OGYK - HÍRLEVÉL 14. szám http://www.ogyk.hu
Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele
2009. május
Tartalom
AKTUÁLIS A Nagy KUL-TÚRA pályázata 125 éves az első magyarországi szerzői jogi törvény KÖNYVAJÁNLÓ Cikkek, tanulmányok, könyvek a szerzői jogról
ÚJ ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSAINK 500.000 cikk, tanulmány és könyv
GYŰJTEMÉNYEINK A Ghyczy-gyűjtemény
HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Európai választások – 2009 KÖNYVAJÁNLÓ Válogatás az európai választásokról szóló dokumentumokból
MINDENNAPJAINK Folytatódnak a felújítási munkák a Könyvtárban – részleges nyitva tartás
AKTUÁLIS A NAGY KUL-TÚRA PÁLYÁZATA: WERBŐCZY HÁRMASKÖNYVÉTŐL AZ EIROMÁNYOKIG Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz Túrák sikerét felismerve, 2009-ben kibővített tartalommal folytatja a diákcsoportok országos utaztatási programját, amely tavaly 36 ezer diák részvételével, és 80 muzeális intézmény aktív közreműködésével valósult meg. 2009-et a Magyar Turizmus Zrt. a „Kulturális Turizmus Évének” nyilvánította, s ehhez kapcsolódva hirdetett pályázatot áprilisban a minisztérium. A közgyűjtemények olyan komplex programcsoportok kidolgozásával jelentkezhettek, amelyeket az intézmények a Nagy KUL-TÚRA felhívásra pályázó iskolai csoportok résztvevőinek felkínálhatnak. A diákcsoportok számára a pályázat egy kiválasztott múzeum, könyvtár vagy levéltár, illetve közös program esetében több intézmény megtekintését, ott a (múzeum)pedagógiai programon való részvételt és a diákoknak biztosított (múzeumpedagógiai) kiadványok árát, valamint az utazási költséget finanszírozza a kiíró. Az Országgyűlési Könyvtár Werbőczy Hármaskönyvétől az e-irományokig címmel adta be pályázatát a felhívásra, s azt az Oktatási és Kulturális Minisztérium elfogadta. Ennek értelmében szeptember 21-étől minden hétfőn lehetőséget biztosít a könyvtár arra, hogy azok a 17-
18 éves középiskolás diákok, akiket érdekel a parlamentarizmus és a törvényhozás, részletes és színes képet kaphassanak nemcsak a Parlament jelenkori, hanem hajdanvolt működéséről, hiszen gyűjteményünk értékét épp az a hazánkban egyedülálló dokumentum-együttes adja, amelynek révén a magyar törvénykezés, törvényhozás végig kísérhető a kezdetektől napjainkig, a muzeális nyomtatványoktól a legkorszerűbb, elektronikus adatbázisokig. Az Országgyűlési Könyvtár műemléki szempontból is kiemelkedő helyet foglal el a hazai közgyűjtemények között. Steindl Imre a Parlament épületének megtervezésekor is már különös figyelmet fordított az abban elhelyezendő könyvtár kialakítására. Ki tudja, hogy nagyolvasónk az épület közepén helyezkedik el, ablakai a Dunára néznek? Ki tudja, hogy a Parlament kupolájának egyik szintjét megtöltik azok az értékes könyvek, amelyek évszázadok óta őrzik az ország működését meghatározó törvényeket, s a hozzájuk kapcsolódó szakkönyveket? Az Országgyűlési Könyvtár a programhoz kapcsolódva tehát egyrészt történeti gyűjteményével, másrészt magával az épülettel, az abban elhelyezkedő könyvtárral szeretné megismertetni a középiskolás fiatalokat. Elsősorban Magyarország hátrányos helyzetű régióiban található középiskolák diákjai számára szeretnénk megvalósítani azt a programot, amelynek révén a fiatalok a kulturális és turisztikai kincsek
megismerésén túl a hazai, a demokrácián nyugvó parlamentarizmus szelleméhez is közelebb kerülhetnek. A programra jelentkező húszfős, középiskolai csoportok útiköltségét, a foglalkozáshoz szükséges anyagok megvásárlását az Oktatási és Kulturális Minisztérium biztosítja. Éppen ezért a programra nem közvetlenül a könyvtárral, hanem a Nagy KUL-TÚRA programirodával kell felvenni a kapcsolatot a www.museum.hu honlapon keresztül.
