NÖVÉNYTERMESZTÉS 2 1. tétel Ismertesse az időjárás hatását a növénytermesztési munkákra! Határozza meg az időjárás káros hatásaival szembeni védekezési módokat! Információtartalom vázlata: - Az időjárás befolyása a talajművelés időpontjára és eszközeire - A hőmérséklet és a csapadék hatása a vetés idejére, mélységére, a vetőmagmennyiségre - Az időjárás hatása a növényvédelmi munkák időzítésére - A csapadék és a hőmérséklet hatása a betakarítás idejére és módjára - Aszály fogalma, ellene való védekezés - Belvíz fogalma, ellene való védekezés - Védekezés a jégeső és a hó káros hatásai ellen - Védekezés a fagyok ellen (megfagyás, kifagyás, felfagyás, késő tavaszi fagyok) A növénytermesztés alapvetően időjárás függő tevékenység: - gazdasági növények növekedése és fejlődése időjárási tényezőkhöz kötött: - Csirázás: nyirkos talaj (őszi vetésnél), megfelelő hőmérséklet (tavaszi vetésnél) - vegetatív növekedés: csapadék, napfény - virágzás, magkötés: csapadék - érés: napfény (csapadék: késleleti a betakarítást, meleg és szél: gyorsítja a betakarítást) - növények számára kedvező talajt csak megfelelő nedvességi állapotban lehet előkészíteni: - túl nedves talaj: szalonnás szántás (forgatás nélküli mélylazítást alkalmazzunk) - túl száraz talaj: talajművelés során rögösödés, porosodás - rögösödést rögtörő hengerrel szüntethetjük meg - porosodást tömörítéssel szüntessük meg A hőmérséklet és a csapadék hatása a vetés idejére, mélységére, a vetőmagmennyiségre - Hőmérséklet hatása a vetés idejére: Tavaszi vetésű növényeknél fontos : - 6-8 °C március- áprilisi vetés: tavaszi gabonák, borsó, cukorrépa - 10-12 °C április-május eleje: kukorica, napraf. Mélységére: Hideg talajokon sekélyebbre vetünk Vetőmag mennyiség: Kedvezőtlen körülmények között (csapadék hiány, hideg) nagyobb csiraszámmal vetünk. - Csapadék hatása a vetésre: Főleg az őszi vetésű növényeknél fontos, mert ebben az időszakban kevés a csirázáshoz: száraz talajon sekélyebbre és nagyobb vetőmagmennyiséggel vetünk.
Aszály Hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. átlagosnál jelentősen kevesebb csapadék hullik magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő Belvíz Akkor keletkezik, ha a talajra kerülő nedvesség se be nem szivárog, se le nem folyik, hanem megáll, pang. Rossz vízvezetésű, mély fekvésű táblákon súlyos károkat okozhat. Különösen tavasszal fordul elő, amikor a fagyott föld még nem engedett fel, s elzárja a víz útját mélyebb rétegekbe. A belvíz ellen vízrendezéssel, szükség esetén leszívatással védekeznek.
Kifagyás Az őszi vetéseknek, nevezetesen őszi gabonának, őszi repcének s lóhereféléknek kiveszése a téli fagy következtében Felfagyás Ha nedves telek alatt enyhe és kemény napok hirtelen változnak, gyakran lehet tapasztalni, hogy az őszi gabonavetés, mihelyt róla tavasszal a hó eltűnt, kihúzott gyökerekkel hever a szántóföldön; ezt a kárt nevezik a vetés felfagyásának. Magyarázata az, hogy ha olvadó időre hirtelen kemény hideg áll be, a talaj felső rétegébe szivárgott víz megfagy s a talajrészecskéket nagy erővel felemeli, amidőn a talajjal együtt kihuzatnak a vetés gyökerei is, melyek ez alkalommal gyakran elszakadnak. Felengedés után a felemelt talaj visszasüpped, de a kihúzott gabona többé előbbi állását nem veheti fel, s fekve marad a talaj felületén. A felfagyás különösen a kötöttebb, nedves talajokban tesz nagy kárt. Ellene ajánlható, hogy kora tavasszal, mihelyt a talaj annyira megszáradt, hogy munkába vehető, a vetést nehéz hengerekkel meg kell járatni. Ezáltal a gabona szárai jól hozzányomulnak a talajhoz, s a szárak alsó bütykeiből újabb gyökerek fejlődnek, mely alkalommal a vetés megint lábra áll. Óvakodásképp a felfagyásra hajló talajokban a sekély vetés ajánlható. (Ugyanez a jelenség tapasztalható a csemetekertekben, főleg az egy-két éves, gyengébb gyökerű csemetéknél is.) Megfagyás A csirázást megkezdhette a növény alacsonyabb hőfok mellett is; de már ahhoz, hogy asszimilálhasson: nagyobb hőfokra van szüksége.
2. tétel Ismertesse a talajok kialakulásának folyamatát, legfontosabb kémiai és biológiai tulajdonságaikat! Információtartalom vázlata: - Mállás fogalma, fokozatai - Fizikai mállás okai, következménye - Kémiai mállás okai, következménye - Biológiai mállás folyamata, következménye - Talajkolloid fogalma, típusai, szerepük és jelentőségük - pH-érték fogalma, gyakorlati jelentősége, a talajok kémhatása - Talaj élőlényeinek szerepe Mállás: a kőzetek az időjárási elemek hatására felaprózódnak, kémiai folyamatok hatásra átalakulnak. 1. fizikai mállás: a hőmérséklet ingadozás hatására az alapkőzetben feszültség keletkezik → a kőzet, megreped, feldarabolódik. A repedésekbe hulló csapadék megfagy, így szétrepeszti a kőzetet. Azaz a fizikai szinttérben az egybeföggő alapkőzet felaprózódik és megteremti a feltételét a kémiai mállásnak. 2. Kémiai mállás: a felaprózódott kőzettörmelékbe kerülő víz oldja a talaj primer ásványi anyagait → így a kémiai folyamatok hatására másodlagos agyagásványok keletkeznek, amely megteremti a feltételét az alacsonyabb rendű élőlények megtelepedésének. Elkezdődhet a biológiai szinttér. 3. Biológiai talajképződés: az a folyamat, melynek során a málladékban megtelepedett alacsonyabb szintű élőlények anyagcsere termékeik megalapozzák a magasabb rendű növények és állatok megtelepedését, amely egyre nagyobb szervesanyag felhalmozódást eredményez. Ez a szervesanyag a talaj termékenységét kifejező humusz. A talaj tulajdonságai: 1. Kémiai tulajdonságok: A talaj vizes oldatának H- proton koncetrációja. Amit többféleképpen lehet meghatározni. Lehet: - Savanyú: 0-7 - Semleges:7 - Lúgos: 7- 14 A kultúrnövények nagy része a semleges pH- t (pH:6,8-7,2) szeretik. A savanyú talajt burgonya, dohány, somkóró, paradicsom, és sok gyümölcsünk (alma, szilva, szeder stb.) szereti. Lúgos talajt cukorrépa, csillagfürt, őszibarack igényli 2. Biológiai tulajdonságok: a talajban élő mikroorganizmusok a talajba került növényi és állati eredetű szerves anyagokat elbontják, és belőlük táphumuszt készítenek.
