No title

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Cím: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1, félemelet 7. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: [email protected] Honlap: www.hbhe.hu Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 10. Tel: +36-1-317-5318 Fax: +36-1-317-3296 E-mail: [email protected] Honlap: www.bfvt.hu Tóth Gábor

HBH Euroconsulting Kft. – felelős tervező

Kalmár Ágnes

HBH Euroconsulting Kft. – társadalompolitikai szakértő

Zács Emőke

HBH Euroconsulting Kft. – gazdaságfejlesztési szakértő

Hollai Krisztina

HBH Euroconsulting Kft. – ügyvezető, gazdaságfejlesztési szakértő

Gajdos Attila

HBH Euroconsulting Kft. – víziközmű szakági tervező

Kerling Attila

HBH Euroconsulting Kft. – energiaközmű szakági tervező

Albrecht Ute

TT/1É 01-0517

BFVT Kft. – ügyvezető, vezető településtervező

András István

TT/1É 01-0525

BFVT Kft. - műemlékvédelmi szakértő

Ökrös László

TT 01-6090

BFVT Kft. – településtervező

Fonyódi Mariann

É 01-3519

BFVT Kft. – építész

Becsák Péter

Tkö 01-10856

BFVT Kft. – településtervezési közlekedési szakági tervező

Lelkes Mihályné

Tkö 01-2319


Pogány Aurél

TK 01-5060

BFVT Kft. – településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező

Niedetzky Andrea

K 01-5152


Orosz István

TE, TH 05-1585

BFVT Kft. – településtervezési energiaközmű szakági tervező

Horváth Adrienn

BFVT Kft. – közműtervező

Varga András

Városkutatás Kft. - antiszegregációs szakértő

Herczeg Béla


PEST-BUDAPEST KONZORCIUM

BUDAPEST XVIII. KERÜLETE PESTSZENTLŐRINC–PESTSZENTIMRE

HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás

TK ● Településfejlesztési koncepció

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................... 5 A Településfejlesztési Koncepció készítésének háttere ....................................................................... 5 A TK szerepe, feladata .......................................................................................................................... 5 Módszertan, tartalmi felépítés ............................................................................................................. 6 Partnerség............................................................................................................................................. 6 1. JÖVŐKÉP ......................................................................................................................................................... 7 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 7 1.2. A településfejlesztési elvek rögzítése ................................................................................................... 8  Együttműködés, partnerség (térségi, fővárosi, kerületközi, kerületi).............................................. 8  Kezdeményező településfejlesztés .................................................................................................. 9  Klímatudatosság, fenntarthatóság szemlélete................................................................................. 9 2. CÉLOK............................................................................................................................................................10 2.1. Pestszentlőrinc-Pestszentimre átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása ............................ 10 2.2. Tematikus (T) és területi (TR) részcélok, valamint a beavatkozások területi egységeinek meghatározása ................................................................................................................................... 14 2.3. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó célok és részcélok kapcsolata............................... 29 2.4. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre ............................................................... 31 Nagyvárosias, illetve központi jellegű településrészek ...................................................................... 32 Kertvárosias településrészek .............................................................................................................. 33 Jellemzően heterogén, illetve egyedi karakterű településrészek....................................................... 33 2.5. A koncepció külső összefüggései ......................................................................................................... 37 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ .......................................................................40 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ..................................................................................................... 40 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra................ 40 Fejlesztési térségek – Épített környezet ............................................................................................. 42 Fejlesztési térségek – Közlekedés ....................................................................................................... 42 Fejlesztési térségek – Természeti környezet ...................................................................................... 45 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére .............................................................................................. 45

Ábrajegyzék 1. ábra: Célrendszer ..........................................................................................................................................29 2. ábra: A XVIII. kerület településrészei ............................................................................................................31 3





3. ábra: Fejlesztési térségek – Épített környezet ..............................................................................................41 4. ábra: Fejlesztési térségek - Közlekedés ........................................................................................................43 5. ábra Fejlesztési térségek – Természeti környezet ........................................................................................44

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Átfogó célok és a részcélok kapcsolata..........................................................................................30 2. táblázat: A városrészeket érintő részcélok és kapcsolatuk ..........................................................................36

4





BEVEZETŐ A Településfejlesztési Koncepció készítésének háttere Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzata 2014-ben döntést hozott arról, hogy a 314/2012.(XI.8.) kormányrendeletnek megfelelően kidolgozza a kerület hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióját (TK) és a középtávú Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) a 2009-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) felülvizsgálatával. A tervezőmunka készítése Európai Uniós forrásból, a Belügyminisztérium szakmai támogatásával és operatív irányítása mellett készült, kidolgozásában a BM közbeszerzési eljárásában nyertes Pest-Budapest Konzorcium szakértői vettek részt, a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 "Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és közép¬városokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása" című projekt keretében. A felülvizsgálat elkészítését a következő, a fejlesztések külső és belső környezetét érintő változások indokolják: 

jogszabályi háttér változása: megváltozott tartalmi felépítés (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről)



a 2008-ban kezdődött gazdasági–pénzügyi válság hatásaként – a foglalkoztatásra, a fővárosi, s benne a kerületet érintő gazdasági és társadalmi folyamatokra, a lakosság szociodemográfiai jellemzőire, a magánszektor fejlesztési aktivitására – új szemlélet szükséges a jövő és az oda vezető utak újragondolásában, valamint az érdemi, minőségi változások előkészítése érdekében egyaránt



az EU kohéziós politika alakulása, céljaihoz és prioritásaihoz illeszkedő koncepció, stratégia



a 2014-2020-as új uniós költségvetési ciklus, az uniós forráselosztás alapfeltételeit biztosító operatív programok kidolgozásának befejezése 2015-ben



új országos és Fővárosi fejlesztéspolitikai dokumentumok, új fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat elfogadása



megváltozott feladat ellátási rendszer az önkormányzatok és kormányzat viszonylatában, az önkormányzatok finanszírozásának átalakulása



fogyasztási trendek változása és környezettudatos szemlélet erősödése

A TK szerepe, feladata A településfejlesztési koncepció az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerint a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra – azaz tíz évet meghaladó időre szóló – meghatározó dokumentum. Rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok, összefüggések figyelembevételével 

meghatározza a település jövőképét,



kijelöli a kerület hosszú távú, átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzéseit, illetve azok értelmezését egyes városrészekre,

5







javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására.

A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. Jelen esetben ezt Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentőrinc–Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete a 317/2015. (V. 19.) határozatával tette meg. A településfejlesztési koncepció a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, az Étv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint készült. A TK a kerület képviselő-testülete által elfogadott dokumentum.

Módszertan, tartalmi felépítés Az TK és az ITS tartalmát a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szabályozza. A rendeletben meghatározott, egymással összefüggő, három elemből álló dokumentum‐rendszer részei a következők: 

Megalapozó vizsgálat (Helyzetfeltárás és –elemzés; Helyzetértékelés)



Településfejlesztési Koncepció – jelen dokumentum



Integrált Településfejlesztési Stratégia

A TK-ban foglalt hosszú távú célok megvalósítása érdekében a kerületi önkormányzat középtávú stratégiát, ITS-t készít. Az ITS meghatározza a kerület településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait; meghatározza a stratégiai fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. A munka keretében, 2015 áprilisában elkészült a Megalapozó vizsgálat, mely közös háttere jelen Településfejlesztési Koncepciónak és az Integrált Településfejlesztési Stratégiának is. A megalapozó munkafázisban széleskörű adat‐ és információgyűjtés történt a kerület legfontosabb jellemzői és számszerűsíthető adatai körében. A Megalapozó vizsgálat legfontosabb adatforrásai: 

KSH adatok: 2011. évi KSH népszámlálási, KSH tájékoztatási adatbázisban elérhető adatok



a BM által az ITS készítés támogatására létrehozott TEIR felület



önkormányzati adatszolgáltatás



területi, helyszíni vizsgálatok, szolgáltatók adatszolgáltatásai

A tervezés a fenti kormányrendelet és a Belügyminisztérium által kiadott „Útmutató a kis-középvárosok és a fővárosi kerületek integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” alapján történt.

Partnerség A tervezési folyamat széleskörű partnerséggel valósult meg, az államigazgatási szervek, a szomszédos kerületek önkormányzatai, a kulturális, gazdasági és civil szervezetek, valamint a lakosság tervezési folyamatba való bevonásával. A partnerségben történt tervezés keretrendszerét az Önkormányzat által elfogadott partnerségi terv határozta meg. Ennek célja, hogy a stratégia által érintettek teljes körűen részt vegyenek a tervezési és végrehajtási folyamatokban, és a megfogalmazott vélemények a város társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális életét illetően a lehető legnagyobb mértékben megjelenjenek a tanulmányok tartalmában. A munkacsoport ülések, partnerségi fórumok és a megalapozó vizsgálat eredményeire építve került megfogalmazásra a kerület jövőképe és célrendszere a 2014 – 2030 közötti időszakra. 6





1. JÖVŐKÉP A városfejlesztési koncepció alapja a JÖVŐKÉP, mely nem a vágyak összefoglalása, hanem az adott helyzet, valamint a külső és belső tényezők által meghatározott lehetséges és megvalósítható törekvések együtteséből eredő, hosszú távon elérni kívánt településfejlődési pálya és cél. Kijelöli a kerület távlati pozícióját a fővárosi és az agglomerációs környezetben, valamint felvázolja a társadalom, a gazdaság és a környezet elképzelt jövőbeni állapotát a koncepció időtávlatán túlmutatva (a távoli jövőben).

1.1.

A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan

Pestszentlőrinc-Pestszentimre hiteles jövőképe a helyzetelemzés során feltárt és elemzett értékeken alapul, és a hiányosságok és problémák felszámolását tűzi ki célul. PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNÁLLÓ IDENTITÁSÁT MEGTARTÓ, EGYÚTTAL TÉRSÉGI INTEGRÁLÓ SZEREPKÖRREL, BŐVÜLŐ MUNKAHELYKÍNÁLATTAL RENDELKEZŐ KERÜLET, MELY LAKÓINAK ÉLHETŐ ÉS FENNTARTHATÓ OTTHONA 

önálló, identitását megtartó kerület,



mely a Főváros és a régió szerves része is egyben: erős kerületközpont, új mellékközpont, kiváló, a kerület igényeit is kiszolgáló közlekedési kapcsolatok, együttműködve megerősödő összvárosi és regionális szerepkörök jellemzik,



a repülőtér környezete Budapest várostérségében is jelentős gazdasági vonzerővel bír,



minőségi, biztonságos, zöld (kert)városi lakókörnyezet – kiváló életminőséget biztosít,



komfortosságát a helyben megtalálható színvonalas szolgáltatások és munkahelyek, valamint a jó minőségű, biztonságos és differenciált belső közlekedési kapcsolatok erősítik,



népességét környezettudatos, a közösség és az öngondoskodás területén is aktív lakók alkotják.

PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE a főváros szerves részét képezi a funkciógazdag kerületközponttal, jó közlekedési kapcsolatai révén. A repülőtér térsége – a fővárossal és a környező kerületekkel, településekkel együttműködve – Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete. PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE gazdasága emellett sokszínű vállalkozások vonzó színtere, a gazdaság változatos ágazatainak – helyi, a kreatív-innovatív és a szolgáltató szektor gazdasági szereplői számára egyaránt – biztosít helyet a megújult, újrahasznosított gazdasági területeken, valamint a differenciált központi térségekben és a lakóterületekbe integrálva. PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE kiváló életminőséget biztosít lakosságának. A kis távolságok városa elvén működő kerület: a minőségi lakhatást biztosító, zöld kertvárosi és lakótelepi területeken a színvonalas alapellátás és szolgáltatások helyben megtalálhatóak, melyeket jól működő, biztonságos és differenciált közlekedési kapcsolatok fűznek össze egymással, a kialakult kerületközponttal, valamint a jól használható, erdős rekreációs területekkel. Lakossága környezettudatossággal elősegíti a kerület fejlődését, a közösség 7





és az öngondoskodás területén is aktív. Védi épített és természeti értékeit, erős lokális identitással rendelkezik.

1.2.

A településfejlesztési elvek rögzítése

A településfejlesztés a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítását, a környezetbiztonság erősítését célozza, meghatározza a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító fejlesztési irányokat és célokat. A fejlesztési irányok és célok meghatározása elsőként a HORIZONTÁLIS CÉLOK lefektetésével történik. Ezek olyan szemléleti alapvetések, amelyeket a célrendszer minden egyes elemére vonatkozóan következetesen alkalmazni kell. A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Ez a törekvés egybevág Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzatának céljaival. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését, kezdeményező, együttműködő és klímatudatos megvalósítását. Pestszentlőrinc-Pestszentimre fejlesztési céljainak megvalósításában és adottságainak, lehetőségeinek minél intenzívebb kiaknázása érdekében kiemelt jelentőségű 

az együttműködés, partnerség – térségi, fővárosi, kerületközi, kerületi



a kezdeményező településfejlesztés, valamint



a klímatudatosság, fenntarthatóság szemlélete.

 Együttműködés, partnerség (térségi, fővárosi, kerületközi, kerületi) A városfejlesztés sokszereplős, közös ügy, mely akkor lehet eredményes, ha minden szereplője – a maga szintjén, kompetencia területén – ehhez hozzájárul. A tervezés és a megvalósítás során valódi partnerségnek kell kialakulnia az egyes szereplők céljainak, projektjeinek koordinálása mentén. Ezzel biztosítható térségi, fővárosi, kerületközi és kerületen belüli szinteken, hogy a hosszú távú szemléleten túl a jelenben sem sérüljenek az alapvető érdekek egymás rovására. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Budapest főváros olyan külső kerülete, mely regionális szereppel is rendelkezik nemzetközi repülőtere miatt. Az agglomerációs települések fővárosba irányuló forgalma, szolgáltatási igényei, gazdasági területei miatt közvetlen szomszédságával is sokrétűen kapcsolódik. A várostérség kölcsönhatásainak terében az intézményesített együttműködés jelenleg alacsony hatásfokú, a fejlesztések nem összehangoltak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a térség egészének versenyképességét is. Sajátos pozíciójából eredő adottságainak intenzív kiaknázásához, a kerület határain túlmutató együttműködések keretében elengedhetetlen a célok és fejlesztési irányok összehangolása, közös beruházások és lobbitevékenység szervezése mind a fővárossal, mind közvetlen települési szomszédságával. Budapest működésének alapját a kétszintű közigazgatási rendszer képezi, melyben a fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekeinek összehangolása nem minden esetben sikeres. A város területileg differenciált, ugyanakkor egységes szemléletű fejlesztés hiányában nem lehet esélyes az európai városok versenyében. Pestszentlőrinc-Pestszentimre településfejlesztési céljait a kerület lakói akkor érezhetik valóban magukénak, ha a kerület határain belüli együttműködések keretében a szereplők széleskörű beleszólást kaphatnak azok megvalósításába: a fejlesztési tervek készítése, a beruházások, projektek megvalósítása előtt a megfelelő tájékoztatás mellett véleményüket is kifejezhetik, azokat közös érdekeik mentén alakíthatják. 8





 Kezdeményező településfejlesztés A településfejlesztés a kerület jövőjét meghatározó cselekvés. Az önkormányzatok az elmúlt két évtized során, jelentős saját fejlesztési források híján, gyakran követő magatartásra kényszerültek, a kezdeményező, irányító szerep ellátása helyett. A hatékony és kiegyensúlyozott – fenntartható – településfejlesztés megvalósításának azonban szükséges feltétele, hogy a kerület kezébe vegye a kezdeményezést. Cél, hogy a kerületet alkotó erők, a lakosság, a gazdasági szereplők, különböző intézmények magas minőségű otthonra találjanak Pestszentlőrinc-Pestszentimrén, kiváló infrastrukturális, fenntartható természeti és épített környezet, valamint megfelelő szervezeti és jogi feltételrendszer biztosításával. Az érdekek és érdekeltek bevonásával koordinált, eredményes, a szinergiákat kiaknázó, egyszerre forráskímélő és forrásfeltáró együttműködésre van szükség. A kezdeményező városfejlesztés lényege az önkormányzat részéről az irányító attitűd felvállalása, a koordináló, kooperáló és ösztönző szerepkör erősítése, amely a közösségi érdekek mentén történő élénkítő működést, a gazdasági aktorok orientálását, általában a kreativitás serkentését jelenti, miközben arra törekszik, hogy a lakosság és a gazdasági élet részvevői számára megteremtse az ideális intézményi és infrastrukturális feltételeket. A városfejlesztés forrásai korlátozottak, cél, hogy a felhasználásukkal keletkező közvetlen és közvetett hasznok visszaforgatásából fenntartható pályára álljon a városfejlesztés folyamata és a működtetés. Mindez alapot jelenthet hosszútávon a városfejlesztés folyamatos, újratermelődő forrásainak biztosításához is. A konkrét fejlesztési célok meghatározásakor a kerület vezetése és a lakosság együttműködve, közös gondolkozási folyamat eredményeként hoz döntést. Az önkormányzat ebben a folyamatban olyan koordinátorként lép fel, amely kezdeményezi a párbeszédet, biztosítja hozzá a működési eszközöket és infrastruktúrát, valamint követi, és vezényli a folyamatot. A fejlesztési célok eléréséhez aktívan együttműködik a fővárosi és országos szervezetekkel, partnertelepülésekkel és a gazdasági szereplőkkel, az eredmények visszacsatolásához hatékony monitorrendszert épít ki.

 Klímatudatosság, fenntarthatóság szemlélete A klímaváltozás hatásainak enyhítése korunk egyik legnagyobb kihívása. A városi klímában megfigyelhető változások káros hatásai fokozottan érvényesülnek a nagyvárosokban, így Budapesten is. Különösen kitettek ennek a hatásnak a nagyforgalmú közutak és a lakótelepek. A kerület népességének közel egyharmada lakótelepeken lakik, melyből a legnagyobb méretű Havanna-lakótelep 14,9%-kal részesedik. Magyarországon az épületek felelősek az energiafogyasztás és kibocsátott CO2 1/3‐áért, amely Budapesten is hasonlóan alakul, így kiemelten fontos az épületek energiahatékonyságát javító beruházások ösztönzése, a városi hősziget‐hatás csökkentése. A kerületi önkormányzat elkötelezett a környezettudatos energiagazdálkodás, az energiahatékonyság, az üvegházhatás mérséklése iránt. A kerületi önkormányzat a Fővároshoz hasonlóan saját Fenntartható Energia Akciótervvel rendelkezik (SEAP). A kerület ezáltal energiahatékonyság, megújuló energiaforrások hasznosítása és hulladékok értékesítése területén is – a témákkal kapcsolatos vizsgálatok, elkészült tanulmányok birtokában – jelentős versenyelőnnyel, lehetőségekkel rendelkezik. A környezeti erőforrásokkal, értékekkel való felelős és fenntartható gazdálkodást a településfejlesztés minden területén érvényesíteni kell. A környezettudatos szemlélet elterjesztése nem csak a környezeti károk csökkentése, az élhetőbb környezet miatt fontos, hanem a fogyasztási szokások befolyásolásával, az alkalmazott technológiák iránti igény növelésével a zöld gazdaság piacát, s végső soron megerősödését is szolgálják.

9





2. CÉLOK A koncepció célrendszerének keretét a HORIZONTÁLIS CÉLOK (szemléleti alapvetések) mellett az ÁTFOGÓ CÉLOK alkotják, amelyek a kívánt jövő elérését szolgáló több ágazatot, tematikát is átfognak. Ezek együttes figyelembevételével kerültek meghatározásra a TEMATIKUS ÉS TERÜLETI CÉLOK (RÉSZCÉLOK), melyek megvalósítása eredményeként Pestszentlőrinc-Pestszentimre a jövőben alkalmassá válik a kitűzött jövőkép elérésére. A helyzetelemzés feltárta a fejlesztés szempontjából fontos azon összefüggéseket, amelyek alapján az átfogó célok nem különíthetők el élesen egymástól, ami azt jelenti, hogy a célok sem csoportosíthatók kizárólag egy‐egy átfogó cél alá. Ennek összefüggéseit a 3.3. fejezet táblázatban mutatja be.

2.1.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása

Átfogó célok

A I.



Aktív, sportos, képzett, összetartó helyi társadalom



Komfortos és biztonságos, minőségi, zöld (kert)városi lakókörnyezet



A helyi gazdasági, a szolgáltatási és a kreatív-innovatív szereplők számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet

 Aktív, sportos, képzett, összetartó helyi társadalom A kerületben az iskolai végzettség és az aktív munkavállalók jövedelmi viszonyai tekintetében a kerületrészek között markáns különbségek rajzolódnak ki. Míg a kertvárosi területeken többnyire magasabb társadalmi státuszú lakosság él, addig a lakótelepek, különösen a Havanna lakótelep a fővárosi viszonylatban alacsony ingatlanárak miatt elsősorban a szegénységi migráció célterülete. Az elmúlt években a kerületben nőtt az időskorúak aránya, így a legtöbb budapesti kerülethez és magyarországi településhez hasonlóan a XVIII. kerületnek is elsősorban az elöregedő lakosság miatt felmerülő problémákkal kell szembenéznie. Jelentős különbségek rajzolódnak ki a kerületrészi szintű korcsoporti vizsgálatok alapján: az elöregedő népesség leginkább a Lakatoslakótelepen és Szent Lőrinc-telepen él, míg a legfiatalosabb korszerkezettel a kertvárosi, főként újépítésű házakból álló területek rendelkeznek. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata számára – bár eszközei korlátozottak a fenti folyamatok befolyásolására – fontos, hogy lehetőségeihez mérten sokoldalúan gondoskodjon lakóiról, s rendelkezésére álló eszközeivel csökkentse a társadalmi különbségek mélyülésének veszélyét. A kerület lakosai számára elérhetővé kell tenni mindazon szolgáltatásokat és eszközöket, melyek biztosítják az egészség megőrzését, a szociális biztonságot és a munkaerőpiacon való sikeres részvételt. A kerület célja, hogy az oktatási-nevelési intézmények és az intézményen kívüli szolgáltatások már a gyermek- és ifjúsági korban megfelelő alapot nyújtsanak a továbbtanulás, szakmaszerzés 10





esélyének biztosítására, alkalmasak legyenek a társadalmi, kulturális háttérből származó hátrányok mérséklésére. Az önkormányzati és a központi igazgatás alá tartozó intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása mellett az ellátás színvonalát is megfelelő szintre kell emelni, biztosítani kell az ellátásban dolgozók ismereteinek, tudásának folyamatos bővítését, megújítását. Az aktív és időskorú lakosság esetében is meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, melyek elősegítik az öngondoskodás szintjének a növekedését az egészségmegőrzés területén, valamint azt, hogy a munkavállalási korúak élni tudjanak azokkal a képzési, átképzési lehetőségekkel, melyek adott esetben fejlődésüket vagy a munka világába való visszatérésüket biztosíthatja. Fontos cél, hogy a kerületben élők egészségi állapota javuljon, hiszen a megfelelő fizikai, szellemi és pszichés állapot teszi alkalmassá a lakosokat, hogy képesek legyenek munkájuk, munkahelyük megtartására, új ismeretek megszerzésére, az aktívan és egészségesen megélt életévek meghosszabbítására. Ennek érdekében javítani kell az ellátórendszer működési feltételeit, a prevenciós szűrővizsgálatok körének bővítését és a lakosság részvételi aktivitásának növelését. Ugyanakkor a valódi prevenció záloga az egészséges életmód és az aktív életvitel népszerűsítése. A kerület önkormányzata fontosnak tartja, hogy a jövőben is biztosítsa, lehetőleg minden korosztály speciális igényeire tekintettel a sportolás, testmozgás feltételeit. Nagyon fontos cél a társadalmi összetartozás erősítése, a közösségi élet feltételeinek megteremtése, többek között a kulturális, sport és helyi identitást erősítő rendezvényeken keresztül.

A II.

 Komfortos és biztonságos, minőségi, zöld (kert)városi lakókörnyezet Pestszentlőrinc-Pestszentimre Budapest elővárosi zónájában helyezkedik el, így területének nagy részén a kertvárosias jelleg jellemző, zöld és csendes városrészekkel. Kisebb, ám annál intenzívebben beépített területén lakótelepek helyezkednek el, ahol a kerület lakosságának közel egyharmada él. A lakótelepek egy része jó adottságú, a nagy zöldfelületek és az átgondolt, arányos telepítés miatt kellemes lakóminőségű (Lakatos úti lakótelep, Szent Lőrinc-lakótelep), míg a Havanna lakótelep alacsony presztízsének kialakulásában minden bizonnyal jelentős szerepet játszik léptéktelen, monoton telepítése, kellemetlen térarányai, épülettömegei. Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának célja, hogy a lakói számára a biztonságos, megfelelő szolgáltatásokban gazdag, zöld, minőségi lakókörnyezet biztosított legyen. A kerület alapvetően mind a kertvárosias, családi házas övezetben, mind a lakótelepi, paneles beépítések esetében megfelelő adottságokkal rendelkezik a zöldfelületekben gazdag és élhető lakókörnyezet kialakításához. A különböző típusú területeken eltérő eszközöket szükséges alkalmazni a zöldfelületek fejlesztésére. A lakótelepeken a környezet zöldfelületi rehabilitációja folytatódhat, ahol már nemcsak az új fejlesztések, de a meglévők megfelelő minőségben történő fenntartása is feladat. Közösségi kezdeményezésekkel a parkgondozás feladata megosztható, mely a szabadtéri rekreációs funkciók telepítésével valódi közösségi térként működhet. A kertvárosi területeken a településkarakter meghatározó elemei az utcai fasorok. Minőségi megújításuk a zöldfelületi rendszer fejlesztésének fontos eszköze, a zöldfelületi intenzitás növelése, illetve a környezeti terhelések csökkentése révén.

11





A fasorok telepítése az Üllői út mentén a legsürgetőbb: a kerületet átszelő, legforgalmasabb út környezetének élhetőbbé tétele, városközponti funkciójának erősítése az egész kerületet érintő fejlesztési célok közül az egyik legkiemelkedőbb. A megújítás egyik fontos eleme a közút két oldalára tervezett fasor, mely enyhíti a forgalom által okozott környezeti terhelést, javítja a gyalogosok komfortérzetét, és a központot a kiskereskedések számára is vonzóbbá teszi. A kerületközpont fejlesztésénél fontos a központképző, intézményi funkciók és a reprezentatív városi közterek (pl. Kossuth tér környéke) szinergiájának erősítése, a szolgáltató és kereskedelmi funkciók megfelelő gyalogos kapcsolatokkal történő összefűzése. Az Üllői úton a villamos elhelyezésének kedvezőbb keresztmetszeti kialakítása a jobb funkcionális elrendezés mellett teret adhat az épített környezet, az utcakép minőségi átalakulásának is. A kerületben jelentős egybefüggő erdőterületek találhatóak. Ezek a területek a kerületi lakosság számára rendkívüli jó lehetőséget adnak a szabadtéri közösségi, sport és rekreációs tevékenységekre. Ezért a jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő közjóléti funkciójának erősítése és az erdőterület megközelítésének javítása, valamint a Bókay-kert megkezdett fejlesztéseinek folytatása kiemelt cél a zöldhálózat megújítása során. A zöldfelület fejlesztése mellett az épített értékek számba vétele és védelme, valamint felújításuk támogatása is fontos célja a kerületnek. Az új építések, felújítások értékteremtő szemlélete pedig a városkép minőségének javítását hozza magával. Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata saját eszközeivel folyamatosan erősíteni kívánja a közbiztonságot és a közlekedésbiztonságot, melyben mind a lakossággal, mind az érintett rendvédelmi szervezetekkel aktívan együttműködik, valamint kezdeményező szerepet vállal az egészséges lakókörnyezet feltételeinek javítását célzó intézkedések területén.

A III.  A helyi gazdasági, a szolgáltatási és a kreatív-innovatív szereplők számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet Pestszentimre-Pestszentlőrinc lakóövezeti jellégéből adódóan a Főváros többi kerületével összehasonlításban nem bír jelentős gazdasági súllyal (huszonhárom kerületből a tizennegyedik a sorban), azonban a környező kerületekkel és településekkel összehasonlításban kimagasló mértékű jövedelme származik iparűzési adóból. A kerület gazdaságában a szolgáltató szektornak van a legnagyobb súlya, mely főként a válság során jelentős visszaesést elszenvedő építőipar „rovására” alakult így. A kerületben működő nagyvállalatok jórészt a repülőtérhez kötődő tevékenységet végeznek. A vállalkozások túlnyomó többségét egyébként a mikro- és kisvállalkozások alkotják. Ez alapján elmondható, hogy a kerület gazdaságfejlesztési tevékenysége alapvetően a repülőtér adta potenciálok kiaknázására, illetve a kerületi kisvállalkozások helyzetbehozására irányul. A kerület egyik kiemelt célja, hogy a főváros délkeleti térségének gazdasági, közlekedési és oktatási központjává váljon. A repülőtér térségét kiemelt gazdasági övezetté kívánja fejleszteni a kerület, az üzleti-, egészség- és konferenciaturizmusra alapozva. A repülőtérhez kötődő közlekedési/szállítási funkciók a térség kereskedelmi kapu jellegét, illetve logisztikai központ szerepét növelhetik. Továbbá a reptér környezete kifejezetten vonzó a kreatívinnovatív illetve a szolgáltató ipar szereplői számára, így napjaink dinamikusan fejlődő szereplőit vonzza be a kerület életébe.

12





A repülőtér és környezete adta lehetőségek jobb kihasználást és a gazdasági szereplők idevonzását alapozta meg a helyi gazdaság élénkítését célzó airLED nemzetközi projektben való részvétel. Az együttműködés egyik eredménye a Regionális Fejlesztési Koordinációs Testület létrejötte. A projektben való részvétel célja egy olyan „Airport City” létrehozásának megalapozása volt, mely a gazdaságélénkítés mellett a repülőtér térségének városszövetbe való integrálását is elősegíti. A gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten fontos a környező településekkel való szorosabb együttműködés kialakítása, s ennek révén az összehangolt befektetési elvek érvényesítése. Emellett a repülőtérhez kapcsolódó gazdaságélénkítéshez elengedhetetlen a (közlekedési) infrastruktúra-fejlesztés. Pestszentimre-Pestszentlőrinc önkormányzata a maga eszközeivel is hozzájárul a helyi gazdaság fejlesztéséhez. A kerület gazdaságfejlesztési koncepciójának egyik fontos célja a hagyományos kiskereskedelmi övezetek fejlesztése, többek között a városrehabilitációs, illetve egyéb településfejlesztési projektekkel összhangban. Ezek a projektek nem csak egy hangsúlyosabb városközpont kialakulásához járulnak hozzá, hanem választ adhatnak az Üllői út jelenlegi problémáira. A közterek és a kisvállalkozások fejlődése szinergikus hatást fejt ki, egymást erősíti a két folyamat. A vállalkozások fejlesztését segíti a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával való együttműködés, illetve az Önkormányzat településrendezési és szabályozási eszközökkel is elő kívánja segíteni a helyi gazdaság élénkítését (pl. az ingatlanértékek alakításán keresztül). Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata saját eszközeivel folyamatosan hozzá kíván járulni a helyi gazdasági, a szolgáltatási és a kreatív-innovatív szereplők számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet megteremtéséhez, s ennek érdekben mind a gazdasági élet szereplőivel, mind a szomszédos településekkel aktívan együttműködik, valamint kezdeményező szerepet vállal a fejlődő gazdaság igényeihez igazodó környezet létrehozásában.

13




2.2.

T1


Tematikus (T) és területi (TR) részcélok, valamint a beavatkozások területi egységeinek meghatározása  Összetartó, lokálpatrióta közösség Pestszentlőrinc és Pestszentimre együttesen alkotják a XVIII. kerületet, de a két településrész történeti és településszerkezeti okokból élesen elkülönül, s az itt élők is vagy „szentimrei” vagy „szentlőrinci” identitással rendelkeznek, a teljes kerülettel kevésbé azonosulnak. A két terület között fennálló fejlesztési különbségeket Pestszentimre városközpontjának megújítása, a Havanna telep szociális városrehabilitációja és egyéb fejlesztések révén részben sikerült csökkenteni. A kerület célja, hogy valódi, lakóhelyükhöz kötődő, szolidáris közösségek jöjjenek létre. A kerületi közösségi élet két fontos helyszíne a Pestszentimrei Közösségi Ház, illetve a Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei, ez utóbbi a társadalmi problémákkal küzdő, és a fejlesztések ellenére stigmatizált Havanna lakótelep életében tölt be fontos szerepet. A kerület kiemelt célja, hogy a fennálló társadalmi konfliktusok csökkentése érdekében a Havanna lakótelep helyzetét és megítélését tovább javítsa, illetve a kerület lakótelepein jellemző, idősek és fiatalok közti, főként a térhasználati módokból fakadó ellentéteket oldja, többek között közösségi programok révén. A kerület életében fontos szerepet játszanak a civil, egyházi és nemzetiségi szervezetek. Az Önkormányzat célja, hogy a már működő támogatási rendszer fenntartásával, de a működési jellegű támogatások mellett a konkrét akciókra fordított támogatás mértékének növelésével tovább erősítse a helyi szervezetek közösségépítő tevékenységét. Emellett a jelenleg inkább elszigetelten működő civilek közötti együttműködést kívánja erősíteni a kerület. Fontos cél továbbá a szociális szolgáltatások fejlesztése, kiemelt tekintettel az idősek (szociális alapú) ellátására, és az idősek nappali ellátása, illetve a hajléktalan emberek ellátása kapcsán jelentkező igényre. A színvonalas szociális ellátás érdekében erősíteni kell az együttműködést a gyermekjóléti szolgáltatók és a védőnői szolgálat, valamint az oktatási intézmények között. A kerület célja, hogy a már eddig is sikeresen működő közfoglalkoztatás programot, annak újításaival együtt (pl. a motiváció-növelő mozgóbérrendszer, továbbfoglalkoztatás önkormányzati cégeknél) tovább vigye, és így hozzájáruljon a tartósan munkanélküliek helyzetének javításához.

 Beavatkozási eszközök 

Szélesebb körű, minden korosztály számára elérhető közösségi programok, kulturális aktivitás;



Lokálpatriotizmus erősítése, neves kerületiek megismertetése a lakossággal, tanulmányi ösztöndíj programok;



Szemléletformálás a tudatos egészségmegőrzés, a közösségi és helytörténeti értékek megőrzése és fejlesztése, valamint a társadalmi szolidaritás területén;



Szociális szolgáltatások hatékonyságnövelése, idősgondozás bővítése;



Közösségerősítő programok szervezése;



Civil, egyházi és nemzetiségi szervezetek kezdeményezéseinek támogatása;



Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek problémainak komplex kezelése;



Helyi munkahelyteremtés növelése; 14






T2


A foglalkoztatási helyzet elvárt állapotának más, hatékonyabb eszközökkel való eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsítése és alkalmazása, a közmunkaprogram kínálta lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása – egyik jelenleg még szükséges és lehetséges eszközként.

 Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer Pestszentlőrinc és Pestszentimre lakosságának ellátását a közszolgáltatások széles köre biztosítja, jól felkészült, elhivatott szakemberekkel, megfelelő infrastrukturális kapacitásokkal. Ugyanakkor a meglévő szolgáltatások egy része egyenlőtlenül oszlik meg, és bizonyos területeken kapacitáshiány is jelentkezik. A negatív szociodemográfiai folyamatok, a társadalmi leszakadás megakadályozásának, illetve a különbségek csökkentésének igénye a közszolgáltatások működését is új kihívások elé állítja. A kerület önkormányzatának célja, együttműködve a lakosság ellátásában közreműködő egyéb szervezetekkel, hogy növelje a közszolgáltatások színvonalát, megfelelő tudású és számú szakember foglalkoztatása mellett megújítsa a szolgáltatásoknak helyt adó épületeket és azok eszközellátottságát. Az egészségmegőrzés, a munkaerőpiacon való érvényesülés, a szocio-kulturális háttérből adódó hátrányok mérséklése és a nehéz élethelyzetekben való segítségnyújtás fontos eszközét jelentik ma az önkormányzat biztosította humán közszolgáltatások. Pestszentlőrinc és Pestszentimre a főváros egyik legdinamikusabban növekvő népességével rendelkező kerülete. Ezért az egyes területek fejlesztéseit hosszú távon úgy kell megvalósítani, hogy azok képesek legyenek a lakossági igényekre rugalmasan reagálni, mind mennyiségi, mind területi vonatkozásban. Így biztosítható csak az új beköltözők által támasztott igények (pl. kellő mennyiségű óvodai férőhely biztosítás) kielégítése. A valódi hosszú távú hatások érdekében a megkezdett programokat fenntartható módon kell megtervezni és a szinergiák kiaknázása érdekében az egyes részterületek közötti koordinációt, együttműködést erősíteni. Az igényekre alapozott, korszerű infrastrukturális feltételek mellett történő ellátás egyben biztosítja a rendszer fenntarthatóságát, az intézmények és közvetetten a közpénzekkel való gazdálkodás hatékonyságát. A szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése mellett az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja a közösségi, kulturális élet élénkítését a programkínálat színesítése, az intézmények megújítása és a szabadtéri közösségi terek fejlesztése révén.


Széles körű, színvonalas közszolgáltatások, melyek hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javításához, foglalkoztatottsági szintjének, képzettségének növeléséhez, jövedelemszerzési esélyeinek javításához, a társadalmi-szociális vagy egészségi helyzetből adódó hátrányok csökkentéséhez;



A lakossági igényekre rugalmasan reagáló, térben is az igények szerint alakítható, fenntartható közszolgáltatási intézmények;



Szolgáltatások könnyű elérhetőségének biztosítása;



Kulturális-közösségi intézmények fejlesztése, megújítása;



Közösségi események, ifjúsági programok szervezése;



Bölcsődék, nevelési, oktatási intézmények minőségi fejlesztése, kapacitások rugalmas alakítása;



Művészeti oktatás fejlesztése, bevonása a kerület kulturális életébe;



Jól szervezett, hatékony, polgárbarát önkormányzati hivatal működtetése. 15




T3


 Aktív, egészséges és sportos lakosság Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata kiemelt jelentőséget tulajdonít a sportnak, mint az aktív, egészséges életmód egyik legfontosabb eszközének. A kerületben számos sportközpont található (pl. Bókay-kert, Lőrinci Sportcsarnok és sportpályái), melyek sokféle szolgáltatást biztosítanak a sportolni vágyó helyieknek, továbbá a sportklubok száma és tevekénysége is számottevő. Az elmúlt években jelentős sport-fejlesztések történtek a kerületben (pl. műfüves focipályák telepítése az MLSZ támogatásának jóvoltából.). Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy a sportolási és rekreációs lehetőségek tovább bővüljenek a kerületben, ezért a meglévő infrastruktúráját fejleszteni kívánja. A középtávú tervek között szerepel a Bókay-kert fejlesztése, továbbá egyes épületek felújítása, a Pestszentimrei Sportkastély megközelítésének javítása. A Péterhalmi-erdő közjóléti erdővé történt átminősítése tovább növelheti a kerület rekreációs lehetőségeit. Tervezett még a Lakatostelepi-tó rekultivációja szabadidős területté. A fiatalok egészséges fejlődése érdekében növelni kell a tornatermek számát, hogy biztosítva legyen a mindennapos testneveléshez szükséges infrastruktúra. Kiemelten fontos cél a felnőtt háziorvosok számának növelése. Ezen túlmenően a lakosság egészség-védelme érdekében fenn kell tartani a nagy népszerűséggel bíró felnőtt szűrőprogramokat és a gyermekek szűrési programját, illetve a hetedik osztályos lányok HPV elleni oltását. Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata saját eszközeivel, valamint a helyi szervezetekkel, intézményekkel való együttműködésen keresztül tovább javítja a helyi sportolási és rekreációs lehetőségeket, a lakosság igényeihez igazítva. Mindezek által hozzájárul ahhoz, hogy minden kerületben élő számára biztosítva legyenek a sportolási és rekreációs lehetőségek, illetve az egészséges élethez szükséges szolgáltatások.


Meglévő és tervezett rekreációs, sport- és aktív szabadidős területek fejlesztése, kínálatbővítése, minden korosztály számára elérhetően;



Kerékpárutak létesítése és kerékpárbarát közlekedési rendszer preferálása;



Prevenciós, szűrő programok folytatása, a bevont kínálati kör és célcsoportok bővítése;



Sportélet támogatása, népszerűsítése, a bevont sportágak és célcsoportok szélesítése;



Rekreációs, sport- és aktív szabadidős infrastruktúra fejlesztése ;



Óvodai, iskolai sportinfrastruktúra fejlesztése;



Meglévő sport és közösségi létesítmények kapacitásának optimális kihasználása;



Szabadidős és közlekedési célú kerékpározás lehetőségeinek, biztonságának fejlesztése;



Környezeti terhelés csökkentése;



A klímavédelem fontosságának hangsúlyozása környezettudatos szemléletformálással.

16




T4


 Minőségi, energiahatékony, változatos társadalmi-szociális igényeket kielégítő lakásállomány Pestszentlőrinc-Pestszentimre lakásállománya a 2008. évi gazdasági válságot követően csak mérsékelten gyarapodott, az azonos évek budapesti adatait alapul véve látható, hogy a kerület lakásépítési piaca a fővárosénál erőteljesebb recessziót szenvedett el. A vállalkozói lakásépítés visszaszorulása mellett a magánerős, jellemzően családi házas lakásépítés szintje is visszaesett. A foglalkoztatási helyzet romlásával, a háztartások jövedelmi helyzetének csökkenésével párhuzamosan a lakásállományban is tapasztalható a felújítások elmaradása, a felhalmozódó fizikai, műszaki problémák, melyek a településképet is negatívan befolyásolják. A lakosság egyre nagyobb része számára jelent problémát a lakhatással kapcsolatos költségek fedezése. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy hosszú távon a kerület lakásállományának minőségi összetétele javuljon, a lakáspiacon a lakások értékállóssága növekedjen, az energiahatékonysági korszerűsítéseknek köszönhetően a lakásfenntartás költségei csökkenjenek. A lakásállomány minőségi összetételében szükség van az új építésű lakások számának növelésére, mely a képzett, munkajövedelemmel rendelkező rétegek számára vonzó célponttá teszi Pestszentlőrinc-Pestszentimrét. A lakótelepeken az épületek és a kapcsolódó közterületek, közösségi terek komplex szemlélettel megkezdett rehabilitációjának folytatása szükséges, információval, szaktanácsadással segítve a társasházakat az energiahatékonysági beruházásokhoz szükséges sikeres pályázásban. Mind a lakótelepi, mind a hagyományos kertvárosi területeken komplex programokkal kell segíteni azoknak a területeknek a megújítását, ahol a fizikai leromlás mellett a társadalmi problémák, az elszegényedés veszélye fennáll. A lakásállomány és a környezet megújítása mellett ezekben a programokban az itt élőket célzó felzárkóztató intézkedéseknek, projektelemeknek is helyet kell kapniuk. Az épületállomány energia-hatékony felújításának pénzügyi és szakmai támogatása ösztönzőleg hat, és a lakók elégtelen saját forrásai kiegészíthetőek. Az összetett problémákkal bíró lakótelepi házak megújítása, és az energia megtakarítást célzó épület-felújítások mellett külön kerületi programot kell alkotni az önkormányzati bérlakások és intézmények fejlesztésére. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások számát hosszú távon az igények alakulásának monitorozásával szükséges szinten tartani, az állomány minőségi összetételének fejlesztése mellett. A jó minőségű önkormányzati bérlakás-állomány lehetőséget ad a képzett fiatalok, illetve a hiányszakmák munkavállalóinak helyben tartására.


Lakótelepek rehabilitációjának folytatása, lakótelepi lakások minőségi javítása;



Lakásállomány minőségi megújítása, gazdaságos fenntartás feltételeinek növelése;



Önkormányzati bérlakás-állomány felülvizsgálata és minőségi fejlesztése;



Szolgálati lakások kialakításának megalapozása közszolgáltatási hiányszakmák munkavállalói számára;



Lakossági energiahatékonysági és megújuló beruházások ösztönzése, támogatása és tanácsadás;



Lakótelepeken (különösen a Havannán) a nagy egybefüggő épülettömegek hősziget hatásának oldása;



Városi mikroklíma javítása zöldtetők elterjedtebb használatával. 17




T5


 Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer Pestszentlőrinc-Pestszentimre zöldfelületi rendszere hiányos: egyes lakóterületek zöldfelületi ellátottsága nem megfelelő, a közparkok, közkertek megújításra szorulnak, a közcélú zöldterületek aránya a budapesti átlag alatt van, és területi eloszlásuk egyenlőtlen. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy a kerület jól funkcionáló zöldfelületi rendszerrel bírjon, amely nagyban javítja a lakosság életminőségét. Az egészség megőrzésének alapvető feltétele a rendszeres testmozgás, a szellemi és fizikai kikapcsolódás is. A közhasználatú zöldfelületek elengedhetetlen színterei a szabadtéri sportolási és rekreációs tevékenységeknek, egyben a közösségi lét színterei. A közterületi zöldhálózat hatékony megújítása egy ütemezett zöldhálózati-rendszerterv keretében valósítható meg. A minőségi zöldfelületi rendszer részei a felújított, funkciójukat megfelelően betöltő területi és vonalas jellegű zöldfelületi elemek. A kerület közparkjainak, közkertjeinek bővítésére kevés lehetőség mutatkozik, ezért elsősorban a meglévő zöldterületek védelme és funkcióbővítő fejlesztése szükséges sportolási és játszó lehetőségeket biztosítva a különböző korosztályok számára. A zöldterületek megújítása során szem előtt kell tartani az újabb fajta rekreációs igényeket (pl. extrém sportok, kutyafuttatók). Új pihenőpark kialakítására van lehetőség a Lakatostelepi-tó környezetében és a Thököly utca, Haladás utca közötti önkormányzati tulajdonban lévő területen. A jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő – Országos Erdőállomány Adattár és TSZT 2015 szerinti – közjóléti erdő besorolásának megfelelő funkció erősítése érdekében a megkezdett átminősítési eljárás folytatása az erdő kezelőjével, a Pilisi Parkerdő Zrt-vel történő tárgyalások során az e funkcióhoz illeszkedő vagyonkezelői feladatok rögzítése. Az erdőterület megközelítésének javítása kiemelt cél a zöldhálózat megújítása során. A településkarakter meghatározó elemei az utcai fasorok. Minőségi megújításuk a zöldfelületi rendszer fejlesztésének fontos eszköze, a zöldfelületi intenzitás növelése, illetve a környezeti terhelések csökkentése révén. A környezeti terhelések mérséklése a zöldfelületek rekreációs értékének növekedésével is jár.


Környezetbarát közlekedés: CO2-kibocsátás, zaj- és légszennyezés csökkentése;



Erdőterületek rekreációs hasznosítása;



Kertvárosi arculat - közterületi zöldfelületek (fasorok) fejlesztése;



A főútvonalak mentén fasorok telepítésével a városkarakter minőségi javítása;



Közparkok, közkertek, játszóterek optimális területi eloszlása, differenciált funkciókínálat kialakítása, fenntartás színvonalának javítása;



Környezeti terhelések, konfliktusok mérséklése;



Az erdők használatához biztonságos megközelítés és használati infrastruktúra kiépítése;



Az erdőterületeket kezelő Pilisi Parkerdővel folyó tárgyalások lehetőségének kihasználása a közjóléti erdő funkció erősítésére.

18




T6


 Új, megújuló, jól működő közösségi terek

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy a kerület közösségi terei bővüljenek, s a megújítások során a fő szempont a helyi lakosság, és azon belüli is a fiatalok szabadidős igényeinek kielégítése legyen. A kerület közösségi életében jelentős szerepet játszik a Pestszentimrei Közösségi Ház, illetve a Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei, programjaik népszerűek. Kiemelt szerepűek a helyi sport intézmények, melyek a szabadidő aktív, közösségi eltöltésére adnak módot. Pestszentimre-Pestszentlőrinc Önkormányzatának fontos célja, hogy a kulturális és sport-intézmények fenntartását biztosítsa, kínálatukat szélesítse, s a kerületben élő különböző lakossági csoportok igényeire reflektálva alakítsa azok programját, szolgáltatásait. A kerület kiemelt célja az itt élő fiatalok szabadidős lehetőségeinek bővítése, hiszen a lakófunkció erőteljes dominanciája miatt a kulturális és szórakozási lehetőségek jelenleg nem kielégítőek. Ezt többek között különböző programok, klubok, mozi helybehozásával lehet orvosolni. A fiatalok bevonásával működő civil szervezetek támogatásával is hozzá kíván járulni a kerület a szabadidős lehetőségek színesítéséhez. Ezen túl a szabadtéri közösségi terek fejlesztése is fontos cél: a zöldterületek, rekreációs intézmények funkcióbővítése, korszerűsítése révén azok kiváló szabadtéri találkozási pontokká válhatnak a fiatalok számára. A lakóterületek közterületeinek fejlesztése is kiemelt törekvése a kerültnek, ezért a közbiztonságra és a településképre (építészet, közterületek állapota, parkolás rendezése) jelentős figyelmet fordít, valamint újszerű köztéri funkciók telepítésével is hozzá kíván járulni a minőségi, a közösségi igényeire választ adó terek kialakításához. A fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartva a kerületnek további célja, hogy a közvilágítás megújításával (pl. LED fényforrások telepítése) egyidejűleg javítsa például a közbiztonságot és csökkentse az energiafelhasználást.


Közösségi események, ifjúsági programok lebonyolítása;



Civil szektor kezdeményezéseinek támogatása;



Szemléletformálás a közrend és a közbiztonság területén;



Lakótelepi zöldterületek rehabilitációja;



Szabadtéri közösségi helyek kialakítása;



A közterületek minőségi átalakításának előfeltételeként a lakossági parkolás rendezése;



Közvilágítási hálózatok korszerűsítése, LED fényforrások alkalmazása, valamint intelligens vezérlések alkalmazása.

19




T7


 A kerület igényeit figyelembe vevő fejlett térségi elérhetőség Budapest országos szintű közúti és vasúthálózat elemei áthaladnak a kerület határoló területein, egyben ezek biztosítanak közvetlenül országos hálózati jelentőségű kapcsolatot Pestszentlőrinc– Pestszentimre számára. A közúti forgalom jellemzően sugárirányúan a Ferihegyi repülőtérre vezető úton, az Üllői úton és a Nagykőrösi úton bonyolódik. A fővároson belüli elhelyezkedés és a közúthálózat adottságai folytán a szomszédos települések irányából a városközpont felé irányuló jelentős közúti átmenő forgalom jelentkezik. A főúthálózat túlterhelt, a forgalom súlyos környezeti problémákat okoz részben az átmenő forgalomnak köszönhetően. Pestszentlőrinc– Pestszentimre területén, illetve annak határán a balesetveszély szempontjából meghatározó szintbeni közúti-vasúti átjárók a Nyugati pályaudvarra befutó vasútvonalakon találhatóak, melyek sok esetben a szomszédos kerületek elérését is akadályozzák. Pestszentlőrinc-Pestszentimre célja, hogy a felsorolt kapcsolatok jól elérhetőek, a kapcsolódó csomópontok biztonságosak és jól kiépítettek legyenek. A szintbeni vasúti keresztezések átépüljenek. A kerület belső területeit elkerülő, az országos hálózathoz tartozó főutak kapacitásnövelő fejlesztésével a belső területeken átmenő forgalom környezeti terhelése csökkenjen. A fővárosi szándékokkal összhangban a Gyömrői út fejlesztése a kerület érdekeit is szolgálja, helyzetbe hozva a repülőtér melletti lehetséges gazdasági területeket. Fontos azonban, hogy ennek megvalósulása a kerület igényeinek (környezeti terhelés csökkentése, megfelelő kapcsolatok a kerületi hálózattal) figyelembe vételével történjen. A közösségi közlekedési fejlesztések célja, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimréről mind a belváros és a jelentős forgalomvonzó létesítmények környezetbarát közösségi közlekedési eszközökkel, rövid idő alatt – magas szolgáltatási színvonalat nyújtva – kényelmesen és biztonságosan elérhetők legyenek, versenyképes alternatívát teremtve a jelenleg az egyéni gépjármű közlekedést igénybe vevők számára. A kerület egyéb gazdasági telephelyeinek, kereskedelmi létesítményeinek megfelelő elérhetősége a versenyképesség egyik meghatározó eleme, melyek megfelelő feltárása lazán beépített, környezeti szempontból kevésbé érzékeny területeken haladva a szomszédos kerületek irányába való eljutást is biztosítja.


Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózati szempontból kedvező közlekedési kapcsolatok további erősítése, a kerületi igények érvényesítése;



Mind a kerületközi, mind a kerületen belüli töredezett térszerkezet és a gyenge belső területi kohézió okozta problémák feloldása a belső közlekedési hálózat és a külső kapcsolatok javításával (a harántirányú eljutási lehetőségeket is javító alaphálózati infrastruktúra hiányzó elemeinek kialakítása, fejlesztése), ill. a gazdasági területek elérését szolgáló infrastruktúraelemek kiépítésével;



A közúti, tömegközlekedési és kerékpáros közlekedési hálózatok összehangolt, rendszerszemléletű fejlesztése a fővárosi, valamint az érintett kerületek és szomszédos települések közötti partnerségben, kezdeményező városfejlesztési szemlélet érvényesítésével;



Közúti elérhetőséget javító és a meglévő közúti elemek tehermentesítését biztosító fejlesztések;



Kötöttpályás közösségi és városi-elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésének elősegítése, megfelelő ráhordás és kényelmes módváltás kialakítása, P+R, B+R kialakítása;



A térségi kerékpározás (Eurovelo) támogatása. 20




T8


 A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer A közlekedést biztosító közúthálózat harántirányú kapcsolatai mind a kerületek között, mind kerületen belül hiányosak. A kerület közlekedésének tehermentesítését gátolja az arra alkalmas harántirányú utak – Királyhágó út, Lakatos út, Ráday Gedeon út – nem megfelelő kapcsolódása a Ferihegyi repülőtérre vezető úthoz. Kiemelkedő jelentőségű az Üllői úton közlekedő villamos vonal, azonban ennek kialakítása, keresztmetszeti elhelyezése kedvezőtlen, a határoló terület funkcióit korlátozza. A domborzati adottságok, valamint a meghatározóan lakó funkciójú területfelhasználás túlnyomó részén lakó-pihenő övezetbe, Tempó30 zónába sorolt közúthálózat kerékpározásra kedvező feltételeket biztosít. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja a közlekedésből származó károsanyagkibocsájtás, a zaj- és légszennyezés csökkentése, az egyre növekvő motorizációs szint (a személygépjármű-ellátottság növekedése) mellett a közlekedés és a környezet konfliktusainak elsősorban forgalomtechnikai- és forgalomszabályozási elemekkel való enyhítése, elhárítása. A közlekedés fenntartható, kiegyensúlyozott fejlesztése érdekében az elkerülhető, személygépkocsival történő helyváltoztatások számát mérsékelni kell. A mobilitási igényeket környezetkímélő eszközökkel, elsősorban a közösségi közlekedés - a fővárosi közlekedés-fejlesztési elképzelésekkel összhangban lévő - elérhetőségének javításával, a közlekedési eszköz-váltás lehetőségeinek megteremtésével, valamint a gyalogos- és kerékpáros-barát közlekedés preferálásával kell lebonyolítani. A kerületközponti területek funkcióinak felélesztése és a lakótelepek megújítása során az egyéni gépjármű-közlekedés az átmenő forgalom tehermentesítéssel, valamint a parkolás szabályozásával csökkenthető. A gyalogos-és kerékpáros forgalom növekedését gyalogosforgalmi övezetek további kijelölésével, valamint differenciált kerékpárforgalmi-hálózat és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével kell elősegíteni. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy fokozza a gyalogos és kerékpáros forgalomban résztvevők biztonságát is. A magasabb rendű utak által határolt területeken belül a Tempo30 és Lakó-pihenő övezetek kijelölése és a környezetbarát, „szelíd” közlekedési módok (gyalogos és kerékpáros közlekedés) előtérbe helyezése együttesen növelik a közlekedés biztonságát.


A helyi közlekedési igényeknek megfelelő kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése, differenciált hálózat kialakítása;



Gyalogos és kerékpárbarát rendszerek fejlesztése, népszerűsítése;



A közösségi közlekedés előnyben részesítése, közösségi közlekedési hálózatok tényleges igényeket kielégítő fejlesztése, módváltás feltételeinek biztosítása;



A forgalomszabályozási és utas-tájékoztatási rendszer további fejlesztése;



Közlekedésbiztonsági fejlesztések;



Átmenő forgalom mérséklése, túlterhelt csomópontok (pl. Csévéző út) fejlesztése, bővítése, balesetveszély miatti átépítése;



A zaj- és légszennyezés (CO2) csökkentése komplex, összvárosi szintű stratégiák keretében;



A lakóterületeken érzékelhető zajterhelés közlekedési (repülőtér, átmenő forgalom) konfliktusainak oldása; 21







A lakossági parkolás rendezés: a lakótelepek esetében többletférőhelyek létesítése, a kertvárosi területeken a túlépítések ésszerű korlátozása, valamint a közterületek rendezése.

22




T9


 Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja a harmonikus épített környezet és a minőségi közterületek biztosítása. Az épített környezet minőségének javítása hozzájárul a kerület lakóinak jólétéhez, élhetőbbé teszi a lakókörnyezetet, segíti a kerületi identitás megerősödését, hozzájárul PestszentlőrincPestszentimre elismertségéhez, a kerület vonzóbbá válásához a látogatók, a befektetők és a lakóhelyet keresők számára, és egyúttal szemléletformáló szerepet is betölthet, így közvetetten a magánterületek minőségének javulását is segíti. A kerület célja, hogy biztosítsa a megfelelő építészeti minőséget elérő, a városképet javító épületek megjelenését. Ennek egyik hatásos eszköze a településképi véleményezés rendszerének aktív működtetése. A jó példák bemutatására is szolgál a helyi építészeti értékek védelme, amely magában foglalja az egyedi épületek mellett a jellegzetes településkép, értékes településszerkezetet érintő területi védelmét is. Az értékek azonosítását követő védelem alá helyezést ki kell egészíteni anyagi támogatással a védett elemek megőrzése érdekében. A homogén kertvárosias, lakófunkció által dominált területek használatához, megjelenéséhez és élhetőségéhez jelentősen hozzájárulnak a városszerkezetet tagoló városi terek zöldfelületeikkel és építészeti karakterükkel, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni kell. A közterületek speciális formáját képviselik a lakótelepi épületek közötti területek, amelyek rendezése, a parkolási problémák megoldása önkormányzati kontroll mellett kezdhető meg, a zöldfelületek megóvását szem előtt tartva. Ezen területeket fejlesztése kiemelten fontos a közösségfejlesztés szempontjából is. A fiatalok számára vonzó, tartalmas időtöltést biztosító közterületi elemek javítják a fiatalok minőségi szabadidő-elöltési lehetőségeit, ezért akár prevenciós funkciójuk is lehet. A több generáció számára is vonzó területek (pl. közösségi kertek, szabadtéri fitnesz-eszközök és idősek játszótere egymás mellé telepítése) pedig csökkenthetik a lakótelepekre jellemző generációs konfliktusokat. A közterületek rendezettségének, tisztaságának megőrzése, illetve javítása érdekében szemléletformáló szándékkal köztisztasági programok indítása javasolt városrészenként, amelyek a lakosság környezettudatosságának erősítését is szolgálhatják, ezáltal jobban magukénak érezve a közvagyont. A komplex területhasználat révén elkerülhetőek a fölösleges utazások, előnyhöz jutnak a környezetbarát, „szelíd” közlekedési módok. A kis távolságok pénzt, időt és energiát takarítanak meg, hozzájárulnak a város élhetőségéhez. A kompakt településszerkezet révén csökken az infrastruktúrák kiépítésének és fenntartásának költsége, hatékonyabb a városüzemeltetés. A kompakt, vegyes területhasználat a kerület egyes részein már kialakult – ott ennek megőrzése szükséges –, míg a nagy egybefüggő kertvárosias területeken szükség van a lakófunkciót kiegészítő tevékenységek bővítésére. Intézményi, lakossági szolgáltatást biztosító funkciók megtelepedésének helye van az Üllői út mentén. Az Üllői út fejlesztését egy egységes koncepció, „arculatprogram” mentén érdemes végrehajtani, melynek egyik legfontosabb eleme az út „humanizálása”, gyalogos-baráttá tétele, például fasorok telepítésével. Az Üllői út kerület-központi szakaszát övező lakótelepi és városközponti területek összekapcsolása, gyalogos-prioritású zónává alakítása, a városépítészeti minőségének fejlesztésével jó példává válhat a minőségi közterületek kialakításának gyakorlatára. A rekreációs területeket fejlesztése során kiemelten fontos a Péterhalmi-erdő és a Bókay-kert fejlesztése, illetve a barnamezős területek fejlesztési lehetőségeinek áttekintése.


Településképi véleményezési eljárás útján értékőrzés és értékteremtés, színvonalas építészeti minőség megkövetelése;



Akcióterületek meghatározása, felülvizsgálata; 23







Új szerkezeti terv leképezése kerületi szintre, új Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) készítése;



Közterületek fejlesztése, rendbentartása, lakossági szemléletmód változtatása, bevonás erősítése;



Tagolt, sokszínű, élhető, területtakarékos városszerkezet preferálása;



Kompakt, vegyes területhasználat elősegítése a központi területen;



Belső területi tartalékok kihasználása;



Színvonalas építészeti minőség megkövetelése új építéseknél és meglévő épületek felújításánál egyaránt;



Beépítésre nem szánt területek megőrzése, természetvédelmi, zöldfelületi, környezetrendezési szempontok hatékonyabb érvényre juttatása;



Zöld- és egyéb közösségi, rekreációs területek fejlesztése;



Gazdaságilag kevésbé hasznosítható barnamezős területeken zöldfelületek létesítése, növelése (Lakatostelepi-tó környezete, Nefelejcs utca – Haladás utca által határolt egykori hulladéklerakó rehabilitációja);



Veszélyeztetett, degradálódott lakóterületek csökkentése;



A környezeti konfliktusok mérséklése a területhasználat optimalizálásával;



Csapadékvíz kezelésének megoldása (pl. tározókban való gyűjtés, szikkasztás), különösen a kerület mélyfekvésű területein.

24





T10  Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás A kerületi vagyongazdálkodás három fő szegmense a közterület-használat, a középületek fenntartása és az ingatlangazdálkodás. A közterület-használat egyfelől bevételt generál az önkormányzat számára használati díjak révén, másfelől viszont üzemeltetési és fenntartási feladatokat jelent a kerületi vagyongazdálkodásért felelős Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. számára. A középületek üzemeltetése nem termel számottevő bevételt, fenntartásuk, üzemeltetésüket azonban biztosítani kell, melynek költségeit az állami támogatás csak részben fedezi. Az ingatlangazdálkodásból származó közép- és hosszú távú bérbeadás kiszámítható bevételt jelent az önkormányzat számára, azonban a lakásgazdálkodás jelenlegi működését ésszerűsíteni szükséges. Az önkormányzat rendkívül fontosnak tartja az önkormányzati ingatlanvagyon energetikai korszerűsítését, hiszen ezzel hosszú távon fenntarthatóbbá teszi a működést mind pénzügyi (csökkenő energiakiadások), mind környezeti (csökkenő energiafelhasználás) szempontból. A Városgazda 18 Zrt. 2015-ös adati szerint 84 vizsgált kerületi intézmény épülete jelentős része energetikailag elavult, komplex megújításra szorul. A kerület számára nagyon fontos cél, hogy a már megújult épületek után további középületek energiahatékony felújítása is megvalósuljon. A nemzetközi projektekben való részvétel (RE-Block, RE-SEEties), illetve a kerületi energetikai tanácsnok alkalmazása olyan jelentős, naprakész tudáshoz juttatták az önkormányzatot, mely megalapozza az energiahatékonysági beruházások komplex tervezését és megvalósítását. Mindezek a tevékenységek jól mutatják a Pestszentlőrinc-Pestszentimre valódi elköteleződését az energetikai felújítások, illetve a fenntarthatóság mellett. A kerületnek célja az igényekhez alkalmazkodó és fenntartható bérlakás-üzemeltetési gyakorlat kialakítása, mely a jelenlegi lakásgazdálkodás ésszerűsítését, a lakások felújítását és energiahatékonyságának javítását, valamint bérbeadásba vont lakások számának növelését jelentheti. A szociális célú lakások bérlői számára az eladósodás megelőzésére és az adósságok felhalmozásának kezelésre érdemes külön eszközöket alkalmazni (képzés, adósságkezelési szolgáltatás, lakások energiahatékonyságának növelése és így a fenntartási költségeinek csökkentése). A költségelvű, illetve piaci alapon bérbe-adott lakások számának növelése hozzájárul a bevételek gyarapodásához. Fontos cél továbbá, a fejlesztésre alkalmas önkormányzati területek növelése a kerületi gazdálkodásban, különös tekintettel a reptér környékére.


Középületek korszerűsítése és költséghatékony átalakítása;



Energiahatékonysági korszerűsítések és megújuló energiaforrások alkalmazása önkormányzati intézmények energiafelhasználásának fedezésére;



Aktív ingatlangazdálkodás;



Telekvagyon racionalizálása;



Bérlemények gazdaságossági szempontok szerinti hasznosítása;



Lakásgazdálkodás ésszerűsítése.

