Kotogán Róbert, Öttömös, 2008.
A FENNTARTHATÓ FALU
Elérhetıségek: 6701, Szeged, Pf. 913. 70/315-9793
[email protected] www.eletharmonia.hu
Tartalom: 1. Bevezetés 2. Fenntartható közösség SZELLEMISÉGE 3. LEHETİSÉGEK 4. ESZKÖZÖK 4.1.
KÖZÖSSÉGI SZINT
4.1.1. Az éltetı környezete megırzés védelmében 4.1.2. Együttmőködés 4.1.3. Közösségi - Társadalmi élet 4.1.4. Politika, vezetés, gazdaság 4.1.5. Innováció 4.1.6. Kereskedelem 4.2.
EGYÉNI SZINT
4.2.1. Önfejlesztés GONDOLKODÁSBELI és LELKI SZINTŐ VÁLTOZÁSOK 4.2.2. Az éltetı környezete megırzés védelme 4.3. 4.4.
MEZİGAZDASÁG, a mezıvel gazdálkodás VÉGSZÓ
Külön köszönet Molnár Ibolyának Öttömösrıl a lehetıségért és lelkesedéséért, és Koncz Zsuzsának az alapítvány elnökének a segítı gondolatokért az íráshoz.
2
1. Bevezetés Az Öttömösi Zöldfesztivál keretében tartandó elıadásom/témánk egy nagyon furcsa témával és fogalommal foglalkozott, most ezt fejtem ki részletesebben maradandóbb formában. A „fenntartható falu”; „fenntartható község”; ebbıl „fenntartható közösség” kifejezés nem egy elvont tudományos fogalom, mert mindenkit érint, ha egy közösségre gondolunk, mondjuk Öttömös község lakossága. Nem egy értelmetlen kérdés, hogy egy közösség fenn tud-e maradni emberileg, közösségileg, gazdaságilag, egészségileg és kulturálisan. A legégetıbb része a kérdésnek mégis, hogy a globális környezeti és gazdasági változásokhoz amelyek Magyarországot a kutatások szerint különösen érzékenyen fogják érinteni – hogyan alkalmazkodik és, hogyan járul hozzá, saját helyzetét is. Ilyen globális változás a klímaváltozás, az édesvíz készletek csökkenése, a talajok eróziója, az ökológiai egyensúly romlása, a gazdasági függıség növekedése, a társadalmi feszültségek növekedése, a társadalmi biztonság- és közérzet romlása, az egyéni lelki jólét, elégedettség csökkenése. Mindezekrıl már rengeteg nem elérhetı - a média számára nem fontos - információ áll rendelkezésre, de talán már enélkül is érezhetı. Ez a kérdés a falu elsı utcájától az utcájáig mindenkit érint, és annak a helyzetét is ugyanúgy meghatározza, aki nem vesz róla tudomást. Mivel a dolgok egy településen belül összefüggnek egymással, így kapcsolódunk akaratlanul is egymáshoz, és cselekedeteink meghatározzák mások lehetıségeit, és mások a mienket. Közösségrıl kell beszélnünk, mert cselekedeteink egymásra hatása miatt csak együtt közösségben gondolkodva lehetséges mindenkinek elfogadható döntéseket hozni. Amennyiben valaki elfordul a közösség ügyeitıl, az elıbb utóbb azt veheti észre, hogy dolgok nélküle zajlanak, magukkal sodorva ıt is. Azt veszi észre, hogy akarata ellenére azok a dolgok is kezdenek változni, sıt eltőnni, ami számára fontos volt. Természetesen ezután megítélheti, hogy ı vele, hogy kitoltak, milyen sanyarú a sorsa, de érdemes elgondolkodni azon is, hogy ı mit tett azért, hogy ez ne így legyen. A dolgok nélkülünk is változnak, így jobb, ha mi is szerepet vállalunk abban, hogy arra változzanak, amit mi szeretnénk. Így sem lesz könnyő, de mégis mindenki megtette, ami tıle telt és meg is lesz az eredménye. Fenntartható közösség fogalma magába foglalja, hogy van rá lehetıségünk, hogy fenntartsuk magunkat, a jelenlegi süllyedési helyzet fölé. Ha a leépülés, vagy stagnálás veszélyeztet egy közösséget, egy falut, akkor a kísérletezéssel, a hit- és reményteli kitartó cselekvéssel semmi veszíteni valónk nincs. Írásom is ebben a közösségi hitben megszületı fejlıdésben, és reményben született. A fenntartható közösség a fenntartható fejlıdésre épül. Ami azt jelenti, hogy úgy használjuk a Földi erıforrásokat, hogy azt képesek legyünk megırizni a következı generációk számára is, és magunk számára is egy élhetıbb világot teremtsünk. Ez globálisan távolinak tőnik, mégis kemény helyi valóság, nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is. Láthatjuk, érzethetjük, tudjuk! Miért lesz ettıl egy közösség fenntartható, attól, amiért nem a falu, hanem a közösség szót is használom. Attól, hogy az összefogás történik egy olyan ügyben, amely a tanulásra épül, és tekintettel van másokra is, összhangban a természettel, nélkülözi a felesleges pazarlást, és az elmagányosodást, elidegenedést. A fenntartható közösség és a fenntarthatóan fejlıdı közösség egyet jelent, mert csak úgy lesz fenntartható, ha fejlıdik. Nem növekszik, hanem fejlıdik! Ez óriási különbség, ugyanis az elıbbi egy mennyiségi az utóbbi egy minıségi változás. Fejlıdés azt jelenti, szellemileg fejlıdik, bölcsességben, úgy marad fenn, hogy egyensúlyban él önmagával és környezetével. Mindezt azáltal, hogy egyre jobban megérti önmagát és környezetét, ki tudja küszöbölni az ütközéseket okozó hibákat, valamint az egyén, és a közösség egyre inkább konfliktusmentesen tud élni mind
3
önmagával mind környezetével. Bölcsen teszi ezt, körültekintıen és nem elıremenekülıen, mint ahogy most tesszük, a problémákat egyre inkább növelve. Azzal, hogy elolvasod ezeket a gondolatokat, nem kell elkötelezned magad semmi mellett, nem veszítesz semmit, csak most az egyszer nyitottnak kell lenni valami olyanra, ami rólad, a családodról, a faludról, a jövıtökrıl szól. Valami, ami egy kicsit kizökkent, ami gondolatot ébreszt, mert ötleteket keresünk, keressünk, mi, akik változást szeretnénk. Változást szeretnél, de elzárkózol új gondolatok elıl? Hogy is van ez?! A fenntartható közösségrıl gondolkodjunk itt közösen, gondold tovább a leírt gondolatokat saját életedben, legyen írásom élı, mint egy beszélgetés! Mit is lehetne tenni a panaszkodás helyett? Vagy könnyebb panaszkodni, másra mutogatni? Mond, segít ez valamit a helyzeten, meg fog minket sajnálni valaki, segítene az rajtunk, ha sajnálna is, vagy küldene egy kis segítséget, változtatna az a holnapon amikor holnap is ugyanarra tarthatatlan , és kilátástalan helyzetre ébredsz?! Szerintem NEM! Csak egyetlen járható út van: nyitottá válni, bátornak lenni, kitartóan keresni a megoldást a jobb holnapért, és összefogni. Mindennek van eredménye, még a kudarcnak is, ahogy tanulsz belıle, holnap már ugyanazt a hibát nem követed el. Igaz? Hát gondolkodjunk közösen, közösségben a legközösebb ügyünkért a fenntartható fejlıdésért, a fenntartható közösségért.
2.
A fenntartható közösség szellemiségével kezdjük. Mindennek meg van a maga szellemisége, ami a lényegét jellemzi, ami által megérthetı egy gondolat, és amellyel továbbvihetı, megélhetı, megteremthetı a változás. Ez még nem a gyakorlat, de annak az alapja, egyfajta gondolkodásmód. Mit jelent egyáltalán az, hogy „fenntartható egy közösség”? Azt jelenti, hogy a benne lévı folyamatokban egyensúlyban van, és a természeti környezettel is összhangban van, tehát REND van. Nem szakítja meg a természetes folyamatokat, legyen szó emberi kapcsolatokról, nyersanyag és hulladékgazdálkodásról. Az egyensúly megteremtéséhez elıször is meg kell érteni, átgondolni, hogy jelenleg milyen helyzetben vagyunk, hogyan jött létre, mit szeretnénk, és azt hogyan valósíthatjuk meg. Ehhez idıt kell magunknak hagyni. A mély átgondoltság itt azért nagyon fontos, mert nem szabad elıre menekülni!