125
ÉVES
AZ
ELSŐ
MAGYARORSZÁGI
SZERZŐI JOGI TÖRVÉNY 125 éve, 1884-ben lépett életbe Magyarországon a szerzői jogot első ízben szabályozó törvény. A szellemi tulajdon jogi kereteinek lefektetésére tett próbálkozások azonban lényegesen nagyobb múltra tekintenek vissza. Az első jelentős lépés 1584-ben történt, amikor a Corpus Juris királyi privilégiummal jelent meg Nagyszombatban. A könyvnyomtatás fellendülésével jelentősen nőtt a jogosulatlan utánnyomások miatti vitás ügyek száma. Ezt a helyzetet igyekezett orvosolni az 1793ban kelt 12157. sz. királyi rendelet, amely a pénzbüntetéssel és kártérítési kötelezettséggel sújtotta a szabályok megszegőit. Az első magyar szerzőjogi törvényjavaslat a reformkor szülötte: 1843-ban a Kisfaludy Társaság készített egy tervezetet, melyet SZEMERE BERTALAN öntött végleges formába az 1837. évi porosz törvényjavaslathoz igazodva. Ezt az 1844. évi országgyűlés elfogadta, a király azonban nem szentesítette, így nem emelkedett törvényerőre. A visszautasítás oka az akkor készülő új osztrák pátens volt, amelyet 1846-ban hirdettek ki az örökös tartományokban. Ennek figyelembe vételével készült Magyarország részére az ún. Jászay-féle törvényjavaslat, amelyet az 1848-as forradalmi események következtében nem tűzött napirendjére az országgyűlés. A szabadságharc bukását követően 1853-ban az 1846-os osztrák császári pátenst léptették életbe Magyarországon, amely 1861-ig volt érvényben. Ezután, az irányadó törvényi rendelkezések kialakításáig az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok „gyűjteménye” egyetlen, meglehetősen szűkszavú rendelkezése jelentette a szerzői jog szabályzását. 1867-ban a Kisfaludy Társaság, 1874-ben pedig a Magyar Írók és Művészek Társasága szorgalmazta, hogy fogadják el az általuk benyújtott szerzőjogi törvénytervezetet. Az első igazi szerzői jogi rendelkezéseket a kereskedelmi törvényben (1875 : XXXVII. t.-c.) fektette le a magyar törvényhozás. Néhány év múlva a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve törvénytervezetet készített ARANY LÁSZLÓ 1876. évi előmunkálatait és a vonatkozó német birodalmi törvényeket figyelembe véve az irodalmi, művészeti és fényképészeti szerzői jogokról. Ennek végső
szövege képezi az 1884. évi XVI. törvénycikket. Eszerint a szerzőt a gépi sokszorosítás, közzététel és terjesztés, valamint rövidebb időre a fordítás és színpadi műveknél a nyilvános előadás kizárólagos joga illeti meg. Az elévülés a szerző halála után 50 évvel áll be. Az 1886-ban létrejött Berni Unióhoz, mely az egyezményhez csatlakozó államok szerzőit kölcsönös védelemben részesíti, hazánk csak 1921ben csatlakozott, a közbülső évtizedekben az egyes államokkal külön szerződésekben biztosította a szellemi javak kölcsönös védelmét. Az első törvényi szabályozás a XX. század elejére már elavult, így szükségessé vált új szerzői jogi törvény létrehozása, amit végül a Berni Unióhoz való csatlakozás tett halaszthatatlanná. Az 1921. évi LIV. törvénycikk részletesebben tárgyalja a jogátruházás lehetőségeit, kitér a jövőben alkotandó művekre, és külön fejezetben tárgyalja a mozgóképes alkotásokra vonatkozó szabályozást. Az 1921. évi szerzői jogi törvény egészen 1969-ig volt hatályban. A közbeeső időszakban, különböző módosító rendeletek igyekeztek a szabályzást a megváltozott viszonyokhoz igazítani. Ezek többek közt a színházi előadások televíziós, ill. rádiós közvetítését, a megfilmesítési szerződéseket és kiadói szerződéseket szabályozták. Az 1969. évi III. törvény sok tekintetben hasonló volt a hatályos 1999. évi LXXVI. szerzői jogi törvényhez. A következő évtizedek módosító rendelkezései elsősorban a technikai fejlődéssel igyekeztek lépést tartani, az informatikai eszközök és az újabb és újabb adathordozó eszközök kapcsán felmerült új helyzetre adtak választ. A jelenleg hatályos 1999. évi szerzői jogi törvény a kor követelményeinek megfelelően, az Európai Unió normáit szem előtt tartva, az addigi – meglehetősen szétszórt – szabályozást egységes kódexbe foglalva, új alapokra fektette a szerzői jogot.
