Nóra vállalkozik – kutatási összefoglaló a közvetlen értékesítésben szerzett tapasztalatokat szerzett nőkről
Tartalom: A kutatás körülményei A kutatás közvetlen értékesítéshez kapcsolódó kezdeti hipotézisei A közvetlen értékesítésben érintett nők Lehetőségek a közvetlen értékesítésben dolgozó nők eredményességének javítására
A Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott Nóra vállalkozik - civil szervezetek és ügyfeleik fejlesztése NCTA-2014-8436-B pályázat keretében született tanulmány
A kutatás körülményei A Nóra vállalkozik című projekt keretében 2015-ben megvalósult nem reprezentatív országos felmérés részeként vizsgáltuk a közvetlen értékesítésben érintett nők helyzetét, tapasztalatait. Kérdőívünket 187 vállalkozónő töltötte ki, összesen 10 fókuszcsoportos beszélgetésünkön közel 80 nő vett részt. A közvetlen értékesítésben tapasztalatokat szerzett vállalkozónőkről a kérdőíves vizsgálat alapján szereztünk ismereteket. A kérdőív kitöltői közül 66 nő, az összes válaszadó 35,3%-a szerzett tapasztalatokat a közvetlen értékesítésben, ugyanakkor a kitöltők közül mindössze 3 fő, azaz a kitöltők alig 1,6%-a tevékenykedett jelenleg is kizárólagosan a közvetlen értékesítésben.
A kutatás közvetlen értékesítéshez kapcsolódó kezdeti hipotézisei A mélyen meggyökeresedett hagyományos nemi szerepfelfogás a nők és férfiak életének minden szeletét meghatározza. A kenyérkereset elsődlegesen a férfiak felé, a családon belüli feladatok ellátása főként a nők felé irányuló társadalmi elvárásként jelenik meg. Ennek következménye, hogy a társadalom által felkínált női életstratégiák között az eltartotti lét az alkalmazottként és a vállalkozóként történő megélhetés alternatívája mind a mai napig. A pénzkereset szükségessége vagy igénye a nők esetében másodlagos társadalmi elvárás, sokkal inkább az a biológiai szerepnek való megfelelés: az anyaság és a biológiai szerepből levezetett gondoskodás. A társadalmi elvárásnak némileg ellentmond a valóság: a mai nők képzettebbek, mint a férfiak (az egyetemi és főiskolai hallgatók 60%-a nő), hogy a családok megélhetésének biztosításához nem elegendő egy kereset: a nők által termelt jövedelemre nemcsak a háztartásokban, de a gazdaságban is szükség van/lenne. Az otthoni szerepek megosztása azonban nem igazodik a munkaerő piaci részvétel szükségességéhez és valóságához. A gondoskodással, családi élettel töltött tevékenységek, illetve az ezekkel összefüggő külső és belső elvárásoknak való megfelelés a nők energiáinak jelentős részét lekötik, ezért a vállalkozási tevékenység, noha a fő cél a jövedelemszerzés mindkét nem esetében, mégis eltérő induló feltételekkel történik és a későbbiekben is eltérő módon zajlik a nők és férfiak életében. Mindezek következménye, hogy -
a nők vállalkozási hajlandósága a férfiakénál alacsonyabb, vagyis eleve kevesebb a vállalkozónő, mint férfi; elkülönülnek a nőkre és férfiakra jellemző vállalkozási területek, aminek a nők sokkal inkább a hagyományos női szerepeknek való megfeleléssel összefüggő tevékenységeket végzik; a nők és férfiak vállalkozási tevékenysége, illetve az általuk irányított vállalkozások is eltérő sajátosságokat mutatnak.
