repce • technológia • növényvédelem • tapasztalatok
2015. február • A Dow AgroSciences információs magazinja repcetermesztőknek NÖVÉNYVÉDELEM
NÖVÉNYVÉDELEM
NURELLE D
A REPCE TAVASZI GYOM PROBLÉMÁI
A repce termőterülete ugyan nem éri el a korábbi évek átlagát, de döntően kiváló fejlettségű és sűrűségű állományok érkeztek a télbe. Ha megsimétlődik a 2014-es márciusi időjárás, akkor jelentős problémát fognak jelenteni a repcében megjelenő tavaszi kártevők. Ugyanis tavaly a kártevőknek kedvező enyhe, időjárás uralkodott, ami a
felszaporodásuknak, és a túlélésüknek kedvezett, így valószínüleg kellő számú imágó tudott telelőre vonulni. Ennek következtében 2015. kora tavaszán sem lehet megnyugodni és ‚hátradőlni”. Védekezni kell! Az ígéretesen magas áron értékesíthető termés felét ne adjuk a rovaroknak (1. kép)! Folytatás a 4. oldalon
D VÉ 1 9 9 9-2
01
• Legjobb hatás mindkét repce szárormányos faj ellen → közvetetten csökkenti a fóma fertőzést • Megalapozza a védelmet a később betelepülő repcefénybogarak ellen • Hosszú tartamhatás hideg időben is (7 ºC alatt) → kiváló gázhatás • Megbízható hatás ősszel repcebolha, repcedarázs, kis káposztalégy, repce gubacsormányos és mocskospajor lárvák ellen • Tavasszal és ősszel egy - egy alkalommal felhasználható.
LE D EL S LÁ O AZ G I I ELM
5
NUR
ÁLLANDÓ HATÓANYAGTARTALOM, KIVÁLÓ HATÁS A KÁRTEVŐK ELLEN
DOW AGROSCIENCES MEGOLDÁSOK
2014 őszén a repce vetések rendkívül heterogén képet mutattak a vetésidő széthúzódásának és a rendkívüli csapadékos, de az átlagnál melegebb időjárásnak köszönhetően. A repce terület felét (kb. 100 ezer ha) sikerült csak elvetni az optimális időszakban, míg a többi 100 ezer ha-t csak szeptember második felében-október elején. Számos helyen a szeptemberi eleji vetéseket újra vetették, mivel a sok eső miatt a lecserepesedett talajból a repce nem tudott kikelni. Ennek következtében október végén (amikor 8-10 leveles állapot az optimális) egyszerre lehetett találkozni 12-14 leveles, túl buja illetve 2-4 leveles, épphogy soroló állományokkal. Előbbi táblákat számos helyen két alkalommal is regulátoros kezelésben kellett részesíteni, míg az utóbbi állományoknak kedvezett aztán a novemberi illetve december eleji, szintén átlagosnál melegebb időjárás, ami a gyenge repce megerősödését eredményezte. Így döntően kellően megerősödött állományok mentek a télbe. Bízunk abban, hogy tavaszra a repce téli pusztulása minimális lesz, így a termelők felkészülhetnek egy hasonlóan jó repce szezonra, mint az előző évi volt. A csapadékos és meleg ősznek köszönhetően a gyomok is tömegesen keltek ki a repc vetésekben. Folytatás a 6. oldalon
1. kép: Balra a károsított, jobbra az egészséges repce növény
Ahol nem sikerült vagy nem volt rá lehetőség az őszi gyomirtást elvégezni, ott szükség lehet a tavaszi gyomirtásra is.
NÖVÉNYVÉDELEM
AZ N-LOCK (NITROGÉN STABILIZÁTOR)
SZEREPE ÉS HATÁSA A NITROGÉN HASZNOSULÁSÁRA ŐSZI KÁPOSZTAREPCÉBEN A nitrogén műtrágya az egyik legdrágább input anyag a növénytermesztésben. A kijuttatott szerves vagy szervetlen trágyának csak 40-70 %-a hasznosul a kultúrnövény által. Jelentős arányban (10-50 %) kerül veszteségként a talajvízbe, nitrát (NO3) formában illetve a légkörbe, nitrogén (N2), nitrogén-oxid (NO) és dinitrogén-oxid (N2O) gáz formájában környezetszennyezést okozva. Dinitrogén-oxid veszélyesebb anyag, mint a szén-dioxid (CO2), mivel 300-szor erősebben fokozza az üvegház hatást. Az ilyen típusú szennyezést kell csökkenteni, úgy hogy közben segítsük a termesztett növény nitrogén felhasználását a kijuttatott műtrágyából vagy szerves trágyából. Ezáltal kisebb lesz a környezet terhelése. A növény képes
felvenni a nitrogént mind ammónium-ion (NH4-), mind nitrát-ion (NO3-) formájában. A kulcskérdés, hogy mennyi ideig tudjuk a nitrogént NH4- formában tartani, mivel ez a forma lényegesen stabilabban képes csatlakozni a negatív töltésű talajrészecskékhez (kolloidokhoz), mint a szintén negatív töltésű NO3-. Ez utóbbi lényegében nem kötődik a talajrészecskékhez (a negatív töltések taszítják egymást), így instabil a talajban. Ennek köszönhető a nagyfokú mozgékonysága a talajvíz irányába illetve a légkör felé. A nitrát-ionok kimosódása ráadásul nem csak a nitrogén veszteséget jelenti, hanem fokozza a növény számára hasznos kationok (kálium, kálcium és magnézium) kimosódósát, mivel a negatív töltésű nitrát-ionok kapcsolódnak
a pozitív töltésű kationokhoz, így a kimosódás során a kationok mennyisége is csökken. Ezáltal a növények számára rendkívül fontos tápanyagok mennyisége is csökken. Európában, elsősorban a nyugati részeken (Franciország, Anglia, Belgium, Hollandi, Németország, Dánia, Írország) a magas állatlétszám, az intenzív nitrogén visszapótlás, a talajok adottságai és a csapadékviszonyok miatt nagy a lemosódás veszélye és nagy a nitráttal szennyezett talajvizek aránya. Ezek az országok tették meg az első lépéseket a talajvizek védelmének irányában, amikor a 2000-es évektől kezdődően szabályozásokat hoztak a nitrogén felhasználását illetően. Folytatás a 2. oldalon
2
3 5. ábra Az összes nitrogén mennyisége a talajban nitrosolos fejtrágyázás után 1 hónappal Létavértes 2013
NÖVÉNYVÉDELEM
(NITROGÉN STABILIZÁTOR)
SZEREPE ÉS HATÁSA A NITROGÉN HASZNOSULÁSÁRA ŐSZI KÁPOSZTAREPCÉBEN TAPASZTALATOK A VILÁGBAN Őszi káposztarepcében a folyékony nitrogén fejtrágyával egymenetben a tél végén, kora tavasszal (február-március) kell kijuttatni.
