2005. évi 2. számú szabályzat az egyéb juttatásokról Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. § q) pontja alapján a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (továbbiakban: Bjt.) 119. §-ának (3) bekezdésére és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Iasz.) 123. §-ára figyelemmel – az érdekképviseleti szervekkel együttműködve – az egyéb juttatások szabályait az alábbiakban határozza meg. I. Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya kiterjed a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei (fővárosi) bíróságok, a helyi bíróságok és az OIT Hivatala (továbbiakban: intézmények) bíráinak a Bjt. 119. §-a (1) bekezdésében, igazságügyi alkalmazottainak és közalkalmazottainak (továbbiakban: szolgálati jogviszonyban állók) az Iasz. 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - a szabályzat II. fejezetében - valamint a Bjt.-ben és az Iasz.-ban nem szabályozott - a szabályzat III. fejezetében szereplő - egyéb juttatásaira. Az egyéb juttatások elbírálására jogosult vezetők 2. § (1) Az egyéb juttatások elbírálása e szabályzat keretein belül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság elnökének és az OIT Hivatala vezetőjének (továbbiakban: elbírálásra jogosult vezető) hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elbírálásra jogosult vezetők közül az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság elnökének és az OIT Hivatala vezetőjének esetében az egyéb juttatás elbírálására az OIT elnöke jogosult. (3) Ha az egyéb juttatásban, előre meghatározott szempontok alapján az adott intézménynél egységesen minden bíró részesül, a juttatás az elbírálásra jogosult vezetőt is megilleti.
Egyéb juttatások forrásai 3. § (1) Az 5 - 18. §-okban rögzített egyéb juttatások pénzügyi forrása a bíróságok saját hatáskörben felhasználható megtakarítása.
2
(2) A szabályzat 12. §-ában meghatározott üdülési támogatás, a szabályzat 16. §-ában írt önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, valamint élet-, nyugdíj-, egészség- és kiegészítő biztosítási támogatás címén, az adott naptári évben kifizetett támogatások összege az intézmény éves jutalmazási keretébe beleszámít. II. Lakáscélú támogatás 4. § A lakáscélú támogatásról az OIT 1998. évi 1. számú szabályzata rendelkezik. Lakhatási és albérleti díj hozzájárulás 5. § (1) Lakhatási és albérleti díj hozzájárulás a kérelmező által igénybe vett lakásbérlet, albérlet - számlával igazolt - összegének megfizetéséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A hozzájárulás írásbeli kérelemre legfeljebb egy éves időtartamra nyújtható abban az esetben, ha az egy háztartásban élő hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori kötelező legkisebb munkabér két és félszeresét nem éri el, továbbá egyéb személyi valamint vagyoni körülmények indokolják. (3) Hozzájárulás - kizárólag megbízás és kirendelés esetén fennálló igazságszolgáltatási érdekből - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is adható. (4) A hozzájárulás egy hónapra jutó összege nem haladhatja meg a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény (a továbbiakban: 1. fizetési fokozat) 10%-át. (5) Amennyiben a (2) bekezdés alapján az egy háztartásban élő hozzátartozók közül többen jogosultak lakhatási és albérleti díj hozzájárulásra, annak együttes mértéke nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott összeg másfélszeresét. Letelepedési segély 6. § (1) Letelepedési segély írásbeli kérelemre, felsőfokú tanintézményben diplomát (oklevelet) szerzett és 28. életévét be nem töltött pályakezdő fiatal részére, a diploma (oklevél) megszerzését követő 12 hónapon belül legfeljebb az 1. fizetési fokozat összegének 50 %áig terjedő összegben folyósítható, ha a szolgálati jogviszony (létesítés, kinevezés, áthelyezés) helye az igénylő lakóhelyétől eltér, az új helyen véglegesen kíván letelepedni és azt igazságügyi érdek indokolja. (2) Ha a segélyben részesült személy szolgálati jogviszonya a folyósítástól számított 3 éven belül megszűnik, a segélyt vissza kell fizetni. Az elbírálásra jogosult vezető különös méltánylást érdemlő körülményekre (a szolgálati jogviszony megszűnésének jogcímére) figyelemmel a visszafizetési kötelezettség alól részben, vagy egészben felmentést adhat, illetve egy éves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
