Marelyin Kiss József Dénes Attila:
Nyíregyháza, a lakható város Politikusok és szakért ik körében viszonylag állandó vita folyik a közvélemény-kutatások hasznáról, használhatóságáról, máskor pedig azok felettébb felesleges voltáról. Az egyik jellemz vélemény szerint a közpolitika alakítását egyáltalán nem szabad a közvéleménykutatások népszer ségi eredményeit l függ vé tenni. Erre persze némi mosollyal kísérve csak azt mondhatjuk a gyakorló politikusoknak: megpróbálhatják... Egy másik jellemz vélemény szerint a politikusokat igazából csakis közvélemény-kutatásokkal lehet rávenni nagy döntések meghozatalára, vagy csak a jelentésekben található népszer ségi indexek hatására képesek dönteni (akkor viszont nagyon gyorsan). Ezt az álláspontot nem tudjuk cáfolni. Tapasztalataink szerint viszonylag kevés az olyan politikus, aki szakszer en, politikusi mestersége f szabályainak megfelel módon képes a lakossági véleménykutatásokat vezet i munkájában használni. A magyar nagyvárosok sorában Tatabánya mellett Nyíregyháza vezetése leginkább az, amelyik meglehet s tudatossággal (fel)használja a helyi szociológiai vizsgálatokból nyerhet információkat, akár napi döntésekr l, akár stratégiakészítésr l legyen szó. Nyíregyháza els embere hosszú évek óta a kivételek egyike, hiszen már a rendszerváltás el tt, tanácselnöki m ködése idején is készíttetett helyi vélemény-kutatásokat. A rendszervált(oz)ás kezdetét l számítva már a tizenötödik helyi közvélemény-kutatás volt az, ami a közelmúltban zajlott Nyíregyházán.1 Az utolsó adatfelvételünk szakmai indoka egyébként az volt, hogy a nagyváros vezetése, ha nem is gyorsan és könnyen, de döntést hozott egy új önkormányzati kommunikációs szervezet alapításáról; nyilván látva, hallva és nem utolsósorban megtapasztalva a modern politikában megkerülhetetlen szabályt, miszerint kommunikálni muszáj . A kommunikációs stratégia- és szervezet-alakítás szükségességének gyors meger sítését jelentették azok a teljesítményadatok, amelyekb l világosan érzékelhet , hogy az oly sokat emlegetett polgárok bevonása nagyon is kifizet d politikai befektetés; a többpárti demokrácia tizenötödik évében az emberek ugyanis már azért is nagyon elismer ek, ha meghallgatják ket, és még inkább azok, ha tör dést vagy véleményeik elfogadását tapasztalják. Ez a fajta participáció a magyar közpolitika nagy hiánya, szinte állandósuló deficitje. A részvétel esélyének növelése tehát egyben közérzetjavító lehet ség is, a valóban polgárrá válás útja, amelynek meggy z désünk szerint legels s talán legfontosabb színterei a helyi társadalmak és azok önkormányzatai. Ha elöljáróban néhány szóval össze kívánnánk foglalni mindazt, amit az alábbiakban részletesen sok-sok id soros adattal alátámasztva kifejtünk, akkor azt mondhatnánk, hogy Nyíregyháza gazdaságának elmúlt hat-hét éves er södése imponáló, s ezt a helyiek is így látják. 2004-ben mégis bekövetkezett egy kisebb törés a közérzetben, s ennek a visszaesésnek az oka még vitatott; vagy az egy évvel korábbi önkormányzati vessz futás és a nyomába járó tömegkommunikációs hatás az ok, vagy valami más. A polgármesteri és a többi közszerepl teljesítményének elismerése valamelyest csökkent, de ez így van mindenütt másutt is. Csökkent az önkormányzatok iránti bizalom. A polgármester vezet i pozíciója még így is vitathatatlan, bármelyik dimenziót is nézzük. Gond is van b ven, régiek és újak egyaránt. Régi és tartós probléma a szegénység, új pedig a nagyvárosi közlekedési helyzet rosszabbodása, ami ráadásul fel is gyorsult az utóbbi id ben. Az emberek óvatosabbak,
kevésbé optimistán tekintenek a következ két évre, mint tették ezt a legutolsó választások évében. Ám 2004 végére mintha sikerült volna a hullámvölgyb l kimozdulni. A közelg választásokra tekintve még id ben. Nyíregyháza már nemcsak nyugodt, hanem lakható város.2 Érdekl dés és tájékozottság: a szervez d helyi nyilvánosság nyomában Ma már a kultúra és a gazdaság jobban érdekli a helyi polgárokat, mint a politika, akár helyi, akár országos politikáról van szó. Nyíregyházán így is jóval (6 10 ponttal) magasabb az érdekl dés, mint mondjuk Tatabányán vagy Veszprémben; a félidei érdekl dés ugyanakkor szinte teljesen azonos a kisvárosokéval (Tiszaújvárossal, Jászberénnyel). 1. ábra
A politika iránti érdekl dés alakulása Nyíregyházán 1996-2004 70
pontok százfokú skálán
60 54 51 50
47 43
40
40
43 39
45 41
41
35 30 országos politika
város-politika
20
1996
1997
1998
2000
2002
2004
A közpolitika presztízse er sen csökkent, ez alól a f szabály alól csak a polgármester m ködése a kivétel. (A személyes, a konkrét személyhez köthet dolgok mindig jobban érdeklik az embereket, mint ami nem az.) Ma már a kulturális és a városfejlesztési ügyek, vagyis a jöv áll az érdekl dés homlokterében. A gazdasági és a sporttal kapcsolatos kérdések is el rébb valók, mint a politika. Ezt a politikai tervez knek és a kampányszervez knek is figyelembe kell venni.
2
2. ábra
Érdekl dési területek sorrendje Nyíregyházán 2004-ben pontok százfokú skálán
70
58
60
52 50
46
45
sport
politika
40 30 20 10 0 kultúra
gazdaság
Fontos: jelent s ismeretb vülés következett be az elmúlt két évben, az emberek szinte minden területen tájékozottabbnak hiszik magukat, a kilencvenes évek közepe rendszeres méréseink kezdete óta 15 16 pontos, tehát igen magas átlagnövekedést tapasztaltunk. 3. ábra
Önkormányzati ügyek: érdekl dés és ismeret 1996-2004 60
pontok százfokú skálán 56 52
40
43 41
42
34
35
26
27
37
30 25 20
49
48
50
24
54
44 41 36 32
20
10
polgármester tevékenysége: pénzügyek:
érdekl dés érdekl dés
ismeret ismeret
0
1996
1997
1998
2000
2002
2004
3
Itt is a polgármester tevékenységét ismerik legtöbben, a közgy lés m ködésének ismerete pedig 8 ponttal n tt, s ez sok. A kérdezettek 13 százaléka rendszeres néz je a közgy lések él közvetítésének, 58 százaléka bele-belenéz az effajta direkt politikai m sorba, szemben azzal az egyharmadnyi lakossal, aki soha sem nézi a közvetítést. (Ugyanakkor az az uralkodó álláspont, hogy a tévé csak jól szerkesztett összefoglalókat közvetítsen. Ez nehezíti a feladatot és egy komoly szakmai kihívást jelent. Itt már a min ség, s nem a mennyiség számít.) A legfontosabb megállapításunk tehát az, hogy csökkent az érdekl dési és az ismeret szintek közötti különbség, méghozzá úgy, hogy tíz éve folyamatosan csökken az ismeret-deficit. Azt nap mint nap hallhatjuk, hogy kommunikálni muszáj , azt ritkábban látjuk ilyen nyilvánvaló módon, hogy érdemes is. A nyilvánosság szerkezete nem változott, de a használati és közhasznossági arányok igen. Ami az önkormányzat és a lakosság közötti közvetít funkciókat illeti: ezen a területen a Nyíregyházi Városi Televízió vezet.3 Korábban is ez volt a helyzet és ez egy fontos eltérés a többi nagyvároshoz képest, ahol általában az ingyenes önkormányzati újságok a legfontosabb városi hírforrások. Er sen feljött viszont a Nyíregyházi Napló, egyenesen 11 pontot n tt közszolgálati hasznossága. A Napló terjesztésében vannak még tartalékok, hiszen a kérdezettek kétharmada kapja csak meg rendszeresen az újságot, ötöde alkalmanként. (Majdnem ugyanez volt a terjesztési helyzet 1998-ban is.) A helyi újság fontossága ha úgy tetszik, presztízse 71 pont, ami százfokú skálán igen kedvez mutatónak számít. Csökkent a Kelet-Magyarország hírforrás-értéke , majd tíz pontot. Megyeszékhelyeken a megyei napilapok általában er s médiumok , ezért meglehet sen szokatlan ez a mérték csökkenés, még két választás közötti félid ben is.