KÖNYVAJÁNLÓ CIKKEK, TANULMÁNYOK, KÖNYVEK A SZERZŐI JOGRÓL: AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR LEGÚJABB BESZERZÉSEI Cserba Veronika: Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről, 2007 / [szerk. Penyigey Krisztina, Kiss Marietta] ; [közread. a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács]. [Budapest] : Magyar Szabadalmi Hivatal, [2008]. 238 p. OGYK jelzet: 806.961 Szjt. Nagykommentár [[elektronikus dokumentum]] : Jogtár kiegészítés CD lemezen / szerk. Gyertyánfy Péter. - Szöveges adatbázis. - Budapest : CompLex, 2008. OGYK jelzet: CD/299 Molnár István: Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer /. - Kecskemét : InnovAID, 2008. - 223 p. OGYK jelzet: 811.690
Bobrovszky Jenő: Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban. Áttekintés a közkincs és a szellemi magántulajdon egyes összefüggéseiről az Internet tükrében. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. 2008, 7-97 p. OGYK jelzet: 806.285
OGYK jelzet: A4/6393
Boytha György: A szerzői jogok átruházására irányadó jog meghatározásának és alkalmazásának kérdései. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. 2008, 101-138 p. OGYK jelzet: 806.285
Czychowski, Christian - Nordemann, Jan Bernd: Die Entwicklung der Gesetzgebung und Rechtsprechung zum Urheberrecht in den Jahren 2006 und 2007 [A szerzői jogi törvényalkotás és joggyakorlat fejlődése 2006-2007-ben] Folyóiratcím: Neue Juristische Wochenschrift, 2008. vol. 61. no. 22, 1571-1579 p. OGYK jelzet: A4/7301
Dudás Ágnes: Szerződésszövevény, avagy a licencekkel kapcsolatos joggyakorlat aktuális kérdései Folyóiratcím: Infokommunikáció és Jog, 2009. vol. 6. no. 1, 23-27 p. OGYK jelzet: A4/11.099 Gyenge Anikó: Elárvult jog nevelőszülőt keres. [Szerzői jogvédelem alatt álló nem ismert vagy nem elérhető szerzők művei] Folyóiratcím: Magyar Jog, 2009. vol. 56. no. 3, 160172 p. OGYK jelzet: A4/3308 Holch Gábor: Önvédelem Folyóiratcím: HVG, 2009. 03. hó, 28. nap. 13, p. 8182. Tartalom: Kína: a szellemi tulajdon védelmének ügye OGYK jelzet: A4/9343 Nagy Zoltán András: A szerzői jog számítógépes környezetben. Új szemlélet a nemzetközi jogban, régi válaszok a hazai jogban Folyóiratcím: Magyar Jog, 2007. no. 8, p. 469-475. OGYK jelzet: A4/10618 Nehéz-Posony István: A virtuális világ és a valós jog Folyóiratcím: Élet és Irodalom, 2008. 01. hó, 25. nap. no. 4, p. 5, 12. Tartalom: az internet jogi szabályozásának problémái, személyiségi jog és sajtójog, szerzői jogok, elektronikus aláírás, elektronikus kereskedelem, büntetőjogi védelem, domain-nevek, tanulmány OGYK jelzet: A4/5202 Intellectual property and international trade : the TRIPS agreement / eds. Carlos M. Correa, Abdulgawi A. Yusuf. - 2. ed.. - Alphen aan den Rijn : Kluwer Law International, cop. 2008. - XXVII, 499 p. OGYK jelzet: 806.723 Concise European patent law / ed. by Richard Hacon, Jochen Pagenberg. - 2. ed. - Alphen aan den Rijn : Kluwer Law International, cop. 2008. - XI, 657 p. OGYK jelzet: 811.371 EU KK XI Adler, Amy M.: Against moral rights [A személyhez fűződő jogok ellen] Folyóiratcím: California Law Review, 2009. vol. 97. no. 1, 263-300 p.
