No title

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/trtnelmikalOOdani

'-^^sííííí^;

:3^

0-

TÖRTÉNELMI KALÁSZOK. 1603-1711.

A VARCYASI DÁNIEL-CSALÁD IRATTÁRÁBAN

LEV

LEGNAGYOBBRÉSZT

EREDETI KÉZIRATOK UTÁN KIADÁ

SZERKESZTÉ

KÁLMÁN.

T H A LY

BETHLEN GÁBOR, KEMÉNY JÁNOS, BÉLDI PÁL, ÉS lí. RÁKÓCZI FERENCZ SAJÁTKEZ LEVELEINEK KÖNYOMATU MÁSOLATAIVAL. '

-

A

tiszta

jövedelem a vargyasi székely népiskola javára szenteltelik.

PEST

LAUFFER

ÉS

1862.

STOLP SAJÁTJA.

M Izsák

Endp«

HÁRiCH JÁNOS

-

^1

MOV 29

'9^^

SiTY Of

:i^%

"^5^

TÁJÉKOZÁSUL.

A

niuil

rályhágón

1860-ik év nyarát és részének

túli

egész

életem

hasznosan

'

és

tölthetném

el

köhészeti szempontból rátja

soha

és

beutazásával

nyarát

búvára

oszét

is

töltém;

történt

bárcsak

kellemesen

ily

Noha

!

hazánk Ki-

öszél

fleg

utazásom

mint szenvedélyes ba-

;

régiségeknek és történelemnek

a

sem tévesztem szem

és

ezeknek

elöl

érdekeit

Szorgalmasan bejártam mindazon helyeket,

,

— sem

melyek-

a

hez bármi nevezetesebb történelmi esemény van kötve;'

bebarangoltam

a

csaták

tereit,

a

komollói

Decebál harczhelyeitöl kezdve

tól

és

kii

hidig.

hol

Bem

apó,

s

a

kökösi

le

Megszemléltem

helyt

Attilának

a

sirját

a

Rika

erdejében

Budvárat. .

a

római

egész

hidig,

Áron ágyúi dörögtek. házát,

húnsánczok-

hol

a

pis-

Gábor

Székely-Udvar-

Réka s

húnkirálynö

emlékeket

dák #

IV

Gyula- FejérvároU, Déván, és a régiségekben oly

dús

Hátszegvidékén. Andalogtam Opor vajda bálványosi, és

Hunyadi

templomban

fejedelmek

a

kenyérmezei tereken, tyás

király

—

koporsóinál

gyzelmi

terével

stb.

Voltam

a

Báthori Endrét, s a szobában, hol

Gábor

gyilkosait

a

szedtem

lem, s

ját fejedelmi ,

palotában, azt a

székbe

keresve hol

csókol

Bodolán

fel-

Grittit

Kemény János

Györgyöt

H. Rákóczi

maros- vásárhelyi virányról,

teremben

Báthori

fejede-

madéfalvi székely-martyrok sírjáról; a gyalui

a

mezrl, mely a

helyen,

melybl

toronyban

a

Fráter Györgyöt

nép dühe aláveté; hol

darabolták; virágokat

Enyed,

házait,

hol

található.

a

Teleki Mihály

utczáit,

csak törlénelmi emlék

megölék;

Törcs-

Szeben,

hol

(Martinuzzi)

János

Medgyes, Szászváros,

Ebesfalva,

Nagy-Selyk, Torda

Vásárhely,

hol

,

építette

alatta, hol

Brassr3,

Segesvár,

Má-

házban hol

ó

Nagy Lajos

a

be Kolozsvár,

Szász-Sebes,

szent-imrei,

a

,

szász-sebesiben

a

meghalt. Bejártam

várt Tökölyi elesett,

s

gyula - fejérvári

a

,

kolozsvári

a

születelt,

király

várában

hunyadi

János

igtaták. a

Bánffi

Bolyongtam

Dénes

raktam

melyért

meg

s

a

és

unoká-

a fogarasi

Béldinének

azon

lehullani,

ennek nagy

hol

gondtalan Apaffit,

elcsattanta,

lábaimra

látá

vár-

fehérvári

szép

ajkaira

kellett

halnia;

bilincsekel,

melyeket

egykor

szerencsétlen

a

Csik-Rákoson

szintén

nek számláljam mind elé

a szent

szülházát

gazdag puszta

emlékekben

történelmi elösorolására

Köszönet

dégszeretetének elhalmoztak,

rab-

helyeket? Erdély oly

hogy

,

erdélyi

ezeknek

csak

magyarság szíves ven-

barátságának

és

De mi-

fölkeresem.

külön kötet kívántatnék.

is

lelkes

a

fogarasi

viselt

megírja a jó öreg Cserei, kinek

mint ezt

a

sa'ga'ban,

Béldi Pál

elsegítvén

mindenütt

melylyel

,

czéljaimat.

Köszönet az el-

zékenységnek, melylyel megmaradott családi régiségeiket,

mkincseiket és régi irományaikat elttem

Nem rátom

Dániel Gábor,

rálybirónak,

azon

nyait

napvilágra

csátá.

Fogadja

különösen

tartozom

hálával

kis

tisztelt

ba-

jelenleg udvarhelyszéki fökí-

hogy

szívességéért,

családi

iromá-

rendelkezésemre

végett

juttatás

szinte

kitárák.

köszönetemet érette,

a

bo-

történ-

elem barátai nevében. Jelen litám

ezen irományok

kötetet

össze.

De

azon

lássuk

érdekesbjeíböl

müdarabokat,

ál-

melyekre

nézve némi megjegyzendm, vagy utbaigazitandóm leszen, egyenként.

Elseje ezeknek

ma önéletírása. elhallgatja

P

e

t

r

i

t

yv

i

Keresztnevét

t

y

Horváth Koz-

szerz

a

szövegben

ugyan, de egy müvéhez mellékelt régi nem-

VI

hogy az Kozma (Cosmus);

világos,

zetségi táblázatból

eladása igen élénk, folyékony,

György

kóczi

s

sok érdekes, és nem egy

gylés szomorú ménynek szerz

a

helyütt

lembe

jeleneteinek,

leírását.

Mindenbl

nem kell

körülmény

önéletírását

Cserei rájuk

Horváth

ki

,

ról

pontra

eléirja

ezt

figye-

történeti

becsét

s

nyomai. Példa reá a

kuruczokra

a

—

kenne.

ki

ha le-

,

Igen nagy

kevés

nem

—

alattiak

ideig

7-ik a

sz.

nagy

kár,

folytatta,

egészité. 5.

6.

Bethlen Gábor-

mellesleg mondva

hogy mily bizalmas, barátságos

A

azért sok

,

közül rendkívül becsesek az

ezekbl

Danielekkel.

hogy

meglátszanak a szemé-

oly

és különösen a 7-ik szám Kilátszik

mü

a

ellenszenvek

roszat

A levelek

a

krakkói ese-

sem csökkenti, mert azon kor-

krónikairón

jeles

oly

Kiváló-

azonban,

kilátszik

E

vagy hogy más egykorúja

tól.

néhány

venni.

hetne, minden

hogy

s

másik részre hajló;

vagy

ütközetrl

számos -újvári ország-

a

a

rokon-

Rá-

II.

közöl.

kissé

ban majd minden

különben

részletet

Rákóczi-háznak nem volt barátja

mindazáltal legkevésbbé

lyes

uj

benne

lag sikerültnek találom

gyászos

gyalui

a

a

Rhédei Fe-

hadjáratáról,

lengyelországi

rencz fejedelemségéröL

különösen

s

lábon

—

állott

az

is,

Bethlen

levélben szintén és pont-

fejedelem

Dániel

Mihálynak

VJI

—

ersen

pont

—

mátka-kérni küld

kit

életére

való

jellemzi

Belliién

tekintetben.

hogy

nieleket,

saját

Gábort

eg-yéni

családi jelvényeit

daru, mint sokan

a

is

Dániel Mihály

herczegnöt,

pával

fogadott,

fejedelmi férj

Bethlen télyt

kit

felét,

mint ezt

hattyú

azaz

Dániel

a

egy

:

család

miután

Olaszteleken

öt

—

melyben

Dánielek felügyelete

len

Gábor

a

meghozá Brandenburgi Ka-

fejedelem

a

tott

látszik,

nem

Kassán nagy pom-

már elébb átvevé övéitl

a

nevében annak fvezére Rákóczi György:

épittetetl,

fennáll,

vélik)

s

használja.

Midn talin

Da-

maga czimerének (két

hibásan

vadludat nyakán átnyilazva, a

máig

és házi

megosztá ve-

is

nyakán'nyillal állott vadliid''), vag-y

E 14

nöt kivan?

Bethlen annyira szerété a

adván nekik czimerül

lük,

milyen

—

kas-

évig

tar-

Bardócz-fiókszéken a

lakadalom álló

alatt.

E

kastélyt

Beth-

aztán

Dániel családnak adományozá. Jelenleg

is

csakhogy nagy termei, melyeken nyilván meg-

hogy tánczvigalmi, ünnepélyi

czélra voltak épilve,

kisebb szobákra vannak felosztva. Kapuja

*) Lásd ez állításra nézve Haporthoni

felett

az

Forró János Quin-

tus Curtius históriája fordítását, ajánlva Bethlen Gábornak.

czenben 1619.; továbbá

Casparus Bojthy

magni Gabr. Bethlen." 1624.

ik-

:

Debre-

„De rebus

gestis

j K

:

VIH a r

t

len

nem, mint sokan hibásan

(s

i

és a vargyasi Dániel

Ez

Nándor

Dániel ágon.

birja

Van

ez

idö

udvarában

közt egy roppant egyetlen

1675-böl,

káva p

r

V deb i

a

l

ár

darab köböl

Beth-

i)

vésett

czi-

Rauber

egyéb

régiségek

kivágott

Dániel család jelmondatával:

továbbá a szomszéd

i t ,

k

az ösz báró

szerint

kastély

ó

i

:

régi köbe

csala'd

merei láthatók.

irják

kút-

Deus

toronyban egy ó

harang 1489-böl.

Nagyon érdekes

Györgytl czi

Sára

a

10.

az

dolgában. Továbbá a

Zsigmond lakodalmára

11.

szóló

levél

(3. sz.)

s

az,

(13.

:

levele

sz.)

Tarnó-

Lorántffy fia

II.

Béldi

Dániel István"

vár börtönébl (15. sz.) édes anyjához

a dévai

Lássuk

II.

római

lyet egy

1679.

Rákóczi Ferencz korszakát.

lengyel

y^Egy

Rá-

temetésérl

melyet „rab

fogságából, és „rab

tatár

sz.

Bocskai

a

;

Rákóczi

I,

elrablott

fejedelemnö meghívó

kóczi

irt

levél

a.

Mikesekhez,

a

Zsuzsanna

Pál"

sz.

királyi

tanácsosnak

birodalombéli urnák

irt

levele,

me-

Magyaror-

szágnak dolgairól 1706-ik esztendben.''

Legelször fogást.

„Ez

a

A

mii

mit

is

ezen évszám ellen

szövege ugyanis egy

rövideden

eladék

,

kell

tennünk ki-

helyütt

negyedfél

így szól

esztend

IX az az

esett,

alatt

1703. esztendnek

1707. esztendnek végéig;

mostaniban"

ben, és a

hogy e

tévedésbl

szám ban

Íratott

hséggel

A

1709-ben

mii

a

következ Ebbl

stb.

készült,

volna: miként

is

Ha 1706-

el

számlálhatná

1706-IÓ1 1709-ig

az

látszik,

1706-dik év-

czimlapra.

csúszhatott a

esztend-

nyiiván

az

s

fogva

tavaszától

történeti

eseményeket?

történt

keletnek idejére nézve tehát tisztában volnánk.

A nak

jogvéd

mai korban e müvet oly

kellene

neveznünk,

mely

röpirat-

magyarok, illetleg

a

Rákóczi fölkelésének törvényességét

fejtegeti.

Valóban

alapos készültséggel, nagy olvasottsággal, s hazai tör-

vényeink va

:

s

történetünkben oly jártassággal van ez Ír-

miként els

„lengyel

kir.

pillanatra

tanácsos"

szerznek magyarnak hogy

szerz

az

be

kell

csak álczim, lennie.

kell

Erdélyrl

irt

hogy

látnunk, s

tulajdonképi

a

Kitnik ez abból

toldalék

Nagy

hazánk

ezen igen becses történetjogi védiratot; az

nye

maga kott

oda a

megy nagy

II.

(néha álnév

ki,

hogy

szerzje

ennek

Rákóczi Ferencz alatt)

hazá-

atyja.")

Szalay Lászlóval

történetírónk

is,

végén megfe-

ledkezvén magáról, Magyarországot egyenesen

ja'nak mondja (...„hanem, mint

a

közlém

véleméalkalmasint

volna, ki

nagyobb müveket

is

irni,

szo-

hogy

,

hazájának necsak karddal

S

,

de

tollal

használhasson.

is

ség, és nagy államtani, diplomatiai, jogi

meret, melylyel

mü

e

irva

több helyütt

delmet

—

—

méltán

hogy

,

a

Hunyadi

maga

magáról

nem

egészet Rákóczi valamely

az

után mindenesetre bátran

ereklye

magyar

szerztl

eredett,

tán

fejedelméfönteb-

a

hogy

még

ugy

:

e becses

nem

pedig

1706-ik, de az 1709-ik évben.

az

Szalay eddigelé e müvet csak ísmeré, s

ban, t.

mások

vagy

nem

állitható,

feje-

hasonlítja

Annyi

alatt.

e

ezt a szerény

titkárja Írhatta

nek megbízásából, és befolyása biek

Írhatta;

be tehát e helyeket, vagy ha

toldották

is-

Rákóczi-

Mátyással

össze), oly dicséröleg nyilatkozik, miként

fejedelem

mü

midn

különösen végül,

(lásd

történeti

s

Ellene ezen állitásnak

van.

csak azon egy körülmény szól ról

mvelt-

igen valószinüvé leszi azon tudományos

ezt

i.

ha

tudta,

tekintetbe

szerznk

magyar

legkevésbbé sem

díttatott

volna

szük végre kéletesen

hogy magyarul

veszszük

veszszük az

kintetbe

bl

nem

át

azt,

(tán

irat

iménti

eredeti

látszik

iratunk

is

az

,

nyelven

létezik.

Azon-

állításunkat,

maga Rákóczi)

hogy

volt;

te-

magyarságát, melymintha

nemzeti nyelvünkre

hogy

latin

;

latinból

tekintetbe

for-

vesz-

nyelve és írmodora tö-

megegyez azon egyéb magyar nyelvemlékek

XI

és tak

iratokéival

meg

:

melyek

,

gyzdnünk

kell

szöveg

az eredeti,

valószinüleg a

külföld

ezen

miszerint

,

a

s

belle,

végett.

Az ezután következ 31 darab okmány

ban

(magyar)

fordittatott

latin

felvilágosítása

közül egyik

kiemelendk azon-

különösen

érdekesebb a másiknál,

fennmarad-

kuruczvila'gból

a

Rákóczi Ferencz sajátkez levelei a derék gróf

II.

Pekry

Lrincz

Dániel

István

tbkhoz,

a

nül

vévén

leányát fhadsegédje

kinek

igy jutottak

:

e

levelek

a

Dániel család irattárába.

Van

Rákóczi- féle kulcs, Laurentio Pekry"

mokkal

Írott

teszi.

jegyekkel

comite

nem

titkos

ily

tudni,

a

Dn.

levelek megfejtésére. Ezt csak azért

a

felirattal),

levelel a

irt

Pekry-

egyet sem találtam; hihet, elvesztek.

hogy e clavis-nak

francziát,

Jellemz

titkos

jegyekkel

nézve, külön számjegye lévén

elsnek

il.

szá-

irattárban

Érdekes

(„davis pro

úgynevezett

s

közlöm, mivel Daniel

még egy

irományok között

ez

s

:

a

nemzetek neveire

minden nemzet között

legeslegutolsónak a

körülmény

akkori

az

németet

viszonyokat

és

hangulatot illetleg.

A

helyesírást

biographiában

ugy jártam

,

el,

s

a

a

mi

illeti,

„lengyel

hogy

az

kin

Horváth-féle auto-

a

tanácsos levelében"

lehetleg

a

mai

Írásmódhoz

xn hogy

alkalmaztassék, mindazáltal ugy,

a

egyes szavak

hangoztatására következtetni lehessen;

akkori tikai

az

igazítást sehol

réffi

nem

formákat.

szólás

orthographiáját teljesen

Ha história

e

történelmi

barátainak

hettem volna

:

mindenütt meghagyván

tettem,

Az

gramma-

eredeti

levelek

és iratok

meghagytam. emlékek

bármily

közrebocsátása

csekély

bségesen meglennék

Pesten, a mohácsi ütközet

335-ik

szolgálatot ezáltal

által is

a

te-

jutalmazva.

évíordulati

napján.

THALY KÁLMÁN.

TARTALOM.

Oldal.

Tájékozásul

III.

Kozma önéletírása 1634. 1603.— 1691

Pelrityvity-Horváth Eredeti levelek 1)

— 1660.

Bels-Szolnok megyéhez Bástától 1603

.

.

.

.

2) Bels-Szolnok megyéhez Bástától 1603 3) Bogáthi Andráshoz Bocskai fejedelem föembereitl, 1607 4) Bogáthi Andráshoz Rákóczi Zsigmond fejedelem.

.

tl 1607 5) Dániel Mihályhoz, Bethlen Gábor fejedelemtl 1618 Q) Dániel Mihályhoz Bethlen Gábor fejedelemtl évkelet nélkül 7) Memóriáié pro Gen. Dno Joanne Dániel .

.

8) Bethlen István erdélyi gubernátor mandátuma, 1622 9) Dániel Mihályhoz Brandenburgi Katalin fejedelem-

ntl

89 91 93

94 95 98

100

1630

A

Mikes családhoz I. Rákóczy György fejedelemtl 1637 11) Dániel Jánoshoz Lorántfíi Zsuzsanna fejedelemnötl 1651 12) Dániel Ferencznek Kemény Jánostól 1654 13) Dániel Ferenczhez Béldi Páltól 1659 14) Dániel Mihályhoz Kemény Katától 1667 15) Dániel István anyjához, 1679 16) Bornemissza Anna fejedelemnö levele Dániel Mihályt illetleg, 1681 17) Dániel Mihályhoz I. Apafi Mihály fejedelemtl 1681 18) Kemény Zsófiához II. Apafi Mihály fejedelemtl 1691 II. Rákóczi Ferencz fejedelem kora Egy lengyel királyi tanácsosnak levele, melyei egy római birodalombéli urnák irt Magyarországnak dolgairól 1706-ik esztendben Erdélyrl 10)

XV. 85 87 88

.

.

.

.

.

.

.

.

101

104 105 107

.112 113 115 117

118

.119 121 189

Eredeti levelek

s

egyéb iratok 1705

— 1711

1) Gróf Forgácli Simon levele 1705 2) Gróf Teleki Mihály a háromszéki inspectorokhoz stb.

3)

II.

1705

.

Rákóczi Ferencz fejedelem

gr.

Pekry Lörinczhez

1705 4) Rabutin gr. levele 1705 5) Constitutiones stb 6) Claudiaca musa valde dolorosa 1706.

.

7) 1706-ban N.-Szombatban lév tracta alatt stb. 8) Gróf Forgách Simon levele. 1706. 9) Gr. Forgách Simon hadseregének havi számadása

10)

11.

.......

Rákóczi Ferencz nélkül

gr.

Forgách Simonhoz, kelet

11) II. Rákóczi Ferencz gr. Pekry Lörinczhez 1706 12) 1706-ból sat. 13) 1707-bül sat 14) R. Tige császári tbk gr. Pekry Lörincz knrucz '

.

15) 16) 17) 18) 19)

20) 21) 22) 23) 24) 25) 26) 27) 28) 29) 30) 31)

.

.

.

..... ....

tábornokhoz 1707 Gróf Pekry Lörincz levele

A

bethleni vár föladási föltételei

pro Gnrosu Doiu. Stephano Dániel sa Gróf Pekry Lörincz Dániel Istvánhoz

Instructio

...... .... .

Ouietantia

.

Parolán kiadott parancsolat

Rákóczi Ferencz gr. Pekry Lörinczhez 1707. Gróf Pekry Lörincz hadseregének rendezése II. Rákóczi Ferencz gr. Pekry Lörinczhez 1709 Gr. Pekry Lörincz levele 1709 Gr. Károlyi Sándor gr. Mikeshez 1711. A Moldovában bujdosó erdélyi rendek levele gr Pálffy Jánoshoz 1711 Ugyanazok utasitása Dániel István számára 1711 Nemes Erdélyország statusinak követjei állal stb Projectum Moldáviáé Exulantium Transylvanorum ad Inciytum Consilium Transylvaneum 1711 A Moldovában bujdosó erdélyi rendek Sleinville tbkhoz Instructio pro Dno T. et T. ad Celsissimum Moldáviáé Principem expedienda

II.

.

.

PETRITYVITY-HORVATH KOZMA önéletírása 1634— IC60.

Sokszor

gondolkodtam

mikben

a

magamra

és

Novembris.

17.

(lie

idejében

1668

noiiiíue Doiiiiiii

Ili

hogy életemnek

arról^

forogtam,

másokra nézend, kiváltképpen való mind

séges dolgokat,

következendöket,

multakat,

eltölteket,

valamig

Isten

s

jelenvaló cselekedeteimet

maradékim

is,

got belle.

De

hol egy

s

hozzá

mivel

más

bealius

fogok, mihi

in

s

mindeneket

forgottam,

;

elmulat-

idm

conscientia

tranquilitate

potest,

a mint

hozzá.

uram maga keze

le,

ungvem,

enim conscientiae

multi

licet

mondja

famam, pauci

valaki.

néhai Petrityevith

Írásából láttam, az

letésem volt anno aerae christianae Április,

me-

conscientiose irok

reeta

a

mint azért az édes atyám

váth Miklós

azaz

szerelmes Fia segedelme velem

animo

excogitari

conscientiam vereantur

A

venit,

alkalmatlanságok,

magam

abban

s

transversum non discedere, nihil

ven-

tudnám alkalmaztatni azokhoz;

velem, hanem most adattatván egy kis

fixum

pedig

Írásba

ex preterito

futuri

hol

Isten ö szt Felsége s az

lévén,

mind

ha kik lennének, vehetnének holmi tanúsá-

lyekben édes hazám, tatták

is

közön-

vennék az következen-

példát

dkre, minthogy Consilium

s

Felsége e világon

szt

való életben megtartana, a melyek eshetnek,

ném, hogy az elmultakból

eltölt

miket láttam, hallottam,

a

MDCXXXIV

Hor-

én szüdie

VIII.

Koronkában, Marus Széken, az édes anyámról yaló

szül anyám Tholdalagi Mihály uram

házánál.

—

Az 1

édes

1634.

atyámnak édes

néhai

volt

attya

nos, a kinél az ö rendi szerént

hazában

ez

jobb oltalmazója

levelekbl láttam, mind mérték,

hallottam;

vagyon felöl

való széliben,

végin,

emberektl, a kik esott

holt

is

mely

a

szántóföldeknek

a

szabadságnak

mind azt mind

a

volt,

Széplakon,

fels

széliben,

rét

a

nemesi

a

,

alig

pedig- olyan

lakolt

temettetett a falunak

Petrilyevith Horvát Já-

ugyan

volt) felesége, Horváth János

Ruduczi

édes attya volt néhai

a

a ki Dalmatiából

maga

temetése

templomban

mazván

szállott

ki is

ván maga

is

Horváth Mik-

való

faragott

kövön

a Széplaki

Ez Horváth Miklós Erdélyben szár-

Széplakra,

kivül,

s

itt

vette el néhai Bot János-

de magtalan

Nagy Anna,

megholtanak.

annak

Horvát Miklós,

Kövesdi Nagy Istvánhoz leánya volt

Bot Anna,

utánna a

ment

nak volt Sémién István, Tamás meg. Tamásnak maradlanak

ismét mostaniak

Tamás

is

az

Meghalférjhez

mely urától való

Sárdi Sémién Pálnak, az Sémién

Gergely ur édes attyának az felesége, a kitl

holt

Ité-

szül atyámnak az

Pelrityevilh

nak leányát Annát, a kitl voltának több gyermekei

szül anyámon

rét

származott volt Erdélyben, mint azt

felett

láttam.

a

egy test-

vér volt Szigethi Erzsébeth, Angyalos János (a

lós,

s

kinek felesége volt Szigethi Anna,

a

a néhai Szigethi Pál itélmester leánya, a kivel

lmester

meg,

dombos hely

s

származta-

Gergely, István ntelen

fiai

néhai Pál és György;

és János. Voltának leányai

Ezen Horváth Miklósnak

attyafia volt (de

is.

nem tudom

hányad izben) néhai Komlódi Pelrityevilh Horváth Kozma, az ki fogarasi

Kapitány

kinek maradlanak bára

néhai

fiai

Thoroczkai

s

egyszersmind

György,

s

Istvánnó,

Praefectus

volt,

annak kis leánya Bora kitl Judith

elsbben

Kaszai Pélerné, annak utánna Tholdalagi Jánosné, és Anna Szalánczi Gáborné, és

Anna néhai

nakutánna erdélyi fejedelem

lett

Barcsai Akosné, ki an-

volt.

Megirt szül atyám-

voltának három

nak Horváth Jánosnak*) bátyám

atyám,

Borbáránál

dalagi

ura az atyámnál.

idt

kevés

több Felesége az édes anyámnál Thol-

nem volt, az édes anyámnak is több Gyermekek ezek voltának a) Mihály, ki :

János,

a

Erzsébeth, a

b)

világon,

e

élt

Köpeczi

Jeddi

György, és néném Horyáth Ju-

Horváth

Az atyámnak

dith.

meg;

de mind elholtak, és igy magtalan holt

idkig

holt

Görgény

szt Imrehi, ifiu

legény,

emlékezetére

Klára, ez ha-

d)

ezt vette Berzentzei István,

magam János el

a

nagy remény-

ez

e)

életének

János fejedelem mellett veszett kinek

Judith, a kit

idétlent szül-

is

deficiált.

is

Borbára,

meg.

jadonon

ségü becsületes

ez

élt,

vett volt

kit

voltának ugyan gyermekei,

kitol

vett volt Désfalvi Balogh Ferencz. az ki

vén, kevés

gyermekei, az

virágában. Kemény Nagy Szöllsi mezn,

egy faragott követ

emeltetett

fel

harczon elesett emberekbl rakott halom mellett, ez telenen holt

meg; Ferencz

Zsigmond,

Haranglábi

vette

Krisztina, ez

1651.

9.

Meg Sigmond

May irt

hajadon,

is

ma

ez

is

ntelen, ez

Miklós,

gyermekkorában

Széplakon,

ott is

is

ntelen,

egy leánya

g)

meg anno

holt

temettetett.

Horváth György bátyámnak voltának két

(és ennek

n-

Klára ezt

f)

is

az

a

Krisztina,

fiai,

vett el

kit

Al-Pestesi Balogh Ferencz) és István, ez ntlen holt meg, és temettetett Fejérvármegyében Sárdon, leányai

Kata (a

kit

*) Holt

elsbben

vett

meg Horváth János

hatvanegy esztendben járna. 1616. 17. Febr.,

27.

1624. Martz.

6.

a.

17.

is

1620. die 19. Januarius,

Anna

felesége Szigethi

Dbr. és temettetett

ketten,

Herceg András

járna.

midÖn

holt

Holt

Besenyben,

[a

meg meg

a) Holt

meg 1654. meg 1642. 8.

Oct. temettetett Szt. Benedeken, b) Holt

temettetett

Dbr. Széplakon ott

meg

A

Pokai

midn negyvennégy esztendbe

Horváth Judith 1620.

meg

volt

is

.ledden

12.

temettetett

el.

1640. 27. Január Széplakon

April.

e)

d)

Holt

1662. 23. Január,

ott is

temettetett

el.

f)

Holt

ki

rl

hadi Expeditioban

a lengyelországi boldogtalan

ide alább lészen irás, veszett s holt

nak utánna Nagy

mely-

,

oda meg]

is

an-

Pestyéni Alsó János) és Margith, a

meg,

vett vala el Zágoni Mikes György, ez nyugtalan hala

az urát Barcsai Ákos, fejedelemségében

kit

Foga-

felakasztá

rasban.

Horváth Judithot vette volt Besenyei Tétéi Boldizsár, de mindketten deficiáltanak.

Az

anyámnak Tholdalagi Borbárának

édes

1606.

volt anno

Az

Debr.

3.

édes attya volt Eresei Thol-

nemzetbl

dalagi Mihály, a ki becsületes

ember

álló

fogságba esett, (a minthogy

üdtájban

kivinni, a

néhai

midn

volna

akarták

halálra

leánya

Miklósnak

(a

fogságból

a

nagyanyám néhai Mihálcz Erzsébet,

Mihálcz

szo-

magával az olyan háborgó és vál-

kott alfeleket hordozni

tozó állapot) és

volt,

György kó-

és a mint hallottam a Mihály vajda és Bástha

borlásokkori

születése

a Gelenczei

az Iktári Bethlen

ki

Istvánnak, a Bethlen Gábor öltsenek eljedzett mátkája volt;

de annak veszett hire menvén, noha

mentelte

Miklósnak

a

haláltól,

voltának,

és a

megkérte mint

nem

értettem,

két

azon Mihály vajda kóborlásakor estének földiiépek

kezek mián, és három

a kitl származott

Bethlen

Christina, és Haller

Ferencz,

Györgyné,

el,

meg-

Ez Mihálcz fiai,

a kik

az háromszéki

mostani

az

Bethlen

Györgyné Bethlen

Bethlen Éva édes altyok;

negyanyám Mihálcz Erzsébeth Tholdalagi 'Mihályné,

Mihálcz Ilona Péterdi Lugosi Istvánné, a kinek

Lugosi Ferencz, mostani telen holt

fiai

és

voltak

Secretarius, és István, a ki

meg, és leányai.

is

leányi, Bethlen Miklósné,

Farkas, Gergely és Elek, viszont Kapi

az

volt igaz)

magának.

n-

Tetey Andrásné

Szászvárosi

Borbára, és Maksai Ferenczné, Lugossi Erzsébeth. Tholdalagi

Mihály

édes

anyámról

való szül atyám

maga eredetére nézve nem sok jószággal

biró

ember

volt,

de jóságokkal

teljes

az mint azt annak idejében vi-

volt,

kivet dolgában az,

dolgai megmutatták. Volt

selt

Unilária religion volt (minthogy ottan

elsbben

annak iitánna a Romano Catholica

volt)

mely

be,

religion

felesége

volt

religiora

állott)

atyámmal

a ki az édes

Mihály az Cal-

azok között az édes anyám

s

(a

ki

Unitárius

gyermekei

anyálól fenn elszámlált

volt)

is

különböz s

meghasonlottak, és a

követték az attyokat, a leányok az annyokat az religio

dolgában

mely egyenetlen házasság miatt apadott s pusz-

a

;

az Istennek

tult

szt

háza eleitl fogván,

s

Felségének

együgy

fél az

ne érje Erdélyben vé-

is,

gét az Unitária religionak, ha egyéb tól

fia

egymással ellenkez religioju atyától

religion lévén, két

fiai

született

is

religiot vett volt

Mihálcz Erzsébeth, és

is

minden gyermeki, (hanem az egyetlen venista

hogy

megoltalmazza

is

erszakos oppositió-

szt Felsége.

Isten

anyaszentegy-

De nem csak

édes atyám volt ez dologban vétkes, többen lekedték eztet. Ezt cselekedte,

zem,

kit

s

Toroczkai

él emberektl János, a kik

hallottam,

sokan cse-

is

magam

a kire

az

emléke-

is

Toroczkai Sigmond,

Toroczko Szt Györgyre az

tiszta

igaz Unitária Ekklésiában, egyik Pápista, másik Calvenista

feleségét

vévén

be,

nyomdokát követlék,

erre s

a

maradéki

mind az

annyok

jövendben, hogy egykét emberi

nyomban az egész Ekklésia

változik ott

el.

Ezt cselekedte

fenn megirt Bethlen Ferencz, a kit a világ hordozván, elvette

Kemény Jánosnak egy

nistát,

s

az

fiai

annak

is

testvér atyafiát Katát, Calve-

elsbben az

Unitária

religioban

imbitáltatván, annak utánna elhanyatlottanak, ha a jó Isten

nem könyörül feljebb

rajtok.

megirt

Ezt

cselekedte

Angyalos

Angyalos János Itélmester

szül atyám leányiban vévén utolszor egyet Judithot,

az

is

fia, el.

István, a a ki

is

a

Tholdalagi

az feleségétl Pápista maradékot hagyott.

Ezt cselekedte Keresztesi Ferencz, a

ki

igaz

Unitárius jó

6 hazaíiától Keresztesi Páltól születtetvén, Calvenista feleséget, néhai

Uzoni Béldi Kelemen leányát (a

nyomdokát követte

Pápista, de felesége, kinek

ma

Calvenista volt) vette, és

noha maga

ki

is

leánya,

a

Calvenislák a gyermekei,

az egy Pálon kivül, a ki noha az ünitária religiot

ahhoz illend magaviselése semmi nin-

teálja

névvel,

de

csen,

melyre

nézve

st

az attya

Unitáriusnak

igaz

megemlített

is

conti-

Keresztesi

nem

tarthatni;

is

Ferencz

is

csak

igen frigidus abban az religioban, mivel ha jó providens attya

nem

volna,

lett

életében

ugy elszakadnia az igaz

Bethlen Farkas, az ki

is

volna maga gyermekeit maga

szenvedte

az

Bethlen Jánost, a kinek anyja ment

fiát

szt

Felsége Unitária religion

siájának persecutiojára nevelte volt

az én eddig való

idm nem

ért.

többeknek, valakik házasságok

hogy az

isten

szi

fel.

is

emberhez, a

jaj

nékem, a

ki

ki a

hasonlót s

mind

szerelmes

és

apadjon

Fia

az

és fogyóns

többeket

azon veszedelmes hajóban

me in felicem cautum! De spe viv

tudván tanulni im ezeken: o

ueui

quem non

melyhez

mind ezeket elszámláltam, is

Ekkle-

igaz

alkalmatosságot adtak

által

Felsége,

elszámlálhatnék, mert én

evezek,

lév

mind ezeknek

Jaj

ür Jézus Christus anyaszentegyháza

De

el,

religiójára taníttatván Bethlen Jánost az mostohaüát,

az Isten

arra,

vévén

testvér attyaíiát

férjhez Matskási Forenczhez, Calvenista

maga

Ezt cselekedte

mostani Bethlen Jánosnnk édes attya,

Kemény Jánosnak egy

hadta neveletlen a

religiótól.

fuerunt

aliena

pericula

spe raorior. Ezeket obiler hozam bé, térek vissza oda, az

honnét eltértem. Voltának Tholdalagi Mihály kei ezek: Borbára az édes

Kata, a kit dizsár,

a

fia

is

Unitárius

szül atyámnak gyerme-

anyám: Zágoni Jankó Boldizsárnó

ember vévén

el

az az Jankó Bol-

ugyan Jankó Péter megmaradóit az

religioban, de az

is

Unitária

Pápista Feleséget, Imecs Mojzes leá-

nyát vévén feleségül, fél, az gyermeki, a kik neveletlen

maga a Török Császár portáján kapimeg) más religiot ne vegyenek bé. Lem-

maradtanak, (mivel thihaságban holt

hényi Kövér Mihályné, Erzsébeth, ez mind urastól Pápista Jobbágyfalvi Tót Jánosné, Anna, ez

volt.

emmaJeddi Kö-

unitárius

is

berhez ment, de a leánya, kinél több gyermeke sem Pápistaságban

radott,

élt

Orbán Ferenczné

peczi Mihály. Lengyelfalvi

mig az ura Brassai

élt

Susánna, ez

ment

utánna

Calvenistához,

s

egy

annak ked-

ez kivet volt az többi atyafiak kö-

lett,

Bere-Kereszturi

zül.

annak

volt,

Pápista

szegény legényhez

véért Calvenista

a kit vett vala

holt,

s

Istvánné,

Keresztúri

ezek

Cristina,

mindketten Pápisták voltának. Körispataki Káinoki Jánosné,

elsbben

Klára, a kit

vett

volt

Nádlaki

Calvenista ember, a kinek maradott radi

Sigmond, nem

volna

magát az

Istvánné

,

ártott

atyafiak

a

Judith

ki

egy

volna, ha ez

most

fia,

mostani Sa-

jobban viselte

is

Fenn meg

között.

Sigmond

Sardi

Angyalos

irt

Bodoni

Vajda-Szentiványi

Györgyné, utolszori gyermeke volt Mihály.

kori

Azon szül atyám Tholdalagi Mihály, a mint egy aköreg jobbágytól értettem, elsben volt Orbai Széki

Vice-Királybiró, annak

utánna

kezdették küldeni a Török

Császár Portájára Kapithihaságra, annak utánna a fkövetségre ugyan oda, ezekben igen hasznosan szolgált,

néhány izben

György

:

nevezet

és Bethlen

István

len

István

segítséggel

veri,

el

kell

az

volna

jött

Györgynek, ez beküldött a maga cselekedjék kérdette.

követének oda libera

a

midn Beth-

ellene

követjéhez

Ha megharczol

harczol, elvész Erdélytl a

egy

osztozódtanak volna, szín-

Rákóczi Györgytl béküldetve, a

török

s

az öreg Rákóczi

(ez török biztatással és segít-

séggel) az fejedelemség felett ién akkor volt

midn

szerént,

Portára, mit

megmeg nem

törökkel,

bé veszni; ha eleclio.

Rákóczi

Amaz

s

azt

hal-

8 lottam izente, csak megharczoljon, ö reá seuimit ne építsen, mert ö helyette

megölik

Oh

de

is;

a

talál

Erdély

embert

dicséretes és ritka példáju követ

György^

s

Széki F-király Biróvá, Tanács úrrá

Széknek F-kapitányává

ros

lett

szül atyám

ezen

talál.

semmi nyaMaros

tétetett

Ma-

annak utánna

,

utolszor volt Maros és

és

,

nem

Megharczolt Rákóczi

!

diadalmaskodóit, amannak sem

Annak utánna

valyája.

mindenkor, ha soha

helyett

electio

libera

Udvarhelyszéknek egyszersmind Fö-lvnpitánya, Országgyléseiben és Törvényekben az erdélyi fejedelem

sel Praesidens. Holt meg el

Fejérvárolt,

a Pápisták templomában. Holt

temettetett ott

s

is

meg anno 1642. 24-dik

Martz., az Udvarhelyszékiek házánál

27.

April temettetett

megnevezett helyen.

a

el

képét vi-

Szülelésem napjától fogva mint neveltettem, mivel azt

sem atyám sem anyám szavaiból nem

nem

ból

láttam, megírni

hogy

tól,

igen kedvesen

szüléim

ugy

míg

tartottak,

nem tudom,

egynehány

mivel

fin

hallottam.,

azt hallottam

leányi

látták

a

sem

Írás-

másokaz

születtem,

után

világra való jövetelemet,

ágon többen

kezdetiének szár-

is

mazni utánnam, az mint felyebb iram, de annak utánna én is

st

esek a többinek rendén voltam,

kezem)

utoljára

csak alig

ha

én

(a

nem

mint reá emlé-

tartattam a

o-yobb penilenliában az édes anyámtól, hihet

legna-

ugy érdem-

lettem; hét vagy nyolcz esztends koromban Paedagogust tartott

az

atyám

mellettem

Széplakon,

vagy

kilencz

az édes atyám Kis

Sárosra

tíz

Kü-

esztends koromban köll vármegyében az Scholában Háromszéki Kökösi Gödri vitt

Mihály

Schola-mester

ncvü

keze

fenyítékben, gyakor ostorozásban

anno

1648.

a

mely esztendben

idsbbik Rákóczi György el

1649.

alá,

a

nevelt. halt

fejedelem XI.

esztendben Januariusban

ki

igen

Laktam

meg

a

kemény ott

én

megnevezett

8-bris

temettetett

Gyula-Fej érvárott

az

9 eöreg templomban, a fejedelmek szokott temet helyiben

nagy solemnitással

szomszéd országokból

,

holott én

jelenlétekben, az

voltam.

igen nagy

pestis

az édes atyámmal,

azon

s ki

Küküllö vármegyébl követséget vi-

temetésre az nemes selt, jelen

is

követeknek

jött

—

Ez idk

egyik

alatt

esztendben

melytl való féltök-

grassála Erdélyben,

édes atyám és anyám Széplakon lakni nem merhanem elsbben Désfalvára mentenek lakni, a homásodik szomszédunkban kezdetiének elsbben halni;

ben az tének, lott

mentünk

Zágorba

onnét

holott

a

anyám szolgálójának mirigye, volt

mirigyem,

ott

megszünék

nem

de

döghalál,

a

a ki

vissza

a pestis.

Azon esztendben

Ez

dalon

való

voltam,

het

suae

temethelyben

mivel

megsznt

ott is

pestisben,

42,

mely eltt sokat

a

29.

scholamesler

a

temették

ott is

vala

én

dbr.,

de

haza

nem

anno

in

az ol-

el

nem

jelen

bocsála,

hi-

mint annak ulánna értettem, az édes atyám aka-

a

,

aetatis

dbr.

is

Széplakon

alatt

bujdostunk vala, az édes anyám meghala Széplakon

1647. 22.

az

haza (elepedénk, engem a

vínek Sárosra, mivel

scholába

ln

között

megbala véle, nékem

halálos.

mi

és

magunk

ratjából.

In anno 1649. 19. mensis Januarii vitt az édes

Kolozsvárra az Uniláriusok Diószegi Mihálynál ton tus,

Borossus

megirl

Bethlen

tásukra}

,

az

ki

azt

bé

religiot

vette ,

az

volt holott

Valentinus

Ferencz az Unitária

Baumgarbé fen

volt

Ekklézsiának

maga édes

gyermeki

épü-

tanítta-

Auguslana Confession volt elsbben, ha-

nem annak utánna unitária

volt

Lengyelországból hozott

(kit

nevezel szerint a

letére, s

asztaltartásom volt

scholájába,

kahnár embernél és feleségénél Ágos-

Az scholamester

Annánál.

atyám

Isten

ismervén bé,

s

szt

igaz

Felsége

vezérlésébl

Cristiana

religionak lenni,

annak utánna ugy

elsbben

jött volt

scholamesterré,

az

Erdélybe

annak

utánna

10 Plébánussá

más országban és

ezen

scholamester

mellett

k

hivják)

lectorok (az mint

scholában

a

Radeius Mihály; az én

Dalnoki Lörincz,

torságra

Voltának

tétetett.

idben

akkori

kolosvári

de

tanuló,

Járai János

(a

ki

Járai

lakásom

alatt

fiak jöttének alá

lec-

ott

Sámuel Plébánus

volt

elsbben Plébánussá, annak utánna Püspökké választa-

egy testvér Beké

religion

akkortájbun

Kapitány (a

Vice

lev nagy templomban)

fiai

Ferencz ötsém, Pokai Sárosi János

György bátyám

;

néhai Bereczki

mint hallottara, de bizonyosan

st

bikja

Pál

az

követvén az

nem tudom Rákóczi György

requisitiojából és le vágatott feles hazafiait

azok között ezt

Henter András

midn

elszakadtak és

utánnok küldött a moldovai vajda, a

általjöttek,

akaratjából,

és

Gergely és János,

fia

György melll

Rákóczi

holt

is

Péter (Moldovába veszett az havasokon

fiai

Lengyelországból

Moldován

ott

s temettetett a

Kis Sárosi Sárosi György, Szentrontási (?)

Mihály

em-

néhai Jármi

:

ugyan

ki

meg, és hozatott temetésre Kolozsvárra bé, piaczon

akkor volt

az scholában tanuló becsületes

berek gyermekei velem együtt Váradi

Radeius Mihály

irt

Püspök az Unitária

atyafia.

Dániel. Voltának

Ferencz

meg

Rádeius Máthé fenn

tott volt), és

s

fia

is)

fiai:

Mihály Sepsi-Szentiványi néhai

és

Pál és

Unitária

Ferencz, az kinek az nagyob-

religiót

ez mái

volt, de

attyát. az ki is Unitárius

leséget vett volt, és

az kisebb

fia

megtartotta,

napig

Ferencz,

vül minden gyermeki Pápistákká lettének,

Pápista fe-

st

ki

Pálon ki-

ha

Unitária

asszonyt vett volna feleségül, az Isten anyaszentegyháza annyival szaporodott, épült volna, a mennyivel apadott. Volt

lakásom

a

kolosvári

scholában

egész esztendkig, 1651. esztendnek

mi nevezetesebb irom.

Egy

dolgok

éjtzaka

éjfél

középkapunak nap kelet

estének, tájban

a

is

1650.

feléig, az alatt a

mi eszembe

minden

felöl való

1649.

részin,

jut,

erltetés az mely

meg

nélkül

kkért

11 vagyon, nagy darabig ledlt, nagy dörgéssel, mintha ágyukkal ltték

volna,

mely

az

azoknak

jele volt

a

nyomorú-

ságoknak és veszedelmeknek, a mik e szegény hazát követték, a mint

dölöm ból,

meg

hátrább

az ide

st jöven-

lesz irva,

az eddig azon városon forgott visszontagságok-

azt,

hogy Erdélynek egészen

onnét

veszedelme,

lészen

melyet a nagy Isten ö szt Felsége távoztasson

Annak utánna esek emlékezem reá hányadik

temet

zett

kis

ház, a

fogva, monostor kapuig

meg csak

farkas-utczai Cal-

a

második jele az rá követke-

Ínségeknek, nyomorúságoknak, változásoknak. kolosvári

a

oda haza

akaratjából,

nem

és

sokat laktam.

esztendben hagytam

1651.

scholát

mentem haza Széplakra, de

sszel menteni

haza, tavasz-

Gyula-Fej érvárotl gylése lén a nemes országnak, az

gylésben

mely

György

a

ur,

nehezen

ki

tusok erltetésébl az esketés

vévé

kor hadakozás helyett

volt,

mennem,

voltam.

lakiam

és

az a

hadra

mikor

az

Lázár akkori

mind az Urak és Sta-

s

meg

után fenn

s ott

1656 esztendk

1654, 1655,

mind

de

fel,

vévé, megesketek

fel

elvégzése

oda commendála,

Gyalakuti

Itélömeslerré

tétetek

fejedelem ifiabb Rákóczi György,

diák

1652.

hogy az egész vá-

liiz,

ajtótól

maradott volt

ez atyám

szal

uttzai

temploma. Ez volt

Én el

avagy

nem

hely felé való része mind elégett; piaczi torony,

templomok, venisták

de

tztl meggyuladott egy

oly igen elhatalmazott a

magyar

rosnak az

esztendben,

bizonyosan micsoda

melybl

el.

Kolosvárolt,

esztendkben, fényes nappal, máig sem tu-

avagy 1658. datik

romlás

ilyen

;

és ottan menten

Bethlen Ferencz

irt

kegyelmével 1652, 1653, alatt,

el

de ugy, hogy a miédes

atyám

voltunk,

akkor

az

kellett

hazánkban

Hadakozásnak pedig nem igen volt szünete

ezen esztendk

alatt,

mivel Vaszil Lupul moldovai vajdára

lévén megemlített Rákóczi fejedelemnek

maga

tudja

mibl

12 származott haragja, 1653. esztendben tavasz és nyár kö-

Kemény

zött

Boros

Jánost béküldé bizonyos hadakkal Moldovába,

nev

János

nem érdemes

udvari

szolgáját

ajándékozásnak szine

alatt

a

de annak

füle,

elállolt

számú

Kemény János

lev hadak

és véle

rókának

mint régi tanult

is,

arra

borokkal

hordó

bocsájtván ell, hogy amazt in

Kemény János

cautum opprimáihassa, által;

fember, igen kedves, de

bizonyos

eltt, és

résen lévén

hamar az

ottan

kozákokat, kiknek hetmánnyának adta volt egyik leányát, hivatta, kik

segítségre

is

szófogadók és engedelme-

igen

sek voltának kívánságának, mert eljöttek melléje, és

Kemény den

ott

dn

az

lév az

gazdaságot lett

volna,

jovait, (gondold

vajda

régi

meg mennyi

lehetett az,

ember volt,

vajdaságbiró

dak vészének oda; de Rákóczi

mellé

bé

hadakat,

Kemény

János, sok ha-

nem hagyá

fejedelem

lul

fizetett

lengyeleket

a

is

ezt

hada-

maga

Lengyelország fell bizonyos haddal

is

Lupul vajdára, a

Vaszil

hanem maga

és sok gazdaságát

nyos

nyáron,

azon

vonta, azok

rámentenek

királyi

nagy örömmel

hallottam nála lenni) elfoglalta,

ebben, hanem ottan hamar feles székely, és

külde

mi-

superveniált Vaszil Lupul vajda, a székibl és

javaiból kikergette, alig szalada ki

kat

midn

János Gyászvásárt *) és Vajda-Széket **) és min-

elállott

szállította

nem

ki

várta

Szucsva

nev

mellette,

a

gyermekeit,

félre, feleségét,

számú kozákokat hagyván

meg

várba, bizokik

a

az

vár

melleit szállván táborba. Királyhalmi Petki István az szé-

kely hadakkal, a lengyel

mind

fizetett

hadakkal

mellelte

és

rajok

lév kozák

vármegyékbl szállottak,

hadakat

és

álló

hadakkal, és

mind

a

várat,

s

sánezban szoritottanak,

*) Jászvásár, a mostani Jassy Moldováhan. *"'*)

Hihctölei)-

a

mostani

székellek a moldovai vajdák.

Romáiiváros;

hajdanában T. K.

itt

13 és

nyáron

egész

ers

obsideáltanak, mind két részrl

ott

ellenkezések voltának, de semmiképen o sánczban levket ki

nem

hanem sszel Rákóczi fejedelem Kemény

vehették,

Jánost ujjolag héküldé feles számú hadakkal, a kik közölt

én

jártam, eö bemenvén, tracta által a

és oda

voltam,

is

kozákokat elbocsátá békével, Lupul vajdának minden kincsét

részével az hadnak vissza a

celláriussává

Erdélybe, egy része ismét

annak

(kit

Rákóczi

vala

tett

lengyelek

a

jve

hadaknak Mikes Mihály

fizetett

alatt

fejedelem számára, és egy

Rákóczi

Erdélybe,

bétakarittá

kapitánysága

fejedelem)

ménének.

segítségére

Can-

iitánna

János

Bethlen

lévén az hadak praesentálására elküldetett követ, ugyan a lengyel

királyhoz,

a

akkor

ki

meg örök

zott,

írhatom

való

indulásomban Istennek

tapasztalt

az

volna

erd

a

az

közölt,

szt

partja

az alattam

marton

a

meg

Széplakról az édes

mely nagy

engem

Küküllbe,

hadakozásra

ez

Vámos-Udvarhely

,

hadako-

ellen

Felségének rajiam

midn

megijedvén

Küküllnek, hertelen szökék

emlékezetre

nagy providentiáját: elindultam

atyámtól ulban

itt

kozákok

a

lév

felé

men

vagyon az

lév

bé-

ló,

fáknak

ágai

kivonának a nyeregbl, leesem a lóról, de nem a vizbe,

hanem fenn ha

a martra, a ló béesék a vizbe. Hiszed-é,

magam beestem

volna,

meg nem

hogy

holtam volna? Csak

sem tértem, hogy megmondjam, hanem elmentem

vissza

elttem

álló

hogy rajtam

utamra. Ezt több vétkeim között azért hiszem

borodtam volt egy hadakozásból

hogy az édes atyámmal összehá-

esett volt, ló

fell, s

ugy indultam

volt ulra.

Ez

megjvén, egy esztendt pihennünk hagya

Rákóczi György az hadakozástól, de azalatt törvénnyel a kikhez módot kaphatott, rasztott

dben

alkalmatosságot, valóba megfá-

s

más esztendn, úgymint 1654-ben (mely eszten-

az

édes

atyám

sógor ur házánál,

meghal a

midn

a

Jedden az Köpeczi János

leánya fenn

meg

irt

Erzsébeth

14 temetésire ment volna; ai mely nap a nénémet temettük, a

szegény atyám

Széplakra, ott lon

nap

az

lév temet

helyben

coitus)

hozattam a testét

s

anyám

mellé, az olda-

anno 1654. 12. mensis

in

Kemény Simon lakodalma

olykor, a mikor

vala

vált

az

el

Alia Máriával, a ki Zólyomi

tendben

meg,

holt

temettettem

is

el

Miklóstól

Bonyhán,

volt

az eltt való esz-

naturalem

propter

april.

impotentiam

mene Havas Alföldében hadakozni,

az holott

az

szeraénység egy boérnak ingerlésébl pártot ütött a vajda

Kosztandin*) ellen, a kinek segítségére

mene, megveré

csudálatosképen az ellenséget, és a bujdosó vajdát Kosztandint székibe

ban jelen

Ez hadakozásra

voltam.

ez Moldovai

helyeztelé; én

vissza

vajda, a kit Rákóczi

ezen hadakozás-

is

volt hivatalos Stefanis

György

vala vaj-

tett

dává Moldovába az Vaszil Lupul kikergetése után

megveré Rákóczi fejedelem.

hátán járt, raig az ellenséget

Onnét diadalommal,

jve

vissza

nagy

névvel,

hirrel

Erdélybe Rákóczi György, a

ember

kozása után oly nevezetes

tle székekben

helyeztetett

nagy örömmel ki e két

A

néki.

csak

nem

meg

szerencséjét,

sem

marad az hol nem akar; addig vágyódék

többre,

felét birta

hogy

,

fejedelme de

nem

minthogy

elveszte

volt volt

sik

meg

felyebb

volt,

,

Magyarországnak

elég, s

irt

adózta-

két oláh vajdák

nak

Erdélynek

hada-

vala keresztény és

lett

pogány világ eltt, hogy féltenek tle. s

de rák

;

nem

kedve

magát, az mint alább

tarthatta

ellen

meg

többre,

meg

iészen

Írva.

Ezen 1654. esztendben mi egy testvér veháborodánk hiván fenn

bátyámékot,

;

édes anyánktól

meg

irt

addig

*) Constantin.

atyafiak ösz-

maradott jovokat felosztani

Tholdalagi

osztozódánk,

Mihály

s

Angyalos

hogy felgyujták

István a

cse-

15 csaknem mind elégénk, melyet hozott az atya-

lédházat,

eg-yenetlensége.

fiak

egy vagy két esztendn hadakozástól nyugo-

Ismét

vásunk lön, a

volt,

én

ez

hadakozások közbe mikor pihenésünk

mikor az oda haza való gondok elbocsátottak (vol-

tának pedig gondjaim, mivel az édes atyám gyermekei naheten maradtanak egy háznál, apa,

gyobbára neveletlenek

anya nélkül, a kik között noha idvel nem én voltam na-

gyobb,

hanem

küls gondviselésnek meg), mentem néha néha az Ité-

néném,

két

a

terhe én rajtam fordult

de a

lmesterhez tanulás okáért, az kinek keze együtt

laktanak

László

fia,

becsületes emberek

alatt

velem

én

gyermeki, Toroczkai

ez Lengyelországban tatár rabságá-

Ferencz,

ban esett, Kereszturfalvi Sémién

Gábor (ez Görgény vá-

rában pestisben hala meg,

temették, az mely pesti-

ses

idben nékem

ott is

mirigyem,

is

nagy

rendkívüli való

és

pokolvarom volt, melynek az sebének szélessége egy

él

arasz volt, hossza nagyobb annál, de Isten ö szt Felsége

minden emberek

reménysége kivül meggyógyitta bellle;

de az helyét testemen Váradi

élek)

hagyta

Itélmester

Lengyelországba

a

Veres Ambrns

tatárok

kezébe

fia,

Ambrus, ez oda

esett,

meg, Felvinczi János, Sepsi Sz. Iványi Sámuel, a tan

fiscalis

István,

direktor,

Kezdi

Homorod

Vásárhelyi

Miklós, Kis-Görgényi

széki Vice-Király-Biró, többeken

nem

mos-

Péter, Szilágyi Horvát

maros-

kiket

is,

el

számlálnom

szükséges.

Anno 1657. esztendben Januariusban fejedelem

Lengyelországra

,

jó

szomszédira

sem magának, sem az országnak nem szil

ki

István, a ki mostan

Bartha

holt

is

idsbik Biró

Mártoni

Sz.