2. ábra Nitrogén visszatartás a talajban az N-Lock hatására 8 kísérlet átlagában hígtrágya kijuttatás esetén Németország 2013 120 114
80
3,8 0,6
30-90 cm
2,35 0,65
60-90 cm
0,7 0
1
2
3
4
130 kg/ha N+N-Lock2,5 l/ha
67
N-Lock 2,5 l/ha
NO3-N kg/ha
-51%
40
28
NO3-N kg/ha 0-30 cm NO3-N kg/ha 30-60 cm
3. ábra N-Lock hatása a repce termésére őszi kijuttatás esetén hígtrágyával 2 kísérlet átlagában Németország 2012
1. ábra Az N-Lock hatása a környezetre az elmúlt 30 év USA-beli vizsgálatai alapján
4,65
Üvegházhatású gázok kibocsátása
4,6 4,5 4,45
N-visszatartás a talajban
4,4
28%
-50
-40
-30
-20
NH4- formában tartani, ami növeli a növény rendelkezésére álló tápanyag mennyiségét, így növeli a termést és a minőséget. Mivel a növény több nitrogént képes beépíteni a szervezetébe, ezért a kijuttatott tápanyagok kisebb arányban szenvednek veszteséget (csökken a talajvízbe jutó nitrát és a levegőbe kerülő üvegház hatású gázok men�nyisége). A nitrogén stabilizátor beavatkozik a nitrifikációs folyamatokba azáltal, hogy gátolják a lebomlást végző baktériumok élettevékenységét. Így az NH4- átalakulása gátolt nitrit, majd nitrát formájába. Nagyobb mennyiség marad stabilabb formában, ezért a növény hosszabb ideig képes felvenni a nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló nitrogén. Ennek következtében növekszik a termés, illetve a csökken az esélye a talajvízbe történő kimosódásnak és a levegőbe történő denitrifikációnak. A kijutatott szer-
-10
0
10
20
30
40
ves vagy szervetlen nitrogén tartalmú trágyákat hatékonyabban használják fel a kultúrnövények. A vizsgálataink alapja a 200 g/l nitrapyrin tartalmazó N-Lock CS nevű készítmény. A Nitrosomonas baktériumok felelősek a talajban a nitrifikációs folyamatban az ammónia nitritté történő átalakításáért. A nitrifikáció a talajban viszonylag gyorsan végbemegy. Ennek időtartama akár 2-4 hét is lehet, ami elsősorban a talaj és a levegő hőmérsékletétől függ. A nitrapyrin kizárólag a Nitrosomonas baktérium fajok élettevékenységét gátolja a talajban specifikusan. A nitrapyrin nem biocid anyag, nem öli meg a Nitrosomonas baktériumokat, csak akadályozza a metabolizmusukat, ezáltal a növekedésüket. Így a nitrapyrint ‚bakterosztatikus” anyagnak lehet nevezni (Campbell and Aleem, 1965).
4.3
4,25 4,2 4,15
N-Lock 2,5 l/ha termés t/ha
4. ábra Nitrogén visszatartás a talajban az N-Lock hatására kukoricában homokos talajban augusztus végén Jászszentandrás 2013 10 9
9,09
8 7 6
6,07
5 4 3
3,34
2 1 0
1,25
Ammónium mg/kg Nitrit-Nitrát mg/kg kezeletlen
Poszt N-Lock 2,5 l/ha
9
10
6. ábra A talaj 0-90 cm-es rétegében lévő ammónium és nitrát ionok mennyisége az N-Lock kezelést követő 1 és 2 hónap múlva (mg/kg) Hódmezővásárhely 2014
1,2 V. 9.
IV. 9.
100 kg/h N
V. 9.
16,9
5,1 11,8
IV. 9.
11,4
0,7
100 kg/h N+N-Lock 0
5 Nitrát-N
Németországban 2013-as vizsgálatokban kimutatták 4 kísérlet átlagában silókukoricában, hogy a tavaszi N-Lock kezelést követő 8 hét múlva a talaj felső 30 cm-es rétegében több, mint 50 %-al több nitrogént volt található, mint kezelés nélkül. A 30-60 cmes rétegben már csak 30 %-al több nitrogént találtak. Szemes kukoricában hasonló arányokat tapasztaltak. A felső talajrétegben több, mint 60 %-al volt nagyobb a nitrogén mennyisége, míg a mélyebb rétegekben ennek aránya „csak” 40 % volt (2. ábra). HATÁS A TERMÉSRE Németországban őszi káposztarepcében ha az N-Lock kijuttatása a vetés előtt egymenetben történt a hígtrágyával (3. ábra), akkor a termésátlag 7 %-al nőtt 2 kísérlet átlagában (4,5 t/ha-os termésszinten). Az Egyesült Királyságban repcében 2012-es vizsgálatok 0,4-0,5 t/ha-al növelték a termésátlagot 2,5 t/ha-os termésszinten. Lengyelországban repcében szintén 2 év 7 kísérlete alapján karbamid használata esetén 4-7 %-al, míg ammónium-nitrát használata esetén 2-4 %-al nőtt a termés az N-Lock használatának köszönhetően (4 t/ha-os termésszinten).
EREDMÉNYEK MAGYARORSZÁGON
4,35 4,3
-60
8
HATÁS A KÖRNYEZETRE A hazai adatok hasonló képet mutatnak, mint a külföldi eredmények. Homoktalajon a talaj felső 30 cm-es rétegében az NH4+ tartalom 167 %-al, míg a NO3- tartalom 50 %-al volt nagyobb az N-Lock-al kezelt területen a kezelést követő 3 hónap múlva (augusztus végén) vetés előtt kijuttatott ammónium-nitrát esetén, mint a kezeletlenen (4. ábra). Vályog talajon a talaj felső 30 cm-es rétegében a NO2—NO3- tartalom 47 %-al volt nagyobb a kezelést követő 3 hónap múlva előző évi szervestrágyázás (30 t/ha szarvasmarha trágya használata mellett) után, mint a kezeletlenen. Egy másik kísérletben vetés előtti karbamid kijuttatás során a talaj felső 30 cm-es rétegében az NH4+ tartalom 23 %-al, míg a nitrát-ion tartalom csak 4 %-al volt nagyobb a kezelést követő 4 hónap múlva (augusztus végén) a kezeletlenhez képest. Ugyanezen a
10
15
20
25
30
35
Ammónium-N
területen, ha az N-Lock kezelés később történt, akkor az NH4+ tartalom 37 %-al volt nagyobb a kezelést követő 3 hónap múlva. Ha az N-Lock kijuttatás folyékony nitrosollal egymenetben történt a kukorica fejtrágyázása során, akkor 1 hónap múlva a talaj felső 90 cm-es rétegében az összes nitrogén tartalom 13,8-126,4 %-al volt nagyobb, mint a kezeletlenben. Az N-Lock kezelés során a talajfelszínhez közeli rétegekben (0-30 cm) halmozódott fel a nitrogén, miközben a kezeletlenben már a mélyebb (30-60 cm illetve 60-90 cm) rétegekben volt megfigyelhető a nagyobb nitrogén mennyisége. Gyakorlatilag megállapítható volt, hogy a nitrogén kijuttatást követő 1 hónap múlva a tápanyagok már a mélyebb rétegekbe mosódtak N-Lock kezelés nélkül (5. ábra). Tél végi kezelést követően, ha az N-Lock kezelés a nitrosollal egymenetben került kijuttatásra, akkor a kezelést követő 4 hét múlva 28-60 %-al volt nagyobb a talaj 0-90 cmes rétegében az összes felvehető nitrogén tartalom. A felső 0-30 cm-es rétegében 4044 %-al volt nagyobb ez az érték. Az összes nitrogén tartalomból a 0-90 cm-es rétegben az N-Lock- al kezeltben 54-55 % volt az ammónium-ionok aránya, míg a kezeletlenben ez az érték csak 28-48 %-volt. A kezelést követő 2 hónap múlva a talaj 0-90 cm-es rétegében a kezeletlenből gyakorlatilag gyakorlatilag eltűnt a nitrogén (csak 0,7 mg/kg NH4- és NO3- -ot találtunk), miközben az N-Lock-al kezeltben még mindig volt 6,3 mg/kg NH4- és NO3- (6. ábra). HATÁS A TERMÉSRE 2013-ban csak egy helyszínen sikerült repcében is beállítani az N-Lock kísérletet a márciusi tél következtében. Ezen a helyszínen (Szarvas) a termésnövekedés elérte a 9 %-ot (3,5 t/ha-os termésszinten). 2014-es vizsgálataink során számos kísérletet tudtunk már beállítani. A termésátlagok növekedése (6 kísérlet átlagában) 7,3 % volt (1. táblázat).
Az N-Lock keverhető a repcében felhasználható gyomirtó készítményekkel, ami megkönnyíti a kijuttatást.
