No title

Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel.: 46/ 503-740; Fax: 46/503-741 E-mail: [email protected]

MBK/3276-8/2011.

Hiv. sz.:Log-K-251/2011.

/Kérjük, hogy az üggyel kapcsolatban e számra hivatkozzon!/

Üi: Varga A., : 46/503-761

Üi: Csuti Nóra Jogerős:2011. december 30.

HHE North Kft. 1126 Budapest Nagy Jenő u. 12. VI. em.

Tárgy: Kutatási Műszaki Üzemi Terv módosítás jóváhagyása és a HHEN-Tiszavasvári-6/B jelű kutatófúrás építési engedélyezése Határozat

A Miskolci Bányakapitányság a HHE North Kft. (1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em., továbbiakban HHE North Kft.) 2011. szeptember 16-án beterjesztett kérelmére a csatolt mellékletek valamint az érdekelt szakhatóságoknak az ügyre vonatkozóan megadott nyilatkozatai alapján a következők szerint határozott: A „Hernád-I.” megnevezésű szénhidrogén kutatási területen a Miskolci Bányakapitányság 1072/44/2007. számon jóváhagyott, és a 6416/36/2009. számú határozattal módosított 2010-2011. időszakra vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Tervnek a HHEN-Tiszavasvári-6/B jelű fúrás mélyítésével, kútkiképzésével, rétegvizsgálatával és próbatermeltetésével történő módosítását az érintett szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembevételével jóváhagyja az alábbi feltételekkel: 1. A jelen Kutatási Műszaki Üzemi Terv módosítás alapján a Tiszavasvári 0896/13, 0896/14. hrsz-ú ingatlanon az alábbi kutató fúrás mélyíthető le: HHEN-Tiszavasvári-6/B: Y EOV:817 959,0

X EOV: 287 574,0

Z Balti 92,5 Mélység: - 3000,0 m

2. Az engedélyezett tervtől eltérni csak eltérési engedély, vagy e határozat módosítása alapján lehet, melyet a Miskolci Bányakapitányságtól kell megkérni, a módosítására irányuló kérelmet a terve-

zett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani. 3. A kivitelezést az ezen határozat mellékletét képező záradékolt, HHEN-Tiszavasvári-6/B megnevezésű geo-műszaki terv és az az alapján elkészített kiviteli tervben foglaltak szerint kell végezni. 4. A kutatás során ásványi nyersanyag kitermelését a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül - a jellemző mennyiségi és minőségi adatok megadásával – a Miskolci Bányakapitányságnak be kell jelenteni. 5. A kutatással okozható bányakárok fedezetére és a tájrendezési kötelezettség teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságát alátámasztó X Ft összegű költségtervet és a X bankkal kötött óvadéki szerződést, és a fedezetigazolásról szóló, 2011. szeptember 13-án kelt banki nyilatkozatot a Bányakapitányság elfogadja. 6. A kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányságra be kell jelenteni. 7. A HHEN-Tiszavasvári-6/B jelű szénhidrogén kút biztonsági övezethatára a kút középpontjától számított 50 m-es sugarú függőleges hengerfelület által határolt térség. 8. Ha a fúrás szénhidrogén termelés szempontjából eredménytelennek minősül, a kút szakszerű eltömedékelését, a tájrendezést el kell elvégezni. 9. A létesítmény kivitelezése során bekövetkezett súlyos baleseteket, ill. súlyos üzem-zavarokat haladéktalanul be kell jelenteni a Miskolci Bányakapitányságnak, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak. A szóbeli bejelentést a következő munkanapon írásban is meg kell ismételni. 10. A kivitelezés megvalósításakor az általánosan kötelező műszaki és biztonsági előírásokon túlmenően a szakhatóságok alábbiakban felsorolt előírásait, valamint a dokumentációhoz csatolt közműkezelői nyilatkozatokban foglaltakat be kell tartani. 10.1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) 10.1.1. A kivitelezési munkálatok végzése során a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a talaj szennyezési lehetőségét ki kell zárni a környezethasználat megfelelő szervezésével az 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdésének megfelelően. 10.1.2. A kivitelezést úgy kell végezni, az építési anyagokat, gépeket úgy kell tárolni, hogy biztosított legyen a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése szerint a felszín alatti vizek jó minőségi állapota. Az építési tevékenység nem okozhatja a felszín alatti víz, a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM – EüM - FVM rendelet szerinti (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 10.1.3. Rendkívüli környezeti esemény (havária) bekövetkezése esetén értesíteni kell a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. 10.1.4. A mélyfúrás kialakításakor törekedni kell arra, hogy a különböző víztartók vizének egymás közötti keveredése, továbbá a felszínről származó szennyeződésük ne következzen be. 10.1.5. Szennyezett csurgalékvíz, fúrási iszap, bányatermék, olajjal szennyezett egyéb folyadék a talajba és a felszín alatti vízbe nem juthat. 10.1.6. A próbatermelés megkezdése előtt, a 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mell. szerint összeállított dokumentáció benyújtásával, előzetes vizsgálati eljárást kell

