Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája
EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT v. 0.11
2013. március-április Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.
1
Készítették: Bujdosó Ilona Farsang Zoltán Kalcsú Zoltán Madar Emese Magyar Dániel
A személyes interjúkon (KFI szervezeti mintavétel alapján) megkérdezett szakemberek: Dr. Jereb László Prof. Dr. Rechnitzer János Balogh Károly Dr. Háry András Csanaki Jenő Kámán István Joós Attila Nagy András
A kidolgozásban közreműködtek: A 2013. március 12-ei szombathelyi workshopon résztvevő és a javaslatokat beküldő régión belüli vállalkozások, KFI szereplők, és gazdaságfejlesztési szakemberek, valamint a közigazgatási intézményrendszer szereplői. Közvetve pedig azon szakemberek és innovációs szereplők (összesen közel száz fő) is, akik a 2011-ben elfogadott Regionális Innovációs Stratégia Navigator dokumentumának elkészítésében közreműködtek.
2
Tartalomjegyzék Előszó ......................................................................................................................................... 5 Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 7 Helyzetelemzés................................................................................................................ 8
1. 1.1.
A régió társadalmi és gazdasági helyzete .................................................................... 8
A régió gazdasági és társadalmi jellemzői ............................................................................. 8 Munkanélküliségi ráta ............................................................................................................. 9 1.2.
Innovációs folyamatok .............................................................................................. 11
A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás ........................................... 13 A területi koncentráció mérése .............................................................................................. 16 1.3.
Innovációs rendszer iparági jellemzői és szereplői ................................................... 17
1.3.1.
Iparági trendek ....................................................................................................... 17
1.3.2.
A régió szakosodása ............................................................................................... 24
1.3.3.
Tudásgenerálók ...................................................................................................... 28
A Széchenyi István Egyetem................................................................................................. 28 Nyugat-magyarországi Egyetem ........................................................................................... 31 A Pannon Egyetem ................................................................................................................ 34 1.3.4.
Tudásközvetítők ..................................................................................................... 37
A régió klaszter-kezdeményezései ........................................................................................ 37 Vállalkozásfejlesztési Alapítványok ..................................................................................... 38 Kereskedelmi és Iparkamarák ............................................................................................... 39 Enterprise Europe Network ................................................................................................... 40 Regionális Innovációs Ügynökség ........................................................................................ 40 1.3.5.
Tudáshasznosítók ................................................................................................... 41
Inkubáció, vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok a régióban ....................................... 42 1.3.6. 1.4. 1.4.1.
Forprofit és befektetői szféra ................................................................................. 45 Főbb eredmények ...................................................................................................... 45 Pályázati eredmények ............................................................................................ 45
GOP, KMOP és AIK megítélt támogatásai .......................................................................... 46 A régió szereplése az FP7 –es specifikus programok szerint ............................................... 50 1.4.2.
Az innovációs források hasznosulása .................................................................... 51
1.4.3.
Az innováció népszerűsítése .................................................................................. 52
1.5.
A Régió helyzetének összefoglalása (SWOT) ........................................................... 56
3
Irányítási struktúra ......................................................................................................... 58
2. 2.1
A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása ............................................ 58
2.2 A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése ........................... 59 2.3 Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására........................................................ 61 Javaslat a forrásallokációs irányítási rendszer elemeire ....................................................... 62 Összefoglaló javaslat az irányítási struktúrára ..................................................................... 64 A régió jövőképe ........................................................................................................... 67
3.
3.1 A régió fejlesztésének átfogó céljai ................................................................................ 69 4. Fejlesztési prioritások ........................................................................................................... 73 5. Szakpolitikai eszközök ......................................................................................................... 79 5.1 A prioritásokhoz kapcsolódó kiemelt fejlesztések ......................................................... 88 5.2 Egységes javaslatok horizontális, több prioritáshoz is kapcsolódó programokra: ......... 93 5.3 A tervezett szakpolitikai beavatkozásokat finanszírozó lehetséges források ................. 97 6. Monitorozás és értékelés .................................................................................................... 101 6.1 Kontextus indikátorok .................................................................................................. 102 6.2 Eredmény és teljesítmény indikátorok ......................................................................... 104 6.3 A kontextus-indikátorok elemzéséhez használt komplex mutatók leírása ................... 105 7. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 106 8. Mellékletek ......................................................................................................................... 107 Annex 1. .............................................................................................................................. 107 Annex 2. .............................................................................................................................. 118
4
Előszó A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elindította az nyugat-dunántúli régió S3 (smart specialisation strategy) intelligens szakosodási stratégiájának a 2014-2020 tervezési időszakot átfogó előkészítését 2013. februárjában. A stratégia elkészítése összhangban van az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a kutatási és innovációs stratégiák regionális szinten készüljenek el annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden régió egyedi jellemzőit, meg kell határozni azokat a tudásspecializációkat, amelyek leginkább illenek az innovációs potenciálhoz, és rá kell tudni mutatni a régió versenyelőnyeire, és fel kell tudni sorakoztatni a regionális szereplőket valamint erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az intelligens szakosodási programot a KFI-stratégia rendszerszemléletű felfogására és prioritásaira építve, a regionális szereplők és helyi szakemberek partneri hálózatai dolgozzák ki és hajtják végre. Az EU-2020 program céljai és elvárásai szerint, ennek az átfogó (eredetileg a szektorális innovációs rendszerekre és ezek együttműködési logikájára értelmezett), EU szintű területfejlesztési koncepciónak az összes európai régió tudás és tanulási folyamatát kell optimalizálnia. Ebben az előre tekintő, sok partnert és innovációs szereplőt szervező, összehangolt, térségi bázisú és KFI-specializációkra alapozó program kialakításában kiemelt szerepe van az okos, a kulcságazatokkal és vállalatokkal együttműködő térségi, illetve helyi politikáknak. A regionális politika alapját a lehető legmélyebben a területi gazdasági rendszerbe ágyazódott, nemzetközileg is versenyképes iparági és szolgáltatási szektorok és a diverzifikált térszerkezet képezi. Ugyanakkor az egyes régiók éppen a globális innovációs és technológiai kapcsolat rendszerrel rendelkező iparági és szolgáltatási platformok tekintetében mutatják a legszélsőségesebb fejlettségi különbségeket. Ezért a regionális innovációs stratégiának arról is gondoskodnia kell, hogy a KFI-stratégia horizontális megközelítéséből és a fejlettebb régiók dinamikájából táplálkozó szakosodási folyamat az elmaradott és felzárkózó térségekben is növekedést eredményezzen. A szakosodási programok realizálása, a KFI-eredmények hasznosítása és a technológiaadaptáció érdekében célszerű az alkalmazott eszközrendszerben is különbséget tenni a komplex régiós programok megvalósításához szükséges, rendszerint korai fázisú KFI-programok és a hasznosítási oldalt reprezentáló vállalati támogatások között. Az elválasztás lényege, hogy a KFI-projekt részek nem kötődnének feltétlenül a területiséghez, horizontális formában minden régió számára egyenlő feltételekkel és hozzáféréssel lennének pályázhatók, miközben az innovációs vállalati program támogatási preferenciáinak célszerűen igazodnia kell a régiós, ágazatilag meghatározott program feltételekhez. A stratégia kiemelt intézmény- és szervezetfejlesztési súlypontja a nemzetközi színvonalú modern innovációs menedzsment meghonosítása. Itt olyan innovációs szolgáltatások célzott és szegmentált bevezetéséről, illetve megvalósításáról van szó, amely a stratégia kitüntetett kedvezményezett célcsoportjainak (például a fiatal innovatív vállalkozásoknak) nyújt a növekedésükhöz és az innovatív képességük megerősítéséhez ügynökségi szolgáltatásokat. Minde-
5
zek a feladatok megalapozzák a további, gyors növekedési képességű KFI és technológiaintenzív fiatal vállalkozások dinamikus növekedését szolgáló támogatási programokat (pl. technológiai inkubátor programot). A technológiai inkubátor program kiteljesedésével a fiatal, innovatív mikro- és kisvállalatok (gazellák) tartós fejlődése szempontjából biztosítja az elengedhetetlen környezeti feltételeket, az úgynevezett ökoszisztémát. Erre láncszerűen - mint az innovációs rendszer egyik kitüntetett dinamikus csomópontját képező célcsoportra - további szabályozási elemek és ösztönzők építhetők rá a kockázati tőke befektetések orientálásától a speciális járulék- és adókedvezményekig. Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyipari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedvezőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében. A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt támogatta Magyarországon először itt meginduló, ma már nemzetközivé vált klaszterfejlesztés és a gazdaság önigazgatást megcélzó gazdasági és fejlesztési kezdeményezés elindulása. A 2007-13-as időszakban azonban a potenciális előnyeit nem teljesen használta ki a régió. Mivel az időszak elején a gazdaság prosperált, nem kell mértékű volt a kompetenciák fejlesztése, a jövőbe tekintés, az utánpótlás nevelés és nem történtek meg a szükséges lépések a fejlett ipari struktúrából a tudásgazdaságba történő átlépéshez. Azonban a régió még nincs elkésve: hatékony, tudatos és együttműködésen alapuló fejlesztéspolitikával kiaknázhatja erőforrásait és megerősödhet azokon a területeken, ahol adottságai ezt lehetővé teszik. Lényegében ezen területekkel és az ugrásszerű fejlődéshez szükséges eszközökkel, lépésekkel foglalkozik ez a stratégia. A S3 stratégia rendeltetése, hogy – összhangban, a régióban 2011-ben elfogadott Regionális Innovációs Stratégiával – kiindulópontot és keretet biztosítson a nyugat-dunántúli régióban folyó innovációs tevékenységgel kapcsolatos tervezési folyamatok számára, figyelembe véve, ugyanakkor iránymutatást is adva a helyi tervezési folyamatokhoz is. Az S3 stratégia több mint egy regionális innovációs stratégia, hiszen gazdaságfejlesztési kérdések is előtérbe kerülnek. A stratégia célja tehát az ágazati és intelligens szakosodási adottságok erősítésével egy nemzetközileg is versenyképes, specializált és hosszú távon is működőképes innovációs (és gazdaság-fejlesztési) kiválósági rendszer kialakítása, amely forrás-felhasználási hatékonyságában meghaladja a korábbi időszakok innovációs rendszereit, és ennek segítségével hozzájárul egy európai viszonylatban is versenyképes helyi gazdaság létrejöttéhez.
6
Vezetői összefoglaló (Megjegyzés: a stratégia véglegesítésekor kerül be, célja a kivonatos, önállóan is értelmezhető, lényegre törő összefoglalás, terjedelme kb. 5-8 oldal)
7
1. Helyzetelemzés 1.1.
A régió társadalmi és gazdasági helyzete
A régió gazdasági és társadalmi jellemzői Általános gazdasági helyzetkép a Nyugat-Dunántúlról Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyipari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedvezőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében. A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt támogatta a Magyarországon először itt meginduló és ma már nemzetközivé vált klaszterfejlesztések, és a gazdaság önigazgatását a kornak megfelelő módon először megcélzó Pannon Gazdasági Kezdeményezés elindulása. Ilyen előzmények után nagy várakozás előzte meg a 2007-13 évi fejlesztési időszakot. A lassú programindulások után szinte azonnal lesújtott a 2008-2010 évi gazdasági válság, amelynek köszönhetően a régió egészében a munkanélküliség a 2004 évi kétszeresére, míg Zala megyében a háromszorosára, 11,8%-ra ugrott! Két évtized után megmutatkozott, hogy a világgazdasági nyitottság a Nyugat-Dunántúlon egyben kitettséget is jelent. Nyugat-Dunántúl gazdasága nem homogén. Egyes városok, különösen Győr gazdasága és egyes vállalatok, különösen az AUDI és az Opel szigetként léteznek. Nagy és egyre növekvő mégis szigetként. Győr térségében ez már egy 60 km sugarú hatásterületet jelent Magyarországon és a Csallóközben is. Az évtizedes kényelmes gazdasági környezetnek (is) köszönhetően elmaradt a saját kompetenciák fejlesztése, kevés az érdemi stratégiai konzultáció a vállalkozások között, ezáltal a gazdaságnak megfelelő módon nem tervezhető Nyugat-Dunántúl gazdasága sem közép- sem hosszútávon (ezt hivatali, a gazdaságba kívülről jött tervezési próbálkozások nem pótolhatják). Gazdaságunk nyitottsága mellett nyitott lett munkaerőpiacunk is, amely különösen NyugatDunántúlról jelentős munka-erőáramlást indított el Ausztria és Németország felé. Ennek tényleges méreteit csak becsülni lehet. Ennek is köszönhetően 2010 után amilyen gyorsan felborult, olyan gyorsan konszolidálódott is a munkanélküliség aránya: ugyanakkor megnövelve az elmaradott kistérségekben, a tartós, és a fiatalkorú munkanélküliek arányát. Összességében, Észak- Nyugat Magyarország gazdasági dinamizmusa a nemzeti fejlesztéspolitika kiegyenlítési törekvései ellenére is uralkodó maradt, és még ma is elsősorban kívülről 8
vezérelt. Egyre nagyobb korlátot jelent a jó szakképzett munkaerő szűkössége. A régió gazdasági fejlődése fókuszálatlan, belső kohéziójának legnagyobb akadálya a közlekedési elérhetőség gyengesége - különösen Vas és Zala Megyében, valamint a térség belső perifériáin (pl. a Dél-Rábaközben). Mindeközben egyes elmaradott kistérségekben 12-18%-kal csökkent a lakosságszám, elsősorban a megélhetési lehetőségek és a térségi jövedelemtermelő képesség súlyos visszaesése miatt. A gazdasági válság gondolkodásmód változást hozott, ugyanakkor óvatosságot és kockázatkerülést, valamint csökkenő beruházási hajlandóságot és képességet is. A fizetőképes kereslet visszaesett, és visszaestek a vállalati szolgáltatás pl. kutatási megrendelések is. Bár a válság ezen szakasza után egy éven belül visszaállt a gazdaság ’normális üzemmenete’, azonban még erősebb lett a foglalkoztatás méret- és térbeli, valamint ágazati koncentrációja. Az nagyipar aránya tovább nőtt. Egypólusúvá kezd válni a foglalkoztatás. Emiatt aztán egy jövőbeni megrendülés ciklusa régiónkban még szélsőségesebb hatású lehet! GDP, foglalkoztatottsági mutatók.
1. ábra: Egy főre jutó GDP régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerőparitáson, 2010-ben). Forrás: KSH
Az egy főre jutó (vásárlőerő-paritáson számolt) GDP alapján a regionális eltérések közismerten magasak. Az országos átlagot (amely 2010-ben 15 723 euró volt) Budapest kivételével csupán két megye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom haladta meg. Ha a régiókat vizsgáljuk, Nyugat-Dunántúl, ha minimálisan is, az országos átlag felett található, míg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a DélAlföldön és a Dél-Dunántúlon is éppen meghaladta a 10 ezer eurót. Munkanélküliségi ráta A hét legnagyobb arányú munkanélküliségi rátával rendelkező megye közül hat az északmagyarországi (munkanélküliségi rátája 15,8%) és az észak-alföldi (13,6%) régiókban talál-
9
ható. Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi ráta, 8,1%-os. Említést érdemel az a tény, hogy ezen régión belül komoly különbségek tapasztalhatók ebben a foglalkoztatottsági mutatóban. Győr-Moson-Sopron (5,8%) és Vas (6,3%) megyében magasan a legkisebb a munkanélküliségi ráta, ám Zalában (13%) ez az érték kiugróan magas, az Észak-Alföld megyéivel egyszintű.
2. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). Forrás: KSH
Innovációs potenciál szempontjából azonban igen fontos a felsőfokú végzettséggel rendelkező bejelentett munkanélküliek száma, melynek területi egyenlőtlenségeit az alábbi ábra mutatja.
3. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya az összes munkanélküli körében az egyes régiókban
Az egyes megyékben rendelkezésre álló felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek számát sem a megyék mérete, sem azok fejlettsége nem magyarázza kizárólagosan, ugyanakkor további, helyi szintű elemzésük az innovációs potenciál szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír.
10
Bár nem kapcsolódik közvetlenül az innovációhoz, a régiók gazdasági helyzetét, szakosodását (köszönhetően Budapest gazdasági súlyának) nagyban befolyásolja a fővárostól mért távolság.1
4. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig 2011. (települések átlaga) GEOX Kft.
A régió déli megyéit érintően (Vas, Zala) jól látható a fővárostól való távolság problematikája, ráadásul Vas megyét még az autópályáktól való nagy távolság is sújtja, ami a gazdaság fejlődését és az innovatív cégek betelepülését is lassította.
1.2.
Innovációs folyamatok
Nyugat-Dunántúl innovációs szereplői között ma is meghatározó a három nagy egyetem, megerősödtek a kutatóhelyek bázisán kialakuló tudásközpontok és a közöttük meglévő, részben a gazdasági szférát is átszövő hálózati kapcsolatok. Hét év alatt ötszörösére nőtt a K+F ráfordítások értéke, napjainkban éves szinten eléri a 14-15 Mrd Ft-ot. A kutatási potenciál belső szerkezetére jellemző, hogy a felsőoktatáshoz és központi költségvetési szervekhez kötődő kutatóhelyek aránya közel kétharmadát teszik ki az összes kutatóhelynek, szemben az országos arány 54%-os értékével.
1
A TEIR által alkalmazott módszertan szerint az időtávolság kiszámításánál a következő szabályokat alkalmazzák: kompokon: 7 km/h + 30 perc átlagos várakozás, belterületen: 40 km/h (kivéve Budapest, ahol 25 km/h), külterületen a főutakon: 70 km/h, autóút: 90 km/h (kivéve az M0, ott 80 km/h), autópálya: 110 km/h. https://teir.vati.hu/teir_adatmodszertan/GeoX%20Kft..pdf
11
5. ábra: Kutatóhelyek megoszlása szektorok szerint a Nyugat-Dunántúlon (2009). Forrás: TEIR
A gazdasági szféra szereplőinek kutatás-fejlesztési tevékenysége is megerősödött, ez ugyanakkor döntően a nagy – elsősorban autóipari – vállalkozások tevékenységének és dinamikusan bővülő befektetéseinek köszönhető, a régió innovatív kis- és középvállalkozásainak száma továbbra is alacsony és jelentős területi heterogenitást mutat. Így a régióban fennálló innovációs paradoxon némiképp enyhült ugyan, de még mindig erősen érzékelhető. Ennek a problémának a sikeres kezelését nehezíti a regionális szinten elérhető, a kkv szektor számára vonzó lehetőséget kínáló innovációs források beszűkülése, melyet az EU támogatási alapjai csak részben tudnak kompenzálni. A régiók közötti összehasonlításban a három gyakran használt K+F mutató szerint (K+F kutatóhelyek, kutatói létszám és ráfordítások) a nyugat-dunántúli régió mintegy 10 évvel ezelőtt rendre az utolsó hely környékén tanyázott, ma viszont az említett mutatók tekintetében a 4-5. helyeken szerepel. Azonban a vállalkozási kutatóhelyek számára tekintve az látható, hogy 2010. évben ebben a mutatóban két másik magyar régiót megelőzve szintén az 5. helyen állunk. Látható azonban az az örömteli folyamat is, melynek során a vállalkozási kutatóhelyek száma 10 év alatt közel két és félszeresére nőtt. Az innováció szempontjából örömtelinek tekinthető, hogy az összes K+F ráfordításon belül a műszaki tudományok által képviselt rész a 2004. évi 56,7%-ról 2008. évre 65,8%-ra emelkedett (forrás: KSH). A K+F tevékenységet folytató vállalatok száma és területi megoszlása egyedül Győr-MosonSopron megyében mutat jelentős koncentrációt, Vas és Zala megyék esetén megmaradt az innovációt végző vállalkozásoknak az országosan is nagyon alacsony részesedése az összes vállalathoz képest. Mindez nem azt mutatja, hogy Zala és Vas megyék rövid- vagy középtávon élenjáróvá válhatnak ezen a területen:
12
6. ábra: K+F tevékenységet végző vállalkozások száma megyénként (db). Forrás: NIH KFI Obszervatórium
A kutatóhelyek megoszlását tekintve szembetűnő, hogy a régióban az országoshoz képest magasabb a felsőoktatási, illetve költségvetési kutatóhelyek aránya a vállalkozási kutatóhelyekkel szemben. A régiónak 2005-ig nem volt egyetlen olyan kutatóintézete sem, amelyik valóban ki tudta volna szolgálni az üzleti kulcságazatok igényeit. Két egyetemi tudásközpont és két együttműködő kutatócentrum alakult a már említett gócpontokban, melyek az ipari igényekre képesek voltak reagálni, egyesítve a térségben tevékenykedő cégeket és megszólítva a K+F igényeiket (Csizmadia/Grosz, 2006). Ezek a központok ipari-tudományos kapcsolatokat alakítanak ki a régió egyes kulcsiparágaiban, a gépjárműgyártás, az elektronika, a faipar és a megújuló energiaforrások területén, az együttműködések száma és intenzitása, az üzleti célú innovációs szolgáltatások kiterjedtsége tekintetében azonban továbbra is jelenős hiányosságok tapasztalhatók. A szabadalmi bejelentések számát tekintve Nyugat-Dunántúl az utolsó helyen áll a magyarországi régiók rangsorában. A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás Jelen fejezet célja bemutatni a térségben elérhető kis-és közepes vállalkozások fejlődését támogató infrastrukturális környezetet és innovációs szolgáltatásokat, feltárni a napjainkig kiépült és regionális szempontból jelentős kutatás-fejlesztési kapacitásokat. Továbbá statisztikai adatokkal és elkészült elemzésekkel rávilágítani a Nyugat-Dunántúl régió vállalkozásainak innovációs tevékenységeire, az innovációs folyamatot erősítő kompetenciák és készségek meglétére vagy éppen hiányára. Nyugat-Dunántúl gazdasági fejlettsége relatíve magas, az elmúlt években a magyarországi régiók rangsorában a második, harmadik helyet foglalta el, azonban nemzetközi kitekintésben
13
a GDP az EU átlagnak mindösszesen 60%-a körül mozgott. A termálágazat, bútoripar és járműipar országos bruttó hozzáadott értékének 50%-a térségben realizálódik. A régiót az EU-szintű innovációs scoreboard szinte mind a vizsgált 17 szempont illetve fő kategóriák alapján alacsony vagy közép alacsony fejlettségűnek mutatta. A kkv-szektor innovációi, vagy más szektorokkal fennálló együttműködései is gyenge mutatókkal jellemezhetők. A K+F ráfordítások tekintetében az országos szinten kiegyenlített növekedés a régió szintjén jóval heterogénebb képet mutat. A 2004-2006. évi mértékhez képest 2007-ben jelentős növekedés tapasztalható. A ráfordítások szintjének másfélszeresére növekedése részben az EU csatlakozás következtében (főként a 2007-től induló ÚMFT pályázatok keretében) elérhetővé vált gazdaságfejlesztési, innovációra fordítható támogatási források megjelenésével magyarázható.
7. ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai a Nyugat-dunántúli régióban 2000 és 2009 között. Forrás: TEIR
A Közép-Magyarországon kívüli régiókban a teljes hazai kutatói létszámnak mintegy 40%-a dolgozik, de még ezen régiók, illetve megyék között is nagy egyenlőtlenségeket találunk. Elmondható azonban, hogy nem az ország legfejlettebb területei rendelkeznek a legtöbb kutató-fejlesztővel: Csongrádban, Hajdú-Biharban és Baranyában a kutatói létszám meghaladja az 1500 főt, míg a régiók között a Dél-Alföld és az Észak-Alföld kutatói létszáma is messze felülmúlja a más szempontból igen fejlett Nyugat-Dunántúl hasonló mutatóját.
14
8. ábra: K+F ráfordítások régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió kivételével (2011, milliárd Ft) Forrás: KSH
Az országos K+F ráfordításoknak csupán valamivel több, mint harmadát költik el a középmagyarországi régión kívüli szereplők. Hajdú-Bihar és Csongrád, valamint az észak-alföldi és a dél-alföldi régió szerepe, hasonlóan a kutatói létszámhoz, itt is kiemelkedő, míg ÉszakMagyarország és a Dél-Dunántúl ebből a szempontból igen gyengén teljesít.
9. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként, 2010. Forrás: KSH
A 2010-es GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat megyénként megvizsgálva láthatjuk, hogy az 1,17%-os országos átlagot (Budapestet leszámítva) csupán 2 megye lépte túl, Hajdú-Bihar (2,05%) és Csongrád (1,95%). Szembetűnő, hogy ha nem számítjuk ezt a két megyét és Budapestet, akkor az összes többi megye GERD/GDP mutatója mindösszesen 0,53%, amely kevesebb, mint az országos átlag fele. Régiós szinten vizsgálva az adatokat Közép-Magyarországon kívül a két alföldi régió, Észak-Alföld és Dél-Alföld – köszönhetően a fent említett két kiugró megyének, Hajdú-Biharnak és Csongrádnak – ért el 1% feletti arányt, a többi régió aránylag egyenletesen 0,46 és 0.65% között teljesít a 2010-es adatok alapján.
15
70. ábra: Az egyes szektorok számított létszámának alakulása Nyugat-Dunántúlon 2000-2011 között. Forrás: Eurostat
A területi koncentráció mérése Az egyes társadalmi-gazdasági jellemzők térbeli megoszlásának mérése a területi egyenlőtlenségek kimutatásának fontos eszköze. Ennek egyik legegyszerűbb módszere a koncentrációs vizsgálat2, amely jól szemlélteti az egyes jellemzők térbeli eloszlását. A koncentrációs index 0 és 1 közötti értéket vehet fel; 0,4 fölötti index már erőteljes koncentrációt jelent, főleg ilyen nagy elemszám esetében, amely 19 megye és Budapest egyedi adatait veszi figyelembe.
81. ábra: Az összes K+F ráfordítás, a kutatók tényleges létszáma, a K+F-et végző cégek árbevétele és a vállalatok által befizetett összes adó koncentrációs mutatója, 2010. Forrás: KSH, NAV
2
A Herfindahl–Hirschman-index (koncentrációs mutató) a koncentráció egyik mérőszáma. Egy adott gazdasági szektor, Herfindahl–Hirschman-indexe a piacon lévő vállalatok, vagy területegységek adott társadalmi-gazdasági mutatóból való részesedésének négyzetösszege. A HHI értéke 0 és 1 között van; a 0-hoz közeli érték annak a jele, hogy sok felé oszlik szét és egyenletesen az adott mutató tárgya. Az 1-hez közeli érték nagymértékű koncentrációt jelent.
16
Jól látható, hogy a K+F-et közvetlenül mérő indikátorok (az első két oszlop) sokkal erősebben koncentrálódnak területileg, mint az egyéb gazdasági mérőszámok (3. és 4. oszlop). Tehát az amúgy is túlkoncentrált gazdaságban a K+F, mint tevékenység rendkívül egyenlőtlenül oszlik el területileg. A K+F teljesítmény egyik jellemző fokmérője a szabadalmak száma. A tapasztalatok alapján kevés átütő kutatás-fejlesztési eredmény született a térségben. A szabadalmak számát tekintve 2004-2008 között csak az agrártudomány jeleskedett Győr-Moson-Sopron megyében, a műszaki tudományok területén összesen hét szabadalom született a régióban ebben az időszakban.
1.3.
Innovációs rendszer iparági jellemzői és szereplői
1.3.1. Iparági trendek Járműipar A Nyugat-dunántúli régióban eddig is meghatározó jelentőséggel bírt a gépipar3, amit a napjainkban zajló külföldi (közúti) járműipari cégek beruházásai tovább erősítenek. A teljes hazai járműipari értékesítésből a 2010. évben a régió 47 százalékkal részesedett, melynek 40 százalékát a Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adták. A járműiparhoz kapcsolódóan Nyugat-Dunántúlon 2010. év végén 96 céget tartottak nyilván, 10 százaléka az országosnak, melynek 55 százaléka mikrovállalkozás.4 Az Audi 2013-ig 900 millió eurót fektet az autógyártás bővítésébe, ezzel a jelenleg motorgyártó és jármű-összeszerelő győri telephelyet egy teljes gyártási folyamatot lefedő autógyárrá bővíti. Az új beruházás eredményeként 2013-ig közvetlenül 2100 új munkahely létesül. A GM Szentgotthárdon 450 millió eurós fejlesztéssel közvetlenül 800 új munkahelyet hoz létre. A térség két autógyári beruházásával a hazai gyártás kapacitása a duplájára nőhet az évtized közepére. A térségben a beszállítói körrel együtt az álláslehetőségek száma több tízezerrel is nőhet. Különösen a lakkozó- és felületkezelés, az elektronika, a mechatronika, a járműtechnika, a fémtechnika és a szerszámtechnika, valamint a minőségbiztosítás és a logisztika területén jártas szakembereket keresnek a beruházók. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja közlése szerint jelentős hiány a járműmérnökökből, a gépészmérnökökből, mechatronikai és az informatikai szakemberekből mutatkozik. A Győri Ipari Parkban a szükséges szakképzési feladatok ellátására Projekt- és Oktatási Központ létesül. Az új fejlesztések eredményeként, a beruházó cégek és az állam közötti megállapodás következtében, a hazai vállalkozások beszállítói pozíciói javulnak, ami növeli a külföldi cégek térségi integrálódását.