Barabás

még

mind viselek

melyet

,

indula Rákóczi ,

soha

a kik

vétettek,

st

a

Va-

Lupul Moldovai Vajda ellen való hadakozásban segít-

séggel voltának, a mint felyebb

iram

;

az Calvenista s egy-

16 síersmind Unitária religionak

moveálásának (melynek ö

Nga Erdélyben)

az

avagy pro-

oltalmazásának,

utolsójától

praetextusa

alatt, s

idegen volt

felette

az lengyel királysá-

got aíFectálta, melyben követte az édes attyát idösbik

Rá-

kóczi Györgyöt, az ki

fiá-

hasonlóban igyekezett, és a

is

nak példát hagyott, hogy

a

mit ö elmulatott,

még

végbe, ö vesztette volna

el

nem

közül.

vette volna az

Kevés volna

élk

az

volt

a

vigye

fia

Erdélyt, ha az Isten ki

hazafiai közül,

ki jó

a

kedvvel ment

arra az országra hadakozni, de a kételenség elvitte

a kik a fejedelemhez közelebb jártának, többire ifiak vol-

vén tanácsnak becsülete nem

tának, az deálta

az

azt

noha

ütközetet,

ha ki disva-

volt,

meg

olyan alig haladta

hármat azok közül, az kiktl kérdés

lett

gy-

dulásban Mármarosban Visken tön Rákóczi fejedelem

onnét Januariusban hallatlan árvizek között megindn-

lést,

lánk, azonban rettenetes

ték

a

Ezen in-

felölte.

volna

által

a hol

a

fejedelmet

szekereket

csigán

intet-

de haszontalanul,

megtérésre,

a

Preszlepen ers

menénk az a

nagy hó ln, melyek mind

hágos lejts hegyen,

eregették

le,

annak utánna

a

Recskeden; szállá tul az lengyelországi szélyben Strej nev mezvárosban az fejedelem, s ott egynehány napok alatt

mulata, mivel igen roszul volt, onnét az hegyek alatt

indulánk

Krakkó

a melyeket rá

tünk, mivel

felé,

utunkban hódoltattuk az városokat,

vehettünk,

nem

némelyek

igen becsüllettek,

tuk a táborozásnak

az

árát,

mellett

elmen-

csak

st néhun meg

mivel

imitt

amott

is

ad-

ölögetett

meg bennünk az ellenség; Kemény Roldizsárt is az f generál Kemény János egy testvér atyafiát meglövék halálra egy Támbor nev városban. Egy darab id múlva megegyezénk hittak

a

kozák

hadakkal

confaederaliojokkal

tronfolják

azt,

a

mit a

(az

Rákóczi kél

kik,

és

fejedelmet,

nemzellel

a

svédek hogy meg

cselekedett

a

két'

:

17 Rákóczi György, mivel az

öregbik

az kik a római

hallottam)

sága

a

császárral

az ifiabb Rákóczi

egy olykor odahagyta,

volt,

megbékélvén, és componálván ö nagy-

hire nélkül

római

mint

(az

hadakozás-

császár ellen való

ban magok segítségére hivták

amannak

svédeket

a

magyarországi jószág

a

György pedig

a

kozákok

kozott Moldovában, az mint í'elyebb iram

hadako-

ellen

noha

kikkel

a

,

fell

megbékéllett volt, de tamen sedit alta mente repostum, és igy

nem

szüneti az

meg,

azt

tartotta

mint szokták mondani

a

nem

égetésnek,

rokhoz.

azt,

akárki

hogy közel laknak

De mi sem

tzrl

a

a

merre

füstrl,

és

tzzel pusztító tatá-

nem

Voltak

égett.

ki,

füstöt vetett a falu; Írhatom azt

lelkem ismerete szerint, hogy én kezem el

volt

hogy kevés szállásomból mentem

,

ahol azt nem láttam, hogy

is

egy-

:

is

sokára megtanulánk a kozákoktól, mert

nyilva (nyilván) irom

egy ház

nem

s

volt szükséges tudakozni,

jár a kozák had, megismerte

megmutatták

ne higy,

ellenségednek

szer megbékéllett

ez

mián

akaratom

s

lengyelországi

tá-

nem kedveztenek itt az özvegynek, nem az árvának, nem az Isten tiszteletére rendeltetett helyeknek, s azokban lev eszközöknek, kike-

borozásban

több

kártételek

is,

resték abban az országban a föld ezüstöt, ki a a

szegénységnek

mi rettenetesebb

volt,

gyomrából

elrejtett kicsin

nem kedveztenek

st

teknek, kikeresték, hányták, fosztották, és porrá lett halottaknak

mi

aranyat,

ezüstöt,

egyet másra

követ

se

portékáját; de ott

a

holttes-

elsenyvedt

az

vigye

az

kaphatnak

kaphattanak kóborló

ettl üres senki is, se fejedelem,

f,

aranyat,

hamvakot megrostálták, hogy

drága

kinzották az embereket, a kiket elrejtett

az

,

hogy

afféle

Nem

hadat.

volt

ur,

se generál, se

nemes ember, mert ha magok nem cselekedték

azokot az rósz doigokot, de az olyan

jóknak örömest

szállást

adtak, ha

rósz

ingyen

utón

nem

a

meg

közte;

se is

keresett

kaphatták, 2

18 pénzen

megvették.

is

egyedül

a

találtatott,

st egy

lásban,

Gyulaffi

ki

gamat, hogy telyességgel

kegyelmes

volt az

magam

is

hogy

,

vásár-

ilyen

Lengyelor-

talált

nem mentem mavolna

lettem

üres szokott

birája

hallottam

hol gazdát

a

szágban pénzen éldött. Én

(noha

nem

részes

darabig,

Lászlót

praedától

a

ember

lenni

magának)

mert egy szegény gazdám vala egy faluban, a kinek holmi

helyébl

ruhácskáját

rejtek

részeltetem

magamat

szeme

is

bernek

holmi

vala

mostan

is

portékáját

megkaphatnám,

elvettem

lelkem,

a tiz

mely

,

ennem

azonkívül a mit

úgymint

italnémü,

való

lóra

is

a bor

igen

szk

s

vala, melyet

szügyellt

Kemény Simon

oda vagyon, nem

lett

ur kivána

el

az

magamegy

ke-

városában

egy

azért

farmatringot

s

(noha

vala) kellett

pénzemen, melybl Krakkó

kantárt,

t-

hogy prae-

rá,

innom

nak, szolgáimnak, lovaimnak. Vettem volt

vés ezüstöt

valaha

annyival contentálnám, az mennyit

lük elvettem. Ezen kivül alig emlékezem

dáltam volna,

dolgokon

embereket

azon

ha

és

és

Krakkó

ismét

egy szegény em-

városába kijárván hódoltatni, akkor

fáj

kiásatám,

láttára

Annakutánna

véle.

csináltattam

tlem,

s

is

Könyve-

szerencsém ez bitanghoz.

ket szerzettem vala ugyan felesen, de azokot

ma

Krakkó-

is

ban egy lengyelnek adtam, mivel nem volt szabados ki-

hanem hármat hoztam

hoznunk,

dominicanus közül

ez azt

ki,

eL

vala

azokot

pápista pap válogatta vala praedált irta

vala rajok,

hogy

által,

hesse, zetet,

s

a

ki

alkalmatossággal

Lengyelországba, suvécz

azt király

is

nem

for-

szorgalmatoskodjam, mindazonnyilvábban

olvassa,

láthassa a dolgot, röviden

mi

Az

írásomat

egy

hogy ö adta ket.

Nincs szándékom, hogy a mely dolgokban gottam, azoknak leírásában

is

könyveim

ment

teszek

bé

csak ugy a

arról

által

ért-

emléke-

Rákóczi

fejedelem

én

érthettem.

mint

már annakelötle egynehány esz-

19 tendökkel hadakozván

lengyel

a

Joannes

király

Kásimi-

rus ellen, egykor éppen által jött volt az országán

melyet

kóig,

per

megvévén,

dedllionem

bizonyos praesidiumát, melyet

más

ott

Krakbelé

collocálta

maga

hagyván,

fordult

annakutánna az lengyelek megszállván Krakkót,

felé,

nem kevés szorulás és éhség volt a városban. Az svécz királynak másfelé lévén distraclioja, nem eliberálhatla praesidiumát az obsidio alól, hanem confoederált a kozákkal, és Rákóczi sokáig obsidioban tartották, mely mián

fejedelemmel,

azokot

s

bocsássa

Erre

svécz.

a

Krakkót

idk

szinte

már midn

menni

alatt

a

kezébe

is

bement Rákóczi György,

nézve

melyet bizonyosan meghallván a Krakkó tábor,

hogy

Lengyelországba,

invitálta

Rákóczi fejedelem a székbe üljön bé,

lév

lengyel

volna

kevés

alatt

fogtanak

deditiora

nem akarAmazok látván,

svéczek, elmentenek alóla,

ván magokra várni Rákóczi

fejedelmet.

egy id múlva

vé-

gére menvén, hogy a Rákóczi fejedelem jövetelének

hire

hogy

a tábor elszállott a város alatt,

szállította

el

jedelemhez

onnét a lengyeleket, invitálták

s

,

számú hadakkal

Kemény

megértvén Rákóczi

a

Jánossal

Krakkóba.

fejedelem, nagyobb a

generállal

bizonyosan

a

Enged

s

római

a

Lengyelországba

a

hadaknak

az

De

respublika,

e

közben

és

királya

kivel

csaknem

egy

császár

hites

lestvér

kér-

meg Rákóczi

egyeztesse

kívánságnak

a

kancelláriussát

Györgyöt; Rákóczi Györgynek a

része

fe-

bizonyos

bemenetelét, conugiált a római császárhoz,

fejedelemmel.

lót,

Elmenvén

elmarada.

lengyel

vén azon, interponálja magát,

elküldé

kijövének Rákóczi

s

Szelepcsényi

Rákóczi Lász-

apját

volt,

Homonnai

és

Györgyöt, a kinél senki nagyobb tekintetben nem volt Rákóczi fejedelem

eltt

az

magyarországi

urak

közül;

de

azok minden haszon nélkül mentenek vissza, noha az oblatiok

azok

által

az

lengyel

respublikától

és

királytól

20 nagyok

Bemenvén Rákóczi

voltak, az mint hallottam.

jedelem

midn

nagy solemnitással

Krakkóban,

várban

krakkói

a

akart a lováról

az

az egész

szállani,

házainak

király

hányatta esett (az mint hallottam

krakkói

fe,

és

piaczán

le

excipiáltatott

tanács

láttára

mert masram akkor

,

Süvegében lév aranytoll

ott

Nagy jel volt jövend szerencsétlenségire. Két napok alatt mulatván Krakkól)an Rákóczi fejedelem, els napon volt a

nem

voltam).

Paulus Virtz vendégségében, másod napján

generál

svécz ö nsga

kettétörött.

generált,

vendégletle a sA'écz

céreket,

harmad

napján

Kemény

Jánossal

lev

húsvét szombatján, a hon

táborban

meg, hanem elmentünk.

napját

sem

ülhettük

Egynehány

napok

alatt

menénk egy Opatov

városhoz,

a

melybe

maga

mezbe

bészálla, mi a

ott

egynehány napok

nev

tánk, és onnét menénk Csmelov

egy vár

vala hitre

is,

melyet mig mi

megvettek,

vágták.

Itt

és

benne

a

nev mez-

udvara

fejedelem

a

népével

mula-

alatt

mezvároshoz, az hol

odamentünk,

kozákok

a

valókat jobb

részint

Egykor (ekkor)

jó ideig mulatánk.

offi-

közinkben a

húsvét

nét

svécz

több

s

érkezett

és

kijött

le-

jve

hire

a

svécz király jövetelének, az egész vármegyékbl egy zászló

alá válogatván bizonyos

számú elsbb rend személye-

ket, kiknek elöljárójává Bethlen János tétetek,

zászlók

az hadnak színével, kiméne a fejedelem a

is

rosból jó köz földre,

és

noha nem

tizenkét ezer

fegyverfogható

számokkal

mel

,

met

leszállott,

a király

térvén,

ers

s

a

menénk

szállván a svécz

,

ez

lovon

midn meg

ült

Viszla

király

is,

a

Um

a

egy

kivel

ott

a

vagy

és

fejedelemkézfogásra

a

volna ez, vivé

mellé

tiz

szép lövöszer-

de

,

vá-

királyt,

egy

mint

emberekkel,

maga hada megnézésére, a

svécz

a

megmustrálta magát, szemben

amaz szekérben

mindenik

megvárá

ott

sok, de rendes

ki

ismét több

a

fejedel-

meg-

onnét

mezvárosba, muiata

a

oda

fejede-

2Í lem két vagy három

nap,

s

onnét visszamenénk Csmelov

nev

városban,

hogy

svécz király annál a városnál köttette és az

Viszlát,

A

által.

az

hol

maga

magyar tábor

a

és a

jedelem a

hivta

meg akarván

is

adni

Csmelovra,

királyt

meg

lovasok

fejedelem,

a

vármegyebeli

kimenvén,

sok

drága

melyhez hasonló zsákmánylás nem

nem

alatt,

felöl-

A

fe-

vendégségben

volt

én

s

is

egynehány

szép aranyas,

drága köves marhákat, papi öltözeteket hoztak

hadakozás

költöztette

vendégség közben két

a

alatt Kiiküllö

zsákmányra

a

ajándékozta meg.

mig a svécz királyhoz jára

ö nagyságával, az

által

szállásán.

kölcsönt,

a

és

ott

maga

a

Hallottam,

volt

szerszámos

svécz király a fejedelmet két

felöltöztetett lovakkal

A

hadát

fejedelem

töztetett lovakkal ajándékozá

volt.

esett az

táborra,

a

egész

akkori

semmi részem benne, hanem a

felyebb megirt ezüst, és egy latnyi selyem.

Ez táborhelybl

küldé

vissza

Bethlen

fejedelem

a

Jánost bizonyos számú magyar, német és szemény hadak-

Krakkóba, hogy a

kal

és a

fejedelem számára

csolatjából

és

engemet

menénk

lott

én

a

is,

foglalja;

s

vissza hálni Opatov

volt a koporsó,

a mi oda menetelünk gátolta

Bethlen János a Virtzel,

a

visszaklildctett

utunkba

nev egy

oda.

menénk

mezvárosba,

Ez várat

felyebb

volt

generál,

de

nem

sokáig

akkori

megirt

Paulus ismét

urához, és

az

mentünk

Páncsova

resignálá a

volt,

akarták temetni, de

el

Krakk()

felé

svecusok

és

,

nev mezvárosba

melyhez ragadva vala egy vár, melyben nak.

ho-

a

meg. Ez városban megegyeze

kijött

Együtt

egy

holtlest

hihet

svécz generállal,

Krakkóbíil

ki

paran-

menvén néhányad magammal, egy

templomba

uj

fejedelem

elvitt

noha nehezen vettem rá magamat,

koporsót találtam ott, melyben halott,

vegye Krakkót,

kézhez

svecustól

,

voltá-

fejedelem praesidiuma kezébe birta;

mivel

a

mint

ide

a

a

alább

n meg

lészen

eljvén

irva,

a várat

s

császár

avagy

kizték

királyhoz,

lengyel

gyarokat belöUe,

római

a

a

ma-

lengyelek

szá-

inkább

elfoglalták

fogták

a

az

segítsége

mokra.

Mi oimét egyenesen mentünk Krakkó

vagy negyed napok rosba 27. Április, és

midn

felé,

ügyel

valami

harmad

s

Mentünk bé

oda jutánk.

alatt

vá-

a

szállásra

bajjal

vettük volna magunkat, mivel a város bírája szállást Bethlen

ugyan

nem akara

urnák

János

biróságvíselt

Trizniker

nev

Pál

hanem

adni,

magyarul

tudó

emberséges

,

nemzetbl

tót

ember,

egy

találtaték

a

álló

mint olyan

ki

háboruságos idben, kedvet akarván az újonnan oda rajok

ment hadaknak generáljának keresni,

vitt

a

(az

én

együtt

mint

is,

hivtanak)

ott

vala el magával azon embernek házához

lásra, és azon dig,

secretáriussának

kit

maga híva oda

kegyelmével

házához Bethlen Jánost, és ö

ugy mint

ö

mentem

szál-

ember engemet fiának fogada, és mindad-

míg azon városban voltunk,

tartotta, kötelezett

a fogadott fiúságot fenn-

hségesen megmulatta,

atyaságát rajiam

tlem nem

valami háza táján volt, megtagadva

me-

volt,

lyek mind szeretelének jelei voltának; de én mégis félel-

mes voltam, mivel mi magyarok a helynek, noha köztök

megírandó

composilio

atyámnak hozzám való jó vel

az

el.

Isten

tott s

praebendával

útra

szt

adott

által,

aífectusát, s

jó

Krakkóban

azt

fejedelem számára engedte, de a rectiot,

az

tökéletességét,

igy

is

elegy

csatákra hódollalni elegy jártunk, a

zönséges jövedelem jöhetett,

helyre

vigyázását,

és

a

a

vás

mi-

könyvezve bocsátott

készített,

akaratot.

midn

végbe ment,

akkor elhittem az én

Felsége az idegen helyen

nekem

a svédekkel,

pacificationem

annak

voltunk

és vélek laktunk; de

rosból kijöttünk volna, per ide alább

ellenségi

svéd generál

városok a

és

támaszlakiunk

mi

kö-

Rákóczi

várbeli

praesidiumnak

di-

való

23 dispositiot

magának reserválta, egyetértvén mindazonáltal

mindenekben

magyar

a

Voltának nos directioja

generállal Bethlen Jánossal.

erdélyi becsületes alatt

emberek

Bethlen Já-

ott

Barcsai Gáspár volt minden lovas ha-

:

daknak kapitánnyá. Mezei lovas hadnagyok voltának Szoderai Mihály és Janai Mihály

nem

golyóbis

a

(ezt

járta

meg, de ha mikor megtalálták lni, elfeküdt benne néha

harmad

nap,

néha

s

ugyan lövés mián veszett lem a törökökkel

hihet hogy

volt el,

elfelejtette

annakutánna

midn

szorosnál

lippai

a

napokig,

több

Rákóczi

azért

fejede-

megverekedett

volt,

volt akkor az orvosságot). Székely

lovas és gyalog hadnagyok voltának ezek, a mint rá

lékezem

:

Tamás

István, Csiki Bors

gyalog pitány

és Ferencz.

kapitány volt Csegezi vala

nev

Konrád

nem

alatt

Magyar

Tamás. Német

emberséges jó

ember. Voltának ezeken kivül zászlók

em-

Nagy-Ajtai Henter Péter, Udvarhelyszéki Lajos

is

gyalog

ka-

experimentiáju

magyarok, a kik bizonyos

ugy mint

voltának,

szemény

és

Gergely,

Gillányi

Ibrányi Mihály, Makai Mihály, Pap János, Vájna Sigmond,

Török János, Répás Márton

nem

s

többeken

is,

a kik eszembe

jutnak.

Ott mi békességesen és

nyugodalmasan

laktunk

mikor kedvek volt a generáloknak, bizo-

darab ideig; a

nyos számú hadakat kiküldöttének, és két éjszaka, nap

néha

hódolni

tovább,

nem

bévittük,

és

néha

kevesebbé kóborlottunk

mind addig

ott

tartottuk,

,

s

egy

az

kik

az

városba

mig azon

falube-

fogdostuk,

akartának, vadásztuk,

liek bekódoltának;

ugy gondolom Krakkó körül mindenfelé

három három, vagy négy négy mértföldnyire, is

egy

talán

tovább

be volt az egész vidék hódolva.

A

lengyel

király

és

emberektl való féltökben, kik az ték Lengyelországban

5

lév némely

pápista

unitária religiot

üldöz-

mellette

voltának

Krakkóban becsületes

nem

24

lév

utolsó renden

akkoron

quentiával, kiknek papjok volt

Stanislaus

guis és

Lubienecius

,

napján

deákul praedikállott nekünk,

s

volt

svédekkel

Schlichtin-

Lubienecius

Stanislaus

elég

jó

íre-

emberek sokan

urvacsoráját

genere

in

szép

s

Jonas

secularis

gyönyör emberek. Pünköst

A

nagy

emi)erek

unitárius

osztott.

is

correspondentiánk

ma-

az várfokon, kapukban elegyesleg strásáltanak a

;

gyar

hadak,

svécz

és

várost, mert akkor

kapitány

hire

mind kilopák

a

éjjel

akaratlyán

s

mig reánk

mindaddig,

egy

kivül

magyar

a

a

gyalagokot

német gya-

várfokokról, maradott csak a

a

száliák

generál és magyar gyalog

logság és a zöld puskások (kiknek hadnagyok vala Makai

nev

Tamás

ember)

csuda, hogy

az

Rákóczi

a

városba

Krakkóba,

nem

gyalogit

külön

fejedelem

vitték a svédektl, mivel már a magyaroknak

a lengyellel

volt

szár hadával, az

had

rizze

vélek

iránt

annak

segilségével

svédeknek

az

a

kapukat,

dologban,

hihet

elkerülni,

duljon a dologban.

lknek (mert

nj

éjjel

és

hogy

a

rósz dolognak

szállásának

azeltt

magyar,

magyar generál

abban

de

kivitelél,

látszott,

s

több

kapujában, és

is

midn

tisztvise-

megludódott

gyalogokat, reggel mint egy

német

hire

hogy valami zrzavar ne in-

lököni tájban tudtuk meg, azt

nos

volt csak az

városokat,

és

Ez Bethlen Jánosnak

vitték ki a

csá-

római

nem volt, s a svécz nem akarta, hogy a két

nélkül cselekedte voll a magyarok azt akarta

a

helybe

békességek

pedig

mint tanult vitéz ember

generál féle

és

,

volt

is

ugy, hogy a Bethlen Já-

is

és

flös-

ebédl házának

szemény gyalogok

ajlajában

szoklanak

vala vigyázásnak kedviért az német és svécz szokás szerint

állani,

dolgot a

az

nem

s

egykor hát svéczek állanak), mire vélni tudták, féllenek attól,

generált, mely dolog

svécz

generálnak

fell ilyen

hogy

tlem

areslálni

izene

formában,

az

akarják

Bethlen

hogy nem

János tudja

25 mire vélni, hogy az

kapuját svécz

ajtaját,

és

állja,

a

Rákóczi fejedelem gyalogi kivitettek volna a városból, netalán arestálni akarja

vélekedésünk,

olyan

is

jöni onnét,

el

Azt

feleié

a

lett

az,

hogy netalán ha

hogy svécz gyalogokat

Bethlen Jánosnak, hogy

bánja

akaratjából

szintén annyi gyalogot szállítson, valamennyit

izené

azt

s

maga

a

csele-

azt

officér

megpirongatá,

nem

ö

mely

a

is

a svéczek).

kapujába Beth-

állítottak az

st

elhivatván, igen

volt,

akarnánk

el

nem bocsátanának magok melll svécz generál, hogy nem az ö

len Jánosnak és ajtajára;

kedte

generál (minthogy volt

svécz

ötét a

szállására

azon

akar,

busulásra ne induljon, hogy a várfokokról kivitette a gyalogokat, mert

nem

jó kétféle hadnak

rzeni

várost.

a

Meg

csendesedék Bethlen János e választétclen.

De zett

eltértem

itt

egy kevéssé a rendszerént követke-

dolgok melll, visszatérek;

czejtházak *)

kezében

svécz

a

voltának

,

a

magyar ha-

dakat, kiváltképpen a gyalogokat megmuslrálák

kinek rósz puskájok

tának,

noha

czejtháza

rakott a

volt,

javát,

a

frissít

lévén

a

városnak,

svédek eltakarították

tának benne, mind régen olt a

,

és vala-

azok helyébe mind ujjakat

azonáltal a mi oda menetelünkkor

menetekkor

minden

mivel a város és

is

állott, s

a

ad-

melynek

volt,

mind-

fegyverek vol-

elég

mind a svédek oda-

város uipétl elvett, és a czejlházban

be-

rakott fegyverek. Itt

irhatok

bizonyosan hallottam. vette,

szállotta,

Casemiria

nev

melletl vagyon,

de

dolgot,

jeles

Midn

pedig

a

melyet

nem

láttam,

svécz király Krakkót

még maga személye

városi (mely a Yiszla közölt,

ugy látszanak

meg vagyon különözve mind '0 Hadszertárak.

minllia fallal,

hanem

meg-

szerént,

és

és Krakkó

egy város volna, s

mind a

vizzel, a

26 mely

város közöli

a két

pusztán

foly)

hagiyván

gyelek, és benne lakó zsidók, belé szállott

egy rész hadával,

rály

olykor

,

mikor bö

a

,

maga

megjárná

is

bement

várát,

ban lév,

világra

s

egy

világra.

öt ezer

onnét, és küldötte tzet,

tizen-

eljárt

megrekesztették

itt

azt

várak

,

is

generált

a

tus és

prudens,

séget, látván,

s

önnél

fia,

munialásában

Vir-

de virtuosus, tanult

ellenkezéseknek

,

humánus ember

is

és

csinált

exper-

vala.

ilyen

Ez

mester-

hogy ö náloknál sokkal számosabban vol-

lev

lengyelek, mindenféle rend,

párlütéstl, minthogy

volna közötlök, a

volna,

egyébaránt

,

megemlitett Paulus

a

nem tudom melyike

nának a városban ván a

ett ott,

maga elment

,

elhozatta

rendelésében, és egyéb hadi requisitumokban igen

két generálnak

Midn

irtani.

azon nap nem

eredetére nézve molnár

hadiállapotokban

kibocsátották

belölök,

relatiojából

volt,

mun-

universum

in

emberével (a mint mondották)

idöjártára

(az emiitett

egy generálissal benne, mint

hagyta

és

s

,

vervén

más

Ezeket

(ezt

kicsinálva

volt

miltile

avagy hagyta helyébe

a ki

és ott találta a

mondotta, hogy ezek a szé-

et

tallérokat

mind várat és várost kiment belölök,

vár-

a

mely-

formára

s

„Tollite illos,

dum'^, kivitték, széles

,

bocsátva

voltának

ki :

teljes

templomban,

láttam ott egy oltáron) és kivitette

ket, azért a

közben,

járásai

s

ragadott

feszület

feszületen kivül) a többit, les

éléssel

ezüstbl kiöntött képeket, az Ur Krisz-

mely

képével, is

dolgai

házaihoz

és

kezébe ment volna,

annak hozzája ragadott

és

temetni a királyokat

kél apostoloknak

magam

várost,

több

s király

ben szokták

tus

a

néppel

vá-

deditionem

per

alatt

midn Krakkó

Yolt (az mint hallottam)

lengyel ki-

a

hadának más része Krakkó

egynehány napok

rosát villa, melyet

megveve

a

len-

a

ki

az,

felindítsa

megparancsolta,

ha a

arra többit,

hogy minden

való

meg

s tart-

ember is

lett

lehetett

ember harmadnap

27 minden fegyverét hozza

alatt

nyilván,

vagy

hordanak el, tekhelyben a

népei,

még

nerál, fejszéket detett

log,

találtának,

melyet látván a vá-

Ezt

ugy elsze-

ásókat, kapákat, nyársakat

is,

men-

svécz ge-

látván a

hogy három négy házak közül egynél ha-

tölök.

gyott egy

városban, és rej-

a

annyi fegyvert hord elé, a volt.

Szót

sokféle fegyvert

s

egy háznál

felakasztatja,

eléhozott

annakelötle

nyit

sok

fegyvert,

kerestetvén

mely háznak gazdáját

házánál

valaki

felakasztatja.

találtat,

igen

s

harmadnap múlva küld

ros népe, csaknem

is

fegyver

titkon

város

a

múlva

ha harmadnap

házába, egyébiránt,

fogadnak

és vigye a város czejt-

elé,

fejszét,

egy kapát, és egy nyársal.

Csuda do-

E

ez cselekedetivei mint elijesztette ket.

mellett ez

egyik mestersége volt, soha másutt való öszvegyülése-

ket

meg nem

szintén a

hanem csak

engedte,

maga

szállása

a

eltt volt Virlznek oly helyt,

hol öszvegyült minden nap a várfokokon

Paulus

Virtz

szállása

huszonnégy,

eltt

ágyuk,

sugár

faltör

szonöt

vigyázókat

mely tizenkét órakor szokott vala

váltó gyalogság,

mely

tanácsházba,

hosszú

fellenni.

avagy hutaracz-

rövid

és

az

voltának minden készsé-

kok, seregbonlók, mozsárágyuk geivel.

Felyebb megemlitett várbéli templomban kétszer voltam, ott régtl fogván oda temettetett

királyoknak különb

különb monumentumokai láttam, minden királynak a temetése

igaz lön

felett

a

maga

emberformára rekesze

vágynak

van,

megkülönböztetve.

metése

ki

lengyel

felett

ég

az

s

azt

ki

vagyon

minden temetésnek különkü-

rczrostclyos

ez templomnak rje,

vánnak, a

márványkövekbl

képe faragva,

ajtókkal

Egy

mondotta, volt,

s

el

nem

ott

rostélyokkal barát

volt

hogy Báthori

Ist-

ott temettetett,

király

gyertya

mették, és mindkétszer mikor

és

franciscanus

aludt,

voltam

mióta

láttam.

a te-

elte-

Nem

is

28 csuda, mivel ez

király a lengyelek

felháborodott állapot-

jókat lecsendesítette, és jó karban állította

király

mig Joannes

mindaddig,

nyugodtak

ennek

és

választatott,

A

békességek felbomlani. jó karba állithatla.

Casimirus

idejébe

melyben

volt,

mostani

a

kezddött régi

lengyeleket Báthori István, mig

dolgokat fenyítékben tartotta, de

eszekben vették magok

mely nemzet

lengyelek (az

a

is

midn

egyébaránt ambitiosus) hogy nincs károkkal amannak

ménysége, obediensek voltának neki

midn

fell

nunquam

nunquam

nalus

fuisset

kea

haláláig,

ki

Stephanus

Báthorius,

obiisset/'

Ezekközben Rákóczi mellette

mind

megholt volna (azt mondják) hogy mondották:

„Aut nobis aut

jó

lév

fejedelem

hadakkal ment Varsoa

svécz királyai

a

felé,

a melyet

is

és

per

deditionem megvettek, de semmi praesidiumol benne nem hagytak, onnét mentek Brescia

(?)

nev

város

alá,

azt

megvévén per deditionem Gaudi x4ndrás nev német számú magyar és német hadakkal ott officért bizonyos

is

hagyta, onnét elmenvén

id múlva

egy

hagyta a fejedelmet, és hazafelé

számú hadat egy ki is rá, lott,

a svécz király el-

hagyván bizonyos

indult,

együtt a fejedelem mellett, az

officérrcl

egy ideig a fejedelem mcJlett lévén, az

miképpen állhasson az

követte

urát,

el

a

is

fejedelem melll,

val megterheldvén, azok

felé jöjjenek,

is

házokhoz

a

unván a sok kóborlást,

kezdek.

gyülekezni,

Az

tészen, és

sok

el

is

ál-

maradván praedá-

kívántának menni),

oly tanácskozással, hogy Krakkó városa

ekkor

lengyelek megértvén,

zákság hazafelé kívánkoznék,

reséggel,

s

már Rákóczi fejedelem

csak a kozákokkal (a kik megbecsülhetetlen

visszafordultanak

okol keresett

s

és

meg a

mind két

s is

fél

hogy

a

ko-

hadak meg-

lévén töllözve sok nye-

tábort

érdekelni

s

nyomozni

elunatkozott kétféle had ottan hamar rémülést

midn

a Viszla

mellé jutottak

volna

visszatért

29 uljokban, ott

is

fejedelemnek

s

Krakkó felé

sokat vélekednek, mely felé menjenek, a

lév uraknak

mellette

a

tetszett,

hegy onnét ha kivánlatnék Munkács

felé jöjjenek,

hamarább kijöhetnének Lengyel országboL nem akarja

hanem

azt a kozák,

delem menjen, azt záját,

legyen kisér

is

Nem

társa.

amaz kívánságának,

által

költöznek,

tik,

eleget

alatt

zúgolódnak

lengyelek

a

kodják,

érdeklik

a

a

oldalfélt

szüksége

magam

ott

a

nem

cseresnye

bvséggel

gyobb része

a

kenyérnek

a

ket,

által,

Midn

mindenképpen veszedelemben

meg

a

lengyelekkel

látván

megizente, hogy

hogy

néki

de

a

fejedelem

is

meg na-

fejedelem,

megizeni

sietve,

a

a

és

azoknak

minden

országba, olt mind magát,

s

a

az

kozá-

hogy kozá-

hanem harczola

hetmannyok

semmiképen arra nem volna

alattvalóit tartóztathatná,

mivel immár elunatkozlanak volna

hanem

a

forogna,

.

és ha

igy nyomoroglanak volna

koknak, hogy ne menjenek olyan janak

azt

mely rendkívül

a

nagy sok idkig, és menten mentenek volna ell kok, minden várakozás nélkül,

,

hadakozás-

táboron, éhen holt volna

hadaknak.

imitt

nem voltam, hanem Krak-

volna

táplálta

volt a

csap-

mely mind

a

kóban), hogy Podolya tartományába mentenek

való

veze-

ez boldogtalan ut-

szegények, a kik ez nyomorék

beszéllették a

ban jártának (mert

olyan

kik

a

terhelt szekereket,

nagy

kimondhatatlan

felé

tábort,

nyomozó hadaknak Volt

szivet adott a

jokban

lév

futófélben

amott hagylon hagyták

Visz-

magyarok, de haszontalan. Ez-

hol eltt, hol hátul, hol a

mit

kalauzzok

magok lakok

lesznek a kozákok, egyenesen a

a

mint

kiknek

a

tud

és

nagy veszedelemmel, sok ember kárával,

megtébolyodott had.

a feje-

hogy ö hamarébb érhesse ha-

azért,

is

még

addig

s

hogy

ö Moldova felé javalja,

tenni a fejedelem, enged

lán

hogy

harczra hadi

ereje,

erltethetné, sanyaruságtól,

hadával menne oda Kozák-

mind

hadát

pihentetné

meg,

30 mivel

reficiálná,

bven

bendát

kenyeret

olt

De ez nem lév hadaknak

kaphatnának.

lemnek, sem a mellette podnak, és a

kozákok elmennek

hanem megálla-

,

svécz.,

a

Rákóczi fejedelmeknek rajtok

a két

fejede-

a

tetszett

ha-

praedával békével

a

meg mind

zájokba. így Iromfolá

egyéb prae-

mindenféle

s

kozák

mind a

De

injuriajokat.

tett

mi ezeknél nehezebb lön a fejedelemnek, a maga hada

nem

üres a zúgolódástól, noha elég nyereségök

a is

ab-

volt

ban az országban, ugy hogy minden gazdagsággal a legalább valóig teljesek voltának, mindazonáltal

ván, nélkül s

elsanyarodván

és

szkölköd

mind

hogy

az utolját, vagy

más része a

elhagyatott

a

fejedelem,

a lengyelek mindenütt érdeklik

mely

a

meg nem

részét

kiki csak

mint gondot viselhet magára, csak azon

minden

méntelen

hogy

dolgok,

fell

felé,

mert

nem csak elmennek,

és

megyén, és

igyekszik,

ráizennek

a

te-

fejedelemre,

k

nem várakoznak, ha-

nyilván

mehetnek.

valamint

hadják oda, menjenek Krakkó

svécz

felé, ott

nyugodt hadakkal

szükség ugy fogja kivánni,

olt

ugy Iractálhalnak a lengyelekkel nét békességesebben mehetnének

nem fog; egy

ket, ne

lév magyar ha

és

a

megharczolhatnak az ellen-

ban, és város mellé szállhalnak,

st

az olt

egyezzenek meg,

séggel, ha pedig a harczhoz kedvek

Erre inlelé ket,

hogy

Hiszed-é,

micsoda búsulásban lehetett a fejedelem.'' Kéreti

mit

ket,

nagysága ne mulasson, hanem menjen vélek együtt

haza Erdély

és

mind

s

hadaknak megcsapják,

a

hanem

segélné,

és élés

hogy mind svécz,

táborozástól, s látván,

kozák hadaktól

pedig azt,

veszedelmes,

hosszas

az

megimatkoz-

nem

lészen a város-

megnyughatnak ,

s

s

a mint akarnak, és

,

ki

fenyegetéssel

ott

on-

az országból haza felé. is

izén rajok.

De sem-

része a hadának elindul, kicsiny héjjá,

hogy mind elmennek,

a

nagy rendeket

zek az álaltok valókat sok

s

a

fejedelem,

csendes szókkal

ime-

marasztják,

31 de ugyan mégis egy része csak elmégyen a

egész

kik

Erdély

az

menvén, ulánnok küldöli

meg

fenn

a

Rákóczi fejedelem creaturája,

Moldova

felé,

havasig békességesen

való

felé

irt

Stephan vajda, a

jobb részéi levágalja, igen

s

számosan (azaz kevesen) szaladlanak csak

el,

ugy

volt

annak-

utánna az hire, hogy a fejedelem kérésébl cselekedle.

A lév

fejedelem

haddal marad nagy vélekedésben, már minden segit-

ségétöl, kik Lengyelországban

országabéli

ben tolt,

reménytelenségben

maradott

mellelte

a

hadaknak

nem

lekkel, s

tud hova fogni,

hanem

meg

de kénytelen

békéilik,

is

zonyos condiliok igér bizonyos

az

békességgel,

nagyobb ré-

mely summáért kezeseket

pusztítása,

nev

marschallnak Lanczud júliusban,

summái, érettek,

bi-

summát az respublika marschalljának Geor-

hagyott Apaffi Istvánt és Gyeröffi Györgyöt,

dben

ellen-

melyeket hallottam, de nem láttam,

alatt,

hadaknak

novemberig,

maga

a

traclába indul a lengye-

gius Lubomirszkinak, a kinek jószágán esett szint

st

hadaktól minden szünés nélkül ostromolta-

lengyel

a

onszollák vala,

egy részétl elhagyatott,

is

úgymint

fogva

tartattak

olt

mivel

soha

egy

Rákóczi

lengyel

hanem elunván

a

azon

kik

a

várába vitetvén 1657. eszten-

1667.

fejedelem

milliót,

esztendben megigért

a

meg nem

sanyarú rabságot,

a

küldött

magok pén-

zekkel kelleti kiváltani magokat.

Ez idk

alatt

más fell

is

nem sznt

szut tenni Rákóczi fejedelmen, mert a

fejedelem jószágán

tést,

puszlilásl,

a

hol

ott

a

Munkács

lengyel

felé kiütvén,

Munkács körül igen nagy ége-

kaphallanak

embereknek levágását

cselekedtenek. Melynek hire és félelme az egész

országon hatolt,

le

Tiszáig, és onnét bé Erdélybe

hogy noha sok ellenség

egynehány írva),

a

izben

Erdélyt

bo-

(a

de ahoz hasonló futás

és

mint

nem

Magyar-

annyira

el-

pogányság fordulta meg ide

volt,

alább

mert

meg a

lészen

mint

az

lév emberek

idehaza

mao^am

s

,

atyámüai

igazságosan

beszéllették, sokan mindeneket házokban hagyták, és csak

magoknak nyerhessenek

szabadulást^

g^yalog"

adták magokat; ezt pedig nemcsak az

futásra

a

is

az

cselekedte

alja

embereknek, hanem alkalmas renden lév emberek. Ez is egyik jele volt a több több Erdélyre következend vesze-

midn

delmeknek, elttök.

noha

írhatom

sok

ellenséget

ízben

sem

láttak

maradni

pusztán

kellett

nem

nem

futottak

egy

hol

de egyszer

rendbéli ellenségek járása mialt; esett, mint akkor,

mégis

s

hogy az én házamnál,

bizonyosan,

azt

annyi kár

is

hanem

ellenség,

más

s

a falu népe

mián.

A

lengyelekkel

Rákóczi

megindul

után

Iracta

lelt

fejedelem, és kevesed magával ezen

ut felé

megyén, me-

lyen bement

kalauzt

fogad

Lengyelországba,

volt

mentül egyenesebben vigye Mármaros

a

,

Kemény János

felé.

az hadnak nagyobb részével elmarad, egykor (ekkor)

Rákóczi

visznek

nem messze

ezred magával

jne, hogy

azért

nézve

hirre

fejedelemnek,

hogy

volna,

elrabolja magát.,

annálinkább

siettet

ki

s

minden

kevés nyugodalma volt magának, és ki

nem

jöhetett

abból

az

Kemény János

a

is

^

ugy hogy igen

lévknek, mig

vele

nem is nem jött.

által

pihent

chám

kel (a

jövetelét,

már békességek

nem tracta

fordíthatná

a

volna is

hogy

de bizván abban,

kik hivták volt

a

,

magok avagy

mellette

segítségére

hadról

szorongás és nyomorúság után

nem

indul

is

tele

ta-

a

lengyelek-

a a

telyességgel

ha

lév

és fizetés, melyre elégségek volt,

nak, a mint értettem,

meg

fejedelemtl elválása után harmad-

vagy negyednappal az elmaradott haddal megérti tár

mely

hadát,

országból,

semmit, valamig Mármaroson

sok

minden bizonnyal

a

útját

hirt

chám

tatár

a

ki

a

tatárokat)

azzal

el

tatárokat,

mivel mindannyi

erszénnyel voltá-

sietve a

fejedelem

után,

33 hanem egy sánczban vervén az megett egy nagy

nap

az

maga

nek, a mint lehetett, de

Jánost a tractára

megvárja a tatárokat,

volt,

tó

érkezvén egy vagy két

mely sáncz hála

hadát,

kihivatja,

diám elérkezvén. Kemény

a

azonban

s

sáneznak visára

a

esvén az egész tatárság, egy ideig vitézi módon a

hanem

sánezot,

szemények elárulván

a

kiszöktenek a tatárokhoz,

berohantanak

ket,

kik

a

rajta

egyig

és

,

magokat meo;adni nem

sánczon

a

mind

akarták,

örzötték

magyarokat,

a

nyitván,

kik utat

a

tatárok

a

kik el-

a

ellenkezte-

elöljárójával

elíbgdosták

leváglak,

és

igy mindenestl fogva valakik a fejedelemtl elmaradtanak

azon egy nap, úgymint ultima

nek

ritka

Julii,

példára, mert innét csak

pogány

kézbe

egy hirmondani

estéel

nem

ment. így szokta az Isten megszégyeniteni, és a felfuvalkodott királyok és fejedelmekért büntetni az ország népét

Hiszed-é micsoda

füllel, s

lélekismérettel hallgatta azt

Rákóczi fejedelem, és azok, gyelországi

még vége romlásnak, hallj még ide

De nem

hadakozásra?

az erdélyi nyomorúságoknak és

lelt

csak bánatot inditó

rúságra ingerl dolgok

szép hazánknak

renden

lév

nem derék

volnának,

sirásra

meglátod

és

szomo-

ezentúl

emberek

mint

vágattatnak,

nak, egyik fejedelem a másikat mint

üldözi,

raboltat-

világból

végezi,

ers

elveszti,

és több kibeszélhetetlen alkalmatlanságokat.

Rákóczi

végházait, s azzal együtt tartományait

fejedelem

szágában menvén, Újvárra bej,

s

édes

szabadsága mint romlik, bennevaló minden

idej

s

,

ebben

ugy tetszenek: ezek

alább retteneteseket, melyekhez képest

eddig

meg

kik tanácsi voltának a len-

a

ott

Máramarosból

nem

ki-

mind

magyarországi jó-

sokat mulat, Erdélybe

Szamos-

megállapodik, és ad primum Septembris

ott

az országot közönséges gylésben oda hivatja.

A

lengyelekkel

egyik punctuma a

való tracta végbe menvén,

volt.

melynek

hogy Krakkóból és Brcstyéböl oda 3

34 hozzánk

praesidiumát Rákóczi fejedelem kivigye,

telepitett

Krakkóba maga

kezével

irt

a fejedelem

küldé

levelével

Kalota-Szt-királyt Sáfár Péter nevii udvari katonáját, a ki

elsbben

a lengyel király

Krakkó

tetvén, onnét küldötte bé a levelet,

hogy

táborára vi-

megizenvén szóval

is,

közölt a Iracta végbement

és lengyelek

a fejedelem

lév

alatt

yolna.

Hogy királynak

,

pedig megérthesd micsoda hada volt a lengyel

kevés szóval megírom

és respublika a római császár

Midn

:

követei

a lengyel

országból,

nem

fruslrálódtanak

is

kozásra

id,

alkalmas

generálját, Hatzfeldet,

ers

feles

mellé,

haddal

a

meg benne; úgymint

Monté

hogy kimenjen

ers

vették,

római

részrl,

ugy hogy

vitézi

ték volna a ideig

lnek

a

nyár,

császár

lengyel

a

auguslusban,

ellenkezések a

svédek

rontanak

egykor csak

*

földig,

oly

véggel

tiz

ilyen:

nem

látták,

visel-

töviben

Kasimireát, a

vagy tizenkét

hihet,

ellenben

öl falat

hogy ostromot

sokféleképpen

az helyet az ostrom ellen; voltak ujabb ujabb

lálmányok, melyekkel az ostromlókat, nek,

azon

elolt

mely azon város mellett vagyon,

tegyenek ellenünk. Bell

niálták

mindkét

magyarok magokat az ellenkezésekben. Egy

lni kezdek ers faltör ágyukkal,

ott

nem

el

nekik reménységek felett

csak ellenkezések,

fell az hegy fell, a

is

megszállák

voltának

szállának a német hadak az városoknak, és

le

király

mezt tlünk

a

magyaroknak

módon, és

négy

elklildöttc

nagy becsületet szerzetlenek, midn

ellenkezések

hogy

dicséretes

és

segítséget,

mivel eljvén a hada-

a

Krakkót és Kasimireát, és a mig '

több

Cuculit, Desonchest, Sporkot

megegyezvén

kikkel

a

annakutánna

solliciláltak

nem

végben

által

vihették volna Rákóczi fejedelem eltt azt,

az

király

meggátolnák,

egy

falka

nevezetesebb

és

ha

ugyan

muta-

eljönné-

nevetségesebb

volt

abroncsokat vékony madzagokkal kereken

33 öszvekötözték jó hosszacskán,

ugyan, de keresztül

kasul

mely

hogy az ostromlóknak az nyakokban

arra való volt,

vessék kik akár

elé,

nem

volna,

mivel

olyan

hogy

egyet

másoknak

esett

nehezen

is

lehetett

kivetésben, lévén egyéb dolga

érthetett volna a

lett

nyakokban

volna

volna, mint az

elsknek

ha

a

volna

léptének

belé

el

falat,

dolgokban; két nap s

vább.

az

emberét

nem

fejedelem levele

hogy maga

is

,

vagy

mire

,

fejedelem

lengyel

a

egy

nem

vélni

tudtuk,

sem nem lövének to-

Rákóczi

a

ira

consequuntur)

egy éjszaka lóvék, törék

s

tesznek,

mellett

hasonló

bajok

nem nyakokban, ugy is nem is mehettenek s

s

egykor beléhagyák

Egykor béküldék

sic

vagy

is),

nehezen

.

hogy sem ostromot nem

(kiknek

et

,

pedig ha elejékbe esett volna,

volna

nya-

ki

igen vagyon ideje embernek,

kokból (noha az állapotban

akár hátra vetették volna

s

király

marschalja

melyben

levelet,

de

levelét,

irta

is

a

vala,

minden hada népével veszede-

a fejedelem

lemben forogna. De mi magyarok azt nem hihettük, a fejedelem levelét, melyet mind éppen maga kezével s

titkos

pecsétével pecsételt

svécz generál azt dolog,

hogy Sáfár

is

nem

hitte.

maga táborában

Írtam.)

mi

bé,

Tracta

Pétert, a kitl a

hozzánk Rákóczi fejedelem; a

vala

elhittük

által

megtartóztatta volt (az

bébocsáták a városba közinkben, a

arra

,

vala,

de

mene

küldölte

levelet

de a lengyel

irt

király

mini ki

a

az

volt

künn

feljebb

a is

ujinden raj-

tok forgott nyomoruságokat Ínségeket, a lengyel hadaknak rajtok cselekedett minderi

kozák,

st önnön maga

sokat, és véglére a

fell

való

a fejedelem hadaitól való

ezek a mi részünkrl, talódott hirünk

akartuk

Nehéz dolgok voltának

midn csaknem

az égig felmagasz-

nevlmk így megcsorbult,

ezeket

és

elhagyá-

kénytelenségbl származott békélldésl,

és annak punclumit megbeszéllelte.

is

csatázásit, svécz

elhinni,

kivállképen

s

a

arra nézve

svécz

nem

generál.

36 csak elhitetök magunkkal,

De végre is

s

svécz

a

generállal

hogy igaz a Sáfár Péter követsége, és

elhitették,

Rákóczi fejedelem levele, melyre nézve a békességes bátorságos kijöhetésünk felöl

schallja

tractába

vagy nyolcz napok

nos, és hét által

a

alatt

ben

a

nem lévén, Rákóczi

királytól Rákóczi

svécz

delésébl

Bethlen

maga melll vünk

svéczel egy

a

fejedelem

Jánosra

ellen

volna

és

mi

usque

ad

de tartván

attól,

az

erdélyi

sót

és

mindenre oktatta,

svécz

lehe-

is

melyen

,

arra

nézve

lészen

küls

s

ellenzelle a mi eljövetelünket,

tanította

lév

meg

kenyeret

nem kevéssé kívántuk,

sági legyenek a lengyel

köszönheti az ott

a

hogy ha ked-

jönni) két fell való ellensége

is

lantum

directionem

(minthogy az ideig

tartóztat

bels, nemcsak nem

st

Bethlen Jánost, micsoda kiván-

királytól

,

ugy hogy nagy

részint

hada Rákóczi fejedelcnmek kijöhe-

svécz generálnak

Paulus

kívánsága a lengyel királynak

ne hozhassunk, hanem csak

vittünk,

is

annak ren-

s

hazánkban

tését a

a

és vára, és

elsbben nem örömest akart

elbocsátani,

ott ,

s

fejedelemre,

volt,

ki

ersség-

paciíicatioja

nevelteltünk

s

nem

ahoz tartozó minden jövedelmekben való disposi-

s

lévén transferálva)

tett

hogy

nem comprehendálván, st Krakkó városa

abban tio

állal

egy confoederatioban voltunk (a kinek békessége

s

lengyellel azt

engedtetek. Iracta

mindazonáltal nékünk

volt,

kevés bajunk volt annyiból,

meg

is

végbe ment

a Rákóczi fejedelemmel

azonok megengedtettek

is

mar-

a

bizonyos conditiok alatt, Krakkó-

királyai

ból kijöhetésünk, és Lengyelországból

És noha

tractálván

és

Já-

Bethlen

indula

a

a

Virtznek. volt,

azt,

a

hogy mit

Többi

között

semmit onnét

Erdélybl oda

vagy abban az országban és városban más ember

kára és boszusága nélkül jött kezünkben, hogy pedig an-

nak jobban végére mehessen, szekereinket, terhes lovainkat,

midn

a városb(')l

lovaink farán

kimenjünk,

lev

általve-

37 tinket,

tarsalyunkat

egy

.

minden

szóval

rejtékhelyecs-

kénket megvizsgáltassn, felhányassa. És noha a király kí-

vánságának (mag-iink kárával nézve)

dára

nem mindenekben, mert rá hogy semmi prédát ki nem hozunk, de

anniialtunk,

mentünk ugyan

odabenn gyjtött pré-

az

is

arra,

nem ugy. hogy mindenünket felhánnyák, gondolván,

de

hogy az igaz prédánk

zsákmányra megyén, hanem Beth-

is

generál assecurálta azon a

len János

hogy ö

királyt,

mellére tévén a kezét, megvallja, hogy senki

lev hadak

alatt

közül

marhát

tilalmas

nem

ki

Krakkóból, azonban azon hadakat megesketteti

meg töl,

is

lett,

a

ki

nem vonta magát

el

de mégis találkoztak olyak,

a

(nem

kik

hoztak

bitang

marhát

(noha

nem

maga

elveszett volna, s

volna

gáltatott

oka

cirkállak)

hogy

,

volna,

lett

nékünk

cirkálás

is

a

következKrakkóból,

ki

melyei ha csak egy emberben tapasztaltak

volna

méltán

s

meg

is

hogy

is,

szol-

alkalmatosságot

rejlékhelyecs-

volna

lett

es-

tudom,

küdtek-é meg, vagy nem?) de nem gondolván

het veszedelemmel,

Mely

esküvés-

az

attól

viszen

azon.

is

a

keze

az

Én noha meg nem esküdtem, de minthogy bitangon kapó nem voltam, nem hoztam egyebet ki abból az

kéinkben.

hanem

országból,

emlékeztem, egy farmatringostól

három

(ezt

ezüsijét és csinálását igaz alig

emlékezem

semmi

oly becsüs

génynek, a

Hogy ne s

ki

egy födél

titkoljak

,

egyebet

egyelmás) alatt

is

lév

tartott

melynek

nékem

könyveim (noha

az

Egyebet

volt.

Voltak

adtam egy

nem

is

felesen is

volt

lengyel

iffiule-

volt

vélem.

szálláson

semmit eL elöljáró

mindenkor elmémben

megirom

s

a

pénzemen vettem egyetmásim,

jött

mind azokat

voltak, de

felyebb)

felyebb

szügyellöstl,

kantárt,

hogy hoztam volna.

rá,

kezemben

odabenn

lengyel

felirám

is

melyekrl

könyveket,

lóravaló

beszédemben

lelkemesméreti

ellen

íelirl, ,

azt

is

hogy én Bethlen Jánosnak Krakk()ban íródeákja

38 svécz

(ott a

német szokás szerént secretáriussa)

és

vén, voltának bizonyos expeditioini, faluknak a generál neve

hódolt

melyekért az helynek mivolta

nevezet

alatt

holmi aprólékos jövedelmem, én

lett

kezemhez

hogy lom

pénznek

jött

fizettenek, ezt

tartottam,

utón

jó

méltónak Ítélhetem,

s

egyik az, hogy láttam magát

Bethlen

is

Jánost

oly egyetmással (melynek kihozása rendszerént

a generált

szintén felcirkálták volna

nálam

is

ez pénznek

is

én rejtekhelyemet,

az

nem

pénzt találtának volna, szörin

melyeket vittem innét oda,

hogy ha

másik az,

tilalmas volt) vásárlott jókat kihozni;

s

nem

is

abból

s

volna maradni, de kihozására két bizoda-

ott kellett

vett,

be-

szerént

protectionalisok,

irt

szerint

én

nyilva (nyilván)

meg,

ismerték volna

melyeket gyjtöttem

s

nem

ott,

érzettem

magamnak

test szerént

vásárlottam legkevesebb

olyanok vet-

ték sokan nagyobb hasznát, a kik velem együtt

tának az adóba, lélek kességet,

vevk ide

midn

test

pedig akkor

szerént

szerént

a Iracta a lengyel

mint egy nyolcz vagy

kilencz óra

reglenek a Rákóczi fejedelem születtel;

a

és

,

adó-

az

részeiben

s

,

ottan

svécz

a

magok

volna

.

tájban,

,

a s

generál

lovas

déleltt

kise-

rósz

ké-

puskájok uj

kó-

jó

renddel

az

sergekig) mcgindu-

(kikísérvén

bizonyos

számú

urak, oíficérek, a kik vezettcnek ben-

tábora

tehát

és köztünk,

hadaknak

hamar élnkben jövénck

német, és lengyel nünket

király

hadai a városokból, jó

apparátussal

így jó

Bethlen Jánost az

tunk

némely

gyalog hadaknak, valakiknek

mind jó puskák adaltanak.

volt,

lánk

bé-

alább való irásim megvilágosítják.

Végbe menvén

piák

nem ad-

érzettem

nem elégedtek meg

az adónkkal, a mint ez Írásomat

memert

békességet;

az én vásárlottam békességnek

de

állandó

hasznát, mert nagyobb része a töröknek ment adóba, lyei

lé-

mind

felé

az

;

és

egész

midn hadak

a táborra

fenn

jutot-

vágynak.

39 között

állanak, a kik

rendet

találkoztanak

német

a

fosztogatni kezdették

hadak

lengyel

és

közzül,

melyrl

mieinket, a

a

Ezenközben

vitettünk.

által

kik

a

adván a

hirt

német generáloknak, láttam egyet közüllök, hogy a fosznémethez

togató

hozzá

avagy nem,

azt

fosztogatás,

nekünk

ltt,

nem

de

szabadság

is

gyel ott

király

hová

sátora, a

szemben lévén a

bucsutvéve elbocsátatolt, és

egy völgyben

a Viszlán

ben ers, fegyveres, kete

ismét

találánk

mely

vala

mind,

mindeniken

gyel,

utánnunk

két

kornétákon

Innét

római

a

Ezeken

is

egy zászlóallya

hogy se

által

len-

német, a

három kornétaallya

vagy

kik öriztenek bennünket,

s

rendelt seregek-

irva.

mi sergeink eleibe

a

és

német hadakat, a kiknek fe-

lovas

vala

álla

Jánost,

kelénk a Viszlán.

által

czimere

menvén,

a len-

és királynéval, békével

kornétájok

császár

Bethlen

vezették

királylyal,

ki

holott

a

,

egy oldalban

végén

Viszlán, és a hid

hid vala a

Viszláig

a

ha

a

Isten ö szent

igy

és

menvén

békével

akaratjából

találta-é,

hogy

adatott,

reánk támad, menten meglöhessük, felsége

tudom

hogy megszünék

bizonyosan,

Írhatom

ell, se hátul

meg ne

üssenek. Mint egy félmérlföldnyire Krakkótól eslve szintén

naplemenetéikor indulánk, és

megszállánk,

hálván,

ott

és

hogy bátorságosabb lehessen

ket kereste Bethlen János a lengyel

nek, borral

egyébbel

és

földnépétl, se a

st

tásunk,

német

ellen,

cselekedni,

mivel

mi

lengyel

német a

a

bátoritolt,

Isten

szent

felé

nem

velünk járó

hogy

nem

felsége által

német

nekik,

tisztviselje

hadaktól

hogy ha valamelyik

nak velünk yaló járása cza vára

gazdálkodott

késér seregeknek

mindenikféle

és

fél

ezzel

meg

utunk, kedveofficérekbiztatott

hogy se

,

is

a

lészen háborittaez

lengyel,

mit akarna

engedik.

Ugy

gondviselése

ismét a is

velünk is

volt,

után azok-

békével jöheténk ki Makovi-

Lengyelországból.

Ez velünk

járó, s

min-

40 lengyelek között voltának

ket kisérö

gyermekek,

ségek,

javok

s

lév Zborov nev

alatt

megegyezés és compositio

azon

lév udvarhá-

kiket a királylyal való

nekünk

valami bán-

kijöv utunkban, me-

tódásunk lenne a Lengyelországból egyébiránt

az

s

kívántunk vala, hogy ve-

által

lünk eljöjjenek oly véggel, hogy ha

lyet

várban,

a

faluban, s azonban

Györgynek voltának,

zánál Rákóczi

olyak, kiknek fele-

Makoviczán

megorvosolhatnának

lengyelek

meg

ö feleségek, és gyermekek búsulna

miatta.

Ez

az

,

utáni-

ban vallottam ilyen kárt; csináltattam volt Krakkóban há-

rom

rendbeli egybenjáró

belit

ugy mint

gyalog

generálon

a

senkinek

lévén

is

volt

megemlített

feljebb

Tamás kezében a végre, hogy

Csegezi

hozassa,

ki

nem

kivül

tizenkettt adtam

kapitány

szekerén

óntálakat, melyeknek egy rend-

és

jobb

is

német kapitányon alkalmatossága

szekérnek kihozatásában, mivel jó hat szekeres lova ismét a gyalogság

gend

segítsége,

Felvállalta

lett.

sáí,

s

még

lévén az rére;

azon

is

keze

maga

mutatta)

nem

csakhogy

Úrban,

lehetett

Csegezi Tamás

is

(n mint

pedig

jó

szekeres mel-

a

tálak kihozatá-

a

azoknak

azok

szekerekre

a

szekérnek nagy

maga szeke-

a

tételte

terhe

készítettek

telték ,

s

az

én

egy

tálaimat,

gyenge vonó

s

,

a ki bennimket kisért, megsegéltelle

mindaddig

vonattatla

kerének mondották akaratért a

ga

valamicskével

szekeret a

maga

—

azt,

német tudja

mig Csegezi elérték,

ott

az,

német of-

lovassival

Tamást, a

megajándékozza

Csegezi Tamásnak

mely

terehhordozó a

Csegezi

el sze-

ki

remélvén, hogy

elvonató német katonákat, oíFicér

,

vélle

szekeret, s

kis

lovai lévén, egykor az útban elmaradott, és ficér,

Atyámfia

szivvel.

hanem Aranyosszékrl lévén holmi emberek táborozásban,

volt,

ugy hogy mindenkor ele-

alatt,

gondviselje

s

a

a

jó-

Tamás

megmondja maa

dolgot,

amaz

micsoda gondolattal viseltetett (hihet a mint

41 annakutániia

érteltem

szekérre az emberek,

volt fel arra a

Tamás,

lezi

hogy

gondolta,

s

marhákat

tilalmas

hoj?y

,

még-

s

csak

felverték,

között

az

én

tálaimat

meg nem mondott

felprédáltanak

mely

is,

szekér

a

hogy

és igy a németek

szekér,

a

Csegezi Tamás^

hogy

megtagadta,

ö

övé

lév egyetmást

rajta

Cse-

is

Csegezi Tamást)

got keresnek benne, hogy kárban ejtsék

hogy nem

maga

kérdik,

azért

magáénak mondja, alkalraatos-

ha övé a szekér, hoí^yha

megtagadta,

raktanak

azok

s

,

dolgot

nékem Zborovig

mert

ha akkor, mikor

nem övé, megmondotta

volna, reménységem vagyon, hogy megszerezhettem vol-

na a német oíficér

Makovicza

bl

alatt

magunk

lakiunk

által

németektl.

a

Zborovon harmadnapig nyugovánk,

Lengyelországba

küldött,

velek, és csizmák, melyeket

de ott az

leveleket elégették, a csizmákat is

jutott volt

két pár bennek.

ugyan sokak hozattak

volt,

a

azoknak olvasásával

s

megakadott, sok le-

udvarházhoz lehozván, felkótyavetyézék,

Aféle

levelek

melyek

voltának, s mikor egyéb dolgom

ket.

jól

lovaink, és ott a várban lévén Erdély-

s

nem

én

az

volt,

az

töltöltem

a

nékem

Krakkóba

is

szállásomon felszaggattam

idmet.