2

kezdeményezni a felügyelőségen. A dokumentációhoz csatolni kell a 33/2005.(XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. mell. I. fejezet 43. pontja szerinti, igazgatási díj befizetését igazoló bizonylatot. 10.1.7. A hulladék termelője, vagy birtokosa, a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles környezetszennyezést kizáró módon, a veszélyes hulladéktól elkülönítve gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. 10.1.8. Hulladékkezelési tevékenység (hulladék begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása), ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 10.1.9. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. 10.1.10. Az építési tevékenység során keletkező  

veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet kommunális és inert hulladékokat a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet, valamint a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell kezelni.

10.1.11. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet alapján a keletkező hulladékokról a hulladék termelőjének (az építtetőnek, vagy a kivitelezőnek) tárgyévet követő év március 1.ig bejelentést kell készítenie és felügyelőségnek benyújtania. A hulladékok nyilvántartását és az adatszolgáltatást a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott hulladék fajtánként kell elkészíteni. 10.1.12. Az építési tevékenység befejezését követően kérjük az építtetőt, hogy a tényleges adatok birtokában, a használatbavételi engedélyezési eljárás során, nyilatkozzon a keletkezett építési hulladékok mennyiségéről, és amennyiben a keletkezett építési hulladékok tényleges mennyisége elérné a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mennyiségek valamelyikét, úgy az építtető köteles elkészíteni és benyújtani a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 5. számú melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékokat kezelő szervezet átvételi igazolását. 10.1.13. Az elérhető legjobb technika alkalmazása mellett, munkaszervezéssel és a technológiai fegyelem betartásával biztosítani kell, hogy a telephelyen folytatott tevékenység végzése során illetve a szállításból származó zaj-és rezgéskibocsátás a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek maradéktalan teljesülésén túlmenően, az érintett környezetet a lehető legkisebb mértékben zavarja. 10.1.14. Hozzájárulunk, hogy a Tiszavasvári, 0896/13. és 0896/14. hrsz-ú ingatlanon végzendő kutató mélyfúrási tevékenység keretében 3 db Catepillar 3516, valamint 1 db Catepillar-C-15 típusú dízelmotort telepítsenek. 10.1.15. A motorok üzemeltetése során az alábbi légszennyező anyag kibocsátási határértékeket kell betartani:

3

Szilárd anyag mg/m3 130

Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) mg/m3 4000

Szén-monoxid mg/m3 650

10.1.16. A telepítést követően pontforrás működési engedély iránti kérelmet kell benyújtani a TIKTVF részére, a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerinti tartalommal. A kérelem benyújtásával egyidejűleg, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – LAL - levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást kell teljesíteni. 10.1.17. Továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet 14./ pontja szerinti – 32 eFt/pontforrás –, összesen 128 000,- Ft hatósági eljárási díj megfizetését kell igazolni. 10.1.18. Az eljárási díjat csekken vagy a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10034002-01711916-00000000 számú számlájára átutalással kell befizetni, valamint a bizonylatot vagy annak másolatát Felügyelőségünkhöz becsatolni. 10.1.19. Jelentéskötelezett légszennyező források kizárólag a TIKTVF által kiadott, jogerős forrás működési engedély birtokában üzemeltethetők, az engedélyekben előírtak maradéktalan betartása mellett. 10.2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen Piac u. 79.) 10.2.1. A tervezett kutatófúrás kivitelezéséhez kapcsolódó földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. 10.2.2. A tárgyi létesítmény műszaki átadásának és használatba vételének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. 10.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (4400 Nyíregyháza Kótaji út 33.): 10.3.1. A benyújtott humuszmentési és rekultivációs tervekben szereplő beavatkozások alkalmasak a humuszos termőréteg megőrzésére és a talaj termőképességének helyreállítására az alább felsorolt kiegészítéssel: 10.3.2. A humuszmentést a beavatkozások által a talajfelszín megbontással járó munkákkal érintett területen - a műszaki szükségesség szerinti mélységig - kell elvégezni. 10.3.3. Az esetleges fennmaradó termőréteg nem használható fel a mélyedések feltöltésére. 10.3.4. Meddő kutatófúrás esetén a letermelt humuszos termőréteg teljes mennyiségét az eredeti rétegződésnek megfelelően, a más célú időleges hasznosítással érintett területre vissza kell teríteni! 10.3.5. Részleges rekultiváció esetén a kimaradó humuszos termőréteg - a földtulajdonos és földhasználó hozzájárulásával - elhelyezhető a Tiszavasvári 0896/13-14 hrsz-ú terület más célú időleges hasznosítással nem érintett részén max. 25 cm-es rétegben.