A nemek eltérő szocializációja, a nemi sztereotípiákra épülő oktatás és nevelés a vállalkozás indításához szükséges tulajdonságokat – a kockázat-vállalásra való hajlandóságot, az önállóságot, az önbizalmat - a lányokban nem, vagy a fiúknál kevésbé erősíti. A hagyományos nemi szerepek mentén a nők karrier-elképzeléseiket, jövedelmi elvárásaikat, pénzügyi függetlenség iránti igényeiket a férfiakhoz képest alacsonyabb szinten, a családi életnek alárendelve határozzák meg. Ezért a vállalkozás indításához szükséges motivációk és személyes tulajdonságok megléte leginkább a magasan képzett nőket jellemzi, így feltételezhető volt, hogy a vállalkozónők, így a
közvetlen értékesítésben is érintett vállalkozó nők igen jelentős hányada magas szintű képzettséggel rendelkezik. A férfiakétól eltérő női életciklus és szerepek miatt egyes életszakaszokban különösen hangsúlyos a családi kötelezettségeknek való megfelelés (gyermek, beteg vagy idős hozzátartozó gondozása) igénye vagy kényszere, ami - teljesen vagy részlegesen - elzárja a nőket a munka világában való részvétel lehetőségétől. Minél hosszabb ideig van távol valaki a munkaerőpiactól annál nehezebb a visszatérés, a nők otthoni szerepei miatti munkaerőpiaci diszkriminációt is erősíti. A huzamos távollét alatt sokan szükségét érzik a külső kapcsolatok ápolásának, némi saját jogon kialakított, a férfi eltartótól független pénzügyi mozgástérnek. Ugyanakkor a vállalkozási tevékenység indításának egyik alapvető oka a kényszer: egy esetleges állásvesztést követően a 40 év feletti korosztály számára a korosztályi diszkrimináció folytán egyre nehezebb az elhelyezkedés. A közvetlen értékesítés egyúttal a még dolgozó idősebb korosztály számára is lehetőséget kínál: ők azok, akiknek gyermekei már elég nagyok ahhoz, hogy munkaviszony mellett kiegészítő jövedelemszerzési tevékenységet folytassanak, biztosítva egyúttal annak a lehetőségét, hogy a munkaviszony megszűnése esetén ne maradjanak jövedelem nélkül. Emellett a felnőtt gyerekekkel rendelkező idősebb generáció esetében motivációt jelenthet a közösséghez való kapcsolódás, a szabadidő hasznos eltöltése, az termékekhez kapcsolódó ismeretek megszerzése is. Összességében mindezekben az élethelyzetekben sokak számára valódi megoldást jelenthet a közvetlen értékesítés, mely lehetőséget kínál a kapcsolatépítésre, kiegészítő jövedelem megszerzésére és a családi feladatoknak alárendelhető rugalmas munkaszervezésre. A közvetlen értékesítésben dolgozók hipotézisünk szerint inkább a 40 év feletti korosztályhoz tartoznak, felülreprezentáltak közöttük az állásvesztéssel fenyegetett, illetve azt követően újra elhelyezkedni nem tudó, illetve a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól tartósan távol lévő, beteg vagy idős hozzátartozót ápoló, egyéb rugalmas munkalehetőséget kevésbé kínáló térségekben, tartós párkapcsolatban élő nők. A női vállalkozások tőkeellátottsága a férfiak által vezetett vállalkozásokhoz képest jóval alacsonyabb, már az indulásnál is: -
az alaptőke korlátozottabban áll rendelkezésükre a férfiakénál alacsonyabb keresetük folytán kisebb megtakarításokkal rendelkeznek, esetleges megtakarításaikat, felhalmozott jövedelmüket sokkal inkább a családi élettel összefüggő célokra szánják, pénzkezelési szokásaik is eltérőek, alacsonyabb a kockázatvállalási hajlandóságuk ugyanakkor a hagyományos nemi szerepek következtében a családi megtakarítások vállalkozási célú felhasználásában a férfiakénál kevésbé döntenek önállóan, illetve párkapcsolatokon belül a férfiak kevésbé támogatók a nők vállalkozási tevékenységével kapcsolatban, mint fordítva.
A női vállalkozások növekedése is alacsonyabb, mint a férfiak által vezetett vállalkozásoké, hasonló okokból: -
a vállalkozónők kevésbé növekedés-orientáltak, mivel a nők elsődleges célja - hosszabb távon feltétlenül - a munka-család egyensúly megteremtése, a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket nagyobb arányban fordítják a család megélhetésére. a női vállalkozók kevésbé törekednek munkatársak bevonására, mivel kevésbé törekszenek a vezetővé válásra, a munkáltatói feladatokkal járó többletterhek vállalására.