Semleges és gyengén lúgos talajokban a baktériumok tevékenysége segíti a szervesanyag lebontását és a növények számára felvehető tápanyag előállítását. Fontosabb baktériumok: nitrifikáló, denitrifikáló, ammonifikáló, cellulózbontó, Rhizóbium (pillangósok) Azotobakter baktériumok Savanyú körülmények között a gombák lebontó tevékenységének van nagy szerepe. Talajkolloid fogalma, típusai, szerepük és jelentőségük A kolloidok kisméretű anyagi részecskék a talajban. Ezek határozzák meg a talaj szerkezetet, amely a talaj összes tulajdonságára kihat, így legfőbbképpen a talaj termőképességét befolyásolja. Típusai: - Ásványi kolloidok - Szerves kolloidok 3. tétel Ismertesse a talajok legfontosabb fizikai tulajdonságait! Információtartalom vázlata: - Mechanikai összetétel fogalma, szemcseméret frakciók, talajszövet-típusok (fizikai talajféleség) - Kötöttség fogalma - Talajszerkezet, talajszerkezeti formák - Talaj hézagtérfogata és jelentősége - Vízformák a talajban - Vízkapacitás - Hervadáspont fogalma, gyakorlati jelentősége
A talajok legfontosabb fizikai tulajdonságai 1. Szemcse összetétel: Talaj szilárd részeinek méret szerinti csoportosítása: - Vázrészek (száraz szitálással szétválaszthatók) Kavics 2mm feletti Durva homok: 2-0,2 mm közötti Finom homok: 0,2-0,02 mm közötti szemcsék - Leiszapolható részek (ülepítéssel választhatók szét) Iszap: 0,02-0,002 mm közötti Agyag: 0,002 mm alatti 2. Talaj szövete: A vázrészek és a leiszapolható részek egymáshoz viszonyított mennyisége határozza meg. Ez alapján 5 talajféleséget különböztetünk meg: o Homok o Homokos vályog o Vályog o Agyagos vályog o Agyagtalaj
3. Talaj kötöttsége A talaj a művelő-eszközökkel szemben kifejtett ellenállását jelenti. Mérésére Arany- féle kötöttségi számot használjuk. Ka meghatározása gyakorlati tétel.
4. Talaj szerkezete: A talajalkotók tömörebb vagy lazább szemcsehalmazokat hoznak létre. Ezek nagyságát, alakját és térbeli elrendeződését vizsgáljuk. Így beszélhetünk: 1. Szerkezet nélküli talajokról: 2. Szerkezetes talajokról: - A szerkezet alak és forma szerint lehet: o Köbös szerkezetű o Lemezes szerkezetű o Hasábos szerkezetű
5. A talaj levegő, hő és vízgazdálkodása Vízformák a talajban: 2. Szabad víz: növények számára felvehető Gravitációs víz (nagyobb hézagokban a lefelé áramló víz) Kapilláris víz (kisebb hézagok a gravitációval szemben visszatartják a vizet) Talajvíz (amely a kapilláris hézagok segítségével táplálja a feltalajt) 3. Holtvíz: a növény nem tudja felvenni Adszorpciós víz: a talajkolloidokhoz nagyobb erővel kötődő vízmolekulák, amit a gyökér szívóereje nem tud fölülmúlni Kémiailag kötött víz: talajkolloidokban kémiailag kötött víz Biológiailag kötött víz: a talajban élő szervezetekben található meg Vízkapacitás: Az a víz, amit a talaj a gravitációs erővel vissza tud tartani. Jele: Vk Hervadáspont: Az az állapot amikor a növények lankadni kezdenek, mert sejtjeikben csökken a nyomás. Talaj hézagtérfogata és jelentősége: A talajrészecskék közötti hézagok nagyságát jelenti. Ettől függ nagymértékben a talaj hő-, víz-, levegőgazdálkodása. - Nagy hézagtérfogatú homok talajok: könnyen felmelegedő levegős talajok. Vízbefogadó képességük nagy, de vízmegtartó képességük (Vk) kicsi, így vízgazdálkodásuk is gyenge. - Kis hézagtérfogatú kötött agyagos talajok: levegőtlen talajok, amelyek nehezen melegednek fel (hideg talajok). Bennük a levegőtlenség szervesanyagfelhalmozódást eredményez, ami a holtvíz tartalmát növeli. Vízbefogadó képességük kicsi, vízmegtartó képességük nagy, vízgazdálkodásuk is rossz. - Közepes hézagtérfogatú aprómorzsás szerkezetű talajok: Víz: levegő= 70:30. Víz-, levegő- és hő-gazdálkodásuk legjobb, ami az aprómorzsák közötti kapilláris hézagoknak köszönhető. Ezek a nagyságú hézagok teszik lehetővé a víz lefelé és felfelé történő mozgását és a legnagyobb szabad-vízforma szolgáltatását a növények részére.
4. tétel Ismertesse a termesztési körzetére legjellemzőbb talajtípust! Információtartalom vázlata: - A környezeti tényezők szerepe a talajtípus kialakulásában - A talaj szelvényeinek jellemzése (a szintek kémhatása, színe, szerkezete) - A talajtípus értéke, termeszthető növények
A legfontosabb talajtípusok jellemzői, mezőgazdasági értékük:
1. Romtalajok: Szerkezet nélküli talajok. Szerkezetük kialakulását külső környezeti tényezők akadályozzák. a. Váztalajok: Tipikus humusz nélküli homoktalajok. Szervestrágyázással növelhető szervesanyag tartalmuk, így rozs, csillagfürt, burgonya, szőlő, gyümölcs termelhető rajtuk. b. Öntés- és lejtőhordalék talajok: Tulajdonságaik a hordaléktól függnek: meszes öntéseken: búzát, őszi árpát, zabot, napraforgót, cukorrépát termesztenek. –savanyú öntéseken: rozsot, kukoricát, vörösherét termesztenek. 2. Éghajlat hatására kialakult talajok: a. Intrazonális talaj: - Sötét színű erdőtalajok: Közethatású talajok, mert a feltalaj tulajdonsága nagymértékben függ az alatta lévő alapkőzet milyenségétől. Mélyebb
termőrétegen: kalászos gabonát, kukoricát, vörösherét, napraforgót termelnek. Vékonyabb termőrétegen: őszibarack, szőlő telepíthető. b. Zonális talajok: Éghajlati övnek megfelelő természetes növénytakaró alatt jöttek létre: - Barna erdőtalajok: Télen lombhullató erdő befolyásolja a talajban kialakult tulajdonságokat: savanyosodás, A- szint kilúgzása, B-szint felhalmozódása. Eredményes termesztés mélylazítással, szervestrágyázással, meszezéssel oldható meg. Növényei: rozs, burgonya, vöröshere. – Csernozjomok: Természetes növénytakarója erdőtlen füves területek. Legtermékenyebb talajaink. Aprómorzsás szerkezetük miatt legjobb a víz-, levegő- és tápanyagszolgáltató képességük. Humusztartalmuk 3-4 %. Változatos növénytermesztést folytathatunk, mert rajta minden növény eredményesen termeszthető. 3. Víz hatására kialakult talajok: Tulajdonságaikat a szelvényben uralkodó többlet víz befolyásolja és alakítja ki a növénytermesztés számára kedvezőtlen tulajdonságokat. a. – Szíkes talajok: Nagyon rossz szerkezetüket a bennük uralkodó víz magas Na- sók tartalma eredményezi. Víz hatására többszörösére megduzzadnak, kiszáradva felcserepesednek. „ Perc” talajok mert művelésük ideje csak nagyon rövid időszakban lehetséges. Növénytermesztési értékük nagyon kicsi. Csak rizstermesztés valósítható meg rajzuk nagy beruházással. b. – Réti talajok: Mélyebb fekvésű mezőségi területeken jöttek létre, réti növényzet alatt. Ezek a talajok nedvességbőség és levegőtlen körülmények között képződtek. Nagy agyagtartalmuk és víztelítettségük miatt tavasszal nehezebben melegszenek fel, hideg talajok. Kedvezőtlen tulajdonságukat vízrendezéssel, levegőztetéssel (talajlazítás), meszezéssel nagymértékben javíthatjuk és így legtöbb növény sikerrel termeszthető rajtuk. c. – Láptalajok: Mély, tartós vízborítású területeken képződnek. Uralkodó növénytakarója a vízi növényzet (káka, nád, sás, hínár, gyékény), amely elhalt növényi részei levegőtlen viszonyok között bomlik és vastag tőzeg képződik belőle, amely levegőre jutva laza , porszerű kotuvá alakul. Főleg savanyú füvet termő legelőként és kaszálóként használjuk. d. – Mocsári és ártéri erdők talaja: Kialakulásukat az erdő és az állandó vízbőség irányítja. Uralkodó a glejesedés és a savanyú kémhatás. Csak erdőgazdálkodás szempontjából jelentős.
