ÖNVÉDELEM VÉDJÉTEK A LELKETEKET Tartalom 1/ Önvédelem 2 Ha teremtõ volnál, akkor...? 3 Hogyan mentsd meg a lelkedet és a lelkeket 4 Kivonatok a „Nagyfigyelmeztetés" név alatt terjesztett üzenetekbõl 1 Önvédelem (Védjétek a lelketeket) Fiatal koromban szerettem olvasni a cselgáncshoz hasonló fogásokkal foglalkozó könyveket, hogy kell a másikat árthatatlanná tenni, melyek végsõ céljuk az ellenség biztonságos elhárítása volt. Mi volt az én érdekem? Védeni magamat a betolakodóktól. Azt gondoltam, hogy a testem én vagyok és több más sem. Azt gondoltam, hogy az életem csak hús-vér élet formájában létezhet. Most nem kételkedek az fölött, hogy lelkem is van, és hálás lehetek Istennek, hogy az él. Tehát konstatálnom kell, hogy igazában akkor élek, ha a lelkem él, hogy a fontosság szempontjából elsõ helyet foglal el a lélek, s csak aztán jön a test. A lélek be lett ültetve burkolatba, a testbe és úgy is mondják, hogy testünk a lelkünk temploma. Ha én igazán a lelkem vagyok, akkor az önvédelem a lelkemre kell hogy vonatkozzon mindenekelõtt. Az Úr Jézus tanítása tovább megy, és mondja, hogy szép tõled, ha véded a lelkedet, de van fönségesebb föladatod is, mégpedig segíteni menteni mások lelkét is, segítened kell, nekik is az önvédelmükben. Errõl és hasonló dolgokról fog beszélni ez az írás. 2 Ha teremtõ volnál, akkor...? Vallás-vallás! Megszámlálhatatlan tömegek öltenek nyelvet azokra, akik szívükben megérezték Isten hívását, és igyekeznek, próbálnak válaszolni életükkel, imáikban. Lealacsonyító neveket és gúnyos nevetést is aratnak gyakran ez miatt. Mondják nekik - nem tudsz normálisan élni? Hajlongsz valaki elõtt, akit nem láttál soha, akirõl csak beszélnek. Mire jó ez neked? Kora gyermekkorától szerette mindenki a meséket. Nem utasították el a kitalált történeteket sem. Nincs olyan ember, aki többször ki ne mondta volna az életében, hogy - ha végtelen hatalmam volna, csodákat tudnák tenni, rendbe raknám ez meg azt. Ezért igyekszem most elvezetni téged az emberi fantázia hullámain olyan világba, ahol te vagy a teremtõ, mindenható, ahol az egész világûr a tiéd, de sajnos egyedül lennél benne, ha nem teremtenél akármilyen teremtményt, amely legalább vakkantana feléd egyet. Hát, bizony, nem lehet kellemes bolyongani a világûrben és közben egy lélek sem sehol. Ahá! Tudok én magamon segíteni, mondod. És megteremted az elsõ teremtményt. Kinéz mindenhogyan, de örülsz az elsõ pillanatban, hogy mégis mozog valami körülötted. Mondjuk rá, hogy ez mûködik. Tolakodik ide-oda, siet, keres valamit, semmit sem talál és csak úgy vergõdik, tengõdik, csapkodja magát. Ki kíváncsi erre? Gondolod magadban, ettõl jobb egy távirányítású játékautó. Az legalább oda megy ahova akarom. Van új ötleted. Csinálsz másik mamlaszt, az elõzõhöz hasonlót és látod, hogy fölfigyelnek egymásra. Ahá - így van ez. Mondod. Klónozol belõlük több százat és azok egymásközt mindent csinálnak, de hogy értelmesek volnának, azt nem lehet mondani. Bizonyos idõ eltelte után kezd rajtad uralkodni az unalom, ahogy elnézed õket. Ha csak unalom. Idegeidre mennek. Ahelyett, hogy értékelnék, mi mindent adtál nekik ajándékul, hogy jól érezzék magukat, mindent tönkretesznek és egymáshoz is mindinkább vadabbak. Gyorsan nõ a halottak száma és te csak úgy nézegesd? Ebbõl elég legyen - mondod, ezt én is tudnám, ti rossz manók! Úgy gondolod, hogy inkább mindet kiirtod, két-három egyén kivételével, melyek valamennyire tetszenek az elfogadhatóbb viselkedésük miatt. De mire jó ez? Hisz akkor megint egyedül maradsz. Visszatérsz a laboratóriumodba és ott folytatod a kísérleteidet, mivel el akarod érni azt a színvonalat, hogy értelmesek legyenek, legalább olyan kommunikációs színvonalon, hogy értsenek téged, érezzék, megértsék az érzelmeidet. Egy kísérlet alkalmával megsértetted késsel a kezedet, és egy csepp vér jutott az anyagba, amelybõl igyekeztél azt a rózsaszínû alakot teremteni. Mint mindegyiket, ezt is életre keltetted, de ez nem sietett értetlenül tovább. Megállt, körül nézett, meglátott tégedet és rád mosolygott. Hát ezt nem vártam - mondaná minden teremtõ örömtõl meglepve. Veled sem volna ez másképp. A szívével figyelmes olvasó biztos megértette már most, mirõl van szó, ami az Isten és õ maga közti viszonyt jelenti, és kezdene magán dolgozni. De nem történt semmi, nem kell hogy mindenki tudjon a szívével olvasni - annak okáért a kitalált történetet folytatjuk tovább. Hát igen! Mondod. Ehhez egy csepp vérem kell! De a teremtõ munkámba kissé sokat teszek! Magamat rakom beléjük! Tapasztalataid nyomására ráállsz. Akartam valaki értelmeset magam körül? Igen. Tehát kell szenvednem, áldozatot kell hoznom. Minden teremtmény létrehozásánál meg kell sérteni magamat, hogy végre azt lássam bennük, amit akarok. Nemsoká úgy érzed magad, mint egy szép mesebeli látvánnyal elámítva. Ezek a teremtmények ismerik szokásaidat, tudnak illedelmesek lenni hozzád, sõt elvárásaid fölött jót tesznek egymásnak, megtanultak köszönni, átölelni egymást, örülnek jelenlétednek, óhajtanak veled lenni és minden jót, amit szerkesztettek, meg akarják osztani veled, készségesen csinálnak örömet neked és a többinek is, és csupa jobbnál jobb más meglepetések. Szóval rájöttek, hogy te vagy a teremtõjük,
