Diákhitel Központ Zrt KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban __________________________________________________________________________________________
V. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz 1. A társaság rövid bemutatása A Diákhitel Központ Zrt. (továbbiakban „Társaság” vagy „Diákhitel Központ”) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság, székhelye 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11. A Diákhitel Központ Zrt. részvényeinek tulajdonosa a Magyar Állam. A Társaság felett a tulajdonosi jogokat 2008. január 1-jétĘl a Magyar Nemzeti VagyonkezelĘ Zrt. gyakorolta, míg 2010. június 17-tĘl az állami vagyonnal való felelĘs gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvények megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény rendelkezései alapján a Diákhitel Központ felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) gyakorolja. Az új tulajdonos megszüntette az Igazgatóságot, annak jogkörét a Vezérigazgató gyakorolja, aki a társaság tevékenységének, munkaszervezetének operatív irányítását is ellátja. A Társaságnál az Alapító Okiratban meghatározott egyes feladatkörök tekintetében ügydöntĘ FelügyelĘbizottság mĦködik, az ügydöntĘ határozatok meghozatalát az Alapító Okirat a FelügyelĘbizottság elĘzetes jóváhagyásához köti. Ezen ügyvezetés körében ellátott funkciók tekintetében a FelügyelĘbizottság elnöke és a FelügyelĘbizottság tagjai is vezetĘ tisztségviselĘknek minĘsülnek. A Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitelrendszer mĦködtetését, és a hallgatói hitelek folyósítását, nyilvántartását végzi. A hitelnyújtáshoz szükséges források biztosítása a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban a „Kormányrendelet”) elĘírása szerint az Államadósság KezelĘ Központ (ÁKK) bevonásával történik, ennek keretében a Diákhitel Központ szerzĘdéssel megbízta az ÁKK Zrt-t, hogy a pénz- és tĘkepiacon eljárjon, és az állam által garantált források biztosításában közremĦködjön. A 2009. évi CXXX. törvény – a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérĘl – 61. §-a szerint „A Magyar Állam készfizetĘ kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldrĘl és külföldrĘl, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleibĘl, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.” A Társaság által bevont forrásokra vonatkozó állami készfizetĘ kezességvállalás a 2011. évre a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérĘl szóló 2010. évi CLXIX törvény 51. §-a alapján biztosított. A Társaság nem rendelkezik leányvállalatban, társult vállalatban, illetve közös vezetésĦ vállalatban részesedéssel.
9/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban
2. A pénzügyi kimutatások készítésének alapja 2.1. Nyilatkozat a standardoknak való megfelelésrĘl A Társaság a mellékelt pénzügyi kimutatásokat az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS-ek) összhangban készítette. Ezek a Társaság elsĘ olyan pénzügyi kimutatásai, amelyek az EU által befogadott IFRS-eknek megfelelĘen készültek és a Társaság alkalmazta az IFRS 1 – A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok elsĘ alkalmazása címĦ standardot. A kiegészítĘ megjegyzések 29. pontja tartalmazza annak részletes bemutatását, hogy az IFRSekre történĘ átállás milyen hatással van a Társaság magyar számviteli elvek szerint elkészített pénzügyi helyzetkimutatására, pénzügyi teljesítményére, illetve cash flow-jára. Jelen pénzügyi kimutatások közzétételét a vezérigazgató 2011. szeptember 27-én hagyta jóvá. 2.2. Az értékelés alapja A pénzügyi kimutatások értékelési alapja a bekerülési érték, kivéve az értékesíthetĘ pénzügyi eszközöket, amelyek az IAS 39-cel összhangban valós értéken kerültek értékelésre. 2.3. Funkcionális és prezentálási pénznem A Diákhitel Központ Zrt. funkcionális pénzneme a magyar forint. A Társaság számára nem jogszabályi kötelezettség az IFRS-ek szerinti beszámoló készítése, a pénzügyi kimutatásokat a nemzetközi pénzügyi piacok számára készíti, így a Társaság prezentálási pénznemének az eurót választotta. A pénzügyi kimutatásokban szereplĘ adatok euróban, kerekítés nélkül kerülnek bemutatásra. 2.4. Becslések és feltételezések alkalmazása Az IFRS-eknek megfelelĘ pénzügyi kimutatások elkészítése megköveteli, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikára, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek pénzügyi kimutatásokban szereplĘ összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezĘn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerĦnek tekinthetĘk, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek valós értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelmĦen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektĘl a becslésektĘl. A becslések és a feltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának idĘszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás idĘszakában és a késĘbbi idĘszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a késĘbbi éveket érinti. A Társaság által alkalmazott becsléseket az aktuáriusi modellre vonatkozóan a kiegészítĘ megjegyzések 4.1.3. pontja mutatja be részletesen.
10/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban
3. A lényeges számviteli politikák összefoglalása Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentĘsebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen pénzügyi kimutatásokban szereplĘ idĘszakokra, valamint az IFRS-ekre történĘ áttérés idĘpontjára (2009. január 1.) elkészített nyitómérlegre vonatkozóan.
3.1. Átváltási árfolyamok A külföldi pénznemben történĘ ügyleteket az ügyletek napján érvényes árfolyammal számítja át a Társaság a funkcionális pénznemre. A beszámolási idĘszak végén külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a beszámolási idĘszak végi árfolyamon számítja át a Társaság a funkcionális pénznemre. A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy -veszteség az effektív kamatlábbal és az idĘszaki kifizetésekkel módosított, idĘszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték és az idĘszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete. A Társaság a számviteli politikában rögzített elvek alapján számítja át az eredményét és pénzügyi helyzetét a prezentálás pénznemére, az alábbi elvek szerint: •
Az eszközöket és kötelezettségeket az adott mérlegfordulónapon érvényes MNB által közzétett árfolyamon
•
A saját tĘke elemeit az eredeti tranzakció napján érvényes MNB árfolyamon
•
A bevételeket és ráfordításokat a tranzakció napján érvényes MNB által közzétett napi árfolyamon
3.2. A diákhitel termék elszámolása A Társaság által nyújtott diákhitel-szerzĘdések egy hitel-komponenst és egy biztosítási komponenst is tartalmaznak. A biztosítási komponens létezése abból fakad, hogy a hallgatói hitelrendszerrĘl és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése szerint a hitelfelvevĘ öregségi nyugdíjazása vagy halála esetén a hitelfelvevĘ teljes tartozása elengedésre kerül. Az öregségi nyugdíjazás vagy halál bekövetkeztekor fennálló hiteltartozásról történĘ lemondás egyenértékĦ egy öregségi nyugdíjazáskor vagy halálesetkor esedékes pénzbeli juttatással, amely alapján a nyújtott diákhitelek részlegesen az IFRS 4 hatókörébe tartozó biztosítási szerzĘdésnek minĘsülnek. A Társaság a diákhitelek hitel-komponensét és biztosítási komponensét elkülönítve számolja el és mutatja be az átfogó jövedelem kimutatásban, a pénzügyi helyzet kimutatásban és a cash flow kimutatásban. A diákhitel-szerzĘdések után járó kamatbevétel három összetevĘre bontható: alapkamatra, mĦködési prémiumra és kockázati prémiumra. Az alapkamat a forráskamat fedezetét, a mĦködési prémium a mĦködési költségek fedezetét, míg a kockázati kamatprémium a diákhitelek nemfizetési kockázatának fedezetét képezi. A kockázati kamatprémium és a mĦködési kamatprémium tovább bontható a pénzügyi kockázathoz (hitel-komponenshez) és a biztosítási kockázathoz (biztosítási komponenshez) tartozó elemekre. A kockázati kamatprémiumnak és a mĦködési kamatprémiumnak az egyes komponensekhez tartozó elemekre való megbontása a Társaság által alkalmazott aktuáriusi modell segítségével történik.
11/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban A diákhitel szerzĘdések alapján folyósított összegek és a hitel-komponenshez rendelt járó kamatelemek a pénzügyi helyzet kimutatásban diákhitelként (ld. még a 3.9.2.b pontot), az átfogó jövedelem kimutatásban kamatbevételként (ld. még a 3.3 pontot) kerülnek megjelenítésre. A biztosítási komponenshez rendelt kamatelemek a pénzügyi helyzet kimutatásban biztosítási díjkövetelésként (ld. még a 3.9.2.c pontot), az átfogó jövedelem kimutatásban biztosítási díjbevételként (ld. még a 3.4 pontot) kerülnek megjelenítésre. Az aktuáriusi modell mĦködésérĘl a kiegészítĘ megjegyzések 4.1.3. pontja tartalmaz részletes leírást.
3.3. Nettó kamatbevételek A kamatbevételek között jeleníti meg a Társaság az effektív kamatláb módszer alkalmazásával a diákhitel-szerzĘdések után kapott, járó kamatokból a hitel-komponenshez tartozó részt, valamint az értékesíthetĘ értékpapírok után kapott kamatokat. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti, (vagy adott esetben egy ennél rövidebb idĘszak alatti), becsült jövĘbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb meghatározása a pénzügyi eszköz és kötelezettség kezdeti megjelenítésekor történik, és az a késĘbbiekben nem kerül módosításra. Az effektív kamatláb számításakor a Társaság a pénzügyi instrumentum valamennyi szerzĘdéses feltételének figyelembevételével becsli a cash-flow-kat, nem veszi azonban figyelembe a jövĘbeli hitelezési veszteségeket. A kamatráfordítások között jeleníti meg a Társaság kibocsátott kötvények, illetve a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek után fizetendĘ kamatok összegét az effektív kamatláb módszer alkalmazásával.
3.4. Biztosítási díjbevételek, káresemény miatt felmerülĘ ráfordítások Biztosítási díjbevételként jeleníti meg a Társaság a diákhitelek után kapott, járó kamatokból a biztosítási komponenshez tartozó részt. A Társaság a biztosítási díjbevételt arra az idĘszakra számolja el, amely idĘszaknak a kockázatát a díj fedezi (azaz arra az idĘszakra, amikorra a díj felszámításra került). A Társaság a káresemény miatt felmerülĘ ráfordításként mutatja ki a ténylegesen bekövetkezĘ biztosítási események miatti hitelleírásokból fakadó ráfordításokat.
3.5. Nettó kereskedési eredmény A nettó kereskedési eredményben mutatja be a Társaság az értékesíthetĘ pénzügyi eszközök értékesítésével kapcsolatos nyereségeket és veszteségeket, beleértve a korábban a saját tĘkében megjelenített halmozott átértékelési nyereséget vagy veszteséget, valamint a diákhitelektĘl eltérĘ egyéb pénzügyi eszközök értékvesztéseit. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek esetében az adott instrumentum kivezetése vagy az árfolyam-különbözetek miatti átértékelése során felmerülĘ nyereség vagy veszteség az idĘszaki eredményben, a nettó kereskedési eredményen belül kerül megjelenítésre.
12/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban
3.6. Biztosítástechnikai tartalékok és azok változása A Társaság biztosítástechnikai tartalékot képez arra a kockázatra, hogy a diákhitel szerzĘdésekbĘl befolyó további biztosítási díjak jelenértéken számítva nem fogják fedezni a biztosítási események bekövetkezésekor elengedésre kerülĘ összegeket. A biztosítási szerzĘdés kezdeti megjelenítésekor ez a biztosítástechnikai tartalék azonos a kockázati prémiumból bevételként elszámolt biztosítási díj összegével, kivéve, ha a biztosítási díj magasabb, mint a piaci díj, mert ebben az esetben a két díj közötti különbözet elszámolásra kerül nyereségként a biztosítási díj esedékességekor. A biztosítástechnikai tartalék kezdeti megjelenítését követĘen a Társaság a biztosítástechnikai tartalékot átértékeli a portfólió aktuális kockázati jellemzĘinek megfelelĘen. Az átértékelésbĘl származó nyereségeket vagy veszteségeket, amelyek tartalmazzák a diszkont lebontásának hatását, az állomány változásainak hatásait és az aktuáriusi feltételezések változásai miatt fellépĘ aktuáriusi nyereségeket vagy veszteségeket, az eredményben a biztosítástechnikai tartalékok változása soron jeleníti meg a Társaság. A biztosítástechnikai tartalék képzése (kezdeti megjelenítése és átértékelése) a Társaság aktuáriusi modellje alapján történik. Az aktuáriusi modell mĦködésérĘl a kiegészítĘ megjegyzések 4.1.3. pontja tartalmaz részletes leírást. A biztosítástechnikai tartalék értékelésébe a Társaság beépít egy megfelelĘ szintĦ kockázati marzsot. A megfelelĘ mértékĦ kockázati marzs meghatározása során a Társaság mindig figyelembe veszi a Társaság reális lehetĘségeit a kockázati prémium (illetve annak részeként a biztosítási díj elem) jövĘbeni átárazására. A kockázati marzs megfelelĘ szintjének a kialakítása a Társaság aktuáriusi modelljén alapul. Mivel a Társaság minden fordulónapon átértékeli a tartalékot, így az IFRS 4 alapján a Társaság megfelel a kötelezettség megfelelĘségi tesztre vonatkozó minimum feltételeinek.