Bisges, Marcel: Das Selbstplagiat im Urheberrecht [Önplagizálás a szerzői jogban] Folyóiratcím: Archiv für Urheber- und Medienrecht, 2008. vol. 3, 643-699 p. OGYK jelzet: A4/6699
Darnton, Robert: La bibliotheque universelle, de Voltaire á Google [Az egyetemes könyvtár Voltairetől Google-ig] Folyóiratcím: Le Monde Diplomatique, 2009, Évf.: 56, No. 660, p. 1, 24-25. Tartalom: Az Internet szerepe a kultúra terjesztésében és egyetemessé válásában * Google és a szerzői jog (az irodalmi és tudományos művek internetes közzétételének vitás kérdései) * A társadalmi igények és gazdasági érdekek ellentmondásának szerepe OGYK jelzet: A4/8772 Majoros, Thomas: Der Arbeitnehmer als Urheber [A munkavállaló, mint szerző] Folyóiratcím: Das Recht der Arbeit, 2009. vol. 59. no. 2, 161-163 p. OGYK jelzet: A4/6610 Nihoul, Paul: The limitation of intellectual property in the name of competition [A szellemi alkotások jogának korlátozása a verseny nevében] Folyóiratcím: Fordham International Law Journal, 2009. vol. 32. no. 2, 489-524 p. OGYK jelzet: A4/16.046 Rigamonti, Cyrill P: Der Handel mit Gebrauchtsoftware nach schweizerischem Urheberrecht [A használt szoftverrel való kereskedelem a svájci jog szerint] Folyóiratcím: Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht. Internationaler Teil, 2009. vol. 58. no. 1, 14-26 p. OGYK jelzet: A4/6697/a Wiebe, Andreas: The principle of exhaustion in European copyright law and the distinction between digital goods and digital services [
Föderáció Polgári Törvénykönyve 4. rész. A 230-FZ számú 2006 december 18-i föderációs törvény. [A jogszabály szövege]] Folyóiratcím: Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht. Internationaler Teil, 2009. vol. 58. no. 4, 305-315 p. OGYK jelzet: A4/6697/a A szerzői jogról szóló részt összeállította: Türke Gábor
ÚJ ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSAINK 500.000 CIKK, TANULMÁNY ÉS KÖNYV BIBLIOGRÁFIAI ADATA VÁLT HOZZÁFÉRHETŐVÉ AZ INTERNETEN Internetes szolgáltatásainak bővítéseként az Országgyűlési Könyvtár öt sajtó és szakirodalmi adatbázisának egy-egy részletét tette hozzáférhetővé. A most közzétett, 2000-2005 közötti időszak közel 500.000 cikk, tanulmány és könyv bibliográfiai adatait és rövid tartalmi feltárását tartalmazza, könnyen visszakereshető formában. Az öt adatbázis az alábbi témákat dolgozza fel: a Magyarországon megjelent jogi szakirodalmat magyar és idegen nyelven egyaránt (Magyar jogi adatbázis); külföldi szakfolyóiratok jogi tárgyú válogatott cikkeit, tanulmányait (Külföldi jogi adatbázis) külföldi napi és hetilapok magyar vonatkozású, valamint a kelet-középeurópai régió országairól szóló válogatott cikkeit, elemző tanulmányait (HUNDOK); politikai, gazdasági és kulturális tartalmú válogatott cikkeket, tanulmányokat, mintegy 130 féle hazai napilapból, hetilapból, folyóiratból (PRESSDOK); nemzetközi politikai, gazdasági kérdésekkel foglalkozó több mint 100 külföldi folyóirat tanulmányait (VPI). Az adatbázisokban feldolgozott szakirodalom az Országgyűlési Könyvtárban teljes körűen hozzáférhető. A beiratkozott olvasók a könyvtárban kihelyezett számítógépeken teljes adatbázisokat korlátlanul használhatják. Az adatbázisokról bővebb ismertetést az Országgyűlési Könyvtár honlapján olvashat, innen indíthatja a keresést is.
GYŰJTEMÉNYEINK A GHYCZY-GYŰJTEMÉNY Ez a gyűjtemény GHYCZY Ignác (1799-1870), István és József főherceg magyarországi kormányzója, volt országgyűlési képviselő hagyatéka, amelyet
örökösei ajándékoztak 1872-ben a még csak néhány éve működő Képviselőházi Könyvtárnak. Már akkoriban megállapították, hogy a közepes nagyságú nemesi családi könyvtár, amelyet két nemzedéken át gondosan fejlesztettek, főként a XVIII. és a XIX. században kiadott politikai, jogi, államtudományi, történeti, földrajzi, gazdasági, teológiai, hadtudományi, irodalomtudományi és szépirodalmi műveket tartalmaz. A képviselőház könyvtári bizottságának 1873. június 30-i jelentése szerint a gyűjtemény „gazdag, kivált a hazai történet és politikát illető könyvekben" korszerű gazdasági, mezőgazdaság művekben, valamint „az 1830. és 1848. közti időszakra terjedő bel- és külföldi hírlapgyűjtemény” is igen fontos. A 14 500 kötetes magánkönyvtár 92 ládában érkezett a súlyos helyiség-problémával küzdő képviselőházba, ahol emiatt csak részben tudták használatba venni. 