7. ábra N-Lock hatása a termésre őszi káposztarepcében Kunmadaras 2014 4,95
3,95 3,9
3,9 3,85
4,9
4,9
3,8
4,85
3,75
4,8
3,7
4,75
3,65 3,6
3,6
3,55
4,7
4,7
Kezelés: 2014. III.6. 110 kg/ha N (Nitrosol)
3,5 3,45
4,65 4,6
N-Lock 2,5 l/ha termés t/ha
Ezerszem tömeg
8. ábra N-Lock hatása a repce termésére és olaj tartalmára (demo kísérlet) Mezőfalva 2014 6
50
5,545
5
49
49,6
4,843
48
4
47
3
2,69
2,175
2
44
44,9
1
46 45 43 42
0
N-Lock 2,5 l/ha termés t/ha
olaj termés t/ha
TECHNOLÓGIA REPCÉBEN Az N-Lockot folyékony nitrogén műtrágyával (célszerű és a legegyszerűbb) egymenetben kijuttatni az első fejtrágyázás alkalmával. Dózisa 2,5 l/ha (függetlenül a kijuttatandó folyékony műtrágya mennyiségétől). A kijuttatás során be kell tartani a folyékony nitrogén trágyázás szabályait. Ezek a következők: • alacsony nyomás: 1,5-2,0 bar • nagyon durva cseppek: 1000 μm felett • nagy kúpszögű és nagy átmérőjű fúvóka: 06-08 • viszonylag alacsony sebesség: 6-8 km/h • szeles idő után várni kell néhány napot • álló helyzetben ne „nyomassuk meg a gépet” • átfedéseket minimálisra kell csökkenteni
1. táblázat: Az őszi káposztarepce 2014-es eredményei Termésátlag kg/ha
Összes kísérlet átlaga (6) Magasabb trágyázási szint (3)
ÖSSZEGZÉS Az N-Lock hatására a kijuttatott nitrogén hos�szabb ideig ammónium formában marad, így csökken a nitrogén veszteség (csökkenti a denitrifikációt és a nitrát kimosódást) és a trágyázás negatív környezeti hatását. Azáltal, hogy a nitrogén felvehető formában marad, növekszik a termés és a minőség. Az N-Lock elsősorban a karbamid műtrágyáknál, folyékony ammóniánál, a folyékony nitrogén oldatoknál és a híg vagy szilárd szerves trágyáknál fejtette ki kiváló hatását. Ammónium-nitrát és pétisó alkalmazása mellett a hatás mérsékeltebb. Őszi káposztarepcében a folyékony nitrogén fejtrágyával egymenetben a tél végén, kora tavasszal (február-március) kell kijuttatni. A dózisa 2,5 l/ha. Az N-Lock növeli őszi káposztarepce termését 5-15 %-al. A termésnövelést elsősorban az ezerszem tömeg növelése adja, míg más paraméterek (aktív levelek aránya, becőszám, szemszám, hektolitersúly, stb.) kevésbé változnak. Nagy adagú nitrogén visszapótlásnál nagyobb arányban növekszik a termés.
Kezeletlen
N-Lock 2,5 l/ha
Termés különbség kg/ha
Termés különbség %
3780 3970
4057 4406
277 436
7,3 10,5
olaj %
Olaj tartalom %
-16
7
termés t/ha
4,6
4,55
% N-kimosódás
6
130 kg/ha N
40 20
5
• tűző napsütésben nagyobb a perzselés veszélye A kezeléseket célszerű minél hamarabb elvégezni, amíg a növényzet be nem borítja a talajfelszínt. Az N-Lock-al a talajt kell kezelni. Az N-Lockot közvetlenül a permetezés előtt kell a tartályba tenni. A permetlé készítése során folyamatosan kell a tartályba adagolni az N-Lockot a minél homogénabb eloszlás miatt.
ezerszem tömeg g
60
6,8
10-30 cm
14,3
HATÁS A KÖRNYEZETRE Az Amerikai Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok szerint a nitrogén kimosódása a talajvíz irányába 16 %-al, míg a dinitrogénoxid (N2O) emissziója 51 %-al csökkent (1.ábra). Franciaországi 2013-as kísérletekben vizsgálták az N-Lock hatását a környezetszennyezés csökkentésére. Ezekben megállapították, hogy a silókukorica termesztésben hígtrágya alkalmazása mellett az N-Lock 33 %-al csökkentette az egységnyi területről kibocsátott N2O mennyiségét, 37 %-al nőtt a nitrogén visszatartása.
100
0,7
termés t/ha
Számos ország, pl Németország, Ausztria, Dánia, Hollandia, Szlovénia, Litvánia vagy Írország az egész országot nitrátérzékeny területnek nyilvánította, míg mások a területük 50-80 %-át (Anglia, Franciaország, Belgium, Magyarország, Románia, Bulgária, stb.) Magyarországon a szántóföldi területek több, mint 70 %-a nitrát érzékeny területnek lett minősítve az elmúlt években. Ennek fő célja a felszín alatti vizek, így az ivóvízbázisok védelme. Ez azonban számos kötöttséget és kötelezettséget jelent a gazdálkodók részére. Korlátozva van a kijuttatható nitrogén mennyisége. Korlátozva a kijuttatás ideje és körülményei. Rendszeresen talajvizsgálatot kell végezni a szántóföldi területeken. Naprakész dokumentációt kell vezetni minden olyan tényezőről, beavatkozásról, amely a tápanyag-gazdálkodást érinti. A szerves szilárd és hígtrágyák elhelyezésének, tárolásának és kijutattásának nagyon szigorú előírásai vannak. Ezeknek a feladatoknak az elmulasztása vagy megsértése viszont komoly szankciókat von maga után, többek között a földalapú támogatások (SAPS) megvonása. A gazdálkodónak elemi érdeke, hogy betartsa ezeket az előírásokat, mivel számos esetben a gazdálkodás eredményességét veszélyeztethetik a szankciók. Azonban az intenzív tápanyag igényű növények megkövetelik a folyamatos és megfelelő adagú nitrogény ellátást. Egy 10-12 tonna/ha termésű kukorica, 7-8 t/ha őszi búza vagy 4-5 t/ha repce nitrogén igényét nagyobb men�nyiség fedezi, mint amit ki lehet juttatni. Ez az ellentmondás megoldásra vár. Magyarországon a főbb szántóföldi kultúrákban (őszi búza, repce és kukorica) a nitrogén tápanyag kijuttatása extenzív körülmények mellett 2-3, míg intezív gazdálkodás során 3-4 alkalommal történik, amely jelentős kijuttatási költséggel jár. Őszi búza és repce esetében az őszi alaptrágyázás mellett tavasszal 2-3 alkalommal, míg kukorica esetében a vetés előtt és a vetéssel egymenetben történő kijuttatás mellett állományban 1-2 alkalommal történik a nitrogén visszapótlása. Ugyanakkor pl. 2014-ben azt tapasztaltuk, hogy a tavaszi gabonák esetében hiába végeztek a gazdálkodók 2 vagy 3 alkalommal nitrogén visszapótlást, a talajok felső 0-90 cmes rétegéből májusra gyakorlatilag eltűnt a felvehető nitrogén. Ennek következtében nagyon jó terméseredmények mellett a búza nagyon rossz minőségi paraméterekkel reagált. A tenyészidő végére nem állt a növény rendelkezésére elegendő nitrogén tápanyag, így a fehérje és a nedves sikér tartalom illetve ezek következtében a sütőipari minőség rendkivűl alacsony szintet mutatott. A nitrogén felhasználás hatékonyságának a növelésére számos lehetőség adódik. Az egyik szerint a legfontosabb, hogy a kijutatott nitrogént minél hosszabb ideig kell tud
Talaly mélység
AZ N-LOCK
9,05
0-10 cm
Megfigyelhető volt, hogy ahol alacsonyabb volt a termésszint (3 t/ha) és kisebb nitrogén adagokkal dolgoztak (7. ábra), ott a hatás alacsonyabb volt (6-8 %), míg magasabb termésszintnél (4 t/ha) és intenzív, nagy adagú nitrogén visszapótlásnál a termésnövekedés 10-12 %-ot is elérte. Ez azt is jelenti, hogy abszolút értelemben a termésnövekedés a 0,2-0,3 t/ha-ról 0,5-0,6 t/ha-ra nőtt. A legjobb kísérleti helyen a termésnövekedés elérte a 0,7 t/ha, ami 15 %-os növekedést jelentett (4,8 t/ha-ról 5,5 t/ha-ra). Ezen a helyen tavasszal 196 kg/ha nitrogén hatóanyagot juttatunk ki tavasszal folyékony műtrágya formájában (8. ábra). Hasonló volt a helyzet az olajtartalom esetében is. Alacsony szinten nem volt érdemi olajtartalom növekedés, viszont magas szinten a növekedés elérte a 3-4 %pontot is. Az időzítéssel kapcsolatban azt figyeltük meg, hogy érdemes volt minél hamarabb kijuttatni a talajfelszínre az N-Lockot, ami nagyobb hatékonyságot jelentett. Ez praktikusan február végét, március első felét jelentette. A széles sortávú repcében (36-45 cm) a hatást jobbnak véltük, mint a sűrűbb sortávúaknál (15 cm). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a talajt kell permetezni és nem a növényt, ezért a kisebb talajtakarás esetén a hatás lényegesen jobb lett.