4

10.3.6. A kimaradó humuszos termőréteg más területen történő hasznosítása is lehetséges a talajvédelmi járulék előzetes megfizetése és a talajvédelmi hatóság hozzájárulása mellett! 10.3.7. A taposással érintett (tömörített) területeken a mélylazítást a védőtávolságok figyelembevételével kell elvégezni! 10.3.8. A munkálatok során letermelt, deponált és hasznosított humuszos termőrétegről naprakész kimutatást kell vezetni (település, hrsz, terület nagyság, művelési ág, humusz mennyiség)! 10.3.9. A rekultivációs munkák elvégzése/elvégeztetése az Engedélyes kötelezettsége, amelynek bizonylatait ellenőrzés során a talajvédelmi hatóság részére be kell mutatni! 10.3.10. A humuszmentési, illetve a rekultivációs munkák megkezdését és várható befejezését – a munkálatok megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban beérkezően, írásban (fax: 42/508-454, 508-470; e-mail: [email protected]: postacím: 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.), a bejelentő (név, elérhetőség) és az érintett terület pontos megjelölésével (hrsz., terület nagyság), valmint az állásfoglalás iktatószámára való hivatkozással - az Engedélyes köteles bejelenteni Igazgatóságunk részére! 10.3.11. Be kell tartani a talajvédelmi terv és a rekultivációs terv előírásait! 10.3.12. A termőföld védelmi törvény előírásának megfelelően a „beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak"! 11. Jelen építési engedély a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig érvényes. A két év elteltével érvényét veszti, kivéve ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték. Az építési engedély nem mentesíti az építtetőt az egyéb szükséges hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 12. Egyebekben a Miskolci Bányakapitányság 1072/44/2007. és a 6416/39/2009. számú határozatainak előírásai érvényesek. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (15.000 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. INDOKOLÁS A Miskolci Bányakapitányság azért határozott a rendelkező részben foglaltak szerint, mert az előterjesztett kérelem a csatolt mellékletekkel együtt megfelelt a bányászatról szóló 1993. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998.(XII.19.) Korm. rend. (továbbiakban Vhr.) 6/C.§ (6)-ban és a R. 5.§-ban foglaltaknak. A HHE North Kft. - a „Hernád-I. és Hernád-II.” megnevezésű szénhidrogén kutatási terület kutatási jogosítottjának a MAGYAR HORIZONT ENERGIA Kft. jogutódjaként – a Miskolci Bányakapi-

