ÓKORI RÓMAI MŰVÉSZET

ÓKORI RÓMAI MŰVÉSZET

 

 

 

 

 

 

 

Forum Romanum

 

1. Jupiter temploma 2. Juno temploma 3. Staatsarchiv 4. Saturnus temploma 5. Vespasianus temploma 6. Templum Concordiae 7. Kerker 8. Városháza 9. Rednertribune 10­11. piac­és vásárcsarnok=           Bazilika 12. Castor és Pollux temploma 13. Vesta­szüzek temploma 14. Caesar temploma 15. egykori királyi palota 16. Caesar foruma 17. Kaiserforen

 

 

 

 

Dongaboltozat                                Római keresztboltozat  

 

 

Constantinus diadalíve, Róma

 

 

 

Pont­du­Gard, Nimes, Dél­Franciaország

 

Pantheon, Róma

 

 

 

 

Veszta­szüzek temploma, Róma

 

 

 

Traianus oszlopa

 

 

 

 

 

 

 

 

Marcus Aurelius lovasszobra, Róma – viaszveszejtéses bronzöntés

Augustus szobra  

 

 

 

 

 

 

 

Cicero szobra

PANNÓNIA provincia

 

 

 

  A Herkules­villa mozaikja, Aquincum

 

Mithras­szentély, Aquincum

 

 

 

Összefoglalás – ókori római művészet, Kr.e. 6. sz. – Kr. u. 5. sz. latin népcsoport – Tiberis menti 7 dombon – Róma, Kr. e. 753 királyság kora, Kr. e. 510­ig köztársaság kora (Kr. e. 510 ­ K. e. 31­ig) császárság kora (Kr. e. 31 – Kr. u. 476) – ebben az időben zajlott a  kereszténység elterjedése és üldözése 313 szabad vallásgyakorlás, Constantinus császár a birodalom fővárosát Bizáncba helyezte át (Konstantinápoly) 476 a Nyugat­Római Birodalom bukása a római kultúrára 2 nép volt nagy hatással: az etruszkok (tőlük a  boltívkészítés technikáját vették át) és a hellének (a templomaik külső  formáját vették át, a római isteneket azonosították a görög istenekkel, a  görög mitológiát hazai isteneikre is alkalmazták) Rómában a vallás szorosan összefonódott az állami élettel – a császárok  istenként való tisztelete  

 

ÉPÍTÉSZET építészeti újítás: boltív – kődarabokból kialakított félkörív (pilléren vagy támfalon,  legmagasabb pontja a zárókő) – a boltívvel nagyobb távolságokat tudtak áthidalni – hidak,  vízvezetékek, csarnokok, pl. Pont­du­Gard, Dél­Fr. o., Nimes (híd és vízvezeték egyben) Városi középületek: fórumok (közterek), cirkuszok, színházak, fürdők, paloták, levéltárak,  vízvezetékek, díszkutak, utak, bazilikák (vásárcsarnokok), diadaloszlopok és diadalívek (a  császár hatalmát hirdették) Forum Romanum: Róma központja, nyilvános hely a városokban vásár, gyülekezés,  törvénykezés céljára – Rómában 18 ilyen forum létezett épületei: levéltár, szenátus épülete, Juno temploma, Vesta szüzek temploma, bazilika bazilika: bírósági tárgyalások színhelye, vásárcsarnok a császárság korában itt állt a diadalív Constantinus császár diadalíve – három boltozatos nyílás, a domborműveken a hadjárat  dicsőséges jelenetei, a győztes hadvezér harci szekerével alatta ment át (később, a  klasszicizmus korában Napóleon is építtetett magának diadalívet Párizsban, l'Arc de  Triomphe – a római császárokhoz hasonlóan neki is birodalomépítő tervei voltak)  

 

Traianus oszlopa – 38 méter magas, az oszlop törzsét a császár két daciai hadjáratát  ábrázoló, kb. 200 méter hosszú, spirálisan felfutó domborműszalag díszíti 22 csigavonallal,  huszonhárom márványtömbből rakták össze, az oszlop tetején Traianus szobra – cél:  reprezentálás Pantheon (Kr. u. 120 körül) – „az összes istenek temploma”, a templom építését Agrippa  kezdte el, majd Hadrianus császár fejezte be görög stílusú előcsarnok – egyetlen kőből faragott korinthoszi oszlopokkal, tympanonnal utána kör alaprajzú, centrális tér következik, melyet egy 43,5 méter átmérőjű kupola fed le –  máig a legnagyobb vasbetonszerkezet nélkül épült kupola – a kupolát 6­7 méter vastag fal  tartja (kupoladob) a kupolát belülről kazetták díszítik, tympanonnal lezárt fülkékben az istenek szobrai  sorakoznak – a kupola tetején 9 méter átmérőjű nyílás (opeion) – itt jön be a fény

