. Az átkelők közti átlagos távolság 62 km. A legnagyobb távolság Barcs és Drávasza-
58
bolcs között található (távolságuk magyar oldalon közúton 75, horvát oldalon 73 km). Ezen az áthatolhatatlan szakaszon mindkét oldalon igen fejletlen, agárterület található, melynek fejlődését nagymértékben elősegítené egy új főútvonal és közúti átkelő létesítése az Ormánságon keresztül Szigetvár és Szlatina között (DDRFÜ, 2007), melyre illeszkedve kialakulhat egy rurális, fenntartható tájgazdálkodási együttműködési tengely az ŐsDráva programra épülve. A térség turizmusának fellendítéséhez, a Dráva, mint Európa utolsó természetközeli állapotban lévő folyójának kihasználásához az Európai Unióhoz való csatlakozáson túl szükséges, hogy Horvátország mielőbb a Schengeni térség tagja is legyen, mely a határellenőrzés megszűnését, ezáltal a határ teljesen szabad átjárását jelenti. Erre az előkészületek Horvátországban már megkezdődtek, a belépéshez az uniós csatlakozást követően körülbelül három év szükséges (Vjesnik, 2011b). A térség turisztikai infrastruktúrájának fejlesztéséhez – a már említett határon átnyúló bioszféra-rezervátumon túl, de ahhoz kapcsolódóan – szükség lenne egy határon átnyúló Drávához kapcsolódó turisztikai desztinációmenedzsment-szervezet létrehozására, mely koordinálni tudná a határon átnyúló turisztikai infrastruktúra-fejlesztési projekteket, illetve közös promóciós tevékenységet végezne, egységes turisztikai célterületként bemutatva a térséget. Az intézményi kérdések kezelésére megfelelő eszköz lehetne a Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC – European Grouping for Territorial Cooperation) intézménye, melyet az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006. számú rendelete hozott létre. Ennek a lehetőségnek a kihasználására magyar-horvát relációban Horvátország uniós csatlakozását követően lesz lehetőség. Az EGTC egy több ország közjogi szereplői által létrehozott határon átnyúló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melyre az azt létrehozó szervezetek jogokat, feladatokat és vagyont ruházhatnak, saját munkaszervezettel és alkalmazottakkal rendelkezik.
A bemutatott célok és a kiadványban közölt projektjavaslatok megvalósítása kizárólag a térség szereplőinek együttműködésével és a bemutatott eszközök hatékony kihasználásával lehetséges, azonban a sikerhez mindenképpen szükséges a nemzeti szintű támogatás, és a határon átnyúló együttműködés forrásain túl egyéb nemzeti és nemzetközi eszközök igénybevétele. Ehhez a projekt keretében kialakított partnerség együttműködésének folytatása elengedhetetlen.
A fejezetben alkalmazott hivatkozások: Bruxinfo (2010): Véglegesítette álláspontját a kohéziós politika jövőjéről az EP szakbizottsága. Bruxinfo. Brüsszel, 2010. szeptember 30. http:// www.bruxinfo.hu/cikk/20100930-veglegesitetteallaspontjat-a-kohezios-politika-jovojerol-az-epszakbizottsaga.html (2011. január 26.). DDRFÜ (2007): A 67. sz. főút Szigetvár—országhatár közti előkészítés alatt álló szakaszának gazdasági-társadalmi hatásvizsgálata. INTERREG IIIA Szlovénia–Magyarország–Horvátország Szomszédsági Program. SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU101. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. Pécs. EC (2010a): Communication from the Commission. Europe 2020. A strategy for smart, sustainable and inclusive growth. COM(2010). Európai Bizottság. Brüsszel. EC (2010b): Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committe and the Committe of the Regions. European Union Strategy for the Danube Region. COM(2010) 715 final. Európai Bizottság. Brüsszel. Eurostat (2010): http://epp.eurostat.ec.europa. eu/cache/ITY_PUBLIC/RY_CH04_2010/EN/RY_ CH04_2010-EN.XLS (2010. december 12.) Vjesnik (2011a): Izvješće o Hrvatskoj: Swoboda ublažio ocjenu o raširenosti korupcije u Hrvatskoj. http://www.vjesnik.hr/html/2011/01/25/ Clanak.asp?r=unu&c=1 (2011. január 26.). Vjesnik (2011b): 6000 policajaca spremno za Schengen. http://www.vjesnik.hr/html/2011/01/24/ Clanak.asp?r=tem&c=1 (2011. január 26.).0
59
Felelős kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Szerkesztette: Pámer Zoltán ISBN 978-963-89228-0-9 A tanulmányok elkészítésében a következő szervezetek munkatársai működtek közre: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat, PORA Drávamente és Hegyvidék Fejesztési Ügynökség, Szent Rókus Verőce-Drávamente Megyei Közegészségügyi Hivatal, Szlavónia-Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség, VIDRA Verőce-Drávamente Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség. Pécs, 2011
60
Agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije
