Darók Judit
NÖVÉNYANATÓMIAI BOTANIKAI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Novenyanatomiax.indd 3
2/8/2011 7:33:50 PM
A kötet megjelenését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága támogatta
A rajzokat az irodalomjegyzékben felsorolt források alapján a szerző készítette
A teljes szótár lektorai: Dr. Borhidi Attila akadémikus Dr. Szabó László Gy., az MTA doktora
Az egyes szócikkek lektorai: Citológia: Dr. Keresztes Áron, a biol. tud. kandidátusa Filogenetika: Salamonné dr. Albert Éva PhD Fiziológia: Dr. Szabó László Gy., az MTA doktora Hisztológia: Dr. Mihalik Erzsébet, a biol. tud. kandidátusa Lingvisztika: Dr. Szabó T. Attila, az MTA doktora Mikológia: Dr. Jakucs Erzsébet, az MTA doktora Morfológia: Dr. Almádi László, a biol. tud. kandidátusa Ökológia: Dr. Borhidi Attila, akadémikus, Pál Róbert PhD Palinológia: Járainé dr. Komlódi Magda, az MTA doktora
ISBN 978 963 05 8921 5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu
Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Darók Judit, 2011 © Akadémiai Kiadó, 2011
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
Novenyanatomiax.indd 4
2/8/2011 7:33:50 PM
Tartalom
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Jelmagyarázat, rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 SZÓCIKKEK A . . . . . Á . . . . . B . . . . . C . . . . . CS . . . . D. . . . . E . . . . . É . . . . . F . . . . . G. . . . . GY . . . . H. . . . . I, Í . . . . J . . . . . K. . . . . L, LY . . . M. . . . . N. . . . . NY . . . . O, Ó . . . Ö, Ő . . . P . . . . . Q. . . . . R . . . . . S . . . . . SZ . . . . T . . . . . U, Ú, Ü, Ű V. . . . . X . . . . . Z, ZS . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
13 49 54 68 87 92 104 125 127 148 158 161 185 196 197 222 237 262 270 272 280 284 326 327 342 363 380 406 410 421 422
Latin kiejtési és helyesírási szabályok rövid összefoglalása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 Biológiai vizsgálatok mérettartományai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429
Novenyanatomiax.indd 5
2/8/2011 7:33:50 PM
Előszó
„Minden szótár olyan, mint az óra, mert a legrosszabb is jobb a semminél, de a legjobbtól sem lehet elvárni, hogy tökéletes legyen.” Samuel Johnson (1709–1784)
Ez a terminológiai szótár egyetemi hallgatóknak, biológiatanároknak, mezőgazdasági, erdészeti és környezetvédelmi szakembereknek nyújt segítséget botanikai tanulmányaik, illetve oktató- és tudományos munkájuk során a szakirodalomban használt nevezéktan értelmezéséhez és helyes alkalmazásához. Elsősorban a növénymorfológia, növényszövettan szakkifejezéseinek összegyűjtésében törekszik teljességre, de helyet kaptak benne a botanikai társtudományokhoz (taxonómia, élettan, ökológia, biokémia, genetika) tartozó olyan fogalmak is, amelyek ismerete szükséges a növényanatómiai címszavak pontos megértéséhez, illetve botanikai vizsgálatok során kapott eredmények kiértékeléséhez. A címszavak elsősorban a hajtásos növényekre terjednek ki, de megtalálhatók köztük az alsóbb szerveződési szintek alapvető fogalmai is. Bár a gombák sem élettani, sem származástani szempontból nem tekinthetők növényeknek, a velük foglalkozó tudományterület alapvető ismeretei a nemzetközi szakirodalomban még ma is részét képezik a botanikai szótáraknak, így ettől a gyakorlattól mi sem térünk el. Tekintettel arra, hogy egy terminológiai szótárnak az a feladata, hogy segítségével a szakirodalom értelmezhető legyen, nem nélkülözheti egyes, korábban használt elnevezések megemlítését sem. Erre számos helyen van igény, pl. a palinológiai témájú