3
KSH jelentés szerint hazánk gépiparában regisztrált gazdasági szervezetek közel 20 százalékát 2008. évben NyugatDunántúl adta, ahol egyúttal a legerősebb volt a magyarországi régiók között ezen ágazat ipari termelése. 4 A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunántúlon. KSH, 2011. május
17
A Roland Berger Strategy Consultants Járműipari kilátások 2025-re című tanulmánya az ágazat eddigi legnagyobb átalakulását vetíti előre az öt megatrend (geopolitikai változások, demográfiai változások, fenntarthatóság, a mobilitás fejlődése, változó technológiák) alakulását figyelembe véve. A prognosztizált új irányok szerint a termelés és az értékesítés áttolódik az ázsiai piacokra, a kicsi, olcsón üzemeltethető autók, elektromos és hibrid járművek erőteljes előretörése várható. Ezek a változások a vállalatok üzleti modelljeit, ágazati együttműködési láncokat gyökeresen átalakíthatják. A járműipari kutatások nemzetstratégiai jelentőségét támasztja alá, hogy 2012. év végén, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) járműipari kutatási biztos kinevezésére került sor. A miniszteri biztos feladatai közé tartozik többek között a járműipari kutatás-fejlesztési programok előkészítésének koordinációja, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködések kialakításának kormányzati szintű támogatása; a hazai forrásból, valamint az EU-s közös finanszírozású pályázati stratégiában a járműipar specifikus érdekeinek megjelenítése; illetve a magyarországi beszállítóipar erősítése, és ehhez kötődő mentorálási program kidolgozása5. Az elmúlt években az elektromos mobilitás területén innovációs fejlesztések eredményeként Nyugat-Dunántúlon is születtek figyelemfelkeltő újítások. Feltétlenül említést érdemel az Antro-csoport Solo nevet viselő hibrid kisautója, és a bőrönd méretűre összecsukható elektromos robogó (Moveo). Egy győri mérnöki fejlesztő csapat (Meshining Engineering Kft.) részt vett Magyarország első üzemanyagcellás járművének (HY-GO) megalkotásában, továbbá a Genfi Autószalont is megjárt Micron nevű elektromos kisautó gépészeti tervezésében, melyek mind a jövőbe mutató fejlesztések. Nem utolsó sorban kell említeni a Willisits Mérnöki Irodát, családi vállalkozást, amely a villamos járműhajtás fejlesztésének területén húsz éves tapasztalattal és kissorozatú gyártókapacitással rendelkezik, illetve azt a tudományos kutatási és infrastrukturális hátteret, amely a Széchenyi István Egyetem kínál. Az egyetem fő kutatási irányai a „zöld autó” köré szerveződnek, és középtávú terveik között szerepel a közép-európai térség e-mobilitás hálózatába bekapcsolódni. A fejlesztési eredményeket a Széchenyi Futam Alternatív Hajtású Járművek Versenyén keresztül európai színtéren tervezik bemutatni. Az európai és világtrendet, valamint a globális kihívásokat (kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók, éghajlatváltozás) figyelembe véve a térség egyik fő kitörési pontját jelentheti az elektromos mobilitás területének koncentrált fejlesztése. Elsősorban a járműiparhoz kötődően mondható el az a tény, hogy a nagyvállalatokhoz köthető innovációs teljesítmény sokat erősödött a régióban, amelynek az innovációs rendszer egészére vetített kedvező hatása van. Az Európai Bizottság a 2013. januárjában ambiciózus csomagot terjesztett elő az alternatív üzemanyagokat elosztó töltőállomások hálózatának európai szintű fejlesztése, valamint az ilyen töltőállomások tervezésére és használatára vonatkozó közös előírások megállapítása érdekében. Az eddigi szakpolitikai kezdeményezések elsősorban magukra az üzemanyagokra vagy a járművekre vonatkoztak, nem érintették az üzemanyag-elosztó hálózatot. A tiszta üzemanyagok elterjedését három tényező gátolja: a járművek magas ára, az alacsony fokú fogyasztói elfogadottság, valamint a feltöltő- vagy töltőállomások hiánya. Nem épülnek
18
töltőállomások azért, mert nincs elegendő jármű. A járművek ára nem versenyképes, mert nincs rájuk elegendő kereslet. A fogyasztók nem vásárolnak ilyen járműveket, mert azok drágák és nincs hozzájuk megfelelő számú töltőállomás. A Bizottság ezért most olyan csomagot terjeszt elő, amely a tagállamok számára kötelező célokat állapít meg a tiszta üzemanyagok – például a villamos energia, a hidrogén és a földgáz – elosztására szolgáló minimális infrastruktúra tekintetében, valamint EU-szintű közös előírásokat határoz meg az üzemeltetéshez szükséges felszereléseket érintően. Faipar és megújuló energetika
Faipar Az emberiség számára a fa évezredek óta egy meghatározó megújuló nyersanyagot jelent, amelynek jelentőségét a fenntarthatóság érdekében megfogalmazott egyre szigorúbb energetikai, klímavédelmi és egészségügyi előírások folyamatosan növelik. E követelmények teljesítése felértékeli a fát, mint alapanyagot, illetve az abból készült termékeket. Hazánkban a faipar számottevő ipari és tudományos előzményekkel, és jelentős ipari potenciállal rendelkezik. Az erdősültség közel 21%-os mértéke komoly hátteret jelent a közel 320 milliárd forintos éves termelési értékű, a mélyponton lévő építőipar ellenére növekedő, exportban pedig közel 10%-os növekményt elérő fafeldolgozó és bútoripar számára. Az iparágban alkalmazottak hozzávetőleges száma 25 ezer fő. A hosszú távú kihívások sajátossága, hogy nemcsak a hagyományos (funkció, forma, minőség, ár) termékjellemzők kritikusak, hanem fenntarthatóságot meghatározó „zöld szempontok”, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás szempontjai is markánsan megjelennek. Kulcsfontosságúvá válik az anyagtudomány, a nanotechnológia legújabb eredményeinek felhasználása, amelyek úgy javíthatják a faalapú termékek tulajdonságait, hogy közben megőrzik a fa, mint természetes nyersanyag újrahasznosítási és hulladékgazdálkodási előnyeit. A csúcstechnológia eredményeinek szükségessége megjelenik a termékek gazdaságos, személyre szabott, egyedi, ugyanakkor tömegszerű gyártásában is, amelyek energia-hatékony forgácsoló-megmunkáló szerszámokat, CNC technikán, robotokon alapuló gyártási technológiai folyamatokat, optimalizált gyártási és értékesítési útvonalakat követelnek meg. A régió egyedi sajátosságokkal rendelkezik a faipar területén, itt található a hazai falemezgyártó kapacitás fele, illetve a bútorgyártás egyharmada. A régiónkban európai mércével is egyedülálló módon megtalálható az felsőfokú oktatás, kutatás (NYME Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar), kutatás hasznosító és támogató intézményrendszer (NYME Technológiai Transzfer Iroda, NYME Természeti Erőforrások Kutató Központja), valamint a tudásgeneráló, közvetítő és hasznosító vállalkozások összefogó szervezete a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. A klaszterben részvevő faipari nagyvállalatok és kisvállalkozások összetétele, az országosan egyedi és európai szintén is elismert színvonalú faipari mérnöki képzés, az akkreditált laboratóriumi szolgáltató és K+F+I háttér, a karon megtalálható alkalmazott művészeti és informatikai képzés, továbbá az alapanyag termelést meghatározó erdőgazdálkodási tudás és partnerek 19
nemzetközi szinten is kivételes alapokat nyújtanak. A klaszter egyedüliként a nyugatdunántúli klaszterek közül pályázott az akkreditált klaszter címre. A magyar bútoripari ágazat értékesítése úgy belföldön, mint külföldön jelentős csökkenést mutatott a gazdasági válság hatására. A tendencia viszont szinte az összes európai államban fellelhető, tehát nem beszélhetünk csak a magyarországi bútoripar nehézségeiről. Viszont ebben az évben a faipar fellendülése pozitívan hatott a többi kapcsolódó iparág növekedésére, 2012-ben fordult az előző évek negatív tendenciája, ami egy igen fontos faktor az elkövetkezendő 2013-as évek utáni faipari stratégia elkészítésében. (Fatáj, 2013.02.01.) Az ágazat 2011-es éves nettó árbevétele 131.119.000 ezer Ft volt, ebből a klaszterakkreditáció előtt a Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter részesedése a következő: 2011
2012
2013
2014
Klaszter árbevétele az adott 14 477,2 14 700 14 900 15 100 fókusz területen (millió Ft.) A Klaszter piaci részesedése 11,02 12,5 14 15,5 a fókuszterületen (%) (Forrás: Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter stratégia, 2012.) Megújuló energetika A megújuló energiaforrások ma a primer energia felhasználásnak mintegy 7%-át adják, ami jelenleg 75-80%-os arányban a biomassza hasznosításból kerül ki. A biomassza felhasználáson belül a dendromassza, vagyis a faanyag részesedése szintén 80% körüli. Így a faanyag részesedése az összes energiafelhasználásban 4,2-4,5%. A faenergia források 4 csoportba sorolhatóak: o o o o
Szabvány tűzifa Erdei apadék (vágástéri hulladék, tisztítási, gyérítési anyagok, kéreg, tuskó, ágfa) Fafeldolgozási hulladékok (másod nyersanyagok), elhasznált fatermékek ("altholz") Energetikai faültetvények
Magyarországon ma a vizsgálataink szerint 9-10 millió m3 faanyag lenne kitermelhető az erdők állapota és korosztály viszonyai alapján (a teljes 13,1 millió m3 folyó növedék védelmi és egyéb okokból nem termelhető ki. A Nyugat-dunántúli Régió erdősültsége az országos átlagot jelentősen, közel 7%-kal meghaladja. Itt található a magyar erdők 16%-a, melyben hazánk élőfa készletének közel ötödrésze tenyészik. A hektáronkénti magasabb, mint az országos átlag, az éves folyónövedék mintegy 1,8 millió bruttó m3. A kitermelt fából a régióban 1 150 000 m3 hengeresfa-alapanyag képződik, ebből o 20-22 %, 200-250 ezer m3 fűrészrönk, hordó- és furnéripari célú méret és minőség. o 78-80 %, azaz 900 – 950 ezer m3 fatermék hazai és export tűzifaként, farost, forgácslap, papíripari és energetikai célú alapanyagként hasznosul. Egészségturizmus, egészségtudományok
20
Egészségturizmus A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. A Nyugat-Dunántúl gazdag és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik, településeinek kétharmada valamely üdülőköretbe tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. A fontosabb turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. Nyugat-Dunántúl a földtani adottságainál fogva jelentős termálvíz készlettel rendelkezik. E természeti kincs feltárásához jelentősen hozzájárultak a zalai olajkutató fúrások is, majd a feltárt kutak eredményes hasznosítása megalapozta a mai gyógy- és termálturizmus prosperáló működését. Hévíz világhírű gyógyvize által nemcsak Magyarország legjelentősebb idegenforgalmi gyógycentruma, de határaikon túlmutató kisugárzása miatt a külföldi vendégek pénzköltése eredményeként jelentős bevételi forrás is. (Gyógy-és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon, Statisztikai tükör, KSH, 2007. december 13.) A felszín alatt viszonylag egyenletes eloszlásban előforduló hévízvagyon turisztikailag az egyik legfontosabb természeti kincs, mintegy félszáz különböző célból hasznosított vagy jelenleg nem termelő hévízkút található a régióban. A gyógy- és termálvizet szolgáltató kutak köré az elmúlt évtizedekben 25 településen létesült fürdő, ezáltal Közép-Európában egyedülálló termálrégió alakult itt ki. 2011-ben több mint 600 ezer vendég érkezett a határon túlról a régió kereskedelmi szálláshelyeire, s összesen közel 2,2 millió éjszakát töltött el. Ez az országos 16, illetve 21%át jelentette. A külföldiek 85%-a az Európai Unió valamely tagállamából kereste fel a régiót, mely az országosnál jóval nagyobb részarányt képviselt. Ezen belül háromtizedük a szomszédos Ausztriából, egynegyed ük Németországból, s 18%-uk Csehországból érkezett. Ezen felül az uniós államokból a románok és a szlovákok utaztak jelentősebb számban a térségbe. Emellett az ukrán és az orosz turisták érdeklődése volt számottevőa NyugatDunántúl kereskedelmi szálláshelyei iránt. (Turizmus a Nyugat-Dunántúlon, KSH, 2012. szeptember) A régió egészségturizmusának egyik legfontosabb feladata, hogy gyógyfürdőinke európai szintű egészségturisztikai szolgáltatásokkal is kihasználjuk. A nyugat-dunántúli gyógyfürdőknek Európa-szerte jó hírnevük van, így például a nyugat-európai vagy balti országokból jelentős turisztikai piacok szerezhetők meg. Az egészségturizmus kategória összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. A látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása, gyógyulás, illetve az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése. (Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013) 1. Gyógyturizmus: betegsége miatt, orvosi diagnózis alapján, az orvos javaslatára és előírása szerint veszi igénybe a beteg azokat a gyógyhatású szolgáltatásokat, melyeket az egészségügyi szolgáltatók nyújtanak (pl.: gyógyfürdő, klímaterápiás intézet stb.). A gyógyturizmus nem kórházi kezelés, hanem a gyógyító szolgáltatás igénybevétele, miközben a beteg a gyógyhely közelében száll meg.
21
2. Wellness-turizmus: az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó egészségmegőrző turizmus, melyet az egészséges személy vesz igénybe egészségmegőrzés céljából. 3. Élményfürdő: vízi attrakciók szórakoztató jelleggel, tartózkodási időt növelő fürdőzés. A nyugat-dunántúli termál klaszter kezdeményezés tagvállalkozásai az egészségturizmus meghatározó piaci szereplői. (Pannon Termál Klaszter) o éves árbevételük megközelíti a 15 milliárd forintot (önkormányzatok nélkül) o a medencék száma 151 o Az összes vízfelület nagysága megközelíti a 39.000 m2-t o a Hévízi Tóval együtt a vízfelület nagysága 83.000 m2 A fogászati kezelések szempontjából Magyarország piacvezetőnek számít Európában, a régiónk észak-nyugati határvidéke ebből a szempontból is jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik. Egészségtudományok Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi változásai és a tudomány fejlődésének eredményeként az élettudományok, ezen belül az egészségtudományok vezető szerepet töltenek be. Az Európában – hazánkban is – lezajló demográfiai folyamatok, a megváltozott életkörülmények folyamatos kutatást igényelnek. A technológiai fejlődéssel magasszintű kutatási eszközök állnak a kutatók rendelkezésére, mind a diagnosztika, illetve a terápiák esetében. Az informatikai haladás, digitális és 3D technológia, gyors adatátviteli és feldolgozó rendszerek forradalmasították a képi diagnosztika eszközeit, jelentősen növelve a prevenció hatékonyságát. Az egészségügyi kezelések, terápiák terén elért eredmények pedig jelentős nemzetgazdasági pozitívumot hordoznak. Az egészségtudományos kutatási infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen az újabb kutatási eszközök, új módszerek, eljárások, terápiák kifejelsztésében és tesztelésében. A Széchenyi István Egyetem elsősorban a régió egészségügyi szakembereit, a regionális egészségipart célozza meg felnőttképzési kínálatával. A győri Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet a régió munkaerő-piaci igényeire válaszolva alakítja képzési kínálatát, amely igények olyan egészségtudományi képzések létesítését indokolta - "orvosegyetemi háttér" nélkül a győri Kórház klinikai minőségére alapozva – amelyek megfelelnek az átalakuló társadalmi és egészségpolitikai struktúra kihívásainak. A 2002. évi első felsőfokú szakképzés megalapítása és indítása óta párhuzamosan zajlik az intézményi – és oktatói – fejlődés, valamint a képzési kínálat bővülése.
22
Mezőgazdaságra építő innovációs irányok További kiemelendő, jelentős növekedési és innovációs potenciállal rendelkező iparág az agráralapokra épülő innovációk területe. Ezek jelentőségét jól példázza, hogy a Nyugatdunántúli Operatív Program a régió nevesített kulcsiparágai között ezeket is szerepelteti, és a program keretében támogatott klaszterek is jellemzően a fenti köröket alkotó szereplőkből állnak össze. Bár az innovációs teljesítménynek nem hiteles fokmérője a szabadalmak száma, azonban érdekes ezen a területen az agrártudományok dominanciája, ami mindenképpen jelez egy K+F erősséget, különösen úgy, hogy a statisztikai adatok a Pannon Egyetem Georgikon Karának (a másik régióban lévő székhely okán) iparjogvédelmi teljesítményét nem tartalmazza teljesen.
Szabadalmak száma főtudományág szerint Nyugat-Dunántúlon 2004-2008 52
60 50 40 30
Győr-Moson-Sopron megye
20 10
2 1 4
1
1
Vas megye
0 Zala megye
A mezőgazdaság ugyan nem a klasszikus értelemben vett „iparág”, de az agrár szakterület K+F potenciálja és az abból kiáramló technológiai transzfer, a jövőben alapvetővé válik a régió versenyképessége szempontjából, különös tekintettel a határon túli területekhez képest (első sorban Ausztria) fennálló technológiai lemaradás felzárkóztatása szempontjából, a régió munkaerő és népességmegtartó képessége szempontjából, a vidékfejlesztés révén az életminőség javítása szempontjából, továbbá a természeti környezet, mint az egészséges életmód színtere megőrzése fejlesztése szempontjából.
23
Horizontális, támogató iparágak A kreatív iparágak a többi kulcsiparágat támogató horizontális ágazatai közé tartoznak, melyek Európa és a világ legdinamikusabban növekvő ágazatai. Az előző évtized során az EU GDP-jéhez több mint 2,3%-kal járultak hozzá, növekedési potenciáljuk magasabb, mint általában a gazdaságé. A téma európai jelentőségét mutatja, hogy a 2009-es esztendőt az innováció és kreativitás évének nyilvánították. 2009-ben kidolgozták a „Manifesztum kreativitásért és innovációért Európában” című dokumentumot, azzal a céllal, hogy segítse kialakítani az Európai Unió vízióját a kreativitás és innováció szerepéről és megalapozni az Unió stratégiáját a 2010 – 2020 közötti évtizedre. 2010 áprilisában megjelent a „Kulturális és kreatív ipar zöld könyve”, melynek célja a társadalmi és szakmai diskurzusok elindítása, a kulturális és kreatív ipar fejlődéséhez szükséges ösztönző környezet kialakítása érdekében. A Zöld könyv definíciója szerint a kreatív iparág jelenti azt az ágazatot, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan ágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. Nyugat-Dunántúlon a formatervezés helyzete a szellemi innovációban még nem érte el a lehetséges és kívánatos mértéket, ezért, mint általában szerte Európában, az ágazat megerősítése és tudatos fejlesztése komoly térségi fejlődési potenciált hordoz magában. Horizontális, támogató iparágként figyelembe veendő még a logisztika és az információkommunikáció területe is.
1.3.2. A régió szakosodása Az alábbi táblázatok mutatják, hogy a kiemelt ágak milyen arányban járultak hozzá a régiók bruttó hozzáadott értékéhez. Mindkét esetben láthatók olyan regionális eltérések, amelyek a régiók specializációjának fontos indikátorai és amelyek fontos alapját képezhetik a regionális stratégiáknak.
24
Köz épNemzetgazdasági ágak, ágcsoportok
Magy aro .
A
Köz ép-
És z ak -
Ny ugat - Dél-
Dunánt úl Dunánt úl Dunánt úl
Magy aro .
És z ak -
Dél-
Alf öld
Alf öld
Mez őgaz das ág, erdőgaz dálk odás ,
halás z at C
Feldolgoz óipar
B+ C+ D+ E Ipar ös s z es en F
Épít őipar
0,5%
4,8%
4,6%
8,4%
7,9%
9,1%
8,1%
15,5%
39,8%
39,5%
13,5%
15,3%
12,8%
11,5%
19,0%
43,6%
43,0%
23,8%
21,0%
16,8%
36,5%
3,6%
4,2%
4,4%
5,3%
4,6%
6,0%
5,7%
G+ H+ I Keres k edelem, s z állít ás és rak t ároz ás , v endéglát ás
19,3%
14,7%
14,6%
16,9%
15,1%
22,8%
12,6%
J
Inf ormác ió, k ommunik ác ió
9,1%
1,3%
1,6%
2,3%
2,9%
1,4%
2,4%
K
Pénz ügy i, biz t os ít ás i t ev ék eny s ég
7,3%
1,9%
2,2%
2,7%
3,2%
2,5%
2,2%
L
Ingat lanügy let ek
9,6%
7,5%
7,8%
9,2%
9,8%
10,2%
7,0%
11,6%
5,9%
5,5%
6,4%
7,5%
5,1%
6,2%
17,1%
13,7%
13,4%
21,7%
24,4%
22,5%
16,6%
2,9%
2,4%
2,9%
3,3%
3,5%
3,7%
2,8%
M+ N O+ P+ Q
Üz let i s z olgált at ás ok Köz igaz gat ás , ok t at ás ,
egés z s égügy i s z olgált at ás R+ S+ T+ U
Egy éb s z olgált at ás
1. táblázat: Kiemelt nemzetgazdasági ágak részesedése a régiók bruttó hozzáadott értékéből 2010-ben. Forrás: KSH
A 2010-es CIS felmérés szerint az alábbi gazdasági ágakban, illetve ágazatokban működő cégek esetében volt legalább 30%-os a technológiai innovációt bevezetők aránya (a feldolgozóipar ágon belül (C) ágazatonként bontottuk a kimutatást): -
CF Gyógyszergyártás CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CL Járműgyártás CJ Villamos berendezés gyártása D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Mivel fenti ágakban, illetve ágazatokban a technológiai innovációt végző vállalatok aránya magasnak tekinthető, ezért a továbbiakban ezen ágazatokat innovatívnak tekintjük, az egyes régiók innováció orientált szakosodását ezen ágazatok segítségével ragadjuk meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy a három különböző típusú innovatív vállalati környezetet különböztethetünk meg az általunk vizsgált ágakban/ágazatokban a megyék közötti megoszlást tekintve: -
1. típus: (Pest, Heves, Somogy, Hajdú-Bihar jó helyezései) o CF Gyógyszergyártás
-
2. típus: (Pest, Zala, Borsod- Abaúj-Zemplén, Veszprém, Hajdú-Bihar, Heves jó helyezései) o CL Járműgyártás o CJ Villamos berendezés gyártása
25
-
3. típus: (A dunántúli megyék jó helyezései) o CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása o D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás o E Vízellátás o M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység o J Információ, kommunikáció o K Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Jelen vizsgálatban csak a területi megoszlásokat vettük figyelembe. Az egyes típusok részletesebb jellemzése a régiók húzóágazatainak és vállalatainak konkrét vizsgálatát, esetleg további kutatásokat (regresszió-analízist vagy faktoranalízist) igényel. Az alábbi regionális korrelációs mátrixnak ugyanaz a vezérelve, mint az előbbinek, ám ez regionális alapú számítás.
CF
CI
CL
CJ
D
E
M
J
K
CF
1,00
-0,73
-0,73
-0,41
-0,49
-0,49
-0,85
-0,92
-0,61
CI
-0,73
1,00
0,77
0,63
0,60
0,66
0,77
0,89
0,77
CL
-0,73
0,77
1,00
0,34
0,83
0,09
0,54
0,71
0,43
CJ
-0,41
0,63
0,34
1,00
-0,11
0,69
0,57
0,69
0,40
D
-0,49
0,60
0,83
-0,11
1,00
-0,09
0,37
0,43
0,49
E
-0,49
0,66
0,09
0,69
-0,09
1,00
0,77
0,71
0,77
M
-0,85
0,77
0,54
0,57
0,37
0,77
1,00
0,94
0,89
J
-0,92
0,89
0,71
0,69
0,43
0,71
0,94
1,00
0,77
K
-0,61
0,77
0,43
0,40
0,49
0,77
0,89
0,77
1,00
2. táblázat: rangkorreláció; a régiók helyezéseinek korrelációja a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek száma szerinti rangsorokban. (Adatforrás: KSH) Az erős pozitív kapcsolatokat (0,7 fölötti) zölddel, a negatívokat pirossal kiemeltük.
(CF Gyógyszergyártás; CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; CL Járműgyártás; CJ Villamos berendezés gyártása; D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; E Vízellátás; M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; J Információ, kommunikáció; K Pénzügyi, biztosítási tevékenység) A regionális rangkorrelációs vizsgálatban még erőteljesebben kirajzolódnak a megyék esetében korábban említett tendenciák. A gyógyszeripar itt már szignifikáns negatív korrelációt mutat a többi ággal/ágazattal; tehát bizonyítottnak tekinthető, hogy területi elterjedése teljesen máshogy alakul, mint a többi innovatív ágazaté.
26
12. ábra: Régiók rangsora az innovatív vállalatok számát tekintve: a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek száma az egyes régiókban átlagosan hányadik helyhez elegendő a régiók közötti rangsorban. Forrás: KSH 2010 alapján saját számítások
Mint az ábra alapján is látható, Közép-Dunántúl, a Dél-Alföld és az Észak-Alföld értek el az innovatív vállalkozások számát tekintve jó helyezéseket, míg a két dunántúli régió, illetve Észak-Magyarország le van maradva az innovatív ágazatok vállalatainak rangsorában. A Nyugat – dunántúli Régió legfontosabb indikátorai hálódiagram ábrán ábrázolva a következőek: 1. A népesség felsőfokú végzettségűek aránya 2. Állami K + F ráfordítások 3. Üzleti K + F ráfordítások 4. A nem K + F szektor innovációs kiadásai 5. A KKV szektor saját innovációs kiadásai 6. Innovatív kkv-k együttműködése más partnerekkel 7. Állami és magánszektor együttműködése 8. EPO szabadalmak 9. Technológiai (termék vagy eljárás) innovációk 10. Nem technológiai (marketing vagy szervezési) innovációk 11. Foglalkoztatás a medium-high/high-tech és tudásintenzív szolgáltatású szektorokban 12. Az új cég és új piaci termékek értékesítése
27
Nyugat-Dunántúl 1 12
0,6
2
0,5 0,4
11
3
0,3 0,2 0,1
10
4
0
9
Nyugat-Dunántúl
5
8
6 7
Nyugat Dunántúl meglepően magas arányt ért el a nem K+F szektor innovációs kiadásai, a foglalkoztatás a medium-high/high-tech és tudásintenzív szolgáltatású szektorokban, illetve az új piaci termékek értékesítése területeken.
1.3.3. Tudásgenerálók A Széchenyi István Egyetem A Széchenyi István Egyetem elődjét 1968-ban alapították Közlekedési és Távközlési Főiskolaként. A rendszerváltás előtt így két meghatározó infrastrukturális ágazat, a közlekedés (logisztika) és a távközlés számára jelentett mérnöki munkaerő-képző bázist, majd a rendszerváltás után a térségben letelepülő multinacionális vállatok elvárásainak és a fellendülő gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítésére rendezkedett be. Nyugat-Dunántúl legfiatalabb egyeteme (2002. óta) napjainkban három karral és két önálló intézettel működik, ahol az éves hallgatói létszám mára megközelíti a 12 000 főt. Az egyetemen a karokhoz (műszaki tudományi, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi) kapcsolódóan egy-egy doktori iskola is működik. Az Egyetem fő kutatási profilja a szélesebb értelemben vett járműipari és közlekedési rendszerekhez kapcsolódó műszaki, technológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggések vizsgálatát, a tudományos eredmények közzétételét és azok hasznosítását foglalja magában. Kutatási szervezeti egységek, kutatócsoportok a SZE-n: 1. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK)
28
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Ipari Szimulációs Kutatócsoport Járműipari Kutató Központ (JKK) Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ) Parlamenti Kutatások Központja Rendszerelméleti Kutatócsoport Szimuláció és Optimalizáció Matematikai Kutatócsoport Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont
A járműipari kutatások sokéves múltra tekintenek vissza Győrben; a legutóbbi évek összességében többmilliárdos K+F programjai tovább erősítik a stratégiai irányt. A Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a Pázmány Péter Program 2005-ös kiírása keretében valósult meg a 2006 és 2008 közötti időszakban. Tekintettel Győr ipari hagyományaira és nyilvánvaló fejlődési tendenciáira, valamint figyelembe véve a Széchenyi István Egyetem fő képzési irányait, a Tudásközpont kiemelten a járműipari gyártástechnológia kutatására fókuszál. Következő jelentős lépésként 2007-ben megalakult az AUDI HUNGARIA Belső Égésű Motorok Tanszékcsoport, amely megfelelő környezetet biztosít arra, hogy a magyarországi járműgyártók és beszállítók szakmai elvárásainak megfelelő járműmérnökök (BSc és MSc szinten) képzésére kerülsjön sor az egyetemen. A Tanszék munkájának fontos eleme, hogy a legújabb szakmai ismereteket ne csak elméletben sajátítsák el a hallgatók, hanem az elméleti tudást a gyakorlati munka során is alkalmazni, hasznosítani tudják. A Széchenyi István Egyetem 2010-ben indította el azt a pályázati finanszírozásból megvalósuló projektsorozatot, amelynek révén az intézmény a stratégiájának megfelelően 2016-re elnyerheti a kutatóegyetemi címet, és egyúttal a hazai és a közép-európai régió meghatározó járműipari kutatóközpontjává válik. A 2006. és 2010. között megvalósított JRET alapjain 2010. és 2012 között valósította meg SZE-Győr a TÁMOP421B konstrukció keretében a Pannon Egyetemmel együttműködve a „Mobilitás és Környezet” című alapkutatási projektet. A 95%-os támogatási intenzitású projekt összköltségvetése 3,2 milliárd forint volt, és a két intézmény összesen 300 oktatója és kutatatója vett benne részt. A projekt jelentősége, hogy a tudományos eredményei – több mint 300 publikáció, 12 tudományos könyv, 7 szabadalom stb. – mellett megteremtette a következő projektek kutatási infrastruktúráját, fejlesztette az Egyetem kutatói állományát, és kijelölte azokat a járműiparhoz kapcsolódó kutatási területeket, amelyeken további projekteket tud indítani: járműirányítás, közlekedési rendszerek informatikája, hibrid és alternatív hajtások, a belsőégésű motorok teljesítményének javítása, korszerű kenő- és üzemanyagok, regionális gazdasági kutatások. Emellett a projekt teljesítette azt a célkitűzést is, hogy Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodás (JEM) néven formalizálta a hazai járműipari cégek, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények együttműködését a Széchenyi István Egyetemen 2012. elején létrehozott Járműipari Kutató Központ (JKK) irányításával. A „Mobilitás és Környezet” folytatásaként 2012-ben a SZE-Győr 3 új alapkutatási projektet indított a JKK irányításával és a JEM-et aláíró szervezetek részvételével. Az Egyetem hosszú távú tervei a következő EU programozási ciklusra következők. Egyrészt a SZE-Győr célja, hogy a hazai járműipari mérnöki képzés és K+F tevékenység központja, 29
meghatározó szereplője legyen. Másrészt partneri hálózatát működtetve a HORIZON 2020 program lehetőségeit kihasználva nemzetközi projekteket indítson, illetve azokban vegyen részt. A fenti célok elérésére a SZE-Győr az úttörő és vezető szerepet vállal az ipar által igényelt gyakorlatorientált képzés egységes szerkezetének és tartalmának fejlesztésében, megvalósítva az egyes intézmények duális képzése közötti átjárhatóságot. Az Egyetem képes lesz meghatározni a járműipar számára fontos oktatási és a kutatási infrastruktúra koordinált fejlesztésének és igénybevételének feltételeit a régióban működő autóipari vállalatok igényeinek megfelelően. E tevékenységhez kapcsolódva a SZE-Győr a hazai járműipar beszállítói hátterét képező, tipikusan magyar tulajdonú KKV-k K+F+I tevékenységének összehangolt támogatására kompetencia alapú hálózati struktúrát alakít ki. Az Egyetem társadalmi szerepvállalásának fontos eleme, hogy koordinálja a járműipari mérnöki szakma, karrier népszerűsítését, az oktatási és kutatási eredmények publikálását, ezek társadalmasítását valamint biztosítsa a célcsoportokhoz való leghatékonyabb eljuttatását. Az egyetem az elmúlt években közel 9 milliárd forintot költött a járműipari kompetencia infrastruktúra fejlesztésére, illetve kb. 2 millárdot a kutatási potenciál humán, szervezeti és egyéb soft elemeinek fejlesztésére. Jelenleg folyamatban van összesen mintegy 4 milliárd forint nagyságrendben (2 db TAMOP-422A, 1 db TAMOP-422C, 1+1 TAMOP-411C pályázat) további kutatási (tudományos) kompetencia fejlesztési projekt. A törekvés a SZE-Győr Járműipari Kiválósági központ létrehozása és ennek kiválósági hálózatának kiépítése - különös hangsúllyal az intelligens és fenntartható közlekedésre –, és ezzel egy az európai palettán is látható és érzékelhető tudáskoncentráció megteremtése. A három kiemelkedő autóipari beruházás az országban (Audi/Győr, GM/Szentgotthárdi, Mercedes-Benz/Kecskemét) új kihívást elé állítja az egyetemet, az oktatók és kutatók számára új kutatási-fejlesztési és szolgáltatási feladatokat jelent majd. (Az egyetem tudásközpontjainak, fejlesztéseinek bemutatását lásd a melléklet 2. pontjában.) A Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2015-ig 5 fő stratégiai célkitűzést és hozzá kapcsolódó intézkedési tervet tartalmaz:5 o o o o o
Tudományos kiválóság növelése A doktori képzések fejlesztése Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek fejlesztése A tudományos eredmények hasznosítása, jelentős mértékű technológiai transzfer és tudáshasznosítási tevékenység A tudományos eredmények beépítése az oktatásba
A növekvő iparági igények kiszolgálása céljából az intézmény közel 15 Mrd Ft-nyi beruházást indított, melyek jelentős része uniós forrásból támogatott. A nagyszabású egyetemfejlesztési program megvalósításának végső stádiumába ért, amely a XXI. századnak megfelelő teljes infrastrukturális, szellemi és tudományos megújulást tesz lehetővé. 5
Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2015-ig, Tudományos és Innovációs Tanács által jóváhagyva 2010. november 3.
30
Az Új-Tudástér Oktatási és Közösségi Tér kialakításának eredményeképpen egy 6240 m2 területű létesítmény ad helyet a tudományos képzési, szakképzési és oktatásfejlesztési funkcióknak, valamint a hallgatói szolgáltatásoknak. Az INNO-Share Regionális Tudástranszfer Központ 6280 m2 összterületen egy új épületszárnyban kínál az egyetem hallgatói, oktatói, valamint a jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató vállalatok, vállalkozások, tudományos szervezetek és személyek számára könyvtári, információs háttértámogatást valamint technológiai és technológiatranszfer szolgáltatásokat. Az 1,2 Mrd Ft költséggel tervezett UNI-INNO Műszaki K+F Eszközpark és Technológia Transzfer Tér projekt révén jelentős eszközberuházással gazdagodó és továbbfejlődő, a vállalati igényeket is figyelembe vevő, korszerű felszereltségű laborbázis hatékonyan támogatja a hallgatók gyakorlatorientált képzését, az oktatók, doktoranduszok tudományos kutató munkáját. Itt találnak otthonra a közös egyetemi-vállalati kutatási projektek is. Az egyetemen 2009. július 1-én kezdte meg működését horizontális szolgáltatási szervezeti egységként a Tudásmenedzsment Központ, amelynek legfontosabb küldetése: „tudásból értéket teremteni”. A Központ a tudományszervezés és disszemináció, információs szolgáltatások, üzletfejlesztés, K+F+I pályázatok és tudáshasznosítás területén építi ki kapacitásait és fejleszt ki szolgáltató tevékenységeket. Az elkövetkezendő években, évtizedekben az Audi által kezdeményezett új gyártáskapacitás létesítésével, annak térségi integrációjával, a kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítésének támogatásával kapcsolatban, továbbá a magas minőségű munkaerő iránti növekvő kereslet és kutatás-fejlesztési kapacitás kielégítésében meghatározó tudományos partnerré válik Széchenyi István Egyetem. Mindezt alátámasztja, hogy a kb. 12 000 fő hallgatói létszám 60%-a tanul mérnöki szakokon, melynek kb. a fele a járműiparhoz valamilyen módon köthető, így várhatóan évi 6-800 fő fiatal mérnök számára nyílhat lehetőség a járműiparban történő elhelyezkedésre.6
Nyugat-magyarországi Egyetem A Nyugat-magyarországi Egyetem a térség másik egyetemi központja. Számos átalakulást követően7 jelenleg tíz karral működik, melyből négy Sopronban, egy Győrben, egy Mosonmagyaróváron, három Szombathelyen és egy a Nyugat-dunántúli régión kívül, Székesfehérváron található. Az egyetemen hat doktori iskola működik a környezettudományok, az anyagtudományok és technológiák, a növénytermesztési és kertészeti tudományok, az állattenyésztési tudományok, valamint az erdészeti és vízgazdálkodási tudományok területén. Az egyetemnek a 2009/2010-es tanévben több mint 14 ezer hallgatója volt. Az intézmény önmagát „zöld egyetemnek” tartja. A természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. 6
Szilasi Péter Tamás (2011), Széchenyi István Egyetem stratégiai igazgatója Jelenlegi struktúrájában 2008. január 1-jétől működik a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével. 7
31
Az egyetem képzési profiljának sajátossága, hogy egyedül itt képeznek az országban erdőmérnököket és faipari mérnököket, az ország egyetlen egyetemi faipari kutatóhelye.