4. ábra
Az önkormányzatról szóló hírek csatornái 1996-2004 említlések aránya százalékban 1996 1997 1998 2002 2004
79 71
74
73
74
70 63 56
62 63
66
62 53
37
33 27 25 25 20 15 2 3 3 4
Városi Televízió
Kelet-Magyarország önkormányzati képvisel Nyíregyházi Napló munkatárs, barát., ismer s
A televíziós blokkból kiderül, hogy a városi tévét majd mindenki (82%) tudja fogni, a kérdezettek 43 százaléka naponta nézi a tévé adásait, a hírek aktualitása és megbízhatósága magas szint , (a reklámok viszont gyengék). Ennek megfelel en a Híradó és a Nyílt tér cím 4
m sorokat tartották a legfontosabbnak, vagyis itt is kiderül, hogy a hírek el állítása és szórása a legfontosabb funkciója a helyi tévéknek, a polgárok szerint legalábbis. (A Képújsággal már jóval alacsonyabb, 59 pontos az elégedettség, ez meglehet sen alacsony érték.) Ennek az álláspontnak nyomatékot is adtak, akkor is ha a szórakoztató funkciókat is er sítenék; több filmet, szórakoztató és kulturális m sort szeretnének. (Az általános híréhséget mutatja az is, hogy az emberek az Interneten is a híreket és információkat keresik els sorban.) 5. ábra
A VTV nézettsége 2004-ben naponta több órát 7%
soha 8% ritkábban 9%
naponta valamennyit 36%
hetente egy alkalommal 7%
hetente többször 34%
Kérdés: Ön milyen gyakran nézi a Városi Televízió adásait? N=682
A kérdezettek kétharmada tehát elégedett a helyi tévével, s ezen belül 8 százalék nagyon. Említettük, hogy politikai és közéleti m soroknál a riportok, problémák és viták ért és tárgyszer , szerkesztett összefoglalásaié a jöv . Az információs szolgáltatási verseny nagy, hiszen a helyi újság ott van az elektronikus médium nyomában. Ami a kommunikációs stratégiákat illeti: itt található az a bizonyos az els sorokban már említett nagyon fontos visszaigazolás. Az adatfelvétel el tti hetekben a polgármesterasszony minden helyi választókerületben fórumot tartott, s mindjárt n tt is ennek a kihelyezett közmeghallgatásnak az értéke, egyenesen húsz pontot. Vagyis a helyi lakosok azonnal reagáltak s szerintük most már ez a legf bb módja a városvezet k tájékozódásának (meg a fogadóórák). A közvélemény-kutatások is jó értékelést kaptak, a helyi sajtó kevésbé. A lakossági hírszerzésben a személyes, a face-to face típusú kommunikáció továbbra sem leírható, hiszen a rokoni, baráti és munkatársi körök nagyon fontos információs csatornák és fórumok. Az adatok alapján minden hetedik feln tt lakos önkormányzati képvisel jét l is tájékozódik a közgy lés munkájáról; máshol és máskor általában ennél sokkal alacsonyabb értékeket szoktunk mérni. A kommunikációt szolgáló médiumok sorában már megjelent az Internet is. Az Internetes kommunikáció, s f leg az e-közigazgatás ugyan még a jöv , de egyáltalán nem mindegy, hogy az közelebbi lesz-e vagy távolabbi? Nyíregyházán nagyon ígéretesek a kezdetek, terjed az effajta kultúra, igaz, ez még a kérdezettek alig 10 százalékát érintette meg.
5
Költségvetés, gazdálkodás, preferenciák: továbbra is hiánygazdálkodás A helyi lakosok szerint a kilencvenes évek elejét l számítva továbbra is általános jelenség a hiány Nyíregyházán; a felsorolt tizenhárom terület közül ugyanis mindössze egyetlen egyre, a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére jutott elegend forrás. (S ugye tudjuk, hogy a legalapvet bb ellátáson túl ez nem is klasszikus önkormányzati feladat. Sokkal inkább a piaci folyamatok irányítják.) A legnagyobb mérték hiány az út-, járda-, és parkolóépítésekben van, valamint az egészségügyben. A nagyvárosi közlekedési helyzet romlása tehát már itt is megjelenik. A helyi gazdaságfejlesztés finanszírozásában legkisebb a hiány, vagyis az itteni eredményekkel majdnem elégedettek a megkérdezett emberek. 1. táblázat
Szolgáltatási, ellátási és fejlesztési hiányok mértékei Nyíregyházán 1990 2004 között Túl keveset
Megfelel összeget
Túl sokat
ÁTLAG +/-100
Közlekedés 1.
Járdaépítésre
51
48
1
-50
3.
Parkoló építésre
49
49
3
-46
4.
Útépítésre
51
39
10
-42
50
1
-48
Egészségügy 2.
Egészségügyi intézményekre
49
Lakásépítés 5.
Lakásfelújításra
44
54
2
-41
6.
Lakásépítésre
39
57
4
-35
Helyi gazdaságfejlesztés 7.
Új munkahelyek létrehozására
47
41
13
-34
12.
Gazdaságfejlesztésre
17
69
15
-2
62
3
-32
Közoktatás 8.
Iskolák fenntartására
35
Vonalas infrastruktúra 9.
Csapadékvíz elvezetése
33
60
7
-26
10.
Csatorna, közm vek építése
25
69
6
-19
4
-11
30
+24
Közterületek, parkok 11.
Zöldterületek, parkok fenntartására
15
81
Kereskedelem, áruellátás 12.
Kereskedelmi szolgáltatásra
6
65
Kérdés: Véleménye szerint mennyit költöttek a városban az elmúlt tizenkét évben
? N=732 781
A 2002 2004 közötti változások számbavételénél már jóval kedvez bb a kép. Hét területre már jutott elég forrás, a legtöbb itt is a kereskedelemre és az áruellátásra. Jól látszik, és a helyiek jól fogadták a szélesen vett kultúra eredményes menedzselését. Nyíregyházán is jobb vállalkozni, mint munkát vállalni, nyilván az egészen más jövedelmi- és megélhetési lehet ségek miatt. A közterek állapota még elfogadható, a lakásgazdálkodás és lakáspolitika 6
eredményei is láthatóak már. (A kérdezettek 90 százaléka szükségesnek tartja további szociális bérlakások építését, de ugyanakkor a legtöbben, a kérdezettek 45 százaléka szegregálná a szegényeket, és a volt katonai laktanyákba építene szegény-lakásokat s legkevésbé látná szívesen saját szomszédságában ket.) A helyi vezetésnek fel kell figyelnie a közlekedési helyzet gyors romlására és az egyre inkább kritikus helyzetre. A nagyvárásokban már-már egy újabb krízis helyzet fenyeget, s ez az utóbbi 4 5 év motorizációs robbanás következménye. Nyíregyházán a kérdezettek fele valamiféle romlást tapasztalt ezen a területen, s a jelent s terhelés növekedés tovább rontotta a közutak, utcák amúgy is rossz állapotát. (A probléma súlyát egyebek között az is világosan mutatja, hogy a lakossági preferencia sorrendben két útberuházás került az élre, vagyis a kérdezettek nagy többsége a Nagykörút befejezése és a Kiskörút I. és II. ütemének megkezdése mellett szavazott.) 2. táblázat
Sikerek és kudarcok Nyíregyházán 2002 2004 közötti években Javult
Ugyanolyan
Romlott
ÁTLAG +/-100
Nagyon sikeres területek 1.