Ma az egész gazdasági rendszer, technika, a politika és a hétköznapi életvezetés ezen az úton halad. Azaz amikor egy probléma megoldása újabb problémákat hoz elı, amelyekre újabb megoldásokat keresünk, ahelyett, hogy megállnánk egy kicsit és megnéznénk, mi volt rossz az elızı megoldásban, jó volt-ez, megoldotta-e, vagy keressünk a régi problémára más megoldást. Enélkül az egész egy öngerjesztı folyamattá alakul, ilyen például a növekedése a nagyvárosoknak, a gazdasági függıségnek, a szegénységnek, vagy a környezetszennyezésnek, amelyek a jelenlegi elıre menekülı gondolkodásunkkal megoldhatatlanok. Jöhetnek technikai megoldások, újabb beruházások, ha fejünkben marad minden a régiben, a probléma megmarad. Álljunk két lábunkkal a földre, álljunk meg a sodródásban! Alkalmazkodni kell a változásokhoz, de nem elıremenekülni, mintha valaki üldözne. Nem arra figyelni ki mit mond, mit sugall: „Neked ez a tuti megoldás”. Nem tanultunk belıle, hogy a múltkor sem jött be, újra bedılünk, mert ígéretet kaptunk? Álljunk a saját lábunkra, nézzünk körül, mi segíthet az alkalmazkodásban, abból, ami a mienk, ami nem tesz függıvé a távoli ismeretlentıl! Célok – Stratégia – Akcióprogram, azt jelenti: Nézz arra, amerre menni szeretnél, Te vagy az irány, amit nem mások szabnak meg, irány, ami szívedbıl jön. Gondol át a lépésed és indulj, ne holnap – MOST!
4
3. Lehetıségek… - A fenntartható közösség csak alternatíva. - Hogy-hogy, talán van más lehetıség? - Hát…, igaz, hogy rossz irányba halad a világ, de remélem az összeomlást mi már nem érjük meg.” - Na szép! - Mondhatják gyermekeink, unokáink. - Csesszék meg, nem csak önmagukért, de legalább értünk igazán megtehették volna, hogy ne legyenek maximálisan rövidlátók! Mindenre, amit teszünk, sıt gondolunk a környezetünktıl megkapjuk a választ. Bárki, akit sokáig kihasználnak egy idı után megfogja tenni a szakítási lépéseket, miután elfogy a türelme. A természettıl is meg fogják kapni gyermekeink, unokáink a választ kapni a mi gondolkodásunkra, cselekedeteinkre. Mi is elıdeink számláit fizetjük, és lehetıségünk lenne saját helyzetünk javítására, a korábbi rossz döntések, irányok korrigálására. És megtesszük?! Olyanok vagyunk, mint a rossz beteg, ki még nem látja a betegségét, így gyógyulni sem akar? Miben reménykedsz, miben reménykedik a falu, az ország, hogy tılünk függetlenül történik valami javulás, sıt a csoda, majd az jön, csak a mi kedvünkért? Na ja, persze…! Lássuk be a tılünk független, véletlen javulás esélye igen kicsi. Ha sok ígéretben csalódtunk már, akkor jobb lenne a halálos beteg utolsó megoldási stratégiáját alkalmazni, azaz most már megpróbálni azt is, amivel eddig még nem próbálkoztunk. Mi ez? Önmagunkban keresni a megoldást, mert már veszteni valónk nincs. Igaz, ez a legnehezebb, de könnyen meglehet rájövünk ezzel kellett volna kezdeni. Csak együtt haladhatunk, mert mint a község nevében is benne van egyetlen sajátossága a köz(ös)ség, ami egyben egymásrautaltságot is jelent. Óriás elıny egy nagyvároshoz képest, hogy a kisebb közösségek szintjén könnyebb a közös célokat megvalósítani, mert a kisebb lélekszám miatt nagyobb az egyéni felelısség, nagyobb a kontroll, nem tud a hatalom annyira koncentrálódni, nem tudnak a folyamatok észrevétlenül elfolyni a semmibe. Az is nagy elınye egy falunak, hogy ma a modern elavulása idején a régi hagyományok újra aktuálisak, segítenek az alkalmazkodásban. Az ebbıl való építkezés, ennek újrafelfedezése a vidéken még könnyebb (háztartás, díszítés, gyógyítás, táplálkozás). Mindenki más készségeket hozhat – majd egyfajta együttes kollektív tapasztalattá növeljük. Öttömös is volt már egyszer fenntartható közösség, de ezt a képességét mára elfelejtette, azonban nem merült teljesen a feledésbe újratanulhatatlanul. A cél nem rövidtávfutás lesz, hanem hosszútávú maratón! A változás csak lassan, lépésenként egymásra épülve lehet megalapozott és stabil. A változtatás megértésen és belátáson alapulhat, hogy valóban eredményes és tartós legyen. Annak megértése, hogy olykor dolgainkat teljes mértékben át kell értékelnünk, meg kell vizsgálnunk. Olykor felül kell bírálni korábbi meglátásaink és döntéseink, hozzáállásunk. Ez a fejlıdés mindig valami korábbi máshoz viszonyítva létezhet, ezért a korábbi sem mondható rossz döntésnek. Akkor az látszott a legjobbnak, most azonban, ha nem szolgálja jólétünk, ha veszélyezteti jövınk, muszáj felülvizsgálni, még saját életfelfogásunk is, életmódunk is. A kérdés, hogy meg van-e bennünk ehhez most az erı, a bátorság, vagy újjal mutogatunk, hogy változzon más, változzon az, aki miatt van ez az egész. Viszont az ilyen hárítás esetén holnap a helyzet tovább ugyanúgy romlik. Megvárjuk-e, hogy változásunk híján a világ, a természeti környezet újabb pofont adjanak családunknak, közösségünknek. Egy biztos a változás már elkerülhetetlen, a kérdés csak meddig toljuk még tovább. Minél tovább, annál erısebbek lesznek a figyelmeztetések, annál nehezebb lesz helyrehozni a dolgokat, minél inkább széthullnak. Bízom
5
benne, hogy minél hamarabb bekövetkezik a megértés. Ez az írás nem akar mást csak leír egy gondolkodásmódot, és lehetıséget. Most még nem kapcsolódik semmihez, csak akkor él tovább, ha te tovább viszed, ha tovább gondolod, ha komolyan veszed.
4. ESZKÖZÖK… A következıkben lássuk, a szellemiségben milyen eszközökkel lehet megteremteni. Az alábbi eszközök azonban még mindig csak alapelveket fogalmaznak meg, amelyek beépítendık a helyi koncepcióba, majd helyi stratégiába, majd az arra épülı egyéni és közösségi akciótervekbe. Két különbözı szinten vázolom, természetesen a közösségi szintben is benne van a közösség minden tagjának egyéni szerepe, de ezek az elemek csak együttmőködéssel, közösségi szinten kezelhetık. Ezt követıen azokat írom le, amit csak az egyén tud megtenni, helyette a közösség nem.
4.1. KÖZÖSSÉGI SZINT 4.1.1.
Az éltetı környezete megırzés védelmében…
•
Védelmezni kell az értékeket! Az igazán értékes dolgokat elpusztítani sokkal könnyebb, mint teremteni. De mi az érték!? Nehéz kérdés, de ez is egy közösségi kérdés, és közösen is kell megvédeni sokszor önmagunktól vagy egymástól közös értékeink. Érték lehet a szabad emberi élet, a kedvesség egymás iránt, a természeti és épített szépségek és ritkaságok, a tiszta környezet, a kulturális örökség, és hagyományok is. Az értékek többségének haszna nem forintosítható, ugyanakkor elengedhetetlen a jó életminıséghez. Jólét meghatározásába nem csak az anyagi javak tartoznak, mindenki tudja hogy önmagában ez vajmi kevés.
•
Csak egy gondolat, a jelenben a jövıt gyermekeinknek építjük.
•
Helyzetelemzéshez ökológiai-lábnyomszámítás a közösségi szinteken, majd erre épülı közös tervezése a csökkentésének.
•
Holisztikus megközelítés – ökológia szemlélet.
•
Integrálása Környezeti – Társadalmi – Gazdasági szempontoknak.
•
Helyi fenntartható hagyományokhoz élı felelevenítése, azok újbóli alkalmazása.
•
Zárni egy kicsit, lokális szemlélet az anyag és energiagazdálkodás tekintetében. Körforgásban, ciklikusságban való gondolkodás.
•
Helyi erıforrásokra építés.
•
Tájhoz illesztés a beruházásoknál.