3.7. Egyéb mĦködési bevételek és költségek Az egyéb mĦködési bevételek között elsĘsorban az immateriális javak, tárgyi eszközök kivezetésébĘl, értékesítésébĘl származó nyereségeket, valamint a diákhitel nyomtatvány csomagok értékesítésébĘl származó nyereséget jeleníti meg a Társaság. Az egyéb mĦködési költségek a Társaság mĦködése során felmerülĘ költségeket, jellemzĘen igénybevett szolgáltatások költségeit tartalmazza. Ezen túl a Társaság ezen a soron mutatja ki a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenését, amortizációját, elszámolt értékvesztését, peres ügyekkel kapcsolatos, illetve egyéb céltartalék-képzést, valamint munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos költségeket. A Diákhitel Központ Zrt. a szokásos üzletmenet során állandó mértékĦ hozzájárulást teljesít a munkavállalóik után az állami- és magánnyugdíj pénztárakba, melyet az „Egyéb mĦködési költség” soron számol el költségként. A Társaság ezen kívül nem biztosít dolgozói részére egyéb nyugdíjazás utáni javadalmazást.
3.8. Adóráfordítás, adóbevétel Az adóráfordítás, adóbevétel a tényleges és halasztott adót tartalmazza. Az adóráfordítás, adóbevétel az átfogó jövedelem kimutatásban kerül megjelenítésre, kivéve amennyiben közvetlenül a saját tĘkében, vagy az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott tételekhez kapcsolódik, amikor az adóhatás is ott kerül kimutatásra.
13/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után várhatóan fizetendĘ adó a beszámolási idĘszak végén hatályban lévĘ, vagy lényegileg hatályban lévĘ adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi idĘszakokkal kapcsolatosan fizetendĘ adó bármely módosítása. A halasztott adó meghatározása a mérleg módszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek számviteli beszámolóban szereplĘ könyv szerinti értéke, valamint az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket. A halasztott adó értékelése azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre, amikor azok visszafordulnak, a beszámolási idĘszak végéig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján. Halasztott adókövetelést olyan mértékig jelenít meg a Társaság, ameddig valószínĦ, hogy jövĘbeli adóköteles eredmény áll majd rendelkezésre, amellyel szemben a követelés felhasználható. A halasztott adóköveteléseket a Társaság minden egyes beszámolási idĘszak végén felülvizsgálja és olyan mértékig csökkenti, ameddig a kapcsolódó adóelĘny realizálása még valószínĦ. A halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek akkor számíthatóak be egymással szemben, ha ezt törvény által kikényszeríthetĘ jog lehetĘvé teszi ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra és a Társaság nettó alapon kívánja rendezni azokat. A közvetlenül a saját tĘke terhére vagy javára elszámolt értékesíthetĘ kategóriába sorolt befektetések valós értéken történĘ újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül a saját tĘke terhére vagy javára számolja el a Társaság, és a késĘbbiekben az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül megjelenítésre, amennyiben a valós értékelésbĘl származó nyereség vagy veszteség megjelenik az átfogó jövedelem kimutatásban.
3.9. Pénzügyi eszközök és kötelezettségek A Társaság a pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelenítésére a teljesítési idĘpontban történĘ elszámolást választotta. A teljesítés idĘpontja az az idĘpont, amikor a Társaság megkapja vagy átadja az eszközt. A teljesítés idĘpontja szerinti elszámolás jelenti az eszköz megjelenítését azon a napon, amikor a Társaság azt megkapja, valamint egy eszköznek a kivezetését és az elidegenítés bármely nyereségének vagy veszteségének megjelenítését azon a napon, amikor azt a Társaság leszállította. Kezdetben valamennyi pénzügyi instrumentum valós értéken kerül megjelenítésre, amely magába foglalja a tranzakciós költségeket. A pénzügyi eszközök kivezetésére akkor kerül sor, amikor a cash flow-k beszedésére vonatkozó szerzĘdéses jogok megszĦnnek, vagy amikor a pénzügyi instrumentum átadásra kerül minden jelentĘs kockázattal és haszonnal együtt. A pénzügyi kötelezettségek kivezetésére akkor kerül sor, amikor a szerzĘdéses kötelezettségek megszĦnnek a kötelezettség kifizetésre, vagy törlésre kerül, illetve lejár. A pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettó alapon akkor kerülnek bemutatásra a pénzügyi helyzet kimutatásban, amennyiben a Társaságnak jogában áll nettó módon elszámolni és a Társaság vagy a nettó összeget szándékozik rendezni vagy egy idĘben szándékozik a követeléseket behajtani és a kötelezettségeket kiegyenlíteni. A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek jelenleg az alábbi kategóriák valamelyikébe kerültek besorolásra: „értékesíthetĘ pénzügyi eszközök”, „kölcsönök és követelések”, „egyéb pénzügyi kötelezettségek”. 14/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban 3.9.1. ÉrtékesíthetĘ pénzügyi eszközök ÉrtékesíthetĘ pénzügyi eszközök azok a nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek értékesíthetĘként vannak megjelölve és nem kerültek besorolásra más kategóriába. A kezdeti megjelenítést követĘen az értékesíthetĘ pénzügyi eszközök értékelése valós értéken történik és a valós érték bármely változása – az értékvesztés kivételével – a saját tĘkén belül az egyéb átfogó jövedelemben az egyéb tartalékok között kerül elszámolásra. Amikor egy értékesíthetĘ pénzügyi eszköz kivezetésre kerül, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben felhalmozott nyereségek és veszteségek átvezetésre kerülnek az eredménybe. A Társaság a Magyar Állam által kibocsátott, három hónapnál rövidebb lejárattal rendelkezĘ diszkontkincstárjegyeket értékeli az értékesíthetĘ pénzügyi eszköz kategóriának megfelelĘen valós értéken. A pénzügyi helyzet kimutatásban való szerepeltetés céljára ugyanakkor ezek az értékpapírok pénzeszköz egyenértékeseknek minĘsülnek, és a pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek soron kerülnek kimutatásra. 3.9.2. Kölcsönök és követelések A kölcsönök és követelések a fix vagy meghatározható fizetésekkel rendelkezĘ olyan pénzügyi eszközök, amelyeknek nincs aktív piaci jegyzése. Kezdetben az ilyen eszközök közvetlen tranzakciós költségekkel növelt valós értéken vannak megjelenítve. A kezdeti megjelenítést követĘen a kölcsönök és követelések kategóriájába sorolt pénzügyi eszközök az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett amortizált bekerülési értéken vannak értékelve az effektív kamatláb módszer alkalmazásával. A kölcsönök és követelések a következĘ tételekbĘl állnak: pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek, diákhitelek, biztosítási díjkövetelések, valamint az egyéb követelések közül az egyéb pénzügyi eszközök. a)
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek
A pénzeszközök között mutatja ki a Társaság a pénzügyi helyzet kimutatásban, illetve cash flow kimutatásban a pénztári készpénzállományt, a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlákon lévĘ korlátlan felhasználású egyenlegeket, valamint az összes olyan adósságinstrumentumba tett befektetést, amelynek a megvásárlás idĘpontjától számított legfeljebb három hónapon belüli lejárata van. A Társaság befektetési politikája alapján 3 hónapnál rövidebb hátralévĘ futamidejĦ diszkontkincstárjegyekbe fekteti szabad pénzeszközeit. A valós érték meghatározása a Napi Gazdaságban közzétett árfolyamjegyzés alapján történik. A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek – a diszkontkincstárjegyeket kivéve - amortizált bekerülési értéken szerepelnek az idĘszak végi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. b)
Diákhitelek
Diákhitelként a diákhitel szerzĘdések alapján folyósított összegek és a hitel-komponenshez (ld. még 3.2 pont) rendelt járó kamatelemek vannak kimutatva a pénzügyi helyzet kimutatásban, csökkentve a törlesztésekkel és az értékvesztés miatti halmozott veszteségekkel. A hitelkihelyezések akkor kerülnek megjelenítésre, amikor azok folyósítása a hitelfelvevĘknek megtörténik (teljesítés idĘpontja). Kivezetésükre akkor kerül sor, amikor a hitelfelvevĘk visszafizetik kötelezettségeiket, vagy a kormányrendeletben rögzített események alapján leírásra kerül, illetve lényegileg a tulajdonlással járó minden kockázat és haszon átadásra kerül. A
15/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban diákhitelek kezdetben a közvetlenül hozzárendelhetĘ tranzakciós költségekkel növelt valós értéken vannak megjelenítve, a késĘbbiekben pedig amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával, értékvesztés miatti veszteséggel csökkentve kerülnek kimutatásra. A diákhitelek értékvesztésével kapcsolatos részletes információkat a 3.13.1. Pénzügyi eszközök értékvesztése pont tartalmazza. c)
Biztosítási díjkövetelések
Biztosítási díjkövetelésként a diákhitel szerzĘdések alapján biztosítási komponenséhez (ld. még 3.2 pont) rendelt járó kamatelemek vannak kimutatva a pénzügyi helyzet kimutatásban, csökkentve a törlesztésekkel és az értékvesztés miatti halmozott veszteségekkel. A biztosítási díjkövetelések kezdetben a közvetlenül hozzárendelhetĘ tranzakciós költségekkel növelt valós értéken vannak megjelenítve, a késĘbbiekben pedig amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával, értékvesztés miatti veszteséggel csökkentve kerülnek kimutatásra. A biztosítási díjkövetelések értékvesztésével kapcsolatos részletes információkat a 3.13.1. Pénzügyi eszközök értékvesztése pont tartalmazza. d)
Egyéb követelések
Az egyéb követelések között a Társaság elsĘsorban a vevĘköveteléseket, munkavállalóknak adott elĘlegeket valamint egyéb követeléseket mutatja ki. Az egyéb követelések a kezdeti valós értéken történĘ megjelenítés után amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban. 3.9.3. Egyéb pénzügyi kötelezettségek Ez a kategória olyan kötelezettségeket foglal magában, amelyek nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. A Társaság az egyéb pénzügyi kötelezettségek kategóriába sorolja a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeket, kibocsátott kötvényeket, valamint az egyéb kötelezettségek közül a pénzügyi kötelezettségeket. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A kezdeti megjelenítést követĘen amortizált bekerülési értéken értékeli a Társaság ezeket a kötelezettségeket az effektív kamatláb módszer alkalmazásával. Ezen módszer értelmében a diszkontokat és prémiumokat (beleértve a díjakat, tranzakciós költségeket és egyéb prémiumokat vagy diszkontokat) a kapcsolódó instrumentum fennmaradó futamideje alatt jelenítik meg az instrumentum kezdeti megjelenítésekor érvényes effektív kamatláb alkalmazásával. a)
Felvett hitelek
A Társaság minden egyes hitellehívást külön hiteltartozásnak tekint. Az effektív kamatláb meghatározása valamennyi hitellehívás esetében külön-külön történik, a késĘbbiekben azonban nem kerül újraszámításra akkor sem, ha a jövĘbeni cash flow-kra vonatkozó várakozások megváltoznak. Amennyiben a felvett hitel kezdeti valós értéke eltér a ténylegesen folyósított hitel összegétĘl, szükséges az eltérés elszámolásának mérlegelése. A Társaságnak a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB, aki a tulajdonosi jogokat gyakorolja a Társaság felett) felvett hitele esetében a kezdeti valós érték alacsonyabb, mint a ténylegesen folyósított hitel. A különbözetet a tulajdonostól kapott tĘkejuttatásként a saját tĘkén belül az „Egyéb tartalékok” soron számolta el a Társaság. Az MFB hitellel kapcsolatos információkat a 21. pont tartalmazza részletesen. 16/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban b)
Kibocsátott kötvény
A Társaság a diákhitelek forrásának biztosítására kötvényeket bocsát ki. Minden egyes kötvénykibocsátást külön kötvénytartozásnak tekint. Az egyes kötvénykibocsátásokhoz, rábocsátásokhoz tartozó effektív kamatlábat a kibocsátás, rábocsátás pillanatában határozza meg a Társaság. A kötvények kezdeti valós értékének meghatározása során a Társaság a kibocsátáskori diszkont, illetve prémium értékét is figyelembe veszi. c)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek
Az egyéb kötelezettségek között mutatja ki a Társaság elsĘsorban a szállítókkal, harmadik felekkel szembeni kötelezettségeket, kivéve az adójellegĦ tételeket.
3.10.
Egyéb eszközök
Az egyéb eszközök között a Társaság elsĘsorban a Diákhitel Központ ügyfelei részére értékesítendĘ vásárolt nyomtatványokat, valamint a munkavállalók részére vásárolt utalványokat mutatja ki.
3.11.
