2010.
Nyugdíjas klubok működési feltételeinek felmérése Győr városban
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 Készítők ...................................................................................................................................... 2 Bevezetés .................................................................................................................................... 3 Eredmények ............................................................................................................................... 7 Alapítás, vezetés ................................................................................................................................ 7 Tagság ................................................................................................................................................ 7 Költségvetés ....................................................................................................................................... 8 Problémák .......................................................................................................................................... 9 Tevékenység ..................................................................................................................................... 10 Eredmények, elismerés ................................................................................................................... 10
Összefoglalás ........................................................................................................................... 13
Készítők Burkali Bernadett, szociológus, epidemiológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete, Egészségfejlesztési Osztály Miklósyné Bertalanfy Mária, egészségtan tanár Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, WHO Egészséges Városok Program Lőre Tímea szociálpedagógus Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, WHO Egészséges Városok Program
Bevezetés A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker - és egyben a legnagyobb kihívás is. Magyarországon 1970 óta a várható élettartam közel öt évvel emelkedett, ami majd egy évvel elmarad az európai uniós növekedéstől (1. ábra). E kihívásra reagálva Magyarországon is szükség volt az időspolitika kialakítására, az Idősügyi Nemzeti Stratégia elkészítésére, melynek hosszú távú célkitűzései - tekintettel arra, hogy igen sokrétű és átfogó változásokra van szükség - 2034-ig kerültek megfogalmazásra. Ebben az anyagban a cselekvés iránya, az elérendő célállapot, valamint a célállapot eléréséhez szükséges fejlesztendő területek kerültek meghatározásra két ütemben. Az I. ütemterv 2010-2022-ig, a II. ütemterv pedig 2023-2034-ig tervezhető úgy, hogy több, párhuzamosan folyó cselekvési tervvel valósuljon meg a szükséges fejlesztés. [1].
1. ábra Az idősek száma az elmúlt 40 év alatt az Európai Unióban majdnem megduplázódott. Az előrejelzések szerint 2050-re a 60 év felettiek aránya a társadalmi korcsoportokon belül 40% lesz. Magyarországon a születéskor várható élettartam 2007-ben férfiak esetében 69,2 év volt, a nőknél 77,3 év, az EU- átlagtól az elmaradás nők esetén 4,5 év, férfiak esetén 6,5 év1 [1]. Hazánkban az elkövetkezendő évtizedek egyik legmarkánsabb demográfiai folyamata a népesség mérsékelt csökkenése és jelentős elöregedése lesz. A várható élettartammal való összevetésben, férfiak esetében ez 7,1, nők esetében 8,5 év betegségtehertől sújtott életszakaszt2 jelent. Az uniós viszonyokhoz képest ez mintegy 1,5 évvel rövidebb fogyatékosságtól mentes életszakaszt jelent. 1 2
Forrás: EUROSTAT Forrás: WHO HFA database, 2010 January
Hazánkban a 65 éves korukat betöltöttek még átlagosan 16,4 életévre számíthatnak, ami 3,5 éves hosszabbodást jelent a 70’-es évek elejéhez képest. A nők életesélye ebben az életszakaszban már csak 4,2 évvel hosszabb a férfiakénál (2. ábra).
2. ábra Győri helyzetkép A város népessége évről-évre kismértékben növekszik, ezen belül is az időskorúak létszámának emelkedése a markánsabb. Az élettartam hosszabbodásával a korszerkezet az egyre idősebbek felé tolódik el. Általános jelenség a város központjának elöregedése. Városunkban a 60-X évesek száma 10 év alatt 24%-ot meghaladóan növekedett, miközben a város összlakossága csupán 2,6%-kal, és további emelkedés várható3(3. ábra).
3. ábra 4. 3
Forrás: KSH Győri Igazgatósága 2011.