Áruellátás
86
12
2
+84
2.
Kulturális lehet ségek
44
53
3
+41
3.
Oktatás színvonala
43
48
9
+34
4.
Szórakozási lehet ségek
37
58
6
+31
Sikeres területek 5.
Vállalkozási lehet ségek
35
56
9
+26
6.
Parkok, terek állapota
32
52
16
+16
Átmenet a sikeresség és a sikertelenség között 7.
Lakásgazdálkodás
23
57
20
+4
8.
Csapadékvíz elvezetés
17
61
22
-6
9.
Munkalehet ség
27
41
32
-6
Sikertelen területek 10.
Közbiztonság
15
50
35
-19
11.
Egészségügyi ellátás
15
58
27
-12
Nagyon sikertelen területek 12.
Közlekedés helyzete
17
34
49
-32
13.
Utak, járdák állapota
12
41
47
-34
Kérdés: Ön szerint az alábbi területeken hogyan változott a helyzet Nyíregyházán 2002 óta? N=758-795
Ugyanakkor a dinamikus adatsorokból jól látszik, hogy 2002 2004 között megtört a korábbi nagy lendület; romlott a hiány-csökkenés üteme, ismét n tt a forráshiányos területek száma. A helyi gazdaság er södése viszont a legtöbb viszony-mutató szerint is tovább tart. Ennek az egyik (ha nem a legfontosabb) mutatója a foglalkoztatottsági helyzet közel 15 pontos javulása. Az önkormányzat gazdálkodásának általános megítélése kicsit romlott, 54 pontról 49 pontra (ez alig haladja meg a szignifikancia értéket). A mostani helyzet nagyjából az 1998-as szintnek felel meg, közben azért volt négy nagyon jó év, miközben még gyorsabban romlanak az önkormányzatok költségvetési pozíciói (f leg a beruházásokra, fejlesztésekre fordítható összegek területén). Nagyvárosokban persze jobb a
7
kép. Azért a tisztánlátás mértékét mutatja, hogy a kérdezettek 55 százaléka szerint a városnak sok az adóssága, 9 százaléka szerint pedig kevés. Minden más mutatóban a pozitív ítéletet mondók kerültek többségbe; vagyis a gazdálkodás inkább ésszer volt, a városvezet k általában jól gazdálkodtak, vállalkozásai nyereségesek voltak. A lakossá szempontjából eltér en lehet értékelni azt a véleményt, miszerint az önkormányzat sok helyi adót szedett. Megosztottságot tapasztalatunk abban, hogy sok vagy kevés vagyona van-e a városnak és hogy mennyi költségvetési támogatást; ezekben a kérdésekben kiegyenlítették egymást a markáns véleményt mondók csoportjai. (Akik a kérdés megválaszolása el l középre menekültek , azokat figyelmen kívül hagytuk.) A kérdés kapcsán azonban meg kell jegyeznünk: egy szakembernek sem könnyen megválaszolhatóak ezek a kérdések, ezért az értelmezés sem könny . Mindenesetre a számok azt mutatják, hogy az érdemi válasz el l kitér k aránya a vállalkozások veszteségességének vagy nyereségességének megítélésben volt a legnagyobb (66%), s az adósság mértékének megítélésben a legkisebb (36%). 3. táblázat
A városi költségvetés kiadásainak lakossági megítélése 1998 2004 1998 2000 Tartósan csökken hiányok Gazdaságfejlesztés -47 -32 Új munkahelyek létrehozása -73 -57 Segélyezés -7 -21 Ismét növekv hiányok Iskolák fenntartása -38 -40 Zöldterületek, parkok fenntartása -16 -13 Lakásépítés -72 -70 Lakásfelújítás -66 -67 Csatornázás, közm vek építése -23 -37 Csapadékvíz elvezetés Hagyományosan nagy hiány-területek Járdaépítés Egészségügyi intézmények -44 -57 Parkoló építés Útépítés -33 -44 Elfogadott területek Kereskedelmi szolgáltatás Hagyományosan túlfinanszírozott területek Polgármesteri Hivatal m ködése 35 26 Nemzetközi kapcsolatok 22 12 Kisebbségek támogatása 12 37
2002
2004
-3 -39 +20
-2 -34
+16 +22 -8 -7 -3
-32 -11 -35 -41 -19 -26
-31 -49
-50 -48 -46 -42 +24
56 45 50
Kérdés: Véleménye szerint mennyit költöttek a városban az elmúlt tizenkét évben .? (pontérték a +/- százas skálán; -100=keveset; +100=sokat; 0= éppen eleget)
Összefoglalásként tehát annyit jegyezhetünk meg, hogy miközben er teljesen n tt a helyi gazdaság teljesít képessége, a városvezetésnek sikerült a helyi gazdaság meger sítése, új igények jelentkeztek, ezért új hiányok keletkeztek. De s ez a lakossági helyzetértékelés elfogadása miatt megint fontos a vezetés er feszítéseit és teljesítményeit jól el tudják választani az objektív feltételekt l, legalábbis azon részét l, amelyet ismernek. 8
A költségvetési preferenciákkal összhangban alakultak azok a lakossági válaszok, amelyek a láthatatlan költségvetés egymilliárd forintjának a helyét jelölték meg. Az egészségügy nehéz helyzetére (vagy ahogyan Vojnik Mária államtitkár, a város parlamenti képvisel je fogalmazott, explicit prioritására ) következtethetünk itt is, akárcsak az el z és sok más, az közszolgáltatások helyzetét firtató kérdésnél. 4. táblázat
Egymilliárd forint címzett támogatás virtuális lakossági felhasználása Sr. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
2000 Egészségügy Munkahelyteremtés Közoktatás Úthálózat, járdaépítés Lakásépítés, felújítás Szociális támogatások Közm fejlesztés Városszépítés Fiatalok támogatása
2002 Egészségügy Úthálózat fejlesztése Munkahelyteremtés Lakásépítés, felújítás Közlekedés javítása Közbiztonság javítása Közoktatás Szennyvízelvezetés, telep Szociális támogatások
2004 Úthálózat, járdaépítés Egészségügy Munkahelyteremtés Lakásépítés, felújítás Közlekedés javítása Szociális támogatások Hajléktalanok támogatása Közoktatás Szociális bérlakások építése