A termés minőségi paraméterei, így a repce olaj tartalma is javul. Az N-Lock használata növeli a talajban a nitrogén visszatartást, csökkenti a nitrát kimosódását a talajvíz irányába és az üvegház hatású gázok légkörbe történő kibocsátását. Az N-Lock kezelést követő 2 hónap múlva a talajban felső rétegében még volt a növény számára felvehető nitrogén, ellentétben a kezeletlennel. A készítmény keverhető a főbb szántóföldi kultúrákban engedélyezett gyomirtó készítményekkel és baktérium tartalmú talajoltó anyagokkal. Az N-Lock kiváló eszköze lehet az intenzív gazdálkodást folytató termelőknek. A repcében, ahol nagy mennyiségű nitrogén vis�szapótlás folyik, a magas termésátlagok mellett nagy sok tápanyag veszendőbe megy. Mivel a veszteség a talajvíz és a légkör irányába is zajlik, ez nagyon komoly környezetszennyezést is okoz. Ennek a veszteségnek a csökkentésére és a kijuttatott tápanyag jobb hasznosulására alkalmas a nitrapyrin hatóanyagú N-Lock.
4
5 • A kora tavaszi hűvös időjárási körülmények (+4-5 °C) között végzett kezelésre a legalkalmasabb készítmény a Nurelle D. A benne lévő piretroid hűvösben is hatékony, de tartamhatása nincs. A klórpirifosz-etil viszont már alacsony hőmérsékleten begázosodik, az áttelelt növények felületén – a levelek vastag viaszrétegében – megkötődve pedig hosszú tartamhatást biztosít (1-2. ábra). • A készítmény összetétele kifejezetten a repce kártevők ellen lett kifejlesztve. A készítményben lévő két hatóanyag és azok aránya állandó és szinergizmust biztosít a Nurelle D-nek. Ezenkívül - egységnyi területre vetítve - a legtöbb klórpirifosz hatóanyagot juttatjuk ki a területre, amely a leghosszabb tartamhatással (3. ábra) és legjobb taglózó hatással rendelkezik. Ezek következtében a kijuttatást követő néhány órán belül a kártevők elpusztulnak (hatásgyorsaság) és – időzítéstől és kártevő gradációjától függően – a betelepedő repce-fénybogár ellen is a leghosszabb illetve legjobb hatást biztosítja a zöldbimbós állományban (3. ábra). Ez azért fontos, mert ebben az időszakban a legnagyobb a kártétel mértéke.
NÖVÉNYVÉDELEM
NURELLE D
ÁLLANDÓ HATÓANYAGTARTALOM, KIVÁLÓ HATÁS A KÁRTEVŐK ELLEN
Használjuk a megbízható Nurelle D-t, ami bebizonyította, hogy méltó a repcetermesztők bizalmára: az elmúlt 17 évben közel, 2 millió hektár repcét kezeltek a készítmén�nyel! Segítségével a gazdák (mai áron számolva) több mint, 170 milliárd forint értékű termést mentettek meg a kártevőktől! A Nurelle D sikerét azóta egyetlen készítmény sem tudta felülmúlni. A készítmény tartalmaz egy gyors hatású kontakt (cipermetrin) illetve egy, a viaszrétegbe beépülő, tartamhatást biztosító hatóanyagot (klórpirifosz-etil). A két hatóanyaga, ebben a gyári formulációban utolérhetetlennek bizonyult mind hatékonyságban, mind tartamhatásban. Megbízhatósága pedig minden kétséget kizár. 0,6 l/ha dózisban kijuttatva valamennyi repcében előforduló kártevő – repceszár-ormányos, nagy repceormányos (4-5. kép), repce fénybogár, illetve ősszel mocskospajor, repcebolha, repcedarázs álhernyója, kis káposztalégy, repce gubacsormányos – ellen
hatékony. Szakemberek, felhasználók egybehangzó véleménye szerint a kora tavaszi időszakban a Nurelle D-nek nincs alternatívája a szárkárosító ormányosok ellen (2 kép). A Nurelle D kifejezetten a repcére optimalizált kombináció (A cipermetrin taglozó hatása révén az imágók már 1-2 órán belül elpusztulnak, míg a klórpirifosz-etil 5-7 napos biztos rovarírtó pajzsként működik ). A készítmény egymást erősítő hatóanyagokat tartalmaz (szinergista hatás), és mindig azonos hatóanyag-arány jellemzi. A Nurelle D a biztosíték arra, hogy a virágzás előtt biztosan védjük meg a repcét a rovarok ellen. Ez a technológia kiállta az idő próbáját. A Nurelle D technológia és annak előnyei: • Kísérjük figyelemmel az ormányosok betelepülését a repcetáblára. Használjunk sárga ragacslapot (+8°C nappali hőmérsékletnél már tegyük ki), figyeljük az éré-
‚Az utóbbi évek kísérletei során összegyűlt tapasztalatok alapján a Nurelle-D a legalkalmasabb az első, szárormányosok elleni permetezésre.” Szántóné Veszelka Mária (rovartani szakértő, Kormányhivatal NTI, Balassagyarmat) ‚Az első, kora tavaszi kezelésre mindenképpen piretroid partnert is tartalmazó készítmény választása célszerű. Főleg, ha a nagy repceormányosok miatt kifejezetten korai kezelés szükséges. Az évek óta egyértelműen jó eredmények (mint standard kontroll) miatt a Nurelle D-t javasolom.” Farkas István (rovartani szakértő, Kormányhivatal NTI, Tanakajd) ‚Minden rovarölő technológia annyit ér, amennyi Nurelle D van benne.” Csörgő Albin (szaktanácsadó, Szolnok)
3. kép: Ormányos érési táplálkozás nyomai a repce levelén
si táplálkozás jeleit (lyuggatás a leveleken, szurkálás a belső levelek nyelének fonákán ill. a szárkezdeményen). (3. kép) • Az első ormányos észlelése után 1 héttel permetezzünk Nurelle D-vel (0,6 l/ha). (A betelepülése után a nagy repceormányos kb. 7-10 nap múlva, míg a repceszár-ormá-
nyos 14-16 nap múlva kezdi meg a tojásrakást. Az előrejelzés pontossága nagyon fontos, mert a lerakott tojásokból kikelő lárvák ellen már nem tudunk védekezni, mivel azok berágják magukat a szár belsejébe ahová már semmilyen készítménnyel nem tudunk a kártevők útán nyúlni.
2. ábra Nurelle D hatása a szárormányosok lárvái ellen 2012 Jászalsószentgyörgy 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50
96
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10
467
57
187
32
0
kezeletlen
március 13.
Szárormányos lárvák száma 100 növényben
március 18.
4. kép: Szárormányos bogár imágójának tojásrakási helye a repce szárán
%
Hatékonyság %
%
96,75
92,45
64,95
1. ábra Nurelle-D hatása a szárormányosok lárvái ellen Rábatöttös 2012 április 26. Vas megyei KH Növényvédelmi Igazgatóság 60 54
50 40 30 20 10
58,3
5. kép: Szárormányos bogár lárvájának kártétele szarban
2-3. nap
7-8. nap
Nurelle-D 0,6 l/ha
2. kép: Fent a károsított, lent az egészséges repce növény szárkeresztmetszete
84,8
78,75
12-14. nap
Standard 0,3 l/ha
4. ábra Nurelle-D hatása a betelepülő repce fénybogár ellen Rábatöttös 2012. április 18. Zöldbimbós állapotban Vas megyei KH Növényvédelmi Igazgatóság 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10
100
100 85 76
72
69
12 5 Nurelle-D 0,6 l/ha Lárva db/25 növény
% Standard (piretroid) 0,15 l/ha
Kontroll
1. nap
3. nap
7. nap
Kezelés: 2012. április 3. Repce rejtett zöldbimbós állapotban (BBCH 50) Kártevők száma: kezelés kor 15 db/50 növény, 7. napon kontrollban 100 db/50 fővirágzat Nurelle-D 0,6 l/ha
Standard 0,3 l/ha
• Mivel a Nurelle D megvásárolható 1 és 5 literes kiszerelésben, ezért nincs szükség hatalmas csomagok vásárlására, akár 1,5 ha területre is beszerezhető a készítmény. • A fenti technológiával sikeresen megvédhetjük az állományt a rovarok szempontjából legveszélyesebb időszakban, és a következő rovarölő kezelésre már csak közvetlenül a virágzás előtt vagy virágzás kezdetén lesz szükség (4. ábra). • A szárormányosok elleni védelem egy másik okból is rendkívüli jelentőségű. Gyakran megfigyelhető, ha az állomány nagy mértékben fertőzött szárormányossal (sok a sérülés a száron), akkor jelentős mértékű fómás szárfertőzöttég alakul ki. Tehát ha sikerül a Nurelle-D használatával megakadályozni a szárormányosok kártételét, akkor azzal jelentős lépést teszünk a fóma elleni védelem felé.
A repce-szárormányosok elleni védekezés alapja a pontos időzítés. Mivel a szárba berágó lárvák ellen már nem lehet védekezni, ezért a betelepedő imágók minél hatékonyabb elpusztítása a cél. Ez számos nehézségbe ütközik, különösen az első rovarok megjelenésének és a tömeges betelepedésének a jelzése. Manapság a sárgatálakat elterjedten használják ezen kártevők jelzésére. Azonban nagyon sokan nem tartják pontosnak ezt az eszközt. Ebben igazuk van. Miért? Az egyik legfontosabb, amikor februárban már hosszabb napos és enyhébb időszakok vannak, amikor a kártevő már repül, de ekkor a sárgatálak még nincsenek kihelyezve. De már ekkor is figyelni kell a kártevőt. A másik fontos probléma, amikor a nappali, melegebb idő után éjszaka a tálban lévő víz megfagy és csak délutánra olvad fel. Ebben az időben a csapda nem vagy csak nagyon kevés kártevőt fog. A harmadik gond, amikor láthatóan rárepül a kártevő a sárgatálra, de csak „flangál” a szélén, majd elrepül. Ez is csökkenti a fogási mennyiséget. Ezek eredőjeként tapasztalhatjuk, hogy a kevés fogott rovar ellenére már szembesülünk jelentős kártétellel illetve gyenge hatékonyságú rovarölőszeres védekezéssel. Ezt hogyan tudjuk elkerülni? Olyan csapdát kell szerkeszteni, amely nincs kitéve az időjárás viszontagságainak és minden oda repülő rovart elfog. Ennek a feltételnek kiválóan megfelel a sárga ragacslap. 2012-tól kezdve számos helyen vizsgáltunk egy sárga ragacslapos csapda típust, amely bíztató eredményeket adott (1. táblázat). 2013-ban szintén pozitív tapasztalataink és visszajelzéseink voltak, a márciusi tél ellenére (1. ábra). A vizsgált helyeken sárgatálakkal együtt helyeztük ki a csapdákat, amelyeknek több, függőleges felületén helyeztük el a sárga ragacslapokat. A fogási eredmények közti különbségek látványosak voltak. Kezdetben a sárga ragacslapokon már fogtunk szárormányost, addig a sárgatálakban semmit sem találtunk még. Néhány nap múlva pedig a ragacslapok már több tucatot illetve százas nagyságrendeben fogták a kártevőt, addig a sárgatálakban még csak néhány egyed volt. Mit jelentett ez? A ragacslap már első betelepülő egyedeket megfogta és a tömeges betelepülést is pontosabban jelezte. Addig a tálak fogása még nem indokolta volna a védekezést, de ragacslapok adatai alapján ezt már meg kellett tenni. Tehát a kezelést jó néhány nappal előbb, de pontosabban el lehetett végezni. A hatékonyság pedig kiváló lett. Ezt bizonyítottuk 2014-ben, amikor Szolnokon végeztünk kísérletet a különböző előrejelző módszerek által jelzett rajzáscsúcsokhoz igazítva (2. ábra). A rajzáscsúcs március 1011.-én volt a ragacslap szerint (97 db szárormányos), míg a sárgatál szerint (10 db) még nem volt itt az ideje a védekezésnek. A kísérletben az első kezelést március 13.-án végeztük el, míg a másodikat 5 nappal később. A május 8.-i értékeléskor kiderült, hogy az első kezeléssel több, mint 95 %-os hatékonyságot lehetett elérni, míg az 5 nappal későbbivel ez már csak 81,5 % volt. A
betakarításkor kiderült (3. ábra), hogy az első és a második kezelés közötti különbség közel 100 kg/ha volt (miközben a kezeletlenhez képest több, mint 500 kg/ha), ami azt jelentette, hogy csak az időzítés 10 ezer Ft/ha jövedelmet jelent, miközben több mint 50 ezer Ft/ha értéket kockáztatunk a nem megfelelő védelemmel.
A sárga ragacslap kiválóan alkalmas volt a betelepülő repce-fénybogár imágóinak jelzésére is, mivel a csapdákat fokozatmentesen lehetett állítani az állomány folyamatos növekedésével összhangban. ...és ne feledjük: „Minden rovarölő technológia annyit ér, amennyi Nurelle D van benne”.
1. ábra Repce ormányosbogarak fogása Szolnok Dow Kutató Állomás 2013 160
138
131
140
4 Ragacslap 2 sárgatál Egymástól 5 m-re Táblaszéltől 6 m-re Állomány fölött 10 cm
120 100 80
59
60 40
4 1
20 db
március 3.
4 1
március 4.
ragacslap
15
9
16
március 6. március 11. március 12. március 13.
35 0 0
31
4
4
április 4.
április 12.
április 15.
42 5 április 17.
sárgatál
3. ábra Nurelle D időzítésének hatása a termésre (kg/ha) Szolnok 2014 3000 2800
2998
2910
2600 2400 2430
2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000
Kezeletlen
kg/ha
Március 13.
Március 18.
Termés kg/ha
2. ábra A Nurelle D hatása repce szárrományosok ellen az előrejelzésre alapozott védekezésnél Szolnok 2014. május 8. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10
100 280
ragacslap
50
97 sárgatál 52
16 10
300 250 200 150 100 50
12
kezeletlen Fertőzöttség %
Élő lárvák 100 növényben db
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10
REPCE KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS PONTOSABB IDŐZÍTÉSE
Fertőzöttség %
3. ábra A Nurelle D tartamhatása szárormányosok imágói ellen 2008 (2 kísérlet átlaga)
NÖVÉNYVÉDELEM
március 13.
március 18.
olaj %
Csapdázási adatok 2012 Debreceni Egyetem (Látókép) Dátum
Sárga ragacs lap
Sárga tál
III.21.
38
1
III.22.
18
3
III.23.
22
2
III.25.
7
0
III.30.
0
0
IV.1.
0
IV.3. IV.5.
Kálmánháza Nurelle D védekezés
Dátum
Sárga ragacs lap
Sárga tál
III.16.
0
0
III.17.
0
0
III.18.
3
0
III.19.
1
0
III.20.
3
0
0
III.22.
73
7
1
0
III.23.
87
9
5
0
III.27.
228
33
IV.7.
45
4
IV.10.