•
Együttélési megközelítés a kihasználással szemben / helyett.
•
Helyi
szintő
éghajlatváltozási
6
stratégia,
fenntarthatósági
stratégia
kidolgozása, cselekvési tervvel, monitoringgal. •
Szennyezık elleni hatósági és közösségi fellépés.
•
A vízbázisok és élıvizek, mint közkincs védelme.
•
Helyi biológiai szennyvíztisztítás, nagy közmőhálózatok helyett.
•
Racionális helyi és helyközi közlekedés. Tömegközlekedés népszerősítése a helyközi közlekedésnél. Gyalogos, kerékpáros népszerősítése a településen belüli közlekedésnél. Az infrastruktúra megteremtése.
•
Szelektív hulladékgyőjtés lehetıségnek megteremtése, tájékoztatás, szemléletformálás.
•
Közterületeken és önkormányzati rendezvényeken is hulladékkal járó megoldások alkalmazása, természetes elınyben részesítése.
•
Komposztálás népszerősítése, és önkormányzati alkalmazása.
•
Helyi energiatermelés lehetıségeinek felmérése, a kiaknázása: geotermikus energia, biomassza, biogáz, szélenergia, biomassza.
•
Energiatakarékosság és hatékonyság a közintézményekben. A lakosság tájékoztatása a pályázati lehetıségekrıl, segítése a pályázásban.
•
Biodiverzitás megırzése és növelése a településen és környezetében. Természetvédelem, védetté nyilvánítás, növénytelepítéssel, faj visszatelepítés, élıhely rehabilitáció, tájsebészet.
•
Vízspórolás a közintézményekben és közterületeken. kertészeti megoldások kerülése a közparkoknál.
•
Zöld közbeszerzések kidolgozása és azoknak figyelembe vétele minden új beruházásnál.
•
Mőszaki sportok tiltása a természeti környezetben.
•
Vizuális környezetszennyezésre építészeti megoldások.
•
Klímabarát település hálózatához való kapcsolódás, példamutatás.
4.1.2.
ügyelni:
reklámok,
alacsony anyagok
lehetıségek napenergia,
Vízigényes
diszharmonikus
Együttmőködés
•
Az egészséges és fejlıdı közösség egyik alapfeltétele, hogy meg kell teremteni a kommunikációt, a kapcsolatot minél több szinten. Megteremteni a lehetıséget, hogy a közösség minél nagyobb arányban vegyen részt a közéletben, döntésekben. → Részvételi demokrácia.
•
Kommunikáció, kapcsolódási pontok nélkül a közösségben bomlás indul el, mert a kötıerı gyengül, a széthúzás, szétszórtság lesz jellemzı.
•
Az összetartásnak és a közösségért való cselekvésnek fontos forrása az identitás, a közösséghez tartozás tudata. A bevonódáshoz szükséges a közösség tagjainak bevonása, amelyet segíteni kell kezdetben szervezetten.
•
Közösségi erıt jelent az is, hogy közösen vigyázzunk gyermekeinkre, fiataljainkra, idıseinkre, rászorulókra, közös helyeinkre. Sorsközösség
7
vagyunk. •
Szerves együttmőködése a közösségnek az intézményekkel, szervezetekkel, helyi vállalkozókkal, cégekkel kétoldalú, hiszen ık is a közösség tagjai.
•
Közösségi önkéntes munka szervezése, közös célok érdekében. Óriási jelentısége van annak, hogy mindenki a saját képességeivel hozzá tudjon járulni a közösség sikeréhez, mind az egyén lelki élete, mind a közösségi identitás szempontjából.
•
Önzetlen segítség legyen norma a közösségben, legyenek minták, akik újra visszahozzák ezt a régi értéket. Lehetısége mindenkinek van rá, akinek több van, természetesen annak a felelıssége is nagyobb. Fontos a kaláka rendszer újra élesztése.
•
Munkanélküliség? A feladat teremtse a munkát! A munkának, pedig mindig van eredménye, amely, ha közvetetten is, de anyagi értékekben is jelentkezik.
•
Az egészséges közösséghez az is nagyon fontos, hogy meg legyen a bizalom tagjai között, a tisztességtelenség ne szüljön feszültségeket, és a valódi közösségi célok érvényesüljenek rövidtávú egyéni érdekek helyett. Ezért a fenntartható közösség nélkülözi a korrupciót. Mivel azonban a korrupt egyént nem foglalkoztatja saját viselkedése közösséggyengítı hatása, ezért csak a közösség autonóm, demokrácia tisztelı fellépése iktathatja ki ezt a jelenséget. A törvénytelenség elhallgatása a törvénytelenség támogatását jelenti. A büntetést is elsısorban a közösségnek kell kiszabnia, méghozzá olyan módon, hogy aki kárt okoz a közösségnek, annak a közösség felé van jóvátételi tartozása.
•
A jogaink érvényesítéshez sajnos ma hazánkban bátorság kell, ami abszurdnak tekinthetı. De tudnunk kell, ha mi nem élünk jogainkkal, ezzel másoknak adunk lehetıséget, arra, hogy jogainkat semmibe vegyék, mert a keletkezett lehetıséget saját anyagi, hatalmi érdekeik érvényesítésére használják. Témánkhoz kapcsolódóan a legfontosabb jog az egészséges és szép környezethez való jog. Ugyanakkor ezt a jogot gyermekeink is fenntartják velünk szemben a jövıre nézve. Az egész csak önmagunk és környezetünkre való tudatos figyelemrıl szól.
•
Az egyéni vagy közösségi jogaink és érdekeink érvényesítésében, értékeink védelmében a leghatékonyabb eszközünk a nyilvánosság ereje. A tisztességtelenség nem szereti, ha közösség figyelmébe kerül, szembesítik tettével, ilyenkor csökken a következmények elmaradásának esélye, nı a közösség általi megítélés lelki terhe is. Bármilyen törvénytelen, etikátlan, fenyegetı dolgot tesznek velünk, legjobb, amit tehetünk, hogy megosztjuk a közösség minél több tagjával, eljutatjuk fontos személyekhez, segítséget kérünk, szétkürtöljük a közösségben! Ne legyen a törvénysértınek, fenyegetınek, támadónak lehetısége ismeretlenül eltőnnie gondolkodás módjával, viselkedésével! Kérj segítséget a közösségtıl, szervezz összefogást! Ha hallgatásunk által a jogsértı számára a viselkedése sikerrel jár, hamarosan sokan követhetik ezt a viselkedést, így a közösség kezd veszélyes helyé válni, széthullik. A bőn nem szereti a fényt, hát deríts rá fényt, nem kell miatta szégyenkezni. Az elkövetın is így segíthetünk a legjobban, csak így állíthatjuk meg önmaga emberi (morális) leépülésében. Használjuk a nyilvánosság és a helyi sajtó erejét, legyen szó emberi, környezeti vagy
8
egyéb jogok sérülésérıl. •
Ennek megelızı területe, hogy vegyünk részt saját egyéni és közös sorsunk alakításában, vegyünk részt közösségi életünkben, a közösség ügyeiben, azaz a közéletben, a települést érintı döntésekben. Érdeklıdj, szólj bele te is! Csak is így akadályozható meg, hogy egy szők csoport érdekei határozzák meg a többség életét, csak is így érvényesülhet az egyén érdeke, igénye. Ha nem mondod el, ha nem mutatod, hogy valami fontos számodra, akkor általában senkit nem érdekel, talán nem is tudnak róla. Részvételiség, részvételi demokrácia alkalmazása is létfontosságú, nem kell mindent ráhagyni a képviselıkre. Akik azért vannak, hogy elmondassuk nekik igényeink, és azt képviseljék, majd harcoljanak azért. A közösségi élet fontos területe a falugyőlés, mindenkinek kötelessége ott lenni! Mindenki falugyőlése kell legyen, nem lehet kimaradni! Viszont, ha kimaradsz, nem panaszkodhatsz utána, hogy nem tetszenek a dolgok! Ne csak akkor érdekeljen a sorsunk mikor rosszra fordul! Vedd kezedbe, vegyétek kezetekbe, érdekeljen, szólj bele, vegyél részt benne te is!
•
Sokszor azt mondják - egyes gazdasági elméletek alapján-, hogy a verseny a fejlıdés hajtómotora. Azonban, ha jól belegondolunk (mint azt más elméletek is állítják) a verseny valójában sok kárt is okozhat a közösségnek. Gondold csak át, ténylegesen mit veszítesz a sokszor ellenségeskedésig fajuló versengéssel, és mit nyersz az ıszinte együttmőködés. Megéri rajta elgondolkozni, egy kis közösségen belül mindenképp.