Láttál

volna ott szerelmes leveleket, panaszolkodásokat, sóhajtásziveket felindító malériákat;

sokat, haza kivánkozásra

ezeket

is,

midn

kijölUink Krakkóból,

de

mind lelegeltem.

Zborovrói harmadnapján megindulánk, és jöttünk önnél

Zemplény

és ott a hadak általköltözvén

felé,

a

(tán Bodrogon?), Bethlen Jánost az öreg Rákóczi hivatá Sárospatakra, a ki két szolgájával, s

Bedreken

Györgyné

velem megin-

dulván vacsora után Zemplényrl, menénk hálni Borsodba (tán Borsiba ?)

,

onnét

holott beszélgetvén latánk, állal

,

hanem

hálni

Vencsellre

másnap

ebédre

Sárospatakra,

az öreg fejedelemasszonnyal,

az

nem mu-

menénk, a Tiszán keresztül költözvén

ugyan

a

Rákócziné

udvarházához

,

az

hová maga szekeres lovain vacsorára praebeiidát küldvén, jól tártának

Bátorba,

s

mi

vén vélek, dultunk,

az

,

szomorú

országnak

odagyülekezett

csrös

döttek volna, mi a

akkori praesidens (ki

országba járt, sokkal a

mentünk

csrben

prima

,

minket

látván

mi

oda. a mikor szokás

sze-

Zólyomi Miklóst már elkülbell

kapuján

találtuk,

Ákos

Barcsai

volt)

öszvegyülekezésnek

élnkben

kijövének

,

volt;

az

mig Rákóczi fejedelem Lengyel-

is,

az

,

hirdetett

is

rendéi a régi

kert

locumtenens

szemmel

bennünket, könyes

helyén

lévén,

köszöntének

és

,

a státu-

mi egymást, mi-

excipialván

már az édes nemzetünknek rabságra való esése az ök

vel

és mi füleinkben

is

láttál

valaha

láthattad

szomorú

szokott

ideig hallgatásban fiát,

ki

ki

magyarnak égig a

zetre

nem

a

szók

szegény

szolgáját,

ki

hazára,

következhet

s

hazáját,

matériája

abban

nem

ki

és jó

apját, ki

rokonát, ki

eltapodlatását,

emlegetvén. a

olt

nemzetét, ki a

nevének

gyülekezetben, lelt

ki

ki

megmaradott

veszedelmet

volt; ha

mivel

hagyatlallanak,

baráttyál.

ki

,

vala-

miatt a rend-

gyülekezel,

felhatott hirének,

volt senki abban a

elegend

félben

egész

volt az

ez,

zokogás

és

sirás

bátlyát, ki öcscsét

felebarátlyát,

is,

semmi reménységek nem gyülekezetet, a volt

hogy

volna,

szerént folyni

és mi felölünk

elhatott volt,

kik Krakkóban voltunk,

ki

sietve

meghálván

érkeztünk

olykor

szintén

réül a fejedelmet köszönteni

és

egy né-

Szamos-Újvárra, a hová

gylést

országnak

Bethlen Jánossal az

és

Rákóczi fejedelem, és ugyan ad primum Septem-

jött volt

a

vélem,

mentünk

idején,

Onnét megin-

elhagyja,

Augusti

ultima

megegyez-

nap, és olt

raulattmik.

között

többi

s

mentenek Nyír-

azalatt

János a hadakat

hololt

Septembris jó

bris

harmadnapig-

is

Bethlen

felé

hadak

Vencselléröl más

is

ott

magával,

hányad

Dés

A

bennünket.

kicsin

nem-

Ugy,

hogy

kinek

volna. Oltalmazzon

a

sírásra

az Isten

;

43 ö szent felsége, a

gylés

avagy csak

hogy

olyant

le

várván

simiilálta,

láss!

Rákóczi

szomorúsággal

a

szág odagyülekezett

rendéinek ö hozzája

kalmaztatásokat

a

,

én inkább hiszem dette vala

és

ország nagy

szomorú

a

betegsége

szines

telyes or-

maga

való

dolgoknak

fennforg«^j

hogy

,

fejedelem

nem tudom beteg volt-e?

a várban feküdt,

alatt

al-

kimenetelét

kez-

Jól

volt.

esetéhez képest ott a

gylést, mivel egyenl voxból kivánák Rákóczi fejedelemtl, adja ki

indokolták;

ditióra

rl

azokat,

logban

voltának

meg,

kik

némelyike

közül

javallottá,

volt,

pápista

hogy

a fejedelemnek, s ö

nem

ni,

radására

nek

a

az

ellen

való

a

ez volt

magát, hogy

dologra,

a

hazának függene

attól

azt,

ki

nem

Ekkor rend

semmi

az

veszedelme, és

némelyik

;

apja

meg maga

tudta

hasznára,

az

nem

tanácsadásra

Haller Gábornak az

volt

az

a

ki

nem javallottá, hogy haddal mennyének; Haller Gánem hites az országnak, hanem

tanácsi

mindenkép Rákóczi

látván,

hogy

legyen

hircvel

köteleztetett is

tanácsur

fejedelemnek

foganattya,

hogy azzal

nak kedve szerént

talál

mivel

megmaEnvala, s még s

disvadeál-

ezt a hadakozást,

az

ilTiu

kedvet a fejedelem

való tanácsot ád

kárával

hittel.

pedig legöregebb és elsbb tanács, ez egyedül ta

Rédei

:

fejedelemnek tartozott tanácsot ad-

országnak.

hogy a

Erdély,

abban a do-

volt

mondotta, hogy ö

azt

monda, hogy

bor azt

or-

azzal mentette

poriának

a

után

Isten

lév emberek

hitin

rend-

is

Tamás, Petki

hadi expeditio, mivel a szegény

megmaradása

tanácsurakat

megexaminálta az

Gábor, Basa

ö tle vox sem kérdetett arra

ugy

expe-

voxa

micsoda

Ferencz, Barcsai Ákos, Haller István,

,

lengyelországi

pedig akkoron jelen

tanácsi rend

;

a

lév

mellette

a

rendre, valakik jelen

szág, kiki mondja

tet

valakik

:

azt

jedelemmel, hogy Haller Istvánnak már az

de

tanács, a ki eltt, ha an-

hitette

el

öregség

a

fe-

miatt

m elveszett az esze, de

ö felöle

Rákóczi

adásának

meg nem

rettenetes

eltölt,

hogy másképen

megmutatta

fejedelemnek,

az

érteni

tanács

ö

fogadása, és abból származott e haza

veszedelmezése

következelt

és

maga Rákóczi fejedelem

ma

is

életének elfogyása. Megtapasztalta

fenn

volna),

maga

is

az

és

,

meg

méltóságának (mely ha

volna a tanácsot,

gadta

kellelt volna

fo-

és vesztire

magán, maga ká-

meg nem fogadását a fejedelem, hogy meg nem fogadta volt, de késn, söt

meg-

rával e tanácsnak

s

bánta,

aníiak-

utánna.

midn

fordulni

(mint

szerencséjének kereke már alá kezdett volt

tanácsadását

való

meghallod),

alább

ide

nem

Haller Istvánnak

is

állapottyára

akkori

fogadta meg,

melyre nézve, méltán szabhatom reá ama mondást gas

:

fran-

quam corrigas, qui in pravum induruere; de nem annyira vádolhatom magát, mint a mellette

cilius,

ebben

is

lév

és

les

némely

eltte

azzal

ilfiu

grátiát

tle

kapláló,

és

Megholt

ezen

embereket.

promotiot

esztendben

ma-

Haller István, és temettetett el Kerel-Szent-Pálon a

ga

lév

várában

épitetle

utánna a pogányság kóborolván

Erdélyben

,

pusztán hagyván az emberek, kihányták a

A

chám rabságából egy talárral kikülde,

az országnak, elrabollatott

valamit olyant

kalmatlansága

is

tatár

kérvén, találjanak valami modalitást az ki

hogy

szerzésekben,

megunván

a

rabságot,

De mind

következzék.

odagyült

rósz

a

nevt, egy

ne

cselekedni, a inelybl a hazának

conclusum nélkül, eloszla,

János

irván mind Rákóczi fejedelemnek, s mind és

tatár csak biztatással

országnak

azt a várat

szolgáját Ráduly László

hazafiainak

azok között

s

testet.

Kemény

gylésre

szamosujvári

Annak-

Febr.

kápolnájába. 24.

és

nem

minden

rendéi

reménységre.

Láttad

a

kellessék több

a szolga, s

is

al-

mind

a

mene

vissza.

Az

minden

haszon

és

valósággal

félbenhagyván

valamint

jól

volna

indított

a

dolgokat,

gylésben az

45

séííeket,

tól,

nem

a kik

üressek, asszonyi ember szo-

voltak

szerint a Rákóczi

kások

renden lévknek fele-

uraknak, fö és nemes

elraboltatott

fejedelem

noha

zúgolódástól, a kitl

való átkozódás-

ellen

eleget vettek, de

hiztalást

valóságot semmit sem, sem akkor, sem annakutánna. Ezen g-yülés

legelsbben

alatt

lyebb

meg

ismét

visszament;

Ráduly

emiitett

Füzesre, a holott

jött

ki

jött

az

felesége

rabságából fe-

tatárok

László, de

ismét

akkori

a

követségen,

is

öreg

Ferencz

Földvári

Anna, és

Matskási

s

fiai

Ferencz és Pál szálláson Yoltanak, ez nagy sarczon szabadult.

Ez idk

szólók

császártól,

olyan

porln,

mást válasszanak, mert ha tovább uralják,

tén olyan

gyiilölségbcu

mint Rákóczi fejedelem. fejedelem jérvárra,

nev

hanem

;

de

rabságra

hirdet

papját a

esett

a

fejedelem

követséget

az

,

a

ha

szabadság

ugy

alatt

Erszin-

levelet Rákóczi

az országnak

Fe-

engedtetik

tetszik,

mintsem

nem

országnak

haza

az meg.

a

or-

és

ludom

mivel

;

nem en-

hallottam

hogy ugy,

arra a

Rákóczi fejedelem

mint az ize-

megmondják.

fejedelem

,

Elé

elolvas-

tle az országnak, hogy veszedelmezzék,

válasszanak más fejedelmet, csak légyen tiók

volt

fejedelemhez

mint

adja az országnak a levelel Rákóczi tatik,

e

el

micsoda követséggel

,

meg Rákóczi

volt,

török csá-

olyan vétkesek lesznek,

.... nev

gylésben nem vollam. de

net

a

irtanak

hová ismét Kemény János egy Szigethi Péter

a

szághoz kiküldi

gedte

s

tilkolja

gylést

szolgáját, és Selyei

udvari,

e

esnek,

Nem

ismét

s

ki

embert,

nem engedelmeskednek,

parancsolattyának

délynek)

vezérek

a

parancsoüatik,

pártotülö

ura ellen

szár (kinek parancsolatlyából

az

székibl menten

uralják,

s

tatár

levelek

is

keményen

melyekben

,

hogy Rákóczi fejedelmet ne vessék, mint

török

a

fvezértl, budai vezértl

chámtól, portai

országnak

érkeznek

alatt

ámbár

bizonyos condi-

46 Ferencz

Rédei

nem

eskeszik

hogy engedelmeskedtek

vezérnek,

mindenik

kóczit letették, mást választollak. Dicséri

Rákóczi fejedelem

alatt

—

megyén.

Gyaluba

nét

Balásfalváról

elméjek megbasonlván,

lévk

mellett

hogy

lehelé,

Ezek

Rákóczi,

sziinlek

Rá-

Az

ezt a porta.

on-

,

fejedelem

az emberek,

alatt

Rédei fejedelmek

ki

meg mind

fejedelmek

két

praktikálódástól, és egyiket a másik ellen

a

gerjesztéstl,

való

nem

nem

vonódik,

mellé

ki

a

néki

Görgény várába

iijjonnanválaszlott

megyén.

Fejérvárról Kolozsvárra s

Az

;

megírják,

parancsolallyának,

császár

a

Balásfalvára

coniraclum

ország per

az

irnak

Víílaszt

volt.

mégyen székébl

ki

együtt

többekkel

melyet adott

amaz

:

meg

de

fejedelemségre;

válaszlatik

mely

a

magának,

vévén

gyarapodást

ne szerezzen e

ujjabb alkalmatlanságot

szegény hazának.

Az várolt

uj

fejedelem mellé az ország rendelt volt Fejér-

tanácsurakat,

kik

a

gélyek tanácsokkal a haza közönséges kiknek

dításában,

tanácsokból

Szász-Medgyesen

dolgainak

elmoz-

gylést

közönséges

Bégyülekeznek

országnak.

az

és se-

alternalim udvarolják,

a

birdel

statu-

sok anno 1658. 10. Január. Barcsai Ákos

praesidens lé-

vén annakellte

megmarad

a

populus

s

is

olt

is

azon

tisztiben

meg elkel emberek

gylést

csendes

,

;

azon

mivel

matlan gylések voltának

;

a

nem

Rákóczi

hive

meg volt,

reméllenek

is

különben a dolog,

lett

eléggé bégylekez-

levén hasonlva az emberek, ki Rédei, s

Rákóczi György, mint sán bánkódó,

nem

de

varason gyakorta alkal-

mivel noha színesen az ország rendéi lenek: de már

is

,

azonok

fejedelemségét

maga méltóságának

azt helybenállitani

igyekez,

is

kivánta.

megcsorbulás

annak min-

den uttyát elkövetni igyekez ember, alattomban való factiókat

nem sznik

kapitánnyiban

szerezni, de

felesedmagokkal

nyilván

is

a hajdúságnak

béküld e gylésben, a kik

47 noha Rákóczi fejedelmet elö

sem hozzuk közönséges he-

magok meg-hdntódásinak orvoslását, mely csak szines mesterség volt, nem kevés zajjal urgeálják. Még eddig Rédei Ferencz csak választott, de nem hites fejelyen, de

(mivel ngy

volt az országnak

delme

hogy ha

megenged

porta

a

ciáljon

ö fejedelemségnek,

tetszik

némely

kedjék

meg

Meg

amaz

s

arra

vissza helyben),

álljon

az ország

templomban

mukával; de midn

renun-

lév embereknek, hogy es-

nagy renden

az országnak,

készítik a

is

s

elválasztása,

volt

is

Rákóczi Györgynek^

ö nagyságának.

székét,

a

juta

is

hogy

dolog,

a

bévonák ka-

s

lehívják a

választolt fejedelmei a templomban^ akadályt találának

mely emberek, ve,

hogy

nevezet szerént Barcsai Ákos, arra néz-

látszatik

mig a portát nem

addig megesküdjék

hogy

lenni,

országnak

az

fejedelem

választolt

végezésének, és az ö lelkeesmére-

ország

az

ellene

tinek

s

solicitálják, és

,

orszácr

az

végs

választott fejedelem

Nem

dik Rákóczi

semminek

véli

a

annak,

is

nem vesznem? És igy

elhalada. Azalatt hallatott

lehozása

st

Rákóczi fejedelemnek készülete; szághoz.

levele az or-

jött is

az ország, elkül-

híreket

Györgyhez követségben Bánfi Diénest,

hogy legyen veszlegségben

,

a

választ

nek, recipiálják-é Rákóczi fejedelmet, f^vagy a

né-

ne igyekezzék

a

kérik,

szegény ha-

zára utolsó veszedelmet hozni, Ígérik ismét magokat arra,

hogy ha

a

porta engedelmes lészen neki

,

beviszik, ismét

uralják mind a választott fejedelemmel együtt.

Megjvén nal,

éjtszaka

tatott.

Nem

tetszik,

nem

j

de kevés haszon-

Diénes,

mert noha directe nem declarálta

jedelem, hogy rá

bat

Bánfi

magát Rákóczi fe-

az országgylésre,

de

nem

is

lehetvén securus az ország az állapotok

hogy más követet találnak

Barcsai

gyen ez Gyaluban, de

is

felöl,

küldjenek, arra alkalmatosab-

Ákosnál

nem

biz-

a

praesidensnél.

Elmé-

hogy lecsendesítette volna

a

m Rákóczi fejedelem elméjét (maga

avagy nem?),

söt

a város alá,

s

tudja, igyekezett-e benne,

magával együtt oda hozá Rákóczi Györgyöt,

sem

be

addig

bocsátás mig

is

ország

az

zálogul Zólyomi Miklóst a választott

fejedelem

nem küldé

bejött Barcsai

kimenvén,

hozzája, a ki

megmoiidá

követséget

a

mind

ségre kik

kimenvén

gylést,

ültete

Rut állapotok

midn

alatt,

semmi

benne

ménének

a

a

mely jó

dolog

nem

lett

rámenvén

,

kútnak

állapottyán

veszedelmen

vn

s

eredetet

a

ellenkez

állapottyát

de

a

kevés volt

a

vá-

nagy félelemben

egy id

tolvajló

kato-

mely

meg

múlva

hogy eddig csak Rákóczi György

dúlás, fosztogatás.

sóhajtotta,

dolgokról, a szegény

mert

egy

dolgokat,

legfeljebb,

elmélkedtenek, :

elvették,

egynéhányakat ismét meg

s

ugy sznék meg

bánkódott,

gondolkodlanak

tracta között bé

igen

ki

felköttete

s a

horgára,

a

elébbi

ki

hogy

annyira,

hivei közül, a

volna e gylésben

bánkódott,

mert

.

városban, és némelyeknek

a

hanem egy id múlva békldé Rákóczi

volna,

fogata, kötöztet, Láttál

ment,

Szász-Megyesre,

megfoszlották. mindenét

fejedelem Elbeni Istvánt, nát egy

valóban

az

katonái

ideig tartott,

lasztott fejedelem

gylései

hanem Rákóczi György végbenvivé

,

Rákóczi

szállásokra

akkori

emberek között nem

meghasonlott elméj

szándékát. Rut

fe-

a

parancsolat

odajöjjenek

s

,

a

volna az ország és

tartott

székelységre

a

,

;

articulusokat.

irata

fejedelem

két

e

felkeljenek

olyan

vége,

a

Rákóczi György

iijjabbnn

proponállala,

voltának

fejedelem

választott

telek

nsga

ö

és

Rákóczi Györgytl

hogy menten de mint

szállására,

Ákos,

fejedelem

választott

a

ki

fejedelem-

a

nagy solemnitással béhozák

eleibe,

jedelmek szokott

mind

s

lön

a

visszavevé

ismét

ország,

az

hogy

ugy,

de

,

hogy Rákóczi Györgyöt

sógorát

ki

kik

a

ki

józanabban

következ

ln,

megirák

ki

bizonytalan

hazára is

örült,

a

volt vétkes, de

s

itt

is

poriáról,

már az

49 orszáj^

is

ujjabban

uralni.

meg Rákóczi György Med-

In Januario 24. szállotta

—

25.

—

ségre,

azt, a kit a porta írására

bevette

nézve egyszer elhagyott volt

gyest.

hogy porta enge-

hasonló vétekben találtatott,

delme nélkül

26. bomlott

gylés.

a

el

magát a fejedelem-

ujolag

introducáltatta

Ez gylésben bejövén Rákóczi György, ne az Rédei

Ferencz

országgal

concludáltatni

hivatta oda

alkalmatosságával az

öszvehivataljának

Medgyesre

országot egy levéllel

egész

az

,

proponáltata

azután

és

.

láttassék

conclu-

,

dáltata.

Ez gylésre voltam ségre

KkU

nemes

ország a régi

ler

Gábor,

rendet

tanácsi

mény János (akkor

legelsöbben

chám

talár

ezek voltának

a kik

,

István.

még

Rhédei

mellé

többeket

alatt,

úgymint Ruszkai Kornis Ferenczet

rabja volt).

választa

Zólyomi

hályt (a ki Rákóczi sontzi Bánffi

(a

ország ezek

fejedelemsége

chám

tatár

ki

Mikes Mi-

Bethlen Jánost,

Ferencznek

Ke-

cancelláriussa

volt),

Lo-

Zsigmondot és Bánífi Györgyöt, Lázár Györitélömester

királybírót,

és

is

volt),

Hermann Mihályt,

ugyan mégis

Rákóczi

de

Miklóst,

gyöt (a ki

ket

,

Az

:

Ákos, Hal-

rabja), Barcsai

Tamás, Petki

Basa

követ-

választatott

vármegyétl, az hol elöszámlálá az

esketett

fejedelem

is

akkor

Lues

Jánost, a szebeni

a brassai

az

helybenhagyott.

bírót,

ország,

Rédei

a ki-

annakutána

Ferencz

re-

nuncíálván a fejedelemségnek, a

gylés elbomlása

privátus ur kimene Medgyesröl

Kkllövárra, onnét Huszt-

ra,

az honnét le

sem

jött

Erdélybe soha

nézelte az egymást hányó-vetö,

s

is,

után, mint

hanem onnét

egymásnak

életeket el-

fogyató, szegény hazánkat veszedelmeztelö, annak jó sza-

badságát rontó, népét sanyarú rabságra vitet, rosait felégettet, végházait,

faluit,

vá-

tartományait elveszt, adóját

rendkívül nevel, hazaliaít üldöz, ölet, kerget,

s

ezek-

50 hez hasonló kibeszélhetetlen rettenetes dolgokat cseleked, s

levén mind-

cselekedtetö fejedelmeknek dolgait, ö üres

ment a fejedelemség változásának a

ezektl.

Ezalatt hire

portára,

kitavaszodék az id, Rákóczi György levelei ál-

tal

a

végekben próbálja

porla

a

elméjét,

szonnal. Azalatt,

mig

tdni kezdödék,

hogy Jent kívánja

jeneiek Medgyesre

a

a

ha-

kevés

de

fejedelemségen kivül volt, hirdea török,

bejöttek a

gylésbe, kérdést tévén

az or-

fel

szág eltt, ha megszállja a török Jent, mit fog a nemes

Györgytl, megfesti

mig

ki

Az ország olyan

vérével).

nem

ki

hogy maguk

minden

birodalmára

levél,

se

,

követ

nem

se

Küprülli

Méhemet basa táborban

parancsolatja

mégyen, minden

budai vezér a véghelybélieket

hoz táborban

száll,

gal

rámenvén

,

megütközik

között, Aradot fel szaszáll

is

az af-

parancsolatja

hanem

jön,

a

tatár

me-

a hadra,

fvezér

a

chámnak

készen légyen, a

erejével

maga mellé vévén, Lippá-

fizetett

véle

égetteti,

Jenben. Pünköst

le

mit

feljehb iram, kita-

száll,

a kire Rákóczi

gyarországi vármegyékkel,

iránt való

nem tudnak

hogy készüljenek

portáról

hogy

tett,

hagynák

is

id, Rákóczi Györgynek

az

egyik bokrát

vagy az

igyekezeti,

Azonban, a mint

féle beszélgetéseket.

vaszodék

választ

nyilatkozik a pogánynak

cselekedni; jobb volna,

Jen

ket, hogy

a ki azzal biztatta

kívánsága, vagy annálinkább

gyén

vévén Rákóczi

cselekedni? (hihet, ez instructiot

ország

György Jenötöl

a

ma-

hadaival, és hajdúság-

Arad

megveri

és a a

lippai szoros

törököket, visz-

tájban lehetett ez dolog.

Ezen tavaszon tévé Rákóczi György Haller István

Küküll vármegyebeli fispánnak Pekri Ferenczet, az kit introducálván azon tisztiben Kemény Simon ur ö nsga, s más becsületes ember dics Sz.-Mártonban, engemet viceispánnak válaszlata a nemes vármegyével

helyében

Bethlen János egyik fispánnya Küküll vármegyének, igen

51 kedvem s

gyermekes voltam mind idmre,

ellen; mivel ig-en

mind ahoz kívántató experientiámra nézve.

mig Rákóczi

Azalatt

Ákos

voltának Barcsai

György Arad locumtenensek

a törökökkel bajt vivott, (a

azalatt

ki

és brassai

kóczi

vár

Hermann Mihály,

György, hogy

s

azok

engedelmeskedésre,

felüljenek,

vármegye

Küküllö

adózásra,

egyéb

s

is

honnét

vize

mellé,

több

locumtenensekkel

lév

sik

ve,

egykor

felhivatván

együtt a

fej érvári

hogy Rákóczi György megverte

chám,

hire

is

jve, hogy

is

a

vár-

(mint

ötét

melynek én

Ákos

Barcsai

Ompoly

mellett

Azalatt hire

a törököket,

de azon-

vajdák

Erdélyre, a mely

mert eljövének, és Brassón

válék,

j-

megindult a fvezér, tatár

havasalföldi és moldovai

valósággá

Fejér-

s

lemenénk, és szállánk a Sebes

mezre, megmustrála bennünket.

ban annak

hir

a

,

Rá-

terehviselésre rá-

szoktatta vala Bethlen János föispányunk), a

lévén egyik viceispánnya

István,

parancsolá

Engedelmeskedének

táborba.

között

járt), Petki

által

vármegyék

a

szálljanak

tájára

megyék,

kik

a

három natioból

lociimtenens volt,

is

mig Rákóczi György Lengyelországban

és Lippa között a

feljül

az Ojtozon és Bozzán, és Törtsváránál kijvén mind együtt, rettenetes pusztítást, égetést, rablást, várasoknak s várak-

nak sarczoltatását cselekedének, és az országon jérvárig alámentenek, onnét megfordulván,

lozsvár felé mentenek, egynehány

által

Enyed

kastélyokat és

és

Fe-

Ko-

erssé-

geket megvettenek, az emberit mind vagy levágták, vagy nevezett

elrablották,

szerént,

a

melyek

eszembe jutnak

ezek: Sepsi-Sz.-Györgyöt, Ilyefalvát, Vidombákot a Barczaságon, Ugrat Khalomszékben, Fejérváral.

ségeket

meg nem

erltették,

vehettenek,

sokféle hamis

reiidkivül

A mely ers-

való sarczolásra

hitekkel, mesterséges praktikák-

kal ijesztették, fenyegették, hitegették a 'deditiora. Kolozs-

várt renddel

elsbben az

havasalföldi, annakutánna a

mol-

52 dovai vajdák (mintha ök

pogányok

is

volna, mint-

lettek

hogy ugyanis névvel voltának csak keresztyének, de valósággal pogányi

hoz, és nemzetünkhez

ök

mivel

,

nak pénzen

utoljára

eladták),

nyi élést, posztókat, matériákat

hordottanak

hogy

az helybl,

abból

Ez

kilelhessék.

melybl jövendölhettem,

s

annakutánna

városnak,

alább

ide

hitte

is

volna

jel

Kolozsváron,

is,

hogy elvész,

jövendölöm ma

veszedelme végképen. De

addig

felsége

szent

Isten

szegény

ennek a

nagy sarczoltatása

is

melyet

nem

s

harmadik

és abból következik Erdélynek volt

meny-

ki látta

és aranyat s ezüstöt ki-

,

alig,

volt

pogányok-

a

chám annyira ex-

tatár

minden bels értékekbl, hogy a

hauriálta

el,

rabjokat

s

a

ugy sarczol-

szintén

is

mint a tatárok, rablottak,

tattak,

szegény hazánk-

viseltének

indulatokat

éltetvén, megirok.

Kolozsvártól (a holott tott

egynehány napok ment

pogányság) megindulván,

a

ki

alatt

mula-

a Körösön

Vá-

rad felé, az holott mindenütt rettenetes pusztítást, és rablást

cselekedett.

Váradtól

tért

Boros

Jen

felé, a holott

fvezért Küprüli Méhemet basát,

a ki

Jent már

per deditionem megvette volt, és a benne

lév

népet bé-

találta a

kével elbocsátotta, a

boros-jenei

nev

s

el

várnak

ember,

a

is

helyben Haller Gábornak, de sal,

akkoron

kapitánya

elsbben

ki

Váradra. Volt ennek

kisértette

Újlaki

vice kapitánya

nem

volt

alkhatván jól

László

azon

egymás-

Haller Gábor renunciált volt oda kapitányságának, hi-

het

praevideálván

annak

vetkez veszedelmét, ofFicér is

tisztet

jket

a mint

azon helyben

gában ismertem fogott

vétette Rákóczi

formán kö-

helynek olyan

ln.

Volt

Márton nev, a

Krakkóban;

viselni,

nélkül adták fel

az

de

ekkor

ezeknek a két

más egy német kit

zászlótartósá-

annál

feljebbvaló

tisztviselknek fe-

György, hogy olyan hamar,

és vér

a várat a pogánynak; de ennél több vég-

53 helyeket

akkoron a pogányság meg, úgymint Lú-

vett

is

gost és Karánsebest

,

ezeket

de

mely hihet

Jen

alatt

mint

a

gányság, visszatért, a tengeren sa

értelemben

hallottam

volna a vár

siettek lett

császár

török

a

fejedelemmé

po-

egy baolyan

vissza,

hivatta

hogy ha nem

embereket,

az

irva.

a

felett

pártot ütvén

túl

azért

ellen, lenni

Bar-

,

meglészen

alább

ide

vagy hat napok

mulatott öt,

alig

hallottam

alkalmatossággal

mivel azon

is;

fvezértl,

a

tétetett

a mint

avagy Írásából cselekedték,

Ákos parancsolatjából,

csai

,

feladásával, csak a nélkül

is

el

kel-

volna alóla menni, de ezt én csak vélekedésnek hit-

tem,

hiszem

s

lenni.

rével megfesti,

alatt Rákóczi György, a ki Boros-Jennek egyik bokrát vénézelte ez dolgokat, nem levén

távolról

melylyel ez nagy

ereje,

állhasson,

st

a kik között

tatárság

mi

a

addig

dolgában,

pogány ernek ellene

hatalmas

ennél

fogyatkozás

Szilágyságot,

a

biztatta

nagyobb

is

maga kevés számú hadaival

mind helyben lépé ket,

dig szegény

nem

Ezek

sokszor, hogy

azt Ígérte

hazánk

s

és

Ermellyéket,

forgott,

elrablotta.

pogánysággal rakva

sürü

volt fejünk, pásztorunk,

volt

hogy

Midn lett

a

pe-

volna,

hanem csak magunknak ha-

gyattunk; a feljebb megirt locumtenenseknek egyike, Her-

mann Mihály bátorságosabb helynek Ítélvén Brassót, Fehaza ment, az más két locumtenensek egy dajérvárnál :

rabig Fejérvárott voltának,

hogy

ott

valamit

az ország népét hivatták

maguk megmaradásukra,

oda,

és miképen a

hatalmas pogány nemzetnek eleiben küldhessenek, azt engesztelhessék,

talmokra

Rákóczi

híyják,

lyek keveset

Györgyöt

maguk

segítségére, ol-

végezzenek, de a hazafiai

gondolván a locumtenensek

közül

néme-

requisiliojokkal,

némelyek maguknak refugiumol keresvén, és házoknépeknek és javoknak a pogány mellett lévén,

ellen,

kik jöttek el,

s

némelyek Rákóczi György kik

nem,

a kik eljöttének

54 közinkbe

Fejérvárra, a többi

semmit sem akartá-

nélkül

Györgyhöz követeket

nak végezni, mindazonáltal Rákóczi

nemzetbl elküldöltenek ,

az három

hivják be; de

kik

a

amaz bizonyos conditiokat kívánván a követektl, ím ezeknek instructiojok róla nem lévén, re infecta visszajóttenek,

hanem Rákóczi Györgynek,

ha mind

és

nem

de nagy

is,

részének a hazafiai közül tetszett az, hogy Barcsai Ákos,

jedelem), Losonczi

rencz

a

és

György,

BáníTi

szebeni

Dániel Fe-

Vargyasi

Lues

királybiró

menjenek bé a fvezérhez,

avagy,

János

követségben

ugy

kívántatik, a

ha

György elmarad, hanem Barcsai Ákos meg-

portára; Bánffi

indul, és azt gondolván,

ne,

alkalmatosságból majd fe-

locumtenens (s ezen

és egyik

hogy

fvezér Brassó fell

a

elmegyen Nagy-Sinkig, onnét

visszatér, és

j-

maga mellé

vévén Vargyasi Dániel Ferenczet, Udvarhelyszéknek kiaz erdélyi törvényes

rályfbiráját, és

megirt

viszont a feljebb

sessorát,

egész

az

és

királybírót,

táblának

Lues

hites

Jánost,

erdélyi szászságnak

as-

szebeni

fejét,

co-

messét, ismét Brekszói Váradi Jánost, és Szilvási Bálintot,

bémegyen Jen csai

Ákos,

alá a

és

az

ott

maga

haza

állapotját,

Jen

alól,

Bálintot, ismét a

magával kapucsi

a

basától

alkalmatosságával

Brekszói Váradi

szebeni királybírót

portára

,

c

Ákost

Barcsai

beküldi

Bar-

Erdélybe; a

szegény hazára

hogy

elég,

maga részérl fejedelemséget nyert magának elmenvén

tudja

együtt, mint tractálták Rákóczi

követtársaival dolgát,

fejedelem

fvezérhez, és

;

a

a

fvezér

Istvánt, és Szilvási

Lues

Jánost

elviszi

fejedelemségre

mely

uj

egy

fejedelem

Erdélyországra

öt-

summa vettetek, melynek hirét magával hozá Barcsai Ákos. Én nem tudom, de hallottam sok embereknek olyan értelmeket, hogy maga Ígérte volna a feAnnak felette nyolczvanezer tallérra nejedelemségért. százezer

tallér

—

veltetelt az

adó,

mely fell

is

voltának

hasonló

véleke-

55 Ezen dolgok folytának azon eszlendöbéli nyáron

dések.

szön.

és

Ákos

Barcsai

lévén a fvezértl, de

fejedelem

miír

még nem volt beállítva, s az országtól is acceptálva, Boros-Jentl eljvén, ment Déva várába, melyet és ahoz való jószágot

adott

György, és azzal

Rákóczi

néki

volt

nagy alkalmatosságokat arra, hogy

szolgáltatott néki igen

ellene a fejedelemség felöl a törökkel, kinek

ságában mind

ott,

ban (a holott

is

mind pedig Karánsebesben és Lúgos-

s

bán

volt) lakott,

Györgynek megírja, mi

nek kimenetele,

mind

ment volt bé,

mi

s

nem

is

cipiálják,

st

azt

lésre

Barcsai

Ákos

dolgon, s

a kapucsi

is

—

voltának,

len

egymásnak idejében is

s

Az

erre

ért.

tartozott

kinek

volt

kedve

nem,

elég,

basával

mulata

harmadnapok

hitnek

igen

felett

mihelyen

ott

jeaz

discursusra

mint Rédei Ferencz

egyremásra,

hihet

akkor

noha

ott

el-

Segesvárt Barcsai Ákos,

visszatér

Dévára,

s

oda

is

György Erdélyre való jövetelének

érkezek Segesvárra,

onnét, a kitl

de

sokat

alig volt,

sietve; mivel Rákóczi hire

magát in-

s

megesketek az or-

sok

letételét, s

hogy eljve

néki, a kik

is

gy-

arra a

Segesvárra,

igen

halászta

nem re-

ha

volt, a melyet ez alkalmatossággal

czélozott

Nem

nem

ellenkez in-

kinek

napokra,

halogatá

obtestatíoval

hazafiai igen

ország és hazafiai

nem

mi-

declarálván,

bánja,

troducáltatá az ország közzé, a holott

szágnak

Seges-

hogy Rákóczi György

inkább,

akarja

menetelhez,

való

nem

solicitálta,

mellé álljanak mindenestl. dulattal lévén ez

ír,

soha magának a fejedelemséget

megjelentvén, hogy aífectálta,

ki

— nagy

vége

lett

követségé-

lett

pedig az országra

várra gylésre convocáltatja a hazafiaít, ért

Déva várá-

tractáljon.

ból mind Rákóczi s

szomszéd-

s

irtóznak

beszélgcte

elfutamlatá

vala

az

uj

fejedelmet

elsbben az emberek,

egynémelyikével

,

kivállképen, a

56 kik idegenebbek voltának, és tekinletesebbek

közül,

fiai

maga

get vett

egy

lön

mintsem

,

hazafiaiból

gylést megülteté,

s

azokból in-

pompával feljve

álló

onnét

hová

az

hirdettete,

elvégezvén,

azt

segítsé-

és

szön feljve Dé-

azon

gylést

mig

darabig,

adta a portának a dolgot,

mellé, a melylyel

Marosvásárhelyen

és

az haza-

is

voná sziveket, és elég

alá

számú török hadakkal, jancsárokkal,

feles

kább

Oda

felé.

értésére

tudniillik

váról,

Déva

lön

késéröje

hamar magához

ottan

ott

,

a

mene Seges-

várra, s a török hadakat a palotás jancsárokon kivül szál-

Szászkézdre

litá

voltának

a holott

,

Karácson

karácsonig.

nap eltt megindula, az ünnepek els napját Kis-Egrestn tölte

big

Barcsai Ákos,

el

Dés

onnét

egy dara-

felé indula,

ment 1659,

onnét Beszlerczére

ott letelepedett,

ismét gylést hirdetett az országnak, a holott királyi pával

magát,

viselte

Györgygyei. Ezek

és

mig

ott

volt,

s

ott

pom-

Rákóczi

tractált

a dolgok voltak húsvét tájban, mivel hús-

vét tájban Beszterczén volt. Onnét alá felé fordult Fejérvárra, és a mellette

gondolván

olt volt),

is

Sebesbe,

török

hogy már elegend

,

nak. Pünköst eltt ján

lév

ott is

securitást szerzett

országos gylést hirdettete Szász-

nagy pompával viselé magát. Pünköst napa

templomba. Ez gylés

nagysága tanácsival,

hogy

a Keresztes-mezre. Azalatt

országos

alatt

elvégezte

mustrát

hirdessen

pasquilusokat

gatni Rákóczi fejedelem és mellette

noha

magá-

egy kevéssel (ugy, hogy pünköst nap-

ismét

mene

ján fényesen

haza bocsátotta,

hadakat

lév

kezdenek iro-

hazafiai

némely Írások nem voltának üresek

az

ellen,

és

igazságtól:

mindazonáltal, minthogy gyakorta veritas ódium parit, ugy felindította

lásra

fogyta, is

Rákóczi Györgyöt ö nagyságát, hogy boszuál-

czéJozó

szándékába

eljve az országnak mindannyi

sok szép

hada a rendelt

Eljve

megindult.

helyre,

az

aratás

rablás, romlás után

az

holott

mustrája a

57 hadaknak nem lön

hanem holmi conventiculumok, egy

;

más dolgokról való közönséges beszélgetések. Mig

ott

s

tá-

borozunk, gylésezünk, hallatott Rákóczi fejedelem hadai-

nak gyülekezete

a

kiküldé

Dés

vigyázni

mely hogy véletlen ne

partiunibaii,

bennünket, egyrész

láljon

hadát Barcsai

fizetett

tájára

,

(az

kiket

a

ta-

fejedelem

henyéléshez

könny

élethez,

mint a nyughatatlan-

sághoz), vigyázatlanságban

találván

a

szokván inkább,

s

Megjve ennek

hadai, felvertének.

elkezdk

nyájan, czi

hinni,

Rákóczi

hire,

elrémülénk mind-

hogy béigyekezik Erdélyre Rákó-

meg is cselekedék; hsége alatt volt, nem

de mivel Várad

fejedelem, melyet

Barcsai fejedelem gélt,

avagy

mely

ott

oldalul ellenséget hagyni

lakó,

az ö

s

berek, a praesidiumnak

fejedelem

me-

akart háta

magának, hanem né-

hségében

haláláig

megmaradó em-

elméjét

elvonván

Barcsai fejede-

lem melll, Hallerki Haller Gáborral

a ki

,

Váradnak

f-

kapitánya volt akkoron, inkább kényszeriive, mintsem jó-

kedvébl

a

várat Rákóczi fejedelem kezébe adatták, mely

meglévén, hadaival tes

Erdélyre; mi

beindul

mezején voltunk, eljve

hire,

nak,

tanácskoznak a fejedelem

nek?

tetszik,

badult

zinkben

vala

s

tatár

a

Barcsai fejedelem

Keresz-

urak,

tévk legyenem régen sza-

mit

a ki

chám rabságából, hivják oda kö-

eljve

amaz

sátorában,

ott

Gerendrl,

a

hogy j, készült fuvá-

hogy Kemény Jánost, ki

még

uri

apparátussal tracláltanak,

mit

hé

a

maguk

maguk is Barcsai fea hadak közé, az kimenének Kemény János és holott az fejedelem az ország s hazafiainak elejét szvehogy már Isten Kemény Jágyüjtvén, proponálá nékik

tudják; egykor a hadakat felültetek,

jedelem

,

nálánál

nost a rabságból kihozta volna, a ki

fejedelemségére, na,

s

annak gondviselésére alkalmatosabb vol-

hanem szabadságában

ná-é, avagy

az ország

állana az

országnak

Kemény Jánost? Mostan

is,

ötét ural-

midn

Rákóczi

58 más nem volna, a

fejedelem jövetelének

hire

azt megcsendesiihetné

Kemény Jánoson kivül. Ily ember, Kemény János

csudálkozva

rá igéri magát,

s

minden utakat módokat elpróbál, megengesztelhesse;

fejedelmet

hogy már Suk

hallatott,

delem

lem

de ugy ment

;

is

el,

a jó-

hogy ö elmégyen,

— melyekkel

Rákóczi

mene menten, mivel Rákóczi feje-

tájára érkezett volna

hogy azon napon Rarcsai fejede-

ország népével

az

el

ki

szókat

minden

hallott

akaratot megköszöni, s

volna,

légyen

helyben

hogy ha

és

ott,

azon napon nem tudósíthatná, másnap szálljon vissza Décséhez, ott várja laszt.

meg minden

bizonnyal ötét, vagy a vá-

Mi azon napon a Keresztes mezején helyben lönk, én noha

estvére jutánk,

voltam

corporis

custos

Rarcsai

fejedelem mellett, mindazonáltal mindenkor inkább megemlített

tam, a ki igen kedves

ve

is

Rarcsai

volt

szolgái,

fejedelemtl

feles

hirt

lók, melyik fejedelem

tlem

ur,

nem, is

de

is

Lázár

után

mene,

és

voltának

lovászok

nem tudván azok nem

,

felül,

a zász-

a hirt

s

csak

is

Ítélvén Lázár György

Ákosnak, én más

béhivata

Tordán

tudakozá a

megize-

által

hirt

magamtól

jobban, én a mit hallottam, megmondottam, menten hi-

vatá

az

urakat,

Istvánt, Lázár

kozván,

készen ha

Vacsora szállására

lehessenek,

hadai

felizeni Rarcsai

már tanács ur hi-

láttának volna

vélni bátorságosnak

magamat

a

s

feljebb

mellett vol-

hozának Lázár György urnák,

számú zászlókat

Tur, avagy Koppan felé menni;

semminek

—

úgymint kocsisok,

zsákmányra, kik olyan

hogy

bels ember,

fejedelemnek.

György ur Rarcsai egynehány

György uram

Lázár

itélömester

s

nevezet

Györgyöt

tetszett,

,

szerént

Istvánt,

Ebeni

Rarcsai Andrást, Idkkel tanács-

hogy a hadaknak parancsolatjok légyen,

legyenek, és a szállásokról

kívántatik,

Petki

kiseregcljenek, hogy

vigyázatlanságban ne találtassanak.

Ez

ta-

nácskozást én Lázár urnák megvivén, ö kegyelme vissza-

5i hogy ö kegyelmének

izeni.

nem

a

tetszik,

hogy

a hadak

hát

hanem csak legyenek készen; vlsszamenék én, már a Barcsai fejedelem ebédl sátorát is Yonszák

—

csudálkozom

felüljenek, s

le

netét

mi

megmondani,

tetszett

válaszom

uraknak;

az

bémenék ,

dolog,

de

olyan

és Lázár ur ize-

hogy imigy

lön,

nagy rezzenéssel

azonban

hirtelen

megindula az egész tábor, melynek tized része sem tudta az

okát,

indulatnak

meg,

ott viradánk

a kik

s

azon

éjjel

másnap

ott

voltunk,

megmaradtunk Barcsai fejedelem nagyobb része

szág hadának

hazafelé

eloszla, kiki

Décséhez,

visszaszállánk ott

s

is

zsákmánylásnak lovának

fordítván

háltunk,

mellett; de az or-

szine

alatt

Másnapra

száját.

még semmi jó válasz Kemény Jánostól, melyre nézve nem bátorkodhata Barcsai fejedelem; semmi jóra nem reménylhetvén a dolgot, hanem a mellette még megviradánk,

maradóit kevés

nagyobb lánk

haddal, s az urakkal

felé,

várba, a hadakat det evénk,

fejedelem

megmaradtának vala, megindu-

melletle

részint

Fejérvár

maga Barcsai fejedelem

Csiiged

azonban

hirt

felé

a rétekre

bészálla

a

ebé-

bészálliták,

olyant hozának, hogy a Rákóczi

Nagy-Enyedre

hadai

és frendekkel, kik

szállottanak

volna

bé,

s

jönének ntánunk, melyet megértvén, Barcsai fejedelem az ország népébl

maga

fizetett

álló

hadat

elbocsátá

házokhoz,

sokakat a bokor*), a pártolkodó

zül is

maga az

hadával, és udvara népével (noha azok kö-

már csaknem az némely urakkal

egész együtt,

ország

szokott

úgymint Bethlen

indulat,

vala

melyhez

elvont), és

Jánossal, Lázár

Györgygyei, Tholdalagi Mihálylyal, Barcsai Andrással, Zólyomi Miklóssal is

megindula Déva felé nagy rezzenéssel.

elmének Lázár

den deáki,

^)

szolgái

György

Én

urammal; mert csaknem min-

clállának mellle,

Bokrosság, csökönösség. (?)

Lemenénk azon

éjt-.

^0 szaka szintén

mény

Dévára,

viradtára

jve, de Rákóczi fejedelem

Jánostól válasz

nyomult Barcsai

multon

sok tracta volt, Ke-

olt

fejedelem

után

is

Barcsai

hivatta

,

nem mene amaz, hanem Bethlen

Ákost tractára,

nyoJánost

Dévára küldötte vala Ebeni

elküldé,

Rákóczi fejedelem

Istvánt;

nem egyezhetének öszye, hanem egy reggel Déván

udvarháztól a

lév

mellette

hadát,

is

a várba

Barcsai fejedelem

felköltözék

minden

urakkal. Elbocsátá Barcsai

egy-egy hópénzel

az

megajándékozván

fizetett

ket.

Azon

napon, mihelyt felindulának a várban, Bethlen János^ Thol-

András és

dalagi Mihály, Barcsai

vezérhez

dulának a budai csai

fejedelem

imide,

ki

s

amoda ibamus, quo

ki

s

nev

egy Fióka László

másnap Malomvizre

KendeíFi

hazájából,

én, s Kendeífi ur

ban mene. Barcsai Ákos fejedelem

nok ment

a

budai

aga

megmondván

kül.

Azt

,

vezérhez

hogy

is

Lú-

küldött követeinek, a facseti

mennek

híjába

keltön, s

hogy

dolván,

egynehány hijja,

hogy

kimennek

zászlóalja

országból

katonáit

hogy Barcsai Ákost

lottam;

maga

lement

s

olt

vizen Kendeífi

is

Rákóczi

állapodott

Gábor

,

amaz várla egy

hogy nem megyén, gon-

látta,

az

fejedelem nél-

a

Rákóczi fejedelemnek,

Ígérte volt Bethlen János

vagy

Kolcz-

azon éjtszakán után-

hogy Barcsai fejedelemtl visszamegyen

Déva

küldi el

törökök közzé,

a

nem

felé,

meg

kik ki-

fogták, a mint hal-

fejedelem a szászsebesi láboroslól.

rétekre

Én már Malom-

ur házánál voltam Dániel István és

Péter urakkal, az hová levele KendefFi

is

vagy Karánsebesböl kibujdosolt nemes emberrel,

ott háltunk,

csin

Györgygyei,

Lázár

Én azon napon Oralja-Boldogfalvára

Miklóshoz mentem

nap,

megin-

s a megmaradóit udvara népével. Mi

a kereket,

poteramus.

gosból,

várban

a

Christóf

Achmet basához, Bar-

Szeidi

megmarada

Barcsai Gáspárral

megoldók

Paskó

jve

Rákóczi

uramékhoz; hogy menjenek

fejedelemnek

hozzája,

engedé-

m nek amazok,

menénk

másnap megindulánk, harmadnapján oda

és

táborra, Kendeffi uramékat a Rákóczi fejedelem

a

mi

maraszták,

asztalához

evénk, a mit Isten ada,

jövének;

lásokra

küvék, mi

is

maradánk,

szálláson

a

uramék

azalatt Kendeffi

s

is

szál-

is

ahmni lefe-

fejedelem délálom

Rákóczi

mi

meg-

Dániel urakkal annak alkalmatosságával

házam-

indulánk hazafelé, és minden bántódás nélkül az én

hoz menénk Széplakra, az hololt

hogy én

is

már olyan hirem folyt, mentem Barcsai fejedelemmel;

Törökországba

mig én oda

egy testvér árva atyámfiai Seges-

alá jártam,

idben bá-

várra, az hová szoktunk volt az olyan háború

torságosabb megmaradásért menni, bementenek, én sokat mulatván

gesvárra Páli

házamnál,

puszta

Bethlen Jánosnak Segesvár feleségit

is

benne

javainak

ugyan jobb

akkor én tudtomra

lév

körül

magát

részét

javait prédálják, a

is

arra

,

hogy

elvigyék rabság-

de

felprédálták;

nem

rabságra

vagyon,

ott

kényszergetik

Segesvárott

minden javait eladja prédára, ra;

már Novai Szent-

hát

egynehány zászlóalja katonákkal

János

nem

menék bé Se-

utánnok

Kemény Simon urammal,

is

vitték.

maga*

Én Kemény Si-

mon urammal Udvarhely városába menék, ott Udvarhelyszéknek gylése lön, és Marosvásárhelyre, a hová Rákóczi fejedelem országos gylést hirdetett vala, követeket

választanak a fkapitányuk tében.

Onnét visszajövénk Bonyhára

szolgája, alkalmaztattam

Volt ilyen tractája sal

:

minthogy ötét

vedni

a

Rákóczi a

porta

törökök közzé, bizonyos

ugyan e

Kemény

végért

is

,

én

is

jelenlé-

egy

mint

,

magamat Kemény Simon uramhoz.

fejedelemségben

promoveálja

státusit

Kemény Simon uram

,

Kemény Jánossemmiképen nem akarja szenfejedelemnek

s

Barcsai

condiliok

convocáltatla ,

ugy

alatt,

is

bement a

Rákóczi György

erdélyi fejedelemségre, s

Jánost az

Marosvásárhelyre

Ákos

is

az

Erdély

volt ez

hazafiait

tudva a

és

bels

62 embereknél,

maguk

még Kemény Simon uramnál

azonban

is,

tudhatták közelebb volt okait a változásnak; mind-

emberek Rákóczi fejedelem mellett lé-

némely

azonáltal

vén,

s

Kemény János nem

Rákóczi

azonban

netelét,

jóakarói irigyelvén

fejedelem

inkább

is

elme-

az ö

szeretvén

nem akarván más ember kebelébe eperelméjét, és maga mellett lévén még bejövetelétl fogva az havasalföldi exul vajda Conmagát másnáK

s

megváltoztatta

jet szedni,

avval, és minden

stantinus,

gyülevész hadaival együtt a

Radnótra,

feljve

rétrl

szászvárosi

lette

lév magyarországi szomjúhozó,

rendbl

mindenféle

azt

s

és mel-

mély válogatás nélkül (valakik Barcsai Ákosnak alattomban Rákóczi

ugy, mintha

Azonban

nem

fejedelemnek jóakarói

Kemény János

hivei,

s

voltának)

sokaknak gondolására

választatnék a fejedelemségre.

kiküldötte

propositioit

Erdély

álló,

mindenfelé, és sze-

kíméletlen

prédáló, szopó emberekkel béméne,

gylés

a

maga udvarnépével,

napjára be Marosvásárhelyre

javait

onnét

s

nem tudom,

bizonyosan

,

de gondolom Mikes Mihálytól, cancelláriusától, a ki min-

den ezeltt

eltölt,

és ezután következett változásiban egész

életéig mellette volt.

Ez dolgok

bornak magyarországi nemes

jedelemnek kedves embere, és gyelországi hadakozásra

meg

ne

irjam

folyási között

embernek, a

még ama

tanácsa volt,

is

cselekedetit

ki

boldogtalan len-

nem

lehet,

Mihály

Tholdalagi

;

Kende GáRákóczi fe-

az

hogy mint

fennebb iram Barcsai Ákossal a budai vezérnél lévén, felesége és minden gyermekei

s

javai

Erdélyben

maradta-

nak, és minthogy ugy, a mint tle lehetett, és személyét illette

jából,

vait,

volna, olyan szoros ügyben ki

szép s

Vajda-Hunyadon dálta,

hintóját,

uri

egyéb javait

és

vitte

,

a

el,

konyhaszekerét,

kelletett

honnét

nem

nem mehetett hazá-

volt

mindenét tartván

s

hagyni,

szekeres lo-

ugy tudom

Kende Gábor pré-

meg

ama nagy

szent

63 mondást

a ki prédál, elprédállalík

:

gylöli a magáét.

a másét szereti, a

jámbor

in

annakutánna, a mint

az

hogy

a ki

meglakolt

rpla

ismét azt

;

--De meg

:

irva.

Hoc

elolvastatják

Er-

lészen

parenthesi.

fejedelemnek

Rákóczi

Propositioit

rendéi, bevi-

délyországnak Marosvásárhelyre gyülekezett

ujabban a fejedelemségre, meges-

Györgyöt

szik Rákóczi

Kemény János

küsznek néki,

olyan articu-

instructiojára

az rab*) esztendeig hadra felülni ne tartozzék,

lus iratik,

János az maga (ez arti-

vigyázván ebben caute Kemény

culus által az hadi expeditioról való) megmaradhatására, s

elre

György

Rákóczi

a

elválik

Ez gylés

porta eltt.

ménesemet

maradott

ember,

prudens

mint

ellátván

városán

ember

rósz

alatt

állapotja

a

az édes atyámtól

elprédálák

magyarországi

Bodrog mellett Zemplin

Pap István nev

fejedelemségének

alatt

a

esztend

hogy

tolvajhadak

egy

egy faluban lakó

felül

kapitánysága

alatt

lév

tolvajok.

Elvégzdék

a

gylés

nótra, onnét Fej érvárra,

vigyázni,

lett

Ákos)

Barcsai ez

idk

csai

s

kat Barcsai

rosa

és

Barcsai

Buda

felé kel-

fejedelemségének

aemulusa

Ákosné

Lázár György

zott a vaskapura,

,

—

Dévát,

az

holott

volt

fejedelemasszony, és Bar-

maga vigyá-

obsideáltatta,

honnét gondolta béjöni a török hada-

a

Ákossal,

vidéke,

György mene Rad-

onnét (minthogy volt

Szászvárosra;

Barcsai

alatt

Gáspár,

holott

a

és Rákóczi

s

Ákos hsége

és a Kajámra.

Biharvármegye alatt volt

—

Várad vára, vá-

mindez

idk

mindaddig, mig Haller

alatt

Gá-

borral az váradi nyughatatlan elméj, és Rákóczi György

inkább,

mintsem

a Barcsai

Ákos fejedelemségét kedvel

emberek a várat feladatták Rákóczi fejedelemnek; melyet

*) Értsd

:

Ki tatár rabságot szenvedett volt.

•

T. K.

64

nem kevés

ideig

tractáltanak

is

Ákos Bethlen

mert mihelyen Barcsai Mihálylyal,

fel,

avagy ne?

Jánossal, Tholdalagi

feljebb niegemlitett nevezetes

több

s

Temesvárra

kel

adják-e

,

érkeztének,

Várad

tudván

emberek-

alkalmatossá-

meg-

gából állván Erdélynek veszedelme, és nagyrészént

maradhatása

is,

tés nélkül csak

nem

ban,

hópénzt

azt

egy

küldött

emberei

mondva

a

a

praesidium fize-

olyan változás-

,

a

^

Törtsváráról,

ki

a

Györgynek

noha

,

mert soha to-

a várat,

—

De minekeltte

Szászvárosra alá ment volna Rákóczi fejedelem, vásárhelyi

gylés vége

dával Törtsvárához

nev

után

maros-

a

bémene minden ha-

menlen

Mihnyó

és olt felül a határszélyben,

,

török tette és nevelte havasalföldi vajdával, a ki

török

ellen

szemben

való pártütésben

lettek,

s

meg volt hópénzt vevket kisérte,

feladták

magyar kéznél nem szenvedik.

vább

tartsa,

Rákóczi fejedelem levele

a

menten

Rákóczi

nékik

hallottam)

mig

,

hogy

kiváltképen

hséget Barcsai Ákoshoz

mint

(a

török basától

ne adják

is,

a

tartott,

érkeztének

tudván

is

nap

hogy

szolgál,

de csak addig

fel

s

igyekezett,

vendégeskedtenek,

is

nagy pompásan

egymást ajándékozták,

s

egymással confoederáltak, mely dolog a törököknek értésekre esvén, nemsokára kiludák

számkivetésben

daság nélkül

Havasalföldébl,

Magyarországban

Midn

mindezek ilyenformában folytának

vezér

Szeidi

vén^

bejöve,

magyarokat béhozá, és ros helyénél") azt

Rákóczi

a

Ákost,

Barcsai

s

'0 jai fölött.

meg.

a

budai

.

a

véle

lév

bell egy puszta vá-

vaskapun

kárával, mivel gondolván

Várhelynél,

és

György hadával megütközék, és részérl kevés véron-

megveré, nagy könnyen, az

tással

hala

Achmet basa végbéli török hadakat felvé-

vaskapun

a

volna,

és vaj-

hajdani

Rákóczi György, hogy

fváros

:

Sarmizaegethusa romT. K.

63 a török az ö

részérl való jobb szárnyát ersíti hadának,

a melylyel a

Rákóczi György hadának balszárnyának kel-

megütközni, a balszárnyát

letik

török

basa pedig, mint tanult vitéz ember

a melyet hirtelen

maga

György hadára való

menetek,

a

ugy

kfal

egy

mint

találása, és ütközésre való

mint

jve

egy seregbe verte,

els

zászló alatt voltam,

megütközött volna, a hátul

melyben én

jén

totta,

részint elvette, s

az ellenségnek ismét

s

György hadát

a Rákóczi

seregek jó ide-

mely a több hadaknak szivét, kik ell

elfutottanak, a

voltának, nagy

is

minekeltte

melylyel

lév segélyz

és

hadá-

György

Rákóczi

a

nak jobb ugyan, de ertlenebb szárnyára, szintén az

lett

lev magyarok annakutána

köztök

az

beszélették) egy csoportba,

a

minden hadát,

mellé vehetett (mivel véletlen

a Rákóczi

mint

meg,

ersítette inkább

ott

ket

szaladásra indí-

is

szivet adott, elég az,

hogy

megveré, elszéleszté, a maga

ugy

hadát harmadnapig megnyugoltatta ,

Rákóczi

indult

György kergelésére, maga mellé vévén Rarcsai Ákos az

Hunyad vármegyebeli megkaphatott, az ütközet

és

nemesembereket

ebédre

s

Fej érvárra,

a

,

Rákóczi

béhódollathatott.

