VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: 220 88/429-008, 88/412-150
[email protected] VEMBT szám: 000/2016 AB, szám alatti lakos (a továbbiakban: Fogyasztó) által, a Kft. (, a továbbiakban: Vállalkozás) ellen – üdülési jog értékesítése, valamint a CPP - rendszer igénybevétele tárgyában megkötött (megbízási, illetve szolgáltatási) szerződésektől történő elállás miatt – indított eljárás keretében, a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az alábbi ajánlást teszi: „A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak, hogy az ajánlás átvételét követő 15 napon belül - utalja vissza a Fogyasztó …….. banknál vezetett 000-000-000 számú számlaszámára a 200.000,- Ft összeget, egyúttal - tekintse semmisnek a Fogyasztóval megkötött Szolgáltatási, valamint Megbízási szerződéseket.” Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! Indokolás I. A Fogyasztó 2016. január 29-én érkezett beadványában a következőket adta elő: a) A Vállalkozás Fogyasztóval 2015. …….. keltezéssel két szerződést kötött, az alábbiak szerint: aa) Megbízási Szerződést és annak mellékletét képező „Általános Szerződési Feltételeket”. A megbízási szerződés a Fogyasztónak az „CDE”-ben lévő üdülési jogával kapcsolatban – többek között – a következőket tartalmazza: „Megbízó jelen szerződés aláírásával kinyilvánítja, hogy az Általáros Szerződési Feltételekben (ÁSZF-ben), továbbá az 1-4. számú mellékletekben foglalt feltételekkel használni kívánja a Megbízott által működtetett Csererendszert, továbbá megbízza Megbízottat az alábbiak szerint Üdülési hete bérbeadásával és/vagy Üdülési joga értékesítésével, valamint, igénybe kívánja venni a Megbízott által nyújtott kedvezményeket. Megbízott a megbízást elfogadja.” A megbízási szerződés tartalmazza még a Fogyasztó által jogcímeken fizetendő összegeket (így Pl.: 24.000,Ft/év megbízási díj, a szerződés évében 8.000,- Ft; üdülési hét cseréje esetén 16.000,- Ft, csere plusz esetén: 32.000,- Ft; valamint az üdülési jog értékesítése esetén fizetendő százalékokat.), valamint ab) Szolgáltatási Szerződést a Vállalkozás által működtetett CPP-ben (Credit Plus Program) történő részvételről, amely – többek között – a következőket tartalmazza: „Szolgáltató az Ügyfél részére a CPP rendszerben történő vásárlás és szolgáltatások igénybevételének érdekében kettőszázezer Creditet ír jóvá a személyre szabott online kezelőfelületén.” Ebből az összegből fogyasztó a helyszínen 40.000,- Ft-ot készpénzben befizetett, amelyről a Vállalkozás a ……….. számú számlát adta át a Fogyasztó részére A credit nem készpénzben megfizetett fennmaradó részét (160.000,- Ft-ot) a Fogyasztó 2015. szeptember 15-ig volt köteles befizetni/átutalni a Vállalkozás által a szerződésben megjelölt banki számla számra. A Fogyasztó eleget tett a befizetési kötelezettségének, azonban a Vállalkozás által ígért CPP ügyfélkártyát nem kapta meg, sem a www.KFT-hez történő hozzáférés lehetőségét. Emiatt a szerződésben vállalt kötelezettségét a Vállalkozás nem teljesítette. A Vállalkozás átadott a Fogyasztó részére a CPP rendszerben történő rész vétellel kapcsolatos „Általános Szerződési Feltételeket” tartalmazó tájékoztatót is, amelyet a Fogyasztóval is aláíratott. ab) A Fogyasztó 2015. ……….-án, a Vállalkozás által a Fogyasztónak, a megbízási szerződéshez átadott ÁSzF 4. számú mellékletében megjelölt határidő első napján írt egy ajánlott levelet a Vállalkozásnak, amelyben jelezte a szerződés felmondási, valamint a megajánlott CPP-rendszertől történő elállási szándékát is. A Fogyasztó kérte továbbá a Vállalkozást, hogy az által két részletben (készpénzben és banki utalással) megfizetett 200.000,- Ftot 8 napon belül utalják át a megadott banki számlaszámára. Mivel a Fogyasztó nem kapott semmilyen visszajelzést a megkeresésére, 2015. ………….-i keltezéssel írt egy újabb levelet, amelyben ismét megerősítette mindkét szerződéstől történő elállási szándékát.