4.1.3.
Közösségi - Társadalmi életünkben
•
Egy közösség saját színezető kultúrája a falu lelke talán, olyan forrás, mint a vér a közösség ereiben. Mivel a kultúra egy élı folyamatosan változó szövet, így alapját és vázát jelentik a hagyományok, de ugyanúgy helye van benne az új elemeknek. A közösség forrását jelentı együttlétek, közös tevékenységek, programok számára minél több helyet és lehetıséget kell biztosítani! Legyen szó mővészetrıl, sportról, közös munkáról, stb.
•
Ugyanakkor nagyon fontos itt is az egyensúly, hogy ritmusa legyen a közösség életének. A közösségben a csend és nyugalom ugyanúgy jelen kell legyen, mint a mozgalmasság. Talán nem kell kifejteni, hogy miért.
•
Fontos, hogy mi az a szellemi mag, ami köré szervezıdik a közösség, ami irányít. A mai valóság önkormányzat és politika. Ez nem jó, mert ez soha nem érdekmentes. Az egyháznak lenne itt fontos szerepe, de ma már ı sem tudja ezt a funkciót betölteni a közösségi fogadó oldalról. DE ez ellen tenni kellene. A lényeg, hogy egy közösségbe az egyháznak is fontos szerepe van, lenne, de a rendszerváltás is, meg a materialista ideológiájú kommunista rendszer ezt teljesen szétzilálta. Fontos lenne, hogy az emberek újra tudjanak önmaguk teljessége és egy magasabb Isteni teljesség felé fordulni. Döntı a kérdésben, hogy mi az a centrum, ami köré egy közösség szervezıdik, és mi irányítja szellemileg, érzelmileg a közösséget.
•
A falu iskolája maga is egy teljes közösség kell legyen, de a faluközösségnek is szerves részeként. Diákokat be kell vonni a
9
közéletbe, a közösség kultúrájába, eseményeibe, tevékenységeibe, a legtöbb mozzanatába. Mindez a felnıtt életre, közösségi éltre nevelést jelent, s egyben a hagyományok továbbélését. Fontos különbség, hogy tantárgyat, osztályt vagy gyereket tanítunk. Iskolai nevelés és a családi nevelés szervesen kell kapcsolódjon egymással. •
Az ismeretátadás mellett a személyiség – készség – közösségfejlesztés is része kell legyen az iskolai cél és eszközrendszernek, különben bármilyen nevelési cél, csak talajtalan – élettelen - elszigetelt tudás marad. Egyfajta cselekvési pedagógiának is jelen kell lennie, fıleg egy falusi iskolában. Ahol a cselekvési, gyakorlati képesség, és a kreativitás, és az egyéb szociális készségek különösen fontosak.
•
Helyi és más településrıl való nonprofit civil szervezetekkel való együttmőködéssel sok mindenben lehet sikert elérni, ami eddig szinte lehetetlennek tőnt.
•
Pályázni, pályázni, pályázni kell!!! – lakosság, civilek, vállalkozások, önkormányzat, mindenkinek, és ebbe támogatni kell egymást, összefogni. A pályázatok ma már az egyik legjelentısebb anyagi forrásnak számítanak egy település számára. Minél több a sikeres projekt, annál több referencia, majd annál több az újabb sikeres pályázat….!
•
A különbözı tevékenységek köré tematikus mőhelyeket, csoportokat, klubokat kell alakítani, amik aztán együtt is mőködhetnek. A közös érdeklıdés, a tudás önkéntes összeadása nagy értékkel bír bármilyen feladat kapcsán.
•
Szóróanyagok készítése és terjesztése az egyik legegyszerőbb ismeretterjesztési, információs és kommunikációs eszköz.
•
A falu faliújság úgyszintén ilyen, használatát motiválni kell.
•
A fentebb már említett részvételiség csak akkor válik készségszintővé, csak úgy válik valóban normává, ha már a fiataloknál elkezdıdik a demokráciára nevelésben. Mindez a demokratikus iskola szervezeti kultúrával, tudatos mőködésével, az ottani oktatás tartalmával, és a falu közéletébe való bevonással teremthetı meg.
•
A közösség életének különösen fontos helyszíne a közterületek, amelynek sok funkciót kell ellátnia, de közvetetten mind kapcsolatban van a fenntartható fejlıdéssel. A falu szellemiségével összhangban praktikusnak, közösségépítınek, és feltöltıdést segítınek kell lennie.
•
Nemcsak a klímaváltozás miatt fontos, hogy minél nagyobb számú zöldterület legyen a faluban, ez az egészséges és élhetı környezet kritériuma is. Éppen ezért minden kreatív megoldást meg kell ragadni a minél nagyobb arányú zöldfelület-képzéshez.
•
A közösségi faültetés egyben közösség építı jellegő, valamint a jövıbe vetett közös felelıséget, bizalmat is szimbolizálja.
•
Végül témánk egyik legfontosabb feladata a közösségi intézmények, szervezetek számára a környezet védelmére nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája. Ennek rengeteg formája és tartalma van, írásom gyakorlatilag errıl szól. Az iskolák ilyen irányú elkötelezettségét és törekvéseit az Ökoiskola cím elnyerése és annak szellemiségben való mőködés mutatja.
10
4.1.4.
Politika, vezetés, gazdaság
•
Az egyik legerısebb motivációs referencia pont egy közösségben a vezetıi, politikai mintamutatás, mindenben a leghitelesebben! Mintanyújtás – adaptálhatóság – multiplikálás.
•
A valódi változáshoz szükséges, hogy az annyira széleskörővé váljon, hogy normát, közösségi kultúrát teremthessen. Ehhez a vezetık tudnak a leginkább hozzájárulni, azt segíteni, támogatni, megerısíteni.
•
Az önkormányzati helyi rendeletek, ösztönzık összhangban kell legyenek a célokkal, megvalósíthatóságot támogassák. Talán evidensnek tőnik, de sajnos a legtöbbször nem így van. Folyamatos monitoringgal életszerőségükre kell törekedni, következetesen, de ugyanakkor rugalmasan.
•
Elkerülhetetlen a folyamatos és következetes politikai lobbizás, érdekképviselet, politikai ıszinteség, bátorság! A polgármester legyen a falu lelkileg legerısebb és legigazabb embere!
•
Egy közösség fejlıdésében nem a lakosság számának növekedésén, hanem az emberi kapcsolatokon van a hangsúly. A vezetı jó kapcsolata a közösség tagjaival hihetetlen erıket tud mozgósítani.
•
Közösen kell feloldani azt a paradox helyzetet, amikor a vezetı a közösség hosszútávú fennmaradása érdekében rövidtávú áldozatot kívánó döntést kíván hozni, mégis félnie kell, hogy a választópolgár megbuktatja, mert szándékát nem érti. A vezetık azért mennek bele fenntarthatatlan, rossz döntésekbe, mert az áldozattal járó fejlıdésorientált változtatás politikai öngyilkosság lenne. Politikai korlátot jelent, hogy nem meri felvállalni a többség rövidtávú gondolkodás módjával ellentétes lépéseket. A paradox helyzet jó kommunikációval, a bizalom megteremtésével, a lakosság nyitottságával, tájékozottságával, és a közösségi motivációjával oldható csak fel. Ez mindenki feladata!
•
Nem lehet egy fenntartható falu célja a várossá növekedés! Egyszerően azért, mert a város nem fenntartható képzıdmény! Ez közigazgatásiközgazdasági csapdahelyzet, hogy a lakosság számának növelésébıl, ezáltal az adók, normatívák növelésébıl, a külsı beruházok, bevonzásából, a munkahely-teremtési meséktıl fog fejlıdni a település. Ezt hívják elıre menekülési stratégiának, aminek a végeredménye egy értelmetlen ámokfutás, és a vége a totális fenntarthatatlanság társadalmilag, gazdaságilag és környezetileg. A nagyvárosok tervezése esetén valójában semmilyen megalapozott gazdasági és szociológiai felmérésre nem támaszkodnak a döntéshozók abban, hogy a helyi vállalkozásokra, közösségre, a közlekedésre valójában milyen hatással van a külsı tıke alapú beruházások, multinacionális vállalat- és üzletláncok betelepítése. Ebben a kérdésben igen felelıtlen és átgondolatlan, inkább érdekorientált hozzáállás uralkodik. Mindez bizonyítottan függıségi helyzet eredményez, a település önfejlesztı képessége leépül, fenntarthatatlanná válik. Rövidtávú könnyítésért a hosszútávú életképességet áldozzák fel. A nagyvárosok példája alapján ez már minden tekintetben bebizonyított. A hangsúly a belsı mőködés minıségi fejlesztésén vagy az egység jellegő egyensúlyi rendszer kialakításán. Új befektetéseknek összhangban kell lenniük a közösség
11
hosszútávú igényeivel. Írásom egésze errıl szól. Mégegyszer nem lehet egy fenntarthatóságot célként kitőzı falu célja a (várossá) növekedés! A rövidtávon kínált csalikat, kreatívan pótolni lehet sajáterıbıl. •
Az egyetlen cél és minden terv kritériuma csak ez lehet: Jó hellyé tenni élıhelyünk.