Szászvárosra ment,

után

onnét másnap

hált,

f-

kikel

a

kiket

György

azon éjtszakán

ott

hálni Balásfalvára,

onnét másnap Radnótra, Radnótról Marosvásárhelyre nyo-

mulván, török

elszéledett

helyen

Barcsai

is

nyomába

Ákossal

György Kolozsvárra ment,

Rákóczi

felül

öszvegyüjthetett

hadaiban, a kiket

a Libáncsra

szállott,

indult;

,

a

Vásárhelyrl

a török Marosvásár-

és minthogy

látta

Rá-

kóczi Györgynek elébb-elébb való menetelét, harczra való

meg nem

állapodását

akarja a török

az hideg Libáncsról

két

szön

gondolván,

hadakat,

agitáltattak,

visszaszállott

KüküUkön

s

a

hihet,

más az,

s

csak

fárasztani

hogy ezen dolgok

melyei érleg viselt a török

Barcsai

általkelvén, Balásfalva

Ákossal,

tájáig

együtt

tél,

a

és a jár-

66)

Ákos mellette lév feles upI, f- és nemes rendekkel, udvara népével, és feles számú török lovas és gyalog hadakkal Szeidi Achmet basától elváltanak, ott Barcsai

Szeben városába beszálla,

ván,

maradott,

török

azon

hadakkal

Erdélybl kimene.

minekeltte

Itt

török

a

a

basa

melyen

utón,

mellette

bejött volt,

következ

dolgokat

megírnám, szükségesnek Ítélem Haller Gábornak némely dolgait feljegyeznem.

Ákos

vén, a Barcsai czi

Györgynek

kivánta

;

feladta

megln,

és

oda Haller áruló nevet

bels

hivei,

Fintaházára

Fejérvárra

fejedelemhez,

a

hogy házaihoz mehessen,

midn

már ráadták

régen a Rákóczi elment,

hadai, mindazonáltal

s

,

s

fejedelem

onnét ismét

visszabocsátotta, a honnét szin-

hogy

magával

elhiva

hivatta

nagy félelemmel, mivel az

volt

maga házához

felyebb iram,

mint

Gábori, a ki noha

s

harcz

a

azalatt

Rákóczi fejedelem Marosvásárhelyre ér-

én

házamtól

széplaki

menvén Fintaházán Vásárhelyre, ,

harcz eltt

és a vaskapui

,

érkezett

tén indulófélben vala,

menni

Váradot Rákó-

Rákóczi György bejövetelét

volna,

volna a harcz után, a

kezett

midn

^

szemben lévén, és beszélgetvén, szabadságot imarra,

petrált

collátiojából

amaz szót fogadolt

egynehány napokkal a kivel

Gábor váradi fkapitány lé-

Haller

s

onnét Vécsre akartam

napon

azon

által-

estvére

menénk

Gyalakulára ugyanaz Haller uram házához, az holott más-

nap

mulatánk, de a török tábor felyebb-felyebb nyomul-

ván Vásárhely

felé,

nem bátorkodánk

hanem Szent-Demeterre zsébet

asszony

nsga

a

Gyulaffi

ott

sokat mulatni,

—

Lászlóné, Balassi Er-

kastélyában menénk

;

ezek

alatt

jni-menni kezdenek a Barcsai Ákos emberei Haller Gáborhoz, a kik addig járának hozzája, hogy és gróf Csáki László

tának

is,

a kik

Barcsai Ákossal

vezérhez,

s

oda jöYének Szent-Demeterre,

s

volt

a budai

Bethlen János

mind

is

véle

oda járvoltának,

azok persvadeálák néki.

67 hogy elmenjen különben

kedve arra Haller Gábornak,

maga

csak a

láltassék

Ákoshoz; mert

Barcsai

táborra

lévén

elviszik,

is

hogy ne

mégis

török

a

ductusát követni,

együtt ott vol-

tanácsot és voxot kérde lölünk, kik véle

Szent-Demeteren,

tunk

Yoxom

a lön

ö nagysága

:

áll

együtt

azzal arra

nézve

megmaradása, hogy az ország,

hazának

szegény

a

nagysága

ö

behódoljon

hogyha

elmenjen,

ugy

s

hogy az ország

hiszi,

utón maradhat

meg

lálván,

által

László pedig

Csáki

annakutána

ter).

Elmenénk mi

is

én

Széplakra;

elbucsuzám

tle,

s

Gábor

másnap Haller

együtt

nagysága

és

,

Fiatfalvára

de

ellen,

Gáborral

Haller

meterrl Gyalakutára vissza lepedvén,

esküvése

repudiálá

s

házához (mely mát-

a mátkája Huszár Borbára édes anyja káját

háza népéhez,

s

egy katonáját elta-

fejedelemnek

ltte halálra,

Elme-

ebédet evén,

László

Bethlen János Búnra a maga házához,

ne lát-

azon az

a pogánytól

nének onnét Bethlen János és Csáki

azon útjában Rákóczi

néki ugy

:

Barcsai Ákoshoz.

ha behódol

,

hogy

abban,

lön

s

Ákoshoz,

Barcsai

pedig

hódoljon, hé ne menjen. Felelete ez szik,

s

hogyha abban

és

,

a

mint folytak,

oriáltattak,

miképen lehet annak lecsendesithetése

én

ezek

a fundamento,

tudja

háborúságok mibl

fennforgó

ne? Az

vagy

elmenjen-e,

házamhoz török

a

obi-

ezt

Szent-Demegte-

ott

tekintek

táborra

ide

ment

Barcsai Ákoshoz.

Megértvén

Rákóczi

Ákossal,

Barcsai

és

visszatéri volna, a mint

minden hadaival, nerálisát

fogva

kilencz

által

és

fejedelem,

mellette

felyebb

Mikes

zászlóalj

Szebenig a

hogy a török tábor

lév

magyarokkal

iram

Mihályt

hadakkal,

,

kij

együtt

Kolozsvárról

cancelláriusát, s

hogy

Barcsai Ákoshoz

hódoló

hódolni akaró hazafiainak'; uljokat állalvágja,

ge-

Kolozsvártól ,

elküldi;

avagy

maga

Fejérvár felé nyomul, és az egész országra kiir, hogy a

68 hség-et

hozzá

Én házamtól

tartsák.

bémenék,

várra árva atyámfiaihoz

s

Seges-

Széplakról

mind Rákó-

hát oda

mind Barcsai fejedelemnek levelei mentenek, egyik

czi,

s

azt

Írja,

hogy

hséget hozzá

a

meg, a másik

tartsa

hogy hódoljon hozzája; szegény város nem tud mit csekély

elmével

szakadatlan s

egyébaránt

tartván

csai

követeket

nev

lév emberek,

kik

Magyarország

ulját

felé,

pogányok nagy erejétl, Bar-

a

is

Ákoshoz behódol,

között Ötves Bartos

den

légyen

continuálta

tenni,

hogy Rákóczi fejedelem

gondolván,

azt

azt,

küldvén

hozzája, többi

öreg polgárt. Mi oda

nemes ren-

is

voltunk gyülekezve, voltunk

nagy vélekedve, mit legyünk cselekedk? Hogy az város-

már Rákóczi fejedelem hsége melll, Barcsai

ban, mely és török tük,

hségére

üljünk,

állott,

mert tartottunk

már követjök

attól,

Barcsai Ákosnál lévén,

nem

Ítélhet-

a török

táboron

igen jónak

megparancsoltatik,

ha

emberek várasokban lészen, avagy oda küldjék

nemes

mi

intés által,

avagy ha menni nem akarnak, avagy ha akarnának post seram admonitionem

csak

rosból

kevesen

is,

de

vigyék. Kimenünk a vá-

kötve

nem bátorkodtunk,

két fejedelem, s

annak magyar hadai szcllyel lévén oszolva, az országban,

nem

tudtuk

melyikre

megvallom igazán, mi

nem a

az egész

akadunk, is

s

trben

úgyis

vélekedtünk a várossal, melyik

országgal,

fejedelem

hséget; mert mindenikhez successive

máskor kötelesek voltunk mindnyájunknak ez felségét hiván kely,

:

akadunk

a

segítségül,

is.

hová ne

csak magunktól

,

tetszék

csak-

s

mellé tartsuk

hol

egyszer, hol

végre

mindazonáltal

induljunk ki a városból. Isten

vagy vármegye

menjünk,

akadunk;

és ha

zászlóalját

azok

vádoltassunk

ho^y kövessem, nagyobb

az ország népében szé-

azokkal együtt

találjuk,

mennek, hogy igy,

pártolkodunk

,

tanított

volt

Kemény

ha

trben

személy, hogy

egynehány

részint

szent

engemet

erre,

János, a ki ta-

;

69 tár rabságból,

— okialván

közben forgó

fiait,

Erdélyben az vállozások egykor, hogy a

azt irta vala

megy éjektl, avagy székektl

el

zásnak idején, hanem

cselekedjenek a

együtt

kesznek: mert egy személyt,

vagy ról,

ilyenformán

tizenhat

kettt

azon éjszakán

s

faluban

nem

látott.

— Megegyez-

Nagy-Küktill

nem

elszenvedhetetleneket

lév

felül

helyben

katonákra

alól

s

mellett

RákóMikes

kiktl szen-

a

,

kártéleleket: de

Medgyesen

együtt megindulánk,

Illéslérre

hálni,

egy

találánk

Darlóczon,

kiket

vélek

találván,

nénk Medgyesen

;

tizenöt,

zászlóalja

véletlenül

s

vedénk ugyan holmi háborgattatásokat,

Selykre; a

mint egy

a felyebb megirt kilencz alatt

mit csele-

megnótáztatni,

egy ebéd után Segesvár-

hálánk a

Mihály generálissága

vár-

látott

kiinduláson,

másnap csudálatosan

;

Györgynek

czi

való

kiindulánk

lóval

s

ne szakadjanak az válto-

de egy széket, avagy vármegyét

vén az

alatt

fiai

onnét elébb

s

me-

Nagy-

meghozák, hogy Barcsai Ákos egyrész

hová

török haddal Vízaknán hált az elmúlt

éjjel,

s

azon

napon

bémegyen Szebenbe; ebédet evénk Selyken, megindulánk utánok

csak

de

:

utunkban hallani lyekkel a

a

nyomokban kaphatának az

kezdk Szebenben

Barcsai

az ágyulövéseket,

Ákos Szebenben való

örömét ltték, elmenénk mi

is

elöljárók

me-

introductiojának

csaknem Szebenig, tanács-

kozván velünk Mikes Mihály, felégettesse-e a Szeben körül

lév

kinek

majorokat azon éjtszakán, avagy ne ? kinek egy,

más tetszvén, ö voxa

hire nélkül

nem

tén felégetik mellette

is

lév

hez

tartozó

az

lörök

népét deditiora kes Mihály

kell azt

nem

a

ln

:

Rákóczi

cselekedni; mivel azzal, ha szin-

majorokat, az aemulus fejedelmet, és

hadakat

ki

nem

veszik,

veszik; annuálánk

faluban

bészállánk, felé,

ott

sem

a város

mindnyájan a Mi-

tetszésének, és egy Roszcsür

megindulánk Vizakna

fejedelem

nev

Szeben-

hálánk; jó hajnalban

és utunkban találánk ell

egy-

70 néhány törököket, kik a Szebenbe

ment török hadaktól

elmaradtanak volt Vizaknán, kiket mi, kik Segesvárról kijöttünk volt (legelöl jártatván minket Mikes Mihály a több

sergek

hihet, hogy megpróbáljon mind

eltt,

gunkban, törökökre

abban, ha Barcsai

mind

s

Györgyhöz

hogy

hitte,

bátorsá-

Rákóczi

hségünket, belékapunk-e,

tartjuk

avagy csak elmegyünk mellettek), elfogdosánk; kalonák.

ezt a

s

maga

is

avagy

hiveire,

minisem

inkább,

kikhez

találunk,

Ákos

irigyletlék

Mikes Mihály, hogy nem

a

fe-

jedelem válogatott vitézei, hanem mi, kiknek pártosok, és árulók

nevünk, fogtuk

volt

vévén,

eszünkben

praesenlálják

k

adók

oda

ket, melyet mi

el

törököket

a

látván,

s

katonáknak:

a

Rákóczi fejedelemnek, és a mi nyeresé-

k. Vízaknáig

együtt járánk

azok-

kal a sergekkel, s Mikes Mihálylyal. onnét elbocsáta,

avagy

günkkel dicsekedjenek

szemben

Rákóczi fejedelemmel

ban praesentálhassák

kedhessenek kis

Mi elválván

véle.

felesége

a

lévén

bennünket, séggel

hogy

a

szerént

a

ott s

nem

hire,

még is

mindenekbl

s

is

vala,

voltának

periclitái,

György

azonféle

nev

kiforgatták, Barcsai

Vizak-

kótyavetyél bányánk, és

semmi nélkül,

köveleket

dicse-

minthogy volt egy

és

kifosztottanak

minthogy teljessegélvén az

váradi a

is,

s

nevezet

nemes

ember,

katonák,

Ákostól

a holott

visszamenénk,

,

mindenünkbl

hogy

életünk

egy Bighó

tölök,

kijöttünk

atyafiai

volt ez hir

segesvári

felé

honnét

a

kinek

,

hogy annál job-

törököktl, egy völgyben

Nagy-KüköU

ismét Segesvárra,

kinek

a

nem akarván bennünket

juttatni,

törököket a katonák,

a rab

nyereségecskénk

nán innen a

hihet

bennünket,

inkább

külde

török táborral

vissza Segesvár felé tért utjokban.

Megvivén bizonyosan Mikes Mihály Rákóczi Györgynek Fejérvárra (ugy gondolom) a Barcsai Ákos és török hadak Szebenben való meneteleket, és szorulásokat, maga

71 is

megindul minden

hadaival, de az egész or-

gyülevész

szág népének, mind hadban szolgáló,

nek

lév

megkerüli,

és

,

nemes

és paraszt, öszvegyül

és

egy

napon

Szeben városát azon

pór,

s

népét,

havasalföldi

és

emlékezvén

oda

Mihnyó

nev

(Rusztsuk)

hét

alatt

Havasalföldébl

oda,

Helyben

ln

ugy

némelyeket,

mint

népét

Ugrón Istvánt megfogatta. Kvárba lós

vajda-hunyadi

is

Ákoshoz akarván holmi kóborló

nem megvették kit is

rabságra

nyadon

,

is,

Zólyomit

mind

el

nem

alatt

Haller

—

között.

Rákóczi

kik

közül

Ferenczet,

küldötte.

és

Zólyomi Mik-

magát, Barcsai

volt

Hunyad

alá, per deditio-

Szelindekre

Ez idk Váradi

Kvárba

forgása

Miklós

felkisérték,

György (a

behódolt

ki,

volt,

s

Bethlen

Borbarát

és

is,

rabságot

Szelindeken

mint

Hu-

többeken

mindaddig

élt.

a

alatt

leányát

vitette, kik,

számlálhatok,

Gábort

már Barcsai Ákoshoz

alatt

felveheté,

vonla

vajdával

a

hséget: de Rákóczi György hozzá

szenvedtenek, mig Rákóczi létele

Rákóczi

küldött, jobb részét javainak

Kolozsvári

Segesvárról rabságra kiket

a

küldvén

Kvárba

fölprédáltatta.

Jánosnét

várában

tartani

hadakat

és

Farkas

bögözi

:

után

Kris

egynehány napok

György, miglen az ország

mintegy

azzal

is

megegyezvén véle Bogács Szelindeken

ki

a

tett,

én

s

kikergette,

országából

kiüzettetése

való

Györgyhöz méné Szelindekre,

mentem

hátralév

vajdát, kirl felyebb

más vajdát

helyében

számkivetette,

be-

faluba

vaskapunál, harcza volt Orosz-

a

megverte,

s

,

való

ország

az

hadaival

álló

töröknek csaknem azon napon

is a

mikor Rákóczi György gyei Csiknál

Szebenhez

várván

és a kivel

,

rendbl

minden

nev

Szelindek

s

minden hadaival,

száll

kivegyék. Szót

mind

sok rendetlen nép,

nemes

a pártos fejedelmet,

Szebenböl

török hadakat

fogad az ország hada

fizetett

hogy

parancsol, felüljenek,

kiir,

és mellette

mind paraszti rend-

s

fennebb

való iram,

Szebenbe véle

72 bement

együtt

kihivatja, a

volt)

mel, mindazonáltal

Rákóczi György, nem totta

menjen

ne

,

mit

kijött;

hitre

nagy félelem-

noha

ki

légyen

tractált

véle

tudom, azt hallottam, hogy marasz-

Szebenbe

vissza

Ígérvén neki kegyelmét;

Barcsai

Aiíoshoz,

nem maradott; hanem

de

visz-

szament békéyel. Látván Rákóczi György, hogy az ö feje-

delemségének aemulussa minden utakat, módokat elkövetett,

miképen abban a méltóságban megmaradhasson, ö

is

nem

mindazokat, valamiket elkövethet, mindenféle

posthabeálja

gyülevész erdélyi, magyarországi nemes,

fizetett, fizetetten

(kiknek szabad legények, avagy inkább Gaudi András né-

met

oíficér

szerént szabad ördögök vala nevök), sok pór-

megindula

ságból álló hadaival

lév

környöskörül

maga

a

falukban

frendekkel

telepiivén

de

bástyába

nev

két Ízben a szebeni

rökök kiütvén

a

haszontalanul,

többire

a lövés

obsideálá,

nem

szászok

seregek-

nem sok napok múlva sán-

ezot vettete, Szebennek Haller

kezdete,

hadát,

és ónodi, s több válogatott

kel szállá Sellemberkre *), és

lövetni

és Szebent,

Szelindekröl,

töltött

bástyája felöl;

mivel

semmi

azonban

tett,

a

egy napon

lév magyarok

ott

s

kárt

és tö-

városhói, a sánczot felverek, ágyuk

löv

lyukait beverek, puskaport felégetek. Voltak közbe-közbe

mindkét részrl ellenkezések és

csatázások a város

alatt.

javalván a sánczot a felyebb megírt helyben, válloz-

Nem taták,

és vivék

lom) három

Kis-Torony fell,

rendbeli sánczot

való sánczban a

fizetett

vétenek, a várhoz közelebb

sokadalom formájára

sánczokból

mindaddig löveté

Rákóczi

a

középsben

sánczban a sok

kovácsházi

s

honnét (ugy gondo-

német gyalogok,

szabad legények, a leghátulsó

török Erdélyre,

a

men-jöv

Szebent,

ellen

való

a

gyülevész

mely

pórhad;

míg tavaszszal az jövetelének

híre s

*) Schellenberg szász falu, Szeben és Verestorony között.

T. K.

elyoná onnét. Mindenféleképen

valósága

kézhez

ha

András

Tamás

és Bedöházi

ki

Ez

hadát, de

a

valóságával

igy

télen

Barcsai

Ugrón András

,

készítette

mint

inkább,

hírével

országban

de az egész

melyre

Szebenböl, de sem-

jöttek vala

is

a városbélieket.

ijeszteni

próbálá Rákóczi,

által,

1660-ban ostromra

csak

is

Iracta

Ákos egy testvéröcscse

a Barcsai

mi haszonra.

annak

Szebent

veheti

akarta dolog,

telek el a

nagy kó-

szeren szerte voltának

borlások, dúlások, fosztások, mindenféle rendeknek (azok-

megválva, kik Rákóczi György mellett

tól

tl fogva

hséget), házoknak felverések, marháinak el-

a

és a mit

hajlások,

meg nem

vejére

a

és

megvárni

nyilván

bemenvén,

ban

meg nem fia)

oly

hogy

tudja

való

félreállásával

Basa

György,

ben

a

alól

elment,

és

a

:

maguk

a

mint hallottam) kat

,

György Szeben

megharczolván, megveretett, szülte

ket

e vi-

mert ha kezében akadtanak volna Rákóczi György-

nek, netalán életek

ban

Ist-

és mindaddig eb-

,

hogy az az ember

és megholt; Írhatom, lágra

egész város

az

Tamást és Kun

találtának

törökökkel

ha

Tamás

Basa

a

:

avagy az esketés eltt

mig Rákóczi

voltának,

lévén

mégis a gazdája,

s

Basa

megtartotta

hogy rajok nem

rejtekben

is,

értettem)

,

hanem Brassó-

együtt

Péter

hamis esküvésével

,

vánt, ugy,

(vélek

(a mint

népét megeskettette Rákóczi

maga

Ta-

régtl

lévén

Istvánra

bejövetelét,

elbujtanak

csalatkoznám

Zabolai Basa

:

Györgynek, azok nem merték

nsga

az ott

helyre,

Kun

Osdolai

Rákóczi

fogván nehézsége

nyomor-

irhatok, mindenféle

gatások. Hallatlan példára Írhatom azt

másra,

elei-

tartották

egymás

volna

fogyott

bennvaió emberek

nem

igen

serényét - farkát

György

azon

szenvedtenek ,

nyár és több hasonló puha fákat, Iványi Bodoni

A

el.

úrtól

szebeni obsidiótélen

,

éhséget

fürész-deszkát

st

(a

de a lovak so-

a mint

,

záldok,

Vajda-Szent-

hallottam a döggel

elholt lu-

74

bröstl megették,

csontostól,

dal tollastól,

semmi nyavalyájok;

lett

nek, a mint

szenvedte-

éhséget

elhihetetlen

még sem

s

Azon

obsessusok referálták annakutánok.

az

semmi oly ne-

obsidio alatt se künn. se benn a városban

vezetes ember se fegyver, se természet szerént való halál

el

által

nem

hanem Barcsai Ákosnak

esett,

a felesége

mi-

Déva várába

Szalánczi Erzsébet;

vel Dévát

obsideáltalla Rákóczi György mindaddig, mig

is

annak

noha

Szebent,

városát pusztították

is

telék a

Szeidi

tél

eljve

,

tavasz

a jó

Achmet basa

a

a

hajdúk

midn

felégetteti.

csai

Hajduvárosok

a

az Hajduvárosokat

,

fkapitány generálissága

a török közelitelt,

mivel

,

hségre

Ákos és török

alatt

felülte-

mind elszéledtenek

volt,

hsége melll

Bar-

Váradot Rákóczi György

zonyos számú

de-

felé, a

György mellé Gyulai Ferencz váradi

akkor

elébb vice-,

nek: de

és

megsarczoltalja

Rákóczi

budai vezér

végbéli török hadakat öszvegyüjt-

vén, megindul Debreczen breczenieket

kóborlot-

nyomorúságokkal el-

megemlített

;

a

Sok kibeszél-

voltának.

hetetlen kártételekkel, kárvallásokkal.

hanem

árthatott,

alkalmatosságával

várban

ták azoknak javait, kik a

obsidio alatt;

is

nem

semmit

annak

s

.

ez

visszahódilja

és

,

nemes és egyébféle rendekbl

a

onnét bi-

embe-

álló

reket maga mellé vévén, az Ér mellé száll, onnét a Szilágyságon j hé, Pocsai *) nev ersségecske volt az Ér mellett, melyet jött mellette;

ségbl,

a

minden

gondolatlanul kiütnek az

törököknek egynehány

búsul a budai vezér, visszatér

ostrommal

len való

hadaiban eshet ket

mind *}

Pocsaj,

,

minden a

a

,

a

Berettyóba

várat a

a

helylyel

,

és

benne levföld

ömlésénél;

errl Szalárdi krónikáját.

ersmeg-

hadával, és hirtelapos

megveszi Pocsait,

raboltatja

az Érnek 1.

szekereit felverik;

nem gondolván

kárral,

levágatja

Rákóczi György;

,

nélkül posthabeált. el-

háborgatás

amazok maguk

színével

építtette

T. K.

I.

egyenlvé continuálja, a

melyet végben

téteti,

Karikán *) Kolozsvár

és a

elébbi

vitetvén,

béjö

felé

útját

s

,

száll

Nádas pataka mellé. Rákóczi György elhagyván az sze-

maga

beni obsidiot,

várván,

volna,

mely

hogy

és

minden hada

jön a török,

felé

Szilágyságra

a

és

Szamosfalvához,

száll

melyet

midn

karikai

útra

megértett volna,

jött

mellett, és száll a kolosmonostori ré-

elmégyen Kolozsvár

Kemény Simon urammal; ona gyalui rétekre jó fbe nét egy csütörtök szállánk, ebédet evénk, lovaink is jóllakának, de nem so-

tekre, a

hová mentem én

is

nap

alább

kat mulatván olt,

azon

napon

Lóna közölt való

mezre.

megfogatta

Váradra

Rákóczi

klildé

visszaszállánk a Fenes és

Ez nap

György

ugyanott

Mikó

Oroszfái

táboron

a

Miklóst,

és

fogva.

Másnap, úgymint pénteken helyben voltunk, lovaink csak koplaltanak, rendelt

sergekben várluk

nem jve. hanem

az nap el

ben Szamosfalva mellé

maga udvara

népével

a

szombatra

voltunk;

völgyön

eljve

sergek az

a

ütközetre

a

jöttének,

minthogy

nyereséget,

egyéb

azon

harczon.

minden javaknak

mindnyájan

csak

lovaink

:

láttára

a

sáto-

mintha készen tartották volna

ugy

ln, melyben

is

ki,

ne,

akár olt

kell

hátain

formában, mint a vaskapunál,

*) Értsd

helyben

hegyeken

vetve

szemünk

s

nek nagy resolutiojok mutálódott nyerjen

sereg

éjjel

s

a

minden tartózkodás nélkül a

és

rokat hatok megett ronták,

méné,

hegyekre

kaptának, azon

is

viradánk,

török,

katonákkal,

zászlóalja

kolozsvári

zsákmányló törökökbe belé

törököt; de

a

táborának helyé-

mely török tábornak látá-

szállott,

György egynehány

sára Rákóczi

is

Rákóczi

a

hihet, de

a

hanem ugy

törökök-

feltette:

akár

sátoroknak, és

mi

maradni; voltunk,

a

és

is

pedig

nem

olyan

rendelte sere-

az úgynevezett Karika utján, Zsibó környékén

T. K.

76 hogy

geit,

mi hadunkra

a

mindenfelé

Megüt-

elég jutott.

közénk ers ütközettel, ugy annyira, hogy a kópia ropogás nemkülönben hallatott,

egymáshoz;

dözött volna

nem

nünket, noha

—

kapunál,

zte

meg

de

is

vere a török ben-

sebekbe

halálos

kiment,

ott

maga

is

Gyaluig a futó

esek;

György

Rákóczi

megtért,

onnét

szekérben ülvén. Váradra

részrl,

mindkét

hullottunk

török,

a

sürü gyalogság lövöl-

olyan könnyen juta hozzánk, mint vas-

sokan

Rákóczi fejedelem hadakat

mintha

nem sok id

alatt

megholt, és semmit sem mulatván, a testét megindították, vitték Ecsedbe, onnét Sárospatakra, a hol

Megln Ákos

Barcsai fiaival

dai

mezn,

temették.

obsidiot szenvedett erdélyi haza-

a mellette

és törökökkel kiindul Szebenbl, és

vezér

is

a török és Rákóczi fejedelem között a harcz,

tábora felé,

a

ki

helyén,

a harcz

a

mégyen

Fenes és Lóna

a

bu-

lév

között

harczolásnak napján magát és

hadát nyugtatta, és onnét bonczhidai rétre szállott a Sza-

mos

mellé, ott

is

magam

a holott

várta, és lett

is

ban, jelen voltam.

szemben Barcsai Ákossal,

Barcsai Ákost elérvén

Felyebb

lett

volna

odamen

útjá-

helye e megírandó

nem kés, szükséges pedig ez következett rósz dolgoknak elljáró jeleire Várad (a mint felyebb iram) a Barcsai Ákos hsége melll dolgot

emlékezetben

hozni,

itt

is

:

hogy

elállott

ottan hamar,

volt a

praesidiumnak,

Törcsvárából hópénzt küldött

György hségében ma-

és Rákóczi

rada mindaddig, mig azon budai vezér Szeidi utolszor, a Rákóczi

György

csai Ákost, s mellette alól való

lév

kiszabadításra

ellen

való

törököket, a szebeni

ismét

Barcsai

váradi uraiméknak

igen

obsidio

megindult, a mikor a Hajduváro-

sok, Debreczen és Várad vidéke felé jött,

hódolta

Achmet basa

harczra, és Bar-

Ákos részére; de kicsinnyé tartott:

a török távol volt tlök, Rákóczi

s

akkoron be-

ez az

hségek

mert mihelyen

György parancsolt nékik,

nem gondolván ök

és

Márton,

hogy

azzal,

nem

több abban az helyben

s

viceispányok

emberek az ö javallásokra, nézve

nának

törökökkel

cekapitány

egy

mely

a

czolt,

több hasonló

s

zájoknak,

ez haza

s

olyan

egynehány

csapongási,

hadaiban

Bonczhidától Zsibó felé,

keresztyéneket, a hol ván, egy

nap

véghelyének utolsó ve-

szép

megegyezés ez

megindulánk

rabolván a pogány

mindenfelé a

lehetett

megszáll-

Szurdoknál

kaphattanak.

ünnepe

mulata a török,

ott

ha-

s

felvévén,

a mit

is

har-

pártoskodási, s

hozá maguknak,

Achmet budai vezér Barcsai Ákossal,

Szeidi

ország

aranyas

ellen

szedelmét, s pogány kézben való ejtését; mert

vén

vi-

és igy mint

egyik a másik

uraiméknak

egyenetlensége váradi

és

György mellé,

magukat,

osztván

kétfelé

expeditiojokra

bejöve a váradi

,

Máthé,

Balog

Alpestesi

zászlóalja seregekkel Rákóczi

lév

utolsó renden

kérésekre

a

Béldai

lévén,

oda

s

meghozá egy váradi ember, hogy Rákóczi György megvolna, s Ecsed

halt

nagy öröm indula mind zött,

el

is

kal együtt

nák

el,

török, s

magyarokat

mind

is,

hogy valamiképen

dogált

ki

Ecsedvárába.

s

a

s

mi

végre

a

és

tudta

viszi

hoz-

nyomul-

egy magyar

magával

Barcsai

magyarokat. Ali basa, portáról expediáltalott

fvezér képét visel nagy ember, s

testét

a török

Ezalatt

Ér mellé; de soha nem

az

(gondolom) hová,

Ákost,

dán

a

de hijában; mert minden akadály nélkül azzal bé-

érkeztének

járt,

Ez hir hallva, sok magyarok kö-

testét.

bizonyos számú török hadakat, azok-

inditának

kével

is

vinnék a

felé

mig Szeidi Erdélyben

felyebb megirt dolgokat viselte, feles számú

még

a tengeren

is

túl

lév

Bu-

hadakkal Temesvár-

hoz j, megirja Szeidi Achmet budai vezérnek, hogy Barcsai

Ákost magától

tokban

benne

tartja :

el

ne hagyja. Szót fogad amaz; de

a parancsolatot,

javalja

volt

azért

ti-

annyi emberség

Barcsai Ákosnak, küldje kövelét Ali basa-

im

hoz. Megcselekszi

küldi Haller Gábort, és

hites

nem rá

assessorát,

ugy,

törvényes

én

kikkel

a

mint

elválásunk

táblájá-

elküldettettem , de

is

követ, hanem csak

Ákostól

Barcsai

és

fökirálybiráját, és az ország

helyszék

nak

Nagy-Bánya vidékérl elVargyasi Dániel Ferenczet, Udvar-

ez,

hallásért;

látásért,

harmad napján

után

(a mint

emlékezem), menénk egy ebédre Kis-Adorjánba, onnét

másnap

hálni Váradra,

mulatánk, és a várbéli

ott

praesi-

diumnak, mely a Rákóczi György halála után, ismét visz-

Ákos hségére, én

szaállott vala a Barcsai

Barcsai

fizete

Ákos

nékik. Minthogy

attól,

mikor a nagy

hanem ha már

s

egyfelé

uroknak

szeret

tartani

a

pártján

vol-

kételenség

elvonta

ket

közönségesen, mind vétkesek tenek a török hadaktól, olyan

ler

Gábor törökökkel megyén

vélekedésben és

mesvár

és

felé) a végre,

ban soha annakeltle

,

is

rajta,

niig

a

nem

igaz

csausz

rzink

volt.

velünk, de

voltának Te-

Várad-

adja.

nem voltam

akkor a

,

eljártuk, s elszána-

czejtházait

hogy ha török kézbe

megvevé

ez

török

egy

sem utána

teljesedék, mert addig

jöttem,

voltának, hogy Hal-

is

(noha

két

mint

arra felé nyomulni,

hogy Váradot kézhez

várának minden bástyáit,

koztam

ket

hirben

mert volt ugyan egy, vagy

mindnyájan

de

vétek nélkül valók fél-

és

st

azok csak kalauzok,

hséget;

hallván

voltának

kételenek

holtán

a

többiekkel

kö-

György

zül sokan inkább mindenkor Rákóczi

tának,

meg-

általam

pedig a váradiak

találna

esni,

mely hé

azon utamból én házamhoz nem török, s belé

szállá, a mint

ide

alább meglészen irva.

A dulánk,

Lippára,

dolgot,

—

hogy jó karban hagyván Váradon, megin-

másnapra jutánk Boros-Jenbe,

onnét

harmadnapján

menénk Temesvárra nagy reménységgel,

kiváltképen Haller Gábor, hogy a portához való hségért, és mutatott engedelmességért,

nagy

tekintetet,

s

netalán

ajándékot

vészen Ali basától; volt

is

tása

egy zsidóból

nal,

mert

egy

csak

de semmi haszon-

török csausztól:

lett

csauszt

nem

ki

is

részszerint bizta-

is

külde

élnkben,

hanem egy temesvári törököt, ki szállásunkra vezessen, a hová beszáll ván, elegend jancsárok jövének oltalmunkra; helyben tiánk

telepedvén,

lön

Ali

táborban

másod- vagy harmadnap auden-

és

elmenénk

eltt,

basa

volt fris sátorokban,

szemben lön

a

követekkel,

ki

derék divánt

és

még

de

mezre,

a

csausz

lett

miért

vén,

valyáit, akaratját

eltt

is

még

de

,

mentenek

maga

kezdek,

szegény

a

is

törekednék;

követeket

hanem kérd-

;

sok nya-

,

(az

t.

i,

porta

a

s

követségnek

summa?

hol a

zsi-

kérvén, mulatná jó-

a

fvezér Boros-Jen megvételekor

rendét,

melyet a

Erdélyországra

vetett

megmondván, hogy semmit abban meg nem hozta-

nak,

hanem inkább

felöl

törekedjenek

teknek, Ily

is

ErdéJyországhoz

elhallgatván

azt kérdé, hol az adó,

volt),

biztatott a

a követek, az országnak

számlálni

romlásit

a

gyjtvén,

meg sem kap-

csak

tányozák*), nem hogy bennünket, a kiket dóból

a hol

nem sokat hagyván szólani a kövehanem csak elküldék ket nagy sietséggel. :

—

válaszszal

rósz

járván egyelsbben,

reménylhettünk,

nem

audentiánk

basától;

Ali

is

megindula Temesvárról, viseléssel lévén

gyén Arad

felé,

volt

egész táborostól

többször

hanem s

hozzánk

s

Aradhoz

,

jót

szembeniételre való

körülöttünk a jancsárok

miért?

s

azért igy, s

múlva

onnét

is

;

me-

semmit benne

hogy talám Borosmegfordul.

megszállánk,

sünkre esik, hogy Barcsai Ákos

nem

megindilának, jó gond-

is

hová,

de onnét

semmi

egynehány napok

minket

nem tudánk; gondolkodtunk Jent akarja megtekinteni,

')

hogy annak leengedése

azért jöttének,

s

Eljutánk

azonban érté-

bizonyos számú közép

Kaftánnal ,sem ajándékozák meg.

T. K.

80

lév f-,

renden népével

nemes emberekkel,

és

vagyon az

ott

mezn,

aradi

maga udvara

s

de távolkán tlünk,

mig mi odajártunk TemesvárÁkos az erdélyiekkel együtt Szeidi Achmet budai vezértl el nem bocsáttattanak , hanem mindenütt véle jártának, Várad felé mentenek, de semmi nevezetes kinek odajövetele igy lön

ra,

:

Barcsai

kárt

nem

ott

azonáltal megkívánták.

vezérhez

budai

maga melll

gazdálkodást

tettének a törökök, a

(a

Ali basa

mint

Ali basa Barcsai

Ákost

s

volt az az

parancsolatja

hogy Barcsai Ákost

értettem),

ne bocsássa,

el

mind-

azonban

magához

hivatta

mig mi Temesvárra voltunk,

(de

semmit abban nem tudtunk), melyrl kérdést

vn

nagy-

sága a budai vezértl, azt javallottá az, hogy ne Ali ba-

sához, hanem menjen bé a portára, im ennek nem tetsz-

maga

vén az,

tudja

micsoda

nézve,

okokra

odajött, a

mint felyebb iram. Annakutána értésekre esvén Haller GáDániel

ott létele,

megindulának

hozzája,

elmene

oda

ket, hanem

egy jancsár,

el

hoz;

én egy kisdedszerü sátorban

lálék,

tenek

kérdé

:

Megbeszcllém

megjve; nem

veszteg feküve ta-

,

nem men-

mint jártának, kérdé tet-

odament? mondám nem

szik-e a követeknek, hogy szik,

azt javallottak volna inkább

tára.

Azalatt,

,

Megindula,

én

is

tet-

ment volna bé a por-

mig igy beszélgetnénk, eljve mintegy

vagy tizenkét csausz Barcsai Ákos felkísérjék.

s

hol legyenek a követ urak, miért

hozzája?

jancsárok

engem küldenek Barcsai Ákos-

bocsáták kit

rz

az

de

miglen Ali basának értésére ad-

megállítanak bennünket,

ják a dolgot,

Ákos fejedelem

Ferencznek a Barcsai

bornak és

tiz,

után, kik Ali basához

elmentem egy darabig véle,

utamban (minthogy még távolkán volt az Ali basa tábora a Barcsai niel

Ákos

szállásától),

térek

Haller Gábor és

Ferencz szállásokra, megmondám, hogy viszik

basához Barcsai Ákost. Lóra ülének

k

is,

s

Dá-

fel Ali

raegegyezé-

81

midn

nek véle; és rához,

az thihaja

mind

követeket,

Ali

a

megkaftányozták

,

többet

nem

senkit

Ákost,

s

múlva bévivék

Ákost

Barcsai

hololt

de

Barcsai

egy kevés idö

onnét a

az Ali basa sáto-

vivék mind

sátorába

ket,

basához

volna

közelitettek

kivel

a

;

magát

csak

igen

keveset beszélvén Ali basa, elbocsátotta magától, de ugy,

hogy menten oda az ö

mellé

sátra

den véle lévkkel; szót

meg akarván

hajnalban

Barcsai Ákos,

s

tudakoztatta

azt izente

meg

hová

a

után

Achmet fenn megemlitett budai vezér

,

szarácsias

és helyében

volt budai vezérré.

tétetett

Mene

vel bé az Ali

kertét

is

szélvén,

basa

sátorába

a

maga

fize-

ahozképest

egy Izmael Ali

basa

is

,

nev

basa

sátorához, és

hadának egyrészé-

(nem láttam távolkán

emberek mián; hallottam, hogy

sürü

a

és

s

hamar eljve

hadával, de már tisz-

minden tartózkodás nélkül szolgáinak lem

Menmint me-

a

csak

igen szines, és vitézi módra termett,

titl exauctoráltatott

ott járjon,

,

együtt Zaránd

a török hadakkal

megszállásunk

felfegyverkezett kópiás,

jó

tle

akár a tábor után?

szegény magyarok egy csoportban,

mellett,

Szeidi

mig helyben

setétedett,

Amaz

hol járjon ?

hettünk, és szállánk

tett

is

indulni Ali basa,

a hol néki tetszik, akár ell,

tünk mi

min-

levk; másnapra viradólag igen

véle

a

szállásra

Barcsai Ákos, noha szin-

fogad

tén lemenöleg vala az nap, bé

telepedtenek

jöjjön

a

létesátor

letapodták Ali basának), kivel igen keveset beki

a

sátorból,

és akarván

budai vezér köszöntésére,

menni az

egy sáros

talmenni, melyen jó uj hid vala,

uj

successor

patakon kellett ál-

és minden szolgái, ser-

gei azon akartának általmenni, kiket megriasztván, láttam,

hogy minden sáros hely válogatása nélkül csak mentenek utána, s kétfell a hid mellett, a mint

hada

maga

s

tábora ez is

azon

id

napon

alatt

oda

Boros-Jen visszament.

mehetett;

a többi

mellett hevert, s

Mi

is

másnap 6

jó

82 idején megindulánk mind

Jen

szállánk

az Ali basa táborával együtt, és

Nekünk mag-yaroknak közel rendelé-

mellé.

nek tábor helyet az Ali basa

hogy akármely

táján,

ságban lehessünk: de az sabb gondviselés

is

nem

volt elég,

még

s

vön

kövelkezendö rósz dolgoknak valóságát

mu-

lató

volt;

eszünkben

ez

másnap

s

,

is

egyik

kezdk

ségre akarnak bennünket

egészen

s

mi a czélja

azok készitctték abból

nékünk

a

is

osztogatlak

Váradról

tudtuk

ki

mindenfelé,

Oszloga Itala Ali basa

tudakozódni,

felöl

avagy micsoda

,

megvételére

adván Barcsai

zsákmányos

igyekezik

Ákos

szolga

kijárni,

s

gondolkozással

pogányság? Hihet

hová igyekeznék a

és

mit értetlenek

lév elsbb rendek Várad

volna Barcsai Ákostól mellelte

bad volt

nem

Váradra? Láttuk,

is

jve

Ibrányi Mihály

Várad

mégis bizonytala-

pogányságnak,

kanótol.

lév min-

azzal

nem volt, hogy légyen minékünk is. mulatánk Boros-Jen mellett, a hová Váradi

egy

hétig

állapolja

egyéb szándékok s

magyaroknak egy kevés peszmélet, mivel tár-

szekerünk

Egy

a

de

Erdélyre fenekedik-e, avagy

jancsároknak gyapotlat

a

majd ugyan kifeje-

hanem

fogni,

ideig.

hogy nem vendég-

venni,

den rendek rabság alá vettettenek, voltunk,

s

egy

hogy fejedelmünk

volt feltéve abban,

hogy

bocsáttat-

több

zje

:

légyen irva) szél

nem mehettünk, sem

A

elöljáró jeleknek

nok

bennünket szegény

csak (kövelem ki

is,

egy éjszaka

tunk közülök

elszámlált

bátor-

is

hanem szoro-

egy csorbadsiaalja jancsárság

után

sátorival együtt oly igen környül

felé való dolgunkra

ellen

esénk; mert másod-, vagy harmad-

alá

napján oda szállásunk

magyarokat, hogy

közepe

sátorához, a hadak

jöhet ellenség

felöl

a

Hallcr

volnának

általlátták,

pogányság,

:

hogy

és tanúságot

Gábor eleiben,

mint egy

(mivel szolgáinknak zsákmányra sza-

nem háborgatták

a törökök}, egy esi-

vefelé elmene a tábortól, és elmene Várad felé, az hová

83 noha mi azt nem reméllettük,

békességben mehetett volt,

hogy

Az mely

bémehessen.

Jenötöl Várad felé,

érkezek

hajdan

Tisza István

hoz

a

akkoron

,

ülvén,

a

menénk

mértföldnyire

tenné

volna,

mivel ök a portához

való

s

adnák

ötét, fel

vér

azt,

le

ne

háborgatná

engedelmességben,

és ö általa a váradiakat,

nélkül a hatalmas

Tisza István Váradra;

s

mihelyt

haza

(Több nincs).

st

arra

hogy Várad várát Téré vissza

érkezett

s készítették

Achmet

ket,

és hivség-

lévén,

császárnak.

egész várost, Szeidi

Boros-

szemben jutván,

nevekkel, hogy ha ö elle-

ben volnának; de semmi jó válasza nem intette

lakott

együtt egy sze-

a holott Ali basával

váradiak képekben,

indulatja

Váradon

becsületes ember követségre Ali basá-

Jenötöl Várad felé,

nek

Jenben

Boros-

nev

hamar megindult állapotunkban

váradiaktól, a ki Barcsai Ákossal

kérben

instált

azon

megindulánk Boros-

reggel

basát

magukat

küldötte

.

.

EREDETI LEHLEK. 1603—1691.

87 1)

B ás tát ól

Bels-Szolnok megyéhez

1603.

Georghis Bosla Comes Iluztien. Liber Baro, Dominus in

Eques

Sült,

Regiaque Majestalis

Caes.

Sac.

Aiiratiis,

ac Catholici Regis Hispaniar. Consiliar. Bellicus Eiusdemq.

Regiaque Majestatis

Sac. Caes.

syluaniae Generális Capitaneus in

Crausenegk

et Paulus

Ca-

Majestatis, Aulicae

Regiaqiie

Visindorff Sac. Caes.

Regni Tran-

et

exercitiis etc.

merae Consiliar. ac pr. Hungar. Superiorem et Transiluaniam Generális Commissar. nificis

Amicis

Inlerioris,

lentiam

Commen. Mivel hogy immár

Nostri

Vagionk

Császárnak

az

Akariuk

tarthassa

adni,

Kegek

Jelenléte;

is

felségének,

eö

Urunknak Kegielmetekhez tésére

honor. Saluteni

nobis

bizonyossá

és

ezért

vltimum az

oda jeöni tartozzék, Véllek

mora

el

ulla

hozván et

hogj

diem

fellié, mihez

Augusti

cunctatione.

Regestomokat

Szemeliönket

valahol az mi

Secus

nulla

Oppidum Zazváros

Duodecima

positis,

felenként

Mensis

kapu Zararol ualo

restitutis.

Basta m.

Akaralliat ér-

Kgek mind

huius

Praesen. perlectis exhiben.

Anno Dni

Országba

az

mi kegielmes

Császáriul ne-

paranliolliuk

es

künk adatott Auctorilasonkból, ad

tenni

benevo-

el

magát. Kjvántatik mi nallonk az Kegek

Haggiuk

Varmegyeirl

az

Kegielmes

Való

Zol-

Comitatus

mitibus ludicibus ac Universitali Nobilium

nok

Mag-

Vice Co-

Nobilibus Comitibus

Egregijs

Generosis,

Universis et Singulis

etc.

ratione

Dátum ex die

hallia

siné

factur.

Castris ad

Mensis Augusti

Millesimo Sexcentesimo Tertio. p.

(P. H.)

A

Paulus Khraiseneg m.

(P. H.)

czimlapon

:

Comitatus Zolnok Interior.

p.

S8

Georgius Basta a

B ás

Belsö-Sz-ohiok megyéhez

2)

Comes

in

t

ától 1603.

Huzl, Liber Baro Dominus

Aiiratus, Sac. Caes. Reg. Matt. et Catholici

Suli, Eqiies

Regis Hispanariim Consiliarius bellicus, Eiusdemque Caes. Matt. Sacratiss. exercitus et Regni Transylvaniae

General.

Gapilaneus.

Hadgiuk bris

parancsioUiuk.

kapu

az

Kezebez

Registromokat

számról

nekül Feiei'varra

Stenczel Krakker

hon

nem

nak vigetek. Secus non

vám

positis

Millo

Sexmo

decima

lenne

facturi.

quarta

ott

minden

diem Octofogiatkozas

való Udvarbironak

bogiba eö kegejme az

tartozzatok,

administralni

praefigalt ijdeön

hogi ad primum

Zebenieben Dániel diák-

Dalum

in

Castris

Septem.

Men.

ad

Anno

DéDom.

teclio.

Basta.

m.

p.

A

czimlapon

:

Generosis Egregijs Nobilib. Comittib. Vice Comittib. ac Judicib.

Nobilium Comittatus Zolnok

interior.

89

Bocskai fejedelem

Bogáthy Andráshoz

3.

f-

ember eit öl 1607. Generose domine, amice nobis

observ.

saliitem

Nrorum paratissimum commen.

tionim

et seriii-

etc.

Varme-

Megirliik vala ennek elölte való levelünkben gjeivel Keg-eknek az mi

Kg-ls

Vrunknak

mindniaiunk nagi

keserségére az arnik világból való kimúlásait, kinek tartozásunk szerint utolsó tiszlesseffere es becsiulletes temetésére gondunk

ban annak Feieruaroll

belljutl

ugiminl

kunk az bogi.

tizen

napokra

az

,

eö

kedves

bodog

bechiuletes

meg

is

az eö

niugott Kegls

választott

is

azokra

az

felge becsiuleles

testivel

bé

baneni minden ellenseglul

meg

sza-

lerieduén

anniira

leuen

ezekrl

felgenek.

egietemben

Kegd

felge temetésen

is

,

sok

mennél

igiekezzek

,

es

az

Magiar Ország-

bogi

földekrl

is

Urak és

Varmegiek, Varasok kö-

becsiuletes

lesznek

eö

lehet, az

eö

kisiroi

becsiuletesebben ielen

altia volt. azt

az eö felge birodalma

áldásából

magok Szemiliekben

vetivei

fel

csiak

is

Feiedelmi

is

Vrfiak

ez az mi Istenben

nem

bogi az nagi Istennek

nak

Ki

Urunk az mi édes bazanknak

feiedelme.

Erdelien kivül

megin-

légien.

bogi

békességes állapotra bozoia és édes

baditoia

in-

Kegleket Varme-

intünk

kezdünk érkezni, meg gondolván bogi el

Szándé-

tesicuel

l'eiervarott

talallia

Szeretettel

mikorra

feiedel-

emlekezetii légien.

Giula

Fobruariusnak els napian

l"elí.>'e

Uram azért

bazaiaban

rendelte bogi

niolczadik szállásunk

Kegteket

gieul.

rcghi

az iovendo

Gubernátor

felöl

az

belliekel

az

Cassarol

duluan

Erdélyben

olt

meknek temetkez nen

miképen eö felge lestamentoma-

leösz, az

lenni,

seölt

mint

illien

háborodott udöben, minthogi az Ország csiak egi ora-

bann

is

feledetem nékul bátorságoson

nem

alhatt,

az te-

90 metes után

meg

országnak bátor-

érluin eö felgének, az

ságos megmaradása

felöli,

utosso tanacsiat és hasznos ren-

delesett és az mindedhato Istent, egienlö sziuel mindniaion

segecsegul

hiuan,

választása szerint oUij Successor

ország

meghi

országnak

az

felöl

szokott

szabad

gondolkodhassik az

elször tisztességére,

egiult, a ki Istennek

édes

hazánknak megmaradására, eö felge belliében méltó gondvisel, és Kgls feiedelmünk

Kegdet

io

lehessen.

egessegben. Dátum

Tarchia

Cassovia

meg

Isten

23 Január An-

no 1607.

Eiusdem Gener. Dn. Vrae. Praesidens

Paulus Niary m.

p.

Fratres et Amici

Petrus Alvinci m.

p.

Paulus Eörvendi m.

p.

Thesaurar.

Simon Pechi m.

p.

Secretarius suae Sernte

Testamentar.

A

czimlapon

:

Generoso Dominó Andr. Bogathy de Bogalt

Dno Amcio Nobis Observand.

91

Zsigmond

Andráshoz Rákúcz-y

4) Bogáthy

fe-

jedelemtl 1607. Sigismundus

Rákóczy Dei

Dominus

Partium Regni Hungáriáé

Generoso

Nobis

fidelis

Princeps Tranniae

gratia

Comes

Siculor.

et

syncere

etc.

salutem

dilecto

et

fauorem.

Az Mindenható Vr

chendessegeth aduan az or-

Isten

szaghban mindenfelöl, minthogy az elmúlt lésünkben az sok fogyatkozás

nem mehethe

Contributiora

Az

fogvan

mint eleitl az

lenni

trhet

röuid

mint

mostan

képpen

nem

az

megh kellett mégh mikor az uéghhazak eö magok jeövedelméböl fizet.

gyalogh

tartományok

minden Ország

mostann

az

uannak

Azon

fizetesekérlh.

Chaszartolis

hathalmas

keöuethink

Chaszarnak

az

el

Jeney Vice

Castelybely

uite-

szorgalmaztatuan

ben-

küzben

érkezvén

az

semmi-

uéghhazakat

Lippay

is

De

vitézeknek. puszthultak

el

nélkül

segitsége

holott

egyetemben jelen

nönketh

üdöre.

Mihály napban

Capitanyok, hadnagyok leüb egy nehan zekkel

gy-

Kegk semmi

alkalmasb

halasztuan

Zent

louagh

leuö

tarthattyuk,

Colosuari

miat

gylésnek:

állapotban leuén az

hettek bennek

sulysaga

Kged

erche

Országhoz

hathalmas

keth

az

az

kéth

ualo jo

akarattyath.

Mindezekért az tanach Vrak jo techeseböl az

elöbbely jo

szokást re, ez

keüuetuen,

szksegheskeppen

Enyed-

jeüuendü Zent Malhe napjára, az az Septembernek

huszegyedik napjára, egy

napra az reghi

mod

reüuid

hadgyuk

det szeretettel intyk,

gyen,

rendeltünk

szerent

hogy mind az

Contribulio felül, mind

felyül

Orszaghos gylést Keg-

is,

minden

megh

megh

az

irt

helyre és

okueletlen jelen leirt

szükségekre

pedigh az keth hathalmas

keüzth, ha mi olly dologh jöne

élnkben

ki

ualo

Chaszar

minketh

is

11-

92 letne Orszaghul,

uegezhessen

num non

arról

minden

fact.

is

joíh.

Kegh keözöiiseghes Secus

Álba Juliae 27

Dátum

erlheleraböl

poena Contributio-

sub

die

Augusli Anno

Doni 1607. Sigisnumdus Rákóczi m.

A

p.

czimlapon

:

Generoso Andreáé Bogalhi de Eadem Comiti Coni. Zolnok

interioris

ad

fideli

nobis

syncere

dilecto.

Stepb. Kassai m. pia.

:

;

93

Bethlen Gábor

5) Dániel Mihályhoz^,

tl

1618,

Salutem. Leveledbl szorgalmatos igen

jük, melj

Yagyoii,

iol

vigyazáslokat

noha

éss

ala

igen kívántatik,

haladását

mindazáltal

valamigh

az

olj tini

vagy

való falukon

készen legyen azonban

—

insurgalhassanak

háromban,

Beldi

Uramal

minket

lamith erlhecz bizonjost,

Végezetre igen deszkát

teobbet bátor,

egyaranyu

mjnd

magad

arrat az Breczkj

en

bizonjos

megh padimenlumoztatnj

tudosits

is

szamomra

hoszara

feiervara hozassa ejell

hauas

teob

hadis

Az

ertny.

annál inkább

,

200 deszka

de az a

egyet

,

hogy

,

mindenekreol.

eoregh

niegszaradoth

igen

s

mingyart

legyen

igen sietségei ide

szép

ueless

a

leszen.

az

Teoreok Istvánnak, va-

demandaltam

scrio

innét

legyen

mihelt kivánlatjk azonal viri-

,

hajdúk hogy alól reálok ne jarianak

ne szálljanak

azon kep-

az vigyazas ugyan

Azért 600 emberetek mjndenkor rendel alatt

iria

Dunán

Pasa

ért-

az Brassaj Bíró az

Ytak felszabaditasjít nekem igen bizonjoson

pen az basa

fejedelem-

csyak

íuresz

200

ne

igen szép száraz ess szélességére,

küld

ki

emberét rendelven melléje

nappal,

magam

uellek, szárazak

vamrol adasd megh

házajt

akarom

legyenek igen, az

sijetseggel

küld kj

légy egessegben Albac dic 4 9bris 1618. G. Bethlen

Generoso culicalium

Michaeli

Sepsi

m.

p.

A

czimlapon

Dániel

Kezdi

ct

de

Vargias Trium Sedium Si-

Orbai Vice

synccr. nobis dilect.

Capitaneo et

íideli

:

94

Bethlen Gábor

6) Dániel Mihályhoz

fejedelem-

tl^ év kelet nélkül"). Salutem.

Mivel szegény

Istenben

boldogul

Iduezult

szerelmes Atliankfiatol elmarat Árváknak Isten szerencsejet

parancsoluan

senkinek

az

szerencsijeith

tartottuk, éss igy mostan az ket leanj

Aszonj mellet

nem

leuen,

akarnánk ualamj jo

mess emberek gyermekit negyet ha le

menj az végre hogy ha

Isten

gedne lenne magyar frauczimerrel

megb nem Anna

aszónál teob

nem

teob

rend nelehetne

is

házasságunkat megenis

kjnek

eleibe mennij.

Horuat Istváné Aszoniom monta nenednek ess Comendalta

Evrdevgh

(?) mihal

megh hozza maga ala, ess bizza nenedre megh njugodjek abban, hogy ha

magadhoz Evrdevgvl gongya Isten

viselesit

szerencsijét

kevzepsev leányát illendevnek, hiuasd incsij

parancsol leányának

haza adattiuk

kit

maga sem

bátor gongia

ne

legyen es addig

az mint tisztességet

mjuel

kj

remellett uolna haza adására is

ugy

szereteo vduarhoz

runk tevUed, ess magad

is

tisztességesen

oly

ad 20

uiseljk

illik,

gongiat

választ

va-

Augusti Jevj Tordahoz

megvunk, ercsy magamtvl mihez

gatokath, légietek egessegben Albae

27

tarcsijatok

ma-

July.

G. Bethlen m. p.

A

czimlapon

Egregio Michaeli Dániel

*) Lásd az idemellékelt fac similút.

etc.

T. K.

^jC^. /M'Y

y^m//A^
^ ^A^/-^

X^/'^-^' /^^^-"^yy

/^-

^^

^^;y^

-?>5^ 'X^.^^^^-^

//>^-

<x /<^?^-^ ^^^

^__.„

-

.-^,^ ,

^

íT

^

-^^

^-

95 7) Memóriáile Pro Gen. Dtio Joanne DanieV''). 1) Ez dologhban legels az Istennek

segítségül

2} Mind ket részre nézve, az dolognak igen

hívása.

secretumba

tartása.

3)

Az Személynek

idejének természetinek Abrazattyanak,

formaianak, termelenek, igen

kevlczínek,

mindenek

szorgalmatoson

leglitkossabban, de igen s

maga

viseletinek

Az

személyt

mi

tekintetre nielto,

és

benne

kell

munkaia

állal

mindenek

jileti

való

felett

mindazáltal olyat kiuannak ki

az egymás

törekednj,

nem

lehelt

értekezése.

festékek

nem szép

pedig,

azt

alkalma-

szeretettre

lenne, egiebirant ha ábrázallya

tos

menijben

az

való megtudakozasa,

igazan

meg

nem ugyann

legszebbet

is

is

az

pedig jo er-

felett

allal

az

nem

is

termeszelt

valónak

akarjuk

lenni.

Ideös

leant

is,

mely ad

summum

uagy tizennyolcz esztendeöU meghaladta

az el

tizenhét

nem ve-

szünk.

Természetiben

mérges

hebehurgia

ebben mind az

Islenfeleö

termeszellüet

által

az

buzgó

,

kiualt

szokáshoz

képest,

nem

,

keuannánk,

maga viselésben nem mín-

az magyar formára nézünk,

denesteöl

való

szelíd,

mind

az

hanem az

által

ott

ott

ugyan

is

sokaknak termeszetekhez képest szokott lenni az magauiseles

is.