25





TR 1  Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal A kerület központjának Pestszentlőrincen a Kossuth tér és környezete tekinthető, ugyanakkor a kerületnek igazán klasszikus központja nincs. A központképző – elsősorban intézményi – funkciók (pl.: a Városháza) és a reprezentatív városi terek (pl.: a Kossuth Lajos tér környezete) egymást nem erősítik. Ellentmondásos helyzetet teremt, hogy az Üllői úton, a központi tengelyen lévő térsor nem képes a központ szerepét betölteni, a nagy átmenő forgalom, valamint az épületek alacsonyabb beépítési sűrűsége és formája miatt. A nagy átmenő forgalom kétélű fejlesztési erőként hat: a gépjárműforgalomnak inkább a zavaró hatása érvényesül, nincsenek parkolási felületek, a villamos is inkább elválasztó, mint felfűző hatású a kialakítása miatt. A relatíve alacsony gyalogos forgalom (mint lehetséges használók) miatt a kereskedelmi, szolgáltató funkciók a fennmaradás határán működnek, fejlesztő igényt nem generálnak - az épületállomány városközponti karakterhez megfelelőbb átalakulása ezért jelen állapotában nem várható. Pestszentlőrinc-Pestszentimre célja egy gazdasági szempontból is erős, sokoldalú kerületközpont: a központképző intézményi és a kiskereskedelmi funkciók erősítése révén a helyi vállalkozási kedv fellendítése, egy hangsúlyos, többfunkciós központi hely kialakítása. A kerület fontos első lépéseket tett annak irányába, hogy a központ vonzó találkozóhellyé váljon, és egyben attraktív legyen majd a szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások számára. Az épített környezet megkezdett minőségjavító fejlesztéseit folytatni kell, a létrejövő vonzó környezettel segítve a vállalkozások megerősödését, valamint számuk növekedését, továbbá a kereskedelmiszolgáltatási kínálat összetételének és minőségének fejlesztését. A fizikai környezet megkezdett fejlesztése hozzájárul a központ vonzóbbá, értékesebbé válásához, megújulhatnak a közterek, a zöldfelületek, az épített értékek. További fejlesztése segítheti, hogy könnyebben használhatóvá váljon a terület a gyalogosok, kerékpárosok számára, rendezettebbek legyenek a parkolási lehetőségek. A gazdasági környezet, a szolgáltatások javítása révén komplexebb funkciókínálat jelenik meg, lehetőséghez és versenyképességi előnyhöz jut a helyi kiskereskedelem, növekszik a kerület vonzereje, megújulnak a kulturális létesítmények. Mindezek által erősödik a helyi identitás. Az elérhetőséget javítani szükséges, a közlekedési tengelyeket fejleszteni kell arculatilag és használhatóság tekintetében egyaránt. A nagy forgalmú közlekedési tengelyek mellett elhelyezkedő gazdasági hasznosításra alkalmas területek vonatkozásában cél a lakókörnyezetet nem zavaró, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek jelenlétének megerősítése, ezáltal biztosítva a kerület fővárosi foglalkoztatási szerepének növelését.


Kerületközpont fejlesztése: a központképző, intézményi funkciók és a reprezentatív városi közterek (pl. Kossuth Lajos tér környéke) szinergiájának erősítése;



Széles spektrumú kereskedelmi-szolgáltatási hálózat kialakítása;



Helyi kiskereskedelem támogatása, piac gyalogos megközelíthetőségének erősítése;



Közterületek minőségjavítása, sétálóutcák szerepe, gyalogos- és kerékpáros-barát rendszerek preferálása;



Az Üllői út lineáris térsor központszervező szerepének erősítése, a városképi minőség javítása, az akadályozó jelentős átmenő forgalom csökkentése, a villamospálya áthelyezésével kedvezőbb keresztmetszeti kialakítás. 26





TR 2  Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdasági, foglalkoztatási mutatóit a válság átmenetileg gyengítette, de a mutatók lassan ugyan, de az utóbbi évben javulni kezdtek. A vállalkozások összetételében visszaszorult a szekunder szektor a tercier szektor „javára”, ez főként a válság építőiparra gyakorolt negatív hatásának tudható be. A kerületben a tőkeerős nagyvállalatok jórészt a repülőtérhez kötődnek. Szükség van a meglévő vállalkozások versenyképességének, termelékenységének erősítésére, ennek érdekében fontos, hogy a szektor szereplői élni tudjanak a támogatott finanszírozási lehetőségekkel, megfelelő vállalkozási ismeretekkel rendelkezzenek, növeljék érdekérvényesítő erejüket és kooperáljanak egymással. A repülőtér és térsége adta lehetőségek kiaknázását és a gazdasági szereplők idevonzását alapozta meg a helyi gazdaság élénkítését célzó airLED (Local Economic Development in Airport Catchment Areas című) projektben való részvétel, melynek egyik eredménye a Regionális Fejlesztési Koordinációs Testület létrejötte. A projektben való részvétel célja egy „Airport City” létrehozása, mely a gazdaságélénkítés mellett a repülőtér térségének városszövetbe való integrálását is elősegíti. Továbbá a reptér környezete kifejezetten vonzó a kreatív-innovatív, illetve a szolgáltató ipar szereplői számára, így napjaink dinamikusan fejlődő szereplőit integrálhatja be a kerület életébe. Növelni kell a vállalati körben is az anyag-és energiatakarékos technológiák és innovatív eljárások alkalmazását, az energiahatékonysági beruházások szintjét. Pestszentimre-Pestszentlőrinc fontos célja kerületben rekultivációjának megkezdése, majd hasznosítása.

található

barnamezős

területek


Befektetői vállalkozói kedv erősítése, beruházók támogatása, ösztönzése;



Magas hozzáadott értéket előállító, környezetbarát technológiákat alkalmazó vállalkozások támogatása;



Környezetbarát technológiák, zöldfelületi arány növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása;



Gazdasági telephelykínálat bővítése alulhasznosított ingatlanok bevonásával; barnamezős területek közlekedési feltárásának fejlesztése; műszakilag igénybevett területek kármentesítése, újrahasznosítása;



Vállalkozóbarát önkormányzati szerep erősítése; megújulást, átalakulást segítő jogi, szabályozási környezet megteremtése; üzleti szolgáltató szektor megjelenésének elősegítése;



KKV-k telephelyfejlesztésének elősegítése;



Alulhasznosított területek kezelése, az FRSZ-ben biztosított fejlesztési potenciál megfelelő kihasználása a fejlesztési stratégiában rögzítettek mentén;



A városi környezet minőségének javítására és a hulladék-újrahasznosítási arány növelésére irányuló beruházások - EU által - kiemelt szerepéből fakadó lehetőségek kihasználása a 2014-2020-as programozási időszakban.

27





TR 3  A repülőtér környezete Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete Hazánk utasforgalom és áruforgalom szempontjából is legjelentősebb nemzetközi repülőtere mind területileg, mind pedig a helyi gazdaságban betöltött szerepe révén markánsan elkülönül a kerület többi részétől. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében a nemzetközi logisztika szerepe, ill. a légikikötői forgalom kiszolgálására települt vállalkozások szolgáltató tevékenysége a meghatározó. A terület koncentrálja a nemzetgazdaság és a helyi gazdaság számára is kiemelkedő értéket termelő, jelentős adót fizető vállalkozásokat, így a repülőtér jelenlétének köszönhetően a XVIII. kerület számottevő gazdasági potenciállal rendelkezik. Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának hosszú távú célja, hogy a repülőtér térségét kiemelt gazdasági övezetté fejlessze az üzleti-, egészség- és konferenciaturizmusra alapozva. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a 3,5 milliós közép-magyarországi felvevőpiac, a javuló nemzetközi és helyi gazdasági környezet, valamint a kitartóan növekedő utasforgalom erősíti a repülőtéri térség gazdasági potenciálját. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata vezető partnerként vett részt az airLED projektben, melynek egyik fő célja a „repülőtérváros” vízióját szem előtt tartva egy integrált tervezési folyamat előmozdítása volt a közép-európai repülőterek vonzáskörzeteiben, melynek keretében kidolgozásra került a reptéri térség hosszú távú fejlesztési koncepciója. A sikeresen lezárult projekt folytatásaként az önkormányzat céljai között szerepel egy, a repülőtér közelségére alapozott térségi klaszter megalakítása is. A kerület gazdaságfejlesztési törekvései között hangsúlyos elem a magas hozzáadott értéket képviselő innovatív iparágak megtelepedésének és továbbfejlesztésének a támogatása. E célt hivatott szolgálni - egyebek között - a repülőtér térségének „Airport City”-ként történő, jövőbeli pozicionálása.


Fejlesztési koncepciók kidolgozása az érintett szereplők és szakértők bevonásával, Ferihegy Gazdaságés Térségfejlesztési Klaszter létrehozása;



Intenzív együttműködés a fővárossal, a szomszédos kerületekkel, agglomerációval, Pest megyével a repülőtéri zóna fejlesztése érdekében (fejlesztések összehangolása, befektetők vonzása, lobbi, érdekérvényesítés);



Kapuszerep gazdaságfejlesztő hatásának kihasználása;



Térségi egészségturisztikai és kulturális vonzerő növelése;



Konferencia- és üzleti turizmus feltételeinek megalapozása;



Zöld- és barnamezős ingatlanfejlesztés, kínálati portfolió létrehozása;



Helyi kiskereskedelem erősítése, specifikus, vonzó kínálat megteremtésének elősegítése.

28


BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC–PESTSZENTIMRE


2.3.


A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó célok és részcélok kapcsolata

1. ábra: Célrendszer 29





Hosszútávú átfogó és középtávú tematikus-területi célok (részcélok) kapcsolata

A helyi, a kreatív-innovatív és a szolgáltató szektor gazdasági szereplői számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet



Fontos megjegyezni, hogy az együttesen Tematikus és területi céloknak nevezett középtávú célrendszer egyik részcélja sem sorolható be a Társadalom – Környezet – Gazdaság klasszikus tematikus felosztás alapján egyértelműen, hiszen közvetve egy-egy részcél akár mindhárom területhez kapcsolódhat. Így a középtávú (2020) célrendszerben a három átfogó (2030) cél alá történő besorolás elsősorban a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. Az alábbi táblázat ezeket a mélyebb összefüggéseket, szinergiákat szemlélteti a hosszú- és középtávú célrendszerben:

Összetartó, lokálpatrióta közösség

●●●

Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer

●●

●

○

Aktív, egészséges és sportos lakosság

●●●

●●

○

Minőségi, energiahatékony, változatos igényeket kielégítő lakásállomány

●●●

●●

●

Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer

●●

●●●

●

Új, megújuló, jól működő közösségi terek

●●●

●●

●

Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal

●●●

●

●●

Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával

●

●●

●●●

A kerület igényeit figyelembe vevő fejlett térségi elérhetőség

●

●●●

●●●

A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer

●●

●●●

●●

Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek

●●

●●●

●

A repülőtér környezete Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete

●

●

●●●

Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás

●●

●●●

●●

●●● erős szoros kapcsolat / ●● szoros kapcsolat / ● közepesen szoros kapcsolat / ○ nincs közvetlen kapcsolat 1. táblázat: Átfogó célok és a részcélok kapcsolata 30




2.4.


A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

2. ábra: A XVIII. kerület településrészei 31





Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az egyes tematikus és területi célok a csoportosított településrészek vonatkozásában. A csoportosítást a településrészek hasonló adottságai indokolják, melyből következik, hogy a hasonló adottságú településrészek hasonlóképpen viszonyulnak a részcélokhoz. A csoportok a következők: 

Nagyvárosias, illetve központi jellegű városrészek



Kertvárosias városrészek



Jellemzően heterogén, illetve egyedi karakterű városrészek

Nagyvárosias, illetve központi jellegű településrészek A nagyvárosias, illetve központi jellegű településrészek közé tartozik a Lakatostelep, a Lónyaytelep, a Havanna-lakótelep, a Szent Lőrinc-lakótelep, és a Krepuska Géza-telep (Alacskai úti lakótelep). A településrészek klasszikus lakótelepeire jellemző az idősek és fiatalok közötti, főként a térhasználati módokból fakadó ellentét. Ezek oldását többek között közösségi programokkal lehet elérni, amellyel a közösség összetartó ereje nő. A lakótelepeket (első sorban a Havanna lakótelepeket) jellemzően csak átmeneti otthonának tekinti a fiatal lakosság, amelynek egyenes következménye a lakótelepi lakosság elöregedése. Ez óvodai kapacitásfelesleget idéz elő, illetve nagyobb igényt támaszt az időskori ellátás intézményeire. A Krepuska Géza-telep új építésű lakótelepén ugyanakkor intézményfejlesztés szükséges. Ezért az egyes területek fejlesztéseit hosszú távon úgy kell megvalósítani, hogy azok képesek legyenek a lakossági igényekre rugalmasan reagálni, mind mennyiségi, mind területi vonatkozásban. A Havanna-, a Lakatos úti és a Szent Lőrinc-lakótelepeken az épületek és a kapcsolódó közterületek, közösségi terek komplex szemlélettel megkezdett rehabilitációjának folytatása szükséges, információval, szaktanácsadással segítve a társasházakat az energiahatékonysági beruházásokhoz szükséges sikeres pályázásban. Ugyancsak komplex programokkal kell segíteni azoknak a részeknek a megújítását, ahol a fizikai leromlás mellett a társadalmi problémák, az elszegényedés veszélye fennáll. Ugyanakkor az infrastrukturális beavatkozások mellett hasonló hangsúlyt kell fektetni az itt élők felzárkóztatását célzó intézkedésekre is. A lakótelepi épületek közötti területek – melyek a közterületek speciális formáját képviselik – rendezése, a parkolási problémák megoldása önkormányzati kontroll mellett kezdhető meg, a zöldfelületek megóvását szem előtt tartva. Ezen területek fejlesztése kiemelten fontos a közösségfejlesztés szempontjából is. A kerület központjának a Lónyaytelepen lévő Kossuth tér és környezete tekinthető, ugyanakkor a kerületnek igazán klasszikus (egy tér köré szerveződő) központja nincs. Ellentmondásos helyzetet teremt, hogy az Üllői úton – a központi tengelyen – lévő központi funkcióban lévő térsor nem képes a központ szerepét betölteni a nagy átmenő forgalom, valamint az épületek alacsonyabb beépítési sűrűsége és formája miatt. A gépjárműforgalom zavaró hatása, a parkolási felületek szűkös volta, a villamos – inkább elválasztó, mint felfűző hatású – kialakítása egyszerre érvényesül. A relatíve alacsony gyalogos forgalom (mint lehetséges használók) miatt a kereskedelmi, szolgáltató funkciók a fennmaradás határán működnek, fejlesztő igényt nem generálnak - az épületállomány városközponti karakterhez megfelelőbb átalakulása ezért jelen állapotában nem várható. A kerületközponti területek funkcióinak felélesztése és a lakótelepek megújítása során az egyéni gépjárműközlekedés az átmenő forgalom tehermentesítésével, valamint a parkolás szabályozásával csökkenthető. A gyalogos-és kerékpáros forgalom növekedését gyalogosforgalmi övezetek további kijelölésével, valamint differenciált kerékpárforgalmi-hálózat és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével kell elősegíteni. A további fejlesztések segíthetik, hogy könnyebben használhatóvá váljon a terület a gyalogosok, kerékpárosok számára, rendezettebbek legyenek a parkolási lehetőségek. 32





A gazdasági környezet, a szolgáltatások javítása révén komplexebb funkciókínálat jelenik meg, lehetőséghez és versenyképességi előnyhöz jut a helyi kiskereskedelem, növekszik a kerület vonzereje, megújulnak a kulturális létesítmények. Mindezek által erősödik a helyi identitás.

Kertvárosias településrészek Kertvárosias településrészek közé tartozik Erzsébettelep, Bélatelep, Szemeretelep, Ganztelep, Bókaytelep, Szent Imre-kertváros, Kossuth Ferenc-telep, Újpéteritelep, de ide sorolhatóak azok a településrészek is, amelyek városszéli elhelyezkedésük okán – egyelőre – nem annyira sűrűn beépítettek: Ganzkertváros, Belsőmajor, Erdőskert és Almáskert. Ezek a településrészek jellemzően homogén kertvárosias, lakófunkció által dominált területek, amelyek használatához, megjelenéséhez és élhetőségéhez jelentősen hozzájárulnak a városszerkezetet tagoló városi terek zöldfelületeikkel és építészeti karakterükkel. A nagy egybefüggő kertvárosias területeken a magánerős, jellemzően családi házas lakásépítés, valamint a vállalkozói lakásépítés szintje is visszaesett, ugyanakkor a lakófunkciót kiegészítő tevékenységek bővítésére szükség van. Habár a kerületben számos sportközpont található (pl. Bókaytelepen a Bókay-kert, Szemeretelepen a Vilmos Endre Sportcentrum, vagy Újpéteritelepen a Pestszentimrei Sportkastély), melyek sokféle szolgáltatást biztosítanak a sportolni vágyó helyieknek, ezek fejlesztése, egyes épületek felújítása, megközelítésük javítása szükséges. Noha a kerület közösségi életében kiemelkedő szerepet játszik a Pestszentimrei Közösségi Ház, szintén szükséges az itt élő fiatalok szabadidős lehetőségeinek bővítése, mivel a szórakozási és a kulturális lehetőségek száma – a lakófunkció erőteljes dominanciája miatt – jelenleg korlátozott. A lakóterületek közterületeinek fejlesztése a kertvárosias lakóterületeken is cél, különösen a parkolás rendezése tekintetében. A közösségi közlekedési fejlesztések célja, hogy a távolabbi kertvárosias területekről (Kossuth Ferenc-telep, Belsőmajor, Újpéteritelep, stb.) kényelmesen és biztonságosan elérhető legyen a kerület központja és alközpontjai (Újpéteritelepen Pestszentimre központja, vagy a Béke tér), illetve Budapest belső részei, így teremtve versenyképes alternatívát a jelenleg az egyéni gépjármű-közlekedést igénybe vevők számára. A „szelíd” közlekedési módok közül a kerékpározáshoz kedvező feltételeket biztosítanak a domborzati adottságok, valamint a lakó-pihenő övezetbe, Tempo30 zónába sorolt közúthálózat. A főközlekedési utak és vasútvonalak mentén elhelyezkedő gazdasági hasznosításra alkalmas területek vonatkozásában cél a lakókörnyezetet nem zavaró, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek jelenlétének megerősítése, elsősorban a kertvárosias településrészeken is található barnamezős területek (pl. Szemeretelep vasúti megállóhely környéki területek, Üllői úti volt laktanya Ganzkertvárosban stb.) hasznosításával. Az innovatív iparágak fejlesztésének és megtelepedésének helyszínéül szolgáló repülőtér környezeteként („Airport City”) Ganzkertváros és Szemeretelep is számításba vehető.

Jellemzően heterogén, illetve egyedi karakterű településrészek Pestszentlőrinc-Pestszentimrén találhatóak olyan településrészek, amelyek a fenti két csoportba nem sorolhatóak változatos, egyedi karakterük miatt: Ferihegy, Rendessytelep, Miklóstelep, Liptáktelep, Gloriett-telep, Halmierdő. Ferihegyen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, – mint a településrész nemcsak területileg, de gazdaságilag is legmeghatározóbb eleme – mellett kertvárosias lakóterület is megjelenik. Mivel a közúti forgalom jellemzően sugárirányúan a Ferihegyi repülőtérre vezető úton/Gyömrői úton zajlik, a fővároson 33





belüli elhelyezkedés és a közúthálózat adottságai folytán a szomszédos települések irányából a városközpont felé irányuló jelentős közúti átmenő forgalom jelentkezik. Az átmenő forgalom a lakóterületnél környezeti problémát okoz, mely hatás csökkentése a Gyömrői út fejlesztésénél figyelembe veendő szempont, a repülőtér melletti lehetséges gazdasági területek fejlesztése mellett. Továbbá a repülőtér környezete kifejezetten vonzó a kreatív-innovatív, illetve a szolgáltatóipar szereplői számára. A repülőtér esetében a nemzetközi logisztika szerepe, ill. a légikikötői forgalom kiszolgálására települt vállalkozások szolgáltató tevékenysége a meghatározó. A Liptáktelepen és a Rendessytelepen komplex programokkal kell segíteni azoknak a területeknek (elsősorban a Fáy utca környékének) a megújítását, ahol a fizikai leromlás mellett a társadalmi problémák, az elszegényedés veszélye fennáll. A lakásállomány és a környezet megújítása mellett ezekben a programokban az itt élőket célzó felzárkóztató intézkedéseknek, projektelemeknek is helyet kell kapniuk. Ezek mellett a két településrész jelentős barnamezős tartalékokkal (pl. a volt Kispesti Textilgyár, a volt Csipkegyár, Lőrinci Hengermű) is rendelkezik. Miklóstelepen az Üllői út menti, központképző intézményi, lakossági szolgáltatást biztosító funkciók megjelenését Lónyaytelephez hasonló tényezők (Üllői úti térsor, villamos, parkolási lehetőségek szűkös volta) gátolják. Az egyik legfontosabb elem lehet az Üllői út gyalogosbaráttá tétele (például fasorok telepítésével), vagy a városközponti területek összekapcsolása. A településrész kertvárosias lakóterületekkel rendelkezik, ahol az élhető, minőségi zöld- és közterületek fejlesztése fontos feladat. A Szemeretelep vasúti megálló melletti barnamezős területek jelentős fejlesztési potenciállal bírnak. Gloriett-telepen a már kialakult kompakt, vegyes területhasználat megőrzése szükséges: a nagy-, kis- és kertvárosias lakóterületek mellett kiegészítő tevékenységek bővítésére alkalmas intézményi és fejlesztési potenciállal rendelkező gazdasági területek is vannak. Halmierdő településrészen kiemelten fontos a jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő közjóléti funkciójának erősítése, valamint – a kerület zöldhálózatának megújítása során – megközelítésének javítása, illetve a Cséry-telep, mint barnamezős terület fejlesztési lehetőségeinek áttekintése.

34

T5. Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer T6. Új, megújuló, jól működő közösségi terek T7. A kerület igényeit figyelembe vevő fejlett térségi elérhetőség

T9. Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek T10. Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás TR1. Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal

5. Lakatostelep xx xx xx x xx xx x xx xx x xxx

6. Lónyaytelep xx xx xx x xx xx x xx xx x xxx

11. Havanna-lakótelep xx xx xx x xx xx x xx xx x xxx

12. Szent Lőrinc-lakótelep xx xx xx x xx xx x xx xx x xxx

20. Krepuska Géza-telep xx xx xx x xx xx x xx xx x x

35

1. Erzsébettelep

xx x xx x x x xx xx x x

2. Bélatelep

xx x xx x x x xx xx x x

8. Szemeretelep

xx xx xx x x x xx x xx x

x

x xx

TR3. A repülőtér környezete Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete

– megújuló barnamezős területek felhasználásával


TR2. Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés

T8. A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer

T4. Minőségi, energiahatékony, változatos társadalmi-szociális igényeket kielégítő lakásállomány

T3. Aktív, egészséges és sportos lakosság

T2. Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer

T1. Összetartó, lokálpatrióta közösség

PEST-BUDAPEST KONZORCIUM BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC–PESTSZENTIMRE TK ● Településfejlesztési koncepció

A tematikus és területi célok településrészi vonatkozásait, vagyis azokat a térségeket, területeket ahol a fejlesztések, beavatkozások – a gazdaság, a társadalom, valamint az épített környezet egyes elemeit tekintve – leképeződnek, a következő táblázat mutatja:

NAGYVÁROSIAS, ILLETVE KÖZPONTI JELLEGŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK x

KERTVÁROSIAS TELEPÜLÉSRÉSZEK

x

x

xx




9. Ganztelep

xx

13. Bókaytelep

xx

15. Szent Imre-kertváros


xx

x

x

x

xx

x

x

xx

x

xx

x

x

16. Ganzkertváros

xx

x

xx

x

x

18. Kossuth Ferenc-telep

xx

xx

x

x

19. Újpéteritelep

xx

x

xx

x

x

21. Belsőmajor

xx

x

xx

x

22. Erdőskert

xx

x

xx

23. Almáskert

xx

xx

x

x

x

x

x

x

xx

x

x

xx

x

x

xx

x

x

xx

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

xx

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

xx

x

x

x

xxx

xxx

x

x

xx

x

x

x

x

x

x

x

JELLEMZŐEN HETEROGÉN, ILLETVE EGYEDI KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 3. Ferihegy

xxx

4. Rendessytelep

xx

7. Miklóstelep

xx

10. Liptáktelep

xx

14. Gloriett-telep

xx

xx

x

17. Halmierdő

xx

x

x

x

xx

xx

x

x

xx

x

x

x

xx

xx

xx

x

x

xx

xx

x

xx

x

x

xxx

x

x

xx

xxx – fokozott kapcsolat, xx: erős kapcsolat, x: kapcsolat

2. táblázat: A városrészeket érintő részcélok és kapcsolatuk

36

xx

xx xx

x

xx xx

xx





2.5. A koncepció külső összefüggései A 2014-2020-as időszakra való felkészülés jegyében mind európai, mind hazai szinten számos területfejlesztési terv készült vagy készül, mely magasabb területi szinten jelöl ki fejlesztési irányokat, valamint elkészült Budapest városfejlesztési koncepciója is. Ezek ismerete, figyelembe vétele a koncepció készítése során követelmény. Pestszentlőrinc-Pestszentimre fejlesztési irányai hozzájárulnak a fővárosi, az országos és az uniós célkitűzések teljesítéséhez is – különböző mértékben. A következőkben a TK-ban megfogalmazott célkitűzéseknek az alábbi fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzésekhez való hozzájárulása kerül bemutatásra: ●

Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

●

Budapest 2030 Hosszú távú fejlesztési koncepció (továbbiakban: Budapest 2030)

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) által megfogalmazott nemzeti jövőkép szerint „Magyarország 2030-ban Kelet–Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal.” A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében specifikus célokat határoz meg, melyek nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. Az OFTK célrendszeréből az illeszkedést a városfejlesztés terén, illetve a Fővárosra megfogalmazott célokon keresztül vizsgáljuk: Pestszentlőrinc-Pestszentimre TK átfogó céljai

OFTK céljai

Komfortos és Aktív, sportos, biztonságos, képzett, összetartó minőségi, zöld helyi társadalom (kert)városi lakókörnyezet

A helyi gazdasági, a szolgáltatási és a kreatívinnovatív szereplők számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet

A városfejlesztés szempontjai és nemzeti prioritásai: A fenntartható és harmonikus város-vidék kapcsolat

X

Fenntartható és kompakt városszerkezet

XXX

X

X

X

XXX

XX

X

X

XXX

X

Energiafüggőség csökkentése és klímavédelem A demográfiai változások - a városi népességfogyás kezelése, a családok és a helyi közösségek megerősítése A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése Együttműködés a többszintű kormányzás jegyében

X

Stratégiai szemlélet a várostérségek tervezésében

X

A helyi és térségi gazdaságfejlesztés

XXX

Stratégiai várostérség-fejlesztés

X 37





Komfortos és Aktív, sportos, biztonságos, képzett, összetartó minőségi, zöld helyi társadalom (kert)városi lakókörnyezet

A helyi gazdasági, a szolgáltatási és a kreatívinnovatív szereplők számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet

Budapestre megfogalmazott fejlesztési irányok A térségi pozíció erősítése a földrajzi, geopolitikai adottságok kihasználásával.

XX

Összehangolt fejlesztések a várostérségben – feladatmegosztás megszervezése

X

Egységes Budapest − hatékony közigazgatási rendszerrel A népesség megtartása vonzó, egészséges életkörülmények biztosításával, az esélyegyenlőség megerősítésével és a rugalmas lakásstruktúra kialakításával.

XX X

XX

X

Kezdeményező város- és térségfejlesztés, tudásés készségalapú gazdaságfejlesztés, zöld gazdasági kultúra meggyökereztetése, valamint a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása.

X

XXX

A gazdasági fejlődést lehetővé tevő differenciált területi kínálat biztosítása.

X

XXX

–

–

Kiegyensúlyozott városi térszerkezet kialakítása differenciált központrendszerrel, a kompakt város elvének megvalósítása.

XXX

X

A területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztése, a városi közösségi közlekedés súlyának növelése.

XXX

XX

A város és a Duna együttélésének megteremtése.

Az összmagyarság identitásának erősítése, a Kárpát-medence kulturális központjaként.

XXX

–

X

Pestszentlőrinc-Pestszentimre TK célja kismértékben (X), közepes mértékben (XX), nagymértékben (XXX) járul hozzá a OFTK 2030 adott céljának eléréséhez

A Budapest 2030 céljainak meghatározása a szemléleti alapvetések és az átfogó célok alapján történt. A három szemléleti alapvetés (horizontális célok): élhetőség, fenntarthatóság és esélyegyenlőség. A négy átfogó cél, melyek alapján a 17 városfejlesztési cél meghatározásra került:  Budapest az európai városhálózat erős tagja  Érték- és tudásalapú, fenntartható gazdaság  Harmonikus, sokszínű városi környezet  Javuló életminőség, harmonikus együttélés

38





Pestszentlőrinc-Pestszentimre TK átfogó céljai



Budapest 2030 céljai Kezdeményező városfejlesztés Partnerség - a jövő közös tervezése a térségben és országosan

XX

XX

X

XX X

Egységes Budapest Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése Egészséges környezeti feltételek megteremtése

XXX X

XXX

Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás

XXX

Az egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése A Dunával együtt élő város

A helyi gazdasági, a szolgáltatási és a kreatív-innovatív szereplők számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet

X

X –

Hatékony, kiegyensúlyozott városszerkezet - kompakt város A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei Intelligens mobilitás

–

–

XXX

XX

X

XX

XXX

XX

Tudás, készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés

X

X

XXX

Önfenntartó városgazdálkodási rendszer

X

XX

X

Kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése

XXX

X

Humán szolgáltatások optimalizálása

XXX

X

Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése

XX

XX

Befogadó, támogató és aktív társadalom

XXX

Pestszentlőrinc-Pestszentimre TK célja kismértékben (X), közepes mértékben (XX), nagymértékben (XXX) járul hozzá a VFK – Budapest 2030 adott céljának eléréséhez

39




3. 3.1.


KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

A koncepció kialakítását részletes helyzetfeltáró, -elemző és -értékelő vizsgálatok alapozták meg, melyek széleskörűen tartalmazzák a statisztikai és egyéb adatforrásból, egyedi adatfelvételből származó adatokat Pestszentlőrinc-Pestszentimrére vonatkozóan (lásd: Megalapozó munkarészek I. és II. kötet).

3.2.

A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a területfelhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra

A koncepció időtávlatában a térbeli fejlesztések egyes területeken teljesülni tudnak, másutt csak megkezdődik tervezésük. A koncepcióban meghatározott célok alapján a kiegyensúlyozott térbeli rend megteremtése, a kívánatos területfelhasználás és épített környezet elérése, az infrastrukturális hálózatok fejlesztése és élhető természeti környezet megteremtése a cél. Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer, mint tematikus cél teljesülését segítheti az erdő- és nagyméretű zöldterületek használhatóságának, elérésének, biztonságának javítása, fejlesztése, minőségi megújítása a Péterhalmi-erdő, a Kapocs utcai erdő, a Csévéző utca menti erdő, valamint a Lakatostelepi-tó környezetében. Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek, mint tematikus cél teljesülését segítheti a kertvárosi karakter erősítése, amely történhet a zöldfelületek növelésével, értékteremtéssel, arculatkialakítással. Új, megújuló, jól működő közösségi terek, mint tematikus cél teljesülését segíthetik a gyalogos prioritású közterület-megújítás lehetséges területei (pl. lakótelepi közterületek, központ). Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal, mint területi cél teljesülését segítheti a fő közúthálózati elemeket kísérő arculatprogram az Üllői úton, vagy a központi szerepkör erősítése komplex szolgáltatások megtelepítésével, központképző funkciók elhelyezésével, városépítészeti minőség javításával, illetve gyalogos prioritású zónák kijelölésével. Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával, mint területi cél teljesülését segítheti az alulhasznosított, műszakilag igénybevett vagy használaton kívüli területek fejlesztése. Az egyik ilyen terület a repülőtér, ill. környezete, amelynek fejlesztésével teljesülhet az a területi cél, hogy a terület Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete legyen. A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer, mint tematikus cél teljesülését segítheti a vasúti megállóknál (Pestszentimre, Ferihegy) B+R parkolók kijelölése. Szintén ezt a részcélt szolgálhatja, ha a kerékpárutak a főbb közúthálózati elemeket kísérik (párhuzamos utcán vagy védetten vezetve), vagy a fővárosi fejlesztési elképzelésekkel összhangban újonnan kerülnek kiépítésre (pl. Halomi úton Vecsés irányába), vagy a lakóutcákban, Tempo 30-as övezetekben a kerékpárral járható utcákat, forgalomtechnikai támogatással segítik, illetve ha a kerékpárutakat zöldfelületen vezetik (melyekkel így a rekreációs területek is összeköthetők lesznek). Aktív, egészséges és sportos lakosság, mint tematikus cél teljesülését segítheti a kerületben található sport, rekreációs és szabadidő funkciójú épületek, területek, központok fejlesztése. 40





3. ábra: Fejlesztési térségek – Épített környezet 41





A kerület igényeit figyelembe vevő fejlett térségi elérhetőség, mint tematikus cél teljesülését segíthetik a kerületen belüli közúti hálózat főbb, új vagy megújuló elemei, kapcsolódási irányai, a jelentős átmenő forgalmi terhelés konfliktusainak oldása, valamint az új vagy megújuló/megújítandó közlekedési csomópontok. Szintén ezt a részcélt szolgálhatják a megújuló és meghosszabbodó kötöttpályás közlekedési elemek.

Fejlesztési térségek – Épített környezet Pestszentlőrinc-Pestszentimre arculatát a nagy, egybefüggő kertvárosias területek határozzák meg, ezért kiemelt feladat a kertvárosi karakter megőrzése és erősítése. A megfelelő építészeti minőség elérésének eszköze a településképi véleményezési rendszer működtetése, valamint a helyi építészeti értékek egyedi és területi védelme. Emellett a jelenleg homogén lakófunkciójú területeken fontos feladat a funkcióbővítés – főként minőségi kiszolgáló-, illetve intézményi rendeltetések szükségesek. A vegyes területhasználat eredményeként előnyhöz juthatnak a környezetbarát, „szelíd” közlekedési módok. A minőségi közterületi zöldfelületek aránya rendkívül alacsony, ezért fontos feladat a városszerkezetet tagoló terek megújítása és karbantartása, az út menti fasorok ápolása. A városi terek revitalizációja által a közterületi minőség javul, így a teljes lakóterület élhetőbbé, az igényes lakhatási módokat keresők számára is vonzóbbá válik. A nagyméretű zöldterületek (pl. a Bókay-kert) közterület-hálózatra való felfűzése bővítheti a kertvárosi rekreációs lehetőségeket. Az Üllői út kerületközponti szakaszán az intézményi, lakossági szolgáltatást biztosító funkciók további bővítésére van szükség. Kiemelt feladat az útkeresztmetszet átalakítása, hogy a jelenleg csak átmenő forgalmat bonyolító Üllői út gyalogosbarát, emberközeli központtá válhasson. A kerületi lakosság egyharmadának otthont adó lakótelepek (Havanna-lakótelep, Lakatostelep, Szent Lőrinc-lakótelep) a kerületközponthoz közel, az Üllői út két oldalán találhatók. Központtal való összekapcsolásuk, és ezáltal elérésük javítása kiemelt célkitűzés. A panelépületek közötti közterületek megújítása a szociális rehabilitációhoz, a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárul. Az Üllői út arculatváltása a lakótelepi zöldfejlesztéssel együtt egy olyan komplex téregyüttest alkothat, amely a későbbiekben más projektek számára is mintát teremthet. Kiemelt feladat a barnamezős területek funkcióváltásának előkészítése is. A kerület hosszú távú célja, hogy a Liszt Ferenc repülőtérhez közeli barnamezős területeket - az üzleti, egészség- és konferenciaturizmusra alapozott - kiemelt gazdasági övezetté fejlessze.

Fejlesztési térségek – Közlekedés A kerület három jelentős sugárirányú útja - a Gyömrői, az Üllői és a Nagykőrösi út – hatalmas átmenő forgalmat bonyolít le. A település célja az ebből fakadó lehetőségek kiaknázása, ugyanakkor feladat a zajés egyéb környezeti ártalmak és a balesetveszély mérséklése is. A cél, hogy az átmenő autósforgalom nagy részét a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út bonyolítsa, ezáltal az Üllői és a Nagykőrösi út részlegesen mentesül a terhektől. Feladat továbbá, hogy a sugárirányú közlekedés mellett a jelenleg nem folyamatos harántirányú összeköttetések is megteremtődjenek. Az erre alkalmas utak – Királyhágó út, Lakatos út, Ráday Gedeon út - gyorsforgalmi úthoz kapcsolása csökkenti a belső sugárirányú utak terheit, kiépítésük erősíti a szomszédos kerületekkel való kohéziót is. Emellett kiemelt cél, hogy a napi ingázás a jelenlegi autós prioritás helyett a közösségi közlekedést terhelje. Az Üllői út mentén meghosszabbítandó villamosvonal keresztmetszeti átalakítása a kerület fontos feladata, hogy előremozdítsa az úttal határos funkciók fejlődését.

42





4. ábra: Fejlesztési térségek - Közlekedés 43





5. ábra Fejlesztési térségek – Természeti környezet 44





A lakó-pihenő övezetbe, Tempó30-as zónába sorolt területeken a kerékpáros közlekedés további fejlesztése, a lakóutcák gyalogosbaráttá tétele a feladat. A kertvárosi lakosok a kerületben található vasúti megállóhelyeket elővárosi közlekedésre használják, ezért a célok között szerepel, hogy az állomásoknál a kerékpáros-hálózathoz kapcsolódva B+R pontok épüljenek ki. A lakótelepek megújításának fontos eszköze az átmenő utak tehermentesítése, a parkolás szabályozása és a gyalogosforgalmi övezetek bővítése. A kerületközpont gyalogos zónájának kiépítése a lakótelepi gyalogos-biciklis hálózattal összeköttetésben történjen. Kiemelt fontosságú a gyalogos-kerékpáros zónák biztonságosabbá tétele a nagy átmenő forgalmú, magasabb rendű utak mentén. A közösségi közlekedés fejlesztésében fontos szerepe van a forgalomszabályozási és az utastájékoztatási rendszer fejlesztésének, különösen a kiemelt új vagy megújuló közlekedési csomópontokban és a közlekedésmód-váltás (P+R, B+R) pontjain.

Fejlesztési térségek – Természeti környezet Az elővárosi karakternek megfelelően a kerület nagy részére a csendes, kertvárosias területek jellemzőek, ugyanakkor a telepszerű, nagy sűrűségű beépítés is jelen van. A lakótelepek egy része jó telepítési adottságokkal rendelkezik, míg a Havanna-lakótelep közterületi rendszerét kellemetlen térarányok és monotónia jellemzi. A különböző típusú zöldterületeken eltérő fejlesztési eszközöket kell alkalmazni. Új zöldfelületek létesítésére nincs reális lehetőség, ezért a feladat a meglévő parkok funkcióbővítése, minőségjavítása. Fontos a közparkok, közkertek, játszóterek optimális területi elosztása, differenciált rendeltetések felkínálása és a fenntartásra való fokozott odafigyelés. A kertvárosi karakter meghatározó elemei az utcai fasorok. Megújításuk a zöldfelületi intenzitás növelésének fontos eszköze, és előmozdítja a kerület gyalogos-és kerékpárosbaráttá válását. Az Üllői út mentén enyhítheti a forgalom okozta környezeti terhelést az út menti fasorok létrehozása. Az utcakép, a térérzet javítása vonzóvá teheti a területet a kiskereskedelmi funkciók számára. A lakótelepeken a cél a zöldfelületi rehabilitáció folytatása és a már megvalósult elemek karbantartása. Utóbbiban szerepet kaphatnak a közösségi kezdeményezők; bevonásuk révén a szabadtéri rekreációs felületek igazi közösségi térként működhetnek. A nagy, egybefüggő erdőterületek egy része kerületi, másik része erdészeti fenntartású. Feladat a Pilisi Parkerdő Zrt-vel való együttműködésben a Péterhalmi-erdő és a Kapocs utcai erdő rekreációs célú hasznosítása, az elérés javítása és a biztonságosabbá tétel. Az önkormányzati fenntartású területeken (pl. Lakatostelepi-tó, Thököly utca - Haladás utca közti terület) új pihenőparkok alakíthatók ki, és szükséges a Bókay-kert további revitalizációja is. A megújítás során fontos az újfajta igények kielégítése (pl. extrémsport-pályák, kutyafuttatók építésével).

3.3.

Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére

A Megalapozó munkarész (I. kötet) tartalmazza az örökségi értékek és védettségek bemutatását. Pestszentlőrinc-Pestszentimrén összesen két műemlék található, amelyek leírását a melléklet tartalmazza. A kerületben nem található műemlékegyüttes, valamint a műemlékvédelem sajátos tárgyai (történeti kert, temető, temetkezési emlékhely) és műemléki terület (történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) sem. Pestszentlőrinc-Pestszentimre területén tizenhárom épület áll fővárosi helyi védettség alatt, kerületi helyi védett épülete pedig kettő van a kerületnek. 45





A kerület történeti sajátossága, hogy – bár korábbi előzményei is vannak – csak a XIX. század második felétől, de érdemben a XX. században települt be. Összességében a védett értékek kevésszámú és többnyire száz évnél fiatalabb épületállományt jelentenek. A kerület egyes részei az utóbbi évtizedekben teljesen átépültek, növekedett az új beépítések száma. A kevés építészeti örökség megőrzése mellett tehát fontos feladat az értékteremtés, illetve a kialakult, helyi, kertvárosi karakter erősítése, városképi minőségének javítása.

46

BUDAPEST XVIII. KERÜLETE PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015.

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Cím: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1, félemelet 7. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: [email protected] Honlap: www.hbhe.hu Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 10. Tel: +36-1-317-5318 Fax: +36-1-317-3296 E-mail: [email protected] Honlap: www.bfvt.hu Tóth Gábor

HBH Euroconsulting Kft. – felelős tervező

Kalmár Ágnes

HBH Euroconsulting Kft. – társadalompolitikai szakértő

Zács Emőke

HBH Euroconsulting Kft. – gazdaságfejlesztési szakértő

Hollai Krisztina

HBH Euroconsulting Kft. – ügyvezető, gazdaságfejlesztési szakértő

Tarnai Dániel

HBH Euroconsulting Kft – statisztikai elemző

Ibrajter Natasa

HBH Euroconsulting Kft – társadalompolitikai elemző

Gajdos Attila

HBH Euroconsulting Kft. – víziközmű szakági tervező

Kerling Attila

HBH Euroconsulting Kft. – energiaközmű szakági tervező

Albrecht Ute

TT/1É 01-0517

BFVT Kft. – ügyvezető, vezető településtervező

András István

TT/1É 01-0525

BFVT Kft. - műemlékvédelmi szakértő

Ökrös László

TT 01-6090

BFVT Kft. – településtervező

Fonyódi Mariann

É 01-3519

BFVT Kft. – építész

Becsák Péter

Tkö 01-10856


Lelkes Mihályné

Tkö 01-2319


Pogány Aurél

TK 01-5060


Niedetzky Andrea

K 01-5152


Orosz István

TE, TH 05-1585

BFVT Kft. – településtervezési energiaközmű szakági tervező

Horváth Adrienn

BFVT Kft. – közműtervező

Varga András


Herczeg Béla


2




Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 4

2.

ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................................................... 12 2.1. Előző IVS (2009) felülvizsgálata, megvalósulásának értékelése ........................................................... 12 2.2. Megalapozó vizsgálat eredményei ....................................................................................................... 13 2.3.Területfejlesztési koncepció – jövőkép és átfogó célok ........................................................................ 18

3.

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ......................................................................................... 21 3.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása......................................................................................... 22 3.2. A középtávú célok közötti összefüggések bemutatása ........................................................................ 35 3.3. Városrészi célok .................................................................................................................................... 37 3.4. Stratégiai célok megvalósításának külső feltételei .............................................................................. 42

4.

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ................................................................................... 45 4.1. Kulcsprojektek ...................................................................................................................................... 48 4.2. Tematikus komplex projektcsomagok ................................................................................................. 60 4.3. Akcióterületi projektek......................................................................................................................... 79 4.4. Hálózatos projektcsomagok ................................................................................................................. 90 4.5. Tervezett beavatkozások ütemezése és vázlatos pénzügyi terve ........................................................ 98

5.

ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM .............................................................................................................. 99 5.1.A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása ............ 99 5.2.Az elmúlt években tervezett, illetve megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások ........ 105 5.3.Anti-szegregációs intézkedési terv ...................................................................................................... 109

6.

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................... 122 6.1 A stratégia külső összefüggései ........................................................................................................... 122 6.2. A stratégia belső összefüggései.......................................................................................................... 128

7.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ........................................................... 133

8.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE .......................................................................................... 138 8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ............................ 138 8.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása 141 8.3. Település közi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .......................................... 144 8.4. Monitoringrendszer kialakítása.......................................................................................................... 145

9.

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 153

3




1.


BEVEZETÉS

1.1. A TERVEZÉS FELTÉTELRENDSZERE Az ITS készítés háttere A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is – csakúgy, mint a megelőző, 20072013 ciklusban - fontos szerepe van a megfelelően elkészített, megalapozott településfejlesztési dokumentumoknak. A folyamat részeként Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzata elkészíti Településfejlesztési Koncepcióját (TK) és Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) – a korábbi IVS vonatkozó részeinek felülvizsgálatával. A tervezőmunka a Belügyminisztérium (BM) a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projektje keretében készül el, 100%-os támogatással. A BM 2014. december 29-én megbízta - közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – a nyertes Pest-Budapest Konzorciumot, hogy a Közép-magyarországi régióban a XVIII. kerület mellett még 14 fővárosi kerületnek és 14 Pest megyei járásközpontnak együttesen, 2015. június 29-ig készítse el vonatkozó településfejlesztési dokumentumait az előzetesen jelzett helyi igények alapján. Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzata 139/2009. (III.19.) sz. határozatával fogadta el az előző, 2007-2013-as időszakra szóló Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), melynek felülvizsgálata több okból is időszerűvé vált: ●

a tervezési időszak véget ért, az előző dokumentumban megfogalmazott lépések és célok áttekintése és felülvizsgálata kívánatos;

●

az új (2014-2020) időszak tervezése folyamatban, az aktuális kohéziós politika céljaihoz és prioritásaihoz illeszkedő stratégia szükséges;

●

megváltozott jogszabályi háttér: „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI.8.). Kormányrendelet szabályai; „a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről” szóló 1181/2013. (IV.5.) Korm. határozat;

●

a Belügyminisztérium által e stratégiai tervezési folyamat elősegítése érdekében kidolgozásra kerülő módszertani Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, munkaanyag 2014.12.11.) kiegészítik a korábban elkészült Városfejlesztési Kézikönyvet;

●

a közigazgatás és az ahhoz kapcsolódó, önkormányzati-állami feladatmegosztás aktuális változásai úgyszintén a fejlesztési stratégia átgondolását teszik szükségessé.

Az ITS szerepe, feladata A 314/2012. (XI.8.). Korm. rendelet alapján a XVIII. kerületben három dokumentum készül egységes szerkezetben: ●

Településfejlesztési Koncepció (TK);

4





●

Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS);

●

valamint a fenti dokumentumok közös Megalapozó vizsgálata.

A TK hosszú távra (2030-ig) készül, meghatározza a XVIII. kerület jövőképét a társadalmi, gazdasági, természeti és épített környezeti tényezőkre vonatkozóan, valamint rögzíti a településfejlesztés elveit. Kijelölésre kerülnek a kerület hosszú távú, átfogó fejlesztését szolgáló célkitűzések, illetve azok értelmezése egyes városrészekre. Az ITS - maximálisan illeszkedve a Településfejlesztési Koncepcióban bemutatott jövőképhez és az annak elérését szolgáló célrendszerhez - középtávon (2014-2020 között) jelöli ki az elérendő fejlesztési célokat, valamint az azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit, projekt, ill. projektcsomag szintig konkretizálva azokat. A jelenlegi ITS legfőbb célja, hogy stratégiai megalapozást nyújtson Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc – Pestszentimre 2020-ig tervezett nagyobb léptékű fejlesztési elképzeléseinek, területi és tematikus alapon egyaránt strukturálva, priorizálva azokat, a lehetséges egymást erősítő, szinergikus hatások optimális kiaknázásával. A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Ez a törekvés egybevág Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzatának céljaival. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé.

1.2. ALKALMAZOTT TERVEZÉSI MÓDSZERTAN ÉS ÜTEMEZÉS A tervezési folyamatban a korábbi tervezési ciklusokhoz képest jóval nagyobb szerepet kaptak a széles körű partnerségi együttműködéshez kapcsolódó egyeztetések, melyeket alább mutatunk be részletesen. A TK és az ITS tervezése a 314/2012. (XI.8.). Kormányrendelet előírásait követte, tartalomjegyzékük az 1. és 2. melléklet alapján készült. Közös alapjuk egy részletes, Megalapozó vizsgálat elkészítése, mely két fő szerkezeti egységből áll: ●

Helyzetfeltáró és – elemző munkarész;

●

Helyzetértékelő munkarész.

A Megalapozó vizsgálat - aktuális (2011. évi KSH népszámlálási, valamint 2013. és 2014. évi KSH területi, önkormányzati vagy egyéb) számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva – bemutatta a kerület főbb társadalmi, humán közszolgáltatási, gazdasági, városgazdálkodási – és üzemeltetési folyamatait, valamint az épített és természeti környezeti adottságait, ágazati szintű SWOT-elemzésekkel összefoglalva mindezek erősségeit, valamint gyengeségeit, problémáit. Minden releváns ágazatspecifikus helyzetfeltáró fejezet a főbb Fejlesztési kihívások rögzítésével zárul. A Helyzetértékelés egy olyan önmagában is megálló-értelmezhető dokumentumegység, mely rövidített formában összefoglalja a helyzetfeltárás esszenciális ágazati tényadatait és megállapításait, azokat ágazatonként értékelve, közöttük szintézist teremtve. A Helyzetértékelés átfogó (ágazati összesített) SWOT-elemzéssel és a tervezett lehetséges főbb beavatkozási irányokat megalapozó, összesített Fejlesztési kihívásokkal zárul. A TK-ban 5





kijelölt hosszú távú és az ITS-ben meghatározott középtávú fejlesztési irányok a Megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok és a hosszú- illetve középtávon elérni kívánt állapot közötti utat jelölik ki. A Megalapozó vizsgálat célja, hogy megfelelő és valós kiinduló alapot szolgáltasson annak érdekében, hogy a TK és az ITS célkitűzései és intézkedései reálisan kerülhessenek megfogalmazásra a tényleges kerületi szükségletekre támaszkodva, de az objektív lehetőségek figyelembe vételével. Az elemzések elvégzésekor a KSH adatállománya mellett nagyban támaszkodtunk különböző önkormányzati és háttérintézményi szakterületi adatbázisokra. A TK és az ITS készítése során Budapest XVIII. kerület – a korábbi IVS, az azóta megvalósított hazai és nemzetközi fejlesztési projektek során szerzett pozitív tapasztalatokra alapozva – széleskörű partnerségre épít. A 314/2012. (XI.8.). Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervekkel, érintett területi és települési önkormányzatokkal, továbbá a lakossággal, érintett érdekképviseleti és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő partnerségi egyeztetés szabályait figyelembe véve Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzata kidolgozta Partnerségi egyeztetési szabályzatát a tervezés megindításához, mely kitér az alábbiakra: ●

az egyeztetésekben résztvevő érintettek (partnerek) tájékoztatásának módja és eszközei;

●

a javaslatok, vélemények dokumentálásának módja, nyilvántartásának módja, eszközei,

●

az el nem fogadott javaslatok, vélemények indoklásának módja, dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje,

●

az elfogadott koncepció, stratégia – és településrendezési eszközök - nyilvánosságát biztosító intézkedések.

2015 januárjában a BM-projekt keretében elkészült továbbá egy széles körű, részvételi alapú bevonásra épülő Partnerségi terv, mely ütemezetten rendszerbe foglalja a tervezés teljes folyamatát az Önkormányzat helyi kommunikációs tervével, valamint a Széchenyi 2020 fejlesztési tervben elvárt kommunikációs kötelezettségekkel összehangoltan. A partnerségi egyeztetés fő célja az, hogy a kerület széleskörű társadalmi elfogadottsággal rendelkező jövőképet és városi célrendszert fogalmazzon meg, és az ebben foglaltak elérése érdekében olyan középtávú beavatkozási stratégiát, ITS-t alkosson, amely megvalósítható, és társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható. A tervezés első lépéseként a Partnerségi terv kijelöli a fő célkitűzéseket, azonosítja a fontosabb érintetti köröket, azaz a célcsoportokat (stakeholder-analízis módszerrel), majd meghatározza a bevonásukra, tájékoztatásukra alkalmazandó partnerségi kommunikációs tevékenységet, valamint azok megvalósítási eszközeit. Ütemezi és szakaszolja a partnerségi egyeztetés teljes folyamatát, és határidőket, valamint felelősöket rendel a tervezett feladatokhoz.

A partnerségi egyeztetések rendszere A Partnerségi terv az alábbi fő érintetti szinteket határozza meg a tervezés folyamatában:

Döntéshozás ●

Szakmai Stratégiai Munkacsoport (TK és ITS főbb munkaközi fejezeteinek előzetes megvitatása, jóváhagyása 2015.04.30-ig).

●

Elfogadó nyilatkozat: polgármesteri ellenjegyzés a BM-nek történő benyújtáshoz (2015.06.29-ig).

●

Képviselő-testület a legmagasabb döntéshozói szint (TFK és ITS végleges jóváhagyása 2015.09.30ig)

6





Irányítás, döntéselőkészítés A döntés-előkészítési folyamatokat Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzata részéről a Polgármester irányítása alatt a Szakmai Stratégiai Munkacsoport biztosítja, melynek feladata a tervezési folyamatok és feladatok stratégiai szintű irányítása, a különböző tematikusterületi-térségi szférákból becsatornázott fejlesztési problémák-célkitűzések-beavatkozási javaslatok rendszerező áttekintése és priorizálása, előterjesztése a Képviselő-testület számára. ●

Szakmai Stratégiai Munkacsoport

Feladata: Hosszú– és középtávú célrendszer véglegesítése, a szakmai munkacsoportok beavatkozási javaslatainak priorizálása, a koncepció és a stratégia előzetes jóváhagyása.

Tervezési/Szakmai szint ●

Szakmai Operatív Munkacsoportok – 3 db Feladata: a Szakmai Stratégiai Csoport munkájának ágazati oldalról történő, konkrét szakmai szintű előkészítése és támogatása, javaslattétel.

 Humán Közszolgáltatások Munkacsoport Vezetője: Galgóczy Zoltán alpolgármester A munkacsoport tagjai által lefedett tématerületek: Humán közszolgáltatások (oktatásnevelés, szociális és gyermekjóléti ellátások, egészségügy), kultúra, sport-rekreáció, közösségi élet.

 Gazdasági Munkacsoport Vezetője: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester A munkacsoport tagjai által lefedett tématerületek: gazdaság, önkormányzati gazdálkodás, városüzemeltetés, turizmus.

 Épített és Természeti Környezet Munkacsoport Vezetője: Dömötör István alpolgármester A munkacsoport tagjai által lefedett tématerületek: épített és természeti környezet, energetika, közlekedés, közművek. Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzata ITS 2014-2020 dokumentuma elkészítéséhez a partnerség szintjeit és folyamatait, valamint a létrejövő munkacsoportok felépítését az alábbi összefoglaló ábra szemlélteti:

7





A partnerségi egyeztetés szervezeti keretei

Módszertan A szakmai műhelytalálkozók megalapozásaként a külső tervezők, a Főépítészi Csoport és a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. felelős munkatársai vezetésével 2015. februárban két alkalommal helyszíni bejárást szerveztek, melynek során végigjárták az utóbbi években megvalósult önkormányzati és egyéb releváns (városrehabilitációs) fejlesztéseket, a szegregált vagy veszélyeztetett, leromlott területeket, illetve a 20142020 között tervezett fő fejlesztési helyszíneket. Ezt követően 2015. február folyamán személyes mélyinterjúk készültek a stratégiai tervezésben érinte helyi döntéshozókkal, vezetőkkel (polgármester, alpolgármesterek, városigazgató, főépítész). Interaktív műhelytalálkozók (workshopok) lebonyolítása: 2015. március – május Munkacsoportonként 2 alkalommal, azaz összesen 6 alkalommal találkoztak a Szakmai Operatív Munkacsoportok. A tematikus műhelytalálkozók keretében mindhárom munkacsoportban megtörtént az ●

ágazati szintű probléma-azonosítás, főbb ágazati problémák összegyűjtése, SWOT-analízis megalapozása; valamint

●

a fő fejlesztési célkitűzések és beavatkozási irányok, konkrét projektjavaslatok közös megfogalmazása. 8





A Stratégia Munkacsoport összesen 2 alkalommal találkozott, feladatuk ●

a hosszú- és középtávú célrendszer (célfa) összeállítása; valamint

●

az összegyűjtött szakmai fejlesztési irányok, konkrét beavatkozási javaslatok/projektötletek priorizálása, véglegesítése.

2015. április-május folyamán készült az Antiszegregációs program (ASZP), melynek elkészítéséhez a tematikus munkacsoportok szakmailag érintett tagjai (szociális, oktatási, gyermekjóléti, műszaki, lakásgazdálkodási, civil területek felelősei), valamint az érintett civil és egyházi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselői járultak hozzá a megszervezett 2 műhelytalálkozón. A közös munkát a PestBudapest Konzorcium antiszegregációs szakértője vezette, az általa megírt ASZP az ITS egyik külön fejezetét alkotja. A helyi civil szervezeteknek a stratégiai tervezésbe történő minél szélesebb körű, önkéntes bevonása érdekében 2015. áprilisban részletes, elektronikus, nyitott kérdőíves véleménynyilvánítási és javaslattételi lehetőséget biztosított az Önkormányzat (lásd 1. sz. mellékletben!), valamint visszajelzést kért a stratégia megvalósítási szakaszában való civil együttműködési szándékról, az együttműködés konkrét területének a megnevezésével. 15 civil szervezet jelzett vissza 2015. április végéig. Megállapítható, hogy jelenleg a kerületi civil szervezetek közül nagyságrendileg húsz az, aki tevőlegesen is együttműködik az Önkormányzattal, a következő évek feladata, hogy ez az arány tovább javuljon. A cél az volt, hogy minél tágabb szakmai és civil közösségi érintetti kör kapjon közvetlen betekintést a stratégia tervezésébe, ezáltal minél többféle szempont, vélemény artikulálódjon, minél szélesebb legyen a TK és az ITS helyi elfogadottsága. Nem utolsósorban ez az a helyi szakmai-közösségi bázis, mely ténylegesen részt vesz a stratégia megvalósításában, ezáltal a fenntarthatóság biztosításában kiemelt a szerepük. A különböző szintű szóbeli és írásbeli véleményezési köröket követően az összesített adatok-információkmegállapítások minden esetben a szakági tervezőkkel és a Szakmai Stratégiai Munkacsoport-vezetőkkel történt közös értékelési folyamat végén kerülnének be a stratégiai dokumentumokba. A társadalmi bevonás és a minél szélesebb körű nyilvánosság és partnerség kialakítása érdekében a kerület vezetése – az általánosan megszokott egyeztetési módszereken felül mint pl. honlap – olyan nyilvános rendezvények megvalósítását is tervbe vette (mint pl.: polgármesteri séták, párbeszédpontok, lakossági fórum), melyek biztosítani tudják a helyi lakosság megjelenését is az előkészítési-tervezési, illetve a véleményezési szakaszban egyaránt. A funkcionális várostérség érintett önkormányzatai között vannak már jelentős együttműködési előzmények a kerületben (pl. airLED projekt partnersége), melyre alapozva 2015. márciusban a Főépítészek találkozóját szervezte meg a XVIII. kerület, ahol a fontos térségfejlesztési közös ügyeket beszélték meg. A kerületi városrészek speciális, területi érdekeinek képviselete, becsatornázása a tervezésbe az önkormányzati területi képviselők meghívásával és önkéntes részvételével valósult meg a tematikus szakmai munkacsoportokban.

Ütemezés A Megalapozó vizsgálathoz az adatgyűjtés 2015. március 30-án lezárult. A három fő output elkészítési határidejét az alábbi ábra mutatja be:

9





A Megalapozó vizsgálatot és a kitűzött Fejlesztési irányokat a munkacsoportoknak való bemutatást követően 2015. május 6-án mutatták be összevont bizottsági ülésen a külső tervezők. A szavazásra jogosult jelenlévők egyhangú szavazással alkalmasnak találták a Megalapozó vizsgálatot és a Fejlesztési irányokat a továbbtervezésre a TK és az ITS alapjaként. A Megalapozó vizsgálatot és a kitűzött Fejlesztési irányokat a Képviselőtestület 2015. május 19-én 317/2015 (V. 19.) és 318/2015 (V. 19.) számú KT határozataiban fogadta el. 2015. május 26-tól kezdődik a TK 2030 és az ITS 2014-2020 munkaközi, „elsővégső” anyagainak társadalmasítása a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében előírtak szerint (lásd fentebb A partnerségi egyeztetések szervezeti keretei ábra!) A rendeletben előírt 21 napos véleményezést követően a tervezők elvégzik az Önkormányzattal egyeztetve a szükséges javításokat, és 2015. június 29-ig átadják az elkészített stratégiai dokumentumokat a Belügyminisztériumnak értékelésre. A javított TK és ITS várhatóan 2015 szeptemberében kerül a Képviselőtestület elé jóváhagyásra.

1.3. FEJLESZTÉSPOLITIKAI HÁTTÉR A 2014-2020-as tervezés hazai fejlesztési alapelveit az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) foglalja rendszerbe. Az OFTK rögzíti és összehangolja az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat, a gazdasági válság utáni világ kihívásaihoz igazodó új fejlesztéspolitikai irányokat és elveket fogalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a továbbra is követendő fejlesztési irányokat. Az OFTK alapján elkészült és az EU Bizottság által 2014. szeptember 11-én elfogadásra került a Partnerségi Megállapodás (PM), mely az EU-s források felhasználásának tagállami feltételrendszerét határozza meg; a fejlesztési programokat Magyarország tervezte meg. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi a fő fejlesztési prioritásokat a 2014-2020 közötti időszakra. A stratégiai keretdokumentum az eddigiekhez (Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006, Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013) képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap – SA/KA) által finanszírozott operatív programokat (OP), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami 10





operatív programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai között is (pl. a határ menti programok és a Duna térség transznacionális programja), és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is.

1.4. AZ ITS MEGVALÓSULÁSÁNAK FINANSZÍROZÁSA A hazai operatív programokat 2015. február 15-én elfogadta az Európai Bizottság, ugyanakkor jelenleg a Kormány még nem írta alá. A központi régióban a városfejlesztés témaköre döntően a Versenyképes KözépMagyarország Operatív Program (VEKOP) hatókörébe tartozik. A tervezés során ennek 2015. február 15-én elfogadott változatát vettük figyelembe. A VEKOP hatálya alá nem tartozó fejlesztések/projektek várhatóan az alábbi operatív programokból finanszírozhatók, döntően pályázati úton történő projektkiválasztással: ●

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP);

●

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP);

●

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP);

●

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP).

Az operatív programokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek szakmai kritériumrendszerének kidolgozása, ill. véglegesítése jelenleg van folyamatban, így az ITS-ben szereplő beavatkozási javaslatok, projektötletek esetében: ●

még nem egyértelmű a támogathatóság;

●

kérdéses a támogatási intenzitás, ill. a szükséges önrész mértéke;

●

kialakulatlan a megvalósítás pontosabb feltétel- és keretrendszere stb.

Mindezek figyelembe vételével törekedtünk arra, hogy a tervezés jelen szakaszában minden összegyűjtött és a stratégiai munkacsoport tagjai által fontosnak tartott fontos beavatkozási javaslat szerepeljen az ITSben (a projektötletek gyűjtése 2015. május 14-én zárult le). Lényeges szempont, hogy a hazai szervezetrendszer által kezelt, az operatív programok struktúrájába becsatornázott EU-s források mellett a közvetlen brüsszeli finanszírozású európai nagyrégiók területi együttműködési programjai és az EU szakapparátusai által irányított partnerségi programok is megalapozhatnak egy-egy fejlesztést, továbbá lehetővé teszik más országokban már kialakult szervezeti és működési struktúrák, jó gyakorlatok megismerését és átvételét. A XVIII. kerület Önkormányzata számára ez már nem ismeretlen terület: a város a 2007-2013-as tervezési időszakban négy EU-s partnerségi projektben is részt vett, ezekből három esetében vezető partnerként is komoly tapasztalattal rendelkezik. A stratégiailag kiemelt tematikus területeken a 2014-2020-as ciklusban tovább folytatják a nemzetközi projekteket. A Pest-Budapest konzorcium képviseletében a kerületben dolgozó külső tervezők – a HBHE, a BFVT és a Városkutatás Kft. munkatársai – ezúton is köszönik minden érintett helyi közreműködő segítségét a megalapozó, valamint a hosszú- és középtávú stratégiai dokumentumok elkészítéséhez.

11




2.