1873-ban 2021 művet dolgoztak fel, de a hagyaték egészét helyszűke miatt nem tudták állományba venni, egy részét pedig a gyűjtőkörtől idegennek minősítették. A gyűjtemény jelentős részének sorsáról hosszas vita zajlott a képviselőházban, és annak ellenére, hogy 1878-ban a GHYCZY-hagyaték egységének megőrzése, a gyűjtemény könyvtári megtartása mellett határoztak, 1886-tól kezdődően megindult az értékes hungarika-anyagban, régiségekben gazdag gyűjtemény szétosztása. A képviselőház – a tulajdonjog fenntartása mellett – 1886. június 25-i határozatával átadta a gyűjtemény mezőgazdasági szakirodalmi részét az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (a továbbiakban: OMGE), szám szerint 780 művet, 1356 kötetben. A 90-es években az egyedülálló gyűjtemény tovább aprózódott: a könyvtári bizottság javaslatára a Ház 1894. január 16-án a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete Könyvtárának 207, 1895. július 30-án a Nógrád megyei Múzeum Társulatnak 3536 és 1895. szeptember 30-án a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak 734 kötetet engedett át azzal a feltétellel, hogy a képviselőház esetleges kívánságára azokat bármikor visszaszolgáltatják. A GHYCZY-könyvtárból 1907ben történt az utolsó adományozás: az 1840-es évekből származó, Petőfi munkásságát tükröző szépirodalmi folyóiratokat a Petőfi-ház kapta meg ajándékba. A rendkívül értékes XIX. századi magángyűjtemény, amely muzeális értékű könyvekben és folyóiratokban is igen gazdag volt, így részeire szakadt: csaknem 6000 kötet öt különböző intézményhez szóródott szét. Körülbelül 8500 kötet maradt a Képviselőházi Könyvtárban. Több évtizedes csend után a GHYCZY-gyűjtemény kérdése 1928-ban került ismét napirendre. NAGY Miklós könyvtárigazgató a könyvtári bizottság 1928. május 24-i ülésén beszámolt arról, hogy kutatómunkája során áttanulmányozta a GHYCZYgyűjteményre vonatkozó írásokat és megállapította, hogy a „két generáción át nagy hozzáértéssel és áldozattal összegyűjtött [...] könyvtár művelődéstörténeti szempontból is rendkívül értékes” anyaga sajnálatos módon szétszóródott, de ezekre a képviselőház tulajdonjoga változatlanul
érvényes, hiszen „a jogfenntartás jeléül az átvevő intézmények köteleztettek arra, hogy minden egyes kötetbe GHYCZY Ignác könyvtára és a Képviselőház könyvtára körirattal ellátott bélyegzőket nyomassák”. NAGY Miklós szerint „első teendő volna a nevezett intézmények értesítése arról, hogy a Ház a tulajdonjogot velük szemben továbbra is fenntartja”. Az elnöki megdöbbenés után PEKÁR Gyula, az albizottság elnöke, szorgalmazta, hogy a bizottság „vigye az ügyet a Ház elé és annak hozzájárulása után szólítsa fel az illető intézményeket a könyvek visszaszolgáltatására”. A bizottság ezt el is határozta, sőt – NAGY Miklós javaslatára – kimondta, hogy a könyvtárban levő és a visszaszerzett GHYCZY-könyvtár anyagát „önálló gyűjteményként kívánja kezeltetni”. A képviselőház nem sokkal később, 1928. július 12-én megadta a kívánt felhatalmazást a könyvtári bizottságnak. Ezt követően ZSITVAY Tibor házelnök írásban szólította fel az intézmények vezetőit a GHYCZYkönyvek visszaadására, melyre csak a Magyar Természettudományi Társulat reagált szolgálatkészen, megígérve a könyvek gyors eljuttatását. Az OMGE („a kötetek összegyűjtése folyamatban van") válasza mellett a Nógrád megyei Múzeum Társulat azt kérte, hogy „a könyveket hosszabb időre őrizetükben hagyja a Ház", az Országos Tisztviselő Egyesülettől viszont „semmiféle válasz nem érkezett”. A bizottság ekkor határozatot hozott az OMGE és az Országos Tisztviselő Egyesület megsürgetésére, a Nógrád megyei Múzeum Társulat kérését pedig elutasította, de – jóindulatát bizonyítván – a visszaszolgáltatási határidőt fél évvel meghosszabbította. Meg kell jegyezni, hogy a GHYCZY-hagyatékból a Petőfiháznak 1907-ben átadott, 1840-es évekből származó újság- és folyóiratanyag visszaszerzése – amelynek átadásához annak idején a Ház plenáris ülésének hozzájárulását nem kérték ki – szóba sem került, így azok nem is érkeztek vissza a gyűjteménybe. Három intézmény még 1929-ben visszaküldte a GHYCZY-bélyegzővel ellátott műveket „a kommunizmus alatt elveszett könyvek kivételével", a Nógrád megyei Múzeumnak a Ház elnöke pedig 1930. március 31-ig haladékot adott. 