régebbi források feldolgozásában. Ahol erre szükség van, utalunk rá, hogy a fogalom korábban volt használatban. Az egyszerű rajzok a szakkifejezések jobb megértését hivatottak szolgálni, feliratozásukban a példanövény neve dőlt betűs. A botanika, elsősorban a növényanatómia neves kutatóinak is külön szócikket szentel a szótár, melyben életművük rövid összefoglalása található. A latin nyelv tanítása – a botanikai doktoriskolákat kivéve – sajnos ma már egyik képzési szinten sem része az oktatásnak, holott a szakkifejezések túlnyomó részének alapját e nyelv, illetve ellatinosodott görög szavak képezik. Sokkal könnyebb a szakkifejezések, növénynevek emlékezetbe vésése akkor, ha a szó eredetét és jelentését is ismerjük. Nem is szólva arról, hogy az angol nyelvű tudományos közlemények megértését és megírását is jelentősen megkönnyíti, ha a latin nyelv alapjainak ismeretére építkezhet. Ezt a hiányt kívánja pótolni a szótár azzal, hogy a szakszavak és ismert növénynevek etimológiai elemzését is közli. E példáinknál a latin növénynév írása mindig megelőzi a növény magyar nevét. Azokban az esetekben, ahol a magyar botanikai név nem pontos fordítása a latin szónak, csak átvitt értelemben utal a növény valamely tulajdonságára, ott csak a nemzetség neve szerepel. Helyet kaptak a szótárban a taxonómiai leírásokban, publikációkban használt klasszikus latin rövidítések is, valamint a mellékletben egy rövid latin nyelvtani összefoglaló. A szakkifejezések írásmódjának legvitatottabb kérdése, hogy mennyiben ragaszkodjunk a szavak eredeti latin, illetve görög alakjához, és mikor engedhető meg a fonetikus átírás. A szótár e tekintetben szándékosan nem egységes, ugyanis tiszteletben tartja, hogy egyes tudományterületek nevezéktana sok helyen konzervatív, míg mások tudatosan a magyar kiejtés szerinti írásmódot részesítik előnyben. A szakszavak gyarapodása együtt jár a szakemberek nevezéktani vitájával, felfogásbeli különbségekkel, és ezzel párhuzamosan az írásmód „evolúciójával”. A gyakrabban használt szavaknál – pl. kloroplasztisz – már természetes a hangzás szerinti átírás, míg a kevésbé ismert apicoplasztisz írásában ez a transzkripció az előtagon még nem következett be.
Novenyanatomiax.indd 9
2/8/2011 7:33:50 PM
10
E szótárban mindkét írásmód szerepel, azzal a konszenzuskereső szándékkal, hogy az oktatásban a gyakran használt szavak esetén, illetve főleg azoknál a szavaknál, amelyeknek magyar megfelelője nincs, támogatható a kiejtés szerinti írásmód. Azonban kerülni kell ezt abban az esetben, amikor a mindenáron való fonetikus írás megmosolyogtató magyar szórészleteket eredményez. A gyakorlat azt mutatja, hogy az idegen, elsősorban angol nyelvű források használatát, a szakszavak szóképeinek felismerését és megjegyezhetőségét csak az eredeti latin írásmód elsajátítása könnyíti meg. A világhálón való keresést is gyorsabbá teszi, ha a kulcsszavakat latinos írásmódban adjuk meg. Hálás vagyok a szótár lektorainak, hogy vállalták a kézirat áttekintését és észrevételeikkel segítségemre voltak. Megtisztelő számomra, hogy a teljes szótárt Borhidi Attila akadémikus, Szabó László Gy. a biol. tud. doktora véleményezte, a tudományáganként csoportosított szócikkeket tíz, az adott szakterület elismert művelője lektorálta. A tudományágak alfabetikus sorrendjében felsorolva köszönöm Keresztes Áron (citológia), Salamonné Albert Éva (filogenetika), Szabó László Gy. (fiziológia), Mihalik Erzsébet (hisztológia), Szabó T. Attila (lingvisztika), Jakucs Erzsébet (mikológia), Almádi László (morfológia), Borhidi Attila és Pál Róbert (ökológia), Járainé