atyjuk, és ki tudják fejezni köszönetüket azért, hogy léteznek. Hogy ne lenne minden levesben egy darabka ördög is! Honnét, honnét nem, elõbukkant egy mindent kutató teremtmény a laboratóriumodban és belepottyant valami folyadékba, amelybõl, habár élve kivergõdött, de neked nem szólt semmit. Kezdett másképp viselkedni, kezdett más lenni. Igyekezett nem terelni magára a figyelmet, de abban különbözött a többiektõl, hogy beképzelte magának, hogy õ rendkívüli, kimagasló. Mivel ezzel a beteges, megrögzött mániájával egyedül volt, talált magának barátot, akinek ugyanezt bebeszélte. Õ is többnek érezte magát, mint mások. Elejével nem is vetted észre, de mikor már sokan voltak, téged is félre toltak. Csak a saját érdekeiket hajtották, sportoltak, üzletekbe jártak, egymás közt ajándékokat osztottak, köszöntek egymásnak, kiválasztottak soraikból fontosabb egyéneket, akiket jobban tiszteltek mint téged, csináltak maguknak isteneket, elsõ helyen a technika volt, behazudtak mindenféle mendemondákat a keletkezésükrõl, és az volt a vágyuk, hogy nélküled élhessenek. Nem maradtál egyedül, mint az elején, mikor még semmit sem teremtettél. Valami sokkal rosszabb történt. Bohóccá tettek, egy alakocskát csináltak belõled, aki figyelemre sem lett méltó a szemükben. Egy alak, aki útjukban áll, aki fékezi életük lendületét, akire idejüknek töredéke sem jut, hogy kifejezzék a tiszteletet azért, hogy értük szenvedsz, hogy szeretni akarod õket, hogy jó gondviselõ atyjuk akarsz lenni. Hogyan gondolkoznál? Buta teremtmények, szemtelen, közönséges férgek! Mindegyiketeket eltaposom, mert mintsem így, inkább egyedül maradok. Ilyen egyszerû volna a vég velünk is, a világ népével, amely Isten szemében nem kell hogy jelentõsebb legyen mint a férgek vagy az út pora. Szempillantás alatt véget tudna vetni a létezésünknek. Mint a pofon, oly egyszerû megoldás. Csakhogy Isten az Õ Szeretetében, Okosságában és Isteni lényegében másképp viselkedik, másképp cselekszik. Ezért az ember részére az Isten, és magának az embernek a létezése is végtelenül fölfoghatatlan, feltárhatatlan. Ahogy látjuk, Isten nem tett bennünket a földdel egyenlõvé. Miért? Azért, mert a Szeretet forrása. Az õ legtisztább szeretete azt diktálja neki, hogy az irgalmasság útját válassza. A teremtményeit csak meg akarja tisztítani a rossztól, amely eltávolítja õket Istenüktõl, de semmiképpen nem likvidálni. Végülis nincsenek mindnyájan oly nagy mértékben átitatva a rossztól, közömbösségtõl, ellenállástól, és azokat akik pedig a bûn hasonló hordozói meg tudja tisztítani. Azonban van itt egy bökkenõ. Az emberiségnek adott óriási Isteni ajándék az ember szabad akarata. Ez az oka annak, hogy mindenki be van vonva a rossz elleni küzdelembe és nem csak az Isten egyedül. Ugyanis az ember választhatja a jót vagy a rosszat. Ezt mindenkinek tudomásul kell venni, ha nem akarja elveszíteni a lelkét, ha boldog akar lenni. Azért kérdezte Isten földi élete idejében - találok hitet köztetek, ha újból eljövök közétek? Az Istenbe vetett hit a kulcs amely megnyitja elõttünk a mennyei kaput. Mi a hit? Hit az ember válasza Istenhez, Isten utáni vágy. Alázat - készség teljesíteni a Teremtõ akaratát, nem vonni meg tõle a tiszteletet, mely õt megilleti és szeretettel válaszolni szeretetére. Az Isten féltékeny ránk, az õ teremtményeire, és megtesz mindent azért, hogy fönntartson bennünket és hogy a lehetõ legkevesebb fájdalomban legyen részünk. E tervnek a része a már ismert „Nagyfigyelmeztetés" is. 3 Hogyan mentsd meg a lelkedet és a lelkeket Nem kell semmiféle valláshoz tartoznunk, hogy tudomásul tudjuk venni, mikor okozunk valakinek fájdalmat. Tudjuk, hogy fájdalmat okozhatunk szóbeli hadakozással, vagy ha a másikot megfosztjuk jogaitól, gátoljuk õt abban, hogy normálisan éljen, a vagyona elkobzásával, stb. Minél rafináltabbak, kevésbé büntetõbbek a becstelen cselekedeteink, annál inkább nyomódnak ránk az ebbõl adódó káros következmények. Kipróbálhatjátok, mennyi változást okoztok egy szóban is, ha más tónussal ejtitek azt ki. Január elsõ napjai voltak, és láttam barátomat, ahogy rohan valahová az utca túlsó oldalán. Boldog újévet akartam neki kívánni. Ezt a taktikát választottam. Rászóltam: Janii! Volt benne olyan hangleejtés, mint amikor valamit akarunk kérdezni. Rögtön irányt változtatott és sietett felém. Kérdezte: „Mit kívánsz?" Én arra barátságosan: „Boldog új