A közvetlen értékesítés, mint vállalkozási tevékenység iránt alacsony induló tőkeigénye és kockázatszintje, továbbá női szerepekkel, a háztartással, egészség- és szépség-ápolással összefüggő termékei miatt is döntően nők számára vonzó, a szektorban dolgozók többsége nő. A többség ugyanakkor inkább másodlagos tevékenységként illetve kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségként tekint a közvetlen értékesítésre, így az élethelyzet változásával más igények merülnek fel, ezért a közvetlen értékesítésben dolgozó a női vállalkozások a legritkább esetben növekednek dinamikusan, legtöbben felhagynak rövid idő után felhagynak ezzel a tevékenységgel. Tekintettel arra, hogy a nőkre irányuló társadalmi és családi elvárások elsődlegesen a családi kötelezettségek teljesítésére irányulnak, érzelmi támogatást szerepkonfliktusaikhoz elsődlegesen a nők egymást támogató közösségeiből meríthetnek. A közvetlen értékesítés olyan terület, amely lehetőséget kínál női közösségek létrehozására, képzéseivel erősíti a nők önbizalmát, fejleszti vállalkozási ismereteit, így vélhetően a közvetlen értékesítésben tapasztalatot szerzett nők nagy arányban vettek részt szolgáló képzéseken.
A közvetlen értékesítésben érintett nők A vállalkozónőkre általában vonatkozó kérdőíves felmérésben a jelenleg kizárólag közvetlen értékesítőként dolgozó 3 nő mellett két szempont alapján különítettük el a közvetlen értékesítésben érintett nők körét. A továbbiakban azokra a nőkre vonatkozóan foglaljuk össze vizsgálatunk eredményeit közvetlen értékesítőként szereztek már tapasztalatokat: számuk összesen 66 fő. Életkori megoszlás az érintettek 64%-a 40 év feletti, az összes (187) kitöltőre vonatkozó hasonló adat 55%, tehát a közvetlen értékesítésben érintett vállalkozó nők idősebbek, mint a többi női vállalkozó, ők azok, akik vélhetően huzamosabb ideig voltak távol a munkaerőpiactól, vagy egy állásvesztést követően nem tudtak újra elhelyezkedni, mivel lehetőségeik koruk miatt is korlátozottak. A közvetlen értékesítésben dolgozók második jelentős érintetti köre a 30-39 éves korosztály, 29%-uk ebbe az életkori csoportba tartozik, jellemzően kisgyermekes nők. A női vállalkozók teljes mintájában ez az arány 40%, így elmondható, hogy a közvetlen értékesítésben tevékenykedő nők nagyrészt a többi vállalkozónőnél valamelyest idősebbek, és jellemzően a munkaerőpiacon diszkriminált női csoportokhoz tartoznak.
A közvetlen értékesítésben érintettek életkori megoszlása 20-29 éves
8% 7%
30-39 éves
15% 29% 41%
40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves
Hipotézisünket, mely szerint a vállalkozási tevékenységet folytató nők jóval képzettebbek az átlagosnál, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya a teljes női lakosságon belül aránya 17% (KSH, 2011), addig felmérésünkben szereplő, a közvetlen értékesítésben tapasztalatot szerzett nők 81,4%-a legalább főiskolai végzettséggel rendelkezik. Hasonló, 80%-os ez az arány a teljes nő minta tekintetében.