Termeteben igen nagyon ottromba ne lenne, ha-

*) Ez érdekes utasítást Dániel Jánosnak, ki is

midn

t

a

Bethlen Gábor maga számára

hozá fejedelemnöül Bethlen számára

talin herczegnt,

fejedelem

küldé

feleségei kérni küldé;

Brandenburgi KaT.

K.

96

nem keozep,

ne

az

az

járásában

derekabann

lellyességgel

illendeö

ember,

kiczin

noba az igen

és

tit-

termeteben való epsege feleöl

kos dolog mindazáltal

szorgalmatoson kellene tudakozni,

jövendeöben

seölt

ha az dolognak touab kellene menni ászt ugyan nyl-

vann

meg

is

kellene kérdeni,

képest

íclelte

is

ualo

humorhoz

Az

jo erkölcsöt az

termeszét

nekevl

szerenl által

is

is

mi

illeti,

ártalmas

nem

is

de az

,

magyar

az

az

minden

is

felett

az az Istennek kiualt-

nemzetik

mindazáltal

beuetetik

,

mintbogy

ugy mindenek

,

luxus

ugyan,

aiándekja

hazussághban

az

az ke-

,

való.

képpen való

társaság

nem

bátorság

köntösbeli

jauallunk

modossag szemer-

tisztességes

egyezöleg

tekozlassal

nem

szemtelent

uelyseg nélküli ualo tesseggel

az ott való allapotboz

rusnyát

Magaviselesehen

neueltetes

es rósz

,

semmire

azért

kellök

teöbb

requisitum.ok

ennek

is

az

leg job-

kell

ban vegére menni. 4) Ezek után meg

tudni

kell

ordinarie

szoktak uellek adni az kiket eddig adtak,

mit 5.

Ha

azok

ellenben

eöregbikncl,

az

is

adtak azoknak

szcriiek

alkalmatosabbaknak az eöregiebbik eleölt 6)

Az

kikelt eddig el

berbeöl

adlak és

álló

mind külseö

rendeltek,

el

belseö

adnak-e.

meny emCzeledelt

azoknak tartásokra voltak o

és

obligalusak az elueueök. Egyébkent s

Ítéltetnének

adtak azokkal ordinarie

Uduartt

doslt

mit keöteöttek.

kissebb

az

el

micsoda

is

Poharszekekett,

mindenfele supcllcclilcket szekereket mennyi es mi

móddal valókat.

7) Miczoda allapolu es incllosagu zasodlak abboI az hazbol. dott,

rendelt lartoltak,

s

Az

s

erlekü emberek há-

eluitelben micsoda

expensalis czelekedtck.

mo-

97

mód-

8) Tisztességes es becsülletink serelme nélkül való dal expiscalni

kell,

frustraltatnank e az dologba.

nem

9) Ezeknek megertekezesebenn való czoda levelekelt kikhez fog irni,

meg

rigallya Bisterfeld Uramtoll

uesse

módok

feleöli

es azt mint

ertven eö

is

midi-

Kme keö-

is.

10) Ha az dologba egész alkalmatlansagott latt eö Kme ne kesedelmezzek az haza Jöuetellel, azonba értekezzek mások

feleöli

De

is.

hogy alkalmatoss személyt

Um

dosiczon.

matiouall es

omnibus

maga

ha Isten uezerli uttyatt

is

leuel által tu-

mulatt,

beöseges

Circumstatiis

módok

tisztességes

alatt

inforott fen

uarion uiab tanusagott.

niosb ideje,

lenne annak bizo-

Instructiokor

11) Noha az masadczori

mindazáltal

addig

calni az Elhozasnak modgyatt,

is

nem

Comitiuat és egieb

való expensat,

ártana

expis-

uttyatt,

utyara

affélékhez

szük-

annak

séges allapotokatt.

12) Ninczen ugyan meg czalhatallan keöuetkezes abban, mindazáltal nem is ártalmas megtudakozni az teöbb

onnan hazasilottaknak

13) Az tudakozás

azoktól

kalmatosság mutattya,

nak

jött

kiuanni

fedezgetni és árt

14) Az

meg

szoktak,

másoknak

is

magok

eletekéit, s lehet

uiselesett.

ugyan az kikteöl az al-

mindazáltal az valamely az

azért

vétkes p.

beoczülletek

sua

vagy

hibás

prudentia

serelme

ha tudakozik, ellenkezeö felekteöl

házdolgot

magunk

neküU, nem

is.

igen igazan való képnek leíratása es küldése fe-

leöli

felette

eö Kme.

igen

szorgalmatos

és

szemes

légien

98

Bethlen István

8)

erdélyi

tuma^ Slephanus

de

Betthlen

1622. Iktar

intimus

Comes Seg. Reg.

Martino

Agilibusq.

Nobilibus

ele.

Thonias Gyujto de Martonos

geörgy

Sede

in

Tranniae

Regniq.

Consiliar.

et

Gubernátor

de

Csiszér

Gidofalva

Jakobo Király de Szent-

Siculicali Sepsi existen.

Salulem

et

omnuin

Zekben Eettfahan lakó Gyujto Miklós

prosperitatem. Sepsi

Uramada értésemre

Huniadiens. et

Comitt.

Maraniarusiens. Supremus ac perpetiuis

Hungar.

mandtt"

gubernátor

supplicalioja által jelentvén,

bogy Bese-

nyei Köuer Istvánnal töttenek volna Kegtek eltt illyen al-

hogy az mely malmot

landoalkuast, és vegeszést

Simon

volt

bernek

nev

réti

része

volna

éppitettek

em-

helyben mely malomhoz kilencz az

eö

reszet

adta

meg

az

neuezet

Exponensnek, ugy mint kilenczedet mind heiyeuel és haznaual egyetemben in

Summa

ílorenor.

harminczkettö eörög-

be, ad ulrumque sexum ea Conditione, hogy ha állana az

tehát

meg nem

Compositionak Continentiaja szerent való kötést,

ezer forint vinculumon maradgion az

meg nem

allo

fel,

de a mint jelenti az Exponens, semmiképpen az más

fel,

tudniillik

tést

csinálva az

Köuér István meg nem

állotta,

malomnak ártalmára, eö

hanem

töl-

violalta elsöb

az

Compositiot könyöröguen azon énnekem, hogy annak rendi s

mondja szerint Keglekk

serio

Com-

demandalnek, hogy

positionalis leveleknek Continentiaja

szerént az ezer forint

summáról exequalhatna. Rebus sic stantibuslntem Kegteket Söt parancsolom

serio,

Kiglek az leuelem lalua az

megh

Köuer Isluannak javaiból akármi neuel nevezendokbol,

irt

legitimum aliquod obsislat Impedium

nisi irt

is

eutum

az

ezer forint summáról mello Execuliot legyen és az

lom ártalmára elöl

hányassa

való ki

csinált

Kegtek

töltést

velli,

is

az

viznek

meg ma-

folyása

hogy engemet ne kellessék

iák

99 töbször

azon

dolog

leant nec secus ullo

losuar die decima sirao

requiralni

felöl

modo

sexta

faciant.

Mensis

és búsítani.

Daliim in Ciuitate Co-

May Anno Dni

Sexcentesimo Vigesimo Secundo Slephanus Betthlen m.

EndTé

p.

Beneua-

etc.

(P. H.)

Millesi-

;

100

Brandenburgi Katalin

Mihályhoz

9) Dániel

fejedelemntöl^

1630.

Catharina Dei gratia Marchionissa Brandenburgiae, renissimi qiion. Principis

Se-

Dei gra. Sacr. Romani

Gabrielis

Imperii et Tranniae Principis Rta vidua.

Generose sincere nobis grate Salutem tiam

aíTect.

fogarasi

is

iol

az

:

kitöli

vislatt

Jeöuetelünk

leön

tud

Kgd

;

eltévedvén;

egy

ide

wislaczkank

bizoniossan

at-

hogy mostan Dániel Ferencz kézinél volkelessék requiralni Kgdet Iniungaluan neky

tak értesüinkre

na

benevolen-

Mostan utunkban bogi Aluinczen raegszaluan

házunkhoz

maga

kit

et

;

az

keresse fel; es

megh ado udvary Serio hadjiuk Kk. Be-

levelünk

szolgánk kezéhez adassa; Ugian

nevaleat. In arcé nostra Fogaras die ultima Sbris 1630. etc.

Catharina m.

p.

A

czimlapon

:

Generoso Michaeli Dániel de Warggias Trium Sedium Siculicalium

Sepsi

Kezdi

et

Orbaj

ludici

Regio, ac Curiae

nostrae Manstro nobis sincere grato.

101

A

10)

Rákóczy György

Mikes családhoz L

1637,

fejedelemtl,

Georgius Rákoci Dei gratia Princeps Tranniae parlium regni Hungar. Dominus et Siculorum Comes.

Generosi fideles nobis grata,

bis

Saluteni

dilecti

favorem

et

Zsigmond biuünk udvarunknak

,

fiaitokkal

is

Mikes

Mihálynak,

Tarnoczi Sárát az egész keresztén nosz, rut, példára esett

nak feleséyed megh

egy

hséged

az

az

Mikes

en-

héttel

feleségének,

Jánosnak

Pálnak,

és

go-

uilágon hallatlan,

elragadásbol,

adatba

Magadnak

tétele alatt

nek eltte, mint parancsoltunk volt; és

Dna no-

ac Generosa

Nruni.

hogy édes Annyálegenyekkel, mi-

ifiu

megh cselekede-

vel hon volt az hallatlan gonoszsaghnak

sekor: az leghenyek penigh adnák megh, alioquin az uetek

kettözuen

missio is

,

derhek

hseged

leghenyeknel

a

is;

meglathotta

,

leven

com-

a

es megérthette s feleseged

honn nem leve commissionknak megh uitelekor, micso-

megh az iífiu legények gonosz cselekedetekben ualo megh általkodásokban, azt is magoktol megh érthette hseged nekünk mind azt megh da walasz tételekkel maradtak

:

iruan hüteök szerent ualo Relatoriaba Dániel Mihály

mal Zabolara ment feö feö rend híveink mindjárt niel

sába

Mihály ur elbbi Kglmes zoual

ualo

hallatlan

arra

wakmer

melleltünk leveö

megh

ur

fiajtok,

és

és eö

kglmeknek

pria

megh

consultatioiok,

;

s

micsoda

az leánt;

minden

feö rendeket behiuatuán, publico olvastattuk latoriat,

s

meg

tartották

hiueinket

Dá-

megmondasaban

megh nevezett

merészséggel

tanács

ell,

megadá-

parancsolatunknak

izenctünknek

mi választ wöttek

uram-

uri

az

feö

Re-

discursusok

után egyenleö censuraiok és deliberatioiok ez löt; az pa-

naszolkodo

keserues

aszony

esekedesere

keöniorgesere,

102 parancsolnánk uiobban nek,

mind hsegednek feleseged-

serio

ha

fiaitoknak,

s

geöi ualo maradásra szabad

meg

adnátok és

Mikes Jánossal felese-

leannak

az

kedue akarattia nem uolna,

io

tisztességesen és tisztaságában

megbántás nélkül édes annyanak az

hon ualo

praesidiummal

stantiajara

eggiszeö

Censuraia és

Mikes Sigmond perabundan.

elbbi

kiuansagara egi

el

és

altaliaban,

szerent

deliberatioia

:

hsegednek

Kglk Mikes Sigmondne aszony

és

is

su-

megh

melto

irolt

igaz

ratiokatt

cselekedetinek rettenetes hallatlan gonosz-

fiaitok

torueuyétt;

tien

viiaghnak

lev

tanács ur

jezö

censuraiokat

az egész keresz-

egieb uri és feö

s

:

immár

s

méltóképpen

maga szabad

Sarat

feö

rendeknek eggi-

szemetek

io

mellettünk

utollyara

kedve és

eltt

megh keserues szegény annyanak,

uiseluen,

akarattia ellen

ereöuel fiatoknak ne tartsatok, hanem adgyatok satok

és in-

minek okáért az eö Kglraek

:

ságát az Istennek szent parancsolattiat,

Tarnoczi

alioquin ot-

igen serio hadgiuk és páran csolliuk, mind az

commissionkban

mind az

uennék

is

megh

édes annyanak adnák

aszonnak

az

hiueink

tiszt,

ualo serelem

leant,

adas-

és

mert

nem

ha

cselekeszitek, ez után egi általliában az aszonynak keser-

magunk akarunk min-

ues panaszolkodasara keöniörgesere

den oltalommal és megh szabaditassal lenni nekie halogatás

nelkeöl, az ki ne tálam

nehézben fogh

esni.

magatoknak, fiaitoknak

mind

Tijs penigh

Mikes Mihály,

János és

Pál touab az uakmereö gonoszsagthold)a eleö ne mennije-

hanem Tarnoczi Sárát minden

tek semmiképpen, és

ualo

tisztességében

megadgyatok édes

megh

sértés

mert

és

bántás

most

is

Mihálly hiuünk

nelkeöl

az mint ez eleött

irtuk büntetésiek duplaztatik megtartásával

reöl penigh niel

megh

annyanak,

gialazat,

mind ezek-

minyajatoknak izentünk szoual által,

adgyatok

kalmaztassatok melto igaz kglmes

hitelt

is

is

szauanak

parancsolatunkhoz

s

Dáal-

ma-

103 gatokatt.

Secus

Segesuar die 0. P. S.

hazassághnak

1

modo fact. Datura Decemb. Anno Dnj 1637. nullo

Hanem ha

kinek

szine

ualami

alatt

in

keözzülletek praetensioia

civitte

nra

az leányhoz

uagion,

az

persequálja teörveny szerent.

A 1637

1

Xbr.

Segesnar.

czimlapon

Ad

:

Familiae

rapta Sarae Tarnoczi.

Mikes,

in

negotio

:

104 11) Dániel Jánoshoz

Lorántffi Zsuzsanna

fejedelemnötl 1651. Susanna Loranttfi Celsissimi quondam Domini Georgij Rakoci Principis Tranniae,

partiura

regni

hungariae Domini,

Comitis etc. Relicta etc.

et Siculor

Generoso D. nobis honorand. Miuel jmmár

Isten

Kegmesseg-ebeöl

Rakoci

Sig-

mond Fiunk lakadalmanak terminussá ezentúl elérkezik, elKemény János ur eö Kegme is edig requiralta

hiszük

kegdet akkorra

ualo

gazdaság feleöl

kérjük, arra az állapotra

ugy hogy

Dátum

vészük.

26

meg

Tárcsa

Isten jo

in arcé nra Munkácsién, die 19

Susanna Lorantfi m.

A Generoso

Dno Joanni

Siculicalium

Sepsi

mijs

egessegben

kedKgdet.

may 1651.

p.

czimlapon

Dániel

de

Kezdi et Orbaj etc.

mijs

Junij leszen, másfél

házunknál, kegmedteöl

Pataki

azért

kijeöuetelit ne neheztellye,

az terminus eleött mely

héttel lehessen

uessen

ualo

Kegdet

:

Vargias

Trium Sedium

Supremo

nobis honorand.

Judici

Regio

-/'

í:Ux.'>

.

-^^^;:^l./w'o

<

^/^w

^

^^^^^yJ*—^

<^xt^

cT'^-^t^- '•'i^.

/^'^^,r^

(.^

.^

/o

/r^/^^^^ ./_. ^.^1^ -W^

iiC~.N>-t

W

-^ '^í^-

^:^'e^^^'^ M^^ -1;S> i

^

^_^

^_. ^^"V^^

--r

z

/uilc"^1771.

.

105 12) Dániel Ferencznek

Kgldnek

Szolgálok

Kemény

Jánostól,

eocsem Ur, és

édes

min-

Inteöl

den jókat kevánok.

Kgld mi

nagy

levelét

Aszonyom

Dániel Janosne

illeti

kik

pottikat,

zászlók

vettem, elsben

szeretettel

akarnak

ala

az

is

liitván

szolgainak alla-

Íratni

magokat, sem-

miképpen azt Kglmetek megh ne engedje, seöt hogy ha

vagy végzése nem volt Dániel Janosnénak nekem teczenek, hogy aszonyon eö Kglme kapatna

oly ualami kötése vélek,

megh bennök

és köthetne

kalmatlannak

az

nyakon

mi Kgls

én

azt

eö

urunkat

nem látom

ngat

is

al-

informálni

aíFelöl.

Hogy Kgld az Doboka varmegyei székre kiküldötte nem árt ugian az vigyazasra nézve, mindazáltal törvényes székeknek megh indulásának mégh ideje nem

emberét, az

volna, en penighlen

....

munkálódtam,

az leányom

találtam

is,

és

lev

:

nem

eltemben

által

jószágokat

leveleket

igen

de az Kgld kezénél

jószágok más varmegyékben leven, azokról való le-

velek ugy

hiszem

Margitnál, az is

részére alkalmas

ugy hogy, gondviselés

félthetnem kezeknél

lev

az levelek hanyagatasaban eleget

nem

minem

conservaltattanak

szegény

Banífi

leveleket annak okaert Klgd részére

valami haszonra valónak ismerhettem lenni

megh jedzettem perpetuitas

:

melyekbl ugy

hogy

bonorum forogván, nem concernalna varmegyét, Ítélnem lenni, hogy ha Kgld

ighen

látzik,

az leveleket és szembe

terminus

is

maga

beszélgethetnénk felölle

leszen

nem

sokara,

:

láthatná

mert

Vrunk eö nsga

.

.

is

pedigh magyar orszaghi birtokában ki menni igyekzik, együt

nekem

is

utam leszen, mert hatalmas káraimban járó dol-

*) Lásd a fac similét.

:

106 gaim vadnak nekem ért

elküldött

is

oda

ki.

Kemény

eö nsga ide érkezni

uram-

Boldizsár

az introduclio felöl

,

eö nsga, kirl Kglmetekat mindjárt tudósítunk

terminál

eöcseni urammal egygyüt. Az gazdálkodás dolgából eö Kglme maga részérl fogh praezidealni, abból az Kegelmetek magok emberségbe, ha gazdálkodik is nem is eö Kglmének, de az Fejedelem Commissariusi az

székhez

menend

keöveteké leszen, hogy azoknak gaz-

dálkodások fell ne praezidealon Kglmetek az bezzegh illetlen

dologh volna. Ezek után

ségben Kglmeteket. Dátum

tartsa

Isten

Albae JuIiae die

egés-

io

23

aug.

1654. Kgldnek

szeretettel

szolgáló

altyafia

Kemény János m.

A Generoso

Dno

Regio Sedis

czimlapon

Francisco

Siculicalis

Fratri

p.

Dániel

de

Vargyas, Judici

Udvarhely Supr. mihi

obser.

etc.

Dno

et

/•";

íf.'>-e,ix^

^^/

itá^

t^V'i!/

%0^in, -i-vt^

ftiv pt%i'A/-?.V $í?/i''íyV"i^'>- -^í-

::í

f^

n,..

I

fí

I

,

^i'

^

.-->

cJJ

/

.

/./

±^

J/

I

jtts

hj

/--i-./^/w/?/ 9>iÁ^r4i-^Jl-7Úni,^Jt6hfy

jmJ/ /ryjÁ- %íÁiq,

,7U -ilCit

\

9iíh/u

91

fi 9nV/

Lyfim aUt^

A^f41

ffj^tKlye, -^y.^

cj'^í

?i,-7«.

toá<;<'

)

l

/^

r

I

)

r

^^j" fí- '^-^^ ^^7:^'*^ y>^.'. ^.w- i??x^, »i>-

S^ÍK*^ u d-/uuÁj !wU \c~"

107

13) Dániel Ferenczhez

Béldi Páltól

1659'^).

Rabi állapatom szerént való szolgálalomat ajánlom

uram kedk, és Seredab.

27

martij

ben

letet

Ked

irt

vettem

hogy Ked vitelben,

gyatkozás hozta, az

de

Kedk.

eletet

nem

id

Ked

mert az

volt,

Írásából

ériem, tö-

elküldésben fo-

alkalmatosságh

mint az

emlékezem

is

megh szoalom

küdtem, Kedk uram

szabaditvan jo akaratyat, liogy Bethleni

allapatok

jo akaratyat

felöl

engem

is

megszabadít, (ha

Eö

az

és

és szaba-

igeri

dulásomba való igyekezetit faradságát ajanlya Istent

szeren-

megh nem

eshetett az

engedte, jedzesem szerenl is

is

egy levelemnél

vette

irasban és inén való

az

nem

megh

Peterlaki

kévanom ezután

,

lehet az fogyatkozás

hogy sokat

rea,

Isten

akkor egesseg-

az

ennyi idre

megh

tegnap ugy mint

uram

levelet

eörömel ertem

csés és egesseges

bet,

kevanok ked-

IslenUill szerencsés eletet

együt.

vesivell

,

hiszem

dicsösségére

ugy lészen) az mi uram az Bethleni dolgot illeti szegény Kekedi urnák Bethleni és kodori Donatioja ugy sonalt, hogy Fiu ágon leveö Legalariusitol ki se válthassak az mint

Kdk

jo emlekezetiben lehet Keddel

egyszer (feiervari


leven

Ked

is

Conservator Peterdeakhoz az cancalariara

akori liber

regiusban donaliokat keresünk

akor

Ked

is

hányván az

liber regiust

vala

menvén

akkor) az ala, az

Peterlakarol,

mind az Bethleni,

Kodori donatiokat olvasa Peterlaka, Poka, Unoka, ez haramrol

egy donalio

vala.

Sok hányassal maga Peter-

deak emlékezvén rea ugy keresé natio in specie

ván uramnak

nálam atta

megh

ugyan,

*) Lásd a hasonmást.

van,

mivel

feli,

az

Kodori do-

mivel azt Haler Ist-

megh akartam

akor

108 kiben Henter Péter volt versatus,

szolilatni,

van az Bethleni

lussal

aszony

(és mivel

Anna

Babarczi

bene, hogy

az

hogy ha Bethlent a suma sonalt,

Aszonynak, ha penighlen

nem

után reám szalyon)

donatiojat és

való

arol

magam szamamra id nap

calhasa,

stí-

de akor superstes volt az

,

legyen az

ki holta

valtak

is

Testament ugy

eleteben ki valtának

dispositioja

libera

nem

az

azon

volt

mod

igassagat

cir-

ászt

elöt

édes só-

hogy mostani urunk ugy ertem igerte Haler Gábornak, nem lehet ugyan hogy Eö Nga el-

gorom,

mivel

,

adhasa helyesen az én igassagomat, nisi

legitimé

citatus

engem

rithet

respondere

senki

arra

is

vagy Tanaczal

Táblával

mert nobilis non

tenet.

erövell

,

s

nem kensze-

hogy igassagomat

revidealtassam

,

pereesnk

fel

uram mindazáltal akaratyat mutatya, hogy vagy maga vagy

penigh ha teörvent tesznek leszal,ha

Ked mas

anyi jo

punctatim

által

talya jo

gye got)

ki ki

fojtya

is

hogy ugy lenne, hogy mint tacito

legyen protestativ is

is,

irta,

hogy csak vi-

bele

az iránt valo rendszegh (?)

caplalan és

contradictio

ugyan nem vesz

az Istenért

kepen vagy

mivel

contractusra

mester elöt pu-

Felesegem

feli

el

sok

és

Istenemet

engem

is

igassagom jeövendöaz

lepni,

reszerül,

mind publice, mint ta-

annak mogya szerent hiszem

szabadit, és

ben

diíTicul-

igassagat Berzterczere, mert eligazítják az dol-

ha iktatlak cile

nem

igazságomat (de interim im Felesegem

egy jóakaró uram

ertem

frustraltatnek,

blice

eleiben adni

modal conscientiaját, ugy gondolkozom bizonyai

meg nem írásából

Eö Ngok

mestersegh semmi-

vagy

pénzt

felvenni

felesegemnek ne engedgyen ked, noha mindazáltal nem

remeihetem, nak maga mar akarnak

de

az mind

ajánlásai

írásai,

az

felyül

irt

jóakaró uramhogy igen ha-

ugy kedvem nem volna nagy.

eligazitatní kihez

latom,

109

Az mi

imar elestem

pest

nyerte

ridice

volna

különben van az

szerent,

es

szol-

közeleb való verseget praetendalyak, kihez ke-

és

lot

hogy Bodoni ur bele

az Peterlaki dologh,

nemelly

melölle

Faragó András

kolosvari terminuson

el

vélekedés

mert uram az Fiscus ju-

is,

Bodoni Györgytüll nem csak

azt,

hanem minden jó-

szágokat azon jussal adta Keds urunk, es per contrac-

tum marat az

hogy az

Kekedi

megh

uramnall,

juridice convincaltatott Bodoni

tetszik

penigh

uram praedecessori

mint az orszagh annuentiaban az aprobata constituután

tiok

hamar avagy elre az

Fiscalis

Jószágok ar-

meghvan hogy Peterlaka tetet Fiscalisa per not. kit Ked maga is jol tud és igy regen eleset atol az versegh Bodoni uram de uram, ugyan nem versegemre keresem azt, mert en Kekedi urnák legatariussa vagyok, Kekedi V. igassagara keresem ha elidegenedvén mar

ticulusban

abanis expresse

iratak és kiadatak

,

Bodoni versege mégis bele hathatot az aprobata conaz

stitutioba

Potentiariusokrol

irt

articulus

lam procedalhatok az én részemrl

Visken oly articulusl dakozás

alat

potentiat

ira

az

is,

orszagh,

patralva

valakit

szerent tá-

közelebb penigh

hogy

ki

ha-

az

violenter vala-

mit occupalna, bar praescriptiot pacifice töltenek

is

ben-

ne, interim ne tulajdonittassek paciíica praescriptionak

igy

tálam

ez

sógor uram

segítene

is

nekem

és

elsben, azért édes

bizodalmas atyámfiát jóakaró uramat

mint

Kedet kérem pro sua prudentia ne tem faradni es

;

diííicultalya

mellet-

fundamento beöven articulatim megh

a

urunkal vagy maga, vagy mas

vagy fontos supplicatioval mert nem gondolhatom sem egyikben sem másikban, hogy hatra maradgyon igazsa'gora, ha lesz kinek megh érteni ha ugyan nem accedál avagy am csak sequestratio lenne ram, mar megh halt értetni

,

,

,

által,

110 az aszony,

a

testatio.

birta,

ki

nem

letkepen (?)

Kednek

megh szoalom. En súlyos hsegemért es nemze-

joakaralya'l

Uramhoz

rabságot viselek

hanem semi-

ha ugyan én sem,

procedalhatnék legyen contradictio pro-

való

temhez való szeretetemért, mert bizonysagh

hadnom,

akartam volna nyájamat

pásztor nélkül

mások emberi mod

Isten,

szerént szólva és hitemet,

ha

mint

Len-

kit

gyelországban az Uarya (?) vize mellett nekiek tettem, hogy csak maradgyak megh együt elek halok vélek, falban rúgni

pogány

rabja

en

akartam volna, ,

másoknak

csúfja

végezve nem tudgya akar ki jo az Isten az ki reám adta, :^

talma

elvételére

is,

rólam valamikor Írhatnék,

lyos

is

,

el

de mivel mostan

jü:^

is

de Istenei

igy volt

holta napig mit érhet,

aldot érette;

és bizonyosan

ideje

nem volnék most

is

el

vagyon ha-

hiszem elveszi

is

nyomorúságomról

eleget

mind hoszas irasomal sú-

dolgaimai igen bizodalmasan requiralám, teöb írá-

somnak nyomorusagaimnak olvasásával akarván, Ajanltam

Dátum Hopanhan

terhelni kdét

nem

Istennek

gongyaviselése

28

Martij

1659.

Kedk

igasagal szoalni akaró

die

Kedet,

alá

szolgája rab

Beldi Pali m.

p.

uram sógor, Ked által nenemnek Dániel István ecsem uramnak ajánlom szolgalaés tomat. Isten Ked. eörömére éltesse tárcsa megh bizony siböl kevanom. István ecsém igyék gyakron szabadulásomért (de nem sarmasagi módra igyék) néném P.

asz.

S.

Édes

penig imadkozek; az Istennek hala

ihatom az

en

is

it

akor

Neszter vizeben, mikor kivanom, noha más-

nak engednem

nagy

eörömest

már;

az

melet

uram

111

mind magam, mind szegény felesegem, neveletlen gyermekeim ne legyenek elfelejtve, kik eltt (kiben mind-

nem is kételkedtem.) Hogy Kedk inkab eszébe

azáltal

juszon, mikor az liber

regiust hanyagalyuk vala, akor azt akarjuk vala (az

mint Haler István azt

alatta,

hogy

az

keresni

Eö Felesege

aban az joszagh (?) azért Kekedi Sigmond nem hagyhata ell), ha benne az aszony neve az Donaaquisitive (?)

tioba,

ezt azért iram

megh, hogy ked inkáb rea em-

lékezek.

A

czimlapon

Tekintetes Nemzetes Dániel

1

:

Ferencz Uramnak.

112

Kemény Katától

14) Dániel Mihályhoz

1667,

Kglmednek mint nekem bocsülettel való jóakaró uramnak ajánlom szolgalatomat sok szerencsés uj esztendknek eresevei s eltöltésével boldogicsa Isten kdt ;

kedvesivei edgyüt szivböl kévanom. Istennek eö szent felségének bölcs tetzese a keresztény anyaszentegyháznak jo rendtartása serze a házasságbeli szent szövetséget;

nagyobbik Fiam

is

nézve azon kedves

Tktes Nemzetes Bethlen Farkas, jó-

Uraink atyánkfiai

akaró

arra

az

s

én anyai tetzésemböl

ennek eltte való jdökben jedzette volt

is

magának jö-

el

vendbeli házastársul néhai Tktes Ngos Giletinczi Ostrosits Miklós ur hajadon leányát Tktes Ngos Ostrosits Borbara Kis Aszonyt, kinek lakadalmanak ideje delteié ez jelen való

jára

Lipto

Újvárba

1667 esztendben celebraltatni

mint jóakaró uramat mind az vel együt

21 nap-

nézve

eö

aszonyal

helye ren-

febr.

melyre

,

s

kgdt

kegyelmé-

kérem faradságát ne szanya, hanem pro 20

Febr. kiben sirató testvére jelen lenni ne nehesztelljen,

hogy Kgd galt

jelenlétével

helyre való menetele mind

nitassa.

Mely

Kglt

igyekszem Kgelk jo

ekesitessek

joakarattját

szolgálni.

kedves Fiunk

affi-

penigh lakalmi solen-

Fiammal együtt megh

Tárcsa Isten Kedt

egessegben. Dátum jn Keresd die

4

kedves

Január

Anno

1667.

Kgdk

becsülettel

árva

szolgai

Kemény Kata m.

A

czimlapon

Tekintetes Nemzetes Dániel

p.

:

Mihláy uramnak, nekem

jóakaró uramnak adassék.

113

Dániel István

15)

idvesseges hoszszu életet, jo vigasztalást

Isteniül

édes bizodalmas iVszonyoni

kívánok

1679.

anyjához,

Ez csak szerencsere

követet

Anyám Kdnek. alkalmatossággal

is

nem mulathatom el édes Aszón Anyám, hogy Kdt ne Azért tudósítsam magam nyomorúságos életem felöl. szükseén mégh ez nyomorusagh vad helyinn nagy gim

között

gem

íelöl

nagy

Innék

aldassek Sz.

neve

érette

egesse-

szenvedhetöképpen élek, noha varnam igen

óhajtva,

ha

az

én Istenem Kgdet szíves érettem

való nyughalatlankodásának boldogulásával mar egyszer

megh

vigasztalná.

Nalaczí

Ur megh küls mod

világi

Mellyben ugy híven, hogy most es jövetelennís szorgalmatoskodjék

Kgd,

gondolkodván

nem

szerént

rolla

én

tudom mi akadályozhatna megh, hunott Erdélyben senki több íllyen Rab nincsen mint én, noha gondolkozom azon, hogy ha hamar tanálna Gyüles lenni, nede már ezen talán halasztanák azon alkalmatosságra dologhoz az Országnak semmi köze nincsen, vagyon ,

egeszén Urunk eo Nga Kézi között, és hatalmában és az urak

ö

radva,

Kemök Keresztyensegekre hagyva

mellyre

nézt

hiszem és bízom az én

Kegyelmessegihez, hogy mind törekedesin, mind szegény árva

indulnak

az Urak,

es

Istenem

szíves jo édes Anyai

gyermekimen tálam meg-

tartatásomat

nem

halasztyák.

is

szívesen

vártam

de tulajdonítottam annak, hogy eddigh

ne talam lattatta

ma-

Kgd tudósínem lett, valami jo remensegh alatt való dologh muKeddel. En édes Aszony Anyám Kd semmi uj nem ludosithatom hanem kérem csak igen

Bizony dologh eddigh tását:

loab

Kgd

és

el

dolgokról

bizodalmasan Kdt

,

,

most adván Isten jo

tágasságál

és

alkalmatosságai az törekedésnek, ne neheztellye az erel8

114 tem való fáradozást,

Isteniül

érette. Ezzel az Istenemlül

faradságára

és

törekedesere

bséges Kegyelmiben. 6 Febr.

írtam

kívánván

Kgd

szíves

ajánlom Kdt eö Felsége

Déva várában 1679

Kgd megh nyomorodott igaz

Kgd

boldogitlatást vészen

áldást

die

Fia

szogája

Rab Dániel

István

m.

p.

115

Bornemissza Anna

16)

Dantei Mihályt

fejedelemnö levele

1681.

illetleg^

Anna Bornemisza Dei gra Principissa Tranniae Hungae Dna et Siculor. Comitissa etc.

partium regni

Egr.

Gener. grati.

gra.

et

Saliite.

eö Kegyelme

Agiles et srenni

nles

parancsolattya

csületes Tanács

rendekk

Uri

lev be-

mellettünk

és

,

egjgjezö

is

Ur

nemzetes Vargjasi Dániel Mihály

nob.

Fejedelem Ur

Méltóságos

nra!

fideles

teltzesekböl

rendeltetven Kgl-

tekk és hüsegtekk, mind Vargjei és Székely segetöl,

vegh

Hazának

helyeiben Vigyazask

minden Hadainkk elöltök járójául

:

az

kiküldetett

okaert

expedialtuk eö Kglmet

Kgltek és hüsegtek közib. elégséges Instructiovval ad

18 Men. Banífi

jelen

lenni

Tekintetes

György Ur eötsénk

Kgltek és hüsegtek

által

eleib.

csületire

kötelességére be-

Kglssen és igen serio parancsolljuk

Fejedelem Ur eö Kglme parancsolattjat, is

Kgkk

eö

vezett Dániel stellatiojaval j

tetszéseket ez

Losontzi

eö Kgimet

Kglmetekk azért és hüseg-

hozzánk és hazájához tartozó

tekk,

Nagos

és

instellaltatva

iránt,

és

igy ertven

:

az

cmlilett

Urakk

meg ne-

Mihály Urat megirt eötsenk eö Klmc inillend becsületlel acceptalni elöltök jaro-

oknak agnoscalni, és mind subsistálásaban mind lovab

mind resistalásában és az haza közönséges javat illeti) minden dolgokban eö Kglmétöl meneteliben

való

függeni, lenni,

non

s

és

eö

s

Kgiméhez

rendeléseitl

factr.

Dátum

in

engedelmesseggel

illend

halgatni

el

ne

mulassa.

Secus

Castro nro Ebessfalva die 9 Tbris

1681. Bornemisza Anna m.

p.

116

A

czimlapon

Gener. Egr. nolib. Agilib.

Vexiliferis Decurionih.

lorib. mililaj'.

hunc ex

Interior.

blica

necessitle

expedilis

el

Serennis Capitaneis, Duccaeterqu.

el

Siciil.

consiUis

Szolnok

el

ad excubias.

necessar. et

iiniver.

Sepsi Kezdi el Orbai Csik

Udvarhely,

in locis

gregar.

Dobocen.

Cottib. Colosien.

Sedibusqii.

Gyergio líaszon

lis

el

:

fier.

fidelib.

pro

pu-

per nos depul-

nob. gralis.

117

Apa f fi Mihály

17) Dániel Mihúlyhoz^ 1. lemtöL

fejede-

'

Michael

Dei

Apafi

IfíSl.

Regni Hungar. ünus

Kgd

!

igaz

dolog iigy

lev()

hadainkai

jöne

ide

zassál

ki

csapjon, de

havas

az

,

alatt

mindjárt

virjlim

,

mindazonáltal

compescallya

is

szorgalmatos Vigyázassa!

s

.

oly

is

az

parancsoltuk.

Visk

s

azokat

táján

éjjel

nappal

Dátum 1681.

in

P.

Kgd

Kgid

levelünket

S.

Szállitván

mindenekrl

Castris

külgje

kulgje

Az meg

,

oda

meg, bennünket penig

tudósítson.

Szathmar

Bányára

Szollo

Husztrol

Iiogj

KészséggeL hogy mi-

nris ad

minél

la-

legyenek

helyen második parancsolatunkat veszik jöhessek szollo

pa-

Medgyes és hogy az né-

legyen Szorgalmatos vigyá-

idjenek

lel

vettük,

szallyon

Varmegyének

Maramaros

trokat.

graljam

nem gondol lyuk,

Várallya Közzé, s noha

meth erre

mellénk

Kgdlmessen

et

Kgdk, hogy mellette

parancsoltiilí volt

Kgk

rantsollyuk

etc.

Kglnieseii

salutem

dilecle,

tudositasaval

levelel

Comes

Siculor.

et

Generose Fidelis nob. nostram

Tranniae parljuni

Princeps

Grálja

Secus non dje

positis

Teleki Ur

factur.

9 8bris levelét

hamarébb. Azonban Szamunkra

élést

Kgd

bátorságos

elszállitásá-

ban Fráter István Urammal tartson jo Correspondentjat.

M. Apafi m.

p.

A

czimlapon

:

Generoso Michaeli Dániel de Vargyas Univer. Exercituu.

nror.

Tranni cor. Generáli

s.

fideli

nobis

dilecto.

118 18)

Kemény Zsófiához

11.

Apaffi Mihálij

fejedelemtl 1691. Spectabilis

ac Generosa

Kegyelmes Fejedelem Vrunkhoz, Atyánk-

Idvezült

hoz,

larlozó

Domina nobis honoranda.

Fiiii

szoros

Kötelességünk

azt

kivánva'n,

hogy a menyire az mostani felháborodott idknek mostohasági engedik, Fejedelmi méltóságához illend, szo-

morú

Solemnilassal

való

Földben

már to-

Szállítását

vább ne halasszuk. Mellyre nézve Kglmedet ióakarat-

hogy ad diem 18. Men. Február Almakeréken reggeli hét órakorra Személye szerént ielen lenni el ne mullassa, hogy az Kglme jelenlétével nagy emlékezet Édes Atyánkk, Kglmes Vrunkk Szomorú Temetési Pompája méltóságosban mehessen végben. tal

requirallyuk,

Meg

felel

Kid Keresztényi Tisztinek,

s

meg

holt

Ke-

glmes Fejedelméhez Való haladatosságanak. Quibus de caetero liciter

A.

Eandem valere

Divinae

Protectioni

Dátum

exopt.

in

Commendan. fedie 9 Febr.

Fogaras

1691. Spectabilis

ac

Generosae Dnaonis Vestrae

Benevolus Michael Apafi m.

A Spectabilis

ac

czimlapon

Generosae

p.

:

Dominae

Sophiae

Kemény,

Splis ac Generosi quond. Dni Stephani Dániel de

Vargyas

Relict.

Yiduae nobis honorandae.

II.

RAKOGZI FERENGZ FEJEDELEM KORA.

UUUÍ

EGY

KIRÁLYI

TAMCSOSNAK

MELYET EGY RÓMAI BIRODALOMBÉLI URNÁK ORSZÁGNAK DOLGAIRÓL.

retes,

—

E

zonyltja,

csak

politikai védiral eddigelé

de mint ilyen

sehol.

sem

volt

még

Magyar kéziratunk ódon

,,Tájékozás"-ban, ségesnek vélem (mint hibásan

itt

a

a

latin

- tudtomra legalább

forditás, de fordíttatott

st hogy

valószí-

belle, mint ezt a

könyv elején részletesben emlitém. Szük-

újra megjegyezni,

följegyeztetett),

mint ezt a szövegnek a rai bizonyítják,

s

nyelven volt isme-

latin

kiadva

és e mellett eredeti nyelve bi-

hogy ez nem késöbbkori

nleg ez az eredeti,

MAGYAR-

ESZTENDBEN").

1706-ik

''')

IRT

hogy

e védirat

de valószínleg

„Táj ékozás"-ban

nem 1706-ban

1710-ben

íratott,

idézett illetékes soT.

K.

Egy

lengyel királyi tanácsosnak levele, melyet

egy római birodalombéli urnák irt Magyarországnak dolgairól 1706-ik esztendben.

A igen

miket

melyekkel

ezektl

a

láttatnak

magyarok

indíttatva

gyaroknak

urnák eleibe akarok terjeszteni,

az

ellenkezni

nekem azokkal eltöltötték

iránt

vezéreltetnek, mindenfelé vádolják a

mert

magokviseleteket,

valaki az olyan

fegyvert

A

fog.

A

a világot.

ngy

számok

kiknek

ma-

itélne

jól

nemzetrl, mely maga fejedelme

világosodtahbakat,

kik

hogy a

látszik,

fejedelmek felsége megsértdnék véle, ha csak is

felelte

a balitéletekkel,

ellen

min-

denkor igen kevés, megtartóztatja a félelem, hogy a mit gondolnak,

nem mondják

ki

nyos zsinórmértékek,

vágynak mindazonáltal bizo-

;

melyek

désbe lehet tenni, hogy váljon az

nyek megengedik-e bizonyos delemnek ellentállás

mazásra?

ellentállani,

némelykor

A

hanem

nemcsak

szerént

isteni és

azt

emberi törvé-

alkalmatosságokban a fejeazt

is,

nem méltó-e

hogy váljon az

,

nézve

de korántsem azokra

ö maga mondja az igazságot rik, hanem azokra nézve, a

a

magok

a

mint

erejénél fogva

mé-

,

kik

hogy magok cse-

lekedeteknek igazságos voltát közönségessé által

már

kik irtóznak valaminek igaz-

ságtalan bírásától, és igyekeznek azon,

kinyilatkoztatások

ilyen

dicséretre és jutal-

a

tudós Grotius ezeket a zsinórmértékeket

megmagyarázta

kér-

megmutassák

,

a

tett

mint

Írások,

és

többnyire

szektának az uralkodók cselekedni, a közönséget arról kí-

vánván meggyzni, hogy ervel, vagy fegyverrel

magok igazságának

megállítására

akarnak

élni.

csak a

Ezen nagy

124 embernek értelme nem szenved semmi ellenvetést,

hogy mind

és világi dolgoknak bizonyság téte-

a sz. irás

népeknek

minden

mind

lin,

mivel

fogva

világleremtésétöl

volt

szokásain épitetett. Azt tanitja ez a nagy ember, hogy az

és hogy az

nép

között

irás

szava szerént

denkor

megvagyon oszolva

némelykor

igazgatás

'),

nem szabad azon

nemcsak állani

csupán

ötét

illeti

akar

szabad

élni,

megkülönböztetni

légyen ellene

következendt nek hatalma

el

hozza

^)

kik a nép-

fejedelmek,

a

:

Grotius ezt pél-

^),

nagy száma közül e

dákkal akarván világosítani, azoknak

vannak, megbüntettethetnek, mint Pau-

alatt

sanias a lacedaemonbelieknok királya megbüntettetett

lenek lehet

még azoknak

Az

^).

a

,

nem

kik

hogy

birnak,

tulajdonos,

meglehessen

egyikének

a

másik romlásá-

val kedvez, és ebben uj lakosokat kivan telepíteni,

azon részben cap. :

4.

ha

ö

')

'')

de

Hornii

Grotius

H.

13.

n.

15.

1.

C. 4. §.

10.

7.

«)

a

népnél,

mit

a

vagy tanácsnál va-

de 1.

H.

G.

hatalomnak részével tör-

illet

B.

1.

el

Cap. §.

Gubern. Angliáé.

§.

is,

ha szintén a hadakozás indításának

élni,

Grot. L.

4.

ez

ellene lehet állani a fejedelemnek ak-

tet nem

az

vénytelenül akar

Rom.

Hasonló erej

ugyan-

„Ha a fels halalomnak egyik része a ki-

gyon, törvényesen kor,

11.

5.

más része pedig

rálynál,

El-

országok vágy-

a király, a kinek alatta több

nak, elveszti országlását, ha

tovább mond

*").

nehogy birodalmok módját változtat-

akadályoztatni,

hassák

állani

is

hatalommal

elidegeníthet

ket

a

mely

Ezért szokták a tudósok a valóságos felséget, a

').

személyes felségtl

és

sz.

ugy hogy midn

,

részével

akkor

.

a

nincs min-

ellentállani ^),

egyedül a fejedelemnél

csak

fejedelem a föhatalomnak

fejedelem és

a

fhatalom, melynek

a

(1.

I.

•'^)

et

C.

3.

P.

L.

1.

13.

^)

Tallerus

H. P.

L.

G. 1.

de C.

I.

4.

§.

17.

11.

i.

2)

Animadversionis B.

et P. L.

5.

"')

8.

1.

C.

H. G. L.

125 hatalma, a királynak személyén állana talmat csak épen az idegen

nézve

kell

Az

érteni.

a

mert ezt a hahadakozásra

való

ellenséggel

király elveszti a hadakozás-

ilyen

nak törvénye szerént azt

is;

melyet

részt,

a

hir

fels ha-

talomban."

Végezetre igazságosan

midn

talmának, ha tatván,

het

ellent lehet állani a király

az igazságnak kormánya ö reá bizat-

hogy ez vagy amaz meges-

megmondatott nekie,

hatalmának ellenl-

történetekben szabados lenne az

ugyanott §. 14, Grotius tudós magyarázói, az

állani,

helyek

iitett

Foux

ban

Iranczia

a

minket

igazítanak

iránt

melyek

ha-

azokra

a

em-

példákra,

uramnak Magyarországot illet tudósitásaiközött

király a

gyelország

Saxoniáról

iránt,

a

trigykölésrl

esett

munkára, melyet

esztendben, és arra

irt

Cilreus

históriájának

irt

könyvében, és Bonfiniusnak Magyarországról

irt

IV.

1339.

Len-

XXIV. lized-

jének IX. könyvében.

Ezen

nekünk

annak

ha csak ketteje

a

magyarok állapotjában

,

fogja gyámolítani

;

fellalálására,

a

mit

keresünk,

az emiitett ersségeknek

hárma

vagy

s

gyon

közül mindenik világos-

említett Írásbéli helyek

ságot adhat

íeltaláltatik

,

ügyöket na-

az

hogy ha pedig azok együtt véve,

egészen reájok illenének, már ugy igazságtalanság nélkül vetélkedés

A

mi

alá a

sem

lehet

valóságos

eziránt való

közönséges

értelem ez

hogy ez

:

ván

magának

megtart mint

p.

')

országot

0.

')

H.

Gr. ]Áh.

1,

C.

3.

§.

illeti,

megegyez

megvagyon osztva olyan

bizonyos

hadinditást, törvényszerzést,

ártatlanságokat.

fhatalmat

józan okossággal

a néppel

nép,

,

és

az

avagy

vagy annak tanácsa

helyt, a hol a

gokat,

bocsátani

felséget,

illet

királyt választ-

fhatalmat illet dolközönséges frigykötést,

lisztviselk rendelését, és a

17.

126 legfelsbb Ítéletek kimondását. Ezen

már most

lelkiismerettel,

séggel

eladom

nemzet

viselt dolgaival

A pedvén

ezen lelt

ma

melyben

országba,

mások

oltalmára

a

Megtele-

lakoznak,

is

közülök

a

magok magok

dicsségére fegyvert viselnek

és

,

bátortalanabbak

pedig

magokat, és szolgai

eredetét,

Shytháknak maradéki.

régi

a

igazgatásának

és törvényeivel együtt.

megegyezésbl némelyek

nemzeteknek vala,

minden kigondolható egyenes-

és

magyarok

a

magyarok

között

váljon az kárhozta-

ítéletedet, ba

való

teszlek,

vagy közönséges helybenhagyást? Erre

érdemel-e,

nézve jó

szerént,

magyarok magokvíseletének bírójává

n

és kikérem arról tást

megállítások

kötelesség

ket 1000-ík esztendben

kivonták abból

lévén,

estének

alá

'].

pogányságnak

a

Sz. István

sötétségébi

kihozván, az igaz hitre megtérité.

A

írásokban

régibb

neveztetnek: mivel hogy verviselés.

—

k

lyet

mind

azután

külömb-külömb

királylyal

hogy

a kik

nek

')

csal és a

14

16.

,

T.

-)

9.

Sz. ')

István Sz.

,

29, 32. rész.

,

engedelmes-

rendéi

viselik,

k

k

csak

a

végez-

választanak ki-

avagy Magyarország szokásban lev

Decr.

István

az

ország

k

Mivel

választani.

tisztel

az

magok orszá-

a

és ezek szektának a

^),

képit

az

1.

könyve

4.

részében.

^)

Decr.

uralkodásnak hatalmát a tanács-

nemességgel megosztotta, 19.

benn

hadakozásról

és

Vótctctl ez a Trip.,

törvényébl. 1.

nincsen

állanak, a nép

békességrl

a

T. P.

részek

mind pedig

alatt,

jutoltanak

állapotra

szolgai

nemességbl

kívül

országnak

az

együtt

ségnél egyéb

azon

pedig

me-

egyenlképen alkalmatosuk

mind

hivatalokra,

mind

szokás szerént,

uralkodása

meglartollanak^

szentül

gokban,

Istvánnak

sz.

nézve

szabadságra

a

a szerént a régi

'),

volt a fegy-

kötelességek

az

ezek közölt

Nincsen

semmi különbség

nemes emberek vitézlknek

a

')

a mint ezt láthatni

az ü

decr.

127 mint

és nádorispányt, a kik

rályt

ugy azon

törvény

szereznek.

De

vag-ynak

alíí

A ugyan

együtt

következendk nem ad4-dik

részében

találjuk

Istvánnak a maga íiához intézett ilyen emléke-

sz.

zetes szavait a nemesi rendre nézve

:

Ok legyenek fiam a

és atyádfiai., közülök pedig senkit ne tégy szol-

atyáid,

te

melyet

mit mondék.

a

decretumának

István

sz.

nemesek, épen

töbi)

vettetve,

ha a

lássuk még-,

nak-e valami ert annak,

a

gáddá, ne

is

hiüd szolgádnak; hadakozzanak^ ne szolgál-

janak néked. Harag, kevélység^ gylölség nélküL békesséuralkodjál mindnyájukon^

ges tiirésseL alázatosan, szelidül

mindenkor eszedben sorsnak., és

tosság

nem

bl

idegennek

levettettenek

adják

,

és

A

országodat.

le

fenyegetés

idvel annakutána Péa

királyi

szék-

ezeknek helyekben bölcs és kegyelmes

következtének,

leghíresebb

jeruzsálemi Andrásnak

ki

egy

pedig kevély kegyetlenséggel bánsz ö

Aba, kik kegyetlenül uralkodtanak,

királyok a

Ha

t.

volt hijában való, mert kevés

ter és

emberek

hogy semmi nem magasztal., hanem az aláza-

a.

s.

más

vélek,

hogy minden

,

semmi nem aláz meg., hanem a kevélység

és

.,

irigység

tartván

volt

köztök András,

neveztetett,

is

a

földön a

sz.

keresztyének ellenségei ellen való hadakozásért. Ez min-

den tettetés nélkül megvallotta, hogy a törvények némely fejedelmeknek rósz igazgatások miatt felforgattattak volt és arra nézve, sai a

sz,

István

hogy

a

sa,

hogy ezután többé

sék

^).

')

St Az

épen arra

állított

A

állapotra

visszaállít-

hogy megakadályoztas-

fel,

erszak ne vétethes-

végre, hogy az igazgatásnak ter-

ü decretumának

háborgassa.

volt

a törvényen a

decr. a 2. artíc. megtiltja,

embert ne

nemes nemzetnek törvényes jus-

uralkodásában

tassanak, rendeléseket

'),

elöljáró

hogy II.

a

artíc,

beszédében.

-)

András

II.

király törvénytelenül a

az

országnak nagy

nemes

tanácsát

128 mészelét megismertesse hatalmokra

zabolát

megvilágosítsa, a királyoknak

és

mondván, az ö 1222-dik

vete, azt

is

esztendei decretmnának 31-ik czikkelyében

idben

„Ha megtör-

rendelésünk, mi magunk, vagy

ténnék, hogy e jelenvaló

ezután akármely

:

következ királyok

a

meg-

által

szegetnek, tehát akkor ennek az országnak mostani

vetkez minden puspökjeinek,

és

más

lészen

hogy még ervel nak

rendelésünk

ezen

nékünk

is

s

mely hétszer

meg

iraltalott

nem

se

pedig

vádoltathatván."

le,

és arany pecséttel pecsételte-

az egyik közülök küldettetett a pápának, egyik

'),

rizete

pedig a nádorispány

a jó király megjegyzi, a elölt

alá

hogy

bizatott,

nádorispány ezen

a mint ez

irást

maga kötelességétl soha

tartván,

vozzék, se pedig a királyt és a nemességet

meg

arra,

az emlékezetes rendelés a magyarok aranybullája,

Ez

szemei

szerént

pártütésnek,

hitellenségnek nemével azért senkitl

teti

sza-

teljes

következend királyok-

a

állhassanak, semmiféle

ellene

ereje

kö-

vagy

hazafiainak,

nemeseinek és ezeknek maradékinak örökös és badságok

s

szüntelen el

attól

ne tá-

eltávozni

ne engedje.

Ez idtl fogva egy fejedelem sem

ült a királyi

szék-

ben ugy, hogy az országnak közönséges gylésében eskü-

magát ne kötelezte volna. Virágzott

véssel ugyan erre

gyzhetetlen

a

ezáltal

is

Magyarország, és egyik határa az

Adriaticum, második péld. a Fekete-tengerek voltak, épen

Zsigmond

eddig az ideig, mig

a

bertnek adá feleségül, és mig Albert

helyébe

ln

véronlásnak,

látjuk

a

melynek

Magyarországnak mezeit még ma

felállitja. s. a. t.

annak

A

III.

artic.

a

való szabadságát ')

Al-

az ország rendéitl

következek.

választatván ipjának kútfeje

az ausztriai

leányát

is

Ez

a házasság

habjai, a mint

elárasztják.

nemességnek mindenféle adótól, terhétl illeti.

Ugyanazon decretumban.

129

Az

hogy Lászlót

forditá

arra,

Albert

helyibe.

tödzést

vévé eszközül,

ezer alacson fortélyait

a királyi

székbe

Annakutána ugyanazon czélra

hasznára fordítván

;

magyarok Várnánál

a

származott

megverettetésekböl

lett

legottan

Fridrik

ausztriai

ültesse, apja a

fenyegetörököktl

a

megfélemléseket maga

csak épen azt mutatja vala mindazáltal,

hogy egyebet nem kivánna, hanem hogy szabados választás

szerént László fejére tétetnék a korona. Kívánságának

elég

tétetett.

is

legkisebb

Korántsem gyanítván, hogy ezen készség

újságra

(újitásra)

alkalmatosságot

is

adhatna:

de László alig halt meg, hogy Fridrik legottan azt kívánná,

hogy

Ezért

illetné.

tet

az ausztriai házból vala levén, a korona

Mátyásba, Magyarország igen di-

Corvinus

csséges emlékezet királyába nagy ervel beléköt kinek elég bátorsága és elégséges ereje két

félelmes

vetélkedivel,

szembe állhasson

császár

megverte,

resztyén császárt a az

nézte

levén, hogy oly

szultán,

és a római

elst számos ütközetekben

Magyarország,

maga nagyravágyódása

hogy egy ke-

elmeneteleket,

épen

hogy

arra vitt,

egy közönséges ellenség

vitéz seregének,

szerencsés

a

a

Bécsnek megvételével észre

pedig

az utolsót

Fájdalommal

hozta.

mint az

:

,

ellen való

ugy meggátolja, mintha

véle megegyezett volna aziránt, hogy egy olyan hatalmat

idtl

ersítsen meg, mely ellen sok

ers

fogva Magyarország

bástyája volt a keresztyénségnek.

Az

nem

ausstriai ház

sokáig marada csendes nyugo-

dalomban, mivel hogy Maximilián háborgatni kezdé Il-dík lengyel

Lászlót,

látván,

hogy ez

ugyan

csak

a

ki

Corvinus

Mátyás után király

lett,

a fejedelem a törökökkel bajoskodnék; de

sok

haszontalan

ersködése

után

is

magát

visszavonni kényszeríttetek.

Végezetre Ferdinánd elére Magyarországon rnaga há-

zának régen

feltett

czélját ilyen

módon: a keresztyénség9

130 nek igen szomorú augusztusnak 29-ik napján (15. 26.) a

magyarok Mohács mezején megverettetének Szulimán tal.

ál-

Ezen szerencsétlenségnek eltávoztalása végeit király-

Záp

rályságra emelik

o

1

y

á

a szepesi

t ,

egy bátor

grófot,

hogy

szivü, látott, és hallott embert. Ferdinánd a helyett,

a magyarokat segitse, és a {;ogányok

gyözedelmeknek

eleibe

sebesen

egy hatalmas

:

harapódzó sereggel

üt,

eleveníti,

igazságát

elmutatja,

egyezésnek végbevitelét

meg nem egyeztenek

kivánja, volt

ésö

,

a

meg-

háza Magyarországhoz való keresetit

magyarokra s

álljon

egy olyan bizonyos

és

melyben a rendek soha

mely ebben

a

vala,

áll

hogy Fridrik Csehországot Mátyás királynak Ígérvén ajándékba (mely Ígéretet soha sem teljesített '), Mátyás is viszontag megengedte néki éljen,

lussal

de a

felett

hogy

,

magyar

a

hogy magyar

kivánja,

azt

ötét

illeti ^).