évet kívánok." Õ is ugyanazt kívánt nekem, de mindjárt furakodott. Mit akartál? Aztán néhány mondat erejével meg kellett neki magyaráznom, hogy ez csak egy tréfa volt tõlem, mivel nem akartam ordibálni az utcán és úgy gondoltam, hogy egy kézfogás is illik ilyenkor. Egyáltalán nem vette rossz néven ezt a különleges ötletemet, vidáman elbúcsúzott és rohant az ügyei után. Hasonló hangleejtéssel, vagy arckifejezéssel vissza is lehet élni. Ilyen módon másokat meg lehet sérteni, el tudunk utasítani bárkit, el tudjuk rontani a napja hátralévõ részét, stb. De aztán mi lesz? Kell majd hordoznunk a következményeket! Bûnt követtünk el. Tudomásul kell vennünk, hogy semmilyen bûn nem marad következmények nélkül. Nyomot hagy maga után, mint a piszkos cipõ a szobában. Mondhatjuk, egy nyom semmi nyom. Ha gyakrabban ismételjük a piszkos nyomainkat a szõnyegre, idõvel észrevesszük, hogy szobánk kezdi magára venni az istálló alakját. A nyomok maguktól nem tûntek el, még ha nem is emlékszünk a régiekre. A bûnnel is így van. Idõvel úgy bemocskolhatjuk a lelkünket, hogy kihágásainkat a környezetünk felé már nem is érzékeljük. Például azt vesszük észre, hogy bizonyos idõben kerülnek bennünket a barátaink. Mondjuk úgy, mintha egy bûzös istálló közelében járnának. Jobbik esetben képesek leszünk helyesen átlapozni emlékezetünket és nevükön szólítani bûneinket, azokat, amelyek nyomnak bennünket. Ha nem hárítjuk el õket, akkor azok bennünket átváltoztatnak, értéktelenebbé tesznek. Szerencsére rendet nem csak a szobában lehet csinálni, hanem a lélekben is. Hogyan? Ha megpróbálod körüljárni mindazokat, akiket megsértettél, és csak úgy szárazon megkérdezed mindegyiket, hogy meg e bocsájtották sértegetéseidet, lehet, hogy mindnyájan igennel válaszolnának. Azonban az nem sokat ér. Nem fogsz megszabadulni az gonosz tetteid állandó nyomásától. Nem tettél rendet magadban. Csak azt tudtad meg, hogy minden kérdezettnél rend van. Ahhoz, hogy a bûneidet likvidáld, meg kell kérned mindenkit, hogy bocsássa meg bûneidet. Csak a bocsánatkérés, a bûnbánat kifejezése után kapsz enyhülést, hogy meg lett bocsájtva neked mindenkitõl, akikhez így fordultál. Bûnbánat nélkül nem lehet bûnt eltörölni. Ha nincs igyekezet az élet helyreállítására, akkor az életünk nem áll helyre. Itt nem mûködik az, hogy az idõ majd behegeszti. De mi van akkor, ha rengeteg bûnünket már elfeledtünk, vagy egyéb okokból nem kérhetünk a sértettektõl bocsánatot. Itt csodálatos lehetõség nyílik arra, hogy kijussunk a nehézségekbõl, lehetõség, amellyel az Isten rég számított, melyet nekünk ajándékozott. Éppen ez az életet adó, fontos pozíció tûnik sokaknak a legkeményebb föladatként. Isten közli velünk, hogy bennünk van, hogy segít nekünk, hogy egyesült velünk. Tehát ha megsértjük az embert, megsértjük az Istent is. Hisz Isten bennünk van. Ha õszinte az igyekezetünk és meg szeretnénk bánni bûneinket, nem kell kilométereket utaznunk a sértettek után, hanem az Isten helyettesíti a sértettet, nem beszélve arról, hogy fõleg Istent sértettük meg. Ezért elég ha Isten elõtt bánjuk meg bûneinket és fõleg õszintén megbánjuk meg azokat. Meg is mutatta, melyik a legalkalmasabb módja. Úgy hívjuk ezt, hogy a bûnbánat szentsége. Erre szolgálnak a templomainkban a gyóntatószékek.
Legegyszerûbb, ha elmegyünk gyónni az erre felszentelt gyóntató paphoz és nincs kizárva, hogy csodát fogtok tapasztalni, mint ahogy azt már sok gyilkos és nagy bûnös is megtapasztalta a hosszú évszázadok folyamán. Világosan megérzitek a megkönnyebbülést, lelketek egészségének és tisztaságának visszatérését. Kicsit komplikáltabb a helyzet gyónás nélkül. Abban az esetben talán az életetek végéig abban a reményben kell lennetek, hogy Isten irgalmasságának köszönhetõen megszabadultok a büntetéstõl. Isten ígéri mindenkinek, hogy ha az ember kérit a bûnei bocsánatát, ha helyesen megbánja bûneit, és dolgozik az élete helyreállításán, akkor megbocsájt. Amíg az, aki a gyónást a gyóntató pap segítségével elvégezte, nem kell, hogy kételkedjen az felõl, meg-e történt az Istennel való megbékülés. Az, aki becsületesen bánja bûneit gyónás nélkül, annak át kell menni másfajta tisztuláson vagy a tisztítótûzben, vagy a földön, nehéz találgatni például milyen fájdalom formájában, vagy miképp. Sokan kételkednek is, igaz-e, hogy Isten olyan irgalmas, hogy minden bûnét megbocsátja és ad neki helyet a Mennyországban. Mintha izgulnának a bizonytalanságtól. Ugyanis, ha csak beszélünk Istennel magányunkban, büszkeség is lehet bennünk, amelyik diktálja, hogy kerüljük a gyónást. Mások attól félnek, hogy a pap kifecsegi bûneiket. Erre egyszerû a megoldás. Lehet választani idegen várost, idegen pappal, aki bennünket nem ismer. Talán hihetetlennek tûnik, de minden attól függ milyen az Istenbe vetett hitünk és az önismeretünktõl