A közvetlen értékesítésben dolgozók megoszlása végzettség szerint szakmunkásképző szakközép gimnáziumi érettségi főiskola (BsC) főiskola egyetem posztgraduális tudományos fokozat 0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
A kérdőívet kitöltő érintetti kör 92,4%-ban él városban, ugyanakkor csak 15%-uk él a legjobb üzleti és elhelyezkedési esélyeket kínáló, a rugalmas munkaformák (pl. részmunkaidő) elérhetősége szempontjából élenjáró fővárosban. A felmérésben résztvevő vállalkozó nők 17%-a él Budapesten, a nem túl jelentős eltérés azonban utal arra, hogy a fővárosban a közvetlen értékesítés kevésbé népszerű a nők körében, mint más településtípusok esetében – amint az alábbi adatok is alátámasztják. A közvetlen értékesítésben tapasztalatot szerzett kitöltők 11%-a él a fővárosi agglomerációban, ahonnan családi kötelezettségek esetén igen nehézkes a munkába járás: részmunkaidős munkavállalás esetén az elérhető keresethez képest aránytalanul drága a közlekedés, teljes munkaidős munkavégzés mellett pedig lehetetlen a gyermeknevelés a közlekedés időigénye miatt. Az összes vállalkozó nőre vetítve ez az adat 7,5%, amiből arra következtethetünk, hogy a közvetlen értékesítés az budapesti agglomerációban élők számára vonzó lehetőség. A közvetlen értékesítésben tapasztalatot szerzett kitöltők két legnagyobb csoportja, összesen 68%-a vidéki városokban él: megyeszékhelyen (42%) és egyéb városokban (26%) él. A teljes mintára vonatkozó hasonló adat 35, illetve 28%, azaz a vidéki városokban él a kitöltők 63%-a, azaz a közvetlen értékesítés, mint jövedelemszerző tevékenység leginkább a vidéki városokban élő nőkre jellemző. Ennek több okát látjuk. Ezek a településformák gazdasági és társadalmi jellemzőik alapján -
-
-
a fővárosnál kevésbé diverzifikált álláskínálattal rendelkeznek, az inaktív nők rugalmas munkaformában való elhelyezkedési lehetőségei korlátozottabbak, az idősebb nők iránti munkaerőpiaci kereslet még szűkebb, ezért a közvetlen értékesítés, mint kiegészítő jövedelemszerzési forma népszerű lehet; elég magas életszínvonalat kínálnak ahhoz, hogy a családi költségvetés elviselje a közvetlen értékesítéssel együtt járó, a városi életmóddal járó igények szerinti termékvásárlást, mint igaz ez a községek esetében; hagyományosan az interperszonális kapcsolatok ápolása terén átmenetet képeznek a főváros elszigetelt, individuális életformája és a községek szorosabb kapcsolati hálója között: a vidéki városokban sem túl közel, sem túl távol nincsenek egymástól az emberek, ehhez jól illeszthető a közvetlen értékesítés, mint tevékenység.
A közvetlen értékesítés a községekben a legkevésbé elterjedt, az érintetteknek alig 6%-a él falun. Ennek oka meglátásunk szerint a piac szűkössége, az életszínvonal, a zárt közösségek jellemző előítéletesség és a helyi normáknak való megfelelés közösség által fenntartott kényszere is nehezíti a közvetlen értékesítői tevékenységet, ezeken a településeken sokkal inkább a hagyományos, alapvető igényekre építő vállalkozásokban dolgoznak nők, az összes kitöltő közel 12%-a él községekben.
A közvetlen értékesítők lakóhely szerinti megoszlása Budapest
26%
Bp agglomeráció/ vonzáskörzet
6%15% 11%
megyeszékhely város
42%
község
Családi állapot szerint a közvetlen értékesítéssel foglalkozók 65%-a él házasságban, ami 8%-kal magasabb a házasok az összes vállalkozónőre vonatkozó 57%-os részaránya. Ezzel szemben az egyedülállóak részaránya 5%-kal alacsonyabb, mint a teljes mintában, amelynek alapján a vállalkozónők 15%-a egyedülálló, ami jelzi, hogy az érintettek közvetlen értékesítésből származó jövedelme vélhetően a kiegészítő jövedelem csupán.
