Kaposi József
2010. október 21.
Felhasznált irodalom
Szárny és Teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány (2009). Szerzők: Csermely Péter, Fodor István, Eva Joly, Lámfalussy Sándor. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008. (Szerk.: Fazekas K., Köllő J. és Varga J.). Ecostat kiadó, Budapest, 2008. www.oecd-pisa.hu; Iskola, Erkölcs, Tudás (A köznevelés, szakképzés,felsőoktatás és felnőttképzési rendszer újjáépítése) Munka- és háttéranyagok a Nemzeti alaptanterv kiegészítéséhez 2010.
Az előadás kérdései
Mely nemzetközi és hazai társadalom- és oktatáspolitikai tényezők állnak a NAT kiegészítés hátterében? Melyek a NAT-kiegészítés főbb elemei? Miként változik a NAT szerepe és bevezetője? Mit tekint a NAT kiegészítés a közműveltség alapjainak? Mely elemekkel egészülnek ki a kiemelt fejlesztési területek? Hogyan jelennének meg a műveltségterületeken belül a közműveltségi tartalmak? Mely tantárgyközi elemek jelennek meg a műveltségterületekben illetve önállóan? Melyek a készítés keretei, határidői? Miért kerülnek a NAT szintjére a közműveltségi tartalmak? (Összegzés)
Nemzetközi társadalompolitikai háttér Globalizáció
↔ Lokális közösségek Neoliberalizmus ↔ az állam közszolgálati szerepe Individualizáció ↔ szolidaritás, méltányosság Kulturális javak ↔ társadalmi tőke (culture capital) (social capital) Lifelong Learning ~ life-wide learning
Hazai társadalmi, oktatási problémák Negatív
modernizáció
~
egyéni rövidtávú érdekérvényesítés, közösségi szolidaritás megszűnése
Gazdasági versenyképesség ↔ tudásgazdaság
„A legjobb 10-20 százalékba tartozó magyar fiatalok ugyanolyan mértékben vannak lemaradva más országok legjobbjaitól, mint amennyire az átlagos magyar fiatal van lemaradva a nemzetközi átlagtól.” (2003, PISA)
Matematika, szövegértés (2003 PISA) OECD rangsorban 40 országból a 19-20. hely
Természettudomány 1983-84. SISS a nemzetközi mezőny élén 2003. TIMSS 7. hely; 2003. PISA 11. hely
A „helyzet” összegzése
„A magyar oktatási rendszer az elmúlt harminc évben olyan gyors változássorozaton ment keresztül, amelynek igényei és elképzelései az oktatási rendszert kiérleletlenül, összecsiszolatlanul, sok esetben egymásnak részben ellentmondó hullámokban érték el.” (Szárny és teher) „Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett.” (Zöld könyv) „A nevelés-oktatás rendszerét a létező értékek megőrzésével és új elemek beillesztésével az alapjaitól teljességében újjá kell építeni.” (Szárny és teher)
A NAT-kiegészítés elemei
A NAT küldetésének újradefiniálása Különösképpen a nevelés és értékek terén
A közműveltség értelmezése A nemzedékek közötti kapcsolat, a kollektív
identitásképzés érdekében
Új ismeretkörök (elemek) beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek
Ismeretek, képességek, attitűdök egysége Az európai kulcskompetenciák mintájára
A bevezetés kiegészítése (részlet) Pl. „A NAT egyik fontos szerepe, hogy megfogalmazza azt az eszmei-erkölcsi értékrendet, amely a nevelés és oktatás területén hivatott szolgálni hazánk mélyreható társadalmi-politikai átalakulását, országunk alkotmányos rendjét. Továbbá, hogy az emberiség eddig felhalmozott kulturjavaiból oktatási követelményekbe írja át azt a műveltségszintet, amelyre hazánk felemelkedése érdekében a jövő nemzedéknek szüksége van. […] A közoktatás feladata, hogy képessé tegye a tanulókat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, az új felfedezések, technikai eredmények birtokba vételére; a kutatómunka alapvető eljárásainak (adatgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, közlés) használatára; kiművelje a szóbeli és írábeli kifejezés, a megértés – általában a kommunikáció – képességeit; az információforrások és eszközök hatékony felhasználásának képességét; a kézi munka, az eszközhasználat képességeit; a testi ügyességeket.”
A közműveltség alapelemei
Közösségi
értékű elismert, lényeges (releváns) tudás. Az együttműködéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák. Közösségi és személyes értéktudat, nemzeti és európai azonosságtudat. Közös kulturális kód. Közös erkölcsi normák. Kritikai gondolkodás, szabadság, felelősségtudat. Fenntarthatóság, megőrzés és megújulás.
Kiemelt fejlesztési területek
A fenntartható fejlődés a természettudományi, technológiai kultúra magas, a
fenntarthatóság elveit is színvonalának biztosítása.
szem
előtt
tartó
A tanórán kívüli nevelés etika, családi életre nevelés, szakkörök, művészeti
tevékenységek, kirándulások és a tantárgyközi ismeretkörök (pl. pénzügyi –gazdasági ismeretek)
A munkára nevelés és a pályaorientáció Pl. szociális munka
Műveltségterületek Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések. Megjelennek a közműveltségi tartalmak.