A kérdezettek 88 százaléka szerint a vezetés sikeres volt az ipartelepítésben, 85 százalék szerint a külkapcsolatokban, 83 százaléka szerint a városüzemeltetésben, 79 és 76 százalék szerint a kultúra- és az iskola fejlesztésben; ezek a nagyon egyértelm sikerterületek, ámde a többi területen is sok helyhatóság cserélne a nyíregyházival: pl. a épület felújításban (sikeres: 62%) és lakásépítésben (60%), valamint a lakossági kapcsolatok kiépítésében és m ködtetésében (60%). A szerényebb sikerek közé tartozik az egyébként neuralgikus útépítés (57%), de még a sok helyen nem is értett civil kapcsolatok is (54%). A szociális ellátások és támogatások igényekhez mért sz kösségét tudva az itt regisztrált sikertelenség (47%) nem meglep , miképpen az egészségügyben (38%) mutatott fejlesztési teljesítmény is kevés volt. (De ezekben az esetekben is érdekesek a 2000 és 2004 közötti adatsorok, amelyek egy más értelmezést is lehet vé tesznek. (És mi nem gy zzük hangsúlyozni, hogy mindig csak az összehasonlításokban szabad bízni.) Fontos tehát kiemelnünk, hogy a választásra felkínált tizenhárom terület közül ötben a vezetés nagyon sikeres, három területen egyértelm en sikeres, további három terület a még éppen hogy kategóriába tartozik, s mindössze két területre mondták azt a kérdezettek, hogy itt bizony nincsen mire büszkének lenni. Nyíregyházán el ször 1996-ban kérdeztünk rá arra, hogy egy esetleges cs dközeli helyzetben (ami egy nagyvárosban eléggé valószer tlen) a lakosság milyen válság-megoldási módot támogatna leginkább. Az els évben meglehet sen és szokatlanul racionálisnak t ntek a vélemények, hiszen a többség a hiány csökkentésének egyik módját az intézmények átszervezésében látta, még akkor is, ha az létszámcsökkentéseket eredményez. A magas fokú bizonytalanság és válaszhiány miatt 1998-ban egy újabb alternatívát soroltunk fel. A kérdezési technika változtatása akkor jónak t nt; de a továbbiakban a központi kormánytól való segítségvárás vált a legpreferáltabb forrás-hiány kezelési lehet séggé. Így már a vélemények sem t ntek annyira megfontoltnak és megért nek, hiszen a lehet legtávolabbi és legkönnyebbnek ígérkez forrásból reméltek több és újabb támogatást. Az adatokból úgy t nik, hogy 2002-ben az MSZP választási gy zelme és a polgármester kormányzati tisztségvállalása még inkább feler sítette ezt a lobbi-elvárást, illetve a kedvez bb elbánás iránti igényt. 2004-ben nem adtuk meg a kormánytól való segítségkérés menekülési útvonalát (ezért leginkább az 1996-os eredményeinkkel vethet ek össze a mostani adatok). A közösségi 9
vélemények létezése és m ködése szempontjából érdekes, hogy a kérdezettek között er sen megn tt azok aránya, akik szerint a város m ködtetését lehet vé tev költségvetéshez els sorban az önkormányzati intézményeket kell racionalizálni (37%), majd értékesíteni kell a vagyon egy részét (24%), harmadszor pedig hitelt kell felvenni (20%). Ezzel szemben egy töredék (3%) mondta azt, hogy a helyi adókat kellene növelni. 1996-hoz képest jelent sen felduzzadt a hitel-pártiak tábora, nem n tt viszont a helyi adót növel k aránya. ( Adót márpedig nem fizetünk, többet semmi esetre sem. ) Közben a véleménnyel nem rendelkez k aránya 36 százalékról 6 százalékra csökkent. 5. táblázat
A forrás-hiányok pótlásának különböz módjai Nyíregyházán 1996 2004 Hitelt kellene felvenni Növelni kellene a helyi adókat Létszámcsökkenéssel járó átszervezések Értékesíteni kell a város vagyonának egy részét A kormányhoz kellene fordulni segítségért Egyéb válasz Nem tudja/nincs válasz
1996 12 1 35 16 36
1998 11 1 24 6 48 10
2000 11 2 14 8 54 11
2002 8 1 14 5 66 6
2004 20 3 37 24 9 6
Kérdés: Ha a város pénze elfogyna, Ön szerint mib l kellene fedezni a hiányt? (százalék)
Az önkormányzati gazdálkodás megítélésében kétségkívül jelent s szerepet játszanak a konkrét döntések. Sztenderd kérd ívünkben 1995 óta szerepelnek az önkormányzat legjobb és legrosszabb döntéseit firtató kérdések. 2002-ben két év döntéseit véleményeztettük. 2002-ben a legjobb döntésekre vonatkozó nyitott kérdésünkre a megkérdezetteknek közel fele (46%) adott értékelhet választ, 2004-ben ez az arány 32 százalék. A népszer ségi listát az aktuális és látványos eredményeket hozó beruházások vezetik, mint a MÁV-állomás rekonstrukciója, ipari park fejlesztése, lakás- és útépítések, Sóstó fejlesztése, a belváros felújítása. 6. táblázat
Az önkormányzati vezetés legjobb döntései 2000 2004 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
2000* Ipari park létrehozása Nagy áruházak létrehozása A város parkosítása Városfejlesztés Közm vesítés Új munkahelyek létrehozása Flextronics
2002 MÁV állomás felújítása Ipari park létrehozása Lakásépítések Utak Sóstó fejlesztése Épületek felújítása Belváros rekonstrukciója
2004 Ipari Park létrehozása Útépítés, útfelújítás Elkerül út Sóstói fürd felújítása Autópálya Körforgalom 41-es út
* A kérdés a megel z két évre, 1998 2000-re vonatkozott.
A legrosszabb döntéseket korábban a megkérdezettek egynegyede sorolta fel, 2004-ben az arány mindössze 16 százalék. Szám szerint is sokkal kevesebb válasz érkezett erre a kérdésre, ami már önmagában is jó; a konkrét lista pedig azt mutatja, hogy nem egy esetben ugyanazok a dolgok szerepelnek problémaként, amelyek másutt eredményként jelentek meg. (Vagyis nemcsak az az érdekes, hogy mit mondanak az emberek, az is fontos, hogy ki és hol mondja.)
10
7. táblázat
Az önkormányzati vezetés legrosszabb döntései 2000 2004 Sor2000* rend 1. Bevásárlóközpontok építése 2. Közpénzek elszórása 3. Sóstó elhanyagolása 4. 5. 6.
Közintézmények bezárása Fizet parkolók létrehozása Szociális támogatások csökkentése
7.
2002
2004
Közlekedés Autópálya eltérítése Útépítés abbahagyása, utak min sége Guszev kitelepítése Kisebbség betelepítése Munkahelyteremtés hiánya Parkolási díjak emelése
Krúdy Mozi lebontása Laktanyát nem használta fel Ingatlanok rossz adásvétele Bujtos felújítása Sóstó eladása Autópálya-szakasz, elkerül út érinti a várost Hitelfelvételek, eladósodás
* Az elmúlt három évre, 1998 2000-re vonatkozott.
Polgármester, közgy lés, képvisel k: a helyi elit teljesítménye Csabai Lászlóné polgármesterasszony tíz éves városvezet i teljesítményének értékelésekor a három legjellemz bb tendenciát ki kell emelnünk; 1. a lakosság által értékelt teljesítményeredményei 1994 és 2002 között folyamatosan, évr l-évre javultak; (2002 és 2004 között tapasztalható el ször egy kisebb visszaesés).