is. Legnagyobb és legtitokzatosabb kérdés az ember részére - ki vagyok én? A válasszal leginkább azok sietnek és azok tesznek magukban kárt, akik „mindent tudnak". „Azért vagyok a földön, hogy minél több javat kaparintsak magamnak, élvezzek. Aztán úgyis csak a semmiségbe esünk, nincs folytatása életünknek semmilyen formában. Hát akkor miért is uralkodjak magamon. Ott már senkitõl sem leszek felelõségre vonva." Ez már az ördög csapdájában van. Így csak oda juthat, ahová nem akar. Abba a pokolba, amelyrõl egész életében azt állította, hogy nem létezik. Oda, ahol a fájdalom elviselhetetlenül óriási, és örökös. Logikus. Ha valaki hiszi, hogy van élõ Isten, akkor hogy ne lehetne hinni, hogy ott, nála van élet az élet után is. A másik életünk helye a Mennyország. A pokolban is van élet, csakhogy az pokoli. A pokoli életet hívjuk halálnak. Térjünk vissza a kérdéshez, kik is vagyunk. Talán jobb, ha úgy kérdezzük, mi is igazában a lelkünk? Választ erre a kérdésre és sok más kérdésre a lelkünkkel kapcsolatosan megadja az Úr ezekben az üzenetekben. 4 Kivonatok a „Nagyfigyelmeztetés" név alatt terjesztett üzenetekbõl 2011.6.25. - Az emberek nem tudják, hogy mi is a lelkük valójában - Régebben az alázatot szélesebb körben gyakorolták az emberek. Ma már eltûnt ez a fontos tulajdonság. Most pedig olyan a világ, ahol elsõdlegesnek számít az emberi intelligencia, a csábítás, vagy testi vonzóerõ. A lelki élet halott. Leányom, olyanok az emberek, mint az üres kagylók. Kagylók, amelyeket, ha feltörnek, semmit sem érnek. Gyermekeimnek a lélek szilárdságára kellene törekedniük. Sok ember nem tudja, hogy mit is jelent a lélek valójában. Nem tudják, hogy hogyan lehet megérezni, vagy felismerni. Az elmétek lenne? A lelkiismeretetek? A válasz egyszerû: a lelketek ti vagytok. A lelketek olyan, amilyenek ti vagytok. A lelkiismeretetek. A hitetek. A meggyõzõdésetek az igazságról, vagy úgy látjátok, amilyen az a valóságban, vagy ahogyan azt ti éppen szeretnétek, hogy legyen. A lélek nem egy egyedülálló része a lényeteknek, gyermekeim, nem olyasmi, ami egy másik világhoz tartozik. A lélek jelen van minden ember bensõjében. A lelket, a következõ tanítás szerint szemlélhetitek. A bûn által, amit nagyon nehéz elkerülni, elhanyagolttá válik a lélek. De újra lehet tölteni azt, a gyónás segítségével, vagy a lelkiismeret megvizsgálása által és a jóra való erõsfogadás által. De meg is lehet semmisíteni azt. Egyesek akarattal semmisítik meg lelküket, úgy, hogy teljes öntudattal keresik ennek a világnak a gyönyöreit és ezáltal vétkeznek. Mások pedig letagadják, hogy van lelkük. Arroganciájuk arról gyõzi meg õket, hogy õk mindentudók. Véleményük szerint az élt itt a földön kezdõdik és itt fejezõdik be. Aztán ott vannak azok a fiatal lelkek, akik nem hibásak, mert szüleik a felnevelésük ideje alatt teljesen elhalmozták õket az anyagiakkal, holott nem is lett volna erre szükségük. Az õ vallásuk az anyagi hasznon alapszik. Mialatt azon fáradoznak, hogy mindig jobban ingereljék (az anyagiakkal) õket, egyre nõni fog a becsvágyuk, mindaddig, ameddig már semmi sem lesz amiért fáradozni érdemes, egészen a halálukig. Aztán teljesen elvesznek, tanácstalanok és összezavarodottak lesznek. Azáltal, hogy bensõjükben egy utálatos érzést éreznek, megtudják, hogy mindez helytelen. A lélek szól hozzájuk, de õk nem tudják, hogy hogyan válaszoljanak. Ezek azok a lelkek, akiket meg kell mentenetek. 2011.7.23. - Augusztus a lelkek megmentésének hónapja. - Az értékes hadseregemet sok-sok ember alkotja a világon. Õk az ima által, a személyes szenvedéseikkel és Szavaim terjesztése által lelkeket fognak menteni. Minél erõsebb a hadseregem a lelkek megmentésében, annál kisebb lesz a büntetés hatása. Felkérem minden gyermekemet, hogy azzal töltsék el az augusztusi hónapot, hogy naponta imádkozzák az Irgalmasság rózsafüzérét az elveszett lelkekért, azokért, akik a nagyfigyelmeztetést nem fogják túlélni. Egy böjti nap a hét folyamán is szükséges, ugyanúgy, mint a naponkénti szentmise és a Legszentebb Eucharisztia magunkhoz vétele. Ha ezt közületek elegen teszik meg, ebben a hónapban, amelyet én a „lelkek megmentése" hónapjának nevezek, akkor az egész világon több millió lélek fog megmenekülni. Tegyétek ezt meg értem, gyermekeim és részesei lesztek dicsõséges királyságomnak. Lelketek a halál küszöbén egyesülni fog velem, a Paradicsomban. Ez az én ünnepélyes ígéretem. 