13. ábra: Kutatás-fejlesztési tevékenység bevételi arányának alakulása a Nyugat-magyarországi Egyetemen 20072009. Forrás: NymE
Az intézmény pályázati aktivitását és sikerességét mutatja, hogy a 2009-2010. évben 114 pályázatot nyújtott be egyetemi és kari szinteken, amelyből 43 pályázat (4 egyetemi szinten, 39 kari szinten) nyert támogatást, összesen több mint 2,5 Mrd Ft értékben. Adott pillanatban a benyújtott 114 pályázatból további 45 pályázat még elbírálás alatt volt. 8 A legnagyobb támogatást (közel 1,9 Mrd Ft) egyetemi szinten nyerte el az intézmény „Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúrafejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen” című projekttel a TÁMOP program keretében. A NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft.9 jogelődje, az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont 2005. január 1-jén kezdte meg működését karoktól független szervezeti egységként. A Tudásközpont legfőbb célja a nyugat-magyarországi régió erdőgazdálkodása és faipari tevékenysége színvonalának további emelése, segítve ezzel az egész régió technológiai és gazdasági fejlődését. Nyitott konzorciális együttműködés formájában, a térség meghatározó erdészeti és faipari vállalataival, egyéni vállalkozóival lehetőség nyílt a felsőoktatási intézmény és a gazdasági szféra közötti aktív kapcsolatok kialakítására.10 Az első négy év eredményeként jelentős méretű infrastrukturális fejlesztés, műszerfejlesztés, a kutatási eredmények know-how átadása valósulhatott meg, vállalat és egyéni vállalkozások alakultak. Hosszú idő után először indította el a NymE első szabadalmi bejelentését, amit ké-
8
NymE Oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység 2009-2010, http://www.nyme.hu 2008. év végére 100%-os egyetemi tulajdonnal alakult meg. 10 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával közel 200 millió forint saját forrás bevonása történt olyan cégekkel együttműködve, mint a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a FALCO Forgácslapgyártó Zrt. vagy a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Mára a kooperációs partnerek köre tovább bővült. 9
32
sőbb hasznosítási szerződés és licence díjbevétel követett. Fontosnak tartották a hallgatók, doktoranduszok bevonását a kutatásokba, valamint a PhD képzés felkarolását. Környezeti erőforrás-gazdálkodási és –védelmi Kooperációs Kutatási Központ az első ciklusában a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara és 16 ipari partnere 11 példaértékű együttműködésének eredményeként, 2005-ben kezdte meg működését. Eredményes időszakot lezárva 2008-ban immáron gazdasági társaság formájában működik tovább.12 A tudáscentrum az egyetem tudásbázisára és ipari partnereinek tapasztalatára, megrendeléseire építve három tudományterületen (környezeti hatásvizsgálatok, hulladékkezelés és –hasznosítás, ökoenergetika) végzi kutató-, szakértő-, tervező/fejlesztő munkáját. Jelentős tudástranszfer tevékenységek (konferenciák és tanulmányutak szervezése, publikációi, tudományos képzés és továbbképzés) is részét képezik szolgáltatási portfóliójának. Természeti Erőforrások Kutató Központ A „Zöld Egyetem” program infrastrukturális feltételeinek megteremtése a Nyugatmagyarországi Egyetemen (TIOP-1.3.1-07/2-2F-2009-0008) c. pályázati beruházás lehetővé tette a Természeti Erőforrások Kutató Központ létrehozását (Natural Resources Research Center). Ebben a nettó közel 4000 m2-es új épületben mintegy 80 új, vagy megújult laboratóriumi helyiség kapott helyet a teljesen felújított Tanüzem mellett. A pályázat keretében beszerzett nagyszámú, modern state-of-art műszer és kutatóeszköz hozzájárul az NRRC hármas céljának megvalósításához az oktatás, a kutatás-fejlesztés és innováció valamint az akkreditált vizsgálatok révén. A TEKK (NRRC) hagyományosnak tekinthető kutatási területeink magasabb szintű művelése mellett új lehetőségeket is kínál. Ezek közül kiemelkedik a nanotechnológia, a speciális anyagvizsgálatok, a faanyag modifikáció, az alternatív energetika, a robotika, a polimerfeldolgozás, a környezetvédelem, a geofizika, a genetika, a talajtan, a geoinformatika, a levegő- és növénykémia. A Természeti Erőforrások Kutató Központ létrejöttével az Erdőmérnöki Kar és a Faipari Mérnöki Kar három, nagy múltra visszatekintő és országos ismertségű akkreditált laboratóriuma, a FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, a Papíripari Kutatóintézet valamint az Erdészeti és Faipari Vizsgálólaboratórium egyesült, kibővült vizsgálati területei a faipari anyagvizsgálatok, termékvizsgálatok, hőkezelőüzemek ellenőrzése, építőanyagok tűzvédelmi megfelelősége, erdészeti és faipari munkabiztonsági vizsgálatok, papír vizsgálatok, környezetvédelmi vizsgálatok, geotechnikai, geofizikai vizsgálatok, talajvizsgálatok és növényvizsgálatok.
11
A tudáscentrum ipari partnerei többek között például RÉGIÓHŐ Regionális Hőszolgáltató Kft., Paksi Atomerőmű Rt., Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt., Laser Consult Kft., ECO Hungary Kft., Almásfüzítői Iparfejlesztési és Hasznosító Kft., stb. 12 Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
33
Nyugat-magyarországi Egyetem Technológia Transzfer Iroda Az NYME Technológia Transzfer Iroda négy különböző tudományterületet képviselővel, valamint a karok élén álló kari koordinátorokkal együttműködve karokat átfogóan tevékenykedik, figyelembe véve az Egyetem sajátosságait, 6 különböző földrajzi helységben, 10 különböző képzési területen. A hallgatók, a kutatók és az oktatók munkája során keletkező szellemi vagyonnal transzparens módon tud a mennél szélesebb körű hasznosítás érdekében eljárni. A kutatások hasznosítása során bármely partnerrel megkötendő kutatási együttműködés keretében a szellemi tulajdonjogi kérdések előzetes szerződéses rögzítését a TTI végzi. A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásának bemutatásakor a már említett tudás és kooperációs központok mellett (beintegrálva az Erdőmérnöki Kar és a Faipari Mérnöki Kar kutatási tevékenységét) mindenképp érdemes kitérni a Mosonmagyaróvárra kihelyezett Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon folyó kutatási portfólióra, ugyanis az elmúlt években az egyik legnagyobb arányú K+F bevételt ezen Kar munkája eredményezte.
A Pannon Egyetem A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiókra kiterjedő elhelyezkedésű felsőoktatási intézmény. Székhelye Veszprém, telephelyei Keszthely, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Pápa. Az egyetemnek öt kara van: Mérnöki Kar Műszaki Informatikai Kar Georgikon Kar Gazdaságtudományi Kar Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Kutatóhelyek száma: 47 Ezeken kívül tudományos és fejlesztő tevékenység szempontjából releváns még; MTA támogatott kutatóhelyek száma: 3 MTA LENDÜLET kutatócsoport 1; 1 tematikus Koordinációs Kutató Központ (KKK) A tudományos tevékenység egy jelentős része az egyetem 7 doktori iskolájának keretei között valósul meg. A doktori iskolák által meghirdetett kutatási témák egy részét a vállalati szféra igényei generálják, esetenként finanszírozzák is azt. A Pannon Egyetem – különösen az 1990-es évek elejétől végbement szerkezetváltás és a 2000-ben lezajlott integráció következtében – a társadalom- és gazdaságtudományok, a természettudományok, a műszaki és az agrártudományok területén országos és nemzetközi feladatokat is vállalva, jelentős kutatói és tudományos tapasztalatot halmozott fel. A Pannon Egyetem működése a műszaki tudományokon belül az informatikai, villamosmérnöki, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokhoz, a természettudományokon belül pedig a kémiai, környezet-, matematika- és számítástudományokhoz kapcsolódik.
34
A Pannon Egyetem kutatási-fejlesztési tevékenységével, egyéb szakmai szolgáltatásaival folyamatosan részt vesz a térség gazdasági életében. Az egyetem karai szoros kapcsolatot építettek ki a szűkebb és tágabb környezet gazdasági szereplőivel. Ez a kapcsolat innovatív kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában, valamint a vállalatok minőségbiztosítási rendszerét támogató megoldások kutatásában realizálódik. A kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában aktívan részt vesznek az egyetem hallgatói is. A szolgáltatói, szállítói szerepvállalás fontos részét képezi az egyetem nagy értékű berendezéseivel, azok szabad kapacitásának kutatásifejlesztési célú értékesítésével összefüggő tevékenység. A Pannon Egyetem alaptevékenységeit vizsgálva mindegyikről elmondható, hogy a nemzetközi szintű elismertség és versenyképesség alapvető feltétele a kimagasló innovációs képesség. A Pannon Egyetem kialakította az innováció generálásának szervezeti kereteit létrehozva az intézményen belül a Technológia és Tudás Transzfer Irodát. A Pannon Egyetem Intézményfejlesztési Tervében (IFT) kiemelt helyen deklarált kutatási priorítás a Zöld energia/Zöld energia rendszerek fejlesztése. Az Intézményen belüli szakmai munkamegosztás alapján Keszthelyen a biomassza alapanyagú energiahordozók előállítás kérdésköre, ezek felhasználását követő melléktermékek mezőgazdasági alkalmazhatóságának kutatása. Előzőeken túlmenően a biológiai úton előállított motorhajtóanyagok gyártási folyamatai során keletkező melléktermékek mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek kutatása, továbbá a bioüzemanyag felhasználás környezeti terhelésének és emmissziójának kutatása. A Pannon Egyetem Mérnöki Kara és Műszaki Informatikai Kara számos további kutatási kérdéskör megoldásában érintett az alternatív és biológiai úton nyerhető, és hulladékokból származó motorhajtóanyagok, és kenőanyagok előállítási és alkalmazási technológiáinak fejlesztésével kooperációban a Széchenyi István Egyetemmel valamint számos ipari partnerrel. További szegmens a H alapú üzemanyagcellás (Fuel Cell) elektromos jármű hajtási és energia előállító rendszerek kutatása. A Zöld energia kérdésköréhez kapcsolódik az energiahatékonyság fokozása és az energetikai rendszerek vezérlésének fejlesztése. Folyamatok és rendszerek integrációja az energiamegtakarítás és környezeti hatások csökkentése érdekében. Ez a témakör mind az ipari mind a lakossági energetikai rendszerek területén megvalósuló innovációk alapja lehet A Nyugat-dunántúli régi innovációs prioritásaihoz illeszkedő, további stratégiai kutatási irányok a Pannon Egyetem veszprémi kampuszán működő karok K+F portfóliójából (a teljesség igénye nélkül): Mérnöki Kar Járműrendszertechnikai kutatások Műszaki Informatikai Kar Logisztikai rendszerek információs technológiája Gazdaságtudományi Kar
35
A versenyképesség, a regionális és nemzetgazdasági szintű fejlődés, valamint az innováció kapcsolatrendszere Innovatív megoldások a folyamatok és szervezetek működésének javítására A szervezeti kultúra és a tudástranszfer törvényszerűségeinek feltárása A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara az 1797-ben alapított felsőfokú mezőgazdasági tanintézet, gazdasági akadémia történelmi örököse, így Európában az elsőként alapított és ma is működő mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. A Georgikon sok évtizedes kutatási és fejlesztési tevékenysége eredményeként az agrárkutatás egyik nemzetközileg is elismert, hazai fellegvára. A karon hosszú múltra visszatekintő tudományos ismeretszerzésnek és alkotómunkának az agrár- és környezettudományok valamint a kapcsolódó diszciplínák területén vannak tradíciói és olyan nemzeti értéket képviselő, felhalmozott tudásbázisa, amelyre stabilan épült fel a fejlődés modern kihívásaihoz igazodó inter- és multidiszciplínáris K+F stratégia.
Az Georgikon Kar kutatás-fejlesztési stratégiai főirányai:
A klímaváltozást előidéző káros hatások csökkentésére, illetve a káros hatások ellensúlyozására irányuló innovatív mezőgazdasági technológiák fejlesztése és elterjesztése. Az élelmiszer biztonságot és a minőségi élelmiszer előállítást megalapozó környezetbarát mezőgazdasági technológiák fejlesztése. Növényi biotechnológiai eljárások széles körű alkalmazása a növénynemesítésben, a különböző értékmérő tulajdonságok genetikai beazonosításában a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele érdekében.
A Georgikon Kar K+F stratégiai főirányain kívül releváns kutatási és fejlesztési tevékenység csoportosul a következő inter- illetve multidiszciplináris témacsoportok köré:
Környezet centrikus mezőgazdaság Balaton, Kis-Balaton, környezet kutatások Aqvakultúra, édesvízi haltenyésztés és halgazdálkodás Vidékfejlesztés, mezőgazdasági vállalkozások Műszaki megoldások fejlesztése, alternatív energiaforrások Bioüzemanyagok és biomassza energia előállítás melléktermékeinek mezőgazdasági hasznosítása Turisztikai desztináció modell fejlesztés és alkalmazás, termál- és egészségturizmus, egészségmegőrzés rekreáció, Informatika a mezőgazdaságban
A Georgikon Kar tudományos tevékenysége szervesen kapcsolódik az Agrártudományi Centrum kutatóműhelyeihez:
Burgonyakutatási Központ, Keszthely Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony
36
Az Agrártudományi Centrum tevékenységi köre az agrárágazati K+F, a mezőgazdasági szaktanácsadás regionális irányítása, szaktanácsadók képzése és a vidékfejlesztés ágazati feladatainak ellátása. Az Agrártudományi Centrum jelentős technológia fejlesztő és terjesztő kapacitással rendelkezik, melynek keretében a tudás áramlás döntően hálózatos partnerkapcsolati rendszeren keresztül jut el a termelőkhöz, végfelhasználókhoz.A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza elsősorban a turizmus, a gépipar, a logisztika és az informatika területen kínál képzési lehetőséget. Az egyetem az osztrák-magyar határtérség kutatói együttműködésének is hangsúlyos szereplőjeként mindenekelőtt bécsi intézményekkel alakított ki értékes kapcsolatokat. E tekintetben az AT-HU ETE 2007-13 Program az egyetem következő projektjeit támogatja: CEPO13, REBE14. Hasonló együttműködések szlovén viszonylatban is formálódóban vannak15. A Pannon Egyetem kialakította az innováció generálásának szervezeti kereteit létrehozva az intézményen belül a Technológia és Tudás Transzfer Irodát. A térség legnagyobb egyetemi központjai mellett számos egyéb felsőoktatási intézmény található, melyek kihelyezett tagozatként működnek. Ezen kihelyezett tagozatok tevékenysége elsősorban az oktatásra összpontosít, a kutatás-fejlesztési tevékenységük igen korlátozott, így azokra a fejezet tárgyalásában külön nem térünk ki. A régióban működő, ismertetett jellemzők alapján kijelenthető, hogy a felsőoktatási intézményrendszer a regionális tudásbázis legfontosabb alapjának tekinthető.
1.3.4. Tudásközvetítők A régió klaszter-kezdeményezései A térségben, országos viszonylatban az elsők között alakultak meg a speciális feladatokat felvállaló klaszterkezdeményezések, önálló menedzsmenttel rendelkező szervezetek, amelyek a régió egy-egy kiemelt iparágában próbálják elősegíteni a klaszterizációs folyamatokat. A klaszterek a vállalkozások egymás közti, illetve a vállalkozások és a nem gazdasági szereplők (felsőoktatás, kutatási szféra, szolgáltatók, stb.) közötti együttműködési kapcsolatok elmélyítésével igyekeznek tagjaik, illetve az adott ágazat és térség versenyképességét fokozni. Jelenleg több mint 20 kezdeményezés indult útjára, némelyik már 8-12 éves múltra tekint vissza, míg van, amelyik épp, hogy csak megalakult.16
13
Nemzetközi Baromfi Kiválósági Központ létrehozása. Vezető partner: Veterinärmedizinische Universität Wien. Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén. Vezető partner: Pannon Egyetem. 15 5 postakocsi, térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program. Vezető partner: Nagyrécse Község Önkormányzata. ECOHUB – Információs és oktató központok kis- és középvállalkozások támogatásár Vezető Partner: Maribori Egyetem. E két projekt ERFA támogatási szerződése 2011. szeptember 6.-án került aláírásra. 16 NYDOP klaszterfejlesztést szolgáló 1. pályázati kiírásának keretében (2008-ben) 1 fejlődő és 10 induló kategóriájú klaszterszervezet nyert támogatást. A 10 induló klaszterből a 2. pályázati kiíráson (2011-ben) 5 továbblépett a fejlődő kategóriába és megjelent 1 vállalati együttműködés és újabb 17 induló klaszter. 14
37
A kezdetben főleg a hagyományos iparágakban létrejövő térségi klaszterkezdeményezések azonban jelenleg még alacsonyabb szintű innovációs potenciált hordoznak, amit jól példáz, hogy jelenleg a régióban nincs akkreditált innovációs cím birtokos. A kezdeményezések jellemzően horizontális irányban szerveződnek, azaz egy-egy ágazat, szakterület tevékenységüket tekintve hasonló szereplőit fogják össze. A meglévő klaszterek vertikális irányú együttműködései viszonylag korlátozottak, az egymásra épülő (pl. kutatásfejlesztés – termelés – piackutatás - értékesítés) láncolatok mentén történő szerveződésekben, még komoly potenciál lehet. A régióban működő klaszterek esetében nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi értelemben kell előrelépni, hiszen – döntően a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatási konstrukciójának köszönhetően – a régió legfontosabb iparágaiban már létrejöttek azok a hálózati együttműködések, melyek képesek lehetnek a legfontosabb szereplők együttműködésére, azonban ezek minősége, az együttműködések fenntarthatósága és hozzáadott értéke szempontjából még javítható a klaszterek teljesítménye. A régió tágabban értelmezett versenyképessége szempontjából ugyanakkor ezek hozzáadott értéke jóval komolyabb lehet, mint ahogy az az egyébként egymás konkurenciáját jelentő szereplők horizontális irányú együttműködései esetében tapasztalható. Ezzel együtt elmondható, hogy a régióban működő klaszterek esetében nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi értelemben kell előrelépni, hiszen – döntően a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatási konstrukciójának köszönhetően – a régió legfontosabb iparágaiban már létrejöttek azok a hálózati együttműködések, melyek képesek lehetnek a legfontosabb szereplők összefogására, azonban ezek minősége, az együttműködések fenntarthatósága és hozzáadott értéke szempontjából még javítható a klaszterek teljesítménye. Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek. Jelenleg 21 ilyen klaszter van hazánkban, ezek régiós eloszlásának vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön (7 db, ebből Csongrád megyében 5 db) több ilyen klasztert találunk, mint a teljes Dunántúlon (KözépDunántúlon 4 db, Dél-Dunántúlon 2 db, míg Nyugat-Dunántúlon egy ilyen sincs). Ez amiatt is érdekes, mert itt jelentek meg hazánkban először az iparági klaszterek, az úttörő szerep betöltését követően viszont fejlődésük nem az országos klaszter trendeknek megfelelően folytatódott, hanem megmaradt a határ menti együttműködések során szerzett tapasztalatok hasznosítása terén. Várható azonban klaszterakkreditáció a közeli jövőben a régióban is. A klaszterek átlagos méretét tekintve is le van maradva a Dunántúl (átlagosan 31,8 tag/klaszter) a keleti régiókhoz (39 tag/klaszter) és Közép-Magyarországhoz (41,5 tag/klaszter) képest is. Vállalkozásfejlesztési Alapítványok Az 1990-es évek elején a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egy Európai Uniós Phare program keretében vállalkozásfejlesztési programot indított, melynek köszönhetően minden megyében létrejött egy helyi vállalkozói központ. Feladatuk a vállalkozások támogatás a vállalkozói kultúra elterjesztése volt. Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat 1992-ben alapította meg a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, melynek fő feladata a megye gazdasági fejlődésének elősegítése, mikro-, kis,- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, önfenntartó 38
irodahálózat létrehozása. A ZMVA az innováció területéhez kapcsolódóan figyelemmel kíséri az aktuális innovációs pályázati kiírásokat, folyamatosan innovációs és pályázati menedzsment tanácsadás nyújt. Létrehozza az innovációs „best practice” adatbázist, ehhez kapcsolódóan kiadványokat készít, valamit közreműködik innovációs rendezvények szervezésében. Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa 1993-ban jött létre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas megye önkormányzatai, bankok, gazdasági társaságok, összesen 23 szervezet összefogásával. A Szombathelyi Vállalkozói központ 1994es megalakulása óta folytatja különböző nemzeti és Phare CBC programok segítségével a KKV-k fejlesztésére irányul tevékenységét. Célja a mikro,- kis,- és középvállalkozások versenyképességének javítása, vállalkozói kultúra fejlesztése, illetve vállalkozási ismeretekhez kapcsolódóan tájékoztatási szolgáltatások nyújtása. A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1992-ben kezdte meg működését. Célja a megye mikro,- és kis vállalkozások fejlődésének elősegítése, szakképzési szolgáltatások, vállalkozási ismeretek bővítésével a megye foglalkoztatási helyzetének javítása. Kereskedelmi és Iparkamarák 2003-ban – az öt Nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő kereskedelmi és iparkamara szövetséget alapított. Felismerték, hogy a régió gazdaságát csak úgy lehet képviselni, ha összefognak, és együttesen alakítják ki a kamarai álláspontot a fontos gazdasági kérdésekben és a belső kamarai ügyekben. Az alapításban a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nagykanizsai Városi Kereskedelmi és Iparkamara valamint Sopron Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara vettek részt, és azóta is ebben a felállásban működik a szövetség. A soros elnöki és az ügyintézési feladatokat rotációs elv alapján felosztják maguk között. Feladataik: közös rendezvények szervezése, a régiós közigazgatási hatóságok munkájának megismerése, és a gyakorlat egységesítése érdekében, a vállalkozóbarát szemlélet elterjesztése, a Nyugat-dunántúli Regionális Minőségi Díj alapítása és működtetése. Az éves gazdasági évnyitón történik az éves számvetés, a rotációs alapon működő vezetői és szervezői feladatátadás, az éves munkaterv elfogadása a kamarai szövetség tagjai részéről. A tagozati elnökök rendszeresen konzultálnak, ahol az ipari, a kereskedelmi, a kézműipari és a szolgáltatási szektor ágazati feladatait vitatják meg. Együttműködnek az oktatás és a mesterképzés területén, oktatók, vizsgáztatók vagy a mesterképzésben részt vevők cseréjével, átirányításával. A régió legjelentősebb vállalkozásait tartalmazó kiadványt bocsátanak ki. A kamarák alapvető feladatai közé tartozik a kis- és középvállalkozások tájékoztatása az aktuális gazdasági környezeti változásokról, támogatási, fejlesztési lehetőségekről. A kamarák nagy szerepet töltenek be a Széchenyi kártya konstrukció közvetítésében, így nagy tapasztalatot szereztek a támogatás közvetítésben, beleértve az ügyfelekkel való kapcsolattartást, adatfeldolgozást, igények bírálata, ellenőrzése és azok nyomon követése terén is. A kamarai irodák egyfajta kapocsként funkcionálnak a gazdálkodó szervezetek felé.
39
A kamara abban tud szerepet vállalni, hogy segíti az innovatív szemlélet terjedését és elősegíti tudás alapú partnerkapcsolatok létrejöttét a megye vállalkozásai között, valamint híd szerepet tölt be az innovációval foglalkozó intézmények és a vállalkozások között. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével kiemelt hangsúlyt fektet az innováció támogatására és ehhez forrást is biztosított 2012-ben és várhatóan 2013-ban is biztosít a területi kamarák innovációs aktivitásának fokozásához.
Enterprise Europe Network Az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezése egy konkrét kötelezettségvállalás köré épülő integrált innovációs stratégia. Célja – az innováció tág értelemben vett fogalmára alapozva, ami a magán-, állami és harmadik szektorokat egyaránt felöleli – annak biztosítása, hogy az innovatív ötletek növekedést és munkahelyeket teremtő új áruk és szolgáltatások formájában a gyakorlatban is megjelenjenek. Az Európai Unió törekvése az, hogy ennek keretrendszerét az intézményrendszer mellett vagy arra épülő hosszú távú, európai uniós forrásból finanszírozott projektek keretében is biztosítsa. Az innovációs szolgáltatásokat biztosító vállalkozásfejlesztési hálózatok közül kiemelkedő jelentőségű az Enterprise Europe Network, a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózata, mely jelenleg a világ 54 országában több, mint 600 irodát működtet 3000 jól képzett szakemberrel. A régióban két hídképző szervezet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működtet Enterprise Europe Network irodát. A COSME és Horizon 2020 programok biztosítják a kereteket a Hálózat által kínált szolgáltatások nyújtására a 2014-2020-as időszakban is. A „Horizon2020 – Innováció a kis- és középvállalkozásoknál” soron a Hálózat mint európai bizottsági kezdeményezés kerül megemlítésre, melyhez innovációs szolgáltatások és további források rendelhetők. Az Enterprise Europe Network magas színvonalú, ingyenes innovációs tanácsadással segíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat innovációs potenciáljuk fejlesztésében és kiaknázásában. A hálózat célja a kkv-k innovációs aktivitásának növelése, valamint a technológiatranszfer-lehetőségek bemutatása és a nemzetközi együttműködések fejlesztése. Regionális Innovációs Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzések eredményeképp, valamint az innovációs politikában a decentralizáció lehetőségeként a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és további 4 gazdasági szereplő 2004-ben létrehozta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott Pannon Novum Nyugatdunántúli Regionális Innovációs Ügynökségetmajd egy évvel később további régiós szereplők bevonásával megalakult a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács. A Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és öt további vállalkozásokat segítő szervezet a régióból - INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht., Universitas-Győr Szolgáltató Nonprofit Kft., Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - 2008 januárjában megalapította a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. –t. 2012. január 1jétől a megyei önkormányzatok tevékenységévé vált a területfejlesztési és a területrendezési feladatok ellátása. Ezzel egyidejűleg megszűnt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ta40
nács. Ennek megfelelően a szabályozás szerint a regionális fejlesztési tanács jogutódjává a területileg érintett megyei önkormányzatok váltak. Az Ügynökség fő célja a mikro,- kis,- és középvállalkozások versenyképességének növelése innovációs tevékenységük fokozásával. A régió innovációs rendszere felzárkózásának elősegítése, innovációbarát környezet kialakítása, a hálózati együttműködés és újabb hálózati szolgáltatások kialakításának ösztönzése szerepel a szervezet célkitűzései között. A székhelyként működő szombathelyi központi irodán kívül Győrben és Zalaegerszegen is megtalálható megyei iroda. A szervezet által nyújtott szolgáltatások: pályázatírás-forrásszerzés; pályázat menedzsment és kríziskezelés; innovációs projektfejlesztési tanácsadás; innovációs felmérés, audit és promóció; szakmai utak, találkozó szervezése; klaszterszolgáltatások; innovációs folyamat végigkövető menedzselése; képzési és mentorálási programok, innovációs marketing. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. jelenleg a tevékenységét a RIÜNET hálózat tagjaként a másik 6 régió Innovációs Ügynökségeivel és a Nemzeti Innovációs Hivatallal közös partnerségben látja el.
1.3.5. Tudáshasznosítók Az innovatív vállalkozások száma Magyarországon nagyon alacsony. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió fejlett országaiban minden negyedik-ötödik cég végez valamilyen K+F tevékenységet, hazánkban azonban csak minden tízedik. Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2004-2006 között Nyugat-Dunántúlon a vállalkozások valamivel kevesebb, mint 15 százaléka végzett innovatív tevékenységet. A magyarországi régiók rangsorában ezzel az utolsó helyen álltunk. Európában az innováció fogalmának körét 2005-ben Oslo Kézikönyv bővítette ki, és a technológiai innováció mellett a nem-technológiai innovációk köre (szervezeti- és szervezési, marketing) is előtérbe kerül. A vállalkozások innovációs tevékenységére vonatkozó felmérések Nyugat-Dunántúlon (Csizmadia-Grosz 2008) azt mutatják, hogy K+F tevékenységük és innovációs aktivitásuk alapján néhány csoport jól megkülönböztethető. A régió vállalkozásainak közel 70%-a olyan hazai, főként kisméretű cég, amelynek alacsony az árbevétele, minimális K+F ráfordításokkal rendelkezik és saját maguk is elmaradottnak tekintik innovációs szintjüket. A vállalati populáció másik egyharmada jelenti a tudásorientált, fejlesztő kisvállalkozásokat, a túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő kisvállalkozásokat és a tradicionális nagyvállalatokat, melyek szintén markánsan elkülöníthetőek. A felmérés szerint a régió vállalkozásainak 50,1%-ánál a négy fő innováció típus valamelyike előfordult (Oslo Manual 2005). A 2007. évben készült felmérés szerint a térség vállalkozásainak 22,2%-a valósított már meg termék- (ebből új árut 88%-uk vezetett be, a többiek új szolgáltatást), 24.9%-a folyamat-, 20,9%-a szervezési-szervezeti, 32,4%-a pedig marketing innovációt.
41
Inkubáció, vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok a régióban A térség meghatározó központjaiban induló és működő mikro- és kisvállalkozások segítésére biztosítanak kedvező áron modern vállalati infrastruktúrát (irodát, műhelyt, előadótermet, tárgyalótermet, szélessávú internetkapcsolatot, strukturált kommunikációs hálózatot) és alapvetően üzletviteli tanácsadást (pénzügyi, adózási, számviteli szolgáltatás, jogi szakértői szolgáltatások, marketing) az innovációs központok és inkubátorházak. Győr, Sopron és Szombathely után az elmúlt években Zalaegerszegen és Nagykanizsán létesült innovációs központ és inkubátorház.17 A zalaegerszegi inkubátorházhoz kapcsolódóan Gépipari Innovációs Központ is létesült, melyet a Pannon Fejlesztési Alapítvány és a Nyugat-magyarországi Egyetem Gépészeti és Mechatronikai Intézete működtet. A központ különböző funkciókat lát el: otthont ad a mintegy 100 céget magába tömörítő Pannon Mechatronikai Klaszternek, itt működik a térségi gépipari K+F projektek előmozdításában szerepet vállaló Technológiai Centrum, magában foglal egy szolgáltató és kutatóműhelyt, továbbá ipari mérőlabort is. Az elmúlt években megfigyelhető tartalmi szolgáltatásbővülés a pályázati tanácsadás, szellemi tulajdonvédelmi tanácsadás, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek segítése. A térségben egy innovációs központ megvalósítására jó példa az INNONET Innovációs és Technológiai Központ Győrben, amely az országban az elsők között jött létre. Több mint tíz éves működésre visszatekintő és teljes bérleti kihasználtsággal 18 üzemelő központ 2011 őszére funkciójában Autóipari Technológia Kompetencia Központtá bővült, illetve fejlődött. A fejlesztés célja, hogy erősítse a tudomány és gazdasági szféra közötti kapcsolatot, elősegítse a kutatás-fejlesztési eredmények átültetését a gyakorlatba egy speciális tudásra, kiválóságra alapozva. Ebben a fázisban az innovációs központ már emelt szintű technológiai szolgáltatásokat nyújt magas szintű menedzsment támogatás mellett. Eddigi kapacitásait megduplázva új irodák, négy kisvállalkozói műhely, berendezett multimédiás tárgyalók, raktárak, közös kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra az új épületszárnyban. A technológiai kompetencia szolgáltatások közül elsőként, az Innovációs Alap támogatásával kiépült egy gyors prototípus gyártási technológiára specializálódott innovációs szolgáltató, demonstrációs és oktató műhely. Az inkubációs folyamatból kikerülő, megerősödött, saját telephelyét már kinövő vállalkozás számára biztosítanak versenyképes koncentrált befektetési környezetet az ipari parkok. A régióban mintegy 30 ipari park működik, kistérségenként legalább egy-egy. Alapítási évüket, tulajdonosi körüket, betelepült vállalkozások számát, foglalkoztatottak számát tekintve rendkívül heterogén képet kapunk. Többségükben az alapvető szolgáltatások a betelepülő vállalkozások számára elérhetőek: irodabérlet, raktár bérlet, konferenciaterem, közös internet és telefon előfizetés, üzleti találkozók megszervezése, pénzügyi tanácsadás. Egy 2010. évi fel-
17
Jelenleg Mosonmagyaróváron (ÚMFT NYDOP keretében) és Kapuváron (HU-SK ETE 2007-2013 keretében) épül újabb inkubátorház. 18 A 25 átlagosan 20 m2-es iroda, a 10 egyenként átlagosan 60m2-es műhely, jelenleg 15 vállalkozás, szervezet számára biztosít versenyképes munkakörülményt. Az épületben 100 fős előadóterem, 6-15 fős kistárgyalók is rendelkezésre állnak.
42
mérés szerint19 egyikben sem áll rendelkezésre mérőlabor, szabadalmakkal kapcsolatos tanácsadás, ipari és szerzőijog-védelmi tanácsadás, újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás, valamint termelékenységi tanácsadás (benchmarking). A tanulmány szerint az ipari parkok jó része spekulatív terület-értékesítési céllal jött létre, a létrejött és betelepült területi egységek nem tudtak szolgáltató egységgé válni, a menedzsment szolgáltatás alacsony színvonalú. A nagyobb városokban az elmúlt években próbáltak az innováció irányába elmozdulni, de a legtöbb esetben ez megragadt az infrastruktúra fejlesztése szintjén. Az inkubátorházak esetében ez a folyamat hasonlóképpen zajlott annyiban, hogy a létrejött – különösen a támogatásból létrejött – inkubátorházak egy része a szó szoros értelemben végez valódi inkubációs tevékenységet, sem technológiai szempontból, de több esetben üzleti szempontból sem, így a szolgáltatások szintje nem sokkal haladja meg egy hagyományos irodaház szolgáltatásainak szintjét. A KFI tevékenységet végző ipari parkok20 regionális eloszlásánál nem találunk akkora aránytalanságokat, mint más, KFI-releváns regionális adat elemzésekor, bár a közép-magyarországi régió Pest megyének köszönhetően ebből a szempontból is első helyen található. A legtöbb ilyen ipari park a Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon található, míg a Dunántúl másik két régiója kevesebb ilyen ipari parkkal büszkélkedhet. Ha az ipari parkokban működő vállalkozások számát vizsgáljuk meg, a közép-magyarországi régió áll az első helyen (398 db, ebből Pest megyében 330 db, míg Budapesten 68 db). A legkevesebb vállalkozás ezen ipari parkokban az észak-alföldi (117 db) és dél-dunántúli (115 db) régiókban található Azonban ha az ipari parkokban hasznosítható területek nagyságát vizsgáljuk meg, azt láthatjuk, hogy a közép-dunántúli régióban kétszer akkora a betelepíthető terület (1203 ha), mint a 2. legnagyobb régióban (Észak-Magyarország 608 ha). Érdekesség, hogy ezen mutatóban Közép-Magyarország negyedakkora területtel, csak a dél-dunántúli régiót (207 ha) előzi meg.
19
Az ipari parkok és más barnamezős ipari területek szerepe a vállalkozások innovációs folyamatainak támogatásában, Pannon Business International Kft., 2010. december 20 Olyan ipari parkok, melyekben lévő vállalkozások együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végeznek önálló kutatói tevékenységet
43
14. ábra: A KFI tevékenységet végző ipari parkok számának megoszlása az egyes régiókban 2012-ben. Forrás: NGM
A fentiekből megállapítható, hogy a központi régió ipari parkjaiban elsősorban a kisebb területet igénylő vállalkozások vannak jelen, átlagos méretük nem éri el a 0,5 ha-t. KözépDunántúlon az egy vállalkozásra jutó terület 2,32 ha, de még ennél is nagyobb a területigénye az Észak-Alföldön lévő ipari-parkbéli vállalkozásoknak (átlagosan 2,89 ha). A KFI tevékenységet végző ipari parkokban a beruházások értékénél viszont már komoly aránytalanságokat tapasztalunk: az összes régióból (beleértve Közép-Magyarországot is) két régió – a Közép-Dunántúl és Nyugat Dunántúl – beruházásai a teljes magyarországi beruházások 2/3-át (1571 millió Ft-ból 1031 millió Ft-ot) teszik ki
15. ábra: Az egyes régiókban működő KFI tevékenységet végző ipari parkokban lévő vállalkozások száma és a vállalkozások által beruházott értékek. Forrás: NGM
44
1.3.6. Forprofit és befektetői szféra A Nyugat-dunántúli Régióban profitorientált, főtevékenységként innovációs szolgáltatást nyújtó szervezet nagyon kevés van, míg a befektetői szféra elsősorban kockázati tőkebefektetői szinten csupán országos hatáskörű szervezetekkel van jelen a régióban.