ELŐZMÉNYEK

2.1. ELŐZŐ IVS (2009) FELÜLVIZSGÁLATA, MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A 2014-2020-as tervezési időszak reális célrendszerének kialakításához fontos az előző ciklus projektjeinek értékelése. Ennek érdekében a 2009-ben a Studio Metropolitana által készített Integrált Városfejlesztési Stratégia projektötleteket bemutató, stratégiai fejezeteiből kigyűjtöttük a 2007-2013-as időszakra tervezett projekteket, és tételesen az Önkormányzat és a projektmenedzsmentet ellátó Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. felelős munkatársai segítségével megvizsgáltuk azok megvalósulását. A vizsgálat fontos információt ad arról, hogy az elmúlt időszakban megvalósított önkormányzati projektjei milyen arányban használtak fel EU-s támogatást az egyes kerületi/közösségi infrastrukturális, intézményi és környezeti elemek fejlesztésére. Egyfelől megállapítható, hogy a leginkább előkészített fejlesztések megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatban van, azonban az is látható, hogy a projektek egy jelentős hányada (közel harmada) forráshiány miatt nem tudott realizálódni. A forráshiány mögött EU-s pályázati források és hazai költségvetési források hiánya, önerőhiány, valamint a gazdasági válság okozta magánerős fejlesztések elmaradása áll. A 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett 2009-es, nagyobb volumenű, főbb IVS projektcsomagok ●

Pestszentimre városközpont funkcióbővítő rehabilitációja,

●

Pestszentlőrinc városközpont rehabilitációs programja,

●

Havanna-lakótelep szociális városrehabilitációs akcióterület,

●

A kerületi zöldfelületi akciótervek: a Gloriett-kilátó és a Halmierdő,

●

Pestszentimre kertváros és Alacska városrész - felszíni csapadékvizek kezelése,

●

Kerületi közlekedésfejlesztése,

●

Ingatlangazdálkodás

megvalósultságának részletes vizsgálatát – terjedelmi okok miatt - a 2. sz. melléklet tartalmazza. Ezen összesített lista jelöli továbbá a részben, illetve meg nem valósult fejlesztéseket is, rövid indoklással. Másfelől meg kell jegyezni, hogy a XVIII. kerületben nagy számban valósultak meg olyan projektek, melyek a korábbi stratégia operatív fejezetrészében nem szerepeltek: többnyire az Európai Unió által társfinanszírozott közlekedési- és közműinfrastruktúra fejlesztésére irányuló projektek, oktatási-nevelésiegészségügyi infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése, sportlétesítmények fejlesztései. Szintén jelentősnek mondható Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának négy nemzetközi projektekben való, három esetben vezető szerepű részvétele. A 2007-2013 közötti időszakban megvalósult, vagy jelenleg is megvalósítás alatt levő – sok esetben a 2009ben készült IVS-ben nem szereplő – projekteket a 3. sz. mellékletben található táblázat sorolja fel tételesen.

12





Lakossági igényfelmérés 2013-ban a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. megbízásából egy közel 500 fős kerületi mintán készült egy lakossági igényfelmérés, mellyel a hatályos IVS felülvizsgálatát, illetve módosítását kívánták megalapozni. Terjedelmi okokból ennek eredményét az 4. számú mellékletben mutatjuk be. A jelenlegi ITS tervezésénél figyelembe vettük a felmérésből levonható, legmarkánsabb lakossági fejlesztési igényeket – egyebek mellett - mind a középtávú célrendszer kialakításakor, mind pedig a beavatkozások tervezésekor.

2.2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Az ITS-hez készült egy 300 oldal terjedelmű Megalapozó vizsgálat a 314/2012. (XI.8.) Korm rendelet 1. melléklete szerint előírt tartalommal, ennek összefoglalása a Helyzetértékelő munkarész, mely ágazati SWOT-elemzéssel, és az ebben feltárt gyengeségekből/problémákból következő Fejlesztési kihívásokkal zárul. A komplexitás és a könnyebb áttekinthetőség ezeket az értékelő megállapításokat az ITS-ben ismét bemutatjuk, mivel a középtávú célkitűzések és az ezek elérését elősegítő beavatkozások a Megalapozó vizsgálat során azonosított főbb problémákra reflektálnak. Ebben a fejezetben az ágazati SWOT-elemzés olvasható, míg a fejlesztési kihívások – a középtávú stratégiai célokkal összevetve – a 6.2. Belső összefüggések fejezetben található.

A társadalom és a humán közszolgáltatások SWOT-analízise ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK



Dinamikusan növekvő kerületi lakónépesség, pozitív aktuális vándorlási különbözet.



Az időskorúak aránya növekvő, természetes fogyás tapasztalható.



A lakosság iskolai végzettsége kedvező: gyakorlatilag teljes körű az általános iskolai végzettség, előnyös az érettségivel és a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya.



Továbbra is sokan keresnek állást.



Javuló foglalkoztatási helyzet, alacsonyabb a regisztrált álláskeresők aránya a szomszédos településekhez és kerületekhez képest.



Nincs óvodai férőhelyhiány kerületi szinten, területileg differenciáltan folyamatosan bővülnek a férőhelyek, újulnak meg az óvodaépületek.



Nincs jelenleg óvoda a Krepuska Géza-telepen, bár igény lenne rá.





Növekvő általános iskolai létszám 2009-től.

Az óvodai és a szociális ellátásban szakemberhiány figyelhető meg.



Helyben elérhető minőségi középiskolai oktatás, felnőttés távoktatás, változatos oktatási fenntartói hálózat.



Több oktatási-nevelési intézmény több telephelyen kényszerül működni.



Színes oktatási és óvodai programkínálat és működő módszertani mintaprogramok, közösség- és kultúrateremtő iskolaélet.



Középiskolai létszám 2007 óta folyamatosan csökken.



Tanterembővítés önkormányzati finanszírozással történik.



Megfelelően lefedett felnőtt- és gyermek-háziorvosi rendszer és fogorvosi alapellátás és korszerűsödő járóbeteg-szakellátás, 24 órás felnőtt ügyeleti rendszer.



Gyermekorvosi ügyelet helyben nem biztosított.



Az 1.000 főre jutó háziorvosok száma alacsonyabb a budapesti átlagnál.



A bérlakásállomány közel egyötöde komfort nélküli vagy szükséglakás, leromlott állapotban.



Bővülő számú és célterületű egészségügyi prevenciós programok a kerületben.



Az önkormányzat feladatkörébe tartozó szociális alapszolgáltatások helyben elérhetőek.

13



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás 

Az önkormányzat rendelkezik szociális bérlakásállománnyal.



Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 

Az önkormányzat önként vállalt feladatokkal és természetbeni juttatásokkal, szakképzésekkel járul hozzá a rászoruló lakosság jobb életminőségéhez.

Az iparosított technológiával épült lakótelepi bérlakások aránya több mint 50%, melyek rezsiköltsége magas, ennek finanszírozása a szociálisan rászorulók számára nehézséget okoz.



Nincs Anya- és Krízisotthon a kerületben.



Megújult bölcsődék kerületszerte, nincs férőhelyhiány.





Közfoglalkoztatottak számára bevezetett teljesítményösztönző mozgóbérrendszer és felvétel az önkormányzat állandó állományába.

A kerületi lakosok nem élveznek előnyt az idősotthoni bekerülésnél, mivel nem az önkormányzat a fenntartó.



A kerületben nem található népkonyha hajléktalanok ellátására.



A szociális foglalkoztatottság, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása alacsony fejlettségi szinten áll.



A kerületben minden 10. gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2013-ban.



Éves önkormányzati támogatási alap a kerületi civil szervezetek és egyházak részére közösségépítő programokra, működésre, integráció elősegítéséhez.



Nem található a szabadidő színvonalas eltöltésére alkalmas, korszerű, nagy befogadó-képességű, multifunkcionális intézmény a kerületben.



Meglévő és önkormányzat által támogatott kulturális intézményi és hozzá tartozó szakmai háttér.





Erős egyházi közösségi élet és gazdag programkínálat



A kerület helytörténeti értékekben és kapcsolódó kulturális programokban gazdag.

A kerületben kevés a szabadtéri közösségi tér, régóta hiányzik egy helyi mozi, így a helyi fiatalok kényszerűségből a belvárosban töltik a szabadidejüket nem a kerületben.





Az időskorú lakosságot aktivizáló, népszerű programok

A helyi civil szervezetek többsége kerületi szinten nem elég aktív, elszigetelten működnek.



Meglévő gasztrokulturális hagyományok, jó nevű éttermek, cukrászda.



Utóbbi években jelentősen bővültek a sportolási lehetőségek (műfüves focipályák, Bókay-kert fejlesztése), az ingyenesek köre is folyamatosan bővül.



Kevés a kerületi tornatermi kapacitás a mindennapi testneveléshez



Több mint 50 sportegyesület működik a kerületben, melyek nagymértékű önkormányzati támogatásban részesülnek.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK



Újabb bölcsődei fejlesztések valósulhatnak meg.





Humán közszolgáltatások területén működő önkormányzati és egyéb fenntartású intézmények, szervezetek között további együttműködési lehetőségek feltérképezése, arányuk növelése.

A Közép-magyarországi régióban felhasználható EU-s források (különösen a vissza nem térítendő támogatások) mennyisége tovább csökken, felhasználhatóságuk korlátozottabbá válik.



Az egyre bővülő önkormányzati fejlesztések nyomán növekszik az éves fenntartási költség.



Az önkormányzati középületek állaga, egyenetlen műszaki minősége tovább növeli a fenntartási költségeket.



Az egészségügyi, szociális és kulturális közellátásban az általánosan alacsony bérezés következtében nagymértékű fluktuáció, szakemberhiány léphet fel.



A megváltozott, központosító oktatási környezetben (KLIK) a helyi igényeknek megfelelő optimális működés nehezebb lesz.



Pedagógus életpálya-modell kialakítása nehézkesen halad, középtávon szakemberhiány léphet fel.



Az óvodai/iskolai férőhelyek bővítése felesleges kapacitásokat eredményezhet.



Az agglomerációból bejáró gyermekek étkezési költségeit a kerület fizeti továbbra is kompenzáció nélkül.



A lakosság elszigetelődése, közösséghez tartozás igényének hiánya.



A nem eléggé diverzifikált sportpályázati lehetőségek nyomán túlságosan egyoldalú fejlesztések valósulnak



További humán közszolgáltatási infrastrukturális fejlesztések megvalósítása: energetikai korszerűsítés, akadálymentesítettségi arány javítása stb. uniós, hazai és saját forrásból.



Közszolgáltatást nyújtó intézmények komplex akadálymentesítésének megvalósítása.



A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás továbbfejlesztése.



Bentlakásos és nappali idősellátás javítása, bővítése szociális alapon és alternatív megoldások alkalmazásával.



Részmunkaidős, rugalmas foglalkoztatás megvalósítása kezdetben az önkormányzat által fenntartott intézményekben.



A szociális bérlakás-program felülvizsgálata, bővítése.



Szolgálati bérlakás-program kidolgozása és megvalósítása a kerületben az egyes humán ágazatokban jelentkező szakemberhiány megoldására.



Családok Átmeneti Otthona befogadóképességének növelése.

14




Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 meg. 



Az iskolai férőhelyszám bővítése Pestszentimrén



A középiskolai, felnőtt- és felsőoktatási kínálat bővítése



Háziorvosi- és gyermekorvosi ellátás bővítése szolgálati lakás biztosításával.



A megkezdett önkormányzati-civil együttműködések továbbfejlesztése, kiterjesztése.



A kerület kulturális életének színesítése, továbbfejlesztése, tematikus kulturális bázis felépítése



Lokálpatriotizmus, helyi kötődés erősítése a helyi fiatalok körében – különös tekintettel az iskolás korosztályokra.



Meglévő kerületi gasztrokulturális hagyományok kreatív továbbfejlesztése: hagyományőrzés, hagyományteremtés (pl. a Kossuth tér adottságainak jobb kihasználása közösségi térként, Torta Ünnepe és Sörfesztivál megszervezése).



Szabadtéri közösségi helyszínek létesítése.



Péterhalmi-erdő rekreációs területté fejlesztése.



Helytörténeti értékeken alapuló egységes image és városmarketing kialakítása, mely az idegenforgalomban is hasznosítható.



A telep-jellegű településszerkezet, a markáns településrész-határok és a telepi identitások őrzése jó alapot ad további részönkormányzatok életre hívására.



Utánpótlás erősítése és biztosítása (pl. Városgazda Utánpótlás Akadémia támogatása).



További ingyenes tömegsport és rekreációs lehetőségek biztosítása (pl. futókörök, szabadidő park, szabadtéri tornapályák).

A tornatermek hiánya befolyásolja a diákok egészséges fizikai fejlődését.

A gazdaság, önkormányzati gazdálkodás és településüzemeltetési szolgáltatások SWOT-analízise ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK



Vonzó, élhető, zöld környezet - a kerület népességszáma nő, a vándorlási egyenleg pozitív.





A kerület közvetlen kapcsolattal rendelkezik a hazai, és így közvetve az európai gyorsforgalmi úthálózattal és vasúthálózattal, a nemzetközi repülőtér jelenléte pedig unikális jelentőségű.

A kerület térszerkezete töredezett, a belső közlekedés nehézkes, hiányoznak a jól járható (harántirányú) kapcsolatok, a gazdasági területek elérését szolgáló infrastruktúra szintén hiányos.



Húzóerőt képviselő vállalkozások kizárólag a kerület gazdasági életéhez szervesen nem kapcsolódó, attól elkülönülten, szigetszerűen működő és funkcióhiányos perifériatérséggel rendelkező repülőtér térségében találhatóak; a helyben történő munkavállalás lehetőségei korlátozottak.



A repülőtér térségének fejlesztését hátráltatja a kedvezőtlen jogi környezet (állami tulajdonlásból eredő forgalomképtelenség) és a fejlesztésben érdekelt helyi/térségi szereplők gyenge érdekérvényesítő képessége.



Kiszámítható és vállalkozásbarát helyi gazdaságpolitika, jó és aktív kapcsolat az Önkormányzat, a BKIK helyi szervezete és a gazdálkodó szervezetek között.



Jelentős méretű, fejlesztésre alkalmas magántulajdonban lévő területek találhatók a kerületben, köztük a repülőtér „kerítésén belül” is.



Az Önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, a repülőtér és a kapcsolódó vállalatok jelentős adóbevételt

15



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás biztosítanak a kerületnek. 

Az elmúlt évek infrastrukturális (önkormányzati intézmények modernizációja) és szervezeti fejlesztéseinek (gazdálkodási/üzemeltetési feladatok saját hatáskörben való ellátása) hatására az Önkormányzat gazdálkodásának fenntarthatósága javul.

Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 

A repülőtéren kívül kevés a „kerítésen kívüli” fejleszthető terület a kerületben.



Az Önkormányzat rendelkezésre álló fejlesztési forrásai csekélyek, kiadási oldalon a működési típusú kiadások vannak többségben.



Az önkormányzati vagyongazdálkodási rendszer bevételtermelő képessége alacsony, jelentős a leromlott állapotú, nehezen vagy egyáltalán nem hasznosítható bérlakás és egyéb helyiség aránya.



A városszéli bevásárlóközpontok elszívó hatása miatt az Üllői út menti hagyományos kiskereskedelmi övezet leértékelődött, a kerület központi területeinek nívója jelentősen lecsökkent.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK





A Közép-magyarországi régióban felhasználható EU-s források (különösen a vissza nem térítendő támogatások) mennyisége tovább csökken, felhasználhatóságuk korlátozottabbá válik.



Kötelezően emelkedő kerületi részvételi arány a fővárosi fenntartású közszolgáltatások finanszírozásában.



A repülőtér, ill. közvetetten a kerület fejlesztéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra kiépülésének elmaradása, a légi utas- és teheráru-forgalom növekedési ütemét befolyásoló gazdaságélénkülés lassulása/leállása miatt a gazdaságfejlesztési potenciál stagnál/csökken.



A reptér fejlesztése tovább növeli a kerület zajterhelését.



Barnamezős területek átalakítása, rehabilitációja a finanszírozás hiánya és az agglomerációban rendelkezésre álló zöldmezős területkínálat miatt elmarad, az esetlegesen megvalósuló városszöveten belüli iparfejlesztések lakossági ellenállást váltanak ki.



A helyi vállalkozások versenyképessége középtávon sem javul.

A repülőtér térségében a légikikötő üzemeltetőjével, valamint a környező településekkel történő együttműködés eredményeként létrehozandó kiemelt vállalkozási övezet és további nemzetközi partnerségi projekt (klaszterfejlesztés) eredményeként bevonzott új gazdasági funkciók hatására a kerület a főváros egyik gazdasági és kereskedelmi kaputérségévé, „repülőtéri kerületté” válik.



A növekvő gazdasági potenciállal rendelkező repülőtérhez kapcsolódva az üzleti-, konferencia- és egészségturizmus infrastrukturális feltételeinek térségi partnerségen alapuló megteremtése.



A fejlesztésre alkalmas önkormányzati ingatlanállomány növelése, különösen a repülőtér térségében.



A helyi gazdaság fejlesztését célzó lokálpatriotizmus szerepének erősítése, ill. a helyi mikrovállalkozások működési feltételeit javítandó helyi rendeletek felülvizsgálata révén a helyben történő munkavállalás lehetőségei javulnak.



A belátható közelségbe került fővárosi infrastruktúrafejlesztések (pl. 42-es, és távolabbi célként az 50-es villamosvonal meghosszabbítása) által érintett önkormányzati területek felértékelődnek.



A Cséry-telep rekultivációja esetén létrejöhet gazdaságilag hasznosítható terület.



A kerület arculatának fejlesztése (branding, ill. ezen belül megvalósított „Városközponti portálprogram”) révén a beavatkozással közvetlenül érintett területek kiskereskedelmi egységei felértékelődnek; a „szolgáltató” és „zöld kerület” imázs javításával a kerület vonzereje nő.



A környezeti és gazdasági fenntarthatóság növelése a kerület gazdálkodásában, önellátásra való törekvés.

Az épített környezet összefoglaló SWOT-analízise ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK



Elővárosi zóna: élhető kertvárosias karakter, zöldövezeti jelleg, csendes városrészek.



A kerület regionális illetve fővárosi szerepe a repülőtér közelségétől eltekintve csekély.



Gazdasági területek fejlesztéséhez jó logisztikai és



Cséry-telep területe rekultiválatlan tájseb.

16



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás  




közlekedési kapcsolatok.



A kerületi fejlesztési és településrendezési dokumentumok megfelelő összhangja.

Az erdőterületek elérhetősége nehéz, használatuk és közbiztonsági szintjük alacsony.



Kertvárosias területeken kevés a közcélú zöldfelület, zöldterület.



A főútvonalak menti parkolás és a légvezetékek jelenleg akadályozzák a fasorok telepítését.



A település szerkezete történeti adottságai miatt széttagolt, kapcsolathiányos.



Önálló kerületközpont nem alakult ki.



Az Üllői út alacsony beépítése, kisvárosias karaktere ellentmondásban van a főútvonal városszerkezetben betöltött sugárút szerepével. A kialakult telekszerkezet és a nagy forgalom nehezíti a beépítés átalakulását, a degradált állapot konzerválódik.

A TSZT 2015 és az FRSZ 2015 által meghatározott szabad fejlesztési potenciálról a kerület saját hatáskörében, a kerületi terveszközökben rugalmasan, mérlegelve rendelkezhet. Sokrétű ágazati stratégia készült el, melyek tematikájukban jól kapcsolódnak az uniós célkitűzésekhez.



Sikeresen elnyert és eredményesen lezárt EU-s pályázatok tapasztalata Az összefüggő erdőterületek ökológiai, táji értéket képeznek.



Meglévő erdő elérésének, használatának javításával a közjóléti erdő funkció erősödhet.





Erdőterületek és egyéb kondicionáló zöldfelületek aránya budapesti viszonylatban kedvező.

A két városrész Pestszentlőrinc és Pestszentimre között gyenge településszerkezeti kapcsolat.





Sok szabadidős és sportolási lehetőséggel (Bókay-kert, uszodák, futballpályák, műfüves pályák) rendelkezik a kerület.

A barnamezős területek nincsenek önkormányzati tulajdonban, hasznosításukra a kerület ráhatása csekély.



A Ferihegyi repülőtérre vezető út és a vasútvonalak elválasztó hatása a kerületrészek között.



A nagy zöldfelületek és az átgondolt, arányos telepítés miatt kellemes lakóminőségű, kedvelt lakótelepek (Lakatos úti lakótelep, Szent Lőrinc-lakótelep).



A parkolás mind a lakótelepeken, mind a kertvárosi részeken, valamint a főutak (Gyömrői út, Üllői út) mentén egyaránt problémás.



Nagy kiterjedésű forgalomcsillapított úthálózat (lakópihenő övezetek, Tempo 30 zónák).





Fejleszthető kerékpáros közlekedés (a domborzati adottságok és a meghatározóan lakó funkciójú területek forgalomcsillapított úthálózata kedvező feltételeket biztosít).

P+R rendszerű parkolók elégtelen mennyisége, illetve belsőbb kerületekben való elhelyezkedése a kerületet nem mentesíti az agglomerációból érkező forgalomtól;



A kerület főútvonalai, vasútvonalai mentén jelentős a járműforgalomból eredő környezeti terhelés.



Annak ellenére, hogy egész napra és éjszakára vonatkoztatott repülőtéri zajterhelési konfliktus értékek lakóterületet kis mértékben érintenek – a szubjektív, lakók által érzékelt zajterhelés jelentős.



Mélyfekvésű területek a kerület több pontján.



A lakótelepeken (különösen a Havannán) a nagy, egybefüggő épületfelületek nagy hőtehetetlensége miatt hőszigethatás lép fel.



A csatornahálózat jelentős mértékben bővült (a BKISZ projekt keretében közel 90 km).



Elkötelezettség a környezettudatos, fenntartható energiagazdálkodás iránt: erőforrás-hatékonyságot ösztönző programok (RE-SEEties), kutatások, tanulmányok; megvalósult és tervezett intézményi energetikai korszerűsítések.



A légszennyező anyagok kibocsátása és a mért immissziók zömében csökkenő tendenciát mutatnak.



A jelentős ipari szennyezők száma csökkent az elmúlt évtizedekben.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK



A nemzetközi légi forgalmat bonyolító Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, mely kerületen belüli logisztikai fejlesztésre ad lehetőséget, hatással lehet a kerület gazdasági területeinek átalakulására.



A repülőtér fejlesztéséhez szükséges közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra kiépülésének elmaradása, késése ellehetetleníti a kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket.





Ingatlanpiaci fellendülés hatására fejlesztői/beruházási aktivitás növekedése a repülőtér környéki, alulhasznosított területeken



Szabad beépíthető területek a kereskedelmi és szolgáltató egységek letelepüléséhez / a pakuratavak területén.

A környező települések lakói általi, kerületi irányú intézményhasználat kiszámíthatatlan: jelenleg jelentős túlterheltség, azonban a szomszédos települések intézményfejlesztéseinek hatására csökkenő kereslet kapacitás-kihasználatlanságot okozhat.



A kertvárosias lakóterületeken egy esetleges beépítési intenzitást és/vagy a lakásszámot növelő terv elfogadása esetén: a terület sem intézménykapacitásában, sem parkolási lehetőségében nem bír el növekedést, a zöldfelület sem csökkenthető a lakóminőség drasztikus romlása nélkül.



Barnamezős területek átalakítása, rehabilitációja a finanszírozás hiánya és az agglomerációban rendelkezésre álló zöldmezős területkínálat miatt elmarad, az esetlegesen



Magánszektor bevonása közcélú fejlesztésre – például barnamezős területek rehabilitációja során alternatív zöldfelületi megoldások alkalmazása, új zöldfelületek kialakítása.



Jól előkészített, közlekedési projekt (például: Margó Tivadar utca – Baross utca kereszteződésében

17





körforgalom). 

Villamoshálózat meghosszabbítása (42-es villamos a Gloriett lakótelepig, 50-es villamos városhatárig/Vecsésig).



A kerületen belüli harántirányú közlekedés erősítése javíthatná a kötöttpályás közlekedéshez való hozzáférést.



Kerékpáros infrastruktúra fővárosi szintű fejlesztése.



A kerékpáros infrastruktúra már viszonylag alacsony költségű fejlesztése (zárt kerékpártárolás, gyerekintézményekhez védett kerékpárút stb.) a jó adottságok miatt nagyban elősegíthetné a kerékpárhasználat elterjedését.



Alternatív energiák térnyerése. Az erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. részéről nyitottság, a tárgyalások megkezdése a közjóléti erdő funkció erősítéséről.



Zöldtetők elterjedtebb használatával jelentősen javítható lenne a városi mikroklíma.

megvalósuló városszöveten belüli iparfejlesztések lakossági ellenállást váltanak ki. 

Személygépjármű-ellátottság túlzott növekedése.



A Gyömrői út fejlesztésének módja, leendő kialakítása nem feltétlenül egyezik a kerület érdekeivel (lehajtások, kapcsolatok).



Megfelelő támogatási rendszer nélkül az energiahatékony és klímavédelmi beruházások nem valósulnak meg.



Forráshiány miatt a barnamezős területek kármentesítése késik (szennyező anyagok terjedése).



A nagy átmenő forgalomból adódó környezeti terhelések és egészségügyi kockázatok.

2.3.TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ – JÖVŐKÉP ÉS ÁTFOGÓ CÉLOK Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre az Integrált Településfejlesztési Stratégiával párhuzamosan elkészítette hosszú távú, 2030-ig szóló területfejlesztési koncepcióját is. Az alábbiakban annak legfőbb elemei, a jövőkép és az átfogó célok kerülnek bemutatásra. A jövőkép nem a vágyak összefoglalása, hanem az adott helyzet, valamint a külső és belső tényezők által meghatározott lehetséges és megvalósítható törekvések együtteséből eredő, hosszú távon elérni kívánt településfejlődési pálya és cél. Kijelöli a kerület távlati pozícióját a fővárosi és az agglomerációs környezetben, valamint felvázolja a társadalom, a gazdaság és a környezet elképzelt jövőbeni állapotát a koncepció időtávlatán túlmutatva (a távoli jövőben). A horizontális célok olyan szemléleti alapvetések, amelyeket a célrendszer minden egyes elemére vonatkozóan következetesen alkalmazni kell. A koncepció célrendszerének keretét a szemléleti alapvetések mellett az átfogó célok alkotják, amelyek a kívánt jövő elérését szolgáló, több ágazatot, tematikát is átfognak. Ezek együttes figyelembevételével azok a tematikus és területi célok (részcélok) kerültek meghatározásra, amelyek középtávú megvalósítása eredményeként Pestszentlőrinc-Pestszentimre a jövőben alkalmassá válik a kitűzött jövőkép elérésére. A középtávú tematikus és területi részcélok – vagyis az ITS célrendszere – részletes bemutatása a 3. fejezetben történik.

A jövőkép Pestszentlőrinc-Pestszentimre hiteles jövőképe a helyzetelemzés során feltárt és elemzett értékeken alapul, és a hiányosságok és problémák felszámolását tűzi ki célul.

PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE Önálló identitását megtartó, egyúttal térségi integráló szerepkörrel, bővülő munkahelykínálattal rendelkező kerület, mely lakóinak élhető és fenntartható otthona. ●

önálló, identitását megtartó kerület,

●

mely a Főváros és a régió szerves része is egyben: erős kerületközpont, új mellékközpont, kiváló, a kerület igényeit is kiszolgáló közlekedési kapcsolatok, együttműködve megerősödő

18





összvárosi és regionális szerepkörök jellemzik, ●

a repülőtér környezete Budapest várostérségében is jelentős gazdasági vonzerővel bír,

●

minőségi, biztonságos, zöld (kert)városi lakókörnyezet – kiváló életminőséget biztosít,

●

komfortosságát a helyben megtalálható színvonalas szolgáltatások és munkahelyek, valamint a jó minőségű, biztonságos és differenciált belső közlekedési kapcsolatok erősítik,

●

népességét környezettudatos, a közösség és az öngondoskodás területén is aktív lakók alkotják.

A koncepció hosszú távú, átfogó céljai A kerület hosszú távon három átfogó célt fogalmazott meg:

Aktív, sportos, képzett, összetartó helyi társadalom A társadalomra vonatkozó célkitűzés Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata számára azt jelenti, hogy lehetőségeihez mérten sokoldalúan gondoskodjon lakóiról, s rendelkezésére álló eszközeivel csökkentse a társadalmi különbségek mélyülésének veszélyét: A kerület lakosai számára elérhetővé kell tenni mindazon szolgáltatásokat és eszközöket, melyek biztosítják az egészség megőrzését, a szociális biztonságot és a munkaerőpiacon való sikeres részvételt. A kerületi oktatási-nevelési intézmények és az intézményen kívüli szolgáltatások már gyermek- és ifjúsági korban megfelelő alapot nyújtsanak a továbbtanulás, szakmaszerzés esélyének növelésére, legyenek képesek a társadalmi, kulturális háttérből származó hátrányok mérséklésére. Az aktív korú lakosság számára szintén biztosítani kell azokat a képzési, átképzési lehetőségeket, melyek hozzájárulnak a munkaerő-piaci aktivitás növeléséhez. Az önkormányzati és a központi igazgatás alá tartozó intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása mellett az ellátás színvonalát is megfelelő szintre kell emelni. Fontos cél, hogy a kerületben élők egészségi állapota javuljon, hiszen a megfelelő fizikai, szellemi és pszichés állapot teszi alkalmassá a lakosokat, hogy képesek legyenek munkájuk, munkahelyük megtartására, az új ismeretek megszerzésére, az aktívan és egészségesen megélt életévek meghosszabbítására. Ennek érdekében javítani kell az ellátórendszer működési feltételeit, a prevenciós szűrővizsgálatok körének bővítését és a lakosság részvételi aktivitásának növelését, illetve meg kell teremteni a sportolás, testmozgás és az aktív életvitel feltételeit. Alapvető feladat társadalmi összetartozás erősítése, a közösségi élet feltételeinek megteremtése, többek között a kulturális, sport és helyi identitást erősítő rendezvényeken keresztül.

Komfortos és biztonságos, minőségi, zöld (kert)városi lakókörnyezet Az épített és természeti környezet tekintetében Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának célja, hogy a lakói számára biztosított legyen a biztonságos, zöld, minőségi lakókörnyezet, megfelelő szolgáltatásokkal együtt. E cél nemcsak a kertvárosias, családi házas jellegű, hanem az intenzív, paneles beépítésű kerületrészekre is vonatkozik. A környezet zöldfelületi rehabilitációja, a parkosítás, a minőségi közterek és közterületek, illetve a fasorültetések egyaránt ezt szolgálják. Mindezeket a közbiztonság és a szolgáltatások fejlesztése egészíti ki.

19





Fenti feladatok legfontosabb funkciója a kerület városképi minőségének javítása, egységesítése mellett a helyi lakosság elégedettségének növelése, a fiatalok helybentartása és a környezettudatos szellem minél szélesebb körben történő elterjesztése.

A helyi, a kreatív-innovatív és a szolgáltató szektor gazdasági szereplői számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet Bár Pestszentlőrinc-Pestszentimre jelenleg leginkább lakóövezeti jelleggel bír, hosszútávú kiemelt célja, hogy a főváros délkeleti térségének gazdasági, közlekedési és oktatási központjává váljon. A repülőtér térségét kiemelt gazdasági övezetté kívánja fejleszteni a kerület, az üzleti-, egészség- és konferenciaturizmusra alapozva. A repülőtér kerületi szerepe megkérdőjelezhetetlen, azonban a térségi szereplőkkel történő összefogás, együttműködés és a kapcsolódó infrastruktúrafejlesztések révén a kereskedelmikapu-szerep és a repülőtér városi szövetbe ágyazása is erősödhet. A reptéri térséget leszámítva a kerületben a mikro-, kis- és középvállalkozások dominálnak. A nagyvállalatok kerületbe vonzása (és megtartása) mellett az önkormányzat kiemelt feladatának tartja, hogy olyan gazdasági környezetet biztosítson, mely csökkenti az adminisztratív terheket, növeli a vállalkozói kedvet és a kreatív-innovatív ipar megtelepedése számára megfelelő feltételeket teremt.

20




3.


KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az előző fejezetben ismertetésre került a hosszú távú fejlesztési koncepció jövőképe és átfogó céljai. E fejezet célja, hogy bemutassa az ezek közti összefüggéseket, feltérképezze a középtávon tervezett beavatkozásokkal való kapcsolatot és megfogalmazza a megvalósítás külső feltételeit. Az egyes célok bemutatása összhangban áll a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célokkal és azok leírásával. A következő ábra Pestszentlőrinc-Pestszentimre célrendszerét, vagyis hosszútávú (2030-as) és középtávú (2020-as) tematikus és területi (rész-), illetve horizontális céljait mutatja be.

21





3.1 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre célrendszere Szerkesztés: HBHE

22





Horizontális célok Az ábra legfelső részén a hosszú távon elérni kívánt jövőkép található (lásd 2.3. fejezet). Ez alapján Pestszentlőrinc-Pestszentimre a kerület lakosai számára olyan élhető és fenntartható otthonul kíván szolgálni, melyben érvényesül annak önálló identitása, mindazonáltal térségi integráló szerepkör és bővülő munkahelykínálat is jellemzi. A jövőkép megvalósítását horizontális és átfogó célok szolgálják. A horizontális célok olyan alapelveket jelentenek, melyek a kerület egészének gondolkodását, szellemiségét áthatják, egyben az Önkormányzat fejlesztési filozófiáját is meghatározzák – hosszú- és középtávon egyaránt. Ezek alapján Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre fejlesztési céljainak megvalósításában és adottságainak, lehetőségeinek minél intenzívebb kiaknázása érdekében kiemelt jelentőségű ●

az együttműködés, a - térségi, fővárosi, kerületközi, kerületi partnerség

●

a kezdeményező településfejlesztés, valamint

●

a klímatudatosság, fenntarthatóság szemlélete.

Az együttműködés és a partnerség két fő pilléren nyugszik – egyrészt a kerület határain túlmutató, akár településhatárokon átívelő közös fejlesztésekre, másrészt a kerületen belüli, lakossággal együttműködő, azt a tervezésbe és megvalósításba bevonó szemléletre vonatkozik. Ehhez szorosan kapcsolódik a kezdeményező városfejlesztés gondolata: olyan együttműködések kiépítésére van szüksége, ahol a kerület magára vállalja a kezdeményező és irányító szerepet annak érdekében, hogy az egyes célokat elérhesse. Az Önkormányzat ebben a folyamatban olyan koordinátorként lép fel, amely kezdeményezi ezt a párbeszédet, biztosítja hozzá a működési eszközöket és infrastruktúrát, valamint követi és vezényli a folyamatot. A klímatudatosság és a fenntarthatóság szemlélete a kerületi Önkormányzat elkötelezettségét mutatja a környezettudatos energiagazdálkodás, az energiahatékonyság, az üvegházhatás mérséklése iránt. Ez az alkalmazott technológiákban és a lakossági tudatosság növelésében is megnyilvánul, melyek alapkövetelményei a fenntartható jövő kialakításának.

Átfogó célok és tematikus és területi (rész)célok Az átfogó célok az előző, 2.3. fejezetben a koncepció céljainál kerültek kifejtésre. Azonban elmondható, hogy a kerület fejlesztési törekvéseit ugyanannyira áthatják közép-, mint hosszú távon. Az átfogó célok elérését tematikus és területi részcélok támogatják. A tematikus célok (10 db, T1-T10.) tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy‐egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak, míg a területi célok (3 db, TR1-TR3.) a település egy vagy több, konkrét, egyenként folytonos vonallal körülhatárolható területét érintő célok (pl. lakótelepek, barnamezős területek, kerületközpont). A tematikus és területi célok összefüggését alábbi táblázat foglalja össze:

23



A helyi, a kreatív-innovatív és a szolgáltató szektor gazdasági szereplői számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet

Hosszútávú átfogó és középtávú tematikus-területi célok (részcélok) kapcsolata


Integrált Településfejlesztési Stratégia Aktív, sportos, képzett, összetartó helyi társadalom


Összetartó, lokálpatrióta közösség

XXX

Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer

XXX

X

X

Aktív, egészséges és sportos lakosság

XXX

XX

XXX

Minőségi, energiahatékony, változatos igényeket kielégítő lakásállomány

XXX

XX

XX

Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer

XX

XXX

X

Új, megújuló, jól működő közösségi terek

XXX

XX

X

Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal

XXX

X

XX


XX

XX

XXX

A kerület igényeit figyelembe vevő fejlett térségi elérhetőség

X

XXX

XXX

A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer

XX

XXX

XX

Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek

XX

XXX

X

A repülőtér környezete Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete

X

X

XXX

Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás

XX

XXX

XX

xxx – erős kapcsolat

xx – közepesen erős kapcsolat

x – gyenge kapcsolat

T1. – Összetartó, lokálpatrióta közösség A kerület számára fontos, hogy olyan összetartó, szolidáris közösség jöjjön létre, melyben a lakosság rendelkezik kerületi identitástudattal – az „imrei” és „lőrinci” identitást megőrizve. A fő cél, hogy a kerületen belüli foglalkoztatási, iskolai végzettségi és életszínvonalbeli különbségek csökkenjenek. Ezen cél eléréséhez visznek közelebb olyan közösségi-kulturális programok, melyek erősítik a helyi kötődést. Lényeges szempont a különböző korcsoportok és kultúrák közötti, az egyes lakóhelyeken megfigyelhető konfliktusok feloldása, a kapcsolatépítés – ehhez hozzájárulnak a megfelelő közösségi terek, kulturális és közművelődési intézmények (pl. Pestszentimrei Közösségi Ház, Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei) és a helyi civil, egyházi és nemzetiségi szervezetek által szervezett akciók és programok is. Utóbbiakat az Önkormányzat a továbbiakban is lehetőségeihez mérten maximálisan támogatni kíván. További cél a szociális szolgáltatások fejlesztése, mely egyes esetekben a Fővárossal közös megoldások keresését jelenti (pl. hajléktalanellátás, idősek (szociális alapú) ellátása). A színvonalas szociális és gyermekjóléti ellátás érdekében erősíteni kell az együttműködést a szolgáltatók és intézmények között.

24





A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a kerület a jövőben is folytatni kívánja a már eddig is sikeresen működő, innovatív megoldásokat is tartalmazó foglalkoztatási programját (pl. motivációnövelő mozgóbérrendszer a közfoglalkoztatásban, továbbfoglalkoztatás önkormányzati cégeknél), azt új elemekkel színesítve (pl. részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsítése).

A cél elérését szolgáló beavatkozások: ●

Szélesebb körű, minden korosztály számára elérhető közösségi programok, kulturális aktivitás (pl. gasztrokulturális hagyományok, fiatalokat megszólítani képes programok a lakótelepeken)

●

Lokálpatriotizmus erősítése, neves kerületiek megismertetése a lakossággal, tanulmányi ösztöndíj programok (pl. Kondor Béla születési évfordulója, online városismereti felületek, tudástár feladatbank kiteljesítése, helyismereti versenyek folytatása, kerületi séták felélesztése és fejlesztése)

●

A közösségi és helytörténeti értékek megőrzése és fejlesztése (pl. helyi értéktár bővítése és működtetése)

●

Szociális szolgáltatások hatékonyságnövelése, idősgondozás bővítése (pl. alternatív ellátási formák kidolgozása az idősellátásban, szociális bérlakásprogram koncepcionális felülvizsgálata)

●

Közösségerősítő programok szervezése

●

Civil, egyházi és nemzetiségi szervezetek kezdeményezéseinek támogatása

●

Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek problémáinak komplex kezelése

●

Helyi munkahelyteremtés növelése

●

A foglalkoztatási helyzet elvárt állapotának más, hatékonyabb eszközökkel való eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsítése és alkalmazása, a közmunkaprogram kínálta lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása – egyik jelenleg még szükséges és lehetséges eszközként.

T2 – Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer Pestszentlőrinc-Pestszentimre a főváros egyik legdinamikusabban növekvő népességével rendelkező kerülete, ahol a lakosság ellátását a közszolgáltatások széles köre biztosítja. Cél, hogy olyan, a modern kor elvárásainak megfelelő infrastruktúra és ellátórendszer épüljön ki, mely a területi egyenlőtlenségeket és a kapacitáshiányt mellőzi. Mindemellett fontos, hogy az intézmények működtetése közép- és hosszútávon a (pénzügyi és környezetvédelmi) fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vegye. Ezért az egyes területek fejlesztéseit úgy kell megvalósítani, hogy azok képesek legyenek a lakossági igényekre rugalmasan reagálni, mind mennyiségi, mind területi vonatkozásban (pl. megfelelő számú óvodai és bölcsődei férőhely-biztosítás kerületszerte). A valódi szinergiák érvényesítése érdekében az egyes részterületek közötti koordináció, együttműködés elsőrendű kérdés. A kerület Önkormányzatának célja, együttműködve a lakosság ellátásában közreműködő egyéb szervezetekkel, hogy növelje a közszolgáltatások színvonalát, megfelelő tudású és számú szakember foglalkoztatása mellett megújítsa a szolgáltatásoknak helyt adó épületeket és azok eszközellátottságát. A szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése mellett az Önkormányzat kiemelten fontosnak tartja a közösségi, kulturális élet élénkítését a programkínálat színesítése, az intézmények megújítása és a szabadtéri közösségi terek fejlesztése révén.

25






Széles körű, színvonalas közszolgáltatások, melyek hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javításához, foglalkoztatottsági szintjének, képzettségének növeléséhez, jövedelemszerzési esélyeinek javításához, a társadalmi-szociális vagy egészségi helyzetből adódó hátrányok csökkentéséhez

●

A lakossági igényekre rugalmasan reagáló, térben is az igények szerint alakítható, fenntartható közszolgáltatási intézmények és szakemberállomány (pl. Családok Átmeneti Otthonának kapacitásbővítése, szolgálati bérlakásprogram kidolgozása)

●

Szolgáltatások megfelelő elérhetőségének biztosítása mindenki számára (akadálymentesítés, megközelíthetőség javítása)

●

Kulturális-közösségi intézmények fejlesztése, megújítása

●

Közösségi események, ifjúsági programok szervezése

●

Bölcsődék, nevelési, oktatási intézmények minőségi fejlesztése, kapacitások rugalmas alakítása

●

Művészeti oktatás fejlesztése, bevonása a kerület kulturális életébe

●

Jól szervezett, hatékony önkormányzati hivatal működtetése

T3. – Aktív, egészséges és sportos lakosság A kerület jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy lakóinak olyan környezetet biztosítson, ahol a fizikai, szellemi és munkaerő-piaci aktivitás és az egészséges életmód feltételei helyben adottak. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata kiemelt jelentőséget tulajdonít a sportnak, az elmúlt években is jelentős sportfejlesztések történtek a kerületben (pl. MLSZ-támogatás keretében élő- és műfüves focipályák), ahol számos sportlétesítmény áll a helyiek rendelkezésére (pl. Pestszentimrei Sportkastély, Lőrinci Sportcsarnok, Vilmos Endre Sportcentrum, stb.). Az Önkormányzat célja, hogy – saját eszközei, valamint a helyi szervezetekkel és intézményekkel való együttműködésen keresztül – a sportolási és rekreációs lehetőségek tovább bővüljenek a kerületben, a meglévő infrastruktúrát fejlesszék, ezáltal biztosítsák az egészséges életmód feltételeit. A középtávú tervek között szerepel a Bókay-kert fejlesztése, továbbá egyes épületek felújítása, a Pestszentimrei Sportkastély megközelítésének javítása. A Péterhalmi-erdő közjóléti funkciójának erősítése tovább növelheti a kerület rekreációs lehetőségeit. Tervezett még az Lakatostelepi-tó rekultivációja és szabadidős területté fejlesztése. Kiemelten fontos cél a felnőtt- és gyermekorvosi ellátás javítása, mely egyrészt a szakemberállomány növelését, másrészt az infrastrukturális feltételeket is magában foglalja. Ezen túlmenően szorgalmazni kell a megelőzést és egészségtudatosságot előtérbe helyező szemléletformáló képzéseket, illetve a lakosság egészségvédelme érdekében fenn kell tartani a nagy népszerűséggel bíró szűrőprogramokat is.


Meglévő és tervezett rekreációs, sport- és aktív szabadidős területek fejlesztése, kínálatbővítése, minden korosztály számára elérhetően (pl. Lőrinci Sportcsarnok, futókörök és pályák kialakítása, Ovi-Foci Program folytatása)

●

Prevenciós- és szűrőprogramok folytatása, a bevont kínálati kör és célcsoportok bővítése

●

Utánpótlás-nevelés biztosítása (pl. Sportízelítő 18 fejlesztése, Városgazda Utánpótlás Akadémia)

●

Sportélet támogatása, népszerűsítése, a bevont sportágak és célcsoportok szélesítése

●

Rekreációs, sport- és aktív szabadidős infrastruktúra fejlesztése 26





●

Óvodai, iskolai sportinfrastruktúra fejlesztése (pl. iskolai tornatermek bővítése)

●

Az egészségügyi szakemberállomány növelése

●

Gyermekorvosi rendelő infrastrukturális feltételeinek javítása

●

Meglévő sport- és közösségi létesítmények kapacitásának optimális kihasználása

●

Szabadidős és közlekedési célú kerékpározás lehetőségeinek, biztonságának fejlesztése

●

Környezeti terhelés csökkentése

T4. – Minőségi, energiahatékony, változatos társadalmi-szociális igényeket kielégítő lakásállomány A kerület célja, hogy hosszú távon a kerület lakásállományának minőségi összetétele javuljon, a lakáspiacon a lakások értékállóssága növekedjen, az energiahatékonysági korszerűsítéseknek köszönhetően a környezet- és klímavédelmi szempontok érvényesüljenek és a lakásfenntartás költségei csökkenjenek. Szükséges a minőségi ingatlanok számának bővítése, mely a képzett, munkajövedelemmel rendelkező rétegek számára vonzó célponttá teszi Pestszentlőrinc-Pestszentimrét, ugyanakkor a szociális igényeket kielégítő lakásállomány is rendelkezésre álljon. A lakótelepeken az épületek és a kapcsolódó közterületek, közösségi terek megkezdett rehabilitációjának folytatása szükséges, szaktanácsadással segítve a társasházakat az energiahatékonysági beruházásokhoz szükséges sikeres pályázásban. Mind a lakótelepi, mind a hagyományos kertvárosi területeken komplex programokkal kell segíteni azoknak a területeknek a megújítását, ahol a fizikai leromlás mellett a társadalmi problémák, az elszegényedés veszélye fennáll. A lakásállomány és a környezet megújítása mellett ezekben a programokban az itt élőket célzó felzárkóztató intézkedéseknek, projektelemeknek is helyet kell kapniuk. Az összetett problémákkal bíró lakótelepi házak megújítása és az energiamegtakarítást célzó épületfelújítások mellett külön kerületi programot kell alkotni az önkormányzati bérlakások és intézmények fejlesztésére. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások számát hosszú távon az igények alakulásának monitorozásával szükséges szinten tartani, az állomány minőségi összetételének fejlesztése mellett. A jó minőségű önkormányzati bérlakásállomány lehetőséget ad a képzett fiatalok, illetve a hiányszakmák munkavállalóinak helyben tartására.


A klímavédelem fontosságának hangsúlyozása környezettudatos szemléletformálással

●

Lakótelepek rehabilitációjának folytatása, lakótelepi lakások minőségi javítása

●

Lakásállomány minőségi megújítása, gazdaságos fenntartás feltételeinek növelése

●

Önkormányzati bérlakásállomány minőségi fejlesztése, koncepcionális felülvizsgálata

●

Szolgálati lakások kialakításának megalapozása közszolgáltatási hiányszakmák munkavállalói számára

●

Lakossági energiahatékonysági és megújuló beruházások ösztönzése, támogatása és tanácsadás.

●

Lakótelepeken (különösen a Havannán) a nagy egybefüggő épülettömegek hőszigethatásának oldása

●

Városi mikroklíma javítása zöldtetők elterjedtebb használatával

●

A leromlott és szegregált területek megújítása és fejlesztése, komplex kezelése (Szociális Városrehabilitáció)

27





T5. – Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer Pestszentlőrinc-Pestszentimre célja, hogy a kerület megfelelő zöldfelületi rendszerrel bírjon, amely nagyban javítja a lakosság életminőségét, támogatja az egészségmegőrzést, egyben közösségi térként funkcionál. A kerület zöldfelületi rendszere koncepcionális és infrastrukturális fejlesztést igényel: egyes lakóterületek zöldfelületi ellátottsága nem megfelelő, a közparkok, közkertek megújításra szorulnak, a közcélú zöldterületek aránya alacsonyabb a fővárosi átlagnál, területi eloszlásuk egyenlőtlen. A közterületi zöldhálózat hatékony megújítása ütemezett zöldhálózati-rendszerterv keretében valósítható meg. A minőségi zöldfelületi rendszer részei a felújított, funkciójukat megfelelően betöltő területi és vonalas jellegű zöldfelületi elemek. A kerületi közparkok és kertek bővítési lehetőségei korlátozottak, ezért elsősorban a meglévő zöldterületek védelme és funkcióbővítő fejlesztése szükséges. A zöldterületek megújítása során szem előtt kell tartani az újabb fajta rekreációs igényeket (pl. sport- és játékeszközök minden korosztály számára, extrém sportok, kutyafuttatók). A jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő közjóléti funkciójának erősítése érdekében a megkezdett átminősítési eljárás folytatása az erdő kezelőjével, a Pilisi Parkerdő Zrt-vel történő tárgyalások során az e funkcióhoz illeszkedő vagyonkezelői feladatok rögzítése. Az erdőterület megközelítésének javítása kiemelt cél a zöldhálózat megújítása során.


Környezetbarát közlekedés: CO2-kibocsátás, zaj- és légszennyezés csökkentése

●

Erdőterületek rekreációs hasznosítására és fejlesztésére koncepció kidolgozása

●

Kertvárosi arculat - közterületi zöldfelületek (fasorok) fejlesztése

●

A főútvonalak mentén fasorok telepítésével a városkarakter minőségi javítása

●

Közparkok, közkertek, játszóterek optimális területi eloszlása, differenciált funkciókínálat kialakítása, fenntartás színvonalának javítása

●

Új pihenőparkok létrehozása (pl. Lakatostelepi-tó környékén)

●

Környezeti terhelések, konfliktusok mérséklése

●

Az erdők használatához biztonságos megközelítés és használati infrastruktúra kiépítése

●

Az erdőterületeket kezelő Pilisi Parkerdővel folyó tárgyalások lehetőségének kihasználása a közjóléti erdő funkció erősítésére.

T6. – Új, megújuló, jól működő közösségi terek Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy a kerület közösségi terei bővüljenek, s megújítások során a fő szempont a helyi lakosság, és azon belüli is a fiatalok szabadidős igényeinek kielégítése legyen. A kerület közösségi életében kiemelkedő szerepet játszanak a kulturális és közművelődési(PESTSZENTIMREI KÖZÖSSÉGI HÁZ, Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei) illetve a sportlétesítmények. Ezek fenntartása, a kínálat a lakosság közösségi igényei szerinti bővítése és alakítása az Önkormányzat célkitűzései közt szerepel. Elsődleges, hogy az itt élő fiatalok szabadidős alternatívái bővüljenek, mivel a helyi kulturális és szórakozási lehetőségek korlátozottak. A probléma megoldását a bárok, klubok, kül- és beltéri szórakozóhelyek – lakófunkciót nem sértő – létesítése, a programkínálat szélesítése jelenti (civil szervezetek bevonásával), továbbá a zöldterületek, rekreációs intézmények funkcióbővítése, korszerűsítése révén azok kiváló szabadtéri találkozási pontokká válhatnak a fiatalok számára.

28





A lakóterületek közterületeinek fejlesztése (pl. Kossuth tér) is kiemelt célja a kerületnek, ezért a közbiztonság és közrend fenntarthatóságot is szolgáló fejlesztésére (pl. LED-fényforrások telepítése, lakosság szemléletformálása), valamint a településkép megújítására (építészet, közterületek állapota, parkolás rendezése) jelentős figyelmet fordít. Újszerű köztéri funkciók telepítésével is hozzá kíván járulni a minőségi, közösségi igényekre reflektáló terek kialakításához.


Közösségi események, ifjúsági programok lebonyolítása

●

Szabadidős és szórakozási lehetőségek körének bővítése

●

Civil szektor kezdeményezéseinek támogatása

●

Szemléletformálás a közrend és a közbiztonság területén

●

A lakossági parkolás végleges rendezésére a lakótelepek esetében többletférőhelyek létesítése. A kertvárosi területeken a túlépítések ésszerű korlátozása, valamint a közterületek rendezése

●

Járdák, utak megújítása

●

Lakótelepi zöldterületek rehabilitációja

●

Közvilágítási hálózatok korszerűsítése, LED fényforrások alkalmazása, valamint intelligens vezérlések alkalmazása.

T7. – A kerület igényeit figyelembe vevő fejlett térségi elérhetőség Budapest országos szintű közúti és vasúthálózati elemei áthaladnak a kerület határterületein, egyben ezek biztosítanak közvetlenül országos hálózati jelentőségű kapcsolatot Pestszentlőrinc–Pestszentimre számára. A közúti forgalom jellemzően sugárirányúan a Ferihegyi repülőtérre vezető úton, az Üllői úton és a Nagykőrösi úton bonyolódik. A fővároson belüli elhelyezkedés és a közúthálózat adottságai folytán a szomszédos települések irányából a városközpont felé irányuló jelentős közúti átmenő forgalom jelentkezik. A főúthálózat túlterhelt, a forgalom súlyos környezeti problémákat okoz részben az átmenő forgalomnak köszönhetően. Pestszentlőrinc–Pestszentimre területén, illetve annak határán a balesetveszély szempontjából meghatározó szintbeni közúti-vasúti átjárók a Nyugati pályaudvarra befutó vasútvonalakon találhatóak, melyek sok esetben a szomszédos kerületek elérését is akadályozzák. Pestszentlőrinc-Pestszentimre célja, hogy a felsorolt kapcsolatok jól elérhetőek legyenek, a kapcsolódó csomópontok biztonságosak és jól kiépítettek legyenek. A szintbeni vasúti keresztezések átépüljenek, a kerület belső területeit elkerülő, az országos hálózathoz tartozó főutak kapacitásnövelő fejlesztésével a belső területeken átmenő forgalom környezeti terhelése csökkenjen, ennek érdekében a Fővárossal történő együttműködés javuljon. A fővárosi szándékokkal összhangban a Gyömrői út rekonstrukciója a kerület érdekeit is szolgálja, támogatva a repülőtér melletti lehetséges gazdasági területek fejlesztését. Fontos azonban, hogy ennek megvalósulása a kerület igényeinek (környezeti terhelés csökkentése, megfelelő kapcsolatok a kerületi hálózattal) is figyelembe vételével történjen. A közösségi közlekedési fejlesztések célja, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimréről a Belváros és a jelentős forgalomvonzó létesítmények környezetbarát közösségi közlekedési eszközökkel, rövid idő alatt – magas szolgáltatási színvonalat (pl. megfelelő sűrűség, kiszámítható indulási és menetidő, a tájékoztatási rendszer fejlesztése) nyújtva – kényelmesen és biztonságosan elérhetők legyenek, versenyképes alternatívát teremtve a jelenleg egyéni gépjármű-közlekedést igénybe vevők számára. A kerület egyéb gazdasági telephelyeinek, kereskedelmi létesítményeinek megfelelő elérhetősége a versenyképesség egyik meghatározó eleme, melyek megfelelő feltárása lazán beépített, környezeti

29





szempontból kevésbé érzékeny területeken haladva a szomszédos kerületek irányába való eljutást is biztosítja.


Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózati szempontból kedvező közlekedési kapcsolatok további erősítése, a kerületi igények érvényesítése

●

Mind a kerületközi, mind a kerületen belüli töredezett térszerkezet és a gyenge belső területi kohézió okozta problémák feloldása a belső közlekedési hálózat és a külső kapcsolatok javításával (a harántirányú eljutási lehetőségeket is javító alaphálózati infrastruktúra hiányzó elemeinek kialakítása, fejlesztése), ill. a gazdasági területek elérését szolgáló infrastruktúraelemek kiépítésével;

●

A közúti, tömegközlekedési és kerékpáros közlekedési hálózatok összehangolt, rendszerszemléletű fejlesztése a fővárosi, valamint az érintett kerületek és szomszédos települések közötti partnerségben, kezdeményező városfejlesztési szemlélet érvényesítésével

●

Közúti elérhetőséget javító és a meglévő közúti elemek tehermentesítését biztosító fejlesztések

●

Kötöttpályás közösségi és városi-elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésének elősegítése, megfelelő ráhordás és kényelmes módváltás kialakítása, P+R és B+R parkolók kialakítása

●

A térségi kerékpározás (Eurovelo) támogatása.

T8. – A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer A közlekedést biztosító közúthálózat harántirányú kapcsolatai mind a kerületek között, mind kerületen belül hiányosak. A kerület közlekedésének tehermentesítését gátolja az arra alkalmas harántirányú utak – Királyhágó út, Lakatos út, Ráday Gedeon út – nem megfelelő kapcsolódása a Ferihegyi repülőtérre vezető úthoz. Kiemelkedő jelentőségű az Üllői úton közlekedő villamosvonal, azonban ennek kialakítása, keresztmetszeti elhelyezése kedvezőtlen, a határoló terület funkcióit korlátozza. A domborzati adottságok, valamint a túlnyomórészt lakófunkciójú területfelhasználás lakó-pihenő övezetbe, Tempó30-zónába sorolt közúthálózat kerékpározásra kedvező feltételeket biztosít. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás, a zaj- és légszennyezés csökkentése, az egyre növekvő motorizációs szint (a személygépjármű-ellátottság növekedése) mellett a közlekedés és a környezet konfliktusainak elsősorban forgalomtechnikai- és forgalomszabályozási elemekkel való enyhítése, elhárítása. A kerületközponti területek funkcióinak felélesztése és a lakótelepek megújítása során az egyéni gépjárműközlekedés és az átmenő forgalom tehermentesítéssel, valamint a parkolás szabályozásával csökkenthető. A gyalogos- és kerékpárforgalom növekedését gyalogosforgalmi övezetek további kijelölésével, valamint differenciált kerékpárforgalmi-hálózat és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével kell elősegíteni. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy fokozza a gyalogos és kerékpáros forgalomban résztvevők biztonságát is. A magasabb rendű utak által határolt területeken belül a Tempo30 zóna és lakó-pihenő övezetek kijelölése és a környezetbarát, „szelíd” közlekedési módok (gyalogos és kerékpáros közlekedés) előtérbe helyezése együttesen növelik a közlekedés biztonságát.

30






A helyi közlekedési igényeknek megfelelő kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése, differenciált hálózat kialakítása; Gyalogos és kerékpárbarát rendszerek fejlesztése, népszerűsítése

●

Közösségi közlekedési hálózatok tényleges igényeket kielégítő fejlesztése, módváltás feltételeinek biztosítása

●

A forgalomszabályozási és utastájékoztatási rendszer további fejlesztése, a közösségi közlekedés előnyben részesítése

●

Közlekedésbiztonsági fejlesztések

●

Átmenő forgalom mérséklése, túlterhelt csomópontok (pl. Csévéző út) fejlesztése, bővítése, balesetveszély miatti átépítése

●

A zaj- és légszennyezés (CO2) csökkentése komplex, összvárosi szintű stratégiák keretében

●

A lakóterületeken érzékelhető konfliktusainak oldása

●

A hivatásforgalom mind nagyobb mértékben történő helyben tartása kerületi munkahelyek teremtésével

zajterhelés közlekedési (repülőtér,

átmenő

forgalom)

T9. – Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja a harmonikus épített környezet és a minőségi közterületek biztosítása, mely hozzájárul a kerület lakóinak jólétéhez. Segíti a kerületi identitás kialakulását, hozzájárul Pestszentlőrinc-Pestszentimre elismertségéhez, a kerület vonzóbbá válásához a látogatók, a befektetők és a lakóhelyet keresők számára, és egyúttal szemléletformáló szerepet is betölthet, így közvetetten a magánterületek minőségének javulását is segíti. A megfelelő építészeti minőséget elérő, a városképet javító épületek megjelenésének biztosítása kiemelt feladat. Ennek egyik hatásos eszköze a településképi véleményezés rendszerének aktív működtetése. A helyi építészeti értékek védelme – anyagi támogatással kiegészülve – hozzájárul a jellegzetes településkép kialakításához és a jó példák bemutatásához. A városszerkezetet tagoló városi terek zöldfelületeikkel és építészeti karakterükkel az élhetőséget és a lakófunkció minőségét javítják, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni kell (lakótelepi épületek közötti területek kiemelt kezelése mellett). A lakótelepi épületek közötti területek kiemelt kezelése indokolt – nem csupán esztétikai, de közösségformáló szerepüknél fogva is (pl. fiatalok számára közösségi térként funkcionálhat, generációs különbségek és elszigeteltség leküzdésére közösségi kertek létrehozása). A kompakt településszerkezet révén csökken az infrastruktúrák kiépítésének és fenntartásának költsége, hatékonyabb a városüzemeltetés, előtérbe kerülhetnek a környezetbarát, „szelíd” közlekedési módok. A vegyes területhasználat a kerület egyes részein már kialakult – ott ennek megőrzése szükséges –, míg a nagy egybefüggő kertvárosias területeken szükség van a lakófunkciót kiegészítő tevékenységek bővítésére. Az Üllői út fejlesztését egy „arculatprogram” mentén érdemes végrehajtani, melynek egyik legfontosabb eleme az út „humanizálása”, gyalogosbaráttá tétele (pl. fasorok telepítésével), emellett a lakótelepek összekapcsolása és a lakossági szolgáltatások/intézmények körének bővítése.


Településképi véleményezési eljárás útján értékőrzés és értékteremtés, színvonalas építészeti minőség megkövetelése

31





●

Akcióterületek meghatározása, felülvizsgálata

●

Új szerkezeti terv leképezése kerületi szintre, új Kerületi Építési Szabályzat készítése

●

Közterületek fejlesztése, rendben tartása, lakossági szemléletmód változtatása, bevonás erősítése

●

Tagolt, sokszínű, élhető, területtakarékos városszerkezet preferálása

●

Kompakt, vegyes területhasználat elősegítése a központi területen

●

Belső területi tartalékok kihasználása

●

Színvonalas építészeti minőség megkövetelése új építéseknél és meglévő épületek felújításánál egyaránt

●

Beépítésre nem szánt területek megőrzése, természetvédelmi, zöldfelületi, környezetrendezési szempontok hatékonyabb érvényre juttatása

●

Zöld- és egyéb közösségi, rekreációs területek fejlesztése

●

Gazdaságilag kevésbé hasznosítható barnamezős területeken zöldfelületek létesítése, növelése (Lakatostelepi-tó környezete, Nefelejcs utca-Haladás utca által határolt egykori hulladéklerakó rehabilitációja)

●

Veszélyeztetett, degradálódott lakóterületek csökkentése

●

A környezeti konfliktusok mérséklése a területhasználat optimalizálásával

●

Csapadékvíz kezelésének megoldása (pl. tározókban való gyűjtés, szikkasztás), különösen a kerület mélyfekvésű területein

●

Helytörténeti értékeken alapuló egységes imázs és városmarketing kialakítása, arculatfejlesztés (Üzletportál-megújítási pályázati mintaprogram a központban, az Üllői úton, street art)

●

Köztéri térképek elhelyezése kerületszerte

T10. – Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás A kerületi vagyongazdálkodás három fő szegmense a közterület-használat, a középületek fenntartása és az ingatlangazdálkodás. A XVIII. kerület olyan fenntartható rendszert kíván megvalósítani, melyben a bevételtermelés dominál az alapvető feladatok ellátásának költségvonzata mellett. Az Önkormányzat rendkívül fontosnak tartja az önkormányzati ingatlanvagyon energetikai korszerűsítését, hiszen ezzel hosszú távon fenntarthatóbbá teszi a működést mind pénzügyi (csökkenő energiakiadások), mind környezeti (csökkenő energiafelhasználás) szempontból. A Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. 2015-ös adatai szerint a kerület közintézményeinek több mint a fele energetikailag elavult, megújításra szorul. A kerület számára elsődleges cél, hogy a már megújult épületek után további középületek energiahatékony felújítása is megvalósuljon. A nemzetközi projektekben való részvétel (RE-Block, RE-SEEties), illetve a kerületi energetikai tanácsnok alkalmazása jelentős, melyek hozzájárulnak a naprakész, komplex szemlélet kialakításához. A kerületnek célja az igényekhez alkalmazkodó és fenntartható bérlakás-üzemeltetési gyakorlat kialakítása, mely a jelenlegi lakásgazdálkodás ésszerűsítését, a lakások felújítását és energiahatékonyságának javítását, valamint bérbeadásba vont lakások számának növelését jelentheti. A szociális célú lakások bérlői számára az eladósodás megelőzésére és az adósságok felhalmozásának kezelésre érdemes külön eszközöket alkalmazni (képzés, adósságkezelési szolgáltatás, lakások energiahatékonyságának növelése és így a fenntartási költségeinek csökkentése). A költségelvű, illetve piaci alapon bérbeadott lakások számának, továbbá a fejlesztésre alkalmas önkormányzati területek növelése a kerületi gazdálkodásban, különös tekintettel a reptér környékére hozzájárul a bevételek gyarapodásához.

32






Középületek korszerűsítése és költséghatékony átalakítása

●

Energiahatékonysági korszerűsítések és megújuló energiaforrások alkalmazása önkormányzati intézmények energiafelhasználásának fedezésére

●

Aktív ingatlangazdálkodás

●

Telekvagyon racionalizálása

●

Bérlemények gazdaságossági szempontok szerinti hasznosítása

●

Lakásgazdálkodás ésszerűsítése

●

További nemzetközi partnerségben, projektekben való együttműködés szorgalmazása

TR-1. Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal Pestszentlőrinc-Pestszentimre célja egy gazdasági szempontból is erős, sokoldalú kerületközpont: a központképző intézményi és a kiskereskedelmi funkciók erősítése révén a helyi vállalkozási kedv fellendítése, egy hangsúlyos, többfunkciós központi hely kialakítása. A kerület központjának a Városháza és a Kossuth Lajos tér környéke tekinthető Pestszentlőrincen, jelenleg azonban ellentmondások sora nehezíti a tényleges központi funkció érvényesülését (gyalogosforgalom korlátozott lehetőségei, jelentős átmenő gépjárműforgalom, a villamosvonal elválasztó szerepe, hiányos kereskedelmi funkció), melyek feloldása az elkövetkező évek feladata. Annak érdekében, hogy a központ vonzó találkozóhellyé váljon, egyben attraktív legyen a szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások számára, az első lépések megtörténtek. A fizikai környezet megkezdett minőségjavító fejlesztéseit folytatni kell, melynek során a közterek, zöldfelületek, épített értékek megújulnak. A létrejövő vonzó környezet segíti a vállalkozások megerősödését, a kereskedelmi-szolgáltatási kínálat összetételének és minőségének fejlesztését, továbbá a helyszín alkalmasabbá válik közösségi programok szervezésére. Tovagyűrűző hatásként javul a kerület megítélése és a helyi identitás is erősödik. Az elérhetőség javítása szükséges – mind gyalogos, mind kerékpáros, mind parkolási szempontból –, indokolt a közlekedési tengelyek fejlesztése arculatilag és használhatóság tekintetében egyaránt. A nagy forgalmú közlekedési tengelyek mellett elhelyezkedő gazdasági hasznosításra alkalmas területek vonatkozásában cél a lakókörnyezetet nem zavaró, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek jelenlétének megerősítése, ezáltal biztosítva a kerület fővárosi foglalkoztatási szerepének növelését.