1930-ban ez utóbbi intézmény is eleget tett kötelezettségének, így NAGY Miklós igazgató a soron következő könyvtári bizottsági ülésen számszerűen is beszámolhatott a könyvek visszaérkezéséről. A nagy értékű gyűjtemény további sorsának alakulásában 1945 után jelentős változás nem következett be. Az 5378 kötetes különgyűjteményt megszüntették, mert a hely a zárolt fasiszta művek tárolásához kellett, a GHYCZY-könyveket különböző helyekre rakták. Feldolgozásukra a 40-es évek második felében sem került sor, ez a tétel csak a tervekben és az elmaradt munkák listáján szerepelt. Végül a nyilvánossá válás és az 1953-as átalakítások után két évre (1954-1955) elosztva sikerült ezt is elvégezni. A kötetek számának kibogozására azóta sem vállalkozott senki. A művek jelentős részét egy helyen tárolják, míg a különösen értékes, muzeális köteteket külön szekrényben és
szobában helyezték el. A könyvtár ügyelt arra, hogy a GHYCZY-bélyegzőkkel ellátott kötetekből ne selejtezzen, és ne ajándékozzon el műveket akkor sem, ha a gyűjtőkörtől idegenek. Ezt az állományrészt kölcsönzési tilalmakkal azóta is védi. (Részlet Jónás Károly – Veredy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története, 1870–1995 című könyvből)
HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓRÓL EURÓPAI VÁLASZTÁSOK – 2009 2009. június 4-7. között választják az európai parlamenti képviselőket az egész unióban. A több mint 375 millió uniós választópolgár 736 EPképviselői hely sorsáról dönthet a következő öt évre. A magyar köztársasági elnök 2009. március 26ai döntésének megfelelően – ahogy a legtöbb európai országban –, Magyarországon is vasárnap, tehát június 7-én lesz a választás. Hazánk 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező testületbe. Az Európai Parlament az uniós polgárok EU-szintű képviseleti szerve. Ez az egyetlen közvetlenül választott európai intézmény, egyúttal – 1979 óta, vagyis éppen 30 éve – a világon az egyetlen közvetlenül, általános választójog alapján választott nemzetközi parlament. Korábban, 1958 és 1979 között az EP-képviselőket a közösséghez tartozó országok kormányai delegálták. Az európai integráció kezdetei óta folyamatosan nőtt a tagállamok (hatról 27-re), a hivatalos nyelvek (négyről 23-ra) és az EP-képviselők (142-ről 785-re) száma, és – ezzel párhuzamosan – az Európai Parlament jogkörei is jelentősen kibővültek. Az eredetileg csupán konzultatív szerepkört betöltő intézmény mára az EU hatáskörébe tartozó ügyek túlnyomó részében társjogalkotóként, a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal egyenrangú, megkerülhetetlen testületté vált. Az Európai Parlamentben a képviselők nem küldő országuk szerint, hanem mindenekelőtt politikai frakciójukban (képviselőcsoportjukban) vesznek részt a munkában. (Az egyes frakciókon belül az azonos országból érkező képviselők csoportját delegációnak hívják. Így van például francia néppárti delegáció, lengyel szocialista delegáció, stb.) 2009 elején a következő képviselőcsoportok működtek az Európai Parlamentben: Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja (EPP-ED, 288 képviselő) Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PES, 217 képviselő) A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja (Zöldek/EFA, 44 képviselő)
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport (ALDE, 100 képviselő) A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja (UEN, 43 képviselő) Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja (EUL/NGL, 41 képviselő) Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport (IND/DEM, 22 képviselő) Független képviselők (30)
Az összeállítás forrása az Európai Parlament magyar nyelvű honlapja: http://www.europarl.europa.eu/elections2009/def ault.htm?language=hu, melyet ajánlunk olvasóink figyelmébe.
„MINDENKI
SZAVAZZON
VÁLASZTÁSON!”