Komlódi Magda (palinológia) kritikai észrevételeit és tanácsait. Kötelességemnek érzem, hogy külön köszönetet mondjak a magyar botanika doyenjének, Priszter Szaniszlónak, aki e szótár kezdeményeinek láttán őszinte jó szándékkal biztatott a befejezésre. Ezúton fejezem ki köszönetemet az OTKA Bizottságnak pályázatom kedvező elbírálásáért, köszönöm a Pécsi Tudományegyetem Alapítvány, valamint Gábriel Róbert és Geresdi István egyetemi tanárok támogatását, Csoknya Mária egyetemi tanár segítségét. Hálás vagyok a PTE TTK Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszéke oktatóinak, hogy munkámat támogatták, köztük Morschhauser Tamás egyetemi docens és Csíky János egyetemi adjunktus kollégáimnak, akik értékes tanácsaikkal segítettek. Hallgatóim és volt tanítványaim is ösztönöztek e munka megírására, közülük segítségéért Lőrincz Pétert illeti külön köszönet. Köszönetemet fejezem ki az Akadémiai Kiadó Tudományos, Műszaki és Orvosi Szerkesztősége munkatársainak, Réffy Balázsnak, Sisák Gábornak, Egri Róbertnek, Szabó Zsuzsának és Földes Zsuzsannának, akik e könyv sikeres megjelenését szívükön viselték. Mindezeken túl hálás vagyok egykori biológia-, illetve botanikatanáraimnak, hogy pályámon elindítottak és mindenekelőtt Családomnak, hogy mellettem állt. Szeretném, ha e szótár elérné célját, és sokak tanulásához, munkájához szolgálna hasznos forrásul. A szótárírókat, a lexikogáfusokat ártalmatlan robotosoknak szokás nevezni, remélem, e munkával a szerző sem lesz ez alól kivétel. A szótár használóitól kritikai megjegyzéseiket a
[email protected] címre várom, és előre is köszönöm őket. Pécs, 2010. december 10. Darók Judit
Novenyanatomiax.indd 10
2/8/2011 7:33:50 PM
anatróp magkezdemény
30
anatróp (anatrop) magkezdemény → vissza-
androeceum → andröceum, porzótáj
fordult magkezdemény androforum (androphorum) A rövidszártagú anaulceratus pollen Olyan pollenszem*, amely-
nek kör alakú apertúrája* a pollenszem* disztális* pólusán helyezkedik el. ↔ kataulceratus pollen
virágtengely (vacok*) megnyúlása a sziromlevelek és a porzótáj között. Pl. a hársfélék (Tiliaeae) egyes fajainál.
andros = férfi + phoré = nyél
anazonaszulkátus pollen Az a pollenszem*,
amelynek egyenlítői síkja* és disztális* pólusa között gyűrűszerű hasíték található. ↔ katazonaszulkátus pollen
porzótáj
sziromlevelek
disztális pólus
sulculus egyenlítői sík
androgaméta Hímivarsejt.
↔ gynogaméta
androgenezis Az apomixis* egyik formája, amiancestralis Egy származási sor kiinduló típusá-
ra jellemző, ősi.
kor hímivarsejtből fejlődik embrió.
antcessio = előzmény
androginodiőcia → androgünodiőcia
ancistrus Szálkás.
androginoforum → androgünoforum
ankistron = kampó
androgűnia Egy egyeden külön porzós és küancistrus trichóma Szálkás trichóma. Rövid,
kemény, visszahajló végű elágazásokkal ellátott védőképlet, amely magvak, termések elterjesztésében vesz részt.
lön termős virágok találhatók. Pl. úritök (Cucurbita pepo), kukorica (Zea mays). androgünodiőcia Ugyanazon fajhoz tartozó
egyedek között vannak hímnős* virágokat fejlesztő példányok, míg másik egyedek porzós* és termős* virágokat viselnek. androgünoforum (androgynophorum) A rövid-
szártagú virágtengely (vacok*) megnyúlása mind a sziromlevelek és a porzótáj, mind andro- Szóösszetételek előtagjaként az utó-
tagnak a hímnemmel való kapcsolatát jelöli, → decandros. andros = férfi
androclinium A portokoknak* a rostellumba*
való ágyazódásával jön létre. Az ilyen virágokban a pollináriumok* nyelecskéje a rostellumnak egy leváló szövetrészéből alakul ki, és ezért nem caudiculának*, hanem stipesnek* nevezzük.