1.4.
Főbb eredmények
1.4.1. Pályázati eredmények A hazai innovációs források keretében 2009 után hosszú ideig nem került meghirdetésre új konstrukció, főként az elhúzódó gazdasági válság és az ebből fakadóan kényszerűen szűkülő költségvetési keretek következtében. Az ÚSZT Tudomány-Innováció Programjának21keretein belül 2011 második fele óta nyílik lehetőség az innovációs tevékenységek támogatására. A konstrukciók jellemzően a Gazdaságfejlesztés Operatív Program keretében jelennek meg, így a jelenleg elérhető források a 2005-2009. közötti időszakkal ellentétben alapvetően nem regionális, hanem országos hatókörbe tartoznak. A GOP 1. K+F és innováció prioritása ösztönzi a vállalkozások által végzett, a gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, az innovatív vállalkozások klaszteresedési folyamatait, az innovatív fejlesztések piacra vitelét, és a korszerű kutatási infrastruktúra kialakítását. A prioritás célkitűzései:
A vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése a program hatására.
Megadott EPO szabadalmi, használati és formatervezési mintaoltalmi bejelentések számának növekedése a program hatására.
Kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására.
Eredmények a program indulásától kezdődően: A GOP-1. prioritáshoz kapcsolódóan 654 pályázat részesült összesen 75 703 millió forint támogatásban. Ebből a Nyugat-dunántúli régióban 93 nyertes pályázatot hirdettek 7 683 millió forint támogatással. A megítélt támogatások az egyes intézkedések között a megítélt támogatások és a nyertes pályázatok számát tekintve az alábbiak szerint oszlik meg: GOP-1.1. Az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése céljára 34 600 millió forintot ítéltek meg 231 pályázathoz kapcsolódóan.
21
http://ujszechenyiterv.gov.hu/
45
A Nyugat-dunántúli régióban ezen intézkedés keretein belül 19 pályázat nyert összesen 3 651 millió forint támogatást. GOP-1.2. Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése intézkedés keretében országosan 12 400 millió forint támogatásban részesült 21 pályázó. Az intézkedés keretében Nyugat-Dunántúlon egyetlen pályázó sem részesült támogatásban. GOP-1.3. A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése keretében 28 703 millió forintot ítéltek meg 402 pályázathoz kapcsolódóan. Nyugat-Dunántúlon 64 nyertest hirdettek, akik összesen 3 695 millió forint támogatásban részesültek. GOP, KMOP és AIK megítélt támogatásai Az alábbi adatok a GOP, a KMOP és az AIK innovációs és K+F releváns pályázatain megítélt támogatások összegének regionális megoszlását, illetve azok dinamikáját mutatják be 2008 és 2012 első negyedéve között.
16. ábra: A pályázatok megítélt összegeinek regionális dinamikája a 2008-2012 első negyedéve közötti időszakban (milliárd Ft)
A TIOP 1. prioritása Az oktatási infrastruktúra fejlesztése, melynek keretében lehetőség van a felsőoktatási szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztésére. A TIOP-1.3.3.-08/2, Agóra Pólus, Pólus illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása konstrukció célja a fejlesztési pólusok és társközpontok versenyképességének növelése a kulturális alapú városfejlesztés eszközeivel. A program keretében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 1 672 millió forint támogatásban részesült az AGÓRA Pólus Autopolis Interaktív Kiállítási Központ megvalósításához kapcsolódóan. Az „Agóra Pólus Interaktív kiállítási központ”elnevezés oktatási jellegű, komplex szolgáltatásokat nyújtó kulturális intézményt takar, amely a „Győr-Autopolis” tematikához kapcsolódóan az autógyártás témaköreit ismerteti, mutatja be részletekbe menően. A TÁMOP 4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében prioritása az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést
46
célozza meg: felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, intézményirányítás hatékonyságának növelése, kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése, műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztése. A 4. számú intézkedés - A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében - keretében lehetőség nyílik innovációs projektek támogatására. A TÁMOP 4.2. Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatására elnevezésű konstrukciót azért alakították ki, hogy ösztönözze az innovatív tevékenységet a felsőoktatásban, munkahelyet teremtsen a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan, és lehetővé tegye a nemzetközi kutatási módszertanok hazai adaptációját. A konstrukció keretében a régióban a beérkezett 11 pályázatból 10 részesült 7 650 millió forint támogatásban. A régió „saját” operatív programjának záró időszakának akciótervében nem található kifejezetten innovációs célú támogatási jogcím, azonban a támogatott fejlesztések között megjelenhetnek innovációs célú fejlesztések, illetve innovációs szolgáltatások (inkubátorházak, klaszterszolgáltatások). Az akcióterv releváns indikátora a „vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése a program hatására” (hatásindikátor, bázis 0, a 2015-ös cél +1%). A régióban átlagosan 26 millió forinttal támogatták az NYDOP-1.1.1/A Klaszterek szolgáltatásainak fejlesztése konstrukcióra beérkezett pályázatokat. A legtöbb pályázat Győr-MosonSopron megyében részesült támogatásban, ez a nyertes pályázatok 45%, a megítélt támogatások aránya 43% a régióhoz viszonyítva. Az ÚSZT keretében meghirdetett NYDOP-1.1.1-A jelű pályázati kiírásra beérkezett 23 pályamű közül 19 nyertest hirdettek 451 millió forint össztámogatással. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében is egyaránt 7-7 pályázat, míg Zala megyében 5 pályázat részesült támogatásban. A megítélt támogatás aránya Zala megyében 37%, Vas megyében 34%, míg Győr-Moson-Sopron megyében 29%, volt a régión belül.
17. ábra: A pályázatok megítélt összegeinek regionális megoszlása 2008-2012 első negyedéve között (%)
A nemzeti költségvetés keretéből a Baross Gábor Programot először 2005-ben hirdették meg, témakörei folyamatosan változtak, ezzel igazodva a pályázói igénykehez. Az együttmű-
47
ködést ösztönözve lehetőség nyílott arra, hogy a vállalkozások nemcsak önállóan, hanem felsőoktatási intézményekkel, kutató szervezetekkel konzorciumban is nyújthattak be pályázatokat. 2005-ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a régió számára 960 millió forintot biztosítottak technológiai fejlesztésekre, termék-innovációra, szolgáltatás-fejlesztésre, klaszter-innovációra, valamint innovációs infrastruktúra fejlesztésére. 2005-ben a régióban 39 pályázat részesült összesen 777 millió forint támogatásban. A megyéket tekintve kiemelendő Győr-Moson-Sopron megye, amely a nyertes pályázatok 53%-át, a megítélt támogatás 43%-át adta. A nyertes pályázatok számát tekintve ezt követi Zala megye ahol nyertes pályázatok aránya 24%, míg Vas megyében 23%. A megítélt támogatást tekintve Vas megye részesült az össztámogatás 33%-ában, Zala megye pedig 24%-ában.
18. ábra: KTIA támogatások megoszlása Közép-Magyarország és a többi régió között (2004-2011). Forrás: NIH, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által finanszírozott pályázati portfolió hasznosulásának értékelése, 70. old.
2006-ban 353 millió forintot biztosítottak Nyugat-Dunántúlon a regionális innovációs programcsomag keretében. Ebben az évben az igényelt támogatás összege meghaladta a rendelkezésre álló forrás háromszorosát, 31 sikeres projekt között 353 millió forint támogatást hirdettek. A Vállalkozási kutató-fejlesztő helyek által elnyert pályázatok aránya 51%, míg a megítélt támogatások tekintetében ez az arány 62% a régióra vonatkozóan. 2007-2008-ban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 1 374 millió forintot biztosítottak. Új célokként jelent meg a K+F emberi erőforrás fejlesztése, a spin-off vállalkozások támogatása és az innováció társadalmi tudatosítása. A Program keretein belül 44 nyertest hirdettek, összesen 1 026 millió forint támogatással – az előzőhöz hasonló területi eloszlással. 2009-ben 588 millió forint keretösszeg állt a pályázók rendelkezésére az alábbi célkitűzések megvalósításához. 2009-ben 17 pályázó részesült összesen 558 millió forint támogatásban. A nyertes pályázatok 47%-a felsőoktatási kutatóhely volt, akik az összes támogatás 39%-át nyerték el.
48
Pályázat
Forrás MFT
Beérkezett db
MFt
5 000
109
2 025
INNOREG 2005
960
66
1 383
INNOREG 2006
353
73
INNOREG 2008
1 374
INNOREG 2009
557
INNOCSEKK
Támogatott %
db
eFt 26
425 082
144
39
776 537
1 279
362
31
352 640
68
2 214
161
44
1 025 619
44
1 400
251
17
557 000
1. táblázat: Innovációs pályázatok és támogatási összegek
Az NKTH 2005-ben indult Innocsekk programja a regionális innováció fejlesztésére, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások keresleti oldalának ösztönzésére irányult. 2008-ban jelentős módosításokkal már Innocsekk Plusz néven került meghirdetésre a program, melynek finanszírozási mechanizmusa lényegében változatlan. Az INNOCSEKK program keretében 26 pályázat részesült 425 millió forint támogatásban. A benyújtott pályázatok 50% Győr-Moson-Sopron megyéből került ki, az elnyert támogatás 56%-át szintén GYMS megyei vállalkozások kapták. A sikeres pályázatok 35%-át Zala megyéből, míg 15%-át Vas megyéből nyújtották be. Az elnyert támogatás aránya Zala megyében 27%, Vas megyében pedig 17%. Az INNOCSEKK PLUSZ programban 27 sikeres projektet támogattak összesen 520 millió forinttal. A nyertes pályázatok mindegyikét Termékfejlesztés témakörben nyújtották be.
19. ábra: KTIA támogatások regionális megoszlása 2004-2011 között. Forrás: NIH, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által finanszírozott pályázati portfolió hasznosulásának értékelése, 70. old.
49
A régió gazdasági szerkezetében domináns extenzív fejlődési tényezők fokozatos kimerülése következtében egyre inkább előtérbe kell kerülniük a kis- es középvállalkozásoknak, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő, illetve a tudáson es a magasabb szellemi potenciálon alapuló tevékenységeknek. Ennek ellenére a régió innovációs paradoxonaként kell megállapítani azt a tényt, hogy a régió gazdasági szerkezete, illetve a fenti igény ellenére a régió innovációs forrásszerző képességében megmutatkozó hiányosságok immáron évek óta folyamatosan jelentkeznek. A régió mind az innovációs finanszírozási források, mind a támogatási intenzitások tekintetében az utolsó helyre szorul a régiók sorában.
A régió szereplése az FP7 –es specifikus programok szerint
20. ábra: FP7-es specifikus programokban résztvevők a Nyugat-dunántúli régióban
21. ábra: FP7-es specifikus programokban elnyert támogatás a Nyugat-dunántúli régióban
50
Intézmény neve
Szerződött pályázatainak száma
MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet
9
Nyugat-Magyarországi Egyetem
9
Audi Hungaria Motor Kft.
2
Erdészeti Tudományos Intézet
2
SOLTUB Kft.
2
Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület
2
Pannon Novum Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.
1
Alucifer Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.
1
Dunagabona Terménykereskedelmi Kft.
1
Bioved 2005 Biológiai Növényvédő Készítményt Előállító Kft.
1
4. táblázat: A régió legsikeresebb FP7 résztvevői az elnyert támogatás szerint csökkenő sorrendben
1.4.2. Az innovációs források hasznosulása Jelentős eredmény, hogy az innovációs projektek hatására kialakulnak a tudásgeneráló és tudáshasznosító szervezetek közötti kapcsolatok. Erre Jó példa a fentebb említett RET-ek tevékenysége, vagy a Széchenyi Egyetemhez kötődő „Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodás”, valamint az Audi Motor Hungária Kft-vel megvalósuló szoros együttműködés. Az Audi Hungaria Motor Kft-vel együttműködésben kialakított Audi Belsőégésű Motorok Tanszék oktató-kutató bázisa biztosítja, hogy a vállalat által megfogalmazott igényekkel összhangban formálódjon a kutatás és oktatás. Lehetőséget adhat a források koncentrált hasznosulására, hogy kiemelt fejlesztési térség lett a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ, amely alapvetően vasi, zalai vállalkozások és Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg önkormányzatának együttműködésével jött létre. A pályázati források hasznosulására jó példa a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Díj 2011. évi nyertese a BIO-TEXTIMA Kft. A közel két évtizedes tapasztalattal rendelkező vállalkozás, Közép-Kelet-Európa egyik manufakturális hálószobacikk-gyártója. Termékpalettáján az orvosi mágnes, a textilréz vagy éppen a szenesített farost felhasználásával készített gyapjútermékek találhatók meg. A vállalkozás által gyártott és forgalmazott matracok, illetve lécbetétek szinte mindegyike rendelkezik az Orvosi- és Kórháztechnikai Intézet tanúsítványával. A vállalkozás termékfejlesztését több egészségügyi intézményben is szakorvosi kontrollal elvégzett tesztelés segíti, termékei többek közt élvezik a Magyar Gerincgyógyászati Társaság szakmai ajánlását is. A vállalkozás a bioharmónia szellemében gondosan ügyel arra, hogy termékei a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után.
51
A cég az elmúlt években fejlesztéseihez a KTIA regionális innovációs alapjaiból Baross Gábor pályázati forrást vett igénybe. A projekt eredményeként született meg a VitalWOOD farugós matraccsalád. A matracmagban az évszázadok óta alkalmazott fém rugózatot a gőzölt, tömörített bükkfából készített spirálrugók váltják, amelyek fémből készült társaikkal ellentétben terhelés után 100%-ban visszanyerik alakjukat, mintegy háromszor hosszabb élettartamot garantálva minimum 30 évig teljes értékű megoldást jelentenek, és nem utolsó sorban használat közben kiiktatnak minden olyan zavaró tényezőt (hanghatások, elektroszmog felerősítése, stb.), amelyek egy fémrugós matracnál jelentkezhetnek. A mintaoltalommal védett és teljes egészében magyar találmányt mind a lakberendezési, mind a faipari szakma technikai bravúrként fogadta, a világon ugyanis soha, senki nem készített még fából spirálrugót, ahogy fekhely sem készült még fa spirálrugók felhasználásával. A fejlesztésben közreműködött a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara is. A vállalkozás 15 hazai és nemzetközi díjjal büszkélkedhet, a világ egyik legrangosabb belsőépítészeti kiállításán 2011-ben a VitalWOOD matraccsalád nyerte el a német Belügyminisztérium és a Német Formatervezési Tanács által alapított Beltéri Innovációs Díjat A fejlesztés eredményeképpen a vállalkozás az eredeti árbevételét és a foglalkoztatottak számát megtöbbszörözte, a hazai üzlethálózata mellett termékei már a német, osztrák és svájci üzletek kínálatában is megtalálhatóak.
1.4.3. Az innováció népszerűsítése Napjainkban is egyre égetőbbé váló globális kihívásra, mégpedig a fosszilis energiahordozók korlátozott felhasználására és környezetünk védelmére hívja fel a figyelmet a 2006. évben indult és minden év áprilisában megrendezett győri Széchenyi Futam. Az esemény Európa legrangosabb olyan innovációs versenye, ahol kizárólag alternatív hajtású járművek állnak rajthoz. Az INNO-MOBIL Sportegyesület és az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség által szervezett versenyeken a jelentkezők meghatározott kategóriákban indulhatnak, a saját építésű vagy átépített járműveket hajthatja elektromos áram, hidrogén, napenergia, sűrített levegő. A lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen. A jubileumi ötödik futamra 2010 áprilisában került sor, rekordszámú jelentkezővel, hiszen a 2009-es IV. Széchenyi Futamra 30 jármű érkezett, a következő megméretetésre pedig mintegy 60 versenygép nevezett. A futam innovációs jellegét tükrözi, hogy az értékelés során nem csupán a sebességet és a hatótávolságot veszik figyelembe a szakmai zsűri tagjai. E két tényező mellett fontos szempont az alkalmazott technológia újdonságtartalma, a minél egyedibb megoldások felvonultatása, illetve a kivitelezés precizitása.22 2007-ben a Pannon Mechatronikai Klaszter „Mechatronikai Technológiai és Innovációs Képzés” címmel egyhetes programsorozatot szervezett a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásai szamara 6 témában, 6 helyszínen, 6 városban. A program célja a régióban működő vállal22
http://www.szechenyifutam.hu
52
kozások technológiai képességének és tudásának erősítése, versenyképességük és mechatronikai-innovációs együttműködésük fejlesztése volt. Egy, a célnak megfelelően berendezett kamion adott helyet a szakmai programoknak, melyeket a különböző szakterületek (lézer- és plazma megmunkálás, szikraforgácsolás, gyártástámogató szoftverek, NC forgácsolástechnika, high-tech műanyagalakítási technológiák, precíziós méréstechnika23) neves hazai szakemberei tartottak. Minden témát a Budapesti Műszaki es Gazdaságtudományi Egyetem, valamint egy, a területen tevékenykedő szolgáltató-mérnöki vállalkozás képviselői mutattak be. A rendezvényen összesen 168 fő vett részt. A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával jött létre. A példaértékű innovációs tevékenységek elismeréseként járó Pannon Novum Regionális Innovációs Díjat 2007-ben a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította. Kezdetben a regionális innovációs díj elnyeréséért évente a Nyugat-dunántúli régióban telephellyel rendelkező, a jogszabályok alapján mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetek nyújthattak be pályázatot. A pályázói kör a 2010. évben kibővült a magánszemélyekkel és hallgatói jogviszonyban lévőkkel, létrehozva a vállalkozói mellett az ifjúsági kategóriát is. Pályázni olyan megvalósult innovációs projekttel lehet, amely a megelőző két évben valósult meg, és kimutatott, számokkal alátámasztható eredménnyel rendelkezik. Az új termék, új szolgáltatás, új eljárás létrehozásának, piaci bevezetésének alapja lehet saját kutatás, fejlesztés, vagy vásárolt szabadalom, know-how, technológiatranszfer. A pályázatok értékelését a Nyugat-dunántúli régióból felkért szakemberek végzik, a díjazásban részesültet a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács választja ki. Az értékelés fő szempontjai között szerepel a létrehozott termék (szolgáltatás) újszerűségének, a jelen technikai követelményekhez való viszonyának vizsgálata, az elért gazdasági eredmény, a megvalósítás folyamatában való együttműködések, az elért referenciák. A növekvő számú és évről-évre egyre magas színvonalú pályázatokra való tekintettel különdíjazásban is részesültek vállalkozások, magányszemélyek. Év
Benyújtott pályázatok összesen (db)
Benyújtott pályázatok kategóriák szerint (db)
Benyújtott pályázatok száma területi elhelyezkedés szerint (db)
Vállalkozói kategória
Ifjúsági kategória
Győr-MosonSopron
Vas
Zala
2007
2
2
-
1
1
0
2009
4
4
-
2
2
0
2010
9
7
2
5
3
1
2011
7
5
2
4
2
1
24
2. táblázat: Pannon Novum Regionális Díj pályázat eredménye 2007-2011 . Forrás: saját szerkesztés
23 24
Forrás: Pannon Fejlesztési Alapítvány Pannon Novum RIÜ adatai alapján saját szerkesztés
53
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a Baross Gábor programban megvalósított INNO-TÉR Az innováció térnyerésének elősegítése a Nyugat-dunántúli régióban (2009-2010) c. projekt-együttműködés biztosított először lehetőséget szélesebb körű (mint célcsoportjában, mint aktivitásában) és átfogó innovációs kampány megvalósítására. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által vezetett konzorcium25 számos eredménynyel zárult kampány-sorozatot valósított meg, mellyel első alkalommal a gazdaság és társadalom egy szélesebb rétegének sikerült felhívni a figyelmét az innovációs jelentőségére. Néhány közülük: innovációs napok, TV-műsorok a helyi médiában, rendhagyó innovációs tanórák a régió középiskoláiban, ifjú innovátorok regionális versenye, innovációs sajtókirándulás, rendszeres információáramlást biztosító honlap, hírlevél, jó gyakorlatok bemutatása. 2010 áprilisában a Széchenyi István Egyetemen hagyományteremtő szándékkal megrendezésre került a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Kiállítás és Találmányi Vásár az Universitas-Győr Nonprofit Kft. és az egyetemen működő Tudásmenedzsment Központ szervezésében. A mindenki számára nyitott innovációs és találmányi kiállítás 30-40 téma bemutatására – poszterrel, stand biztosításával – kínál lehetőséget Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területén székhellyel rendelkező kutatás-fejlesztést folytató vállalkozásoknak, innovátoroknak, egyéni feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak és diákoknak. A 2013-ban már negyedik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény az eddigi években is nagy sikerrel vonultatott fel találmányokat, termék- és szolgáltatásfejlesztéseket a járműipartól a sport területén át a közlekedésbiztonságon keresztül a növénytermesztésig, színteret adva a régió kutatási eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetésére. A kiállítás kísérőprogramjai pedig a szabadalmaztatás, finanszírozás, jogi keretek és pályázati lehetőségek témákban nyújtanak aktuális információkat a résztvevőknek és az érdeklődőknek Említést érdemelnek a Pannon Egyetem Georgikon Kar és a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum minden évben megrendezésre kerülő K+F eredményeket, megvalósított mezőgazdasági innovációkat és technológiai ismereteket a felhasználók számára közvetítő és esetenként árubemutatóval is egybekötött rendezvények pl.: Burgonya Ágazati Fórum, Növényvédelmi Fórum. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2011-ben hívta életre a Mérnök Színházat. A kezdeményezés fő üzenete: Műszaki értelmiség nélkül nincs fejlődés, innováció és piacképes kutatás. Az országban és Európában is egyedülálló törekvésként a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében a művészetek útján, az érzelmekre ható impulzusokon keresztül járul hozzá a természettudományos és mérnöki szakmák népszerűsítéséhez. Ez idáig az öt hiányszakmát (ápoló, asztalos, elektroműszerész, maró/esztergályos, szabó) felvonultató előadást öt alkalommal láthatták Szombathely és Győr városában, Pécs, Paks és Dunaújváros esetében két alkalommal játszották, míg Nagykanizsa, Székesfehérvár, Budapest, Miskolc, Szeged, Orosháza és Szolnok városában egy-egy alkalommal vitték a színpadra. A regionális innovációs ügynökségek összefogásával, a szombathelyi Weöres Sándor Színház csapata 2011 őszétől országos turné keretében népszerűsíti majd a hiányszakmákat és egyúttal a mérnöki életpályát. Az együttműködés nyitott, a szervezők számítanak a különböző szakte-
25
http://www.innoter.hu
54
rületeken dolgozó mérnökök és cégek aktív támogatására a Mérnök Színház sikerre vitele érdekében. Az már biztos, hogy idén Nagykanizsán és Szombathelyen láthatjuk a színdarabot. Az innováció térnyerésének elősegítéséhez kapcsolódóan három interaktív kiállítási központ létesült Győr-Moson-Sopron megyében, melyek lehetőségeket nyújtanak a látogatóknak a legújabb ipari és tudományos megoldások megismerésére és kipróbálására. Mosonmagyaróváron a turisztikai attrakcióként megvalósuló Futura, gabonaraktárból kialakított közel 4000 m2-es élménycentrum, a négy elem tematikájára épült (föld, víz, levegő, tűz). A természettudományokat különböző kiállítási installációkkal és eszközökkel berendezve (alternatív energiák, elektromosság, robotika, mágnesesség, csillagászat, űrkutatás témakörökhöz kapcsolódóan) népszerűsíti. A járműgyártás, közlekedés és a mozgás fizikájának titokzatos világába enged bepillantást nyerni a Széchenyi István Egyetem kampuszán 2012-ben megnyílt, akár 300 főt befogadó Mobilis Interaktív Kiállítási Központ. A belső égésű motorok dugattyújához hasonlított formájú épületben 74 db interaktív kiállítási eszköz került elhelyezésre. Az „science center” épületében kipróbálható eszközökön túl helyet kapott egy 35 fős látványlabor, 20 fős kreatív foglalkoztató (rendhagyó fizikaórák, szakkörök, klubfoglalkozások), utazó kiállítási térben elhelyezhető többségében külföldi interaktív eszköz, illetve 100 fős konferenciaterem. A harmadik a Nyugat-magyarországi Egyetemen létesült LIGNEUM Látogatóközpont, mely az egyetem tudományos kutatási programjait mutatja be népszerű interaktív eszközök segítségével. A központ az egyetem két legrégebbi karára, Ez Erdőmérnöki és Faipari Karokra épít, de szervesen kapcsolódik az egyetem mind a tíz karához is. A térségben alacsony szintű és hiányzó innovációs kompetenciák és készségek fejlesztése céljából 2011-től már a Nyugat-dunántúli Régióban is elérhető az innovációs menedzserképzés. A Pannon Novum Nonprofit Kft. és az Universitas-Győr Nonprofit Kft. közös, 32 órás, a FAT által akkreditált képzéseket indított „Innovációs projektfejlesztési menedzsment képzés” címmel a Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központjának szakmai támogatásával. A Pannon Novum Nonprofit Kft. szintén FAT akkreditált klasztermenedzser képzési lehetőséggel rendelkezik, míg a Széchenyi Egyetemen innovációs menedzser posztgraduális képzés érhető el. Összefoglalásként a helyzetelemzés és a terjedelmi korlátok miatt részletesen már nem ismertetett, de hivatkozott felmérések, dokumentumok, statisztikák alapján megfogalmazható, hogy a régió prioritásai ágazati szinten elsősorban a járműipar, továbbá a fa- és megújuló energiák hasznosításával foglalkozó iparágak, az agráradottságokra épülő innovációk és az egészségturisztikához kapcsolódó innovációk. Horizontális prioritásként például a kreatív iparágak, logisztika fejlesztése és a helyi vállalkozások innovációs készségeinek, képességeinek fejlesztése fogalmazható meg az élhető környezet szemléletmódjának érvényesítésével.
55
1.5.
A Régió helyzetének összefoglalása (SWOT)
Erősségek
Gyengeségek
A Nyugat-dunántúli régió gazdasági teljesítőképességének mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, az elsők között országban, köszönhetően a régióban tradicionálisan jelen lévő külföldi működő tőkét vonzó nagyvállalati struktúrának A Régió hazai és nemzetközi összehasonlításban is kedvező általános foglalkoztatási mutatók jellemzik Erős ipari német típusú vállalati kultúra, termelés és export. A régió húzóágazatai a mechatronika, az autóipar, a faipar, a környezetipar és az termál-turizmus A külföldi (főleg német, osztrák, amerikai, japán) befektetők regionális jelenléte meghatározó. A régióban több iparágban megindult és dinamikusan fejlődik a klaszterizációs folyamat, Az elmúlt években a korábban fennálló innovációs paradoxon csökken, növekszik a régióban a kutatóhelyek száma, a K+F területen foglalkoztatottak létszáma és a kutatási témák száma A régiót területileg lefedő egyetemi háttér, széles körű nemzetközi kapcsolatokkal A regionális innováció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkozások számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szolgáltatásokat Az innovatív vállalkozások fejlesztési céljai sokrétűek, igényük a mentorálásra jelentős A régióban a gazdaságfejlesztés szempontjából meghatározó, erős ipari parkok és innovációs központok működnek
A Régión belüli gazdasági potenciál eloszlása területileg egyenetlen A régió fejlettsége döntően ipari fejlettséget jelent, más ágazatokban korántsem jelenik meg ilyen markánsan, A régióban rossz az észak-dél irányú közlekedési infrastruktúra, ez hátráltatja gazdaság fejlődését A régió aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, a régión belüli térségek fejlettségi eltérései nagyok, perifériális helyzetek alakulhatnak ki A nagyvállalatok aránya alacsony, ugyanakkor a foglalkoztatottak nagy részét ezek a vállalatok adják Az ipari parkok szolgáltatásaikat tekintve fejlesztésre szorulnak A régió innovációs, K+F tevékenysége lényegesen kisebb gazdasági súlyánál A régióban a tudományos kutatói szféra és a gazdaság közötti kapcsolat hiányos, a régióban található gazdasági szereplők tevékenysége kevésbé innováció és K+F orientált A régió kutatóintézeti háttere fejlesztésre szorul A régióban működő innovációs kínálati oldalhoz kapcsolódó szervezetek finanszírozási háttere bizonytalan Régión belüli fejlettségi különbségek, innovációs hatótényezők közötti belső eltérések nagyok Szociális innováció igényére nem megfelelő válaszok Alacsony a kockázati tőke és az üzleti angyalok tevékenységének intenzitása a régióban
56
Lehetőségek
Veszélyek
A Régió 4 országgal határos, jól használhatja ki ezt a földrajzi fekvését, versenyképességének és gazdasági megújulását segítő vonzerejének nemzetközi megítélése pozitív, amire alapozni lehet az újabb fejlesztéseknél A vállalati stratégiákban világszerte tapasztalható a stratégiai szövetségek, a tartós együttműködések és kooperációk felértékelődése A multinacionális vállalatok jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését A nagy növekedési képességű innovatív KKV-k célzott támogatása a termék- és szolgáltatásfejlesztésben A piaci hasznosítást segítő tevékenységek előtérbe kerülése, a regionális innovációs szervezetrendszer ez irányú fejlesztése A régióban felmerülő ötletek gazdáit és feltalálókat minél előbb bevonni az innovációs projektcsatornába A régióban meghatározó, erős ipari parkok technológiai parkokká, innovációs központok kompetencia központokká fejlesztése kiválóságokhoz és kulcsiparágakhoz kapcsolódó szolgáltató fókusszal.
A nagyobb cégeket idevonzó kedvező és relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára alapozott, tömegtermelésre épülő gazdasági fejlődés lehetőségei a Régió számára fokozatosan kimerülnek A bérmunka jellegű kevésbé innovatív tevékenységek háttérbe szorulását nem követi új, magasabb hozzáadott értéket képviselő külföldi működő tőke beáramlás A kedvezőtlen világpiaci helyzet hatására a régióban működő innovatív vállalkozások helyzete is romlik, az újak indulása emiatt késlekedhet Finanszírozási problémák, a támogatáspolitikának a költségvetéstől függő kiszámíthatatlansága A tudástermelő intézmények nem tudnak az itt működő tudásfelhasználó cégek számára megfelelő minőségű és mennyiségű szakemberállományt „kitermelni” A gazdasági válság miatt a befektetési és foglalkoztatási helyzet romlik a régióban, így a még így is alacsony kutatási személyzet is leépítésre kerülhet, az innovációra költött források csökkennek
57
2. Irányítási struktúra A jelen stratégiai tervezési anyag fogalomkörében innováción a legtágabb értelemben vett mikro- és makroökonómiai jelenséget értjük: az a folyamat, aminek következtében megváltoznak a rendszer alapjául szolgáló értékek26. Az innovációval kapcsolatban gyakran használják a „sikeres” jelzőt. Valójában nincs sikeres vagy sikertelen innováció: vagy képes az új megoldás átstrukturálni a korábbi értékeket, azaz bekerül a szocio-ökonómiai rendszerbe, vagy – bármely okból – nem, és ekkor nem beszélünk innovációról. Vagyis kijelenthető, hogy az innovációs folyamat kulcslépése a hasznosítási fázis, ekkor válik ugyanis a folyamat ténylegesen innovációvá. Ezért központi fontosságú a tudáshasznosítás és ennek előfeltételei: a tudásgenerálás és a tudásközvetítés. A tudásgenerálás nem feltétlenül K+F-et jelent, az Európai Unió vállalati felmérései szerint az innovatív vállalkozások több mint fele kutatásfejlesztés (legyen az vásárolt vagy saját) nélkül valósít meg innovációkat. Jelen fejezet is ezen szereplői csoportok szerint tesz javaslatot az S3 stratégia irányítási struktúrájára. Az innováció konkrét megnyilvánulásai természetesen a nyugat-dunántúli régióban is sokrétűek: a termék- és szolgáltatási innovációk mellett jelen vannak az innováció társadalmi megnyilvánulásai is - az innováció a humán erőforrásban, a szervezetekben vagy éppen a piaci és beszerzési struktúrákban.