5.tétel Mutassa be a talajvédelem és a talajjavítás módjait! Információtartalom vázlata: - Erózió fogalma, ellene történő védekezés (műszaki és agrotechnikai eljárások) - Defláció fogalma, ellene történő védekezés - Homoktalajok javítása (Egerszegi-féle réteges, Westsik-féle biológiai javítás, szalmázás) - Savanyú talajok javításának módja, javítóanyagok - Szolonyec (savanyú) szikesek javítása
Talajvédelem Fogalma: A talajt érő kedvezőtlen tényezők csökkentése. Kétféle káros tényező: Erózió: a víz váltja ki, a víz általi talaj elhordás. Defláció: a szél váltja ki, a szél általi talaj elhordás. Erózió Eróziót kiváltó tényezők • Csapadék (cseppnagyság, csapadék intenzitás, olvadó hó mennyisége és üteme). • Lejtő (meredekség, hosszúság, alakja) Befolyásoló tényezők: • Talaj nedvessége. • Talaj vízgazdálkodása. • Talaj szerkezete. • Növény borítottság. Talaj erózió elleni védekezések, eljárások: • • •
Állandó növény borítottság (legelő gazdálkodás, erdőgazdálkodás a fasorok szintvonallal párhuzamosan legyenek kialakítva, a fasorok közt köztes növények telepítése.). Szintvonalas talaj-előkészítés (minél tovább maradjon tarlón, szántáskor a barázda szeletet felfelé dobjuk, szántás elmunkálást nem végzünk) Műszaki megoldások (sáncolás, övárok létesítés, teraszos kiképzés).
Defláció Kiváltó tényező: szél (ereje, örvénylése, szélnek kitett terület hossza). Befolyásoló tényező: a talaj összetétele, nedvessége, szerkezete.
Védekezési módok: Növénytermesztés szélirányra merőlegesen, általában növénytakarás. A talajművelés során: • Tavaszi szántás. • Minimális talajművelés. • Zöldtrágyázás. • Szerves trágyázás. Műszaki teendők: mezővédő erdősávokat kell kialakítani a területet uraló szélirányra merőlegesen. Az erdősávok közötti távolság 500 – 600 m és legalább három soros. Erősen kitett területeken ez a távolság 200 – 300 m Talajjavítás: A talaj termékenységét csökkentő vagy gátló talaj tulajdonságok megszüntetése. Ilyen káros talaj tulajdonságok: • Savanyú kémhatás. • Szikesség. • Túlzottan nagy agyag tartalom. • Nagy vízhatás (láposodás, mocsarasodás). • Nagy homok tartalom (kolloid szegénység). • Felszín közeli tömör képződmény (alapkőzet, mészkőlap stb.). A káros tényezők megszüntetésének módjai: • Fizikai módszerek. •
Kémiai módszerek.
•
Biológiai módszerek.
Fizikai talajjavítási módszerek: Altalajlazítás: a felszín alatti tömörödött réteg feltörése. Talajcsövezés: Talaj meliorizáció (drén csövezés). Lecsapolás: Vízelvezetés. Mélyforgatás: Glejes talajok felszínre hozása. Homokrónázás: A deflációs formák elegyengetése. Részleges homokjavítás: Homok talajok altalaj trágyázása (80 – 100 T/ha szerves trágya mélyen alászántva.). Kémiai talajjavítási módszerek: Savanyú kémhatás: csökkentésére mésztrágyázás. A folyamat során pótoljuk a Ca – ot ezáltal elősegítjük a kalcium – humátok képződését. Anyagai: Lápi mész, mészkőpor, cukorgyári mésziszap. 5 – 20 T/ha adag kijuttatása után leszántjuk. Lúgos kémhatás: a lúgos szikes talajok javítására a gipszezést alkalmazzuk a kalcium – szulfát savanyúan hidrolizál. Módszere a lignit poros javítás.