2011.8.14. - Hogyan kérjetek engem, hogy segítsek nektek megoldani a gondjaitokat - Az irántam való bizalom, gyermekeim, nagyon fontos. Igen, sok örömet ad Szent Szívemnek, amikor irántam való szereteteteket érzem. De csak akkor, ha valóban bíztok bennem, és elengeditek minden aggodalmatokat, azáltal, hogy átadjátok azokat nekem, így én gondoskodom azokról, hogy ti már csak a valódi békét érezhessétek. Oly sok gyermekem imádkozik különleges szándékokért. Mindegyiket egyenként meghallgatom. De amikor egy számotokra nagyon fontos dologért hozzám imádkoztok, el kell engednetek félelmeiteket. A félelem nem tõlem származik. Ez a sátántól származik, hogy gyötörhessen benneteket. Nem tudjátok ezt megérteni? Amikor féltek valamitõl, amirõl úgy érzitek, hogy életeteket uralja, akkor minél jobban féltek, annál jobban meggyûlik a probléma. Csak, amikor magatokba szálltok, és ezt mondjátok nekem: „Jézusom, teljes bizalommal adom át neked minden aggodalmamat ebben a kérdésben, hogy gondom most már a tied legyen, hogy ezt legszentebb akaratod szerint te old meg." Csak akkor lesz béke elmétekben (szellemetekben). Ez az, amit én bizalomnak nevezek, gyermekeim. Az irántam való bizalom azt jelenti, hogy teljes bizalmat mutattok. Rám hagyatkoztok. Bûneitekért haltam meg - egyenként
mindnyájatokért, akik éltek, még ebben a korban is. Miért nem bíztok bennem? Úgy szeretlek benneteket, mint ezen a földön egyetlen teremtmény sem. Senki sem fog, és nem is tud úgy szeretni benneteket, mint én, emlékezzetek erre minden idõben. 2011.4.29. - Az alázatosság nagyon fontos, hogy bejuthassunk a Mennyországba - Szeretett leányom, az alázatosság egy olyan lecke, melyet meg kell tanulni mindazoknak, akik birodalmamba be akarnak jutni. Az alázatosság kicsinységeteket mutatja meg szemeim elõtt, ami által ti engem, Megváltótokat, az Isten emberré lett Fiát tiszteltek. Az alázatosság nélkül útjaitokat a büszkeség keresztezné. Semmit sem ér az, ha azt állítjátok magatokról, hogy alkalmasak vagytok Királyságomra. A mai világban az alázatosságot már nem tartják elfogadhatónak, abban a világban, ahol csodálatos tulajdonságnak tartják az érvényesülés képességét és azt az óhajt, hogy egyre jobbakká váljanak (a munkában) és másokkal szemben minél több sikert érjenek el. A mai világban ignorálják mindazokat, akik nem emelik ki önmagukat, vagy akik nem önbizalommal és arroganciával töretnek elõre. Az alázatosság és a nagyvonalúság tulajdonságát úgy tekintik, mintha gyengeség lenne - nem tartják õket arra érdemesnek, hogy saját társaságaikba befogadják õket. Pedig az erény a kulcs a Mennyország kapuinak átlépéséhez, és ez nem más, mint a büszkeség ellentéte. Tehát, ami ebben az életben a sikert jelenti, ami a jólét és a gazdagság kulcsa, az egyenlõ avval a formulával, ami benneteket halálotok után a sötétségbe vezet Az alázatosság, valójában a legfontosabb erény, ami által elfogadjátok, hogy mindenek elõtt a Teremtõtöknek kell szolgálnotok. Azáltal, hogy jelentéktelenségeteket kinyilvánítjátok, meghirdetitek Isten dicsõségét. Az alázatosság egy olyan erény, ami nemcsak Szemeim elõtt értékes, hanem a lelketek fejlõdésének egyik fontos alapvetõ része. Ez azt jelenti, hogy önmagatokkal szemben másokat kell elõnyben részesítenetek Isten dicsõségére. Mégis olyan könnyen és gyorsan lehet a büszkeség állapotába kerülni. 2011.5.31. - Mondd meg nekik, hogy szeretem õket, azt szeretném, hogy szóljanak hozzám - A bûn, gyermekeim, egy állandó probléma lesz. Még a legájtatosabb követõim is vétkeznek - és ahogy vétkeznek, bûnt bûnre követnek el. Ez tény. Amint a sátán elszabadult, a bûn széles körben terjedt el. Sokan túl nagyon szégyellnek hozzám fordulni. Lehajtják fejüket és becsukják szemüket, ha rosszul viselkedtek. Túl büszkén és összezavartan újra elkövetik, mintha már el is lenne felejtve. Amit nem értenek, az, hogy sötétség sötétséget vonz maga után. Vagyis ha egyszer vétkeztetek, akkor sokkal egyszerûbb még egyszer vétkezni. Azáltal, hogy leblokkoljátok lelkiismereteteket, körbe és körbe forogtok szüntelen. Akkor a bûnös minden bocsánatkérést elmarasztal, hogy megtagadhassa helytelen tettét. Továbbra is lejjebb és lejjebb esnek a spirálban, mert nem tudják, hogy hogyan kell bocsánatot kérniük. Azért, mert az alázatosság fontosságát nem értették meg, lehetetlennek tartják, hogy hozzám forduljanak. Mint tudjátok, nem komplikált dolog bocsánatot kérni tõlem. Ne féljetek tõlem sohasem. Elvárom mindnyájatoktól, hogy legyen elég bátorságotok ahhoz, hogy elítéljétek saját bûneiteket. Ha ezt szokássá teszitek,akkor néhány különleges ajándékban lesz részetek. Bûneitek beismerése után a kegyelem állapotába kerültök. Amikor az Eucharisztia szentségét magatokhoz veszitek, egy olyan kiegyensúlyozott energiát fogtok érezni, ami meg fog lepni benneteket. Akkor, de csak akkor fogjátok megtalálni a - valódi békét. Semmi sem fog nyugtalanítani benneteket. Erõsek lesztek és nemcsak a lelketekben. Elmétek nyugodtabb és megfontoltabb lesz. Az életet másként, pozitív beállítottsággal fogjátok látni. Ki nem szeretne egy ilyen életet? A világ e szomorú idõszakában gyertek vissza hozzám, gyermekeim. Engedjétek, hogy megmutassam nektek a boldogságot, amiben részetek lesz, ha visszatértek hozzám. Gondoljatok arra, hogy életemet adtam értetek. Szeretetem nem ismer határt. Válaszolni fogok hívásaitokra. Minden, amit meg kell tennetek, az , hogy megkérjetek engem. 