2.1
A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása
Nyugat-Dunántúl innovációban érdekelt szereplőit az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
innovatív vállalkozások, amelyek hasznosítják a tudást - TUDÁSHASZNOSÍTÓ
tudásgeneráló szervezetek (egyetemek, kutató szervezetek, egyéni feltalálók, stb.) TUDÁSGENERÁLÓ
az innovációt támogató szervezetek (hídképzők), ehhez társulnak a kormányzati szervek és ágazati politikai döntéshozók, hatóságok és a képzéssel foglalkozó szervezetek. – TUDÁSKÖZVETÍTŐ
A három szereplői kör sokszor nem egyértelműen feleltethető meg egy-egy szervezettípusnak. Lehetséges például, hogy egy főtevékenységként kutatást végző vállalkozás nem maga hasznosítja a generált tudását, ebben az esetben a tudásgenerálók körébe tartozhat, illetve elkép26
Innováció: Latin eredetű szó, amely valami újra, valaminek a megújítására, megváltoztatására utal. Az innováció lehet egy új termék (új fogyasztói javak előállítása), új termelési eljárás (megújított termelés, vagy szállítási módszer), új piac (új piacok, új elhelyezési lehetőség megnyitása), új nyersanyag (újfajta nyersanyagok és félkész áruk használata, beszerzési forrásainak megnyitása), vagy egy új szervezet, újfajta vállalati, vagy iparági szervezés létrehozása vagy megszüntetése. Ismert a termék-innováció, eljárás innováció, marketing innováció, szervezeti innováció megkülönböztetés, továbbá az innovatív üzleti modell is. Az innováció fogalma nem összekeverendő a K+F (kutatás-fejlesztés) fogalmával. A K+F alapvetően a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag, a tudásbázis bővítése. Az innováció létrejöttének első lépése az ötlet megszületése és az ötletek gyűjtése, illetve azok kiértékelése, továbbá technológiai korlátok elemzése, mindezekből következően a várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele. (BEFEKTETÉS A JÖVŐBE - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020)
58
zelhető egy kutatást végző szervezetről az is, hogy ő lép ki a piacra, tudáshasznosító szerepben. Kettős lehet például a felsőoktatási intézmények által működtetett technológia transzfer irodák vagy hasonló funkciót ellátó szervezeti egységek szerepe (tudásmenedzsment- vagy projektiroda), amelyek ugyan klasszikusan tudásgeneráló szervezeten belül működnek, sokszor így is lépnek fel – mint a tudás tulajdonosai – egyes tevékenységeik, szolgáltatásaik viszont a tudásközvetítői körbe is besorolják őket. Lehetne természetesen tovább is definiálni a feladatokat, további érdekelti alcsoportokat képezve. Így például a már említett egyetemi tudáskezelő szervezetek a tudásközvetítő körön belül inkább a korai fázisra koncentrálnak – az ún. „proof of concept” fázisig – míg más tudásközvetítők (pl. a regionális innovációs ügynökség) inkább a későbbi fázisokban kapcsolódnak a folyamatba. Ugyanakkor mivel a három érdekelti kör feladata, funkciói és helye jól megfogható, a stratégia irányítási struktúrájára tett javaslat ennél részletesebb alábontást nem tesz szükségessé. A három érdekelti kör egyes szereplői az előző, helyzetelemzés fejezetben bemutatásra kerültek, de további bemutatásra sor kerül jelen fejezet további részeiben.
K+F folyamat Tudásgenerálók
Régión kívüli tudás
Tudásközvetítők
Tudáshasznosítók
Innovációs folyamat 2.2 A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése Az általános területi (és gazdasági) tervezés területén 2010 óta a megyei önkormányzatok kaptak feladatot Magyarországon. A megyei önkormányzatok ún. teljes tervezést végeznek, amely lefedi az élet minden területét (gazdasági, szociális, oktatási stb).
59
Emellett ún. ágazati tervezés is folyik, amelyet helyi szinten különböző szervezetek látnak el: -
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: Nyugat-dunántúli Operatív Program és Regionális Energia Stratégia tervezés Megyei Önkormányzatok: megyei fejlesztési koncepciók, területfejlesztés Megyei kereskedelmi és iparkamarák: szakképzési stratégia Nyugat-magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem és Széchenyi István Egyetem: intézményfejlesztési tervek (tudománypolitika) Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.: S3 tervezés, Regionális Innovációs Stratégia tervezés Térségfejlesztési társaságok (pl. Nyugat-Pannon Járműipari Központ Nonprofit Kft., Győri Járműipari Körzet): térségfejlesztési stratégiák
A regionális innovációs folyamatok érdekében is fontos, hogy az ágazati stratégiák beépítésre kerüljenek a megyei és térségi stratégiai koncepciókba, ezáltal mind országos, mind EU szinten egységesen jelenjenek meg a városok/megyék/régió stratégiai irányai. A jelenlegi – általános gazdaságfejlesztési – irányítási struktúra nem mentes a bizonytalanságtól, jelentős és gyakori átalakítások jellemezték az intézményrendszert az elmúlt tíz évben. A struktúra bemutatásához célszerűnek tűnik visszatekinteni a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal (KTIA) kapcsolatos forráselosztási gyakorlatra példaként. A KTIA esetében az ún. „regionális 25%” tervezése rövidebb távon, jellemzően 1-1 évre történt, aminek a hátterében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által menedzselt Innovációs Alap forrásainak tervezettsége, tervezhetősége állt. A tervezési munkát akkor még a Regionális Fejlesztési Ügynökségbe, mint RIÜ konzorciumvezetőbe integrált innovációs csoport kezdeményezte és a folyamat a Regionális Innovációs Tanács stratégiai iránymutatásával, felügyelete alatt és döntéseivel zajlott. Az utolsó „Baross Gábor Programnak” nevezett periódusban a már önálló Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elemzői, statisztikai és javaslattevői feladatokat látott el a KTIA konstrukciók menedzseléséhez, amit mindvégig a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség végzett. A KTIA projektekkel összefüggésben a MAG Zrt. ugyanakkor nem elhanyagolható központi elszámoló, ellenőrző szerepet kapott. Az azóta született elemzések, fókuszcsoportos interjúk és pályázói visszajelzések alapján elmondható, hogy a tárgyalt időszakra jellemző volt, hogy a) b) c) d)
az érdekeltek helyben, de legalábbis a régión belül, viszonylag könnyen jutottak szakmai kapcsolathoz és közreműködőhöz a projekteket illetően; a tervezés és társadalmi vita nagy hatékonysággal érte el a leendő projektgazdákat, akik így megfelelően fel tudtak készülni adott támogatási körre; a decentralizált tervezési és döntési rendszer gyorsabb, testreszabott működést eredményezett; a központi irányítás és ellenőrzés azonban itt is helyenként meglehetősen lassú eljárási időket okozott.
60
Így javasolható egy hasonló – elveiben azonos – irányítási struktúra megvalósítása a nemzeti innovációs rendszerek regionális bekapcsolására. A 2008 utáni időszakban érezhetően visszaszorult a régió mint irányítási egység szerepe mind a tervezésben, mind a közreműködésben. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a futó operatív programok menedzselésével foglalkozott, új regionális konstrukciók csak elvétve jelentek meg, és ezek társadalmasítása a korábbiaktól jelentősen elmaradt. A KTIA gyakorlatilag eltűnt a régiókból. Az NKTH jogutódja, a Nemzeti Innovációs Hivatal irányítói hatóság minőségében megszűnt, és a stratégiai tervezési feladatokra állt át. Így a 2011-ben véglegesített – a Regionális Innovációs Tanács stratégiai iránymutatásai alapján készült – új regionális innovációs stratégiát a Regionális Innovációs Ügynökség a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közösen megismertették ugyan, de ennek már forrástervezési szerep nem jutott.
2.3 Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására Az irányítás szempontjából egy hatékony, operatív menedzsment rendszer – szervezet, vagy szervezetek egysége – szükséges, továbbá egy a stratégia célcsoportját jelentő három érdekelti kört reprezentáló stratégiai hálózat teheti teljesebbé a rendszert. Ez utóbbira alkalmas lehet egy térségi innovációs fórum (tanács). A régióban 2005-2011 között aktívan működött a Regionális Innovációs Tanács, évente átlagosan kétszer ülésezve. A 13 tagú tanács tagjai pontosan a fenti kört reprezentálták és a területi elvet (megyei képviselet) tekintve is kiegyensúlyozott volt az összetétele. A régió innovációs rendszerével kapcsolatos általános, stratégiai véleményalkotó funkcióra egy ilyen összetételű tanács teljesen alkalmas a tapasztalatok alapján. A tanács összetétele 2005-ös alakulásakor az alábbi volt: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Regionális Fejlesztési Tanács Magyar Innovációs Szövetség Felsőoktatási intézmények képviselője Kutatóintézetek képviselője Kereskedelmi és Iparkamarák képviselője Ipari Parkok képviselője Innovációs Központok képviselője Vállalkozásfejlesztő és szakmai szervezetek képviselője Innovatív nagyvállalatok képviselője Innovatív KKV-k képviselője Klaszterek képviselője MTESZ-ek képviselője
61
2013-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogutódja, a Nemzeti Innovációs Hivatal lehet a tag, az időközben megszűnt Regionális Fejlesztés Tanács helyett pedig a megyei szint lehet a képviselő (Megyei Önkormányzatok). Látható, hogy már 2004-ben, a folyamatok tervezésekor a régió szereplői közösen egy kiegyensúlyozott rendszerben gondolkodtak, hiszen fenti taglistából öt tag közvetve vagy közvetlenül a vállalkozások képviselője, három tag a tudásgeneráló köré, a további öt tag pedig a tudásközvetítő-kormányzati szféra delegáltja volt. Operatív, menedzsment szervezetként pedig a regionális innovációs ügynökséget (RIÜ) javasoljuk, koordinációs és összekötő szereppel a stratégiai és a végrehajtási szint között, az alábbiak alapján: -
A regionális innovációs ügynökségek hálózata jelenleg az egyetlen országos lefedettségű, kifejezetten innováció-támogatásra létrehozott szolgáltató hálózat Magyarországon.
-
Az országos hálózat előnyei mellett minden innovációs ügynökséget a régió szereplői, a régió igényei alapján hoztak létre.
-
Jelen stratégiához készített interjúk alanyai a RIÜ-t javasolták legtöbben.
-
A jelenleg érvényes Regionális Innovációs Stratégia gondozója szintén a RIÜ – a készítésben részt vevők (meglehetősen széles kör) felhatalmazásával
-
Az Új Széchenyi Terv Tudomány-Innováció stratégiájában szerepelnek nevesítetten a RIÜ-k, mint hídképzők.
-
A RIÜ cím pályázat útján volt elnyerhető. (Jelenleg a Pannon Novum Nonprofit Kft. viseli a régióban a címet, visszavonásig.)
Természetesen fenti érvek szükséges, de nem feltétlenül elégséges érvek egy operatív szervezet kijelölésére (a felsorolás a legitimációs érveket tartalmazza csak), ez a régió szereplőinek felhatalmazása alapján működik. Javaslat a forrásallokációs irányítási rendszer elemeire A RIS3 stratégiának az irányítási struktúrájához első lépésben újra kell definiálni a régiók szerepét az innovációs rendszerben. A központi forrásallokáció mellett működő, kisebb mértékű, legfeljebb 15-25 %-os decentralizált forráselosztást alapvetően jó megoldási iránynak tartjuk, amennyiben erre vonatkozó döntés születne, akkor meg vagyunk róla győződve, hogy a régió jelenlegi innováció-támogató szervezeti struktúrája nehézség nélkül képes lenne az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátni. A fenti feladatok álláspontunk szerint ésszerű munkamegosztást kívánnak meg az innovációtámogatásban érdekelt szereplőktől. Úgy véljük, hogy amennyiben irányító hatósági (IH) feladatok kerülnének decentralizálásra, aminek egyébként nem tapasztaljuk jelét, akkor ezt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez lenne célszerű allokálni. A fejlesztési ügynökség az egyetlen regionális közreműködő szervezet, amely rendelkezik innovációs, például KTIA végrehajtási tapasztalattal.
62
Az interregionális projektek esetében – amelyekről, mint forrásokról még nem ejtettünk szót – az IH és a közreműködő szervezeti (KSZ) tevékenység jelenlegi megoldását továbbfejlesztésre javasoljuk, sőt az új európai szabályozás helyi, decentralizált szervezetek (EGTC) részvételét is lehetővé tenné. Ebben az esetben a megyei önkormányzatok/kormányhivatalok juthatnak forráselosztó szerephez, így a források közelebb kerülhetnek a valós igényekhez. Célszerű ugyanakkor, hogy a KSZ funkció a régióba kerüljön, illetve ott maradjon, mégpedig a projekttámogatási típusoktól függően lehetőleg több szervezethez, a következők szerint: a) az előbb említett EGTC szervezetek interregionális programokban való részvételének elősegítése; b) a Regionális Fejlesztési Ügynökség esetében jók voltak a tapasztalatok a KTIA „regionális 25%-a” esetében – lásd. a fenti indoklást; c) alternatív forrásokra lehet szükség, regionális közreműködéssel – pl. ún. global grantek létrehozása vagy kapcsolódás például a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Célelőirányzathoz Az előbb említett szervezeti megosztás ugyanakkor jelentős koordinációt és felkészültséget igényel a programok átfedésének, a pályázókat terhelő, felesleges adminisztrációnak az elkerülésére, illetve a jelenlegi, időként kedvezőtlen állapotok megszüntetésére. Ezt az alábbiak szerint képzeljük el: i) a központi fejlesztési dokumentumokban meghatározott mozgástér ismeretében a regionális konstrukciók tervezése, a szükséges útmutatók kidolgozása; ii) a konstrukciók társadalmi vitájának a lefolytatása; iii) a projektgazdák számára információszolgáltatás a pályázásra nyitva álló időszakban; iv) a projektgazdák számára információszolgáltatás az elszámolásokkal, lezárással és fenntartással összefüggésben; v) a korábbi pályázási kör tapasztalatainak az összegzése statisztika elemzése, a projektgazdás elégedettségének és a projekttípus hasznosulásának vizsgálata, és tanácsadás a következő tervezési időszakra; vi) projektgenerálás, projektmentorálás, orientációs tanácsadás vállalkozásoknak; Ezen feladatokat tudná ellátni az az irányítási rendszer, amiről jelen fejezet javaslata szól és szakmai irányítást képviseli. A RIT, a régiós érdekeltek körének képviselői, RIÜ, RFÜ egy hatékony és régióra szabott rendszer működtetésében lenne érdekelt a megyei szint határozott részvételével. A megyei területfejlesztés-innovációs tervezési szint megjelenésének fontossága: Fontos lenne az önkormányzatok tervezői kapacitására építve az innovációhoz kötődő tervezési folyamatok szinergiáját megteremteni, rendszeres információcserével a szereplők között. A megyei önkormányzatoknak fontos és deklarált szerepük van a területfejlesztésben, annak
63
tervezésében – amelybe az innováció is beletartozik. Regionális egyeztető fórumuk munkájába lehet becsatornázni az innovációs tervezést. A régió nagyobb városainak pedig szintén vannak gazdaságfejlesztési tervezői kapacitásaik és pontos, naprakész ismeretük a városok agglomerációjának innovációs potenciáljáról. Pályázati döntéshozatali rendszer – összefoglaló javaslat: Országos jelentőségű kérdésekben nemzeti döntéshozatalra, helyi jelentőségű kérdésekben helyi döntéshozatalra van szükség (szubszidiaritás elve). -
-
Stratégiai döntések Irányító hatóság = Nemzeti minisztériumok. Az IH csak stratégiai kérdésekben hozzon döntéseket, nem az egyes pályázatokra vonatkozóan, mint a 2007-13 időszakban. Pályázati döntések Európai jelentőségű ügyekben, nagyprojektek vonatkozásában kormányzati döntéshozatal javasolt, pl. a Fejlesztéspolitikai Kabinet bevonásával. Országos jelentőségű ügyekben minisztériumi döntéshozatal javasolt, társadalmi szereplők bevonásával. Helyi jelentőségű ügyekben a megyei önkormányzatok és a megyei kormányhivatalok közös döntése javasolt a társadalmi szereplők bevonásával (KIK, AK, MVA, oktatási intézmények, non-profik szervezetek, járások, állami ágazati szereplők: VIZIG, RIÜ stb.) (ld. francia modell). Innovációs ügyekben: a regionális innovációs rendszer jelen fejezetben ismertetett szereplői a javasolt módon
Összefoglaló javaslat az irányítási struktúrára A fejezet zárásaként néhány általános szempont az irányítási struktúra kialakításával kapcsolatban, amelyet a régió szereplői elvárásként fogalmazhatnak meg: a) A fenti struktúrához új szervezet létrehozását indokolatlannak tartjuk. b) A helyi szinten érvényesülő innováció-támogatások operatív/adminsztratív menedzsmentje is helyben történjen. c) Mindezen feladatokat koordináltan, folyamatos és hatékony kommunikáció segítségével kell ellátni. d) Törekedni kell arra, hogy a Regionális Innovációs Tanács korábbi működéséhez hasonlóan legyen a régión belül az innovációs szereplők arányos érdekképviseletén alapuló, szilárd legitimációjú véleményformáló testület, amely lehetőleg döntési, de legalább döntés-előkészítő funkciókkal bír. e) A régiós érdekeltek meghatározók, az érdekeltek széleskörű bevonása megvalósul.
64
f) Az irányítás többszintű és több forrásra terjed ki. g) Az irányítás tartalma jól körülhatárolt. A következő hét éves periódusban meg kell próbálnunk tehát kijavítani az elmúlt 20 év gazdaságfejlesztéssel, területfejlesztéssel és innováció-fejlesztéssel kapcsolatos anomáliáit, illetve továbbfejleszteni a jól működő mechanizmusokat is. Összefoglalva a javasolt struktúra a jelenlegi rendszer szereplői által nyújtott szolgáltatások megújítása a fentebb bemutatottak mentén, a jól működő elemek megőrzésével, a hiányosságok szigorú kiküszöbölésével és a régiós ügyfelek/érdekeltek érdekeinek az első számú prioritássá emelésével. Jelen fejezetben javaslatot tettünk egy olyan irányítási struktúrára, amely épít a jelenlegi helyzetre, kipróbált elemeket tartalmaz és gyökeres változtatások nélkül képes megvalósítani az S3 stratégia céljait, amennyiben a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. A javasolt struktúra sematikus ábrája:
65
…
66
3. A régió jövőképe A már több mint 10 évvel ezelőtt készült első regionális innovációs stratégia a korábbi céljából és a megvalósítás során elért eredményekből kiindulva, tekintettel arra, hogy a régió innovációs rendszereinek kiépítése terén jelentős előrelépés figyelhető meg, a régió számára az alábbi, aktuális jövőkép fogalmazódott meg 2011-ben a második innovációs stratégiában: „A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak.” A koncepcionális dokumentum (RIS Navigátor) 2015-ig terjedő időtávra tűzött ki részletes célokat, ennek megfelelően a jövőképben vázolt vízió rövid távú céljait határozza meg részletesebben. Fenti jövőképet a RIS Navigátor kulcsiparágak, húzóágazatok azonosítása mellett vázolta fel, az regionális konszenzussal elfogadásra került és az azóta eltelt egy évben nem történt a régióban olyan változás, ami indokolná a felülvizsgálatát. Így a régió innovációs jövőképe változatlanul a fenti. A célrendszerhez kapcsolódóan azonban az S3 tervezés kapcsán alkotható egy specifikus jövőkép, amely erősebben fókuszál az ágazati priorizálásra: S3 SPECIFIKUS JÖVŐKÉP „A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy a meglévő kulcságazatok kompetitív előnyeire és erősségeire építő iparági kiválóságok és kompetenciák felmutatása és az innovációs szolgáltatások erőteljes fejlesztése által a kulcságazatokban működő helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak és világviszonylatban is látható váljanak.” Az S3 tervezési workshopokon és azt követően ehhez kapcsolódóan további javaslatok is születtek, amelyek a jövőképhez kapcsolódnak, de terjedelmi korlátok miatt, már kerültek bele, viszont a beavatkozások tervezésénél szem előtt tartandók: A jövőben Nyugat-dunántúli régió több lábon álló, diverzifikált gazdasággal rendelkezik majd, a meglévő tudásbázison kialakult hálózatba szerveződött kompetencia és kiválósági központok segítségével megduplázza az innovációra fordított GDP arányos kiadásait, mely jó alapot szolgáltat a meglévő autóiparhoz kapcsolódó beszállítók fejlesztéseinek, valamint új a faipari kompetenciákat is kihasználó új KKV számára. Nagymértékben épít a régión belüli szabad tőke, anyag és tudásáramlásra, kiaknázva a továbbfejlesztett KFI potenciált. A járműipar tovább fog fejlődni és specializálódni, egy széles hazai beszállítói rendszerrel a gépipar, gépgyártás és műanyag ipar területén, a koncentrációjuk szétterül, a középvállalatok esélyesek ebben, ahol minősített beszállítóként kutatni is tudnak már. A régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak javítva ezzel az itteni lakosság életminőségét.
67
A régióban kulcságazatként működő járműipar, fa-és környezetipar valamint az egészségturizmus jövedelemtermelő képessége az innovációs támogatásoknak köszönhetően jelentősen megnő, a térségben vezetővé válik, és ezt horizontálisan segíti az információsés kommunikációs technológiákra, a kreatív/design ipari és logisztikai valamint a régió agráradottságaira épülő innovációk hatékony alkalmazása. Fontos megvédeni és hasznosítani a rendelkezésre álló emberi és természeti erőforrásokat, támaszkodva a színvonalas szellemi háttérre (innovatív kkv-k, egyetemek) szem előtt tartva a térség multinacionális cégeinek igényeit és a beszállítóvá válni kívánó és innovatív KKV-k érdekeit. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a régió tájhasználatában megvalósuló innovációk hosszú távon biztosítják a régió vidéki népességének megtartó képességét, a régió teljes lakosságának életminőség javulását, a fenntartható fejlődés feltételeit. Ezek lehetővé teszik az EU környező fejlettebb régióihoz való gazdasági és társadalmi felzárkózást, továbbá elősegítik a régió agrárágazatából származó termékek és szolgáltatások helyben történő fogyasztását és versenyképességének növelését, valamint a jövedelmek helyben történő minél nagyobb arányú felhasználását. A régiónkban elérhető biomassza (kiemelten a fa), a víz (kiemelten a gyógyvizek), a termőföld és a napenergia (kiemelkedő a napsütéses órák száma) önmagukban is egy reményteljes jövőképet vetítenek elő. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a megújuló energiák tényleges és gyakorlati hasznosítására, még szorosabbra kell fűzni a viszonyt a szomszédos Ausztriával és Szlovéniával – például közös projektek végrehajtásában – mivel ezek az országok ezeken a területeken már előttünk járnak. Egyes vállalkozások és egyetemek együttműködésének elősegítése, valamint a hiányszakmás szakképzések erősítése. Ha sikerül „visszahozni” azt a több ezer munkavállalót (köztük több száz, idehaza képzett mérnök), akik ma napról napra ingáznak a szomszédba a jobb megbecsülés reményében, akkor létrejön egy olyan kritikus tömeg, amely akár kisebb csodákra is képes, és a fent említett erőforrások bázisán sikeres innovációk százai valósulhatnának meg. A jövőkép alapján a régiós Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi (különösen határon átnyúló) együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív részeseként, jelenlegi gazdasági potenciálját az innováció révén tovább növelve az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve közép-európai gazdasági térben megújulni képes - zöld jövőrégiójává válik. Reményeink szerint a stratégia időtávja alatt létrejön az Észak- Déli gazdasági, innovációs (és a kapcsolódó területfejlesztési stratégiák révén majd pedig egy közlekedési) tengely a régió belső gazdasági kapcsolatainak erősítéséért és kohéziójáért, a régión belüli gazdasági együttműködések száma megnövekszik. Fontos lesz, hogy 2020-ra megnőjön a tőkeerős családi középvállalkozások száma és kompetenciája export és beszállítás tekintetében A Közép-Európai gazdasági tér újraformálásában a régió kezdeményező szerepet lát el - az innovációs és kutatási kapacitások dinamikusan növekednek. A termálturisztikai innovációknak köszönhetően a rekreációs lehetőségek európai szinten ismertté és versenyképessé válnak. Az előző két évtized mennyiségi fejlődése után a gazdaság minőségi megújulása jellemzi Nyugat-Dunántúlt, teljes körű innováció támogató rendszer épül ki. A régió oktatása mindezt segíti: innovációhoz szükséges munkaerő kibocsátása, innovációhoz szükséges tudásátadás beépül a nem szoros értelemben vett innovatív munkakörökbe, az oktatók life long learning
68
elv alapján folyamatosan fejlesztik kreatív/innovatív kompetenciáikat és ezt adják át - biztosítva így a HR utánpótlást. Az innovációs rendszer megfelelően fog kapcsolódni más rendszerekhez (vállalkozásfejlesztési, városfejlesztési, pénzügyi-adórendszer stb.), így hatékonyabbá téve az egész regionális gazdaság működését. Mindezek megvalósulásával a három célcsoport mindegyike lépéseket tesz a kiválóság irányába: kiváló tudás születik a régióban, amely kiváló közvetítő rendszer segítségével segíti a vállalkozásokat a hasznosításban, és abban, hogy a hasznosítói kör is fontos lépéseket tegyen a kiválóság irányába.
3.1 A régió fejlesztésének átfogó céljai A fenti jövőképhez kapcsolódóan olyan stratégiai cél fogalmazható meg, amely összhangban van az innováció stratégiában alkalmazott értelmezésével, illetve a korábbi cél- és eszközrendszerben is megjelenő, életminőséget végső célként definiáló alapelvvel, valamint a fenntartható és befogadó régiófejlesztés követelményeivel. Ez az általunk alkalmazott megközelítésben azt jelenti, hogy az innováció nem öncélú tevékenység, hanem egy eszköz a régió stratégiai céljának eléréséhez. Stratégiai célként a következő fogalmazható meg: A hagyományos gazdaságfejlesztési szempontok mellett az innováció összetett szempontrendszerének kiterjesztése a régiós gazdaság egészére és a társadalmi fejlődés meghatározó területeire, végcélként kitűzve a régióban élők életminőségének folyamatos javítását. Mivel a jövőkép és a stratégiai cél az innováció mellett számos egyéb feltétel meglétét és más területekre kiterjedő programokat és intézkedéseket is magában foglal, elengedhetetlennek tartjuk az innovációhoz közvetlenül kapcsolódó specifikus részcél kijelölését. Ez annál is inkább indokolt, mivel a RIS3 stratégia és célrendszere több, átfogó stratégia részstratégiájaként értelmezhető. A fentieket figyelembe véve a RIS3 jellegét és célját figyelembe véve a következő specifikus részcél fogalmazható meg: A Nyugat-dunántúli Régió célja a kulcs- és húzóágazatinak innováció vezérelt továbbfejlesztése, az ehhez kapcsolódó K+F infrastruktúra megújítása, a tudástermelés és hasznosítás előtérbe helyezése és kapcsolatuk erősítése, valamint a hálózatosodás és a KKV-k nemzetközisedésének erősítése. Emellett cél az innováció társadalmi szempontjainak és ismereteinek erősítése, a széles körű innovációs szemléletformálás, valamint a fenntartható növekedést támogató horizontális eszközök integrálása. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a régió tájhasználatában megvalósuló innovációk hosszú távon biztosítják a régió vidéki népességének megtartó képességét, a régió teljes lakosságának életminőség javulását, a fenntartható fejlődés feltételeit. Ezek lehetővé teszik az EU környező fejlettebb régióihoz való gazdasági és társadalmi felzárkózást, továbbá elősegítik a régió agrárágazatából származó termékek és szolgáltatások helyben történő fogyasztását és versenyképességének növelését, valamint a jövedelmek helyben történő minél nagyobb arányú felhasználását.
69
A fenti célrendszert a következő részcélok megvalósításával tartjuk reálisnak:
A régió K+F hatékonyságának, erőforrásainak és háttérfeltételeinek differenciált fejlesztése, amely kiterjed a hagyományos, feltörekvő, illetve kiegészítő gazdasági ágak és a társadalmi tevékenységek infrastrukturális ellátottságának növelésére is.
A technológia és tudástranszfert, a tudástermelést és a hasznosítását segítő szolgáltatási környezet fejlesztése, innovációs szolgáltatásfejlesztési eszközök és megoldások széles körű alkalmazása, innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása.
A regionális hálózati együttműködések továbbfejlesztése és bővítése, együttműködés fejlesztés, a régión belüli, régiók közötti, határon átnyúló és transznacionális viszonylatban, az innovatív vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak piacra jutásának segítése.
STRATÉGIAI CÉLOK
A régió adottságai alapján a húzóvállalkozásai innovációs teljesítményének javítása a keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznosítás közötti kapcsolat erősítése, a korszerű technológiák transzferének elősegítése által, a megerősödött innovatív KKV szektor egy hatékony innovációs ökoszisztémában működjön
A régió korábban jól működött innovációs intézményrendszerének visszaállítása, az itt működő gazdasági együttműködési hálózatok és klaszterek, hazai és nemzetközi kutatási partnerségek támogatása, valamint a támogatási rendszer hatékonyságának javítása a regionális döntéshozatallal, a rendszerszintű hatékony működés elérése érdekében hatáskörökkel és kompetenciával rendelkező regionális innovációs fórum felállítása
A régióban megfogalmazódó innovációs célú kezdeményezések piaci hasznosításának jelentős segítése azok fokozása érdekében, ennek előfeltételeként a K+F+I támogtató rendszer fejlesztése, a piacra jutás hatékony elősegítése, ezáltal a régió innovatív vállalkozásai versenyképességének és innovációs- valamint jövedelem termelőképességének javítása
A stratégia jövőképének és célrendszerének megfelelően egy széles társadalmi-gazdasági szereplő kör bevonásával meg kellett határozni azokat az iparágakat, trendeket, melyek terén a régió belső erőforrásaiból és potenciáljából adódóan a vállalkozások innováció terén tett erőfeszítéseit ösztönözni érdemes. Ezek meghatározása során figyelembe vételre kerültek a tágabb fejlesztéspolitikai környezet által megszabott irányok, így az EU 2020 stratégiája és az Új Széchenyi Terv és a Nyugat-dunántúli Operatív Program célkitűzései is. A kiemelt tématerületek és iparágak az alábbiak lehetnek:
gépjárműipar
70
fa- és környezetipar, a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó iparágak,
egészségturisztika.
Mindezekhez horizontálisan társul:
agráradottságokra épülő innovációk,
információs technológia, elektronika,
kreatív iparágak, o design, o marketing,
logisztika,
az élhető környezet szemléletmódja,
valamint a helyi termékek előtérbe helyezése.
Mindezen fejlesztési területeket olyan szemlélettel kell megközelíteni, amely megfelel a bioinnováció (élelmiszeripar, mezőgazdaság), biodiverzitás és az ökoindusztriális ipar (Cradle to Cradle) elveinek, amely a gyakorlatorientált módon kívánja a nyersanyagok felhasználást csökkenteni, valamint a kevesebb hulladékot és környezetszennyező anyagot eredményező eljárások bevezetését szorgalmazza, de egyúttal támogatja az innovációt és a gazdasági növekedést is. Mindezekhez kapcsolódik még az innovációk dinamizálása még az egészségügyben, energetikában, oktatásban, a közlekedésben/logisztikában. A fenti kitörési pontok tükrözik a régió gazdasági helyzetét és potenciálját. A helyzetfeltárási fejezetekben ismertetettek alapján a járműipar a kapcsolódó iparágakkal és a beszállítói környezet kiterjedtsége folytán egyértelműen a régió húzóágazataként értékelhető, amelyet a stratégia egyik legfőbb kitörési pontjaként kell megemlíteni. Ehhez szorosan köthető a gépgyártás, illetve a mechatronika, amely abból a szempontból is kiemelhető, hogy a közvetlenül a járműiparhoz kötődő tevékenységekkel szemben ezen iparágak (valamint további pl. műanyagipar, textilipar) a régió több térségében is megjelennek, kevésbé erős térbeli koncentrációt mutatva. A kreatív iparágak és az információs technológia térbeli fókusza szintén kevésbé hangsúlyos, ezek tipikus példái lehetnek a kis létszámmal is működőképes, start-up ill. spin-off vállalkozások tevékenységének, ugyanakkor szinten minden, a régióban megtalálható jelentősebb iparághoz és termelő tevékenységhez (könnyűiparhoz, élelmiszeriparhoz, stb.) kapcsolódhatnak. A társadalom egészséges ivóvízzel és az egészséges élelmiszerrel való ellátása az egész világon stratégiai kérdés, ehhez kapcsolódik az üvegházhatás és a CO2 kibocsátás csökkentése. A környezeti fenntarthatóság témaköre az EU-ban egyre hangsúlyosabbá váló klímaváltozás kérdéseknek kezelése kapcsán, és potenciális kitörési pontként mindenképpen kiemelendő, magában rejtve a megújuló energiaforrások hasznosításában, az épület-energetikában, épületgépészetben rejlő lehetőségeket, és a faiparral összefüggő tevékenységek fejlesztését is. Az
71
egészségturizmus a régió kiemelt turisztikai ágaként, elsősorban a meglévő, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdőkre alapozva, egyben kapcsolódva a szépségipar, egészségügyi szolgáltatások, valamint az élelmiszeripar (bioélelmiszerek) fejlesztéséhez is, szintén kiemelt iparágként kell, hogy megjelenjen a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve. A régióban szerveződő járműipari központok (Győri Járműipari Körzet, Pannon Járműipari Központ) megmutatta a piac, a jelenleg itt dolgozó vállalatok igényét. Szükséges a gépészmérnök és villamosmérnök képzés a régióban, illetve ennek alternatívájaként a mechatronikai mérnökképzés. Ez a képzés kell, hogy alapot képezzen a régió munkaerő igényének lefedésére és ezzel azonos súlyban a szükséges egyetemi innovációs bázis kialakítására.
72
4. Fejlesztési prioritások A régió jövőképének meghatározásánál, a fejlesztési célok kitűzéséhez és azok elérését segítő főbb fejlesztési területek meghatározásához kialakított stratégia és annak megvalósítása során szem előtt kíván tartani olyan alapelveket, amelyek minden átfogó és specifikus cél esetében relevánsak, és amelyek figyelembe vétele szükségszerű és indokolt az egyes akciók megtervezésénél. Az alapelvek kötelezően alkalmazandóak minden stratégiához kapcsolódó konkrét fejlesztés esetén. Az erőforrások felhasználásakor törekedni kell a kritikus tömeg elérésére, azaz a fejlesztéseknek első sorban az innovációs potenciállal és/vagy kapacitásokkal már rendelkező területeken, illetve témákban kell koncentrálódniuk. A térségi és területi fókuszálás nem jelentheti a feltörekvő térségek, kutatási irányok ellehetetlenülését, azaz minden fejlesztés esetében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy van-e realitása az innováció szempontjából periférikus térségekben való megvalósításnak. A régió területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, innovációs célú forrásainak megtervezésekor, illetve elosztásakor az S3 célrendszeréhez illeszkedő programok kerülnek definiálásra. Egyéb regionális, illetve térségi stratégiák a S3 céljaival összhangban kerülnek kialakításra, a fejlesztési prioritások pedig ezek alapján kerültek meghatározásra. Az S3 tervezési módszertan alapján a régió jellege többféleképpen is meghatározható. A különböző megközelítéseket ötvözve törekedtünk egy nemzetközi szinten is elfogadott, a régió országon belül elfoglalt pozícióját szem előtt tartva meghatározni a régió jellegét. A régió meghatározó karakterének kiemelése érdekében egyrészt figyelembe vettük az OECD innovációs szempontú régió besorolását (amely az Europa 2020 intelligens növekedési tipológiájának alapja). Ennek segítségével meghatározhatók a tudás, innováció és regionális sajátosságok közötti összefüggések. Emellett ötvöztük az Europa 2020 fenntartható növekedési és befogadó növekedési megközelítésű besorolását, amely alkalmas a régió fő gazdasági és társadalmi besorolására. Az OECD régiók kategorizálása során figyelembe vett innovációval kapcsolatba hozható változóknak a felhasználásával három makro kategóriába soroltan összesen nyolc klasztert hoztak létre.