Biológiai talajjavítási módszerek: Módszere a zöldtrágyázás, mely lényege, hogy a termesztett növényt a legnagyobb zöldtömegben alászántjuk. Előnyei: • A növény borítottság csökkenti a deflációt és az eróziót. • A növények gyökerei sűrűn behálózzák a feltalajt, javul a vízgazdálkodás. • Alászántva szerves anyagban gazdagítja a talajt. • A kötött talajt lazábbá, a lazát kötöttebbé teszi a szerves anyag miatt. • Ez a szerves anyag, pótlás környezet és költségkímélő. Homoktalajok javítása (Egerszegi-féle réteges, Westsik-féle biológiai javítás, szalmázás) • • • • •
A homoktalajok termőképessége gyenge Nincs aprómorzsás talajszerkezet Rossz a víztartóképessége A szerves anyagok gyorsan bomlanak, ki is mosódnak A szél könnyen hordja a homokot
A talajjavítás feladata: a futóhomok megkötése, a kedvező talajszerkezet kialakítása, a jó vízés tápanyaggazdálkodás elősegítése. Egerszegi-féle réteges homokjavítás (trágyaigényes) • Istállótrágyát mélyen forgató ekével 60 cm-es mélységben egyenletesen elterítjük • 2-3 év múlva 20 cm-rel sekélyebben helyezzük el a második réteget • Ha szükséges, harmadik réteget is lehet kialakítani Westsik-féle biológiai homokjavítás • Okszerű növényi sorrend, • Zöldtrágyázás Pl: első év - csillagfürt zöldtrágyaként alászántva második év - rozs harmadik év - burgonya Savanyú szikes talajok javításának módja, javítóanyagok • A szikes talaj kolloidjain Na kötődik meg • Szárazon kőkemény, repedezett • Esős időben szétfolyó • Vízgazdálkodásuk rossz • Tápanyagforgalmuk kedvezőtlen • Termékenységük gyenge A talajjavítás célja: a káros Na-sókat Ca-vegyületekkel helyettesíteni Javítása: • Meszezés ( javító anyag: mészkő por, lápimész, cukorgyári mésziszap) • Meszes altalaj terítés (digózás, javító anyag: lösz)
6. tétel Határozza meg a vetésváltás, a vetésforgó fogalmát, jellemezze azokat! Ismertesse a növényi sorrend összeállításának irányelveit, a monokultúra fogalmát! Információtartalom vázlata: - Vetésváltás fogalma, jellemzése - Vetésforgó fogalma, jellemzése - Növényi sorrend összeállításának irányelvei (előveteményérték és -igény, növényvédelmi szempontok, talajművelési és trágyázási rendszer, domborzat, helyi viszonyok) - Monokultúra fogalma, hatásai
A vetésforgó a növénytermesztés olyan – tervszerű rendszere, melyben a növények – összetétele, – aránya – hosszabb időre állandó, a növényeket – térben, – időben – előre kidolgozott tervszerű rendszerben termesztik, és ezek – meghatározott időben kerülnek vissza ismét eredeti helyükre. Ez a klasszikus, vagy más szóval szilárd vetésforgó. Ilyen a norfolki négyes vetésforgó (ma már nem alkalmazzák). Ennek fellazulásával jött létre a keret vetésforgó. A vetésforgó szerkezete Szakaszok kialakítása: – a vetésforgó egy meghatározott része, – egy, de szükség szerint több növényt termesztenek rajta, – egy vagy több tábla alkothatja, – a szakaszok száma általában 6-10, római számmal jelöljük. A szakaszok lehetnek: – egyszerű szakaszok – egy növényt termesztünk, – osztott szakaszok – több (általában kettő) növényt termesztünk, – forgón kívüli szakaszok: – évelő pillangósok szakasza
– –
3-5 évig termesztjük ugyanazon növényt a lucernát jobb ha kivesszük a forgóból.
A vetésforgó felépítése 1. Egyszerű vetésforgó – egy növényféleség egy szakaszt foglal el. 2. Osztott vetésforgó – egy szakasz meg van osztva (egy szakasz területe 70 ha, ebből őszi búza 40 ha, őszi árpa 30 ha) A szakaszok száma szerinti megkülönböztetés: – rövid: 3-6 szakasz, illetve év, – közepes: 7-10 szakasz, illetve év, – hosszú: 10 évnél több. A vetésforgók osztályozása A növénytermesztés fő irányzatai szerint: 1. Szántóföldi – gabonafélék, – kapások, – pillangósok, – újabban: árutermelő vetésforgó 2. Takarmányos – a területük 50-70 %-án takarmányt termelnek – ma már ritkák (állattenyésztés jövedelmezősége) 3. Speciális vetésforgók – fő növények szerint különböztetjük meg – vagy speciális növények szerint. Lehetnek: – gabonás (ide tartozik a rizs is), – kapás, – gabonás-kapás, – gabonás-füves (ilyen ma már nincs!) A vetésforgó előnye: – a gazdálkodás összes előnyét kihasználhatja: – biológiai, – kémiai, – ökonómiai
A vetésforgó hátránya: – tervutasításos rendszerben biztos siker, – „Ferenc József”-i békeidőkben biztos siker, –
de piacgazdaságban nagy veszélyeket rejteget.
A vetésváltás A vetésforgó nehézségeit igyekezett helyettesíteni. Ez lazább agrotechnikai eljárás – nincs kötött sorrend az egyes növények számára. A vetésváltás előnyei: – elősegíti a talaj termékenységének fenntartását, – a talaj többoldalú kihasználása lehetséges, – –
az erózió és defláció alapja a védekezésre nyugodtabb és tervszerűbb gazdálkodás alapja,
– egyszerűbb üzem- és munkaszervezés A vetésváltásos gazdálkodásnak – –
biológiai, kémiai,
–
fizikai okai vannak.
Kémiai okok Humusz gazdagító és humusz fogyasztó növények vannak. –
– – –
gazdagító: – évelő pillangósok, – gyepnövények. LIEBIG szerint az elvont tápanyagokat kell pótolni – de ez így nem igaz BOSSIGNAULT elmélet: nitrogén gazdagító és nitrogén szegényítő növények Mai MÉM-NAK irányelv: N gyarapítás – szegényítés
Talajfizikai okok Szerkezet elmélet (VILJAMSZ): – Talajszerkezetet javító és rontó növények csoportjai, azok váltakozása! Biológiai okok Gyökérforgó elmélet: – pillangósok: egy teljes adagú szervestrágya, – egynyári hüvelyesek: féladagú istállótrágya, – kalászosok: ¼ adagú szerves anyaggal gazdagítják a talajt.
A monokultúra Keletkezésének, kialakulásának három fő oka van: – –
egy-két táblán kimagasló eredmény elérése (rekord hajhászás) egy gazdaságban, vagy annak nagyobb összefüggő területein egy növényfajt termesztenek (rizs monokultúra – nagy bukás!) Szuperintenzív növénytermesztési technológiák: – nem teljes már ma sem a sikere – kukorica késői betakarítás, – agyonöntözött területek, – óriási költségek.
7. tétel Ismertesse az őszi búza termesztéstechnológiáját! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sortávolság, vetésmódok, vetőmagmennyiség) - Növényápolás (őszi és tavaszi ápolás, károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (ideje, módja, termésmennyiség, szalmabetakarítás)
Gyomnövényei: főleg kétszikűek: pipacs, konkoly, acat stb. Kártevői: pattanóbogár, frittlégy, poloska, vetésfehérítő stb. Betegségei: főleg gombás: lisztharmat, fuzárium, rozsda stb.
8. tétel Ismertesse az őszi árpa termesztéstechnológiáját! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sortávolság, vetésmód, vetőmagmennyiség) - Növényápolás (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (ideje, módja, termésmennyiség, szalmabetakarítás) Őszi árpa Talajelőkészítés: ua. mint az őszi búza (őszi vetésű növények talajelőkészítési rendszere)
Tápanyagutánpótlás: - P, K teljes mennyisége alaptrágyaként - Nitrogén 1/3 alaptrágyaként, a többit kiegészítő trágyaként -Vetés:- idő: szept-okt eleje - mód: gabonasortáv, 3-5 cm mélység, - mennyiség: fm-enként 45 vetőmag, vagyis 1 ha-ra 4,0-4,5 millió csírát kell vetni, 160-200 kg/ha vetőmagnak felel meg./ Ezermagtömege 38-42 g. - Növényápolás: A fedettüszög és a porüszög ellen csávázni kell a vetőmagot. Gyomnövények: apró szulák, repcsényretek, vadzab vagy széltippan, kamillaf Betegségek: gyökér- és csírabetegségek közül legveszélyesebb a helmintospóriumos csírapusztulás az árpatő gombája, emiatt csak 4 évre kövesse önmagát. A fuzáriumos gyökérrothadás és a tifulás vetésrothadás fiatalabb korban pusztíthat. Szár- és lombbetegségei a lisztharmat a levélcsíkosság, a törperozsda és az árpa sárga mozaikvírus , törpesége kalászbetegségek, porüszög és rózsaszínű fuzáriózis. Kártevők, talajlakók: a drótférgek és cserebogárlárvák. A szár és a lomb kártevők: az árpabogarak, a levéltetvek, a gabonalegyek és vetési bagolylepke. - Betakarítás: 4,5 t/ha Szalma betakarítás: ugyanúgy kell végezni, mint a búzánál. A szalmatermés kb. a szemtermés 1,5-szerese, amely általában csak almozásra használható, takarmányozásra nem alkalmas.