2011.5.19 - A szülõk felelõssége a mai világban - Olyan mélyre süllyedtetek, gyermekeim, hogy minden veletek született lelki érzést eldobtatok magatoktól. Mit gondoltok, meddig fokozódik még szeretetetek a világ és a materializmus iránt? Ahhoz szólok közületek, akiket leköt a gazdagság és a kényelem vonzalma: tudnotok kell, hogy nemsokára elveszik ezeket tõletek, amely az elkövetkezendõ megtisztulás egyik része lesz. Mindenképpen legyetek felelõsségteljesek mint szülõk, azáltal, hogy fizikai szükségleteiket kielégítitek. De ne feledjétek, hogy lelkeiknek táplálékra van szükségük. Tanítsátok meg õket tanításaim igazságaira, és arra, hogy milyen fontos, hogy saját lelkükkel is foglalkozzanak. Csak így tudjátok megadni gyermekeiteknek a valódi táplálékot lelkük és testük számára, amelyre szükségük van, mert csak így fogják tudni élvezni az örök életet. 2011.6.4. - Tápláljátok lelkeiteket. Ez az egyetlen, amit magatokkal vihettek a következõ életbe - A „Figyelmeztetés" ízelítõ lesz a számotokra, hogy milyen érzés lesz ez. Ha a „Figyelmeztetéskor" halálos bûnben lesztek, ne ijedjetek meg, mert ez csak egy figyelmeztetés lesz. Olyan sokkolóak lesznek bûneitek, amikor durva és utálatos formájában látjátok majd õket, hogy szerencsétlenségetekre ijedségetekben fizikai kárt okozhat bennetek. Ne várjatok addig, már most tegyetek valamit a mostani lelki állapototokért. Figyeljetek oda lelkeitek magasztosságára. Tápláljátok lelkeiteket, mert ez minden, amit magatokkal vihettek a következõ életbe. A testeteknek nincsen semmi jelentõsége. Mégis, ha bûnös módon használjátok testeiteket, amelyet Istentõl, a Mindenható Atyától kaptatok ajándékba, úgy, hogy ezáltal másokat is bûnre vezettek, akkor a testetek lesz a lelketek halálának okozója. Gyermekeim, gondoljatok elkövetkezendõ boldogságotokra, mert ez a földön eltöltött idõ csak egy töredéke annak az idõnek, amit a létezésetek során meg fogtok tapasztalni. Ha nem foglalkoztok lelkeitek gondozásával, úgy biztosítva lesz a számotokra egy elkülönített hely a pokolban, ahol az örök kínszenvedésen és gyötrelmen kívül nem lesz más élet. 2011.6.5. - A Nagyfigyelmeztetés a tisztulás tapasztalata lesz mindenki számára. - Lehet, hogy részben ez kellemetlen lesz, különösen azoknak, akik súlyos bûnben élnek, mert elõször életetekben látni fogjátok, hogy milyen az, amikor Isten világossága eltûnik életetekbõl. Ezek a lelkek az elhagyatottságot fogják megtapasztalni, azoknak az elhagyatottságát, akik halálos bûnben halnak meg. Ezeknek a szegény lelkeknek, akik meghalnak, túl késõ lesz ahhoz, hogy Istenhez könyörögjenek bûneik bocsánatáért. Ne feledjétek, hogy az üres lelkek feltöltése nagyon fontos, ezt én mindenkinek megengedem, mert csak így érthetitek meg, hogy Isten Világossága nélkül megszûnik lelketekben minden érzés. Lelketek és testetek csak üres edények lennének. Még a bûnösök is érzik Isten világosságát, mert Õ minden gyermekében jelen van a földön. De amikor halálos bûnben haltok
meg, akkor ez a világosság már nem létezik. Készüljetek fel most erre a nagy eseményre. Addig mentsétek meg lelketeket, ameddig csak tudjátok, mert amikor Isten világossága elhagy benneteket, akkor fogjátok felfogni azt az ürességet, és kiességet, amit sátán ajánl nektek, és aki tele van félelemmel és terrorral. Töltsétek fel lelketeket. Örüljetek, mert a nagyfigyelmezetetés meg fog menteni és közelebbre fog hozni benneteket Szent Szívemhez. Köszöntsétek a nagyfigyelmezetetést, mert akkor megadatik nektek a bizonyíték arra, hogy van örök élet és ti tudjátok, hogy ez milyen fontos. 2011.8.1. - Legyetek felkészültek minden idõben - Oly sok lélek választotta annak a gondolatnak az elutasítását, hogy Én, vagy az Örök Atya létezünk. Azt gondolják, hogy semmit sem számít, hogy hisznek-e vagy sem, és ennek semmi jelentõsége sincs az életükben. Sokan, azok közül, akik langyos hitûek, nemtörõdöm módon elutasítják tanításaimat azáltal, hogy csak szájukkal vallják meg a hitüket. õk azt hiszik, hogy késõbb, az élet során sok idejük lesz még arra, hogy a szükséges idõt hitük gyakorlásának szenteljék. Ez különösen a fiatal nemzedékre igaz, akik azt gondolják, hogy a hit nem egy olyan dolog, ami miatt zavartatni kellene magukat. 