Tárgyi eszközök
A tárgyi eszközök értékelése, beleértve az idegen ingatlanon végzett beruházásokat is, halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az adott eszköz megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhetĘ ráfordításokat tartalmazza. A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó késĘbbi ráfordítások aktiválására csak akkor kerül sor, ha abból a Társaság számára jövĘbeni gazdasági hasznok származnak. Minden más késĘbbi költség ráfordításként kerül elszámolásra abban az idĘszakban, amikor az felmerült. Az értékcsökkenés elszámolása az eszköz üzembe helyezésének idĘpontját követĘen történik, és lineáris alapon kerül kiszámításra a meghatározott értékcsökkenési kulcsok alapján. A tárgyi eszközök egyes kategóriái esetében alkalmazott értékcsökkenési kulcsok a következĘk voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített idĘszakokban: Ingatlanok Telek Idegen ingatlanon végzett beruházás
0% 6%
Gépek, berendezések, felszerelések, jármĦvek MĦszaki berendezés Ügyviteltechnikai berendezés Számítástechnikai berendezés JármĦvek
14,5% 14,5% 33% 20%
Egyéb berendezések Irodai bútorok és berendezések KisértékĦ, 100eFt egyedi érték alatti eszközök
14,5% 100%
A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását az átfogó jövedelem kimutatás „Egyéb mĦködési költség” sora tartalmazza. A tárgyi eszközöket értékvesztési vizsgálatnak veti alá a Társaság minden olyan esemény, vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg. Egy eszköz könyv szerinti értéke azonnal leírásra kerül a megtérülĘ értékig, ha az
17/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban eszköz könyv szerinti értéke magasabb a becsült megtérülĘ értéknél. Az értékvesztés elszámolását részletesen a kiegészítĘ megjegyzések 3.13.2 pontja mutatja be. Minden beszámolási idĘszak végén az eszközök maradványértéke és hasznos élettartalma felülvizsgálatra és módosításra kerül, amennyiben ez szükséges. A tárgyi eszközök elidegenítése vagy selejtezése utáni nettó nyereséget vagy veszteséget a nettó egyenleg jellegétĘl függĘen az „Egyéb mĦködési bevétel” vagy az „Egyéb mĦködési költség” között szerepelteti a Társaság az elidegenítés vagy selejtezés évében.
3.12.
Immateriális javak
Az immateriális javak fizikai megjelenés nélküli, azonosítható, nem pénzügyi eszközök, amelyek szolgáltatások nyújtását vagy adminisztrációs célokat szolgálnak. Az immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd azt követĘen felhalmozott amortizációval és felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett értéken történik. Az immateriális javak leírására hasznos élettartamuk alatt, a használatbavétel napjától kezdĘdĘen, lineáris amortizációs módszer alkalmazásával kerül sor. Az immateriális javak esetében alkalmazott amortizációs kulcsok az alábbiak voltak a megjelenített idĘszakokban: Vagyoni értékĦ jogok
20%
Szoftverek
20%
Az immateriális javak amortizációját az átfogó jövedelem kimutatás „Egyéb mĦködési költség” sora tartalmazza. Az immateriális javakat értékvesztési vizsgálatnak veti alá a Társaság minden olyan esemény, vagy a körülmények olyan változása esetén, amelyek azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg nem térül meg. Egy immateriális eszköz könyv szerinti értéke azonnal leírásra kerül a megtérülĘ értékig, ha annak könyv szerinti értéke magasabb a becsült megtérülĘ értéknél. Az értékvesztés elszámolását részletesen a kiegészítĘ megjegyzések 3.13.2 pontja mutatja be. Minden beszámolási idĘszak végén az immateriális javak maradványértéke és hasznos élettartalma felülvizsgálatra és módosításra kerül, amennyiben ez szükséges. Az immateriális javak elidegenítése vagy selejtezése utáni nettó nyereséget vagy veszteséget a nettó egyenleg jellegétĘl függĘen az „Egyéb mĦködési bevétel” vagy az „Egyéb mĦködési költség” között szerepelteti a Társaság az elidegenítés vagy selejtezés évében.
3.13.
Értékvesztés
3.13.1. Pénzügyi eszközök értékvesztése A pénzügyi eszközöket a Társaság minden fordulónapon értékeli abból a szempontból, hogy vane jele az eszközök értékvesztettségének. A pénzügyi eszközök akkor minĘsülnek értékvesztettnek, ha objektív bizonyíték áll fenn arra, hogy egy vagy több, a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítését követĘen bekövetkezett esemény a befektetés becsült jövĘbeni pénzáramlásait kedvezĘtlenül befolyásolja. Amikor objektív bizonyíték áll rendelkezésre az értékvesztettségre vonatkozóan, akkor az egyedileg jelentĘs eszközökre egyedileg számolja el a Társaság az értékvesztést, a többi eszközre egyedi vagy portfólió alapon határozza meg az értékvesztést.
18/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban A Társaság a diákhitelek és az egyéb pénzügyi eszközök értékvesztését az alábbiak szerint határozza meg. a)
Diákhitelek és biztosítási díjkövetelések értékvesztése
A diákhitelek és a biztosítási díjkövetelések esetében a Társaság nem azonosított egyedileg jelentĘs tételeket, ezért a diákhitelek értékvesztése portfólió alapon kerül meghatározásra. A Társaság az alábbi portfóliókat határozta meg: •
Problémamentes diákhitelek portfóliója: minden olyan diákhitel, mely nem felel meg a többi kategória feltételeinek.
•
Késedelmes diákhitelek portfóliója: minden olyan diákhitelek, amely esetében aktuálisan, vagy bármelyik múltbeli idĘpontban akár egy napos késedelem merült fel.
•
Részletfizetési kedvezményt kapott adósok portfóliója: azok a diákhitelek, amelyek esetében a Társaság részletfizetési kedvezményt kötött az adóssal.
• Adóhatóság részére behajtásra átadott követelések portfóliója: azok a diákhitelek, amelyeket a Társaság átadta a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) részére behajtásra. A problémamentes portfóliótól eltérĘ portfóliókban lévĘ diákhitelek esetében önmagában az a tény, hogy nem problémamentes portfólióba tartozik, már objektív evidenciának minĘsül. A problémamentes portfólió esetében a Társaság objektív evidenciának tekinti, amennyiben romlás következik be a hitel-kihelyezéskori feltételezésekben. Az egyes portfóliókat a Társaság egymástól elkülöníti és az értékvesztés mértékét külön-külön határozza meg. Az egyes portfóliók esetében az értékvesztés mértékének meghatározása az aktuáriusi modell segítségével történik. Az értékvesztés százalékokat a Társaság az aktuáriusi modell alapján minden év június 30-ra és december 31-re vonatkozóan szükség szerint aktualizálja. b)
ÉrtékesíthetĘ értékpapírok, egyéb pénzügyi eszközök értékvesztése
A Társaság ezeknél az eszközöknél az értékvesztettséget egyedileg vizsgálja. A Társaság az alábbi objektív evidenciákat határozta meg az értékvesztettség azonosítására: •
a partner késedelembe esett (akár 1 nap),
•
a partner csĘdbe jutott,
•
a partner felszámolás alá került.
A pénzeszköz egyenértékesek közé besorolt értékesíthetĘ értékpapírok értékvesztése úgy kerül elszámolásra, hogy az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és az egyéb tartalékokban bemutatott felhalmozott veszteség az eredménnyel szemben átvezetésre kerül. Az egyéb átfogó jövedelembĘl az eredménnyel szemben átvezetett felhalmozott veszteség az amortizációval és törlesztésekkel csökkentett beszerzési érték és az aktuális valós érték különbözete, csökkentve a korábban eredménnyel szemben elszámolt értékvesztéssel. Amennyiben egy jövĘbeni idĘszakban egy korábban értékvesztett értékesíthetĘ adósságinstrumentum valós értéke növekszik és ez a növekedés egy olyan eseménynek tudható be, amely azt követĘen következett be, hogy az értékvesztést az eredményben elszámolták, akkor az értékvesztés az eredménnyel szemben visszaírásra kerül.
19/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztése a nyilvántartási érték és a jövĘbeli becsült cash flow-k jelenértékének a különbözeteként számítódik. Az értékvesztés eredménnyel szemben kerül elszámolásra. 3.13.2. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben a külsĘ vagy belsĘ körülmények azt jelzik, hogy egy eszköz értékvesztett lehet, a Társaság megvizsgálja az adott eszköz értékvesztésének szükségességét. Az értékcsökkentett vagy amortizált eszközöket értékvesztés szempontjából a Társaság akkor vizsgálja meg, amennyiben bármilyen jelzés van arra vonatkozóan, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg. Értékvesztés miatti veszteség kerül kimutatásra, amennyiben az eszköz könyvszerinti értéke magasabb, mint annak megtérülĘ értéke. A megtérülĘ érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és a használati értéke közül a magasabbik. A használati érték meghatározásakor a becsült jövĘbeni cash-flow-k egy olyan adózás elĘtti diszkontrátával kerülnek diszkontálásra a jelenértékükre, amely tükrözi a piacnak a pénz idĘértékére és azoknak az eszköz-specifikus kockázatokra vonatkozó becslését, amelyek nem lettek figyelembe véve a cash flow-k becsléseiben. A Társaság évente megvizsgálja, hogy van-e jelzés a korábban értékvesztett eszközök értékvesztettségének megszĦnésére vagy csökkenésére. Ha van ilyen jelzés, a Társaság becslést készít az eszköz megtérülĘ értékére vonatkozóan. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírása abban az esetben lehetséges, amennyiben az eszköz megtérülĘ értékének meghatározásához használt becslésekben változás történt az utolsó értékvesztés elszámolása óta. Az értékvesztés visszaírása csak olyan mértékben történhet, hogy az eszköz könyv szerinti értéke ne haladja meg a megtérülĘ értéket és ne legyen magasabb annál az értéknél, amely akkor lett volna, ha az eszközt értékcsökkentik és értékvesztés nem kerül elszámolásra Az értékvesztés képzés és visszaírás az átfogó jövedelem kimutatás „Egyéb mĦködési költség”, illetve „Egyéb mĦködési bevétel” soraival szemben kerül elszámolásra.
3.14.
Céltartalék
Céltartalékot kell megjeleníteni, ha a Társaságnak egy múltbeli esemény következtében meglévĘ (jogi vagy vélelmezett) kötelme áll fenn és valószínĦ, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítĘ erĘforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthetĘ. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévĘ kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemzĘ kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévĘ kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelés eszközként akkor kerül kimutatásra, ha lényegileg biztos, hogy a Társaság megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhetĘ. A hátrányos szerzĘdésekbĘl fakadó meglévĘ kötelmek céltartalékként kerülnek kimutatásra. A Társaság akkor minĘsít hátrányosnak egy szerzĘdést, ha a szerzĘdés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerzĘdés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat.
20/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban A várható jövĘbeni kötelezettségekre képzett céltartalék az „Egyéb mĦködési költségek” soron kerül bemutatásra.
3.15.
Jegyzett tĘke és egyéb tartalékok
A tĘkeinstrumentum bármely olyan szerzĘdés, amely egy gazdálkodó egység valamennyi kötelezettségeinek levonása után a gazdálkodó eszközeiben maradó érdekeltséget testesít meg. A Társaság által kibocsátott tĘkeinstrumentumok a kapott ellenértéken kerülnek kimutatásra, csökkentve a közvetlen kibocsátási költségekkel. A tĘkeemelések a saját tĘkében attól az idĘponttól kezdve vannak megjelenítve, amikortól a részvény ellenértéke követelhetĘ a részvényestĘl. 3.15.1. TĘketartalék A tĘketartalék olyan, a részvényesek által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból áll, amelyek a tĘke részét képezik, de nem minĘsülnek jegyzett tĘkének vagy ázsiónak. 3.15.2. Eredménytartalék A tárgyévi, valamint az elĘzĘ idĘszakok nyereségeit, veszteségeit foglalja magába. 3.15.3. Egyéb tartalékok Az egyéb tartalékok foglalják magukba a funkcionális pénznemrĘl a prezentálási pénznemre történĘ átszámítás során keletkezĘ különbözeteket (devizaátszámítási tartalék), a pénzeszköz egyenértékesek közötti kimutatott, de az értékesíthetĘ pénzügyi eszközök kategóriának megfelelĘen értékelt diszkontkincstárjegyek valós értékében bekövetkezett változásaiból származó egyenlegeket (értékelési tartalék), valamint az MFB-tĘl, mint tulajdonosi jogokat gyakorló kapcsolt féltĘl felvett kedvezményes kamatozású hitel kezdeti valós értékének és a ténylegesen folyósított hitel összegének különbözetét, mint tulajdonosi tĘkejuttatást. A Társaság az áttérés idĘpontjában (2009.01.01) élt az IFRS 1-ben meghatározott azon felmentéssel, hogy a nyitó devizaátszámítási tartalék egyenlegét nullának tekinti.