3. ábra A nők életkilátásai kedvezőbbek, így az időskorúakat az életkor előrehaladtával egyre nagyobb nőtöbblet jellemzi. Összességében a város időseinek 60%-a nő, 40%-a férfi, amely az idősödés elnőiesedését eredményezi. A nyugdíjas kor elérése olyan időmennyiség felszabadulását eredményezi, amelynek eltöltési módja nagymértékben meghatározza nemcsak az egyén közérzetét és társadalmi helyét, hanem a vele egy háztartásban élő közvetlen családtagjaiét is. A felszabaduló idő aktív és hasznos eltöltése az egyén számára önmegvalósítási sikert jelent, míg a társadalom működése szempontjából a kohéziót és a pozitív társadalmi identitást erősítő tényező. A korábbi tervek, vágyak megvalósítása vagy a civil szervezetekben való részvétel segíti az idős emberek munkaerőpiacról való kilépésének átmenetét, s egyben hozzájárul az idősek társadalmi integrációjához és környezetükön belüli elismertségük növeléséhez [1]. A társadalmi szerepvállalás fontos sarokpont a lelki egészség megőrzésében, a társas kapcsolatok fenntartásában, az elmagányosodás elkerülésében is. A különböző idősügyi szervezetek/tömörülések közül különös jelentőségűek a nyugdíjas klubok, melyek jellemzően még a legkisebb települések többségében is megtalálhatóak, nagyvárosokban a százas nagyságrendet közelítik. Győr városban 51 civil szervezeti keretek közt működő és 12 önkormányzati fenntartású klubhoz csatlakozhatnak az érdeklődő idősödő és idős emberek. Az önkormányzat az általa fenntartott idős klubok alapvető működési feltételeit biztosítja. A civil szervezetek klubjai közül csak a munkahelyi alapon működő szervezetek kapnak némi támogatást volt munkáltatójuktól. A klubok több mint a fele külső támogatás nélkül, csupán tagdíjakból gazdálkodik, de még így is rendkívül jelentős szerepet vállal az idős korúak szabadidős programjainak szervezésében, színt visznek a sokszor magányos emberek mindennapjaiba. A város vezetése felismerve az idősek helyi közösségeinek jelentőségét, elemzés készítését kezdeményezte azzal a céllal, hogy mind pontosabb információkkal rendelkezzen a civil keretek között működő klubok életével, problémáival, az igényelt támogatások formáival kapcsolatosan. Jelen összefoglaló erre a kérdéskörre vonatkozóan nyújt átfogó képet. Adat és módszer A vizsgálathoz kvantitatív kutatási technikát alkalmaztunk, az alkalmazott kérdőívet önkitöltéssel a nyugdíjas klubok4 vezetői töltötték ki. Az alappopuláció nagysága miatt szükség volt a teljes körű lekérdezésre. A városban működő 51 klubból 42 volt nyitott a vizsgálatban való részvételre, az elemzés megállapításai erre alapozottan kerültek megfogalmazásra. A kérdőív hat nagyobb témakörrel kapcsolatosan gyűjtött információkat, melyek a következők: a klub alapítása, vezetése a klub tagsága, összetétele költségvetés problémák, nehézségek tevékenység 4
A vizsgálat csak a civil szervezeti keretek között működő nyugdíjas klubokat érintette.
eredmények, elismerés
Az egyes kérdésekre adott válaszok eloszlásának értékelése során, a mintanagyság miatt, a legtöbb esetben tartózkodtunk a tényadatok közlésétől (tényleges százalékos eloszlások közlése), ezt csupán azokban az esetekben tettük meg amikor nem a klubokra, hanem a klubok tagságára vonatkozóan közöltünk információkat.
Eredmények Alapítás, vezetés A győri idős klubok többsége (22 db) lakóhely szerint szerveződik, közel negyede (10 db) munkahelyhez kapcsolódik, hat ágazati, szakmai alapon. 1-1 esetben az azonos érdeklődési kör a szervező elv a klub életében, pl. nótakedvelők, természetet és túrázást kedvelők köre. A vezetők átlagosan 7,5 éve vezetik a klubokat, de van, aki már húsz éve. A vezetők átlagosan havi 24 óráját veszi igénybe a klub életének koordinálása. A „legidősebb” szervezet 1950ban alakult, a „legfiatalabb” tavaly. 1996-ban öt új klub is létesült. Túlnyomó részük több fős vezetőséggel működik, mindössze négy olyan klub van melyet egy fő vezet, legtöbb 3-5 fős vezetésű (4. ábra). Jellemzően a klubvezetői és gazdasági vezetői feladatok különülnek el, emellett a kulturális élettel illetve programszervezéssel kapcsolatos teendők hárulnak másmás személyre. Ezek mellett két olyan szervezet is van, ahol külön ember végzi a pályázatírással kapcsolatos teendőket.
4. ábra Tagság A klubtagok száma 18 és 194 között változik, átlagosan 62 fő. A foglalkozásokon való részvétel 10 és 90 fő közötti, átlagosan 35 fő. Jellemzően a legnagyobb tagsággal rendelkező klubok rendezvényein legkisebb arányú a megjelenés. A legnagyobb szervezet foglalkozásain a tagságnak átlagosan 20%-a, a legkisebb tagságúaknak 64%-a vesz részt. Néhány klub rendezvényeit a tagság 90%-a rendszeresen látogatja. Az összejövetelek száma jellemzően havi 1 és 4 alkalom közötti. Az összejövetelek többsége a közeli, helyi művelődési házakban zajlik, jellemző helyszínek emellett a könyvtárak, éttermek és iskolák. Mindössze három szervezetnek kell térítési díjat fizetnie a klubhelyiség bérletéért, egy klub évi 50 000 forintos térítési díjat, egy pedig havi közel 68 000 forint + rezsi díjat fizet. (Egy nem válaszolt erre a kérdésre.)