Kerületközpont fejlesztése: a központképző, intézményi funkciók és a reprezentatív városi közterek (pl. Kossuth tér környéke) szinergiájának erősítése

●

Helyi identitást erősítő programok szervezése, hagyományok teremtése (pl. Sörfesztivál)

●

Széles spektrumú kereskedelmi-szolgáltatási hálózat kialakítása

●

Helyi kiskereskedelem támogatása, piac gyalogos megközelíthetőségének erősítése

●

Közterületek minőségjavítása, sétálóutcák szerepe, gyalogos- és kerékpárosbarát rendszerek preferálása

●

Az Üllői út lineáris térsor központszervező szerepének erősítése, a városképi minőség javítása, az akadályozó jelentős átmenő forgalom csökkentése, a villamospálya áthelyezésével kedvezőbb keresztmetszeti kialakítás.

33





TR-2. Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdasági, foglalkoztatási szerepét a válság átmenetileg gyengítette, azonban folyamatos javulás figyelhető meg e téren. A vállalkozások összetételében visszaszorult a szekunder szektor (főként az építőipart érő negatív hatások következtében), a kerületben a tőkeerős nagyvállalatok jórészt a repülőtérhez kötődnek. Szükség van a meglévő vállalkozások versenyképességének, termelékenységének erősítésére, ennek érdekében fontos, hogy a szektor szereplői élni tudjanak a támogatott finanszírozási lehetőségekkel, megfelelő vállalkozási ismeretekkel rendelkezzenek, növeljék érdekérvényesítő erejüket és kooperáljanak egymással. Ezt segíti elő a kerületben működő Vállalkozásfejlesztési Iroda, melynek célja az innovációra épülő iparágak és szolgáltatások támogatása. Az Online Vállalkozási Inkubátorház pedig a fiatal kis- és középvállalkozások támogatásával kíván hozzájárulni a helyi gazdaság élénkítéséhez. A repülőtér adta lehetőségek kiaknázását és a gazdasági szereplők bevonzását alapozta meg a repülőterek vonzáskörzetében a helyi gazdaság élénkítését célzó airLED projektben való részvétel, melynek egyik eredménye a Regionális Fejlesztési Koordinációs Testület létrejötte. A projektben való részvétel célja egy ún. „Airport City” létrehozása, mely a gazdaságélénkítés mellet a repülőtér térségének városszövetbe való integrálását is elősegítheti. Továbbá a reptér környezete kifejezetten vonzó a kreatív-innovatív illetve a szolgáltató ipar szereplői számára, így napjaink dinamikusan fejlődő szereplőit vonzza be a kerület életébe. A vállalatok körében is szükséges az anyag- és energiatakarékos technológiák és innovatív eljárások alkalmazása, az energiahatékonysági beruházások szintjének növelése. Pestszentlőrinc-Pestszentimre fontos célja a kerületben található barnamezős területek rekultivációjának megkezdése, az ehhez szükséges együttműködések kiépítése, majd hasznosítása.


Befektetői, vállalkozói kedv erősítése, beruházók támogatása, ösztönzése

●

Magas hozzáadott értéket előállító, környezetbarát technológiákat alkalmazó vállalkozások támogatása

●

Környezetbarát technológiák, zöldfelületi arány növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása

●

Gazdasági telephelykínálat bővítése alulhasznosított ingatlanok bevonásával; barnamezős területek közlekedési feltárásának fejlesztése; műszakilag igénybevett területek kármentesítése, újrahasznosítása (pl. Cséry-telep).

●

Vállalkozóbarát önkormányzati szerep erősítése; megújulást, átalakulást segítő jogi, szabályozási környezet megteremtése; üzleti szolgáltató szektor megjelenésének elősegítése

●

KKV-k telephelyfejlesztésének elősegítése

●

Alulhasznosított területek kezelése, a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatában biztosított fejlesztési potenciál megfelelő kihasználása fejlesztési stratégiában rögzítettek mentén

●

A városi környezet minőségének javítására és a hulladék-újrahasznosítási arány növelésére irányuló beruházások - EU általi - kiemelt szerepéből fakadó lehetőségek kihasználása a 20142020-as programozási időszakban.

34





TR-3. A repülőtér környezete Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete Hazánk utas- és áruforgalom szempontjából is legjelentősebb nemzetközi repülőtere mind területileg, mind pedig a helyi gazdaságban betöltött szerepe által markánsan elkülönül a kerület többi részétől. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében a nemzetközi logisztika szerepe, ill. a légikikötői forgalom kiszolgálására települt vállalkozások szolgáltatótevékenysége meghatározó. A 3,5 millió főt jelentő középmagyarországi felvevőpiac, a javuló nemzetközi és helyi gazdasági környezet, valamint a kitartóan növekedő utasforgalom erősíti a repülőtéri térség gazdasági potenciálját. Mindez jelentős gazdaságfejlesztési potenciált biztosít a XVIII. kerület számára. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának hosszú távú célja, hogy a repülőtér térségét kiemelt gazdasági övezetté fejlessze az üzleti-, egészség- és konferenciaturizmusra alapozva. A repülőtéri gazdaság fejlesztésének elősegítése érdekében Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata vezető partnerként vett részt a Közép-Európa Transznacionális Együttműködési Program keretében támogatott airLED (teljes címe: Local Economic Development in Airport Catchment Areas) projektben. Ennek célja a „repülőtérváros” vízióját szem előtt tartva egy integrált tervezési folyamat előmozdítása volt a közép-európai repülőterek vonzáskörzeteiben, melynek keretében kidolgozásra került a reptéri térség hosszú távú fejlesztési koncepciója. A sikeresen lezárult projekt folytatásaként az Önkormányzat céljai között szerepel egy, a repülőtér közelségére alapozott térségi klaszter kialakítása is, melynek eredménye a repülőtér és környékének hatékonyabb beágyazása a regionális fejlesztési környezetbe az innovációs lánc érintett szereplői közötti együttműködés erősítése révén. A kerület gazdaságfejlesztési törekvései között hangsúlyos elem a magas hozzáadott értéket képviselő innovatív- és turisztikai ipar fejlesztése, megtelepedésének támogatása.


Fejlesztési koncepciók kidolgozása az érintett szereplők és szakértők bevonásával, Ferihegy Gazdaság- és Térségfejlesztési Klaszter létrehozása

●

Intenzív együttműködés a fővárossal, a szomszédos kerületekkel, az agglomerációval, Pest megyével a repülőtéri zóna fejlesztése érdekében (fejlesztések összehangolása, befektetők vonzása, lobbi, érdekérvényesítés)

●

Kapuszerep gazdaságfejlesztő hatásának kihasználása

●

Térségi egészségturisztikai és kulturális vonzerő növelése

●

Konferencia- és üzleti turizmus feltételeinek megalapozása

●

Zöld- és barnamezős ingatlanfejlesztés, kínálati portfolió létrehozása

●

Helyi kiskereskedelem erősítése, specifikus, vonzó kínálat megteremtésének elősegítése

3.2. A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA Az egyes célok közötti kapcsolat megkérdőjelezhetetlen, a célrendszer „átnyúló” tematikus céljai is ezt támasztják alá. A középtávú célok közötti összefüggést az összefoglaló átfogó célok közti kapcsolat illusztrálja, melyben az egyes, fő kapcsolódási pontokat jelentő tematikus és területi célok (betűjelei) is megjelennek:

35








xxx

xx

[T4; T5; T6]

[T2; T3]


xxx [TR1; TR2; TR3]

A helyi, a kreatívinnovatív és a szolgáltató szektor gazdasági szereplői számára egyaránt vonzó vállalkozói környezet x – gyenge kapcsolat

A helyi, a kreatív-innovatív és a szolgáltató szektor gazdasági szereplői számára egyaránt vonzó vállalkozói környezet

xx – közepesen erős kapcsolat

xxx – erős kapcsolat

36





3.3. VÁROSRÉSZI CÉLOK A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

37





A XVIII. kerület településrészei, szerkesztés: BFVT Kft.

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az egyes tematikus és területi célok a csoportosított településrészek vonatkozásában. A csoportosítást a településrészek hasonló adottságai indokolják, melyből következik, hogy a hasonló adottságú településrészek hasonlóképpen viszonyulnak a részcélokhoz. A csoportok a következők:  Nagyvárosias, illetve központi jellegű városrészek 

Kertvárosias városrészek



Jellemzően heterogén, illetve egyedi karakterű városrészek

Nagyvárosias, illetve központi jellegű településrészek A nagyvárosias, illetve központi jellegű településrészek közé tartozik a Lakatostelep, a Lónyaytelep, a Havanna-lakótelep, a Szent Lőrinc-lakótelep, és a Krepuska Géza-telep (Alacskai úti lakótelep). A településrészek klasszikus lakótelepeire jellemző az idősek és fiatalok közötti, főként a térhasználati módokból fakadó ellentét. Ezek oldását többek között közösségi programokkal lehet elérni, amellyel a közösség összetartó ereje nő. A lakótelepeket (első sorban a Havanna- és Lakatos úti lakótelepeket) jellemzően csak átmeneti otthonának tekinti a fiatal lakosság, amelynek egyenes következménye a lakótelepi lakosság elöregedése. Ez óvodai kapacitásfelesleget idéz elő, illetve nagyobb igényt támaszt az időskori ellátás intézményeire. A Krepuska Géza-telep új építésű lakótelepén ugyanakkor intézményfejlesztés szükséges. Ezért az egyes területek fejlesztéseit hosszú távon úgy kell megvalósítani, hogy azok képesek legyenek a lakossági igényekre rugalmasan reagálni, mind mennyiségi, mind területi vonatkozásban. A Havanna-, a Lakatos úti és a Szent Lőrinc-lakótelepeken az épületek és a kapcsolódó közterületek, közösségi terek komplex szemlélettel megkezdett rehabilitációjának folytatása szükséges, információval, szaktanácsadással segítve a társasházakat az energiahatékonysági beruházásokhoz szükséges sikeres pályázásban. Ugyancsak komplex programokkal kell segíteni azoknak a részeknek a megújítását, ahol a fizikai leromlás mellett a társadalmi problémák, az elszegényedés veszélye fennáll. Ugyanakkor az infrastrukturális beavatkozások mellett hasonló hangsúlyt kell fektetni az itt élők felzárkóztatását célzó intézkedésekre is. A lakótelepi épületek közötti területek – melyek a közterületek speciális formáját képviselik – rendezése, a parkolási problémák megoldása önkormányzati kontroll mellett kezdhető meg, a zöldfelületek megóvását szem előtt tartva. Ezen területek fejlesztése kiemelten fontos a közösségfejlesztés szempontjából is. A kerület központjának a Lónyaytelepen lévő Városháza és környezete tekinthető, ugyanakkor a kerületnek igazán klasszikus (egy tér köré szerveződő) központja nincs. Ellentmondásos helyzetet teremt, hogy az Üllői úton – a központi tengelyen – lévő központi funkcióban lévő térsor nem képes a központ szerepét betölteni a nagy átmenő forgalom, valamint az épületek alacsonyabb beépítési sűrűsége és formája miatt. A gépjárműforgalom zavaró hatása, a parkolási felületek szűkös volta, a villamos – inkább elválasztó, mint felfűző hatású –kialakítása egyszerre érvényesül. A relatíve alacsony gyalogos forgalom (mint lehetséges használók) miatt a kereskedelmi-, szolgáltató funkciók a fennmaradás határán működnek, fejlesztő igényt nem generálnak - az épületállomány városközponti karakterhez megfelelőbb átalakulása ezért jelen állapotában nem várható. A kerületközponti területek funkcióinak felélesztése és a lakótelepek megújítása során az egyéni gépjárműközlekedés az átmenő forgalom tehermentesítésével, valamint a parkolás szabályozásával csökkenthető. A gyalogos-és kerékpáros forgalom növekedését gyalogosforgalmi övezetek további kijelölésével, valamint differenciált kerékpárforgalmi-hálózat és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével kell elősegíteni. A 38





további fejlesztések segíthetik, hogy könnyebben használhatóvá váljon a terület a gyalogosok, kerékpárosok számára, rendezettebbek legyenek a parkolási lehetőségek. A gazdasági környezet, a szolgáltatások javítása révén komplexebb funkciókínálat jelenik meg, lehetőséghez és versenyképességi előnyhöz jut a helyi kiskereskedelem, növekszik a kerület vonzereje, megújulnak a kulturális létesítmények. Mindezek által erősödik a helyi identitás.

Kertvárosias településrészek Kertvárosias településrészek közé tartozik Erzsébettelep, Bélatelep, Szemeretelep, Ganztelep, Bókaytelep, Szent Imre-kertváros, Kossuth Ferenc-telep, Újpéteritelep, de ide sorolhatóak azok a településrészek is, amelyek városszéli elhelyezkedésük okán – egyelőre - nem annyira sűrűn beépítettek: Ganzkertváros, Belsőmajor, Erdőskert és Almáskert. Ezek a településrészek jellemzően homogén kertvárosias, lakófunkció által dominált területek, amelyek használatához, megjelenéséhez és élhetőségéhez jelentősen hozzájárulnak a városszerkezetet tagoló városi terek zöldfelületeikkel és építészeti karakterükkel. A nagy egybefüggő kertvárosias területeken a magánerős, jellemzően családi házas lakásépítés, valamint a vállalkozói lakásépítés szintje is visszaesett, ugyanakkor a lakófunkciót kiegészítő tevékenységek bővítésére szükség van. Habár a kerületben számos sportközpont található (pl. Bókaytelepen a Bókay-kert, Szemeretelepen a Vilmos Endre Sportcentrum, vagy Újpéteritelepen a Pestszentimrei Sportkastély), melyek sokféle szolgáltatást biztosítanak a sportolni vágyó helyieknek, ezek fejlesztése, egyes épületek felújítása, megközelítésük javítása – főként a Sportkastély esetében – szükséges. Noha a kerület közösségi életében kiemelkedő szerepet játszik a Pestszentimrei Közösségi Ház, szintén szükséges az itt élő fiatalok szabadidős lehetőségeinek bővítése, mivel a szórakozási és a kulturális lehetőségek száma – a lakófunkció erőteljes dominanciája miatt – jelenleg korlátozott. A lakóterületek közterületeinek fejlesztése a kertvárosias lakóterületeken is cél, különösen a parkolás rendezése tekintetében. A közösségi közlekedési fejlesztések célja, hogy a távolabbi kertvárosias területekről (Kossuth Ferenc-telep, Belsőmajor, Újpéteritelep, stb.) kényelmesen és biztonságosan elérhető legyen a kerület központja és alközpontjai (Újpéteritelepen Pestszentimre központja, vagy a Béke tér), illetve Budapest belső részei, így teremtve versenyképes alternatívát a jelenleg az egyéni gépjármű-közlekedést igénybe vevők számára. A „szelíd” közlekedési módok közül a kerékpározáshoz kedvező feltételeket biztosítanak a domborzati adottságok, valamint a lakó-pihenő övezetbe, Tempo30 zónába sorolt közúthálózat. A főközlekedési utak és vasútvonalak mentén elhelyezkedő gazdasági hasznosításra alkalmas területek vonatkozásában cél a lakókörnyezetet nem zavaró, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek jelenlétének megerősítése, elsősorban a kertvárosias településrészeken is található barnamezős területek (pl. Szemeretelep vasúti megállóhely környéki területek, Üllői úti volt laktanya Ganzkertvárosban stb.) hasznosításával. Az innovatív iparágak fejlesztésének és megtelepedésének helyszínéül szolgáló repülőtér környezeteként („Airport City”) Ganzkertváros és Szemeretelep is számításba vehető.

Jellemzően heterogén, illetve egyedi karakterű településrészek Pestszentlőrinc-Pestszentimrén találhatóak olyan településrészek, amelyek a fenti két csoportba nem sorolhatóak változatos, egyedi karakterük miatt: Ferihegy, Rendessytelep, Miklóstelep, Liptáktelep, Gloriett-telep, Halmierdő.

39





Ferihegyen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, – mint a településrész nemcsak területileg, de gazdaságilag is legmeghatározóbb eleme – mellett kertvárosias lakóterület is megjelenik. Mivel a közúti forgalom jellemzően sugárirányúan a Ferihegyi repülőtérre vezető úton/Gyömrői úton zajlik, a fővároson belüli elhelyezkedés és a közúthálózat adottságai folytán a szomszédos települések irányából a városközpont felé irányuló jelentős közúti átmenő forgalom jelentkezik. Az átmenő forgalom a lakóterületnél környezeti problémát okoz, mely hatás csökkentése a Gyömrői út fejlesztésénél figyelembe veendő szempont, a repülőtér melletti lehetséges gazdasági területek fejlesztése mellett. Továbbá a repülőtér környezete kifejezetten vonzó a kreatív-innovatív- illetve a szolgáltatóipar szereplői számára. A repülőtér esetében a nemzetközi logisztika szerepe, ill. a légikikötői forgalom kiszolgálására települt vállalkozások szolgáltató tevékenysége a meghatározó. A Liptáktelepen és a Rendessytelepen komplex programokkal kell segíteni azoknak a területeknek (elsősorban a Fáy utca környékének) a megújítását, ahol a fizikai leromlás mellett a társadalmi problémák, az elszegényedés veszélye fennáll. A lakásállomány és a környezet megújítása mellett ezekben a programokban az itt élőket célzó felzárkóztató intézkedéseknek, projektelemeknek is helyet kell kapniuk. Ezek mellett a két településrész jelentős barnamezős tartalékokkal (pl. a volt Kispesti Textilgyár, a volt Csipkegyár, Lőrinci Hengermű) is rendelkezik. Miklóstelepen az Üllői út menti, központképző intézményi, lakossági szolgáltatást biztosító funkciók megjelenését Lónyaytelephez hasonló tényezők (Üllői úti térsor, villamos, parkolási lehetőségek szűkös volta) gátolják. Az egyik legfontosabb elem lehet az Üllői út gyalogosbaráttá tétele (például fasorok telepítésével), vagy a városközponti területek összekapcsolása. A településrész kertvárosias lakóterületekkel rendelkezik, ahol az élhető, minőségi zöld- és közterületek fejlesztése fontos feladat. A Szemeretelep vasúti megálló melletti barnamezős területek jelentős fejlesztési potenciállal bírnak. Gloriett-telepen a már kialakult kompakt, vegyes területhasználat megőrzése szükséges: a nagy-, kis- és kertvárosias lakóterületek mellett kiegészítő tevékenységek bővítésére alkalmas intézményi és fejlesztési potenciállal rendelkező gazdasági területek is vannak. Halmierdő településrészen kiemelten fontos a jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő közjóléti funkciójának erősítése, valamint – a kerület zöldhálózatának megújítása során – megközelítésének javítása, illetve a Cséry-telep, mint barnamezős terület fejlesztési lehetőségeinek áttekintése. A tematikus és területi célok településrészi vonatkozásait, vagyis azokat a térségeket, területeket ahol a fejlesztések, beavatkozások – a gazdaság, a társadalom, valamint az épített környezet egyes elemeit tekintve – leképeződnek, a következő táblázat mutatja:

40



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás T1

T2

T3

T4


T5

T6

T7

T8

T9

T10

TR1

TR2

xx xx xx xx xx

xx xx xx xx xx

x x x x x

xx xx xx xx xx

xx xx xx xx xx

x x x x x

xxx xxx xxx xxx x

x

x x x x x x x x x x x x


xx xx xx x x x x

x x x x xx xx x x x x x x

x x xx x x x x x xx x x x


x x X x xx

x x x x x

x x x xx xxx

x x x x xx x

x x x x x x

TR3

NAGYVÁROSIAS, ILLETVE KÖZPONTI JELLEGŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 5. Lakatostelep xx 6. Lónyaytelep xx 11. Havanna-lakótelep xx 12. Szent Lőrinc-lakótelep xx 20. Krepuska Géza-telep xx KERTVÁROSIAS TELEPÜLÉSRÉSZEK

xx xx xx xx xx

xx xx xx xx xx

x x x x x

1. Erzsébettelep xx x xx x 2. Bélatelep xx x xx x 8. Szemeretelep xx xx xx x 9. Ganztelep xx xx x 13. Bókaytelep xx x xx x 15. Szent Imre-kertváros xx x xx x 16. Ganzkertváros xx x xx x 18. Kossuth Ferenc-telep xx xx x 19. Újpéteritelep xx x xx x 21. Belsőmajor xx x xx x 22. Erdőskert xx x xx x 23. Almáskert xx xx x JELLEMZŐEN HETEROGÉN, ILLETVE EGYEDI KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 3. Ferihegy 4. Rendessytelep 7. Miklóstelep 10. Liptáktelep 14. Gloriett-telep 17. Halmierdő

x xxx

xx xx xx xx

xx x

xx xx xx xx

x x x x

xx x x

xxx - fokozottan érvényesíthető cél, xx - általánosan érvényesíthető cél, x - kevésbé érvényesíthető cél A városrészeket érintő részcélok és kapcsolatuk

41

x

x x xx xx

x

xx

xx xx x

x

x

xxx xx xx xx xx xx

xxx

x

xx x

xx





3.4. STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÜLSŐ FELTÉTELEI Aktív, sportos, képzett, összetartó helyi társadalom Szereplő

Beavatkozások  Az általános- és középiskolákat érintő infrastrukturális fejlesztések, az intézmények támogatása, valamint az Antiszegregációs program oktatási integrációt célzó elemeinek megvalósítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal együttműködve valósulhat meg.

Kormány / Állami intézmények

 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet meghatározásának jogszabályi változása miatt nehezebb az érintett gyermekek, fiatalok támogatása, így fokozott együttműködésre van szükség az Önkormányzat, a közoktatási-köznevelési intézmények, a gyermekjóléti feladatot ellátó intézmények, valamint a területen aktív civil és egyházi szervezetek között.  A járóbeteg-szakellátás és az egészségügyi szakemberállomány optimalizálása érdekében együttműködés  További sportinfrastrukturális fejlesztésekhez szükséges támogatás biztosítása (pl. élő- és műfüves pályák kialakítása)  Az egészségügyi szemléletformáló, szűrő- és prevenciós programok sikerességét elősegítené a központi és EU-s finanszírozás

Főváros

Magánszektor

 A hajléktalanok ellátása érdekében együttműködés a Fővárosi Önkormányzattal  A tervezett szociális lakásügynökség működéséhez az üresen álló, kiadható ingatlannal rendelkező tulajdonosok érdekeltté tétele.  Vállalkozások, magánszemélyek tevékenységekbe, adományozásba

bevonása

az

önkéntes

 A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területén a meglévő együttműködések fenntartása és kiszélesítése az érintett területeken működő civil és egyházi szervezetekkel.

Civil szektor / Kerületben működő egyéb intézmények, szervezetek

 Az antiszegregációs programban megfogalmazott egyes intézkedések megvalósításához civil részvétel és szervezetek bevonása szükséges.  A tervezett népegészségügyi és prevenciós hatékonyságát növelheti a civil szervezetek bevonása.

programok

 A kerületben működő kulturális és oktatási intézmények bevonása Pestszentlőrinc-Pestszentimre kulturális életébe.  A kerületben működő sportegyesületek hozzájárulása a lakosság sportolási lehetőségeinek bővítéséhez, a köznevelési törvényben előírt mindennapos testnevelés feltételeinek biztosításához.

Szomszédos önkormányzatok (funkcionális várostérség szereplői)

 A járóbeteg-szakrendelést nem csak Pestszentlőrinc-Pestszentimre, hanem a környező agglomerációs települések lakossága részére is biztosítja a kerület, így indokolt lenne, hogy az érintett települések hozzájáruljanak a fejlesztési típusú kiadásokhoz. Amennyiben a bevételek nem fedezik a felmerült kiadásokat, az Önkormányzat vizsgálná annak lehetőségét, hogy a működési kiadásokhoz is hozzájárulást fizessenek.

A helyi gazdasági, a szolgáltatási és a kreatív-innovatív szereplők számára egyaránt vonzó vállalkozási környezet Szereplő

Beavatkozások

42




Kormány

Főváros


 A gazdaságfejlesztést érintő számos projekt tartozik a kormányzati felelősségi körbe. Ezért szükséges a kerületi gazdaságfejlesztési célok megfogalmazása és megvalósítása során a rendszeres konzultáció kialakítása (akár a Fővároson keresztül is) a Kormánnyal.  A gazdaságfejlesztés számos eszköze nem kerületi, hanem fővárosi felelősségi körbe esik (a helyi iparűzési adók beszedésétől és megosztásától kezdve a tömegközlekedés megszervezésén keresztül az egyes utak megújításáig, stb.). Ezért szükséges a kerületi gazdaságfejlesztési célok megfogalmazásába és megvalósításába is bevonni a Fővárost.  Ugyancsak a Főváros felelősségi körébe tartozik számos projekt, projektelem megvalósítása

Magánszektor

 A magánszektor sikeres bevonása számos projekt alapvető feltétele (pl. Repülőtéri Klaszter létrehozása).  A kerületközpont fejlesztésének lényeges eleme a vállalkozások megjelenése, a minőségi kínálat kialakulása.

Civil szektor

 A civil szektor és a vállalkozások bevonása alapvető fontosságú a Ferihegy Gazdaság- és Térségfejlesztési Klaszter kialakításában


 A szomszédos önkormányzatokkal való együttműködés alapfeltétele Ferihegy Gazdaság- és Térségfejlesztési Klaszter létrejöttének.

Komfortos és biztonságos, minőségi, zöld (kert)városi lakókörnyezet Szereplő

Beavatkozások  A kerületen áthaladó vasútvonalak (pl. lajosmizsei) menetrendi optimalizálása, vasútállomások infrastrukturális megújítása kapcsán egyeztetések szükségesek a MÁV-val.  Az energiahatékonysági beruházások létrejöttéhez, a lakótelepek komplex rehabilitációjához központi és uniós források szükségesek.  A szegregációval veszélyeztetett területek rehabilitációja központi és uniós források bevonásával lehet sikeres.

Állam

 A Péterhalmi-erdő rekreációs területté alakításához tulajdonviszonyok rendezése szükséges a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel.

a

 A „szelíd mobilitást” előtérbe helyező közlekedési módok kapcsolódó fejlesztései (pl. kerékpárforgalmi-hálózat, módváltás eszközei – P+R, B+R parkolók) uniós forrás segítségével valósulhatnának meg.  Az energiahatékonyságot, környezettudatosságot központba állító képzések uniós támogatása.  Cséry-telep rekultivációja fővárosi, kiemelt feladat.  Az 50-es villamosvonalhoz kapcsolódó fejlesztésekhez, illetve a 42es villamosvonal folyamatban lévő meghosszabbításához egyeztetés szükséges a Fővárossal. Főváros

 A Gyömrői és Üllői út bevezető szakaszának fejlesztése.  A szegregációval veszélyeztetett és a lakótelepi területek komplex fejlesztése a fővárossal együttműködésben valósulhat meg.  A közterületek megújítására vonatkozó pályázatok lehetőségeinek kiaknázása.  A kerületközpont, az Üllői út arculati fejlesztésének lényeges eleme a vállalkozások megjelenése, a minőségi kínálat kialakulása.

Magánszektor

 A lakótelepek komplex rehabilitációja kapcsán a magánszektorral való együttműködésre is szükség van a szolgáltatáskínálat fejlesztése érdekében.  Parkolási problémák megoldására célszerű a magánszektor

43





bevonása (pl. parkolólétesítmények)

Civil szektor

 A szegregációval veszélyeztetett területek rehabilitációja kapcsán a civil szektor tapasztalataira és részvételére van szükség, különösen a humán beavatkozások területén.  Közbiztonság javítására, közrend fenntartására civil szervezetekkel való összefogás.


 A kerületközi közúthálózatok fejlesztése, csak a szomszédos kerületek, települések közre- és együttműködésével valósítható meg.

44




4.


A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

Az ITS – operatív jellegű stratégiai dokumentumként – azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozásokat tartalmazza, melyek a kerület stratégiai és tematikus célkitűzései eléréséhez rövid- és középtávon – egyes nagyprojektek esetében hosszú távon – szükségesek. A projektek döntő többsége szorosan kapcsolódik az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és Kohéziós Alap (KA) beruházási prioritásaihoz, így európai uniós forrásból való elvi finanszírozhatóságuk biztosított, azonban a Középmagyarországi régió speciális helyzete miatt a gyakorlatban a korábbi tervezési ciklushoz képest számottevően kevesebb európai uniós fejlesztési forrással tervezhet a kerület. Fontos elv volt annak szem előtt tartása, hogy a stratégia céljaihoz kapcsolódóan a megvalósítás fázisában reális lehetőség legyen konkrét projektek megvalósítására; valamint hogy az előkészítettség különböző fázisában lévő projektelképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban szolgálják a stratégia céljainak elérését. A stratégia készítése során beazonosított projektötleteket öt fő típusba, ezen belül projektcsomagokba soroltuk: AZ ITS-ben alkalmazott projekttípusok és főbb jellemzőik: I. Kulcsprojekt: • kiemelten fontos fejlesztés, alapvető feltétele valamely fő középtávú kerületi cél elérésének, • előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósításának, • széles spektrumú, a kerület egészére hatást gyakorló beavatkozás /-csomag, • nem feltétlenül integrált, ugyanakkor jellemzően további projektek kapcsolódnak hozzá. II. Tematikus komplex projekt: •

• •

egy adott tématerülethez szorosan kapcsolódó, de különböző típusú beavatkozásokat tömörítő projektcsomag, mely komplex szemlélettel szoft és infrastrukturális elemeket egyaránt magába foglal, a kerület egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, komplexitásuk miatt várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen.

III. Akcióterületi projekt • térben koncentrált és egymással összehangolt részprojektek csomagja • egy jól lehatárolt területen (egybefüggő vonallal körülhatárolható akcióterületen végbemenő) végrehajtott, integrált fejlesztés, • a beavatkozások érzékelhető, közvetlen változást idéznek elő az akcióterületen, közvetett hatásuk kiterjedhet a kerületrész(ek)re, és az egész kerületre, • egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. IV. Hálózatos projekt • egymással tematikailag összehangolt (alapvetően homogén) és térben kapcsolódó részprojektek csomagja, 45




• • •


a kerület egészére vagy annak jelentős részére kiterjed és/vagy hatást gyakorol, az egyes projektelemek egy együttműködő rendszert hoznak létre, egyes projektelemei jól lokalizálhatók, a későbbiekben - indokolt esetben - az akcióterületi fejlesztések rendszerébe is bevonhatók.

Egyéb szoft jellegű projektek •

egyéb, a fentiekhez nem besorolható, kisebb léptékű, de lényeges szerepű, hiánypótló társadalmiközösségi-gazdasági-környezeti célú, szoft beavatkozások. (Bemutatásuk csak szövegesen történik a 8.1. A célok elérést szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek alfejezetben.))

A könnyebb áttekinthetőség és azonosíthatóság érdekében egy egyszerű kódrendszert alkalmazva a négy fő típus szerint csoportosítva listáztuk a tervezett beavatkozásokat az alábbiak szerint: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre ITS 2014-2020 középtávú fejlesztési projektcsomagjai I. KULCSPROJEKTEK KULCS-1

A repülőtéri térség gazdaságfejlesztése

KULCS-2

A kerület zöldfelületeinek lakosságbarát és fenntartható megújítása

KULCS-3

Fenntartható, hatékony energiahasználat megvalósítása

II. TEMATIKUS KOMPLEX PROJEKTCSOMAGOK TEM-1

A kerületi sportélet és szabadidős tevékenységek fellendítése

TEM-2

Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése

TEM-3

Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása

TEM-4

A helyi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása

TEM-5

A kerületi identitás és imázs erősítése

TEM-6

Innovatív, környezetbarát gazdaságfejlesztés - a megújuló barnamezős területek menedzselésével

III. AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK AKC-1

Városközpont és alközpontok fejlesztése

AKC-2

Élhető és fenntartható Havanna lakótelep

AKC-3

Szociális városrehabilitáció megvalósítása a szegregáció csökkentése érdekében

IV. HÁLÓZATOS PROJEKTCSOMAGOK HAL-1

A kerületen belüli közlekedési kapcsolatok javítása, a környezetbarát módok előtérbe helyezésével

HAL-2

A közösségi közlekedés szerepének növelése, a kerület elérhetőségének javítása

HAL-3

Infrastruktúra-fejlesztések

A projekttípusok szerinti bemutatás a fenti összefoglaló lista szerinti sorrendet követve, projektcsomagokba rendezve, egységes adatlapokon történik. Az adatlapokon alkalmazott jelölések a következők:

46







Célokhoz való illeszkedés: A TK 2030 hosszú távú, átfogó céljaihoz, valamint az ITS 2014-2020 középtávú célokhoz való illeszkedést mátrix-formában jelöljük. A beszámozott célrendszer az ITS 3.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása fejezetben található.



Kiemelt projektek jelölése: a Stratégiai Munkacsoport által kiemelt fontosságúként megjelölt kerületi projektek félkövér betűvel szerepelnek az adatlapokon, míg a többi projekt/elem normál betűvel.



Szoft projektek: az infrastrukturális beruházást nem igénylő társadalmi-közösségi-gazdaságikörnyezeti projektek/elemek (SZOFT) megjelöléssel szerepelnek az adatlapokon.

47





4.1. KULCSPROJEKTEK

Célokhoz való illeszkedés

Típus

TK átfogó célok 2030

KULCS-1. A repülőtéri térség gazdaságfejlesztése ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

T2.

T3.

T4.

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

AI. AII.

x

AIII.

x

Kulcs

Hálózatos

Akcióterületi

x

x x

Tematikus

x

Egyéb

x Integrált projekt

Integráltság

Nem integrált projekt

x A repülőtér, valamint annak az utas- és az áruforgalommal érintett közvetlen környezete; a repülőtér elérésében szerepet játszó útvonalak és azok környezete. Ugyanakkor a repülőtéri gazdaság fejlesztése a XVIII. kerület egészére, de különösen annak gazdaságára, ill. társadalmára hatással bíró, komplex projektcsomag.

Megvalósulás helyszíne

1

Előkészítettség (1 = nincs előkészítve, 5 = műszaki/üzleti tervvel alátámasztott)

2

3

4

5

x  Az érdekelt helyi önkormányzatok (XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre, XVII. kerület Rákosmente, Vecsés, Ecser) és a Budapest Airport Zrt. évek óta foglalkoznak a témával:  A XVIII. kerület Önkormányzata az airLED nemzetközi partnerségen alapuló projekt (Central Europe Programme) keretében vizsgálta a reptéri térség gazdaságfejlesztési 48





lehetőségeit, a projekt outputjai: o Kialakult és fennáll működő térségi partnerség (Regionális Fejlesztési Koordinációs Testület az önkormányzatok, ill. vállalkozások részvételével), o Elkészült Repülőtéri térség integrált térségfejlesztési terv (2014), o Elkészült ingatlanbefektetesi prospektus (2014);  Beadott nemzetközi partnerségen alapuló EU-s projekt a repülőtér környéki gazdaság innovációs kapacitásának fejlesztése témájában (CE-INNOVAIR): 10-12 partner, vezető partner: Budapest Főváros XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzata; megvalósulás időtartama: 2016-2019; indikatív költség: 2.384.700 euró;  Az Önkormányzat, ill. a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. gazdaságfejlesztési tevékenységet és vállalkozásokat segítő tanácsadást végez Az országos, illetve a nemzetközi repülőtér jelenlétének köszönhetően európai szinten is előnyös pozícióban levő kerület gazdaságában rejlő lehetőségek jelenlegi alacsony kihasználtságának növelése, új, innovatív iparágak megtelepedésének előmozdítása, a térség alap hálózati infrastruktúrájának fejlesztése:

A projekt célja

 A reptér és környékének hatékonyabb beágyazása a regionális fejlesztési környezetbe az innovációs lánc érintett szereplői közötti együttműködés erősítése révén (beadott CE-INNOVAIR projekt),  A térség nemzetközi versenyképességéhez nélkülözhetetlen infrastrukturális és humántőke fejlesztés elősegítése,  hazai és nemzetközi szakmai és intézményes befektetők térségbe vonzása,  A térségi, elsősorban egészségügyi- és konferencia fókuszú turisztikai kínálat bővítése,  A kerület igényeit figyelembe vevő térségi elérhetőség javítása,  A helyi foglalkoztatási kínálat bővítése, közvetetten újabb lehetőségek teremtése a (köz)foglalkoztatásban.  Stratégia és cselekvési terv megalkotása a gazdasági élet szereplőivel közösen a reptéri potenciál jobb kerületi kiaknázása érdekében (SZOFT) o A térségi szereplők partnerségi körének bővítése és mélyítése, o A reptéri térség fejlesztését akadályozó jogi környezet, ill. a terület- és településfejlesztési eszközök módosítása  Ferihegy Gazdaság- és Térségfejlesztési Klaszter létrehozása, az érintett településekkel, gazdasági szereplőkkel való együttműködés intézményesítése (SZOFT) o Közép-európai kapcsolatépítés o Új irányítási modellek és tervezési eljárások állami-kutatóintézeti-vállalkozóitársadalmi (quadruple helix-típusú) partnerségen alapuló kifejlesztése

A projekt tartalmi elemei

 Egészség-, üzletiés konferenciaturizmus infrastrukturális feltételei megteremtésének támogatása a reptér térségében (SZOFT) o Menedzsment-szervezet felállítása és működtetése, o Tanulmányok, tervek készítése, o Aktív együttmüködés  Fejlesztési koncepció kidolgozása az Üllői út reptérről bevezető szakaszára, funkcióváltására (SZOFT)  Fejlesztési koncepció kidolgozása a Gyömrői út reptérről bevezető szakaszára, fejlesztések ösztönzése (SZOFT)  A Gyömrői út / Ferihegyi repülőtérre vezető út fejlesztése o Folyamatos koordináció, egyeztetések a megvalósító Fővárossal/Állammal

49





 Az Üllői út menti nagy kiterjedésű üres ingatlanok ésszerű hasznosítása o Hasznosítási koncepció megalkotása (SZOFT)  További részvétel gazdasági térség-fejlesztéshez kapcsolódó együttműködési projektekben, partnerségekben (SZOFT)

Megvalósítás

nemzetközi

Projektgazda

Feladatai

Budapest Főváros XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzata

 Koncepciók, stratégiák kidolgozása  Menedzsmentfeladatok ellátása  Beruházásösztönző és marketingtevékenység támogatása  Szükséges szabályozási feladatok elvégzése (pl. indokolt estben a fővárosi településszerkezeti terv módosításának kezdeményezése, illetve kerületi építési szabályzat készíttetése/módosítása)

Lehetséges partnerek Térségi önkormányzat(ok)

x

Helyi, nem önkormányzati intézmény(ek) Fővárosi Önkormányzat

x

Regionális/országos/államigazgatási szervek/szervezetek/intézmények

x

Magánbefektetők, üzleti szereplők

x

Civil/egyházi/nemzetiségi szervezetek

x

Indikatív költségkeret

 100-300 millió Ft

Várt eredmények

 A magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások számára a térség vonzereje nő  A repülőtér térségének munkaerő-piaci mutatói javulnak, az érintett önkormányzatok iparűzési és idegenforgalmi adóbevételei nőnek  A további nemzetközi jó gyakorlatok megismerése és partnerségek kialakulása kedvező hatást eredményez az Önkormányzat működésében/gazdálkodásában  A kialakuló Gazdaság- és Térségfejlesztési Klaszter hatására a térségi vállalatok – és az általuk az érintett terület – versenyképessége nő (javulnak az intézményes kapcsolatok, a beruházásösztönző források hozzáférhetősége, ill. a szabályozási környezet, lehetővé válik a szakértelem, a tudás és az erőforrások megosztása, valamint a személyes kapcsolati hálózat fejlesztése)

Indikátorok

 2020/2023-ig output indikátorok: o min. 1 hasznosított ingatlan o bekapcsolódás min. 2 nemzetközi gazdaságfejlesztési projektbe o min. 1 kidolgozott fejlesztési koncepció a repülőtér térségéhez kapcsolódóan o 1 megalakult Gazdaság- és Térségfejlesztési Klaszter

Lehetséges finanszírozási források

 Önkormányzati saját  Hazai/központi költségvetési  EU-s társfinanszírozás: o Central Europe Programme o VEKOP 1. prioritás  Magánbefektetői, üzleti

Ütemezés

2015-2020/2023 között, szakaszosan több ütemben

Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak, vagy nem jönnek létre  Vállalkozások bekapcsolásának elmaradása  A repülőtér térségének gazdasági hasznosíthatóságában fontos területhasználati

50





átminősítés folyamata lelassul

Szinergia, illeszkedés más projektekhez

 A közösségi közlekedés szerepének növelése, a kerület elérhetőségének javítása (hálózatos projekt)  A TSZT/FRSZ által biztosított területi tartalékok átgondolt felülvizsgálata (egyéb projekt)

51






Típus Integráltság


KULCS-2. A kerület zöldfelületeinek lakosságbarát és fenntartható megújítása ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

AI.

T2.

x

T3.

T4.

x

AII.

T5.

T6.

x

x

T7.

T8.

T9.

T10.

x

x

x

Akcióterületi

Tematikus

TR1.

TR2.

TR3.

x

AIII.

Kulcs

Hálózatos

Egyéb



x Zöldfelületek: Lakatostelepi-tó környezete (Nefelejcs pihenőpark), Thököly utca és Haladás utca közötti önkormányzati területen (tervezett pihenőpark), Péterhalmi erdő, Csévéző utca menti erdő, Kapocs utca melletti erdő, Belsőmajori erdő, Herrich Károly tér A szoft projektelem az erdőterületeket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt.-vel történő egyeztetés folytatása a közjóléti erdő funkció erősítéséről.


Megjegyzés: Az átfogó zöldfelületi fejlesztés a teljes kerület lakosságát érintő, komplex projekt-csomag.

52




1


2

3

4

5

x


A projekt célja

 Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 2005-ös és 2011-es Zöldfelületgazdálkodási koncepciójában szereplő elem: o Új pihenőparkok, közösségi parkok építése o Erdőterületek fenntartása, szorosabb együttműködés kialakítása a kezelővel  Elkészült koncepciótervek, hatályos szabályozási tervek  Korábbi fejlesztések: o Az elmúlt 15 évben felújított zöldfelületek, illetve az eddigi együttműködések eredményeképpen létrejött közjóléti erdőterületi fejlesztések (Sas utca és Közdűlő utca melletti erdei tornapálya), mint előremutató példák.  A Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. városmarketing célú kiadványt készített a Péterhalmi erdőről, melyben civil és iskolai ötlet is megjelenik;  Az Önkormányzat kezdeményezésére a Péterhalmi-erdő helyzetének rendezése a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel megkezdődött;  Több civil szervezet, alapítvány évek óta foglalkozik a témával (pl. „Mi erdőnk” néven facebook-csoport alakult)  Szent Imre-kertvárosban Herrich Károly tér parkosítása folyamatban van A kerület zöldfelületi ellátottsága nem egyenletes, az egyes közparkok, közkertek mozaikos elhelyezkedésűek. A kerületben található erdőterületek megközelíthetősége nem megfelelő, a közbiztonság, használati érték alacsony. Az erdők növényállományának nagy része elöregedett, berendezési tárgyaik – kivéve a Sas utcai erdei játszóteret – elhanyagoltak. A projekt átfogó célja a jelenleg nem zöldfelületként hasznosított, de távlatban közparki funkció betöltésére szánt területeken komplex, változatos funkciójú zöldfelületek, valamint a meglévő erdősült területeken magas rekreációs értékű és közbiztonságú, jól feltárt és megközelíthető közjóléti erdőterületek kialakítása. Specifikus célok: A Péterhalmi-erdő mint a pesti oldal legnagyobb egybefüggő zöldterülete új közösségi funkcióinak megtervezése és megvalósítása – a kerületi erdők fejlesztési koncepciójába illeszkedően:  A lakosság fizikai-egészségi állapotának javítása;  Közösségépítés, közösségfejlesztés: hozzájárulás a (fiatalok) szabadidő eltöltésének hasznosabbá tételéhez, a helyi társadalom összetartozás-érzésének növelése;  Hozzájárulás a táji- és természeti értékek értékmegőrző rehabilitációjához;  A helyi oktatási és kulturális kínálat növelése; Újabb lehetőségek teremtése a (köz)foglalkoztatásban.  A kerület átfogó zöldhálózat-fejlesztési koncepciójának kidolgozása: Péterhalmi erdő, Csévéző utca menti erdő, Kapocs utca melletti erdő, Belsőmajori erdő, Herrich Károly tér rekreációs fejlesztése

A projekt elemei

tartalmi

o Egyeztetés az erdőterületeket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt.-vel (SZOFT) - Közjóléti funkció erősítését célzó, szorosabb együttműködésen alapuló terv kidolgozása (SZOFT) o Átfogó zöldfelület-fejlesztési koncepció, terv kidolgozása, ütemezés (SZOFT) o A terv alapján feltáró séta- és kerékpárutak (lovaglóútvonalak) kijelölése, erdei tornapályák és játszóterek kialakítása, parkberendezési tárgyak elhelyezése, megközelíthetőség biztosítása

53





 Kiemelt projektelem: A Péterhalmi erdő komplex fenntartható, rekreációs fejlesztése: o Zöldállomány megújítása: - A meglevő növényállomány megóvása mellett a bozótosok megszüntetése; - Felesleges gyalogutak és ösvények eltüntetése növénybetelepítéssel, o Meglévő erdei infrastruktúra felújítása, fejlesztése: - Sétautak fejlesztése, közvilágítás kialakítása, útbaigazító táblák kihelyezése, - Pihenőhelyek kialakítása/fejlesztése, o Sportinfrastruktúra felújítása, kialakítása: - Az erdei tornapálya állomásainak felújítása (izgalmasabb, szélesebb korcsoport – gyerekek – számára is használható eszközök elhelyezése), további pályák létesítése - Kerékpárutak és további kerékpáros infrastruktúra (pl. biztonságos tárolás) kialakítása, terepkerékpáros pálya építése; - Futókör kialakítása; - Szánkózódomb kialakítása a meglévő meredekebb térszínen; További sportpálya-létesítések (pl. futballpálya) lehetőségének megvizsgálása (SZOFT). o Oktatási-nevelési és családi-közösségi funkció fejlesztése, kialakítása: - Oktató-szolgáltató-bemutató házak építése, - Erdei osztályterem kialakítása a környezeti nevelést előtérbe helyező oktatási intézmények diákjai számára, - Tanösvények (kicsi és nagy) kialakítása; - Gyakorlati környezetismeret-oktatás (SZOFT); - Erdei játszóterek építése. o Kulturális rendezvények szervezése: - Nyáron tájkarakternek megfelelő művészeti, zenei események rendezése (SZOFT) o Marketingfejlesztések: - Belső tájékoztatási táblák, népszerűsítő kampány (SZOFT); - Komplex aktív internetes felület létrehozatala (SZOFT).  Közterületek rendezettségének fenntartása o Meglévő közterületek: közösségi terek, zöld felületek stb. folyamatos állagmegóvása, karbantartása, szükség szerinti megújítása  Új pihenőparkok, közösségi park építése a Lakatostelepi-tó környezetében, illetve a Thököly utca és Haladás utca közötti területen o Koncepció, terv kidolgozása, ütemezés o A terv alapján pihenőparkok kialakítása, játszóterek, sportpályák elhelyezésével  Szent Imre-kertvárosban Herrich Károly tér parkosítása

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Koncepciók, tervek kidolgozása  Műszaki terveztetés  Szükséges szabályozási feladatok elvégzése (pl. szükség esetén rendezési terv módosítása)  Menedzsmentfeladatok ellátása

54





 Beruházások megvalósítása  Marketingtevékenység, eseményszervezés  Kapcsolódó szoft feladatok ellátása (pl. kiadványkészítés)

Lehetséges partnerek Térségi önkormányzat(ok) Helyi, nem önkormányzati intézmény(ek)

x

Fővárosi Önkormányzat Regionális/országos/államigazgatási szervek/szervezetek/intézmények

x


x


x


 Infrastrukturális fejlesztés: 1 milliárd Ft felett;  Szoft projektelemek: 100 millió Ft alatt

Várt eredmények

 Egészségesebb települési környezet létrejötte: o nagyobb zöldfelületi intenzitású, jobb növényállományú zöld- és erdőterületek, o nagyobb pormegkötő képességű növényzet  Zöldfelületi ellátottság növekedése: o magasabb színvonalú, megnövekedett rekreációs értékű területek  Városi életminőség növekedése: o zöld- és erdőterület ökológiai értékének növekedése, o egészségesebb, környezettudatosabb, sportoló lakosság arányának növekedése  A Péterhalmi-erdő táji- és természeti értéke nő  A kerületrészek közötti elválasztó hatás csökken  Az erdőben a közbiztonság nő  A lakosság fizikai-egészségi állapota javul  A lakosság (köztük kifejezetten a fiatalok) szabadidő-eltöltésének feltételei javulnak  A helyi oktatási és kulturális kínálat növekszik  Újabb lehetőségek megjelenése a (köz)foglalkoztatásban Output indikátorok: 2017-ig:

Indikátorok

 1 kidolgozott átfogó zöldfelület-fejlesztési koncepció 2020/2023-ig:  min. 2 megépült új közösségi-pihenő park  min. 5 megvalósított környezeti nevelési program/tanév kerületi szinten

Lehetséges finanszírozási források Ütemezés Kockázatok Szinergia, illeszkedés más projektekhez

 Önkormányzati saját/hitelfelvétel;  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: VEKOP 4. prioritás  Magánbefektetői, üzleti 2015-2020-2023 között, több ütemben Egyeztetések megkezdése: 2015.  Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak vagy nem jönnek létre  A kerületi sportélet és szabadidős tevékenységek fellendítése (tematikus komplex projektcsomag)  A helyi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása (tematikus komplex projektcsomag)  A kerületi identitás és imázs erősítése (tematikus komplex projektcsomag)  Az Önkormányzat további nemzetközi partnerségi projektekben való részvétele

55





(egyéb szoft projekt)

56






Típus


KULCS-3. Fenntartható, hatékony energiahasználat megvalósítása ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

AI.

T3.

T4.

x

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

TR1.

TR2.

TR3.

x

AIII.

Kulcs

T10.

x

AII.

x Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb


Integráltság Megvalósulás helyszíne

T2.


x A XVIII. kerület területén található önkormányzati és állami fenntartású intézmények, valamint magántulajdonban levő épületek. A szoft projektelemek miatt ugyanakkor Pestszentlőrinc-Pestszentimre társadalmára és környezetére hatással bíró, komplex projektcsomag. 1

2

3

4

5

x


A projekt célja


 Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata és cégei, továbbá helyi civil szervezetek évek óta foglalkoznak a témával: o Elkészült Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP) a 2014-2020-as időszakra (2015) – különös tekintettel a CO2-kibocsátás csökkentésére; o A Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. adatbázis építését kezdte meg a kerületi intézmények energiahatékonyságáról o Részvétel nemzetközi tudáscserén alapuló, társadalmi és infrastrukturális fenntarthatóság-növelést célzó projektben (URBACT RE-Block, 2013-2015), o Az Önkormányzat energetikai tanácsnokot alkalmaz (2014 óta) o Rendszeresek a környezeti nevelést célzó iskolai és lakossági szemléletformáló rendezvények, előadások  Számos energiahatékonyság-növelést és alternatív energiaforrások alkalmazását célzó kerületi projekt valósult meg/van megvalósítás alatt jelenleg is  Folyamatban van önkormányzati panelkorszerűsítési támogatási program  Önkormányzati részvétel partnerként a Central Europe Programme keretében nemzetközi energetikai projektben (vezető partner Bologna) A kerületben található, többségében alacsony energiahatékonysággal bíró önkormányzati épületek, ill. társas- és magánházak korszerűsítése, a megújuló energiaforrások felhasználhatóságát figyelembe véve, valamint az esetenként megnövekedett igények kielégítése végett azok bővítése:  Épületek külső falainak, nyílászáróinak, ill. fűtőrendszereinek korszerűsítése,  Megújuló energiaforrások arányának növelése az épületek energiafelhasználásában,  A kerület egyes óvodáiban és iskoláiban tapasztalható kapacitásproblémák orvoslása,  A kerületi lakosok energiatudatosságának növelése  Közintézmények korszerűsítése és költséghatékony átalakítása, valamint a lakótelepi társasházak és magánházak energetikai felújítása – az Önkormányzat energetikai tanácsnokának közreműködésével a projektek előkészítése o Teljeskörű energetikai felmérés az eddigi korszerűsítések tapasztalatait is felhasználva, o Koncepció, terv kidolgozása, ütemezés

57





 Óvodák-iskolák energetikai korszerűsítése o Koncepció, terv kidolgozása, ütemezés (SZOFT)  Lakossági energetikai tanácsadás megvalósítása (SZOFT) o Előadássorozat / rendezvények szervezése, o Tájékoztató kiadványok szerkesztése és terjesztése, o Lakossági tanácsadási lehetőség biztosítása  A Városháza - régi és új - épületeinek homlokzati felújítása  „Jövőház” közösségi energetikai tudásközpont koncepciójának kidolgozása o összhangban a hatékonyabb energiafelhasználást és a környezet védelmét célzó nemzetközi partnerségi projektek célkitűzéseivel (SZOFT)

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Koncepciók, tervek kidolgozása  Műszaki terveztetés  Menedzsmentfeladatok ellátása  Beruházások megvalósítása  Marketingtevékenység, eseményszervezés  Kapcsolódó szoft feladatok ellátása (pl. kiadványkészítés)


x


x


x


x


 Infrastrukturális fejlesztés: 1 milliárd Ft fölött;  Szoft projektelemek: 100 millió Ft alatt

Várt eredmények

 Az épületek energetikai korszerűsítése által csökken azok energiafelhasználása: o csökkenő működtetési költség, o csökkenő széndioxid-kibocsátás az önkormányzati fenntartású intézményekben  Az épületek korszerűsítése eredményeként azok üzemeltetési költsége csökken,  Az intézmények bővítése hatására a helyi közszolgáltatási színvonal javul,  Közvetett eredményként az új fejlesztések hatására egyes közintézmények, ezen belül a köznevelési intézmények akadálymentes elérhetősége szélesebb körben biztosítottá válik  A lakosság energiatakarékos szemléletének fejlődése által a lakóközösségek / háztartások gazdasági helyzete, továbbá a helyi környezet állapota javul. Eredményindikátor 2020-ig:

Indikátorok

 2010 és 2020 között kerületi szinten az önkormányzati fenntartású intézményekben átlagosan 20%-kal csökken a széndioxid kibocsátás Output indikátor 2020/2023-ig:  1 kidolgozott közösségi energetikai tudásközpont koncepció  1 megvalósított teljes körű energetikai állapotfelmérés az önkormányzati közintézményekben


 Önkormányzati saját/hitelfelvétel;  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: o VEKOP 6. prioritás,

58





o KEHOP 5. prioritás;  Magánbefektetői, üzleti

Ütemezés

2015-2020/23 között, több ütemben

Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak vagy nem jönnek létre  A nem önkormányzati fenntartású közintézmények fejlesztésével kapcsolatos egyeztetések folyamata lelassul


 Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása (tematikus projekt)  Az Önkormányzat további nemzetközi partnerségi projektekben való részvétele (egyéb projekt)  Innovatív, környezetbarát gazdaságfejlesztés - a megújuló barnamezős területek menedzselésével - Cséry-telep rekultivációja (tematikus projekt)  Infrastruktúra-fejlesztések: Út- és járdafelújítási program, Kerékpárút-fejlesztés (hálózatos projektek)  Lakótelepek közötti szelíd mobilitás fejlesztése – a kerület presztízsének javítása, a zöld kerületi imázs erősítése – Kerékpárút-fejlesztés (akcióterületi projekt)

59





4.2. TEMATIKUS KOMPLEX PROJEKTCSOMAGOK


Típus


TEM-1. A kerületi sportélet és szabadidős tevékenységek fellendítése ITS tematikus és területi célok 2020 AI.

T2.

T3.

x

x

x

T4.

T5.

T6.

x

x

T7.

T8.

T9.

T10.

AII.

Kulcs

TR1.

TR2.

TR3.

x

AIII.

x Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb



T1.


x A kerület egészére kiterjedő, komplex hatókörű projektcsomag, ezért akcióterületi lehatárolás nem releváns. 1

2

3

4

5

x


 Sportinfrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre állnak tervek és ütemezés, számos beruházás már 2015-ben elindulhat (7 db műfüves pálya átadása 2015-2016-ban, Gerely utcai sporttelep fejlesztése és a Thököly utcai sportpálya létrehozása 2015ben).  Bókay-kert fejlesztésére a Képviselőtestület által elfogadott tervek vannak, a megvalósítás több szakaszra ütemezetten, jelenleg is folyamatban van.  2015 márciusában elindult a Városgazda Utánpótlás Akadémia kerületi program A sportélet fellendítése, folyamatos fejlesztése stratégiai cél a kerületben. A sport és rekreációs célú, illetve szabadidős tevékenységek elengedhetetlenek a lakosság egészségességének, jó közérzetének biztosításához, emellett a sport a lokálpatriotizmust és közösségi érzést is erősíti. A projektcsomagban található projektelemek az alábbi főbb célokat szolgálják:

A projekt célja

Projekt tartalmi elemei

 Fenntartható, a kor elvárásainak megfelelő, mindenki számára elérhető színvonalas sportinfrastruktúra kialakítása;  A kerületi közösségi terek és sportolásra alkalmas helyszínek megújítása, hatékonyabb kihasználása lakossági célokra;  A gyermekek-fiatalok egészséges fizikai-mentális fejlődésének támogatása;  Közösségépítés, helyi kötődés erősítése;  A sportolási lehetőségek és sportesemények körének bővítése a kerületben;  A lakosság egészségi állapotának, jó közérzetének közvetett javítása  Sportinfrastruktúra fejlesztése – sportpályák és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra létesítése és fejlesztése: o Atlétikapálya és kiegészítő létesítmények fejlesztésének megvalósítása a Gerely utcában o Lőrinci sportcsarnok megújítása: férőhelybővítés, korszerűsítés o Thököly úti sportszálló és öltözők bővítése több ütemben o Sátorral fedett, szezonális jégpálya létrehozása a Thököly úton o További élő- és műfüves labdarúgópályák létesítése (2015-2016 folyamán 7 db 20x40 és 12x24 m-es műfüves, 1 db élőfüves pálya), o Meglévő labdarúgó pályák felújítása (Vilmos Endre Sportcentrum, Gerely utcai sportpálya, PSK sportpálya, Gloriett Iskola)

60





 Bókay-kert átfogó fejlesztésének folytatása, főbb elemek: o A kertben található uszoda fejlesztése több ütemben: tanmedence építése, tanuszoda felújítása, kültéri medence építése, élménymedence és kert létesítése o A meglévő BMX-pálya rendbehozatala, felújítása o További tevékenységek (Herrich-Kiss-villa felújítása és kulturális hasznosítása, kiegészítő létesítmények építése, kertrendezés)  Multifunkcionális közösségi tér/csarnok létrehozása: o hiánypótló közösségi tér, nagyszabású sportrendezvények, színházi előadások, koncertek lebonyolításához 2-3000 fő befogadására alkalmas, high-tech fejlesztés  Ovi-foci programban való részvétel: o 11 kerületi óvodában 6x12 m-es multifunkcionális sportpálya létesítése o az óvodapedagógusok szemléletének fejlesztése, az Ovi-Foci képzésein való részvételének szorgalmazása (SZOFT)  Utánpótlás-nevelés 5-14 éves kerületi gyermek bevonásával o Városgazda Utánpótlás Akadémia megalakítása, toborzás, o Szemléletformáló- és marketingtevékenység o Heti 3-4 edzés és sporttábori részvételi lehetőség biztosítása o A program további bővítése  Játszóterek fejlesztése – éves ütemterv szerint o bővítés felnőttek sportolására is alkalmas eszközökkel  Közparkok és sportpályák körüli futókörök, -pályák kiépítése kerületszerte o Lehetséges helyszínek: Gerely utcai sporttelep, Péterhalmi-erdő, Kossuth tér, Sportkastély és Lőrinci Sportcsarnok környéke  Kassa Utcai Általános Iskolában tornacsarnok építése  3 kerületi uszoda (Kastélydombi, Vilmos Endre, Bókay-kerti) energiahatékony felújítása o elkészült és elfogadott tervek alapján a kivitelezés ütemezett megvalósítása  Sportízelítő 18 továbbfejlesztése (SZOFT) o már működő kerületi sportágválasztó rendezvény továbbfejlesztése: híres sportolók bevonása, az utánpótlás-nevelés biztosításához színesebb, kedvcsináló programok megtervezése  Kivilágított gördeszkapálya létrehozása a kerületben. o Lehetséges helyszínek: Piac és Sportcsarnok közti területen, Lakatos-lakótelepen

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Részletes koncepció kidolgozása  Projektek előkészítése – tervezés  Fenti projektelemek megvalósítása  Partnerségépítés  Szemléletformáló- és marketingtevékenység


x


x


x


x

61




Indikatív költségkeret Várt eredmények

Indikátorok


 Infrastrukturális fejlesztés: 5 Mrd Ft  Szoft tevékenységek: 50 millió Ft/év  A XVIII. kerület sportinfrastruktúrája megújul  A rendszeresen sportolók száma nő, a lakosság egészségi állapota javul  A szabadidős és közösségi események köre bővül a sportprogramok számának növekedésével  A fiatalok bevonása a sportéletbe és az utánpótlás-nevelés fejlődik Output indikátorok 2016-ig:  7 átadott új műfüves pálya 2020-ig:  min. 1 megvalósult energiahatékony uszodafejlesztés  11 megépült, új óvodai műfüves pálya  min. 1 utánpótlás-nevelést szolgáló program folytatása Eredményindikátorok 2020-ig:  a kerületben rendszeresen sportolók száma évente 5 %-kal nő  1000 kerületi gyermek bevonása az utánpótlás-nevelésbe


 Önkormányzati saját/hitelfelvétel;  Hazai/központi költségvetési;  Egyéb: civil/alapítványi/egyházi

Ütemezés

2015-2020/2023 között, ütemezetten több szakaszban

Kockázatok

 Az új beruházások kihasználtsága nem igazolja az előzetes elvárásokat  Fenntartási költségek magasak  Néhány célcsoport, egyes sportágak kimaradnak a fejlesztésekből forráshiány miatt  Az EU támogatási források nem vonhatók be sportinfrastruktúra -fejlesztésre


 Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása (tematikus projekt)  A kerületi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása (tematikus komplex projekt)  A kerületi identitás és imázs erősítése (tematikus komplex projekt)  A kerület zöldfelületeinek lakosságbarát és fenntartható megújítása (kulcsprojekt)

62






Típus


TEM-2. Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése ITS tematikus és területi célok 2020 AI.

A projekt célja

T3.

T4.

x

x

x

x

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

AIII.

Kulcs

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

x Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb





T2.

AII.


T1.

2

3

4

5

x  Az Önkormányzat rendelkezik elfogadott tervekkel a Pestszentimrén található gyermekorvosi rendelő kiváltására, új épület építésére  Prevenciós programok különböző életkorú célcsoportok számára (pl. 60+ korú lakosság, 14 éves lányok, 50+ éves nők stb.) és egyes gyakori betegségtípusok (pl. daganatos és keringési) megelőzésére már évek óta folynak a kerületben, ezeknek a fenntartása, folytatása, kibővítése tervezett. A projekt átfogó célja a kerületi szociális és egészségügyi ellátórendszer komplex fejlesztése, mely a sérülékeny és segítségre szoruló társadalmi csoportok integrációját különösképpen támogatja. Az intézkedések hatására:  A prevenciós szemlélet előtérbe kerül;  A kerület lakosainak egészségtudatossága és egészségügyi állapota javul;  A közszolgáltatások infrastrukturális környezete korszerűsödik;  Az ágazati dolgozók leterheltsége csökken;  A speciális, családbarát foglalkoztatási formák népszerűsége nő;  A sérülékeny/társadalom perifériájára került csoportok ellátási környezete javul.  Házi- és gyermekorvosi ellátás kapacitásbővítése (SZOFT) o A háziorvosi ellátás szakemberállományának növelése, alternatív megoldási lehetőségek kidolgozása o Szolgálati bérlakásprogrammal történő összeegyeztetés


 A pestszentimrei gyermekorvosi rendelő problémájának megoldása o Rövidtávon a jelenlegi gyermekorvosi rendelő állapotának javítása o Középtávon a kinőtt épület kiváltása, új rendelő építése a már elfogadott tervek alapján  Lakossági egészségtudatosság, megelőzési szemlélet további javítása (SZOFT) o Egészségtudatosságot ösztönző képzések, programok o Prevenciós szűrőprogramok folyamatos megvalósítása különböző helyszíneken o Tájékoztató kiadványok lakossági terjesztése  Alternatív ellátási formák feltérképezése a kerületben (SZOFT) o Lakásért lakhatást, életjáradéki lakásprogram átdolgozása o Bentlakásos idősotthoni férőhelybővítés lehetőségeinek felmérése

63





 Családok átmeneti otthona kapacitásnövelési lehetőségeinek felmérése (SZOFT)  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás további fejlesztése (SZOFT)  Hajléktalanság problémájára közös megoldások kidolgozása a Fővárossal (SZOFT)  Részmunkaidős, családbarát foglalakoztatási mintaprogram kialakítása az Önkormányzatnál és intézményeinél (SZOFT) o A részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsítése, elősegítése o 4+4 órás munkarend feltételeinek megteremtése o Kisgyermekes szülők és nyugdíjasok foglalkoztatása mintaprogram keretében o Lehetséges intézmények: Önkormányzatnál és annak intézményeinél (pl. Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt.)