0
0
•
•
Nurelle D védekezés
•
6
7
A REPCE TAVASZI GYOM PROBLÉMÁI
DOW AGROSCIENCES MEGOLDÁSOK A stabil repce árszint miatt nem szabad egyetlen kg termésveszteséget sem a gyomokra hagyni. Amennyiben a tél végi-márciusi időjárás lehetővé teszi a talajok traktorral való járhatóságát és a permetezést, akkor el kell végezni minél hamarabb a kezelést a termésveszteségek megakadályozására. A GYOMOK KÁRTÉTELE REPCÉBEN A repce termesztésének intenzívebbé válásával egyre nagyobb teret engedünk a gyomok kártételének. 20-30 évvel ezelőtt a repcét gabona sortávolságra vetették 10-20 kg/ha vetőmag mennyiséggel. Gyakorlatilag a repce saját maga biztosította a gyomirtást, mivel elnyomta a gyomokat. Manapság nő a sortávolság (30-45 cm), csökken a vetőmag norma (1,5-3,0 kg/ha), sőt, több helyen próbálkoznak a precíziós vetéssel és a kukorica sortávval (76 cm), ami növeli a gyomok esélyét a repcével szemben. Ennek is köszönhető, hogy mára már elterjedt technológia az őszi gyomirtás. Ennek jelentősége nem megkérdőjelezhető (500-600 kg/ha termésnövelés), de azokon a területeken, ahol nem történt meg vagy nem volt sikeres az őszi kezelés, ott szükség van a tavaszi gyomirtásra. Ezzel legalább 300-400 kg/ha termést lehet megmenteni, nem beszélve a betakarítás megkönnyítéséről. Melyek azok a gyomok, amelyek ellen sikerrel lehet és kell felvenni a küzdelmet? Itt elsősorban azokra kell gondolni, amelyek aggresszív növekedésűek (pl. galaj), bokrosodó képességük miatt elnyomhatják a repcét (pl. szikfű és pipitér fajok) vagy allelopatikus hatással rendelkeznek (pl. mezei acat, ragadós galaj, ebszikfű, kék búzavirág). A gyomok egy része nagyon feltünő (pl. pipacs, kék búzavirág), míg más esetben csak betakarításkor vehetjük észre jelentős tömegét (pl. sebforrasztó zsombor). A közös bennük, hogy komoly termésveszteséget képesek okozni. Szintén jelentősen hátráltatja a betakarítást a ragadós galaj és a mezei acat. Márciusban számos korán kelő gyom már virágzik (veronika, árvacsalán, árvácska fajok, pásztortáska), de ezeknek a kis habitusú növényeknek egy erőteljesen fejlődő repcében nincs esélyük jelentős kártételre. Ebben a fenofázisban ráadásul a gyomirtó szerekre sem érzékenyek. MEGOLDÁSOK TAVASSZAL Tavasszal két készítmény jöhet számításba a kétszikű gyomnövények ellen. A két készítményt más gyomösszetételű területekre javasoljuk, mivel hatásspektrumuk részben eltér egymástól, részben átfedik egymást. Ez a két készítmény a Galera és az Ikarus. Galera – repce gyomirtó szer a legfontosabb kétszikű gyomok ellen állományban • Kiváló hatékonyság galaj, szikfű-, pipitér és aggófű fajok illetve mezei acat ellen • Rugalmas kijuttathatóság repcében: ta-
1. kép Galera hatása mezei acat ellen a 33 napon
3. kép Ikarus hatása mezei acat ellen a 33 napon
vasszal zöldbimbós állapotig • Rendkívül alacsony dózis (0,35 l/ha) • Kiváló keverhetőség: Nurelle-D, speciális egyszikű irtók, regulátorok, levéltrágyák, stb A Galera két hatóanyagot tartalmazó készítmény. Mind a klopiralid, mind a pikloram hasonló hatásmechanizmusú, szisztemikus, auxin hatású (hormon típusú) hatóanyag, de más kémiai családba tartoznak. Mindkét hatóanyag szelektív a repcére és mind hajtás, mind gyökér irányba szállítódnak. A két hatóanyag biztosítja tavasszal a legfontosabb és a legnagyobb kárt okozó gyomnövények elleni védelmet. Kíváló hatékonysággal írtja a mezei acatot (1. kép), szikfű (2. kép) és pipitér fajokat, ragadós galajt, búzavirágot, aggófű és bükköny fajokat. Tavas�szal akkor lehet használni, amikor a fagyok elmúlnak, a levegő hőmérséklete nappal eléri a +10 ºC-ot, és éjjel sem hűl +5 oC alá. A legutolsó kezelési időpont a zöld virágbimbók megjelenése (BBCH 51). Normál időjárás esetén ez általában március végén-április elején van. A készítmény hatására a gyomok azonnal rendellenes fejlődéssel (csavarodás, kanalasodás, görbülés) reagálnak és néhány nap alatt „halálra lélegzik magukat”. A hatás gyors és látványos. Kezelést követően néhány héten belül tökéletes pusztulást okoz. Javasolt dózisa: 0,35 l/ha. Ebben az időszakban több olyan technológiai elemet kell alkalmaznunk, amely lényegesen befolyásolja a repce termé-
2. kép Galera hatása ebszikfű ellen a 33. napon
4. kép Ikarus hatása ebszikfű ellen a 33. napon
sét. Ilyenkor jogosan merül fel az a kérdés, hogy mivel lehet keverni, milyen tankkombinációkat alkalmazhatunk. A Galera mellé keverhetünk speciális egyszikűirtót az árvakelésű gabona ellen, rovarirtó szert a szárormányosok ellen (pl. Nurelle D), triazol típusú gombaölő szert regulátorozás céljára, bór tartalmú levéltrágyát, egyéb felületaktív vagy hatásfokozó anyagokat, sőt még N tartalmú folyékony fejtrágyát is (bár ez utóbbinál teljesen más a kijuttatási technológia, lásd lenti táblázat). Gyakorlatilag a Galerával minden készítményt ki lehet juttatni tankkombinációban. Néhány alapelvet azonban be kell tartani: 1. Minden tankkombináció készítése előtt keverési próbát kell végezni 2. Max. 5 hatóanyagot tartalmazó kombinációt alkalmazzunk (Galera már tartalmaz két hatóanyagot) 3. Nem okoz problémát, de a legjobb hatékonyság elérése szempontjából célszerű a speciális egyszikű irtót külön menetben kijuttatni. Ugyanis a Galera esetében célszerű durvább cseppeket, míg a speciális egyszikűirtó esetében finomabb cseppeket képző fúvókákat alkalmazni (lásd táblázat). A Galera használata esetén a repce betakaratása után ősszel bármilyen kalászos gabona, míg tavasszal bármilyen kultúra vethető illetve palántázható. A Galera 1 és 5 literes kiszerelésben kapható, így akár 3 ha-ra is megvásárolható.
Ikarus – a valódi posztemergens repce gyomirtó • Kiváló pipacs, árvácska, galaj, szikfű és pipitér, aggófű fajok illetve mezei acat elleni hatás • Hatásához nincs szükség csapadékra • Rendkívül alacsony dózis (0,3 l/ha) Az Ikarus három hatóanyagot tartalmazó készítmény. Tartalmazza a Galeránál megismert klopiralidot, pikloramot és ezeken kívül az aminopiralid hatóanyagot. Az aminopiralid azonos hatásmechanizmussal rendelkezik, mint a másik két hatóanyag. Azoknál azonban sokkal robusztusabb, gyorsabb és szélesebb hatást biztosít. Miben jelentkezik ez a hatás? A mezei acat elleni hatás még látványosabb (3. kép), mivel az aminopiralid hatóanyag is a gyökerekbe felszívódva a tarackok pusztulását okozza. Az aminopiralidnak köszönhetően a fejlettebb ragadós galaj (4. kép) is nagyobb biztonsággal elpusztul (1. ábra). Hasonlóan a Galerához, kiválóan írtja a székfű (5. kép), pipitér, aggófűés bükköny fajokat, a kék búzavirágot. A szélesebb hatásspektrumának köszönhetően a készítmény kíválóan írtja a pipacsot (6. kép) és markáns mellékhatással rendelkezik a sebforrasztó zsombor ellen (2. ábra és 7. kép). Ez nem teljes pusztulást és leszáradást jelent, hanem a gyomnövény abban a stádiumban marad, amilyenben a kezelés idején volt. Így nem virágzik és nem hoz
1. ábra Repce tavaszi gyomirtás hatása erős gyomfertőzés mellett Tiszaörs 2006 május 25 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 %
96
98
96
Galera 035 l/ha
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10
97 83
Ebszikfű (6-8 levél)
2. ábra Repce tavaszi gyomirtás hatékonysága Pápa 2009 június 4.