5

tányság 6416/36/2009. sz. határozatával jóváhagyott, a 2010-2011. időszakra vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Tervnek a Hernád-I. szénhidrogén kutatási területen a HHEN- Tiszavasvári-6/B jelű fúrás mélyítésével történő módosítása jóváhagyására terjesztett be kérelmet. A területen lemélyített fúrások eredményessége indokolja további fúrások készítését, azaz a jóváhagyott Kutatási Üzemi Tervnek a Hernád-I kutatási területen a HHEN- Tiszavasvári-6/B jelű fúrás mélyítésével történő módosítását (kiegészítését). A HHE North Kft. a Kutatási Műszaki Üzemi Terv módosítására benyújtott megkeresésében a HHEN- Tiszavasvári-6/B jelű kutatófúrás mélyítésére és kiképzésére az építési engedélyt is megkérte. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet (továbbiakban: R.) 2. számú mellékletében felsorolt létesítmények vonatkozásában a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélye – kérelem esetén - a Bt.-ben meghatározott műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárása keretében is megszerezhető. A Körzeti Földhivatal Nyíregyháza a 10167/3/2011. sz. határozatában a Tiszavasvári külterület 0896/13, 0896/14. hrsz-ú termőföldnek az időleges más célú hasznosítását földvédelmi járadékfizetési kötelezettséggel a HHEN-Tiszavasvári -6/B jelű CH kutatófúrás céljára 2016. december 31-ig engedélyezte. A HHE North Kft. építési jogosultságát igazolta. A létesítménnyel érintett külterületi ingatlan tulajdonosai a HHEN- Tiszavasvári-6/B jelű fúrás mélyítéséhez nyilatkozatban hozzájárultak. A határozat rendelkező részében foglalt hatósági előírások indokolása és jogszabályi megalapozottsága a következő: A Bányakapitányság határozati rendelkezései vonatkozásában: A rendelkező rész 2. pontjában előírt módosítás engedélyezését a Vhr. 15. §-a, a benyújtás határidejéről a Vhr. 14. § (4) bekezdése a rendelkezik. A rendelkező rész 3. pontja a R. rendelet 17. § előírásain alapul. A 4. pontban a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyagra vonatkozó bejelentési kötelezettséget a Vhr. 7. § (4) bekezdése írja elő, A rendelkező rész 5. pontja szerint a kutatással okozható bányakárok fedezetére és a tájrendezési kötelezettség teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságát alátámasztó 3.500.000 Ft összegű költségtervet, valamint az óvadéki szerződést, és az az alapján tett fedezetigazolásról szóló nyilatkozatot a Bányakapitányság elfogadta. A 6. pontban a kutatás befejezését követő bejelentési kötelezettséget a Vhr. 6/C. § (7) bekezdése határozza meg, A rendelkező rész 7. pontjában meghatározott biztonsági övezet kijelölése a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatról szóló 2/2010. (I. 14.) KHEM rendelet (továbbiakban: KFBSz) 14.-17. §-ban előírtak szerint történt. A rendelkező rész 8. pontjában előírt tájrendezési kötelezettséget a Bt. 36.§ indokolja. A 9. pontban foglaltakat a súlyos balesetek, ill. súlyos üzem-zavarok bejelentésével kapcsolatosan a Bt. 35.§ (1) bekezdés és a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1.§ indokolja.

A 10. pontban megadott előírások a Ket. 44. § (2) bekezdés szerint meghatározott szakkérdésben közreműködő szakhatóságok előírásain alapul. A 11. pont előírását a R. rendelet 18. § (1) bekezdés indokolja. A Kutatási Műszaki Üzemi Terv módosításához és a HHEN-Tiszavasvári-5. jelű kutatófúrás építési engedélye kiadásához a rendelkező rész 10. pontjában a bányakapitányság a szakhatóságok előírásait érvényesítette.

6

A 10.1 pontban előírtak szerint a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 248/04/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek kiszabásával járult hozzá, a következő indokolással: A Miskolci Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalásra irányuló megkeresést nyújtott be a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre a HHE North Kft. (1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. emelet) részére a „HHEN-Tiszavasvári-6/B kutatófúrás építési engedélyének jóváhagyásához. A csatolt dokumentáció alapján megállapítható, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi jogszabályok maradéktalan betartása esetén a kutatófúrás építési engedélye jóváhagyásának akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adunk. A rendelkező rész 10.1.15. pontjában megadott határértékek során az alábbi megjegyzéseket kell figyelembe venni:  A megadott határértékek a motor névleges teljesítményén mérve érvényesek.  A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. Az 1996 előtt gyártott közúti járműmotorok fékpadi járatása esetén a kibocsátási határértékek 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. Feltételeinket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről, a szennyezések mérésről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján adtuk meg. A szakhatósági állásfoglalás kérés 2011. szeptember 22-én érkezett, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő 30 nap. A 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam. Az ügyintézési határidő betartásra került.

A jogorvoslati utat a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet VI. pontja 8.1. pontja alapján 23.000 Ft, melyet a kérelmező megfizetett. Jogorvoslati eljárásban fizetendő díj az 1. melléklet VI. pontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díj 50%-a. Szakhatósági állásfoglalásunkat a 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdésében, a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendeletben és a 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendeletben biztosított jogkörünk alapján adtuk meg. A 17.2 pont szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Iroda 480/3693/1/2011. sz. szakhatósági állásfoglalásában feltételek kiszabásával járult hozzá, a következő indokolással: A Miskolci Bányakapitányságtól HHEN-Tiszavasvári-6/B jelű kutatófúrás építési engedélye ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz.