6. ábra
A bizalmi t ke alakulása 90
1996-2004
pontok százfokú skálán 84
80
76 69 64
70 60
75
57
60
59 48
50
49 45 42
40 30
36 29
42
38 34 26 polgármester
kormány
pártok
20
1996
1997
1998
2000
2002
2004
11
2. Összehasonlításaink tanúsága szerint kiváló városvezet i teljesítménye az ország két-három legeredményesebb nagyvárosi polgármesterének egyikévé tette, s országos ismertséget is hozott számára. Eredményei akkor is nagyon jók, ha 2002-höz képest nagyobb, 2003-hoz képest további kisebb romlást tapasztaltunk. Persze fontos tudni, hogy választási évben mindig a legjobbak a választott tisztségvisel k eredményei, ciklus közepén pedig a legrosszabbak. 3. Tényleges választási eredményei 31 százalékról 73 százalékra, vagyis 42(!) százalékkal n ttek az eddigi három közvetlen választáson. 7. ábra
A helyi és központi politika szerepl i iránti bizalom 1996-2004 90
pontok százfokú skálán
80 71,3 70
66,8
66,7 63,5
60
63,2
58 54,9
53,8
51
50
45,7 42
40 32
32
30 helyi szerepl k
központi szerepl k
20
1996
1997
1998
2000
2001
2002
2002
A 76 pontos rokonszenv, a 75 pontos bizalmi index és a 77 pontos teljesítmény jóval magasabb az általunk számított nagyvárosi átlagnál. (Évek óta a nagyvárosokban 62 64 pont közötti átlageredményekkel számolunk.) A kérdezettek 78 százaléka elégedett vezet i munkájával. Ismertségével nem is érdemes foglalkozni, mert az már 1994-es megválasztásakor (visszatérésekor) is magas volt, aztán gyorsan teljes kör vé vált. S ehhez jön egy 69 pontos gazdaságfejlesztési átlagpontszám, ami szintén magas. Az általános teljesítmény elfogadottságára utal az adatok koherenciája, mely szerint a személyisége éppúgy elfogadott, mint a polgármesteri tevékenysége. Egyébként mindenféle pozitív rangsort a polgármester asszony vezet a városban. 8. táblázat
Csabai Lászlóné polgármesteri teljesítménye 1994 és 2004 között 1994
1996
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Ismertség
1 87
2 83
90
91
94
96
98
Rokonszenv
60
61
64
67
70
79
79
84
79
76 12
Párttámogatottság ism.
59
Bizalmi index
60
57
69
Hatalmi helyzet
90
87
92
Elégedettség
74
68
72 93
70
80
76
80
96 80
81
Alkalmasság
75
94
88
84
80
77
87
Támogatottság Gazdaságfejleszt tev. Választási eredmény
84
45
73
73 69
31,51
49,60
73,18
1. Meg tudja mondani, hogy ki a város polgármestere? (helyes válaszok százalékban) 2. Mennyire rokonszenves Önnek a polgármester?(pontérték a százas skálán) 3. Melyik párt/pártok támogatásával indult az . évi önkormányzati? (helyes válaszok százalékban) 4 5. Mennyire bízik meg benne, illetve mekkora a befolyása a város életére? 6. Mennyire elégedett Ön a polgármester munkájával? (pontérték a százas skálán) 7. Mennyire alkalmas polgármesternek? (pontérték a százas skálán) 8. Újraválasztaná-e a jelenlegi polgármestert vagy nem választaná újra? (százalék) 9. Mennyire elégedett Ön a polgármester gazdaságfejleszt tevékenységével? (pontérték a százas skálán) 10. Tényleges választási eredmények (százalékban)
A személyiség-adatok is jók, de ezek is voltak jobbak. Leginkább ezúttal is határozottságát tartották sokra (93 82 pont), aztán széles látókörét (94 77 pont), majd hozzáértését (91 76 pont) és tisztességét (95 74), végül megvesztegethetetlenségét és szinteségét. Az els pontszám mindig a kell vagyis, hogy a helyiek mennyire tartják az adott tulajdonságot fontosnak egy városvezet számára, a második a milyen , vagyis a valóságos polgármester értékelését jelzi. Csabai Lászlónénak minden személyes tulajdonsága 70 pont fölött van, s jelenleg a határozottságát (döntésképességét) tartják a legtöbbre. Igazából a tisztességét sem tudták kikezdeni a személyes és politikai támadásokkal. Rontani azonban igen. 8. ábra
Ideális és valóságos polgármester a tulajdonságok alapján 1996-2004 100
pontok százfokú skálán 99,6 97,2 94
90
95,8 93
86,6
85,8
80 77,2 70
76 72,2
60 ideális polgármester (mérce) valóságos polgármester (teljesítés) 50 1996
1998
2000
2002
2004
13
A közgy lésbe vetett bizalom tíz ponttal alacsonyabb, mint a polgármester bizalmi t kéje. Ez nem egyedülálló, hiszen egy személy (bármely személy) általában nagyobb bizalomra számíthat, mint egy politikai testület, amely ráadásul éppen a frontvonalon m ködik. Ugyanakkor a hatalmi befolyás területén közelebb esett egymáshoz a két intézmény ; nyilvánvalóan érzékeli a helyi közönség, hogy az érdemi döntések a polgármester és a testület közötti alkukban, egyeztetésekben d lnek el. Az egyéni kerületekben választott képvisel k ismertsége átlagosan valamivel rosszabb, mint a korábbi testület tagjaié volt az el z ciklus végén, viszont lényegesen jobb, mint a 1996 2001 közötti években bármikor. A munkával való elégedettséget illet en másabb a helyzet: a 2000 2002-es id szakhoz képest jobbak az eredmények; 1997 után ez egy újabb (és kisebb) csúcsnak számít. A három alpolgármester eredményei nagyon hasonlítanak egymásra, ami annak köszönhet , hogy k nem jelennek meg markánsan elkülöníthet módon a város élén. Azért egy hajszállal mintha Giba Tamás és Mikó Dániel jobb lenne ebben a teljesítmény versenyben. Persze tudni kell, hogy az alpolgármesterek esetében már jóval szerényebb ismertséggel kell kalkulálni s ez tulajdonképpen meghatározza a többi teljesítménymutatót is. 9. táblázat
2006 és aki utána következik Érdemi válaszok Csabai Lászlóné Tukacs István Mádi László Mikó Dániel Szemán Sándor Mádi Zoltán Parragh Dénes Vinnay Gy z Fazekas János Lakatos Péterné Nem tudja még, majd ha lesznek jelöltek Nincs olyan jelölt
Említések száma 216 (87%) 13 12 10 9 5 5 5 3 2 8 6
Ön meg tudná nevezni azt a személyt, aki alkalmas lenne arra, hogy 2006-ban a város polgármestere legyen? Nyitott kérdésekre adott válaszok. (N=248)
A helyi demokrácia m ködése szempontjából els rangúan fontos szempont, hogy az emberek mit gondolnak arról, van-e szavuk, lehet ségük a döntések befolyásolására. Vagyis a hatalmon kívülieknek van-e bármiféle esélye a döntésekben való részvételre? Nos, itt az 1996 2004 közötti eredmények javultak, ugyanakkor szembet n a hullámzás; 1998 és 2002 között ebb l a szempontból is kimagasló négy év volt, azután viszont szignifikáns visszaesés következett. Az érdekek érvényesítésében is jelent s (hat pontos) a csökkenés, az emberek legalábbis ezt érzékelték. Persze ez egy er sen szubjektív mutató, amit azért is érdemes komolyan venni, mert egy tágabb dimenzióban való értelmezés esetén akár a teljes önkormányzati rendszerr l is sokat elmondhat. S ebben az értelmezésben a bizonytalanok csökken aránya csak az egyik elem, ami azt mutatja, hogy az elmúlt nyolc évben egyre határozottabb a lakossági vélemény/képzet arról, hogy milyen mértékben van beleszólása az ön-kormányzásba.