Mezei acat (tőlevélrózsa) Ikarus 0,3 l/ha
88
Ragadós galaj (8-10 örvös)
%
permetezzünk. A kezeléseket a repce szárbaindulásáig (BBCH 30) lehet elvégezni. Későbbi kezelés a virágzás elhúzódását okozhatja, de termésveszteséget nem okoz. Mivel egy erősebb készítményről van szó, ezért a készítményt önmagában kell kipermetezni, tankkombináció készítése TILOS! Ikarus tavaszi kijuttatása esetén és a repce betakarítása után ősszel kalászos ga-
90
95
90 70 50
0 Mezei acat (tőlevélrózsa)
(Fejlettség a kezeléskor 2006. április 4.)
magot illetve nem befolyásolja negatívan a betakarítás minőségét. Az Ikarus a pásztortáska hosszanti növekedését leállítja és így az nem akadályozza a repce fejlődését. Az ekkor virágbimbós állapotban lévő árvácska fajok fejlődését leállítja, azok nem virágoznak és nem hoznak magot. A javasolt dózis: 0,3 l/ha. Az Ikarus esetében is igaz, hogy fagyos időszakban és nappali +10 ºC alatt ne
96
95
Ebszikfű (8-10 levél)
Galera 0,5 l/ha
Pásztortáska (virágzik)
Ikarus 0,3 l/ha
Nyomás bar
Cseppméret μm
Fúvóka
Sebesség km/h
Keverhetőség
Galera
150–300
2,5–3,0
200–400
03–04
8–10
Nurelle D, egyszikű irtó, regulátor, levéltrágya
Ikarus
150–300
2,5–3,0
200–400
03–04
8–10
Önmagában
Nurelle D
150–300
2,5–3,0
200–400
03–04
8–10
Galera, egyszikű irtó, regulátor, levéltrágya
Speciális egyszikű irtó
150–300
3,0–4,0
100–200
03–04
8–10
Galera, Nurelle D, regulátor, levéltrágya
Levéltrágya
150–300
3,0–4,0
100–200
03–04
8–10
Galera, Nurelle D, egyszikű irtó, regulátor,
Regulátor
150–300
3,0–4,0
100–200
03–04
8–10
Galera, Nurelle D, egyszikű irtó, levéltrágya
Folyékony N-trágya
200–400
1,0–1,5
1000 <
06–08
10–12
Lehetőség szerint önmagában
6. kép Ikarus hatása ebszikfű ellen a 33. napon
0
Pipacs (szárbaindúlt)
Sebforrasztó zsombor (virágbimbós)
(Fejlettség a kezeléskor 2009. április 2.)
bona vagy az azt követő év tavaszán tavaszi kalászos, kukorica, napraforgó, olajretek, mustár, tavaszi repce, cirok, köles, fénymag, hagymaféle, kender, len, mák, facélia, cukorrépa vethető. Az Ikarus 1 és 5 literes kiszerelésben kapható, így akár 3 ha-ra is megvásárolható. A készítmények keverhetőségéről és az alkalmazott technológiáról nyújt segítséget a következő táblázat:
Lémennyiség l/ha
5. kép Ikarus hatása mezei acat ellen a 33 napon
0
A táblázatból kitűnik, hogy számos lehetőségünk van a tankkombinációkra. Arr minden esetben ügyelni kell, hogy olyan készítményeket juttassunk ki egymenetben, amelyeknek hasonló kivánalmai vannak a technológiát illetően. Pl. bár a folyékony N-trágyával történő kijuttatás csábít arra, hogy beletegyük a tartályba a gyomirtó szert vagy a rovarölő szert is, de az eltérő cseppméret igények miatt alapvetően nem javasoljuk. Ez a technológia lehetőség szerint külön menetben történjen elvégzésre, míg a gyomirtás össze lehet kötni a rovarölőzéssel vagy a regulátorozással. KALÁSZOS ÁRVAKELÉS ÍRTÁSA TAVASSZAL Ha ősszel még nem történt meg (amikor hatásosabb és nagyobb termést lehet vele megmenteni), akkor tavasszal még el lehet végezni a kalászos gabonák árvakelésének írtását. Itt is igazak a kétszikű gyomok írtásánál leírt feltételek. Még a repce szárbaindulása előtt el kell végezni a kezelést, de fagyos éjszakák után illetve +10 ºC nappali hőmérséklet alatt nem szabad permetezni, ellenkező esetben gyenge vagy semmiféle hatékonyságot nem fogunk tapasztalni. A kezelést követően csak kb. 3 hét múlva jelentkeznek a tünetek, mivel a felhasználható hatóanyagok lassan dolgoznak. Érdemes apró cseppeket képző fúvókákat választani, amelyekkel elkerülhető a fűfélék levélfelületén történő gyakori megfolyás. Így javítható a hatékonyság.
7. kép Ikarus hatása a sebforrasztó zsombor ellen 42. napon
TECHNOLÓGIA
A REPCE DESZIKKÁLÁSA
A repce deszikkálása során a zöld növényi részeket gyomirtó szerrel elpusztítjuk, a növény vízleadása felgyorsul. A beavatkozással végeredményben termést menthetünk meg, mivel csökken a pergés és gyommentes állományban könnyebb a betakarítás. A technológia legnagyobb előnye, hogy az aratás tervezhető, időpontja előbbre hozható, így az nem torlódik össze az időben ezután következő búzáéval. Ráadásul a repce aratásakor használatos vágóasztalokat le kell cserélni, a kombájnokat át kell állítani búzára. Mikor kell elvégezni a kezelést? A repce szemnedvességét nehezebb meghatározni, mint a napraforgóét. Ezért a permetezés idejét a becők és az azokban lévő szemek színe határozza meg. Mivel azonban a becők nem egyenletesen érnek, nem mindegy, hol vizsgáljuk az érés jeleit. A Dominator Extra* esetében a középső becőszintet figyeljük, és ha itt a magvak kb. 60 %-a fajtára jellemzően barna, de a becők még zöldek, akkor kell elvégezni a deszikkálást. A kezeléstől számítva kb. 10-14 nap múlva a betakarítás megkezdhető. Ajánlott lémennyiség min. 300 l/ha (hatalmas zöldtömeg miatt) és a Dominator Extra dózisa 2,25-3,0 l/ha legyen. Ha az állomány gyomos vagy a zöldtömeg nagy, akkor a magasabb dózist javasoljuk.
A Dominator Extra továbbfejlesztett adalékanyaggal rendelkezik, tallow-amin mentes, így környzetebarát kivitelben áll a gazdák rendelkezésére. A nagyobb koncentrációnak köszönhetően alacsonyabb a dózis és kisebb szállítási igénnyel bír. A Dominator Extra kombinálható Elastic² pergésgátlóval. Az Elastic javasolt dózisa 0,7-0,8 l/ha és további kb. 150-200 kg/ ha-al lehet csökkenteni a pergési veszteséget (1. ábra). A Dominator Extra a piacon lévő legnagyobb koncentrációval rendelkező glifozát tartalmű készítmény. A hatóanyag-tartalma 608 g/l glifozát DMA só, ami 480 g/l glifozát savegyenértéknek felel meg. A piacon lévő hasonló termékeknél gyakran szerepel a nevük mögött a 480-as szám, azonban ez valamilyen só (DMA, IPA, K só) formára utal, ami nem a savegyenértéknek, tehát nem a tényleges glifozát hatóanyag tartalomnak felel meg. Tehát a 480 g/l IPA só tartalmú készítmény tényleges hatóanyag tartalma csak 360 g/l savegyenérték. Számos ellentmondásra ad lehetőséget az engedélyokiratokban és a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok című kiadványban szereplő hatóanyag mennyiségek, amit bizonyos gyártók szemérmetlenül ki is hasz-
nálnak. A mellékelt táblázatban szeretnénk egy kis segítséget nyújtani abban, hogy a glifozát tartalmú készítmények milyen különféle hatóanyag összetételekben láthatók és ezeket hogyan kell szakszerűen összehasonlítani a repce deszikkálása során.
A Domintáor Extra: hatóanyag-tartalma 608 g/l glifozát DMA só, ami 480 g/l glifozát savegyenértéknek felel meg.
Hatóanyag tartalom (só forma) g/l
Hatóanyag tartalom (savegyenérték) g/l
Dózis l/ha
Kijuttatott glifozát mennyisége g/ha
Dominator Extra
608
480
2,25-3,0
1080-1440
standard I.
551
450
2,4-3,2
1080-1440
standard II.