3.16.
Szegmens információk
Az IFRS 8 “MĦködési szegmensek” standard elĘírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a jegyzett társaságok hogyan mutassanak be információt a mĦködési szegmensekrĘl, valamint a általuk elĘállított termékekrĘl és szolgáltatásokról, földrajzi megoszlásukról a pénzügyi kimutatásokban. A Diákhitel Központ Zrt. esetében egy szegmens került meghatározásra, mivel egy termék, a diákhitel értékesítése folyik, és ennek földrajzi eloszlása nem ad a Társaság vezetése részére a döntéshozatalhoz felhasználható információt. A Társaság esetében egyetlen azonosított mĦködési szegmenshez tartozik a Társaság teljes bevétele, eredménye, eszköze és kötelezettsége, így a szegmens információkhoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségtĘl eltekint.
3.17.
Új standardok korai alkalmazása
A felülvizsgált IAS 24 Kapcsolt felek közötti tranzakciók közzététele standard pontosítja a kapcsolt fél fogalmát és változtat bizonyos közzétételi követelményeken az állami ellenĘrzés alatt álló gazdálkodó egységekkel kapcsolatban. A módosított standard visszamenĘleges hatállyal a 2011. január 1-jén vagy az azt követĘen kezdĘdĘ üzleti évekre alkalmazandó, de a korábbi alkalmazás megengedett.
21/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban A Társaság végsĘ tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat 2010. december 31-én a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja (2009 év végén: a Magyar Nemzeti VagyonkezelĘ Zrt. gyakorolta), így a Társaság a kormányzattal kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egységek közé tartozik. Az IAS 24 átdolgozott kiadása részleges felmentést ad a közzétételi követelmények alól a kormányzattal kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egységek számára, ezért a Társaság a felülvizsgált IAS 24 korábbi alkalmazását választotta. A Társaságnak szükséges bemutatnia a kormányzat nevét, a kapcsolat jellegét, az egyedileg jelentĘs ügyletek összegét és jellegét, valamint az önmagukban nem, de együttesen jelentĘs egyéb ügyletek mértékét. A jelentĘség megítélése során a Társaság mérlegeli az alábbiakat: • a tranzakció jelentĘs méretĦ-e, • „nem-piaci” feltételekkel hajtották-e végre, • a szokásos napi üzletmenetelen kívüli tranzakciónak minĘsül-e, • szabályozói, vagy felügyeleti szervek számára közzétett tranzakciókról van-e szó, • a felsĘ szintĦ vezetĘnek közzétett tranzakcióról van-e szó, • szükséges-e tulajdonosi jóváhagyás a tranzakció lebonyolításához. A kapcsolt felekkel, köztük az állammal folytatott tranzakciók bemutatása a 27. fejezetben található.
3.18.
Még nem alkalmazott új IFRS standardok és értelmezések
Számos új standard, standardmódosítás és értelmezés még nem hatályos a 2010. december 31ével végzĘdĘ évre vonatkozóan, és a jelen pénzügyi kimutatások elkészítésekor ezek alkalmazására nem került sor. •
A módosított IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás – Részvényjegyzési jogra történĘ kibocsátás (2010) besorolása elĘírja, hogy egy gazdálkodó egység fix számú saját tĘkeinstrumentumának bármely pénznemĦ, fix összeg ellenében való megszerzésére vonatkozó jog, opció vagy warrant, amennyiben a gazdálkodó egység ezt a jogot, opciót vagy warrantot az ugyanolyan sorozatú saját, nem származékos termék fajtájú tĘkeinstrumentumainak valamennyi meglévĘ tulajdonosa számára arányosan felajánlja, tĘkeinstrumentumnak minĘsül. Az IAS 32 módosításai nem relevánsak a Társaság pénzügyi kimutatásai szempontjából, mivel a Diákhitel Központ Zrt. nem bocsátott ki ilyen instrumentumokat.
•
IFRIC 14 és IAS 19 A meghatározott juttatási eszközök korlátai, minimális finanszírozási követelmények és ezen összefüggések módosításának célja, hogy megszüntesse az értelmezés nem szándékolt következményét a korábban kifizetett hozzájárulások kezelésébĘl eredĘen a minimális alapképzési követelmény hatálya alá tartozó gazdálkodó egységek esetén. A módosítás következményeként bizonyos esetekben az elĘlegfizetést ráfordítás helyett eszközként kell kezelni. Az IFRIC 14 értelmezés és annak módosításai, melyek a 2011. január 1-jén vagy az azt követĘen kezdĘdĘ üzleti évekre alkalmazandók, nem relevánsak a Társaság szempontjából.
•
IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek – módosításai egyértelmĦen kifejezik, hogy amennyiben kvantitatív közzétételekkel kapcsolatos kvalitatív közzétételekre is sor kerül, az lehetĘvé teszi a felhasználók számára, hogy a kapcsolódó közzétételek között 22/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban összefüggéseket teremtsenek, és így átfogó képet alkossanak a pénzügyi instrumentumokból eredĘ kockázatok jellegérĘl és mértékérĘl. Az IFRS 7 fennálló közzétételi követelményei az alábbiak szerint módosulnak: o annak az összegnek a közzététele, amely a vállalkozás beszámolási idĘszak végi maximális hitelkockázati kitettségét leginkább jellemzi, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminĘség-javítási lehetĘségeket, nem szükséges az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyek könyv szerinti értéke a lehetĘ legjobban tükrözi a maximális hitelkockázati kitettséget. A birtokolt biztosítékok és az egyéb hitelminĘség-javítási lehetĘségek pénzügyi hatásait a fennálló követelményeken felül közzé kell tenni ezen fedezetek meglétének és jellegének leírása céljából; o a fedezetként átvett biztosítékok jellegét és könyv szerinti értékét, az ezen eszközök elidegenítésére vagy a gazdálkodó egység tevékenységeiben való felhasználására vonatkozó politikával együtt, amennyiben az eszközöket nem lehet könnyen pénzeszközre váltani, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie kizárólag a fordulónapon birtokában lévĘ ilyen eszközök tekintetében. Az alábbi követelmények törlésre kerültek az IFRS 7-bĘl: o azon pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közzétételére vonatkozó követelmények, amelyek nem késedelmesek vagy a feltételek újratárgyalása következtében nem értékvesztettek; o azon fedezetként átvett biztosítékok és egyéb hitelminĘség javítási lehetĘségek bemutatásának követelménye, beleértve ezek valós értékére vonatkozó becslést is, amelyek késedelmes vagy értékvesztett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódnak; o továbbá az a záradék, amely arra vonatkozott, hogy nem jelentĘs kockázat esetén kvantitatív közzétételek nem szükségesek, kikerült a IFRS 7 standard elĘírásai közül. A módosítások a 2011. január 1-jén vagy az azt követĘen kezdĘdĘ üzleti évekre alkalmazandók, ugyanakkor a korábbi alkalmazás megengedett. A Társaság jelenleg méri fel a módosítás potenciális hatásait. •
IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása – A saját tĘke változás kimutatását tekintve módosul és elĘírja, hogy minden egyes tĘkeelemre vonatkozóan közzé kell tenni a saját tĘke változásainak kimutatásában a nyitó és záró egyenleg közötti egyeztetést. Ennek az egyeztetésnek külön be kell mutatnia az eredménybĘl, az egyéb átfogó jövedelembĘl eredĘ változásokat, illetve a tulajdonosokkal tulajdonosi minĘségükben bonyolított ügyletekbĘl eredĘ változásokat is. Az egyéb átfogó jövedelmet érintĘ változásokat tĘkeelemenkénti bontásban kell közzétenni, ez mind a saját tĘke változásainak kimutatásában, mind pedig a kiegészítĘ megjegyzésekben megengedett. A módosítások a Társaság 2011. évi pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan kötelezĘ érvényĦek, de várhatóan nem lesz jelentĘs a hatásuk. A módosított IAS 34 KözbensĘ pénzügyi beszámolók további példákat sorol fel az IAS 34 elĘírásai szerint bemutatandó események és ügyletek tekintetében, valamint megszüntet lényegességre vonatkozó hivatkozásokat, amelyek egyéb minimális közzétételekre vonatkoztak. 23/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz I. Általános információk bemutatása Adatok euróban Az IAS 34 standard módosításai nem relevánsak a Társaság szempontjából, mivel a Diákhitel Központ Zrt. nem készít közbensĘ pénzügyi kimutatásokat. •
A módosított IFRIC 13 Vásárlói hĦségprogramok értelmezés tisztázza, hogy a jutalomjóváírások valós értéke figyelembe veszi azoknak a kedvezményeknek és ösztönzĘknek az értékét, amelyeket azoknak az ügyfeleknek ajánlanának fel, akik nem szereztek jutalomjóváírásokat. Az IFRIC 13 értelmezés módosításai nem relevánsak a Társaság szempontjából, mivel a Társaság nem rendelkezik vásárlói hĦségprogramokkal.
•
IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok standard az IAS 39 kiváltását célzó átfogó program keretein belül került kibocsátásra. Az IFRS 9 megĘrzi, ugyanakkor leegyszerĦsíti a vegyes értékelési modellt és két elsĘdleges értékelési kategóriát hoz létre a pénzügyi eszközökre vonatkozóan: amortizált bekerülési értéken vagy valós értéken történĘ értékelést. A besorolás a vállalkozás üzleti modelljétĘl, valamint a pénzügyi eszközbĘl származó szerzĘdéses cashflow-k jellemzĘitĘl függ. Az IAS 39 pénzügyi eszközök értékvesztésére, valamint fedezeti számvitelre vonatkozó iránymutatásai továbbra is érvényben maradnak. Az új standard a 2013. január 1-jén vagy az azt követĘen kezdĘdĘ üzleti évekre lesz hatályos, ugyanakkor kötelezĘen alkalmazandó a Társaság pénzügyi kimutatásaira csak akkor lesz, miután az Európai Unió átvette azt. A standard EU általi elfogadását követĘen méri fel a Társaság a módosítás potenciális hatásait.
•
IFRIC 19 Pénzügyi kötelezettségek tĘkeinstrumentumokkal történĘ rendezése értelmezés útmutatást ad arról, hogy a hitelezĘ felé a pénzügyi kötelezettség egy részét vagy egészét teljesítĘ „adósságrészvény csere” keretében kibocsátott tĘkeinstrumentum az IAS 39.41 elĘírásai szerint fizetett ellenértéknek tekintendĘ. Az értelmezés a 2010. július 1-jén vagy az azt követĘen kezdĘdĘ pénzügyi évekre alkalmazandó. A Társaság nem bocsátott ki pénzügyi kötelezettség megszüntetése céljából tĘkeinstrumentumot a beszámolási idĘszak során. Az értelmezés ennél fogva nincsen hatással a Társaság 2010. december 31-én végzĘdĘ évre vonatkozó pénzügyi kimutatásainak összehasonlító adataira. Továbbá mivel az értelmezés olyan ügyletekre vonatkozik csupán, amelyek a jövĘben történhetnek meg, nem lehetséges elĘre megállapítani az értelmezés alkalmazásának hatását.
24/52
Diákhitel Központ Zrt KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban
4. Pénzügyi és biztosítási kockázatok kezelése 4.1. Pénzügyi és biztosítási kockázatok általános bemutatása A Társaság a pénzügyi eszközök és kötelezettségek kapcsán, valamint a diákhitel szerzĘdések biztosítási komponense miatt az alábbi kockázatoknak van kitéve: •
hitelezési kockázat
•
biztosítási kockázat
•
likviditási kockázat
•
piaci kockázat
•
elĘtörlesztési kockázat
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a fent megnevezett kockázat típusokkal kapcsolatosan a Társaság kockázatkezelési stratégiája és folyamatai, valamint a Társaság tĘke-megfelelési politikája. 4.1.1. Kockázatkezelési keretelvek A Társaság tevékenységével együtt jár bizonyos mértékĦ kockázatvállalás, mely kockázatok felmérése, értékelése, limitálása, elfogadása és kezelése a Társaság minden napi operatív tevékenységének szerves részét képezik. A Társaság kockázatkezelési tevékenysége, folyamatai úgy kerültek kialakításra, hogy azok elĘsegítsék a kockázati környezet változásainak folyamatos nyomon követését. A finanszírozással kapcsolatos kockázatkezelés szervezeti keretei A Diákhitel Központ finanszírozási tevékenyégét az Államadósság KezelĘ Központ (továbbiakban „ÁKK”) segíti. A Társaság szakterülete az ÁKK-val közösen három évre vonatkozó Finanszírozási stratégiát készít, melyet évente felülvizsgál, illetve jóváhagy a Tulajdonos. A kockázatok kezelésének kereteit e stratégia határozza meg. Az ebben szereplĘ forrásbevonási alapelvek mentén szintén az ÁKK közremĦködésével készül a szöveges, illetve havi szinten számszerĦsített éves Finanszírozási terv, melyet a Társaság Tulajdonosa mellett az államháztartásért felelĘs miniszter is jóváhagy a mindenkori költségvetési törvény értelmében. A Társaság Finanszírozási Bizottsága jellemzĘen havonta ülésezik és az aktuális alaptevékenységi adatok valamint piaci körülmények figyelembe vételével dönt minden finanszírozási tranzakcióról, a Tulajdonos és a Miniszter által a Finanszírozási tervvel egyidejĦleg jóváhagyott éves kereteken belül. BelsĘ kontrollok rendszere A Társaság a belsĘ kontrolljainak rendszerét a vonatkozó jogszabályok, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a belsĘ védelmi vonalak kialakításáról és mĦködtetésérĘl szóló ajánlásai alapján alakítja.