–
AZ
EP-
ÜZENTE BÚCSÚZÓUL
PÖTTERING Hans-Gert Pöttering, az EP leköszönő elnöke búcsúbeszédében összegezte az EP elmúlt két és fél évben végzett munkáját. Az elnök külön kiemelte az EU további sikeres bővítését, a klímaváltozás elleni fellépést, valamint a testület intézményi reformját. Felszólított továbbá a közel-keleti megbékélés támogatásának folytatására, és arra buzdította az uniós polgárokat, szavazzanak minél nagyobb számban a júniusban esedékes EP-választáson. Hans-Gert Pöttering, az EP leköszönő elnöke május 6-án, szerdán 12.30-kor Strasbourgban elmondott búcsúbeszédében azt mondta, hogy az EU erősödött, sokszínűbbé és kulturálisan is gazdagabbá vált a bővítéssel, amelyet egyértelmű sikernek minősített. Az Európai Parlament elmúlt két és fél évben végzett munkájáról szólva az elnök külön kiemelte a klímaváltozás elleni fellépést, az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó egységes bejegyzési, értékelési és engedélyeztetési rendszeréről, azaz a REACH-ről szóló rendelet elfogadását, valamint a lisszaboni szerződés kapcsán végzett parlamenti munkát. A német kereszténydemokrata politikus szólt még a testület belső intézményi reformjáról, amelynek keretében, többek között, rendelkeztek a képviselők és asszisztenseik státuszáról, amit „az átláthatósághoz és a nyíltsághoz való jelentős hozzájárulásként” értékelt. Az Európai Parlament intézményi reformja következtében a testület megerősödött, hatékonyabban tud együttműködni a nemzeti és a harmadik országbeli parlamentekkel, valamint jobban tudja érvényesíteni befolyását a csúcstalálkozókon – mondta.
KÖNYVAJÁNLÓ VÁLOGATÁS AZ EURÓPAI
VÁLASZTÁSOK-
RÓL SZÓLÓ DOKUMENTUMOKBÓL Encyclopaedia of European elections / ed. by Yves Déloye and Michael Bruter. - Basingstoke ; New York, N.Y. : Palgrave Macmillan, 2007. - XXIX, 517 p. OGY: 806.128 EU KK I European Parliament elections 2004 in the ten new EU member states : towards the future European party system / Rudolf Hrbek (ed.). - Baden-Baden : Nomos, 2005. - 276 p. : ill., graf. ; 23 cm OGY: 591.400 EU KK I The 2004 elections to the European Parliament / ed. by Juliet Lodge. - Basingstoke ; New York, N.Y. : Palgrave Macmillan, 2005. - XXI, 307 p. OGY: 590.716 EU KK I The European Union and e-voting : addressing the European Parliament's internet voting challenge / ed. by Alexander H. Trechsel and Fernando Mendez ; [contr. Andreas Auer et al.]. - London ; New York, N.Y. : Routledge, 2005. - XIV, 242 p. : ill. ; 24 cm. (Routledge advances in European politics ) OGY: 595.299 EU KK I Codex electoral : pour les élections parlementaires européennes de 2004 / [comp. Attila Péteri, Zsuzsanna Luczai]. - Budapest : Bureau Electoral National, 2004. - 83 p. ; 29 cm. OGY: 574.683 Bibliográfia az Országgyűlésről, a képviselőkről és a képviselők választásáról / [összeáll. és a bevezetést írta Soltész István]. - 2. átd., bőv. kiad.. - Budapest : Parlamenti Módszertani Iroda, 2007. - 755 p. OGY: Ref KK * 599.202 Deák KK * 599.203 KTO KK * KTK V/8067 Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, 1945-2005 / Szente Zoltán. - Budapest : Osiris, 2006. - 723 p. ; 25 cm. - (Osiris tankönyvek, ISSN 12189855 ). (Bibliotheca iuridica.. Publicationes cathedrarum, ISSN 1586-8265 ; 29. ) OGY: KK III/2045 * 806.471 * 597.592 EU KK II * 597.593 Deák KK * 597.598 KTO KK * KTK II/3010 A 2004. évi európai parlamenti választások : pártok és szavazói magatartás nemzetközi összehasonlításban / szerk. Tóka Gábor és Bátory Ágnes ; [... szerzői Bátory Ágnes et al.] ; [ford. Simon Eszter et al.]. - Budapest : Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány : Századvég : Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet, 2006. - 312 p OGY: 598.322 * 598.323 EU KK I * KTK V/7055 Európai Parlament : a meg-megújuló intézmény / Laczkóné Tuka Ágnes. - Budapest ; Pécs : Dialóg Campus, cop. 2004. - 207 p. OGY: 810.299 * 588.533 EU KK I * 588.534 KKSz KK