486
360
3,0-4,0
1080-1440
1. ábra Dominator hatása a repce deszikkálás során a termésre és a víztartalomra Kunmadaras 2008 9,5
3,5 3 2,5
3,21
44,9
9 3,37
2,73
8
2 44,9
44,9
1,5
7,5 7
1 t/ha
8,5
6,5 Kontrol Galera 035 l/ha
Dominator 3,0 l/ha olaj %
Dominator 3,0 l/ha +Elastiq 0,8 l/ha
%
²a Chemtura védjegye
NÖVÉNYVÉDELEM
8 TECHNOLÓGIA
REPCETERMÉS 2014 2014-re csak 8 százalékkal emelkedett, ez azonban 450 ezer tonnás többletet jelentett. A német termelők 6,2 millió tonna magot szállíthattak a raktárakba, amire korábban csak 2009-ben volt példa. A kőolaj árának 2014 végi csökkenése kettős hatással járhat a növényi olajokat és a repcét meghatározó biodízel piacá-
ra. Amennyiben az olcsóbb üzemanyagok miatt megnövekedne a felhasználás, az a bekeveréshez szükséges biodízel men�nyiségét is magával húzhatja. A másik oldalon, a biodízel tisztán történő tankolása az olcsó fosszilis dízel mellett jelentősen veszíthet a versenyképességéből. Az olaj árának alacsony szintje hosszabb távon
valamennyi megújuló üzemanyagfajta bevezetését és fejlesztését hátráltathatja. Forrás: 1. Oil World Monthly. 2014. december 12. ISTA Mielke GmbH, Hamburg, Germany. 2. DG Agri: Short-term outlook for arable crop, meat and dairy markets, Európai Bizottság, Brüsszel, 2014. november. http://ec.europa.eu/agriculture/markets-and-prices/ short-term-outlook/index_en.htm
Rape and turnip rape production 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
EU-28
11 282
11 596
11 710
10 880
15 494
15 688
16 139
18 485
18 988
21 475
20 611
19 199
19 222
20 903
EU-15
8 920
8 850
9 305
9 258
11 837
12 305
12 406
13 341
13 131
15 229
14 176
13 262
14 054
13 875
EU-N13
2 362
2 746
2 405
1 621
3 657
3 383
3 734
5 144
5 858
6 247
6 435
5 938
5 168
7 028
Belgium
BE
14
18
18
17
23
24
34
41
33
42
46
52
48
61
Bulgaria
BG
11
19
8
11
22
22
29
93
231
236
545
520
271
335
Czech Republic
CZ
844
973
710
388
935
769
880
1 032
1 049
1 128
1 042
1 046
1 109
1 443
Denmark
DK
292
212
218
354
468
342
435
596
629
637
580
508
485
686
Germany
DE
3 586
4 160
3 849
3 634
5 277
5 052
5 337
5 321
5 155
6 307
5 698
3 870
4 821
5 784
Estonia
EE
39
41
64
69
69
83
85
133
111
136
131
144
158
174
France
FR
3 477
2 878
3 317
3 369
3 994
4 533
4 145
4 684
4 719
5 584
4 816
5 369
5 463
4 369
Croatia
HR
29
23
26
29
31
41
20
39
63
80
33
49
26
45
Italy
IT
41
29
13
7
5
6
6
15
28
51
50
44
25
50
Latvia
LV
10
13
33
38
105
146
122
212
205
209
226
220
304
299
Lithuania
LT
81
65
106
120
205
201
170
312
330
416
417
484
633
549
Luxembourg
LU
8
9
13
13
17
15
16
18
16
18
16
16
15
15
Hungary
HU
179
205
208
108
291
283
338
496
655
579
531
527
415
527
Netherlands
NL
3
2
2
3
8
8
12
12
10
12
12
7
7
10
Austria
AT
125
147
129
78
121
104
137
145
175
171
171
180
149
199
Poland
PL
958
1 064
953
793
1 633
1 450
1 652
2 130
2 106
2 497
2 229
1 862
1 866
2 582
Romania
RO
76
102
36
8
99
148
175
362
673
570
943
739
158
685
Slovenia
SI
0
1
5
5
5
5
5
15
11
10
16
14
17
15 374
Slovakia
SK
134
241
257
53
263
235
260
321
424
387
322
332
213
Finland
FI
71
101
103
94
75
106
148
114
89
140
179
115
73
80
Sweden
SE
122
106
159
130
228
198
220
222
259
299
280
250
323
331
United Kingdom
UK
1 129
1 157
1 468
1 548
1 609
1 898
1 890
2 108
1 973
1 912
2 230
2 758
2 564
2 128
A KÁRTEVŐK ELLEN
5
D VÉ 1 9 9 9-2
01
TÖKÉLETES VÉDELEM
LE D EL ÁS OL Z IGA I ELM
Horváth Zsolt • Telefon: (30) 444-9107 Győr-Moson-Sopron, és Vas megye
Dow AgroSciences Hungary Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. Telefon: (1) 202-4191 Fax: (1) 202-4292 www.dowagro.hu
Vízhányó Róbert • Telefon: (30) 985-6294 Hajdú-Bihar megye
Rajcsányi Máté • Telefon: (30) 429-7354 Csávás László • Telefon: (30) 326-3131 Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye
Békés és Csongrád megye
Somogy és Zala megye
Bács-Kiskun és Pest megye
Horváth Péter • Telefon: (30) 967-7121
Dankó Róbert • Telefon: (30) 228-7435
Pirgi Zoltán • Telefon: (30) 351-3363
Papp Zoltán • Telefon: (30) 249-8074
Árgyelán Gábor • Telefon: (30) 447-5997 Marosi Roland • Telefon: (30) 868-1426 Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, megye Somogy, Tolna és Baranya megye
Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Technológiai információk
Felelős szerkesztő: Sándorfy András Vizuális koncepció: V&V Design Studio Nyomdai kivitelezés: HVG
Növényvédelem Hotline
NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ MAGAZIN:
• Kiváló hatás ősszel repcebolha, repcedarázs, kis káposztalégy és mocskospajor lárvák ellen • Megalapozza a védelmet a később betelepülő repcefénybogarak ellen • Hosszú tartamhatás hideg időben is (10 ºC alatt) → kiváló gázhatás • Kiváló keverhetőség
™a The Dow Chemical Company vagy valamely leányvállalatának márkaneve A fent leírtak tájékoztató jellegűek. Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait!
Production (thousand tonnes)
NUR
Az Oil World 2014 decemberében közzétett elemzése szerint, a világ 10 legjelentősebb olajhozó növényének az együttes termésmennyisége rekordnagyságú lehet a 2014/2015. gazdasági évben. A kibocsátás 523 millió tonna körül várható, ami 24 millió tonnával haladja meg az előző évi mennyiséget. A nagy termésnek köszönhetően a legtöbb olajosmag világpiaci ára 5 éves mélypontjára esett vissza a tavalyi év során. A repce globális termése 69 millió tonnát érhet el, ami 1 millió tonnával lenne kevesebb az előző évben felállított rekordnál. A termés az EU-ban nőtt számottevően, míg Kanadában, Indiában és Ausztráliában várhatóan csökkenni fog a kibocsátás. Az EU-ban a skandináv és balti tagországok kivételével valamennyi régióban kedvező volt az időjárás a tenyészidő teljes időtartama alatt, ennek köszönhetően kimagasló, az előzetes adatok szerint 24 millió tonna körüli repcetermést takarítottak be 2014-ben. Az Eurostat egy korábbi publikációja még csak 22,5 millió tonnás terméssel számolt, közölte viszont az országonkénti adatokat is, melyek szerint a termés elsősorban szűkebb régiónkban bővült. Romániában a 2013. évihez képest 64 százalékkal, közel 1,1 millió tonnára nőtt a betakarított termény mennyisége, Horvátországban, Bulgáriában másfélszerese volt az új termés a korábbinak. Harmadával-ötödével nőtt a termés Szlovéniában, Magyarországon és Lengyelországban, továbbá Franciaországban és Hollandiában is. Németország volt az utóbbi két évben a Közösség legnagyobb repcetermelője, míg 2011-ben és 2012-ben Franciaország állt az élen. A németországi termés 2013-ról