Novenyanatomiax.indd 30
termő porzótáj
sziromlevelek
2/8/2011 7:33:54 PM
353
spóratartó tok
spongiosus Szivacsos.
ennek a tengelyre merőleges nyeléből és sporangiumokból* állnak.
spongia = szivacs
spongiosus parenchima → szivacsos paren-
chima
sporangiolum A járomspórás gombák kevés v.
egyetlen spórát tartalmazó, csökkent méretű sporangiuma*, amely egészben válik le.
spora-, sporo- Szóösszetételekben előtagként a
spórával való kapcsolatra utal. spóra A sporofiton nemzedék* által létrehozott
szaporítóképlet. Kialakulása szerint lehet meiospóra* és mitospóra*, ill. alakja és a belőle fejlődő előtelep* ivarjellege szerint pedig izo- *, homoio-* és heterospóra*. spora = vetés, mag
spóraanyasejt (sporocyta) Olyan diploid sejt,
amelyből meiózissal* haploid* spórák keletkeznek. sporangiofor(um) 1. A zsurlók sporangium-
tartója*, fonáki oldalán a sporangiumokkal*. 2. Sporangiumot* létrehozó gombafonal.
Thamnidium penészgomba
sporangium Olyan képlet, amelyben spórák ke-
letkeznek. Lehet egysejtű, unilokuláris*, mint az algáknál és a gombáknál, ill. többsejtű, mint a moháknál és az edényes növényeknél (spóratartó tok*). spora = vetés, mag + angeion = edény
sporofillum
sporangiumcsomó → sorus sporangiumcsoport → sorus spóratartó tok (capsula) A mohák spórake-
sporangioforum
sporangiumok
letkezésének helye. Nyele a seta*. Kialakuoperculum
3. Gombák sporangiumának* nyele. 4. Tartó
hifák, melyeken exogén* módon spórák keletkeznek. peristomiumfogak
sporangioforum-füzér (strobilus) A zsurlók ter-
mőhajtásának csúcsán tömötten, örvös elrendeződésben található sporangioforumok* öszszessége, melyek egyenként sporofillumból*, sporangioforum
calyptra peristomium
spórazsák szállítónyaláb
hosszmetszet
Novenyanatomiax.indd 353
hosszmetszet
2/8/2011 7:35:05 PM
Biológiai vizsgálatok mérettartományai
% !%"# $
!µ"#
! . & ."
.
$
%
µ
!"# $
8 .
*5'.
* .
4*
% *
7%%%
&'(*!+,- *"
!"# $
. ' & &
/01
2
2.