14
És persze akkor is érdemes a demokrácia-deficittel komolyabban foglalkozni, ha nyilvánvaló az összefüggés: ha a városnak jobban megy (értsd: a lakosság értékelése alapján), akkor a beleszólás, az érdekek érvényesítésének esélyét is jobbnak látják. 10. táblázat
A helyi polgárok érdekeinek, igényeinek ismerete 1996 2004 Teljes mértékben Nagyrészt Közepes mértékben Egy kicsit Egyáltalán nem Nem tudja-nincs válasz Átlag (pontok százfokú skálán)
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2004
2 29
4 39
11 43
6 35
9 44
6 49
3 39
35 19 15 39
38 13 6 45
33 7 6 54
37 13 9
34 6 8 53
6 22 47 12 4 9
35 5 6 53
50 8 1 46
Kérdés: Ön szerint mennyire ismerik az önkormányzatnál, hogy mit szeretnének az itt él polgárok? (százalék és pontérték a százfokú skálán)
11. táblázat
A helyi polgárok érdekeinek, igényeinek figyelembe vétele 1996 2004 Teljes mértékben Nagyrészt Közepes mértékben Egy kicsit Egyáltalán nem Nem tudja nincs válasz Átlag (pontok százfokú skálán)
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2004
1 15
1 32
3 34
2 30
4 32
3 39
2 24
46 22 16 31
42 18 16 43
44 7 12 46
41 17 10
45 8 11 45
2 14 46 20 6 11
50 5 3 47
68 5 1 41
Kérdés: És a döntéseikben mennyire veszik figyelembe az emberek igényeit? (százalék és pontérték a százfokú skálán)
15
9. ábra
A polgári akaratérvényesítés esélyei 1996-2004 80
pontok százfokú skálán
60 45 43 40
54
53
46
45
53 47
46 41
39 31
20 az igények ismerete az igények figyelembe vétele 0 1996
1997
1998
2000
2002
2004
Pártok, preferenciák, értékek A kérdezettek közel kétharmada (64%) választott volna, egyötöde (19%) talán részt vett volna egy jöv vasárnapi voksoláson. 2004 legvégén nagyon magabiztosan vezetett az MSZP a Fidesz el tt, s az SZDSZ a harmadik volt a pártversenyben. Azonnal hozzá kell tennünk, hogy önkormányzati pártpreferenciákra kérdeztünk, amely vélhet leg a szocialista pártot a városvezetés teljesítményének elismeréseképpen fölfelé húzta. Az adatfelvétel idején az országban egészen más volt a helyzet, ámde Nyíregyháza a szocialisták egyik legbiztosabb bázisa már 1994 óta. A teljes lakosság, a biztos választók és a biztosan voksoló pártot választók preferenciáinak összevetéséb l látszik, hogy a szocialistákat támogatók jóval elszántabbak. 2004 végén két és fél pártrendszer volt a városban. A Centrum Párt kipukkadt , az MDF-nek valószín leg sokat ártottak a belharcok, hiszen már a mérhet ség határára jutottak, a MIÉP is gyengélkedik. Ugyanakkor magas a bizonytalanok (23%) és a titkolózók aránya (31%), ami együtt már a kérdezettek felét jelenti. A lakosság majdnem egyharmada szerint a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése nem befolyásolja a város gazdasági helyzetét, viszont aki másképp látja ezt a kérdést, az többnyire optimistának számít; a teljes lakosság 42 százaléka szerint a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése és meghirdetett politikai programja jó irányba befolyásolja az ország helyzetét. 12. táblázat
Pártpreferenciák alakulása Nyíregyházán 1996 2004 1996 Centrum Párt
1997
1998 **
1999
2000 **
2001
2002 ***
2004 * 1-1-1
16
Fidesz-MPSZ
12-18-24
22
34-34-41
36
28-42
25-44
25-40
FKGP
10-19-26
14
7-9-11
4
4-6
1-2
1-1
14-19-37
Jobbik
0-0-0
KDNP
5-5-7
3
0
MDF
4
2
1-1
MDNP
0
0
1-1
0-1
3-3-3
1
1-1
2-3
2-3
1-1-1
MIÉP MSZP
0-0 1-0-1
16-23-32
23
31-32-37
38
31-47
25-45
28-46
21-26-50
71
2
2-2-3
1
1-1
0-1
1-1
0-0-1
SZDSZ
5-7-10
6
4
2-3
2-4
4-6
3-5-9
Egyéb Semmiképpen nem szavazna Nem tudja/titok Nincs válasz
0-1-1
1
1
0
0-0-1
Munkáspárt
651-26-
25
21-17
5 6
33
35
34
23-17 31-31
Kérdés: (Ha mégis elmenne) melyik pártra szavazna? (százalékban) 1996-ban és 2004-ben a számok sorrendben a teljes lakosság biztos szavazók biztos szavazók, pártot választók (biztos pártválasztók) véleményét mutatják. 1997 és 1999: az adatok a biztos szavazók vélemény arányait tükrözik. **1998-ban és 2000-ben: (Ha mégis részt vett volna), melyik pártra szavazott volna? ***2002. március: telefonos adatfelvétel.(Teljes lakosság, biztos pártválasztók.) *2004-ben az önkormányzati pártpreferenciákra kérdeztünk.
Ismét javuló közérzet, óvatos optimizmus Ismét javult a közérzet a városban.4 F leg ami a város helyzetét illeti: 2002-ben 55 pontot mértünk, 2003-ban már csak 42 pontot (telefonos kérdezéssel), majd 2004 decemberében újra 48 pontot. Ez egy félid s eredmény . Itt is van ciklikus mozgás, igaz, a hangulati hullámzás egyre kisebb lett az évek során. A második ciklusban még er s volt az ingadozás, aztán 1997t l az ötvenes elégedettségi küszöb fölé került a város, vagyis az emberek abszolút értelemben is kezdték jól, komfortosan érezni magukat. Az 1998 2002 közötti négy évben, vagyis még ellenzéki helyzetben is ez volt a helyzet. 13. táblázat
A város ügyekkel való elégedettség alakulása Nyíregyházán 1992 2004 1992 1993 1994
Teljes mértékben elégedett Nagyrészt elégedett Közepes mértékben Egy kicsit elégedett Egyáltalán nem elégedett Nem tudja nincs válasz ÁTLAG (pontok a százas 38 skálán)
37
41
1996
1997
1998
1999
2000
2001 *
2002
2003 **
2004
41
3 56
7 51
6 46
9 56
5 57
6 32
3 44
40 13 6 44
29 10 2 51
32 7 3 53
34 11 0 50
28 5 2 57
6 36 42 11 4 2 58
31 4 2 55
40 19 3 42
46 7 0 48
Kérdés: Mennyire elégedett azzal, ahogy a városban mennek a dolgok? (százalék és pontérték a százas skálán) *Szonda Ipsos adatfelvétele. **Telefonos adatfelvétel eredménye.
17
2002-t l leszálló ágba került a város is, ami az általános elégedettséget illeti, 2003-ban pedig egészen ijeszt eredményeket kaptunk (42 ponttal, ami 13 pontos romlást jelentett akkor).5 Valószín tehát, hogy itt már rendszer problémáról is szó van, vagyis az önkormányzatok finanszírozási feszültségei (eladósodása, m ködési és fejlesztési költségcsökkentések, áremelések stb.) átmentek a köz tudatába . (A sajtó is szinte csak az állam és az önkormányzatok közötti finanszírozási viták növekedésér l írt és ír.) Most, 2004 enyhe telén egy újabb 6 pontos javulás, s a 48 ponttal újra az ötven pontos határ közelébe kerültek a város hangulatát jelz eredmények. (A szezonális hatást is érdemes belekalkulálni, a téli eredmények mindig gyengébbek, mint a tavasziak, a kora nyáriak.) 14. táblázat
Ország ügyekkel való elégedettség alakulása Nyíregyházán 1992 2004 1992 1993 1994
Teljes mértékben elégedett Nagyrészt elégedett Közepes mértékben Egy kicsit elégedett Egyáltalán nem elégedett Nem tudja nincs válasz ÁTLAG (pontok a százas 21 skálán)
27
29
1996
1997
1998
1999
2000
2001 *
2002
2003 **
2004
8
1 20
4 35
1 17
3 22
2 32
2 18
1 22
45 46 1 20
52 27 0 32
45 14 2 43
48 34 0 28
50 23 2 35
1 8 49 25 17 1 38
51 13 2 41
55 22 3 33
49 29 0 31
Kérdés: Mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok? (százalékok és pontértékek a százas skálán) *Szonda Ipsos adatfelvétele ötös skálán. **Telefonos mérés eredménye.