Colosseum (Kr. e. 80) – amfiteátrum –cirkuszi játékok színtere volt ­ nevét a közelében  elhelyezett hatalmas Néró­szoborról, a kolosszusról kapta állatviadalok, gladiátorjátékok, „tengeri csaták” színtere volt  A nézőtér  50 ezer ember befogadására volt alkalmas colosseum­motívum: kétoldalt féloszlopokkal keretezett pilléres­boltíves szerkezet 4 szintes épület – árkádos nyílások, amelyeket dór, ión, korinthoszi oszlopok díszítenek a boltívekben egykor szobrok álltak     nyáron vászontetővel védekeztek a tűző nap ellen

SZOBRÁSZAT Kr. e. 3­4. század – ekkor kezdtek el az államférfiaknak szobrot emelni, majd a győztes  hadvezéreknek is portrészobrászat: egy régi szokás hozta létre, mely szerint az emberek elhunyt  rokonaikról arcmásokat készítettek és ezeket nagy becsben tartották – követelmény volt  a minél élethűbb mintázás jellemzők: szépítés, idealizálás nélküli ábrázolás, az arcvonások pontos visszaadása, az  emberi tulajdonságok, az egyéniség élethű ábrázolása, erő, nemes öntudat – realisztikus  ábrázolás – pl. Julius Caesar portrészobra, Cicero szobra Marcus Aurelius lovasszobra – az egyetlen fent marad római kori lovasszobor (azt  hitték, hogy Constantinus császárt ábrázolja, ezért nem döntötték le) Rómában, a Capitolium téren látható méltóságteljes, emberséges arcvonások – a ló és lovasa egységben van viaszveszejtéses bronzöntéssel készült A reneszánsz korában Donatello és Verrochio (Gattamelata és Colleoni lovasszobra) is  követendő mintának tekintette ezt a szobrot

 

 

RÓMAI LAKÓHÁZAK – FESTÉSZET Pompeii, Herculaneum – Kr. u. 79­ben a Vezúv kitörése elpusztította a térséget A 18. században kezdték el feltárni a városokat ­ a régészeti felfedezés nagy hatással volt  a klasszicizmus művészetére a római lakóház: az utca felé zárt épület részei: 1. előcsarnok, 2. átrium – csarnokszerű, középen, felül nyitott belső tér, itt volt a  családi tűzhely, középen egy medencében az esővizet gyűjtötték, 3. középen, felül nyitott,   oszlopokkal körülvett udvar – perystilium, 4. az átriumból és a perystiliumból nyíltak a  lakóterek az épületeket mozaikokkal, freskókkal díszítették –magas szinten kivitelezett, gazdagon  részletezett témák – emberi alakok, növények, állatok, épületek Mozaikművészet: főként mitológiai témák, Europé elrablása, Nagy Sándor Freskók:  a freskókra jellemző a bíborvörös szín – ezt a színt úgy érték el, hogy bíborcsiga  váladékához krétaport kevertek, és ezzel festettek a freskókra jellemző volt, hogy építészeti tereket, elképzelt szobákat, ajtókat ábrázoltak –  illuzionisztikus térélmény – a térbeliség látszatát takarással, árnyékok jelölésével,  rövidüléssel (!) és egyre halványabb színek alkalmazásával érték el ­ pl. Boscoreale­i villa  freskói pl. Vettiusok háza, Faun háza, Misztérium­villa, Boscoreale­i villa    

POMPEII, HERCULANEUM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Atrium Perystilium  

 

 

Átrium

 

 

 

 

Vettiusok háza – perystilium

 

 

 

 

 

 

 

Boscoreale­i villa egyik szobája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Faun háza

 

 

 

 

 

Misztérium­villa – a dionüszoszi misztériumokba történő beavatási jelenetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Villa Livia Prima Porta