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Részletes koncepció kidolgozása  Projektek előkészítése – tervezés  Fenti projektelemek megvalósítása  Partnerségépítés


x

Fővárosi Önkormányzat

x


x

Magánbefektetők, üzleti szereplők Civil/egyházi/nemzetiségi szervezetek

x


 Infrastrukturális fejlesztés: 500 millió Ft  Szoft projektelemek: 100 millió Ft alatti

Várt eredmények / indikátorok

 A prevenciós szemlélet előtérbe kerül;  A kerület lakosainak egészségtudatossága és egészségügyi állapota javul;  A közszolgáltatások infrastrukturális környezete korszerűsödik;  Az ágazati dolgozók leterheltsége csökken;  A speciális foglalkoztatási formák népszerűsége nő;  A sérülékeny/társadalom perifériájára került csoportok ellátási környezete javul Output indikátorok: 2018-ig:

Indikátorok

 1 kidolgozott és megvalósított önkormányzati részmunkaidős foglalkoztatási mintaprogram  1 elkészített idősellátási igényfelmérés  Pestszentimrei gyermekorvosi rendelő megvalósított áthidaló rekonstrukciója 2020/2023-ig:  1 új gyermekorvosi rendelő megvalósulásának előkészítése Pestszentimrén  A kerületi háziorvosok számának növelése min. 2 fővel Eredményindikátorok: 2020/23-ig:  Részmunkaidős foglalkoztatás keretében önkormányzati intézményi alkalmazottak száma min. 2 fő  Szűrésen megjelentek számának növelése évente min. 5 %-kal

64






 Önkormányzati saját;  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: VEKOP 6.,7.(, 9.) prioritás;  Egyéb: civil/alapítványi/egyházi/nemzetiségi

Ütemezés

2015-2020/2023 között, ütemezetten több szakaszban

Kockázatok

 A lakosság bevonása nehéz, érdekeltségük alacsony a prevenciós programok esetében;  Támogatási forrás hiányában a fejlesztésre nincs elegendő önerő;  Az önkormányzati szabályozási környezet nem teszi lehetővé a részmunkaidős foglalkoztatást;  Az országosan tapasztalható szakemberhiány hatásai az egészségügyben és a szociális ellátások területén nem mérséklődnek, tovább fokozódnak.


 Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása (tematikus komplex projektcsomag)

65






Típus


TEM-3. Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

T3.

T4.

x

AII.

x

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

AIII.

Kulcs

T10.

TR1.

TR2.

x Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

TR3.

x Egyéb



T2.

AI.


x A kerület területén található önkormányzati ingatlanok, telkek és lakások. A szoft projektelemek révén azonban a XVIII. kerület társadalmára egyaránt hatással bíró, komplex projektcsomag. 1

2

3

4

5

x


A projekt célja

 A XVIII. kerület Önkormányzata megkezdte a szociális bérlakásprogram felülvizsgálatát  Az Önkormányzat, ill. a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. rendelkezik a lakásés ingatlanállomány-fejlesztés kialakításában és menedzselésében közreműködni képes szakértői állománnyal  Az airLED nemzetközi partnerségen alapuló projekt (Central Europe Programme) keretében elkészült ingatlan-befektetési prospektus (2014)  Pestszentlőrinc-Pestszentimre jelenleg rossz minőségi szerkezetű és pénzügyi fenntarthatósági problémákkal jellemezhető lakásállományi fejlesztésének megalapozása  A kerületi bérlakásrendszer optimalizálása  A hazai és nemzetközi befektetők kerületi letelepedését segítő telekstruktúra (telekösszevonások általi) kialakítása, ezáltal a kerület gazdasági versenyképességének javítása  Közvetett célok: o Szakemberek kerületbe csábításával a munkaerőhiány mérséklése o A kerület épített és természeti környezetének javítása  A jelenlegi lakásgazdálkodási rendszer koncepcionális megváltoztatása, ésszerűsítése o Lakások összehasonlító adatbázisának létrehozása (SZOFT) o Koncepció megalkotása, ütemezés (SZOFT)


 Szolgálati bérlakásprogram kidolgozása (2017-ig) a helyi szakemberhiány enyhítésére, megvalósítás több ütemben o Jó példák feltérképezése és egyes jól működő programok megismerése (SZOFT) o Koncepció megalkotása, ütemezés (SZOFT)  Szociális bérlakás-program felülvizsgálata, optimalizálása (SZOFT)  Aktív ingatlangazdálkodás: önkormányzati vagyonportfólió kialakítása, ingatlanok funkcióváltásának előkészítése; telekvagyon racionalizálása, lakásgazdálkodás ésszerűsítése 66





o Adatbázis létrehozása (SZOFT) o Fővárosi és állami tulajdonú területeket is magába foglaló teljes portfólió kialakítása (SZOFT) o Állam és fővárosi tulajdonú ingatlanok cserékkel való racionalizálásának elősegítése (SZOFT)  Jól megközelíthető, közművesített telephely és kedvezmények/ösztönzők biztosítása önkormányzati segítséggel – infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása o Vizsgálat kedvezmények/ösztönzők nyújtásának lehetőségéről (SZOFT) o Koncepció, terv készítése (SZOFT)

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Koncepciók, stratégiák kidolgozása  Menedzsmentfeladatok ellátása  Szükséges szabályozási feladatok elvégzése (pl. szükség esetén rendezési terv módosítása)


x

Helyi, nem önkormányzati intézmény(ek)


Várt eredmények

Indikátorok



x


x


x


x

 50 millió Ft  Fiatal családok, közalkalmazottak számára a kerület vonzereje nő, melynek hatására a demográfiai mutatók javulnak, a kerületben tapasztalható munkaerőhiány mérséklődik  A kerületi bérlakásállomány pénzügyi fenntarthatósága javul  Vállalkozások befektetései számára a kerület vonzereje és versenyképessége nő  A kerület épített és természeti környezetének minősége javul Output indikátorok 2018-ig:  1 létrehozott adatbázis  1 bérlakás-program felülvizsgálat  1 kidolgozott bérlakáskoncepció  1 kidolgozott szolgálati bérlakásprogram  1 létrehozott önkormányzati ingatlanvagyon-portfolió  Önkormányzati saját  Hazai/központi költségvetési  EU-s társfinanszírozás: o VEKOP 9. prioritás  Magánbefektetői, üzleti 2015-2017 (Szolgálati bérlakásprogram kidolgozása 1. ütemben))

Ütemezés 2018-2020/2023

Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  A fővárossal / állammal közösen végrehajtandó fejlesztések lelassulnak  A szociális bérlakásokban élők jellemzően gyenge mobilitása miatt a rendszer tervezett átalakítása lelassul


 Pestszentimrei szakrendelő melletti üres terület rendezése (egyéb projekt)  Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése (tematikus projekt)

67





 A kerületi kommunikáció és információáramlás javítása (egyéb projekt)  A repülőtéri térség gazdaság-fejlesztése (kulcsprojekt)  Épületek energiahatékonyságának növelése, korszerűsítése, bővítése (tematikus projekt)  Innovatív, környezetbarát gazdaságfejlesztés megújuló barnamezős területek bevonásával (tematikus projekt)  Az Önkormányzat további nemzetközi partnerségi projektekben való részvétele, innovatív projektek generálása (egyéb projekt)

68






Típus


TEM-4. A helyi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása ITS tematikus és területi célok 2020 AI.

T2.

x

x

T3.

T4.

T5.

T6.

x

x

T7.

T8.

T9.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

AII. AIII.

Kulcs

Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb



T1.


x A kerület egészére kiterjedő, komplex hatókörű projektcsomag, ezért pontosabb akcióterületi lehatárolás nem releváns. 1

2

3

4

5

x


A projekt célja


 Az infrastrukturális fejlesztések lehetséges helyszíneire vannak elképzelések, azonban alkalmasságuk vizsgálandó az önkormányzati döntés-előkészítéshez.  A Multifunkcionális közösségi helyszín létesítéséhez, lehetséges funkcióihoz készült rövid koncepció  Egy közösségi kert elkészült és jól működik a Lakatos-lakótelepen, az Agora Egyesület rendelkezik a kerületi továbbfejlesztéshez szükséges gyakorlati tapasztalattal.  A kerületi gasztrokultúrának megvannak a sajátos hagyományai, amire építeni lehet.  A kerületben régi hagyományai vannak a színvonalas zeneoktatásnak, és kreatív amatőr művészeti csoportok is működnek.  Helyi lakosság minél szélesebb spektrumú ismeretterjesztő tájékoztatása, környezeti szemléletformálása, közösségi életének színesítése, öngondoskodó szemléletének erősítése  Önkormányzati/intézményi-lakossági-civil együttműködések bővítése, tapasztalatés tudásmegosztás  Fiatalok kreatív, szabadidős, kulturális, szórakozási és közösségi igényeinek színvonalas kielégítése helyben, új és megújult helyszíneken  Helyi hagyományok őrzése, továbbfejlesztése, bővítése új elemekkel  A közösségi-kulturális élet további gazdagítása, a lakosság széles körében a helyi identitás, lokálpatriotizmus erősítése  Multifunkcionális közösségi helyszín létrehozása o részletes szakmai koncepció kidolgozása a pontos feladatok bemutatásával (lehetséges funkciók: szemléletformáló képzések, tanácsadás, különböző tematikus kiállítások, rendezvények megvalósítása) o célcsoportok: a kerület különböző életkorú lakosai, helyi intézmények és civil szervezetek bevonásával, helyi KKV-k o megfelelő, önkormányzati tulajdonú helyszín kiválasztása (lehetséges helyszín Üllői út 425.)  Civil Ház létesítése a kerületben – esetleg több funkcióra pl. KKV-k számára o megfelelő, lehetőleg önkormányzati tulajdonú helyszín kijelölése (Vizsgálandó lehetséges helyszín a Baross utcában a volt tiszti kaszinó épülete vagy Üllői út 425.)

69





 A fiatalok részére új hiánypótló szórakozó- és (szabadtéri) közösségi terek kialakítása o Lehetséges helyszínek: a Kossuth tér és környéke, Bókay-kert, Nemes utca környékén és a Krepuska Géza-telep o Havanna lakótelepen önkormányzati tulajdonú, fiatalok részére kialakított, kis alapterületű közösségi terek létrehozása o fiatalokat is vonzó, megszólítani képes műsorterv kialakítása művelődési intézményekben (SZOFT)  Kerületi gasztrokulturális hagyományokat továbbfejlesztő közösségi programok szervezése (SZOFT) o Újszerű tematikus rendezvények megszervezése hagyományteremtő szándékkel (SZOFT) o Lehetséges helyszínek: Lőrinci városközpont - Kossuth tér és Szarvas csárda tér környéke  Közösségi kert-program bővítése, továbbfejlesztése o a Lakatos-lakótelepen sikeresen működő program folytatása o lakossági igényfelmérést követően (SZOFT), megfelelő önkormányzati közterületek kijelölése a helyi lakosok, civil szervezetek, valamint a környékbeli óvodák, iskolák tanárai és diákjai bevonásával o önkéntesség kultúrájának terjesztése a lakosság és célzottan a fiatalok körében (SZOFT) o Lehetséges helyszínek: pl. Krepuska Géza-telep; Havanna-lakótelep; Lakatoslakótelep 2.  Kerületi zenei művelődési-kulturális központ kialakítási lehetőségeinek felmérése o a régóta magas színvonalon működő kerületi művészetoktatás, kiemelten a zeneoktatás erősítése jobb infrastrukturális feltételek biztosításával o a kerületi amatőr művészeti csoportok működési feltételeinek javítása, támogatása próba- és előadóteremmel, műhelyszobákkal, stúdiókkal o Részletes koncepció kidolgozása, helyszín biztosítása

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Részletes koncepció kidolgozása (ahol releváns)  Igényfelmérés (ahol releváns)  Projektek előkészítése – tervezés  Fenti projektelemek megvalósítása  Partnerség-építés  Civil szervezetek és lakosság bevonása


x

Fővárosi Önkormányzat Regionális/országos/államigazgatási szervek/szervezetek/intézmények Magánbefektetők, üzleti szereplők

x


x


 300 millió – 1 milliárd Ft között

Várt eredmények

 A közösségi-kulturális élet színesedik a kerületben  A lakosság lokálpatriotizmusa és helyi identitása erősödik  A fiatalok szórakozási lehetőségei bővülnek

70





 A helyi hagyományok szélesebb körben ismertté válnak

Indikátorok

Output indikátorok: 2017-ig  évente min. 1 lebonyolított új, hagyományteremtő közösségi rendezvény 2020/2023-ig:  min. 1 létrejött új közösségi-kulturális intézmény (min. 300 m2)  min. 2 megépített, új közösségi kert a kerületben


 Önkormányzati saját/hitelfelvétel;  Hazai/központi költségvetési;  Magánbefektetői, üzleti;  Egyéb: civil/alapítványi/egyházi

Ütemezés


Kockázatok

 Központi, ill. EU támogatási források hiányában/szűkössége miatt a fejlesztésre nem lesz elegendő önkormányzati saját erő a költséges infrastrukturális beruházásokhoz, különösen az új építésűekhez  Magánbefektető bevonása nem sikerül  A lakosság és/vagy a helyi civil szervezetek nem lesznek elég aktívak a szoft projektekben való érdemi részvállalásban, illetve nem lesznek elég kitartóak a megvalósításban  A létrejövő új helyszínek fenntartási költsége túl nagy terhet ró az önkormányzatra


 A kerületi identitás és imázs erősítése (tematikus komplex projektcsomag)  A kerületi kommunikáció és információáramlás javítása (egyéb szoft projekt)  A kerületi sportélet és szabadidős tevékenységek fellendítése (tematikus komplex projektcsomag)

71






Típus


TEM-5. A kerületi identitás és imázs erősítése ITS tematikus és területi célok 2020 AI.

T2.

x

x

T3.

T4.

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

x

AII.

x

AIII.

Kulcs

Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb



T1.


x A kerület egészére kiterjedő, komplex hatókörű projektcsomag, ezért pontosabb akcióterületi lehatárolás nem releváns. 1

2

3

4

5

x


A projekt célja


 A jelenlegi Helytörténeti Gyűjtemény áthelyezésére, múzeummá alakítására készült koncepció. Az infrastrukturális fejlesztéshez a Herrich-Kiss villa rekonstrukciójára a közbeszerzés folyamatban van.  A kerületi Értéktár teljes kialakítására, működtetésére készült koncepció  A köztéri térképek elhelyezésére készült koncepció  Erős helyi kötődésű, nagy tapasztalattal rendelkező lokálpatrióta civil szervezetek működnek a kerületben  A tematikus vezetett helytörténeti sétáknak és diákvetélkedőknek megvannak a kialakult helyi hagyományai, amelyek tartalmi elemeire építeni lehet a tudástár és feladatbank kialakításakor  Kondor Béla születésének 85. évfordulója (2016) méltó megünneplésére már készülnek az érintett helyi iskolák és közösségi-művelődési intézmények: a rövid koncepció elkészült, a lebonyolítás részletes, összehangolt kerületi forgatókönyve jelenleg van kidolgozás alatt  A kerület arculatának további javítása elsősorban a központi közösségi tereken, utcafrontokon  Egységes imázs kialakításának megalapozása arculatfejlesztéssel, hatékonyabb, megújított városmarketing  A kerületi lakosság, különösen a fiatalok helyi kötődésének, identitásának, lokálpatriotizmusának erősítése  A helytörténeti jelentőségű kerületi emlékek rendszerezése, méltó megőrzése, digitalizálása, gondozása, megismertetése a minél szélesebb nyilvánossággal  A kerület közösségi, kulturális életének színesítése  Önkormányzati/intézményi-lakossági-civil együttműködések bővítése  Helyi hagyományok őrzése, továbbfejlesztése, bővítése új elemekkel  Helytörténeti értékeken alapuló egységes imázs és városmarketing kialakítása, arculatfejlesztés o Egységes városmarketing koncepció és középtávú akcióterv kidolgozása (SZOFT) - Rövidtávon (2017) üzletportál-megújítási pályázati mintaprogram kidolgozása és meghirdetése a szentlőrinci kerületközpontban az Üllői úton; érintett vállalkozók, szolgáltatók bevonására motivációs rendszer kidolgozása (SZOFT) - Street art mintaprogramok folytatása: új, kreatív elképzelések begyűjtésére, diákok számára ötletpályázat kiírása (SZOFT) 72





 Online városismereti felületek - tudástár feladatbank kiteljesítése és gondozása (SZOFT) o A széles nagyközönség és a helyismeret-oktatás számára az önkormányzat térinformatikai rendszerének felhasználásával: a kerületi helytörténeti tudásanyag összegyűjtése, digitalizálása és közzététele o E-learninges - városismereti tananyag kidolgozása  Kerületi infópontok létrehozása (SZOFT)  Köztéri térképek és utcanév-eredet tájékoztató táblák elhelyezése kerületszerte o A rövid koncepció részleteinek kidolgozása, elfogadtatása a helyi lakossággal (SZOFT)  Helyi épített és kulturális örökséget összegyűjtő Értéktár teljes kialakítása működtetése o Feltöltés, karbantartás (SZOFT)  A jelenlegi Helytörténeti Gyűjtemény áthelyezése, múzeummá fejlesztése o Herrich-Kiss villa – már közbeszerzés alatt álló – rekonstrukciójának megvalósítása o A helyi képzőművészeti gyűjtemény megalapozásával a közgyűjtemény múzeummá fejlesztése  A már bevált, iskolásoknak rendezett helyismereti vetélkedők folytatása o Módszertani továbbfejlesztés interaktív, 21. századi technikai eszközök alkalmazásával (SZOFT)  Kondor Béla születésének 85. évfordulójára méltó megemlékezési rendezvénysorozat lebonyolítása 2016-ban o Érintett nevelési, oktatási, valamint kulturális-közösségi intézmények és civil szervezetek bevonásával összehangolt kerületi rendezvényterv kidolgozása és megvalósítása (SZOFT)  Séták Pestszentlőrincen és Pestszentimrén helytörténeti programsorozatok újraélesztése, továbbfejlesztése (SZOFT)

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Részletes koncepció kidolgozása (ahol releváns)  Igényfelmérés (ahol releváns)  Projektek előkészítése – tervezés  Fenti projektelemek megvalósítása  Partnerség-építés  Civil szervezetek és lakosság bevonása


x

Fővárosi Önkormányzat Regionális/országos/államigazgatási szervek/szervezetek/intézmények Magánbefektetők, üzleti szereplők

x


x

73





Várt eredmények


 Infrastrukturális fejlesztés: 100 millió Ft;  Szoft projektelemek: 100 millió Ft/év  A kerület imázsa, arculata egységesebbé válik, megítélése javul  A helyi lakosok helyi identitása erősödik  Az Önkormányzat és a civil szféra összefogása szorosabbá válik  A helytörténeti értékek és a városismereti anyagok dokumentációjának köre bővül, a lakosság részére hozzáférhetőbbé válik Output indikátorok 2016-ig:  1 megvalósított kerületi rendezvénysorozat Kondor Béla 85. születési évfordulójára  1 lebonyolított helyismereti vetélkedő-sorozat 2020-ig:

Indikátorok

 Felújított Herrich-Kiss villa helytörténeti múzeum funkcióval  1 létrejött o on-line városismereti tudástár és feladatbank o kerületi helytörténeti Értéktár Eredményindikátor 2016-ig:  Helyismereti vetélkedőn résztvevők száma min. 200 fő


 Önkormányzati saját;  Hazai/központi költségvetési;  Magánbefektetői, üzleti;  Egyéb: civil/alapítványi/egyházi

Ütemezés


Kockázatok

 Központi, ill. EU támogatási források hiányában/szűkössége miatt nem lesz elegendő önkormányzati saját erő a költségesebb projekt-elemekhez  Magánerő bevonása nem sikerül  A lakosság és/vagy a helyi civil szervezetek nem lesznek elég aktívak a szoft projektekben való érdemi részvállalásban, illetve nem lesznek elég kitartóak a megvalósításban  A megvalósult új fejlesztések és szoft elemek éves fenntartási költsége túl nagy terhet ró az önkormányzatra


 A kerületi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása (tematikus komplex projektcsomag)  A kerületi kommunikáció és információáramlás javítása (egyéb szoft projekt)

74









TEM-6. Innovatív, környezetbarát gazdaságfejlesztés – a megújuló barnamezős területek menedzselésével ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

T2.

T3.

T4.

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

AI. AII.

x

AIII.

x

Kulcs

Hálózatos

Akcióterületi

x x Tematikus

x

x

Egyéb


Nem integrált projekt x

A XVIII. kerület területén található fővárosi és kerületi önkormányzati, állami, estleg magántulajdonú alulhasznosított, üres, ill. használaton kívüli, egykor gazdasági funkciójú területek, valamint egyes kerületi útszakaszok és azok közvetlen környezete. A XVIII. kerület egészére, annak környezetére, gazdaságára, ill. társadalmára egyaránt hatással bíró, szoft projektcsomag.

75




1


A projekt célja


2

3

4

5

x  Az Önkormányzat, ill. a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. rendelkezik a gazdaságfejlesztés folyamatos menedzselésében közreműködni képes szakértői állománnyal  Barnamezős adatbázis építése fővárosi szinten  Az előnyös földrajzi helyzetben levő Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdaságában rejlő lehetőségek jelenlegi alacsony kihasználtságának növelése  Új, innovatív iparágak kerületbe vonzásának, megtelepedésének előmozdítása,  Barnamezős, valamint hasznosításra váró önkormányzati területek gazdasági termelésbe való bevonhatóságának feltérképezése,  Közvetett célok: o egyes hálózati infrastruktúra-elemek fejlesztése által a kerület gazdaságának és környezeti állapotának javítása, o hazai és nemzetközi szakmai és intézményes befektetők térségbe vonzásának elősegítése, o A helyi foglalkoztatási kínálat bővítésének megalapozása, o A mikro-, kis- és közepes vállalkozások működési feltételeinek javítása, a kerületi lakosok vállalkozóvá válásának elősegítése. 76





 A kerület „újraiparosítása” környezetbarát vállalatokkal: munkahelyek létszámbővítésének ösztönzése, kerületbe vonzása, barnamezős területek hasznosítása o Vizsgálat ösztönzők nyújtásának lehetőségéről (SZOFT) o Barnamezős területek funkcióváltásáról koncepció, terv készítése:

alulhasznosított területek rehabilitálása, új funkció megtalálása (pl. volt Lőrinci Fonó, volt Kistext, Hengermű stb. esetében) (SZOFT) o Befektetők felkutatása, marketing (SZOFT)


 Barnamezős területekről portfólió összeállítása o A Cséry-telep rekultivációja / fővárosi tulajdon o volt Kispesti Textilgyár / kerületi, ill. magántulajdon o volt Csipkegyár / kerületi, ill. magántulajdon o volt Lőrinci Fonó területe / kerületi, ill. magántulajdon o Lőrinci Hengermű / magántulajdon o Szemeretelep vasúti megálló környéki területek / magántulajdon o Méta utca menti területek / kerületi, ill. magántulajdon o Halomi úti volt laktanya / magántulajdon o Üllői úti volt laktanya / magántulajdon  Zöld- és barnamezős ingatlanfejlesztés, kínálati portfólió létrehozása (2017-ig) o Befektetők felkutatása, marketing (SZOFT)  A gazdaságfejlesztés folyamatos menedzselését megvalósító szervezeti és működési feltételek megteremtése (SZOFT)  Helyi adópolitikai célkitűzések áttekintése, felülvizsgálata (SZOFT, 2017-ig)  Logisztikai fejlesztés: a kötöttpályás áruszállítás javítása, használaton kívüli vágányok beüzemelése érdekében érintett cégekkel (pl. MÁV, MÁV CARGO) (SZOFT), o tárgyalások lefolytatása, lehetséges kapcsolatok vizsgálata (SZOFT, 2017-ig)  Helyi jó üzleti gyakorlatok vizsgálata egy tanulmány keretében, tapasztalatok kiterjesztése a gyakorlatban (SZOFT, 2017-ig)  A kerületi főútvonalak melletti vegyes funkciójú területek funkcióváltásának szakaszolása és az átalakulás folyamatos menedzsmentje, nyomon követése (SZOFT)

Projektgazda

Feladatai


 Ingatlanmarketing tevékenység  Tárgyalások lefolytatása  Koncepciók, stratégiák kidolgozása  Menedzsmentfeladatok ellátása  Beruházásösztönző és marketingtevékenység támogatása  Szükséges szabályozási feladatok elvégzése (pl. szükség esetén rendezési terv módosítása)

Megvalósítás Lehetséges partnerek Térségi önkormányzat(ok)

x


x

77




Indikatív költségkeret Várt eredmények

Indikátorok



x


x


x

 30 millió Ft/év  A magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások számára a kerület vonzereje nő,  A kerület munkaerő-piaci mutatói javulnak, az iparűzési adóbevételek nőnek,  A kerület épített és természeti környezetének minősége javul Output indikátorok 2018-ig:  1 önkormányzati ingatlanportfólió 2020/23-ig:  min. 3.000 m2 beépítése


 Önkormányzati saját;  Hazai/központi költségvetési;  Magánbefektetői, üzleti 2015-2017: 1. ütem (A projekt tartalmi elemeinél külön jelölve, ahol releváns.)

Ütemezés

2018-2020/2023: 2. ütem (Mindazon projektek, melyeknél nem szerepel a 2017-ig megjelölés.)

Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak, vagy nem jönnek létre  Vállalkozások bekapcsolásának elmaradása  A lakosság ellenállása miatt a tervezett iparfejlesztések és az útszakaszok tervezett funkcióváltása lelassul


 A repülőtéri térség gazdaságfejlesztése (kulcsprojekt)  Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása (tematikus projekt)  TSZT/FRSZ által biztosított területi tartalékok átgondolt felülvizsgálata (egyéb projekt)

78





4.3. AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK


Típus


AKC-1. Városközpont és alközpontok fejlesztése ITS tematikus és területi célok 2020 AI.

T1.

T2.

x

x

T3.

T4.

T5.

T6.

AII.

x

AIII.

Kulcs

T7.

T8.

T9.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

x

Hálózatos

x

x

x

x

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb


Integráltság


x


A kerület központi részeire kiterjedő, komplex hatókörű projektcsomag.


A projekt célja

1

2

3

4

5

x  A Kossuth Lajos tér fejlesztésének I. üteme folyamatban  Pestszentimre városközpont felújításának I. üteme lezárult  Az infrastruktúra-fejlesztésekkel a városközpont (a Kossuth Lajos tér és környéke – az Üllői út Piac tér és a Szarvas csárda tér közötti szakasza), valamint  az alközpontok (Pestszentlőrinc: Béke tér, Pestszentimre: Nemes utca) megújítása, közlekedési kapcsolatainak (elsősorban gyalogos és kerékpáros) javítása.

79





 Parkolási feltételek javítása az Üllői út mentén  50-es villamos vonalhoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségek o Villamos középfekvésűvé alakítása és a vonal Vecsés irányába történő meghosszabbítása o Korszerű villamos megállók kialakítása  A közterületek, utak, utcák, meglévő közösségi terek felújítása és karbantartása


 Ötletpályázat kiírása Pestszentlőrinc városközpont fejlesztésére- városépítészeti kialakítás és a fejlesztési irányok meghatározása (a Kossuth tér központi szerepének további erősítése, a piac környezetében kisajátítható területek megvizsgálása stb.) (SZOFT)  Az Üllői út arculatának rendezése: helyi önkormányzati ösztönző eszközök meghatározása és alkalmazása a magán vagy egyéb tulajdonú épületállomány utcafronti homlokzatának megfelelő/elvárható karbantartása érdekében (SZOFT)  A Pintér Kálmán Szakrendelő melletti üres telek rendezése, szökőkút létesítése pihenőpark jelleggel

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Koncepciók, tervek kidolgozása  Műszaki terveztetés  Menedzsmentfeladatok ellátása  Beruházások megvalósítása


x


x


x



 Infrastrukturális fejlesztés 1 milliárd Ft felett;  Szoft projektelemek 100 millió Ft alatt

Várt eredmények

 A megújuló városközpont a lakosok számára vonzó, minőségi életteret biztosít  A városközpont vizuális megjelenése és ezáltal a kerület imázsa javul Output indikátorok 2018-ig:

Indikátorok

 min. 1 a lőrinci Városközpont/Üllői út arculat- és imázsjavítását célzó program lebonyolítása/megszervezése 2020/23-ig:  min. 1 parkoló-létesítmény megépülése


 Önkormányzati saját/hitelfelvétel;  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: o VEKOP 5. prioritás, 3-as intézkedés: fenntartható közlekedés

Ütemezés


80




Kockázatok Szinergia, illeszkedés más projektekhez


 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak vagy nem jönnek létre  A kerületi identitás és imázs erősítése (tematikus projekt)  A helyi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása (tematikus projekt)  A kerületen belüli közlekedési kapcsolatok javítása, környezetbarát módok előtérbe helyezésével (hálózatos projekt)

81





Típus

ITS tematikus és területi célok 2020 2030


TK átfogó célok

AKC-2. Élhető és fenntartható Havanna-lakótelep

AI.

T1

T2

T3

T4

T5

T6

x

x

x

x

x

x

x

x

x

AII.

T7

AIII.

Kulcs

T8

T9

Akcióterületi

TR1

TR2

TR3

x x

Hálózatos

T10

x Tematikus

Egyéb


Integráltság


x A tágabb akcióterület a Havanna-lakótelep teljes területe, pontosabb akcióterületi lehatárolás a későbbiekben történik meg, amint a szociális városrehabilitációs (VEKOP) vagy egyéb vonatkozó pályázati kiírások (KEHOP) megfelelőségi kritériumrendszere nyilvánosságra kerül (várhatóan 2015. május vége).


Megjegyzés: A Havanna-lakótelep fejlesztése közvetve a teljes kerület lakosságát érinti. 1


A projekt célja

2

3

4

5

x  A lakótelepen élő lakosság részvételi alapú, aktív bevonásával, széles körű társadalmi-szakmai együttműködésben elkészült Élhető és Fenntartható Havanna Helyi Akcióterv 2020 – az URBACT II program, RE-Block nemzetközi partnerségi projekt keretében.  Megvalósult integrált szociális városrehabilitációs projekt („Mi Havannánk”) Általános cél a lakótelep élhetőségének és imázsának javítása: társadalmi-szociális, gazdasági és környezeti-energetikai fenntarthatóságának erősítése, valamint a Havanna presztízsének emelése a városképi megjelenés, építészeti és közterületi minőség fejlesztése, valamint a helyben igénybe vehető szolgáltatások színvonala növelésén keresztül:

82





 Az URBACT II. Program keretében megvalósult RE-Block nemzetközi partnerségi projekt keretében elkészített Élhető és Fenntartható Havanna Helyi Akcióterv 2020 tervezett tevékenységeinek (infrastrukturális, közösségi-szociális, valamint irányítási és kommunikációs beavatkozások) ütemezett megvalósítása  A „Mi Havannánk” szociális városrehabilitációs projekt, valamint a helyi köz- és lakóépületek energiahatékony korszerűsítésnek folytatása.  A lakótelep közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése és a közterületek gyalogosbarát megújítása o Kondor Béla sétány felújításának folytatása o Forgalomtechnikai tanulmányok készítése (SZOFT) o Parkolási feltételek javítása, a parkolás fizikai szabályozása  Sport / rekreációs célt szolgáló területek fejlesztése o Meglévő játszóterek felújítása o Futópálya, ifjúsági és felnőtt szabadtéri tornapályák építése  Új közösségi terek és szolgáltatások kialakítása, a meglévők minőségének javítása o Szociális intézményeinek fejlesztése o Kulturális és szórakozási helyszínek (klubok, szabadtéri színpad, kávézó,) létesítése o Közösségi kert kialakítása o Hiányzó szolgáltatások biztosítása


 Közcélú intézmények és társasházak komplex energiahatékonysági korszerűsítése (megújuló energia felhasználásával) o a megkezdett fejlesztések ütemezett folytatása  A lakótelep közbiztonságának további javítása o Átfogó közbiztonsági tanulmány készítése (SZOFT) o Közvilágítás minőségének javítása o Meglévő térfigyelő rendszer bővítése  Képzési, foglalkoztatási és szemléletformáló programok szervezése (SZOFT) o Felzárkóztató oktatás, o Felnőttképzés, o Tranzitfoglalkoztatási program, o Piacképes szakképesítés megszerzését támogató képzés, o Közfoglalkoztatás o Adósságmegelőző és -kezelő program  Marketingfejlesztések és a terület imázsának javítása o Belső tájékoztató- és hirdetőtáblák kihelyezése o Népszerűsítő kampány folytatása (SZOFT)

Projektgazda

Feladatai


 Tanulmány, koncepciók, tervek kidolgozása  Műszaki terveztetés  Szükséges szabályozási feladatok elvégzése (pl. szükség esetén rendezési terv módosítása)  Menedzsmentfeladatok ellátása  Beruházások megvalósítása és ellenőrzése  Programok szervezése  Kapcsolódó szoft feladatok ellátása (pl. 83





kiadványkészítés)  Marketingtevékenység, eseményszervezés


x


x


x


x


 Infrastrukturális fejlesztés: 1 milliárd Ft felett  Szoft projektelemek: 300 millió – 1 milliárd Ft között

Várt eredmények

 A lakótelep belső közlekedési infrastruktúrája fejlődik: o A gyalogosfelületek minősége javul, funkcionálisan (akadálymentesség) és esztétikailag egyaránt javulnak o A parkolási gondok enyhülnek  A terület épített és természeti környezetének színvonala jelentősen javul, a helyben elérhető szolgáltatások köre szélesedik, összességében a lakótelep élhetőbbé válik  A területen lévő önkormányzati bérlakásállomány megújul;  A terület önkormányzati tulajdonú, illetve társasházi státuszú épületei energiahatékonysági (és esztétikai) szempontból megújulnak;  Az akcióterületen élők foglalkoztatási mutatói javulnak, lakhatási helyzetük jobb lesz  A lakosság (köztük kifejezetten a fiatalok) szabadidő-eltöltésének feltételei javulnak  Az akcióterületen élő gyermekek integrációs esélyei javulnak a korai fejlesztés és az oktatást támogató tevékenységek révén  Az infrastrukturális, valamint a szoft típusú fejlesztések révén a terület nívója javul, a Havanna társadalmának identitástudata nő Output indikátorok: 2018-ig:

Indikátorok

 min. 2 új ifjúsági közösségi program évente  min. 1 elkészült forgalomtechnikai tanulmány 2020/23-ig:  min. 5 energiahatékonysági programba bevont társasházi lépcsőház  min. 1 létrejött szabadtéri közösségi tér


 Önkormányzati saját/hitelfelvétel  Hazai/központi költségvetési  EU-s társfinanszírozás: o KEHOP 5. prioritás o VEKOP 6. prioritás  Magánbefektetői, üzleti  Egyéb: civil/alapítványi/egyházi

Ütemezés


Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában (erősen lecsökkent EU-s (VEKOP) pályázati forrás) a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak vagy nem jönnek létre  A szoft programok megvalósításához a civil kapacitások esetlegesek  Lakosság kulturális és közösségi célú programok iránti közömbössége miatt az igény és részvétel alacsony szintű

Szinergia, illeszkedés

 A kerületi identitás és imázs erősítése (tematikus projekt)

84




más projektekhez


 Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése (tematikus projekt)  A helyi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása (tematikus projekt)  Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása (tematikus projekt)

85





AKC-3 Szociális városrehabilitáció megvalósítása a szegregáció csökkentése érdekében


TFK átfogó célok 2030

ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

AI.

T2.

T3.

T4.

x

x

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

x

AII.

x

AIII.


Kulcs

Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb

X Integrált projekt


x Az akcióterületi lehatárolás még nem történt meg. Az elképzelések szerint a Rendessytelepet és a Liptáktelep egy részét fedné le az akcióterület. Az akcióterület kijelölésénél lényeges szempont, hogy a kijelölt tömb magába foglalja az 1. és 2. számú szegregátumokat és az 1. számú szegregációval veszélyeztetett területet. Ez utóbbi a nagyszámú önkormányzati lakás és a lakónépesség magas száma miatt a beavatkozások központi területe lesz.

Megvalósulás helyszíne 1. számú szegregátum

2. számú szegregátum

86





1. számú szegregációval veszélyeztetett terület

Előkészítettség

1

2

3

4

5

x

(1 = nincs előkészítve, 5 = műszaki/üzleti tervvel alátámasztott)

 A lehetséges akcióterületen megkezdődött az önkormányzati bérlakások állapotának felmérése.

A projekt célja

 Az 1. számú szegregációval veszélyeztetett terület (Malomkő utca - Nefelejcs utca Lenkei utca - Fonal utca - Fáy utca - Kártolók utcák határolta tömb) és a közelében lévő 1. és 2. számú szegregátumokat magában foglaló terület fenntartható megújítása.  Kiemelt cél az akcióterületen található önkormányzati lakások és más funkciójú épületek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása, az épített környezet rehabilitációja, továbbá az alacsony státuszú lakosság életminőségének és esélyeinek javítása, fókuszba állítva a gyermekek fejlődésének támogatását.  Hosszú távú cél, hogy a területre jellemző – az épített környezetre és a humán erőforrásra vonatkozó – mutatók megegyezzenek a kerület mutatóinak értékével. Infrastrukturális beruházások főbb elemei:  Önkormányzati bérlakások felújítása, alapterületük növelése (lakásösszevonásokkal), komfortosítása, az energiahatékonyságuk növelését célzó fejlesztések  Az önkormányzati tulajdonú vagy társasházi státuszú épületek statikai állapotának megerősítése, az épületgépészeti és energetikai rendszerek cseréje a fenntarthatóság megteremtése és az energiahatékonyság javítása érdekében  Közösségi tér kialakítása az akcióterületen.


Tervezett SZOFT programelemek:  Adósságmegelőző és –kezelő program  gyermekek korai fejlesztését célzó program (Biztos Kezdet Ház)  tanoda működtetése  közösségi kert program  képzési és foglalkoztatási programok: o felzárkóztató oktatás o felnőttképzés o tranzitfoglalkoztatási program o piacképes szakképesítés megszerzését támogató képzés

87




o


közfoglalkoztatás

 szociális szakemberek intenzív jelenléte az akcióterületen: o családmentori program o szociális munka erősítése a közösségfejlesztő programok támogatása érdekében  a közösségi térbe szervezett programok megvalósítása: o szakkör-jellegű foglalkozások o játszóház, művészeti képzések o kulturális programok

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 A program koordinációja és végrehajtása, a lehetséges partnerek bevonása a megvalósítás folyamatába.


X


X


X


 Infrastrukturális fejlesztések: 300 millió-1 milliárd Ft;  Szoft projektelemek: 360 millió Ft

Várt eredmények

 A területen lévő önkormányzati lakásállomány és a közterek megújulnak;  A terület önkormányzati tulajdonú, illetve társasházi státuszú épületei szerkezetileg és energiahatékonysági szempontból megújulnak;  Az akcióterületen élők foglalkoztatási mutatói javulnak, a lakhatási helyzetük jobb lesz;  Az akcióterületen élő gyermekek életesélyei növekednek a korai fejlesztés és az oktatást támogató tevékenységek révén. Output indikátorok 2020/23-ig:

Indikátor

 min. 40 önkormányzati bérlakás energiahatékony korszerűsítése, komfortosítása;  min. 1 létrejött új közösségi tér;  min. 250 fő hátrányos helyzetű bevont lakos a szoft projektelemekbe;  min. 1 létrehozott, működő tanodaprogram - legalább három éven keresztül;  min. 60 lebonyolított közösségi-kulturális program.


 Önkormányzati saját/hitelfelvétel;  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: VEKOP 6. prioritás;  Magánbefektetői, üzleti;  Egyéb: civil/alapítványi/egyházi

Ütemezés

2016-2020/2023 között több ütemben, szakaszolva

Kockázatok

 A szoft programok megvalósításához hiányoznak a civil kapacitások.  Az erősen lecsökkent EU-s (VEKOP) pályázati forrásból nem részesül a kerület.  A szociális városrehabilitáció (VEKOP) pontos szakmai megfelelőségi kritériumrendszere az ITS készítés időpontjában még nem ismert, ezért a pontosabb akcióterületi lehatárolás addig nem végezhető el.

88






 A kerületi identitás és imázs erősítése (tematikus projekt)  Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése (tematikus projekt)  A helyi közösségi-kulturális élet színesítése, gazdagítása (tematikus projekt)  Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása (tematikus projekt)

89





4.4. HÁLÓZATOS PROJEKTCSOMAGOK HAL-1. A kerületen belüli közlekedési kapcsolatok javítása, a környezetbarát módok előtérbe


Típus


helyezésével ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

T2.

T3.

T7.

T8.

T9.

AII.

x

x

x

AIII.

x

x

AI.

Kulcs

T4.

T5.

T6.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

x

Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb


Integráltság


x A XVIII. kerület területén található önkormányzati, fővárosi, valamint állami fenntartású úthálózat, közterületek.


Előkészítettség (1 = nincs előkészítve, 5 = műszaki/üzleti

1

2

3

4

5

x  Baross-Margó Tivadar utcai körforgalom kivitelezési munkáinak megkezdése 2015

90




tervvel alátámasztott)

A projekt célja



nyarától  Útfelújítások a BKISZ-program keretében (2015 tavaszától)  A kerületen belüli hálózati kapcsolatok javítása  A fővárosi hálózathoz való, a kerület érdekeit figyelembe vevő kapcsolatok fejlesztése  A CO2-kibocsátás csökkentése  A lakosság fizikai-egészségi állapotának javítása  Kerületi szintű közlekedésvizsgálat, tanulmány: Közösségi közlekedés rendszerének felülvizsgálata: a kerület vasúton való elérhetőségének javítása, intermodális kapcsolatok fejlesztése, P+R / B+R parkolók (SZOFT) o Kiemelt figyelem a harántirányú közúti közlekedési kapcsolatok javítására - Dózsa Gy. u. – Nemes u. – Királyhágó u. – Nagybánya u. - Péterhalmi út – Gilice tér – Petőfi u. – Haladás u. – Csévéző u. - Méta u. – Cziffra Gy. u. – Kele u. – Margó Tivadar u. – Bartók L. u. – Lakatos út – Felsőcsatári út (Ipacsfa utca – Lőrinci út – Kisfaludy utca) o Alsó erdősor utca kiszélesítése, Kőbánya-Kispest metróállomásig való meghosszabbítása - A Nefelejcs utca Szemeretelep felé való megnyitása o Csomópontok forgalmi rendjének javítása  Differenciált kerületi kerékpárforgalmi-hálózat létrehozása o Nagy-Burma vasút nyomvonalán zöldben vezetett kerékpárút, távlati csatlakozás a Duna menti kerékpárforgalmi-hálózathoz (Zöld Gyűrű koncepció lehetséges eleme) o Gyömrői úton kerékpárút kiépítése a Csévéző utcától a vecsési városhatárig  Lakossági szemléletformálás - célcsoportok szerint (SZOFT) o Folyamatos tájékoztatás a környezettudatos közlekedési formákról minden korosztály számára (kiadványok, előadások, családi programok stb. szervezése)

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Koncepciók, tervek kidolgozása  Műszaki terveztetés  Menedzsmentfeladatok ellátása  Beruházások megvalósítása  Marketingtevékenység, eseményszervezés  Kapcsolódó szoft feladatok ellátása (pl. kiadványkészítés)

Lehetséges partnerek Térségi önkormányzat(ok) Helyi, nem önkormányzati intézmény(ek) Fővárosi Önkormányzat

x


x



 Infrastrukturális fejlesztés: 300 millió - 1 milliárd Ft között;  Szoft projektelemek: 100 millió Ft alatt

Várt eredmények

 A forgalom eloszlása javul, a környezeti terhelés csökken  A területek, munkahelyek, intézmények elérhetősége javul  A lakosság fizikai-egészségi állapota javul  A kerület gazdasági területei felértékelődnek

91





Output indikátorok:

Indikátorok

 1 létrehozott kerületi kerékpárforgalmi-hálózati térkép - 2018-ig  2 km megépült kerékpárút - 2020/23-ig


 Önkormányzati saját;  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: o VEKOP 5. prioritás, 3-as intézkedés: fenntartható közlekedés

Ütemezés


Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak vagy nem jönnek létre


 A repülőtéri térség gazdaságfejlesztése (kulcsprojekt)  A kerület zöldfelületeinek lakosságbarát és fenntartható megújítása (kulcsprojekt)  A kerületi sportélet és szabadidős tevékenységek fellendítése (tematikus projekt)  Innovatív, környezetbarát gazdaságfejlesztés - a megújuló barnamezős területek menedzselésével (tematikus projekt)  A közösségi közlekedés szerepének növelése, a kerület elérhetőségének javítása (hálózatos projekt)  Infrastruktúra-fejlesztések (hálózatos projekt)

92






Típus


HAL-2. A közösségi közlekedés szerepének növelése, a kerület elérhetőségének javítása ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

T7.

T8.

T9.

AII.

x

x

x

AIII.

x

x

Kulcs


A projekt célja

T3.

T4.

T5.

T6.

T10.

TR1.

TR2.

x

x

x

x

TR3.

Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb



T2.

AI.



2

3

4

5

x  Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata folyamatosan egyeztet az érintett partnerekkel mind állami, mind fővárosi szinten  42-es villamos meghosszabbítása előkészítés alatt áll  A szennyvízelvezetés befejezése folyamatban, 2015-ben befejeződik A közösségi közlekedés szerepének növelésével a lakossági autóhasználat mérséklése, amellyel a lakosság komfortérzete növekedhet a lakókörnyezet tekintetében. A kerület elérhetőségének javítása a gazdasági szereplők „megtelepedését” szolgálhatja.  Közösségi közlekedés rendszerének felülvizsgálata: intermodális kapcsolatok fejlesztése, vasúti közlekedés elérhetőségének javítása, P+R / B+R parkolók (SZOFT)  42-es villamos meghosszabbítása és az esetleges pestszentimrei továbbvezetésének biztosítása esetén közvetlen vasúti átszálló kapcsolat létesítése Pestszentimre vasútállomásnál vagy annak környezetében.  A Gyömrői út / Ferihegyi repülőtérre vezető út fejlesztése  Parkolási feltételek javítása az Üllői út és a Gyömrői út mentén


 Buszjárat rávezetése az Alacskai útra a Termény utcáig  Főközlekedési útvonalak állapota, karbantartása – a főváros kezelésében lévő útburkolatok (pl. Nemes utca, Kisfaludy utca, Nagykőrösi út) javítása  Együttműködő kezdeményezés nem kerületi tevékenységek megvalósítására (Főváros, MÁV, környező települések)  Ferihegy vasútállomáson gyalogos űrszelvényű aluljáró kialakítása, rámpával történő akadálymentesítéssel.  Ferihegy vasútállomáson a tervezett B+R parkolók mellett, közös peronos átszállást lehetővé tevő gyaloglási útvonalakkal ellátott buszfordulók kialakítása (Nap utca,

93





Bakonybánk utca, Szinyei Merse utca), valamint az S-Bahn koncepcióban szereplő haránt irányú vasúti járatok fordítópontjának kiépítése is (a járatsűrűség növelése érdekében), a repülőtéri iparvágány használaton kívüli vontatóvágányainak felújításával.  Pestszentlőrinc vasútállomáson a Harmat utca meghosszabbításaként a Gyömrői út felől érkező alul/felüljáró megépítése.  A Lajosmizsei vasútvonalon a Méta utcai felüljárónál új vasúti megállóhely kiépítése  Pestszentimre vasútállomáson közös peronos átszállást lehetővé tevő gyaloglási útvonalakkal ellátott buszfordulók kialakítása

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Koncepciók, tervek kidolgozása  Erőteljes lobbitevékenység, partnerség, kezdeményezés


x


x


x



Várt eredmények

Indikátorok Lehetséges finanszírozási források

 Infrastrukturális fejlesztés 100 millió Ft alatt;  Szoft projektelemek 100 millió Ft alatt  a forgalom eloszlásának javítása, környezeti terhelés csökkentése  a területek, munkahelyek, intézmények jobb elérhetősége,  aktív, egészséges lakosság,  gazdasági területek helyzetbe hozása. Output indikátorok:  1 megvalósított közösségi közlekedési felülvizsgálat - 2018-ig  50 km javított útszakasz - 2020/23-ig  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: o VEKOP 5. prioritás 3. intézkedés

Ütemezés


Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak vagy nem jönnek létre  A nem megfelelő együttműködés következményeként a fejlesztéssel kapcsolatos

94





egyeztetések folyamata lelassulhat  Az elmaradó fejlesztések miatt a környezeti terhelés nem csökken


 A repülőtéri térség gazdaságfejlesztése (kulcsprojekt)  Innovatív, környezetbarát gazdaságfejlesztés – a megújuló barnamezős területek menedzselésével (tematikus projekt)  A kerületen belüli közlekedési kapcsolatok javítása környezetbarát módok előtérbe helyezésével (hálózatos projekt)  Infrastruktúra-fejlesztések (hálózatos projekt)

95





HAL-3. Infrastruktúra-fejlesztések

Típus



ITS tematikus és területi célok 2020 T1.

Előkészítettség (1 = nincs előkészítve, 5 = műszaki/üzleti tervvel alátámasztott) A projekt célja

T3.

T4.

T5.

T6.

T7.

T8.

T9.

AII.

T10.

TR1.

TR2.

TR3.

x

AIII.

Kulcs

Hálózatos

Akcióterületi

Tematikus

Egyéb



T2.

AI.


x A kerület egészére kiterjedő projektcsomag, ezért akcióterületi lehatárolás nem releváns. 1

2

3

4

5

x  A szennyvízelvezetés befejezése folyamatban, 2015-ben befejeződik  Csapadékvízelvezetés: Vedres Márk és Kaszás utcai záportározók fejlesztése (2015) Az infrastruktúra-fejlesztésekkel harmonikusabbá válik az épített környezet, illetve segítségükkel a közösségi terek és közterületek is megújulhatnak.  Lakossági környezetvédelmi tájékoztató és szemléletformáló kampány a közüzemi csatornahálózatra történő rákötés érdekében (SZOFT) o A csatornabekötés támogatási, finanszírozási rendszerének kidolgozása és konkrét támogatása kamatmentes kölcsönnel a hátrányos helyzetű háztartások részére (SZOFT) o Szankcionálás rendszerének kidolgozása (SZOFT)  Járdafelújítási program


 A csatornázás befejezése után útburkolat felújítás o

Földutak szilárd burkolattal való ellátása

 A szennyvízelvezetés megoldását követően (befejezése folyamatban) a csapadékvíz kezelése o szikkasztó kutak, o elvezetés  Közösségi, ingyenes internetelérés lehetőségeinek fejlesztése: o free Wi-Fi pontok o intézményeken belüli ingyenes terminálok létesítése.

Megvalósítás

Projektgazda

Feladatai


 Koncepciók, tervek kidolgozása  Műszaki terveztetés  Menedzsmentfeladatok ellátása  Beruházások megvalósítása

96





 Tájékoztató és szemléletformáló kampány lebonyolítása


x


x


x



 Infrastrukturális fejlesztés 300 millió és 1 milliárd Ft között;  Szoft projektelemek 100-300 millió Ft között

Várt eredmények

 A kerület vízmérlege kiegyensúlyozottabb lesz,  Fenntartható csapadékvíz-kezelés: a talajvíz utánpótlás szélsőséges ingadozások nélkül biztosítható  Belvízveszély csökkentése  A lakossági kampány során 10 ezer háztartás elérése

Indikátorok

Output indikátorok 2020/23-ig:  1,5 km földút szilárd burkolattal történő ellátása 1 év alatt  16 km járda felújítása


 Önkormányzati saját;  Hazai/központi költségvetési;  EU-s társfinanszírozás: o KEHOP 1. prioritás, 1-es intézkedés: Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése; o KEHOP 1. prioritás, 3-as intézkedés: Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása

Ütemezés


Kockázatok

 Támogatási forrás hiányában a fejlesztésekre nincs elegendő önerő  Források hiányában a tervezett infrastrukturális fejlesztések elhúzódnak vagy nem jönnek létre  A belvíz, illetve a hirtelen lezúduló csapadék a beruházás elmaradásának hiányában továbbra is károkat fog okozni


 A kerületen belüli közlekedési kapcsolatok javítása környezetbarát módok előtérbe helyezésével (hálózatos projekt)  Fenntarható, hatékony energiahasználat megvalósítása (kulcsprojekt)  A kerület zöldfelületeinek lakosságbarát és fenntartható megújítása (kulcsprojekt)  Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása (tematikus projekt)

97





4.5. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÜTEMEZÉSE ÉS VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE A beavatkozások ütemezése: Minden egyes projektcsomagot bemutató adatlapon külön került feltüntetésre az ütemezés. A maximális projektciklus a 2015-2023 közötti időszakot foglalja magában, a tervezés 2020-ig, a megvalósítás 2023-ig történhet (igazodva az „n+3” szabályhoz). Ezen belül több ütemben, szakaszolva történik a legtöbb beavatkozás megvalósítása. Ahol rövidtávú megvalósítási szakasz különíthető el a folyamaton belül (pl. 2015., 2016., 2017. stb. - általában a szoft típusú projektek esetében), ott ezeket a dátumokat külön konkrétan feltüntettük. Vázlatos pénzügyi terv: Jelen stratégiai tervezési fázisban az indikatív költségkeret – csakúgy mint az ütemezésnél –csak projektcsomagonként került meghatározásra 4 főbb költségkategóriát alkalmazva: - 100 millió FT alatt - 100-300 millió Ft között - 300 millió – 1 milliárd Ft között - 1 milliárd Ft felett.

Az előrehaladottabb előkészítettségű projektelemek esetében kerültek ezektől eltérő, konkrétabb összegek megadásra.

98




5.


ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM

5.1. A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH három szegregátumot és négy szegregációval veszélyeztetett területet jelölt meg a kerületben (1. számú térkép). A három városszövetbe ágyazott szegregátum közül az 1-es a Rendessy-telep, a 2-es a Lipták-telep, a 3-as az Újpéteri-telep városrészben helyezkedik el. A 4-es (1. számú szegregációval veszélyeztetett terület) a Rendessytelep, az 5-ös (2. számú szegregációval veszélyeztetett terület) a Szemere-telep, a 6-os (3. számú szegregációval veszélyeztetett terület) a Ganzkertváros, míg a 7-es (4. számú szegregációval veszélyeztetett terület) a Miklós-telep városrészben található.

1. számú térkép: Budapest XVIII. kerületének szegregátumait és szegregációval veszélyeztetett területeit bemutató térképe. Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH. Az Anti-szegregációs Program által megvizsgált területek és sorszámaik a következők:

Szegregátumok: 1. számú szegregátum: Lakatos út - Kiss Ernő utca - Bethlen utca - Egressy Gábor utca által lehatárolt tömb 2. számú szegregátum: Hengersor utca - Új temető (Puskás Ferenc) út - vasútvonal - felüljáró - Erkel Ferenc köz által lehatárolt terület 3. számú szegregátum: Szálfa utca - Lőrinci út - Lujza utca - Kisfaludy utca által határolt tömb 99





Szegregációval veszélyeztetett területek: 1. számú szegregációval veszélyeztetett terület: Malomkő utca - Nefelejcs utca - Lenkei utca - Fonal utca - Fáy utca - Kártoló utcák határolta terület. 2. számú szegregációval veszélyeztetett terület: Áchim András utca - Rozsnyó utca - József Attila utca - Honvéd utcák által lehatárolt terület 3. számú szegregációval veszélyeztetett terület: Üllői út - Háromszéki utca - Rudawszky utca - Béke tér által határolt tömb 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület: Fedezék utca keleti része - Székely György utca északi oldala a Tóth Árpád utcától - Székely György utca mindkét oldala a Holló Lajos utcától Az 1. számú szegregátum a Lakatos-lakótelep közvetlen szomszédságában található, kertvárosi terület. A tömbben több, rossz állapotú önkormányzati bérlakás található. A 0-14 éves korosztály aránya másfélszerese a kerületi mutatónak. A segélyezettek főként a Kiss Ernő utcában laknak, itt több önkormányzati bérlakás is van. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül nagyon magas, 57,9%. A 2. számú szegregátumban a lakások egyharmada alacsony komfortfokozatú, hetven százaléka pedig egyszobás. A tömb nagy része ipari terület, sok ipari üzemmel, telephellyel, vasúti vágányokkal, és a Kispest vasútállomás épületével. 2011. óta a lakosság száma 20 százalékkal növekedett. A 3. számú szegregátum rendelkezik a kerület legrosszabb – 47,1%-os – szegregációs mutatójával (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül). A 0-14 évesek aránya kétszerese a kerületi mutatónak. Valamennyi kerületi szegregátum közül ennek a területnek a legrosszabbak az iskolázottsági és munkaerő-piaci mutatói. Az 1. számú szegregációval veszélyeztetett terület a lakosságszámát tekintve a vizsgált területek közül a legnagyobb, 250 fő lakik itt. A Fáy utca 2. alatt az egykori munkáskolónia épületeiben kialakított önkormányzati bérlakások (60 darab) találhatóak, két nagyobb tömbben. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (28,3%) tízszerese a kerületi mutatónak. Az önkormányzat szociális városrehabilitációs programot tervez a területen megvalósítani. A 2., a 3. és a 4. számú szegregációval veszélyeztetett tömbök nagy hasonlóságot mutatnak egymással. Kertvárosi területek (a 3. számú tömb egyik határa az Üllői út, itt szolgáltatások telepedtek meg), amelyekben egy-két leromlott állapotú házban a környezetüknél lényegesen rosszabb szociális helyzetű családok élnek. Az 1-es számú táblázatban összefoglalásra került a kerület szegregátumainak és veszélyeztetett területeinek státusza.

100




Társadalom (Demográfia – 2011.)

Társadalom (Foglalkoztatottság (2011.)/ Segélyezés – 2014.)

Lakosságszám: 72 fő. (2014-re a terület A rendszeres munkajövedelemmel nem lakossága 111 főre rendelkezők aránya az aktív korúakon belül növekedett!) 57,9%. A 0-14 évesek aránya LFT-ben részesülők száma 4 fő, RGyK-ban 4 1-es számú 20,8% (ez fő részesült (mindannyian a Kiss Ernő szegregátum másfélszerese a kerületi mutatónak). utcában laknak), RSzS-t senki sem kapott. Közfoglalkoztatásban 9 fő vett részt (2014.) Alacsony státuszú lakosság aránya: 28,9%.


Lakáshelyzet

Épített környezet / Közterületek minősége

Etnikai szegregáció

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások

Az infrastruktúra kiépített, de több A területen lakásban díjhátralék főként romák miatt lekötésre került a élnek. vezetékes víz.

Érdemi változás nem történt.

A rendszeres munkajövedelemmel nem Lakosságszám: 103 fő. rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (2014-re 125 főre 44,4%. növekedett). A lakások harmada Az infrastruktúra A területen 2-es számú LFT-ben részesülők száma 7 fő, RGyK-ban 6 alacsony komfortfokozatú, kiépített, egyedül a Liszt A 0-14 évesek aránya főként romák 70 százaléka pedig Ferenc közben nincs szegregátum 18,4%. fő és RSzS-ben 2 fő részesült. A élnek. egyszobás lakás. pormentes út. segélyezettek többsége a Hengersor Alacsony státuszú lakosság aránya: 27%. utcában lakik. Közfoglalkoztatásban 2 fő vett részt (2014.)


A lakások 10,3%-a komfortnélküli, félkomfortos vagy szükséglakás.

101




Lakosságszám: 91 fő. A rendszeres munkajövedelemmel nem (2014-re 81 főre rendelkezők aránya az aktív korúakon belül csökkent) 52,9%. A 0-14 évesek aránya


A lakásállomány 19

LFT-ben, RGyK-ban és RSzS-ben senki sem lakásból áll, melyből kettő Az infrastruktúra 3-as számú 29,7% (ez kétszerese a egyszobás, egy pedig kiépített. szegregátum kerületi mutatónak). részesült. Közfoglalkoztatásban 1 fő vett részt (2014.).

alacsony komfortfokozatú.

A területen romák Érdemi változás nem és nem romák történt. vegyesen élnek.

Alacsony státuszú lakosság aránya: 47,1%.

1. számú táblázat: Budapest XVIII. kerületének a KSH által kijelölt és a kerület által jóváhagyott szegregátumainak státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) Társadalom (DemográfiaTársadalom (Foglalkoztatottság/ – 2011.) Segélyezés – 2011.)

Lakosságszám: 250 fő (2014-ben főre számúnövekedett.)

1-es szegregációval veszélyeztetett terület

Lakáshelyzet

Épített környezet Etnikai / Közterületek szegregáció minősége

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 46,9%.

LFT-ben részesülők száma 4 fő, RGyK-ban A 0-14 évesek aránya 9 fő és RSzS-ben 4 fő részesült. A 16,4%. segélyezettek többsége a Fáy utcában lakik. Közfoglalkoztatásban 22 fő vett részt Alacsony státuszú lakosság aránya: 22,3%. (2014.)

102

Az alacsony komfortfokozatú A területen lakások aránya (28,3%) Az infrastruktúra főként romák tízszerese a kerületi kiépített. élnek. mutatónak.





Lakosságszám: 89 fő (2014-ben 101 főre növekedett.)

2-es számúA 0-14 évesek aránya szegregációval 24,7% (10 százalékponttal veszélyeztetett magasabb a kerületi terület



Kertvárosias terület, az LFT-ben részesülők száma 1 fő, RGyK-ban 3 egyszobás lakások aránya 8%, Az infrastruktúra fő és RSzS-ben 2 fő részesült. komfort nélküli, félkomfortos kiépített. Közfoglalkoztatásban 6 fő vett részt (2014.)és szükséglakások nincsenek.

A területen romák és nem Érdemi változás nem romák vegyesen történt. élnek.

mutatónál).

Alacsony státuszú lakosság aránya: 22,2%. Lakosságszám: 61 fő (2014-ben 65 főre növekedett.)

3-as számú A 0-14 évesek aránya szegregációval 19,7% (ez 5 veszélyeztetett százalékponttal terület magasabb, mint a kerületi mutató).


A tömbben nincs alacsony LFT-ben, RGyK-ban és RSzS-ben senki sem komfortfokozatú vagy részesült. Közfoglalkoztatásban 6 fő vett egyszobás lakás. részt (2014.).

Alacsony státuszú

103

A területen Az infrastruktúra romák és nem Érdemi változás nem kiépített. romák vegyesen történt. élnek.





lakosság aránya: 22,6%.

Lakosságszám: 54 fő (2014-ben főre növekedett).

4-es számúA 0-14 évesek aránya szegregációval 11,1% (ez 3 százalékponttal veszélyeztetett alacsonyabb, mint a terület kerületi mutató).

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 41,5%. LFT-ben részesülők száma 2 fő, RGyK-ban 1 fő és RSzS-ben 1 fő részesült. A Az alacsony komfortfokozatú Az infrastruktúra segélyezettek többsége a Székely György lakások aránya 17,4%. kiépített. utcában lakik. Közfoglalkoztatásban 1 fő vett részt (2014.).

A területen romák és nem Érdemi változás nem romák vegyesen történt. élnek.

Alacsony státuszú lakosság aránya: 22%.

2. számú táblázat Budapest XVIII. kerületének a KSH által kijelölt és a kerület által jóváhagyott szegregációval veszélyeztetett területeinek státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)

104





5.2. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN TERVEZETT, ILLETVE MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK A 2009-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia rögzíti: „A Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján, Pestszentimre-Pestszentlőrinc területén nincs olyan leromlott városi terület, melyet a Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján szegregátumnak tekinthetnénk.” Emiatt a kerület elsősorban horizontális intézkedésekről döntött. A 3. táblázat ezek teljesülését foglalja össze. Korábbi IVS anti-szegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul)

Kis költségű bérlakások kialakítási lehetőségének vizsgálata.

Eredmény /értékelés

Nem valósult meg

A tulajdoni lakáshoz jutásban végezhető segítségnyújtás formáinak kidolgozása. Külső finanszírozási lehetőségek Nincs információ feltárása, az érintettek által végzendő közmunka igénybevételi módjának kidolgozása. Meglévő lakásmobilizációs, sz.e. továbbfejlesztése illetve a Folyamatosan működik. hátralékcsökkentő programok folytatása.

Horizontális antiszegregációs beavatkozások

Leszakadó családok ösztönzési lehetőségeinek kidolgozása.

Hátralékkezelési szolgáltatás keretében családok előgondozása folyik, valamint azt követően utánkövetés 6 hónapig (Csibész Családsegítő Központ)

Lakásfenntartási támogatások mellé társuló programokban való részvétel megfontolása (előrefizetős fogyasztásmérő készülékek biztosításának lehetősége).

Több önkormányzati lakásban is felszerelésre kerültek előrefizetős fogyasztásmérő készülékek, kiemelten a krízislakásokban

Alacsonyabb lakásrezsit eredményező lakásfelújítások támogatási lehetőségének vizsgálata, illetve az Folyamatosan működik. elismert rezsiköltség szintje emelésének megfontolása.

Adósságkezeléssel kapcsolatos A pénzbeli és természetbeni szolgáltatások bevezetési lehetőségének szociális ellátásokról szóló 1/2011.

105




vizsgálata („Közüzemi szolgáltatók jelzőrendszere” szolgáltatás bevezetése, LFT közvetlen közműveknek történő átutalása).