Az országgal való elégedettség tovább mérsékl dött, 31 pontra, nagyjából az 1997-es szintre esett vissza. Egyébként 1998 óta leszámítva a 2002-es kiugrást folyamatos az elégedettség csökkenés az országgal, ami azt is jelenti, hogy n tt az ország-város közti különbség ollója, (17 pontra). A személyes helyzettel való elégedettség mértéke a városéval azonos (48 pont). A kérdezettek közel fele (49%) azt nyilatkozta, elégedett sorsának alakulásával, a további 52 százalék viszont már elégedetlennek számít. 15. táblázat
A személyes helyzettel való elégedettség alakulása Nyíregyházán 2002 2004 Teljes mértékben elégedett Nagyrészt elégedett Egy kicsit elégedett (inkább elégedetlen) Egyáltalán nem elégedett Nem tudja - nincs válasz ÁTLAG (pontérték a százas skálán)
2002
2004
6 39 43 11 1 47
6 43 41 11 0 48
Kérdés: Ha a saját személyes helyzetére gondol, mennyire elégedett azzal, ahogyan most él? (százalék és pontérték a százas skálán)
18
10. ábra
A lakossági közérzet alakulása 1996-2004 80
pontok százfokú skálán
70 57
60 51 50
44
53
58
50
55 48 48
47
43
40
35
32
38
41
42 33
28
30
31
20 20 10
1996
1997
1998
1999
2000
elégedettség az ország helyzetével a személyes helyzettel való elégedettség
2001
2002
2003
2004
elégedettség a város helyzetével
2002-höz képest valamelyest csökkent a lakosság der látása, de amikor 2004 végén a jöv r l kérdeztük, az emberek akkor is optimistán nyilatkoztak: a lakosság azt reméli, hogy két év múlva jobb lesz a helyzet, különösen a város és a saját személyes helyzetet tekintve. Ennek talán alapja az, hogy a 2002 2004-es id szakban a lakosság közel egyötöde (18%) gyarapodott valamilyen értelemben. Természetesen a gyarapodás jellege is nagyon differenciált: legtöbben háztartásuk felszerelésér l számoltak be (49%), minden negyedik megkérdezett lakásfelújítást végzett (28%) és minden ötödik háztartásban újabb személygépkocsi került a régi helyére (20%). Pénzt viszont alig néhányan tudtak félretenni (2%). Persze jó lenne azt is tudni, hogy a gyarapodás milyen anyagi feltételek mellett jött létre, hiszen ha az anyagi fedezetet kölcsönök és hitelek biztosítják, akkor az eladósodás veszélye is fennáll.
19
11. ábra
A lakosság vagyongyarapodása a 2002-2004 id szakban háztartási gépeket vásárolt
49%
felújította a lakását
28%
egyéb értelemben gyarapodott
23%
személygépkocsiját jobbra cserélte
20%
személyi számítógépet vásárolt
18%
lakást vásárolt
12%
megvette els személygépkocsiját vállalkozást indított nagyobb pénzösszeget helyezett letétbe
6% 3% 2%
Az adatok az említések százalékában vannak ábrázolva. Kérdés: Az elmúlt két évben, vagyis 2002 óta el fordult-e, hogy Ön és a családja gyarapodott?
Még mindig a tágabban vett szegénység a legnagyobb gond Nyíregyházán. Továbbra is a megélhetéssel kapcsolatos gondok jelentik a f problémákat, de az utak zsúfoltsága és a közlekedés helyzetének utóbbi négy évben bekövetkez súlyosbodása a lakosság gyors motorizációs gyarapodásával együtt arra hívja fel a figyelmet, hogy Nyíregyházán rövidesen a nagy forgalom és a helyhiány, a zsúfoltság lesz az egyik legsürg sebb gond, amit meg kell oldani. A probléma nem nyíregyházi sajátosság; az utóbbi id ben minden megyeszékhelyen hasonló rosszabbodást tapasztaltunk.
20
12. ábra
A problémák súlyossága Nyíregyházán 2004-ben szegénység
79
utak zsúfoltsága
77
közüzemi díjak kifizetése
73
fiatalok helyzete
72
gyermekes családok helyzete
71
városi közlekedés helyzete
70
lakáshelyzet
69
nyugdíjasok helyzete
67
b nözés
62
környezet állapota
60
leveg szennyezettsége
56
Kérdés: Ön szerint ezek a problémák mennyire súlyosak Nyíregyházán? (pontok százfokú skálán)
Nyíregyházán is találunk olyan korábbi kritikus területet, ahol a javuló közösségi szolgáltatásnak érz dik a hatása; vagyis a közösségi biztonság átlagértékeinek növekedése a b nözés probléma-érzetének csökkenésével párosul.6 13. ábra
Közbiztonság: csökken problémaérzet, növekv elégedettség 1996-2004 pontok százfokú skálán 94 90 78 72 70
65
50
50 38
40
62 50
42 37
30 a probléma súlyossága (b nözés) az elégedettség mértéke (közbiztonság) 10
1996
1997
1998
2000
2002
2004
21
A szolgáltatások megítélésében hangsúlyos változások történtek az utóbbi két évben: érdekes módon csökkent az áruellátással való elégedettség (talán az igények változtak meg?) és az utcák, közterek állapota is az elégedetlenségi tartományba került (45 pont). Jelent sen javult viszont az egyik legfontosabb terület, a munkavállalási lehet ség, pozitívan változott az egészségügyi ellátásról alkotott vélemény és az autópálya sem maradt hatástalan , hiszen javult a város megközelíthet ségének megítélése. 16. táblázat
Közösségi szolgáltatásokkal való elégedettség Nyíregyházán 2004-ben 1
2
3
4
5
Nem tudja
ÁTLAG
Vásárlási lehet ségek
0
4
22
34
40
0
77
Oktatás színvonala
1
3
25
55
16
1
71
Kulturális események kínálata
0
5
38
40
15
1
66
Szórakozási lehet ségek
2
5
35
43
14
2
66
Itt lakó emberek
1
7
32
50
11
0
66
Város megközelíthet sége
2
10
27
56
6
0
63
Leveg és a környezet tisztasága
2
15
39
37
7
0
59
Vállalkozási lehet ségek
2
14
39
36
5
5
57
Egészségügyi ellátás színvonala
6
18
41
33
2
1
52
Szociális ellátás színvonala
4
22
39
32
1
2
51
Város közbiztonsága
4
21
49
25
1
0
50
Városon belüli közlekedés
8
21
35
33
3
0
50
Lakáshelyzet
6
23
43
26
3
0
49
Munkalehet ségek
7
25
45
20
3
1
47
Járdák, utcák, közterek állapota
8
30
39
22
1
0
45
Kérdés: Mennyire elégedett a városban az...? (iskolai osztályzatok)
Az alábbi táblázat is igen tanulságos, hiszen az id soros adatok jól mutatják, hogy ahol teljes egészében piaci folyamatok befolyásolják a szolgáltatások min ségét és mennyiségét (pl. áruellátás, telefon, gáz- és villamoshálózat), ott nagyságrenddel jobb az elégedettség. Van egy köztes szolgáltatási mez , ahol a vegyes (piaci és önkormányzati) megoldások lehetségesek vagy már ezek is m ködnek; s jól látszik az infrastrukturális sz k keresztmetszet ebb l az elégedettségi skálából is: mindenekel tt az utak, utcák, járdák, terek és parkolók építésében, felújításában. Ugyanakkor a közoktatási és m vel dési lehet ségek kapcsán igen kedvez véleményeket mértünk. Az egészségüggyel már teljesen más a helyzet, bár meg kell jegyezni, hogy itt az igazán gyenge pont a szakorvosi rendelés és a kórházi ápolás. Ámde 1996-hoz képest még itt is van javulás. (Nagy kár, hogy a közelmúltban felújított közvilágítás kimaradt kérdéseink sorából.)