7

A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezési terület mentén nyilvántartott régészeti lelőhely található. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kérelem, a benyújtott tervek, é,s a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a lelőhely kis területét érinti. A közelben kialakított HHEN-Tiszavasvári-6. jelű kutatófúrás területén régészeti objektumok nem jelentkeztek, így a lelőhely pontos kiterjedésére, intenzitására újabb adatokat nem szereztünk. A lelőhely kiterjedésének, állapotának, bolygatatlan régészeti objektumok meghatározása céljából a tervezett földmunkákhoz kapcsolódóan régészeti megfigyelés elvégzése indokolt. Mindezekre tekintettel a régészeti megfigyelést a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 22.§ (2) bekezdése, illetve a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (továbbiakban: R.) 15.§ (1) bekezdésének alapján írtam elő. A régészeti megfigyelés a Kötv 7.§ 21. pontja, illetve a R. 15.§ (4) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása. Amennyiben a földmunkák során régészeti emlékek kerülnek elő, akkor a régészeti megfigyelés ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely és a régészeti örökség védelmét, ezért a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni Hatóságomtól beszerzett engedéllyel. A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti leletek, illetve emlékek feltárását a Kötv. 19.§ (2), valamint a 22.§ (1) bekezdése alapján írtam elő. A régészeti kutatások elvégzésére a területileg illetékes nyíregyházi Jósa András Múzeum (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Régészeti Osztály, Jakab Attila, tel.: 42/315-722) jogosult. Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. számú melléklet Az I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje leteltének napja: 2011. október 22. Szakhatósági állásfoglalásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44.§ (1) bekezdésén alapul. A 10.3 pont a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (4400 Nyíregyháza Kótaji út 33.) 24.2/Tv/3200-1/2011. számú szakhatósági hozzájárulásán alapul. Indoklásuk a következő: A Miskolci Bányakapitányság fenti hivatkozási számú megkeresésére Igazgatóságunk (mint I. fokon eljáró talajvédelmi hatóság) szakhatósági állásfoglalást ad a fenti előírások szerint a HHE North KFT. (1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em.) kérelmére indult eljárásban - a „HHENTiszavasvári-6/B kutatófúrás" építési engedélyezési eljárása tárgyában. A megkeresés mellékleteként benyújtották a Kutatási Műszaki Üzemi Terv Módosítás dokumentációját és a Létesítési dokumentációt (készítette: HHE North Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em.; kelt: Budapest, 2011. szeptember hó), valamint a talajvédelmi tervet (Száma: 5/2011.; Kelt: Mezőtúr, 2011.01.21.; Készítette: Lévai Kálmán talajvédelmi szakértő 5400 Mezőtúr, Csokonai u. 27.; Eng. sz.: 072/2010.]. A benyújtott dokumentumok alapján megállapítható, hogy a tervezett kuta-

8

tófúrással (más célú időleges hasznosítással) érintett termőföld területén 50 cm vastag, 1,57-2,88 % humusztartalmú, kedvező tulajdonságú humuszos réteg található. A fent nevezett humuszmentési, illetve rekultivációs tervek előírásainak betartása, valamint a rendelkező részben tett előírásaink betartása mellett az érintett termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei biztosítottak, a tervezett humusz hasznosítási és rekultivációs munkák alkalmasak a talaj termőképességének helyreállítására. A 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről - TM.) 43. § (1)-(3) bekezdése alapján „beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak". „A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról." „A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak." A TM. 44. § (1)-(4) bekezdései szerint „a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell". „ A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg." „Amennyiben a mentett humuszos termőréteg (2) bekezdés szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható." „A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni." A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint az ügyben illetékes talajvédelmi hatóság az engedélyezési eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tárgyi tevékenységnek a környező mezőgazdasági területekre - előírásaink betartása mellett - káros hatása nincs. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról) 2. számú melléklete melléklet alapján adja ki. A Kutatási Műszaki Üzemi Terv módosításához és a HHEN- Tiszavasvári-6/B jelű jelű kutatófúrás építési engedélye kiadásához a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság M 754/2011. sz. szakhatósági állásfoglalásában feltételek előírása nélkül hozzájárult. Kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az engedély kérelem 2011. szeptember 16-án érkezett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) alapján az ügyintézési határidő 30 munkanap. A Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a

9

hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő, valamint a szakhatósági állásfoglalások kiadásáig eltelt időtartam. Így a fenti ügyintézési határidő betartásra került. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a Ket. 98. § (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati eljárás igazgatási-szolgáltatási díját az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése határozza meg. Miskolc, 2011. december 5. /Dr Izsó István/ bányakapitány

10