3
Más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás 7. § (1) A szolgálati jogviszonyban állók írásbeli kérelmére, más településre való költözésük költségeihez - ha nem a Bjt. 119. §-ának (2) bekezdése, illetve az Iasz. 121. §-ának (2) bekezdése szerinti esetről van szó - a 8. §-ban írtak szerint adható hozzájárulás. (2) Ha a hozzájárulásban részesült személy szolgálati jogviszonya a folyósítástól számított 3 éven belül megszűnik, a hozzájárulást vissza kell fizetni. Az elbírálásra jogosult vezető különös méltánylást érdemlő körülményekre (a szolgálati jogviszony megszűnésének jogcímére) figyelemmel a visszafizetési kötelezettség alól részben, vagy egészben felmentést adhat, illetve egy éves időtartamra részletfizetést engedélyezhet. Szociális segély 8. § (1) Szociális segély kivételesen, írásbeli kérelemre akkor nyújtható, ha az egy háztartásban élő hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét nem éri el, továbbá egyéb személyi valamint vagyoni körülmények indokolják. (2) Egy évben szociális segély címén, legfeljebb az 1. fizetési fokozat 30 %-ának megfelelő összeg adható. Beiskolázási segély 9. § (1) Beiskolázási segély írásbeli kérelemre, a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 60 napon belül, az általános, középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán igazoltan tanulmányokat folytató gyermekek után nyújtható. Mértéke gyermekenként legfeljebb az 1. fizetési fokozat 5 %-ának megfelelő összeg. (2) Amennyiben mindkét szülő az 1. § hatálya alá tartozik, akkor a segély mindkét szülő részére folyósítható.
Temetési segély 10. § (1) Temetési segély a Munka Törvénykönyvről szóló 1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozó temetésére az 1. fizetési fokozat 10 % - 30 %-ának megfelelő összegben nyújtható.
4
(2) Amennyiben a közeli hozzátartozó személyére tekintettel, az (1) bekezdés alapján több szolgálati jogviszonyban álló is jogosult a temetési segélyre, annak együttes mértéke az 1. fizetési fokozat 45 %-át nem haladhatja meg. (3) A temetési segély iránti írásbeli kérelemhez csatolni kell: a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, b) a temetési költségekről a kérelmező nevére kiállított számla másolatát. Családalapítási támogatás 11. § (1) A családalapítási támogatás olyan kamatmentes, visszatérítendő támogatás, amely írásbeli kérelemre, egy éves szolgálati jogviszony fennállását követően, egy alkalommal folyósítható. (2) Családalapítási támogatásban az a 40. életévét még be nem töltött, szolgálati jogviszonyban álló személy részesíthető, aki házastársi (élettársi) kapcsolatban él. (3) Családalapítási támogatásban a határozott időre alkalmazott munkavállaló csak abban az esetben részesíthető, ha előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás összegét a határozott időre szóló kinevezés lejártáig tőle levonják. (4) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb az 1. fizetési fokozatnak megfelelő összeg. (5) Amennyiben a (2) bekezdés alapján a házastársak (élettársak) mindketten jogosultak családalapítási támogatásra, annak együttes mértéke nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott összeg másfélszeresét. (6) A családalapítási támogatást a folyósítástól számított három éven belül kell visszafizetni. A visszafizetést a kedvezményezett(ek) illetményéből havonta történő levonással kell teljesíteni. (7) A családalapítási támogatás még vissza nem fizetett része egy összegben, az utolsó munkában töltött napon esedékes, ha a kedvezményezett szolgálati jogviszonya megszűnik. Üdülési támogatás 12. § (1) Üdülési támogatás naptári évenként egyszer, legfeljebb az 1. fizetési fokozat 15 %-ának megfelelő összegben folyósítható vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól vásárolt üdülési csekk formájában adható, a kifizetés időpontjában szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló részére. (2) A folyósított összeg felhasználását az adott év szeptember 30. napjáig, a kifizetés évében az intézmény nevére kiállított ÁFÁ-s számlával kell igazolni. (3) A számla benyújtásának elmaradása esetén a kifizetett összeg a munkavállaló egyéb jövedelmének minősül és az adó megfizetése őt terheli. A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás
5
13. § (1) A szolgálati jogviszonyban állók részére a helyi közlekedéshez szükséges bérlet, vagy ahhoz hozzájárulás biztosítható. (2) E juttatást elsősorban bérletszelvénnyel kell biztosítani. A bérletszelvény vásárlásához hozzájárulás akkor fizethető, ha a szolgálati jogviszonyban álló már rendelkezik bérlettel. (3) Ha az igénybevevő szolgálati jogviszonya a tárgyévben megszűnik köteles a bérletet az intézménynek visszaszolgáltatni, vagy annak időarányos ellenértékét megtéríteni. Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás 14. § (1) A Bjt 32. §-ába, illetve az Iasz 38. §-ának f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, valamint idegen nyelvi képzés, továbbképzés céljára, szerződés alapján nyújtható támogatás. (2) A támogatás teljes összegét vissza kell fizetni, ha a szolgálati jogviszonyban álló a) nem vett részt a szakmai képzésben, továbbképzésben, idegen nyelvi képzésben, továbbképzésben, b) a szakmai képzés, továbbképzés, idegen nyelvi képzés, továbbképzés ideje alatt egyéb szerződésszegést követ el, c) szolgálati jogviszonya a képzés, továbbképzés ideje alatt megszűnik. (3) A támogatás időarányos részét kell visszafizetnie annak, akinek szolgálati jogviszonya a képzés, továbbképzés befejezését követően, a képzésre, továbbképzésre fordítottnál rövidebb idő alatt szűnik meg. (5) A visszafizetési kötelezettség alól - különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - az elbírálásra jogosult vezető felmentést adhat, illetve egy éves időtartamra részletfizetést engedélyezhet. Illetményelőleg 15. § (1) Illetményelőlegben, írásban indokolt kérelemre az a - legalább egy éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező - szolgálati jogviszonyban álló részesülhet, aki (családi és/vagy egyéb körülményei megváltozásának következtében) átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került, illetőleg azt életkörülményeinek vagy lakhatási feltételeinek javítása érdekében kívánja felhasználni. (2) Határozott időre alkalmazott csak abban az esetben részesíthető illetményelőlegben, ha szolgálati viszonyából a kérelem benyújtásakor 6 hónapnál hosszabb idő van hátra, vagy előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsön összegét a határozott időre szóló kinevezés lejártáig tőle levonják. (3) Illetményelőleg évente legfeljebb két alkalommal, a (4) bekezdésben meghatározott korlátokkal adható.
6
(4) Az illetményelőleg összegét az írásbeli kérelemben foglaltak és a szolgálati jogviszonyban álló havi nettó illetményére és az alábbi szempontokra figyelemmel állapítja meg az elbírálásra jogosult vezető: a) az illetményelőleg összege nem haladhatja meg a kérelmező nettó havi illetménye 33 %ának hatszorosát. b) nem járhat személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel, ezért nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét, c) folyósítása miatt az adott intézménynél likviditási probléma nem keletkezhet, ezért az intézménynél tárgyévben engedélyezett illetményelőleg még vissza nem fizetett összege az éves rendszeres személyi juttatás előirányzat 0,5 %-át nem haladhatja meg. (5) Az illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap. Visszafizetését a kedvezményezett illetményéből havonta kell teljesíteni oly módon, hogy az utolsó részletet legkésőbb a folyósítás évének december 5. napjáig kell levonni. Az illetményelőleg levonása a következő naptári évre nem vihető át. (6) Illetményelőlegben nem részesülhet az, aki a korábban felvett illetményelőlegét nem törlesztette. (7) Amennyiben a kedvezményezett szolgálati jogviszonya az utolsó részlet lejárta előtt megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon esedékessé válik. III. A Bjt 119.§-a (1) bekezdésében és az Iasz 121.§-ának (1) bekezdésében meghatározott egyéb juttatások körébe nem tartozó juttatások. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, valamint élet-, nyugdíj -, egészség- és kiegészítő biztosítási támogatás 16. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagsággal járó tagdíjfizetési kötelezettséghez való hozzájárulás legalább hat hónapos szolgálati jogviszony fennállása után, írásbeli kérelemre, a pénztárba történő belépés igazolása után adható. (2) Abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyban álló olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja, amellyel az intézmény nem áll együttműködési szerződésben, az (1) bekezdésben megjelölt írásbeli kérelem benyújtását követően az elbírálásra jogosult vezető intézkedik az együttműködési szerződés megkötéséről. (3) A biztosítás díjához való hozzájárulás legalább egy éves szolgálati jogviszony fennállása után, írásbeli kérelemre, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2. számú mellékletének I. és IV. ágazatába tartozó biztosítási szerződés megkötésének igazolása után adható. (4) Hozzájárulás mind az (1) bekezdésben, mind a (3) bekezdésben szabályozott támogatások esetében havonta, legfeljebb az 1. fizetési fokozat 2 %-ának megfelelő összegben nyújtható. Összegét az elbírálásra jogosult vezető minden érintett szolgálati jogviszonyban álló személyre nézve egységesen állapítja meg. (5) Az (1) és (3) bekezdésben szabályozott támogatások közül egy személy részére, egyidejűleg csak egy hozzájárulási forma adható.
7
(6) Az intézmény hozzájárulás-fizetési kötelezettsége pénzügyi lehetőségeinek mértékében áll fenn, ezért kötelezettséget e juttatási formára csak az adott naptári évre vállalhat. Kötelezettségvállalása pénzügyi lehetőségeinek függvényében évente megújítható. (7) Amennyiben az intézmény pénzügyi helyzete indokolja, lehetőség van a hozzájárulás fizetésének szüneteltetésére vagy megszüntetésére. Az intézkedésnek azonban valamennyi érintett szolgálati jogviszonyban álló személyre ki kell terjednie. Iskolakezdési támogatás 17. § (1) Az iskolakezdési támogatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott, adómentes természetbeni juttatás. Mértéke gyermekenként az e jogszabályban meghatározott feltételek szerinti adómentes értékhatár. (2) Az elbírálásra jogosult vezető iskolakezdési támogatást nyújthat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra jogosult útján. (3) Iskolakezdési támogatás a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve az ezek beszerzéséről szóló számla ellenértékének, említett időszakban történő megtérítését is), vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában adható. (4) Amennyiben mindkét szülő az 1. § hatálya alá tartozik, akkor az iskolakezdési támogatás mindkét szülő részére adható. Éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához nyújtott támogatás 18. § (1) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a szolgálati jogviszonyban álló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a munkavégzéshez nem megfelelő, a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, az elbírálásra jogosult vezető a szolgálati jogviszonyban álló részére a képernyő előtti munkavégzéshez megfelelő éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához hozzájárulást biztosít. A hozzájárulás mértéke legfeljebb az 1. fizetési fokozat 20 %-ának megfelelő összeg.
(2) Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüvegnek minősül a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.
8
(3) A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához hozzájárulást az a szolgálati jogviszonyban álló személy igényelhet, aki a) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt (számítógépet) használ, s ezt a közvetlen munkahelyi vezetője igazolja, b) szemészeti szakvizsgálaton vesz részt, melynek eredményeként a vizsgálatot végző orvos igazolja a szemüveg – képernyő előtti munkavégzéshez való – szükségességét, c) eredeti számlát mutat be a szemüveg vásárlásáról. (4) Éleslátás romlása miatt a szolgálati jogviszonyban álló az éleslátást biztosító szemüveghez nyújtott költségtérítést szükség szerint, de minden esetben szakorvosi vizsgálattal igazoltan veheti igénybe. A nem dioptriás éleslátást biztosító szemüveghez a hozzájárulást ötévenként lehet igénybe venni. Záró rendelkezések 19. § (1) A szabályzat 2005. március 1. napján lép hatályba. E szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyéb juttatásokról szóló 1999. évi 4. számú OIT szabályzat. (2) A szabályzat hatálybelépéséig el nem bírált kérelmek tekintetében e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