•
A neoklasszikus paradigma a gazdaságban a mai válsággal bizonyíthatóan csıdöt mondott. Szabad gazdaság, a szabad kereskedelem, szabad és „szent” piac mindenhatósága, szabad politika, megfékezhetetlen növekedés, átláthatatlan káros folyamatok, a társadalmakat és a természeti erıforrásokat az összeomlás szélére sodorták. Senki sem mondhatja, hogy ez jól van így. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a jövı biztonsága igen kevés értéket képvisel a tıke számára, de annál többet a felelısen gondolkodó és élhetı éltre vágyó ember számára.
•
Az egyetlen kilépés ebbıl a függetlenedés a külsı rendszerektıl, olyan, mint amikor a fekvı beteg kikerül az intenzív osztályról. Ennek egy szép példája az angol /Transition Towns – Változó városok/ mozgalma. Az energia és más erıforrások instabillá válása, drágulása fıként szükségessé teszik ennek a módszertannak a folyamatos átvételét. Ugyanerre Ausztriában is egyre több falu példáját találjuk.
4.1.5.
Innováció
•
A fejlıdés motorja, de ostobán használva könnyen a fenntarthatatlan növekedés torz útjára téríthet. A technológia önmagában nem megoldás semmire.
•
Folyamatos tervezés szükséges! A tervezés életszerő és szükségszerő legyen!
•
Az innováció lehetıségének és támogatásának megteremtése a közösség minden tagja számára az önkormányzat részérıl.
•
Ötletek könnyő áramlását megteremteni a közösségben. Bárkinek lehet jó ötlete, vagy ötleteleme egy nagyobb tervhez. Be kell vonni az egész közösséget, ki kell dolgozni egy információáramlási rendszert hozzá, amivel mindenki élni tud.
•
Újítás és véleménynyilvánítás, kritika, visszacsatolás támogassák. Fontos ezek demokratikus, empatikus kezelése.
•
Nagyon fontos, hogy pozitív értelemben kritikusan kezeljünk, minden döntés-elıkészítı és alátámasztó szakvéleményt. Kritikusan megnézni, hogy milyen értékek, célok, alapelvek alapján épül fel. Rengeteg féle szakmai megközelítés van, a választási szempont egyedül a település hosszútávú érdeke. Rendkívül nagy ostobaságokat is alá lehet támasztani szakvéleménnyel, sıt tudományos kutatásokkal is bele lehet bizonyítani objektív valóságukat, ha valaki nagyon ügyes. Legyünk kritikusak, törekedjünk a minél teljesebb megismerésre, a szakember ebben tud segíteni. De a szakemberek is csak emberek, sokféle szemlélettel és motivációval, és a szakvélemény csak eszköz nem szentírás.
12
egymást
•
Ugyanúgy kell a magas szakértelem és helyi tapasztalat is.
•
Kiváló lehetıség, és erıforrás az egyetemistákkal, civilekkel való emberi (nem csak formális) együttmőködés.
•
Becsüljük meg azokat, akik tenni akarnak a közjóért, ha másképp nem legalább tiszteljük, erkölcsileg, emberileg támogassuk ıket.
4.1.6.
Kereskedelemben…
•
A fenntartható falunak egyik ismertetı jegye a fenntartható anyagcsere forgalom, a helyi kereskedelem, közvetlen értékesítés megléte.
•
A nagy kézimunka-igényő, de magas minıségő termékek elıállítása, és városi kereskedelme. Közvetlen kereskedelem megtartása, a személy kapcsolat fontossága a termelıvel újból fontossá kell váljon.
•
Minél nagyobb autonómiára, önellátásra törekvés a tárgyi és szolgáltatási szükségletekben.
•
Méltányos kereskedelemszemlélet /Fair Trade/, amely a saját közösség tagjait részesíti elınyben, illetve személyes jellege miatt tisztességesen állapítja meg az árakat.
•
Rendkívüli elıny bekerülési költségben, környezetkímélésben a kevés csomagolóanyag alkalmazása a kis szállítás, helyi felhasználás és bizalom megléte miatt.
•
Fontos, hogy mindennek megszervezése önkormányzatilag támogatva legyen, mind az információáramlás, mind a szervezés, mind a feltételek megteremtésével (elosztópontok, engedélyek segítése, kiadása).
•
A kereskedelemben a minél közelebbi beszerzés és ne csak az ár domináljon, legyen rendszerszemlélető a költségmérlegelés. A szomszédos önkormányzatok között legyen szoros együttmőködés. A civilek segíthetik az információ beszerzést, rendszerezést, adatbázisok létrehozását, kapcsolatépítést eladó és vevı között.
4.2. EGYÉNI SZINT 4.2.1.
Önfejlesztés
GONDOLKODÁSBELI és LELKI SZINTŐ VÁLTOZÁSOK: •
Ami alapvetıen szükséges a változások szellemiségéhez a „lelki eszközök”. A Hit, a Bizalom önmagunkban és egymásban, önmagunk és egymás változásában sokkal fontosabb, mint maguk az eszközök. De ugyanígy lelki alapkı az etikusság egymáshoz és természeti környezetünkhöz, és a gyermekeinkhez jelenüket és jövıjüket illetıen.
•
A fenntartható fejlıdés egyik alapvetı kezdımozzanata az alapos és
13
folyamatos életmód vizsgálat, önvizsgálat, és fejlesztés. MEGÉRI, mind anyagilag, mind életminıségünk javulásában. Alapos átgondolása annak, mik a valód szükségleteink. Tudom, ez most nagyon furcsán hangzik, hiszen minden mindenki kapásból rávághatja: „hát minden, amire úgy érzem szükségem van, amire vágyom”. De mégis, amikor teszünk és veszünk valamit, kísérletképpen gondoljuk át, igazán és ıszintén és mélyen, miért is vesszük és tesszük azt. Valóban ez az, amire most leginkább szükségem van, vagy csak azért veszem-teszem, mert már másnak is van, vagy mert a tévében láttam, vagy valakinek ezzel bizonyítani szeretnénk valamit és nem is igazán rólam szól. Nem oldhatnánk meg másképp? És gondoljuk át azt is, mi az, amit nem teszünk és veszünk, pedig szívbıl vágyunk rá, de valamiért még sem, valami megakadályoz benne. Valóban nem tehetnénk meg, mit teszünk helyette, pótolható azzal? Nehéz és szokatlan gondolatok ezek, mégis egész életünk, mindennapi életminıségünk, közérzetünk ezekbıl, a kérdésekbıl és válaszokból áll. MEGÉRI ıszintének lenni önmagunkhoz és mérlegelni. •
Írásom az egyensúlyról szól, így az elıbbiekhez kapcsolódva, ahhoz, hogy környezetünkkel az egyensúlyt megteremthessük, ehhez az egyensúlyt önmagunkban is meg kell tudnunk teremteni. És ez nem valami magazinszöveg, nem is egy idealizált elérhetetlen feladat. Törekedni kell rá, közeledni lehet hozzá, érdemes, elérhetı. A fizikai, lelki egyensúly valami olyasmit jelent, hogy ha nem akarok (szimbolikus értelemben) is „kiborulni”, és életutamról eltérni, akkor minden életterületemen a dolgokat egyensúlyban kell tartanom, és ehhez meg kell találnom a középpontot. Mint ahogy a mérlegnek is van középpontja, amihez képest érzékeli oldalainak arányát és egyensúlyát, vagy épp annak felborulását. Az egyensúly nagyon fontos mérce és forrás, legyen szó munkáról, pihenésrıl, szabadidırıl, táplálkozásról, háztartási gazdálkodásról, emberi kapcsolatainkról, érzelmeinkrıl és sorolhatnám. Mint a mérleg, ugyanolyan súllyal kell lennie, mindkét oldalnak.