(II. 08.) Önk. rendelet, mely 2014. 01. 01-én módosult az egységes szemléletű újraszabályozás miatt. Ez 2015. március 1-én hatályon kívül lett helyezve.

Helyi lakáscélú támogatás összegének felülvizsgálata.

Megvalósult a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2011. (V.03.) önkormányzati rendeletben leírtak szerint.

Lakbértámogatás népszerűsítése, felvilágosító munka végzése.

A helyi sajtó, ill. az ügyintézők tájékoztatása alapján kaphattak hírt az érintettek az LFT (1993. évi III. törvény) /LST (7 /2015 II. 25.) helyi rendeletről

Roma közösségek lakhatási és szociális életkörülményeinek javítása céljából együttműködés kidolgozása a XVIII. kerület Önkormányzat, a XVIII. kerületi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint fővárosi és országos roma szervezetek részvételével.

Nem valósult meg.

XVIII. kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának végrehajtása

A Program felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. A Program intézkedési tervében a gyermekek célcsoporthoz kapcsolódóan az Önkormányzat vállalta a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számáról történő folyamatos nyilvántartást.

Általános Iskolában kialakult oktatási szegregáció felszámolására azonnali intézkedési terv kidolgozása, és annak mielőbbi Képviselőtestületi tárgyalása.

Nem valósult meg.

Foglalkoztatás elősegítését felkaroló civil kezdeményezések támogatása. Pályázati Nem valósult meg. munka, a lakosságot és a foglalkoztatókat célzó felvilágosító munka szorgalmazása. Összehangolt szociális programok indítása, ahol együttműködnek az Nincs információ. önkormányzat ügyosztályai és a Fővárosi Munkaügyi Központ. Az „Öt Muskétás” – elnevezésű program

106

4 konzorciumi partnerrel működött (ROP 3.2.1.), workshopok,




támogatása, propagálása.


munkamegbeszélések a négy település szakembereinek részvételével. A program 2010-ben fejeződött be.

Képzési programok indítása a középkorú Nem valósult meg. munkanélküliek számára. Közintézmények akadálymentesítése.

Szociális intézmények körében teljes mértékben megvalósult.

Közmunka Egyesület tevékenységének segítése, propagálása.

2011-ben a Városüzemeltető vette át a feladatkörét, majd beintegrálódott a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt.-be. Az Önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján működnek.

Közbeszerzési kedvezmény lehetőségeinek megvizsgálása épületfelújítások és egyéb építési munkálatok esetében: kivitelező vállalkozóval Nem valósult meg. szerződéskötés az alkalmazottak köréről, a kerület hátrányos helyzetű területén élő lakosainak alkalmazási feltételeiről. Munkavállalási esélyek növelése a továbbtanulási arány növelésével, szakmához jutás elősegítése.

Nem valósult meg.

Munkahelyteremtő beruházások, Az intézményeket érintő bővítési vállalkozások segítése, támogatása a projektekkel megvalósult. pályázati lehetőségekkel kapcsolatosan. Munkanélküliek munkaerő- piaci reintegrálódásának elősegítése Pályázati felhívások személyiségfejlesztő, képzési, önképzési megjelenésének közvetítésével lehetőségekről, pályázatokról való megvalósult. informálás. A roma tanulók felsőfokú képzésbe történő bejutásának és részvételének segítése céljából érettségire felkészítő képzések szervezése.

Hasonló megvalósult.

A roma lakosság munkaerő-piaci integrációját támogató programok, pályázati lehetőségek feltárása.

Részben megvalósult.

Közintézmények akadálymentesítése.

Szociális intézmények esetén teljes körűen megvalósult (törvényi

107





kötelezettség is van rá), egyéb intézeteinknél is megtörtént az akadálymentesítés. Klasszikus szűrőprogramokat szervez a PestszentlőrincPestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft., az Önkormányzat Prevenció elősegítése (szűrővizsgálatok, együttműködő partner. ifjúság-egészségügy területén) Továbbá az Önkormányzat 2015-ig támogatta a HPV-oltást, az óvodás gyógytestnevelést, egészségügyi felmérést. Közösségi helyiség nyitása a kisebbségi önkormányzatok és társadalmi szervezetek számára (gyermekprogramok, hagyományápolás céljára), ifjúsági közösségi terek létrehozása.

Havanna-lakótelepen megvalósult Kondor Béla sétány; Funkcióbővítő városrehabilitációs pályázat: Nemes utca 14. „Patika ház” felső szintjén található nagyterem.

A lakosság bevonása minden megújulás irányába ható folyamatba: értesítés a tervezett lépésekről, véleményük A fejlesztések kommunikációja a figyelembe vétele, illetve beleszólás kerületi média felületein, lakossági engedése bizonyos kérdésekbe (játszótér fórumokon történt meg. felújítás, zöldterület rendezés, kulturális programok). Hátrányos helyzetű csoportok közművelődési lehetőségének növelése a TÁMOP pályázat nem valósult meg. civil szervezetek bevonásával. A szegény közösségek önszervezési – szervezeti – érdekérvényesítő képességének erősítése.

Nincs információ.

A kerület Esélyegyenlőségi programjának Elkészült, felülvizsgálata elkészítése. folyamatban van. Roma kulturális programok szervezésének támogatása

Nincs információ.

Közterületi rehabilitációk folytatása.

Megvalósult TÉR-KÖZ pályázatok: Kossuth tér, Lakatos-lakótelep közösségi kert, 1963. emlékpark, AGÓRA, Hargita tér

Gyermek közösségek

Megvalósult az önkormányzati

108




programlehetőségeinek bővítése, játszószoba/közös helyiség fenntartása

Bölcsődei férőhelyek bővítése


fenntartású Csibész Családvédelmi Központ szervezésében. 2012-ben 34 férőhellyel bővült a Bambi Bölcsőde, 2015-ben 40 férőhellyel az Iciri-Piciri Bölcsőde.

3. táblázat: A tervezett anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a kerületben

5.3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések Antiszegregációs célok Budapest XVIII. kerületének alapvető érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a kerületben. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle, a szociális, képzési, foglalkoztatási, oktatási, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kíván a kerület hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. Kiemelt cél segíteni a rossz szociális helyzetben élő családok kisgyermekeinek korai fejlesztését, a nagyobb gyermekek iskolai előrehaladását. Az anti-szegregációs program horizontális céljai:  Az esélyegyenlőség biztosítása a kerület minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez. Az esélyegyenlőség, a szegregációmentesség biztosítása a településen.  Lakhatási integráció biztosítása.  Oktatási integráció biztosítása.  Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása.  A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.  Közösségi terek biztosítása. A szegregátumok megszüntetése nem lehetséges az egyes tömbök lakosságszáma miatt, ezért legfőbb cél, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregáció oldásra kerüljön, a szegregátumokban élők száma csökkenjen. Emellett fontos, hogy a területek rehabilitációjával meg lehessen teremteni az élhetőbb lakókörnyezetet.

109





Általános – horizontális antiszegregációs intézkedések A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása Budapest XVIII. kerülete számára a fenntartható városfejlődés alapja. Ennek tudatában a kerület messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Az önkormányzat az általa működtetett intézményekkel, a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, az egyházakkal, egyházi szervezetekkel és a kerületben és a kerületért dolgozó civil szervezetekkel együttműködik annak érdekében, hogy a kerületben az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon. A megállapodás eredményeként Integrációs kerekasztalt hoz létre, amely meghatározott időközönként áttekinti a legrosszabb helyzetű családok, a szegregátumokban és szegregációval veszélyeztetett területeken élő lakosság helyzetét, megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a rendelkezésére álló eszközök (pl. közfoglalkoztatás) elérik-e ezeket a családokat, és amennyiben nem, intézkedéseket javasol a kerület vezetésének a helyzet javítására. A kerekasztal figyelemmel kíséri az esetleges diszkriminációs folyamatokat és összehangolt intézkedésekkel megszünteti azt. A kerekasztal kiemelt feladata továbbá, hogy az Anti-szegregációs Program megvalósulását nyomonkövesse, az arra irányuló monitoringot irányítsa. Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők aszerint, hogy egyes intézkedések az infrastruktúra javítására vagy az emberek és közösségeik fejlesztésére irányulnak. Kijelenthető, hogy e két fajta beavatkozás együttesen képes a legeredményesebb hatást elérni. Mindezek alapján a kerület által alkalmazott intézkedések is mind a két fejlesztési fókuszt tartalmazzák. A kerületben az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek eloszlása az általános- és középiskolákban egyenetlen. Amíg 23 nevelési-oktatási intézményből húszban az SNI-s gyermekek aránya 0 és 2 % között mozog, addig két iskolában ennél lényegesen magasabb: az Ady Endre Általános Iskolában (11,8%) és az Eötvös Loránd Általános Iskolában (6,46%). A kerület vezetésének meggyőződése, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszközét a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás jelenti. Az óvodai nevelésben és iskolai oktatásban résztvevő feladat-ellátási helyek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes eloszlását biztosítani kell. A szegregáció kialakulásának megakadályozása érdekében az önkormányzat egyeztetést kezdeményez a KLIK helyi tankerületével. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybe (Gyermekvédelmi törvény) 2013. szeptember 1-jei hatállyal került beemelésre a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalma és ezen státuszok megállapításának feltételrendszere. Az eddigi szabályozástól eltérően kérelemre induló eljárásban kerül megállapításra a HH és HHH státusz igazolása. Ennek következtében az ország sok településén jelentősen lecsökkent a HH és HHH gyermekek száma. Emiatt azt, hogy mely gyermekeket kell kerületi szintű segítő programokkal támogatni, jobban meghatározhatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság figyelembevétele. A programokat számukra is hozzáférhetővé kell tenni annak érdekében, hogy a legrosszabb helyzetű családokban élő gyermekek támogatása minél szélesebb körben lehetővé váljon. Pestszentimre-Pestszentlőrinc óvodáiba 3067 gyermeket írattak be a 2014/2015-ös nevelési évben. Az óvodába járó gyermekek 1,89 százaléka sajátos nevelési igényű (SNI). A kerület óvodái közül ennél 110





legalább kétszeres az SNI-s gyermekek aránya a következő óvodáknál: Eszterlánc (10,81%), Lurkóliget (5,34%), Robogó (4,06%), Aprók falva (4%), legalább másfélszeres pedig két óvoda esetében (Gyöngyszem – 3,55% és Pitypang – 2,64%). A kerületnek az integrált nevelés megvalósítása érdekében törekednie szükséges arra, hogy az SNI-s gyerekek területi eloszlása a jelenleginél egyenletesebb legyen. A kerületben élő óvodás gyermekek körében fel kell mérni a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal (BTM) küzdő gyermekeket. Az óvodákban heti egy alkalommal biztosítani szükséges Alapozó terápiát1 az 5. életévet betöltött gyermekek részére. A terápia alkalmas a képességek sokirányú fejlesztésére, az esetleges képességbeli hiányosságok pótlására, illetve a megkésett beszédfejlődésű, valamint a különböző részfunkció zavaros (térirány zavaros, dyslexia-, dysgráfia veszélyeztetett) gyermekek fejlesztésére. Nagyon jól alkalmazható továbbá figyelem- és magatartás zavaros gyermekek kezelésére is. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy, a gyermekek sikeres előrehaladását a középpontba állító szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani. A hálózat működtetésének célja, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakemberek közvetlenül szerezzenek ismereteket egymástól, mindezt a jelzőrendszer hatékonyabb működtetése érdekében. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai (vezetői), egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai (vezetői). A hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók egyéni és csoportos fejlesztését, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó tanoda létrehozása merült fel az önkormányzatnál annak érdekében, hogy a kerületben tanuló hátrányos helyzetű gyerekek iskolai előmenetelét támogassák. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat, esélyt teremthet az érettségit adó középiskolákba történő bejutáshoz is. A kerület keresi annak a lehetőségét, hogy a civil partnerek szakmai tapasztalatai alapján tudjon sikeresen működtetni egy tanoda típusú szolgáltatást. Az önkormányzat megvizsgálja, hogy a kerületben található szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek közelében milyen saját tulajdonú ingatlant tud felajánlani a szolgáltatás működtetésére. Az önkormányzat a KLIK helyi tankerületével együttműködve segíti az iskolai drogprevenció, a stressz prevenció és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó prevenciós órák rendezését. A kortárscsoport fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. Általánosan elmondható, hogy a középiskolába járó hátrányos helyzetű diákok körében rendkívül magas a lemorzsolódók aránya. Ennek csökkentésére az önkormányzat megvizsgálja egy speciális ösztöndíj létrehozásának lehetőségét, amellyel elő tudja segíteni a diákok iskolai sikerességét és az oktatási intézményekben történő bentmaradásukat. Az ösztöndíjak előteremtésénél a támogatók bevonását is megvizsgálja az önkormányzat.

1

http://lajtorjastudio.hu/tudastar/alapozo-terapia/

111





A nyári szünetben a Csibész Családvédelmi Központ szervezésében eddig is működtetett nyári napközi továbbiakban való biztosítása szükséges (étkeztetéssel) a hátrányos helyzetű tanulók részére. Olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését. Annak érdekében, hogy a legrosszabb helyzetű családok gyermekei, a magatartásproblémákkal küzdő tanulók is aktív résztvevői lehessenek a nyári napközis táboroknak, a programban dolgozók kapacitását meg kell erősíteni, akár önkéntesek bevonásával is. A pedagógusok számára a módszertani megújulás, a kiégettség kezelése, a szociális problémák észlelése és kezelése érdekében érzékenyítő, konfliktuskezelő és kiégés elleni tréningek, módszertani képzések szervezésére van szükség. A gyermekek számára nyitva álló közösségi terek és az azokba szervezett programok bővítése indokolt. A kerületben minél több, a fiatalok hasznos időtöltését megteremtő program szervezése szükséges, ennek feltétele a közösségi terek biztosítása, a gyerekre fókuszáló civil szervezetek bevonása, az önkéntes munka népszerűsítése és támogatása. Annak érdekében, hogy a gyerekeket és fiatalokat fókuszba állító közösségi programok megszervezése és megtartása az önkormányzat teherbíró képességén belül maradhasson, a kerület Önkéntes Program indítását tervez. Ennek célja, hogy a kerületért tenni akaró, a szociális problémák enyhítéséért tenni kívánó helyi és nem helyi lakosok szervezett keretek között ajánlhassák fel szaktudásukat, idejüket és munkájukat azon célok érdekében, melyekkel a gyermekeket érintő szociális problémák legalább részlegesen enyhíthetők. A kerületben a civil aktivitás alacsony. A helyzet javítása érdekében a kerület nyitni kíván a budapesti, a szociálisan rossz helyzetű gyermekek és felnőttek támogatásáért dolgozó szervezetek felé annak érdekében, hogy a helyi támogatói kapacitások bővüljenek. A civilek bevonását saját forrásokból biztosított pályázatokkal kívánja az önkormányzat segíteni (Civil Program). A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése. Új gyakorlatok, lehetőségek megismerésére és újfajta tevékenységek bevezetésére van szükség. Emellett rendkívül fontos, hogy a segítő szakemberek számára támogatást nyújtsunk a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. A szociális szakemberek rendkívül leterheltek, ezért a szociális intézmény családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó részlegének kapacitását növelni szükséges. Fontos megvizsgálni, hogy a szegregátumokban és szegregációval veszélyeztetett területeken élők hogyan vonhatók be a jelenleginél jobban a közmunka programokba, akár a bevont emberek utaztatásának biztosításával, akár a külterületekre szervezett, az ott élők körülményein javító munkafolyamatok megszervezésével. A kerület új, szociális és munkaerő-piaci kombinált szolgáltatást kíván bevezetni az Erzsébetvárosban található MASNI (Munkaerő-piaci Aktivizálást Segítő Nőbarát Iroda)2 mintájára. A munkaerő-piaci tanácsadás (önéletrajz és motivációs levél megírásához nyújtott segítség, álláskeresési tréning stb.) mellett konkrét állásinterjú esetén az új intézmény szépészeti szolgáltatásokat (fodrászat, manikűr,

2

http://www.bjhuman.hu/side/csaladi-es-gyermekjoleti-szolgaltatasok-2/masni-%28munkaero-piaci-aktivizalast-segito-nobarat-iroda%2989/mi-az-a-masni--108

112





kozmetikus) is nyújt az ügyfeleknek, egyfajta „szociális szépségszalonként”. A cél az, hogy a kliens a potenciális munkaadóval történő találkozásra teljes mértékben felkészítésre kerüljön.

Horizontális cél

1. Esélyegyenlőség biztosítása

2. Oktatási integráció biztosítása

Megvalósítást célzó intézkedés

Felelős

Integrációs kerekasztal Polgármester, létrehozása és együttműködve a működtetése RNÖ elnökével

Lehetséges pénzügyi forrás

Megvalósulás lehetséges időtávja

Nem releváns

2015-2023

Törekvés a HHH (és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre Polgármester (a jogosult) gyerekek KLIK-kel Nem releváns arányának együttműködésben) kiegyenlítettségének biztosítására az óvodai és iskolai feladatellátási helyek között

2016-2023

Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét Óvodavezetők betöltött óvodások részére

Saját forrás

2016-2023

Prevenciós órák megtartása az iskolákban

Saját forrás

2016-2023

Polgármester

Érzékenyítő, módszertani, kiégés elleni tréningek, Polgármester módszertani képzések szervezése a pedagógusok számára

Saját forrás, VEKOP 7. 2017-2023 prioritási tengely

Nyári napközi (étkeztetéssel) további Polgármester működtetése

Saját forrás, nyári gyermekétkeztetési 2015-2023 pályázat

Polgármester, Tanoda létrehozása és együttműködve a működtetése RNÖ elnökével

Saját forrás, VEKOP 7. 2016-2023 prioritási tengely

HHH középiskolás Polgármester diákok ösztöndíj támogatási rendszere

Saját forrás és külső 2016-2023 (támogatói) forrás

113





kialakításának vizsgálata A szegregátumban, a veszélyeztetett területeken élők 3. Az alacsony státuszú előnyben részesítése a Városgazda 18 Zrt. lakosság foglalkoztatási közmunka pályázatok helyzetének javítása kiajánlásánál, a jelenleginél aktívabb bevonásuk közmunka programokba Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai Polgármester, műhelyek szervezése a Csibész jelzőrendszer Családvédelmi sikeresebb működése Központ érdekében 4. A szociális szolgáltatásokhoz való Szociális szakemberek Polgármester hozzáférés javítása képzése Új szociális és munkaerő-piaci kombinált szolgáltatás Polgármester („Szociális szépségszalon”)

5. Közösségi terek biztosítása

6. A társadalmi szolidaritás erősítése

Nem releváns

2015-2023

Nem releváns

2015-2023

Pályázati forrás, VEKOP 7. prioritási tengely

2015-2020

Pályázati forrás, VEKOP 7. prioritási tengely

2016-2023

Közösségi terek létrehozása a szegregátumok Polgármester, RNÖ Saját forrás közelében, gyermek- elnöke és ifjúsági programok szervezése.

2016-2023

Önkéntes Program szervezése

Nem releváns

2015-2023

Saját forrás

2016-2023

Polgármester

Civil Program indítása Polgármester

4. táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései

114





Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések Az 1. számú szegregátum a Lakatos-lakótelep szomszédságában van, ahol a közbiztonság javítása érdekében térfigyelő rendszer került kiépítésre. A tömb közbiztonsági helyzetének javítása érdekében szükséges lenne a rendszer kiépítésére a területen. A Kiss Ernő utca 11 bérlakásából 5 üres. Az önkormányzat 2015 elejétől kezdte felmérni a kerület önkormányzati tulajdonú lakásállományát annak érdekében, hogy döntés születhessen arról, mely épületeket érdemes szanálni és melyeket érné meg felújítani. A vizsgálat lezárultával az üresen álló lakások közül azokat, amelyek felújításra javasoltak, az önkormányzat felújítja, komfortfokozatukat emeli. A jelenleg üresen álló lakások bérlőinek kiválasztásánál alapkritériumként kezeljük, hogy ne bővüljön a területen az alacsony státuszú lakosság köre, így elkerülhetővé váljon koncentrációjuk. A Kiss Ernő utcában a segélyezettek száma és a 0-14 éves korosztály magas aránya miatt a Csibész Családvédelmi Központ koncentrált figyelmére van szükség a területen. A 2. számú szegregátum 32 önkormányzati bérlakása közül hat jelenleg üres. Itt is az 1. számú szegregátumnál javasolt intézkedések szükségesek: felújítás, komfortfokozat emelése, az új bérlők kiválasztásánál a rossz szociális helyzetben lévő családok koncentrációjának megakadályozása. A Liszt Ferenc közben pormentes út kialakítása szükséges. A szociális szakemberek fokozott jelenlétére ebben a tömbben is szükség van. A térfigyelő rendszer kiépítése is indokolt a tömbben. A legrosszabb szegregációs mutatóval rendelkező 3. számú szegregátumban nincsenek önkormányzati bérlakások. Az 1. számú szegregációval veszélyeztetett területre fókuszálva az önkormányzat szociális városrehabilitációs programot tervez. Az akcióterületet úgy kívánják meghatározni, hogy abba beletartozzon a 2. számú szegregátum, és amennyiben lehetséges, akkor az 1. számú szegregátum is. Sikeres pályázatok elnyerése esetén a szociális városrehabilitáció keretében az önkormányzat, mint projektgazda a következő tevékenységek megvalósítását tervezi: önkormányzati tulajdonú vagy társasházi státuszú épületek statikai állapotának megerősítését, az épületgépészeti és energetikai rendszerek cseréjét az energiahatékonyság javítása érdekében, bérlakások felújítását, bérlakások komfortfokozatának emelését, közösségi tér kialakítását. Ezeken felül a gyermek- és felnőtt lakosság számára közösségfejlesztő programokat szervez, tanodát működtet, közösségi kert kialakítását segíti, családi mentorokkal támogatja az itt élők helyzetét, képzési és foglalkoztatási programokat szervez. Nyertes pályázat esetén az önkormányzat jelen Anti-szegregációs programját felülvizsgálja a minél hatékonyabb szociális városrehabilitációs program megvalósítása érdekében. A 2., 3. és 4. számú szegregációval veszélyeztetett területek helyzete hasonló: Jórészt kertvárosias tömbök, ahol egy-egy leromlott állapotú házban sokgyermekes, rossz szociális helyzetben lévő családok élnek. Célzott segítségük az önkormányzati szociális intézmények támogatásával megoldható. A horizontális célok között megemlített oktatási, közösségfejlesztési, képzési és foglalkoztatási programokba a fentiekben megnevezett tömbök lakosságának fokozott bevonására van szükség. A KSH módszertana miatt a Havanna-lakótelep egyes lépcsőházai nem voltak sem szegregátumnak, sem szegregációval veszélyeztetett területnek minősíthetők. Az ITS helyzetfeltáró részében megvizsgálásra kerültek a segélyezési adatok, melyek alapján megállapítható, hogy a lakótelep több lépcsőházában is a rossz jövedelmi viszonyokkal és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező

115





emberek fokozott koncentrációja figyelhető meg. A terület rehabilitációjának szándékáról az önkormányzat nem mond le, adekvát forrás megléte esetén a tömb helyzetének javítására programot dolgoz ki.

116




Szegregátum sorszáma


Érintett terület specifikus Lehetséges pénzügyi Konkrét intézkedés/ beavatkozás Felelős partner cél forrás

1. és 2. szegregátum Térfigyelő rendszer kiépítése

A közbiztonság javítása

Megvalósulás lehetséges időtávja

Polgármester

Saját forrás

2015-2016

1. és 2. szegregátum + az 1. számú veszélyeztetett terület

A rossz szociális helyzetű emberek Az elvárható életminőséghez koncentrációjának megszüntetése a szükséges feltételek Polgármester bérlakás-politika eszközrendszerével elősegítése (felújítás, komfortfokozat emelése stb.)

Saját forrás

2015-2023

2. szegregátum

Pormentes út megépítése (Liszt Ferenc köz)

Lakókörnyezet rehabilitációja Polgármester

Saját forrás

2016

1. számú szegregációval veszélyeztetett terület

Szociális városrehabilitációs program


VEKOP 6. prioritási tengely

2016-2019

Valamennyi szegregátum és szegregációval veszélyeztetett terület, kiemelten a városrehabilitáció akcióterülete

Anti-szegregációs program felülvizsgálata


VEKOP 6. prioritási tengely

2016

5. táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései

117





Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése Intézkedés

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Törekvés a HHH (és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult) gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai és iskolai feladat ellátási helyek között

X

X

X

X

X

X

X

X

Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére

X

X

X

X

X

X

X

X

Prevenciós órák megtartása az iskolákban

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Integrációs kerekasztal létrehozása és működtetése

Érzékenyítő, módszertani, kiégés elleni tréningek, módszertani képzések szervezése a pedagógusok számára. Nyári napközi (étkeztetéssel) további működtetése

X

X

X

X

X

X

X

X

Tanoda létrehozása és működtetése

X

X

X

X

X

X

X

X

HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszere létrehozásának vizsgálata

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A szegregátumban, a veszélyeztetett területeken élők jelenleginél aktívabb bevonása a közmunka programokba

X

X

X

X

X

X

Szakmaközi hálózat további működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében

X

X

X

X

X

X

Szociális szakemberek képzése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Új szociális és munkaerő-piaci kombinált szolgáltatás („Szociális szépségszalon”)

118




Közösségi terek létrehozása a szegregátumok közelében, gyermek- és ifjúsági programok szervezése. Önkéntes Program szervezése

X

Civil Program indítása


X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Térfigyelő rendszer kiépítése

X

X

A rossz szociális helyzetű emberek koncentrációjának csökkentése a bérlakás-politika eszközrendszerével (felújítás, komfortfokozat emelése stb.)

X

X

Pormentes út megépítése (Liszt Ferenc köz)

X

Szociális városrehabilitációs program

X

Anti-szegregációs program felülvizsgálata

X

6. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése

119





A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak. A projektfejlesztés során az önkormányzat elemi érdeke a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága, ezért mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítani kívánják a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatot a kerület bevonja ezen folyamatokba. A közösségi térként és/vagy szociális, oktatási célra is használt épületeket integrált lakókörnyezetben kerülnek kialakításra, ezáltal biztosítva a többségi társadalom tagjainak a részvételét a szolgáltatásokban. A különböző fejlesztések fizikai megközelíthetőségének tervezése elengedhetetlen a mindenki számára biztosított hozzáférés érdekében. A kerület célirányos kampányt tervez minden fejlesztés, program, Pestszentlőrinc - Pestszentimre életét befolyásoló esemény, illetve a kerületben megjelenő szolgáltatás széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására.

A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregációt okozó folyamatok hátterében különböző okok húzódhatnak meg, közülük a legfontosabb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, a legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, az eladósodás és ennek következtében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése. A legtöbb önkormányzat gazdálkodása feszített, sokszor az alapvető fejlesztésekre sem jut forrás. A településen élő legszegényebb családok támogatását ennek ellenére fel kell vállalniuk az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy a rászorulók helyzete javuljon, körük ne bővüljön. A rossz szociális helyzetben lévő családokon leginkább az segít, ha tagjai munkához jutnak, ez az alapfeltétele annak, hogy jobb helyzetbe kerüljenek. Nagyon fontos továbbá, hogy a legszegényebb családok, köztük a romák gyermekei integrált környezetbe járjanak óvodába, iskolába, hiszen ez az alapja annak, hogy egy kedvezőtlen lakhatási körülmények között élő gyermek minél tovább maradhasson az iskolarendszerben (szakképző intézmény, középiskola, felsőoktatás), ezáltal életpálya esélyei javuljanak. A lakhatási programok megvalósításánál elsődleges szempont megakadályozni, hogy a legszegényebbek egy tömbben lakjanak, mivel ez gettósodási folyamatot indíthat el. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásállomány elhelyezkedése alapvetően determinálja ezen folyamatot. Szegregálódási folyamatokat indíthat el az is, ha egy városrész leromlása elindul, az önkormányzat felelőssége, hogy ha ezt észleli, gyorsan reagáljon. Az önkormányzat vezetése, ha valóban kialakul a tulajdonosi szemlélet, mindent el fog követni, hogy a leromló területek további pusztulását megállítsa. Ennek egyik eszköze lehet a hiányzó közszolgáltatások elérhetővé tétele, akár azok átszervezésével. Az önkormányzat e megnevezett célok elérése érdekében a horizontális és területspecifikus intézkedések megvalósítására törekszik. A fentebb jelzett problémák és lehetséges megoldások – az integrált oktatás feltételeinek megteremtése és az Önkéntes program kivételével – forrásigényesek, ezért az

120





önkormányzatnak törekedni kell arra, hogy megtalálja azokat a külső, leginkább pályázati forrásokat, amelyek segítségével településük legrosszabb helyzetben lévő családjait tudja támogatni.

Együttműködő partnerek ●

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

●

Helyi általános és középiskolák

●

Civil szervezetek (Diótörés Alapítvány, Magyar Vöröskereszt XVIII. kerületi Szervezete)

●

Csibész Családvédelmi Központ

●

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

●

Városgazda 18 NZrt.

Az Anti-szegregációs terv megvalósításának nyomon követése – monitoring A jelen Anti-szegregációs Program (ASZP) vállalásaként létrehozandó Integrációs kerekasztal folyamatosan vizsgálja a tervezett intézkedések és célok megvalósulását, erről évente összefoglalót készít. Figyelemmel kíséri a szegregációval veszélyeztetett területek, illetve a kerületben élő legszegényebb családok helyzetét. Az ASZP elfogadását követő második év végén az Integrációs kerekasztal felülvizsgálja a megfogalmazott célok relevanciáját, a változó helyzetre reagálva felülvizsgálja eredeti célkitűzéseit. Ezt az eljárást össze kell kötni az ITS felülvizsgálatával annak érdekében, hogy a két dokumentumban rögzített célrendszer összehangoltsága biztosított legyen. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a hozzá tartozó valamennyi területen az Anti-szegregációs Intézkedési Tervben foglalt törekvések érvényesítésére és megvalósítására kötelezettséget vállal. Az irányítása alatt lévő, fennhatósága és felügyelete alá tartozó szervek és intézmények számára kötelezővé teszi, hogy döntéseik és tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekedjenek, azok a szegregáció kialakulását és fennmaradását semmilyen formában nem segíthetik elő.

121




6.


A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

6.1 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Magasabb szintű tervekkel való összefüggés A 2014-2020-as uniós tervezési időszakra való felkészülés jegyében mind európai, mind hazai szinten számos területi valamint ágazati fejlesztési stratégia készült, vagy készül, mely magasabb területi szinten jelöl ki fejlesztési irányokat. Ezek ismerete, figyelembe vétele a stratégiakészítés során követelmény. Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre fejlesztési irányai, s a célok elérését biztosító projektek megvalósítása ezzel egyúttal hozzájárul a fővárosi, országos, és az uniós célkitűzések teljesítéséhez is – természetesen különböző mértékben. A következőkben az ITS-ben megfogalmazott célkitűzéseknek az alábbi stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célkitűzésekhez való hozzájárulása kerül bemutatásra: ●

Európa 2020 stratégia és illeszkedés az EU 11 tematikus céljához

●

Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepció

●

Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK) és Területfejlesztési Programja (FŐTEP)

●

Budapest 2030 Hosszú távú fejlesztési koncepció (továbbiakban: Budapest 2030)

●

ITS Budapest stratégia 2020 (továbbiakban: BP ITS 2020).

Európai Unió fejlesztéspolitikai irányai Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó stratégiájának, az Európa 2020-nak a végrehajtásában kiemelt szerepet kap az európai városok fejlesztése. A stratégia Európa intelligens („smart”), fenntartható („sustainable”) és befogadó („inclusive”) növekedésének céljaira összpontosít, és e célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célértékeket is társít a foglalkoztatás, a K+F, az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás, az oktatás valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén. Pestszentlőrinc-Pestszentimre legfőbb céljai között szerepel a Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával. Az intelligens növekedést a tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés szolgálja, a fenntarthatóság a zöldalapú és barnamezős területmegújításon nyugszik, míg a gazdaságfejlesztés hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a szegénység csökkentéséhez. Európa 2020 stratégia prioritásai EU 2020

Pestszentlőrinc-Pestszentimre kapcsolódó stratégiai céljai



Intelligens növekedés: hatékonyabb oktatási, kutatási és innovációs beruházások



Fenntartható, károsanyagkibocsátáscsökkentést célzó gazdasági növekedés



Inkluzív növekedés, mely a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére fekteti a hangsúlyozást



122






Az Európai Unió az „Európa 2020” stratégia céljainak eléréshez, a 2014-2020 közötti kohéziós politikájának végrehajtása kapcsán 11 tematikus célt (s ezekhez tartozó úgynevezett beruházási prioritásokat) rendelt. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy az ITS stratégiai céljai, mely EU tematikus célok megvalósításához milyen mértékben járulnak hozzá. A T1-T10. a 3.1 fejezetben ismertetett és részletesen kifejtett tematikus, míg a TR1-TR3. a területi célokat jelöli. A hozzájárulás mértékének értékelése háromfokozatú skálán történt. Pestszentlőrinc-Pestszentimre ITS kapcsolódása (középtávú célok) EU tematikus céljai

T1

T2

T3

T4

T5

T6

T7

T8

T9

T10

TR1

TR2

TR3

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése

x

x

x

x

x

x

xx

x

x

xx

x

xxx

xxx

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

x

xx

x

x

x

x

x

x

x

x

x

xxx

xxx

3. A KKV-k versenyképességének fokozása

x

x

x

x

x

x

xx

xx

x

x

x

xxx

xx

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban

x

xx

x

xxx

x

x

x

xxx

x

xxx

xx

xxx

x

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

xx

x

x

xxx

xx

x

x

xxx

x

xxx

xx

xxx

x

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

x

xx

xxx

xxx

xx

x

x

xxx

x

xxx

xx

xxx

x

7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

x

x

xx

x

xx

x

xxx

xxx

xxx

xx

xxx

x

x

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

xx

xx

xxx

x

x

x

xxx

xx

x

xx

xx

xxx

xxx

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

xxx

xxx

xxx

x

xx

xxx

x

xxx

xx

xxx

xx

xx

xxx

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

xx

xxx

xxx

x

x

x

x

x

x

xxx

x

x

x

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

x

xxx

x

xx

x

xx

x

x

x

xxx

x

xxx

xx

XXX erős hozzájárulás

XX közepes hozzájárulás

X gyenge hozzájárulás

123





Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepció (OFTK) A 2014-2020-as időszakra való felkészülés egyik alapja az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, mely meghatározza a fejlesztéspolitika átfogó céljait, valamint az arra épülő középtávú – 2020-ig tartó időszakra érvényes – prioritásait. Külön fejezete foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával (térszerkezet) és a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK által megfogalmazott nemzeti jövőkép szerint „Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. Az OFTK középtávú célrendszeréből az illeszkedést a városfejlesztés terén, illetve a Fővárosra megfogalmazott célokon keresztül vizsgáljuk: OFTK középtávú céljai

Pestszentlőrinc-Pestszentimre ITS kapcsolódása (középtávú célok) T1

T2

T3

T4

T5

T6

T7

T8

xx

x

xxx

xxx

T9

T10

TR1

TR2

TR3

A városfejlesztés szempontjai és nemzeti prioritásai:

x

Fenntartható és harmonikus város-vidék kapcsolat Fenntartható és kompakt városszerkezet

xxx

xxx

Energiafüggőség csökkentése és klímavédelem

xxx

xxx

xxx

xxx

A demográfiai változások – a városi népességfogyás kezelése, a családok és a helyi közösségek megerősítése

xxx

xxx

xx

xx

xxx

xxx

A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése

xx

xxx

xxx

xxx

xx

xxx

Együttműködés a többszintű kormányzás jegyében

xx

xx

xxx

x

xxx

xxx

xx

x xxx

xxx

xx

x

xx

xxx xxx

xxx

A helyi és térségi gazdaságfejlesztés

xx

x

xx

xxx

xxx

xxx

xxx

x

xxx

xxx

xx

xxx

Budapestre megfogalmazott fejlesztési irányok: A térségi pozíció erősítése a földrajzi, geopolitikai adottságok kihasználásával.

xx

Az összmagyarság identitásának erősítése a Kárpát-medence kulturális központjaként. Összehangolt fejlesztések a várostérségben – feladatmegosztás megszervezése.

124




Integrált Településfejlesztési Stratégia xx

Egységes Budapest − hatékony közigazgatási rendszerrel. A népesség megtartása vonzó, egészséges életkörülmények biztosításával, az esélyegyenlőség megerősítésével és a rugalmas lakásstruktúra kialakításával.

xxx

xxx

xxx

Kezdeményező város- és térségfejlesztés, tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, zöld gazdasági kultúra meggyökereztetése, valamint a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása.

xxx

xxx

xx

x

xxx xx

xx

A gazdasági fejlődést lehetővé tevő differenciált területi kínálat biztosítása.

x

xxx

xxx

xxx

xx

xxx

xx

xxx

xxx

xxx

xx

xxx

xxx

xxx

xxx

xxx

A város és a Duna együttélésének megteremtése. Kiegyensúlyozott városi térszerkezet kialakítása differenciált központrendszerrel, a kompakt város elvének megvalósítása.

xxx

A területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztése, a városi közösségi közlekedés súlyának növelése.

xxx xx

xx

xxx

xx

x

xxx

xx

xxx

xxx

xxx

xxx

xxx

x

xxx

xx

X: az ITS stratégiai célja kismértékben járul hozzá az OTFK adott céljának eléréséhez XX: az ITS stratégiai célja közepes mértékben járul hozzá az OTFK adott céljának eléréséhez XXX: az ITS stratégiai célja nagymértékben hozzájárul az OTFK adott céljának eléréséhez

Budapest területfejlesztési koncepciója (BTFK) Budapest területfejlesztési koncepciója a főváros hosszú távú területfejlesztési céljait tartalmazza. Az alábbiakban Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre középtávú céljai kerülnek összevetésre ezekkel. Pestszentlőrinc-Pestszentimre ITS kapcsolódása (középtávú célok) FŐTEP Stratégiai cél

T1

T2

1. Kezdeményező, együttműködő terület-, város- és térségfejlesztés

x

xx

T3

T4

T5

T6

xx

x

T8

xxx

2. Tudásalapú, versenyképes, innovatív és “zöld” gazdaság 3. Partnerség − a jövő közös tervezése, összehangolt fejlesztések Budapesten és a várostérségben

T7

x

xx

x

xx

x

T9

T10

x

x

TR1

TR2

TR3

xxx

xxx

xxx

xxx xxx xxx

4. Nemzetközi szerepkör erősítése a térségi pozíció kihasználásával xxx

5. Hatékony városszerkezet kialakítása − kompakt város

125

xxx

xxx

xxx

xx

xxx

xx

xxx

xx

xx





6. A környezeti erőforrások védelme és fenntartható használata, a természeti értékek és táji adottságok megőrzése

xx

xxx

x

7. Budapest komplex szerepkörének megfelelő közlekedési rendszer megteremtése xxx

8. Befogadó, támogató, aktív társadalom

xxx

xxx

xx

xx

xxx

xxx

xxx

x

xx

x

xxx

xxx

9. Rugalmas és korszerű lakásstruktúra kialakítása

xx

xxx

X: az ITS stratégiai célja kismértékben járul hozzá a BTFK adott céljának eléréséhez XX: az ITS stratégiai célja közepes mértékben járul hozzá a BTFK adott céljának eléréséhez XXX: az ITS stratégiai célja nagymértékben hozzájárul a BTFK adott céljának eléréséhez Megjegyzés: A kerület horizontális középtávú céljai számos esetben illeszkednek a BTFK céljaihoz.

Budapest 2030 Az ITS stratégiai céljainak hozzájárulása a Budapest 2030 céljaihoz: Pestszentlőrinc-Pestszentimre ITS kapcsolódása (középtávú célok) Budapest 2030 céljai

T1

T3

x

Kezdeményező városfejlesztés Partnerség - a jövő közös tervezése a térségben és országosan

T2

T4

T5

T6

xx

xx

Egységes Budapest

T7

T8

x

x

xxx

xxx

xx

xx

T9

T10

TR1

TR2

TR3

xxx

xxx

xxx

Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése Egészséges környezeti feltételek megteremtése Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás

xxx

xxx

xxx

xxx xxx

Az egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése

xx

xx

xxx

xxx

A Dunával együttélő város Hatékony, kiegyensúlyozott városszerkezet - kompakt város

xxx

xx

xxx

xxx

A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei xxx

Intelligens mobilitás

xxx

xx xxx

Tudás, készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés Önfenntartó városgazdálkodási rendszer

xxx

x

126

xxx





Kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése

xxx

Humán szolgáltatások optimalizálása

xxx

xx xxx

xxx

xxx

xx

xx

xxx

xxx

Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése

xx

X: az ITS stratégiai célja kismértékben járul hozzá a VFK adott céljának eléréséhez XX: az ITS stratégiai célja közepes mértékben járul hozzá a VFK adott céljának eléréséhez XXX: az ITS stratégiai célja nagymértékben hozzájárul a VFK adott céljának eléréséhez Megjegyzés: üres mező esetén nem figyelhető meg közvetlen kapcsolat a célok között.

Budapest 2020 Az ITS stratégiai céljainak hozzájárulása a Budapest 2020 céljaihoz: Pestszentlőrinc-Pestszentimre ITS kapcsolódása (középtávú célok) Budapest 2020 céljai

T1

T2

T3

T4

T5

xx

Kezdeményező, együttműködő városfejlesztés Vállalkozás- és beruházásbarát gazdasági környezet

xx

Intelligens városműködés

xxx

Sokszínű, értékőrző nagyvárosi környezet

xx

Nyitott, szolidáris és aktív budapestiek

xxx

xx

xxx

T6

T7

T8

T9

xx

xxx

xxx

xx

xxx

xxx

xx

xx

xx

x

xx

xx

x

xxx

x

x

Dunával együtt élő város

127

T10

TR1

TR2

x xx

x

xxx

xxx

xxx

xx

xxx

TR3 xxx

xxx

xxx

xx

xx

EPEST-BUDAPEST KONZORCIUM




6.2. A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A helyzetelemzés és helyzetértékelés során feltárt fejlesztési kihívások meghatározzák PestszentlőrincPestszentimre középtávú stratégiai fejlesztési terveit. Az alábbiakban az ITS céljai és a fejlesztési kihívások közötti összefüggések figyelhetők meg: Fejlesztési kihívások

Az ITS középtávú céljai

 Közlekedési infrastruktúra hiányzó elemeinek fejlesztése, kerületen belüli, harántirányú elemek erősítése.  A töredezett térszerkezet és a gyenge belső területi kohézió okozta problémák feloldása a belső közlekedési kapcsolatok javításával (a harántirányú eljutási lehetőségeket is javító alap hálózati infrastruktúra kialakítása), ill. a gazdasági területek elérését szolgáló infrastruktúra-elemek kiépítésével;  A lakóterületek úthálózata esetében a forgalomcsillapított kialakítás (Tempo 30-as zóna, lakó-pihenő övezet) teljessé tétele.

- A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer

 Pestszentlőrinc-Pestszentimre területén a helyi közlekedési igényeknek megfelelő kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése.  A közlekedést – a gyalogos közlekedés kivételével – a kerülethatárokat átszelő hálózatok (közúthálózat, tömegközlekedési hálózat, kerékpárforgalmi-hálózat) jellemzik, ezért a közlekedés fejlesztése sok esetben csak több kerület közlekedésének, vagy a fővárosi közlekedési rendszer egészének figyelembe vételével lehetséges.

- A helyi mobilitást előtérbe helyező, a külső hálózathoz jól kapcsolódó, fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer - A kerület igényeit figyelembe vevő fejlett térségi elérhetőség

 Intenzív együttműködés a fővárossal, a szomszédos kerületekkel, agglomerációval, Pest megyével a repülőtéri zóna fejlesztése érdekében (fejlesztések összehangolása, befektetők vonzása, lobbi, érdekérvényesítés).  Valóban egyedi, látogatóvonzó kerületi attrakció(k) kitalálása, létrehozása;  A repülőtér térségének fejlesztését hátráltató kedvezőtlen jogi környezet problémájának megoldása és a fejlesztésben érdekelt helyi/térségi szereplők érdekérvényesítő képességének növelése;

- A repülőtér környezete Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete

 A növekvő utasforgalmú repülőtér közelségéből adódó idegenforgalmi potenciál kihasználása az üzleti, konferencia- és egészségturizmus feltételeinek megteremtésével, a térségi önkormányzatok partnerségén alapulva;  A kerület gazdaságát megerősítendő új, húzóerőt képviselő (különösen nagyobb hozzáadott értéket előállító innovációorientált) vállalkozások megtelepedésének elősegítése a reptéri térség kiemelt vállalkozási övezetté fejlesztésével, valamint nemzetközi partnerségen alapulva gazdasági klaszter építésével;

- A repülőtér környezete Budapest várostérségének dinamikusan fejlődő gazdasági és egészségügyi szolgáltatási övezete - Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával

 A népességváltozásban megfigyelhető negatív trendek – természetes fogyás, elöregedő lakosság, eltartottsági ráta növekedése – hatásainak csillapítása, azokhoz történő lehető legjobb alkalmazkodás;  A lakossági prevenció és az egészséges életmódra nevelés elősegítése;  Lakossági tömegsport és rekreációs lehetőségek – térítésmentes vagy kedvezményes – biztosításának szélesítése (pl. minél többféle sportlehetőség, futókörök kialakítása, szabadtéri 128

- Aktív, egészséges és sportos lakosság





tornapályák fejlesztése), célcsoport-specifikus kínálat megteremtése;  A gazdaságfejlesztésre alkalmas önkormányzati ingatlanállomány lehetőség szerinti bővítése, különösen a repülőtér térségében;  A vagyongazdálkodási rendszer bevételtermelő képességének növelése az önkormányzati bérlakásállomány költségelvű hasznosíthatóságának erősítésével.

- Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás

 Kezdeményező önkormányzat szerepvállalása a fejlesztésekben,  Közvilágítási hálózatok korszerűsítése, LED fényforrások alkalmazása, valamint intelligens vezérlések alkalmazása.  Az önkormányzati bérlakásállomány fokozatos komfortosítása és energiahatékony korszerűsítése;

- Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás

 A szociálisan támogatott és szolgálati lakhatás feltételrendszerének koncepcionális újragondolása;

- Minőségi, energiahatékony, változatos társadalmi-szociális igényeket kielégítő lakásállomány

 Az Önkormányzat működési típusú kiadásai dominanciájának csökkentése, az intézményi energetikai célú felújítások folytatása, a megújuló energiaforrások alkalmazhatóságának figyelembe vételével;  A kerületi bérlakásprogram fejlesztése-kiterjesztése az önkormányzati bérlakásállomány minőségi javításával, ill. lehetőség szerinti bővítésével;  Energiahatékonysági korszerűsítések és megújuló energiaforrások alkalmazása önkormányzati intézmények energiafelhasználásának fedezésére.

- Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás - Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer

 Új szerkezeti terv kerületi szintre való leképzése, új KÉSZ készítése.  Helytörténeti értékeken alapuló, egységes imázs és kreatív városmarketing kialakítása;  A kerület idegenforgalmi jelentőségének növelése a meglévő kerületi adottságokat kihasználva: egyedi attrakciók létrehozása tudatos brand-építéssel és városmarketingtevékenységgel;  Magas építészeti minőség mind az új építések, mind a meglévő épületek felújítása tekintetében.  A lakossági parkolás végleges rendezésére a lakótelepek esetében többlet férőhelyek létesítése. A kertvárosi területeken a túlépítések ésszerű korlátozása.

- Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek

 A kerület talajviszonya nem kedvez a csapadék talajba történő gyors felszívódásának, azonban tározókban való összegyűjtése, és locsolásra történő felhasználása csökkentheti a területről lefolyó csapadékvíz mennyiségét, illetve a hirtelen, nagy mennyiségű esővíz megjelenését a csatornában, ezáltal csökkentve azok túlterhelését.  Csökkenteni a burkolt felületek mértékét, illetve szabályozni a telkek beépítési arányát, hogy legyen elég zöldfelület a csapadékvíz elvezetésére, tárolására.  A környezeti konfliktusok mérséklése a területhasználat optimalizálásával.  Több szempontból hátrányos helyzetű lakosok, családok problémáinak integrált kezelése, komplex programok a leromlott területek problémáinak kezelésére;  Veszélyeztetett, degradálódott lakóterületek csökkentése,

129

- Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek - Minőségi, energiahatékony, változatos társadalmi-szociális igényeket kielégítő lakásállomány





 A kerület arculatának javítása Pestszentlőrinc és Pestszentimre központjainak fejlesztése (pl. portálprogram), valamint a Péterhalmi-erdő helyzetének rendezése révén; a „zöld és fenntartható kerület” imázs erősítése;

- Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek

 A zaj- és légszennyezés csökkentése komplex, összvárosi szintű stratégiák keretében.

- Kezdeményező városfejlesztés

- Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer

- Együttműködő partnerség

 A környezettudatos szemlélet még mindig nem eléggé elterjedt, vagy csak látszólagosan valósul meg, így klímavédelem nem kap kellő hangsúlyt; a klímaadaptáció gyakorlati megvalósítása kezdetleges  A gazdasági válság miatt a klímavédelmi intézkedések (néhány kivételtől eltekintve) hátrányba kerültek/kerülhetnek a gazdaságélénkítő intézkedésekhez képest, fontosabbnak ítélt, vagy elkerülhetetlenül szükséges beavatkozások mellett erre kevesebb forrás jut

- Klímatudatos, fenntartható szemlélet

 Lakossági energiahatékonysági és megújulós beruházások ösztönzése, támogatása és tanácsadás.

- Minőségi, energiahatékony, változatos társadalmi-szociális igényeket kielégítő lakásállomány

 Identitáserősítő és közösségfejlesztő lakossági események, programok bővítése, a lebonyolításhoz új szabadtéri közösségi terek (pl. közösségi kertek, szabadidős park) kialakítása kerületrészek közötti arányos lefedettséggel;  A népességmegtartó erő növeléséhez a kerületi fiatalok helyi identitása és lokálpatriotizmusának erősítése a korosztály közösségi, szabadidős és kulturális igényeire válaszoló hatékony megoldások;

- Összetartó, lokálpatrióta közösség

 Az Önkormányzat és a civil, az egyházi és a nemzetiségi szervezetek, valamint a kerületi oktatási, nevelési intézmények közötti kapcsolat és együttműködés további elmélyítése;  A kerület kulturális életének színesítése, tematikus alapú továbbfejlesztése: hagyományőrző és – teremtő közösségi – kulturális kezdeményezések megvalósítása (pl. a Kossuth tér adottságainak jobb kihasználása közösségi térként); - Összetartó, lokálpatrióta közösség  Nagyobb szerep biztosítása a lokálpatriotizmusnak a kerület gazdaságának erősítésében;

 A lakosság minél szélesebb körű bevonása a kerületfejlesztésbe és a meglévő értékek megóvásába;

- Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával - Összetartó, lokálpatrióta közösség - Aktív, egészséges és sportos lakosság

 A kerület zöld arculatának, élhetőségének fenntartható megóvása, erősítése, a Péterhalmi-erdő rekreációs területté fejlesztése;  Barnamezős területeken zöldfelületek létesítése, növelése (Lakatostelepi-tó környezete, Nefelejcs utcai egykori hulladéklerakó rehabilitációja);  A zöldfelületi, környezetrendezési szempontok hatékonyabb érvényesítése a gazdasági visszaesés ellenére: a gazdasági válság miatt a zöldfelületi, környezetrendezési fejlesztések (néhány kivételtől eltekintve) hátrányba kerültek az egyéb, fontosabbnak ítélt, vagy elkerülhetetlenül szükséges beavatkozások mellett.  Az erdő használatához biztonságos megközelítés és használati infrastruktúra kiépítése

130

- Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer





 Beépítésre nem szánt területek megőrzése, természetvédelmi érdekek érvényre juttatása.

- Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer - Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek - Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal

 Alközpontok megújítása, kialakítása  Kerületközpont fejlesztése: a központképző, intézményi funkciók és a reprezentatív városi közterek (pl. Kossuth tér környéke) szinergiájának erősítése, szolgáltató és kereskedelmi funkciók , megfelelő gyalogos kapcsolatok, kedvezőbb keresztmetszeti kialakítás  Üllői út lineáris térsora: központszervező szerepének erősítése, a városképi minőség javítása, az akadályozó jelentős átmenő forgalom csökkentése, a villamospálya áthelyezésével kedvezőbb keresztmetszeti kialakítás

- Sokoldalú kerületközpont helyben elérhető minőségi szolgáltatásokkal - Harmonikus épített környezet és minőségi közterületek

 A fiatalabb korcsoportokban megfigyelhető, ingadozó népességváltozáshoz igazodó oktatási, nevelési, bölcsődei infrastruktúra kialakítása a differenciált kerületrészi igények figyelembe vételével;  Háziorvosi- és gyermekorvosi ellátás bővítése;  Időseket ellátó intézményrendszer átfogó fejlesztése: bentlakásos és nappali, szociális és költségtérítéses szolgáltatások bővítése;  A szociális ellátórendszer kapacitásainak bővítése (pl. Családok Átmeneti Otthona, idősek bentlakásos és nappali - elsősorban szociális alapú - ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás továbbfejlesztése);

- Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer

 Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítettségi arány további javítása a humán közszolgáltatatási intézményekben;  Aktív és minőségi időskor időbeli kiterjesztésének társadalmiszociális kerületi támogatása;  Részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése az önkormányzati fenntartású intézményekben a kisgyermekes családok és aktív nyugdíjasok munkaerő-piaci re-integrációja érdekében;

 A kerület lakosságszámának megfelelő, korszerű többfunkciós kulturális-közösségi-sport célú létesítmény létrehozása.

- Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer - Aktív, egészséges és sportos lakosság - Új, megújuló, jól működő közösségi terek

 Különböző típusú, támogató együttműködések kiépítése, ill. erősítése az Önkormányzat és az érintett szakmai és piaci szereplők között  A kiterjedt kerületi intézményhálózat és az önkormányzati közszolgáltatások erőforrásgazdaságosan, fenntartható módon történő fejlesztése, a „szolgáltató önkormányzat” imázs erősítése;  A kerületi mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatásának erősítése különösen a mikrovállalkozásokat érintő helyi rendeletek felülvizsgálatával; a kerületi vállalkozói kedv növelése;  Alulhasznosított területek kezelése, fejlesztési stratégiája,  Műszakilag igénybevett területek kármentesítése, újrahasznosítása  A barnamezős területek hasznosítását, rendezését és az esetleges szennyezettségek felszámolását ösztönző intézkedések.

131

- Színvonalas közszolgáltatások, fenntarthatóan működő intézményrendszer - Fenntartható és korszerű önkormányzati vagyongazdálkodás

- Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával





 A kerületben található barnamezős területek rekultivációjának folytatása (Lakatostelepi-tó rekreációs célú hasznosítása), illetve megkezdése (Cséry-telep gazdasági, ill. szórakoztatási célú hasznosítása);  Játszótereken, parkokban ivókutak létesítése.

- Tudás-, készség- és zöldalapú innovatív gazdaságfejlesztés – megújuló barnamezős területek felhasználásával - Rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer - Új, megújuló, jól működő közösségi terek

132




7.


A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósításának főbb kockázatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Az azonosított kockázatok eltérő mértékben, de a stratégia céljainak sikeres elérését veszélyeztetik, ezért kiemelt szempont a külső és belső kockázatok kezelése: csökkentése illetve kiküszöbölése, lehetőség szerint preventív eszközökkel. A kockázatokat jellegük szerint csoportokba soroltuk, melyek: finanszírozási, együttműködési, megvalósítás szervezeti hátterét érintő, jogi, műszaki, társadalmi, gazdasági, környezeti, megvalósulást érintő, ill. fenntarthatósági. A megnevezett kockázatot a bekövetkezés valószínűsége szerint (3. oszlop) közepes vagy nagy minősítéssel láttuk el (a kis bekövetkezési valószínűséggel rendelkező, alacsony kockázatokat – azok nagy száma miatt – külön nem tüntettük fel). Emellett kiemelt vizsgálandó szempont volt, hogy a kockázat bekövetkezése milyen hatást gyakorol a stratégia megvalósulására (4. oszlop). Itt szintén közepes vagy nagy jelzőket alkalmaztunk. Mind a 3., mind pedig a 4. oszlop esetében a nagy minősítés jelenti a legerősebb kockázatot, így az ezek kezelésére, csökkentésére tett intézkedések (5. oszlop) bírnak leginkább jelentőséggel. Értelemszerűen a közepes kockázat kivédése egyszerűbb. Ugyanakkor fontos figyelembe venni azt a tényezőt, hogy közepes bekövetkezési kockázatnak is lehet nagy hatása a stratégia megvalósulására, ezért is kell együtt vizsgálni ezt a két szempontot. Jelen kockázatelemzés átfogó, általános hatókörű, elsősorban azokat a kaockázatokat vizsgáltuk, melyek stratégia szinten, illetve több projekt vonatkozásában a projektek életciklusa alatt jelentkeznek. Elemzésünk nem terjed ki az egyes, konkrét tervezett projektek, programok konkrét kockázataira, ezeket az adott fejlesztéshez kapcsolódó, részletes elő/megvalósíthatósági tanulmány, illetve akcióterv kockázatelemzése vizsgálja majd.

jelleg

Kockázat és hatásainak leírása

Bekövetkez és Hatása valószínűsé ge

Kivédésére javasolt intézkedések

finanszírozási Jól előkészített, „indítható” projektek; Költség-hasznon elemzések alapján projektek előzetes priorizálása – fontossági sorrend pontosítása; A Közép-magyarországi régióban a 2014-2020 között elérhető uniós támogatások jelentősen szűkülnek a korábbi időszakhoz képest, erős „verseny” a finanszírozási forrásokért

Projektek finanszírozási tervében a különböző forráslehetőségek feltárása, opciók meghatározása – egyéb külső forrásbevonás előkészítése; nagy

nagy

Ütemezett megvalósítás nagyobb projektek esetében Közvetlen uniós források lehetőségének feltárása; Együttműködés a fővárossal / kormánnyal a fővárosi /országos jelentőségű projektek előkészítésében; Érdekérvényesítés.

133




Alacsony támogatási intenzitás a középmagyarországi régiós projekteknél –, így önerő biztosítása szükséges.

nagy

A kulcsprojektek előkészítését megalapozó (elő)megvalósíthatósági tanulmányokra nincs forrása az Önkormányzatnak vagy más projektgazdának.

nagy

nagy

Projektek finanszírozási tervében az önerő biztosítására a különböző opciók figyelembe vétele, értékelése, előkészítés az éves költségvetés tervezése során.

Rendszeres kapcsolattartás a központi tervezést végző, érintetett szervezetekkel, a vonatkozó közepes problémák kommunikálása feléjük; Érdekérvényesítés a támogatott, megelőlegezett előkészítési források elérésére. Alapos igény-/szükségletfelmérés;

A közpénzek mellett piaci források bevonása meghiúsul.

közepes

Az önkormányzati hitelfelvétel a saját erő, önrész biztosításához nehézségekbe ütközik, meghiúsul vagy elhúzódik.

nagy

Többletköltségek jelentkezése a megvalósítás során a projekteknél.


közepes

közepes Együttműködés a pénzpiaci szereplőkkel a konstrukció kidolgozása során (forrásbevonás lehetőségeinek, szintjének feltárása).

nagy

A tervezett nagyléptékű beruházások megfelelő előkészítése finanszírozási szempontból is reális ütemezés.

nagy

Alapos projektelőkészítés. A közbeszerzés során a kivitelező körültekintő kiválasztása, szerződések keretében a többletköltségek és a felelősségvállalás kezelése.

együttműködési Kapcsolattartás a változtatásokban érintetett szervezetekkel;

A vonatkozó jogszabályi környezet, eljárásrendek, forráskeretek folyamatos változása az előkészítés során.

magas

A szociális városrehabilitációs projektek pontos, akcióterületi megtervezéséhez szükséges szakmai kritériumrendszer 2015 májusában még nem ismert.

magas

magas

A tervezést érintő hatályos jogszabályok, eljárásrendek, finanszírozási feltételek folyamatos nyomon követése.

Rendszeres kapcsolattartás a központi tervezést közepes végző, érintetett szervezetekkel, a vonatkozó problémák kommunikálása feléjük.

megvalósítás szervezeti hátterét érintő Megnövekedett menedzsmentfeladatok ellátása, emberi erőforrás és/vagy kompetenciahiány.

közepes

A stratégiai és operatív menedzsment megfelelő közepes időben történő megerősítése további személyekkel és a hiányzó kompetenciákkal.

jogi Tulajdonjogi problémák – pl. közlekedésfejlesztési projektek előkészítésénél.

közepes

nagy

134

Időben történő menedzselés, jogi eszközök (településrendezési eszközök) alkalmazása, partnerségépítés.




Egyes projektek megvalósíthatóságát országos/fővárosi szintű jogszabályok közepes ellehetetlenítenek, más, szakmailag esetleg kevésbé támogatott projekteket kitüntetett helyzetbe hoznak. Sikertelen/elhúzódó közbeszerzési eljárások.

közepes

Projektek ütemezésének csúszása a kivitelező hibájából.

közepes

Nagyprojektek összetett műszaki tartalmával összefüggő egyedi műszaki problémák.

közepes


Együttműködés a Kormánnyal és a Fővárosi Önkormányzattal a kerületi fejlesztések közepes előkészítésében, a kerületi fejlesztési szándékok, érdekek folyamatos kommunikációja, érdekérvényesítés.

nagy

nagy

A közbeszerzési eljárások alapos szakmai előkészítése jól képzett közbeszerzési szakértő bevonásával csökkentheti a kockázatot. Jól előkészített közbeszerezési folyamatok – kivitelező körültekintő kiválasztása, szerződésekben megfelelő jogi eszközök (biztosítékok, garanciavállalás, stb.) beépítése; Műszaki ellenőrzésre vonatkozó közbeszerezések körültekintő lefolytatása - megfelelő referenciák, stb.

műszaki Projektek professzionális előkészítése, kockázatok közepes és vis major esetek kezelésére való felkészülés.

társadalmi Társadalmi-szociális projektek iránt lakossági közömbösség.

Helyi lakossági és civil szervezetek egyet nem értése, ellenállása egyes fejlesztésekkel szemben.

közepes

nagy

Kommunikáció, bevonási stratégiák alkalmazása már a projektek előkészítése során is, hatékony kommunikáció és nyilvánosság-biztosítás.

közepes

Partnerség-építés a helyi lakossággal és a civil szervezetekkel a tervezés kezdeti szakaszától, részvételi alapú, interaktív kommunikáció, közepes folyamatos visszacsatolási lehetőségek biztosítása személyesen és internetes felületeken (lakossági fórumok, műhelytalálkozók, konzultációk, honlap, közösségi portálok stb.).

nagy

Az előkészítés során a megfelelő lépték, közepes beavatkozási irányok és helyszínek megválasztása; Kereslet szintű felmérések.

gazdasági Barnamezők funkcióváltása a tervezett beavatkozások ellenére lassú (kereslet hiánya, szomszédos agglomerációs települések „zöldmezős” területkínálata) környezeti A projektek megvalósításánál az ökoinnovációs szempontok nem tudnak közepes kritériumként megfelelően beépülni.

Főváros érdekérvényesítő szerepet kell hogy felvállaljon a pályázatok, támogatási konstrukciók közepes feltételrendszerének kialakításában; A fővárosnak saját projektjein keresztül demonstratív jelleggel kell az ökoinnovációs

135





szempontokat alkalmazni és ezt kommunikálni. megvalósulást érintő Megfelelően megalapozott, számszerű mutatók (eredményindikátorok) meghatározásának nehézsége a tervezett beavatkozásokhoz. A betervezett indikátorok egy része nem teljesül. A kerületi fejlesztésekből származó pozitív externáliák kezelése projektszinten nem történik meg; nincs kiaknázva a magánszektor, illetve a lakosság kisebb léptékű szerepvállalása a kapcsolódó fejlesztések, fenntartás vonatkozásában.

magas

magas

A szakmai jogosultsági kritériumrendszer rendelkezésre állásakor a stratégia kiegészítése, pontosítása a megfelelő indikátorokkal.

közepes

magas

Reálisan teljesíthető, mérhető indikátorok tervezése.

nagy

Az operatív projektmenedzsment-szervezet gazdálkodási szerepkörének biztosítása (nemcsak a közepes végrehajtás és a fenntartási időszak menedzselése, hanem „fejlesztői” feladatok, mandátumok megadásával).

Rendszeres kapcsolattartás a központi tervezést végző, érintett szervezetekkel; Beavatkozások pontatlan vagy nem reális ütemezése.

közepes

Kivitelezéskor nem várt problémák merülnek fel (pl. régészeti leletek, robbanásveszélyes háborús szerkezetek stb.), csúszik a határidő.

közepes

közepes A szükséges információk rendelkezésre állásakor az ütemezés véglegesítése az ITS-ben vagy a projektet előkészítő, (elő)megvalósíthatósági tanulmányban, illetve az akciótervben.

magas

Alapos helyzetfeltárás, részletes tanulmánytervek elkészítése az előkészítő szakaszban.

fenntarthatósági Az új sport és közösségi létesítmények fenntartási költségei lényegesen magasabbak az előzetesen betervezettnél.

közepes

Alapos tervezés, reális költségkalkuláció, költséghaszon-elemzés elvégzése, projektszinten közepes kockázatok feltárása, kockázat-kezelési terv készítése.

közepes

Alapos tervezés, reális költségkalkuláció, költséghaszon-elemzés elvégzése, projektszinten közepes kockázatok feltárása, kockázat-kezelési terv készítése

A megújult lakótelepi lakások fenntartási költségei (rezsi+hiteltörlesztés) közepes magasabbak az előzetesen betervezettnél.