A régiók besorolása a három makro kategória szerint Forrás: OECD Regional Development Working Paper 2011/03
73
Ez alapján a besorolás alapján a Nyugat-Dunántúl az Ipari termelési zóna klaszteréhez tartozik, ezen belül is a Hagyományos ipari régiók közé sorolandó. A hasonló adottságú hagyományos ipari régiók egyértelmű koncentrációja figyelhető meg Közép-Európában. Ezen régiók közös jellemzője a feldolgozóipar foglalkoztatás kiemelt szerepe.
Hagyományos ipari régiók Európában Forrás: OECD Regional Development Working Paper 2011/03 A fenntartható növekedés és a befogadó társadalom szempontú besorolás alapján egyrészt vegyes besorolású, erősen városodott, de csak részben városias régióról beszélhetünk (vidékies, de közel városias régió). Másrészt a csökkenő lakosságszám jellemző (csökkenő lakosságú régió), néhány megyei jogú város és kiemelkedő kisváros kivételével, amelyek komoly befogadóképességgel rendelkeznek. A fentebb bemutatott besorolási sémák jó alapot adnak egy saját, a régió országon belüli tényleges elhelyezkedését is figyelembe vevő, innovációval kapcsolatos változókkal elkészített osztályozás megalkotásához, mely alapján elmondható, hogy a régió hagyományos ipari térségnek számít, mely képes a (innovatív) struktúraváltásra. K+F ráfordításai, az egy főre jutó GDP, a K+F területen dolgozó kutatók száma viszont csupán a magyar régiók középmezőnyéhez tartozást erősítik meg. A kiválóság fokozásához viszont jelentősen elehet építeni a két régiós székhelyű egyetem (SZE és NYME) valamint a máshol székhellyel rendelkező, de régióban jelentős képzési és esetenként kutatási kapacitásokat biztosító egyetemekre (Pannon Egyetem, Pécsi Tudomány Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem, ELTE, BGF).
74
A régió eddigi eredményei, jelenlegi adottságai, viszonylagos gazdasági fejlettsége, a középeurópai gazdasági térbe való beágyazottsága, valamint az innovációs rendszer szereplőinek továbbfejlődés iránti készsége és nyitottsága jó lehetőséget kínál arra, hogy az innovációs teljesítmény minden szempontból jelentősen javuljon. A régió gazdasági szerkezetéből és társadalmi adottságaiból következően a régió versenyképességének növelése és fenntartása csak a lehető legszélesebb körben értelmezett innováció előtérbe helyezésével, illetve annak feltételrendszerének megteremtésével és folyamatos biztosításával lehetséges. A RIS3 Guide indikatív jelleggel segítséget nyújt ahhoz, hogy a régiót sajátosságai alapján milyen kategóriákba lehet besorolni. A régiók indikatív besorolása:
az intelligens növekedés szempontja alapján: o tudás-régió, o ipari termelési zóna, o nem tudás- és technológia intenzív régió; a fenntartható növekedés szempontja alapján: o vidékies régió, o vidékies, de közel városias régió, o városias régió; a befogadó növekedés szempontja alapján: o csökkenő lakosságú régió, o növekvő lakosságú, kívülről beáramló lakosság jellemezte régió. Az ajánlás szerint az alábbi ábra tengelyein lehet elhelyezni a jelenlegi fejlettségi fokán az egyes régiókat, de ennek meghatározása nem kötelező jellegű. A régió besorolása a fenti fejlettségi szintek alapján az alábbi lehet:
NyugatDunántúl Intelligens nö- Ipari termelési vekedés szem- zóna pontja alapján Fenntartható Vidékies, közel növekedés városi régió szempontja alapján Befogadó nö- A nagyvárosokvekedés szem- ban növekvő, a pontja alapján kistelepüléseken csökkenő lakosságú régió
75
PRIORITÁSOK 1. A régió innovációs kíválóságainak azonosí- 2. Az innovációs szolgáltatátása, és (ki) fejlesztése a sok és az azt nyújtó intézkeretfeltételeinek javítámény rendszer fejlesztése sa
3. A régió vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése
INTÉZKEDÉSEK 1/1. A régió felsőoktatási intézményi és tudományos/kutatóhelyi kíválóságainak és kutatóhelyi potenciáljának javítása, a műhelyek kiválóságon alapuló eredményeinek disszeminációja 1/2. A piaci igényeken alapuló, kiválóság alapú, új tudományos/kutató műhelyek létrehozása és fejlesztése
2/1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, beleértve felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését is és az egyéni feltalálók segítését 2/2 Klaszterek hálózatos működésének segítése a technológiai és tudástranszfer segítésével, önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése
2/3. Innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezé1/3. Nemzetközi K+F+I sek indítása, regionális innovátevékenységbe történő be- ciós támogatási rendszerek újjákapcsolódás lehetőségeinek alakítása, regionális innovációs monitoring rendszer elterjesztészélesítése se
3/1. Vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, beszállítói képességének növelése, innovációs, tanácsadási igényeinek minőségi kiszolgálása
3/2. A vállalkozások innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése, befektetői tőkevonzó képességének javítása, telephely fejlesztési igényeinek elősegítése
3/3. Kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások beazonosítása, létrehozásának elősegítése
2/4. Szolgáltató fókuszú technológiai parkok, kompetencia 1/4. A régió gazdasága központok létrehozása és fej3/4. A vállalkozások piacra jutási és szakember igényének biz- lesztése, nyílt innováción alapumarketing lehetőségeinek elősegítétosítása innovációs munka- ló virtuális kompetencia hálózase körökben tok létrehozása
1/5 A vállalkozások inno- 2/5. Az innováció társadalmi 3/5. A régió kulcsiparágaihoz kapvációs képességeinek erősí- beágyazottságának erősítése, csolódó K+F+I szakmai tevékeny-
76
tése, és a kíválósághoz kap- szemléletformálás, népszerűsí- ségek támogatása, K+F+I munkahecsolódó kockázati tőkevon- tés, lyek létrehozásának elősegítése a zó képességeik fejlesztése régióban
A prioritások indokoltsága: 1. Prioritás - A régió innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása Cél: A prioritás célja, hogy az egyik legfontosabb innovációs keretfeltétel, a régió kiválóságainak azonosítása és (ki) fejlesztése, valamint a régió kutatás-fejlesztési tevékenysége intenzívebbé és eredményei a régió szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, és a gazdaság számára hasznosíthatóbbá váljanak, így a helyi K+F potenciál kihasználtsága, a KKV szektor felé irányuló szolgáltatói hajlandósága, vállalati innovációt támogató szerepe javuljon. Indoklás: A világszerte kibontakozó és elhúzódni látszó, világszintű hitelválság és recesszió hatásait ellensúlyozandó, szükséges a globális gazdasági folyamatokba történő, a helyi szereplők számára is mind nagyobb haszonnal járó bekapcsolódás mellett a helyi gazdasági (kör) folyamatok erősítése, a források helyben tartása a helyi erőforrásokra, kiválóságokra, tudásra, ötletekre alapozva. Ezen folyamatok elősegítésében nagy szerepe lehet a régión belüli szereplők innovációs teljesítményének, és az innovációk helyi gazdaság (kiemelten a KKVszektor) számára történő aktív bekapcsolásának, mely feltételezi a helyi kutatási potenciál javítását (részben a nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő intenzívebb bekapcsolódás által), és a létrejött eredmények terjesztését a gazdasági szereplők és a közvélemény irányába is, ami a már kialakult együttműködések további erősítését és elmélyítését feltételezi. 2. Prioritás - Az innováció szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése Cél: A prioritás célja, hogy a régió vállalkozásinak innovációs elképzelései minél nagyobb arányban jussanak el a komplex innovációs folyamat végéig, azaz a piaci hasznosulásig. További cél a generikus innovációt segítő szolgáltatások fejlesztése, valamint hogy – elsősorban a fejlesztési költségek csökkentése által – a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzívebbé és eredményei a régió szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, valamint a gazdaság számára – elsősorban a nyílt innováció népszerűsítésével, gazdasági hálózatokon keresztül, illetve a szükséges finanszírozási és szabályozási feltételek rendelkezésre állásával – hasznosíthatóbbá váljanak. Indoklás: A régió vállalkozásai számára az innováció, mint lehetséges kitörési pont kevésbé nyilvánvaló eszköz, így az innovációs hajlandóság fokozása szükséges, különösen a régió kulcsiparágaiban működő klaszterek és kutatóhelyek tekintetében. Ennek elősegítése érdekében az innováció társadalmi beágyazottságának erősítésére, emellett piaci igényeken alapuló innovációs szolgáltatások minőségi fejlesztése és a kutatási infrastruktúra ésszerű hasznosítása szükséges, ami együtt kell, hogy járjon az innovációban érintett hídképző szervezetek rendszerének összefogásával. A régióban már megindult klaszter-kezdeményezések és az innová-
77
cióban érintett egyéb szervezetek kiváló terepei lehetnek az innovációs hajlandóság növelésének, hiszen a hálózati kapcsolatok sűrűsége és minősége jelentősen erősödött az elmúlt években. Az innovációs folyamatok elősegítése, mint funkció egyúttal a klaszterek által hozzáadott érték tekintetében is előrelépési lehetőséget jelent. Az egyéni feltalálók eddig kevésbé kaptak figyelmet, pedig a kiválóság szempontjából a további fejlődés ötleteit hozhatják magukkal. Az innovációs folyamatok kiterjesztése, népszerűsítése, illetve költséghatékonyabbá tétele, a fogyasztói igényekhez történő gyors alkalmazkodás és gyors termékfejlesztés érdekében szükséges a nyílt innováció ösztönzése, azaz a fejlesztési feladat egy definiálatlan tömeg kollektív bölcsességének és kapacitásának segítségével történő megoldása, a szolgáltatás orientál innovációs központok és ipari parkok támogatása. Ez részben maga a folyamat elméleti ismertetése, részben nyílt innovációs központok és internetes portálok, „living lab”-ek, kompetencia központok és virtuális kompetencia hálózatok létrehozásával és a már meglévő erőforrások minőségi fejlesztésével lehetséges. Az innovációs hajlandóság egyik jelentős tényezője a jogszabályi környezet, melynek rugalmassága és az adórendszerben rejlő ösztönző lehetőségek kihasználása jelentősen javíthatja az innovatív vállalkozások helyzetét és finanszírozhatóságát. Ezzel párhuzamosan szükséges újraéleszteni a decentralizált innovációs támogatási rendszereket, mivel a helyi szinten az igények és a célcsoport ismerete jóval erősebb lehet, ebből fakadóan hatékonyabb és probléma-orientáltabb forráskihelyezésre, illetve monitoring-rendszer működtetésére van lehetőség. 3. Prioritás - A régió innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése Cél: A prioritás célja, hogy a régió vállalkozásinaknak versenyképessége a nemzeti illetve nemzetközi kitekintésben is növekedjen a szakmai, innovációs és menedzsment ismereteik növelésével. Ennek érdekében szükséges, hogy a fejlesztések forrásigényének biztosítása mellett a gazdasági társaságok az innovációs folyamat elemeivel kapcsolatos módszertani, jogi, üzleti és marketing és menedzsment valamint a minőségbiztosítási és technológia transzfer kérdésekre is érdemi támogatást kapjanak, így a fogyasztói ötleteken alapuló fejlesztések megvalósításában (market pull-típusú innováció) előrelépést érhessenek el új típusú szolgáltatásaikkal, vagy azok szakértőről való igénybevételével és a nemzetközi piacra lépésük segítésével. Indoklás: A vállalkozások nagy része a teljes innovációs folyamat minden elemére vonatkozóan nem rendelkeznek teljes körű ismeretekkel, így az iparjogvédelem, de főként a piaci hasznosítás, a marketing és üzletviteli tanácsadás, a menedzsment és forrásbevonás, exportra termelés témakörökben fontos a megfelelő szolgáltatások igénybe vételének lehetősége, valamint a közvetlen K+F+I tevékenység és a kutatói foglalkoztatásuk támogatása. A befektetői és kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások létrehozásának elősegítése mellett a létrejöttük után azok fejlődésének segítése, a termékeik/szolgáltatásaik piacra jutási és marketing lehetőségeinek sikerre vitele is támogatást igényel.
78
5. Szakpolitikai eszközök A nemzeti KFI stratégiában foglalt decentralizált innovációs szolgáltatások figyelembe vételre kerültek a beavatkozások kidolgozásánál: 1) Regionális adottságok kihasználása, helyi speciális igényeknek való jobb megfelelés. 2) Integrált, egyablakos, régiónként egy innovációs szolgáltató bázis kiépítése. 3) Vállalkozások számára tömegesen és gyorsan elérhető szolgáltatások nyújtása (pl. a nemzetközi gyakorlatban elterjedt innovációs voucher, hazai példája, az Innocsekk mintájára)27. 4) Regionális információs bázisok megerősítése és a nemzeti centralizált rendszerrel való kompatibilitás biztosítása.
A szakpolitika intézkedéseinek bemutatása 1. Prioritás - A régió innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása 1.1. A régió felsőoktatási intézményi és tudományos/kutatóhelyi kíválóságainak és kutatóhelyi potenciáljának javítása, a műhelyek kiválóságon alapuló eredményeinek disszeminációja Az intézkedés az EU strukturális alapjainak és kutatási keretprogramjai útján segíthető elő, részben konkrét K+F tevékenység támogatása, a kiválósági területeken történő kapacitásbővítés és a kutatási infrastruktura minőségi fejlesztések által. A cél az, hogy a már kialakult kapacitások fenntarthatósága erősödjön, illetve minél több olyan kutatás induljon amely ezek ésszerű kihasználásáva a gazdasági élet szereplői számára is közvetett, vagy közvetlen úton hasznosítható eredményeket hoz. Fontos, hogy a gazdasági igények által gerjesztett kutatások induljanak, továbbá a kutatóhelyek humánerőforrás-háttere és fizikai kapacitásai megerősödjön, minőségük javuljon. Legalább ennyire fontos, hogy a régiós műhelyek kiválóságon alapuló eredményei széles körben elérhetővé váljanak a disszeminációjuk által. Az ágazati tudásbázisok, az egyetemek, felsőoktatási kutatóhelyek az innovációs lánc első szakaszaiban tevékenykednek (alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át a termékfejlesztésig bezárólag), iparjogvédelmi, piaci hasznosítási és marketing kérdésekkel kevésbé foglalkoznak, így az eredmények régiós gazdaságba történő beépülése csak úgy biztosítható, ha azok a helyi vállalkozások illetve a szélesebb értelemben vett közvélemény által ismertté és alkalmazhatóvá válnak. Az ismertség és a kommunikáció hatékonyságának követelménye fordított irányban is fennáll: a kutatóhelyek számára ismertté kell válnia a helyi vállalkozások fejlesztési igényei27
A voucher-konstrukció lényege a következő: ha a cégeknek például szabadalmi, kutatási stb. szolgáltatásra van szükségük, megrendelik, befogadják az azt nyújtó szervezet számláját, amit a támogató szervezet közvetlenül a számlát kibocsátó részére fizet ki..
79
nek. Lényeges szempont, hogy a kutatóhelyek nyissanak a piaci szolgáltatások irányába, elsősorban a vállalkozások számára kínált műszaki K+F szolgáltatások bevezetésével. Ez az üzleti és az oktatási/kutatási szféra közelítésének konkrét, mindkét szektor számára kölcsönös előnyökkel járó módja lehet. Az intézkedés további eszközeként a tudásáramlás és a kooperáció elősegítése szükséges, pl. kiadványok, nyílt napok, rendezvények útján, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz történő hozzáférés elősegítésével, célszerű emellett létrehozni egy egységes, regionális szintű kommunikációs platformot és a régióban fellelhető tudás összefoglalása céljával egy ún. tudáskataszter a fenti célok elérése érdekében. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, Horizon 2020
1.2. A piaci igényeken alapuló, kiválóság alapú, új tudományos/kutató műhelyek létrehozása és fejlesztése A meglévő K+F kapacitások minőségi fejlesztése mellett fontos, hogy az innovációs szolgáltatásokra leginkább rászoruló mikro- és kisvállalkozások új területeken jelentkező innovációs kezdeményezéseinek támogatásához a K+F igénybevételi szintje és színvonala növekedjen, illetve az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati elemei közelítsenek egymáshoz. A meglévő felsőoktatás bázisán új tudományos kutatások, képzési irányok megalapozására is igény van (pl. energetika, megújuló erőforrások, kulturális és kreatív iparágak, biodiverzitás, biokultúra, ökoindustry, kulturális tartalom és data resurce) helyi ipar-orientált tudásközpontok kíválósági alapon történő létrehozása és fejlesztése is fontos. Ez elősegíthető termelő és szolgáltató vállalatok részére könnyen elérhető, tudás intenzív szolgáltatói centrumok fejlesztésével, a szolgáltató centrumok között hálózati rendszerek kialakításával, az elektronikus formában történő kapcsolódás feltételeinek megteremtése, új szolgáltatások beindítása által. Fontos az akkreditált, speciális területek méréstechnikai feladatait ellátó mérőbázisok, laboratóriumok létrehozása, mérőeszközökkel való ellátása, speciális mérési feladatokat ellátó műszerek, szenzorok kifejlesztése. Az egyetemek, kutató központok és vállalatok közötti kooperáció erősítése is célja az intézkedésnek. A megvalósítás várható időtartama: 3-4 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ESZA. KTIA
1.3. Nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése A régió és az ország versenyképessége szempontjából a regionális és nemzeti szint mellett nagyobb léptékben, nemzetközi szinten is szükséges bekapcsolódni az innovációs folyamatokba. A régió számára ebben a tekintetben elsősorban Bécs, Pozsony és Prága (Centrope térség) tekinthető versenytársnak (a szakképzett munkaerő és a kutatói gárda elszívása terén) de egyben minden más kíválósági területen potenciális legfőbb partnernek is. A Duna régióval mint befogadó makro-régióval, mely térségek szereplőivel a jelenleginél intenzívebb kapcso-
80
latot szükséges kialakítani, mind a kutatóhelyek, mind az innovatív vállalkozások és gazdasági hálózatok (klaszterek) szintjén. Tágabb értelemen az EU tagállamaival a nemzetközi együttműködésekben rejlő lehetőségeket elsősorban a tudásmegosztás érdekében érdemes minél nagyobb mértékben kiaknázni, amelyek során fontos szempont, hogy a hídképző szervezetek és kutatóhelyek mellett minél több olyan helyi vállalkozás részese legyen a tudásmegosztásnak, melyek a régióban képesek lehetnek kamatoztatni az új ismereteket. A nemzetközi kapcsolatokat az EU szintjén és a határ menti kapcsolatok mellett érdemes kiterjeszteni a tengerentúl mellett a keleti világ (elsősorban Kína és India) irányába is. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA. KTIA, Horizon 2020, ETE és Interreg források
1.4. A régió gazdasága szakember igényének biztosítása innovációs munkakörökben A régió gazdaságának fejlesztéséhez a kreatív, jól képzett humánerőforrások jelenléte és kifejlesztése elengedhetetlen feltétel. Ez középszinten a szakképzési rendszer fejlesztésével, annak a piaci igényekhez való igazítása, a képzési programok igényorientált átalakítása, az intézményi bázisok korszerűsítése és a helyi felsőoktatással való összeköttetés terén jelenhet meg. A hatékonyság növelése és profiltisztítás mellett ezen a területen fontos a kompetencia alapú fejlesztések és a life long learning elterjesztése a felnőttképzésben. A felsőfok szintjén az egyetemek oktatási eredményessége szempontjából lényeges szempont, hogy nemcsak a közvetlen tudás- és információátadás, hanem a kreativitásra, gondolkodásra és problémamegoldásra történő ösztönzés is feladat kell, hogy legyen, ami az ötletek, innovációk számának növekedésére hosszú távon pozitív hatást fejthet ki. Az intézkedés célja, hogy a képzési rendszerek rugalmasságának fejlesztésén keresztül biztosítsa a munkaerő piaci igényekhez való gyors alkalmazkodást és a keresleti és kínálati oldali szereplők közötti információáramlás hatékonyságának növelését. A felsőoktatás szintjén is segíteni kell az új képzési formák elterjedését (flexible learning, e-learning, nyitott egyetem), helyi gazdaság kutatási-fejlesztési-innovációs igényeinek figyelembe vétele és az azokhoz kapcsolódó programok indítása kapcsán. Nagyon fontos lenne a gazdasági szakemberek bevonása a képzésbe, a K+F+I programokba, valamint az oktatók és a kutatók tapasztalatszerzésének segítése a vállalati környezetben. Nagyon fontos az egyes városokban indult, a fiatalok hazatérését, helyben tartását vagy betelepülését segítő programokhoz való kapcsolódás a vállalati továbbképzések támogatásával, inspiráló, kreativitást ösztönző környezet megteremtésével, innovációs mentor és tapasztalatcsere programok indításával.
A megvalósítás várható időtartama: 1-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ESZA. KTIA, ETE és Interreg források
81
1.5. A vállalkozások innovációs képességeinek erősítése, és a kíválósághoz kapcsolódó kockázati tőkevonzó képességeik fejlesztése A nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozások kockázati tőke jellegű finanszírozás fontos eleme a regionális innovációs rendszernek. A Nyugat- Pannon Zrt. mellett a többi kockázati tőketársaság (a Jeremie alapok, magvető tőke is) aktivitásának fokozás szükséges a térségben. Pl. kockázati tőke, üzleti angyal szolgáltatások ismertségének növelése. A magán és állami, valamint az EU alapok által támogatott befektetők részvételével közös kockázati tőkealapok létrehozása, és azok üzleti alapon történő működtetése. Fontos az innovatív vállalkozások megfelelő szakmai felkészítése a befektetések fogadására, a szisztematikus befektető-közvetítő tevékenység együttes biztosítása érdekében. Az innovatív vállalkozások mellett fontos a többi régiós vállalkozás innovációs képességeinek erősítése és a kíválósághoz kapcsolódó kockázati tőkevonzó képességeik fejlesztése.A beavatkozási eszközök között is szereplő Small Business Innovation Research (SBIR) program, mint kockázati tőke-ösztönző program adaptálása a régióban, amely vállalkozások KFI és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti. A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, Horizon 2020,
2. Prioritás - Az innováció támogatási rendszerének fejlesztése 2.1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, beleértve felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését és az egyéni feltalálók segítését is A vállalkozások nagy része úgy viszi véghez az innovációs folyamatot, hogy nem vesz igénybe innovációs szolgáltatást. A folyamat sikeressége, az innovatív ötlet piacosítása nagyban elősegíthető a piaci innovációs szolgáltatások igénybevétele útján (Pl. üzleti angyal hálózat, inkubátorházak, tudásközpontok, innovációs ügynökségek és egyéb hálózatok szolgáltatásai, „teszt-központok” fejlesztése által). Külön hangsúlyt kell fektetni az ipari parkok és innovációs központok szolgáltatási tevékenységeinek szélesítésére). A tevékenységnek elsősorban az innovációhoz kapcsolódó piaci tevékenységek támogatásához kell szükséglet-orientált (market pull-típusú) módszertani segítséget nyújtania, az ötletek személyre szabott, hatékonyabb felkarolása, hasznosulás-orientált végigkövetése érdekében. Ehhez szükség van az innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésére, beleértve felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését is és az egyéni feltalálók segítését egyaránt. Az egyes hídképző szervezetek szerepkörének és funkcióinak ésszerűsítése, hatékonyságuk javítása: Az innováció támogatási és tanácsadási intézményrendszerének újragondolása szükséges, a meglévő párhuzamosságok felszámolása és a rendszerek hatékonyságának javítása érdekében. Célszerű, ha a régió szereplői a térségben egyetlen, de az innováció minden területén hatékonyan szolgáltatni képes szervezet keretein belül jussanak a Regionális Innovációs Ügynökség révén az igényeknek megfelelő információhoz, szolgáltatáshoz vagy finanszírozási lehetőséghez.
82
A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA. KTIA, gazdaságfejlesztési célelőirányzat
2.2. Klaszterek hálózatos működésének segítése a technológiai és tudástranszfer segítésével, önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése Meglévő klaszterek tevékenységének, hálózatos működésének és hatékonyságának erősítése, taglétszámuk kiszélesítése fontos a minőségi fejlesztésük céljából. Segíteni kell a technológiai és tudástranszfer tevékenységüket és növelni a beágyazottságukat, gerjeszteni a szektorok közötti együttműködéseket. A horizontális típusú együttműködésekről a vertikális típusú (értéklánc mentén szerveződő) hálózatokra szükséges a hangsúlyt áthelyezni. Az adott gazdasági terület (értéklánc) vertikális irányban szerveződő szereplői között is szervezett és tudatos kapcsolatépítésre van szükség, melynek kiemelt célterülete a K+F együttműködés, valamint a beszállítói együttműködés erősítése és a nemzetközi hálózatokhoz, metaklaszterekhez történő csatlakozás lehet. A technológia és tudástranszfer folyamatok támogatása a régió kulcságazatiban kiemelten, de azokon kívül is fontos, emellett pedig ki kell terjeszteni a különböző ágazatokban működő klaszterek közötti lehetséges adaptációra is. Az innovációs klaszterek fejlesztését támogató hazai klaszterpolitika az akkreditált innovációs klaszterek irányába történő elmozdulást helyezi előtérbe. Mivel a régióban ezek száma alacsony, a hálózati működés segítése mellett az ez irányú továbbfejlődésük segítése is szükséges. A regionális innovációs önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése indokolt az innovációs támogatási rendszerek hatékonyságának mérése, és az eredmények folyamatos visszacsatolása érdekében. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ETE és Interreg források
2.3. Innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, regionális innovációs támogatási rendszerek újjáalakítása, regionális innovációs monitoring rendszer elterjesztése Az innováció jogszabályi és finanszírozási környezetének alakításának kezdeményezése alapvető fontosságú, viszont egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés (pl. az innovációs járulék felhasználásával kapcsolatos szabályozás, stb). A tématerület regionális szinten történő befolyásolási lehetősége minimális, ugyanakkor a megváltozott környezethez történő alkalmazkodás, a változások előnnyé kovácsolásának lehetősége a meglévő szervezeti, személyi és szakmai feltételrendszerek rugalmasságától nagymértékben függ. Általános vélemény a régió gazdasági szereplői körében, hogy a korábban nagyságrendjében kisebb, de mégis a regionális igényekre válaszoló (és korábban regionális döntéshozatallal is működő) innovációs támogatási források hiányterületeket tudtak lefedni, ami a régiós KKV innovációjának szempontjából alapvető fontosságú lenne. Az innovációs obszervatórium a gazdasági szereplők számára kötelező az adatszolgáltatás lehetne, egyablakos rendszerben. Középtávon a ki-
83
épülő rendszer nemzeti szintű adaptációja szükséges. A támogatások végrehajtásai rendszere és felhasználásának ellenőrzése szorosan együtt kell, hogy működjön a monitoring folyamatokkal, törekedni kell továbbá a teljes eljárásrendi folyamat időigényének csökkentésére (a normatív jellegű támogatások irányába történő elmozdulással), amely a gyenge likviditási helyzetben lévő kkv-k szempontjából jelentősen javíthatja a támogatási rendszerekkel szembeni bizalmat. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a Balanced Scorecard módszer adaptálására, részét kell képeznie továbbá egy regionális szintű kompetencia-adatbázisnak, tudáskataszternek is, amely a térségben működő innovációs szereplők tevékenységeit fogja össze és teszi megismerhetővé. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, KTIA, ETE és Interreg források
2.4. Szolgáltató fókuszú technológiai parkok, kompetencia központok létrehozása és fejlesztése, nyílt innováción alapuló virtuális kompetencia hálózatok létrehozása A regionális innovációs forrásfelhasználásba vissza kell emelni a regionális támogatási rendszerben korábban jól működött elemet, a szolgáltató fókuszú technológiai parkok, kompetencia központok további fejlesztésének támogatását is, most már a Living Lab-ok létrehozásának lehetőségével együtt. A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok számára, ahol egy speciális szektor keretén belül kifejleszthetik, kipróbálhatják ötleteiket. A technológiai parkok, kompetencia központok és a nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrájának és az ott dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudásának fejlesztése és az ehhez kapcsolódó eredmény értékelési és támogatási rendszer kidolgozása, a kapcsolódó piaci szolgáltatásainak fejlesztése is fontos támogatási terület. A cél a vonzó regionális kutatási környezet kialakítása, kompetencia és kiválósági központok, valamint tudományos parkok meghonosítása, megerősítése, technológiai és innovációs inkubátorok fejlesztése. A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA. KTIA, új típusú innovációs források
2.5. Az innováció társadalmi beágyazottságának erősítése A helyi vállalkozások innovációs teljesítménye hosszú távú bázisának megalapozása érdekében szükséges az innovációs hajlam társadalmi népszerűsítése, mely nemcsak a jelenleg működő vállalkozások, de a jövő generáció szempontjából is beavatkozásokat indokol. Az innovációs folyamatok jobb kommunikációja érdekében rendszeres alkalmakként szükséges a sikeres innovációs projektek, történetek bemutatása a régióban, a pályaválasztás előtt álló fiatalok megszólítása érdekében a mérnöki életpálya népszerűsítése, pl. a mérnök színház kezdeményezés felkarolásával vagy a science cafe és a Géniusz Klub valamint a nyitott egyetem típusú ismeretterjesztéssel, a hozzájuk kapcsolódó on-line portálfejlesztésekkel. Az innovatív
84
készségfejlesztés ösztönzése, illetve az eredmény- és költségtudatosság követelménye feltételezi a mérnöki ismeretek mellett a pénzügyi- gazdasági-menedzsment kultúra, a kompromiszszumkészség és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések elmélyítését is. Az intézkedés alapvetően a helyi felsőoktatási intézmények és a hídképző szervezetek bázisára épülve valósítható meg a Regionális Innovációs Ügynökség koordinálásával. A régión belüli intézményeknek, köztisztviselőknek, kutatóknak is innováció- és együttműködési gondolkodás- és viselkedésmódot kell kialakítani, ezzel is segítve a lakossági szemléletformáló tevékenységeket. A széles körű társadalmi promóció az innovatív szemléletmódot erősíti, illetve az eredmények széles körű megismerését támogatja, az innovációra való nyitottságot megnöveli, emellett pedig elősegíti az innováció ösztönző üzleti környezet fejlődését is. Mindezek mellett az ismeret terjesztés fontos feladata a zöld innovációs és a társadalmi innováció ösztönzése érdekében végzett szemléletformálás. valamint a nem technológia jellegű, közösségi innovációk promóciója, adaptálásuk segítése.