A tagok közül legtöbben a RÁBA nyugalmazott dolgozói, de a textil illetve élelmiszeripar különböző üzemei is több alkalommal kerültek nevesítésre, emellett nagy csoportot képviselnek még a nyugalmazott pedagógusok, egészségügyi dolgozók és önkormányzati alkalmazottak is. A város minden részéről járnak a klubokba az idősek, egyes esetekben még a városon kívüli szigetközi, bakonyi falvakból is, egy szervezetnek a legtöbb tagja vidéki. Életkori megoszlás szerint legalacsonyabb, átlagosan 18%, a 65 év alattiak aránya, ami összecseng a problémák közt is kiemelt elöregedéssel. Közel 60% a 66 és 75 év közöttiek aránya és majd minden negyedik tag (23%) 76 év feletti (5. ábra). A nemek szerinti megoszlás alapján a férfiak aránya csak közelíti az egyharmadot. Iskolai végzettség szerint legnagyobb arányt a szakközépiskolát, gimnáziumot végzettek képviselnek, ezt követi a szakmunkás képzettségűek aránya, végül lényeges eltérés nélkül a legfeljebb 8 általánossal illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők.
5. ábra Költségvetés Az éves tagdíj 100 és 3600 forint között változik, átlagosan 1339 forint, a legtöbb helyen évi 1000 forintot kell fizetni a tagságért. Ehhez hasonlóan az éves költségvetés is igen széles skálán mozog. A legkevesebből gazdálkodó nyugdíjas szervezet költségvetése évi 11 500 forint, a legtöbből gazdálkodóé közel hárommillió forint. A klubok fele évi százezer forint alatti költségvetésből gazdálkodik, és mindössze kilenc kétszázezer felettiből (6. ábra). A költségvetés átlagosan 57%-a származik tagdíjakból, 16%-a önkormányzati, 9%-a részönkormányzati, 6%-a munkahelyi támogatásból. Mindössze két olyan klub van, akik pályázati forrást is tudtak nyerni a működéshez. Két szervezetnek van olyan rendezvénye, amely bevételt hoz, ezek különböző termékbemutatók illetve a klubrendezvény tombola bevétele.
6. ábra
Problémák 17 klub (a válaszolók 41%-a) problémamentes klubéletről számolt be. A nehézségeket megfogalmazók, azonos súllyal, három fő problémát nevesítettek. Egyrészt a klub elöregedését, hogy a magas életkor miatt egyre nehezebb mozgósítani az embereket, csökken az érdeklődés, szembe kell nézi a tagok elvesztésével is. Kevés fiatal, friss nyugdíjas jelentkezik a klubba, ami élénkítené a társasági életet (7. ábra). Másrészt anyagi jellegű problémák kerültek megfogalmazásra, hogy a befolyó tagdíjakból és támogatásokból nincs mód komolyabb programok szervezésére, a foglalkozásokhoz nehéz olyan előadókat találni akik, minimális térítés ellenében színvonalas előadást tartanak, illetve olyan eszközbeszerzésekre melyekkel színesebbé, tartalmasabbá tehetnék az összejöveteleket. Harmadrészt, hogy nincs önálló klubhelyisége a szervezetnek, így alkalmazkodni kell a befogadó –jellemzően- intézmény feltételeihez, nyitva tartásához, infrastrukturális hiányosságaihoz, programjaihoz.
7. ábra Tevékenység Igen szerteágazó tevékenységi körük van a kluboknak, melyek jellemzően három nagy csoportba sorolhatóak. Elsőként kulturális programokkal, másodszor természetjárással, harmadrészt az ünnepekkel kapcsolatos tevékenység. A kulturális tevékenységen belül kiemelkedőek a múzeum, hangverseny vagy színházlátogatások, író-olvasó találkozók, a különböző ismeretterjesztő előadások szervezése, kiemelten egészségi állapottal kapcsolatos témákban. A klubok közel 2/3-ában rendszeresek a kirándulások, a természetjárás, és városlátogatások, időnként a helyi fesztiválokhoz igazodóan. Az ünnepekkel kapcsolatos aktivitás kiterjed mind a tagok születés és névnapjának ünneplésére, mind a nagyobb állami és vallási ünnepekkel kapcsolatos megemlékezésekre. A tagok közül többen részt vesznek a Nagyi-net oktatásokon, néhányan a nyugdíjas egyetem hallgatói, két csoport pedig verseng az "Otthonunk Európa" vetélkedőn. A klubok harmada rendelkezik kulturális csoporttal, legtöbben kórussal, dalárdával, illetve négy klub tagjai szavalnak is. Eredmények, elismerés A klubvezetők ¾-e elégedett az önkéntes munka elismerésével, mely alatt szinte kizárólagosan erkölcsi elismerést értenek. A klubtagok illetve a közösség szeretetét, a közösség összetartó erejének érzetét illetve a társadalmi környezet erkölcsi elismerését. Az anyagi elismertség fontossága csupán egy esetben került említésre. Az önkéntes munka megbecsülésével nem elégedettek, a nagyobb odafigyelést illetve a munkájuk klubtagságon kívüli értékelését hiányolják.