Alapos tervezés, reális költségkalkuláció, költséghaszon-elemzés elvégzése, projektszinten közepes kockázatok feltárása, kockázat-kezelési terv készítése.

A megújult közintézmények és közterületek (zöldfelületek) fenntartási költségei lényegesen magasabbak az előzetesen betervezettnél.

136




A megújított vagy újonnan telepített zöldfelületek és utcabútorok gyors leromlása, közepes pusztulása


A tervezési fázisban alapos szükségletfelmérés, alacsony megfelelően képzett, tapasztalt szakemberek bevonása, telepítési szabályok betartatása

137




8.


A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE

8.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Az ITS célrendszerében megjelenő stratégiai és tematikus célok megvalósulásához az 4. fejezetben bemutatott beruházási – infrastrukturális – típusú projektek mellett ún. fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek is nagyban hozzájárulnak. Ezen tevékenységek döntő hányada tételesen szerepel a kulcs, tematikus, hálózatos, valamint az akcióterületi projektcsomagokban (SZOFT) elemként külön megjelölve (Lásd 4. fejezetben az adatlapok „A projekt tartalmi elemei” oszlopában!), terjedelmi okból megismétlésük itt nem célszerű. Emellett tervezettek egyéb, szoft jellegű projektek, melyek hasonló szerepet töltenek be, mint a beavatkozások konkrét szoft projektelemei, de ezek a tevékenységek átfogóbban, többrétűen kapcsolódnak az ITS megvalósításához. (A bemutatásnál a beavatkozásoknál alkalmazott kódrendszert ezekre a projektekre is kiterjesztettük).

Egyéb, középtávú szoft projektek megvalósítása az ITS 2020 keretében SZOFT-1. A kerületi kommunikáció és információáramlás javítása A kerületi lakosságot és intézményeket érintő, aktuális hírek, programok, rendezvények időben történő eljuttatása érdekében az információáramlás javítása: ●

Egységes elektronikus kerületi rendezvénynaptár kialakítása



fejlesztés és működtetés



folyamatos frissítés a kerületi (www.bp18.hu) honlapon



kapcsolattartás az intézményekkel.

Javasolt működtető: Önkormányzat; ●

Belső használatú, előzetes rendezvénynaptár kialakítása

 online kommunikációs felület létrehozása a kerületi önkormányzati és egyéb intézmények számára

 az intézmények (előzetes) programfeltöltésének támogatása, átfedések csökkentése a programkínálatban Javasolt működtető: Önkormányzat; ●

A kerületi TV műsortervének, arculatának megújítása.

SZOFT-2. Átfogó összehasonlító vizsgálat az önkormányzati fenntartású létesítmények működtetéséről ●

Az Önkormányzat tulajdonában lévő rendezvény- és sportlétesítmények üzemeltetési költségek és rekonstrukciós/korszerűsítési igények szerinti, egyszerű áttekintő felmérése

●

Kapacitáskihasználtság és jövedelmezőség elemzése, összevetés

●

Optimális működtetés megvalósítása érdekében a meglévő funkciók javítási lehetőségeinek vizsgálata (pl. szellőzés, sötétítés, parkolás) 138




●


További sport- és rendezvényhelyszínek szükségességének eredményeinek fényében, tapasztalatok beépítése

mérlegelése

a

vizsgálat

SZOFT-3. Az Önkormányzat további nemzetközi partnerségi projektekben való részvétele ●

Az előző programozási ciklus tapasztalatainak felhasználása, az elindított (és megvalósított) nemzetközi partnerségi projektek folytatása (pl. URBACT III, CENTRAL EUROPE Programme, Danube Transnational Programme keretében)

●

Innovatív projektek generálása (pl. CE-INNOVAIR)

●

A szoft típusú, közösségépítést támogató nemzetközi partnerség elősegítése (pl. testvérvárosi kapcsolatok ápolására)

SZOFT-4. TSZT/FRSZ által biztosított területi tartalékok átgondolt felülvizsgálata 

Szükség esetén a beépítési sűrűség csökkentése a kerületi terveszköz (PPVSZ) keretein belül, a TFK/ITS által meghatározott célok érdekében

További nem beruházási jellegű önkormányzati fejlesztési tevékenységek Szabályozási környezet Az ITS-ben megjelenő projektek és a magánerős fejlesztések vonatkozásában egyaránt kiemelt jelentőségű a kiszámítható, stabil országos és helyi szabályozási környezet, az átlátható és következetes jog- és rendeletalkotói és –alkalmazói magatartás, valamint a támogató adminisztratív környezet. Lényeges tehát, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a rendeletalkotás és annak alkalmazása során minden esetben szem előtt tartsa ezeket a szempontokat. Az Önkormányzat a szerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a szabályozási tervek, a közművesítés stb. segítségével is képes egyes ingatlanok, vagy akár egész tömbök fel- vagy leértékelődését elérni (egy ingatlan beépíthetővé válik, vagy intenzívebb beépítés válik lehetővé az adott területen, esetleg ha egy ingatlant belterületbe vonnak stb.). Amennyiben az Önkormányzat saját ingatlanán beavatkozásokat eszközöl, a környező ingatlanok értéknövekedésével lehet számolni, mely fejlesztéseket és gazdaságélénkítést idézhet elő. Az Önkormányzat fontos feladata a kerület építési szabályzatának rendszeres felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása annak érdekében, hogy a város számára fontos fejlesztések megvalósulhassanak. Ugyanígy lényeges a jelenleginél hatékonyabb, stratégiai szemléletű ingatlanpolitika alkalmazása.

Stratégiaalkotás, projekt-előkészítés Az egységes szabályozási környezethez szorosan kapcsolódik a fejlesztési elképzelések előre lefektetett stratégiai irányok és programok mentén történő megvalósítása. A korábban elkészült számos ágazati stratégia, akcióterv és program mellett – melyeket a 2015 áprilisában elkészített Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás munkarésze részletesen, ágazatonként bemutat – ezt igazolja a koherens dokumentumrendszerként létrejövő Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia. Kiemelendő szerepű ezek közül a 2013-ban véget ért Gazdasági program felülvizsgálata alapján 2015 májusában elkészült, a 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó gazdasági ciklusprogram, valamint az Önkormányzat elfogadott Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) megvalósítása 2020-ig.

139





Az Önkormányzat a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. bevonásával a beruházási projektek előkészítésében szintén kiemelt szereppel bír: a projektek megalapozásának első lépését számos esetben tanulmány-, koncepció- vagy programterv kidolgozása jelenti.

Gazdaságfejlesztés Az Önkormányzat a kívánatos gazdaságfejlesztés irányát meghatározhatja saját tervek, koncepciók, programok által. Ezek megalkotása széles körű egyeztetések mentén folyik, így a közös elvek és célok lefektetése az elképzelések megvalósulását reálissá teszi. Az Önkormányzat több, egymással párhuzamosan futó tevékenysége folytán a gazdasági szféra különböző szintjein próbálja az igényeket felmérni, valamint élénkíteni a gazdaságot. Az Önkormányzat megbízásából a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. vállalkozásokat (KKV) segítő tanácsadást végez. A városfejlesztési elképzelések megvalósításához a magántőke bevonása is szükséges, ezért a kerületnek is befektetés-ösztönző politikára kell törekednie. A befektetők idevonzása korszerű gazdasági szolgáltatások biztosításával, helyi adókedvezményekkel és az egyablakos ügyintézés továbbfejlesztésével egyaránt támogatható. A repülőtéri térség gazdaságfejlesztése kiemelt terület középtávon, hiszen a nemzetközi repülőtér jelenlétének köszönhetően európai szinten is előnyös pozícióban levő XVIII. kerület gazdaságában rejlő lehetőségek jelenlegi alacsony kihasználtságának növelése, új, innovatív iparágak megtelepedésének előmozdítása, a térség alaphálózati infrastruktúrájának fejlesztése az egyik fő célkitűzés. (Lásd 4. fejezet KULCS-1. projekt adatlapja!) Ugyanakkor az Önkormányzat elsősorban a nem beruházási, szoft jellegű tevékenységek megvalósításában visz aktív szerepet. Előzményként említhetők az airLED nemzetközi partnerségen alapuló projekt (Central Europe Programme) outputjai: ●

Kialakult és fennáll működő térségi partnerség (Regionális Fejlesztési Koordinációs Testület az Önkormányzatok, ill. vállalkozások részvételével),

●

Elkészült Repülőtéri térség integrált térségfejlesztési terv (2014),

●

Elkészült ingatlanbefektetesi prospektus (2014); továbbá

●

a 2015 áprilisában beadott 2.384.700 euró keretösszegű, nemzetközi partnerségen alapuló EU-s projekt a repülőtér környéki gazdaság innovációs kapacitásának fejlesztése témájában (CEINNOVAIR) projekt, melynek Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata vezető partnere. A megvalósítás 2016-2019 között tervezett, támogatás esetén.

A repülőtérhez kapcsolódóan 2020-ig az alábbi szoft tevékenységek megvalósítása szerepel az ITS-ben: ●

Stratégia és cselekvési terv megalkotása a gazdasági élet szereplőivel közösen a reptéri potenciál jobb kerületi kiaknázása érdekében

●

Ferihegy Gazdaság- és Térségfejlesztési Klaszter létrehozása, az érintett településekkel, gazdasági szereplőkkel való együttműködés intézményesítése

●

Egészség-, üzleti- és konferenciaturizmus támogatása a reptér térségében

●

Fejlesztési koncepció kidolgozása az Üllői út reptérről bevezető szakaszára, funkcióváltására

●

Fejlesztési koncepció kidolgozása a Gyömrői út reptérről bevezető szakaszára, fejlesztések ösztönzése

●

Az Üllői út menti nagy kiterjedésű üres ingatlanok ésszerű hasznosítására koncepció megalkotása

140

infrastrukturális

feltételei

megteremtésének





Humán közcélú és közösségépítési szolgáltatások, programok továbbfejlesztése Az Önkormányzat éves költségvetése terhére, lehetőségeihez mérten folytatni kívánja mindazon önként vállalt jóléti, közcélú, közösségépítő támogatási/fejlesztő tevékenységeket, programokat, akciókat, melyek népszerűek, beváltak, illetve szükségesek – az igények/lehetőségek függvényében tovább fejlesztve azokat. A teljesség igénye nélkül néhány kiemelhető, jó példa ezek közül: a Nyugdíjas (Szenior) Akadémia, Városgazda Utánpótlás Akadémia, közmunkaprogram kerületi továbbfejlesztése, közösségi kert program stb. Ezek a beavatkozások minden, a Megalapozó vizsgálatban elemzett területen/ágazatnál tételesen fel vannak sorolva, ezért itt terjedelmi okból nem ismételjük meg őket. (Lásd Megalapozó vizsgálat Helyzetelemzés I.4. és Helyzetértékelés II.1. fejezetek!)

8.2. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA A korábbi stratégiák tapasztalataira építve, a 2014-2020-as időszakra szóló ITS-sel kapcsolatban kiemelt elvárás, hogy a megvalósítás szervezeti keretei és mechanizmusai szervesen illeszkedjenek az Önkormányzat szervezeti struktúrájába, működési rendjébe. Mivel az ITS átfogja a középtávú városfejlesztési célok teljes palettáját, ezért az abban foglalt feladatok megvalósítása a városvezetés, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzati intézményeknél, társaságoknál dolgozó munkatársak mindennapi munkájának részét kell, hogy képezze. Jelen fejezetben először bemutatjuk az ITS megvalósításának menedzsmentstruktúráját, mely a fenti elvek mentén, az alábbi szervezeti keretek között tervezett:

Szerkesztés: HBHE

141





Döntéshozás: Képviselő-testület és szakmai bizottságai Az Önkormányzat általános működési modellje szerint a legfelsőbb döntéshozó szerv a Képviselő-testület, mely a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket látja el. Ennek megfelelően az ITS megvalósítása során is a törvényben, illetve SZMSZ-ben rögzített feladat- és hatáskörök szerint jár el. A Képviselő-testület munkáját szakmai bizottságok segítik. Az ITS tervezésében és megvalósításának stratégiai szempontú nyomon követésében a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság illetékes.

Stratégiai Menedzsment Az ITS megvalósításának stratégiai szintje a középtávú városfejlesztési célok átfogó tervezését, koordinálását és ellenőrzését öleli fel. A stratégiai döntéshozatal a kerület felső vezetésének feladata és felelőssége, akik az ITS-tervezés során mindvégig aktívan és rendszeresen együttműködtek a Stratégiai Munkacsoportjának tagjaiként (A tagokat lásd fentebb A településfejlesztési tevékenységek menedzsmentje c. ábrán!) A Stratégia menedzsment feladatai az ITS megvalósítása során: ●

Stratégiai szintű tervezés: az ITS-ben foglalt beavatkozásokkal kapcsolatos stratégiai szintű tervezési feladatok meghatározása; döntés az ITS-projektek ütemezett előkészítéséről és megvalósításáról, a kapcsolódó pályázati, beruházási tevékenységről; a szükséges beszerzések lefolytatásának felügyelete; a szükséges szabályozási és egyéb támogató háttér biztosítása; költségvetés biztosítása a feladatok ellátásához; szükség esetén érdekérvényesítés a kerület érdekében.

●

Stratégiai szintű irányítás, végrehajtás: a beavatkozások, projektek operatív szintű megvalósításának felsőbb koordinációja, irányítása; a pályázatok, beruházások megvalósításának elrendelése, a munkafolyamatok nyomon követése; a pénzügyi teljesítések felügyelete; a szükséges partnerségek kialakítása és fenntartása; a működtetés megszervezése; a megvalósítás és működtetés során esetlegesen fellépő kockázatok értékelése és szükség esetén válságmenedzsment

●

Stratégiai szintű ellenőrzés: az ITS és a projektek megvalósításának ellenőrzése, a vállalások teljesülésének nyomon követése, ellenőrzése; a pályázatok, beruházások pénzügyi és adminisztratív lezárásának felügyelete; teljesítményértékelés; monitoringrendszer kialakítása és felügyelete.

A Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottsággal és az Önkormányzat projektmenedzsment szervezetével - a Városrehablilitáció18 Zrt.-vel - a kapcsolattartást a városfejlesztési tevékenységet ellátó Főépítészi Csoport és a Műszaki, Építéshatósági és Környezetvédelmi Iroda végzi, melyek az Önkormányzaton belül a bizottsági döntések szakmai dokumentumainak előkészítését is végzik.

Belső projektmenedzsment Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának belső projektmenedzsment-szervezete a Városrehablilitáció18 Zrt. – jelenleg 2 vezető és 6 munkatárs dolgozik itt -, mely komplex városrehabilitációs projektek menedzsmentjét is képes ellátni. A kerületi tulajdonú Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. leánycége az ITS projektjeinek és beavatkozásainak a megvalósítása során a különböző fázisokban a következő feladatokat látja el: Pályázatfigyelési, pályázatírási, stratégiai tevékenység: 142





●

pályázatfigyelés és pályázatírás (pályázati és egyéb befektetői források felkutatása, pályázati adatlapok kitöltése, részletes pályázati dokumentációk összeállítása: költségvetés, ütemezés, kockázatelemzés elkészítése, stb.);

●

stratégiai tevékenység (város- és gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó koncepciók, stratégiák, megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések készítése).

Tervezési, projektelőkészítési munkák: ●

tervezés (funkciósémák készítése, vázlat- és felmérési tervek, tanulmány és koncepciótervek készítése);

●

energetikai tanúsítás és auditálás (energetikai tanulmányok készítése, megtérülési ráták számítása);

●

pályáztatás (közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása,);

●

terveztetés (engedélyes, kiviteli és egyéb tervek elkészítésének műszaki koordinációja);

●

egyeztetés (gazdasági/civil és közigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása).

Projektmenedzsment-tevékenység: ●

műszaki lebonyolítás (önkormányzati beruházások esetében a beruházói feladatok ellátása: terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele);

●

műszaki ellenőrzési feladatok ellátása (generál, építész, gépész, villamos szakági);

●

pénzügyi menedzsment (teljes körű elszámolás, kifizetési kérelmek összeállítása);

●

szoft menedzsment (beszámolási, tájékoztatás-nyilvánosság, horizontális, programalap, stb.);

●

adminisztratív tevékenység ellátása (kapcsolattartás a megrendelővel, a vállalkozókkal, lakossággal, hitelezőkkel, konzorciumi partnerekkel, közreműködő szervezetekkel, minisztériumokkal);

●

fenntartás koordinációja (garanciális bejárások, helyszíni szemlék lebonyolítása és a fenntartási jelentések elkészítése).

A projektek előkészítéséért projektenként előkészítő projektmenedzser, az adott projekt megvalósításáért pedig megvalósító projektmenedzser felel. Az Önkormányzat és a Városrehablilitáció18 Zrt. viszonyát alapszerződés szabályozza, valamint az ITS projektjeinek és beavatkozásainak a menedzsmentjére megbízási szerződés kerül megkötésre. A szervezet élén 2015. január 5-től önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező, a fejlesztési szemléletet képviselő vezérigazgató áll. Ezek mind biztosítják azt, hogy a rövid távú fiskális szempontok, vagyis a vagyongazdálkodás és városüzemeltetés rövid távú érdekei és a fejlesztési érdekek szétválaszthatóak legyenek, tehát a fejlesztési célok hatékonyan érvényesülhessenek.

Külső projektmenedzsment-támogatás Az Önkormányzat törekszik a projektek saját erőforrásból történő megvalósítására, bizonyos esetekben azonban szükség lehet külső projektmenedzsment-támogatásra is, melyet a Városrehablilitáció18 Zrt. csak kiegészítő jelleggel tervez igénybe venni. E feladatkörök többnyire: villamos műszaki ellenőr, jogi- és közbeszerzési tanácsadó, stb. Ezen kívül nagyobb léptékű beruházási projektek, illetve nemzetközi pályázati programok esetében a szükséges szakértelem és gyakorlat biztosítása érdekében külső projektmenedzser megbízása is indokolt lehet.

143





Egyéb, kapcsolódó partnerségek A fenti feladatokban további fontos szerepet vállalnak az Önkormányzat saját fenntartású intézményei, valamint egyéb helyi, térségi szereplők is: intézmények, vállalkozások, civil szervezetek, a közszféra szereplői, szomszédos települési önkormányzatok stb. Az ITS megvalósítása során tervezik az előkészítés keretében kialakított kiterjedt partnerségi együttműködések folytatását, bővítését. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata hangsúlyt fektet a széles körű társadalmasítására, a lakossági tájékoztatási-nyilvánossági tevékenységre is: az ITS megalapozása, tervezése során elindított részvételi alapú bevonást az akcióterületi tervek, és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, valamint a projektek megvalósítása során is folytatni kívánják.

8.3. TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A 2014-2020-as időszakban tervezett főbb beavatkozásokat részletező ITS egyik fontos alapkövetelménye, hogy a tervezés lépjen túl a kerületek és városok közigazgatási határain, és azokat a fejlesztési szükségleteket is tartalmazza, melyek a környező térségeket is érintik. A Kormány 1181/2013. (IV. 5.) Korm. határozata a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről a következőt tartalmazza: „A Kormány (…) a lehatárolás témakörében javasolja (…) a Budapest és agglomerációja együttes tervezésén alapuló integrált városfejlesztési program kidolgozását – ebben az esetben a várostérséget Budapest főváros és kijelölt agglomerációja jelentik együttesen a 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről, 1/1. sz. mellékletnek megfelelően – ami a vonzások, a tömegközlekedés és a közös fejlesztési igények vonatkozásában kiterjedhet a szomszédos megyék más településeire. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: ●

a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából (pl. térségi ingázási zóna, közösségi és egyéni közlekedési kapcsolatok),

●

a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések (pl. közös közműszolgáltatások, humán szolgáltatások körzetei, közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségei, közös gazdasági alapokon nyugvó együttműködések),

●

egyéb földrajzi és kulturális tényezők (pl. domborzati viszonyok, közös hagyományok, kisebbségek megoszlása). (…)”

A XVIII. kerület a Főváros mellett a környező kerületekkel (X. XVII., XIX., XX., XXIII.) is folyamatos, élő kapcsolatot tart fenn. Ezen kívül a szomszédos Pest megyei városokkal (Gyál, Vecsés), valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségének fejlesztése témájában ugyancsak érdekelt Ecser városával. Bizonyítják ezt a rendszeres egyeztetések és találkozók, többek között ●

a Central Europe transznacionális program keretében megvalósított airLED projektben érintett helyi és térségi érdekelteket magába foglaló Regionális Fejlesztési Koordinációs Testület számos találkozója, vagy

●

a Településfejlesztési Koncepció és az ITS tervezését segíteni hivatott szomszédos kerületek és települések főépítészi találkozója, melynek javaslatait a dokumentumok véglegesítése során a

144





tervezők figyelembe veszik. Ezen túlmenően a tervek szerint a találkozó a jövőben rendszeressé válik.

8.4. MONITORINGRENDSZER KIALAKÍTÁSA Európai uniós monitoring keretrendszer Az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős főigazgatósága a 2014-20-as programozási időszakra elkészítette az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, valamint a Kohéziós Alap támogatásaiból részesülő programok monitoringjához kapcsolódó iránymutatásait, melynek lényege: A 2014–2020 közötti időszakban az eredményorientált forrásallokáció elve érvényesül, az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért fontos a fejlesztéspolitikai célkitűzések világos és egyértelmű meghatározása. A forrásoldali megközelítés helyett az eredményekre, illetve azok mérhetőségére helyeződik át a hangsúly. A beavatkozások hatásainak mérésére szigorúbb módszertani előírások szükségesek. Közös outputindikátorokat alkalmaznak, mely által könnyebben összesíthetők a különböző programok eredményei. Egy beavatkozás párhuzamosan több kitűzött célhoz, eredményhez is hozzájárulhat, továbbá több beavatkozás megvalósítása vezethet egy kitűzött cél eléréséhez. Az EB a 2014-2020-as programozási időszakban fontosnak tartja, hogy a tagállamokban megvalósítandó operatív programok eredményeit európai szinten összesíteni lehessen, ezáltal a regionális és kohéziós politika eredményeinek bemutatása a különböző uniós szervezetek, és a széles nyilvánosság számára egységes és jól átlátható legyen. Az ITS monitoringrendszerének kialakításakor indokolt tehát ezen közös európai indikátorrendszer figyelembe vétele és beépítése. Emellett, az eredményindikátorok teljesülésének értékelése nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a korábbi időszakhoz képest, mivel ezek változásai komplex tényezők függvényei, azaz az önkormányzati beavatkozások mellett egyéb, külső tényezőket is magukban foglalnak. A monitoringrendszer kialakításához az alábbi EU-s rendeletek jelentik a kiinduló módszertani alapot: ●

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe”célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről: a rendelet I. melléklete tartalmazza a jelzett célkitűzés ERFA-támogatásának közös kimeneti indikátorait.

●

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1304/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről: a rendelet I. melléklete tartalmazza az ESZA-beruházások közös kimeneti- és eredménymutatóit.

●

Az Európai Bizottság iránymutatása a 2014-2020-as programozási időszak ERFA és KA forrásfelhasználásának ellenőrzésére és értékelésére (2014. március).

Ugyanakkor a helyi szintű monitoringmutatók és azok ellenőrzési rendszere a tervezés jelen fázisában még nem alakítható ki teljes körűen, csak a várt főbb eredmények ill. outputok szintjén indikatívan (Lásd még 4. fejezet A megvalósítást szolgáló beavatkozások projektcsomagok adatlapjai!): ●

A VEKOP-hoz és az ágazati operatív programokhoz kapcsolódó módszertani útmutatók és pályázati kritériumrendszer kidolgozása jelenleg van folyamatban, így azok nem publikusak még;

145





●

A stratégiában megjelenő projektek finanszírozhatósága a tervezés jelen szakaszában nem garantálható, a megvalósító intézményrendszerre vonatkozó szabályok még nem véglegesek;

●

A stratégiában megjelenő projektek jelentős részének előkészítettsége nem teszi lehetővé pontos, számon kérhető indikátorok meghatározását.

A monitoringrendszer feladata és módszertana A monitoringrendszer feladata a városfejlesztési feladatok folyamatának, előrehaladásának nyomon követése. A monitoringrendszer kialakításának célja tehát annak feltárása, hogy adott időpontban hol tart a városfejlesztési folyamat, milyen eredményeket értek el, hol vannak elmaradások és esetleges kockázatok, és milyen kiegészítő intézkedésekre van szükség ezen kritikus pontok feloldásához, a terv szerinti megvalósítás folytatásához. A hatékony monitoringrendszer fő ismérvei: ●

Rendszeresség: a hatékony monitoringtevékenység beépül a városfejlesztés folyamatába, így folyamatosan naprakész információt szolgáltat a teljesítményértékeléshez.

●

Strukturáltság: a hatékony monitoringtevékenység nem ad hoc módon, hanem előre meghatározott rendszer szerint működik, átfogva a szervezet teljes működését.

●

Döntéstámogatás: a monitoringtevékenység célja, hogy olyan releváns és naprakész információkat állítson elő, amelyek segítik a megalapozott döntéshozatalt a kritikus pontokban.

●

Rugalmasság: a jó monitoringrendszer tervezett keretek között zajlik, de rugalmasan igazodik a változó feltételekhez, körülményekhez is, így dinamikus rendszerként értékelhető.

A monitoringtevékenység kialakításának feladatai az ITS szempontjából: ●

A városfejlesztési folyamat hatékonyságának értékelése: a városfejlesztési folyamatba épített monitoringtevékenység a szervezeti, működési mechanizmusokat, folyamatokat értékeli, feltárja az esetleges szűk keresztmetszeteket, problémákat, kritikus pontokat.

●

A városfejlesztési tevékenység eredményességének értékelése: a városfejlesztés eredményességét a kitűzött célok eléréséhez kapcsolt indikátorok mutatják, az indikátorok teljesülésének vizsgálata ezért a monitoringtevékenység kiemelt eleme.

A monitoringtevékenység lehet folyamatos, illetve egyedi értékelés: míg előbbi folyamatos adatgyűjtést, értékelést, -elemzést jelent, addig utóbbi meghatározott időpontokban vizsgálja az előrehaladás aktuális állását, számszerűsíthető értékeit. A folyamatos monitoringtevékenység így elsősorban a városfejlesztési folyamatot értékeli, míg az eredményességet jelző indikátorok célértékeinek vizsgálata egyedi értékeléshez kötött.

A monitoringrendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása A monitoringrendszer működtetéséhez szükséges alapvető feltételek: ●

Felelős kijelölés: a monitoringrendszer eljárásrendjeinek kialakításáért, a rendszer működtetéséért az ITS Stratégiai Menedzsment szervezet vezetője a felelős, szükség szerint bevonva ebbe a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársait, illetve a városvezetést.

146




●


Monitoringrendszer kialakítása: kialakításra kerül a monitoringrendszer, kidolgozásra kerül a működést szolgáló belső eljárásrend a szükséges információs- és adatáramlási modellekkel, mechanizmusokkal, a feladat- és felelősségi körök kijelölésével.

A monitoringrendszer felépítésének fő lépései, részfeladatai: ●

Monitoringrendszer céljainak pontos meghatározása (Mit akarunk mérni?). A monitoringrendszer alapját az éves cselekvési tervek jelentik, amelyek rögzítik adott évben megvalósítani tervezett célfeladatokat, ezek időbeli ütemezését is. A tevékenységek előrehaladása ezen célokhoz viszonyítva értékelhető.

●

Monitoringmutatók meghatározása (Mivel akarjuk mérni ezeket)

●

●

○

Számszerűsíthető mutatók meghatározása

○

Nem számszerűsíthető mutatók meghatározása

Adatigény meghatározása (Hogyan akarjuk mérni ezeket?) ○

Szükséges adatok körének meghatározása (milyen adatokra, milyen időközönként van szükség)

○

Rendelkezésre álló adatbázisok feltárása (milyen adatok érhetők el már jelenleg is)

○

További szükséges adatbázisok meghatározása (milyen adatok nem állnak rendelkezésre jelenleg)

○

Adatbázis-struktúra kialakítása (lehetőség szerint szoftvertámogatással)

Feladat- és felelősségi körök meghatározása, ütemezés (Ki méri ezeket?) ○

●

●

●

Információgyűjtésben résztvevő szervezeti egységek, szereplők meghatározása

Monitoringmutatók előállítása (Milyen módon állítjuk elő ezeket?) ○

Időbeli ütemezés

○

Adatok információáramlási rendjének kialakítása (adatszolgáltatás rendje)

○

Adatfeldolgozás módja, eszközei (adatok feldolgozása, számítási képletek)

○

Monitoringmutatók előállítása

Monitoringtevékenység eredményeinek feldolgozása (Hogyan kezeljük az eredményeket?) ○

Negyedéves értékelő beszámoló készítése

○

Éves teljesítményértékelő beszámoló készítése (összevetve az éves cselekvési tervben foglalt célokkal az elért eredményeket; valamint értékelve az ITS célok megvalósításának előrehaladását)

○

Belső eljárásrend kidolgozása az értékelések megfelelő szintű kezeléséről (pl. vezető testület elé terjesztés, képviselőtestület elé terjesztés rendje)

Visszacsatolások (Milyen utánkövetés szükséges?) ○

Következő évi tervezés módosítása

○

Kockázatelemzések készítése

○

Kockázatkezelési, válságmenedzsment forgatókönyv készítése.

147





Rendszeres, folyamatba illesztett értékelés A városfejlesztés folyamatainak, hatékonyságának nyomon követését a hivatali munkába illesztett folyamatos monitoringtevékenység szolgálja. A rendszeres, folyamatba illesztett értékelés működése a polgármesteri hivatali működés napi rutinjának részét kell, hogy képezze. Feladatai: ●

Adatbázisok kialakítása, működtetése

●

Információk folyamatos gyűjtése, feldolgozása, kiértékelése

●

Releváns információk biztosítása a monitoringrendszer felelősének

●

Szükséges további adatgyűjtések meghatározása és lefolytatása

●

Adatok feldolgozása, kiértékelése, értékelő jelentések készítése

●

Szükséges intézkedések meghozatala

A monitoringeljárás szervezeti kerete A korábban bemutatott stratégiai menedzsment szervezet (Lásd 8.2. alfejezet!) egyik fontos feladata lehet a monitoringtevékenység szervezése és irányítása, azaz tevékenysége részben vagy teljesen fedésbe hozható a monitoringbizottságéval. Javasolt tehát az ITS megvalósítási szakaszának előkészítéseként egy monitoring bizottság (MB) felállítása szervezeti fejlesztés keretében. Ez a szervezet végzi az ITS-re vonatkozó előrehaladási jelentések értékelését, melyek alapján javaslatot tesz a stratégia végrehajtására vagy - szükség esetén - annak módosítására fogalmaz meg észrevételeket, ezzel támogatva a városfejlesztési döntések előkészítését. Az MB tagjai a városvezetés, helyi döntéshozók mellett az önkormányzat (Polgármesteri Hivatal), valamint különböző külső érintetti csoportok (pl. civil szervezetek, vállalkozók, intézmények) képviselőiből kerülnek ki. A folyamatos monitoringfeladatok lényegében az operatív végrehajtással kapcsolatos adatokat, tényeket rögzítik, ez által lehetővé téve a végrehajtás értékelését, szükség szerinti módosítását (pl. az ütemezés, outputok stb. területeken). Folyamatos monitoringfeladatok 2020-ig: ●

Ráfordítások (anyagi, humánerőforrás, időbeli) nyomon követése;

●

Pénzügyi monitoring;

●

Partnerségi folyamatok nyomon követése;

●

Visszacsatolások az akciótervek és a megvalósítási eszközök irányába;

●

Pályázati támogatások felhasználásának monitoringja;

●

Pályázati eljárásrend szerinti feladatok ellátása: jelentéskészítés, helyszíni ellenőrzések stb.;

●

Forráslehetőségek nyomon követése.

Az ITS felülvizsgálata A stratégiában kitűzött célok megvalósulását, a beavatkozások eredményességét, hatásait csak hosszabb távon lehet értékelni reálisan. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján az ITS legalább négyévenkénti

148





felülvizsgálata szükséges. A stratégia felülvizsgálatát a Polgármester és/vagy a Képviselőtestület kezdeményezi, szakmai előkészítését, koordinációját a PH Főépítészi Csoportja végzi. A monitoringrendszer működtetése az EU-s társfinanszírozású projektek esetében a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályoknak megfelelően történik. A tervezett és megvalósított célértékek teljesülését egy, a Miniszterelnökség által kijelölt közreműködő szervezet ellenőrzi, a – későbbiekben pontosan nevesített – helyi stratégiai és operatív városfejlesztési szereplők felelősek a nyomon követéséért, időbeli és tartalmi, mérhető és maradéktalan megvalósulásáért. Az ITS megvalósulását a Képviselőtestület fogadja el; annak megvalósítását és a vállalt főbb indikátorok időarányos teljesülését a szakterületi felelősökön (érintett osztályvezetők) és az operatív menedzsmentszervezeten (Városrehablitáció 18 Zrt.) keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli.

Indikátorok A következő táblázatokban az ITS megvalósításához kapcsolódó indikátorrendszert mutatjuk be, az Európai Bizottság által meghatározott, közös használatú indikátorok figyelembe vételével. A konkrét mutatószámok meghatározása az ITS 2015. szeptemberig történő felülvizsgálatakor esedékes. A városfejlesztés eredményességének mérését az egyedi értékelésen alapuló indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorok számszerűsítik a legfontosabb fejlesztési célokat, megmutatva a városfejlesztés eredményességét. Az indikátorok meghatározása során az ún. SMART kritériumok figyelembevétele szükséges, azaz akkor jó az indikátor, ha ●

specifikus (Specific)

●

mérhető (Measurable)

●

elérhető (Achievable)

●

reális (Realistic) és

●

időalapú (Time-based)

Az ITS-hez kapcsolódóan az alábbi kétféle indikátortípust alkalmazzuk: ●

Outputindikátor: adott tevékenység konkrét kimenetét mutatja

●

Eredményindikátor: a projekt eredményeként elért változást mutatja

Az alábbi fejezet a fő célokhoz igazodó indikátorokat – valamint azok adatforrásait és mérési gyakoriságát – tartalmazza, részben a fő támogatási forrást jelentő VEKOP indikátorkészletéhez igazodva, részben saját, ITS-specifikus mutatók meghatározásával. Mutatók

Mértékegység

Adatszolgáltató megnevezése

Megújított önkormányzati bérlakásokban élők száma

fő

Önkormányzat

Jobb egészségügyi ellátásban részesülő lakosság

fő

Önkormányzat

Bővülő idősellátási mutatók – ellátástípus szerint

fő

Önkormányzat

Korszerűsített általános iskolákban tanuló gyermekek

fő

KLIK

Kibővített / új szolgáltatásokon keresztül támogatásban részesülő gyermekek, fiatalkorúak

fő

Önkormányzat/KLIK

Eredményindikátorok

149





Önálló életvitelük fenntartásában támogatott időskorúak

fő

Önkormányzat

Megújított közösségi tereket használó lakosság

fő

Önkormányzat/Civil szervezetek

Az új többfunkciós civil/közösségi házat igénybe vevő civil szervezetek

db


fő

Kormányhivatal/Kerületi Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége

fő

Kormányhivatal/Kerületi Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége /KSH

fő

Önkormányzat/Kulturális intézmények/Civil szervezetek

Rendszeresen sportoló lakosság számának változása

%

Önkormányzat/Sportegyesületek

CO2-kibocsátás csökkenése

%

Önkormányzat

fő


Megújított önkormányzati bérlakások; épített önkormányzati bérlakások;

db

Önkormányzat

Újonnan kialakított szolgálati bérlakások száma

db

Önkormányzat

Felújított háziorvosi, házi gyermekorvosi rendelők

db

Önkormányzat

Létrehozott új kapacitások/szolgáltatások az időseket ellátó intézményeknél

fő

Önkormányzat/Humán közszolgáltató háttérintézmények

Felújítással érintett járóbeteg-szakellátás / kialakított új szakrendelő

m

Egészségügyi szűrőprogramokban résztvevők

fő

Önkormányzat

Korszerűsített általános iskolák

db

KLIK

2

KLIK

Foglalkoztatási programokkal elért lakosság A munkaerő-piacra belépők száma Közösségi-kulturális programokon résztvevő lakosság

Létrehozott közösségi tereket használó lakosság Projektek output indikátorai

2

Önkormányzat

Mindennapos testneveléshez szükséges infrastruktúra

m

Új általános iskolai férőhelyek

fő

KLIK

Új óvodai férőhelyek

fő

Önkormányzat

Új bölcsődei férőhelyek

fő

Önkormányzat

Létrehozott / kibővített szolgáltatások kamaszok/fiatalok részére

db


fő


fő


Időskorúak gondozóházában rendelkezésre álló férőhelyek Demens időskorúak nappali ellátására rendelkezésre álló férőhelyek

m

2


m

2


Felújított sportpályák

m

2

Önkormányzat

Létrehozott sportpályák

m

2

Önkormányzat

Telepített sporteszközök

db

Önkormányzat/Sportegyesületek

km

Fővárosi Önkormányzat/ Önkormányzat

2

Önkormányzat/Kulturális

Létrehozott új multifunkcionális központ Felújított kulturális intézmények

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Létrehozott többfunkciós civil/közösségi-kulturális ház

m

150




Integrált Településfejlesztési Stratégia intézmények/Civil szervezetek

Létrejött közművelődési intézmények Létrehozott közösségi kertek

m

2

Önkormányzat/Közművelődési háttérintézmények

db


db


Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolai sikerességét elősegítő programok

db

KLIK

Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatását elősegítő programok

db

Kormányhivatal/Kerületi Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége

km


km


Szociális-közösségi célú szoft projektelemekbe bevont hátrányos helyzetű lakosok

fő

Önkormányzat/ Kerületi Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége

Energiahatékonysági korszerűsítési programba bevont háztartások

db

Önkormányzat

Imázsjavítást célzó programok

db

Önkormányzat

Megépült parkolólétesítmények

db

Önkormányzat

2

Önkormányzat

Létrehozott közösségi-kulturális programok

Szilárd útburkolattal ellátott földutak hossza Felújított útszakasz hossza

Megújult zöldfelületek

m

Megvalósult szemléletformáló programok

db

Önkormányzat/ Civil szervezetek

Megvalósult energiahatékonysági vizsgálatok

db

Önkormányzat

Megvalósult önkormányzati részmunkaidős foglalkoztatás mintaprogram

db

Önkormányzat

Gazdaságfejlesztésbe bevont hasznosított ingatlanok

db

Önkormányzat

Kidolgozott ágazati/tematikus fejlesztési koncepciók

db

Önkormányzat

Megalakult gazdaság- és térségfejlesztési klaszterek

db

Önkormányzat

Kidolgozott szolgálati bérlakásprogramok

db

Önkormányzat

Létrehozott önkormányzati ingatlanportfoliók

db

Önkormányzat

VEKOP mutatói

Mértékegység

Képzésben részt vevők száma

fő

Munkahelyi képzésben részt vevők száma

fő

Munkaerő-piaci kompetencia-fejlesztésben résztvevők száma

fő

Munkaerő-piaci kompetencia-fejlesztésben részt vevő alapfokú (ISCED 1), vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező résztvevők

fő

A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma

fb

CO2-egyenérték tonnában

Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése A lakóépületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése

kWh/év

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

db

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza km

km

151





Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések vagy településrészek száma db

db

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma db

db

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

Városfejlesztés: integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

fő

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

db

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

db

Helyreállított lakóegységek városi területeken

db

Szociális célú településrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő

Szegregátumok integrálását szolgáló programok száma

db

Fejlesztett egészségügyi infrastruktúra férőhely kapacitás

db

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

fő

Egészségfejlesztő és betegségmegelőző programokban részt vevő személyek száma

fő

Szervezetfejlesztési intézkedésekkel érintett intézmények száma

db

Támogatott programokban részt vevő tanulók száma

fő

Képzésben, átképzésben résztvevő pedagógusok száma

fő

Informális és nem formális képzésben résztvevő gyerekek és fiatalok száma

fő

Továbbképzési programokban részt vevő humán közszolgáltatásokban dolgozó személyek száma

fő

152




9.


MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET: A HELYI CIVIL SZERVEZETEK SZÁMÁRA KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV

Együttműködés a középtávú kerületfejlesztési stratégia elkészítésében XVIII. kerületi Civil Szervezetek részére

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete döntött az új Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítéséről, összhangban az Európai Unió tagállamaiban, ezen belül a hazai településeken aktuálisan folyó tervező munkával. A mellékelt, rövid kérdőívvel a tervezés kezdeti szakaszában fel szeretnénk mérni, melyek azok a helyi civil szervezetek, akik az eddig felhalmozott tapasztalatukkal, bevált, jó gyakorlataikkal, meglévő emberi erőforrásukkal tevőlegesen is együtt kívánnak működni az Önkormányzattal a középtávú (2020) Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításában. Kérjük, válaszolják meg a feltett kérdéseket, és a kitöltött elektronikus kérdőívet juttassák vissza az alább (4. oldalon) megadott címre és határidővel.

Legyenek aktívak és együttműködők abban, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre új, középtávú fejlesztési stratégiája reális, testreszabott és ötletgazdag legyen!

Válaszaikat előre is köszönjük! Budapest, 2015.03. 31. Szarvas Attila alpolgármester

153





KÉRDŐÍV HELYI CIVIL SZERVEZETEKNEK BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ (2020)

Szervezet neve: Címe: Szervezet honlapja: Képviselője: Képviselő elérhetőségei E-mail: Telefonszám:

1.

Kiket

képvisel

–

elsősorban

-

civil

szervezetük,

mely

területe(ke)n

tevékenykednek ? Címszavakban elegendő válaszolni! 2. Hány tagjuk van jelenleg? 3.

Együtt

kívánnak-e

aktívan

működni

Pestszentlőrinc-Pestszentimre

Önkormányzatával az új településfejlesztési stratégiai kialakításában? Aláhúzással jelölje a megfelelő választ! a. IGEN b. NEM Ha igen, mely területe(ke)n? Aláhúzással jelölje a megfelelő választ/válaszokat! a. helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése, helytörténet b. kultúra c. humán közszolgáltatások (oktatás, foglalkoztatás, szociális ügyek, egészségügy) d. környezetvédelem e. épített környezet védelme f. közbiztonság g. esélyegyenlőség h. sport, rekreáció i. egyéb, éspedig:…………………………………………………………………………………………………………………

154





4. A kerületben jelenleg melyik a 3 legégetőbb, megoldandó probléma véleményük szerint? Elegendő röviden, csak címszakban megadni, a legfontosabb legyen az első. 5. Milyen fejlesztési javaslataik vannak az Önkormányzat számára a főbb kerületi problémák kezelésére? Rangsorolják ezeket - a legsürgősebb beavatkozási javaslattal kezdve! Azonnali beavatkozások (sürgősen, 1-2 éven belül): Középtávú beavatkozások (3-5 év) Hosszú távú beavatkozások (6-10 év) 6. Kiegészítések, megjegyzések, javaslatok – amennyiben a fenti szempontokon túl szeretnék még kiegészíteni. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………

A KITÖLTÖTT KÉRDŐÍVET SZÍVESKEDJENEK a [email protected] e-mail címre legkésőbb 2015.04.15-ig visszajuttatni.

EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET, VÁLASZAIKAT KÖSZÖNJÜK! BUDAPEST FŐVÁROS XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA

155





részben megvalósult ill. meg nem valósult elemek esetében rövid indoklás

nem valósult meg

részben megvalósult

megvalósult

2. MELLÉKLET: A 2009-ES IVS 2007-2013 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT PROJEKTJEI MEGVALÓSULTSÁGÁNAK RÉSZLETES VIZSGÁLATA

1 Pestszentimre városközpont funkcióbővítő rehabilitációja Városkép (ERFA) Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása

x

Pestszentimrei Közösségi Ház funkcióbővítése szomszédos ingatlanon, szolgáltatóház felújítása

x

Önkormányzati épület építése

x

Hősök tere felújítása, szoborpark kialakítása

A szoborpark nem valósult meg

x

Vezér utcai Gyöngyszem Óvoda felújítása

x

Kastélydombi Általános Iskola felújítása

x

Tanuszoda átépítése, bővítése

x

Pestszentimrei baptista imaház felújítása

x

Pestszentimrei római katolikus templom felújítása

x

Pestszentimrei református templom felújítása

x

Közlekedésszervezés, infrastruktúrafejlesztés (ERFA) Nemes utca közlekedési fejlesztése

x

Nemes utca közterület átalakítása, fejlesztése

x

Vasút utca P+R parkoló kialakítása - I. Ütem

x

Helyi gazdaságfejlesztés (ERFA) Pestszentimrei Közösségi Ház funkcióbővítése szomszédos ingatlanon, szolgáltatóház felújítása

x

Promóció (ERFA) Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók szervezése

x

2 Pestszentlőrinc városközpont rehabilitációs programja A program projektjei Ü1-Ü8 tömb fejlesztése

NA =nincs adat

A közszféra fejlesztési feladatai az akcióterületen 156





Régi piac területének előkészítő munkái a beépítéshez történő elidegenítés céljára

x

Az Üllői út két oldalán lévő burkolatok rekonstrukciója, sétányszerű kiépítése

x

A fasorok és egyéb zöldfelületek megújítása, új zöldfelületek kialakítása

x

Ü1-Ü8 tömb fejlesztési alapjainak lerakása és szanálása saját, vagy magánszférával közös beépítés céljából

NA

Az Üllői úti "régi pártház" teljes felújítása és megnyitása okmányirodaként az állampolgárok részére

NA

A kötöttpályás közlekedés rendszerelemeinek teljes rekonstrukciója

x

Az Önkormányzat szűkössé vált épületének bővítése tetőtér beépítés útján

x

A közszféra fejlesztését követő, a magánszféra által megvalósítandó projektek További telepszerű lakásépítés, ingatlanfejlesztés a pályázati úton megvásárolt ingatlanokon

x

Részvétel a Vagyon18 Zrt. Építési projektjeiben

x

Az egyéb épületállomány egyre növekvő ütemű megújulása az előbbi tevékenységek szívóhatásának következményeképpen

NA

További kiskereskedelmi és szolgáltató vállalkozások betelepedése a területre

NA

3 Havanna-lakótelep szociális városrehabilitációs akcióterület A program projektjei Épületek külső hőszigetelése / gépészeti felújítás nyílászárócsere - Havanna u. 44-52.

x

Épületek külső hőszigetelése / gépészeti felújítás nyílászárócsere - Csontváry 30-38.

x

Épületek külső hőszigetelése / gépészeti felújítás nyílászárócsere - Havanna u. 45-63.

x

Parkolási gondok megoldása

x

Időszaki kiállításra alkalmas szabadtéri utcabútor kihelyezése

x

Kondor Béla sétány megújítása és élettel való megtöltése (esztétikus térburkolat a sétány teljes hosszában, virágládák, fák, ivókutak, szökőkút, esztétikus lámpaoszlopok)

x

Térfigyelő kamerák rendszerének bővítése

x

Előkertek (panelek előtt), parkok felújítása

x

Zöldterület felszabadítás parkolás alól, új közterületek létrehozása

x

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása

x

Biciklitárolók kialakítása

x

Szabadidős funkció bővítése

x

Önkormányzati tulajdonú üzlethelységek felújítása és átalakítása közösségi találkozóhellyé, eszközbeszerzés

x

157





Kamasz - felnőtt játszótér, ücsörgők kialakítása

x

Sportpálya felújítás

x

Kondor Béla Közösségi Ház felújítása, akadálymentesítése

x

Kiállító terem (helytörténeti, képzőművészeti) kialakítása

x Az emeletráépítés nem valósult meg a Pitypang Óvodában, x de maga a funkció egy másik meglévő helyiségben működik.

Családi játszóház (Varázspadlás terv)

Családi szabadidő park

x

Nyári tábor hátrányos helyzetű gyerekeknek

x

A Kondor Béla Közösségi Ház szakmai tevékenysége

x

Pályázat lépcsőházaknak közösségi funkció kialakítására

x

Diákok nyári közterületi munkája

x

2 hetes sátoros rendezvénysorozat

x

Közösségi Hetek szervezése júliusban

x

Térzene a nyári félévben

x

Roma szociális munkások alkalmazása a helyi roma kisebbség felkarolására

x

Szemétszedési akciók, versenyek

x

Szeretve tanulni egyesület szociális programcsomagja

x

Varázspadlás program

x

Havanna kiállítás

x

A 136-os buszon folyamatos tájékoztatás a kerületi eseményekről

x

4 A kerületi zöldfelületi akciótervek: a gloriett-kilátó és a halmi-erdő A program projektjei A közszféra fejlesztési feladatai az akcióterületen Új erdei tornapálya útvonal kiépítése

Új nem épült, de a meglévők felújítása 2014-ben megtörtént.

x

Új erdei kerékpár és séta utak kiépítése, a meglévők színvonalának emelése

x

Kerékpártárolók felállítása

x

Tűzrakó helyek és esővédő tetők létesítése

Tűzrakó igen, esővédő nem.

x

Tanösvények felújítása, újak kiépítése

x

A Gilice térre vezető kerékpárút megépítése

x

Az erdei faállomány legalább egy részének olyan megújítása, ami nem gazdasági célokat szolgál.

158

x





Megfelelő számú és befogadó képességű hulladékgyűjtő kihelyezése

x

Az erdei turizmust, rekreációt is kiszolgáló buszközlekedés színvonalának emelése

x

A közszféra fejlesztését követő, a magánszféra által megvalósítandó projektek

x

A terület karbantartása, takarítása állhat piaci alapokon

x

A rekreációt szolgáló vállalkozások idevonzása (elsősorban a környékre, pl. A gilice térre), mint például a kerékpárkölcsönzés, stb.

x

5 Pestszentimre kertváros és alacska városrész - felszíni csapadékvizek kezelése A program projektjei A közszféra fejlesztési feladatai az akcióterületen Vedres Márk utcai tározó telkének kiszabályozása és Önkormányzati tulajdonba vétele

NA

Vedres Márk utcai tározó kapacitásának növelés, valamint a visszafolyást gátló csappantyúk és az átemelő műtárgy mélyépítési és gépészeti kialakítása

NA

Terepszint alatti draincsöves szikkasztó kapacitás kiépítése a Vedres Márk utcai tározó kapacitásának kiegészítésére - havária tározó

NA

A Vedres Márk utcai tározó ráhordó csapadékcsatorna rendszerének kiépítése

NA

Szentimre kertváros teljes nyíltszíni árokrendszerének át- illetve megépítése és rendszerbe kötése

x

Péteri-árok felbővítése, az egyes részek közötti szabályozott átfolyás megteremtése

x

A szikkasztó terület körüli védművek kiépítése a balesetek elkerülése érdekében

x

Az Alacskai városrész burkolt közterületeinek, útjainak szegélykorrekciója és a folyókák átépítése, rekonstrukciója a rávezetés érdekében

NA

A még burkolatlan útfelületek kiépítése

NA

Illegális rákötések csökkentése, szabályozott és a közszolgáltatásért méltányos árú konstrukció használatának ösztönzése

NA

A közszféra fejlesztését követő, a magánszféra által megvalósítandó projektek Az illegális és főleg szabálytalan rákötések megszüntetése

NA

Környezettudatos és közösségi magatartásmód kialakítása

NA

6 Kerületi közlekedésfejlesztése A program projektjei Miklóstelep-Szemeetelep: Budapest-Cegléd vasútvonal felújítása

x

159





Pestszentlőrinc vasútállomás felújítása, új Szemeretelep vasúti megállóhely létrehozása

x

Külső Keleti Körút (KKK) vállalkozási terület és Csévéző út közötti szakaszának legalább fél szélességben történő megépítése, benne külön szintű kereszteződés kiépítése a Ferihegyi gyorsforgalmi út és a vasúti pálya felett

x

Belső feltáró utak kiépítése a KKK-ra szervezve, úgymint: Fedezék utca megépítése

x

Tóth Árpád utca és Május 1. Tér között, Nefelejcs utca kiépítése a KKK-ig, haránt irányú belső feltáró út kiépítése Nefelejcs utca és Fedezék utca között

x

Pataki István utca és Lugos utca összekötése újonnan kiszabályozandó, burkolt úttal

x

P+R parkoló kiépítése Ferihegy repülőtér vasúti megálló mellett, a buszközlekedés fejlesztése az új útvonalak bekapcsolásával

x

Ferihegyi repülőtér: Ferihegyi gyorsforgalmi út / Gyömrői út teljes felújítása, rekonstrukciója

x

Reptéren belüli fejlesztések a várossal való közlekedési kapcsolat erősítése érdekében

x

Az elővárosi vasúti közlekedés repülőtéri igényekre hangolt fejlesztése

x

Kötöttpályás közösségi közlekedés rendszerfejlesztése: A 3. Metró meghosszabbítása egészen a repülőtérig

x

Az 50-es villamos pályájának meghosszabbítása a közigazgatási határig, ott P+R parkoló létesítése

x

A 42-es villamos pályájának meghosszabbítása a Gloriett-telepig Az elővárosi vasúti összeköttetés jobb szolgáltatásként való felfejlesztése az agglomerációból érkezők megfelelő kiszolgálása érdekében

x NA

A közszféra fejlesztési feladatai az akcióterületen A kötöttpályás közlekedéshez kötődő tevékenységek, területelőkészítő munkák

NA

A közszféra fejlesztését követő, a magánszféra által megvalósítandó projektek Gazdasági prosperitást és munkahelyteremtést igénylő feladatok, a közúti közlekedés fejlesztése 7 Ingatlangazdálkodás

NA NA

160

Tervezés alatt





3. MELLÉKLET: A 2007-2013 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MEGVALÓSULT, VAGY JELENLEG IS MEGVALÓSÍTÁS ALATT LEVŐ PROJEKTEK Projekt azonosítója

Projekt címe

Támogatási döntés dátuma:

Megítélt támogatás (HUF):

megvalósult

KMOP 5.1.1/C-2f-2009-0003 Ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja

A Havanna lakótelep integrált szociális rehabilitációja

31/07/2009

970.000.000

megvalósult

KMOP 5.2.2/B-09-2f-2011-0001 Budapesti integrált városfejlesztési program - Budapesti kerületi központok fejlesztése

Pestszentimre Városközpont Megújítása

28/09/2011

532.730.663

megvalósult

KMOP-4.6.1-11-2012-0008 Nevelési intézmények fejlesztése

Budapest, XVIII. kerületi Napsugár Óvoda bővítése

20/12/2012

198.927.504

megvalósult

KEOP-5.5.0/B/12-2013-0003 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

Kassa Utcai Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése

22/10/2013

178.430.045

folyamatban

TÉR-KÖZ

Kossuth tér közösségi célú komplex megújítása

22/09/2014

173.750.000

folyamatban

KEOP-5.5.0/A/12-2013-0218 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése

Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola épületenergetikai fejlesztése

25/07/2013

171.271.320

folyamatban


Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskola épületenergetikai fejlesztése

22/10/2013

168.010.693

folyamatban

KEOP 5.3.0/A/09-2010-0191 Épületenergetikai fejlesztések

Bp. XVIII. ker. Karinthy Frigyes két oktatási nyelvű gimnázium intézményépületeinek energetikai korszerűsítése

23/12/2010

152.491.506

megvalósult

KMOP-4.5.2-11-2012-0013 Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bővítése

"Iciri-piciri" Bölcsőde a peremkerületben

22/05/2012

149.235.833

megvalósult


Bp. XVIII. ker. Darus utcai általános és magyar-német két tannyelvű iskola intézményépületének energetikai korszerűsítése

15/06/2010

131.416.392

megvalósult


Vándor Óvoda és Fecskefészek Bölcsőde és Korai Fejlesztő Részleg épületenergetikai fejlesztése

22/10/2013

125.078.678

folyamatban


Bp. XVIII. ker. Kandó Téri Általános Iskola intézményépületének energetikai korszerűsítése

16/02/2011

106.927.533

megvalósult

KMOP 4.5.2-09-2009-0013 Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bővítése

Bambi Bölcsőde bővítése és átalakítása

06/08/2010

74.841.688

megvalósult

161






Brassó Utcai Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése

25/07/2013

69.119.365

folyamatban


Cseperedő Óvoda és Hétszínvirág Bölcsőde épületenergetikai fejlesztése

25/07/2013

60.358.058

folyamatban


Nyitnikék Óvoda épületenergetikai fejlesztése

22/10/2013

49.787.875

folyamatban

A Budapest XVIII. Kerületi Eötvös Loránd Általános Iskola megújuló energia alapú áramtermelés fejlesztése

27/09/2013

43.714.162

megvalósult

ÁROP-3.A.2-2013-2013-0038

Szervezetfejlesztés Budapest Főváros XVIII. kerület Önkormányzatánál

03/10/2013

39.999.881

megvalósult


Mocorgó Óvoda épületenergetikai fejlesztése

22/10/2013

38.549.315

folyamatban

KMOP 3.3.3-11 Megújuló energiafelhasználás növelése

Napelem telepítése a XVIII.kerület önkormányzatának Üllői úti épületére

22/05/2012

37.981.031

megvalósult


Napelem telepítése A XVIII. kerület Városház utcai épületére

22/05/2012

37.981.031

megvalósult


Napelemek beszerzése a Gloriett Általános és Sportiskolában

22/05/2012

37.981.031

megvalósult


Napelemek beszerzése a Kondor Béla Általános Iskolában

17/01/2012

37.981.031

megvalósult


Napelem telepítés a Csontváry Kosztka Tivadar általános és alternatív iskola

22/05/2012

36.676.702

megvalósult

KMOP-3.3.3-13-2013-0119

A Budapest XVIII. kerületi Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola megújuló energia alapú áramtermelés fejlesztése

31/12/2013

31.817.564

megvalósult

ÁROP-1.A.6-2013-2013-0008

Zöld Kerület - Zöld Partnerség

21/11/2013

19.969.924

megvalósult

TÉR-KÖZ

Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja

07/07/2014

15.760.000

megvalósult

TÁMOP 3.2.12-12/1/KMR Kulturális szakemberek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében

"Tudás - Vágy" Budapest XVIII. kerülete közművelődési és közgyűjteményi szakembereinek továbbképzése

10/10/2012

13.594.350

megvalósult


a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium épületének energetikai korszerűsítése

25/07/2013

249.606.206

megvalósult, a kerületben van, de nem mi vagyunk a kedvezményezet tek

HEFOP/2004/4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások

Bababirodalom modellértékű, integrált bölcsőde és szolgáltató központ

20/05/2005

239.700.000

megvalósult,

162





infrastrukturális fejlesztése

létrehozása

régi!

KMOP-4.6.1-11-2012-0004 Nevelési intézmények fejlesztése

Fecskefészek-rakó - "A bölcs ember sziklára épít"

12/10/2012

198.637.244

megvalósult


Vörösmarty MIhály Ének- zenei Általános Iskola és Gimnázium épületenergetikai fejlesztése

31/12/2014

157.811.638

folyamatban

Town Twinning Programme

Krepuska Géza Európai Szüreti Kulturális Művészeti Fesztivál

8 282 EUR

lezárult

Town Twinning Programme

Krepuska Géza Európai Szüreti Kulturális Művészeti Fesztivál

6 407 EUR

lezárult

Central Europe Európai Területi Együttműködési Program

airLED: Local Economic Development in Airport Catchment Areas; Helyi gazdaságfejlesztés a repülőterek vonzáskörzetében

482 040 EUR

megvalósult

South East Europe Európai Területi Együttműködési Program

RE-SEEties: Erőforráshatékony városi közösségek

429 527 EUR

megvalósult

South East Europe Európai Területi Együttműködési Program

GeoSEE: Erőforráshatékony városi közösségek

155 819 EUR

megvalósult

URBACT II Európai Területi Együttműködési Program

RE-Block: Fenntartható lakótelepek létrehozása: szociális kohézió, zöld terek és szegénység elleni harc

151 368 EUR

megvalósult

Európai Bizottság/Cselekvő Ifjúsági Program

Ifjúsági csere-Nemzetközi Ifjúsági csere

13 594 EUR

lezárult

Europe for Citizens Programme

????

111 686 EUR

lezárult

Tempus közalapítvány - Comenius Régió

Kompetensen az óvodapedagógiáról, magyar-szlovák régiók együttműködése

10 000 EUR

lezárult

TÁMOP-3.1.4

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben

99.000.000

lezárult

KMOP-3.3.4/C

Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem)

77.124.489

lezárult

HÖF-CÉDE - önkormányzati fejlesztések támogatására területi kötöttség Darus Iskola, Vajk-sziget Általános Iskola, iskolák számítástechnikai nélkül eszközbeszerzése

45.911.055

lezárult

ÁROP-3.A.1/B

Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése

44.993.700

lezárult

28/2014. (IV.1.) BM rendelet

Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre térfigyelő rendszerének bővítése

41.889.537

folyamatban

MLSZ pályaépítés

Thököly úti műfüves pályaépítés

39.676.356

lezárult


Kastélydombi Általános Iskola mellett műfüves pályaépítés

22.758.400

folyamatban


Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium

22.758.400

folyamatban

163





területén műfüves pályaépítés MLSZ pályaépítés

Eötvös Lóránd Általános Iskola területén műfüves pályaépítés

22.758.400

folyamatban


Vilmos Endre Sportcentrum területén műfüves pályaépítés

22.758.400

folyamatban


Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola területén műfüves pályaépítés

17.930.289

lezárult

8/2009. (II.26.) ÖM rendelet - Bölcsődék és közoktatási intézmények Bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzésének valamint közösségi buszok beszerzésének támogatása támogatása

16.350.000

lezárult

4/2012. (III.1.) BM rendelet - Iskola és utánpótlás sport infrastruktúraBrassó Utcai Általános Iskola sportudvar fejlesztése

15.837.713

lezárult

HÖF CÉDE - bb) óvodai eszközbeszerzés

Óvodák eszközbeszerzése

14.237.352

lezárult

TÁMOP-5.2.5

„Tiéd a világ, ragadd meg” A XVIII. kerületi veszélyeztetett és hátrányos helyzetű 10-18 év közötti gyermekek családi kapcsolatainak erősítése és a társadalmi integritásainak elősegítése

14.002.376

lezárult

Budapest Főváros Kormányhivatala, Munkaügyi Központja - Támogatás Támogatás nyújtása rövid időtartamú közfoglalkoztatásra nyújtása rövid időtartamú közfoglalkoztatásra

12.411.520

lezárult


Gulner Gyula Általános Iskola területén műfüves pályaépítés

11.823.700

folyamatban


Kondor Béla Általános Iskola területén műfüves pályaépítés

11.823.700

folyamatban


Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola területén műfüves pályaépítés

11.823.700

folyamatban


Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola területén műfüves pályaépítés

10.679.943

lezárult

Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága - Bűnmegelőzési segítő IP alapú munkaállomás létrehozása

Bűnmegelőzési segítő IP alapú munkaállomás létrehozása

10.000.000

lezárult

HÖF CÉDE - ab) köztéri játszóterek felújítása

Köztéri játszóterek felújítása - Csontváry 25-37.

9.900.000

lezárult

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - Bűnmegelőzési osztály

Ha bejön, akkor bejössz? 2007. évi bűnmegelőzési program

9.000.000

lezárult

15/2009. (III.17.) ÖM rendelet - A helyi önkormányzatok fenntartásában lévő sportlétesítmények felújításának támogatása

Park Uszoda tetőszerkezetének felújítása

9.000.000

lezárult


Táncsics utcai műfüves pályaépítés

8.106.758

lezárult

164





HÖF CÉDE - bd) óvodai eszközbeszerzés és infrastrukturális felújítás

Óvodai eszközbeszerzés és infrastrukturális felújítás - Csemete Nevelde Óvoda

7.843.989

lezárult

Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány - Nevelési-oktatási intézményfenntartók részére eszközfejlesztési pályázat

Nevelési-oktatási intézményfenntartók részére eszközfejlesztési pályázat

6.100.000

lezárult

Budapest Főváros Közgyűlés, Gazdasági Bizottsága - 2009-ben Budapesten megvalósuló nemzetközi, illetve országis jelentőségű , önálló turisztikai vonzerővel bíró programok marketingjének és megrendezésének támogatása

Szeptember fesztivál

6.000.000

lezárult

11/2010. (III.11.) OKM rendelet - A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok támogatása

A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok támogatása

6.000.000

lezárult

TÁMOP-3.4.2

Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének támogatása Hatékony együttnevelés, tudatos együttműködés

5.400.000

lezárult

Budapest Főváros Közgyűlése, Gazdasági Bizottság

Budapest Kapuja Őszi fesztivál

5.000.000

lezárult

Budapest Főváros Önkormányzata - Települési Értékvédelmi Támogatás

Települési Értékvédelmi Támogatás - Dohnányi Ernő Zeneiskola tetőfelújítása

4.500.000

lezárult

Oktatási és Kulturális Minisztérium; OKM rendelet alapján

Alapfokú művészetoktatás támogatása

3.465.600

lezárult

4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet - Érdekeltségnövelő pályázat

Érdekeltségnövelő pályázat - Bókay kert, Kondor Béla Közösségi Ház, Pestszentimrei Közösségi Ház

2.807.000

lezárult

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - A települési illegális hulladéklerakók felszámolása

A települési illegális hulladéklerakók felszámolása

2.057.600

lezárult

ESZA Kht. - Gyermek- és ifjúsági fesztiválok, kiemelt rendezvények támogatása

Gyermek- és ifjúsági fesztiválok, kiemelt rendezvények

2.000.000

lezárult

HungaroControl - Társadalmi Felelősségvállalás program

Szemere téri játszótér területének felújítása

2.000.000

lezárult


Cseperedő Óvoda udvari sportpálya felújítása

2.000.000

lezárult


Kapocs Általános és Magyar-Angol Két Tannyelvű Iskola parkfitnesz és strandröplabda pályájának kialakítása

2.000.000

lezárult

HungaroControl - Társadalmi Felelősségvállalás Jubileumi program

Segítség a mindennapokon túl

1.500.000

lezárult

58/2004. (VI. 18.) ESZCSM-BM együttes rendelet

Idősbarát Önkormányzati Díj

1.000.000

lezárult

Budapest Főváros Közgyűlése, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság

Lakókörnyezetének és zöldterületeinek tisztaságát, rendezettségét, rendszeres gondozását elősegítő akciók és programok, különös

900.000

lezárult

165





tekintettel a lakóközösségek minél szélesebb együttműködésére A többször módosított 15/1998. (III.31.) MKM rendelet

A közművelődési intézmények 2007. évi érdekeltségnövelő pályázata Kondor Béla Közösségi Ház

803.000

lezárult

Budapest Főváros Önkormányzata - Építészeti Értékvédelmi Támogatás

Dohnányi Ernő Zeneiskola épülete nyílászáró cseréje és az épület homlokzatának felújítása

800.000

folyamatban

A többször módosított 15/1998. (III.31.) MKM rendelet

A közművelődési intézmények 2007. évi érdekeltségnövelő pályázata Bókay Kert Kht.