•
Kapcsolatunk önmagunkkal kihat kapcsolatunkra a világgal. Mit jelent ez? Világszemléletünk kifejezıdik abban, hogy milyen gondolkodásmódot, érzelemvilágot, viselkedést sajátítunk el nevelésünk során, meghatározza milyennek, látjuk a világot és az életet, milyenné fejlıdik énünk. Nagy kövér, sértıdékeny, félıs, szorongó egóvá, aki folyton védekezik és kompenzál, vagy egy szabad és folyton fejlıdı Énné, aki a szeretet által felismeri közösségét az Élet minden tagjával. Ez azért fontos, mert a gondolkodásmód változtathatósága az egyetlen szabadsága. A dolgoknak nincs jelentése, mi adunk neki. Légy nyitott, és kinyílik neked a világ! Megmutatja a változás lehetıségét.
•
Mitıl van a folytonos nyüzsgés az életünkben, világunkban? Mert „hagyjuk” magunkat manipulálni sok okból, adósságcsapdákba ırlıdünk. Félelmeink miatt – melyekkel azonosultunk - folyton kompenzálni, megoldani, bizonyítani, megfelelni akarunk. Úgy érezzük, nincs egy nyugodt pillanatunk. Sokan félnek mindentıl, nem csak a haláltól, de az élettıl is. Azt hirdetik a reklámok, majd ık „megoldják” helyetted, ez a fogyasztói státusz, anyagi tudatszint, a külsıségekre koncentrálás, felborult egyensúly. A kívül keresés folyamata folyton megerısíti önmagát, – öngerjesztı módon, de sohasem elég, mert nem nyújt tartós lelki nyugalmat, teljességet, feltöltıdést, fejlıdést, boldogságot. „A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.”
•
Egy fontos üzenet a jövıbıl: Mi vagyunk az utolsó nemzedékek, akik még tapasztalhatják, megélhetik a természet szépségeit, és mi vagyunk azok,
14
akiknek még lehetıségük van azt megırizni önmagunknak, gyermekeinknek (saját magunktól is). Talán ez a legnagyobb felelısségünk, küldetésünk. Egy új ember küldetése a Földön! Ami egy óriási feljebb lépés neked, az egy kis lépés az emberiségnek, de a te részed senki sem tudja helyetted meglépni. Hát lépkedjünk együtt, minél kisebb (ökológiai) lábnyomot taposva. •
De mit tehetek én? – hangozhat a kérdés. Az egyéni harmónián keresztül megteremthetjük a társadalmi harmóniát is. Figyelj jobban önmagadra, és többet szeretteidre, és hát ellenségeidre is!
•
Következı lépés a természettel való kapcsolatunk újragondolása. Mint minden élılény, mi is a Föld részei vagyunk. Nem beszélhetünk úgy a természetrıl, mintha nem lenne közünk hozzá. Nem szabad és nem is lehet legyıznünk a természetet, hiszen ez egyben önmagunk ítélete lenne.
•
FEJLİDÉS: Amint az elégséges anyagi helyzet biztossá válik, az emberek boldogsága, elégedettsége már nincs összefüggésben a nemzeti vagy személyes jövedelemmel, vagyonnal. A "több jobb" mindenképpen csalódást okozó játék, mert a dolgok mennyiségét összekeveri az élet minıségével. Kiderülhet, hogy a legjobb dolgok az életben nem is "dolgok, (tárgyak)". Valójában egy szint felett a kevesebb tulajdon birtoklása nem kell, hogy nélkülözést jelentsen, sıt ez felszabadító lehet, mert nem kell érte megdolgozni, aggódni. Biztonságot nem a tárgyak birtoklása ad, vagy a technika legújabb vívmányainak birtoklása, mert az nem rövidíti le az idıt a cselekvésben, munkában, hanem a pénz megszerzése veszi el az idıt mástól. Értékek sorrendjének a felállítása a fontos, hogy számunkra mi az elsıdleges, miért dolgozunk, és ehhez mi a minimális tárgyi feltétel, a többi felesleges, kamu, beetetés, „bírkásítás”. A belsı lelki igény nem pótolható külsı fizikai dologgal.
•
SZABADSÁG: Az igazi kiteljesedés nem az el- és kivételbıl, a környezet átalakításából származik, hanem sokkal inkább önmagaddal, és másokkal való együttlétbıl és az életünkben való részesedésbıl, az élmények teljesebb megélésébıl. Az önkorlátozás személyes elınyökkel jár, amilyen például a nyugodtabb adósságmentes életmód, több idı az életünkre. Valójában függetlenebbé válhatunk "a rendszertıl" - anyagi igényeink csökkentése segíthet abban; hogy kiszálljunk a taposómalomból. Gondold át, valójában annyit veszítesz a lemondással, mint, amennyire félsz tıle?
•
TÁRSADALMI LOJALITÁS, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS: Vegyél részt a közösség életében azzal, hogy civil szervezet tagja vagy, vagy csak támogasd céljaikat.
•
Mit keresünk? Talán a BOLDOGSÁGOT, de az nem egy érzés, hanem TUDATÁLLAPOT: Nem akarni kell, mert ez nem aktivitás, csak hagyni, hogy megélhesd. Hová sietsz, hová futsz, mit keresel? Amikor minden válasz és kincs itt van benned és elıtted! Miért gondolunk folyton arra, amink még nincs, miért tartjuk azt fontosabbnak? És miért nem értékeljük, és miért nem tudjuk megélni, amink már van? Vakok vagyunk saját világunk gazdagságára.
A változás erıforrásai, feltételei: •
TUDATOSSÁG: Nézıpont-változások kellenek! Kérdıjelezd meg gyakran a dolgokat! Gondolkozz! A trükk az, hogy életünket inkább a maximális kiteljesedésre összpontosítsuk, mint a maximális jövedelemre. A felszabadulás annak felismerésébıl származik, hogy a kiteljesedés nem a több birtoklásából, hanem a kevesebb felhalmozásából, a kisebb anyagi teherbıl ered. Ez felszabadítja idınket és életenergiánkat, a legdrágább
15
erıforrásokat számunkra fontos dolgok megtételére. Testileg-lelkileg egészséges életmód a cél. Nem a vágyainkhoz kell a világot átalakítani, hanem a világban kell megtalálni a dolgok lényeget és lényegünk. •
SZERETET: A közösség, és a természeti lények tisztelete bensı és szellemi értékeiért automatikusan gondoskodna az ember ökológiai biztonságáról. A szeretet a legigazibb ajándék, és semmibe sem kerül. Egyben a boldogság és egyben a lét feltétele, mert nélküle felbomlanak a kapcsolataink. Megértı elfogadásban tudunk fejlıdni legyen szó önmagunkról, ellenségeinkrıl.
•
FELELİSSÉG: Azt jelenti, hogy a hangsúlyt eltoljuk az "erıforrásokkal való gazdálkodásról" az önmagunkkal való gazdálkodásra, hogy megtanuljunk a természet részeként élni. A természet tıkéjét nem használhatjuk gyorsabban, mint ahogy az újra termelıdne. A túlfogyasztók „jóléte”, és a másutt tapasztalható szegénység és emberi szenvedés között rejtett kapcsolatok és folyamatok vannak. Felelısséget jelent a tanítás, és a segítés is.
•
HIT: Egységben-egyetemességben gondolkodás. Rendszerlátás. Életbizalom. Önbizalom. Nyugodt erı, stabilitás. A dolgok anélkül is jól mőködnek, hogy görcsölnénk. Utólag mindig kiderül, minden úgy történik, ahogy történnie kell.
•
„De én változzam egyedül?” – hangzik az újabb kérdés. Magadért is! Te is! Másoknak csak magad élményeirıl beszélj, nem kell változásokban másokat is meggyıznöd. Tudd, a példa ragadós! Teremts értelmes, elınyös és követhetı mintát, már azzal, hogy te így jól érzed magad!
•
„Amíg más nem csinálja, addig én sem.” – hangzik gyakran a hárítás. Autonómia az egyén életében azt is jelenti, hogy nem környezet utasításai, elvárásai alapján él, hanem saját indítatása alapján belülrıl cselekszik. Mindez nagyon fontos mikor a motivációról beszélünk. Attól, hogy a többiek nem csinálják, attól én még nyugodtan megtehetem, ha jónak látom, mert én én vagyok, nem mások akaratától függök.
•
Rengeteg mindennapi mód van az ökológiai lábnyomod csökkentésére. Nem könnyő a változás, de ha elhatároztad, hogy változtatsz, azonosulsz az új életszemlélettel és belejössz az új életmódba, nem is tudsz többet önmagad megtagadó módon élni, és így egyre könnyebben megtalálod a megoldásokat a nehezebb helyzetekre is. „Tehetsz rá, vagy tehetsz ellene!” Minden civilizált cselekedetet érdemes alaposan analizálni! Tudjuk, hogy mit miért teszünk, és annak mi a hatása?!