9. tétel Ismertesse a tavaszi árpa termesztéstechnológiáját! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Nitrogénellátás szabályai takarmány-, sörárpa esetén - Vetés (idő, mélység, sortávolság, vetésmód, vetőmagmennyiség) - Növényápolás (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (ideje, módja, termésmennyiség, szalmabetakarítás) Tavaszi árpa Talajelőkészítése: Tavaszi vetésű növények talajelőkészítési rendszere Tápanyapótlás: - P, K teljes mennyisége alaptrágyaként - Nitrogén 1/3 alaptrágyaként, a többit kiegészítő trágyaként Vetés: A tavaszi árpát is gabona-sortávolságra vetjük. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 3-5 cm. Vetőmagmennyiség. A vetendő csíraszám 4-5 millió csíra/ha között váltakozik /ez kb. 160200 kg/ha vetőmagnak felel meg/. A vetés után magtakaró boronát járassunk és ha szükséges, le is hengerezhetjük a vetést.
Ha a pillangósok telepítésénél takarónövényként használjuk a tavaszi árpát, akkor a szokásosnál kevesebb /30-50%/ vetőmagot vessünk, hogy a ritkább állomány kevésbé károsítsa a pillangós takarmánynövényeket. Söripari célra termesztett árpát ne használjunk takarónövénynek Növényápolás: Jó minőségű magágyban a tavaszi árpa gyorsan kikel, de ha a talaj cserepesedésre hajló, a kelést simahengerrel segítsük elő. A tavaszi árpa érzékeny a gyomokra is. Ezért az árpa fontos ápoló munkája a gyomirtás. De hormonhatású herbicidekkel csak a takarmányárpában védekezhetünk. A sörárpában, a fehérjetartalom növekedése miatt, tilos a hormonhatású vegyszerek használata és nagy adagú N műtrágyázást is kerüljük. A sörárpánál, ha csak elkerülhető, ne használjunk vegyszereket, de ha mégis szükséges, akkor választhatunk kontakt hatású szerek vagy modern mikroherbicidek közül, a gyomok 2-4 leveles fejlettségénél. Leggyakoribb gyomok: apró szulák, repcsényretek, vadzab, kamillafajok, pipitérfajok, mezei acat, vadrepce. Betegségei: árpaporüszög és lisztharmat. Elôforul sárgarozsda és levélfoltosság is. Kártevői közül a vetésfehérítő árpabogár, a drót féreg és a gabonaszipolyok a legveszélyesebbek. Betakarítás: 3,5 t/ha A sörárpa és takarmányárpa aratási ideje eltérő. A takarmányárpát viaszérésben is lehet aratni. A teljes érést csak akkor várjuk meg, ha kombájnnal aratunk. A sörárpa aratásával meg kell várni a teljes érést, mert a sörárpát - a többi gabonafélétől eltérően - csak teljes érésben takaríthatjuk be, mivel csak így kapunk jó minőségű, fehérjeszegény, keményítőben gazdag termést. A takarmányárpa aratása csak akkor módosul, ha évelő pillangóst vetettünk alá. Ilyenkor az a helyes, ha kétmenetes aratással takarítjuk be a takarmányárpát. A sörárpánál arra is vigyázni kell, hogy meg ne ázzon, mert csak így kapunk jó minőségű, jól csírázó, világossárga színű sörárpát. A minőség megóvása céljából a kombájn beállítására is vigyázni kell, fontos a toklászoló helyes beállítása, mert a túlzottan toklászolt árpa csírázóképessége csökken, ami szintén rontja a sörárpa minőségét. A tavaszi árpa szárítása, tárolása azonos a többi gabonánál leírt irányelvekkel. A szalmatermés a szemtermés 0,8-1,3-szerese. A tavaszi árpa szalmája értékes takarmányszalma, ezért begyűjtéséről, tárolásáról gondoskodni kell. Begyűjtése és tárolása azonos a többi kalászos gabonánál leírtakkal.
10. tétel Ismertesse a rozs termesztéstechnológiáját és a rozsot tartalmazó őszi takarmánykeverékek vetési, betakarítási adatait! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sortávolság, vetésmód, vetőmagmennyiség) - Növényápolás (kipállás, felfagyás elleni védekezés) - Betakarítás (ideje, módja, termésmennyiség, szalmabetakarítás)
- Keszthelyi keverék faji összetétele, vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége - Rozsos szöszösbükköny vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége Rozs Vetés Ha lehet, a rozs vetését szeptember végéig fejezzük be. A rozsot nem szabad mélyre vetni, kötött talajokon 2-3 cm, laza talajokon 3-5 cm a legkedvezőbb vetésmélység. Folyóméterenként elég 50-60 szem, vagyis hektáronként 4-5 millió csíra. /Ez kiváló minőségű vetőmag esetén 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg./ A rozs termésének ezerszemtömege átlagosan 30-34 g. Az alkalmazott vetési módok közül a szórva vetés nem javasolható. Vetés után homoktalajokon gyűrűshengert is járassunk a szeles erózió mérséklése céljából. Növényápolás A vetést követően gondoskodni kell a tél végi vízállásos területeken a vízelvezető barázdák, árkok elkészítéséről. A tél végi belvizek gyors levezetése is fontos feladat, mert a hőmérséklet 40C fölé emelkedésével a rozs is elpusztul. A sűrű, jól bokrosodott rozs a talajt jól beárnyékolja gyors fejlődése miatt gyomelnyomó. Vegyszeres gyomirtásra ezért általában nincs szükség. Ha a vetés gyengébben fejlett is több káros gyom fordul elő (aprószulák, csormolyfajok, repcsényretek, vadzab), akkor herbicidekkel védekezzünk. A betegségek közül a fuzáriumos gyökérrothadás, a csíkos mozaikvírus, a barnarozsda, a kőüszög, a porüszög, az anyarozs a legyakoribbak. A csávázás fontos preventív védekezés. A leggyakoribb kártevők a drótférgek, pajorok, kendermagbogár, gabona poloskák, gabonalegyek. A talajfertőtlenítés jó megelőző védekezés. Betakarítás és tárolás : A rozs június végén, vagy július elején érik. Aratásra legmegfelelőbb érési fokozat a viaszérés vége, illetve a teljesérés eleje; egymenetes aratásnál a teljes érés. A rozs nem pereg annyira, mint a búza, ezért az aratásával jobban lehet várni, de megkésett aratás esetén a rozsnál is fokozódik a pergési veszteség. A rozsot is célszerű egymenetben aratni, de hosszú szalmája miatt a kétmenetes aratásra is sor kerülhet. A rozsnak sok szalmája van, a szemtermés tömegének kb. 2,5-szerese. A szalma betakarítás irányelvei mindenben azonosak a búzánál leírtakkal.