A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ESZA, ETE, KTIA, gazdaságfejlesztési célelőirányzat
3. Prioritás - A régió vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése 3.1. Vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, beszállítói képességének növelése, innovációs tanácsadási igényeinek minőségi kiszolgálása Az intézkedés célja a vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, a vállalkozások érdekeltté tétele az innováció irányában, és szakmai támogatási eszközökkel, elsősorban az innováció különböző szakterületeihez kapcsolódó tanácsadási rendszerek fejlesztésével a vállalkozások kompetenciáinak javítása (pl. az iparjogvédelmi kérdések, innovációs audit tekintetében, a szakmai és innovációs valamint a menedzsment ismereteik bővítése által). Ezt a szolgáltatást a régió KKV-i, start-upjai és spin-offjai részére kiemelten kell biztosítani függetlenül a területi elhelyezkedéstől, tehát célszerű egy olyan szervezethez rendelni, amely a régió mindhárom megyéjében rendelkezik irodával és megfelelő tudású munkatársakkal. A vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése fontos a versenyképessé válásuk illetve azzá maradásuk érdekében. Az innovációs és iparjogvédelmi tanácsadások folyamatos biztosításával és az innovációs audit és bechmark regionális elterjesztésével jelentősen nőne az itt működő vállalkozások innovációs és gazdasági teljesítőképessége. A tanácsadási rendszer megerősítése mellett indokolt lenne a korábban már jól működő minősítési rendszereket (pl. regionális innovációs díj, megyei kiválósági elismerések) szélesebb körben megismertetni, illetve a tanácsadási folyamatot kiterjeszteni a cégek irányába az ezekre történő felkészítésre is. A helyi termékek fejlesztése kapcsán is kialakítható lenne egy egységes regionális ösztönző és minősítő rendszer. A megvalósítás várható időtartama: 2-4 év
85
A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, KTIA, gazdaságfejlesztési célelőirányzat 3.2. A vállalkozások innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése, befektetői tőkevonzó képességének javítása, telephely fejlesztési igényeinek elősegítése A KKV-k számára az innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése kapcsán az alábbi tématerületeken folyamatosan elérhető, normatív támogatási rendszert kellene működtetni:
Az eredmény-menedzseléshez kapcsolódó tudás és képességek fejlesztése különös tekintettel a helyi KKV szektorra
Beszállítói lehetőségek javítása (nemzeti hatáskör- pl. nagyvállalatok adókedvezményeiért elvárás a beszállítói lehetőségek nyitása)
Adókedvezmények, célzott támogatások, tőkevonzás, befektetési felkészítés
Telephely fejlesztéssel kapcsolatos támogatások
Pályakezdő mérnökök alkalmazása, gyakornok-program (kompetenciakatalógusra, szakértői adatbázisra építve)
Tanulmányutak
Ágazatok közötti innováció elősegítése
Szervezeti innováció elősegítése
Az intelligens szakosodás a jármű-, fa/környezetipari és termálturisztikai iparágakban, valamint ezekhez horizontálisan kapcsolódó, ICT, logisztikai és design ágazatokban a képzési, szemléletformálási tevékenységek terén van jelen – a régióban meglévő tudás és nemzetközi kapcsolatrendszer alapján. A menedzsment kompetenciák és a nyelvi készség fejlesztése ne csak beszállító képességüket növelné, hanem a nemzetköziesedésüket, az export piacra történő kilépésüket is támogatná. A nemzetköziesítés elősegítése mellett fontos a határokon átnyúló, és az európai partnerségek ösztönzése is. A megvalósítás várható időtartama: 1-7 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, ETE, gazdaságfejlesztési célelőirányzat
3.3. A kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások beazonosítása, létrehozásának elősegítése Nagyon fontos terület a start-up és spin-off vállalkozások beazonosítása, felszínre hozatala, megalapításuk támogatása, melyek kiváló platformjai a kutatóhelyeken felhalmozott tudás felhasználásának. Ehhez kapcsolódóan szükséges a stratégiai gondolkodás képességeinek kialakítása, a vállalkozások ez irányú segítése, a tőkevonzó képességük kialakításához szüksé86
ges ismeretek és információk nyújtásával. A magán és állami befektetők részvételével létrehozott közös kockázati tőkealapok, üzleti angyal finanszírozók igénybevételéhez szükséges az innovatív vállalkozások megfelelő szakmai felkészítése, a szisztematikus befektető-közvetítő tevékenység együttes biztosítása. A régiós vállalkozásokat fel kell készíteni a Small Business Innovation Research (SBIR) program, mint kockázati tőke-ösztönző program igénybe vételére, amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti. A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA
3.4. A vállalkozások piacra jutási és marketing lehetőségeinek elősegítése Az innovációs folyamat egyik fontos eleme a vállalkozások által fejlesztett terméke, szolgáltatások, eljárások piacra juttatás. Ehhez nem csak innovációs és menedzsment, de marketing ismeretekre is szükség van. A helyi vállalkozások innovatív ötleteinek, szervezeti-, termék- folyamat- vagy marketing innovációnak sikerre vitele érdekében szükséges ezen tevékenységek külső finanszírozási formának megismertetése kiemelt fontosságú terület. A finanszírozási lehetőségek különböző fajtáinak egy helyen történő, összehangolt hozzáférhetősége nagyban növelheti az innovációra hajlandó vállalkozások számát. Az EU kohéziós politikája mentén, 2014-től hozzáférhető források mellett szükséges kiegészítő jelleggel, hazai forrásokon alapuló támogatási programok beindítása is, melyek az EU által nem, vagy a hazai kkv szektor számára nem elérhető feltételekkel támogatott tevékenységeket finanszíroznak. Kiemelt cél, hogy a fejlesztési források a komplex, integrált projektek számára is elérhetővé váljanak, a támogatási rendszerek rugalmatlansága, átjárhatatlansága ne legyen gátja az egyébként életképes, de összetett jellegű fejlesztéseknek. Több olyan jó példa látható a jelenlegi innovációs kapcsolatrendszerben, ami hatékonyan adaptálható lehetne az S3 megvalósítási folyamatokban is. Ilyen például az export-munkatárs, marketing-munkatárs alkalmazásának támogatása a vállalkozásoknál, ez irányú képzések szervezése (marketing, üzletvitel, tárgyalástechnika, pénzügy), tanácsadás és a piacra juttatás eszköz és forrásigényének támogatása. A régióban e területen korábban sikeresen alkalmazott eszközök, mint a regionális innovációs és találmányi vásáron történő megjelenés támogatása, megyei innovációs napok és képzések vagy pl. az elevator pitch szerű rendezvények mind hatékony eszközei lehetnek ennek az intézkedésnek. Meg kell majd tervezni az experimentation action típusú tevékenységek támogatását illetve azok kiegészítését a piacra jutás és a marketing tevékenységek támogatásával. A piacra jutatást és a marketinget is segítheti, de több intézkedéshez is kapcsolható a nemzetközi konferenciák és tanulmányutak szervezése, illetve az ezeken való részvétel segítése. A piaci hasznosításhoz kötődően a vállalkozások szellemi tulajdonvédelmi ismereteinek és eszközeinek támogatása is szükséges lehet, ehhez kapcsoló tanácsadással és sablonok, minták kidolgozásával.
87
A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, KTIA, ETE,
3.5. A régió kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I szakmai tevékenységek támogatása, K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a régióban A régióban a kulcságazatokhoz kapcsolódó vállalati kutatás-fejlesztési részlegek és a KKV-k kutatói számára fizikai elhelyezés és innovációs szolgáltatások biztosítása is szükséges minden infrastrukturális igényt kielégítő helyeken, ezáltal pedig magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtése támogatható. Ez elősegíthető a kutatók és kutatási személyzet munkabér és járulék támogatásával, a kulcságazatokhoz kapcsolódó KFI munkahelyteremtő eszközpark és infrastruktúra fejlesztése, a termékfejlesztés, tesztelés –és minősítés támogatása, a kapcsolódó Spin-off és start-up KFI támogatások. A „Push-típusú” innovációval szemben a hatékonyabb, a vállalkozások belső, piaci igényeiből fakadó „Pull-típusú” innováció folyamatainak előnyben részesítése, így pl. többek közt a technológiai előrejelzés, a lean management, a portfolió menedzsment, vagy az innovációs projektértékelési feladatok támogatása. Az intelligens szakosodásnak ez a speciális területe, ahol kiemelten lehet támogatni a kulcsiparágakhoz tartozó járműgyártás/mechatronika, faipar/környezettechnológia iparágakban és egészségipari, termálturisztikai fejlesztésekben, az agráriumon alapuló innovációkban valamint ezekhez horizontálisan kapcsolódó, ICT, logisztikai és kreatív/kulturális ágazatokban induló fejlesztéseket. A megvalósítás várható időtartama: 1-7 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, KTIA, Horizon 2020,
5.1 A prioritásokhoz kapcsolódó kiemelt fejlesztések Az S3 stratégia készítésének első időszakában lefolytatott egyeztetések során beérkező nevesített programok a következők voltak, a felsorolás nem teljes körű, bővítésre és csökkentésre egyaránt kerülhet még a következő verzióban: Járműipari Kiválósági Központ, Innovációs Inkubátorházak hálózata, ERFARET ++, Cloud computing és Data science Kutató és fejlesztő Központ, Centrope TT, Duna régió KK, Mobilis továbbfejlesztés, Digitális adatközpontra épülő innovációs központ a szombathelyi volt huszárlaktanya területén, Innovációs asszisztens program, E-mobility kísérleti kompetencia térség kialakítása, Zala mechatronikai innovatív kisvállalkozói övezet, Ökoindustry kísérleti program Vas megyében regionális kiterjesztési lehetőséggel, Innováció finanszírozási ökoszisztéma rendszer kialakítása. Géniusz klub és kapcsolódó on-line portálrendszer. Az április 8-ai győri S3 workshopon történő feltöltéshez (a beírt elemek csak példaként szolgálnak jelenleg):
88
Fejlesztési területek
Járműipar, gépgyártás, mechatronika és kapcsolódó iparágak
Fa,- bútor és környezetipar, mezőgazdaságon alapuló innovációk
Egészségipar, termálturizmus
Horizontális ágazatok, IKT ipar kreatív/design, logisztika
SZE Autó- Faipari KKK Büki ipari KKK NYME, gyógyfürdő gyakorKutatási Klímakutató regiszter központ to- lati kutaSZE vábbfejlesztés tóhelyek továbbfeje lesztése
Ipari termékés formatervező labor NYME-en
Ágazathoz nem kötődő kiválósági területek
A régió innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása 1/1. A régió felsőoktatási intézményi és tudományos/kutatóhelyi kíválóságainak és kutatóhelyi potenciáljának javítása, a műhelyek kiválóságon alapuló eredményeinek disszeminációja
1/2. A piaci igényeken ala- Pannon JIK puló, kiválóság alapú, új tudományos/kutató műhelyek létrehozása és fejlesztése
TEKK/NRRC központ létrehozása
Data Rese- Ökoipari kutaarch Cen- tóműhely ter
1/3. Nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése 1/4. A régió gazdasága innovációs szakember igényének biztosítása 1/5 A vállalkozások innovációs képességeinek erősítése, és a kiválósághoz kapcsolódó kockázati tőkevonzó képességeik fejlesztése Az innovációs szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése
89
2/1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, beleértve felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését is és az egyéni feltalálók segítését 2/2 A klaszterek hálózatos működésének segítése a technológiai és tudástranszfer segítségével és beágyazottságuk növelésével 2/3. Innováció szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, regionális innovációs monitoring és önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése 2/4. Finanszírozási lehetőségek kínálatának erősítése, regionális támogatási rendszerek újjáalakítása, a szolgáltató fókuszú technológiai parkok, kompetencia központok további fejlesztése 2/5. Az innováció társadalmi beágyazottságának erősítése, szemléletformálás, népszerűsítés, A régió vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése 3/1. Vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, beszállítói képességének növelése, innovációs, ipar-
90
jogvédelmi tanácsadási igényeinek minőségi kiszolgálása 3/2. A vállalkozások innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése 3/3. Befektetői és kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások és tőkevonzó képességének létrehozásának elősegítése 3/4. A vállalkozások innováció menedzsment ismereteinek bővítése a vállalkozások piacra jutási és marketing lehetőségeinek elősegítése 3/5. A régió kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I szakmai tevékenységek támogatása, K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a régióban
A kiemelt projektjavaslatok gyűjtése a következő formátumban történik: INNOVÁCIÓS KULCSPROGRAM ÉS KIEMELT PROJEKT GYŰJTŐ ADATLAP A projektgazda adatai: Név: Cégnév: Székhely: Levelezési cím: Telefon: E-mail cím: Honlap cím: Fő tevékenység: Létszám: Kapcsolattartó:
91
A program/projekt rövid elnevezése:
A program/projekt a regionális S3-as stratégia melyik tervezett prioritásához illeszkedik és hogyan szolgálja az ott leírtak megvalósulását:
A program/projekt célja:
A program/projekt rövid bemutatása és a partnerség ismertetése:
A program/projekt forrásigénye (forrás típusa, nagysága):
92
5.2 Egységes javaslatok horizontális, több prioritáshoz is kapcsolódó programokra: Ezek a régiók (RIÜ-k) által összegyűjtött, nagyrészt nemzetközi best-practice-ken alapuló NEMZETI szintű programokba javasolt eszközök. Ebben a fejezetben egyelőre csak a felsorolásuk szerepel, a részletes leírásuk mellékletben található.
PCP – PPI program A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra, mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a program elemeinek meghatározását.
Nyílt innovációs laboratórium
A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok számára, ahol egy speciális szektor (pl. elektronika, informatika, stb.) keretén belül kifejleszthetik, kipróbálhatják ötleteiket. Ezek az ötletek részben koncepcionális szakaszban maradnak, részben prototípus készül belőlük. A nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrája és az ott dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudása folyamatosan segíti a fiatalokat fejlesztéseik során. A fiatalok egy szelekciós folyamatban kerülhetnek be a laboratóriumba, meghatározott időtartamra (max. 3 hónap).
Nemzetközi innovációs együttműködési programok
A nemzetközi innovációs együttműködési programok keretében az az országos lefedettséget biztosító intézményrendszer és működési rendszer kerül kialakításra, amely lehetőséget biztosít a különböző európai innovációs és kutatási kezdeményezésekbe történő bekapcsolódásra. Ilyen kezdeményezések például az európai innovációs partnerségek és az európai technológiai platformok. A programot nemzeti szinten koordináló Nemzeti innovációs hivatal és a területi lefedettséget biztosító regionális innovációs ügynökségek biztosítják a koordinációt: a szakmai szervezetek, szövetségek, nemzeti technológiai platformok bevonását a nemzeti KFI stratégia prioritásainak, valamint regionális fókuszainak mentén.
A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei
A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei – az operatív RIÜ hálózat javaslata a kiemelt fejlesztési területre vonatkozóan 93
A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs politikának véleményünk szerint négy kiemelt feladata van: 1.
az innovatív magyar vállalkozások számának növelése;
2.
a nagy növekedőképességű, innovatív magyar vállalatok megerősítése;
3.
az innováció hasznosítási fázisának támogatása (piackutatás, marketing, piacra vitel)
4.
az innováció komplex folyamatát támogatni tudó intézményrendszer felállítása
Ezen utóbbi pont kapcsán a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a hazai innovációs rendszer további szereplőivel való stratégiai együttműködésnek köszönhetően rendelkezésre áll egy hatékonyan működő, kiépített, országos hálózat (a Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata), amely a nemzeti innovációs politika megvalósítását regionális és helyi szinten támogatja. Az új vagy tervezett eszközök (Új Széchenyi Terv, Innovációs Obszervatórium, a Regionális Operatív Programokban szereplő experimental action programok, stb.) segítségével lehetőség van egy eredményorientált, hatékony, egyablakos innováció támogató rendszer elindítására, továbbfejlesztésére.
Tudomány-kommunikáció A tudományos kutatás társadalmi támogatottságának sikere jórészt azon múlik, hogy a kutatók mennyire készek és képesek párbeszédre a közvéleménnyel, hogyan képviselik a nyilvánosság fórumain eredményeiket. A tudomány kommunikálása és menedzselése egyaránt professzionalitást kíván, amihez a szaktudományos gyakorlaton túli ismeretek és készségek szükségesek. A kutatóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, melyek alkalmassá teszik őket a tudomány közvetítésére, mégpedig közérthető, sok szempontú, a modern technika nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználó formákban, mind a szakmai, mind a laikus nagyközönségnek.
SBIR
Az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program mintájára megtervezett fejlesztés, amely az egyik legsikeresebb, kockázati tőke-ösztönző program, a 2005-ben indított Irinyi Program annak számos elemét átvette, úgymint szakaszos támogatás és fejlesztés. Az SBIR program viszont szerkezetét, formáját tekintve eltér az Európában alkalmazott modellektől. Legfőbb különbség, hogy a folyósított állami támogatás „díj”, amely nem jelent tulajdonszerzést a vállalkozásban, az innovatív vállalkozások célzott pénzügyi támogatásáról van szó, amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti. Az állami beavatkozás formája tehát egy díj (grant), amelyet a vállalkozások egy szűk csoportja kaphat:
94
-
profitorientált vállalkozás aki főállású kutatót munkaviszonyban foglalkoztat, és alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 250 főt.
Horizont 2020 projektek előkészítési pályázata
A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson a Horizont 2020 programokban való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerződéskötés).
Horizont 2020 projektek társfinanszírozási pályázata A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtson a Horizont 2020 költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségvetéséhez. A program keretén belül csak olyan költségek számolhatóak el, melyek nem kerülnek elszámolásra az Európai Bizottság felé.
Vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködési projektek
A programban elsősorban kis- és középvállalkozások, valamint felsőoktatási intézmények és kutatóintézet közös KFI projektjei kerülnének finanszírozásra, melyek célja új, innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztése. A program célja, hogy növelje a vállalkozások versenyképességét, javítsa termékstruktúrájukat és termelékenységüket, valamint, hogy a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő projektek által, innovatív termékek, technológiai folyamatok és szolgáltatások jöjjenek létre az innováció szereplőinek együttműködése révén.
Az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekhez való kapcsolódást segítő program
A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekben való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerződéskötés).
Innocsekk3
95
A támogatás célja a mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások igénybevételére, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása.A nyertes pályázók az „Innocsekk3”-at egy előzetesen akkreditált KFI szolgáltatónál használhatják fel, válthatják be.
A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak szerint:
K+F szolgáltatás igénybevétele (pl. laboratóriumi mérések, technológiai vizsgálatok, tesztelések, stb.),
prototípus készítése
műszaki segítség igénybevétele,
szabadalmi kutatási szolgáltatások igénybevétele,
ipar- és szerzőijog-védelmi tanácsadás igénybevétele,
hazai szabadalmi, védjegy-, használati- és formatervezésiminta-oltalmi bejelentések;
A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempontrendszer alapján történik.
Kreatív csekk
A támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása a kreatív termékfejlesztési szolgáltatások igénybevételére. A nyertes pályázók a kreatív csekk-et egy előzetesen akkreditált szervezetnél használhatják fel kreatív szolgáltatások igénybevételére. A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak szerint:
termékdesign
ipari formatervezés
csomagolás/ csomagolástechnika
branding
arculat és honlaptervezés
video és audio anyagok készítése
PR kampány
új kommunikációs technológiák (okostelefon alkalmazások)
Vállalkozások külpiaci megjelenését támogató program A Nemzeti Külgazdasági Hivatal kereskedelemfejlesztési pályázatának folytatása a 20142020-as időszakban, a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci projektjeinek megvalósítá-
96
sára. A pályázat kiemelten támogatja azokat a magyar mikro, kis- és középvállalkozásokat, amelyek magas magyar hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő. A pályázat elbírálásakor előnyt élvezzenek a KFI tevékenységet folytató vállalkozások projektjei. A pályázat alapvető célkitűzése a kkv-k magyar exportban jelenleg alacsony részarányának növelése. A rendszer magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását kívánja elősegíteni. A pályázat költségvetése a 7 éves időtartamra összesen 3 milliárd forint.
Virtuális inkubáció
A 2007-2013-as időszakban nagy számban épültek az inkubátorházak az ország különböző pontjain. Ezek elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaztak, úgymint épületek felújítását, közművek kiépítését. Ezen fejlesztések kis százalékban tartalmaznak magas szintű inkubációs szolgáltatások, hiszen maguk a fejlesztési projektek az infrastruktúra fejlesztésére és kiépítésére fókuszáltak. A virtuális inkubáció program keretében az inkubációs szolgáltatások színvonalának emelése történik meg, mely magában foglal humán-erőforrás fejlesztését is, valamint új szolgáltatások kialakítását, mint pl. mentorprogram). A program kisebb részben támogatja az épületek átalakítását, technológia fejlesztését a szolgáltatás-bővítés miatt. A program részét képezi egy minőségirányítási rendszer kialakítása (az ipari park címekhez hasonlóan).
5.3 A tervezett szakpolitikai beavatkozásokat finanszírozó lehetséges források A stratégia megvalósításába bevonható források egyrészt a 2014-2020 közötti időszak Strukturális Alapokból (ERFA, ESZA) finanszírozott hazai operatív programjai, mint például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Másrészt - különösen az agrárinnovációs törekvésekhez nagyon illeszkedő – lehetőségként számolni érdemes az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaival is. Nyilvánvalóan adódik továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), mint finanszírozási eszköz, amelyről a stratégia korábbi fejezetei már nemcsak elemzéseket közöltek, de jövőbemutató javaslatokat is megfogalmaztak. A stratégia véglegesítésének pillanatában azonban nem ismeretek sem az EU szintű programok részletes tartalmi elemei, sem a hazai források esetleges jövőbeni rendelkezésre állásával kapcsolatos információk. Előbbiekkel kapcsolatban tudható, hogy az EU 2020 céloknak és a tematikus koncentráció elvének megfelelően az innováció a gazdasági versenyképesség fenntartásának és lehetőség szerinti fokozásának kiemelt eszköze lehet, és egyben számítani kell a területiség, a területi szempontok súlyának növekedésére, ugyanakkor ezen célok megvalósításának Magyarország régióit érintő vonatkozásai nem ismertek. 97
A tisztán a hazai költségvetés terhére finanszírozott innovációs források megjelenésére az innovációs járulék felhasználása függvényében kerülhet sor a jövőben a KTIA forrásaiból. Ez a forrás előreláthatólag a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű lehet, programalapú, decentralizált elvek mentén történő felhasználására jelenleg csekély törekvés látható – bár ezzel kapcsolatban csaknem minden magyar régió változtatási javaslatokat fogalmaz meg RIS3 stratégiájában – várhatóan központi elosztás mentén kerül majd felhasználásra. Az ERFA-n, ESZA-n, EMVA-n, KTIA-n kívül a vissza nem térítendő források között szerep juthat az Európai Területi Együttműködés, a Horizon 2020 program és egyéb hazai források, mint például a gazdaságfejlesztési célelőirányzat forrásainak. Az EU közvetlen brüsszeli forrásai esetében (mint amilyen pl. a Horizon 2020 program lesz) Magyarország a többi tagállammal áll versenyben. Horizont 2020 források - ezeknek a forrásoknak az eléréséhez négy kritérium szükséges:
Kiválóság: olyan KFI központok kialakítása, melyek saját témájukban Európa legjobbjai közé tartoznak. A potenciális területek lehetnek Nyugat-Dunántúl esetében a már felsorolt négy ágazat: járműipar; faipar; egészségturizmus; agrárinnovációk. Kapcsolatok: brüsszeli képviseletek és kapcsolatrendszer kialakítása/megerősítése. Projektmenedzsment: az EU kutatási projektek menedzsmentje minden tagállamban külön specializációt igényel, fontos, hogy a kutatókat és vállalkozásokat tehermentesítsük ezen feladatok alól, hogy ők csak a szakmai kérdésekre tudjanak koncentrálni. Kiegészítő források: a korábbi évekhez hasonlóan fent kell tartani a konzorciumépítő és forrás-kiegészítő pályázatokat mind a Horizont 2020, mind más európai kezdeményezések vonatkozásában (pl. EIT)
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap területi vetülete: Ahogy a felmérésből is kiderült, a KTIA legnagyobb része a közép-magyarországi régiót támogatja, amely azonban nem biztosítja azt, hogy a támogatások aránya a KTIA alapjául szolgáló innovációs járulékok befizetésével legyen összhangban (azok nem csak a központi régióból származnak). Javasoljuk, hogy legalább az ezzel kapcsolatos %-os arányokat tartsuk meg. A nagy KMR részarány azért sem kedvező a KTIA-ból, mert így gyengíti az ET által elfogadott koncepciót, miszerint a KFI/gazdaság a konvergencia (kevésbé fejlett) régiókban történő erősítését szolgája. Természetesen megoldást jelenthet az is, hogy a nagyobb vidéki egyetemi városokba lesznek irányítva a KFI központok. Ezzel a megoldással megakadályozható a képzett munkaerő KMRba/külföldre vándorlása, hiszen magas képzettségüknek megfelelő magas bérű munkahelyet találnak a képzett fiatalok. A fenti javaslatok csökkentenék a magyar gazdaság/KFI intézményrendszer Budapest-centrikusságát és az ebből fakadó problémákat, úgymint közlekedés, CO2 kibocsátás, EU támogatások lehívásának nehézsége, stb. Ennek természetesen feltétele, hogy a KTIA által biztosított ilyen jellegű kiskapuk nagy részét bezárjuk. Hosszútávon elérhető válhatna a német gazdaság decentrális felépítése és egy stratégiailag kiegyensúlyozott ország-szerkezet (térszerkezet) hozható létre. Ezzel párhuzamosan hosszú távon – a közszféra innovációját elősegítve – át kell gondolni az állami/államigazgatási egységek/intézmények konvergencia (kevésbé fejlett) régiókba helyezését is.
98
A K+F és gazdaságfejlesztési forráselosztási intézményrendszer: Mindenképpen szükséges egy hatékony, rugalmas, pályázó-orientált támogatási intézményrendszer létrehozása. Nem szabad a 2007-13 költségvetési időszak hibájába esnünk és cél-orientált intézmények helyett, pályázati-technikai orientációjú intézményrendszert létrehozni (ahol egy innovációs pályázat esetén is fontosabb a forráshoz jutáshoz a pályázati űrlap megfelelő részeinek technikai kitöltése, mint az innovációs pályázat tényleges tartalma). Az irányító intézményeknek (IH, minisztérium, stb.) stratégiai célokat kell szem előtt tartani és ehhez igazítani a pályázatok technikai lebonyolítását. A pályázatok technikai lebonyolításának rendszere mind dekoncentrált, mind de-centralizált intézményrendszeren keresztül elképzelhető. A decentralizált intézményrendszer közelebb áll az elfogadott EU standardokhoz. A helyi szereplők számára azonban mindenképpen fontos a helyi benyújtású pályázat, ebben is a KMR-centrikusság feloldását látják. Az ETE forrásoknak Nyugat-Dunántúl esetében fontos szerep juthat, hiszen régiónk Európában is egyedülálló módon négy országgal határos (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország), ami négy különböző határmenti programba történő bekapcsolódás esélyét adja. Nagyon fontos lenne jelen stratégia fő céljait integrálnia négy ETE program tervezési folyamataiba. Amennyiben a fenti források (elsősorban az operatív programok és a KTIA) lehatárolási, vagy más akadályok miatt nem képesek forrást biztosítani a jelen stratégiában megfogalmazott célok és eszközök megvalósítására és működtetésére, akkor szükség lehet más, alternatív források használatára is. A jelenleg is működő lehetőségek közül ilyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt gazdaságfejlesztési célelőirányzat és ilyen az állami finanszírozással (is) működő visszatérítendő források rendszere. A gazdaságfejlesztési célelőirányzat célzott vállalkozásfejlesztési eszközöket finanszíroz, amelybe – ha fentiek miatt szükségesség válik – illeszkedhet az innováció tudáshasznosító fázisának finanszírozása is. A vissza nem térítendő forrásokat jól kiegészítheti a visszatérítendő források rendszere: -
Az elmúlt években nem érte el a lehetséges potenciálját a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (RFH) által kezelt kedvezményes források kihelyezése. A központi (budapesti) döntéshozatal és a kereskedelmi banki szemlélet (pl. nagyarányú biztosíték megkövetelése) nehezítette az RFH forrásainak kihelyezését kedvezményesen, akár magasabb kockázatú vállalati (kutatási) projektekbe. A helyi döntéshozatal erősítése és a magasabb kockázatú, esetleg ingatlanfedezet nélküli hitelek engedélyezése nagymértékben segítheti a vállalati innovációt a tőkehiányos célcsoportban.
-
A JEREMIE források, az újonnan indult magvető tőkealapok vagy a Széchenyi Tőkealap forrásainak lehívását erősítheti a régió a megfelelő projektek és jó minőségű üzleti tervek előkészítésével, ebben a RIÜ tanácsadási tevékenysége is segíthet. Ugyanakkor ezen alapok csak az innovatív vállalkozások egy bizonyos szegmense számára jelentenek valós finanszírozási alternatívát. 99
Ami fontos, hogy bátran és határozottan nyúljunk kreatív és hatékony finanszírozási eszközökhöz! Ugyanis az Európai Unió kutatás-fejlesztést és innovációt élénkítő politikája és intézkedései kudarcnak tekinthetőek az elmúlt tíz év vonatkozásában, de legalábbis nem érték el eredeti céljaikat. Ezt az állítást alátámasztó példaként említhetőek: a lisszaboni célkitűzések el nem érése, az unió egyes szervei által elvégzett értékelés – többek között az FP7-es program értékelése alapján a KKV fejlesztésben és innovációtámogatásban elért nagyon csekély eredmények – és azok az objektív mutatók is, amelyek szerint az EU lemaradása tovább nőtt a világ innovációban élen járó térségeihez képest. Úgy tűnik azonban hogy a helyenként megtörtént fejlesztéspolitikai önreflexió ellenére az uniós szakpolitika irányai változatlanok, sőt egyre fókuszáltabbak és így egyre szűkítőbb hatást generálók lesznek. Megvizsgálva például a Horizon 2020 programot látható, hogy azok az akadályok még erősebbek lesznek, amelyek eredményeképpen hazai kisvállalkozások kevés sikeres pályázattal rendelkeztek az FP7 programban. Az európai és a hazai lemaradás fő oka abban keresendő, hogy bár nagy figyelmet fordítunk és relatív nagy forrásokat allokálunk a tudásgeneráló folyamatokra (K+F), nagyon kevéssé fókuszálunk a TUDÁSHASZNOSÍTÁSRA, ami pedig az innováció lényegét jelenti. A K+F eredmények nagy részéből – részben forráshiány miatt – sosem lesz piaci eredmény, amivel így tulajdonképpen a K+F költségei sem térülnek meg. A tudás egy másik része pedig, azonos okokból nem hazánkban hasznosul. A következő időszakban ezért kulcskérdés lesz, hogy a tudáshasznosításra – a tényleges innovációra – fókuszált figyelem és források irányuljanak.
100
6. Monitorozás és értékelés A Nyugat-dunántúli régió Intelligens Szakosodási Stratégájának monitoring rendszere és indikátorai a többi magyarországi régióval összehangolva, egységes felépítésben kerültek kialakításra. Az egységes indikátor rendszert a Nemzeti Innovációs Hivatal dolgozta ki. A RIS3 monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorok a következő három főcsoportba sorolhatók: -
Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi régiójához, az országos vagy az EUátlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott régió erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi régióhoz viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a régiós potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez.
-
Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei.
-
Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik.
Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. Az itt megadott teljesítmény és eredmény indikátorokhoz 2020-as céldátummal célértékeket rendeltünk. Ezzel szemben a kontextus indikátorok tájékozató jellegűek, azokhoz célértéket nem rendeltünk. Ennek oka, hogy az ilyen mutatók értéke több (illetve komplex) társadalmigazdasági jelenség hatására is változhat – mindkét irányba, tehát a RIS3 keretében megbízhatóan nem tervezhető.
101
6.1 Kontextus indikátorok Indikátor
Indikátor jellege (1: HR; 2: infrastruktúra)
Regionális adatok
1
GDP/fő vásárlóerő-paritáson (PPP euró), 2010
1
15 728
2
Élő munka termelékenysége (GDP (millió Forint)/foglalkoztatottak ezer fő), 2010
1
6 554
3
Migrációs mérleg (ezer fő), 2001. február 1. – 2011. október 1. között
1
30
4
K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában, 2011
1
0.51%
5
Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában, 2011
1
0.15%
6
Vállalati K+F kutatóhelyek száma, 2011
2
84
7
Egy teljes állású kutatóra eső K+F ráfordítások (millió forintban), 2011
2
17.64
8
FP7 Elnyert támogatási összeg (millió euró), 20072013 február végéig
2
2.50
9
FP7 Támogatási szerződések száma (db), 20072013 február végéig
2
39
10
Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) az aktív népesség arányában, 2011
1
28.5
11
Tudomány és technológia emberi erőforrás oktatás mutató (TéTEE - oktatás) az aktív népesség arányában, 2011
1
18.5
12
Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma a feldolgozóipari foglalkoztatottak arányában, 2011
1
49.2
13
Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak arányában, 2011
1
48.2
14
Felsőoktatási intézmények oktatóinak száma, 2011
1
1 139
15
Phd/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma 2009-2011 között, éves átlag
1
46
16
KFI tevékenységet végző ipari parkok száma, 2012
2
5
17
Akkreditált innovációs klaszterek száma, 2012
2
0
102
18
Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma, 2012
2
0
20
Regional Innovation Scoreboard 2012 a technológiai innovatív vállalatok arányából képzett regionális normált indexe
2
0.07
21
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma 2011-2012 éves átlaga egymillió főre vetítve
-
40.0
22
Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma 2007-2009 éves átlaga egymillió főre vetítve
-
11.46
23
1000 főre jutó vezetékes internet előfizetés, 2010
2
358
103
6.2 Eredmény és teljesítmény indikátorok Indikátor neve
Bázisérték mérési Bázisérték dátuma
Célérték (2020)
1
K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma
2011
2 113
2324
2
Vállalati K+F területén dolgozó kutatófejlesztők száma
2011
609
670
3
Vállalati K+F kutatóhelyek száma
2011
245
269
4
Teljes K+F ráfordítás (millió Ft)
2011
18 256
19256
5
2008Kutatás és technológiai innovációs alap pályá2001, éves zatain elnyert összeg (millió forintban) átlag
1 324
1456
6
Kutatás és technológiai innovációs alap nyertes pályázóinak száma
20082011, éves átlag
215
237
7
2008GOP és AIK K+F releváns pályázatian elnyert 2011, éves összeg (millió forintban) átlag
2 434
3000
8
GOP és AIK K+F releváns pályázatain nyertes pályázók száma
20082011, éves átlag
140
300
9
Felsőoktatás és vállalati szféra közötti kooperációval beadott pályázatok aránya (%)
20082011, éves átlag
9.46
12
10
Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE), ezer fő
2011
155
170
11
Tudomány és technológia emberi erőforrás oktatás mutató (TéTEE - oktatás), ezer fő
2011
111
122
12
Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma, ezer fő
2011
61
67
13
Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma, ezer fő
2011
109
120
14
PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma
20092011, éves átlag
46
51
15
KFI tevékenységet végző ipari parkok száma
2012
5
10
16
Akkreditált innovációs klaszterek száma
2012
0
3
104
17
Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma
18
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma
2012 20112012, éves átlag
0
120
39.8
44
6.3 A kontextus-indikátorok elemzéséhez használt komplex mutatók leírása A különböző mutatók jobb értelmezhetősége érdekében, illetve, hogy felfedjük a területi tendenciák főbb jellegzetességeit, két komplex mutatót alkottunk a kontextushoz kapcsolódó indikátorokból. (Mivel a számított komplex mutatók csak az elemezhetőség javítását szolgálják, nem igényelnek célértékeket az egyes régióktól, ezért azokat csak kontextusindikátorokból képeztük). Ez a két általunk számított mutató: -
KFI emberi erőforrás komplex mutató: ez a mutató a KFI tevékenységek emberi erőforrás oldalát ragadja meg: mennyiségi és minőségi adatokból áll össze. KFI infrastruktúra komplex mutató: ez a mutató jól jellemzi bármilyen fajta KFI tevékenység anyagi és nem anyagi infrastrukturális feltételeinek rendelkezésre állását.
Az alapadatokat bemutató táblázatban jelöltük, hogy melyik indikátor melyik komplex mutató alá lett besorolva. A mutatóinkat ún. „normalizálás” módszer segítségével képeztük. A módszer lényege, hogy minden egyes értéket az adatsor maximumának (az adott mutatóban legmagasabb értékkel rendelkező régió adata) százalékában ad meg (i.e. ahhoz viszonyít). Ezután a kapott számértékek átlagát vettük, tehát minden régióra megkaptuk azt a két értéket (dimenzióként egyetegyet), hogy átlagosan az egyes mutatókban a legjobban teljesítő régió megfelelő adatának hány százalékát mutatja.