•
A fejlıdéshez, az építkezéshez, a tudás hagyományozásához mindig szükséges a tapasztalatok győjtése, jegyzése és továbbadása. Ezt segíti egy „közösségi napló” bármilyen formában (papír, vagy honlap), jól szerkesztve, átláthatóan. Ahová minden közösségi tag eljutathatja a megfogalmazott célok útján szerzett tapasztalatait, sikereit, kudarcait, amibıl lehet tanulni, amire lehet építkezni. Fontos, hogy valaki legyen, aki szervezi.
4.2.2.
Az éltetı környezet megırzése védelmében…
•
Ökológiai-lábnyomszámítás háztartási szinten, csökkentésére önkéntes terv kidolgozás.
•
Önkéntes egyszerőség alapelve az, hogy nem külsı kényszerítık, hanem önkéntesen csökkentem egyéni környezetterhelésem mértékét.
16
•
Helyi energiatermeléssel függetlenedhetsz az energia árak növekedésétıl, és a megújuló energiákkal a környezeted is óvod. Környezetvédelmet, energiatakarékosságot és megújuló energiaelıállítást támogató pályázatok a lakosság számára is elérhetık.
•
A hasznos hagyományokhoz való visszatéréshez nem kell a mővelıdésszervezıkre várni, azt elsısorban otthon kell megteremteni, kialakítani. Ez a tudás a közösség öregebb tagjai birtokolják, de már a sok helyen is elérhetıek jó hagyományok, csak utána kell járni.
•
Sokszor beszélünk az egyensúly megteremtésérıl, a legfontosabb alapelv ebben a bölcs „Mértékletesség” alapelve.
•
Az éghajlat védelmét jelenti a takarékos vagy megújuló energia- és anyaggazdálkodással. Tudnod kell, ma már a legtöbb dolog elıállításához az energiát szennyezı erımővekben állítják elı. Üvegházgázok megkötésére ültessünk minél több fát, amennyit csak tudsz, ahová csak lehet! (Kérd alapítványunk fás kiadványát!)
•
Az üvegházhatást közvetlenül is csökkentheted a konyhádban is az egészséges táplálkozással, a húsevés harmonikus csökkentével, a nagyüzemi állattenyésztés korlátozása által.
•
Kerüld a nagytávolságú szállítást igénylı termékeket! Az autós közlekedés és a légi közlekedés radikális csökkentése feltétlenül szükséges. Válaszd a közösségi- és kerékpár-közlekedés!
•
Energia és anyagtakarékosság! A hulladéktermelés csökkentése, az egészséges életmód, és az anyagi takarékosság csak tudatos vásárlással lehetséges. Ehhez ismerni kell a termékek életpályáját! A szervetlen hulladékot szelektáld, a szerves hulladékot komposztáld. Otthon is használj újra minél több dolgot. A legalapvetıbb, amit tehetünk, hogy a kevés anyag- és eszközigénnyel járó tevékenységeket részesítjük elınyben, ami spórolást is jelent.
•
Az egyik fontos környezet (levegı)védelmi momentum, ami sajnos a falvakban is igen nagy probléma, hogy a hulladékot nem szabad elégetni. Egyrészt, mert káros anyagok szabadulhatnak fel, igen zavaró, veszélyes, másrészt az újrahasznosíthatóságuk elvész.
•
Édesvíz-védelem: Figyelj oda a vízzel való takarékosságra, a szürkevizet és a csapadékvizet használd fel, mert a világban egyre fogyatkozik az édesvízkészlet. Vízspórolás egyik formája fenntartható mezıgazdaság, és a dísz és haszonkertekben a vízigényes megoldások kerülése. A homokhátsági kiszáradás miatt különösen komolyan kell ezt venni, és átgondolni a korábbi mezıgazdasági mővelési módokat.
•
Méregtelenítés: A minek része önmagunk méregtelenítése is tudatos táplálkozással, egészséges életmóddal, környezetre ártalmatlan anyagok használatával.
•
Tudatos vásárlás: Fogyasztási szokásainkban van rugalmasság. A pénzünk szavazat! Amit lehet, állíts elı te magad, vagy szerez be ismerıseidtıl, vagy vedd meg használtan. A környezetedben állított termékeket preferáld! Hazai, a minél közelebb elıállított termékeket vásárolj, kiskereskedıknél. Minimális csomagolóanyag felhasználású termékeket válaszd, azon belül is az újrahasznosítható csomagolóanyagúakat. Használj tartós termékeket, bevásárlótáskát! Vásárláskor nagyobb figyelmet fordíts a minıségre és a tartósságra, megtérül. Keresd az ellenırzött biotermékeket választása, amelyek nem
17
terhelik az egészséged és a környezetet. Bojkottáld az olyan terméket, amirıl sejthetı, hogy természetkárosítással, vadállatok leölésével, állatok kínzásával járt, ugyanígy a multinacionális cégeket is. Ez a globalizáció szabályozása otthonról.
•
Asztma, allergia kialakulásért nem a természet hibáztatható, hanem a hozzájuk kötıdı környezetszennyezésbıl származó szennyezı anyagokhoz. Immunrendszerünk legyengülése ezen túl életmódunkkal, közérzetünkkel és táplálkozási szokásainkkal is kapcsolatban van. Gondolkozz rendszerszemléletben és hamarabb meggyógyulsz!
•
Természetvédelem: Ez faj- és élıhely-védelmet jelent, csatlakozhatsz számtalan ilyen programhoz védelmükért.
•
Vissza a természethez! Keresd, és légy sokat a természetben, teremts élıhelyeket, mutasd meg másoknak is az élményt. Mindez segít a korábban említett lelki szintő változásban.
4.3. MEZİGAZDASÁG, A MEZİVEL GAZDÁLKODÁS… Ezt hagytam legutoljára, mert ezzel szeretném zárni, mert ez a legfontosabb egy fenntartható faluközösség számára. Az emberi élet legnagyobb kincse a természet asztala, a TERMİFÖLD. Igen, afelé halad az emberiség, és környezetünk állapota, hogy széleskörő rádöbbenés következik, hogy a legnagyobb kincs a termıföld, és persze az édesvíz, de a kettı összefügg. Erre a nagyvárosokban is rá fognak döbbenni, ha majd az égbe szöknek az élelmiszerárak, nagyon rövid idı alatt. Lehet sokan nyőgnek tartják ma a földet, de tévednek. A termıföld maga az élet. Attól függetlenül, hogy mőveljük vagy nem, lebetonozzuk vagy nem, tönkreteszük vagy nem, hisznek benne vagy nem, szeretik vagy nem. A termıföld maga az élet. És a termıföld csak annak ad életet hosszútávon, aki szereti. Ez tiszteletet, kötıdést, és gondoskodást jelent. És már vissza is jutottunk írásom legelejére, a fenntarthatóság a földszeretet, a gondoskodás, a kötıdésben való összekapcsolódásban jön létre, mert a természettel való kapcsolatunk helyreállásában a folyamatok folyamatossága visszaáll. Ha - amit elveszünk a földtıl, azt vissza is adjuk neki - , jövıre újra adni tud. És, ha többet adunk vissza egy kis figyelmességgel, akkor nekünk is több marad, és jövıre többet kapunk. Ez a mezıvel való gazdálkodás. Ez a mezıgazdaság. A mővelés nem a talajmőveleteket, a technológiát, nem a szaktudást jelenti. Hanem, hogy a természethez hozzá adunk egy emberi minıséget is, felemeljük egy magasabb szintre, úgy, hogy önmagunkból a legjobbat adjuk hozzá, tudásunk, a gondoskodásunk, szeretetünk, a kreativitásunk, a bölcsességünk. Ezzel a mőveléssel, ezzel a mővészettel a termıföld sokkal többre lesz képes, mint önmagában, és még minden a természetrendjében marad. Mi is a természet rendjében kell maradjunk, ha nem akarunk sivatagot, poklot csinálni paradicsomunkból. Azon a gazdák, kertészek száma azonban igen kevés, aki nem csak használja a földet, hanem mőveli is. Alázattal, szeretettel, tisztelettel, áhítattal, bölcsességgel, kreativitással, verejtékkel, kitartással. Könnyő írni szép szavakat a mezıgazdaság szépségérıl, de nem gondolom, hogy a munka a földdel eleve reménytelen és alantas, nem árult el minket kincsünk, mi csapjuk be ıt, azzal, hogy egyoldalúan használjuk. A szellemiség után jöjjön a fenntartható közösség mezıgazdasági területének gyakorlati oldala. Mit is jelent a mezıgazdaságban a fenntarthatóság?