Keszthelyi keverék Az őszi káposztarepce és a rozs keveréke. Ez a legkorábban kaszálható őszi keverék. A keszthelyi keverék igényes, termesztése csak jobb talajokon gazdaságos. Trágyázása és talajelőkészítése, stb. azonos az őszi káposztarepcéével. Vetés. Őszi takarmányozásra augusztus elsô felében, tavaszi takarmányozásra augusztus végén kell vetni. /Vetőmagszükséglete 70-90 kg/ha rozs, és erre keresztben 10-20 kg/ha repce./ Betakarítás: Repce bimbós állapotában van, rozs még nem kalászol. Termése: 10-20 t/ha. Fonnyasztva etessük, puffasztó hatása miatt.
Rozsos szöszösbükköny . A rozsos szöszösbükkönyt szeptember elején kell vetni. /A vetőmagszükséglet 150-180 kg/ha, amelyből 60-65% legyen a rozs és 35-40% a szöszösbükköny./. Betakarítás: Áprilisban, amikor a rozs kalászolni kezd. Termése: 15-25 t/ha
11. tétel Ismertesse a zab termesztéstechnológiáját és a zabosbükköny vetési, betakarítási adatait! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sortávolság, vetésmód, vetőmagmennyiség) - Növényápolás (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (ideje, módja, termésmennyiség, szalmabetakarítás) - Zabosbükköny vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége Zab Vetés Nagyon fontos a jól előkészített vetőmag. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. Vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével, kora tavasz - az időjárástól függően március eleje, közepe -, vagyis minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A zabot is gabona-sortávolságra vetjük. Vetési mélység: 4-5 cm. A vetőmag mennyiség: 4,55 millió csíra/ha; 55-60 szem folyóméterenként, /ez 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg./ Növényápolás A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval. Betakarítás és tárolás A zab a legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor arassunk, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján, pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek. A zab aratására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés kezdetén vannak.
Zabosbükköny A zab és a tavaszi bükköny keveréke, amely nemcsak zöldtakarmányozásra és silózásra alkalmas, hanem széna is készíthető belőle. Jó előveteménye a trágyázott kapásnövény, vagy kerülhet két gabona közé is. Trágyaigényes, adhatunk alá istállótrágyát is. Egyébként trágyázása és talaj-előkészítése azonos a zabéval. Kora tavasszal gabona-sortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. /Vetőmagszükséglete 170-190 kg/ha, amelynek kb. 60 %-a legyen a bükköny./ Kaszálása június elején van, amikor a zab már kihozta a bugáját. Termése: 18-20 t/ha Zabos-borsós napraforgó Termesztési igénye, valamint agrotechnikája azonos a zabosbükkönyével. Vetőmagszükséglete 80-100 kg/ha borsó, 40-50 kg/ha zab és 14-16 kg/ha napraforgó. Zöldetetésre június közepén ad jó minőségű tejelő takarmányt.
12. tétel Ismertesse a szemeskukorica termesztéstechnológiáját! silókukorica termesztésének technológiai eltéréseire!
Térjen
ki
a
Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sor- és tőtáv, állománysűrűség, vetőmagmennyiség) - Növényvédelem (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés, a gyomirtás időpontjai) - Betakarítás (idejét meghatározó tényezők, módjai, termésmennyiségek, elsődleges terménykezelés) - Silókukoricatermesztés eltérő technológiai elemei (tőszám és betakarítás)
Kórokozói: golyvásüszög, rostosüszög, fuzárium stb. Kártevői: talajlakók (pajorok), kukorica bogár, kukorica barkó, kukorica moly stb.
Silókukorica: szilázs alapanyag 1. Fő veteményként: - április végén vetjük - sortáv: 70 cm - tőszám: 80-90 ezer tő/ ha - hozam: 30-40 t/ha 2. Másodvetésként: kukorica csalamádé - sortáv: kétszeres vagy háromszoros gabona sortáv - 150- 200 kg/ha - Hozam: 15-20 t/ha
13. tétel Ismertesse a cukorrépa termesztéstechnológiáját! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sor- és tőtáv, vetési mód, U egység fogalma, vetőmagmennyiség U egységben) - Növényvédelem (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (időt meghatározó tényezők, munkafolyamatai, egy-, két- és három me-netes betakarítás, termésmennyiség, cukortartalom)
14. tétel Ismertesse a burgonya termesztéstechnológiáját!
Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Ültetés (vetőgumó előkészítése, ültetés ideje, módja, sor- és tőtáv, gumószükséglet) - Bakhát kialakításának módja, időpontjai - Növényvédelem (károsítók, ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (ideje, munkafolyamatai, eszközei, termésmennyiség)
Talajelőkészítés
Tápanyagutánpótlás
Korán lekerülő elővetemény után: - Tarlóhántás+ zárás - Tarlóápolás+zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Őszi mélyszántás ( mélyítő) - Szántáselmunkálás tavasszal - Magágykészítés tavasszal Alaptrágya: - Szervestrágyát mehálálja alaptrágyázással: 30 t/ha - N : 30-40% - P és K: 50-60 %
Ültetés
-
Növényápolás
-
Betakarítás
-
Ideje: márc. vége- ápr. eleje Mélysége: 10-12 cm a primer bakháttal Tőszám:40-50 ezer/ha
Későn lekerülő elővetemény után: - Magas tarló zúzása - Alaptrágya kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés Nem igazán jó a burgonya számára a kései elővetemény Kiegészítő trágya: A maradék műtrágya starter és levéltrágyakén való kiadagolása
-
Sortáv: 70-75 cm Tőtáv: 30-32 cm Gumószükséglet: 2-3 t
Szekunder bakhát: 25 - Kórokozók: cm burgonyavész Gyomelnyomó - Kártevő: burgonyabogár képessége jó Újburgonya betakarítása kézzel Burgonya betakarítás technológiája: - szártalanítás - gumókiszedés - szállítás - tisztítás, osztályozás, válogatás - tárolás Hozam:20-40 t/ha
15. tétel Ismertesse a napraforgó termesztéstechnológiáját! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sor- és tőtáv, vetőmagmennyiség) - Növényvédelem (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (lombtalanítás ideje, betakarítási idő és mód, termésmennyiség, elsődleges terménykezelés)
Talajelőkészítés
Tápanyagutánpótlás
Vetés
Növényápolás
Betakarítás
Korán lekerülő elővetemény után: - Tarlóhántás+ zárás - Tarlóápolás+zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás tavasszal - Magágykészítés tavasszal Alaptrágyaként: - N 1/3-a ill. 2/3-a - K és P teljes mennyisége Kiegészítő: - N maradéka starterben Ideje: ápr. második fele 10 C fok felett Mélysége: 5-7 cm Tőszám: 50-60 ezer/ha (5 kg)
Későn lekerülő elővetemény után: - Magas tarló zúzása - Alaptrágya kijuttatása - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés
- Túlzott N csökkenti az olajtartalmat - P fokozza az olajtartalmat - K növeli a szár szilárdságát
Sor-tőtáv: - 70x 23 cm - 76,5x 21 cm Mindig csávázott vetőmagot vessünk. Magtakarás fontos a madarak miatt. Gyomirtás: kultivátorral, - Kórokozók: vegyszerrel peronoszpóra, szürkeés fehérpenészes tányérrothadás - Kártevők: főleg talajlakók és érés idején a madarak - Egyenetlen érés miatt deszikkálás - 18 % nedvességtartalomnál napraforgó adapterrel felszerelt gabonakombájnnal - Szárítás 8-10 %- ra - Hozam: 2,5 t / ha
16. tétel Ismertesse az őszi káposztarepce termesztéstechnológiáját!
Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sor- és tőtáv, vetőmagmennyiség) - Növényvédelem (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Szárszilárdítás (ideje, módja) - Betakarítás (lombtalanítás, egy- és kétmenetes betakarítás ideje, módja, termésmennyiség)
Talajelőkészítés
Tápanyagutánpótlás
Vetés
Növényápolás
Betakarítás
Korán lekerülő őszi gabonák után: - Tarlóhántás+ zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Nyári keverő szántás - Magágyelőkészítés Alaptrágya: Kiegészítő trágya: - N 1/3-a - kora tavasszal - P és K teljes - virágzás előtt mennyiség Ideje: aug. 20- szept.10 Tél beálltáig 8- 10 leveles fejlettségű legyen Sortáv: 12 vagy 24 cm Vetésmélység: 2-3 cm Vetőmag szüks.:10 kg/ha - Gyomirtás: vegyszerezéssel - Kórokozó: becőronto gomba (csávázás) - Kártevő: repcebolha, repcefénybogár, gubacsormányos, repcedarázs - Egymenetes: Deszikkálás, majd 5 nap múlva aratócséplő - Kétmenetes: rendrevágás a becők sárgulásakor, rendfelszedés, cséplés 12 % magnedvességnél - Hozam: 2 t/ha
17. tétel Ismertesse a takarmányborsó termesztéstechnológiáját! Mutassa be az őszi borsós keveréktakarmány és a borsós csalamádé vetési, betakarítási adatait! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sor- és tőtáv, vetőmagmennyiség) - Növényvédelem (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (egy- és kétmenetes betakarítás ideje, módja, termésmennyiség)
- Őszi borsós keverék faji összetétele, vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége - Borsós csalamádé faji összetétele, vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége Korán lekerülő elővetemény Későn lekerülő elővetemény után: után: - Tarlóhántás+ zárás - Magas tarló zúzása - Alaptrágya kijuttatása - Tarlóápolás+zárás - Alaptrágyák kijuttatása - Őszi mélyszántás Talajelőkészítés - Szántáselmunkálás - Őszi mélyszántás - Szántáselmunkálás - Magágykészítés - Magágykészítés tavasszal Alaptrágyaként: Kiegészítő trágyázás: - P és K teljes - N 2/3- át tavasszal mennyiségét fejtrágyaként és vetéssel Tápanyagutánpótlás - N 1/3- át egyidőben (starter) - Mikroelemet lombtrágyaként virágzás előtt Ideje: márc. elejétől, 6-8 Sortáv: - tak.borsó: 12cm talajh. - étk.borsó: 24 cm Vetés Mélysége: 5-8 cm - vetőmag b: 36 cm Tőszám: 1-1,5 millió /ha - Kártevők: csipkéző bogarak, - Gyomirtás: vetés előtt, után és kelés után vegyszerezéssel borsózsizsik (gázosítással) - Kórokozók: peronoszpóra, Növényápolás lisztharmat (Cu és Startalmúszerek) Betakarítás
-
Zöldtakarmány borsó: járva szecskázóval Étkezési zöldborsó: két menetben: stabil és mobil rendszerben. Hozam: 10 t/ha Száraz borsó betakarítása: egy- vagy kétmenetben aratócséplőg. Hozam: 2,5 t/ha
Őszi borsós-keverékek Jobb talajokon, ha a kalászos komponensekhez a bükkönyfajok helyett ôszi mezei borsót /Pisum arvense/ társítunk, őszi borsós keveréket kapunk. Éghajlat- és talajigényük, valamint agrotechnikájuk a pannonbükkönyös keverékével azonos. Őszi árpával szeptember elején, búzával pedig szeptember második felében vessük. /Vetőmagszükségletük 180-220 kg/ha, amelyből 40-50 % a borsó és 50-60 % a támasztónövények aránya./ Betakarításuk mindenben azonos a többi őszi keverékek betakarításával. Termése: 20-25 t/ha
Borsós csalamádé Kukorica és borsó keveréke. Vetésidő: május közepétől. Sortáv: 3x-os gabonasortáv 80 kg kukorica, 100 kg borsó. Betakarítás: jul. eleje( borsó virágzásakor), termés30-40 t/ha Borsós napraforgó Borsó: 120 kg, Napraforgó: 25 kg. Betakarítás: 25-30 t/ha napra bimbózásakor
18. tétel Ismertesse a szója termesztéstechnológiáját! Mutassa be a szójás silókukorica vetési és betakarítási adatait! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés, tápanyagpótlás - Vetés (idő, mélység, sor- és tőtáv, vetőmagmennyiség) - Növényvédelem (károsítók, az ellenük történő integrált védekezés) - Betakarítás (lombtalanítás, betakarítási idő és mód, termésmennyiség) - Szójás silókukorica vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége Szója Talajeőkészítés: Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Tápanyagellátás: Hüvelyesek közül a legigényesebb. N túladagolásra érzékeny ( késői érés, újrazöldülés). K igényes növény. Nem szereti a savanyú pH-t, ezért savanyú talajokon mésztrágyázás is szükséges. Vetés: Ápr. végén (8-10 Celsius).Sortáv: 45-50 cm, folyóméterenként 30-35 db. 100-120 kg/ha Növényápolás: Gyomokra érzékeny. 2x sorközművelés. Virágzáskor, magképződéskor nagy vízigényű, augusztus közepéig öntözhetünk. Vegyszeres gyomirtás. Vetés elôtt és után is lehet szükség gyomirtó kezelésére. Jelentős termést csökkentő és betakarítási veszteség okozó gyomnövényei a muharfajok, a kakaslábfű, a disznóparéj és libatopfélék. Előfordul, hogy a vetés és kelés előtt alkalmazott vegyszerek ellenére is gyomosodik a szója. Ilyenkor posztemergens kezelésre, vagy mechanikai gyomirtásra van szükség. A szója betegségei közül vírusos rügyszáradás és a szója-sárgamozaik a legjelentősebb. Ellenük agrotechnikai módszerekkel védekezhetünk, így a négyéves váltás megtartásával és egészséges, magas szaporulati fokú vetőmag használatával. Baktériumos eredetű betegségek közül a levélfoltosság a baktériumos fekély vagy hólyagos levélfoltosság a jelentősebb. Gombás betegségek a fuzáriumos hervadás, a fehérpenészes szárrothadás és a szójaperonoszpóra. Kártevők a bagolylepkék, a bogáncspille, az akácmoly, a rétimoly, az atkák és a levéltetvek, nemcsak károsítók, hanem betegségterjesztők is. Betakarítás: szept. vége- okt. eleje, magok víztartalma12-14%. Egymenetes betakarítás, ha kell deszikkálás. Termés: 1,5-2,5 t/ha
Szójás silókukorica vetési adatai, a betakarítás időzítése, zöldtermés mennyisége Vetése: Kukoricával egyidőben kevert vetéssel április közepétől – augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor – a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad – hosszú tenyészidejű szója, közepes tenyészidejű kukorica - Termése silókukoricához hasonló (30- 40 t/ha)
19. tétel Ismertesse a lucerna termesztéstechnológiáját! Információtartalom vázlata: - Talajelőkészítés (tavaszi és nyárvégi telepítés esetén), tápanyagpótlás - Telepítés (idejei, mélység, sor- és tőtáv, vetőmagmennyiség, takarónövényes telepítés) - Növényápolás (kelés elősegítése, felfagyás elleni védelem, levegőztetés, tisztító kaszálás) - Gyomviszonyai (gyomosodási szakaszok, gyomnövények, védekezés integrált módjai) - Betegségek, lombkártevők, a védekezés integrált módjai - Betakarítás (módja, ideje és száma, termésmennyiség) Tápanyagellátás: - Osztott tápanyagellátás: Intenzív termesztés esetén o N: kora tavasszal és minden második kaszálás után o P: alap trágyaként és ősszel o K: alap trágyaként és ősszel az utolsó kaszálással - Előre adagolt tápanyagellátás: extenzív termesztés o N: kora tavasszal o P: alaptrágyaként o K: alaptrágyaként és ősszel - Kombinált tápanyagellátás: Szervestrágyával kombinálva. Nyomelem kiegészítés (Mo, B) levéltrágyázással. - Mésztrágyázást meghálálja: alpműveléssel bedolgozva 200 kg/ha adagban. Gyomviszonyai: Aranka szennyezettség a veszélyes. Ellene foltvegyszerezéssel védekezünk. Többi gyom ellen fogasolással védekezünk (6-8 leveles áll.-ban tavasszal) Kártevők: lucerna böde,lucerna bogár, csipkézőbarkó. Védekezés: Idős állomány közelébe ne telepítsünk lucernát. Betegségei: nem jelentősek, mert mindig vágjuk.