2011.8.2. - Isten, az Atya egy nagyon fontos üzenet az emberiség számára - Fiam, Jézus Krisztus nevében jövök. Én, az Isten, az Atya vagyok, és az egész világgal szeretnék kommunikálni. Az Én szándékom az, hogy enyhítsem a büntetések súlyosságát, hogy esélyt adjak az emberiségnek arra, hogy Létezésem igazsága elõtt megnyithassák szívüket. Nektek, drága gyermekeim, tudnotok kell, hogy Én elsõsorban az Irgalmasság Istene vagyok, és csak azután leszek majd az Igazságos Bíró. 2011.8.15. - Segítsetek nekem minden fiatal megmentésében - társadalmatokban õk a legveszélyeztetettebbek - Ne felejtsétek, gyermekeim, kizárólag csak mély, szenvedélyes szeretetem miatt jövök a világhoz, hogy ilyen úton kommunikáljak veletek. Ez nem azért van, hogy sokkoljon benneteket, vagy csak hogy valamilyen benyomással legyen rátok. Vagy hogy ellentétet vagy vitát váltson ki. Az a célja, hogy segítsen minden lélek megmentésében, mindenekelõtt egy fiatal generációnak, akiknek semmi érdeklõdésük sincs a hit iránt, mert annyira el vannak foglalva saját életükkel, amelyben Istennek csak kevés hely jut. Mivel olyan nyelven szólok hozzájuk, amit megértenek, remélem, hogy sikerül figyelmüket felhívni azokra az eseményekre, amelyek kibontakozóban vannak. Õk a legveszélyeztetettebbek a ti társadalmatokban, gyermekeim. Létfontosságú, hogy elérjem õket olyan gyorsan, ahogy csak tehetem. Gyermekeim, most gyûljetek össze velem együtt, hogy ma minden fiatalt megmentsünk a világban. Segítsetek nekem, hogy Királyságomba gyûjthessem õket, és így egyetlen egy értékes lélek se vesszen el számomra. 2011.9.10. - Sohase fenyegessétek egymást az én nevemben - Gyermekeim, én minden gyermekemet szeretem, még akkor is, ha eltévednek és elkóborolnak. Imádkozzatok értük minden idõben, ha igényt tartotok arra, hogy követõim lehessetek. Az igazságot prédikáljátok minden eszközzel. Mindig meséljetek nekik gyermekeim iránti mély szeretetemrõl. De sohasem szabad elítélnetek õket. Sohase mondjátok másoknak, hogy bûneik miatt, vagy amelyeket ti bûnnek tartotok, meg lesznek általam büntetve, mert ehhez nincs semmi jogotok. 2011.10.21. - A Nagyfigyelmeztetés egyfajta globális (világméretû) gyónás - Olyan zárkózottak és megkeményedettek egyes lelkek, hogy õk csak mások imái és engesztelõ szenvedései által menthetõk meg. Mert õk nem fogják keresni a megváltást. Makacsságuk meg fogja gátolni õket abban, hogy elegendõ bûnbánatot érezhessenek ahhoz, hogy beismerjék bûneiket, és a megbocsátásért könyörögjenek. A Nagyfigyelmeztetés egyfajta globális (világméretû) gyónás lesz. Ez alatt az idõ alatt mindenkitõl az az elvárás, hogy kérjenek bocsánatot bûneikért, vagy szembe kell nézniük az elutasítással. Olyan sok sötétségben levõ lélek fogja irgalmas kezemet visszautasítani. Õk el fognak fordulni tõlem. Te, leányom, a többi hûséges (ájtatos) követõmmel együtt segítségemre lehetsz, hogy ezek a lelkek megmenekülhessenek az örök kárhozattól. 2011.11.5. - Utolsó felhívás az ateisták számára - (Isten, az Atya beszél) Erõt kell kérnetek tõlem, meg kell nekem engednetek, hogy az örök kárhozattól megmentselek benneteket. Ezzel az utolsó alkalommal fõleg az ateistákat szólítom fel. Ne utasítsátok vissza az igazságot, amikor az bebizonyosodik majd elõttetek. Ha ezt teszitek, akkor számomra örökre el vagytok veszve. 2011.11.11. - Elõször jelek fognak megjelenni az égen - a nap forogni fog Imára van szükség, és ebbõl nagyon sokra, most a lelkek megmentésében segíthessenek. Neked, leányom, fel kell készítened családodat, és meg kell mondanod mindazoknak, akiknek szükségük van az irgalmasságomra, hogy legyenek készen. Ismét a jelek fognak elõször feltûnni az égen. Sok ember fog felállni és figyelni, amikor az égen változásokat észlelnek. A nap úgy fog forogni az égen, ahogy eddig még senki sem látta. Aztán a keresztet fogják látni. Mindez röviddel a csillagok összeütközése elõtt fog megtörténni, és amikor Isteni Irgalmasságom sugarai be fogják takarni a földet. A csend fogja mindezt követni, melyben minden lélek a teljes magány állapotába fog kerülni, amikor Színem elé fognak járulni. Mond meg gyermekeimnek, hogy mi az, amire figyelniük kell, mivel nem szabad félniük. Ez nem olyan esemény, amitõl félniük kellene. Helyette mindnyájatoknak üdvözölnötök kell ezt a találkozást. Minden gyermekemnek el kell fogadnia, hogy én vagyok az, aki most el fog jönni hozzájuk. Nem szabad arra gondolniuk, hogy ez a világ vége. Mert ez nem az. Ez egy új idõszak kezdete, melyben végül minden gyermekem megismeri az igazságot. Én örvendezem és nagy gyengédséget érzek minden egyes lélek iránt, akiket meg lehet menteni, feltéve, ha megengedik nekem, hogy ezt az ajándékot átadhassam nekik. 2011.11.12. - Dicsõségetek pillanata szemeim elõtt - megmentésetek pillanata - Drága szeretett leányom, azok számára legnehezebb az elválás tõlem, akik ismernek engem. Amint a lelkek röviden megpillantják irántuk való szeretetemet, akkor azt érzik majd, hogy nehéz elviselni az elválás fájdalmát. Ez fokozódik azoknál a lelkeknél, akik azt vallják, hogy szeretnek engem, de haláluk után mégis a tisztítótûzben találják magukat. Bár a tisztítótûzben levõ lelkek végül mind a Mennyországba kerülnek, mégis az a fájdalom, melyet a tõlem való elválasztás miatt éreznek, fájdalmas és nyomasztó. Sok léleknek mondom, azoknak, akik hisznek Istenben: maga a pokol említése is gyötrelmet okoz szívükben. Aztán