18
•
Lokalitásszemlélet, a természeti, ökológiai körforgásban, ciklikusságban való gondolkodás.
•
Nagy kézimunka igényő termesztési mód felvállalása, amely egészségesebb, minıségi termést jelent környezetkímélı módon. Az egészségtudatosság és környezettudatosság, ma már piaci igényt jelent.
•
Természetközeli módszerek alkalmazása (minden területen).
•
İshonos fajok, régi fajták alkalmazása.
•
Növényvédelemben a környezetkímélıbb szerek preferálása.
•
A fóliás- és üvegházi termesztés visszaszorítása. Valójában nem indokolja semmi a széleskörő fóliás zöldség félék, vágott virágok termesztésének létfontosságát, ugyanakkor rendkívül környezetterhelıek. Csak a legszükségesebb esetekben alkalmazandók egy fenntartható mezıgazdaság esetében, mint az elınevelésnél, palántanevelésnél, fagyvédelem estére. A mőanyag fóliák rendkívül terhelik a környezetet az elıállításukkor és hulladékképzıdéskor, a fóliás termesztés az üvegházival együtt rendkívül vízigényes, az intenzív technológiák esetén a főtés növeli az üvegházhatást, és a rendszeres mőtrágyázás, növényvédelem egészségtelenné teszi a terméket és környezetszennyezıvé a termesztési módot. A primır zöldségek szükségtelenek, mivel számtalan környezetkímélı (hagyományos) tartósítási mód van (befıtt, vermelés, szárítás, aszalás, cserepes teleltetés, stb). Ráadásul a vegetációs idıszakon kívül tenyésztett termések tápértéke és élvezeti értéke is jóval alul marad a vegetációs idıszakban termett zöldségféléknél. A vágott virágok esetében mérlegelni kell felelısséggel, hogy mi a fontosabb a divatnak, elvárásoknak való megfelelés, vagy a tiszta ajándékozási szándék és ez mellett a felelısség környezetünk állapotáért. A tél kivételével minden évszakban számtalan vágott virágnak alkalmas évelı virágzik. A télen, pedig el kell fogadni, hogy most valami mást is ajándékozhatunk. A nemesség nem a virágbolti pénztárcanyitásnál kezdıdik.
•
Ökológiai gazdálkodás, biotermékek elıállítása. Minél többen állnak rá, annál könnyebb.
•
Régi kisüzemi mezıgazdasági termékfeldolgozási módszerekkel helyileg feldolgozni a nyersanyagot. És minél nagyobb mennyiséget helyileg is értékesíteni.
•
Autonómiára törekvés a mezıgazdasági termékek ellátásban, és a feldolgozó élelmiszeriparban.
•
A természetes anyagokkal kézmővesség beindítása.
•
Gyógynövények széleskörő alkalmazását növelni kell, mind belsı használatra, mind értékesítésre. Feldolgozását, értékesítését megéri megszervezni, mert egyre nagyobb igény jelentkezik rá, és egyre fontosabb is. Újra.
•
Elsıdleges és másodlagos termékek energetikai felhasználása (biomassza, biogáz, bioüzemanyag (belsı használatra)). Ami feldolgozóüzem hiányában sajnos nem lehetséges csak idea marad.
•
Fenntartható erdıgazdálkodás alkalmazása. Erdısítésnél az ökológiai természetvédelmi szempontok figyelembe vétele. Eredeti tájszerkezethez illeszkedı erdısültségi arányok betartása. Természetközeli telepítési mód, tájérték megteremtése.
(melyekre
19
egyre
nagyobb
a
kereslet)
•
Tájértékkel és rekreációs hatással is bírjon a kultúrák kialakítása. Mindez a hagyományápolással az ökoturisztika vonzereje.
•
Talajvédelem – a megfelelı talajmőveléssel, tervezett kultúrával, talajerıvisszapótlással, vízgazdálkodással.
•
Természetvédelmi szemlélet a mezıgazdaságban. Tanácsadás szervezése a gazdálkodók számára.
•
Kevésbé vízigényes kultúrák, fajták alkalmazása, vízgazdálkodás kreatív kertészeti megoldásokkal.
•
Gén Manipulált Szervezetek tiltása.
Te, a mezık-erdık-vizek embere halld meg a mezı, az erdı, és a víz hangját, amin hozzád beszél. Tedd meg, ha eddig nem tetted meg még egyszer sem, hogy nem gondolkodsz semmin, csak úgy leülsz csendben a mezın, az erdıben a víz partján és hagyod, hogy megszólítson, a mezıd, az erdıd és vized, aminek gazdája vagy, hogy gazdagabbá tedd és ı az élet gazdagságát adja neked. Megszólítsa a benned élı mezıt-erdıt és vizet, és a gyermeket, aki felnıtt ezeken a mezıkön, ezekben az erdıkben, a vizek partján. Most emberséged azon képességét is használd, hogy nem csak kifelé létezzél gondolatokkal és szavakkal, hanem megnyitod azon oldalad is, ahol hallod, látod, és érzed, és érted a mezıt, az erdıt és vizet. Érted, amit, mond és kér, szövetséget veled, a föld emberével. Szövetség, mely a kincsrıl szól a gyermekeid szemében csillogó jövıdrıl, életünk közösségérıl, amit a föld ad néked, a benned lévı igazi ember által. Csak most az egyszer emelkedj önmagad fölé, és ne akarj a természet fölé emelkedni és a benned lévı természeted fog téged fel emelni a verejtékes hétköznapok aggodalma fölé, a jövı bizonytalansága fölé, a közösség szétszakadásának rémképe fölé, önmagad értéktelenségének hitetlensége fölé. Csak rajtunk múlik, a belsı erınkben való hitben, az életbe vetett bizalomban. Igen csak rajtam, csak rajtad, csak rajtunk. Gondold csak tovább, és tovább…és cselekedj! Ne holnap...MOST! Ebben a gondolkodásmódban élj, ne holnaptól… hanem ettıl a pillanattól kezdve.
20
4.4. VÉGSZÓ Talán úgy tőnik, mintha egy mesebeli állapotot írtam volna le, aminek semmilyen hatása nincs a jelenlegi társadalmi – közigazgatási – gazdasági környezetben. Azonban amivel írásom is kezdtem néhány alapvetı kérdésen el kell gondolkodnunk, ahhoz, hogy ne feketében lássunk jövınk tervezésénél, hogy ne vessünk el minden pozitív lehetıséget. Ausztriában és Olaszországban jelenleg is számtalan település, kis falvak választották ezt az irányt sikeresen törekszenek az önállóságra, a függési helyzet feloldására, a saját lábukra állnak, ami tartást ad nekik, biztonságot, és ettıl élni kezd a közösség, és megbecsülik emberi és környezeti erıforrásaikat, megértik a természetet.
A kérdések, amit át kell gondolnunk mielıtt a fenntarthatóságot az utópiák világába számőzzük, ezek: •
Jó-e az, ahogy jelenleg mőködünk, és mőködik a település elégedett vagyok ezzel?
•
Az eddigi megoldások megoldották-e problémáinkat?
•
Meddig tartható az a nézet, hogy nem tehetünk semmit létbiztonságunk, emberi kapcsolataink, közérzetünk és természeti környezetünk romlása ellen?
•
Van-e más választásunk, mint azt az utat járni, amit a legjobbnak tartanánk?
•
Kire kell várnunk, hogy a helyzetünk javuljon? Kire vagy mire kell még várni?
•
Van-e jogunk gyermekeink jövıjét felélni, azért, mert mi nem kívánunk gondolkodásmódunkon, életmódunkon változtatni?
•
Fog-e változás történni, ha mindent úgy csinálunk, mint eddig, csak még erısebben?
•
Milyen jövıt szánunk gyermekünknek? Milyen falut hagyunk örökül? És milyen falut szeretnénk örökül hagyni?
A közösség és minden egyes tagjának sorsa, elégedettsége a válaszokban van. Én magam a saját életemben elkezdtem a változást és minden tekintetben pozitívan csalódtam. Mások is elkezdték okosan a változást és helyzetük jobbra fordult. Életünk iránya apró döntéseinkbıl áll. Csak rajtunk múlik, hogyan reagálunk a világ kérdéseire.
(Ha a végén is lehetne egy címet adni ennek az írásnak, ezt adnám a fenntartható közösség helyett. Egy élı faluról volt szó …)
AZ ÉLİ KÖZÖSSÉG …és innen írjátok ti tovább….!
21