Novenyanatomiax.indd 428
4&
2/8/2011 7:35:19 PM
Felhasznált irodalom
Allaby, M. (1992) Concise Dictionary of Botany. 2. kiadás, Oxford University Press, Oxford, New York Allaby, M. (1998) Dictionary of Plant Sciences. 2. kiadás, Oxford University Press, Oxford, New York Almádi L. (1974) Megjegyzések a magyar növénytani terminológiához. A Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, XVI./11. 3–21. Almádi L. (1991) A vízszintes és függőleges gyöktörzs a magyar szakirodalomban. VI. Magyar Növényanatómiai Szimpozium előadásainak összefoglalói. 8. Almádi L. (2004) A növényszervtan terminológiája. In: Priszter Szaniszló 85 éves. Köszöntések és tanulmányok. Szerk. Szabó I., Czoma Lászlóné. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara, Keszthely, 33–47. Athanasiou – Skevis (2005) Magyar–görög kéziszótár. Eurobooks Sprinter Kiadói Csoport, Budapest Babos K. – Filló Z. – Somkuti E. (1979) Haszonfák. Műszaki Kiadó, Budapest Bagi I. (1994) A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. Jate Press, Szeged Bakos F. – Fábián P. (1989) Idegen szavak és kifejezések szótára. 9. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest Bartha D. (2009) Természetvédelem. http://emk.nyme.hu Bell, A. D. (1998) Plant Form. Oxford University Press, Oxford, New York, Tokió Bell, P. R. (1992) Green Plants. Cambridge University Press, Cambridge, Oakleigh (Australia) Bernadello, L. M. (1987) Comparative Floral Morphology. Lycieae (Solanaceae), Brittonia, Vol. 39. No 1. 112–129. Betts, G. (2006) Latin nyelvkönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest Beug, H-J. (1961) Leitfaden der Pollenbestimmung für Mitteleuropa und angrenzende Gebiete. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart Blackmore, S. – Tootill, E. (1984) The Pengiun Dictionary of Botany. Penguin Books, London Borhidi A. (1995): A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Borhidi A. (2008): A zárvatermők rendszertana molekuláris filogenetikai megközelítésben. Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézete, Pécs Botta-Dukát Z. – Balogh L. – Szigetvári Cs. – Bagi I. – Dancza I. – Udvardy L. (2004) A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és definíciókra. In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. (A KVVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10.), TermészetBúvár Könyvek, Budapest, 35–59. Braune, W. – Leman, A. – Taubert, H. (1967) Pflanzenanatomisches Praktikum. VEB Gustav Fischer Verlag, Jena Bresinszky, A. – Körner, Ch. – Kadereit, J. W. – Neuhaus, G. – Sonnewald, U. (2008) Strasburger Lehrbuch der Botanik. 36. Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg Carpenter, K. J. (2005) Stomatal architecture and evolution in basal Angiosperms. American Journal of Botany, 92 (10) 1595–1615. Claugher, D. (1990) Scanning Electron Microscopy in Taxonomy and Functional Morphology. Clarendon Press, Oxford Crystal, D. (2003) A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest Cutler, D. F. (1978) Applied Plant Anatomy. Longman, London, New York Dahlgren, G. (1987) Systematische Botanik. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, London, Paris, Tokyo D’Arcy, G. W. (1986) Solanaceae. Biology and Systematics. Columbia University Press, New York
Novenyanatomiax.indd 429
2/8/2011 7:35:22 PM
430
Darók J.(2001) Morfológiai és anatómiai vizsgálatok a Rubiaceae családban. PTE Növénytani Tanszék, Pécs Deme L. – Fábián P. – Tóth E. (2000) Magyar helyesírási szótár. A Magyar Tudományos Akadémia szabályai szerint. Akadémiai Kiadó, Budapest Dilcher, D. L. (1974) Approaches to the identification of Angiosperm leaf remains. The Botanical Review, Vol. 40 (1), 1–157. Dutta, A. C. (1980) A Class-Book of Botany. 16. kiadás, Oxford University Press, Calcutta, Delhi, Bombay, Madras Dutta, A. C. (2000) Botany for Degree Students. 11. kiadás, Oxford University Press, Oxford, New York Erdtman, G. (1969) Handbook of Palynology. Morphology, Taxonomy, Ecology. Munksgaard, Copenhagen Faegri, K. – Iversen, J. (1989) Textbook of pollen analysis. 4th ed., John Wiley & Sons, Chichester, 328. Fahn, A. (1990) Plant anatomy. Pergamon Press, Oxford, New York Filarszky N. (1911) Növénymorphologia. Franklin Társulat, Budapest Fryns-Claessens, E. – Van Cotthem, W. (1973) A new classification of the ontogenetic types of stomata. The Botanical Review, Vol. 39. 