25/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ A Társaság belsĘ kontroll funkcióinak része egyfajta kockázatkezelési funkció, melynek célja annak biztosítása, hogy a Társaság a kockázatait megfelelĘen azonosítsa, mérje, és kezelje annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a folyamatos mĦködést. A hitelezési kockázat modellezése céljából a Társaság külsĘ, független aktuárius szakértĘt alkalmaz. Amennyiben a Társaság által vállalt kockázatok mértéke nincs összhangban a stratégiákban foglaltakkal, a Vezérigazgató intézkedéseket hoz a kockázatok mérséklése céljából. 4.1.2. Hitelezési kockázat A hitelkockázat azt a potenciális kockázatot jelenti, hogy az adós nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit, vagy nem idĘben teljesíti azokat, vagy csökken a követelések értéke az adós hitelminĘsítésének romlása miatt. A Társaság esetében hitelezési kockázat elsĘsorban a diákhitelekbĘl, biztosítási díjkövetelésekbĘl, valamint az értékesíthetĘ értékpapírokból származik. Hitelezési kockázat kezelése A hitelezési kockázatok elĘrejelzésére a Társaság külsĘ, független aktuárius szakértĘk által épített modellt alkalmaz. A modell a hallgatói hitelrendszer historikus adataiból, egyéb demográfiai és felsĘoktatási adatsorokból, illetve a jövĘre vonatkozó várakozásokra és elĘrejelzésekre figyelemmel úgy határozza meg az ügyfelek felé a hallgatói hitel kamatában felszámítandó kockázati prémiumot, hogy az hosszútávon a hitelezési kockázatokból realizálódó veszteséget fedezze, így a hitelrendszer fenntartható módon mĦködjön. A hitelezési kockázatok kezelését részben a Társaság beszedési területe végzi, ahol a szoft behajtási tevékenységgel érik el a nem megfelelĘen fizetĘ adósokat. A jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a Társaságnak jogában áll az érintett ügyfelek szerzĘdését felmondani és tartozásukat az adóhatóságnak átadni, amikortól fogva az adók módjára behajtható. Az adóhatóság által beszedett összegek a Diákhitel Központhoz kerülnek továbbításra. Az alábbi táblázat mutatja be a Társaság hitelezési kockázatnak való kitettségét a beszámolási idĘszakok végén: Hitelezési kockázat ! "#
2010. december 31.
2009. december 31.
Értékvesztett hitelek A Társaság a diákhitelekre portfólió alapon számít értékvesztést. •
Érvényben lévĘ szerzĘdések értékvesztése: A késedelmes, de még érvényben lévĘ szerzĘdések értékvesztése azokra a szerzĘdésekre kerül számításra, melyek már valamikor a múltban legalább 1 napra hátralékba kerültek. A tartalékolás során meghatározásra kerül a várható ügyfélbefizetések jelenértéke, és összehasonlításra kerül a mérleg fordulónapon érvényes követelésekkel. A különbözet adja az értékvesztés összegét.
26/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ •
Felmondott szerzĘdések értékvesztése: (Részletfizetést kapó adósok, NAV részére átadott szerzĘdések, egyéb felmondott szerzĘdések) Az értékvesztés egyenlĘ a szerzĘdések fordulónapi követelések összegével, figyelembe véve a behajtás várható sikerességét, mely az aktuáriusi számítások alapján 60%. Így a kalkulált értékvesztés összege 40%.
Újratárgyalt hitelek – részletfizetési kedvezményt kapott adósok A Társaság fizetési könnyítésként részletfizetést engedélyezhet az ügyfeleknek. Fizetési könnyítést kizárólag azon ügyfelek kérhetnek, akiknek teljes tartozása egy összegben esedékessé vált. A fizetési könnyítés idĘtartama maximum 5 év. A fizetési könnyítés idĘtartama alatt az ügyfél köteles a felszámított kamatokkal együtt visszafizetni a tartozását. A havi törlesztĘ részlet összegének minden esetben el kell érnie a 30 000 Ft-ot. A tartozás visszafizetése havonta fizetendĘ részletek teljesítése révén lehetséges. Az alábbi táblázat mutatja be a Társaság által elszámolt értékvesztést a beszámolási idĘszakok végén Diákhitelek $ # % #& &! # '( !#) * + *!+ ,-. %*" * *! # / % () ! &! !"!
Biztosítási díjkövetelések $ # % #& &! # '( !#) * + *!+ ,-. %*" * *! # / % () ! &! !"!
Bruttó érték # ##
2010 Elszámolt értékvesztés #
Bruttó érték
Nettó érték #
2010 Elszámolt értékvesztés
Nettó érték
2 009 Elszámolt értékvesztés #
Bruttó érték #
Bruttó érték # #
2009 Elszámolt értékvesztés
Nettó érték
Nettó érték # #
A fenti táblázatban az érvényben lévĘ szerzĘdések értékvesztése sor tartalmazza a problémamentes, valamint késedelmes diákhitel állományra vonatkozó információkat. Az egyéb felmondott szerzĘdések várhatóan részletfizetési kedvezményt kapó adósok, vagy NAV részére átadott követelések közé kerülnek. Az elszámolt értékvesztés alakulását szemlélteti az alábbi táblázat: Értékvesztés mozgástábla
2010. december 31.
2009. december 31.
3 #
# # 3
$"% !"! &' & 0 # # 1) 2% ( ) !"!
27/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ Az értékvesztés növekedését az indokolta, hogy nĘtt a valaha hátralékban lévĘ szerzĘdések száma és a hozzátartozó hitelösszeg. 4.1.3. Biztosítási kockázat Biztosítási kockázat kezelése A Diákhitelek kamatában felszámított kockázati prémium fedezi a hallgatói hitelben, mint termékben foglalt implicit biztosítási kockázatokat is. Ilyen biztosítási jellegĦ elem az ügyfelek elhalálozása esetén történĘ hitelleírás, vagy a nyugdíjba vonuláskor történĘ hitelelengedés. A kockázati prémium becslésére szolgáló aktuáriusi modellt külsĘ, független aktuárius szakértĘ fejleszti és mĦködteti, s ebben a biztosítási kockázatokat a hitelezési kockázatoktól elkülönítve veszi figyelembe. A kockázatok számításához a halandóság, a rokkantsági adatok, a nyugdíjazási adatok figyelemmel kísérése és elemzése a modellben megvalósult. A biztosítási elemmel kapcsolatban a modell számítja a biztosítástechnikai tartalék értékét. Biztosítástechnikai tartalékok számítása A biztosítási kockázati események bekövetkeztekor fellépĘ veszteség (ami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor 0 Ft is lehet) tekinthetĘ biztosítási kárnak. A tartalék az összes szerzĘdésre kerül számításra. A tartalék számításakor a ráfordítás oldalon figyelembe kell venni a Diákhitel költségeinek a biztosítási kockázatokra esĘ részét is. A kockázati felár ezekre a kockázatokra számított része pedig a biztosítás nettó díja. A bruttó díj a nettó díj növelve a költségfedezettel. A költségfedezet a kamatfelár költségfedezeti részének a biztosítási és a nem biztosítási kockázatok közötti arányos felosztása, feltételezve, hogy a költségek és költségfedezetek azonosak. A biztosítástechnikai tartalék egyenlĘ a ráfordítások forráskamaton számolt jelenértékének és a díjak forráskamaton számolt jelenértékének különbözetével. Kockázatok megoszlása
2010. december 31.
2009. december 31.
56 56 56 56 *
56 56 56 56 *
4* ' * , 7 ! " ,) (
A biztosítási tartalék számítása számos feltételezésen alapul. A feltételezések megváltoztatásának hatásait az alábbi táblázat tartalmazza.
Érzékenységvizsgálat, tartalék számításokra -* ( 4**!+ 8* **!+ 9 ' * 8* *!* 9 '% #! 8,:;<- ( 9 *" * () ! &! < =*
)7) < =*
)7)
Eredeti Feltételezés 6 6 6 6 56 56
Módosított feltételezés 6 6 6 6 56 56
28/52
2010 Tartalék #
2009 változás
Tartalék
3 56 356 356 35 6 56 356
#
változás 3 5 6 356 356 356 56 356
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ A biztosítástechnikai tartalék mértékét a felszámított kockázati prémium szintje befolyásolja, melynek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:
kockázati prémium
kamatperiódus >>3>> >>3 >> >>3 >> >>3>> >>3>>
56 56 5 6 5 6 56
4.1.4. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem tudja a fizetési kötelezettségeit határidĘre teljesíteni. A hallgatói hitelrendszer finanszírozásában, az adósság portfólió menedzsmentje során számolni kell az ún. „megújítási kockázattal” is, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetĘségébĘl adódik. A nem megfelelĘen kezelt megújítási kockázat könnyen vezethet likviditási problémákhoz, de kamatkockázatot is hordoz magában abban az esetben, ha a finanszírozás kiszolgáltatottá válik egy eszköznek, vagy pénzügyi partnernek. Likviditási kockázat kezelése A Társaság a likviditás-kiegyenlítési funkció ellátására már több éve készenléti (stand-by) hitelkeret szerzĘdéseket alkalmaz, melynek keretösszegét olyan mértékben állapítja meg, amely kellĘ biztonságot ad a várhatóan felmerülĘ helyzetekre. A készenléti hitel az említett célokon kívül a finanszírozás biztonságának növelését is szolgálja, hiszen ha valamilyen piaci körülmény következtében egy tervezett forrásbevonás nem tud megvalósulni, a rugalmas és megfelelĘen magas keretösszegĦ készenléti hitelkeret jelenthet átmeneti megoldást, és csökkentheti a likviditási kockázatot. A bevont források futamidejének megválasztásakor fontos szempont a likviditási kockázat kérdése, így cél, hogy a Társaság forrásainak futamideje közelítsen az eszközök, azaz a diákhitelek hosszú várható átlagos futamidejéhez, csökkenjen a megújítási kockázat és egyenletesebbé váljon a Diákhitel Központ forrásainak lejárati szerkezete. Az alábbi táblázat a pénzügyi kötelezettségek és eszközök szerzĘdés szerinti cash flow-inak lejárati megbontását tartalmazza:
29/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ Likviditási kockázat + + ! "# / % 2 # $ ,-!" !
4 )% / % 2 <% = #
+ + ! "# / % 2 # $ ,-!" !
4 )% / % 2 <% = #
Könyv szerinti érték
SzerzĘdéses pénzáramok
3 3 3 # ## ##
3 3 3
3 3 3 #
3 3 3
1 hónapon belül
1-3 hónap között
3 hónap 1 év között
1-5 év között
5 éven túl
3
3
3
3
3
3 #
3
# #
3
3
3
3
3 # #
3 # #
# #
3 ## #
3 #
A fenti szerzĘdéses cash flow-kat a Társaság az egyes pénzügyi instrumentumok szerzĘdésbĘl fakadó, hátralévĘ futamidĘre vonatkozó jövĘbeni tĘkeköveteléseinek, illetve -kötelezettségeinek, valamint kamat és egyéb díjak miatti pénzáramoknak a figyelembe vételével határozta meg. A táblázat a Diákhitel Központ azon várható pénzáramlásait tartalmazza, amelyek a Társaság jelenleg szerzĘdéseibĘl következnek. Mivel az eszközoldal legjelentĘsebb részét képezĘ, várhatóan átlagosan 15-20 év futamidejĦ, jövedelemarányos törlesztésĦ diákhiteleket a Társaság nagyobb részt rövidebb futamidejĦ forrásokból tudja finanszírozni, így a fentiekbĘl számított nettó cash-flow rövid távon negatívvá válik. A Társaság piaci alapú finanszírozása azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján stabil, melyet az Államadósság KezelĘ Központ szakmai támogatásával alakít ki és az államháztartásért felelĘs miniszter hagy jóvá.