A kontextus-indikátorok két dimenziójának regionális összevetése (0-1 közötti értékkészlet: normalizált értékek átlagából képezve). Forrás: az indikátorrendszer alapján saját számítások
105
7. Irodalomjegyzék - Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS3). (http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/s3pguide) - Regional Innovation Scoreboard 2012. Európai Bizottság. Belgium (http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ris-2012_en.pdf) - BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020. NGM 2013 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagiminiszterium/parlamenti-es-gazdasagstrategiaert-felelos-allamtitkarsag/ - DIGITÁLIS MEGÚJULÁS CSELEKVÉSI TERV 2010 – 2014 http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesiminiszterium/infokommunikacioert-felelos-allamtitkarsag/hirek/digitalismegujulas-a-magyar-kreativitas-kiteljesiteseert - Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció Az országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata. Budapest 2013. NGM - Módszertani útmutató az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (RIS3) elkészítéséhez (NIH 2013.) - RIS Navigator 2011. http://www.westpa.hu/rhti - Nyugat-dunántúli Átfogó program (2007-13) http://www.westpa.hu/rhti - Győr-Moson Sopron megye területfejlesztési koncepciója - Vas megye területfejlesztési koncepciója http://www.vasmegye.hu - Zala megye területfejlesztési koncepciója http://www.zala.hu - Ausztria-Magyarország Program 2014-20 stratégia tervezési workshop emlékeztetői - OECD Regional Development Working Paper 2011/03 http://stats.oecd.org/index.aspx?datasetcode=reg_inno_tl2 - Regionális Helyzetelemzés – NIH Obszervatórium Kaleidoszkóp, 2013. - http://www.ksh.hu - http://www.teir.vati.hu - Vállalati K+F jelentés, NIH 2012, http://nih.gov.hu
106
8. Mellékletek Annex 1. A kontextus indikátorok magyarázata
1. GDP/fő vásárlóerő-paritáson (PPP euró) Értelmezés
Egy főre jutó bruttó hazai termék a gazdasági teljesítmény legáltalánosabb mérőszáma.
Forrás/Év
KSH, 2010
2. Élőmunka-termelékenység [GDP (millió Ft) /foglalkoztatottak ezer fő] Értelmezés
A GDP/foglalkoztatottak hányadosa az élőmunka-termelékenységet méri.
Forrás/Év
KSH, 2010
3. Migrációs mérleg (ezer fő) Értelmezés
A 2001-2011 közötti nemzetközi és belföldi népességmozgás egyenlegét mérő mutató.
Forrás/Év
KSH, 2001 február 1. -2011 október 1.
4. K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában Értelmezés
A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg százalékban az adott régióban a teljes foglalkoztatottakhoz képest.
Forrás/Év
KSH,2011
5. Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában Értelmezés
A vállalati K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg százalékban az adott régióban a teljes foglalkoztatottakhoz képest.
Forrás/Év
KSH,2011
6. Vállalati K+F kutatóhelyek száma
107
Értelmezés
Azon K+F tevékenységet végző kutatóhelyek száma, amelyek a vállalati szektorban működnek.
Forrás/Év
KSH, 2011
7. Egy teljes állású kutatóra eső K+F ráfordítások (millió forintban) Értelmezés
A teljes K+F ráfordítás (millió forintban) és kutatók számított létszámának (FTE- full time equivalent) hányadosa. A számított létszám a teljes munkaidő egyenértékes foglalkoztatásnak felel meg.
Forrás/Év
KSH, 2011
8. FP7 Elnyert támogatási összeg (millió euró) Értelmezés A 7. Keretprogramban (FP7) 2013. február 28. –ig (2007-től) támogatási szerződést kötött résztvevők adatai alapján az elnyert támogatási összeg. Forrás/Év
e-Corda, NIH, 2007-2013, február végéig
9. FP7 támogatási szerződések száma Értelmezés A 7. Keretprogramban (FP7) 2013. február 28. –ig (2007-től) támogatási szerződést kötött résztvevők adatai alapján a szerződések száma. Forrás/Év
e-Corda, NIH, 2007-2013, február végéig
10. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) az aktív népesség arányában Értelmezés
A TéTEE (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás) angolul HRST (Human Resources in Science and Technology) mutató lehetővé teszi a különböző régiók innovációval kapcsolatos emberi erőforrás kapacitásainak felmérését és összehasonlítását. A TéTEE ugyanis megmutatja, hogy mekkora az aránya azoknak az aktív korú munkavállalóknak, akik tudományos és technológiai szempontból releváns felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek vagy tudományos és technológiai területeken foglalkoztatottak.
Forrás/Év
Eurostat, 2011
108
11. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató – oktatás (TéTEE – oktatás) az aktív népesség arányában Értelmezés
A TéTEE – oktatás (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás - oktatás) angolul HRSTE (Human Resources in Science and Technology in Education) mutató megmutatja a tudományos, természettudományos vagy műszaki felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők számát az aktív korú népesség arányában (15-74 év közöttiek).
Forrás/Év
Eurostat, 2011
12. Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma a feldolgozóipari foglalkoztatottak arányában Értelmezés
Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett feldolgozóipari ágazatoknál foglalkoztatottak létszáma a teljes feldolgozó ipari foglalkoztatottság arányában. Tudásintenzív feldolgozó iparhoz tartozik az OECD ajánlásai alapján:
Forrás/Év
Eurostat,2011
13. Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak arányában Értelmezés
Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett szolgáltató szektorban foglalkoztatottak létszáma a teljes szolgáltató szektor foglalkoztatottság arányában. Az OECD ajánlásai alapján az alábbi iparágakat soroljuk a tudásintenzív szolgáltatásokhoz:
109
Forrás/Év
Eurostat,2011
14. Felsőoktatási intézmények oktatóinak száma Értelmezés
A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók tényleges létszáma.
Forrás/Év
KSH, 2011
15. PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma 2009-2011 között, éves átlag Értelmezés
2009-2011 között a PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek számának 3 éves átlaga. Ebben az esetben azért van szükség a 3 éves átlagolásra, mert így kapunk reálisabb képet a végzettek számáról. A felsőoktatásban a PhD/DLA tudományos fokozatot szerzettek száma megfelelőbb képet ad a K+F finanszírozás és a felsőoktatás kapcsolatáról ezért fontos indikátor lehet ennek megítélésében. PhD/DLA képzés: A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amelynek célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első tudományos (a doktori) fokozat megszerzésére. A DLA fokozat a zeneművészet, képzőművészet az iparművészet és az építőművészet területén jellemző tudományos fokozat.
Forrás/Év
KSH, 2009-2011
16. KFI tevékenységet végző ipari parkok száma Értelmezés
KFI tevékenységet végző ipari parkok, olyan ipari parkok, ahol a vállalkozások együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végeznek 110
önálló kutatói tevékenységet. Forrás/Év
NGM, 2012
17. Akkreditált innovációs klaszterek száma Értelmezés
Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek.
Forrás/Év
MAG, NIH, 2012
18. Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma Értelmezés
Azon klaszterek tagjainak száma, amelyek akkreditált innovációs klaszter címmel rendelkeznek.
Forrás/Év
MAG, NIH, 2012
19. Regional Innovation Scoreboard 2012 a technológiai innovatív vállalatok arányából képzett regionális normált indexe Értelmezés
Az adott régió technológiailag innovatív vállalatainak arányából képzett normált értéke (0-1 között). Technológiailag innovatívnak tekintjük azt a vállalatot, amely termék vagy eljárás innovációt vezetett be.
Forrás/Év
RIS,2012
20. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál történt szabadalmi bejelentések száma 2011-2012 éves átlaga egymillió főre vetítve Értelmezés
A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás, szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérelmet. A Magyarországon kezdeményezett bejelentések számát több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. A bejelentések számát 2011-2012 közötti időszakra átlagoltuk az adott régió egymillió lakosának arányában.
111
Forrás/Év
Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala (SZTNH), 2011
21. Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma 2007-2009 éves átlaga egymillió főre vetítve Értelmezés
A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás, szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérelmet. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál kezdeményezett bejelentések számát több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. Külföldi társszerző esetén természetesen az országok közötti oszlik meg a szabadalom.
Forrás/Év
Eurostat, 2007-2009
22. 1000 főre jutó vezetékes internet előfizetés Értelmezés
A vezetékes internet előfizetések száma a régió 1000 lakosára vetítve.
Forrás/Év
GKInet, 2010
Teljesítmény és eredmény indikátorok magyarázata
1. K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma Értelmezés
A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg adott régióban.
Forrás/Év
KSH,2011
2. A vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma Értelmezés
A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg adott régióban.
Forrás/Év
KSH,2011
112
3. Vállalati K+F kutatóhelyek száma Értelmezés
Azon K+F tevékenységet végző kutatóhelyek száma, amelyek a vállalati szektorban működnek.
Forrás/Év
KSH, 2011
4. Teljes K+F ráfordítások (millió Ft) Értelmezés
A teljes K+F ráfordítás (millió forintban) és kutatók számított létszámának (FTE- full time equivalent) hányadosa. A számított létszám a teljes munkaidő egyenértékes foglalkoztatásnak felel meg.
Forrás/Év
KSH, 2011
5. Kutatás és technológiai innovációs alap pályázatain elnyert összeg (millió forintban) 2008-2011 között, éves átlag Értelmezés
A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a régiónként elnyert összeg átlaga.
Forrás/Év
PKR pályázatkezelő rendszer, 2008-2011
6. Kutatás és technológiai innovációs alap nyertes pályázóinak száma 2008-2011 között, éves átlag Értelmezés
A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a nyertes pályázók számának átlaga.
Forrás/Év
PKR pályázatkezelő rendszer, 2008-2011
7. GOP, KMOP és AIK K+F releváns pályázatian elnyert összeg (millió forintban) 2008-2011 között, éves átlag Értelmezés A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a régiónként elnyert összeg átlaga évenként. Forrás/Év
GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázat 2008-2011
113
8. GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázatain nyertes pályázók száma 2008-2011 között, éves átlag Értelmezés
A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a nyertes pályázók számának 2008-2011 éves átlaga.
Forrás/Év
GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázat 2008-2011
9. Felsőoktatás és vállalati szféra közötti kooperációval beadott pályázatok aránya 2008-2011 között, éves átlag Értelmezés
A felsőoktatás és vállalati szektor közötti kooperáció mérésére alkalmazott indikátor azon benyújtott pályázatok számát vizsgálja, amelyeket felsőoktatási intézménnyel vagy felsőoktatási intézményekhez szorosan kapcsolódó szervezettel közös konzorciumként pályáztak meg. A felsőoktatási és vállalkozási szektor közötti kapcsolatokat a 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a régiónként benyújtott pályázatok száma mutatja meg. A Pályázat Kezelő Rendszer (PKR) adatai 2013-ig bezárólag rendelkezésre állnak és folyamatosan frissülnek. Azonban a többi mutatóval való összevethetőség érdekében ezt a mutatót is a többi mutatóval megegyező időtartamra van értelme vizsgálni.
Forrás/Év
PKR, 2008-2011
10. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) Értelmezés
A TéTEE (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás) angolul HRST (Human Resources in Science and Technology) mutató lehetővé teszi a különböző régiók innovációval kapcsolatos emberi erőforrás kapacitásainak felmérését és összehasonlítását. A TéTEE ugyanis megmutatja, hogy mekkora az száma azoknak az aktív korú munkavállalóknak, akik tudományos és technológiai szempontból releváns felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek vagy tudományos és technológiai területeken foglalkoztatottak.
Forrás/Év
Eurostat, 2011
11. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató – oktatás (TéTEE – oktatás) Értelmezés
A TéTEE – oktatás (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás - oktatás)
114
angolul HRSTE (Human Resources in Science and Technology in Education) mutató megmutatja a tudományos, természettudományos vagy műszaki felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma. Forrás/Év
Eurostat, 2011
12. Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma Értelmezés
Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett feldolgozóipari ágazatoknál a foglalkoztatottak létszáma. Tudásintenzív feldolgozó iparhoz tartozik az OECD ajánlásai alapján:
Forrás/Év
Eurostat,2011
13. Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma Értelmezés
Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett szolgáltató szektorban foglalkoztatottak létszáma. Az OECD ajánlásai alapján az alábbi iparágakat soroljuk a tudásintenzív szolgáltatásokhoz:
115
Forrás/Év
Eurostat,2011
14. PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma 2009-2011 között, éves átlag Értelmezés
2009-2011 között a PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek számának 3 éves átlaga. Ebben az esetben azért van szükség a 3 éves átlagolásra, mert így kapunk reálisabb képet a végzettek számáról. A felsőoktatásban a PhD/DLA tudományos fokozatot szerzettek száma megfelelőbb képet ad a K+F finanszírozás és a felsőoktatás kapcsolatáról ezért fontos indikátor lehet ennek megítélésében. PhD/DLA képzés: A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amelynek célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első tudományos (a doktori) fokozat megszerzésére. A DLA fokozat a zeneművészet, képzőművészet az iparművészet és az építőművészet területén jellemző tudományos fokozat.
Forrás/Év
KSH, 2009-2011
15. KFI tevékenységet végző ipari parkok száma Értelmezés
KFI tevékenységet végző ipari parkok, olyan ipari parkok, ahol a vállalkozások együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végeznek önálló kutatói tevékenységet.
Forrás/Év
NGM, 2012
16. Akkreditált innovációs klaszterek száma Értelmezés
Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek.
Forrás/Év
MAG, NIH, 2012
17. Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma Értelmezés
Azon klaszterek tagjainak száma, amelyek akkreditált innovációs klaszter címmel rendelkeznek.
116
Forrás/Év
MAG, NIH, 2012
18. Magyar Szabadalmi Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma 2011-2012 éves átlaga Értelmezés
A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás, szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérelmet. A Magyarországon kezdeményezett bejelentések számát több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. A bejelentések számát 2011-2012 közötti időszakra átlagoltuk az adott régió egymillió lakosának arányában.
Forrás/Év
Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala, SZTNH, 2011
19. Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma 2007-2009 éves átlaga Értelmezés
A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás, szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérelmet. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál kezdeményezett bejelentések számát több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. Külföldi társszerző esetén természetesen az országok közötti oszlik meg a szabadalom.
Forrás/Év
Eurostat, 2007-2009
117
Annex 2. Az S3 megvalósításához alkalmazható nemzetközi best practice eszközök:
PCP – PPI program A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra, mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a program elemeinek meghatározását. A program irányítója: -
Nemzeti Innovációs Hivatal (nemzeti szint) Regionális Innovációs Ügynökségek (regionális/helyi szint)
A program keretében az alábbi szolgáltatások kerülnek kialakításra országos szinten, regionális szintre lebontva: -
1 országos mintaprojekt kialakítása (ha még a program tervezéséig nem valósult meg) és még lemenedzselése; az ún. „blue sky group” szervezése, mely a K+F beszerzések alapjául szolgáló fejlesztési igényeket gyűjti össze és fejleszti; innovatív közbeszerzési eljárás gyakorlatának kialakítása és a közbeszerzésben résztvevők számára tanácsadás, eljárásrendi segítség nyújtása; alap létrehozása projektek állami részének részfinanszírozására.
A program a flamand modellt követve, az alábbi elemekből és szakaszokból állna: I. fázis: Felmérés (1 év) Központi szerven keresztül projekt igények felmérése, innovációs platform működtetése, a K+F beszerzésre alkalmas projektek kiválasztása. II. fázis: Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (2 év) Az alap terhére a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés lefolytatása. A projekt projektmenedzsmenti feladatai 100%-os támogatási intenzitásban részesülnek, míg a K+F 75%os intenzitásban. III. fázis: Innovatív közbeszerzés (1 év)
118
Az a projektgazda, amelyik vállalja, hogy beszerzését, fejlesztését innovatív közbeszerzés keretében folytatja le, az alapból a tényleges beszerzés költségét 50%-ban finanszírozhatja. A program időtartama: 4 év A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA.
Nyílt innovációs laboratórium
A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok számára, ahol egy speciális szektor (pl. elektronika, informatika, stb.) keretén belül kifejleszthetik, kipróbálhatják ötleteiket. Ezek az ötletek részben koncepcionális szakaszban maradnak, részben prototípus készül belőlük. A nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrája és az ott dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudása folyamatosan segíti a fiatalokat fejlesztéseik során. A fiatalok egy szelekciós folyamatban kerülhetnek be a laboratóriumba, meghatározott időtartamra (max. 3 hónap). A projektek kiválasztásakor fontos szempont, hogy azok túljussanak a koncepcionális stádiumon, minél messzebb haladjanak a megvalósulás útján. Ez idő alatt kell a fiataloknak a fejlesztésüket egy olyan szintig kidolgozniuk, hogy azt a laboratórium szakmai zsűrije előtt bemutathassák. Ebbe a zsűribe azok támogató szervezetek kerülnek be, amelyek a laboratórium részbeni működését finanszírozzák. A zsűri dönt a projektek további felhasználásáról. A laboratórium támogatása lehetőséget ad a szükséges infrastruktúra kialakítására (a támogató szervezetek együttműködésével), valamint a szükséges egyéb feltételrendszer kialakítására (munkatársak, helyiség, stb.). A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a laboratórium piaci szolgáltatásokat is tud nyújtani vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek. A laboratórium működési elve lehetővé teszi, hogy egy kisebb befektetési alap létrehozásával az életképes ötletek piacosításába, induló vállalkozásokba is befektessen. A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA. A projekt időtartama: 3 év
Nemzetközi innovációs együttműködési programok
Az 1.3-as intézkedéshez kapcsolódóan, de többi intézkedésterületet is érintően nemzetközi innovációs együttműködési programok keretében az az országos lefedettséget biztosító intézményrendszer és működési rendszer kerül kialakításra, amely lehetőséget biztosít a különböző európai innovációs és kutatási kezdeményezésekbe történő bekapcsolódásra.
119
Ilyen kezdeményezések például az európai innovációs partnerségek és az európai technológiai platformok. A programot nemzeti szinten koordináló Nemzeti innovációs hivatal és a területi lefedettséget biztosító regionális innovációs ügynökségek biztosítják a koordinációt: a szakmai szervezetek, szövetségek, nemzeti technológiai platformok bevonását a nemzeti KFI stratégia prioritásainak, valamint regionális fókuszainak mentén. A program keretében finanszírozásra kerül az európai partnerségekhez való kapcsolódás költségei, úgymint tagsági díjak, utazási, szakértői költségek. A program keretében kerülnek fenntartásra a már korábban kialakított nemzeti technológiai platformok. A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ETE és Interreg források A program időtartama: 7 év
A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei
A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei – az operatív RIÜ hálózat javaslata a 2. prioritáshoz kapcsoló kiemelt fejlesztési területre vonatkozóan Hazánkban a fejlesztéspolitika területén jelenleg zajló hatékonyságnövelő folyamatok, racionalizálások és az Új Széchenyi Terv elindítása jó kereteket, lehetőségeket teremt a nagy növekedési képességű, innovatív vállalkozások számára is. Ezen vállalati kör támogatása az állami szféra számára egyértelműen nyereséges. Meggyőződésünk, hogy a foglalkoztatási szinttel kapcsolatban célul kitűzött növekedés nem lehetséges ezen vállalati körre való fókuszálás nélkül. Minden vállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás ugyanis többszörösen térül meg és generál állami bevételeket (áfa, foglalkoztatásból eredő fogyasztásnövekedés, járulékok, stb.), amennyiben megvalósul egy új termék piaci bevezetése. A megvalósulás azonban nem könnyű, ahhoz szükséges, de messze nem elégséges feltétel a pályázati támogatás nyújtása. Az innováció területe a legkomplexebb fejlesztési terület. Nem írható le a folyamat egyszerű lineáris képletekkel, mint pl. az utak fejlesztése vagy a vállalati gépbeszerzés támogatása területén. A titoktartás, újdonságkutatás, iparjogvédelem, vállalkozás-kutatási intézmény együttműködés, finanszírozás, piacosítás, stb. mind-mind a majdani siker lehetőségét befolyásoló elem, és ezek sikeres megvalósításához szinte minden innovatív vállalkozásnak szüksége van külső segítségre, ezt az innovációban élen járó államokban a közszférától, az állam által támogatott innovációs szolgáltató rendszertől meg is kapják. Ennek elindítására most tökéletes az időpont. Az NKTH átalakulásával lehetőség nyílt a korábbi, nem kifejezetten a vállalkozások, innovátorok érdekeit előtérbe helyező, lassú és nehézkes innovációs pályázati rendszer helyett egy gyors, hatékony, projektfejlesztőtámogató hálózattal segített fejlesztési rendszer kialakítására az innováció területén. A Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata ebben ajánlja fel segítségét!
120
A regionális innovációs ügynökségek története, céljai A regionális innovációs rendszerek működtetésére, az innovációban érdekelt szereplők tevékenységének koordinálására és a régiós igényeknek megfelelő szolgáltatások nyújtása érdekében 2004-2007 között tevékenykedtek a regionális innovációs ügynökségek konzorciumai, melyek 2008-ban regionális szervezetek (meghatározóan Regionális Fejlesztési Tanács vagy Ügynökség) tulajdonlásával önálló jogi személyekké alakultak. A regionális innovációs ügynökségek működésének eddigi eredményei A RIÜ-k az államigazgatáson kívül, ugyanakkor a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs politika meghatározó, közfunkciókat is gyakorló koordináló és hídképző szervezeteként működnek. Az ügynökségek elmúlt 3 éves működésükhöz összesen mintegy 2 milliárd forint támogatást használtak fel, ugyanakkor az általuk generált, mentorált és menedzselt innovációs projektek értéke meghaladja a 12,5 milliárd forintot. Az ügynökségek működésének kiemelt eredményindikátorai 2008-2011.
INDIKÁTOR tartalma
INDIKÁTOR összesített értéke a 7 regionális innovációs ügynökségre vonatkozóan
Közvetlenül létrehozott új munkahelyek száma
56
Közvetetten létrejött új munkahelyek száma átlagosan, régiónként
50
Létrejött új termékek, szolgáltatások száma
70
Kezdeményezett, mentorált és menedzselt innovációs projektek száma
458
Kezdeményezett, mentorált és menedzselt innovációs projektek értéke (Md Ft)
12,7
Szolgáltatásaikat igénybevevő szervezetek száma
1944
Kapcsolódó szakértői hálózat tagjainak száma
1442
Hazai klaszterek száma, amelyek működését a RIÜ-k támogatják (akár tagként, akár közreműködőként)
50
Nemzetközi hálózatok száma, amelyekben a régiót képviselik a RIÜ-k
21
A RIÜ-k részvételével megvalósuló nemzetközi kutatás-fejlesztési, és innovációs pályázati projektek
41
121
A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs politikának véleményünk szerint négy kiemelt feladata van: 5.
az innovatív magyar vállalkozások számának növelése;
6.
a nagy növekedőképességű, innovatív magyar vállalatok megerősítése;
7.
az innováció hasznosítási fázisának támogatása (piackutatás, marketing, piacra vitel)
8.
az innováció komplex folyamatát támogatni tudó intézményrendszer felállítása
Ezen utóbbi pont kapcsán a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a hazai innovációs rendszer további szereplőivel való stratégiai együttműködésnek köszönhetően rendelkezésre áll egy hatékonyan működő, kiépített, országos hálózat (a Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata), amely a nemzeti innovációs politika megvalósítását regionális és helyi szinten támogatja. Az új vagy tervezett eszközök (Új Széchenyi Terv, Innovációs Obszervatórium, a Regionális Operatív Programokban szereplő experimental action programok, stb.) segítségével lehetőség van egy eredményorientált, hatékony, egyablakos innováció támogató rendszer elindítására, továbbfejlesztésére. A regionális innovációs ügynökségek javasolt finanszírozási modellje A RIÜ-k finanszírozása jelenleg több lábon álló modellt követ, azonban az állami feladatok ellátásának biztosítása érdekében szükséges egyik láb az állami finanszírozás, amelyre az Új Széchenyi Terv stratégiájában foglaltaknak megfelelően – a RIÜ-k eredményorientált, mértéktartó finanszírozása jegyében – elegendő 50 millió Ft/év/RIÜ. Ez a további források bevonásával lehetővé teszi a kb. 50 fős hálózat fenntartását, a nemzeti célok érdekében történő továbbfejlesztését. Forrásigény 2014-20 között: 2,5 mrd Ft. Szolgáltatásfejlesztés a nemzeti K+F+I stratégiához kapcsolódóan Nemzeti KFI stratégia alapján: 11/1. Központi innovációs A központi és decentralizált szolgáltatások fejlesztése innováció-menedzsment szolgáltatási keretek kialakí- 11/2. Decentralizált innovációs szolgáltatások kialakítása tásának megtervezése
2013.III.né. 2013.IV.né.
NGM (a NIH bevonásával) NGM (a NIH bevonásával)
Ennek megfelelően több szolgáltatás előkészítését indíthatjuk meg, a KFI stratégia kiemelt vállalati célrendszeréhez kapcsolódóan és a meglévő tapasztalatokra alapozva, az alábbi területeken:
122
-
-
-
-
Vállalkozási tanácsadás – induló, innovatív start-up vállalkozások számára: A szolgáltatás keretében a RIÜ-k projektmentori tevékenységet és üzleti terv készítést végeznek innovatív start-up vállalkozások számára. Cél a vállalkozások felkészítése a (kockázati) tőkebefektetők általi beruházásra. Tudomány-kommunikáció: A tudománykommunikációt nemzeti szintű kommunikációval is szükséges segíteni. Ennek koordinálását a NIH látná el, továbbá regionális szinten a RIÜ-k tudják a helyi KFI szereplőket segíteni és munkájukat koordinálni. PCP: A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra, mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a program elemeinek meghatározását. A program irányítója: o Nemzeti Innovációs Hivatal (nemzeti szint) o Regionális Innovációs Ügynökségek (regionális/helyi szint) SBIR: Az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program kockázati tőke-ösztönző program. Ennek kapcsán a vállalkozót a NIH –RIÜ-k segítségével tanácsadók, piaci befektetők, szakemberek segítik, hogy a kockázati tőkepiac szereplői közül finanszírozóra találjon.
A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA TA és KTIA források A program időtartama: 3 év
Tudomány-kommunikáció A 2. prioritás 5. intézkedéséhez kapcsolódóan került megfogalmazásra ez a kiemelt fejlesztési terület. A tudományos kutatás társadalmi támogatottságának sikere jórészt azon múlik, hogy a kutatók mennyire készek és képesek párbeszédre a közvéleménnyel, hogyan képviselik a nyilvánosság fórumain eredményeiket. A tudomány kommunikálása és menedzselése egyaránt professzionalitást kíván, amihez a szaktudományos gyakorlaton túli ismeretek és készségek szükségesek. A kutatóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, melyek alkalmassá teszik őket a tudomány közvetítésére, mégpedig közérthető, sok szempontú, a modern technika nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználó formákban, mind a szakmai, mind a laikus nagyközönségnek. A kezdeményezés célja, hogy a program segítse a kutatókat, olyam tudás megszerzésében, melyek révén képesek lesznek: -
kutatásaikról illetve intézményükről a médiában hitelesen és hatásosan információkat közölni; a döntéshozók és laikus érdeklődők számára egyaránt érthetően és meggyőzően bemutatni szakmai tevékenységüket;
123
-
projektjeik, intézményük munkájának stratégiai tervezésekor és megvalósításakor figyelembe venni a kellő információkat a kutatás-fejlesztési rendszer és az intézménypolitika helyzetéről, folyamatiról; megfelelni a kutatás- és intézménymenedzsmenti feladatok elvárásainak a gazdálkodás, projektmenedzsment és szakpolitika területén egyaránt; ilyen irányú érdeklődésük esetén bekapcsolódni az intézményi, országos és uniós kutatáspolitika folyamataiba.
Ezen célok összhangban vannak az Akadémia, az akadémiai kutatóintézetek és kutatóhelyek, valamint a teljes magyar kutatás-fejlesztési intézményrendszer érdekeivel, megújulási törekvéseivel. Ezért fontos lenne, hogy minden egyes kutatási projektben elvárás legyen a megfelelő kommunikációs és disszeminációs tevékenység. A tudománykommunikációt nemzeti szintű kommunikációval is szükséges segíteni. Ennek koordinálását a NIH látná el, továbbá regionális szinten a RIÜ-k tudják a helyi KFI szereplőket segíteni és munkájukat koordinálni.
SBIR
A 3. prioritás alá besorolható ez, az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program mintájára megtervezett fejlesztés, amely az egyik legsikeresebb, kockázati tőkeösztönző program, a 2005-ben indított Irinyi Program annak számos elemét átvette, úgymint szakaszos támogatás és fejlesztés. Az SBIR program viszont szerkezetét, formáját tekintve eltér az Európában alkalmazott modellektől. Legfőbb különbség, hogy a folyósított állami támogatás „díj”, amely nem jelent tulajdonszerzést a vállalkozásban, az innovatív vállalkozások célzott pénzügyi támogatásáról van szó, amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti. Az állami beavatkozás formája tehát egy díj (grant), amelyet a vállalkozások egy szűk csoportja kaphat: -
profitorientált vállalkozás aki főállású kutatót munkaviszonyban foglalkoztat, és alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 250 főt.
A támogatás 3 fázisban és szakaszosan valósul meg. Az első fázisban körülbelül 3.000.000 Ft kap a vállalkozás, hogy innovációs ötletét kidolgozza 1 év alatt. A díj elnyerését olyan bíráló bizottság dönti (NIH, RIÜ-k) el, ahol mérlegelik a vállalkozás, illetve a vállalkozási ötlet innovativitását, a vállalkozói kvalitásokat, és a jövőben realizálható nyereséget is. A második fázisban 2 éven keresztül 5-50 millió Ft finanszírozással segítik a korábbi szakasz nyerteseit abban, hogy a kidolgozott és megvalósított innovációs ötletet üzleti alapokra helyezze. A harmadik fázis a piaci bevezetés már nem jár pénzügyi támogatással, hanem szakmai támogatást vehet a pályázó igénybe. Ebben a szakaszban a vállalkozónak, a NIH –RIÜ-k segítségével tanácsadók, piaci befektetők, szakemberek segítik a munkáját, hogy a kockázati tőkepiac szereplői közül finanszírozóra találjon.
124
Az 1. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egységes javaslatok
Horizont 2020 projektek előkészítési pályázata
A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson a Horizont 2020 programokban való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerződéskötés).
Horizont 2020 projektek társfinanszírozási pályázata
A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtson a Horizont 2020 költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségvetéséhez. A program keretén belül csak olyan költségek számolhatóak el, melyek nem kerülnek elszámolásra az Európai Bizottság felé. A 2. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egységes javaslatok
Vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködési projektek
A programban elsősorban kis- és középvállalkozások, valamint felsőoktatási intézmények és kutatóintézet közös KFI projektjei kerülnének finanszírozásra, melyek célja új, innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztése. Két finanszírozási modell javasolt: 1. 2.
Kisléptékű projektek: max. 100 millió forint Nagyléptékű projektek: max. 1 milliárd forint
A program célja, hogy növelje a vállalkozások versenyképességét, javítsa termékstruktúrájukat és termelékenységüket, valamint, hogy a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt
125
erősítő projektek által, innovatív termékek, technológiai folyamatok és szolgáltatások jöjjenek létre az innováció szereplőinek együttműködése révén.
Az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekhez való kapcsolódást segítő program
A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekben való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerződéskötés). A 3. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egységes javaslatok
Innocsekk3 A támogatás célja a mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások igénybevételére, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása. A nyertes pályázók az „Innocsekk3”-at egy előzetesen akkreditált KFI szolgáltatónál használhatják fel, válthatják be.
A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak szerint:
K+F szolgáltatás igénybevétele (pl. laboratóriumi mérések, technológiai vizsgálatok, tesztelések, stb.),
prototípus készítése
műszaki segítség igénybevétele,
szabadalmi kutatási szolgáltatások igénybevétele,
ipar- és szerzőijog-védelmi tanácsadás igénybevétele,
hazai szabadalmi, védjegy-, használati- és formatervezésiminta-oltalmi bejelentések;
A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempontrendszer alapján történik.
A program keretében nyújtható támogatásokra leköthető forrás a pályázat meghirdetését követő hétéves időszakra évente 2 000 millió forint, azaz 14 milliárd forint összesen 7 évre. Maximális támogatási összeg 3 millió forint.
126
Kreatív csekk
A támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása a kreatív termékfejlesztési szolgáltatások igénybevételére. A nyertes pályázók a kreatív csekk-et egy előzetesen akkreditált szervezetnél használhatják fel kreatív szolgáltatások igénybevételére. A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak szerint:
termékdesign
ipari formatervezés
csomagolás/ csomagolástechnika
branding
arculat és honlaptervezés
video és audio anyagok készítése
PR kampány
új kommunikációs technológiák (okostelefon alkalmazások)
A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempontrendszer alapján történik. A program keretében nyújtható támogatásokra leköthető forrás a pályázat meghirdetését követő hétéves időszakra évente 500 millió forint, azaz 3,5 milliárd forint összesen 7 évre. Maximális támogatási összeg 3 millió forint.
Vállalkozások külpiaci megjelenését támogató program A Nemzeti Külgazdasági Hivatal kereskedelemfejlesztési pályázatának folytatása a 20142020-as időszakban, a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci projektjeinek megvalósítására. A pályázat kiemelten támogatja azokat a magyar mikro, kis- és középvállalkozásokat, amelyek magas magyar hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő. A pályázat elbírálásakor előnyt élvezzenek a KFI tevékenységet folytató vállalkozások projektjei. A pályázat alapvető célkitűzése a kkv-k magyar exportban jelenleg alacsony részarányának növelése. A rendszer magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását kívánja elősegíteni. A pályázat költségvetése a 7 éves időtartamra összesen 3 milliárd forint.
127
Virtuális inkubáció
A 2007-2013-as időszakban nagy számban épültek az inkubátorházak az ország különböző pontjain. Ezek elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaztak, úgymint épületek felújítását, közművek kiépítését. Ezen fejlesztések kis százalékban tartalmaznak magas szintű inkubációs szolgáltatások, hiszen maguk a fejlesztési projektek az infrastruktúra fejlesztésére és kiépítésére fókuszáltak. A virtuális inkubáció program keretében az inkubációs szolgáltatások színvonalának emelése történik meg, mely magában foglal humán-erőforrás fejlesztését is, valamint új szolgáltatások kialakítását, mint pl. mentorprogram). A program kisebb részben támogatja az épületek átalakítását, technológia fejlesztését a szolgáltatás-bővítés miatt. A program részét képezi egy minőségirányítási rendszer kialakítása (az ipari park címekhez hasonlóan).
128