22
17. táblázat
Elégedettség a közösségi és piaci szolgáltatásokkal 1996 2004 1996 1997 1998 2000 2001 2002 Kereskedelmi létesítmények, áruellátás Vásárlási lehet ségek, áruellátás 86 Áruellátás 87 85 77 88 4,6 Piac 60 62 61 63 3,4 Vonalas infrastruktúra és vegyes közösségi szolgáltatások Telefonhálózat 73 85 79 81 4,4 Gázhálózat üzemeltetése 79 81 74 Hulladékszállítás 71 74 71 68 4,1 Vízszolgáltatás 82 81 70 T zoltóság 71 Közvilágítás 68 Csapadékvíz elvezetés 59 3,4 Csatornázás 56 62 58 51 Távf tés 52 Köztemet k 59 71 66 70 4,1 Járdák 41 52 51 45 3,1 Utak állapota 39 51 43 3,1 Parkolás 36 43 39 45 2,7 Közoktatási intézmények, szolgáltatások Bölcs dék 42 62 56 65 3,7 Óvodák 47 66 Általános iskola 46 55 56 63 Középiskolák 55 64 60 67 Oktatás színvonala 3,8 71 M vel dési intézmények, szórakozási és sportolási lehet ségek Kulturális létesítmények 67 66 58 66 3,9 Kulturális kínálat 70 Szórakozási lehet ségek 70 Könyvtár 69 Sportlétesítmények 68 73 65 68 3,7 A város és lakói Városlakók 70 Városkép 64 78 Turizmus 59 Város közbiztonsága 38 40 37 42 3,2 50 Helyi nyilvánosság Helyi tájékoztatás 60 64 62 63 3,9 Kábeltévé 65 Helyi gazdaság Vállalkozási lehet ségek 52 Munkahelyek, helyi foglalkoztatás 20 33 37 40 2,9 39 Kereseti lehet ségek, munkabérek Közlekedés (a városon belül; be a városba és ki a városból) Helyi tömegközlekedés 60 71 66 60 3,5 50 Helyközi közlekedés lehet ségei 56
2004 77
71
66 66
66
50
57 47
50 63 23
Egészségügyi intézmények, szolgáltatások Háziorvosi ellátás 73 76 Ment szolgáltatás 70 Szakorvosi ellátás 69 Kórház 60 Egészségügyi ellátás ált. színvonala 44 47 50 Szociális ellátások, bérlakás Szociális ellátások színvonala 35 45 50 43 Családsegítés 52 Gyermek- és ifjúságvédelem 37 48 47 56 Hajléktalan ellátás 46 Lakáshelyzet 31 37 31 28 Környezettisztaság és környezetkultúra Utcák, közterek állapota Parkok, zöldterületek állapota 64 Leveg tisztasága 55 Környezetvédelem 48 51 53 54 Kutya-ügyek 32 41 46 Kérdés: Kérem, mondja meg, mennyire elégedett a városban a(z)
4,1 3,6
3,1
47
52
49
51
45
49
57
45
56
59
3,6 2,8
3,4
? (pontérték a százas skálán)
A szociális ellátások mennyisége és min sége is javult; vagy pedig az igények csökkentek. Talán a két folyamat ered jét láthatjuk az itteni adatsorban, amely 16 pontos javulást mutat az elmúlt közel egy évtized alatt. A lakáshelyzet nagyobbat javult (+18 pont), de a környezet helyzete ellentmondásos: a leveg tisztaságával elégedettek a helyiek, a környezetük tisztaságával azonban közel sem, s itt egy jelent s 12 pontos csökkenést regisztráltunk a két évvel korábbi eredményhez képest. (Ez az adat is egyértelm en köthet a gyors ütem motorizációs folyamathoz.) A város lakói önmagukat és egymást is kedvez en értékelték, bár az öntudatosodásban is tapasztaltunk egy kisebb törést. Rövid hangulat- és helyzetjelentésünket azzal fejezhetjük be, amivel kezdtük: Nyíregyháza nyugodt és lakható város, iparkodó, szorgalmas, találékony és óvatosan bizakodó népességével együtt. Ha valaki id r l-id re visszatérhet a városba, mindig talál valami újat, valami meglep t és szembesülhet saját el ítéleteivel. Tapasztalhatóan még mindig sok az el ítélet, nagyon sokan még mindig úgy tudják, hogy az egész térség a sötétség, az elmaradottság, a munkanélküliség, szegénység és reménytelenség birodalma. Persze tudjuk, a városnak majdnem mindig jobban megy, mint a város vidékének. Az autópálya átadása után még néhány év (talán egy évtized) is, s a térség nem lesz már Európa hátsó udvara .7 Nyíregyháza már ma sem az.
Jegyzetek 1
A Városkép Kht. megbízásából a Jelenkutató Intézet kérd íves adatfelvételt végzett az önkormányzat munkája, a várospolitika, illetve a helyi médiumok m ködése megítélésér l. Az adatfelvétel 2004. december 3 18. között zajlott a város feln tt lakosságát reprezentáló 800 f s mintán. Nyilvántartásunk szerint 1991 óta ez volt a tizenötödik közvélemény-kutatás a városban. Err l lásd Murányi István alább idézett írását, valamint Marelyin Kiss József Dénes Attila: Aréna és otthon. Országosan egyeztetett közvélemény-kutatások eredményei a magyar önkormányzati rendszer els tíz évér l. Írások az önkormányzati rendszerr l 1. Jelenkutató Intézet, Bp., 2001. 76. old. 2 Lásd: Murányi István: Lakossági vélemények egy önkormányzatról. Nyíregyháza a rendszerváltás után. Politikatudományi Szemle, 1997. 2. sz. 85 96. old. 3 A városi televíziózás korán indult; itt alapították az ország harmadik helyi televízióját 1989-ben.
24
4
Nem érdektelen idézni az 1992 1994 közötti ország város eredményeket. Arra a kérdésre tehát, hogy Mennyire elégedett azzal, ahogy az országban/városban mennek a dolgok? 1992: 21 38 pont; 1993: 27 37 pont; 1994: 29 41 pont; (1: nagyon elégedetlen 5: nagyon elégedett, százfokú skálára átszámítva). 5 Figyelembe kell venni, hogy azt a kutatást telefonon végeztük, s tapasztaltuk, hogy a telefonos kutatásoknál más közérzeti adatok születnek, mint a gyalogosoknál; ámde az is lehet, hogy 2003 valóban az önkormányzatok fekete éve volt, ahogyan azt többek között Pitti Zoltán értékelte egy írásában. 6 Persze az is lehetséges, hogy itt valójában a közbiztonsági hisztéria csökkenése a valódi ok, s a javuló biztonságérzet az okozat. Itt megint egy olyan esettel állunk szemben, amikor a tömegkommunikációs hatás er teljesen érvényesült és megjelent az emberek véleményeiben, s jelent sen növelte a tapasztalati bizonytalanság érzésüket, amelyhez egyáltalán nem kellett sok, inkább egy-egy sokk . 7 Lásd: Moldova György: Európa hátsó udvara. Riport keletr l. Els kötet belül. Második kötet kívül. Urbis Könyvkiadó, Bp., 2000.
Megjelent a Comitatus folyóirat 2005. márciusi számában.
25
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