794.000

lezárult

ESZA Kht. - A helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának támogatása

A helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának támogatása

630.000

lezárult

Oktatási és Kulturális Minisztérium (8/2007. (II.15.)) OKM rendelet alapján

Anyaországi kapcsolattartás feladatainak támogatása Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola

300.000

lezárult

Oktatási és Kulturális Minisztérium (8/2007. (II.15.)) OKM rendelet alapján

Anyaországi kapcsolattartás feladatainak támogatása Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskola

200.000

lezárult

Nemzeti Kulturális Alap, Építőművészeti és Iparművészeti Kollégium

Pestszentimrei Közösségi Ház fejújítása és bővítése keretében iparművészeti alkotás elhelyezése

200.000

lezárult

A többször módosított 15/1998. (III.31.) MKM rendelet

A közművelődési intézmények 2007. évi érdekeltségnövelő pályázata Pestszentimre Közösségi Ház

168.000

lezárult

Nemzeti Drogmegelőzési Intézet - Kábítószer-ellenes Világnap

Kábítószer-ellenes Világnapon való részvétel

120.000

lezárult

166





4. MELLÉKLET: A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS EREDMÉNYE - AZ ADOTT VÁROSI FUNKCIÓK MINŐSÉGE ÉS AZOK FONTOSSÁGA

167

4. melléklet

Pest-Budapest Konzorcium HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás

Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1.

Budapest XVIII. kerület Pestszentimre-Pestszentlőrinc A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása a javítások pontos helyének megadásával 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. melléklet szerint Megjegyzés: A táblázatban szereplő vélemények mindegyike a 21 napos véleményezési határidő lejárta után érkezett. A tervezők az Önkormányzattal egyetértésben fontosnak tartják, hogy ezek a vélemények is megválaszolásra, ill. – ahol releváns – beépítésre kerüljenek a vonatkozó dokumentumokba, azonban a BM minőségbiztosításra benyújtás szoros és kötött határideje miatt az érdemi feldolgozás és a beépítés a következő javítási szakaszban, 2015. augusztus 8-ig történik meg.

észrevételtevő

észrevétel

oldal szám

elfogadás: igen/ nem/ részben

tervezői válasz

javítások pontos helye a dokumentumokban

Megalapozó vizsgálat Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Budapest Főváros Önkormányzata

 A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró munkarész tartalmazza az elektronikus hírközlés jelenlegi állapotára vonatkozó információkat, azonban a helyzetértékelő és stratégia munkarész az ágazattal már nem foglalkozik.

 A Tematikus Fejlesztési Programok ismertetésénél a dokumentumban tévesen van feltüntetetve a negyedik tématerület (Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés) tervezési ideje, ami

-

Helyzet feltárás 27.

részben

igen

A Megalapozó Vizsgálat helyzetfeltáró munkarésze (197. o.) az elektronikus hírközlés témakörében megállapítja, hogy az elektronikus hírközlési hálózatok széleskörű szolgáltatást nyújtanak; illetve, hogy a szolgáltatók hálózataik fejlesztését saját beruházásban végzik (198. o.). Ezekkel a megállapításokkal a helyzetértékelő munkarész kiegészül. A fentiekből következően nem szerepeltet elektronikus hírközlést az ITS. A helyzetfeltáró munkarész az észrevételeknek megfelelően módosításra kerül.

Helyzetérték elés munkarész 46. oldal alján új utolsó bekezdés

Helyzetfeltár ó munkarész, 27. oldal: TFP bekezdés, 7.

1 KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”


Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. 2014 ősz helyett 2015 tavasza. A dokumentumban felsorolásra került TFP célok a 2014 tavaszán kidolgozott három tématerületre értendőek. A negyedik tématerületben (Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés) kidolgozott program kimeneti célja - ettől részben eltérően - a következő:

sor és 28. old. a „TFP-k kitűzött céljai” felsorolás.

1. A Fővaros és kerületei valamint a magánszféra szereplői közötti együttműködés és párbeszéd megerősítése a vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtése céljából. 2. Az önkormányzat(ok) által birtokolt, és a gazdaságélénkítést, munkahelyteremtést közvetlenül szolgáló, vagy azt közvetlenül befolyásoló eszközök felmérése és javaslatok megfogalmazása azok hatékony felhasználásara. 3. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés témakörben összvárosi projektekre, intézményfejlesztésre, intézményi együttműködésre, pályázati konstrukciókra vonatkozó javaslatok meghatározása. 4. A kormányzati partnerek által Budapesten gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre fordított erőforrások hatékonyabb felhasználására,



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. és a szabályozói környezetnek a TFP céljait támogató változásaira vonatkozó javaslatok megfogalmazása. Javasolt, hogy a célok felsorolásánál legyen egyértelmű, hogy azok melyik tématerületre vonatkoznak. Településfejlesztési Koncepció (TK) Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési

 A fejlesztési térségeknek az épített környezetre, illetve a közlekedésre vonatkozó 3. és 4. ábráiban feltüntetett fejlesztések eltérnek a hatályos fővárosi településrendezési eszközöktől. A Fővárosi településszerkezeti terv, a TSZT 2015 Szerkezeti tervlap 1. Területfelhasználás „Ferihegy" városrész területén kisebb beépítésre szánt területet rögzít, és a 2. Közlekedési infrastruktúra sem tartalmaz minden kerületi közúti fejlesztést.

 A koncepció alapvető céljaival, és az azt elérni kívánt eszközökkel egyetértenek.

41., 43,

nem

-

igen

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 27. pontja szerint a településfejlesztési koncepció a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése szerint a kerületi településfejlesztési koncepciónak a fővárosi településfejlesztési koncepcióval – azaz a 767/2013. (IV. 24.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepcióval – kell összhangban lennie. A TK fentiek figyelembe vételével készült: Ferihegy esetében igazodik a Budapest 2030-ban foglaltakhoz, közlekedés tekintetében tartalmazza a Kerület hosszú távú elképzeléseit. Tervezői választ nem igényel.

-

-



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság


 A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró munkarész tartalmazza az elektronikus hírközlés jelenlegi állapotára vonatkozó információkat, azonban a helyzetértékelő és stratégia munkarész az ágazattal már nem foglalkozik.

-

részben

 A Hatóság az Integrált Településfejlesztési stratégia elfogadása ellen kifogást nem emel.  Az 1. kulcsprojekt (KULCS-1.) a repülőtéri térség gazdaságfejlesztését tartalmazza. A fejlesztési területként feltüntetett terület a TSZT 2015-ben egyrészt K-Rept, Különleges terület, Repülőtér területe területfelhasználási kategóriában van, másrészt KÖI, beépítésre nem szánt Légi közlekedési terület. A megvalósítás feladatai között szereplő „szükség esetén rendezési terv módosítása" szabatosabb kifejtése javasolt. Itt kell megemlíteni, hogy a Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarészei részletes ábrajegyzéket tartalmaznak, ugyanakkor a

-

igen

48-51.

részben

A Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarésze az elektronikus hírközlés témakörében megállapítja, hogy az elektronikus hírközlési hálózatok széleskörű szolgáltatást nyújtanak továbbá, hogy a szolgáltatók hálózataik fejlesztését saját beruházásban végzik. Ezekkel a megállapításokkal a Helyzetértékelő munkarész kiegészül. A fentiekből következően nem szerepeltet elektronikus hírközlést az ITS.

-

Tervezői választ nem igényel.

-

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése szerint a kerületi integrált településfejlesztési stratégiának a kerületi településfejlesztési koncepcióval és a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával – azaz a 923/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest 2020 - Integrált Településfejlesztési Stratégiájával – kell összhangban lennie. A repülőtér fejlesztési területe összhangban van mind a készülő TK-val, mind a Budapest 2020-szal.

ITS 50. oldal táblázatának, Megvalósítás feladatai cellájának utolsó felsorolása



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. mellékletek tartalma nincs feltüntetve, így a hatályos kerületi szabályozási tervek felsorolását körülményes megtalálni.

A megvalósítás feladatai között szereplő „szükség esetén rendezési terv módosítása" szabatosabb kifejtésre kerül, továbbá a Helyzetfeltáró munkarész tartalomjegyzéke kiegészül a mellékletek tartalmával.

Helyzetfeltár ó munkarész 4. oldal tartalomjegy zék kiegészítése.

 A „Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése" beavatkozás eredmény indikátorainál is javasolt az idősellátás javítása terén mutatkozó eredmények mérése.

147.

igen

Az ITS indikátorait kiegészülnek az idősellátás eredményeinek mérésével.

149. old. táblázat Eredményind ikátorok 3. sor; 150. old. táblázat outputindiká torok 4. sor

 A tematikus komplex projektek közül a TEM-3. az önkormányzati (ingatlan)gazdálkodás feladatai között szerepelteti a „szükség esetén rendezési terv módosítása" feladatot. Az ingatlanok funkcióváltásának előkészítése során, illetve a fövárosi tulajdonú ingatlanok cseréjével kapcsolatban a fővárosi településrendezési eszközöknek való megfeleltetés feltétlenül szükséges.

66.

igen


-

 A TEM-6. a megújuló barnamezős területekre vonatkozó, infrastrukturális beavatkozást nem igénylő, ún. soft projektcsomag a megvalósulás helyszíneként a repülőtéri területet nem tünteti fel, az előkészítettségben azonban hivatkozik rá. A barnamezős területek

75-78.

igen

Az előkészítettségből a repülőtérre vonatkozó rész törlésre kerül.

ITS 76. oldal táblázatának, Előkészítetts ég sorának, felsorolásoka t tartalmazó cellája



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. hasznosítása, az összeállítandó portfólió készítése során a hatályos fővárosi településrendezési eszközöket figyelembe kell venni.  Az akcióterületi projektek közül az AKC-1. a városközpont és alközpontok fejlesztésére vonatkozik, amelyhez elsősorban a TSZT 2015 Szerkezeti tervlap 2. Közlekedési infrastruktúra tervben rögzítetteket kell figyelembe venni.

79-81.

nem

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése szerint a kerületi integrált településfejlesztési stratégiának a kerületi településfejlesztési koncepcióval és a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával – azaz a 923/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest 2020 - Integrált Településfejlesztési Stratégiájával – kell összhangban lennie.

-

 A villamosvágányok középfekvésbe helyezése, mint célkitűzés (TR-1-es beavatkozás, ITS 33. oldal, AKC-1 projektcsomag, 80. oldal) előremutató, a főváros részéről is támogatott fejlesztés. Tekintve azonban, hogy ezen célkitűzés jelentős forrásigénye miatt - csak hosszú távon realizálható, az 50-es villamos gyorsítása érdekében, az Üllői út arculati megújítása keretében rövid távon javasolt a villamosvágányokat keresztező kapubehajtók szervizúttal való kiváltása, és az egyéb keresztező mellékutcák funkcionális felülvizsgálata. A villamosközlekedés hatékonyabbá tétele

80.

nem

Az ITS-ben a középtávon tervezett beavatkozásoknál, a HAL-1 hálózatos projekt tartalmi elemei között szerepel egy kerületi szintű közlekedésvizsgálat, tanulmány elkészítése, amelynek foglalkoznia kell – egyebek mellett – az észrevételben megfogalmazott részletességű, nem stratégiai szintű felvetésekkel is.

-



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. érdekében emellett meggondolandó az AKC-1 projektcsomag keretében a betétjárati végállomás kialakítása a Szarvas Csárda téren.  A hálózatos projektek közül a HAL-1. a kerületen belüli közlekedési kapcsolatok javítására vonatkozik. Az előkészítettséget (5) egy projektet érintően tünteti fel, holott a projektben több, előkészítetlen tartalmi elem szerepel. A HAL-1 projektben szerepel a kerületen belüli közlekedési kapcsolatok javítása, a környezetbarát módok előtérbe helyezésével. Ennek tartalmában a „differenciált kerékpárút-hálózatként" feltüntetett két útvonal nem a legfőbb közlekedési irányokat fedi le a napi kerékpáros közlekedésben, szerepük lényegesen kisebb lehet, mint más, szintén hiányzó kerékpáros kapcsolati irányok kiépítésének. Javasolt a projektben szerepeltetni kívánt kerékpáros útvonalak felülvizsgálata. A Gyömrői út mentén a meglévő kerékpárút felújítása helyett/mellett jobb belső kapcsolatokat adó, védett kerékpáros útvonal kialakítása is szükséges, a kiépíteni szándékozott Alsó erdősortól a Szinyei Merse utcáig. Üdvözlöm az ITS azon Burma-vasút mellett a helyett kerékpárút projektcsomag). A

90-92.

részben

Az előkészítettség foka és az output indikátor javításra kerül. A projekt tartalmi elemei között szerepel egy kerületi szintű közlekedésvizsgálat, tanulmány készítése, amely – a műfajából adódóan – kell, hogy foglalkozzon a kerékpáros közlekedési hálózatokkal is. Az elkészítendő tanulmány feladata lehet a hiányzó kerékpáros közlekedési kapcsolatok feltárása és annak eldöntése is, hogy mely hiányzó kerékpáros kapcsolat szerepe lehet kisebb, vagy nagyobb.

ITS 90-91. oldal táblázatának, Előkészítettség sorának, értékeléseket tartalmazó cellái. ITS 92. oldal táblázatának, Indikátorok sorának, Output indikátorokat tartalmazó cellájának második felsorolása.

javaslatát, hogy a Külső Keleti Körút épül ki (HAL-1 kitűzött output



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. indikátor érték (82. oldal) azonban túlságosan alacsony (mindössze 1 km kerékpárút megépítése 2020/2023-ig), ezért javasolt ennek felülvizsgálata. A kitűzött cél (fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer) eléréséhez ennél nagyságrendekkel több előrelépés szükséges.  A HAL-1, valamint a közösségi közlekedésre HAL-2, illetve infrastruktúrafejlesztésekre vonatkozó HAL-3. projektcsomagok mindegyikénél szükséges a TSZT 2015 tervlapjaival való összevetés.

90-91.

nem

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése szerint a kerületi integrált településfejlesztési stratégiának a kerületi településfejlesztési koncepcióval és a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával – azaz a 923/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest 2020 – Integrált Településfejlesztési Stratégiájával – kell összhangban lennie.

-

 A vasútállomásokra való ráhordás tekintetében javasolt a következő rövidközéptávú fejlesztési lehetőségeket felvenni a tartalmi elemek közé:

83-84.

igen

A HAL-2 projekt tartalmi elemei az észrevételben foglaltakkal kiegészülnek.

ITS 93. oldal táblázatának, A projekt tartalmi elemei sora.

1. Ferihegy vasútállomáson javasolt a módváltás megfelelő kényelme érdekében a vasúti töltés felett átívelő, folyamatosan meghibásodott felvonóval akadálymentesített felüljáró helyett gyalogos űrszelvényű aluljáró kialakítása,



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. rámpával történő akadálymentesítéssel. A tervezett B+R parkolók mellett szükséges a ráhordás kívánalmainak megfelelő, és a lakossági zavartatást (Nap utca, Bakonybánk utca, Szinyei Merse utca) megszüntető buszforduló kialakítása, a lehető legrövidebb, ideális esetben a városból érkező utasok számára közös peronos átszállást lehetővé tevő gyaloglási útvonalakkal. A Ferihegy módváltó pont fejlesztési célja lehet az S-Bahn koncepcióban szereplő haránt irányú vasúti járatok – pl. a jelenleg KőbányaKispesten végállomásozó 836 és G43 viszonylatok – fordítópontjának kiépítése is (a járatsűrűség növelése érdekében), a repülőtéri iparvágány használaton kívüli vontatóvágányainak felújításával. 2. Pestszentlőrinc vasútállomáson a színvonalasabb autóbuszos ráhordás feltétele, hogy a Felsőcsatári út felől is el lehessen érni az állomást. Ennek lehetséges eszköze, hogy az Alsó erdősor tervezett kiépítése (HAL-1 projektcsomag) tartalmazza egy, a Harmat utca meghosszabbításaként a Gyömrői út felől érkező alul/felüljáró megépítését is. 3. A Lajosmizsei vasútvonalon a Méta utcai felüljárónál meggondolandó lehet egy új vasúti megállóhely kiépítése a Gloriett-lakótelep közelsége és a keresztező haránt irányú autóbuszok



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. miatt. 4. Pestszentimre vasútállomáson az alközpont fejlesztésével (AKC-1 projektcsomag) összhangban buszforduló kiépítése javasolt, amely rövid gyaloglási útvonalú, lehetőség szerint közös peronos átszállást ad a vasútra. 5. A HAL-2-es projekt tartalmi elemei közt a „Buszjárat rávezetése az Alacskai útra a Termény utcáig” megvalósítása vizsgálat alatt van, a projekt a buszforduló kerület általi kiépítésének függvénye.  VEKOP-ból történő szociális városrehabilitációs fejlesztés várhatóan a szegregátum területén valósítható meg, ezért az ilyen jellegű forrásra a szegregációval veszélyeztetett terület helyett javasolt szegregátumot megjelölni.

Budapest Főváros Kormányhivatala

Közlekedésfejlesztéssel véleményeik:

kapcsolatos

116.

nem

-

igen

Az Önkormányzat vezetésével, illetve a fővárosi TFP szociális városrehabilitációs tervezőivel történt egyeztetések alapján mindkét területen szükséges a szociális városrehabilitáció (a 14 ezres lakosságú Havanna ltp. esetében a megkezdett komplex fejlesztések folytatása). Valóban fontos tényező a rendelkezésre álló EU-s pályázati források felhasználhatósága, azonban egy középtávú városfejlesztési stratégiai szempontrendszere nem lehet ennyire gyakorlatias. Továbbá, a 2014-2020/23-as EU-s források felhasználhatóságának pontos szakmai kritériumrendszere jelenleg nem ismert (legfeljebb valószínűsíthető), így semmiképpen sem tartjuk célszerűnek csak a legrosszabb szegregációs mutatóval rendelkező területet nevesíteni az ITS-ben szociális városrehabilitációra. A Kerület szintén fontosnak tartja a haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztését; ez az

-

-



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. Műszaki Engedélyezési  A javasolt közlekedési fejlesztések, mint a és Fogyasztóvédelmi Gyömrői út és a Ferihegyi repülőtérre Főosztály Útügyi vezető út fejlesztése mellett különösen Osztály fontosnak tartják a haránt irányú útvonalak fejlesztését.

ITS-ben több helyen (a T7 és T8-as tematikus céloknál, valamint a HAL-1 hálózatos projekt tartalmi elemei között) is megjelenik, ezért további kiegészítést nem tartunk szükségesnek ehhez.

 A kötöttpályás fejlesztésekkel kapcsolatos véleményük, hogy az 50-es villamos városhatár helyett a repülőtérig történő meghosszabbítása, vagy a vasútvonalak felhasználásával létesített közvetlen kapcsolat a repülőtér és a Nyugati, illetve a Keleti pu. között. mind a Gyömrői utat és a Repülőtérre vezető utat, mind pedig az Üllői utat tehermentesítené.

-

nem

A Kerület stratégiai céljaival jobban összeegyeztethető a 3-as metróvonal repülőtérig történő meghosszabbítása (akár önálló nyomvonalon, akár a meglévő vasútvonalak felhasználásával), mint az 50-es villamos ilyen irányú fejlesztése.

-

 A 42-es villamos pályájának meghosszabbításánál is javasolják a közvetlen vasúti átszálló kapcsolat létesítését.

-

igen

A 42-es villamos Gloriett-telepig történő meghosszabbításának tervezése folyamatban van. A jelenleg ismert tervek szerint a villamos és a lajosmizsei a vasutat alagútban keresztezné a XIX. kerület területén. Az ITS-ben szereplő HAL-2 hálózatos projekt tartalmi elemei között szereplő esetleges pestszentimrei továbbvezetés biztosítása esetén elvben létesülhet közvetlen vasúti átszálló kapcsolat Pestszentimre vasútállomásnál vagy annak környezetében. A HAL-2 hálózatos projekt fentebb megnevezett tartalmi eleme ezen elvi lehetőséggel kiegészül.

ITS 93. oldal táblázatának, A projekt tartalmi elemei sorának második felsorolása.

 A vasútvonalak városi közösségi közlekedésbe való integrálása, mint elővárosi vasútvonal, jelentős szerepet játszik a közutak forgalmi terhelésének csökkentésében, ezért megfelelő

-

igen

A Kerület szintén fontosnak tartja nem csak az elővárosi, hanem a városi vasúti közlekedés fejlesztés elősegítését, amelyet az ITS a T7-es tematikus célnál, mint a cél elérését szolgáló beavatkozást szerepelteti is, ezért további

-



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. szolgáltatási szintre szükségesnek tartják.

emelését

kiegészítést nem tartunk szükségesnek ehhez.

 A kerületi alközpontok létrehozása a forgalmi terhelést várhatóan bizonyos mértékben csökkenteni fogja, azonban a hivatásforgalom generálta többletterhelés által okozott problémát nem oldja meg. A közlekedési igény csökkentésének, a hivatásforgalom mind nagyobb mértékben történő helyben tartásának egyik eszköze a kerületben lévő munkahelyteremtés.

-

igen

 A gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése érdekében a közutak területének „újrafelosztását” csak megfelelő keresztmetszeti szélességű gyűjtő utak esetében, ill. alternatív, nagy áteresztőképességű útvonal egyidejű kialakításával tartják lehetségesnek. A meglévő főútvonalak visszaépítését nem támogatják.

-

részben

Egyéb észrevételeik, melyek vizsgálatát és az ITS-be történő beépítését javasolják:  A különszintű kapcsolatok (közúti, vasúti) szükségességének átgondolását, mind a forgalombiztonság mind pedig a kapacitás növelése szempontjából fontosnak tartják.

A T8-as tematikus cél elérését beavatkozások kiegészülnek munkahelyteremtéssel.

Az ITS-ben foglaltak szerint a Kerület a gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztését a gyalogosforgalmi övezetek további kijelölésével, valamint differenciált kerékpárút-hálózat és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével kívánja elősegíteni. Külön kiegészítést dokumentumban.

-

részben

szolgáló a

nem

igényel

nem

igényel

--

a

Az ITS-ben a T7. tematikus célnál szerepel, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre célja, hogy a szintbeni vasúti keresztezések átépüljenek. Külön kiegészítést dokumentumban.

ITS 31. oldalán lévő, T8-as tematikus cél elérését szolgáló felsorolt beavatkozás ok kiegészítése.

--

a



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1.  A közösségi közlekedés vonzóvá tétele szempontjából fontos, hogy a villamos és buszjáratok megfelelő sűrűséggel, kiszámítható indulási és menetidővel közlekedjenek. A kiszámíthatóság érdekében a tájékoztatási rendszer is fejlesztendő.

-

igen

Az ITS T7. tematikus céljának közösségi közlekedésre vonatkozó megállapításai az észrevételnek megfelelően kiegészülnek.

ITS 29. oldalán lévő, T7-es tematikus cél negyedik bekezdése.

 Új közúthálózati elemek létrehozásánál, azok távlati megfelelősége érdekében az OTÉK előírás szerinti építési szélességek biztosítandók.

-

nem

Az OTÉK kormányrendelet, a benne foglaltakat a közúthálózati elemek tervezésénél figyelembe kell venni, az ITS-ben ennek rögzítése nem szükséges.

-

 A kerékpáros és gyalogos közlekedés hálózatát úgy kell meghatározni, hogy azok szükséges helyigénye biztosítható legyen.

-

nem

Az ITS-ben a HAL-1 hálózatos projekt tartalmi elemei között szerepel egy kerületi szintű közlekedésvizsgálat, tanulmány készítése, amely – a műfajából adódóan – kell, hogy foglalkozzon a kerékpáros és gyalogos közlekedési hálózatokkal.

-

-

igen

A településrendezési eszközök módosításának tervezésénél a program figyelembe vételre kerül.

-

-

igen

A Balázs Mór-tervben megfogalmazott operatív célok Pestszentlőrinc-Pestszentimre készítés

-

Átfogó, minden dokumentumra vonatkozó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság


 A Hatóság felhívja a figyelmet, hogy folyamatban van a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program" megvalósítása szélessávú internet elérés biztosítása melyhez kapcsolódó beruházások, fejlesztések megvalósításának biztosítása befolyásolhatja településrendezési eszközök készítését, módosításait is. A Hatóság kéri a településrendezési eszközök módosításának tervezésénél fentiek figyelembevételét.  A Fővárosi Közgyűlés 1124/2014. (Vl.30.) és 1125/2014. (Vl.30.) számú



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. határozataival elfogadta a Balázs Mór-terv BKK által kidolgozott társadalmi egyeztetési változatát, ezért kérjük a dokumentum véglegesítése során a közlekedési hálózat tervezése során a BMT-ben lefektetett stratégiai és operatív célok figyelembevételét. A stratégiai célokat a négy beavatkozási területen az alábbi operatív célok testesítik meg: o o o o o o o o o

alatt álló fejlesztéspolitikai dokumentumaiban (TK, ITS) megfogalmazott hosszú és középtávú célokkal összhangban van.

az élhető közterületek kialakítása, integrált hálózatfejlesztés, az átjárható rendszerek és intermodális kapcsolatok, a környezetbarát technológiák alkalmazása, kényelmes, utasbarát járművek, aktív, tudatos szemléletformálás, a szolgáltatási színvonal javítása, a következetes szabályozás, valamint a térségi együttműködés.

 A dokumentumok szövegében a kerékpárút-hálózat kifejezés helyett kerékpárforgalmi-hálózat használandó.

-

igen

A dokumentumok az észrevételnek megfelelően módosításra kerülnek.

1. Helyzetfeltár ó munkarész 191. oldal, Fejlesztési kihívások felsorolás, első pontja 2. Helyzetérték elő munkarész



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. 52. oldal, Közlekedés felsorolás, harmadik pontja. 3. TK 21. oldal, T8-as tematikus cél, negyedik bekezdés, negyedik sor és 32. oldal utolsó bekezdés, negyedik sor. 4. ITS 30. oldal utolsó bekezdés, negyedik sor; 38. oldal utolsó sor; 43. oldal „Komfortos és biztonságos, minőségi, zöld (kert)városi lakókörnyeze t” táblázat „Állam”



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. sorának, „Beavatkozás ok” oszlopának ötödik alpontja; 91. oldal táblázatának „A projekt tartalmi elemei” felsorolásának második pontja és annak első alpontja; 92. oldal táblázatának „Indikátorok” sorának „Output indikátorok” felsorolásának első pontja; 128. oldal „A stratégia belső összefüggései” fejezet „Fejlesztési kihívások” felsorolásána



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. k ötödik alpontja. -

 Továbbá javasolt valamennyi akcióterületi és tematikus projekt, illetve közterületi beavatkozás során a projektbe integrálva egyidejűleg elvégezni a terület kerékpárosbarát forgalomtechnikai átalakítását és kerékpártárolók elhelyezését, mivel ezek a legtöbb esetben szinergikus hatásként erősítik az adott célok megvalósulását. Különösen a városközpont és alközpontok fejlesztése esetében, amelyek a helyi forgalom kiemelt célpontjai.

-

igen

A projektek konkrét megvalósítása során törekedni kell az észrevételben foglaltak érvényre juttatására.

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasútügyi és Hajózási Hivatal

 A megküldött dokumentumokkal kapcsolatban észrevételt nem tesz.

-

igen


-

 A megküldött dokumentumokkal egyetért, azokkal kapcsolatban észrevételt nem tesz, elfogadásukat támogatja. Egyúttal kiegészítésként csatolta MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság Hálózatfejlesztés levelét, melyben a MÁV Zrt. ismertette fejlesztési szándékait.

-

igen


-

Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály

 A Péterhalmi-erdő nem gazdasági, hanem közjóléti erdő.

Helyzet feltárás : 60. oldal; Helyzet értékel és: 36.

igen

Az észrevétel alapján a dokumentumok javításra kerülnek.

1. Helyzetfeltár ó munkarész 61. oldal, „Térbeli konfliktusok” fejezet első



Levelezési cím: HBHE Kft. – 1054 Bp., Vértanúk tere 1. oldal, TK: 33. oldal, ITS: 26., 39., 50. oldal

bekezdés; 128. oldal „Az egészséges életmód feltételeinek javítása, gazdagítása” pontjának utolsó három sora; 2. Helyzetérték elő munkarész 39. oldal „Térbeli konfliktusok” fejezet első bekezdés; 3. TK 34. oldal utolsó bekezdés; 4. ITS 26. oldal T3-as tematikus cél negyedik bekezdés; 40. oldal utolsó előtti bekezdés; 54. oldal táblázat




 Nem ért egyet a elválasztó hatásával.

Péterhalmi-erdő

Helyzet értékel és: 38. oldal, ITS: 51. oldal

igen

Az észrevétel alapján a dokumentumokban a kitétel törlésre kerül.

„Előkészített ség” felsorolásána k ötödik pontjában a zárójeles rész törlése 1. Helyzetértékelő munkarész 41. oldal „Területfelhasználás konfliktusai” harmadik pontja; 2. ITS 53. oldal táblázat „A projekt céljai” sorának „Specifikus célok” felsorolás első pontjának törlése.


A településfejlesztési dokumentumokra beérkezett vélemények feldolgozása 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. melléklet szerint észrevételtevő

észrevétel

oldalszám

elfogadás (igen/nem / részben)

tervezői válasz

Megalapozó vizsgálat --

---

--

--

--

Településfejlesztési Koncepció (TK) Ecser Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Vecsés Város Polgármestere

 A térségi szemlélet kifejtését hiányosnak tartják. Az agglomeráció egységes urbanizációs településrendszer, a rendszerszerű közlekedési hálózati fejlesztést partnerségben kell megvalósítani.

 Javasolják a TK-ben előirányozni a Halomi úton kerékpárút kiépítését a hatályos fővárosi településrendezési tervekkel összhangban, melynek kiépítését a közigazgatási határtól Vecsés Város terveiben is szerepeltetni tervezik.

-

részben

-

igen

Tervezői válasz: A TK a településfejlesztési elvek (1.2. fejezet, 8. oldal) között rögzíti a térségi együttműködés, partnerség fontosságát, mivel a kerület sokrétűen kapcsolódik a közvetlen és tágabb értelemben vett szomszédjaihoz (nemzetközi repülőtér, az agglomerációs települések fővárosba irányuló forgalma, szolgáltatási igényei stb.) Rögzítésre kerül, hogy, a várostérség kölcsönhatásainak terében az intézményesített együttműködés jelenleg alacsony hatásfokú, a fejlesztések nem összehangoltak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a térség egészének versenyképességét is. Szerepel továbbá (20. oldal), hogy közúti, tömegközlekedési és kerékpáros közlekedési hálózatok összehangolt, rendszerszemléletű fejlesztése a fővárosi, valamint az érintett kerületek közötti partnerségben történjen; ez kiegészítésre kerül a környező településekkel, mint partnerekkel is. Tervezői válasz: A javaslat befogadásra kerül, a TK ezzel kiegészül.

1

Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Ecser Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

 Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.  Támogatják a Klaszter létrehozását, munkájában részt kívánnak venni.

Vecsés Város Polgármestere

 Támogatják az ITS-ben előirányzott kerékpárút létesítését a Gyömrői út mentén Vecsés közigazgatási határáig.  Támogatják, hogy a Ferihegyi gazdasági térség fejlesztése során együtt kíván működni a kerület a szomszédos önkormányzatokkal. Vecsés aktívan együtt kíván ebben működni.  Észrevételt, kifogást nem emelnek a dokumentumokban foglaltakkal szemben. Várják a további konstruktív együttműködést.  A dokumentumban foglaltakat elfogadják

Gyál Város Polgármestere

Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyelet

-

igen


-

igen

Tervezői válasz: a Klaszter megalakulásáról (tervezett időpont 2015. július eleje), további tervekről tájékoztatás, az Önkormányzat bevonásának részleteiről egyeztetés szükséges.

-

igen


-

igen


-

igen


-

igen


-

igen


-

igen


-

igen


-

igen


Átfogó, minden dokumentumra vonatkozó Budapest Főváros Kormányhivatala, Földhivatali Főosztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési Zrt. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

 Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.  Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.  Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.  Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.  Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.

2

Ecser Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Polgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda

Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály

1. További eljárásban részt kívánnak venni, a dokumentumokat elektronikus úton kérik részükre megküldeni. 2. A tervezés során kérik figyelembe venni Ecser nagyközség elfogadott településszerkezeti és szabályozási tervét, koncepcióját. 3. Ellentmondást vélnek felfedezni az átmenő forgalom mérséklése és az országos közlekedési infrastruktúrahálózathoz való kapcsolódás erősítése között.

1. A barnamezős területek rekultivációját támogatják, a Méta utca környéki területek funkcióváltása, hulladék-újrahasznosító telep létrehozása a XIX. kerület lakosságát is érinti, így a beruházás folyamataiban részt kívánnak venni.

2. A Hengersor utca és a vasút közötti területek intézményi területté való átalakításával, a 42es és 50-es villamos meghosszabbításával, az Üllői út átmenő forgalmának csökkentésével, a kerékpárút-hálózat fejlesztésével és az Alsó erdősor utca kiszélesítésével egyetértenek, a fejlesztéseket támogatják.  A közösségi zöldterületek és sportlétesítmények bővítését támogatják, az egészségügyi intézmények korszerűsítésével, a szociális és prevenciós tevékenységek fejlesztésével egyetértenek.

-

-

1. Tervezői választ nem igényel.

-

-

2. Tervezői választ nem igényel

ITS: 2930, TK: 20-21

részben

-

igen

3. Tervezői válasz: Az ellentmondás látszólagos, mivel az országos közlekedési infrastruktúra (pl.: Ferihegyi Repülőtérre vezető út) kapacitásnövelő fejlesztésével az Üllői úton és a kerület belső hálózatán az átmenő forgalom csökkenhet. Különösen akkor, ha a meglévő csomópontok (pl. Csévéző út) fejlesztésével azok áteresztő képessége javulna, illetve új csomópontok létesülnének. A dokumentumok a fentieknek megfelelően pontosításra kerülnek. 1. Tervezői válasz: A beruházás részleteiről Kispest Önkormányzatának tájékoztatása és bevonása szükséges. A vonatkozó szabályozási terv készítésénél és módosításánál Kispest Önkormányzata, mint szomszédos kerület bevonásra került. Az épület építési engedélyezési eljárás, a beruházás kiemelt mivolta végett a Kormányhivatal V. Kerületi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályánál került lefolytatásra 2. Tervezői választ nem igényel.

-

igen


3

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Budapest Főváros Kormányhivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály

 Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.  Az egyes vízügyi előírások és jogszabályok (2011. évi CCIX. tv., 58/2013. (II.27.) Korm. rend., 72/1996. (V.22.) Korm. rend.) betartására hívják fel a figyelmet  Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.  Nem emelnek kifogást a dokumentumokban foglaltakkal szemben.

-

igen


-

igen


4

A településfejlesztési dokumentumokra beérkezett vélemények feldolgozása TÁRSADALMASÍTÁS észrevételtevő

észrevétel

oldalszám

Először is elismerésemet és köszönetemet fejezem ki ezen átfogó, csaknem mindenre kiterjedő anyag készítőinek. Aki csak átfutja az itt leírtakat, az is láthatja, hogy komoly és sok munka van ebben a tanulmányban, mely egy bizonyos irányt mutat a szükséges és lehetséges fejlesztéseket illetően. Még egy előzetes megjegyzést kel tennem. Hozzászólásom nem merül el a szorosan szakmai kérdésekben, először is mert a legtöbb itt felmerülő témában nem mondhatom magam szakértőnek. Másrészt azért sem, mert a fejlesztés konkrét elemeit folyamatukban és egyenként kell majd megtervezni az adott időpontban, az akkor adott döntési körülmények között. Véleményemet ezért az anyag 4. számú ábrája alapján fejtem ki. Főleg arra a szellemiségre összpontosítva, amelynek szerintem kísérnie kell hazánk minden fejlesztési tervét. Természetesen ezen nézőpontból sem tudok ezen a helyen a teljességre törekedni.

19-21. old.

elfogadás (igen/nem/ részben)

tervezői válasz

Megalapozó vizsgálat Makai Tibor XVIII. kerületi önkormányzati képviselő, Jobbik

nem értelmezhető

Tervezői válasz: Az észrevételező a megalapozó vizsgálat Helyzetelemzési munkarészében bemutatott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A sikeres város alapelemei összefoglaló ábrájához fűzött értelmező gondolatokat. Nem igényel külön tervezői választ, mivel az ábra forrása az OFTK.

Tehát a Sikeres város stratégiájának alapelemeihez (4.sz ábra):

1

Zöld; -"Élhető,vonzó és eladható környezet." Az eladhatóság ami zavaró és félrevezethető számomra. "Eladó az egész világ"? Azt az elfogadhatatlan tendenciát sugallja amely lehetőséget ad egyes csoportoknak arra, hogy eladják azt ami nem is az övék. Abban messzemenőkig egyetértek, hogy ápolni, óvni kell környezetünket és így vonzóvá tegyük az ember számára, de egyáltalán nem szimpla gazdaságossági, kényelmi szempontoknak kell érvényesülnie csupán. Fontosabb a fenntarthatóság, az egészség és hozzáférhetőség biztosítása.

Kézen fog; - Ez a legnehezebb a mai erőszakos és csak a kevesek érdekét kiszolgáló "globalizációs" időkben. Ám ami nehéz, az még nem lehetetlen! Egységes, nemzeti alapvetések nélkül ez nem fog menni! A népek, nemzetek alávetettségét, a zavarkeltés és felforgatás "klasszikus" módszereivel érik el az erre törekvő, nem lebecsülendő erők.Ezen erők eszközei az új, vagy újnak tűnő hamis vallások terjesztése, tetszetősre maszkírozott,ámde az adott társadalmat romboló ideológiák propagálása, a divatok, "trendek" sűrű változtatása, (melyet ha nem követsz vakon, akkor lúzer vagy) az egyén korlátlan szabadságát hangsúlyozó tanítások terjesztése a társadalmi felelősség vállalással szemben, és mindezek "egyenjogúsítása" egy-egy nemzet

2

hagyományos szellemiségével, lelkiségével szemben. Mindezek közvetítője az erkölcs és minden más nemes tulajdonság pusztítására felbujtó médiahatalom szinte korlátlan működése egy szűk csoport vezetésével. Mindezek visszaszorítása nélkül szolidaritásra, társadalmi kohézióra még gondolni is botor ábránd, minden előremutató és jobbítószándékú fejlesztési terv ellenére is. Játékos; - Egy egészséges társadalom milyen is lehet, ha nem család és gyermekbarát? Hogy ez célként van megjelölve az jó! De egyben világosan rámutat arra, hogy az emberi és minden más élet lényegétől mennyire eltértünk mi, a "teremtés koronái". A család, a gyermek az emberi létezés alapja. Ezen alap nélkül gazdaságról, fejlődésről beszélni élet és emberidegen. Low carbon; - Ez a többiekből következik. Kre-aktív; - A nyitottság hasznos, de nem korlátlanul! Ésszerű és következetes feltételeket kell szabni az új, vagy újnak tűnő dolgok befogadása és továbbművelése elé. Legyen az eszmei vagy tudományos, technikai újdonság. Ami új, az nem feltétlenül elfogadandó és ami régi, az nem feltétlenül elvetendő. Az erkölcsi felelősség nélküli tudományos és technikai "fejlődés"

3

előbb-utóbb romboló hatású lesz! Ennek számos bizonyítékát szolgáltatja eddigi történelmünk. Tehát a valódi emberi és természeti igényeket kell szolgálnia e fejlesztési stratégiának. Nem az oktrojált, és nem a szűk, felelősség nélküli érdekcsoportok hasznát és céljait megvalósító, értelem nélküli igényeket! Kompakt; - Ez az elem összefoglalója az összes többinek. Véleményem végezetéül és összefoglalóan; e Pestszentlőrinc- Pestszentimrére vonatkozó fejlesztési stratégiával, valamint az OFTK, PMTFK, BTFK, FŐTEP előirányzataival többnyire egyet lehet érteni. Ám annak ellenére, hogy ezen dokumentumok egy jobb élet utáni vágyból fakadó, határozott elképzeléseket tartalmaznak, azért ezek egyenlőre mégiscsak a megvalósításra várnak. Világos, hogy távlati elképzelések és célmeghatározások nélkül a fennmaradás és az ésszerű fejlődés nem elérhető. Azonban soha nem szabad elfelejteni, hogy nem az ember van a közgazdaságért, hanem éppen fordítva! A megvalósíthatóság fontos tényezőjének tartom továbbá, hogy a sokféle rövid és hosszútávú fejlesztési tervek ügygazdái, a különböző érdekeltségű kormányzati és önkormányzati, valamint üzleti, gazdasági szereplők milyen sikerrel tudják összefésülni a terveket. Mindezt a társadalom, a kisebb-nagyobb közösségek

4

megelégedésére. Kérdésként merül fel, hogy a sikerhez mégiscsak nélkülözhetetlen befektetői, vállalkozói kőr megnyerhető-e a nyereségességen túli közjó szolgálatára, a hosszútávú megtérülés, az időben és térben való ésszerű egymásutániság vállalására? Véleményem szerint, a nem csak a gyors megtérülést szem előtt tartó szemléletet meghonosítani a nemzeti gazdaság és vállalkozói kőr helyzetbe hozásával lehet remélni. A lerombolt honi gazdaság alárendelt szerepe az annyira áhított tulajdonosi tudatot, innovációt és egyáltalán a szerves fejlődést, társadalmi kohéziót gátolja, már-már lehetetlenné teszi. A független, szabad, az önellátás minél magasabb fokára törekvő Magyarország képes csak a tárgyalt koncepcióban szereplő célok elérésére. És még ennek is előfeltétele a nemzet és nemzetalkotó népek szellemi, lelki, testi egészsége azért, hogy felismerje valós érdekeit. A támogató, de kritikus véleményem végén újra tiszteletemet és nagyrabecsülésemet fejezem ki e színvonalas anyag létrehozásában közreműködő szakemberek felé.

Településfejlesztési Koncepció (TK) Petrovai László PM frakcióvezető, XVIII. kerületi önkormányzati

Javasoljuk módosítani a Településfejlesztési Koncepció 14. oldalán megjelölt „beavatkozási eszközt” is. Véleményünk szerint piacgazdasági körülmények között semmilyen közmunkaprogram nem lehet településfejlesztési cél megvalósításának

14. old.

részben

1. Tervezői válasz: A javasolt módosítás lényegileg elfogadható az ITS-ben megjelölt szöveghellyel (25. old.) összehangolva az alábbiak szerint módosul: - Helyi munkahelyteremtés növelése; -Hatékony, motiváló és értékteremtő

5

csoport

hosszú távú eszköze!

közmunkaprogram folytatása a szükségleteknek megfelelően.

Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Dobozi Csaba

1.

A Péterhalmi-erdő fejlesztésének bővítése további sportpályákkal (pl. futballpálya).

2.

Cséry-telep beépítése helyett zöldfelületi/szórakoztató jelleg kialakítása.

a

-

3.

Burma vasútvonal fejlesztése/felújítása/felszámolása szükséges. Új buszjárat működtetése Szent Lőrinc-telep és Szemeretelep között.

-

4.

Egressy Ágnes

1.

Fejlesztési tervükben szerepelt a Thököly út – Haladás utca közötti pihenő park. Nem tudom, de a pihenő parkot nem összegányolt baseball pályáknak, 4-5 foci pályáknak és egyéb teljesen felesleges és igen gyenge kivitelben megvalósított „sport” pályának képzeltem el. Foci pályából még kettő elmegy de a műfüves pálya négy foci pályának ad otthon, a gyepes pályát nyírják, locsoják _ az lenne a pihenő park? – mert használni nem használják. A maradék hely szerencsére a természet gondosságából legalább fákkal kezd megtelni – ha már nem ültettek oda egyet sem. A környező házak lakók - amikor beköltöztek parkos kilátásban reménykedtek, ehelyett ezerrel világító (akkor is amikor még kutya sincs a pélyán) foci pályákat és egyebeket kaptak, igen nagy hanggal üvöltoző

51. oldal

igen

-

nem értelmezhető

1.

Tervezői válasz: A szöveg kiegészítése: „További sportpálya-létesítések (pl. futballpálya) lehetőségének megvizsgálása” 2. Tervezői válasz: A Cséry-telep hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata jelenleg is folyik. A terület rekultivációt követő jövőbeni funkcióját alapos előkészítő vizsgálattal kell alátámasztani. 3. Tervezői válasz: A 2. ponthoz hasonlóan a vasútvonal további sorsa még döntésre vár. 4. Tervezői válasz: A tömegközlekedési járatok üzemeltetése a Főváros hatáskörébe tartozik. Középtávon vizsgálandók a kerület belső átjárhatóságát javítását célzó lehetőségek. 1-7. Tervezői válasz: A megfogalmazott észrevételek nem kezelhetők a most készülő ITS szintjén, mivel korábban megvalósított fejlesztéseket véleményez, ezért az Önkormányzat külön felveszi a kapcsolatot az észrevételtevővel.

6

emberekkel. Maguk szerint így képezelendő el a pihenő park? 2.

A Kossuth téri „parkosítás „ is igen furának tűnik számomra. Lehet, hogy én vagyok maradi, de számomra a park fákat, bokrokat virágokat, pihenő padokat, séta utakat jelent, Önök pedig egy igen nagy „közösségi házat ültetnek” ezek helyett. Hogy is van ez? Még emlékszem, hogy a ’70-es években is a park gondozott volt, madarakkal, virágokkal, tisztasággal. Ma egyik sincsen. Ha kihal egy ős fa, nem ültetnek helyette másikat, virágok helyett szobrokkal rakják tele, és agyon graffitizett monstrumokkal. Ez sem az, amit a park feljesztésének, és – ne talán-tán a helyik örömére – szebbítésének nevezhetnénk.

3.)

Az Üllői úti rész, ahol az „új városközpont” épült, szörnyűség. Ott is fákat, bokrokat, virágokat és élősövényt kellene a házak és a villamosközé ültetni, ehelyett valami teljesen elgazosodott és elhanygolt „senki földje” lett belőle. Telán egy füst alatt ezt is rendezni lehetne. Egyikhez sem kellene sok, csak néhány fa, virág, bokor és előtte a fűnyírás. Ugyanez vonatkozik a Karinthy frigyes Iskola oldalára is. Kiírtották a bokrokat (csomókban), de ültetni nem ültettek semmit helyette, olyan az összkép, mint egy foltokban kopaszodó ember feje. Nem beszélve arről, hogy a tuják és kúszófenyők alatt rigók, cinkék, rozsdafrkúak fészekltek és laktak, akik hasznosak, mert írtják a bogarakat, valamint az énekükkel szépítik a környéken lakók életét. Talán itt sem ártana valamit tenni, ill. ültetni.

7

4.

A PIAC! Nagyon szeretem a piacot, szívesen járok oda, jó az áru, kedvesek az árusok. De mit műveltek ezzel a piaccal? Jobb fajta börtönnek is beillenék, amit most ott csináltak. Elzárták a levegőt a fényt, szűkebb lett a hely ( a helypénz drágább), a melegben nem lehet levegőt kapni, mivel elzárták minden oldalról az útját gondosan. Ki művelte ezt? Vásárolt ott valaha? Egy kisebb esőt jobban elvisel az ember, mint a most ott lévő síri félhomályt és fülledt dohosságot.

5.

A közlekedési megoldásaik is igen furcsák. A Ferihelyi bevásrlóközpontnak külön buszjáratot csináltak, de a vasútállomás a Szarvascsárda tér és környékéről semmivel sem megközelíthető. Nem beszélve arről, hogy Lőrinc szégyene ez az – eredetileg igen szépen rekonstruált – állomás. Valószínűleg ez nem a Maguk, hanem a MÁV számlájára írható, de esetleg nem lehetne a MÁV- valamit tárgyalni, hogy az ottani állapotokon változtasson? Az aluljáró nyilvános WC-ként üzemel, és mivel villany sincs évek óta, nem tudja, hogy mibe lép éppen az ember amikor befogott orral próbál átrohanni rajta. Mellette hajléktalanok vertek tanyát – már szép számmal -, nem tudom, hogy A TERÜLET Önkormányzati vagy MÁV, de a szemét már mindent elborít, és igen fertőzés veszélyes.

6.

Bár a csatornázás közvetlenül minket nem érint, de családilag mégis, ezért tisztelettel megkérdezném, hogy az áprilisi bekötések mikor valósulnak már meg végre, ha a szerencsétlen ott lakók befizették rég a rájuk kirótt összeget, de még mindig szippantós

8

kocsit kell hívniuk? 7.

Petrovai László PM frakcióvezető, XVIII. kerületi önkormányzati csoport

A helyi újságot olvasván az az érzésem, hogy Pestszentlőrinc kizárólag a Havanna lakótelepből és Pestszentimréből áll. Mi van a régi Lőrinci részekkel?(Lónyai telep, Miklós telep, Bókay telep). Azok már nem léteznek?

Az ITS-ben a célok elérését szolgáló beavatkozások között találtunk korrigálásra szoruló megfogalmazásokat. Javasoljuk ezek pontosítását, illetve javítását! 1.

T1 – Összetartó, témakörben

lokálpatrióta

közösség

A „Hatékony, motiváló és értékteremtő foglalkoztatás” (fejlesztése) mindannyiunk által támogatható beavatkozás, ám az annak értelmezését tartalmazó zárójeles mondatrésszel, annak első részével vitáink vannak. A „közmunkaprogram folytatása és fejlesztése” semmiképp nem tekinthető hatékony, motiváló és értékteremtő foglalkoztatásnak. Az a foglalkoztatási és szociális segélyezési problémák egyfajta sajátos kezelése, ami a jelenlegi kormányzat szociál- és foglalkoztatáspolitikájának része. Az egyeztetéseken elhangzottak más, a foglalkoztatási helyzet és a vállalkozások sikerességének javítását célzó javaslatok – így pl. kezdő vállalkozások számára inkubációs támogatás nyújtása infrastruktúrával, esetleg adópolitikával (lásd: TR-2 kapcsán tervezett beavatkozások) –, mi ezeket tartanánk célszerűbbnek itt (is) megemlíteni. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a kormánypárti többségű testület reflektálni kíván a kormánypolitikára is, ezért javaslatot teszünk a

25. old.

1. részben

1. Tervezői válasz: A javasolt módosítás lényegileg elfogadható a megjelölt szöveghely az alábbiak szerint módosul: „A foglalkoztatási helyzet elvárt állapotának más, hatékonyabb eszközökkel való eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsítése és alkalmazása, a közmunkaprogram kínálta lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása – egyik jelenleg még szükséges és lehetséges eszközként. Hosszú távon a helyi munkahelyteremtés növelése a cél.”

9

„közmunkaprogram” beillesztésére is az ITS-be az alábbiak szerint, külön soron: „A foglalkoztatási helyzet elvárt állapotának más, hatékonyabb eszközökkel való eléréséig a közmunkaprogram kínálta lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása – hangsúlyozottan átmeneti jelleggel.”

2. T5 – rekreációs igényeket is kielégítő zöldfelületi rendszer témakörben „A jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő közjóléti funkciójának erősítése, az erdőterület megközelítésének javítása kiemelt cél a zöldhálózat megújítása során” megfogalmazás némileg eltér a Helyzetfeltárás és –elemzés c. munkarész 60. oldalán az erdőre tett megállapítástól, miszerint „fontos lépést jelentene a terület „közjóléti erdővé” nyilvánítása. Az a véleményünk, hogy az ITS felpuhítja a helyzetfeltárásban támasztott, fontosként aposztrofált igényt, így javasoljuk ezt a mondatot átfogalmazni a következők szerint: „A jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő közjóléti erdővé alakítása és átminősítése, az erdőterület …” Ezzel összefüggésben a cél elérését szolgáló beavatkozások között utolsóként szereplő, amúgy is nagyon „konkrétum hiányos” mondat helyébe javaslunk egy olyat illeszteni, mely erre reflektál:

28 oldal

2. részben

2. Tervezői válasz: A javasolt módosítás lényegileg elfogadható a megjelölt szöveghely az alábbiak szerint módosul: „A jelenleg alacsony rekreációs értékkel bíró Péterhalmi-erdő közjóléti funkciójának erősítése érdekében a megkezdett átminősítési eljárás folytatása az erdő kezelőjével, a Pilisi Parkerdő Zrt-vel történő tárgyalások során az e funkcióhoz illeszkedő vagyonkezelői feladatok rögzítése. Az erdőterület megközelítésének javítása kiemelt cél a zöldhálózat megújítása során”

„Gazdasági és politikai lobbi-tevékenység folytatása a Péterhalmi-erdő mielőbbi közjóléti erdővé történő átminősítése érdekében, a Pilisi Parkerdő zRt.-vel,

10

mint az erdő kezelőjével folytatott tárgyalások során az e funkcióhoz illeszkedő vagyonkezelői feladatok rögzítése.” Javasoljuk továbbá az ehhez a szemlélethez igazodó módosításokat átvezetni az ITS és a TK más részein is.

3. A „KULCSPROJEKTEK” bemutatása során az első „A repülőtéri térség gazdaságfejlesztése”, melyhez csatolt térképen „potenciális fejlesztési területként csak a volt szovjet laktanya területe, annak is csak egy része lett megjelölve. Egyrészt a területjelölés nem pontos, mert a terület határos a szomszédos lakóterülettel (nincs beékelődő zöld sáv a kettő között), másrészt az Üllői úttól valamivel távolabb van még egy gazdasági övezetbe sorolt területegység, ami hasonló adottságokkal bír, mint a jelzett terület. Mivel mindkét terület ma magántulajdonban van, és egyéb adottságaikban is hasonlóak, indokolatlannak tartjuk csak az egyiket jelölni potenciális fejlesztési területként.

47. old.

3. igen

3. Tervezői válasz: A kifogásolt térképi jelölés javítása indokolt. A fejlesztési terület a Halomi út- Esze Tamás utca –Üllői út- kerülethatár által körülhatárolt területre módosul.

4. A „HÁLÓZATOS PROJEKTCSOMAGOK” HAL-3. sz. „Infrastruktúra-fejlesztések” projektjénél javasoljuk a projekt tartalmi elemei közé felvenni a „Közösségi, ingyenes internetelérés lehetőségeinek fejlesztése” elemet, mely „free Wi-Fi” pontok, illetve intézményeken belüli ingyenes terminálok létesítésében valósulhat meg a rendelkezésre álló források függvényében. A projekt-elem illeszkedik egy most tárgyalás alatt álló közbiztonság-növelő kísérlet támogatásához is, amennyiben az annak

85. old.

4. igen

4. Tervezői válasz: AZ ITS kiegészítésre kerül a javasolt projektelemmel.

11

lényegi részét képező mobiltelefonos internetelérést teszi egyszerűbbé, olcsóbbá és jobban hozzáférhetővé. Úgy véljük, ez projekt kizárólagosan a „nehéz” infrastruktúra fejlesztésre koncentrál, holott az önkormányzatnak vannak eszközei – és beazonosítható céljai is – a könnyebben fejleszthető kommunikációs infrastruktúra kiteljesítésére is.

5. A Szabályozási Környezet fejezet 2. bekezdéséből javasoljuk törölni az „… esetleg ha egy ingatlant belterületbe vonnak” szövegrészt, mert ez kerületünkben nem releváns opció. Helyette használható pl. a „… más övezetbe sorolnak” lehetőség felmutatására.

127. old.

5. nem

5. Tervezői válasz: A szöveg rész törlésével nem értünk egyet, mert a Kerület Vecséssel és Gyállal határos területein még vannak, olyan külterületi ingatlanok, melyeket a TSZT is beépítésre szánt területként (pl.: Lke1 övezetbe) irányoz elő.

Átfogó, minden dokumentumra vonatkozó --

--

--

--

--

12



Budapest XVIII. kerület Pestszentimre-Pestszentlőrinc A településfejlesztési dokumentumok javítása a BM Összefoglaló értékelése nyomán, a javítások pontos helyének megadásával Megjegyzés: Az Összefoglaló értékelés C. pontja alapján, nincs olyan észrevétel, mely feltétlenül javítást igényelne. Az alábbi táblázat az értékelés D. pontja alapján, a dokumentumok minőségének javítására irányuló, egyéb javaslatok kezelését összesíti, megadva a javítások pontos helyét az érintetett dokumentumokban:

BM értékelő javaslat

Megalapozó vizsgálat -Településfejlesztési Koncepció (TK) -Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Javasolt az anyagban szerepeltetni a monitoring-tevékenység alapjául szolgáló adatok „gazdáját”. Akár önálló szövegrészben, akár az indikátor-táblázatokban önálló oszlopban (mérés módja – vagyis kinek az adatszolgáltatása) érdemes nevesíteni a teljesülés méréséhez szükséges adatok kezelőjét (pl.: Önkormányzat, KSH, KLIK, Volán, könyvtár, stb.)

Oldal szám

Elfogadás: Tervezői válasz

igen/ nem/ részben

Javítások pontos helye a dokumentumokban

--

--

--

--

--

--

--

--

Az ITS kiegészül a javasolt adatokkal.

149-151. old. Indikátor táblázat, beszúrt új, 3. oszlop

igen




„Adatszolgáltató megnevezése”

Szerkesztési, formai javaslatok, elírások A korábbi IVS felülvizsgálatát és értékelését az ITS-ből az MV-be javasolt áttenni.

-

nem

Az anyag terjedelmességét célszerű lenne csökkenteni az ismétlések elhagyásával (pl. ugyanazok a SWOT analízisek többször szerepelnek)..

-

részben

A korábbi IVS felülvizsgálata az ITS 2. Előzmények fejezetében (12-13. oldalon) szerepel, valamint a ) 9. Mellékletek között található – terjedelmi okokból – a részletes vizsgálat. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet nem tartalmazza ezt a vizsgálati szempontot, nem ír elő ilyen elemzést. A KMOP-6.2.1/K13-2014 pályázat keretében a BM kérte ennek a bemutatását, azonban arra semmiféle útmutatás nem érkezett, hogy ennek a vizsgálatban a Megalapozó vizsgálat részeként kell elkészülni, így a PestBudapest Konzorcium tervezői úgy állapodtak meg, hogy az ITS Előzmények pontjában megfelelő helyen lesz a korábbi IVS teljesülésének röbid, összegző bemutatása. Az értékelésben javasolt változtatást nem találjuk indokolnak. Igen, valóban több helyen is szerepel SWOT analízis, azonban nem teljesen azonosak, és a egyes dokumentumokon belüli szerepük is más:

--

--




a) Az MV Helyzetfeltárás és – elemzés munkarészében az ágazati elemzések után lezárásaként egy-egy igen részletes, ágazati SWOT elemzést készítettünk, ez módszertanilag tipikusan alkalmazott megoldás hasonló jellegű, átfogó vizsgálatoknál. b) A Helyzetértékelésben szereplő ágazati SWOT-elemzések rövidebbek az a) pontban említettekhez képest sűrítettebb ágazati információt tartalmaznak az egyes fő ágazatok összegző értékeléseként. Az volt a felhasználóbarát fő szempont, hogy az egyes fő dokumentumok lehetőleg önmagukban is értelmezhetőek legyenek (ne kelljen mindhármat végigolvasni a tájékozódáshoz). c) A b. pontban megfogalmazott, utolsó mondat értelmében került Az ITS 2. Előzmények fejezetében a Helyzetértékelés rövidebb, lényegi megállapításokat rügzítő SWOT analízise. Egyetértünk azzal, hogy ez a szerkesztési elv redundanciát okoz, azonban fontosabbnak ítéltük meg azt, hogy az egyes dokumentumok – így különösen az ITS önmagukban is megálljanak, könnyen értelmezhetők legyenek, így a társadalmasítás során a befogadhatóság szempontjait is jobban szolgálják. A fenti okok miatt nem kívánunk változtatni a három fő dokumentum 3 KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”



Javasolt a dokumentumokban szereplő pontatlan, téves szövegek javítása.

-

részben

összeszerkesztésén. Ez egy olyan általános szempont, mellyel elvileg természetesen egyetértünk, azonban – konkrét szöveghelyek megadása hiányában – nem tudjuk, hogy pontosan mire gondolt az értékelő.

--

A szöveg helyenként elírásokat, kisebb tévedéseket tartalmaz, pl.: − az MV 10. old. „Bevezetés” című részben a TK és az ITS tartalmi követelményeit a Korm. rend. 2. melléklete tartalmazza, nem az 1. melléklet; − az MV 42. old. „Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat” c. részben: nem csak a hatályos szabályozási tervek alapján lehet építési tevékenységet folytatni, hanem az illeszkedési szabály alapján ott is, ahol nincs hatályos HÉSZ, valamint ezen rész SWOT analízisében nem értelmezhető a következő megállapítás: „kerületi fejlesztési és településfejlesztési dokumentumok megfelelő összhangja” szöveg;

MV 10. old. MV 42. old.

igen

részben

A szövegrész javításra kerül.

MV 10. old. 4. bekezdés.

A kérdéses szövegrész az MV-ben így szerepel: „Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete a 60/2006. (IX. 12.) önkormányzati rendeletével fogadta el a kerület Városrendezési és Építési Szabályzatát (PPVSZ). Elsősorban ez, valamint az egyéb hatályban lévő szabályozási tervek (KSZT-k) alapján lehet a kerületben építési tevékenységet folytatni.” Vagyis nem az szerepel, hogy csak a hatályos szabályozási tervek alapján lehet építési tevékenységet folytatni. A SWOT-analízisben szereplő megállapítás javításra kerül.

1. Helyzetfeltáró munkarész 43. oldal, SWOT-analízis, „Erősségek” első pontja 2. Helyzetértékelő munkarész 50. oldal, SWOTanalízis, „Erősségek” harmadik pontja 3. ITS 17. oldal, SWOT-analízis, 4

KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”



„Erősségek” harmadik pontja − a 8.1. pontban a képviselő-testület által hozott rendeletek (pl. szabályozási terv, építési szabályzat,…)”, mert a szabályozási terv nem önálló rendelet, hanem a HÉSZ része.

8.1. pont

igen

A szövegrész javításra kerül.

1. Helyzetfeltáró munkarész 130. oldal, „Gazdaságfejles ztési tevékenység” felsorolás utolsó pontja 2. ITS 139. oldal, „Szabályozási környezet” fejezet második bekezdés hatodik sor

További javítások: - Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat kérésére a jelen projektben elkészített településfejlesztési dokumentumok fedlapján Budapest XVIII. kerülete Pestszentlőrinc-Pestszentimre elnevezésre javítottuk a település nevét (korábban: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata szerepelt - tévesen).


6. melléklet Ifj. Dávid Károly életrajza

IFJ. DÁVID KÁROLY (1903–1973) építész

1922-1931: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki kar. 1931-1932: tanulmányutat tett Olaszországba, Ausztriába, Dániába és Hollandiába. 1932: 9 hónapot töltött Le Corbusier párizsi irodájában, ahol a Svájci Pavilon terveivel foglalkozott. 1928-1938: a CIAM magyarországi csoportjának volt tagja; 1933: önálló irodát nyitott Budapesten; 1949: a Középülettervező Vállalatnál műteremvezető; 1959: a Magyar Építészek Szövetsége elnöke; 1954: Kossuth-díj. ~ pályakezdésére nagy befolyást gyakorolt a Le Corbusier párizsi irodájában töltött 9 hónap. Magyarországra való visszatérése után azonnal felvette a kapcsolatot a modern építészet hazai képviselőivel, belépett a CIAMba, Somlói úti lakóháza pedig az egyik legismertebb modern épületté vált. A 30-as, 40-es években állandó résztvevője és gyakori díjazottja volt a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatoknak (pl. Nemzeti Sportcsarnok terve, az isztambuli kikötő felvételi épületének terve stb). Legfontosabb megvalósult terve ebből az időszakból a Ferihegyi repülőtér szimmetrikus elrendezésű felvételi épülete, melynek kivitelezése áthúzódott a háború utánra. Az 50-es években a KÖZTI műteremvezetőjeként a korszak egyik legnagyobb és legreprezentatívabb épületének, a Népstadionnak a tervezését irányította. A 60-as években számos modernista ipari épületet, középületet, munkás-, diák- és nővérszállót, iskolát és művelődési házat tervezett, melyeket pontos részletképzés, igényes anyagkiválasztás és nagy műgond jellemzett.

Legfontosabb megvalósult épületei 1932-1933: saját villája, Somlói u. 76. (a háború alatt elpusztult) 1935: Budapesti Nemzetközi Vásár főkapuja 1939: Ferihegyi repülőtér felvételi épülete 1948-1953: Népstadion [Borosnyai Pállal, Harmos Zoltánnal, Fecskés Tiborral és Pelikán Józseffel] 1950-1954: Magyar Optikai Művek kultúrháza 1954: Ápolónőképző Iskola, Szombathely 1958-1960: Tisztasági és termálfürdő, Szentes 1960: Felső-Tiszaparti Iskola, Szeged 1960: Fedett uszoda, Eger 1962: Kilián György gimnázium, Miskolc 1963: Lakóház, I., Táncsics Mihály u. 20. 1970: Fedett uszoda, Szeged.

No title

Recommend Documents