A Fogyasztó erre a levelére sem kapott semmilyen választ, ezért 2016. ……….-i keltezéssel írt egy újabb reklamációs levelet, amelyet tértivevényes küldeményként küldött el, azonban a küldeménye „nem kereste” megjegyzéssel visszaérkezett a feladóhoz, a Fogyasztóhoz. Mivel a Fogyasztó által megtett lépések, intézkedések nem vezettek eredményre, ezért a Békéltető Testülethez fordult, amelyben kérte a Testület segítségét, hogy az általa – két részletben – megfizetett 200.000,- Ft-ot minél előbb visszakaphassa. A Fogyasztó a beadványához csatolta a következő dokumentumokat: a 2015. ………..-én aláírt Szolgáltatási és Megbízási szerződéseket és az azokhoz átadott „Általános Szerződési Feltételeket”, valamint a Vállalkozás számára 2015. ………-án, 2015. szeptember 29 és 2016. ………. keltezéssel írt reklamációs leveleit, valamint azok expediálásáról készült bizonylatok másolatait. II. a) A Békéltető Testület elnöke, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. § (2) bekezdése értelmében a beérkezést követően megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. Miután megállapította, hogy helye lehet a testület eljárási jogosultságának, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént – a Fgytv. 29. § (8) bekezdése értelmében – a Vállalkozás tájékoztatása a fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. § (8), (11) – (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A Vállalkozás részére RL 8201 002 XXX XXX X küldeményazonosítóval tértivevényes küldeményt postázott értesítő levelet a vállalkozás ügyvezetője, 2016. ……..-én vette át, azonban az értesítő levélben foglalt tájékoztatási kötelezettségének a meghallgatás napjáig semmilyen formában nem tett eleget. A testület elnöke a meghallgatást 2016. március 01. napjára tűzte ki. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. §-a alapozhatja meg. E szerint 2. § a)1 fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, s)2 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. § (1)3 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.”
1
Megállapította: 2013. évi CLXXXIII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XI. 19-től. Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IX. 11-től. 3 Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. IX. 11-től. VEMBT szám: 000/2016 2
2/6
A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv. 20. §-a tartalmaz előírást, melynek alapján nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] b)A meghallgatásra 2016. ………. 01. napján került sor. A meghallgatáson megjelent a Fogyasztó, a Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki sem. A Fgytv. 31. § (2) bekezdése értelmében, ha a meghallgatáson bármelyik fél nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács lefolytatja az eljárást és a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján dönt.
A tanácsba a Fogyasztó JELÖLT, a Vállalkozás nem jelölt tagot. A testület elnöke a Fgytv. 25. § (2) bekezdése alapján jelölte ki az eljárás lefolytatására a másik két tagot az eljáró tanács tagjaként. Az eljáró tanács egyik tagja jogász, két tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, a harmadik tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül került ki, így a tanács összetétele megfelel a Fgytv. 25. § (2) - (3) bekezdésében előírtaknak. Az eljáró tanács összetételével kapcsolatban a megjelent Fogyasztó nem emelt kifogást, azt elfogadta. c)Az eljáró tanács elnöke tájékoztatást adott, hogy a Fgytv. 30. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, és a 32. §, illetve 32/A. § szerint milyen döntéseket hozhat az eljáró tanács. Ismertette a döntési lehetőséget abban az esetben, ha nem jön létre egyezség a Felek között. Mivel alávetési nyilatkozatot nem tett a Vállalkozás, ezért rá nézve kötelező határozatot nem hozhat az eljáró tanács, így vagy csak a Fgytv. 32. § b) pontja szerinti ajánlást teheti meg, vagy a 31. § (3) bekezdés szerint megszünteti az eljárást, vagy a 32/A. § szerint elutasítja a kérelmet. ed) Ezt követően a Fogyasztó megismételte az eljáró tanács előtt az írásban előadottakat, amelyet még a következőkkel egészített ki: A szerződés aláírásának napjára szervezett tájékoztatóra azért ment el, hogy az – előzetes ígéretnek megfelelően az – CDE-ben meglévő üdülési jogának értékesítésében legyen a segítségére a Vállalkozás. A tájékoztatón elmondták még neki, hogy ebben csak akkor tudnak segíteni, ha belép a Vállalkozás által létrehozott – 200.000,ezer Ft összegű feltöltési kötelezettséggel együtt járó – CPP hitelkártya vásárlási rendszerbe. Akkor tulajdonképpen nem is értette pontosan, hogy mit tartalmaz ez a CPP rendszer, azonban a szóbeli meggyőzésre aláírta a két szerződést és a kért 40.000,- Ft előleget is átadta a helyszínen a Vállalkozás képviselőjének. Amikor sikerült a szerződés aláírásakor részére átadott Általános Szerződési Feltételeket tanulmányozni, akkor döntött az elállás mellett, és előbb telefonon történt többszöri próbálkozásokat követően, majd pedig levelekben jelezte az elállási szándékát, azonban erre a Vállalkozás semmilyen formában nem reagált. A történteket követően ragaszkodik a 200.000,- Ft visszafizetéséhez. fe) A döntés meghozatalakor az eljáró tanács – elsősorban – a következő jogszabályi előírásra volt tekintettel: fea) a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendeletre. A Korm. rendeletből különösen az alábbi szabályok alapozták meg a rendelkező részbeni döntést: A II. fejezet 4., 5., 6. és 7. pontjában, „A szerződéskötést megelőző tájékoztatás”-ra, „A szerződés megkötésére”, az „elállási jog”-ra, illetve a bármilyen jogcímen való fizetés tilalmára vonatkozó előírások közül, amelyeket pl. 6. § (2) bekezdése, a 7.§, illetve a 9-10. és 13. §-ok tartalmaznak. Ezek az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: „6. § (2) A szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztó figyelmét külön felhívni: a) a fogyasztót megillető elállási jogra és az annak gyakorlására nyitva álló határidőre, továbbá b) arra, hogy az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt a vállalkozás a fogyasztótól nem követelhet és nem fogadhat el a 13. §-ban meghatározott részteljesítést.” „7. § (1) A szerződés – az írásbeli tájékoztatóban foglaltakon túlmenően – tartalmazza (…) c) az elállási jog gyakorlására vonatkozóan az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt, kitöltve azon a vállalkozás nevét és székhelyét, valamint a szerződéskötés időpontját, VEMBT szám: 000/2016