A közvetlen értékesítésben érintettek családi állapot szerinti megoszlása 4,5%
10,6%
egyedülálló 10,6%
65,2%
9,1%
élettársi kapcsolat elvált házas özvegy
Hipotézisünket, mely szerint a közvetlen értékesítést a nők jellemzően egyéb megélhetési forrásaikat kiegészítő bevételi forrásnak tekintik, felmérésünk más szempontból is alátámasztja: alig több mint 1/3-uk esetében származott összes bevételük ebből a vállalkozási tevékenységből, több mint 21 %-uk esetében kizárólag az alkalmazotti jogviszony jelentette jövedelmük forrását, vagyis esetükben sikertelennek tekinthető a közvetlen értékesítés, mint vállalkozás. Közel 20%-uk munka mellett végezte a vállalkozási tevékenységet, és több mint 20% az, aki nem rendelkezett saját jogú jövedelemmel, azaz vélhetően partnere tartja el.
A közvetlen értékesítésben érintettek bevételeinek megoszlása 9,1% 10,6% 37,9% 21,2%
kizárólag vállalkozási tevékenységből alkalmazotti viszonyból és vállalkozási tevékenységből is kizárólag alkalmazotti viszonyból nincs rendszeres jövedelmem
19,7%
egyéb
A közvetlen értékesítési tevékenység, mint vállalkozási forma iránt alacsony szintű a hosszú távú elkötelezettség. A 66 kitöltő közül 36 nő 1 évnél hosszabb ideig, 14-en 3 hónapnál kevesebb ideig dolgozott a közvetlen értékesítésben. Ezzel szemben a teljes mintára vonatkozó hasonló adatok alapján a
kitöltőknek alig 23%-a vállalkozik kevesebb, mint 3 éve, hasonló arányban vannak azok a nők, akik több, mint 3 és kevesebb, mint 10 éve vállalkoznak, és a több mint 10 éve vállalkozó nők aránya közel 30%.
A közvetlen értékesítésben töltött idő 1 évnél tovább
21% 14% 11%
1 évnél kevesebb 54%
6 hónál kevesebb 3 hónál kevesebb
Nem meglepő ezek után, hogy közvetlen értékesítőként kevéssé tartják magukat sikeresnek a nők: maximálisan sikeresnek az érintett kitöltők alig 3%-a nevezte magát (ez valamelyest nagyobb szám, mint a jelenleg is közvetlen értékesítést végző 1,6%), inkább vagy közepesen sikeresnek 15%, míg 61%-uk egyáltalán illetve inkább sikertelennek 61% tekinti magát ezen a területen.
Lehetőségek a közvetlen értékesítésben dolgozó nők eredményességének javítására Tekintve, hogy képzett, a vállalkozási területen tapasztalatokkal rendelkező nőkről van szó, talán nem meglepő, hogy életstratégia választásukban tudatosan vállalkozás-pártiak. Noha vállalkozásuk indításának 54%-uk esetében közvetlen oka a munkahely-hiány volt, kevesebb, mint 26%-uk jelezte, hogy szívesebben lenne alkalmazott, mint vállalkozó, és közel 90%-uk állítja, hogy szereti a vállalkozói létformát. A közvetlen értékesítésben való eredményesség nyilvánvalóan összefügg az érintett tényleges motivációival. Mint minden vállalkozási tevékenység kitartást igényel, ugyanakkor mivel nem önálló tevékenységről van szó, hanem egy-egy vállalat által meghatározott keretrendszer szerint és azon belül felépített vállalkozásról, annak működése éppúgy befolyásolja a munkatárs, az érintett vállalkozó eredményességét, mint ő maga. A közvetlen értékesítés tehát olyan terület, amely a vállalatok számára számos lehetőséget tartogat a fejlődésre. A munkatársak motivációinak megismerése pedig lehetőséget teremt a megfelelő beavatkozásra. A továbbiakban bemutatjuk, hogy a közvetlen értékesítési tevékenység felvállalását milyen szempontok milyen súllyal motiválták a különböző időtartamokon keresztül közvetlen értékesítést végző megkérdezettek körében. (Fontosság alapján 1 és 5 közötti pontszámmal jelölték az egyes szempontok fontosságát). Közepesen vagy annál nagyobb fontossággal az alábbi a munkaerőpiaci tényezőkön kívüli szempontok befolyásolták az érintetteket. (A munkaerőpiac helyi sajátosságai, a munkahelyek elérhetősége külön elemzés tárgyát képezi, ahogy a célcsoport munkaerőpiacról való ismeretei is.) Az alábbi táblázatból jól kivehető, hogy az anyagi szempontok mellett az autonómia megélésének szempontjai igen fontosak a közvetlen értékesítésben tapasztalatot szerzett nők számára.