Magyarország koronája

a

tehát

Fenyegeti

azokat,

a

kik

király

magyar királynak

húgát tartván feleségül, és ö a magáét

adván,

királyi titu-

örökség

meg nem

szerént

jelenné-

nek abban az országgylésben, melyet az özvegy királyné hirdettetett vala, a végre

semmivé tegye,

,

hogy

a Zápolya választását

magyarok meghasonlollak,

a

Ausz-

a kik

triához közel laktanak, Ferdinánd alá adják magokat, ötét

személyesen egy hatalmas többiek a törvényesen

sereggel

választott

megjelenni

király mellett

látván

;

a

hségesen

megállanak. Az országban minden felzavarodék, és ötödik

Károly a római birodalomban társul felvévén a maga öcscsét,

annak dolgát az egész német bírodalmévá akarja Talán nehezen ^)

Roeles

hist.,

ugyanott így szól

:

A

férje az ö testvérének

köse reá szágokra.

teszi

kezét

fogja a világ elhinni

melyben

magyar

ír

Fridrik

király

,

tenni.

hogy mit hány-

birodalmáról.

halála után

")

Roeles

Ferdinánd

els

Annának, és az ö még közelebb való örö-

mind a két

országra, Magyar- és Csehor-

131 szemére

tak

beszéddel

magyarok az

a

mind Írások

,

nékik bizonyság

tev

ausztriai

által

;

vágynak

leveleik

tassák azt. hogy Ferdinánd

háznak,

legalább

azt arra,

él

mind

hogy

tartják,

hogy megmu-

esztendnként adót

igért lé-

gyen a portának, ha az ország közte és Ferdinánd közt való osztályába megegyeznék.

környülállások

folyamodni

,

lévén,

között

hogy

még sem

kénytelenittetett

a Ferdinánd

vérbe kerüle ez a versengés által

Zápolya ilyen szövevényes

állithatá

meg

,

a

czélját

hogy az ö

vehetem,

pártosi

vény,

mind

Ez és

a

a

a

'),

maga örökös

jussát,

épiti vala, és

erejében

nem

megmaradóit.

szép ország, mely sok nemzeteknek oltalom

mely-

fel

ellenkez tör-

avval

holott az

én

fundamentumon

azt micsoda

mi idnkig a maga

keresztyénségnek

sok

;

az ausztriai-ház mindazon-

nek keresetét Albert házasságán

képzeltethették el véle

törökhöz

a

megelzhesse

parancsol,

vala,

bástyája

nem

bir

végtére a pogányok erejével, és az ausztriai-ház kiilömbkülömbféle

fogásaival

Magyarországhoz

,

a

képzelt

melyet sok idkig

mely

meg

keresett,

ugyanazon

német birodalomban

Ha hinnünk

is,

kell

és

a

kívánságát,

megnyeré legalább, hogy

magyarok más házból .magoknak a minthogy

nem nyerhetvén

örökös jussát,

a

királyt ne választanának,

megnyeré magának

szerencsét

a

a császári koronára nézve.

azoknak az oly csalhatatlan bizony-

ságoknak, mint azok, melyekkel a közönséges törvények-

rl

Írott

könyvek, melyek az egész világnak kezei között

forognak, teljesek

:

bátran

országlása Magyarországra

elmondhatjuk

nézve

a

hogy Ferdinánd

,

könyhuUatásoknak

és

úgymond Nem hagyott más hanem csak épen egy Erzsébet ncvü leányt ürökösül maga után a maga országaiban (Magyar- és Csehországokban), kit Albert vett magának feleségül. Roeles, Zsigmondról szólván,

örököst,

:

132 vérontásoknak kimeríthetetlen

kútfeje

—

lett,

mind e mai

napig summázzuk ezt a könyet, hogy Magyarország igaz-

gatásának természetét egészen eleibe tegyük. üladislaus Mátyás

egyik az

böczi,

követje idejében

ország

esett,

hogy Ver-

négy itélömesterei közül, az or-

szágnak minden törvényes szokásait abba a könyvbe öszszeszedte, melyet az ország rendéi,

s

megszokott törvényeinek neveztetett

három részekbe

iró

Magyarország

némelyek meggyengültek:

azt

törvények

uj

minem

volt

Szent-Imre,

minemüek vollanak Hunyady

a gubernátorok,

megszokták

vala

hogy az

ország

lészen,

hogy

,

király, a fejedelem, a berezeg, és

ma-

ök magok csinálnak vala, és a

helyreállítsák, melyet

lágyi,

alatt

rendek öszvecsatolták

a

nagy szorgalmatossággal

gokat által

nevezete

Tripartitum

,

hogy az

és mivel

az,

Ha azután megesett, hogy ezen szokások kö-

ismeretes. zül

osztotta

megegye-

a király

zések, és az állandó szokás szentté tették;

ersíteni.

nézve

Erre

végezéseihez

is

és Szi-

szükséges

hozzá nyúljunk,

hogy azokból czélunk igazságát egész erejében szem

eleibe

tegyük.

A

uemesség különös szabadságairól. •

A rl

Magyarország törvénye, vagy

fellebb

mondja

:

A

szólánk,

az

els része

titulussában

meg nem

nekeltte a törvény rendes folyásán

második ,

9.

nemesség szabadságai sokak^ az els

a nemes embert senki kérésére

törvény rendes

bántódhatik

utján

kívül,

A

ezeket

hogy

ez^

mi-

lehet fogni^

arra nem

hogy a nemes ember se maga

javaiban meg nem

mely-

a Tripartitum,

Ítéltetik.

személyében

még a fejedelemtl

,

is.,

A se

a

harmadik ez, hogy a ne-

mes ember a maga jószága minden jövedelmivel szabadosan élhessen^ mindenféle adózás vagy akármely névvel ne-

133 vezhetö rovástól^ dik

'^(igy

A

tehertl szabados lévén,

negye-

hogy ha valamelyik a mi királyaink , vagy fejedel-

,

meink közül valamit

akarna a nemes

szabadság

ellen^

mely az András király decretnmában ki van téve: [mely-

nek megtartására megesküdni a király köteles^ minekeltte

megkoronáztatnék)

mok

lészen

dolhatván

a nemes embereknek

annak szabadosan

ket

örökösön hatalsenki sem vá-

ellentállani ^

hüségtelenséggel , vagy

valami pártütésnek

nemével.

A

fels hatalom jussáról,

mely igen régi szokással

megállapitlatott és az ország- végezéseivel megerösittetett:

A

hadiiidítás és frigykötés hatalmáról.

Uladislaus 5-ik decretuma

i-s

articul.

azt mondja^

hogy ha az ország valami szorgos szükségbe volna, veszedelembe forogna,

felsége

el

nem

és

nagy

kerülhetvén

az

országgylése összehivattatását^ ha ebben a gylésben Ígérteinek valamely segedelem^ az ország szükségére az^

hogy a pap uraknak, ország

:

zászlósurainak

szükséges és

^

az

ország más nemeseinek közönséges megegyezésekbl légyen,

A A láljuk

tagjai,

törvényszerzés hatalmáról.

törvény 1-sö részében a 4-ik

A

:

nemes

emberek részesülés

(A mely megegyez

azzal

a mi

.

titulusban által

ugy

ta-

a koronának

ugyanazon törvé-

nyes könyv 2-ik szakaszának 3-ik titulusában olvastatik.)

Az

igazság gyakorlásának^

és

a

törvények

szerzésének

jussa a koronához tartozik^ (a mely világosabban

megma-

gyaráztatik azon helyen ezek által a szók által.)

A

feje-

tulajdon tetszésibl^ vagy hatalmából

sem-

delem a

maga

mi törvényt nem csinálhat^ hanem szükség^ hogy a népet

134 hogy ez^ vagy amaz ren-

összehívja^ és ö azt megkérdi^ delés nekie

tetszeni

nem

olyan

az

helybenhagyja^ népet

fog-e? ha a nép azt

kell

itt

szerént a nemességért.

gaság

alá

vényt, parancsolnak

A lyok mindenkor

értelme

népnek egyik része szol-

a

megmondatott, a más

fellebb

többek pedig engedelmeskednek.

sat. a

a

tudja

koronázás eltt

hogy Magyarországban

,

nemesek

esik a nádorispány

A

megszokott

tisztek választásáról.

Minden ember

articulus:

szónak

Ezek tesznek végezéseket, csinálnak tör-

alá foglaltatik.

a

a

avagy nemes embereknek nevezetek

része vitézkedönek,

által

Ennek

a mint

vettetett,

A

válik.

hanem

tenni,

rendében

igazo^atásnak

bevett, és az

törvénnyé

rendelés

a köznépért

hogy

felelendi^

az

a kirá-

gylilekezetétöl választatnak, ez-

választása

ez okon szól igy

is,

1608-dik esztendben

mi a nádorispány hivatalát

ugy végezték^ hogy ö felsége

az

négy arra alkalmatos személyeket fog

a rendek

illeti^

ország

3-dik

Íratott

rendéi

tenni,

eleibe

kik közül a

rendek egyet kiválasztanak, minekutána a mennyei kegyel-

met elébb segitségül hivták.

felsége az uj palatínus

lasztására diétát hirdessen^ és ha

ö

nem akarná

felsége

cselekedni^ az országbirájának az a hatalma lészen

végezésnek ereje mellett ugyanezt tisztekrl

is

:

mivel hogy az a hatalom, melylyel

háztattak, a királyé, és a

koronáé

nak 60.

,

a mint

articul.,

felségének a sat.

mondani

kell

Mátyás

mely decretum igy szól

tanácscsal.^

:

6.

ezen

;

a

k

nemességgé együtt, az

azt megmutatja a

vá-

többi

felruaz,

a

decretumá-

Végeztetett,

és a pap urak tetszésekbl

hogy kell

kinevezni a fispánokat, és ezeknek helyébe viceispá-

nokat.

:

135

A A

föitélöszékröl.

bevett törvénykönyvnek 2-ik részében a 39. titu-

lusban

olvassuk

azt

tartozik a palatínus

felsége

:

megfelelni azoknak^ a kik az országbeliek közül ellen

panaszolnak ,

nagy perelnek. Ugyanazon törvény nézve azt mondja

a palatínus hivatalára

artic.

ha megesnék, hogy a király

:

Ha

6.

vala-

és az ország rendéi között

támadna^ a palatínus

visszavonás

magát közbenjárónak

szerént

eltt

felsége

köteles lészen hivatala

tenni^

és

minden igyekezetét

arra intézni^ f^ogy a két részek között az egyességet felállítsa.

A

articulusban e vag-yon

9,

székére

meg nyer éltetik., abban a

:

Ha

valaki a palatínus

mivel vádoltatik, ö felsége

el

nem

A

els decretumának 11-dik articulussában királynak senkit sem kell háborgatni az igazság utján

engedheti azt a büntetést., a melyre

Ítéltetett

volt.

Uladislaus

felül valakiknek

csupa panaszára.,

Az 1608-ik lusban

télettek

a sententiákat

semmikké

ítéletnek ereje szerént

kell

közönségessé, az ország rendéi azokat

minden perfolyásokkal együtt

és ítéleteket

teszik^

és ezen jelenvaló közönséges végezés ál-

és közönségessé teszik,

tal rendelik.,

hibás panaszára.

eszlendöbéli koronázás után kelt articu-

Minthogy egy Bécsben

:

sententíák

'^(^QV

hogy azoknak

teljes-

séggel semmi erejek ne legyen soha.

A vagyon

Tripartilumnak 2-ik részében

Ha

:

ö felsége

sén akar keresni ,

ha meg nem

menthetné

hogy

e

e

végre

országgylést

melyben leend megjelenésére a vádoltatott meg-

hirdessen.,

hivatik;

,

titulusában

vagy jószága veszté-

valakit feje,

szükség

75-ik

:

jelenik.,

^(^9!/

magát

teljességgel

nem

megítéltetik.

Mindezek

a

rendelések a

királyoknak

és

az

ország

rendéinek akaratjokból, vagy igen régi szokásokból ered-

136 vén,

s

mind

két részrl

a

forognak mindeneknek

megerösittetvén

kezek

nyomtatásban

között, a törvény folyásban

semmi ellenmondás nincs

élnek, és

,

ellenek.

Folytassuk és menjünk tovább vizsgálódásunkban, mert a

magyarok

azt

hogy az ausztriai-háznak ural-

erösitik,

kodása között siralomnak, hasonlásnak,

csalárd

Ígéretek-

nek és törvéuyeik ujabb-ujabb megszegéseiknek szüntelen való

zür-zavarja

volt.

Melyre

decretumoknak

némely

ugyanezen uralkodás

nézve

articulussait

elhozzuk

költenek,

alatt

hogy

szükség,

és

a

itt

melyek

,

melyek közül

már emiiteltünk némelyeket.

Az 1536. esztendben

Az országon

kívül senki

költ

5i.

artic.

mondja:

ezt

sem tartozik törvényes szék eltt

megjelenni.

Az 1559. esztendben

kelt 2.

articulusban

Az or-

:

kicánnak az

elszenvedhetetlen

elni/oniaffafásban. melyek mindeif, igazság.^

okosság és sza-

szág

rendéi

badságok

könnyehhiteni

ellen

articulusban:

terheltetnek.

Ámbár

Ugyanazon esztendben

a

3.

ö felsége azt felelte, hogy gondja lé-

szen re«, hogy az ország kiránságának eleget tegyen^ és

a segítségek megadattatnak hogy megszntek volna

Ugyanakkor

mén

kívül.,

hadi népei

a 4. artic:

a mi nyomoruságaink nem

is:

st nagyobbra

,

A

necekedtenek.

halálnak és sok

kínoknak ne-

melyeket a törököktl szenvedünk.^ az hitel

Ugyanakkor az

felett 5.

felsége

nyomoruságokat okoznak

articulusban

:

Az

—

felsége

nékünk.

katonái a

magok prédálásoknak^ és magok lopásoknak okául azt adják.^ hogy a magok hópén zekét késn veszik, holott az ország minden segítséget kiszolgáltatott az egyezés

'*) Itt

néhány sor teljesen érthetetlen, legalább e kéziratban

szerint.

az,

T. K.

137

Az 1563-ik esztendben hadi nép ugy

Az

37. artic:

kelt

idegen

ebben az országban^ mint egy ellenségtl

él

nyert földön sat.

Az

ország rendéi alázatosan esdekelnek^

bánjanak ugy^ mint ellenségekkel^ azok a

hogy vélek ne

népek^ kik az országnak csupán csak segítségére küldettek.

Ferdinánd meghala 1564-ben.

Rudolf császár artic.:

A

kamara

1597. esztendben

alatt az

folytassa

maga

a

Íratott

ország

az

kereseteit

27.

rendelései szerént törvény ntján.

Az 1598-ik esztendben meg

kelt 39.

Ne

artic:

engedje

kamarának, hogy másoknak

ó felsége teljességgel a

Javai elfoglaltassanak törvény utján kívül.

Rudolf meghal 1612-ik esztendben.

Az 1606. esztendben s királyi felség

tiszta

esett

„A

békességben

egyenességgel igéri^

és

császári

felségével

együtt Csehország és Ferdinánd" sat. sat.

Ezen

helylyel

megmutattatik,

hogy az ausztriai-ház

nem elégedvén meg szavát a legtörvényesebb utón megkötni, még kezeseket is állit el, noha valósággal eröteleneket, hogy a magyarokat a maga Ígéretének egyenességérl bizonyosokká tegye. 1609. esztendben

kelt

11.

articul,;

genek kevés számmal.) nem pedig egy szolgálni

a nemzeti vezérek

ellenzik:

ha az ország törvénye alá

E

forgott

alatt,

Ha

némely ide-

sereggel

kivannak

az ország rendéi nem

mindenkor fenn, hogy

vetik magokat. a

törvény alá adják

magokat, és nem a császárnak esküdjenek, hogy nékie a törvény ellen szolgái lesznek.

Az 1625. esztendben az idegen hadak az

kelt 24. artic. ezt tartja,

országból

takarodjanak

ki.^

hogy

mig pe-

dig kimennének., addig a palatinusnak., a nemzet kapitányá-

nak, és az ország törvényeinek alájavettessenek. ticulus

í635-ben

és

1638-ban

megujittatott.

Ez az ar-

138

Az 1638-ban

kelt 24.

gedje a fiscusnak semmi

Semmi

sincsen

meg ne en-

felsége

itten

meg ne

mi szórói-szóra

a

,

ta-

törvénykönyvekben, melyek közönséges vége-

láltatnék a

zésböl nyomtattak

és

ki,

Immár nincsen 1655. királynak rént magát

minden ellenvetéseken

senki,

ki

választatott,

és

törvényes

esküvés

vannak.

felül

ne tudja, hogy Leopold

a

decretumában

királyok

arlic:

eröszaktételét.

szokás sze-

lekötötte a

melynek formája

által,

megtaláltatik,

hogy

a

András

az

nemzetnek minden törvényeit, bevett

király decretumát, a

szokásait és privilégiumait megtartja.

Ez

a

kötelezés

,

vagy

capitulatio

(királyi

szerzdés)

igen világos, a mint ezt az ország rendéi ezeltt Uladislaussal megértették, a koronára hiván

kal

:

ötét ezekkel a

szók-

..Ha felséged ezeket a pundumokat megtartja., kirá-

lyunk és urunk

rályunké se urunk

Ez

az oka

emlékezetét

ha pedig meg nem

lész-en.,

,

nem

lészen.'''

hogy

királyi

székbe

ülvén

,

se ki-

megersíti

annak, a mire magát diplomájában kötelezte,

melyben az okok. melyek szerént téve.

tartja,

Annak okáéri

irjuk

ki

választatott, ki

hségesen

vágynak

velejét a Leopold

diplomájának.

Az els

feltétel

ket közönségesen

igy vagyon

szentül

:

hogy minden törvénye-

megtart, és a nemzetnek privi-

légiumait^ mentségeit., és szabadságait megtartja.

A

második

:

hogy az országgyléseiben., melyeket leg-

alább minden három esztendben összegyjteni méltóztatik.,

uralkodása

az országnak eleget tészen minden

alatt

lev

panaszokról. II.

Mátyás megholt 1619-ik esztendben.

II,

Ferdinánd megholt 1637-ik esztendben.

IV. tatott,

Ferdinánd megholt 1654-ben,

a

ki

és eltte három esztendvel megholt.

atyja éltében válasz-

139

A

harmadik^ hogy

gokat^ és

attól

függ

igazgatja, és

tal

magyarokat

felsége a

illet dol-

tartományokat, magyar tanácsok ál-

nem fogja megengedni, hogy a magya-

rok idegen és országon

törvényeken pereljenek

való

kiriil

s pereitessenek.

Az

hogy az

ötödik,

szerént szolgáltatja ki az

A

tizedik.,

A

tizenharmadik

artic.

végeztetett

tartásáról.,

semmiféle

annak

Ítéletet.

hogy a koronát semmiféle mesterség, vagy

nem

akármiféle szin alatt ki

2.

országnak bevett régi szokásai

,

hogy mi

semmi had ne

hogy

hadi nép

kelt

2.

artic.

magát van

igy

küld,

az ország rendéinek hírek

Mindezek egész

ditio..

lekötelezi

felsége.

végeztetve.,

hogy

semmi idegen hadi népet az országba be nem

se

tek ki,

és

hozattassék:

semmi hadat soha nem

felsége a békességet megtartja, hogy indit,

indittassék.,

országba ne

az

szentül való megtartására

Az 1608.

az 1608. esztendben a

a koronázás eltt a békességnek fenn-

és arról,,

idegen

az országból.

viszi

melyben még ezek

a

tetszések nélkül.

s

abból a diplomából

hüség-gel

szók

Második conditio"

is

találtatnak:

vétet-

„E/s

con-

sat.

Leopold meí^koronáztatásakor mindez törvényesen folya az egész világ

örömére,

megemlékezvén, szükségesnek

de

a

magyarok

Ítélték,

hogy

a

uj

elre

rendelést legyenek annak megakadályoztatására,

zikbe idegen

hadi

népek ne vitessenek,

kik a

multakról való

hogy kötörvénye-

ken eröszakot tehetnének, és majdan az ó szabadságoknak okoznának. És épen ez

is

ada alkalmatosságot az ugyanazon

esztendben 14. articulusra, melyben geztetett,

ban

törvényesen a véhogy az idegen hadi népek, melyek az ország-

vágynak, és az éhez tartozó tartományokban: a kö-

zelebb való martiusnak 24-dik napjától

rom esztendk

alatt

számláltatván há-

vissza fognak hivattatni, és

hogy en-

140 nekutána

ne

szabad

lehessen

ezeket

behozni

ország

az

rendéi megeng-edések, tanácsok nélkül.

A

1G59. észt-

koronázás után negyedik

esztendben

hogy a porta elre készül Rákóczi

A

megtudatik,

erdélyi fejedelem ellen.

pozsonyi országgylésén a császár jelenlétében ta-

Ha

nácsot tartottak róla.

ma-

az ausztriaiaknak hiszünk, a

gyarok kérték ezt a fejedelmet, hogy nékik német hadakat küldene

hogy

de

') ,

megtudjuk

állhassunk meg:

miben

csak azt az articulust tekintsük meg, mely ugyanezen diétán

Íratott

közönséges

szokás tartja,

mint

a

mely Leopoldustól helyben

a

s

megegyezésbl,

a bevett

hagyatott

is

és megersíttetett.

Ez

az articulus a 25-ik

hogy ezután

ez:

tie

1659.

az

észt.,

a

mely

hozattassanak be az országba akár-

kinek se tanácsára^ se kérésére az ország rendelnek

és

még ezen

nemzetbéli

hogy azok^ a kik most az

meg-

német hadi sere-

egyezések^ s akaratjok nélkül semmiféle gek^ Süt

is

emberek

csoportosan

is

'^),

ország széliben találtatnak^

a palatinus és magyar generálisok ^

kapitányok

alatt

le-

gyenek.

Ezek tettenek

dolgok ámbár királyi

a

mindazonáltal ugyancsak

is,

udvarnak inye szerént,

nem

hogy

a

mint

nének a régi szokás szerént ^)

Errl

titulussá:

lásd

azt az olasz

„História de la

noniában nyomaltatott 1674. 11. articulussal,

vés számmal,

nemzetnek

mely

hogy az

^)

Össze

az

is

ne ül-

erdélyi fejedelmet

d'

Hungária", mely Bo-

kell vetni

fellebb emlittetett, ha

alatt,

fel

könyvet a 14-ik levelén, mely-

Rebellione

nem pedig egész

tisztjei

,

annakeltte

hogy

cselekedett volt, megtiltá a magyaroknak,

nek

voltának a bécsi

mint ezt ezután meglátjuk. Erre

a

mindjárt,

való készület lön

és szóval igér-

hittel,

ezt az 1609. kelt

némely idegenek ke-

sokasággal kivánnának szolgálni a

országnak rendéi nem ellenzik azt:

ha az országnak törvényei alá adják magokat.

141 oltalmazzák

úgymond ezek

félvén attól, nehogy

'),

moz-

a

dulások alkalmatosságot adjanak a szultánnak a hadakozásra.

Ezeket azokból tak

^),

az

a

írókból

,

a kik az

ván elvesze,

ausztriai-ház

hogy

a bécsi udvar

kóczi fejedelemnek Magyarországban

A

bécsi udvar alig

melyet

való félelemrl,

ne segéljte:

alatt

épen ez

Ausztriában

vetett

volt,

azt

id

az

volt.

megve-

a töröktl

hogy Rákóczit

generálisnak,

alatt

i.

állíttatok,

hogy

melyben

az országgal együtt

most

melyet

artículust, t.

nagy birtoka

lévén egy német hadi sereg, mely

alatt

az

melynek ereje szerént

Rá-

és arra egész erejét fordítaná

el,

császár az országgylésben,

állította

és mivel

volt,

Sonza

ada

parancsolatot

vezérlése

is

légyen

magyar tör-

hogy elfelejtkezvén

okul

minden helyeit foglalná ^),

a

volt,

tudósíttatott a fejedelem

elesésérl,

rettetésérl és

magya-

hagyta

ugy szólván,

hadi

álló

volna. Azt mondják a

szánt-szándékkal

mivel hogy Erdély,

ötét el,

megfosztat-

huszonötezer törökbl

ellentállott

vényeknek, mintegy védelmez paizssa

a

mellé szítot-

segedelemtl

minden

minekutána

seregnek sokáig

reája

veszem

említek,

hogy senki ne gondolja, hogy hazudok.

Rákóczi fejedelem

rok,

melyeket

dolgokat,

lett

néki teljességgel

nem

meg-

emliténk,

volt szabad

az országba idegen hadi népet küldeni.

A

magyarok boszankodva nézték magoknál az idemely minden kötések

gen hadi népet,

*)

a törvény,

Az 1458-dik észt. kelt 2. articuliis Köteles a király arra, melyet ha nem a maga költségén oltalmazza :

hogy az országot

,

cselekedhetnék, akkor a praelátiisok

zanak segítségére

matosok

sem

ellen,

,

Rebellione

galmatosan

akkor d'

a

feláliani,

nemesség

Hungária.

láttatik

tória Rib. pag,

14.

Az

,

bárók és jobbágyok tartoz-

melyre ha tartozik író

ezen

ezek sem volnának alkalfeláliani.

^)

de

História

la

munkájában mindazt szor-

elkeresni, a mi a magyarokat

terheli.

^)

His-

142 sem

nemzet

a

vezérei

vagy pedig

azon

ersségeit foglalta

nem-

törvényeiket

ö

és az a a

Rákó-

télnek idején pedig hasonlóké-

el,

A

pen a Felsö-Magyarországiakat.

vén meg az

nézve vissza,

'),

De erre süket volt, nem csinált, hanem

alatt.

sereg egész nyáron egyebet czi

melyre

vagy hivná

volt

hadat

szélekre küldené, azoknak oltalmokra,

a

vezérek vezérlése

zeti

nem

alatt

hogy

kérték a császárt,

magyarok nem szn-

emlegetni

Ausztria 1661.

-),

esztendben hadat külde Erdélybe annak oltalmazása szine alatt,

a ki a

tatott

volt.

maga

fejedelemnek válasz-

valóktól

pártján

Más esztendben ezek a seregek parancsolatot vetlek, hogy Magyarországra visszamennének, téli szállás végeit, ki is ménének, és a helyett, hogy faluba szállotlanak volna, a várakba és Kassát

Ez

'^}.

fortélylyal,

a dolog lármát okoza,

'részsze-

melyei a pala-

szép módon lecsillapitotl, de a porta alkalmatosságot

tínus

vn

részszerént

elfoglalták,

is

ervel

rént

—

városokba beültenek.

kerilett

háborúságra

a

Erdélybe,

azért

1663.

ellenkezt;

volt

,

hogy serget küldöttének

,

hogy az

és

Magyarországra, a

megvetend

nem

kerilett

már

ellen

pártja

volt

formáltanak

sereget

külde

várak és ersségek a németek

kezeikbe valának, a magyarok parancsolatot vesznek, hogy a

mezn

sík

')

urává

hadakozzanak

Ribera

telte

a

Rib. hist. 30.

hist.

^)

levél.

A

császár

az

által

1661.

maga német katonái levél:

népnek küldetése

dben.

.13.

^).

a

hazának

Rib. hist. 31. levél.

törvénye ellen

A

ezen

^)

hadi

volna, 1662. eszten-

Minekutána a magyarok mindenféle ,

hogy Erdélybl kimenvén, Tokaj

57. levél.

magát

esztendben.

Megmutatták a császárnak, hogy

nehézségeket napfényre tettek volna viszen,

országnak

Montecuculi felé

térjen.

parancsolatot ^)

Rib.

hist.

császár hallván, hogy a törökök Újváros felé sietné-

nek, parancsolja a magyaroknak, hogy felüljenek.

143 Sok fejedelmeknek

fképen

segitö népei,

francziák

a

meghököltették a törökök fegyverét a Sz. Gothartbéli sze-

midn

rencsés csatával, és

hogy

mi

a

az

esik,

magyarok panaszolkodlanak,

a

nélkül

hirek

esik,

a

mód

igen hasznos lenne a nemzetnek

nem sznt meg tlök

azonáltal

fegyvernyugvás

kiek,

hogy adót

Tudja az egész

hogy

t.

A

basa mind-

adót

az

Ez

^).

hanem

volt,

megtiltatott

a

vala né-

hogy éltöket megválthassák.

fizessenek,

mik

világ,

magyarok

a

i.

rökökkel,

hogy

mivel

').

nem egyéb

nézve

reájok

szüntelen való háború,

kérni

hogy ez

nékiek,

rendjeinek egyezések nélkül, ezt felelék

ország

az

és

épen 1683-ig,

mind

folytak

üstök-vontak

mindörökké

a

tö-

egyik czikkelye szerént nem visz-

a kik a frigy

nek vala semmi olyan ágyút magokkal, mely egy ersség ostromlására alkalmas lelt volna, és viszontag éhez járulván kell vala

parancsolatja

császár

a

A

cselekedni.

rosokba, és várakba,

magyarokat segítsék

hogy midn ket

németek bezárkóznak vala

ki

nem

künn.

A

a

vá-

eléggé megtetszik,

honnan

kizárták, azt tették

hogy

mondják,

Azt

igy

fel,

és azután könnyebben bán-

hogy megfogyathassák ket, janak vélek.

is

bújnak vala onnan, hogy a

frigykötésbl

a

magyaroknak

a

:

a

Dráva

vizétl fogva

csak a veszprémi és pápai határig legalább ezen frigykötés ideje

alatt,

mondatta

a

részrl

a két

bécsi

tömlöczben

szókat a császárnak

'^)

hatvanezer

nyög

el;

és e

gróf Zrínyivel

ezen

esett

Tudják a mi ellenségeink

:

nyomorúság okát állottunk

minem

Carnioliának és Cha-

Sli/riának,

rinthiának nyugodalmáért; csendesen aludtának ök^ a mi')

Hist. Rib.

63. levél. ") Hist.

inkább vak dühösségböl, a császár

az uj basa

mini

cselekedelei ellen, melyben

tlök az Morváig kivánla

1665. esztendben.

A

magyarok

miatt /úgolodni

kezdenek

Rib.

más ok

62.

levél.

ükei az erösilé meg, hogy slb.

'')

Rib. hisl.

176. levél.

144 kor Zrínyiek a mások oltalmáért

vigyáztanak

köszönjék

;

bátyámnak^ hogy ezeltt hat esztendvel a tatárok kezébe

nem

estének.

A

magyarok

tölök mindenkor olyan

hogy ö

ják,

bécsi udvar különös

a

gal titkolta

a

maximáját

tart-

nagy szorgalmatosság-

portával való kötéseket.

Meghalmozta nyomorúságukat, hogy Erdély

nyoknak hagyatván,

pogá-

a

németek Magyarországban mind el-

a

foglalták az ersségeket.

A melyben

épen olyan idben,

1666-ban,

meghala

palatínus

magyaroknak legnagyobb szükségek

a

egy közbenjáróra

a ki a dolgot megítélje.

is,

A

lett

volt

bécsi

ud-

var erre a hivatalra senkit sem akara tenni, minden tör-

vények

ellen

Ha

a háborúra

letet tettek

hogy

azonáltal, a

hanem

az

jelét

titkosan

egész

megvallja mind-

világ

készü-

nem

adták az ö fajdalmoknak,

ket, hogy Kassára országgylést hiris,

de a törvény

nem engedte-e

azt? mivel hogy a bécsi udvar palatínust soha tenni

akar

De különben

vala.

ausztriaiak önnön

Bécsbe

lentenek,

magok, hogy

hivatván C'^^ly

magok Nádasdi

Rib,

udvar,

az

hogy sirtanak, panaszolkodtanak. Igaz, hogy az

dettenek, és tartottanak

jai

'^),

1667. és az 1668. esztendk

1666.,

magyarok más

ausztriaiak vádolják

meg nem

az

:

mondanak

esztendben

1666.

nagyjai ezen

ország

alatt,

').

hinni lehet, a mit az ausztriaiak

hogy

hist.

a

89.

levél.

a

nem

törvénytelen vala)

Ril).

az

magyar nemzetnek nagy-

és Zrinyi -)

meg

vallják-e

hist.

is

közöttök,

82. levél.

,

megjeés

pro-

Hírt véve az

magyarországi protestánsok három fembereket vá-

lasztoltának; azt adván

nak az ö választásokban rontásával.

is

is

okul, tett

hogy ök megelégedve nem volnáújításokkal, és a törvényeknek

meg-

145 testáltak,

hogy se

fznek

császár ellen semmit

a

indultának meg-,

hogy

látják,

is,

hogy

telen hadakoznak, ujabb-ujabb

De akármint

kat.

szün-

a törökök, kikkel

mago-

sereg:gel erösitenék

légyen, igaz az, hogy a császár paran-

ket

küldik

csolatjával

nemesek nem hanem csak épen azon

ök. se a több országbeli

nemesek gyléséhez

a

egy-

és

,

szersmind húszezer ausztriai hadi népnek parancsolat adatik,

hogy

magyarok

a

ban készen legyen

kezvén

vitetének, mások,

Ez

').

némelyek

,

való

ellen a

menetelre minden órá-

hadi nép Magyarországra ér-

megfogattatának mint Zrinyi

oda

is

Bécsbe

és

fogságra

csalattatának avval,

hogy felfogadák, hogy semmi bajok nem lészen; csak ha-

mar azután Nádasdit elfogák. Tököli hogy hagyják

a

sokáig könyörg,

')

de reá ménének a huszti

maga házánál,

meg ^). megme-

várba, és sokáig vitézül oltalmazván magát, ugy hala

Az

fia,

a hires

nekedék. 1671. triai

észt.

Erdélybe

Imre

Tököli

futa,

s

aprilisben az ország nagyjai az

törvény szerént megitéltetének a bécsi udvar

ausz-

által,

és

azok hóhér kezekbe adattak, mert ez az udvar ugyanazon

esztendben 6-ik martiusban

kihirdetteté,

hogy

a császár

Magyarországnak, mint fegyverrel nyert birodalomnak, szabados, határozatlan ura.

A

magyarok méltó hoszankodástól

hogy az

volt,

törvénye szerént,

frendéinek az udvar

lenne azt

törvények az ország

felelte

gokat mindnyájan

párlütésnek vétkében

just

A

elvesztették.

Rib.

')

ausztriai

szen

119.

népnek, hogy

lenne.

Tököli

hist.

-)

ersen

magyarok

levél a

:

azt

indillalván, kérték

ma-

nékik, hogy elegyítvén,

vitatták,

azt a

hogy az a

Ugyanekkor parancsolat

adatik az

Magyarország ellen való menetelre ké-

István,

Imre

protestál

vala

atyja. ,

hogy

'')

Rib.

hist.

pag.

244.

mindenkor hséges

felségéhez és a koronához. 10

Gróf

volt ö

146 punclum kérdésben

nem

vényeknek

volna, melyet az udvar mag-ától

meg

volna azt a magyarországi tör-

szükséges

Ítélhetett,

meg

utján mutatni

és

,

elbb

megvizsgálni,

is

adott-e okot reá, hogy azt csele-

ha váljon a fejedelem

kedjék, és az ö akaratjának ellene álljanak? és már ezen két fundamentumon kellene megítélni,

ket

rént lehetne-e

a

Ítélhetné

palatínust

rént mint közbenjárót, zött szerezzen

De a mi több, ezt meg törvény szerént '},

pártütéssel terhelni?

csak az országgylése

vagy pedig

ha a törvény sze-

illetné,

hogy

békességet

a

ugyanazon király

és a

Egy vagy

').

törvény sze-

nemesség kö-

nemeseknek

több

támadások nem ítéltethetvén különben, hanem csak az or-

szágnak

rendéi

által,

orvoslásnak módja tínusnak

nézve meg-

és az egész nemzetre

nem lévén, hanem csak épen

közbenjárása,

a pala-

ugy annyira, hogy akármely

szint

adjon az ember a dolognak, mindenkor csak a törvény a

vége, a mely a szabadság fundamentuma lévén, gedi,

hogy

a

nem en-

fejedelem akaratjára az mozdulhatatlan lé-

gyen, (?) és azt rendeli, hogy azok, a kiktl azért számot

akarnak kérni cselekedetek

oknadására a diétára

idéztes-

senek, hogy ottan ítéltessenek meg, ha fundamentum nélkül cselekedtenek;

vagy számkivettessenek, ha

felelni

nem

akarnának, és szententiájok ereje mellett, az egész országtól

bnösöknek

De

tartassanak.

a bécsi udvar

ugy

találá,

hogy az

vények nékie rövidebb módot adnának, az országgylése az

czéljával

különben

is

egybehivása

és

más

ausztriai tör-

s a palatínus ítélete,

rendtartások

efféle

mind ellenkezk, mind hosszasak volnának,

meggondolván, hogy a palatínus

a

törvények-

nek rzje, és ha palatínus lenne, leheletlen lenne a ma-

A

mint feljebb Tr.

p.

a fels hatalmasság ítéletérl.

2.

75. Gis.

-)

Lásd a

6.

artículust

147 gyarokat pártütés vétkében vádolni, meggyzni, vagy azt bizonyitani,

rajok szót tett

—

vény légyen,

a

zsinórmértéke a tör-

viseleteknek

könnyen

mint

A

magyarok meg nem foghatják

azt

Két hadakozás neme vagyon,

állal eltöröltessenek.

mondják vala, hogy közönségesen

nyét szerzé.

hogy egy kö-

vala,

törvényei, mint az övék, ezáltal a preten-

zös igazgatás dált jus

kez-

ellen

szabadságok kárával.

és az

az igazság

udvarnak

az

gondolhatni,

vakon szolgálnak mindenben, a mit a magyarok dett,

vétekrl

a

vice- királyokat

gondjok vala, hogy csele-

vala, a kiknek legkissebb

kedeteknek, és magok

német

helyett

volna, a palatínus

tett

errl

minekeltte

azért

Az els,

fegyver törvé-

a

mely csak egyedül törvényes, és

szabad a keresztyéneknél, az a melynek okai igazak, az az melynek okai minden igazságtalanságtól üresek.

mely a haza

hadakozás,

törvényes

A más

helybehagyatik,

által

utakon

az az csalárdság nélkül kezdetvén, a tisztességes folytattatik

Az

'}.

hozzá

ausztriaiak

elsbben

egyébnemü hadakozásunk sincsen , mert azt kereste

,

hogy

a

maga hatalmát

vala, nekünk

teszik

a

nak és törvényeinknek romlásán épitse

mi

csak

privilégiumunk-

fel,

a

maga

tulaj-

don esküvései és fogadásai ellen, melyekel az országnak oly

hogy

gyakran a

tett

,

másodszor

veszekedésre

hogy az országnak azon

szerezhessen,

okot

megosztván,

erejét

gyzedelmeskedjék,

Harmadszor, hogy

szorgalmatosan

s

szines

azt

okok legyen által

Hóhérok kezei

el

által

végeztette

és elviteleti vala.

')

része, §.

olyan

hasonlás

a

3.

szám

alatt.

által

hogy vé-

arra,

meghódolt nemzettel.

azokat, a kiket elfoga-

Negyedszer, hogy

minket

Grotius a hadakozás cs a békesség jussáról 1.

czéllal,

magának rabjává tegye.

lünk ugy bánjon, mint fegyver

tott,

kereste,

2.

meg-

könyv,

1.

148 lophasson, és könnyebben

valóságos biztatások

hogy azok csupán csak

alatt,

és

a mi

rendeltettek, seregeket küldött

örizetünkre és oltalmunkra

hozzánk, a

ers

rajtunk lehessen, igen

mely olyan gyalázatos ostromlás módja, hogy

ha egy nemes ember ilyen mesterséges csalárdsággal él-

egy személyes viadalba magát örökösen becsülete veszsem ornem lévén a világon sem nép tetté tenné

ne,

,

,

szág olyan, a hol igen vétkes és gyalázatos magaviselet-

mely csalárdság kútfejébl szár-

nek ne tartatnék az,

a

mazék. Ezen az okon

azt tartják a

magyarok, hogy Ausz-

semmiképen nem fundálhatott semmi valóságos

tria

just

hozzájok azon az erszakon és csalárdságon, melylyel ak-

kor és azután

is

rajok nézve élt ellenek

birtoka, soha békessé-

különösen, mert törvénytelen az

ges

nem

mely némelykor

volt,

vénytelen

hogy Ausztria

az,

ugy, hogy

a

magok

a

venni,

lehessen

csak

okozza

azt

,

hogy

a tör-

dolgokat, sok esztendknek

busz

bizonyos lévén

esztendt sem

maga mondja

mint

a

magyarok

számlálhat fel

ne tá-

magyarok mondják,

vagy pedig, mint

a

privilégiumokat

törvényeket ne oltal-

madtak volna,

hogy

ne

vissza

után

eltelése

szereztetett

jussal

Annál inkább

').

és

mazták volna.

A

magyarországi

rend, a pápához folyamodván

papi

a Nádasdi dolgában, a

bécsi

név nélkül való

által

seket

-),

hogy

a

Lásd azt a

Austriac, rököknek

a

a sz.

levél

császár

fegyvere

kis könyvet,

mely

ezt

földhöz

a

való

-)

jussok

Ez az ország, úgymond

ezt

által

melynek

feltételt

megtudván, egy Magyarországnak

titulussá

próbálja

nem

ez:

Jus arm.

meg, hogy

a

tö-

olyan törvénytelen, és

Ausztriának jussa Magyarország-

az emberséggel ellenkez, mint hoz.

udvar

keményen megintette az ér-

a

levél, a

császáré,

a

magyarok

már többé nem aristocratiai, hanem monarchiái birodalom, mivel hogy fegyverrel szereztetett. Minden

jobbágyai lettének,

:

149 fura

egyébrl nem

levén,

gondoskodni, hanem csak,

kell

akaratjának engedjenek.

hog-y az

De

épen

ez a kérdés

1681. Leopold

csak

képzeld

soproni diétán, a mi addig történt, visz-

a

szamondatván a következend articulus

Az 1681. esztendben vények, melyek badságát

decret.

által

1,

részének

decretuma, 1536.

jussait,

9.

országi királyoktól és azután

ezen

országnak

melyek az

a

titulussá, a jeruzsálemi

kedvez minden

articulusnak polgári

a

királyi

ennekutána

senkinek

nem

megháborítani

is

szintén ezen

rendelések és pria

magyar-

Ennek az

els

conditioja

diplomának

prerogativájokkal való élésben, akárki

,

lehet,

se

légyen

az

instantiájára

,

semmi módon ezen

törvé-

ellen megbántani

mi pedig ezen rendeléssel eleintén ellenkezleg pen

András

megujittattak.

nyeknek és privilégiumoknak értelmek a közelebb múlt

a

felségétl megersíttettek,

erejével

szerént megtarlatnak az

tör-

nevezetesen

megersíttettek,

melyek eleitl fogva engedtettek,

vilégiumok,

most

és

a

ország sza-

az

és

41. articulussa, mint

észt.

ország szabadságának

által

artic. Azok

megersítették,

és

diplomája

trip.

kelt X.

nemesség

a

felállították

felsége

kérdés vala,

lett,

;

a

fké-

esztendben, akár az országban, akár

azon kivül, annak semmi ereje, sem pedig végbevitele ne légyen, se az itél székeken, se másutt, példát venni rolók ne lehessen.

Ez

a törvényeknek visszaállítások a

telmesebbjei

eltt

csak

szép

színnek

megvakitásokra, annyival inkább,

udvar

soha a bécsi

roszabbul

magyaroknak ér-

tetszett

elmék

nem bánt, mint ebben

hatalmasság az Istentl vagyon, következésképen a tek,

az

mivel a protestánsokkal

hogy segítsetek, nem pedig meggátoljátok

a

ti

a

kotelesség-

császár paran-

csolatjának végbevitelét. Tudjuk, az magyarországi nemesség, pap-

ság neve

alatt

a

pápának szóló levelet kicsoda

irta

légyen.

150

Az ausztriaiak ugy szoktak vala a divide et vinces, oszd meg és

diétában.

rént

:

zöd, melyet

regula sze-

meggymás-

az az udvar eleitl fogva gyakorlott;

kor minden ellenkezés nélkül megadott mindent a protes-

tánsoknak, a mi

vallásoknak

az

elmeneteles

volt

'),

nem gondolván semmit sem a maga vallásával, sem másokkal, csak hogy a maga feltett czélját elérhetné; most mindent

végbe

kerüljön

is,

a katholika

akar

Tököli

vinni

hogy akármibe

ellen,

tet elveszthesse, igen nagy buzgóságot mutat, mind azért, hogy Tökölit minden

mellett

hit

római kalholikusok eltt meggyülöltesse, és azokat a maga részére hajthassa, mind pedig, hogy ezzel a római udvartól

segítséget

nyerhessen

melyre

,

Ugyanakkor, hogy valami részbe lamit megfordítson, és

ekkor

szüksége

a protestánsoknak is

Eképen rendelvén dolgát, hogy

visszaállította.

hadakozást választja a bé-

a

Németország segítségérl bizonyossá lévén

helyét,

azáltal,

va-

hogy mind ellenségei ne legyenek,

szinességböl, és csak szóval a törvényeket

kesség

vala.

a

német birodalom

fejedelmeit

rendjeit

és

hogy Magyarország csak azért akar néki enge-

elhitette,

delmeskedni, hogy a török alá adja magát, és igy a mely

ügye vala,

evvel az országgal,

közös hasznok és károk

forogván

ket mindnyájan az

illetné,

ottománi birodalom

nevekedése meggátolásába, kivált Németország fell. Jóllehet a

magyaroknak ügye némi

történt mindazonáltal

tetett,

,

hogy ennek

gyobb része, és majd minden ebben

hadakozásban

a

pedig inkább kivannak Tökölihez ')

A

tetszik az

nemzetnek na-

lev emberek,

állanak,

némelyek

ragaszkodni, kiváltképen

mint megesett továbbá 1606. Bécsben, és a mint 1608. észt. kelt

1.

articulusból, és

ticulusból, 1625. észt. kelt 22. articulusból az artic.j

a

tekintetben

császár mellé

a

tekintetbe vétel-

az 1635. észt. kelt 19. artic, az 1647.

1618.

észt.

meg-

77. ar-

1630. esztendei 33.

151 azok, a kik az ö atyafiainak iszonyú

em-

megöletlelések

lékezetével boszuállásra felindittattak.

esztendben

1682-dik elé,

hogy

a

állott

Fels-

császár mellett hadakozzék, az egyik

Magyarországon, hivatal

magyar hadi sereg

két

az uj palatínusnak vezérlése alatt (ez a

helyreállván a törvényekkel) és a másik Alsó-

is

Magyarországon gróf Battyáni, és más magyar kapitányok alatt.

Az

mány

a

lev

tarto-

törököket

segít-

egész Dráva, Duna és Tisza között

hsége

császár

vala,

alatt

és a

ségül hiván, olyan állapotba volt, hogy a császár és

semminek

gyarország erejét a

hajtotta (?)

Ma-

Tudnivaló dolog 1683.

törökök Bécset megszállották, Tököli vélek szövetséget

kötit, melynek articulussai arra intéztettek volt, hogv az

országnak adatnék.

formája,

régi

ez

Jóllehet

mely

fundáltatott,

vántának vala

régi törvényes

a

szövetség

a

egy olyan gondolaton

avval, a mit a többi magyarok

megegyezett

,

lábon vissza-

mindazonáltal

,

nem

is

kí-

árthatott

nékiek semmit, mivel hogy ö közöltök annak semmi ereje

nem

szokott lenni, a mi a diétán kivül végeztetik.

Ez okon azok,

császár

kik a

a

harczollanak, a kik egyébkor a

mikor az ausztriaiak

is

népek

gyztek

remélik vala

méltán

és

érette

nem szaladtanak, hanem

megszaladtának, és azok, kik épen

mint az ausztriai ,

el

mellett

vélek

együtt ,

gyzettek, hol

hol

hogy az

privilégiumok-

nak és szabadságoknak utólszori megersíttetése meg fogna örökösön és felbontathatlanul

tartatni.

A

mint hogy az

egész világ várja vala, hogy a szent szövetkezésnek, és a

közönséges keresztyén

nek

gyümölcséül,

nak vissza

,

és

gyelországnak

társaság

minden

véghetetlen

dolgok a régi lábokra

;

a

állíttat-

hogy következésképen Magyar- és Lenkirályai

,

és

ország követjei visszamennek

annak birtokába, a mi tlök a hitetlenek vala

költségei-

magyarok

is

avval hizelkedtenek

által

elvétettetelt

vala magoknak,

152

nem kételkednek

és igazságosan, és

hogy Európa,

vala,

melynek békességeért és oltalmazásaért kétszáz esztendk alatt,

hitellenek

a

tartóztatták,

erejét

meg ne

tekintse

mindazokat, és jutalomul méltóknak ne tartsa legalább a

azt.

mi a kötések szerént nékiek volt adva, és a mit tölök

nem

a legszentebb törvényeknek megsértése nélkül

megtagadni.

hetett volna

De Bécs gyzedelmeskedvén azonnal

gítségek által,

deknek

pénz,

a

a lengyel ki-

más keresztyén fejedelmek se-

bavariai herczeg és

rály,

le-

is

kezde az egyházi

világi

és

tartományokban

a hitetlenektl visszavett

ren-

lév

jó-

szágaihoz egy bizonyos just formálni, melyet török igazságnak, vagy fegyver igazságnak nevez vala, következés-

képen,

hinnünk

ha

kell

magyaroknak, ez

a

a

hogy épen azokat járma

csak szin volt arra,

kik véle azon háborúba, mint hü szövetségesek,

hadakozás alá

hajtsa,

ugy szol-

gáltak.

Már

égre

ez

igazságtalanság

kiáltó

volna, és iszo-

nyatos hitszegés, mert a szövetkezésnek, avagy egy hadi

fbb

társaságnak a

egyszer

ség

feltétele

kivereltetik

az és

,

,

hogy mihelyt az ellen-

elüzettetik

.

tehát azok

a

,

kik a szövetségbe befoglaltattak, azoknak birodalmában, a

mik azeltt, hogy az ellenség azt

magyar törvény szerént

tétessenek, és a

lenségtl elnyernek, nem

A

a

svéd

a

bizonyosan

lengyeleknek

vagy

elfoglalta,

bánnék

igy

vélek,

az, a mit az

el-

hanem az országé

királyé,

roszul

övék voltak,

').

tetszenék, ha a czár, és

a

német birodalom

tartományai sem szenvednék, hogy a császár reájok néz')

A

Leopold

illetvén ezt irja, nit

el,

st még kal,

feltételei

sem azokból azokat

melyeket

közölt egyik, mely az ország széleit

hogy az országnak széleibl semmit sem idege-

is

a

tartományokból,

melyek hozzá tartoznak,

visszaszerzi akár egyezéssel, akár

a szlésiabeliek,

vagy

a lengyelek

más módok-

azokból bírnak.

im hasonló

éhez

ve,

ellehet mondani, diis

dolgot

akarna

cselekedni.

a magyarorszáo^i rendekkel tett

bek azoknál, mint

a

melyekkel magát az imperiumhoz kö-

Ugyanis azon

telezte.

ers

matosságával

kivül,

hogy megkoronázlatása alkal-

esküvéssel lekötelezte volt magát, hogy megtartja

aranybullájokat

az

ezen

,

törvényesebb móddal megujitolta volt,

A a

melytl

talán

nem gyengéb-

épen

,

Azonközben

melyeket Leopol-

hoo-y azok a kötések,

nem

kötelességét a

oldoztatott fel, a

melyet a magyarok

együtt

mind némely felekezetek

vittak

ellen,

még

soproni diétában.

török háború

által,

mind a török,

véle,

mert igy azt kelletik

mon-

magok törvények és privilégiumaik ellen nem pedig a keresztyén vallás oltalmazáÉn ugyan valósággal nem láttam semmi hiteles Íráhogy

dani,

harczolának saért.

a

,

sából a bécsi udvarnak,

hogy

Magyarországhoz

keresetinek és igazságának funda-

való

mentumául, mert

nemcsak

tumon Moravia

lomé,

kétséukivül

fegyver

igazsága

,

hogy

ilyen

fundamen-

hanem Alsó-Ausztria

Magyarország,

szerént

is,

német biroda-

a

Lengyelország és a szent szövetség több-több fe-

jedelmeié rei,

a

is

látta

ezt a hadakozást tette volna

Lássák

lenne.

igazítsák

meg

az ö pártosi, és arra bérlett

em-

e mellett az igazság mellett tett hatal-

s ezek az emberek nem is ersen vitatni, mikor olyan elmékre kapnak, melyek meg nem világosodtak, vagy a magyarok dolgaiban járatlanok. Maga pedig a bécsi udvar azon igye-

maskodását, ezt reájok bizza,

mulasztják

kezett,

az

el ezt

hogy ez Magyarországhoz való jus József császárra

1687.

a

pozsonyi gylésben ment ország rendéinek, a

mint kivánák,

')

A

szabad

egyezésekbl

látszik,

a

mint

mokra, melyeket volt

1687-ben.

a

császár

szövetkeznek

szállott

követjének a

békesség

'}.

A magya-

azokra iránt

a

punctu-

elöadtanak

154 rok nemcsak

hogy ez az egyezés erltetett

erösitik,

azt

hanem még

volt,

hogy Ausztria

azt is,

sának és kérésének fundamentumául

ezek

neket

közül

a

se

következend

maga jus-

azt a

minde-

vette, és

bizo-

dolgokkal

lett

nyítják.

Elsbben

azt

mondják, hogy

pozsonyi és eperjesi

gyzedelmes

mindenütt

és

magát elég hatalmasnak

maga háza

len a

Abban

megvizsgálni.

figyelmetesen

régi

ur

delmességére

a

némelyek

hogy

vagy

a

.

idre

Tököli

vadászat közben

magok házoknál

kik soha Tököli részén

,

és

volt,

az

a

ugy

szerencsétlenségek

a

vagy kegyelmet, felelték

nékiek,

vétekrl, mely-

uj

és a portának küldött

Ezen levélre való nézve, melyet

által.

a

hogy sok érdemek,

az amnesztiát,

Tökölinek

helyre,

templomban,

a

és a kiknek

is,

mások ártatlanságokat emlegetnék, hogy nincs kérdés másról, hanem az estének

lévk kö-

állapodtak

azt

ben

enge-

Másoknak sokan,

voltának

épen

volt,

midn némelyek

elmúltra mind-

mások

elfogattattak.

nem

tehát

,

a császár

pártján

alig

szólván, épen csak az a vétkek volt, hitelek és jószágok

elérhetné

hirdettetett az

térnének

melyben

következésképen

és

szándékát

feltett

kell

hogy Magyarország el-

sokan haza mentenek, de

zül erre

idben,

az

meghatároztatott

vissza

környülállásait

volt,

látta arra,

egy közönséges kegyelmet azoknak, a kik

csak épen a császár a

magaviseletének

levél

sem tudtak

soha

elmutatni, tömlöczre vettetnek, rendes és rendkívül

való

kérdésekre, toriurára huzatnak, hogy a képzelt vétket vélek

megvallassák, zölt

kiadassák.

és társaikat

magok, vagy valami

kiejtettek, megöletik vala

barátjaik

Ha

ellen,

a

vagy egy szót

ket, nem várván,

kás, és Ítélet rendi kívánják,

hogy

kínzások kö-

a

mint szo-

a torturán kivül

mondottanak volt, és azok a jó ba-

ersítsék

azt,

a

rátok

kik

30, vagy 40 mértföldnyire voltak

is,

mit

megonnan,

155 elfog-attattak

az

és

,

ausztriai

törvénytelen

Azoknak

Ítélszék eleibe vitettek.

tudván

ártatlanságokat,

tosan

kiállotlák,

nyek.

Hogy vagy summa pénzt elveszítsék. Hogy ezen

triai

módját

s

iszonyú

ausz-

az

némely alávaló, és erre az alacson hi-

birák mellé

magyarokat

vatalra pénzzel bérlett a

vagy pedig

taszítsák,

is

törvé-

a

lett

törvénytelen

nemzetre

a

a

fizessenek,

javaikat

Ítélettételnek

kegyetlen

és

kik a kinzást állhata-

,

Még

adtának.

is

ezek

dolgok Eperjesen folynának, a császár Pozsonyban egy-

begylt ország

szorgalja vala

rendjeit

hogy

arra,

a fö-

herczeg József és maradéki örökös successiojokra egyez-

zenek meg, és hogy örökösön lörlenék

mely

magyaroknak

a

megengedi vala

támadhassanak,

ujjitások

ellen

hogy ez

a hatalom

sem

soha

kik a

vala,

fiaik

s

feleségeik,

vagy

Azok

mindent, a mit lölök kívántának.

ezen az áron

nek 5.

Másodszor ')

A

teljes

vették

elrontását.

E

articulussábol

teljes

életek megtartásáa

kevés szá-

maga ré-

fel,

megegyezének, vala-

meg annak

az eperjesi mészárszék-

világosan megtetszik,

ennek

a

diétának

').

ezt

mondják a magyarok,

pozsonyi diétának

volt

adjanak

szabadsággal, a mint kitetszik; és

megelégedéssel veszik

állíttatott

hogy

adták magokat, a kiket az udvar a

szére megnyert vala, és mindenben

mi keresett, igen

azoknak,

Ezek látván valósággal,

ban és megszabadításában nincs, azok mellé,

múak mellé

Eper-

kik

a

vala megkésztetni

által,

más mód kedveseik

teljességgel

nevetségesen,

lévén

ntyafiaik

barátjaik

királyok

a

többet a könyör-

engedett

gylésben voltának, nem sznnek

ezeket,

hogy

hogy

azt vitatván

gésnél, és a sértdésnek eladásánál.

jesen kinóztattanak

az aranybullát,

el

,

5.

articulassa

:

a

Az országnak

ezt a kegyességet,

a kik az amnestiától

hogy

német rendéi

mely azok

fogva, valami

ellen

nagy és

meretes vétekbe eshettenek. Ne fors commissorum deliclorum.

is-

156 armada

téli

szállásra visszavitetett Magyarországra, és fel-

nemcsak

oszlatott

nem még

a falukra

is

hogy József

rítse,

városokra, ersségekre, ha-

a kerített ,

hogy az

király

egész világot kénysze-

koronáztatásán

vagy legalább megegyezzen,

a

ben deczembernek 9-ik napján

Ezt adják éhez har-

esett.

hogy az országbirája, a ki a törvények mellett

madszor,

meg méregtl;

igen bátran szólott, hirtelen halállal halt

k

mint is,

mondják, az ausztriaiak

hogy magokról

halált az

meg,

jelenjen

mely ugyanazon esztend-

ezt

meg,

a kik

elhárítsák,

ezt a

étetett

által

gyilkosságot

a

a

csudatev munká-

Isten nyilván való Ítéletnek s

jának tették.

A

magyarok mindezekbl

hozzák

azt

hogy az or-

ki,

szágot Pozsonyban egybegyjtvén, már azeltt elvégeztetett

volt,

hogy nemcsak azok,

szár mellett,

hanem

az

való zenebonában, a

fiaival

nem

kik

a

részén valók

magok

is,

voltak a csákik véle együtt

felekezetek ellen hada-

koztanak, a szolgaság járma alá vonattassanak.

Melyrl ugy szólnak, meggyzdik az ember, ha gyelmes azokra az Ígéretekre, sekre, melyek czél eléressék által

adományokra

estének a pozsonyi '),

hogy

a

az országnak rendjeit a császár összegyjtvén

magok

nékünk urat nevez, 'j

fiát

királyokat és urokat

parancsolat, azt mondják

Azon

fenyegetéfeltett

ha megvizsgáljuk ezt a rendelést, mely

kiek azt parancsolja, hogy az

mint

diétán,

s

fi-

a

:

mi

midn

a

fherczeg

koronázzák a

^),

né-

Józsefet,

meg.

Ez

a

mi választásunk kivül

szabadságunknak legfbb ágát

Lásd az interregnumról való

czél szerént, mely elöltünk

2.

artic.

vagyon az

^)

Mi Leopold

iránt,

sat.

hogy Magyar-

maga elöbbeni boldogságába helyeztessük, e végre legbátorságosabb módnak lenni ítéltük, hogy az országgylésében a mi idsb fiunkat a fherczeg Józsefet az ország királyának és országot a

urának, a mi jelenlétünkben megkoronáztassuk.

157 tlünk

elveszi, választásban

áll,

hogy

és azt jelenti,

a

mi

szolgaságunk már elvégeztetett.