3/6
d) a szerződéskötés helyét és idejét, és e) a felek aláírásán kívül a fogyasztó külön aláírását a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti szerződési feltételek tekintetében.” „9. § (1) A fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, ideértve az előszerződést is, a) annak megkötése napjától, vagy b) ha az az a) pontban meghatározottnál későbbi időpontban történik, annak kézhezvétele napjától számított tizennégy napon belül. (…) (3) Az (1) bekezdés szerinti elállást határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi a vállalkozásnak. (4) A fogyasztó a nyilatkozatát az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával is megteheti. (5) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdés szerinti elállás jogával, a vállalkozás a fogyasztótól nem követelheti költségeinek, és az esetleg teljesített szolgáltatások ellenértékének megtérítését.” „10. § (1) Ha a vállalkozás nem bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően, a fogyasztó a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított egy év és tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. (2) Ha a vállalkozás a 9. § (1) bekezdésében meghatározott naptól számított egy éven belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően, a fogyasztó e naptól számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.” „13. § (1) A vállalkozás a fogyasztó számára a 9–11. § alapján elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed minden olyan fizetésre és kötelezettségvállalásra, amelyet a fogyasztó bármilyen jogcímen a vállalkozás javára harmadik személy részére teljesít. (3) A vállalkozás köteles az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére átvett összeget harminc napon belül a fogyasztónak visszatéríteni és az után a teljesítés időpontjától a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatot fizetni.” A fenti jogszabályi előírások alapján az eljáró tanács a rendelkezésére álló dokumentumokból azt állapította meg, hogy a Vállalkozás csak részben tett eleget a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek. Így például tájékoztatta a Fogyasztót az elállási jogáról, azonban megsértette az előleg átvételére vonatkozó, a 13. §-ban foglaltakat az „az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el”. feb) Hivatkozik az eljáró tanács a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 1:3. §-ban foglaltakra, amely értelmében: „1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.”továbbá 6:62. §-ban foglaltakra, amely értelmében: „A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.” Úgy ítélte meg az eljáró tanács, hogy a Vállalkozás nem tanúsította ezt az együttműködést, sem a Fogyasztóval, sem a testülettel szemben. Az Fgytv. 29. § (11) bekezdése a következőket mondja ki: „(11) A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. … Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes VEMBT szám: 000/2016
4/6
békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.” III. A Fogyasztó írásbeli és szóbeli előadása életszerű volt, az általa közölt számszerű adatokat a tanács helytállónak minősítette, ezzel együtt a bemutatott dokumentumok is alátámasztották érvelését, ezért a Fogyasztói panaszt megalapozottnak értékelte és ennek alapján a rendelkező részbeni döntést a Fgytv. 32. § b) pontja alapján hozta meg az eljáró tanács. Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait 34. § (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35.§ előírásai szerint lehet kezdeményezni – az ott írt feltételek szerint – kijavítását. A Fél, a Fgytv 34. § (3), (4), illetve (5) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az ajánlás hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. Azt is a Felek tudomására hozza, hogy a Fgytv. 34. § (1) bekezdése értelmében a tanács ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni. Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó (…) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.” Kéri az eljáró tanács, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. Az Fgytv. 36/B. §-a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.” z eljáró tanács felhívja a Vállalkozás figyelmét arra is, hogy a Fgytv. 29. § (12) bekezdése előírására tekintettel a Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki, Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztályát, a válaszirat megküldésének elmaradása miatt, e tényről tájékoztatja. A hatóság eljárását a Fgytv. 45/A. § (1) bekezdésében foglaltak is megalapozzák [„A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi (…) e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó – békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”]. A tanács tájékoztatja Fogyasztót, illetve a Vállalkozást, hogy az eljáró tanácsnak a jelen eljárást ajánlással lezáró döntése nem érinti azt a jogukat, hogy az ügyet békéltető testületi eljáráson kívül ismételten áttekintsék, törekedve a megoldásra. VEMBT szám: 000/2016
5/6
Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. § (3) bekezdése szerint „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” – csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, 2016. ………. az eljáró tanács tagja
az eljáró tanács elnöke
az eljáró tanács tagja
Kapja: 1. FOGYASZTÓ – tértivevénnyel 2. VÁLLALKOZÁS – tértivevénnyel 3. Irattár
VEMBT szám: 000/2016
6/6