azoknak mondom, akik úgy találják, hogy lelküknek a tisztítótûzben megtisztulásra van szükségük: õk is egy olyan nyomorúságot fognak érezni, mely a ma élõk számára nehezen érthetõ. Gyermekek, a ti idõtök a földön annyira fontos, mert ebben az idõszakban arra kell törekednetek, hogy lelketeket a böjt és a vezeklés által megtisztítsátok. Használjátok ki ezt az idõt, mialatt megmenthetitek lelketeket. Ahhoz, hogy ezt tegyétek, mindig az alázatra kell törekednetek, annak érdekében tegyétek ezt, hogy lealacsonyodhassatok szemeimben. Csak akik lealacsonyodnak, jutnak át a Paradicsom szûk kapuin. Ezért köszöntenetek kell a Tisztítótûz ajándékát, mely a Nagyfigyelmeztetés alatt kerül megmutatásra számotokra, amikor vezeklésként bûneitekért meg kell tisztulnotok. Gyermekeim, nektek nem kell várnotok a halálig, hogy szembesülhessetek ezzel a megtisztulással. Ti áldottak vagytok, gyermekek, mert bûneitekbõl egyetlen folt sem marad vissza a lelketeken. Azután elnyeritek az azonnali belépést az új Béke Korszakába, melyrõl beszélek nektek. Ez az a hely, ahová minden gyermekem eljut majd, aki a Nagyfigyelmeztetés alatt bûneiért a megbocsátást keresi. Nyissátok meg szíveteket és köszöntsetek engem, amikor a bekövetkezõ Nagyfigyelmeztetéskor hozzátok jövök, és amikor képesek lesztek arra, hogy átölelhessetek engem. Engedjétek meg nekem, hogy megtarthassalak benneteket, és hogy megbocsáthassam bûneiteket, mert így az enyém lesz végre a testetek, lelketek és szellemetek teljes önátadásotok által, melyre oly nagy szükségem van részetekrõl. Ez szemeimben a dicsõség pillanata lesz. Akkor lesztek igazán felkészülve a második szakaszra, amikor képesek lesztek egyesülni testvéreitekkel a földi új Paradicsomban, melyet már a kezdetek-kezdetén megteremtett Isten, minden dolog megmentõje. Ez lesz a ti új és jogos otthonotok 1000 évre. Várjátok eljövetelemet szertettel, reménnyel és örömmel! Nincs semmi, amitõl félnetek kellene. Örvendjetek! Még egyszer eljövök, hogy megmentselek benneteket az emberiség ellenségétõl. Ez alkalommal olyan gyenge a hatalma, hogy nehezére fog esni mindazok lelkét megkaparintania, akik a Nagyfigyelmeztetés alatt tárt karokkal üdvözölnek majd engem. 2011.5.20. - Sátán más emberek által fog cselekedni, hogy elbátorítson titeket - Sokan közületek nem fogják tudni, hogy a sátán más emberek által fog ellenetek dolgozni, olyanok által, akiket nagyobb tiszteletben tartotok. De pontosan ez az, õ így dolgozik. Olyan szegény lelkek által fog mûködni, akik a sötétséghez vonzódnak. Õ biztos akar lenni abban, hogy gátolt elképzeléseik legyenek dicsõségem igazságáról és az örök élettel kapcsolatosan, amely jogosan illetne meg benneteket. Sohasem szabad megengednetek, hogy az irántam való szeretetetekre befolyása legyen. Ne feledjétek: mivel õ ezt a harcot sohasem fogja megnyerni, azok a szegény lelkek, akik követik õt, vele együtt a pokolba lesznek vetve. Ha az örök életre vágyódtok, akkor használjátok ki ezt az idõt a földön, ameddig még tudjátok, hogy megtagadjátok a sátánt. 2011.10.17. - Visszatérésemet megmentésetekre a föld minden sarkában érezni fogják... - Ti, drága gyermekeim, akik ismeritek az igazságot, meg kell mondanotok a többieknek (is), hogy milyen szerencsések, hogy ezt a csodálatos ajándékot meg fogják kapni. Szeretetem le fog sújtani a földre, oly módon, hogy ti alázattal a földre fogtok borulni és térden állva fogtok sírni szomorúságotokban azért a sérelemért, melynek elkövetésével Örök Atyámat megbántottátok. Én, Jézus Krisztus, most azt készítem elõ, hogy lehetõvé tegyem számotokra, hogy tanúi lehessetek irgalmasságom igazságának, melyet mindenhol, minden lélek látni fog, beleértve a legmegátalkodottabb bûnösöket és a hitetleneket is. Az én létezésem és Isten, az Atya létezésének bizonyítéka, teljes mennyei dicsõségben lesz kinyilatkoztatva minden férfi, nõ és gyermek elõtt. Az én jelenlétem oly módon lesz kinyilatkoztatva, hogy azt senki sem fogja és nem is tudja majd letagadni, semmibe venni. Mert az ég meg fog nyílni, a csillag össze fog ütközni, azért, hogy visszatérésem a megmenekülésetekre a világ minden sarkában érezhetõ legyen. Ó, mennyire fognak örvendezni gyermekeim, amikor isteni jelenlétem tanúi lesznek. Sõt, még azok is, akik a sötétségben vannak, érezni fogják, hogy szeretetem meg fogja érinteni, és újra lángra fogja gyújtani hideg lelküket. Készüljetek, várjátok dicsõséges visszatérésemet. Imádkozzatok azokért, akiknek félelem van a szívükben. Ne féljetek tõlem. Ezt a nagy eseményt várjátok szeretettel és alázattal a szívetekben.