Európai parlamenti választások, 2004 : eredmény adatok / [összeáll. és szerk. Zubor András, Bárány Zsuzsa]. - Budapest : [Országos Választási Iroda], 2004. - 168 p OGY: 578.198 * 578.199 EU KK V * 578.200 KKSz KK Választási szakszótár 20 nyelven / [szerk. Fekete Katalin, Szabó Lászlóné, Zubor András]. - Budapest : Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, 2004. OGY: 578.184:1 * 578.184:2 * Ref KK XIII/50 Wahl der Mitglieder des Europäischen Parlaments, 13. Juni 2004 : informative Daten / [red. Szabó Lászlóné]. - Budapest : Innenministerium Landeswahlbüro, [2004]. - [1], 45 fol. OGY: 574.633 EU KK I L'élection des membres du Parlement Européen, 13 juin 2004 : données informatives / [réd. Mme László Szabó]. - Budapest : Ministere de L'Interieur Bureau Electoral National, [2004]. OGY: 574.634 EU KK I Tájékoztató a 2004. június 13-án megtartásra kerülő Európai Parlament tagjai választásának pénzügyi lebonyolítási szabályairól / [összeáll. és szerk. Kis Csaba, Matus Sándorné]. Budapest : Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, 2004. - 101 p. OGY: 574.637 Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról / [szerk. Csákó Beáta]. - Budapest : Országgyűlési Könyvtár, 2003. - 239 p OGY: 573.922 EU KK I Europeanisation of parliamentary democracy / ed. by Katrin Auel and Arthur Benz. - Abingdon : Routledge, 2006. - [6], 228 p OGY: 806.130 EU K I
A könyvtárba laptopot, nootbookot be lehet hozni, de WiFi összeköttetést csak szeptembertől, a felújítás befejezése után tudunk majd biztosítani. Helyben olvasásra a földszinti katalógus folyósón van lehetőség, ahol a Könyvtár korlátozott számban tud ülőhelyet biztosítani. A nagyolvasó, a kutatószobák és a különgyűjtemények (ENSZ, EU, MPGY) zárva tartanak. A raktári szolgáltatások (központi és külső raktár) zavartalanul igénybe vehetők. A külső raktárból az előre kikért dokumentumokat kedden és csütörtökön, a délelőtti órákban szállítják be. Ezeket személyesen vagy elektronikusan az [email protected] e-mail címen lehet megrendelni. Az olvasótermi folyóiratok és a kézikönyvtári gyűjtemény a földszinti katalógus-folyósón változatlanul hozzáférhetők. A különgyűjteményekben található kötetek – a muzeális dokumentumok kivételével – a földszinti katalógusterembe lekérhetők. A másolási szolgáltatásainkat a megszokott módon biztosítjuk (önkiszolgáló gépek, megrendelés). 1000 forintos napijegy megváltásával, saját digitális fényképezőgéppel, korlátlan mennyiségű felvétel készíthető. A tájékoztató könyvtárosok a Könyvtár gyűjtőkörébe tartozó szakterületekkel kapcsolatban – a különgyűjteményekre vonatkozóan is (ENSZ – 06 1 441 4859, EU – 06 1 441 4453, MPGY - 06 1 441 4033) -- feltett kérdésekre telefonon (06 1 441 4468), faxon (06 1 441 4472), elektronikusan ([email protected]) és levélben is válaszolnak. Könyvtárközi kéréseket a fenti időszak alatt is fogad a Könyvtár. A BELÉPÉS
MINDENNAPJAINK... FELÚJÍTÁSI MUNKÁK A KÖNYVTÁRBAN Február elején elkezdődött a nagy olvasóterem felújítása, ezért július 31-éig korlátozott szolgáltatásokkal és rövidített nyitva tartással működik az Országgyűlési Könyvtár: kedden és csütörtökön 12 órától 19 óráig várjuk olvasóinkat. A korlátozott nyitva tartásra tekintettel minden olvasójegye érvényességét fél évvel meghosszabbítjuk.
–
A BELÉPTETÉS
–
MÓDJA AZ ORSZÁGGYŰLÉSI
KÖNYVTÁRBA
Ha első alkalommal keresi fel könyvtárunkat, vagy nem rendelkezik érvényes olvasójeggyel, kérjük, hogy beiratkozási szándékát előzetesen jelezze az Olvasószolgálat munkatársainak, mert a belépéshez előzetes bejelentkezés szükséges. Bejelentkezni a 441-4133-as telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen lehet. Érvényes olvasójeggyel rendelkező olvasóink a szokásos módon, személyazonosságukat igazolva léphetnek be a Könyvtárba. A könyvtárat a Kossuth téri metróállomás felőli oldalon, a déli sorompónál közelíthetik meg. Az épületbe történő belépéshez (Országház, IV-es kapu) a személyazonosság igazolása (személyi igazolvány, útlevél) szükséges.
Hírlevelünk célja, hogy rendszeresen tájékoztassuk a jog-, a politika- és a történettudomány hazai szakembereit a fenti tudományterületeknek az Országgyűlési Könyvtárban elérhető legfontosabb információs forrásairól. Visszajelzését, javaslatait szívesen vesszük a [email protected] címen! Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3. Tel.: 441-4468, Fax: 441-4853 E-mail: [email protected] / Web: http://www.ogyk.hu