20. tétel Ismertesse a gyepek telepítésének és ápolásának szabályait!
Információtartalom vázlata: - Gyeptelepítés (ideje, talajelőkészítés, csíraszám, mélység, eszközök) - Ápolás (szellőztetés ideje, eszközei, tisztító kaszálás jelentősége, időpontjai, tápanyagpótlás ideje, módjai, gyomirtás lehetőségei, öntözés módjai, ideje, normái) - Gyepfelújítás (ideje, módja, eszközei) Gyepgazdálkodás jelentősége. Gyepalkotó növények, jellemzői - Legtermészetesebb takarmány - Beltartalmuk értékes, ásványi anyag tartalmuk nélkülözhetetlen - Legeltetéssel való hasznosításuk a legolcsóbb takarmányozási mód és a legjobb az állatok egészségének a fenntartására. - Tenyészállatok tenyészértékét és a növendékek egészséges fejlődését a legelőntartással lehet fenntartani és elérni. - A gyepterületek talajtakaró hatása csökkenti az eróziónak és a deflációnak kitett területetek pusztulását - A nagy mennyiségű szervesanyaga növeli a talaj táphumuszát, dús gyökérzete javítja fizikai tulajdonságát Gyepalkotó növények: - Pázsitfüvek: - Bokros növésűek:
- aljfüvek: angolperje, taréjos búzafü - szálfüvek: réti csenkesz, csomós ebir, olasz perje, francia perje - Tarackos növekedésűek: - aljfüvek: réti perje, vörös csenkesz - szálfüvek: magyar rozsnok, Édes füvek javítják, a savanyú füvek rontják a gyep értékét! - Pillangós virágú növények: Gyepalkotók legértékesebb növényei, magas fehérje tartalmuk miatt. Ide tartoznak: komlós lucerna, herefélék. - Gyomnövények: Veszélyesek az állatokra: - Mérgező gyomok: tavaszi hérics, mezei zsurló, őszi kikerics - Szúrós gyomok:szerbtövis, bogáncsfélék
Új gyepek telepítése A gyepalkotók kiválasztásának szempontjai: • A telepítés célja (legeltetünk vagy kaszálunk) • A területen vagy annak közelében található természetes gyeptársulás • A terület vízgazdálkodási viszonyai • A talaj típusa • A gazdaság adottságai, a gazdálkodás színvonala
• Az öntözési lehetőségek Növényi sorrend: Jó elővetemények az istállótrágyázott kapások, korai kukorica, burgonya, keveréktakarmányok Ha ősgyep az elővetemény: • A volt gyepnövényzet élettevékenységének megszüntetése • A gyepnemez felaprítása és talajba keverése • Egyenletes felszín kialakítása • Az évek során megtömődött talaj levegő és vízgazdálkodásának helyreállítása • Aprómorzsás ülepedett magágy létrehozása • A gyepfeltörés ideje: a széna lekaszálása után nyár elején. Tápanyagellátás • A gyepek tápanyagellátását műtrágyákkal pótoljuk • A szerves anyag utánpótlást az elhaló gyökérzet pótolja • Legeltetéskor jelentős szerves anyag jut a gyepre Műtrágyázás idejét meghatározza: • A gyep talajának állapota • A gyep fejlettségi foka • A termelés és hasznosítás célja • A gyepállomány összetétele és borítottsága A gyepek trágyázása lehet: • Alap, Fej, Kiegészítő trágyázás • A számított műtrágyamennyiség 50%-át alap-, a másik 50%-át megosztva adagoljuk. Telepítés: • A tavaszi telepítés biztonságosabb, mint az őszi • Ősszel augusztus végén, tavasszal márciusban A vetőmagkeverék összeállításának szempontjai: • A növények fejlődési ritmusa • A gyepalkotók elnyomóképessége A vetés lehet sűrűsoros vetőgéppel vagy szórva Szórva vetéskor gyűrűshengerrel nyitunk magágyat, majd kiszórás után simahengerrel zárunk Ápolás • A gyepek ápolása minden olyan kultúr-technikai tevékenység, amely a gyeptermelés szinten tartását vagy növelését szolgálja. Ápolási munka: • Vízrendezés (vízlecsapolás, öntözés) • Trágyázás • Talajápolás • Gyomirtás (mechanikai, vegyszeres, tisztító kaszálás) • Felújítás (feltörés, felülvetéses gyepfelújítás) • Kártevők elleni védekezés A gyep fogasolása: • Célja a tömődöttség megszüntetése • A gyep elszáradt növényeinek kifésülése • A víz hordalékával betemetett növényzet kiszabadítása • Felszín egyengetése (vakondtúrások eltüntetése) • A legelőn a trágyalepény elterítése • A fogasolás káros hatása lehet, ha • Túl vizes vagy száraz a gyep
• Hézagos a növényállomány • Ha indás herefélékkel benőtt a terület, akkor ne fogasoljunk. A gyep hengerezése: • A gyep telepítésekor a magágy kialakításához • A cserepesedés megszüntetésekor • A talaj egyenetlenségének megszüntetéséhez • Lazán záródó gyepállomány talajának tömörítéséhez • A tél végére felfagyott gyepnövényzet talajkapcsolatának helyreállításához. Legkedvezőbb ideje a tavaszi időszak • A gyep lazítása – szellőztetés • Eszközei a szétszedhető késes hengerek • Használatuk után célszerű trágyázni • A hiányos növényállomány felújítását is végezhetjük közben