Ez okon megvetik

zéseit

törvénytelennek

ezt a diétát

vég-

tartják,

következend okokért:

a

Az els ok

és egészben

törvényes

mondásuk azoknak,

nem

a kik jelen ottan

szabad

ellen-

voltának, és a

hogy annak megváltoztatására ne kénszerittessenek,

kik,

kívánták

inkább

mintsem

magokat

magok házokhoz

a

hová visszahivattatnak

A második ják abban

számkivetéssel

áll,

ok

büntettetni

hazájokba

és

'),

visszatérni, a

vala.

az a képtelenség, mely a mint akar-

hogy egy olyan

szabadság

mely nem

feje,

szólván a régibb századokról, hatszáznyolczvanhat eszten-

dktl

fogva fennállott, tétethetett légyen egy napon min-

midn

den maradékokra nézve, része a hazán

sebb ott

törvény ellen

folyt

A harmadik

a

nemességnek nevezeteazért,

kívül vala,

hogy mind,

a

mi

volt.

ok,

az az erszaktétel a több

tilal-

mas módokkal egyetemben, melyekkel éltének még azok ellen

a kik azon

is,

A negyedik

gylésnek

ok,

fundáltatott az elmúlton

kon a próbákon, melyekkel a

maga szándékára

eltt

olyan

élt

tagjai voltak.

vala,

ismeretesek

és

melyek minden magyarok

utálatosak,

képzelni se lehet, hogy egy

és azo-

sok idkkel Ausztria

ezeltt

közülök

is

hogy még teljes

csak

szabadság-

gal azt segítette, és végbevitelét kívánta volna.

')

ütésnek

A

pozsonyi diétának

feje,

5. artic.

az

:

Ennek az

és a társai közül, a kik ö vele

utálatos párt-

együtt az ö enge-

detlenségekben megmaradtának, ezen mostani végezésünknek erejével

hogy

számkivetésre a

ezen diétának

Lásd

ítéltetnek,

és

magok gonoszságoknak a

a

közönséges jelentés

Grot, Tököli életét.

mindenütt

által

üldözni

kell

ket,

elvegyék; ezek ekkor ellene mondotlanak. - -

büntetését

158

Az ötödik

éltének, a régi esküvés

triaiak

ván

ok, az az álnokság, melylyel az ausz-

'),

mely ebbl

formájához

hogy

állott,

ad-

toldást

uj

a király a törvényeket a

szerént az értelem szerént tartja meg, a mely értelemben

meg, hogy nekiek adni fog

a diétán egyezik

mivel megegyezni nem lehetett e mai napig is nem gyjtetett ratja lévén

ugy, hogy

^),

törvény értelmén, mind

a

diéta

a bécsi

:

udvar aka-

egyedül ennek a törvény értelmének regulája

^},

mintegy azt mondják, akár állalhágassék, akár csalárdul.

A hatodik ok ni

kedvez

József király

a

hogy igen keveset lehetne biz-

ez,

Ígérethez

hogy mig

arra kötelezte volt magát,

mert esküvéssel

,

atyja

addig az ország igazgatásában semmi részt

mely olyan esküvés

A

lelt.

bécsi udvar

a császár él,

nem vészen

volt,

melyet a magyarok

soha

sem sznik meg,

*},

hire nélkül

maga

a

régi

fogásait követni.

A hetedik ok ket József esküvéssel

Ez multak,

zsef

esett

midn

sat.

polgárit a

nem

országban

*)

törvények

felelte -)

elbá-

Mi Jó-

értelme

a szerént, a

felett.

:

igazgatásnak

szorgalmatosság,

módját

akarnák

felállítani,

melylyel a nemzettl elveszik a

József ekkor a római király, a kalocsai érseknek 1704.

mattatott országot

,

nyavalyájának

leköteleztem

nem

kik

a

hallották.

hogy addig az országnak

arra,

a

lett

Szánom, úgymond, ezt az elnyohogy valami módot lehetne találni,

11-ik február küldött levelében

az

szókat

^) Rámaga manifestumában, melyet 1703. június 7Semmi bizonyosabb nincsen, hogy igy szól

ügyetlen

mint a gondos diétát.

hire nélkül,

hallott

Ígérjük és esküszünk

dik napján kiadott,

az

tett

magok szabadságokba, jussokba megtartjuk

fejedelem a

melye-

a fogadások,

azon diétán, annakutána történt.

magyarok

a

az eddig

mint a diétában egyezés kóczi

hogy azok

ez,

érzek,

kívánom

,

megorvosoltatására

magamat

arra,

hogy az

nug az én atyám

end, megtartóztat

:

engem

attól.

a

;

az az

esküvés, melylyel

ország igazgatásában just

császár, az én

uram életben

le-

159 megrontattanak

ámbár mind a két

,

hogy örökös

a felett,

badságai,

birtokában

s

tának a nemzetnek

reájok

tartsa.

A

más

honnan

kedvez

épen

maga más

Azért ennek

végzései oly kevés

kövelkezésképen épen semmik,

got

nem

volna

,

hogy az

az

diela

a

törvényes

6.

is

az

els

mindenkor, hogy

is

semmi igazsá-

mondhatatlanul igaz

ellene

igazság

A nyolczadik ok ennek a diétának

alatt

hogy az ország

senkinek

törvénytelenség:

szintén

id

meg, ha

egyezett

adhat, a mely úgyis

ha

dié-

melyek az ud-

azok, mivel

végzéseket megtartaná, igaz lévén az is

a

hanem hogy azokat meg ne

azzal a feltétellel

a csalárdság

több sza-

mondani, hogy az udvar nem

czéllal,

varnak hasznosok, csak

a

megmaradjon.

felforgattalván, azt lehet lépett

engedvén, és azon arany-

just nékie

magyar nemzet,

eltörölvén a

bullát

megegyezett volt

fél

fellehetne

ellen

is

tenni,

volt.

erssége annak,

articulussa azt tartja

a mit

mondék;

Ha ennekutána

:

megtörténnék, hogy ha valamely nemes ember szembetünö-

képen

a

maga kötelességén

kivül lépne

bánni ne lehessen, hanem az ország

utai

sze-

és a szerént, a mint a törvény megirta a törvényes

rént,

dolgoknak

nek

különben ellene

:

törvényes

folyásokról.

mely

,

felett

a

E

diela

vala

annak

értelme

megegyezett

a

törvény-

mindazonáltal

volt,

mégis a törvény szemlátomást megszegettetett Rákóczi Fe-

nem idézteltetvén meg nem gyzettelvén se pedig világos tudható vétket nem tapasztalván, másokkal

rencz személyében, a ki

,

az országon

kivül

állíttatott ^)

épen az

*)

ják.

^)

A Az

az

megfogattatott,

ausztriai birák eleibe

nagyatyja gróf Zrinyi

mint az András király decretuma 1536. kelt 51.

artic.

annálinkább

és bizonyosan

s

is

meg nem

más végzések

tart-

és a Leopold diplomájának felté-

maga 1703. 7. juni kelt manifestumában: ítélszék, úgymond, mely számtalan törvények által meg-

tele ellen.

az az

;

vitettetett ^},

'),

^ Rákóczi

a

160

még

nyerhette rént

hogy

is,

pozsonyi diela végzésének

a

törvény szerént Ítéltessék

a

tömlöczböl kiszabadult gattattak

arra,

fenyegetések

hogy ö

Az oka hogy

minekutána

véghetetlen

hiába ösztöneztettek volna

által

hogy

,

a fejedelem

udvar

bécsi

a

volna

a

el,

tekintete az

ezeltt

fogva

szágra visszatérne, a mely igen ellene

hogy

mond-

tartani,

kiknek

Magyaror-

ha

,

lett

a

volna annak a

mindent bátorságba tegyenek, hogy

itthon a

utolsókat

mint a magyarok

ersen nevelhetné

pártját

magokat egészlen

az

Lengyelországban bátorságban lévén,

veszedelmes vala az ártatlanokat

czélnak,

a

ellene valamit valljanak.

szabadon eresztette ják,

midn

és

'),

azok a kik ö véle együtt megfo-

:

megszabaditattak,

volt,

ígéretek és

értelme sze-

spanyol

dolgokra

fordítsák

^).

A

be-

ma minállapodjunk meg

széd rendi minket olyan dolgokra vezetvén, mely denféle itt

embereknek nyelvén

—

forog,

egy keveset.

tiltatott,

hitetlenséggel és a rendes

itélöszékeknek

megvetésekkel

felállíttatott.

Rákóczi fejedelem abban a levelében,

nak

irt,

melyet a császár-

és kiszabadulásakor a tömlöczben hagyott: megrettentem,

úgymond, felséges uram! az én javaimnak elvétetésén, meg nem hallgattatván, egy olyan gyász széknek felállításán, mely az 1618. kelt

1608. kelt 11. artíc,

14. artíc, az

az 1536. kelt

art.,

1649. kelt 42.

az

lenkezik. Mindezeknek

hazámon

kívül-

got tévén az

6.

art.

el-

meggondolások arra vétlenek engemet, hogy

ers

és hollaknak igaz ilélöbírája az én

bizonysá-

megváltóm

hogy nem igyekezem azon hogy az én hazám-

nak itélöszékét keridjem. juni kelt manifestumában

nem

1603. kelt 34. artic,

az 1687. keit

bujdosásra vegyem magamat,

való

élknek

és Istenem elölt,

az

art.,

elégedett volt

,

-) :

Rákiiczi fejedelem az 1703. eszi. 7-ík

Az udvar még

kegyetlenked dühosségének feláldozzon

,

úgymond, meg

a vérrel,

magában

meghatározta vala

és

az országnak, kiket lajstromba tétetett vala.

,

hogy

még más

minket

nagyjait

is

161 Rákóczi Ferencz

nev

azon

mely

régi házból való,

lév

elei

közé számlálja

a Báthoriakat és Zrínyieket, kik közül az

elsk régenten

Erdélyben uralkodóit; anyai ágon

azon fejedelmi méltósáfígal birtanak, és Lengyelországnak

amaz

Az

adtának.

magára

hagyattatván

utána magát

sok

a

törökök

,

elvesze

séggel oltalmazta volna.

megfosztattatott

,

maga

a

a bécsi

udvar

székétl

tudja

ma-

minden

által

magánosság-

:

melyekrl

fellebb

az egész világ, hogy az-

is

meg,

Lengyelországban rejtegetvén ma-

által

hogy elkerülhesse némely gyilkosok

ebbl

az

vadászásokat, a

az

—

fejéért.

Ta-

országból kiindult, és igen kevés szá-

háznéppel Magyarországba visszajött, minden bizodal-

mát maga

ügyének

nemzetnek

igazságos

napokkal

bejövetele

igazságában,

érzékenységében után a

elnyomattatott

az

és

Kevés

fundálván.

Munkácsban

maga városában

meg-

véletlenül körülvétetett, de szerencsére elébb álla, és

mely

voná magát a havasokra igen kevés néppel, melléje adta volt, és az országba

szére

állott

volt; kevés

gel ragaszkodott az tellel,

a

ki

mindig

személyéhez;

de

nemesség seregenként jvén

legelsbben

maguk

érkezésekor

id múlva Munkácsba

szament gróf Bercsényivel, a

a

s

Rákóczi Ferencz az ö aty-

melylyel a fejedelmi

kiknek tizezer arany igérletett volt vaszszal

,

minek-

életét mint egy csudatétel által tartotta

1703. egész télen

mú

kitétettetvén

helyeitl megfosztattatván

szólottunk, folytának;

gát,

erejének

a bécsi

és eluyomattaték,

mindaddig, míg azok a dolgok,

élt

után a

Ez

által,

ugyan

ers

gyarországi

királyt

egyarányu bátorsággal és bölcse-

ideig

jának balszerencséje

egy nagy

megmondottuk,

nagyatyja, a mint

udvar rendelésébl

ban

személyében

hires Báthori István

is

Iluszt várát

tisztjei

ellen

vevc meg,

magát ré-

az

ismét visz-

hségelmene-

állhatatos

nagyobb az a

vezérlése

alá,

várörz katonák

támadván, és látván,

hogy az 11

ott

h

n

162 ágyukkal és hadiszerekkel

más próbákat

tehetne

is

olyan

oly bölcsen és szerencsével vitte

;

hogy mindennap ujabb-ujabb

dolgát,

egy

hadikészület

nem csak

kezde

egy

egyedül

vi-

nemes tulajdonságai lévén

okossága,

bátorsága,

volt; fegyver,

igy

nélkül

olyan nehéz és veszedelmes dologhoz, tézsége,

szerezvén,

segítséget

annyira ment, hogy semmire szüksége szóval minden

hogy

volna,

állapotban

segítsége.

A

magyarok kilenczszer ütköztenek meg

des ütközetben, vagy az ö vezérlése alatt

Szombatnál kétséges

mellett,

Krajtz

Se lik generálison

között,

;

gyzedelmet vet-

teljes

Pest

az ifjú

i

Stiria

szélinél.

három elsk fogságba estének. talan apróbb

har-

mellett, gróf Risanon Haisteren a Duna s Dráva generálison Mosonnál és R a b u t

generálison

Nagy-Szombatnál

szerencsét-

másodszor Vereskönél,

madszor Sibonál, ötödször pedig tek

egyszer Nagy-

;

háromszor

kimenetellel,

Gyr

elsbben

lenül,

ren-

alatta

Ezen generálisok közül az

Nem

szólok semmit a szám-

Megvették Munkácsot, Szathmárt,

csatákról.

Tokajt, Murányt, Esztergomot, Érsekújvárt, Husztot, koviczát, Egert, Kassát,

a

szepesujvári,

nyitrai

melyek mind igen ers

s

népekkel

hadi

és

el még majd

nem

híresek,

számlálok

melyek ugyan meg vol-

húsz kastélyokat,

tak ersítve, de

mindenféle

Nem

készületekkel megrakott ersségek voltak.

Ma-

várakat,

a

melyeket

ekkor

el vét-

lenek.

Ez esett,

a

mit rövideden eladók, negyedfél esztend alatt

az az 1703-ik

esztendnek végéig. taniban két kivül,

esztendnek tavaszától fogva 1707.

A következ

nevezetes

ütközet

esztendben,

volt,

igen

s

feles

a

mos-

csatákon

melyekben gróf generál Eszterházi vezérlett, mindenkor

egyenl

Az els melyben a ma-

jó szerencsével, Stiria és Kroatia szélein.

a trencséni,

mely

esett

1708-ban, ez

a

163 hogy

gyarok megfutamtatván, kevésbe miüt,

mind

mind szabadságát

éleiét,

melyet

dik az,

nem

el

fejedelem

a

A

vesztelte.

máso-

megnyertenek

ök igen nagy dicsséggel

az 1709. esztendben januariusnak 22. napján Vadkertnél,

mely

és a

fejedelem czélja szerint az Auslriába

a

s

Mo-

raviába való menetelnek útját újra felnyitotta.

Ezek

a

dolgok Ítéletem szerint nagyon megegyeznek

az auslriaiakról való beszédekkel, a kik

a mint tökélete-

sen emlékezem reá, ezt mondják

hogy Magyaror-

szág Leopold császár

által

vala,

annyira vitetett,

se pénze, se

embere, se esze nincsen arra, hogy a hadakozás történetére kilépjék; csak

mondék,

s

aval maradok, a

mit

rövideden

arról

megyek a békesség munkáira, és mind arra, a

mik ahoz tartoznak.

A

hogy

bécsi udvar látván mindjárt eleintén,

log naponként mind nagyobb valósággá válik:

hogy annak elmenetelét meggátolja,

kezik,

szerzés szine alatt idt

okát

do-

és kezesség-

azon kezdi,

nyerhessen,

kalocsai érseknek Írasson, és

a

azon igye-

hogy megtudhatná

hogy a lárma

a

')•

Ez

az ur 1699. egész bátorsággal

s

buzgósággal felvévén

veszedelmes betegségbe

a törvények oltalmazását, hirtelen

esek; bátorkodnám-e gondolni, hogy méreggel megétettelett

volt?

legalább

orvossággal

a

bizonyos,

gyógyíttatott

hivatta volt a

hogy lehetne

meg.

nemzet köveljeil, azt véghezvinni,

hogy

Ekkor

méreg a

ellen

császár

való

Bécsbe

hogy megkérdené tlök:

hogy minden törvények kö-

zönségesen vagy eltöröltessenek, vagy megjobbittassanak?

^)

vinioni

1703. decembernek 10-ik napján az érseknek báró Scaláltal irt

levelében

:

Kegyelmességed

gokban most igen jól szolgálhat; most ra,

ezen

sztt-font dol-

talál alkalmatosságot ar-

hogy a maga jó indulatainak bizonyításait megmutathassa.

164

,

Az

érsek ennek ellenszegezé

magát egész bizodalommal,

melyet ö benne az ö jó szive

mások

és

vala,

kövelék

is

az

s

az

ö

méltósága

ö

szerez

Annakutána

értelmét.

megkérdetletvén a jelenvaló hadakozásnak okáról, igy felelt

magyarok

a

:

ersítik

azt

'}

hogy a

,

szava

király

megszegetett (verbum regium violatum); legottan ezen feután az érsekre bizá Leopold császár,

lelet

méket békességre hajtaná kat

meg

fogná

jobbítani

^

Ígérvén, hogy a nemzetnek

Az

bizonyos

s

más

követei

elégtételt

kiek ?

micsoda

kie parancsolta vala, kétfélét ígért,

kezébe való eresztésében

Az érsek Simekböl (Sümeg)

^)

felelte

:

A

magyarok azt

mennyiben az eltt az

ígéret,

iarfjdk,

adna

néne-

egyet

külst,

potra nézve.

2.

Írja.

vélben

az

1704.

^)

Ugyanazon érsek

A

:

magya-

megesvén

jelentés

1703, 20. decemberben

mely közönségessé tartatott,

^)

Ezen

idegen

azt

hogy a király szarba felbontatott, a

hogy a nemzetnek

iránt,

semmiképen meg nem szár

^).

^).

a mint a császár

kezességet, és a mást belst, a hadi dolgoknak a

rok

is

adni

hogy egy

bátorságot

maga szavát adván,

az érsek

által

fogna

érsek volt együtt némely magyar urakkal,

szóval azt kérdették, hogy

el-

hogy az elmulta-

biztatván,

-),

hogy az

tétetett,

az egész ország

privilégiumai

megtartatnak,

sem a küls, sem a bels álkt-

január küldött levelében, a mint a csálevélben.

^)

27. január

1704.

le-

kelt

császár, tigymond, nemcsak kész a szövet-

hanem még a maga még pedig olyan móddal, a minémüt

kezésre, és az elmultaknak megigazitásokra, ígéreteit

meg

is ersiteni,

magok a magyarok választani kivannak. hallható

február

szavából, érsek

az

semmi nehézséget lelet

alá teszi a

igazgatást a kezességet

és a

mely

is '')

fejedelemhez

tenni az

maga

A

tulajdon írása jelentésihi. küldött

levelében

megtetszik

:

1704. 14.

Nem

abban való bizodalom iránt, a ki feA császár a magáét megtartja, az

ígéretit.

magyarok keze közé adván, a közbenállást,

az

zött keresvén.

kell

idegen hatalmasságokra

bocsátván,

és

és

a

azok kö-

165 mindazonáltal az

is,

egyiknek másiknak

udvar

tudtára

is

hogy föherczeg József még nem uralkodván,

adja Yala,

és következésképen senkit

meg nem

is

bántván,

lenne a fegyvert letenni és csendességgel várni

illend

minémü

:

magyar nemzethez való maga

az 6 uralkodása alatt az ö

alkalmaztatása ? Azonban a portával levelezik, és titkon a

magyarok

A

ellen dolgozik vala

fejedelem gylést hirdetvén Gyöngyösre, hogy az

eladásait

érsek

').

meg

hallgatnák,

odamenvén maga

és

az ország nagyjaitól, az idegen követektl, és tanács-

is,

kisértetvén,

uraktól

érsek

az

kére a császár nevében szünést; de

ámbár

minthogy

^)

megjelenek; legelsén

három

egyfell

hónapig

fegyver-

való

hogy

észrevevék,

hiába, templomokat, privilégiumokat, és

titkon,

egyéb hasz-

nokat ajánlanak a protestánsoknak a végre, hogy a

delemtl ket elhajtanák nerális

^),

kijvén, egy hadi serget hozna

Stiriából

elmék közt hasonlást

szerezzen,

kapja; melyre nézve ez

ott

Ez hogy tik,

mely

gylés

is

keresné,

hogy

megis-

:

hogy az a gylést

azt

elbomlék.

rövid szókkal felvette volt e

b b s zö

1

r,

nékie valóságos és csalhatatlan bátorság

kívánta-

kénszeritvén az érseket, hogy közönségesen

mondaná

^)

küld

a

és

feje-

hogy Heister ge-

és másfell,

merték, hogy az udvar épen csak azt

is

:

1704. 14. február

Elbámultam, is

midn

az

érsek a fejedelemnek ilyen levelet

éi^tem

Bécsbl az udvarnak szándékát,

inkább akarja a törököket Magyarországba hivmi, mint-

sem ennek a hadakozásnak következéseit megelzni. rendelése e vala

:

Bízván a kegyelmed hségében,

bizzuk ezeknek eladását a mi nevünkben. tiszteletbl a nevét eltitkolom 1704. 2. april

^)

a

Egy

^)

A

császár

kegyelmedre valaki,

kinek

császárnak irván

:

Azon voltam, íigytnond, hogy ket meghajthassam elejékben ad' t)án minémü lett légyen a franczia királynak kegyetlensége, me,

5

ly^i gyakorlott

minden protestánsokon közönségesen.

166 meg, micsoda

czélja volna az

gylés lott

addig

•),

teljes bátorsága

Az

az

iránt,

még

meg-

csak

nem nem

egyezhetik meg, mig a

szerzdésre

leend.

mely város

Paksra,

a

lévén, és fegyvert fogván a törvény ol-

udvartól

az

ho-

a

diaetától,

harmadszor, hogy

meg-

érsek ismét rendelést vévén a szerzdésnek

újítására

déli

a

iszonyodnék a pozsonyi

is,

gylés szabados talmára

;

erszakosan végbevitték;

azt

a

birodalomnak

irtóznék az örökös

gondolásától

ugy

másodszor, hogy

udvarnak

mint különösen beszélt volt róla

részén fekszik.

elment

,

De mig

tetszésébl

fejedelem

a

nem messze

Kalocsától

Dunának

a

együtt tanácskoznának, a csá-

magyarok azon

szár seregei mozdulásba jöttek, és a

fel-

háborodván, ismét gyanúba estének. Ebben a szerzdésben szüntelen való változás esett; most valóságos dolgok Ígérteiének, kiváltképpen a vallás gyakorlására nézve

közbenjáróknak

idegen

megengedtetett

segitségök

némelykor pedig keveseket adnak vala fegy vernyugo vasra

^)

")

Eképen adta el az érsek

1704.

20.

január

ilyen

és

,

el

vala

^},

maga Írásában a császárnak, A csáparancsolat jött ki Bécsbl a

:

gondot fog viselni azokról a métákról által a vallásoknak szabados gyakorlását megersítse,

szári

*}

némelykor a

,

adnak

feltételeket

teljes

^)

majd

"^j,

felség

melyek

,

és

nem

hogy a lelkiismereten erszak tétessék; ö felsége

fogja engedni,

kinek kinek szabados menetelt engedne a hivatalokra, a méltóságokra, és

más elmenetelekre. Ugyanazon commissioba A pozsonyi :

diétában kelt és engedtetett jusnak és törvénynek szentnek és fel-

bonthatatlannak

szerént, melyet hadi

kell

lenni.

11. februárban

1704.

tanács

1704.

irt

^)

A

császár *)

az érsekhez.

4.

parancsolatja

mártiusban igy

szol

:

levele

A

melyet

szerént,

császár

1704.

más 22.

irt.

^)

Üa

mindazonáltal a

levele

april.

A

ma-

gyarok teljességgel nem akarnak az idegen kezességen megnyugodni, melyet kérnek, talán lehet egy olyan középutat találni: mely

mind a

két részhez illend lenne. ^)

Ugyanazon

instructio szerént.

:

167 végtére

pedig olyan keményeket iratnak vala, hogy azok-

nak bevétethetések épen leheletlen lön udvarnak

az

selése

már ezen szerzdésnek

a mint ezt

bevetésébl

egy-

való

többivel

a

vala,

láttuk.

hogy

kinevezvén

harmadszor

Septemberben követeket,

magavi-

a

id megnyerésére

épen az

csak

Ez

').

szerzdnék, Gyön-

a fegyvernyugvásról

gyösön összegyülének ismét, de

a

császár

a

annakutána

el-

legottan

meg-

oszlanak: a császári hadak, melyekkel magokat ismét

ersítették vala, újra közelgetvén.

A

udvar

bécsi

nagyobb

sokkal

szorgatá,

lármával

hogy

mint annakeltte a negyedik gylést; azt kiváná,

a

nemzet követjei Bécsbe, vagy Pozsonyba, vagy akármely

lév városba jelenjenek meg; okosan nem haj ólának, megemlékezvén

a

császár hatalma alatt

gyarok erre a mi

azeltt

Ez

Szirmai

báró

volt

történt

fejedelem tanácsosán.

a

Istvánon,

arról

Tököli

nemes ember Bécsbe menvén,

hogy az ura részérl az egyezés

okairól szerzdjék, melyre

az udvar rendszerént való mesterségei szerént nagy

semmi sem tetszvén alkalmatosabb dolognak

udvar

feltett

czéljára,

az

boldogult,

udvar

KaraíFa

hogy Tökölit

és a fejedelem jára

a

Bécsben

Tömöst épen,

és

a török

eltt

elfogattalván,

igen

De annakutána kevés idvel itélé

idben érkezek

mesterkedései

szoros

1)

tettetett

is

ugy

vettetett.

lenne

azt

még

szerzdésekkel kecsegtetni.

Az 1704. september 20.[napján

mint alább meglátjuk.

ejtette,

báró Szirmai

jó

a

annyiban

gyanuságba

hogy

az ura

félj,

megszabadulván,

Tököli

a bécsi udvar ezen változással,

tovább a magyarokat

állal

tömlöczbo

né-

lenni

minthogy tet vegyék eszközül

megcsalattatására. Szintén abban az

mikor

haj-

adott

landóságát mutatta, s az udvar nagy tiszteletet kie,

ma-

kelt instruclio szerént, a

168 és Szirmai a tömlöczböl kivétetvén, az elöbbeni tel

tétetek,

folytatásába

szolgálata

elöbbeni

és

illettetek,

tisztelet-

de ugyancsak a nemzetség törvényének az ö személyében lett

nem

megrontásáért semmi igazság

akármennyit panaszlott, csak azzal fizették szári felség hire, akaratja

nélkül

löczöztetett, és az illetlen

vele

ura dolgainak folytatásában ne

el,

bánás

és

töm-

a

maga

ötét

meg.

gátolja

hogy a csá-

ki,

fogattatott

való

Erre

véghetetlen példákra nézve, melyek a magyarokat

kételkedkké

tették

czélja szerént a

ö nékiek

a

fejedelem

más

méltán

parancsolatja

ménének. Mikor

megmutatták volna,

sal.

:

változtatnék meg, de a fejedelem

akará, azt állítván, méltán

s

Ferencz, Isten Erdély fejedelme; és

a titulusnak

kegyelmességéböl hogy

oda

is

szabad levelét

mondának ennek

azt kivánák,

a

és

császár követjei

fejedelmi

s

gylés helyéül Selmeczbányát ren-

a

hegyek között,

delték a

ellene

:

nékie,

szolgáltaték

is,

hogy

nem

azt a titulust nékie

a

nemzet szabad választása adta; a honnan a császár ministerei is végre csak a mellett maradának; a kikis négyen valának,

bels

m.

u.

a

kalocsai

érsek,

Seilern

a császár

ur,

tanácsosai, és gróf Lamberg, s Kohári császári hadi

tanácsosok. Mind a két részen fegyvernyugvás vala. glia

Hollandia

és

legelsöbb

is

:

az egyezéssel?

nem

követjei

micsoda

A

a

jelen

valának.

közbenjárás,

és

Azon kezdek nem egy-e az

magyarok semmi dolgot addig

akarának, mig a császár követei hitelesen

ismerték,

mészet,

hogy ez a közbenjárás törvényes a

milyenek más hadakozásban

a

igazítani

meg nem

és olyan

ter-

hatalmasságok

A

magyarok igen nagy reménységet közbenjáróknak teljes hatalmasságokból, mely e

közt szoktak lenni

vevének

ley

An-

Az ö

').

jelentések kelt 1704. october 27. napján.

169 vala

'3

hogy

:

a

felség

császári

minden

lehet

készséget

mutatván, hogy a magyar nemzet igazságos kívánságainak

melyek

eleget tegyen: mindenféle terheket,

hogy az igazgatásban törvénye szerént való

és

lott,

rendet

panasz-

iránt

állítson

a

fel,

Nagybritannia

jó

és Alsó-

királynéja

Németország egyesült tartományai közönséges rendjei ajánl-

magok közbenjárásokat mind

ják a

ö

mind a

felségének,

Magyarország rendjeinek. De mivelhogy

császár emberei

a

mintegy frigykötés eltt való conditioul azt kívánták, hogy a

magyar hadisereg minden aranybányás helyeikrl

karodjék

'^)

ilyen helytelen kívánságon a dolog

:

kita-

félbesza-

kadott, a fejedelem panaszolt a bécsi udvarnak csalárdsága

látván kivállképen,

ellen,

hogy Heister generális tizenhat-

ráczok

ezer ausztriai néppel közelit, a

és

horvátok más-

fell jönnek, és a császár más seregei Erdélybl és Tótvolnának, hogy

ország fell útban

magyarokat elborí-

a

tanák.

A

két

részek

összegyülének

követei

Egerben hatodik Ízben ismét

A

áprilisban.

császár

hagyta

azt

volt

a

maga els követjének, hogy semmit ersebben ne kivánna, mint

hogy

azt,

Magyarországban

függ tartományok Ez az uralkodó cziát tenne

igazgatásának

az

a magyarokkal

;

bizonyos

kik

Bécsben mint rabok ugy

kell azoknak, a kik az

*)

hasonló

feltétel a bécsi

értelmére

sebbek.

volt

az

angol

a

nagy grá-

maximáját

s

követnek

követnek hatalma

hinnünk

ha

teljes

is.

udvar rendeléseinek articulusai között az

czéloz

vala,

fel.

magyaroké-

tartattak,

a hollandiai

attól

hogy ezeknek az

volt

udvar gondolkodását

Hamel Bruininax urnák

talmához

is,

és

állithatná

azt gondolja vala, mintha igen

országoknak állapotjok sokkal jobban nál,

ausztriai

formáját

de a több feltételek sem

ha-

Ez a elsnek

^)

voltak rende-

170

De

tudták.

a császár küvetje jól

nem bátorkodék

törvényeit,

elejékbe

tételt

császár a

tudván

Magyarország

a

nemzet nagyjainak ezen

a

fel-

meggondolván kétségkívül, hogy a

adni,

maga esküvése

és több azon házból való

kirá-

lyoknak fogadások szerént köteles volna a magyarországi

törvényeknek megtartására,

nem

és

hogy azokat Ausztria,

arra hatalom,

Morva tör-

és

Stiria

nékie

volna

adatott

vényeivé változtassa. Mint más szerzdés végett gylések alkalmatosságával,

malitásokban és a

is

itt

sok idt vesztegetének

haszontalan

Az

kérdésekben.

ausztriai

és hollandiai követ urak a fejedelemnek írván, hogy

tudhatnák felelte,

tisztán,

mi

lenne

bátorságot

szükséges

a békességre, csak

szerezzenek

meg-

meghatározása:

utolsóbb

hogy mindenkor hajlandó

for-

a

el

azt

hogy

Gróf Heterville

nékie.

(Herbeville) vezet vala egy hadi sereget, hogy a császár he-

lyeinek

Erdélybe

segítségére

menne. Ennek a gylésnek

egyetlen egy haszna csak a lön, hogy ott csinálák a foglyok-

nak egymásnak való kiváltásáról való egyezést, mely annakutána megtartatott. Ebben az szár halála

idben esek

a Leopold csá-

is.

A következend septemberben összegylvén Szécsenben a

magyarok,

között,

és

közönséges

szorosabban

veztettek

egyesültének

Magyarország

a

egymással,

rendjei:

,,a

összeszövetkezett rendekének. fejedelmet

a

szövetség

kötvén egymás

szövetséget

fejének

és

onnan ne-

szabadságért Rákóczi

Ferencz

vezérének választák;

mellé adának törvény szerént egy igazgató tanácsot, és ö is

magát a

diéta

vizsgálása

pedig közönségesen

legels helyet

a

és

egészlen

a

Ítélete

adá,

törvényekhez

fejedelem után adák

a szövetséglevelet a

alá

gróf

magokat

szabák.

Bercsényinek;

négy rendek pecsételek meg,

a pap urak, a frendek, a

nemesek

A

u.

m.

és a szabad városok.

Ezeknek a példájokat követték lassan lassan a több pa-

171 pok

nem

és nemesek, kik Szécsenben

is

kivé-

voltának,

vén azokat, a kik Gyrben és Pozsonyban valának, azokban

lévén

magyarok,

semmi

vagyis

kilencz,

a

még

melyeket

az

Magyarországban, a mely helységeket

metek laknak, kiket az

oda.

telepitett

nán éhez a szövetséghez adták magokat, siettek ebez

né-

megszállott

a

országnak minden vármegyéi mind innen, mind

is

birnak

ansztriaiak

ház

ausztriai

nem

helységelíben

császári

tul

a

még

és

Az Du-

azután

adni magokat, a kik a fenemiitett két vá-

rosoktól megszabadulgattanak, és azokból kijöhettenek vala,

melyekbe elvonták vala magokat e mostani hadakozásnak kétséges kimenetelére nézve.

Az

nem

összeszövetkeztek

választanak

szerzésére követeket

tl

is

ezen

királyt,

magok ügyeket szép a békesség meg-

remélvén, hogy József királylyal a

móddal eligazíthatnák, és

uj

czéllal

még 1703. esztendket arra inti

nevezének,

fogva tudtára adván az érseknek, a ki

hogy ha

vala,

hogy a

szintén állhatatosan megállanának

pozsonyi

hires

diétának

nek elébbeni választása ujabb és szabados

A

helyessé tétessék.

abban,

megvessék:

végzéseit

könnyen megegyeznének abban, hogy ennek

is

a fejedelem-

választás

bécsi udvarnak kétféle kémjei

által

valá-

nak ebben a gylésben, az egyik rendbélivel tanácsoltatta a protestánsoknak,

hogy

séggel ne függjenek,

nem

más

tesznek;

a catholikusoknak,

megadnák pedig

a

ezek

catholikus

a

hacsak

rendbéli

által

magok

a

A

nem

találtának

papi rend, a

ellentmonda

pedig

volna

mit

azt

eleget

javasoltatta

a

kél

minthogy

kivannak;

kivánságoktól

vala, a vetélkedés felettébb soká lést

kívánságoknak

az

teljes-

hogy teljességgel ne engednék, hogy

protestánsoknak, a

elöljáróktól

el

nem

állanak

ment volna, ha mérsékrész

mely ebben magának

megegyeztetésére. hasznát

nem

látta,

közönségesen, a mint mindenkor szokott volt

172 cselekedni

uralkodása

hasonló

alkalmatosságokban

az

ausztriai

ház

alatt.

Végezetre hetedszer gyülekezének egybe a békesség munkálódására

;

zének meg a

felek,

kezik

legelsöbben

is

a

fegyvernyugvásban egye-

a mint lehet abból látni, a

mi követ-

:

Conditiones Armistitii inter

sacram caesaream regiamque Majestatem ab una, nec

non confoederatos Hungáriáé

partibus

status

ab

altéra;

opera et interventu receptae laudabilis Mediationis serenis-

simae Regináé Magnae Britanniáé,

foederatorum

Plenipotentiarios, hinc inde anno et die ad finem

raissarios

et subscripti.

positis

Joannes Venceslaus Comes

Archiep. Colocensis,

szövetség ezikkelyeí

melyek egy részrl és a

Paulus Szétseni

Wratislaviensis.

A rl

Dominorum ordinum com-

et

Belgii Provinciarum conclusae, perque

Magyarország

a császári

és

a nagy-britanniai felséges királyné, és az

ország szövetséges tartományai munkájok s

bevett dicséretes közbenjárások

vezett

felek

az alább ki

felség

királyi

szövetséges rendjei között,

a

teljes

hatalmú

megjegyzett

császár

neve

esztendben

alatt

által

követeik és

Pozsonyban

s

között,

más rész-

Alsó-Német-

közbenvetések

végeztettek és neáltal

megersítették

hónapban.

Adatott

1706. esztendben

májusnak 8-dik napján.

Venceslaus János wratislai gróf.

A hogy

Szétseni Pál kalocsai érsek.

magyarok többnyire oly nagy örömben valának,

kitetszik vala rajtok, azzal a gondolattal hizelkedvén

:

173 magoknak, hogy

gazdagságokra és

udvar az

bécsi

a

szolgaságokra való vágyódásból kigyógyult már,

bizonyosan számot

az

vala

tartanak

is

kességhez. Ezeknek véghetetlen

elömeneteles

gyönyör dolognak

hogy egy igen becsületes törvényes

el

sem

tetszik,

velk

tóságok

császár

Magyarország frigyrendei-

mint

helybenhagyá

nyugvás czikkelyeit

')

következendökbl

„Mi József néja és

megerösité

s

a

neveze

szerzdésre,

a

ki

Minekutána

sat.

Nagybritannia

a

Erdélyországiak

háborúságot jó békességnek

királyi

sat.,

mint

hogy a

azoknak

és

kötésével

király-

fri-

elöljárói

a

megszün-

akarnák

azért megtekintvén hivségeket sat. Lotharingiai

berezegnek

sat.

a

wratislai

Pálnak a kalocsai érseknek

Lamberg Ferencznek jenek

nagy

rendéinek

tartományai

rendes és rendkívül való követei jelentették,

tetni:

a

láthatni

Alsó-Németország frigyes

gyes Magyar és

fegyver-

és bevett rendes szokás szerént

méltóságú személyeket a

ne ugy bán-

mint pártütkkel és árulókkal, hanem az ö mél-

szerént

A

vel.

semmi

vesztettének volt, de a melyet

is

mégis tölök megtagadtanak, hogy a császár jék

bé-

hadako-

és igazságos

zás által megnyerhették azt az igazságokat, melyet

törvénnyel soha

majd

és

abban

az

sat.,

grófnak

sat.

Szétseni

Ilyésházi Miklósnak, gróf

kiknek parancsoljuk, hogy men-

sat.,

melyben

helyben,

a

megegyez-

részek

nek, a békesség dolgához a mi nevünkben fogjanak hozzá a

feljebb

magok

követekkel

nevezeti

egyetemben,

a

kiknek

a

fejeitl teljes hatalom adatolt ezen hadakozás szo-

Mi József tractálnának

Elküldvén a mi plenipotentiariusainkat, hogy

sat.

azokkal,

a

részükrl kineveznének.

következend edictumban azokat az articulusokat.

kiket

—

a

magyar confoederatusok magok

Láttuk a szövetségnek articulusait.

a császár helyben hagyja

A

és megersíti

174 moru következéseinek meghatározásokra

Bécs-

íratott

sat.

ben májusnak 26. napján 1706. esztendben').

Magyarország frigyes rendéitl adatott békesség pontjai.

els

Az

nézett annak megtartása felöl, kezességrl,

a mit végeznek. síttessék az

A második

az egyezés, mely volt

ország

lem és az

császár,

a

errl

között

rendéi

madikban diéta

azt kivánák,

fejede-

a

A

szólani.

har-

hogy 1687-ben Pozsonyban tar-

végezései töröltessenek

vagy successioról szerzdjenek.

az ország

el,

csak megengedvén, hogy a koronára

ugyan-

következésrl,

való

A negyedik

azt tartja,

az országba idegen hadi nép ne küldessék, legalább

hogy

ugy, hogy a nemzet vezérei

dik, hogy a palatínus gal,

telje-

fejedelemségrl

a

1686-ban, és a melyrl ezután fognak

tatott

hogy

Erdélyt:

illeti

alatt

ne legyenek.

állittassék vissza

mely az ö hivatalához

Az ötö-

azzal a méltóság-

mely tet a

köttetett,

király

nemesség között közbenjárónak és bírónak teszi a meghasonlás idején. A hatodik illette a magyar generálisoés

kat és azt a hatalmat, melyet nekiek kell tenni

^)

Nos Josephus

etc.

cum

Sac. P. M. B.

közönsé-

Regináé, nec non

confoederati B. Ordinarii et Extraordinarii declaraverint. Foederatos

Hungaros, Transylvanos, eorumque Duces velle motas per sa-

lutarem

belli

gerentes partes inter componere tractatuin, et prop-

terea consíderata fide etc. V. ringiae

etc.

Colocensis

S. etc.

et S.

M.

Comitis

et

C.

Serenissimi

Ouibus mandamus,

iit

R.

Wratislaio.

M. Nicolai Ilyésházi ad locum,

etc.

de

Principis

P.

Pauli Archieppi

Francisci

quo

Lotha-

inter

Lamberg partes

etc.

con-

ventum Judices se conferant, Pacis opus nostro nomine adgrediantur cum supra fatis Mandatariis sufficienti vicissim mandato a Principalibus

Dátum

in

1706.

etc.

suis

Civitate

ad

terininandas

nostra

Vienna.

Belli

calamitales

Die 26.

Martij

munitis

etc.

Anno Domini

175 gesen minden hadi népeken, melyek az országban lenné-

A hetedik

nek. ját,

csak

a

illette

annyira

szorítván

az

nem

hogy

A

szerint bánjanak.

a

igazság

a

a

va-

szólott azokról

haza törvényei

a

A

tizenketegyességekröl. A tizenadattanak.

jesuiták,

kik

a

hogy az ország frigykölésének

azért,

ki-

kanczellárián

A tizenegyedik

különböz vallásoknak

harmadik, hogy

A

ország törvényei

az

és

nemzetbl yalóknak

ellen idegen

levelei

Fiscusra szállott jószágokkal,

jövedelmekrl, melyek

a hivatalokról és

A nyolczadik

kanczellária

a

tizedik, hogy

lami változás legyen.

tdik

és

hogy annak

az országban tartassanak.

lenczedik, hogy azoknak kik a portával tartottak,

legyen.

korona

a

hanem csak

másutt,

hatalmát,

ö

zsinórmértéke a haza törvénye azt tartja vala,

mód-

perfolytatásának

Fisciis

kiüzettenek

aláírni

és a

volt

nemes-

ségrl és azoknak jövedelmekrl lemondani nem akartának, melyeket azeltt nyertének valaraz országnak egyetértése nélkül soha többé vissza ne állíttassanak.

negyedikben igazság régi

azt kívánták,

kiszolgáltatása

lábra

állíttassanak

módja

hogy a

vissza.

hogy azok,

kik valamely költött

vagy ebez

hasonló

vénytelenül

természet

fosztattak

visszaállíttassanak,

meg

a

a

A

tizen-

perlekedés

törvények

és

szerént

az

való

A tizenötödikben, álleveleknek

akármely

magok

és azoknak örökösök,

szine

szin

alatt,

tör-

alatt

azokba

javaiktól,

hasonló

a kiket

okok miatt megölettenek, a magok si jószágokba bocsáttassanak vissza.

kamara

A tizenhatodikban,

esett ajándékozások és

által

hivajtassanak

meg

tedik

a

illette

pénzt,

ország szükségire.

hogy mivel

és tétessenek

az

udvari

törvénytelen eladások

semmivé.

A tizenhe-

mely legalkalmatosabb lészen

A tizennyolczadik

a karloviczi

a király ezután

hogy

által

kívánták,

békesség az ország nélkül

ne cselekedjék.

az

esett,

A tizenkilenczedik?

176 hogy azoknak tak, az

a németeknek, kik a frigyesek mellett vol-

eddig valóról örökös bocsánat adassék.

dik, hogy a törvény ellen

lett

A huszonegyedik,

tassanak.

számkivetések

hogy

a kamara által eladattanak, szabaditassanak az adó

más

és

udvar

csi

tetszésébl.

fel,

Végezetre

a

kunok

emberek, kik

fel.

A húszon-

közönséges

ország megegyezésébl vettessenek

raeghivaj-

a jászok és

mint szabad emberek és nagyszámú nemes

kettödik, hogy

A husza-

terhek

nem pedig

az

a bé-

huszonharma-

dik, hogy egy közönséges gylésben adattassék vissza országnak

az

szerént.

A

régi

állása

és

formája

a

mit feljebb az országnak ezen törvényeirl

jussairól elhordottunk, megvilágosithatják

ként rövideden eladatott

Az

törvények

régi

és

ezeknek az ek-

czikkelyeknek egész értelmeket.

ausztriaiak ezekre a czikkelyekre

különböz mó-

don feleltének').

is

Elsbben mindent tagadtanak, és teljességgel semmit engedni nem akartak. Hogy a grácziát meg ne adják, hogy

azt mondták,

szerezne.

A

a

pozsonyi

csak

egymáshoz való hitetlenséget

diétáról,

hogy abban mindenek az

egybegylt ország hiv rendjeinek megegyezésekbl estének.

A

8-dikra, hogy az archivumnak

kellene

az

udvari

kanczelláriánál az az bécsi udvarnál larlatni.

Másodszor megvallják és Ígérnek, a feleletbl,

rok azt mondják, az

nak ugy,

a

a

mint

melyet a 18. articulusra adtának:

megtetszik a

törvények szerént méltán

magyaszólhat-

mint szólnak arról, hogy a portával való szö-

vetség az ország hire és akaratja nélkül ment véghez, de azzal az alkalmatossággal volt helyes

lódjanak tlök, most csak a

Lásd feleletét.

a

okok,

miért

jövendrl vagyon

pozsonyi commissionak 1706. június

a

titko-

kérdés.

15-kén

tett

177 Annakiitána azt igérék és hirdetek, hogy a diaeta

által el-

töröltetnék a fegyver jussa, melyet az udvar, a mint

jebb mondottuk, magának tulajdonított volt azokban

szágokban és helységekben, melyek felállása

török keze alatt voltának.

a

elötl

Harmadszor két módon csalárdkodtanak: zsonyi

diéta

hozzák

articalusait

hogy az

vagy

po-

a

el, melyeknek el-

vala

vala a magyarok,

törléseket kívánják vetik vala elé,

a jó-

szövetkezés

szent

a

fel-

azt

és

maximát

a

utolsó végzések elrontják az

sket, vagy pedig hibásan hozzák vala

és helyes

régi

a

el-

diaetáknak articulusait, példának okáért annak megmutatá-

hogy

sára,

ban

azt,

frigyesek roszul kívánják a 4-dik punctum-

a

hogy idegen hadi nép az országba ne küldessék,

hanem ha vettetve,

nemzet

a

1609-ben

azonközben annak szavait nem lus

szóról szóra igy

numero^

ciori

se conferre,

et

?io?i

vagyon

:

parere voluerint^ Status

XI.

kelt

„Si

(de

qiii

extraneonim pau-

Regnum Hunyariae

in

Hungaris

subesse,

se

Legibus

et

Ordines Regni non

et

lesznek

alá

articulust

ámbár az az artieu-

emiitik),

turmatim

Capitaneis

et

hatalmok

generálisainak az

vetik elé

refragan-

nem a nem-

tur;" az az, ha valamely idegenek kevés számmal és

seregenként ebbe az országba akarnának jönni, és zet generálisainak és törvényeinek

az országnak rendéi azt nem

Nem tudom a

adják

alája

magokat,

ellenzik.

császár emberei azt gondolták-e, hogy

a

magyarok nem fárasztanák magokat annak megolvasásá-

val, a

latjok

mit nekik elhoznak,

nem lévén

folytassák,

magyarok

k

hogy

sem igen sokat

a

dolgot

jó

lelkiismerettel

fárasztják magokat,

hogy

a

articulusait olvassák.

Negyedszer, diétára

arról,

vagy pedig hogy parancso-

halasztják,

nek meg, ezt

a

tették

punctumokat

több

hogy

ott

hozzá,

a

vizsgáltassanak

hogy ebben

a

közelebb és

való

Ítéltesse-

gyülekezetben 12

178 egy közönséges summa szág is,

(a

mely utolsó

meg, nemcsak az or-

álliltatnék

hanem

szükségeire,

méltóság fentartására

királyi

a

mindaddig nem vala

feltétel

szokásban),

mivelhogy a király úgynevezett rendes jövedelmei elégtelenek a királyi méltóság fentartására.

ezekbl

Mind

hozták

azt

magyarok,

a

ki

hogy az

udvarnak semmi szándéka nem volt a velk való szövetkezésre, és hogy az a czél, melyet ezen hosszas és

magának

szontalan szerzdéssel

ket vagy

ha

megcsalja,

k

ha-

hogy

csak a volt,

feltelt,

könnyenhivök

olyan

lettek

volna, hogy az ö Ígéretének higyjenek, vagy hogy ket elnyomja, ha magokra nem vigyáznak, alattomban rajok

csapván, vagy pedig, hogy az

szövelségeket elszélessze,

ha közlök hasonlást szerezhetne.

Egy

igaz hazafi buzgó-

ság, minthogy prófétai lélekkel kinyilatkoztatá, és megbi-

zonyitotta azt az igazságot

ben, akkor tudniillik, a mikor attól

függött, ha

könyv

ilyen czim alatt

riáé ab tos

magokat :

Aula Viennensi,

1705-ki

az a

a bécsi udvar

vettetett,

dolognak

„Hamus aureus

elnyomja,

mivolta

Egy

kicsiny

Lihertati

Hungá-

ut vei credulos fallat, vei incau-

által

a magyar

szabadságnak azért megcsalja^ ha

ha meghasonlanak

jószivü hazafi mindazokból

az

és Ausztriában közönségessé

septemberéig, a mikor ez a

vévén, mintegy úgyszólván

Írásokból,

gylés

elrontsa.^'

nem Ez

a

melyek Bécsben

1703.

esztendnek

tartatott,

a velejét ki-

tétettek

ujjal

Arany horog^

obtrusus.

hogy ha a magyarok hisznek

vigyáznak

gylés-

egész

engedik.

elhitetni

ohruat, vei discordes rumpat^

mely

szétseni

megmutatta a bécsi

varnak minden mesterséges szándékát.

ud-

De a gonosz em-

ber eljvén, konkolyt hinte^ ugy hogy ez az oly igen bé-

kességes

egy

tanácslás

fortély

által,

könnyen elnyomák

haszontalanná és

lön,

némely gonosz

ezt a munkát.

és

semmivé leve

szándékú

emberek

17 9

Az

utolsó

szerzdés megérezleté, de késre,

mi akkor megjövendöltetelt volt az elmultaknak

azt,

a

követ-

a

kezendkkel való egybevetésekbl, és megismerszék, hogy

nem

a bécsi udvar általában a pozsonyi

nem

diétát

akart volna grácziát adni, és

maga egész

a

valóságában

megtartani

keresett volna annyi kifogásokat, annyival

három

mivelhogy

esztendknek lefolyások

részrl csak az egy bakot nyúzták,

mindkét

alatt

dolog

két

a

felett

magyarok mindenkor kezesekel kívánván, az ud-

a

felett

a

inkább,

is

var

is

meg nem sznvén

így

a

szemek felnyílván az udvarnak valóságos

megbánták

azt az

külst és belst

Ígérni kétfélét,

').

czéljáról,

idt, melyet könnyenhivéssel elvesztet-

többé

magokat

pedig az udvar oly sok nyilván való

igazságú

tének, és feltették,

hogy

fogva

ígéretnél

ne hurczoltassák.

Hogy

articulusokat a közelebb

való

diétára

magyarok egészen meggyzdtettek nak épen nem volt szándéka

hogy ket lett

volna,

bizonyos

venni? a

A

a

hadakozás

igazán és

már

sok

nem egyéb

arról,

mint

dolgokat

megítélt

hanem tlök

magok igazságokról mondjanak

Mi

kényszerítse.

nevetségesebb,

ízben

volt,

hogy az udvar-

békekötésre, hanem inkább

a

folytatására

szólván,

ezzel a

halasztott^),

p.

is

igen

kérdre

azt kívánni,

Váljon

le.

az

o.

hogy lehet

vala-e azt kérdezni, ha az udvarnak volt-e oka arra, hogy annyi nemes embert a

magok nemesi szabadságoktól meg-

.foszszon, és idegeneknek eladjon rabokat^). Lehetett-e kér-

désbe tenni, ha váljon Magyarországot

a

magyarok

által

kell-e igazgatni, vagy pedig idegen nemzetek által*)?, és ')

A

mint 6 fennebb megtetszik egy levelébl az

és a hadi tanácsnak válaszából. 15. júniusban kelt pozsonyi

feleletben

a 21.

'^)

Lásd

a

commissionak

articulus felett.

•*)

érseknek,

constans veraxu feleleteit.

Ugyanott a

4.

^)

1706.

Ugyanazon

és 2. articulus

felett.

*

180 ha van-e szabadsága az udvarnak arra, hogy lévén

félre

nemes

számtalan

annyi

,

törvényt

a

embert

jószágától

mefffoszszon, sötét tömlöczben tartson, és mindenféle kinok

nemével

megölessen

^

'}?

23.

articulusa

minékünk

adatott feleleteknek, parancsoltatik

vala a magyarok)

adván, hogy

a

(igy szólnak

hogy békességgel

és

le,

a

el nem

diétára

esztendtl fogva örökké

vat^}, a mit 1687.

Azonban

nekünk

a

semmi legkisebb bátorságot nékünk nem

fegyvert tegyük

várjuk meg, mig a császár minket

nélkül.

által

mig

haszon

igér

engedelmességet

az

ezt

hi-

kivánják

tlünk, érkezek Rabutin Erdélybl és Starenberg Austriámindenik

ból,

nagy sereg hadi néppel; Leuenbourg kij horvátországi bán másfell,

Morvából egyfell,

a

hozzák népeiket,

ráczok

a

is

jönnek két külön osztályban,

egyik Tótország, a másik a Maros fell, hogy

mondják,

becsatolják magokat. Jobb, azl

sem

Isten

nem hagy

minket

fegy-

igaz ügyünkben, mint-

el

Zrínyivel, Frangepánnal törvényeinket hányjuk, mivel

hogy azok

a törvények,

a

melyek minket oltalmazhatnak,

velk

hogy vélünk ugy ne bánjanak, mint varnál, épen olyan homályosak, mint

több

nyeink, bizonyosak lehetünk, hogy

mely

adnának,

nem

erejét

a

lenne mellettünk. Erre

nagyobb hivséggel elkezddék

újra,

a

és

Ug^'anazon feleletben a

Ez az

tetik,

annakutána három

erösitetni.

felsége

hetekkel,

nem

marább egybegyjteni, kielégíteni. — Jegyezd

még

9.

articulus ezt tartja:

^)

fogja

1516. 20.

A

a

ud-

bécsi

minden törvéértelmet

neki

hadakozás sokkal

nem

azoknak a fenyegetéseknek, melyekkel

lett.

lott

velk egy-

mezítelen

ers reménységgel,

verrel menni oly sok ellenség eleibe

hogy az

sebesen

sat.

semmi

láták

a császárnak

articulusok fe-

békesség munkája elvégez-

avagy egy hónappal

elmulasztani

a

diétát

meg

fog

minél ha-

és ottan a nemzetet több kívánságában

meg

csak egyet sem

mit

mond

teljesített.

:

a több kívánságait

is,

is

ho-

181

valónak

renddel

ilyen

bevégezték

feleleteket

plenipotentiariusai

:

és

,

imputari suae

,^Neque

posse^ si posthabitis^ qiiae a jnsHtia

melyek

a

Majestali

et bonitate

ob-

ejus

Reynuni hocce ulterioribus fors ruotuum ca-

lata fuerant.

(quod Dens avertat)

lamüatibus immersum^ perire omnino aut funditus^ et pessundari

contingeret^'^'

,,Nem le-

az az

hetne ö felségének tulajdonitani, ha inegvettetvén azok,

az

miket 6 felsége igazságából és jóságából ajánlott volt^ az^ az ország arra jutna^ hogy netalán tovább tartó

nebonák miatt oly nyomorúságra jutna

(melyet

az

a

zeIsten

távoztasson el) vagy ekeszszen^ vagy [énekestl felfordul-

jon és elromoljon.'' Korántsem, az lévén, a serget a

szövetség

Pozsonyból,

fejének

két

utoljára

szóval

ismét

és

hogy bizonyos legyen,

felelvén

:

mire

Európa

egész

a

vezér

tudja,

parancsolatjára

hogy mi

E

szerént

egybegyü-

Ónodra,

folyt légyen

ott,

ámbár

kívánjuk

gylés végzésének.

mindazonáltal ide tenni a lelkét azon

mi vezére és rendjei tudtul adjuk

A

úgymond, rá-

fog,

az elmék jobban felháborodván, a szövetkezeitek

májusban

irának

mindenekre reá fog menni.

menni, és ki vállal kezességet az ö igéretiért?

lének

vége

táborozásnak

szállásokra szálliták,

téli

hogy az udvar már fejedelem

idei

sat.,

mindeneknek közönségesen és különösen, je-

lenvalóknak és következendöknek

sat.

Azon kezdetlék, hogy eladják, hogy a szövetségnek czéljául csak a haza békességét telték, hogy azzal hízelkedtek magoknak, hogy annyi kecsegtet

Ígéretek és

ajánlások állal a szerzdésnek utján azt elérhetik, de végre általlátlák a

bécsi udvarnak

lyet m.egerösitettek annak

lebb

is,

sitani,

midn

nem egyenes fortélyai,

szándékait,

melyekkel

Turócz vármegyét meg akarták

élt

me-

köze-

maszlago-

hogy nem volna tovább reménységek, hogy az

a

182 kegyetlenségének

természeti

az

tyrannusi lélek

vessen, hogy ennek meggondolása

székbl Pétert

kik a királyi

által,

példájok

elejéknek

meg-

és Abát, törvényök

mások

rontójokat, és Ottót, a ki abba

némely nem-

és

által,

zeteknek, kiváltképen pedig az ö régi

határt

által

ültettetett vala,

levetették, közönséges egyetértésbl a következend

gokban egyeztenek meg

„Elbb szr: hségrl

:

hogy már az egy

lemondottak,

ausztriai

vezért

az ország törvényei és azok

házhoz

ellen

kötelességek

a

telezte vala, minden neki beadott

hogy azt,

vérnek

az ártatlan

magyar

a

oly

semmivé

nemzetet

hogy magát ugy

való

czéllal

viselte,

„Másodszor: hogy

a

székre

parancsolatjának

szavai

a

,

és

ezál-

kiontása

által,

által

megmutatta

mint haza ellensége.

nem

igaz,

ellenkezt próbálnak

:

kö-

viselte

tegye,

hogy József csá-

szár szabad választás szerént emeltetett királyi

által

úgy

alatt

magát, hogy a nyilvánságos erszaktételek

ellen,

és könyör-

panaszokat

géseket semmiben hajtván, sokféle szinek

való

mivelhogy

választván,

melyekre magát diplomái és törvényes esküvései

tal

dol-

ki

is

1.

volna

A

a

Leopold császár

országnak

az

magyar

Pozsonyba hiván, világosan megmondotta nekik

:

rendjeit

hogy

ma-

gában meghatározta volna^ hogy a föherczeg Józsefet a nagyobbik tassa.