Az elért sikerek közt a kellemes, családias, baráti együttléteket, az együtt gondolkodást, a magány enyhítését, a társak problémájához való empatikus viszonyulást emeleték ki. Fontos momentum a kulturális körök megalakulása és sikeres működése, a rendezvények sikeres lebonyolítása, a más –akár városon kívüli- klubokkal való együttműködés (8. ábra). A városi nyugdíjas mozgalom legnagyobb eredményének az idősek érdekképviseletének megerősödését érzik, melynek egyik első lépése volt az Idősügyi Tanács megalakulása. Ezen keresztül a kulturális programokhoz és rekreációs lehetőséghez való szélesebb hozzájutást, a szervezetek közti együttműködések megerősödését, a korosztályi összefogást, ezáltal a változó világban való könnyebb eligazodást említették meg.
8. ábra A városvezetéstől várt segítségek között igen markánsan fogalmazódik meg az anyagi támogatás igénye, egyrészt az eddigi kedvezmények fenntartása, másrészt ezek bővítése. A jelenleg rendelkezésre álló források egyenlőbb, átgondoltabb elosztása. Igényelnék emellett nemcsak a klubok, hanem a rászoruló idősek pénzbeli és természetbeni támogatását is. A rászorulók felkutatásához segítség nyújtását; a szociális intézményrendszer olyan irányú fejlesztését, amely megfelel a változó demográfiai sajátosságok adta kihívásoknak. Sok részről megfogalmazódott a klubrendezvényekhez jól felszerelt, ingyenes helyiség biztosítása, akár a meglévők rekonstrukciójával. Végül markáns pont a tájékoztatással, információk biztosításával kapcsolatos igény, hogy tájékoztassák az időseket a velük kapcsolatos helyi döntésekről, legyen fontos az idősek érdeke ezen döntések meghozatalában. Az Idősügyi Tanáccsal kapcsolatos elvárások is hasonló gondolatok köré csoportosultak, eltérést jelent azonban, hogy megfogalmazódott az önkormányzatnál történő eredményesebb nyugdíjas érdekképviselet igénye, hogy a médiumokon keresztül hallassák hatékonyabban a
hangjukat, hogy látható és hallható módon képviseljék a nyugdíjasokat, képviselőik évente egyszer fórumon számoljanak be a végzett munkáról, kudarcokról, eredményekről. Az idősek helyzetének nyomon követése, ennek mérhetővé tétele (mérőrendszer kidolgozása), a szociális ellátásról szóló városi rendeletbe történő beépítése. Városi szinten idősügyi szolgáltatáscsomag kidolgozása (9. ábra). Javaslatként fogalmazták meg több nyugdíjasház létesítését a városban (pl. Ménfőcsanak), ahol biztonságos körülmények közt élhetnének az idősek, mégsem kell teljesen elszakadni attól a környezettől, ahol korábban éltek. Szükség lenne egy kávéház jellegű helyre ahol időbeli megkötés nélkül tartózkodhatnak az idősek a hét minden napján.
9. ábra
Összefoglalás
Az idős klubok többsége lakóhely szerint szerveződik (10. ábra). Túlnyomó részük több fős vezetőséggel működik, jellemzően a klubvezetői és gazdasági vezetői feladatok különülnek el. A klubok életében problémaként az elöregedés, a forráshiány és a megfelelő klubhelyiség hiánya fogalmazódott meg. A városi nyugdíjas mozgalom legnagyobb eredményének az idősek érdekképviseletének megerősödését érzik, melynek egyik első lépése volt az Idősügyi Tanács megalakulása. A városvezetéstől várt segítségek között igen markánsan fogalmazódik meg az anyagi támogatás igénye, a jelenleg rendelkezésre álló források egyenlőbb, átgondoltabb elosztása. Sok részről megfogalmazódott a klubrendezvényekhez jól felszerelt, ingyenes helyiség biztosítása, akár a meglévők rekonstrukciójával. Markáns pont a tájékoztatással, információk biztosításával kapcsolatos igény megfogalmazása. Az idősek helyzetének nyomon követése, ennek mérhetővé tétele, a szociális ellátásról szóló városi rendeletbe történő beépítése. Városi szinten idősügyi szolgáltatáscsomag kidolgozása.
10. ábra
Irodalomjegyzék 1. Idősügyi Nemzeti Stratégia 81/2009. (X. 2.) OGY határozat