1. 71–138. Gencsi L. (1980) Erdészeti növénytan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Godet, J-D. (1992) Európa virágai. Officina Nova, Budapest Godet, J-D. (1993) Fák és cserjék. Officina Nova, Budapest Györkösy A. (1982) Latin–magyar szótár. 7. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest Györkösy A. – Kapitánffy I. – Tegyey I. (1990) Ógörög–magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest Gyulai F. (2001) Archeobotanika. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest Gyurján I. (1996) Növényszervezettan. Egyetemi jegyzet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Hale, W. G. – Margham, J. P. – Saunders, V. A. (1997) Biológiai értelmező szótár. Panem Kft. – McGrawHill Inc, Budapest Hallé, F. – Oldeman, R. A. A. – Tomlinson, P. B. (1978) Tropical Trees and Forests. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York Haraszty Á. (1979) Növényszervezettan és növényélettan. Tankönyvkiadó, Budapest Heinrich, D. – Hergt, M. (1994) SH atlasz. Ökológia. Springer Verlag, Budapest Hess, D. (1983) Die Blüte. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart Hickey, L. J. (1973) Classification of the Architecture of Dicotyledons Leaves. Amer. J. Bot. 60 (1), 17–33. Hickey, M. – King, C. (2000) The Cambridge Illustrated Glossary of Botanical Terms. Cambridge University Press, Cambridge, New York, Oakleigh, Madrid, Cape Town Horánszky A. – Járainé Komlódi M. (1991) Növényrendszertani praktikum. Tankönyvkiadó, Budapest Hortobágyi T. (1979) Növényrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest Hortobágyi T. – Simon T. (1991) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. 2. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest Hunyadi K. – Béres I. – Kazinczi G. (szerk.) (2000) Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Inamdar, J. A. – Mohan, J. S. S. – Bagavathi Subramanian, R. (1986) Stomatal classifications. A review. Feddes Repertorium, 97. 3–4. 147–160. Jacob, F. – Jäger, E. I. – Ohmann, E. (1983) Botanikai kompendium. Natura, Budapest Jakucs E. (1999) A mikológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Járainé Komlódi Magda (1987) Legendás növények. Gondolat Kiadó, Budapest Judd, W. – Campbell, C. – Kellog, E. – Stevens, P. – Donoghue, M. (2002) Plant Systematics. Sinauer Associates, Inc. Publishers Sunderland, Massachusetts Juhász M. (2000) Növényrendszertani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Karlson, P. (1972) Biokémia. Medicina Könyvkiadó, Budapest Kárpáti Z. – Görgényi L. – Terpó A. (1980) Kertészeti növénytan I. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Kiss K. T. (1998) Bevezetés az algológiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Novenyanatomiax.indd 430
2/8/2011 7:35:22 PM
431
Kósa G. – Bíró K. (1991) Magvak, termések. (Búvár zsebkönyvek) Móra Ferenc Kiadó, Budapest Kovács J. A. (1999) Virágzatok tipológiájának aktuális kérdései a Poaceae családban. Kanitzia, 7. Szombathely, 75–89. Kremer, B. P. – Muhle, H. (2000) Zuzmók, mohák, harasztok. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Omigráf, Budapest Krupa, S. V. (1997) Air Pollution, People and Plants. The American Phytopathological Society, St. Paul, Minnesota Lackie, J. M. – Dow, J. A. T. (1989) The Dictionary of Cell Biology. Academic Press, London, San Diego, New York Láng, I. (főszerk.) (1993) Környezetvédelmi lexikon. I–II. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest Lhotská, M. – Chrtková-Zertová, A. (2008) Beitrag zur Samenmorphologie der Familie Fabaceae. Folia Geobotanica. Springer, Netherlands Mabberley, D. J. (1997) The Plant-Book. Cambridge University Press, Cambridge Melville, R. (1976) The Terminology of Leaf Architecture. Taxon, 25 (5/6) 549–561. Metcalfe, C. R. – Chalk, I. (1950) Anatomy of Dicotyledons, Vol. 1. Oxford, England, Clarendon Press Metcalfe, C. R. – Chalk, I. (1960) Anatomy of the Monocotyledons. I. Gramineae. Clarendon Press, Oxford, England Mihalik E. – Nyakas A. – Kálmán K. – Nagy E. (1999) Növényanatómiai gyakorlatok. JATE Press, Szeged Mohay András (1994) Újgörög–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest Papp M. (2002) A növényi sejt. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Papp M. – Mikóné Hamvas M. (2001) A magvas növények életmenete és alaktana. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Payne, W. W. (1978) A Glossary of Plant Hair Terminology. Brittonia, 30 (2), 239–255. Pinke Gy. – Pál R. (2005) Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme. Alexandra Kiadó, Pécs Priszter Sz. (1963) A növényszervezettan terminológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Priszter, Sz. (1983) Arbores Fruticesque Europae. Európa fái és cserjéi. Nyolcnyelvű szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest Priszter Sz. (1985) A magyar növénynevek helyesírási szabályai. Akadémiai Kiadó, Budapest Priszter Sz. (1998) Növényeink. Mezőgazda Kiadó, Budapest Rimóczi I. (2006) Növénymorfológiai gyűjtemény elkészítésének útmutatója. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, Budapest Punt, W. – Blackmore, S. – Thomas, A. Le T. (1994) Glossary of Pollen and Spore Terminology. LPP Foundation, University of Utrecht, Utrecht Rauh, W. (1994) Morphologie der Nutzpflanzen. Reprint der 2. Auflage. Quelle und Meyer, Heidelberg, Wiesbaden Richards, A. J. (1997) Plant Breeding Systems. 2nd ed. Chapman and Hall, London Robbrecht, E. (1988) Tropical Woody Rubiaceae. Opera Botanica Belgica 1, National Botanic Garden of Belgium Sárkány S. – Haraszty Á. (1987) Növényszervezettan. Természettudományi Karok egységes jegyzete. Tankönyvkiadó, Budapest Sárkány S. (1969) A növények világa I. Gondolat Kiadó, Budapest Sárkány S. – Szalai I. (1964) Növényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest Schmidt G. (1993) Rügyatlasz. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, Budapest Shivanna, K. R. (2003) Pollen Biology and Biotechnology. Science Publishers, Inc., Enfield, NH Simon T. (1992) A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest Simon T. – Seregélyes T. (1998) Növényismeret. A hazai növényvilág kis növényhatározója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Sitte, P. – Ziegler, H. – Ehrendorfer, F. – Bresinszky, A. (1991) Strasburger Lehrbuch der Botanik für Hochschulen. 33. Auflage, Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, Jena, New York Soó R. (1964) A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest
Novenyanatomiax.indd 431
2/8/2011 7:35:22 PM
Soó R. (1973) A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve V. Akadémiai Kiadó, Budapest Stearn, W. T. (1992) Botanical Latin. David Charles Book, Brunel House Newton Abbot Devon Stohl G. (1988) Biológiai szótár. Natura, Budapest Stuessy, T. F. (1990) Plant taxonomy: The Systematic Evaluation of Comparative Data. Columbia University Press, New York, Oxford Surányi D. (1987) Lyra florae. A növények örök himnusza. Tankönyvkiadó, Budapest Széky P. (1995) Zoológiai értelmező szótár. Mezőgazda Kiadó, Budapest Troll, W. (1957) Praktische Einführung in die Pflanzenmorphologie. VEB Gustav Fischer Verlag, Jena Tuba Z. – Szerdahelyi T. – Engloner A .– Nagy J. (szerk.) (2007) Botanika I–III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Turcsányi G. (2001) Mezőgazdasági növénytan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest Váczy, C. (1980) Dicţionar Botanic Polyglot. Editura Ştiinţific şi Enciclopedică, Bucureşti Vogel, G. – Angermann, H. (1999) SH atlasz. Biológia. Atheneum Kiadó Kft., Budapest Weberling, F. (1981) Morphologie der Blüten und der Blütenstände. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart Weier, T. E. – Stocking, C. R. – Barbour, M. – Rost, T. L. (1982) Botany. John Wiley & Sons Inc. Wiliams, H. G. – Hunyadi K. (1987) Dictionary of Weeds of Eastern Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest
A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Sisák Gábor Olvasószerkesztő: Szabó Zsuzsa Termékmenedzser: Egri Róbert Nyomdai előkészítés: Papermoon 2006 Kft. Nyomdai munkálatok: Akadémiai Nyomda Kft. Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2011 Kiadványszám: TK100027 Megjelent 38,61 (A/5) ív terjedelemben
Novenyanatomiax.indd 432
2/8/2011 7:35:22 PM