4.1.5. Piaci kockázat A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint a kamatláb (kamatlábkockázat), árfolyamok (árfolyamkockázat) és devizaárfolyamok (devizakockázat) változása befolyásolni fogja a Társaság eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévĘ befektetéseinek értékét. Piaci kockázatok kezelése A hallgatói hitelekre és a Diákhitel Központra vonatkozó speciális szabályok miatt (például a kamat-megállapítás módja) a magyar számviteli szabályok szerint a Társaság eredményét érintĘ kamatkockázat nincs, mivel a kamatkockázatok továbbhárításra kell, hogy kerüljenek az ügyfelekre. Az alábbi táblázat az IFRS-ek szerint mutatja a kamatlábkockázatnak való kitettséget beszámolási idĘszakok végén:
30/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ Kamatláb kockázat
2010. december 31.
2009. december 31.
#
# #
3 3 #
3 3 ## #
?@ *)* A . + *)* A . %
?@ *)* A . + *)* A . % !
A forint kamatok 60 bázispontos (2009: 104 bázispont), valamint az euró kamatok 10 bázispontos (2009: 11 bázispont) változása az alábbiakban bemutatott hatást gyakorolná a Társaság eredményére és tĘkéjére. 2010. december 31.
Cash flow érzékenység
Növekedés mértéke (bázispont)
. + *)* A 7)7) 84B?9 . + *)* A 7)7) 8/B'9 /0 1 2 "!3 %
2009. december 31.
Saját tĘke
Eredmény
3 3
3 3
2010. december 31.
Valós érték érzékenység ?@ *)* A 7) 7)
Növekedés mértéke (bázispont)
Saját tĘke
N övekedés mértéke (bázispont)
Saját tĘke
Eredmény
3 3 #
3 3 #
2009. december 31. Eredmény
Növekedés mértéke (bázispont)
Saját tĘke
Eredmény
A devizakockázat a forint és az euró, valamint a különbözĘ idegen devizák egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásaiból fakadhat. A beszámoló készítésének idĘszakában azonban a Diákhitel Központnak nincsen (és az indulás óta nem is volt még) külföldi devizában denominált eszköze, vagy forrása. 4.1.6. ElĘtörlesztési kockázat Az elĘtörlesztési kockázat annak a kockázata, hogy az Diákhitel Központ Zrt. veszteséget szenved el amiatt, hogy az ügyfelek hiteleiket a szerzĘdéses lejárat elĘtt részben vagy teljesen visszafizetik. A magas elĘtörlesztési hajlandóság miatt befolyó nagy összegĦ visszafizetések finanszírozási és pénzáramlási szempontból elĘnyösnek tekinthetĘk, mivel elĘmozdítják az önfinanszírozó állapot, mint cél mihamarabbi elérését. Mindazonáltal a hitelezési veszteségek szétterítésének szempontjából nem nevezhetĘk elĘnyösnek, ugyanis így a – feltehetĘen – jó fizetĘképességgel és magas fizetési hajlandósággal rendelkezĘ adósok hamarabb kikerülnek a kockázatközösségbĘl, így a teljes közösség várható hitelezési veszteségeit fedezni hivatott kockázati prémium kamatelemet is kevesebb ideig fizetik meg. A Társaság ennek kockázatát jelenleg úgy kezeli, hogy a várható elĘtörlesztések a kockázati prémium és a tartalékok becslésére alkalmazott modell részét képezik. Egyéb intézkedések – büntetĘdíjak, idĘbeli korlátozások – nincsenek az elĘtörlesztésre vonatkozóan. 31/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________
5. TĘkemenedzsment A Diákhitel Központ Zrt. tevékenysége egyéb hitelnyújtás, amelyet a rá vonatkozó kormányrendelet értelmében gazdasági társaságként lát el, s – kisebb kivételektĘl eltekintve – nem vonatkozik rá a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat szabályozó törvény. Ezzel együtt a Társaságnak nem szabályozó szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és pénzügyi tevékenységet végzĘ intézményekre vonatkozó tĘkekövetelmény elĘírások a Társaságot nem érintik. Emiatt a Társaság tĘkésítettsége a pénzügyi szektorhoz viszonyítva alacsony. A gazdasági társaságokra vonatkozó tĘkeelĘírásoknak, mely szerint a részvénytársaság alaptĘkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál a Társaság megfelel. (2006. évi IV. törvény)
6. Pénzügyi instrumentumok valós értéke A Társaság számviteli politikája és közzétételei megkövetelik a valós értékek meghatározását a pénzügyi eszközök és kötelezettségek vonatkozásában. A Társaság a valós értéken történĘ értékelést kizárólag a pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé sorolt értékesíthetĘ értékpapírok esetében alkalmazza. A valós érték az az összeg, amelyen az eszközök értékesítésre, a kötelezettségek kiegyenlítésre kerülnek a szokásos piaci feltételek mellett megfelelĘen tájékozott felek között. Aktív piac esetében a Társaság a piacon rendelkezésre álló jegyzett árfolyamok alapján végzi az eszközök, kötelezettségek valós értékének meghatározását (1. szint). Ha nem állnak rendelkezésre független árak, a megfigyelhetĘ piaci adatokra támaszkodó értékelési technikákkal történik a valós érték meghatározása. Ilyen technika például a megfigyelhetĘ piaci árakkal rendelkezĘ hasonló instrumentumokkal történĘ összehasonlítás, a diszkontált cash-flow számítás, az opcióárazási modellek, valamint más, a piaci szereplĘk által általánosan alkalmazott értékelési technikák (2. szint). Pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan elképzelhetĘ, hogy a valós érték részben vagy egészben olyan feltevéseken alapuló értékelési technikák alkalmazásával kerül meghatározásra, amelyeket nem támasztanak alá aktuális piaci ügyletekbĘl vett árak vagy megfigyelhetĘ piaci adatok (3. szint). A valós értékek az értékelési és/vagy közzétételi céllal az alábbi módszerek szerint kerültek meghatározásra az egyes pénzügyi instrumentum kategóriák esetében. ÉrtékesíthetĘ értékpapírok Ezen instrumentumok valós értékének meghatározása a „A lényeges számviteli elvek összefoglalása” fejezeten belül a 3.9.2. alpontban került bemutatásra. Diákhitelek és biztosítási díjkövetelések Mivel a hallgatói hitelekkel összehasonlítható termék a piacon nincs, valamint mivel a Társaság a pénz és tĘkepiacokról bevont forrásainak költségét a kockázati és mĦködési prémium felárakkal együtt az ügyfelek felé teljes mértékben érvényesíti, így a jelen beszámolóban a diákhitelek és a biztosítási díjkövetelések esetében azzal a feltételezéssel élünk, hogy a valós értékük megfelelĘ közelítĘ becslése a könyv szerinti értékük. Ezt a feltételezést erĘsíti az a tény is, hogy a szerzĘdések félévente átárazódnak. Egyéb követelések és egyéb kötelezettségek Az egyéb követelések és kötelezettségek esetében mivel ezek rövid lejáratú tételek, a könyvszerinti érték jól közelíti az eszközök, illetve kötelezettségek valós értékét. 32/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek A Diákhitel Központ felvett hiteleinek mindegyike változó kamatozású, s minden instrumentum átárazódik decemberben. A hitelek közül a Magyar Fejlesztés Bank által HUF-ban nyújtott, de EURIBOR alapon kamatozó forráson kívül a többi instrumentum piaci kamatozásúnak tekinthetĘ, így a fentiek miatt valós értéküket a könyv szerinti értékkel tekintjük megegyezĘnek. A közel 50 milliárd HUF összegben biztosított EURIBOR alapon kamatozó MFB hitelek esetében a Társaság minden átárazódás alkalmával – azaz negyedévente – az EURIBOR kamatok alakulásának becslésével elĘálló várható pénzáramlásokat, a forintpiaci várható hozamokkal diszkontálja, ezzel kiszámolva a kötelezettség aktuális valós értékét. Kibocsátott kötvények A Társaság által nyilvánosan kibocsátott kötvények fix kamatozásúak és a Budapesti ÉrtéktĘzsdén kereskedettek. Minden kötvénysorozat egy referenciaként szolgáló állampapír sorozattal megegyezĘ feltételekkel (kamatozás, lejárat) bír a könnyebb összehasonlíthatóság és árazhatóság céljából, azonban piacuk az állampapírok piacához képest így is jelentĘsen kevésbé likvid. Emiatt a kötvények valós értékét úgy számolja a Társaság, hogy az adott idĘpont elĘtti utolsó tranzakció alkalmával elért hozamot a referencia állampapír ugyanakkor érvényes hozamához viszonyítja, s az így kapott hozamfelárat a referencia állampapír valós érték számítás idĘpontjára érvényes hozamához hozzáadva, a kapott hozammal diszkontálja az adott kötvénysorozat várható pénzáramlásait. Az alábbi táblázat mutatja be a Társaság pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek a fentiekben részletezett módon meghatározott valós értékét összehasonlítva a könyvszerinti értékükkel az egyes beszámolási idĘszakok végén:
Pénzügyi instrumentumok valós értéke ! "# / % 2 # 4 )% / % 2 <% = #
Kölcsönök és követelések
ÉrtékesíthetĘ pénzügyi eszközök
#
Egyéb pénzügyi kötelezettségek
Könyvszerinti érték összesen
Valós érték összesen
Könyvszerinti érték összesen ##
Valós érték összesen
Pénzügyi instrumentumok valós értéke ! "# / % 2 # 4 )% / % 2 <% = #
Kölcsönök és követelések
ÉrtékesíthetĘ pénzügyi eszközök
33/52
Egyéb pénzügyi kötelezettségek
#
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ Valós érték hierarchia
1. szint #
2010. december 31 2. szint
Összesen #
2009. december 31. 1. szint 2. szint
Összesen
7. Kamatbevétel és kamatráfordítás Kamatbevétel *)*%#C !) *)**C & )* * *)*C 1*) = *)*) *C = "
Kamatráfordítás <# *)* D? *)* /; *)* < *)** $% )
2010
2009
19 922 138 1 901 326 41 227 524 2 089 887 241 659
17 939 896 1 433 375 46 751 063 1 672 599 676 837
#
#
2010
2009
24 642 030 12 207 614 10 937 845 22 259
21 411 235 16 236 617 14 158 619 324 305
#
#
#
*A diákhitelek hitelkomponenshez tartozó kamatelemeit tartalmazza.
8. Biztosítási díjbevétel Az aktuáriusi modell kalkulációja alapján biztosítási díjbevételként az adott idĘszakban befolyt, valamint tĘkésített kockázati és mĦködési kamat 14,3% -át számolta el a Társaság, melyet az alábbi táblázat szemléltet:
Biztosítási díjbevétel ;!&* * " + =*
)7) ;!&* * " + ) E!
)7) 45 6&)
2010
2009 #
2010
2009
9. Káresemény miatt felmerülĘ ráfordítás Káresemény miatti felmerülĘ ráfordítás 4* )* F
34/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________
10. Nettó kereskedési eredmény Nettó kereskedési eredmény
2010
2009
Diszkontkincstárjegyek értékvesztése Pénzügyi instrumentumok értékesítésébĘl származó eredmény Árfolyamkülönbözet
-
-
-234 536
$% "
#
195 224
0
0
11. Egyéb mĦködési bevételek és költségek Egyéb mĦködési bevétel
2010
Nyomtatványok értékesítése Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése Elengedett követelés bevétele Egyéb
Egyéb mĦködési költség, ráfordítás
19 265 11 4 852 14 674
2010
Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Bérköltség Személyi jellegĦ egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Céltartalék képzés Értékesített, selejtezett tárgyi eszközök és immateriális javak nettó értéke Diákhitel követelés elengedése Bírság kártérítés Véglegesen átadott pénzeszköz Egyéb
2009
22 189 554 4 825 27 819
2009
121 802 2 371 956 505 253 2 541 903 618 104 790 302 432 508 0 0
120 988 2 458 677 443 666 2 254 931 523 802 794 405 473 220 0 0
0 4 102 41 880 20 819 9 718
0 3 354 47 1 952 8 171
12. Adóráfordítás, adóbevétel 2009. január 1-jétĘl 2009. december 31-ig a Társaságnak 20% (a hatályos társasági adó törvény szerint 16 %, és a különadó kötelezettség a 2006. évi LIX. tv. alapján, mely 4 %) társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezett. 2010. január 1-jétĘl megszĦnt a különadó fizetési kötelezettség, ugyanakkor 16%-ról 19%-ra emelkedett a társasági adó kulcsa. 2010-es évközi változásként a 2010-es társasági adókötelezettség értékének megállapításakor a pozitív adóalapot fel kell osztani két idĘszakra az alábbiak szerint:
35/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz II. Átfogó jövedelem kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban __________________________________________________________________________________________ • 2010. január 1- 2010. június 30 közötti idĘszakban az 50 millió forintot nem meghaladó pozitív adóalapra 10%, az e feletti összegre 19 % a társasági adókulcs, • 2010. július 1- 2010. december 31 közötti idĘszakban az 500 millió forintot nem meghaladó pozitív adóalapra 10%, az e feletti összegre 19 % a társasági adókulcs. 2011-ben és 2012-ben továbbra is sávos adókulcsot kell alkalmazni: a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére a társasági adókulcs 10%, míg az e fölötti részre 19%. 2013-tól a társasági adókulcs mértéke egységesen 10%. Az alábbi táblázat foglalja össze a bemutatott idĘszakokban hatályos adókulcsokat:
A Társaság nyereségadó kulcsai az egyes években 0 * *!+ <2*!+ $"!% '
2010 6 5 6 6 * 3 *
A Társaság által használt halasztott adókulcsok az egyes években
2010 6 6 *
0 * *!+ <2*!+ % '
Tárgyévi nyereségadó ráfordítás
2009 6 6 * 2009 6 6 *
2010
2009 3
1) 2% #*( !7* %)
2010 #
2009
$"!%
#
0 # *!+ ( ! 7 !") "!% 1 6
Halasztott adó bevétel
A számviteli (könyv szerinti) eredményen alapuló várható adó és a ténylegesen fizetett adó közötti egyeztetést az alábbiakban mutatja be a Társaság: Effektív adókulcs levezetése ;!&* !) , *!+ %# 8% 5 "
2010 3 3
2009 3 3
- 0 * *!+ 7=#* ) # *!+ -!+7=# ** G ) # *+ ( ! 1 ( *)# ** / % 9) %)
3 3 #
3 3 3
36/52
Diákhitel Központ Zrt KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban ______________________________________________________________________________________________
13. Eszközök és kötelezettségek lejárati megbontása Eszközök lejárati bontása : , !"
$# %2 $# A ; < 0
$# %2 $# A ; = 6 >& ) $# %2 $# A ; 7"! % )
$# %2 $# A ; 4!" )
$# %2 $# A ; 4!"