A közvetlen értékesítés végzésének motivációi CSALÁDOM ANYAGI ELVÁRÁSAIT… NINCS FŐNÖKÖM, AKIHEZ…
68,30%
SZABAD IDŐGAZDÁLKODÁS
81,80% 93,90%
ÖNMAGAM KITELJESÍTÉSE
97,00%
ANYAGI FÜGGETLENSÉG
97,00%
A CSALÁD MEGÉLHETÉSE, VAGY AZ …
98,40%
0,00%20,00%40,00%60,00%80,00%100,00% 120,00%
Ugyanakkor a motivációk tekintetében figyelemre méltó eltérések mutatkoznak aszerint, mennyire tartós a tevékenység végzése melletti elköteleződés, másként kifejezve a vállalkozónő mennyire kitartó. Ebben az esetben a legfontosabbnak tekintett szempontokat vizsgáltuk. Látható, hogy az összes válaszadóhoz képest azoknál, akik legalább egy éven túl végezték a közvetlen értékesítési tevékenységet, vélhetően sikeresen: -
-
-
az anyagi szempontok között a függetlenség megteremtése dominál, ugyanakkor a család megélhetéséhez kapcsolódó felelősségvállalás is számottevőbbnek látszik, mint azoknál, akik 3 hónapon belül felhagytak a tevékenység végzésével a tevékenység ellátásának sikere ugyanakkor összefügg azzal, hogy az autonómia igény a munkavégzés autonómiájában, illetve az arra való képességben nyilvánul meg: a szabad időgazdálkodás mellett a főnök nélküli munkavégzés lehetősége motiválóbb az esetükben, mint az önmegvalósítás ideája, mely kiugróan magas azok között, akik 3 hónapon belül megszüntették a tevékenységet. Utóbbiak esetében ugyanakkor az anyagi motiváció láthatóan kevésbé fontos szempont.
A közvetlen értékesítés motivációi a tevékenység végzésének időtartama szerint 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% Anyagi függetlenség
Szabad időgazdálkodás
Összes
A család megélhetése, vagy az ahhotz való hozzájárulás 1 éven túl
Önmagam kiteljesítése
Nincs főnököm, Családom anyagi akihez elvárásait alkalmazkodnom teljesítem kellene
3 hónapnál kevesebb
A toborzási és képzési folyamat során tehát érdemes odafigyelni az autonómiára és az önálló munkavégzésre való igény és képesség erősítésére, mely természetesen összefügg a vezetői stílus újragondolásával. A képzések szempontjából ugyanakkor fontos adalék, hogy a válaszadók 55%-a nem tud róla, hogy lakóhelyén lenne a vállalkozási készségeit fejlesztő képzés, és mindösszesen 39,4% jelezte, hogy részt vett vállalkozási készségeit fejlesztő képzésen.
A közvetlen értékesítésben tevékenykedő nők egy része alkalmazottként dolgozik, más részük egyéb vállalkozási tevékenységük mellett kiegészítő vállalkozási tevékenységként végez közvetlen értékesítést, egy harmadik csoportjuk pedig otthoni feladatai mellett foglalkozik közvetlen értékesítéssel. A közvetlen értékesítés társadalmi megítélése hatással van az abban dolgozók közérzetére, elkötelezettségére és eredményességére. Mivel a megítélés nem mondható kedvezőnek, a közvetlen értékesítés területén dolgozók, javarészt nők társadalmi megbecsültsége, vállalkozóként való elismertsége, érdekérvényesítő képessége is igen alacsony szintű. Mindezen női csoportok ismeret és közösség-fejlesztése, elszigeteltségük oldása szükséges és lehetséges.
Készítette: Keveházi Katalin, alapítványvezető