2006-os NAT felépítése
Az új NAT felépítése
1. Alapelvek, célok
1. Alapelvek, célok
2. Fejlesztési feladatok szerkezete
2. Fejlesztési feladatok szerkezete
3. A fejlesztési feladatok
3. A fejlesztési feladatok 4. A közműveltségi tartalmak szerkezete 5. Tantárgyanként a közműveltség tartalmai Pl. fizika Pl. kémia
Közműveltségi tartalmak
Három iskolai szakaszban: 1-4.
5-8. szöveg)
9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó
Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”
Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász
Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)
Példa
Magyar nyelv és irodalom 5-8. Memoriter Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal Részletek a János vitézből Egy népballada Arany János: a Toldi-ból egy részlet, egy ballada Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Négy szabadon választott költemény Három szabadon választott (rövid) prózai szöveg
Példa
Matematika
Függvények az analízis elemei
4. évfolyam vége
8. évfolyam vége 12.évfolyam vége
Sorozatok
Szabályfelismerés, szabálykövetés, növekvő és csökkenő számsorozatok
Sorozatok folytatása adott szabály szerint
Számtani és mértani sorozat. Kamatos kamat
Függvények transzformációja
Függvények eltolása, nyújtása
Függvények transzformációja
Függvények jellemzése
Grafikon alapján, Zérushely, növekedés-fogyás szélsőérték, monotonitás, perodicitás
Tantárgyközi ismeretkörök, (modulok) 1.
Családi életre nevelés
2.
Egészségvédelem (biológia)
3.
Környezetvédelem
4.
Emberismeret (Etika) (óraszám)
5.
Jogi ismeretek
6.
Gazdasági és pénzügyi ismeretek
7.
Honvédelmi ismeretek
8.
Médiaismeret
9.
Dráma
10.
Tánc (néptánc)
11.
Honismeret (néprajz)
12.
EU ismeretek
13.
Fogyasztóvédelem
14.
Munkára nevelés, pályaorientáció
15.
Gyakorlati tevékenységek pl. szociális munka (óraszám)
16.
Határon túli magyarok élete
Műveltségterületek
Több területen
A készítés keretei Bizottságok nevei
Tagok száma
NAT bizottság
8
Szerkesztőbizottság
5
Legitimációs bizottság
12
Alapfokú bizottság
6
Középfokú bizottság
6
Szakiskolai bizottság
4
Szakmai bizottságok (10x4)
40
SNI bizottság
4
Irányelves bizottság
6
Összesen
91
NAT-bizottság Feladata: az átdolgozás és kiegészítés szakmai irányítása, az általános irányvonal meghatározása és a kitűzött célok megjelenésének ellenőrzése. A bevezető kiegészítésének áttekintése, szakmai véleményezése. Tagjai: a pedagógiatudomány felső- és középfokú képviselői, egyetemi oktatók, közoktatási szakértők.
Iskolatípus bizottságok (alapfokú, középfokú, szakiskola, SNI): Feladatuk: az adott iskolafokozat anyagainak véleményezése. Annak vizsgálata, hogy mennyiben igazodnak a meghatározott nevelési célokhoz és az adott korosztály pedagógiai lehetőségeihez. Tagjai: gyakorló iskolai tanítók, tanárok, intézményvezetők, szakértők. Szakmai bizottságok: o Feladatuk: műveltségterületenként, tantárgyanként kidolgozni a közműveltség tartalmait. Tagjaik általános és középiskolai gyakorló tanárok, szakértők, a felsőoktatás képviselői.
Legitimációs bizottság Feladata: A NAT kiegészítésben megjelenő nemzeti közműveltség véleményezése, elfogadása és a közvéleménye előtti megjelenítése. Tagjai: a társadalmi közélet (gazdaság, kultúra stb.) jeles képviselői NAT-szerkesztőség Feladata: a szakmai anyagok összeszerkesztése, rendezése, a kereszthivatkozások ellenőrzése, a dokumentum koherenciájának biztosítása, nyelvi ellenőrzés Tagjai: a könyvszerkesztéshez és nyelvi lektoráláshoz értő szakemberek
A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet
Min.rend.
Helyi A helyi szinten nem önálló tantervkészítés, hanem a KT adaptálása a feladat.
A készítés tervezett ütemezése
2011. tavasz a NAT kiegészítés szakmai elfogadása
2011. nyár A NAT kiegészítés jogi elfogadása
2011. ősz A NAT-hoz igazodó, új kerettantervek kiadása
2012. ősz Az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon
Összegzés
o
o
o
Az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani: mert megfelelő ismeretrendszer kialakítása nélkül a gondolkodási képességek sem fejleszthetők; a tananyagtartalmak túlzott kiiktatása nemcsak az egyéni és közösségi identitás létrejöttét akadályozza meg; hanem kedvezőtlenül hat a tanulásnak, mint alapkompetenciának kialakulására is.