$# %2 $# A ; 7 !" 4
$# %2 $# A ; ? @)
$# %2 $# A ; ;
2010. december 31.
2009. december 31.
3 #
3 #
#
# #
3
3
#
3
3
3
3 #
3 #
3 # #
37/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban
Kötelezettségek lejárati bontása
!
$# %2 $# A ; 4!" !
$# %2 $# A ; . )"
$# %2 $# A ; = 6 0
$# %2 $# A ; % ! $# %2 $# A ; ;
2010. december 31.
2009. december 31.
#
3 #
3 ##
#
#
#
#
3
3 ## #
14. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek < $ & * *% ,) *%*! (*A
38/52
2010 #
2009 #
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban ÉrtékesíthetĘ értékpapírok állománya 2010. december 31-én
Értékpapír azonosító
Vásárlás idĘpontja
Lejárat idĘpontja
Névérték Ft
>> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >>
>> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >>
#
Névérték EURO
Valós érték EURO
ÉrtékesíthetĘ értékpapírok állománya 2009. december 31-én
Értékpapír azonosító
Vásárlás idĘpontja
Lejárat idĘpontja
>> >> >> >> >> >>
>> >> >> >> >> >>
Névérték Ft #
Névérték EURO
Valós érték EURO
15. Diákhitelek és biztosítási díjkövetelések A Társaság által nyújtott diákhitel szerzĘdések egy hitel-komponenst és egy biztosítási komponenst is tartalmaznak, melyek külön soron kerülnek bemutatásra a pénzügyi helyzetkimutatásban. A diákhitelek folyósítása 2001 októberében indult. 2003. január 1-jén kezdĘdött a diákhitelek törlesztése, 2005. évben pedig megkezdĘdött a jövedelemalapú törlesztések idĘszaka. Diákhitelben a Társaság indulása óta 304.152 fĘ részesült (2009: 285.637 fĘ).
39/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban 2010. év végén a törlesztési szakaszban lévĘ ügyfelek száma 122 339 fĘ (2009: 115 224 fĘ). 2010. évre vonatkozóan az elĘzĘ év október 31. napján érvényes minimálbér (71 500 forint) 6%a, azaz 4 290 forint a minimálisan kötelezĘ törlesztĘ részlet (2009-ben ez az összeg 4 140 forint). A hallgatói hitel tárgyévi havi törlesztĘ részletének mértéke – a Rendeletben meghatározott feltételek szerint – a jövedelem 6%-ának 1/12-ed része, vagy a 2006/2007-es tanévtĘl kezdve a költségtérítéses képzésre a meghatározott legnagyobb hitelösszeget felvett hitelfelvevĘk esetében a jövedelem 8%-ának 1/12-ed része. A Rendelet 2009. évi módosítása lehetĘvé teszi meghatározott feltételek esetén a törlesztĘ részlet mérséklését. A diákhitelek és biztosítási díjkövetelések állományára, illetve kapcsolódó értékvesztésre vonatkozó információkat a 4.1.2, 4.1.3, illetve pontokban szereplĘ táblázatok mutatják be részletesen.
16. Egyéb követelések Egyéb követelések .#&# <*)*) * +* )% # - # !&% * / % *!+# / % # 4!" )
2010 #
2009
17. Egyéb eszközök Egyéb eszközök )*# . 7*# / %
2010
40/52
2009
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban
18. Tárgyi eszközök A Társaság nem rendelkezik olyan tárgyi eszközzel, amelynek tulajdonjoga korlátozott, illetve valamely kötelezettség biztosítékát jelenti. Tárgyi eszközök alakulása ='%
$"% '% + &' + ,#! 1 H 1) 2% A % '% + + ,#! 1 H 1) 2% A % '% + + $"% 0
+ &' + $ = H 1 1) 2% A % 0
+ + $ = H 1 1) 2% A % 0
+ + $"% % + &' + A % % + + A % % + +
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékĦ jogok
MĦszaki berendezések, gépek, jármĦvek
Egyéb berendezések, felszerelések
Beruházások
Összesen
## 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 # ## 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 ## # # # 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 # # 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 # # # #
41/52
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban
19. Immateriális javak A társaság nem rendelkezik olyan immateriális javakkal, amelyeknek tulajdonjoga korlátozott, illetve valamely kötelezettség biztosítékát jelenti. Immateriális javak alakulása ='%
$"% '% + &' + ,#! 1 H 1) 2% A % '% + + ,#! 1 H 1) 2% A % '% + +
Vagyoni értékĦ jogok # 3 3 3 3 3 3 #
$"% 0
+ &' + $ = H 1 1) 2% A % 0
+ + $ = H 1 1) 2% A % 0
+ +
3 3 3 3 3 3
$"% % + &' + A % % + + A % % + +
# #
20. Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek Halasztott adó ;))* "*#* 0 <#5 A" - # !&% * H* * =* * * 4 A " *A * # !&% * 8% ) B% ! C
2010. december 31. Adókövetelés
Adókötelezettség
3
3 # #
3 3
42/52
20 09. december 31. Nettó 3 3 3
Adókö vet elés
Adókötelezettség
3
3
# #
3 3 #
Nettó 3 3 3 ##
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban Az átmeneti különbözetek adóhatásának változását az alábbi táblázatok szemléltetik: 2010. december 31. Átmeneti különbözetek adóhatásának változása ;))* "*#* 0 <#5 A" - # !&% * H* * =* * * 4 A " *A * # !&% *
Nyitó egyenleg január 1-jén 3 3 3 ##
IdĘszaki eredményben elszámolt 3 3 3 3 3 3 #
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt árfolyamhatás 3 3 3 3 3 3 #
Záró egyenleg december 31-én 3 3 3
2009. december 31. Átmeneti különbözetek adóhatásának változása ;))* "*#* 0 <#5 A" - # !&% * H* * =* * * 4 A " *A * # !&% *
Nyitó egyenleg január 1-jén 3 3 3 # #
IdĘszaki eredményben elszámolt 3 3 3 3
43/52
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt
Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt árfolyamhatás 3 3 3 3
Záró egyenleg december 31-én 3 3 3 ##
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban
21. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség
/7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * /7 + * ?" * D* * ?" * D* * ?" * D* * ?" * / *
Kamat mértéke
Hitelfelvétel napja
Lejárat napja
Deviza nem
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
/; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' /; .I?' D B J'35 6 D B J'35 6 /; .I?' /; .I?' /; .I?' D B J'356 D B J'356 D B J'356 D /B'; J'K5 6 D B J'K5 6 D B J'K5 6 D B J'K5 6
>> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> >> > > >> >> >>
>> >> >> >> >> >> > > >> >> >> >> >> >> >> >> > > >> >> >> >> >> >> >>
4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B? 4B?
Hitel összege HUF
Hitel összege Könyv Hitel összege Hitel összege Euro szerinti érték HUF Euro 2010 2009 # ##
Könyv szerinti érték Euro
A Társaság idegen forrásai mind magyar forintban denomináltak, és legtöbbjük piaci, és forintalapon kamatozik. A Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott, közel 50 milliárd Ft összegĦ hitelek azonban 3 havonta változó kamatozásúak, kamatlábuk pedig a 3 hónapos EURIBOR referenciakamatból és – 2006 májusa óta – az 50 bázispont kamatfelárból számítandó. Ennek oka, hogy a Társaságnak nyújtott hitel refinanszírozását a Magyar Fejlesztési Bank állami árfolyamgaranciával bíró euró forrásból biztosítja. A hitel lejárata megegyezik a központi költségvetés által a Magyar Fejlesztési Bank számára biztosított árfolyam-garancia lejáratával, azaz 2014. december 31-e. Így a Társaság számára devizaárfolyam-kockázat nélkül, forinthitelként megjelenĘ, ámde a forint kamatkörnyezethez viszonyítva jelentĘsen kedvezĘbben árazódó hitel nem minĘsül piacinak. Emiatt a Társaság a hitel felvételekor a piaci kamatozáshoz viszonyított különbözetet tĘkejuttatásként mutatta ki, amelyet negyedévente az átárazódásokat követĘen elvégzett számítások alapján amortizál. A Társaság az esedékes törlesztĘ részleteket mindig idĘben teljesítette, a hitelszerzĘdésekben elĘírt feltételeknek a bemutatott idĘszakok vonatkozásában megfelelt.
22. Egyéb kötelezettség Egyéb kötelezettségek
2010 #
I + DE! * # !&% * * D7*#*+* )% 2 ( )% / % *!+ 4!" !
44/52
2009 ##
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban
23. Kibocsátott kötvények Kibocsátott kötvények <L <L <L <L <L
Kamat
ElsĘ kibocsátás
Lejárat
TĘzsdén jegyzett
5 6 5 6 56 5 6 5 6
>> >> >> >> >>
>> >> >> >> >>
8 $09 8 $09 8 $09 8 $09 8 $09
Névérték ( Forint)
Névérték (EURO) 2010
Könyv szerinti érték (E URO) #
Névérték ( Forint)
Névérték (EURO) 2009 #
Könyv szerinti érték (EURO) #
24. Biztosítástechnikai tartalék Biztosítástechnikai tartalék alakulása 4!"! + &' + 0* * (* 1 %& )*+ # #* ) 2% 4!"! + + 0* * (* 1 %& )*+ # #* ) 2% 4!"! + +
3 3 3
Az átfogó jövedelemkimutatás biztosításmatematikai tartalék változás sora tartalmazza a fenti táblázatban bemutatott tartalék felhasználás, illetve az átértékelésbĘl származó veszteség együttes összegét.
25. Jegyzett tĘke, tĘketartalék és egyéb tartalékok A Diákhitel Központ Zrt. alaptĘkéje az áttérés pillanatában, az összehasonlító idĘszak, valamint a tárgyidĘszak végén 300 db egyenként 1.000.000 Ft-os névértékĦ jegyzett és befizetett törzsrészvénybĘl állt. (1 193 742 EUR) A TĘketartalék értéke a bemutatott idĘszakokban nem változott, annak értéke 2.200 millió forint (8 861 111 EUR)
Saját tĘke M & &* * / !) * * / % * * ! ! $ % & ' ! D& 5 ;
2010 3 "## "
45/52
2009 3 " #
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban
26. FüggĘ követelések, kötelezettségek A társaságnak a beszámolási idĘszakban nincs függĘ követelése, kötelezettsége.
27. Tranzakciók kapcsolt felekkel Az IAS 24 – Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek standard 2009 novemberében módosításra került 2011. január 1-jei hatályba lépéssel. A standard lehetĘvé teszi a módosított elĘírások részben vagy teljes egészében történĘ korai alkalmazását. A Társaság a korábbi alkalmazást választotta. A Társaság felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) gyakorolja, végsĘ anyavállalata pedig a Magyar Állam. Magyar Állammal, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló vállalattal folytatott tranzakciók A Társaság Magyar Állammal szembeni tranzakciói magukba foglalják az állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyek vásárlását, az ezek után elszámolt kamatbevételeket. A periódus végén a Társaság tulajdonában lévĘ diszkontkincstárjegyek állományát a kiegészítĘ megjegyzések 14-es pontja mutatja be. A diszkontkincstárjegyekkel kapcsolatosan elszámolt bevételek a kiegészítĘ megjegyzések 7. pontjában kerültek részletezésre. A Társaság a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókat a szokásos piaci feltételek mellett bonyolította. Ez alól kivételt jelent az MFB-tĘl felvett hitel (lásd részletesen 21. pont), mely esetében a kedvezményes kamatozási feltételek miatt a folyósított hitel kezdeti valós értéke alacsonyabb, mint a ténylegesen folyósított értéke. A különbözet tulajdonostól kapott tĘkejuttatásként került elszámolásra az egyéb tartalékokon belül, mely a 25-ös megjegyzésben kerül bemutatásra. Az MFB-tĘl felvett hitelek év végi állományát, valamint a hitelfelvétel kondícióit részletesen a 21-es megjegyzés tartalmazza. A Magyar Állam garanciát vállal a Társaság által a diákhitel finanszírozására felvett hitelek valamint a kibocsátott kötvények értékére. Az Állam által nyújtott garancia értékét az alábbi táblázat mutatja be: Magyar Állam által nyújtott garancia
2010 #
?# <% = #
46/52
2009
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatáshoz III. Pénzügyi helyzet kimutatáshoz kapcsolódó információk Adatok euróban Kulcspozícióban lévĘ vezetĘkkel folytatott tranzakciók Kulcspozicióban lévĘ vezetĘkkel kapcsolatos tranzakciók Rövid távú munkavállalói juttatás Igénybevett szolgáltatás Összesen
2010
2009
28. Mérlegfordulónap utáni események A pénzügyi kimutatások 2.1 pontjában megjelölt jóváhagyásáig nem történtek olyan fordulónap utáni események, amelyek miatt szükséges lett volna a kimutatások módosítása.
29. IFRS-ekre történĘ áttérés hatása A Társaság a SzámvitelrĘl szóló 2000. évi C törvény (továbbiakban „Számviteli törvény”) alapján készíti el a magyar jogszabályi elĘírásoknak megfelelĘ beszámolót. Az alábbiakban bemutatásra kerül az IFRS-ekre történĘ áttérés számszaki hatása.
47/52
M & &* * / !) * * / % * * D& 5
D& 5
4 )% / % H* * <% = # =* * * 4** *!+ .!
.!
! "# $ & * 0 *!+# / % # / % 0 ;))* "*#* 4** *!+# 4
4
Pénzügyi helyzet kimutatás
/
/ ? N 4 ;
H
Megjegyzés
IFRS áttérés hatása
IFRS szerinti érték
IFRS áttérés hatása
2009. december 31.
Számviteli törvény szerinti érték IFRS szerinti érték
IFRS áttérés hatása
2010. december 31.
Számviteli törvény szerinti érték
IFRS szerinti érték
48/52
3 3 3 # #
3 3 3
3 3 3 3 3 3 3 3 # # #
3 3 3
3 3 3 3 # # # #
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 0 0 # # ## # # # #
2009. január 1.
Számviteli törvény szerinti érték
A Társaság saját tĘkéjének egyeztetése 2009. január 1-re az áttérés idĘpontjára, valamint 2009. és 2010. december 31-re vonatkozóan
Diákhitel Központ Zrt KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz IV. Az áttérés hatásainak bemutatása Adatok euróban ____________________________________________________________________________________________________________________________________________
7 !") 1 !% &) 0 # ( + "#!) 80 * # "7+9
-
H 5 ?
4 N5 ; ;
5 4 / 5 4
Megjegyzés
<*)*%# <*)* ( ! $% ) ! "%# < ) )* () 2& ( ! ,+ ! !) / % )E! %# =* * * # * ' ) 5 % E ) 4 7 ) # $% E ) / % )E! 8% 5 " -!+ ( ! L-!+%# 7 !") "!F)! 0 # !) 8* 0 * # "7+9 7 !") "! F )! $ & 2 #*+ & )* 2% / % ( + "#!) *!+ ( ! * 1) )* ( *)2% ?5 !" 1 !% &) 0 %) !"-
Átfogó jövedelemkimutatás
IFRS áttérés hatása
49/52
#
3 # # 3
3 3
# 3
3 # 3 3
3 # 3 3 # 3 #
# 3 # 3 # 3 #
3 3 3
3 3 3 3 # # # 3 3 3 3 3 3
3 3 3
# # 3 # # 3
3 3 # 3 3
3 3 # 3
3 3 # # # 3 # #
3 # 3 3 3
2010.01.01-2010.12.31 közötti idĘszakra
IFRS Számviteli IFRS áttérés IFRS szerinti szerinti törvény szerinti hatása érték érték érték
2009.01.01-2009.12.31 közötti idĘszakra
Számviteli törvény szerinti érték
Az Átfogó jövedelemkimutatás egyeztetése 2009-2010 évekre vonatkozóan
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz IV. Az áttérés hatásainak bemutatása Adatok euróban ________________________________________________________________________________________________________________________________________
: 3 , !" ) % ) F
5 ) * "*7 3" #*+ # * #* ( *)# ** * 5 3 ) * !=)% 3
H6 ) "!5 % , <% = # ) * # ! <% = # ) * = 4& * = ) * #! 4& * = ) * = H6 ) "!5 % % ,
=1 ) "!5 % , $ & * # * $ & * 0 % 0 ;))* "*#* % ;))* "*#* =1 ) " !5 % % ,
GE ) "!5 % , 0 # !) D+! O $ = # ,)3 2 ) # 2 ) # < ) )* () 2& ( ! 5 ! # ,+ *)*%# =* * * # * 0 * *!+%# ( + <* *)* ? *)* ! "# ) # * / % % %# # / % % %# # GE ) "!5 % % ,
Cash flow kimutatás
-
4 4
4 H ?
5 4 5 / ;
5N
Megjegyzés
# 3
3 3
50/52
3 3
3 3
3 3 3 3 3 3 3 #
3 3 3
3 3 3 #
#
# 3 3
3 3 ##
3 3 3 #
3 3 3 3 3 3 # #
#
2009.01.01-2009.12.31 idĘszakra
Számviteli törvény IFRS áttérés IFRS szerinti szerinti érték hatása érték
A Cash-flow kimutatás egyeztetése 2009-2010 évekre vonatkozóan
3 3
3 3 #
3 3 3 #
# 3 3 3 3
3
3 3 3 3 3
3 3
3 3
3 3 #
3 3 3 3 3 #
# #
2010.01.01-2010.12.31 idĘszakra
Számviteli IFRS áttérés IFRS szerinti törvény hatása érték szerinti érték
Diákhitel Központ Zrt. KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz IV. Az áttérés hatásainak bemutatása Adatok euróban ________________________________________________________________________________________________________________________________________
Diákhitel Központ Zrt KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz IV. Az áttérés hatásainak bemutatása Adatok euróban ______________________________________________________________________________________________ A) Pénzeszköz és pénzeszköz egyenértékesek A Társaság az IFRS-ek elĘírásainak megfelelĘen a pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek között kimutatott értékesíthetĘ értékpapírokat valós értéken tartja nyilván és a valós értékben bekövetkezett változásokat az egyéb átfogó jövedelemben számolja el. Ezzel szemben a Számviteli törvénynek megfelelĘen a magyar kimutatásokban az értékpapírok bekerülési értéken szerepelnek. B) Diákhitelek, és Biztosítási díjkövetelések A Társaság az IFRS-ek alapján készített számviteli politikában rögzített elvek alapján készített beszámolóban a Diákhitel Központ ügyfelei részére kibocsátott hiteleket megbontja hitelkövetelésekre és biztosítási díjkövetelésre, valamint a felszámított kamatokat kamatbevételre és biztosítási díjbevételre. Ezen eszközök után az aktuáriusi számítások alapján portfólió alapú értékvesztés kerül elszámolásra. Ezzel szemben a Számviteli törvény alapján a hitelek hitelkövetelésként a bevételek kamatbevételként kerülnek elszámolásra. Az aktuáriusi számítások alapján a hitelkövetelésekre céltartalékot képez a Társaság. C) Egyéb követelések •
•
•
A Társaság a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet alapján az alapítás költségeit elhatárolta, melynek feloldása a kamatban felszámított mĦködési költségprémium megtérülése alapján történik. Az IFRS-ek szerinti kimutatásokban az alapítás költségei felmerüléskor az eredményben kerültek elszámolásra. A Számviteli törvények megfelelĘ az egyéb követelések között kerül kimutatásra a kötvénykibocsátás árfolyamvesztesége, melynek feloldása a kötvény futamideje alatt idĘarányosan kerül be a társaság ráfordításai közé. Ezzel szemben az IFRS-ek alapján készített pénzügyi kimutatásokban a kötvénykibocsátás árfolyamvesztesége az effektív kamatláb módszerrel kerül elszámolásra a kötvény futamideje alatt az eredményben. Halasztott kamatként mutatja ki a Társaság az adott félévben a Diákhitelekben felszámított forrásköltség kamatelem illetve az adott idĘszak tényleges forrásköltségeinek negatív különbözetét, amelyet 60 hónap alatt idĘarányosan jelenít meg a ráfordításai között. (Az összehasonlító kimutatásokban egyéb mĦködési költség soron szerepel). Az IFRS-ek alapján készített pénzügyi kimutatásokban ezek a tételek kivezetésre kerülnek.
D) Immateriális Javak A Társaság a Számviteli törvény alapján aktiválta az átszervezéssel kapcsolatos költségeket, melyek az IFRS-ek elĘírásai alapján felmerüléskor költségként számolandóak el, így az áttérés napjára készített nyitó mérlegben ezek a tételek az eredménytartalékkal szemben kivezetésre kerültek. E) Hitelintézettel szembeni kötelezettségek A Számviteli törvénynek megfelelĘen készített pénzügyi kimutatásokban az MFB-tĘl felvett hitel kezdeti megjelenítése a ténylegesen folyósított összegen történt, a késĘbbi értékének 51/52
Diákhitel Központ Zrt KiegészítĘ megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz IV. Az áttérés hatásainak bemutatása Adatok euróban meghatározása pedig a további hitelfelvételekkel, illetve törlesztésekkel módosított értéken. Ezzel szemben az IFRS-ek alapján készített pénzügyi kimutatásokban a pénzügyi kötelezettségeket kezdetben valós értéken kell szerepeltetni, amely jelen esetben eltért a ténylegesen folyósított értéktĘl. A különbözetet tulajdonostól kapott tĘkejuttatásként az egyéb tartalékok soron számolta el a Társaság. A hitel futamideje alatt a kezdeti valós érték és a ténylegesen folyósított érték közötti különbözet az effektív kamatláb módszer segítségével kerül amortizálásra. F) Egyéb kötelezettségek •
•
A magyar jogszabályok alapján készített beszámolóban halasztott kamatként mutatja ki a Társaság az adott félévben a diákhitelekben felszámított forrásköltség kamatelem illetve az adott idĘszak tényleges forrásköltségeinek pozitív különbözetét, amelyet 60 hónap alatt idĘarányosan jelenít meg a bevételei között. (Az összehasonlító kimutatásokban egyéb mĦködési költség soron). Az IFRS-ek alapján készített pénzügyi kimutatásban ezek a tételek kivezetésre kerültek. A Számviteli törvény elĘírásainak megfelelĘen az egyéb kötelezettségek között kerül kimutatásra a kötvénykibocsátás árfolyamnyeresége, melynek feloldása a kötvény futamideje alatt idĘarányosan kerül be a társaság bevételei közé. Ezzel szemben az IFRSek alapján készített pénzügyi kimutatásokban a kötvénykibocsátás árfolyamnyeresége az effektív kamatláb módszerrel kerül elszámolásra a kötvény futamideje alatt az eredményben.
G) Céltartalékok A Számviteli törvény által a diákhitelek után elszámolt céltartalék nem felel meg az IFRS-ek definíciójának, így kivezetésre került. H) Kibocsátott kötvények A Számviteli törvény szerint a kibocsátott kötvényeket névértéken tarja nyilván a Társaság. Az árfolyam különbözeteket idĘbeli elhatárolásként, míg a felhalmozott kamatot eredményben jeleníti meg. Az IFRS-ek alapján a kötvény értékének meghatározása a kezdeti valós érték megjelenítése után amely figyelembe veszi a kibocsátáskori diszkont, illetve prémium értékeket is - amortizált bekerülési értéken történik effektív kamatláb módszerrel. A felhalmozott kamat egyéb kötelezettségként, míg a kötvény visszavásárlás eredménye nettó kereskedési eredményként kerül kimutatásra. I) Biztosítástechnikai tartalékok Az IFRS-ek alapján készített pénzügyi kimutatásokban a számviteli politika 3.6 pontjában részletezetteknek megfelelĘen a Társaság biztosítástechnikai tartalékot képez, amely tartalék számítása aktuáriusi modell alapján történik. Az átfogó jövedelemkimutatás biztosítástechnikai tartalék változás sora tartalmazza a biztosítási események következtében történĘ tartalék felhasználás összegét. A magyar jogszabályok alapján összeállított pénzügyi kimutatásokban biztosítástechnikai tartalék nem kerül kimutatásra.
52/52