2.

melynek

a

hogy abba

fiát

az

királyoknak

Az Eperjesen volt a czélja, a

választásba

csak ezen az utón a titkos utak

által,

is

és

véghezvitt

hogy

a

uroknak felkoronázkegyetlenség

magyarokat kényszerítse,

egyeznének meg,

menekedhettek tle.

melyek még

által,

fris

a mint

hogy

Azok

által

3.

emlékezetben

és bi-

zonyosan tudva vannak, hogy a bécsi udvar magában elvégezte

volt,

hogy az ország nagyjait megölesse, és azok-

nak javait elvegye, ha a választásnak ellene vetnék gokat.

4.

Az esküvésnek semmivé

léte

által,

ma-

mivelhogy

183 abban csalárdság

és

esett,

szók létettek beléje törvény

iij

ellen.

„H a r m a d

s z

r

hogy

:

kegyetlenségnek lelke nyil-

a

ván kimutatta magát annyi szerzdésekben és csalárd ta-

nácskozmányokban, melyeknek

a

a multak megváltoztatása volt,

sem

sok,

hanem hogy

lehessen a

„Negyedszer:

a törvények helyreálli-

fegyver

nemzetet

a

kemény szolgaság

nem

czéljok teljességgel

könnyebben

által

alá húzni.

ezekre

okokra

az

nézve,

maga

helye volt a Szent-István fenyegetésének a

ugy annálinkább helye Leopold uralkodása

fiához,

annál

alatt,

nem függ

inkább, mivelhogy a szabad uralkodástól

mint

a

is

ural-

kodásra való következés olyan visszaélés volt, mely csak

épen a törvénytelen uralkodóhoz

„Ötödször: hogy

illik.

mindezekre a dolgokra nézve az

országnak rendjei, a nekik tulajdon fels vén, és a mennyei

közönséges

és

földi

megegyezésbl

háznak minden magának

hatalommal

törvényekhez

semmivé

él-

támaszkodván,

tevék

az

ausztriai

szé-

tulajdonított igazságait: királyi

két üresnek hirdetik.

„Hatodszor: hogy magyar

jelenték

a

részhez

ragaszkodván,

mindazokat

hazafiak

két

között,

haza a

hónapok

ellenségének

ellenkez

az

kik alatt

azt

nem

el

hagyják, hogy a szövetkezésbe azalatt beálljanak.

„Hetedszer: vala,

hogy

a

keresztyén

hatalmasságokat

álljanak az igazság mellé,

mely

az

is

mezéseknek más minden gondolatoknál legméltóbb

kérik figyel-

tárgya

volna."

Ez

a végzés,

melynek rövid sommáját eladók, meg-

pecsételtelek a vezértl, annak hadnagyától,

más

tanácsoktól, és minden

Az

a

püspöktl,

vármegyéktl.

én ítéletem szerént haszontalan volt feltenni, hogy

találtathatnának olyan

magyarok, a kik

nem akarnák

el-

184 hagyni az ellenkez kik

a

is,

császár

a

bizonyos lévén arról, hogy azok

felet,

helységekben be vannak

való

alatt

zárva, ha szabadságok volna azokból kijönni, mind

nének, csak egy sem maradna, hogy

ne állana, hanem ha némelyek közülök azok volnának,

kik

a

valók

közül

mindenkor

következendöktöl

a

eljön-

szövetségesekhez

a

félnek,

vagy pedig azok közül, a kik belkiismerelük ellen a bécsi udvarnak eladták magokat, vagy pedig végezetre, a

német házasságnak kötele

okok a

magyarok

emberek lévén,

is

alatt

csalattatni,

szemek fénye vesztésére azonáltal

mint titkos

vannak felölök tor

a

mez

felé

gyar nemzetbl

Ebbl

szoktak.

Az

ausztriaiak

olyan

gondolkodik egy részét ágyúi-

az ellenségre, más részét álló

Ítélettel

gyri guberná-

és a

is,

mind-

ugy nézik

rajok,

épen

ellenséget,

is

is

haszonnak

melyekkel a bécsiek az

tartományokban

megmutatta, hogy

nak a

közöltök

csalárd

a

egyaránt gyanakodnak

mégis

ket Bécsben

élni

ö

találtatnak

olyanok, a kik megengedik magokat

tündökl szine

kik

inditó

meg; mert mindent észre vévén,

tartóztatnának

által

ha

vagy más egyéb

által,

pedig

a

ma-

városiak ellen szegezni.

méltán kihozhatni, hogy soha

meg nem nyugodni mindazokban,

a

volna

lehetetlen

mik az ónodi gylés-

ben végeztettek a szabados ellenmondás

iránt,

ha eloszoi-

tatván a félelem, melylyel azok, kik mintegy fogva tartat-

nak, szabadságot adnának nekik, hogy

magok

igaz

lelki-

ismeretök szerént szóljanak és cselekedjenek.

Bizonyosan

szembetn uj

Magyarország igazgatására

a

igazság

vagyon,

végzéseknek, a másik a régieknek

tomul.

Az els

tenek benne,

a

ez

:

kik

hogy

azt azok

szabadon

félelem miatt hallgattanak, a

melyek közül az

mik szabadon és oly

e

feles

szolgált

nézve két egyik az

fundamen-

végzek és megegyez-

szólhattanak,

szerént

az

mig mások a

igazság

szerént

számú nemes emberek

által

185 állíttattak

vényül

hogy

fel,

kell

a

vétettetni,

vezetesebbek közül

nemzetért

vétethetnék

:

annak

tör-

ha szintén némelyek, ámbár a ne-

nem

jelen

is,

lettének vala az ilyetén

gylésekben; mert Magyarországban

nemességnek, akár

a

több szó választ, és csak e

egyenl szava vagyon, a nevezetesebb számú nemesek-

nek szabad

teheti

nagyobb,

akár

legyen,

kisebb

ellenmondásuk

semmivé

azt,

a

mit

a

többiek végeztének.

Az ben

a

kétség kivül van, hogy abban az idben, mely-

is

szövetség

Szécsenben,

formáltatott

közönségessé

hogy valaki abban meg nem egyeznék, minden

tétetett,

em-

félelem nélkül elmeheine, mindazonáltal mégis minden

ber alája

egy pap úron

irt

hogy az udvar majd

kivül, olyan

bven

reménység

alatt,

megjutalmaztatná az

hív-

séget.

De mi

magyarok

a

megigazítja, ez

hogy semmi újságot nem

:

nem úgyszólván, meg, melyek

minden

dolgát

csak

a

ellenvetés

csináltanak, ha-

végzéseket

régi

elevenítették

mindenkor

régi törvények által világosak,

a

kérdés kivül valók, gyakran megersíttettek, és az

mindenkor felbontattak.

triai

ház

által

sem

volt

egyéb,

hanem

a

melyekrl igazságosan ugy hogy nem a kik csak

kell ítélni

a

ausz-

Végezetre e semmi

végzéseknek megújítása,

régi kell

felett

mondani,

valami idegen fvel,

hogy bizonyos, vagy azoknak,

fejkbl okoskodnak vélekedésök

hanem a bels hatalom szerént, mely a józan

szerént,

okoskodás,

minden

for-

mái egybezavartalhatnak és megváltoztattathatnak, a

sze-

és a törvény hatalma. Mert az igazgatásnak

küls hatalom a téaz ember nem tudja a

rént, a mennyiben a lehelség és a

velygés mellé

szil,

vagy legalább

sok különböz vélekedéseknek sokasága közöli, tézze a

maga

ítéletét; de a

mire

in-

bels hatalom, melynek ve-

zére az ország és a törvény, a

maga képzeldéseiben

és

186 okoskodásaiban ennek

követi,

siigallásait

kételkedésnek

a

és hazugságnak minden elegyedése nélkül.

Minthogy azért csak a küls

meg

magyarok magokviselésekben nem-

a

hanem még

lehetség,

hogy az

nyilván való,

volt:

bels hatalom

a

gylés végzései

ónodi

törvényesek voltak, és következésképen a diéta

A

teljességgel erötelen,

is

pozsonyi

híres

pozsonyi gylés volt 1687.,

mert Pozsonyban az ország rendjei eröltettenek arra, hogy

magokat

a bécsi udvar szabad tetszésének és igen kisza-

bott parancsolatainak alájok vessék,

don a magyarok geztének,

st

szabadsággal cselekedtenek és vé-

teljes

magoktól

tulajdon

nek tetszésére nem vigyázván,

nemességnek egyik része

is

mi

a

gylés

szabadon

ezt

ellen

szintén

tetszett.

A

mondott mind

ellene

formájú

a

senki-

elöszólottanak,

annak, a mi folyt Pozsonyban, és csak épen az ónodi

Óno-

pedig

ellenben

azok

tették

ellenvetést,

kik

a

Bécsben és Pozsonyban vannak, az ausztriaiaknak kemény és durva kezek alatt,

hogy az irgalmatlan urok tetszésé-

nek eleget tegyenek,

A

kik a pozsonyi vala,

akartának

örökös

az

ellenkeztenek,

diétával

hogy nem

rontásába,

bécsi udvar üldöze azok ellen, a

a királyi székbe

megegyezni

azon

fundáltatott

törvény

a

egy királynak

következés jussába,

erszakos felemelésébe, és az aranybul-

lának eltörlésébe; némely kevés számból álló

nek Ónodon

meg-

személyekvolt,

hogy

alattomban egybe szrték a levet a törvény ellen a

réz-

pénz

iránt,

mint

k

lelt

megbüntetésöknek oka csak

hogy nem érne

mondották,

annyit,

hasznot hajtván belle

;

más legkisebb végzésének

illeti:

azt

nem

mi lehet

az

járt,

a

emberek magoknak

mert hogy valamely magyar maga

egyedül vagy társaival a királyon

volna abban, a

mennyiben

a

némely különös

a

is

a

igazgatás

mondani,

való

feladásnak,

gylésnek és

ellene

formáját azt

nem

és is

vagy

szegezte

természetét

mondották

187 mások, hanem csak a bécsi udvar kémjei, hamisan és rósz

Végezetre

lelkiismerettel.

egyenesen ellenébe

volt,

igazságos fundamenlomos

törvényeken

mi

a

igazgatást és a törvényeket lábra

Nincs már egyéb hátra,

csássam uram!

még

féle

st

róla

nem

Ítéljék

;

lehettek.

egyenes-

keresztyéni

és

meg minden elre

való

hitetés

a

kik

ez

Némelyek azok,

kik

lehet

magya-

vagy nem? hanem

nemzet

ellen a

ellen

kik Machiavellus tudo-

a

mányát tanulván, nem akarnak azon, log igaz-e

a

ítélettel

a

Megvallom végtére, hogy én három-

embereket találtam,

roszul szólottak.

bo-

Ítéletedre

módod lévén benne, közöljed azokkal, nem tudnak, a kiket következésképen nem

és

a

az

állította.

megtámadni egyenesen, hogy eddig jó rokról

Ónodon,

építtetett,

hanem hogy

minden lehet jó lelkiismerettel

nélkül,

fene-

miket eddig álarcz és csalárdság nélkül

a

séggel mondottam

és az ö

azokat

és

végeztetett

példákon

legrégibb

a

és

végeztetett

a törvényeknek

igazságoknak,

ellenben

kestöl felforgatja;

Pozsonyban

mi

a

tétetett

hogy valamely doha

csak

az

megegyezik-e

vagy nem az ö különös haszonkeresésekkel. Mások azok, a kik a

ván,

magok természeteknek sebes tüzétl

csak

vakon

azon

A

mely mellett vágynak. zép nép, a

ki

félhez

a dolgot

való

utálja

dicsségére,

indulatjokat

követik,

harmadik rendben vagyon a kö-

nem

méltóbb

tudván,

az ember fel se vegye, mintsem ez gyalázza az embert,

elragadtat-

st ennek

haragudjék.

reá

becsületére

arra,

ha

szolgálhat,

megítélése

és

hogy

De ha meg-

megvetése a

nagy emberek számába helyhezteti.

Szánom hogy ez tatlan

a

ezt a hajdan oly szépen virágzott

szolgaságnak terhe

alatt

nyög, a mely csalha-

kútfeje a bátor szív elvesztésének és

megromlásának;

nem

pallérozhatta

nemzetet,

ki

nagyságos tulajdonságokat, melyekkel

erkölcsök

az

azokat

a

szép

és

születtetelt, annálin-

188 kább szánakozom zettetve arról

hogy

a

:

rajta,

hogy

fejedehnek

a

mondom, mivel meg vagyok gyönépek nem a végre teremtettek,

és nevetséges mulatságai legyenek:

népeknek és

boldogságáért és

hanem

békességéért

hogy mindenikének csak az Istennek

czéljául lenni

magyarok

;

szomorú játékai

nagyravágyódásainak

a fejedelmek a állitattanak

kell

akármi vélekedéssel légyenek

ellenségei.

elö,

cselekedetei is

e felöl

a

ERDÉLYRL. Hogy

mi

a

hozzá az erdélyieknek hoz, az

kövessük

czélunkat

feltett

oltalmazását

ügyöket és hasznokat

s

ragaszsziik

,

magyarországiaké-

a

nem

károkat

egymástól elválasztani, lássuk minél rövidebhen

egy

Régentén Erdély

lehetvén

—

lehet.

Dáciának,

Szt.-István

ezt fegyverrel és igen igazságos hadakozással

Magyaror-

részét

tette

szághoz ragasztván, épen az ausztriai

ház

uralkodásáig a

magyar koronának egy legszebb ékessége által

igazgattatván,

Vajdák

vala.

semmi hátramaradása nem

olsöb-

volt.

ben azokban a veszekedésekben, melyeket a királyok Erdély ellen kezdettek. Ertem Fridrik és Maximilián császárokat, mivelhogy a

mindenkor szerencsésen jöttek

azokból

ki

hadakozásokból, melyeket egyszersmind ellenek

törökök ellen

mind amazok

Hanem akkori

folytatni kellett,

is

által

azután erdélyi

a

is,

és a

ámbár gyakran mind ezek

alattomban és készületlenül ostromoltatott.

szörny

mohácsi vajda

Zápolya

székre emeltetvén olyan reménység

veszedelem

János

tézsége és bölcsessége

által

az

megelzhessék

mikor épen azt gondolta, hogy legalább

a

a

hogy

alatt,

szerencsétlenségnek következéseit annak

után

:

az

királyi

ennek

urnák

a

a

vi-

Magyarország török

fegyve-

rének elmenetelét megtartóztatja, szerencsétlenségére azon-

ban bels zrzavarba

esett, és

azt a

szép országot

is

el-

190

E

vesztelte.

vén

pedig igy esett

:

Ferdinánd

magyaroknak megverettetéseket,

a

egy jobb

ennél

jusnak

melyet

fentartására,

az

venni a koronához az Albert házassága

székre

got, és

magyarok

ilyen

a törökök

is

pedig

legalább

a

tudja

János

vala

a

mi az

ki

is,

vala a

fiának engedtetek,

mán, hogy

a

király,

asszonyi és házas-

Zápolya., hogy Ferdinándot

mint

feljebb

megmondottuk,

maga részére

nem

akarván

császár tet egészen

adót

hajthassa.

Zápolya kevés idvel annakutána meghala, és az

ellen-

megegyeznék.

Szulimánnak, hogy tet a

ajánla

hatalmas

koronát kivánná, és annálfogva

a

is

Azért igyekezék

megelzze,

nem gon-

magoknak adófizetjévé tegyék, Ausz-

épen mindenre vágyódnék, zági jussával

A

nem keresnének, hanem hogy

egyebet

legalább az országot tria

két

elfog-

mást^).

hanem hogy vagy egyiknek vagy má-

siknak alája adják magokat. Jól

törökök

a

elfoglalják

szövevényes állapotban lévén,

séget kihajtsanak,

a

a ki-

is

megtámadá Magyarorszá-

dolkodának tovább arról, hogy ilyen

hogy

ez

Jóllehet

által.

egyfell az ország helyeit és tartományait

mig másfelöl

lalja,

Ferdinánd

azért

'),

a

magának kezdett

a fejedelem szabad választás szerént emeltetvén rályi

hogy

annak

találhatna

háza

ö

megért-

azt gondola,

nem

alkalmatosságot

császár

Erdély

megengedni

Szuli-

megfoszsza az ö atyja

országaitól'^), lassan-lassan fejedelemségére

emelték

(és

fel

az a titulusa annakutána sok izben megersíttetett), ennek a

gazdag és termékeny tartománynak, mely

riákban gyakran országnak neveztetik. ')

Ezt maga

Albert

járó beszédében. ^) Istvánfi a

szepesi várnak, és

is

megvallja

hist.

9.

a régi histó-

Tudva van

az

az ö decretumának

könyv.

Ferdinánd,

még némely helyeknek magát

is,

elöl-

úgymond,

urává

teszi,

a törökök elfoglalják

Bosniának fvárosát: Jaiczát és Iliriának min-

den ers

Istvánfi 16.

helyeit.

^)

könyv.

191 hogy az

szövetkezésbe

osnaburgi

az

mint

fejedelem

erdélyi

svéd

a

király

berekesztetett

frigyese

Hányszor

').

nem esett meg az, hogy az erdélyiek a magyaroktól a a magok törvényeknek és szabadságoknak segitségökre hivatván, azokat megmentették az ausztriai

ez az ok az, mely oly gyakran fegyvert fogatott a

ellen,

B

á

és

B

o c

Rakó ez iákkal.

Ez

t

h

r

kka

a

i

1 ,

meg nem sznt

soha

sértdése

ház

ka

s

az

a

i

kka

Bethlenekkel,

1 ,

hogy az

oka,

dolgozni ennek

mint a mely az ö czéljainak oly

lásán,

lensége

rom-

országnak

az

ház

ausztriai

nagy

szerencsét-

volt.

Már Leopold császár a magyar királyi székben ült, mikor Rákóczi György fejedelem Erdélyben uralkodik vala, ez a lengyel koronára hivatik, de a svéd király kénysze-

hogy

ritetvén azt az országot elhagyni,

gának segítségére menne, mely Rákóczi

A

Danustól

pedig másfelöl ingereltetvén

könny

általlátni,

hogy

ostromoltalott,

téré.

ellene,

ötét

adta

ki

hogy ebben az idben

hadba

eszire

ezt

a bécsi

gyarok panaszolkodtanak tartanák.

Csak épen

revenni, mi

lett

a

kezdett

,

csak

iránta,

hogy

és

hogy

hogy

árnyéka

—

légyen czélja ennek a

titkos

kö-

ma-

titokban

ész-

lehet

frigynek. a

és

ma-

mert a bécsi udvar a magyaroknak megtil-

a haza szokása

alatt,

a

ezt elttök

dolognak kimenetelébl

Nem

bizonyos,

a

udvar titkosan frigyet

Rákóczi hiába kére segítséget Ausztriától gyaroktól,

')

vagy ellene

Erdélytl megfoszsza.

a budai vezérrel Szejdi Achmettel'),

totta,

az orszá-

török megboszankodván Rákóczi cselekedetén,

készülni oly czéllal,

tött

a

kevés néppel Erdélybe

is

sietve

hogy

a

szerént fel ne ülnének, annak

törököket

avval

magokra

vonnák;

Lásd az osnaburgi szövetségnek utolsó czikkelyét.

de la Rib. pag. 15.

^} Hisl.

192 hadi népet külde az országba, hogy

nem

és igy senki

elfoglalná,

erösebb

az

találtatnék,

helyeket

Rákóczi fe-

a ki

jedelmet oltalmazta volna, ugy hogy abban az ütközetben,

mely 1660. esztendben júniusnak

melynek sorsa

sokáig

napján

6.

bizonytalan

lem elvesze, huszonötezer törökökbl

Achmet

mattatván, a melyet Szejdi

jebb szólottunk.

A

seregtl elnyo-

álló

kirl fel-

vezérlett, a

annakutána

legottan

fia

a

vitéz fejede-

a

volt,

és

esett,

maga ers

a

helyeitl megfosztatott a császárnak parancsolatjára, a mint

megmondottuk.

feljebb

Barcsainak

Ugyanabban az idben jának, a ki társa

mindjárt

vala elhitetni,

hanem hogy az

fiát

hogy nem akarja

országtól

bécsi udvar

pariját fogni

és

valóságos czélját, a mely

nem

e

hogy

végre,

okot

találjon

által

vala,

vagy mást gyámolitson, hanem hogy a

a

és azalatt az árnyék alatt,

nyét

oltalmazza,

val,

De

a

Az

kiddé

hogy

erdélyiek

már

a

ln

').

elhi-

nevelje,

járom

mindent

alá

felza-

is

maga teremtmé-

Montecuculit

viszálkodásnak vége

és a török porta

vala

hogy Keményt

zrzavart

vethesse az országot; valósággal ottan

oda

kinek

a

ne lássák az

könnyebben

és

vart,

néppel.

egyéb okon,

ilyen vastag színezés alalt

hogy

az

akarja

azt

fejedelemségtl megfosztotta

világot és meggátolhatja,

a

vetélked

országtól,

volna a néhai fejedelemnek,

atyafia

Azt gondolja vala, hogy tetheti

A

porta bazár-

Kemény János,

felelt:

háznak mesterségébl.

ausztriai

az

választatott

fejedelemség

a

lett

a

a

nevezetes két

fél

hadi

halálá-

megersité az Apafi megválasztását. felnyitották volt szemeiket

a

ma-

gyaroknak szenvedéseken, és arról a bécsi udvarnak czél')

Ferencz Leopoldus császár életének rövid sum-

májában; Kemény fejedelem, úgymond,

a császártól

nem

oltalmaziatott

ugy, mint törvényes fejedelem, hanem ugy, mint Rákóczinak atyafia,

és a

maga jósága

és szolgalatjáért.

1^3 ját

önnönmagokra

nézve

megsajditván

is

Ausztria ellen forditották, megvetvén

melyeket a

ajánlásokat,

maga barátságáról

nekik

azokat az

teszen

vala

könny

köniyülállásokban

Ilyen

.

ö

császár

fegyveröket

,

kevélyen

a lön

Apafinak az elméket egyesiteni és magát a fejedelemség-

A

ben megersíteni. Erdélyben

belesült

hogy szándékába

bécsi udvar látván,

Magyaror-

Montecuculit

visszaküldi

,

szágba olyan parancsolattal, hogy az ország minden hasznos helyeit foglalná

el,

és

magyarok panaszát

a

se

fel

venné, melyekel a magyarok a magok törvényök és sza-

badságok szerént aziránt feladnak.

A sok

törökök

megboszantatván

melyeket

által,

megsértdvén

az

azok ház

ausztriai

Erdélyben

tett,

és

birtokában:

hadat izennek neki,

és sietséggel, mivelhogy

már régtl fogva

forrósággál

keresek

vala

hogy Magyarországra üssenek, és

az alkalmatosságot,

1663

hogy megháborította az ö védelme

avYal,

lév embereket ennek a fejedelemségnek még pedig annál nagyobb

alatt

mozdulá-

a

által

ott

ujabb hódoltatásokat tegyenek, mely czél elérése igen köny-

nyünek len

láttatik

hogy az elmék szünte-

vala nekik azért,

zrzavarban valának

haza törvényei és az

a

ház hajdani házassági jussal

formált

igazsága

ütének Magyarországra rettent hadi ervel,

ben

is

Rá-

és legelsb-

Érsekújvárt megvették.

A tének

ausztriai

felett.

következett esztendben hatalmasan visszaverettea

birodalomnak

keresztyén

francziának

ereje

által.

,

nevezetesen

Melynek következése

:

pedig

a császár

frigyet kötött a portával az ország hire nélkül, és a

gyarok mind épen az 1683-ik esztendeig

a

a

ma-

hitetlenekkel

való egy olyan hadakozásban elhagyattanak, a mely annál

kegyetlenebb

volt,

magyaroknak, hogy

hogy ez a

a

fejedelem

törököknek az adót

meg

tiltotta

meg ne

nék, és ezen hadakozásnak épen a vala az oka. 13

a

fizet-

1664

194

Az

erdélyiek ezt a szomorú játékot egybetett kezek-

azon

kel nézik vala, csak

magok boldogságokon lévén

a

érzékenyek, hogy magok szabadságokkal és gazdagságokkal élhetnének

a

védelme

porta

Minekutána

alatt.

ke-

a

megmég

resztyén hatalmak Bécs alatt az oltoman kevélységet alázták

hitetlenek

a

:

Ausztriából

Budán és más magyarországi

kiüzeltetvén

de

,

megmaradván,

helyekben

a

császár nógatni kezdi az erdélyiekeL hogy a török részét

hagynák

el,

egy szövetség

és

magyarokkal és több

nék magokat.

A

pogányok

a

által

keresztyén

vallásnak meggondolása és

meret arra vivé ket, hogy

a

ellen

alatt,

lelkiis-

jó

császár szavának helyt ad-

a

nának. Követeket küldenek a császárhoz és Buda tele

megvé-

azaz 1686. júniusnak 28. napján ezzel a

delemmel egy olyan szövetséget

kötének,

kelyeit ide teszem mint czélunkra

légyen

„Tudtára

Magyar-

a

egyesíte-

í'ejedelmekkel

feje-

melynek

czik-

tartozókat.

mindeneknek

sat.,

hogy

császári

a

Csehországnak királya ok nélkül és

a

szövetségnek kötése ellen a szultántól megtámadtatván,

a

felség,

és

több keresztény hatalmasságok

Erdélynek

között

gyarországnak ahoz tartozó részeinek fejedelme

Ma-

és és

rend-

jei kérettetvén, hogy a közönséges védelem végett a

ligában részesek lennének. lett

az egyezés 1.

telezi

A

következend czikkelyekben

:

czikkely. A

s

Magyarországnak

tozó részeit megoltalmazza, és hogy

fog

küldeni

minden

császári

Ezek

generálok

a

s

az

hozzátar-

oda

segitö

nélkül,

midn

ország

rendjeitl

a

országba

érkezvén,

lesznek.

De még

ott

felsége addig a fejedelemre

és

seregek

rendelése

hasznokat fogják venni,

végre

haladék

szükség kivánja, és a fejedelemtl megtaláltatik.

e

kö-

arra

felség

császári s királyi

magát, hogy Erdélyt

seregeket

szt.

az alatt

következire bizza igazgatásokat,

a

kinél

mindaddig

a

meg-

195 liagyatik,

mig rajok szükség lészen; azoknak ö felsége fog

hópénzt adni, és az erdélyiek adnak kenyeret cz

2.

k ke

i

1

Mind

y.

régi birodalmából, ahoz

az,

fog

tartozni

szerént, a ki azt megvette és

dig kitudódnék,

élelmet.

és

mit nyerni fognak a porta

a

fegyver

a

magát urává

igazsága

ha pe-

tette;

hogy abból valami kij, hogy Erdélyhez ennek a

tehát az

tartozott volna valaha:

fejedelemségnek

vissza fog adattatni, és megtartatik.

A

czikkely.

3.

tartatnak

és

fejedelem és Erdély rendjei

azon

oltalmaztatnak

szerént, mellyel eddig

is

jusnak

törvényes

megereje

éltének Erdélynek minden kiter-

jedésében és ahoz tartozó részeiben.

czikkely.

5.

délynek

,

Apafi Mihály törvényes fejedelme Er-

fejedelemségnek

ezen

módon meg nem

birodalmában

és 6 felsége ez

háborittalik,

semmiféle

idtl fogva

megnyugszik azon a választáson^ mely ennek a fejedelemnek fiára, ugyan Apafi Mihályra nézve lálok után,

mely

a mint remélhetni,

tétetett.

késre

Az

ö ha-

lészen, a vá-

lasztásnak szabadsága megtartatik az erdélyi rendeknél, az

ö törvényök szerént.

czikkely. Abban semmi sem

9.

fog újíttatni, a mi

eddig a czimer és az erdélyi fejedelmi titulusban felsége

és

donítja

sem

a

titulust,

sem

a czimert

tartatott,

sohasem

tulaj-

magának.

19.

czikkely.

Nagyobb bátorságnak okáért mind

ezen szövetségre, mind Erdélyre nézve általadjanak ö fel-

ségének a fejedelem és rendek, veszedelmes

id

Déva

ugy hogy az

várát,

tart,

a

két várakat ott

meddig ez u.

m.

rizetben

az

had

Kolozsvárt

és

és a

lev katonáknak

két harmadrésze császári katonákból, a harmadrésze pedig

erdélyiekbl álljanak, és pénzt,

fizetést,

erdélyiek

az

szükséges élelmeket

felsége fog nekik zsoldot adni,

;

pedig

kenyeret

és

egyéb

de mihelyt a jelenvaló hadakozásnak

196 vége leszen, ezek a két helyek

ki

fognak

üresittetni

és

visszaadatni."

Egy

ilyen nyilvánvaló

kötés, mely

a

meghatározott

közönséges

és

második czikkelyben gátot vetett egészen a

szabados magános uralkodásnak, és a harmadik

ben világosabban eziránt kimagyarázta,

czikkely-

mely a hetedik

a

a választásnak szabadságát egész bátorságba tette, és

által

gyanúnak minden árnyé-

a kilenczedikben a kétségnek és

mely

kát eziránt eloszlatta, és a

a

tartónak neveztetett: ugy tetszik,

örökké

nyolczadikban

hogy elégséges volna

a

végre, hogy Erdély csendességét és békességét örökösön állítaná;

talpra

elég

is

nagy szerencséje miatt

lett

azt olyan

igaz

okokat

az

azokat

szerzésében.

általlássam,

azt megrontsa: inkább szeretem

nem más

okból,

melyek

cselekedte; hasonló ok ahoz, a

mely arra

azokban, a melyeket szemeinkkel

,

láttunk,

erdélyiek

magokat

a

császár

hogy

hogy

azt

jelenésbl hogy

vitte,

jóllehet

arra

a

melyet olyan mohón keres, méltónak nem

Az

hogy

azon,

hinni,

hanem valami mennyei

szö-

a

arra vették,

kegyesen

csehországiaknak privilégiumokat eltörölje

retre

ennek

igyekezvén

Hiába

Ausztria

megtarthatta

hittel

volna, mint a minémüt láttatik vala Ígérni

vetkezésnek

ha

volna valósággal,

a

semmit dicsé-

találunk.

adván

kezéhez

a

közönséges ügynek elmozdítására nézve, általadják nekik Kolozsvárt és Dévát, remélvén, hogy mint a lusban fel volt téve, megelégesznek azokkal a és

a

hadakozásnak vége lévén, azokból

ennek a nemzetnek jó lelkiismeretével terséggel

más számos helyekbe

az álarczot levetvén, mint urak parancsolni.

hogy az

is

19.

articu-

helyekkel,

kitakarodnak.

visszaélvén,

De

mes-

béülének, és annakutána

ugy kezdenek mindenütt

Ekkor ismerek meg az erdélyiek, de késre, régi elejök jobban ismerték az ausztriaiakat, és

hogy magokra nézve nagyobb okossággal

viselték

mago-

197

k. Törvényekhez

kat mint

a magyarok

is

ket

el

:

az udvar

és

végezve,

lévén

törvényeket, mind a szövetkezéseket láb alá

a

tapodják, és

De

volt azeltt.

a császár generálisai kicsúfolták

hogy mind

ragaszkodni, miként

kezdettek

cselekedtek

ket

magyarországiakat járom

mint a

is

alá

vessék.

Végre az

mesében

a

mely becsületesen béfogadtatván

disznót, a

hogy magát

lékába, jónak látá, a

követték

ausztriaiak

panaszolkodnék

gazda

hogy

feleié neki:

okuk,

Nincs

nem

a melyik

hogy

látván

hogy azt

miatt,

állhatná, kimehetne.

hogy az erdélyiek

mondják,

azt

haj-

szúrásaik

serték

a

ürge

az

kitérj eszsze, és

tövis

irt

nekik kötelességgel tartoznának, hogy

rólok

karloviczi

a

békességben megemlékeztenek, mivelhogy épen csak azért cselekedték,

hogy Erdélyrl

egy olyan országról, mely helyett

hogy magokat

kelyéhez

befogadja Erdélyt

avagy

mely

szabnák,

a

békességbe,

császár

a

velk

a

ugy egyeztek, mint

portával

a

azt

nyerettetett, a

által

kötött szövetség 18. cziktartja

felsége

a császár

:

következend törökkel való helyben

és

fogja

hagyni

ség

vagy

czikkelyeihez ausztriai

képest.

Az

kegyességnek

álmadozásra méltó következése

által

jelenvaló

ertelen-

emberi

váljon

az

azokat

okokat, melyeket ekkor az erdélyiek feladnak a

szövetség

frigybe

ugyan micsoda

esett az,

hogy ennek

a czikkelynek utolsó igéi elfelejtettének?

Mivelhogy

a

dolgokban egyforma herczeg

bécsi volt,

udvarnak

magaviselése

teljességgel

nem késék

minden az

ifiu

meghalt

Apafinak megfosztatásával, a kinek az

atyja után kellett volna a fejedelemségbe következni az

választásának ereje szerént, mely a császár tal

is

helyben

láttuk a

hagyatott

és

megersíttetett

szövetség 7. czikkelyében

kanczelláriát

is

Bécsbe

vitette

az

;

felsége álvala,

a

mint

ugyanekkor az erdélyi

ahoz

tartozó

tanácscsal

19S együtt.

Az

hogy az

igaz,

a rajnamelléki

Bécsbe

Apafi

ifjú

melyet

táborozásból,

visszatérvén

megtétetett,

vele

az

erdélyi fejedelemségrl és az ö rendes választásának jus-

megelégedvén egy olyan

lemondott,

sáról

dologért, a római

pontos

által

azon

vétetett

hogy

a

igazságából

helytelen

udvar

bécsi

hozza

az

ki,

a

más

akár

titulusával; akár fenyegetéssel,

valóságos

de

igaz

az,

fegyver

tartott jussát

majd

mint

módok

édesebb

cselekedetre,

Erdélyhez

és

herczegség

birodalombéli

szent

meglássuk, és

alább

hogy Apafinak a fejedelemségrl való lemondása az Erdély rendjei igazságoknak legkisebbet sem árthat.

Minekutána hite

ellen

egy

Ausztria

oly sok

törvénytelen

élésére

tendtl fogva ezen mai hadakozásnak 1703. esztendig helyes és találtatott,

1686.

eszaz az

kezdetéig,

méltó

hitelre

mohón

szerfelett

kezdé gyakorolni a maga fösvénységét, mert

ugy

kötésnek

törvényes

ilyen

számot vetvén,

hogy az erdélyiek több aranyat és ezüstöt

300 esztendk

adtak neki, mintsem a mennyit

rök adójába kelletett volna

fizetni,

a tö-

alatt

azonkívül a mit becsü-

letbl ajándékba adtak, és azon a véghetetlen summán kiyül, melyet az

udvari

embereknek mestersége

tlök ki-

csikart.

Nehéz

azért

nem

rendes adón kivül erszakkal húztak lyokat,

rajtok.

fel

drága

magyaroknak

hinni a

Nem

legalább

számlálják

ékességeket,

házi

100

oda

ván)

felfalt

a

tallért

kasté-

földeket,

st

(úgyszól-

fiscus

abban az idben, a mikor Nádasdinak, Zrínyi-

nek, Frangepánnak és számos fejeket

millió

pedig

palotákat,

egész helységeket, melyeket az ausztriai

hogy a

azt,

szedette

;

a

mikor

nagyméltóságú

oly

együtt számkivetésbe küldetett

;

sok a

embereknek

nemesség

Tökölivel

midn némelyeket

népek

mészárollattak azok

által

a hadi

szágba annak szine

alatt

küldettek vala,

által,

hogy

kik azt

az

fel-

or-

riznék

199 és oltalmaznák azt

hányatták

a

;

midn némely

puskaporral

fel

uraknak szemek

házaikat;

váraikat,

tulajdon

midn közel 200 méltóságos személyek Eperjesen

sék,

megegyezésre

való

némelyek iszonyú kínokkal megöletének,

nem veszték

különben, hanem

és

a

De-

hogy az

breczenben tzzel vassal kínoztattak') a végre, ország az örökös successiora

láttára

hajtastöbbit el

fváltságot

vevének

olyan

a

mely miatt koldusbotra jutának.

rajtok,

Erdély épen oly szerencsétlen lévén mint Magyaror-

kegyes

szág, minekutána Ausztria

volna magát, mint az,

kívánsága prédájává

szintúgy

eresztette

bécsi udvar telhetetlen

a

mely ha

vala, a

lett

közé

karjai

hinnünk

roknak adott'): csak azért kötötte a törököktl

az

a

a

magya-

1664-beli

frigyet,

Lobkovicz berezeg feleletének, melyet egyszer

hogy magát

kell

ez a frigy mind

megmenthesse,

magának gyalázatos lévén, mind Magyarországnak gyászos.

Ez

elnyomattatott hazájának segítségére megjelent lyiek

szivet vevének,

is

alkalmatossággal

Nem

tudom,

némely nagy

és

igyekeztek

magokat

rabságból

a

rendjeit behozván,

Tököli

az

hogy

véreinek, fel

atyjának halálát ne

ti

mind ugy

szólván egy 1685. már-

hóhérok kötelessé-

közületek a kit

siratná,

nemzetnek

fakad: Ausztria elfáradván

ezt folytathassa, a

váljon vagyon-e valaki

a

kiket azután

a

theátrumról

eperjesi

oly sok vérontásban, ;

hogy ezen

kiszabadíthassák.

Szebenbe a fvárosba,

cziusban kelt edictumában ilyen szókra

gét felvette

azon,

erdé-

az

:

hogy gróf Rabutin hogy mehetett annyira,

hogy mesterségesen

')

fejedelem

az oka, hogy mihelyt Rákóczi Ferencz

ki

hazafiának

,

test-

ezen kegyetlen szék

ne mészároltatott volna? váljon követték-e ezen 15 ilélöbirák

az ö ítéletekben

a

törvényeket?

mikor azt kértétek,

meg;

azt

hogy

felelték tinéktek,

mindazokat, kikért

ti

jok törvényt lennir

meg

Rib. hist.

akkor

figyelmetességgel

vérengezö

szólottok, '^)

felelének

mit

dolgot

a

s

tinéktek,

vizsgálnák

fene csufolódással, hogy

kellene ölni, és

azután

Magyarországról 64.

levél

reá-

1703.

200 de lehetetlen

mint foglyokat,

tartott tartani,

közönségesen abban

a népet

s

a

vala

meg-

többit

tüzében megtar-

a

tóztatni,

hogy fegyverre ne kapjanak. Mindjárt nevet

nálának

magoknak

alkalmatosságokkal

sok

csi-

melyekben

,

többnyire a szerencse övék volt; az ö számok mindennap

nevekedék

azoknak

vala

összegyülésök

ausztriaiaknak kezek közé való esést

a kik onnan kiszabadulhatianak vala, mind a két

tzkben, semminek

liek akkori

melyeket

lyokat,

elejökbe

az

kik

a

által,

vagy

elkerülhették,

rendbé-

hajtván azokat az akadá-

vetettének

yala,

azokat

és

a

csalárd mesterségeket, melyekkel közöltök hasonlást akar-

tának

szerezni.

tartottanak,

már

Azok

a

melyeket

helyek,

valának hogy magokat feladják,

midn

bói verekedésnél gróf Herbeville

hol

ennek a generálisnak szállitson

és

ellene,

éléssel

is

csapnak

szüntelen

megrakja.

ki

bellök,

voltak

ki

megverettetvén,

nem

ki,

A

Az

mely idtl

tétetve

1704-ben

hogy Apafi fejedelem

a végre,

a fejedelemségrl

törvényesen

illette,

bi-

mivelle-

oly illetlenül

Annakutána

a

hatal-

hogy annak

ket

választák,

hogy

hogy ket tovább meg ne

magyarokhoz adák magokat

')

a

megve-

s

magok

RákócziFerenczet

és a fejedelemségre felemelek. szárt meggátolhassák,

a

éltek

rodalmába magokat visszategyék, a mi

a

és

elpusztítják,

gyzedelmeskednek.

mokkal és törvényes jussokkal

'),

fogva

kóborseregek

sokszor

,

melyek a mezket

erdélyi rendek

mondott volt

a

állhatának

az ausztriaiak

kik gyakran összecsapnak a szövetségesekkel, rettetnek, hol pedig

zsi-

hogy sok népet beléjek ne

azoknak a helységeknek környékei lásoknak

ausztriaiak

magyarok a

a

által

mindkét részrl sok vér omlott

is

az

utolsó állapotra jutottanak vala, és készen

a

csá-

háborítsa:

fegyvernyugvásról való

Lásd Consid. a szövetkezknek feleletekbe a

2. artic.

201

mint lehet

parancsolá

más

ezegnek és

emiitett edictumból

a feljebb

látni

felség

császári

a fejedelemmel

alkalmatosságával,

szövetkezés

teljes

együtt,

melyben a

'),

ber-

rendelé a lotharingiai

s

hogy az ö

embereinek,

hatalmú

a

nevében dolgoznának azon, hogy a hadakozásnak szomorú következéseit a magyar és erdélyi összeszövetkeztekkel

íme mit kívántának az ö feladásoknak második czikkelyé-

hogy Erdély

ben,

lasztására

és

nézve,

szabadságokat

és

mik

a

az

illetik,

illend

ausztriai

ö

más pont-

az ö kívánságának

háztól való elszakasztását, jait

szabados vá-

állittassék helyre

állapotja

mindazokra

mindenben

elégtétel

Erdélynek

mind Magyarországnak bátorságára, mind

Ma-

gyarországgal való szövetségére nézve.

Az

ausztriaiak erre a czikkelyre igen

feleltének

:

Elsbben,

gyarország

alatt

hogy Erdély régenten csak Ma-

való tartomány volt, és

vetlensége miatt kezdette magát

ségre emelni

fel.

járma

alól.

erejével

meg.

Negyedszer,

tennének,

karloviczi

a

fejedelemfelsége

meg

szabadittatott

Harmadszor,

lassan-lassan

és

idnek ked-

a császár

uralkodásnak formája fenállana, az az hagyatott,

az

lassan-lassan

Másodszor, hogy

gyzedelmes fegyvereinek pogányoknak

mérgesen igy

hogy

helyben-

országtól

egyezésekbl

az

abban

állíttatott

valami

hogy

ha

frigy

megsértdnék

változást

Ötöd-

vele.

ször, hogy álmélkodásra méltó dolog volna, hogy szerzdésekbe

gyarok a magok szövetségekbéli

nének az erdélyi rendnek neve

alatt,

a

mely

a

a

ma-

elegyed-

némely olyan

párt-

ütkkel, a kik csak azt akarnák, hogy magokat a császár az ö urok hatalma alatt kihúzzák.

Alig

*)

lett

Lásd

ez a felelet közönségessé,

az

helybenhagyását.

1706.

májusban

kelt

hogy egy deák

edictumol és

a frigynek

202 munka jelenék meg mások

és

iránt

jegyzi vala

A a

melyben

az

szorongatván

is

az

magyar koronától függött

Magyarország

is

mert

:

1

530-dik esztendtl

st

magától

magyar koronától fejedelemségnek

és

is

és

volt,

alatt

mi idnkig a római birodalomtól,

császártól

meg-

ausztriaiakat,

els czikkelyében, hogy keveset használna Erdély valaha

szinte

fogva a

dolog iránt

ezen

iró

:

felelet

az, ha

„Animadversio-

ilyen czim alatt

nes Apologicae",

a

lenni

ismertetett.

A

második czikkelyre az

vagy keresztényi

vallásnak

vénye szerént szakasztá ség vagy

törvényes

hogy az mint

a

ö

nyakokra

pogányok

el

a bécsi

sik,

Erdélyt

tör-

szövet-

vessen

jármok, melyek a

kegyetlen

és

a

törököktl,

a

keményebb jármot

meghódolt és megvett népeket

A

udvar valami

által

sokkal

durva

melyik

kegyességnek

kötések

hogy

ezt kérdi vala,

iró

terhelik.

harmadik czikkelyre felelvén, szorgalmatosan kere-

úgymond, hol legyenek azok az

erdélyi

rendek,

a

kiknek megegyezésökel emlegetik az ausztriacusok. Azok az erdélyiek, a kik Bécsbe

s

megnémittattanak

más

és

nincs

Rabutinhoz

gróf

módjuk,

vitettenek,

hanem hogy

a

törvény ellen szóljanak; másutt nincs olyan erdélyi ember legalább a mi látásunknak határozatján, a ki hallható szóval

és

teljes

igazgatást.

var

egyiránt

Azt ugyan nem

annak

igyekszik,

szivvel

megpróbáltatására

hogy

a

ne

gyölölné

tagadhatni,

mind

maga Erdélyhez

hogy szóval

az a

ausztriai

bécsi

mind

ud-

Írással

és Magyararszághoz való

jussának fundamentoma az ország és fejedelemség rendjeinek szabados megegyezése legyen: de

nem

hitelére,

hogy egyeztethessék meg azon

keménység

tudják miképen vihessék

és fegyveres kéréssel,

szemes vizs-

magokat annak

gálódók

a

a

szabad

el-

egyezést

hogy ugy szóljon az

203 ember, melylyel való élésre az az udvar mindenkor kény-

ennek az egyezésnek megnyerésére,

szeritetett

nyilván

Pozsonyban

megtetszett

közelebb az erdélyiekre nézve

Azon

hogy

gyen,

hogy

kötött,

azoknak

felforgassa,

szolgáltának

hogy inkább meg

a helyett

ket

ö törvényes igazságaikban és szabadságokban

fogadás szerént, melyet nekik e felöl is

semmi gondjok

végre nincsen

épen

hogy megtartassék geztetett

nem

;

az,

a

békéljék,

ezt

volna

az

1664-ben

cselekedte

cselekedte

hogy az erdélyieket járom

vethesse.

alá

volt a császárnak abban a

és

hogy

Karloviczon

hogy micsoda

ötödik czikkelyre azt kérdi,

a

romlásokra

végre,

a

is

a

vé-

hogy

Ausztriának,

magyarokat megrontsa, és azt

Az

ennek

mi az országoknak széleire

dolga

uj

különben

;

vigyázván,

arra

portával az ország rendjeinek hirek nélkül

az

szerént a

a

törököknek

a

fejedelemségnek igazgatására, csak

ellen,

tartani

vala

tett

kik

a

pogány

a

volna

kellett

hogy szé-

feleli,

olyan békességet

törökkel

szabadságokat

mellette mint frigyes társai

és

is.

udvar a

bécsi

a

ez

niialt

magyarországiakra

a

negyedik czikkelyre azt

a

iró

a

a is,

czélja

rendelésében a békesség járása

alkalmatosságával, mely az anglus és hollandus közbenjárása alatt folyt,

hogy abba

az

rokat és erdélyieket egyformán befoglalta, ha

hogy

a

békességben részek legyen

azt

illeti,

igyekeznék

hitték,

a

hogy

a

azt, a mit

bécsi

']?

közönségesen

mert

udvar jó

békességen, és nemcsak

a mint cselekedett a végre,

magya-

összeszövetkezett

nem

k

akarta,

a mi

ket

lelkiismerettel

hogy idt nyerjen,

hogy annakutána visszamondja

kihirdetett,

hogy

ket

arra

ve-

gye, hogy fegyvernyugvásról és békességrl frigyet kössenek.

')

Lásd fölebb a

császár

parancsolatját 26. májusról

1706.

204 De már

ez a legkülönösebb mindenekfelett,

udvar e részben való

maga birodalmában

a

maga

intézeteiben

elre

szokott

és

meg;

csalatlatolt

hogy az

a

legnagyobb

gondossággal felégettetett minden archívumokat éö levele-

melyek ellene szolgálhattak, söt még a templomokat

ket, is,

más szent helyeket,

és

hogy

hol gyanítani lehetett,

a

valami elrejtve volna, mint a veszprémi ftemplomot, mely a

kanonokoknak házaikkal egyetemben 1704-ben májusnak

végén hamuvá

Már

tétetett').

azt hiszi vala,

hogy ennek

az erdélyiekkel kötött békelevélnek, melynek föczikkelyeit

semmi mássá meg nem maradott

emiitettük,

lem azt kinyomtattatván, közönségessé fog ugyancsak

fejedelem abban

a

:

de a fejede-

tette vala.

De nem

boszuállásban

a

gyö-

nyörködni, melyet magának igért volt, hogy az ausztriaiahitetlenségekért megpirítsa, mert

kat az

gaselméjü emberek

Az

nem elégségesek

erdélyiek végre törvényeikhez és annak

ket

alkalmaztatván magokat, melyek

séggel

nem hagyatnak,

el

mint

esküvés

után,

mint

magyarországi

a

A

^)

szárnak

irt

részeknek

ma-

ers

okaihoz

Istentl

teljes-

pompával kölcsönözött

fejedelmet,

erdélyi

urát

székelyeknek fejedelmi

és

székbe

kalocsai érsek abban a levélben, melyet Leopold csá-

ez iránt, ezeket mondja

magok hanem még

dáltatott, tól,

szokott

olyan

eddig mozgásba hoz-

hogy igaz ügyökben az

remélvén,

ták,

az

arra az ertlenségre.

a

kanonokok

öltözetöktöl

némelyek közülök

mezre

:

A

kanonokoknak házok felpré-

megfosztattak is,

nemcsak vagyonok-

melyek az ö testeiken valának,

hurczoltattak,

prépostok közül

két

a

mámaga házában megégettetett; az

az egyik halálra verettetett, és hat helyen sebesittetelt meg, a sik

megaggott vénségben levén,

asszonyinem kehelyek és

a

megfertéztettetett a legszentebb dolgokkal együtt;

más

sz,

ékességek

elvitettek,

plom megfertéztettetett az ottan kiomlott vér az éhez épített házakba

tüz

tétetett.

és minekutána a által

Boszut

:

a

tem-

mind abba, mind

znek

a városiakon,

a papokon, a templomon, oltáron, az ártatlan papírosokon sat.

205

Rákóczi Ferenczet,

emelek

római

a

biroda-

szent

Munkács,

lombéli herczeget, Erdély választott fejedelmét,

Makovicz és az összeszövetkezett magyarok vezérét, sok helységeknek grófját és urát,

t.

1707-ben

i.

5-én.

április

Azt mondhatni, hogy ez oly sok és szép tulajdonságokkal felékesített fejedelem eleven képe amaz hires Cor-

vinusnak; mindketten törvény ellen Bécsbe

vinusnál

küdtenek vala,

tömlöczböl

a

és

melyet nem ugy ékesit tyj

ki

magát oly szám-

közepébl, a kik az ö veszedelmére összees-

talan junák (?)

a

és

Co r-

onnan

sokkal csudálatosabban kiszabadult, majd min-

den emberi segedelem nélkül lopván

zánk

vitettenek,

Ferencz

kinos halálra rendeltettek vala, de

mint király,

fel

székbe

fejedelmi

ment,

hanem mint ha-

a.

Azt tartom, hogy sem

sem másutt nem mondot-

itt,

tam semmit, a mi valakit megbánthatna; ha megsértdnék benne, tulajdonítsa az igazság erejének, a mely a hiteles-

meg nem

sel

a

hamisság;

akármely mesterségeket vegyen

fér,

mivelhogy

csalárd buzgóság által talál

mindenkor

nincsen

megvakított

fogják

hogy

látni,

hogy

Ausztria cselekszik, tassa,

egykor

dicsséges

magok

•

hogy

és

kegyelemrl

hallani a

Nem

azáltal

kételkedem

lett

darabját

szóról

nemcsak

az,

terjesztenem,

légyen,

az

igazság

az

irtózással

egy

deák

nevöket

elváltoz-

és rettegéssel

fognak

a

—

annak

volnál, ki

a

méltóságos

ámbár

a

szerencsém volt néked

feljebb

ragasztom,

igazsággal

császár

levelében, melynek egyik

mondja

ide

mint

nemzet

hogy

!

a

pártos

és kegyességrl.

uram

követvén,

által,

azt

szóra

a mit

;

világokat

szokás

hogy ez

magyar pap urnák értelmén ne

hségén

a

dolgoknak

a

megtörténhetik,

lesz,

köznépen

elé

csak

az emberséges embereknél, és a jobban

hitelt

formált elmékben, a melyek a

meg

is

hanem

uralkodás,

pontban

:

hogy

eldbe

megegyezik, hanem

206 hogy igen érzékeny

fájdalomtól fogódtatik

el,

midn

látja,

hogy a bécsi udvar nem hogy valamely orvoslást adna azoknak a gonoszoknak, melyeket okozott, st a maga törvénytelenségét minden határon kivül

a

vitte;

neki bÖYSégesen irtam volt azokról, és a mint te

mint is

én

az én

jelenlétemben olvastad mind azt, a mit én az igen hiteles

ezen

Írások után feladtam, megersítette

jegyzései

által,

melyeket

elmés

megolvashatsz

és

tudós

következend

a

deák Írásból, melyben sok olyan dolgok vágynak, melyek

nem

az én levelemben

gessé az dik,

ha

írását,

nem

Nem tenném közönsé-

találtatnak.

félvén attól, hogy

neve kitudó-

az

hallanám, hogy kevés idvel ezeltt megholt

Pozsonyban, holott

is

lakik

minekutána

vala,

a

jelenvaló

dolgoknak egyeztetésében haszontalanul munkálódott volna.

Azt ítélem, hogy az Isten eltt, és következésképen olyan

mene-

állapotban lévén, a mely csak egyedül lehet bátor

dékhely az ausztriaiak vadászata ellen:

közölhetem

annak

az értelmes személynek értelmeit, melyek az én levelem-

nek pótolására szolgálhatnak, és tam, tartván

tle, nehogy az

én

melyeket nem fordítot-

a

kifej ezésimmel

azoknak

hathatós erejeket meggyengitsem.*)

^)

E

mellékelt

példányunk mellett

—

okmányok fájdalom

másolatai,

—

legalább a mi kézirat-

nem maradtak

fenn.

T. K.

i

S

GGIÉB IRATOK.

1705-1711.

209

Gróf

1)

En

Forgách Simon

Nga mezei

Erdélyi

Rákóczy Ferencz Kglmes Urunk

Fejedelem Fels Vad^íszi eö

Simon, Méltsgs

Gróf Forgách

Ghiraessi

1705.

levele.

Marsalchia,

Generális

Regimentjeinek Colonellussa,

két

s

nemes

lovas

nemes Erdély országában

s

lév Armadianak Commendérozó Plenipotent Gnralissa és nemes Borsod varmegyének föispánya Adom tudtára min:

deneknek az kiknek

hogy Levelem praesentalo

illik,

tézl Gidofalvi Gábor uramra bizattatva s

ugye

másutt

táján

csolom Kglmes Uram

mendérozó rendel

Nga

Hadi

illik)

s

ugy

eszközök

mas

körül

lenni,

eö Kglme

s

fel

alá való

s

puskapor

munkálódnak

székekbéli,

Hadi Tiszt vrak

minden

közönségessen

is

a

és

n.

értelmek

Háromszéki

ugy akármely renden

s

Kglmes Urunk eö Nga által,

ahoz

s

ahoz

s

magokat parancsola-

alkalmazni és nemkülönben azon

azonkívül

tatvan

ottan

táján

vagyon, eö kegyelmeiül függeni, tihoz

Nga

bocsáttassák békével minden hábor-

gás nélkül. Valakik penig ott a kivantato

Com-

Gralisi

emiitett Gidofalvi urat embereivel

együtt mind most oda menet,

járásában bocsássák

eö

hadainak és

Tiszteinek,

mindenekk (a kiknek

f

adatott

által

paran-

törettetést,

Authoritasombul

Plenipotent

lev

puskapor

az

is

vi-

n.

Háromszékben

n.

tartozzanak

és a saletrum, büdöskü s

hivei

minden

st lev

requirál-

assistenliával

egyéb eszközök ugj Pus-

kö-

kaporszallitásában Városi és Falusi Birák és Lakosok

minden

késedelem

zönségesen vontató marhát

szekereket

nélkül adni

ne

mulassák,

különben

a

Puskapor

készítésében

s

elállítani

kik szofogadatlanságok szállításában legkisebb

el

állal

késedelmet

nának, mint Kglmes Urunk eö

s

Ngk

valaés

hátramaradást okoz-

nem

igaz

hivei 14

er-

210 demek szerénl alatt

keményen megbüntettetnek. Költ Medgyes

való Tábornál. Die 11. Maij. A. 1705.

G. Forgácb Simon.

m.

k.

(P. H.)

Gidofalvi Gábor m. k.

211

2)

Teleki Mihály a háromszéki

Gr.

inspecto-

1705.

r okhoz sth.

Minthog-y azon Székbenis Mlgs Generális uram ö nga az Puskapor

Parancsolaltyábiil

töretésnek

minél hamarébb Kg-lmetek nemes béli

ez

Inspector uraimék, Tisztartok

Pátens

levelemet,

megirt Disposiliokhoz,

Háromszéki .

állani,

fiscalitások-

és Udvari Birák,

látva

magokat

alább

alkalmaztassák

az

se mulassák, szükségesképpen

el

s

kell

fel

megkívántatva az üstök azon alkalmatossághoz, valahol az fiscalitásokban

arra

alkalmatos

üstök

találtatnak:

már

azt

adják és engedjék oda minden halogatás nélkül; minthogy

penig minden két kell

lenni, a

dellye

az

állitva

edgy-edgy portörö Stationak

után

fiscalitásokban

Kglmetek azokat

alkalmatosabb

hol

földhányókat,

üst

vizhordókat

és adva

;

és

ban, azzok közzül

favágókat

vagy kettt az

is

bendá!,

a

fiscalitásbul

hasonlatosképpen

is

lévén

hol

mert ezt deputállyák Puskaportöröknek.

nek pénzt

ren-

fahordó szekereket

lesz,

Kásatörö malmok

oda

is

a

ott

a

fiscalitás-

alkalmatosabb

A

is,

fiscalitásból

lesz,

munkás emberek-

szakaszon Kglmetek illend Praea

mesterembereknek

fizetésekbe

valami búzát vagy egyéb gabonát szakasszanak, egyéb kívántató assistentiávalis lévén egy szükséges (?) melyekben requiraltatva nemzetes vitézl Gidofalvi

Gábor uramtól, kü-

lönben se cselekedjék, másként megbúsul Keglmetek.

Dá-

tum Nagy-Ekemezö 11. Maij 1705. (P.

H.) G. Teleki Mihály, m. k.

212

3)

Rákóczi

11.

F. fejedelem

Lörincz-

1705.

hez.

lilustris

Pekry

gr,

Conies Nobis observande!

Salutem Nostrainque benevolentiam. líglnied Levelibl

immár kezének gyógyulását,

értyük

maga mi

haltyuk,

a

a

mely Levelében Correspondentiat

Keglmeddel, ugyan azon Levelében gratiaját

mely két rendbéli vagyon.

meg tudta adni Dnaonem Vram

gratia

a

Kglmed

neki

a

kivel

nem

slalhat^

az

ellenség

secrelariussa

Caeterum

valere

desideramus.

positis,

die

Comiti Laurentio

Pekri

Nosirorum Generáli, Vigiliarum mitatus Albensis

nem

lé-

corres-

Ex

Caslris

Anno 1705.

Rákóczi, m.

k.

Sigism. Jánoky m.

L Comiti Dno Laurenlio Pekri.

Illustri

igéri.

is

benevoli

F.

Kivtil

hogy

praetilulatam

30. mensis Maij

Praetitulatae Dnalionis Veslrae

ir

ugy láttyuk

is

választ.

feliciter

Agriam

együtt

posiliója

vén szükséges annak

Nostris ad

jóllehet

levelét:

az ellenség valóságos hamisságát megtud-

is

hogy

pondentiv

A

kedvesen vettük.

küldött

Keglmed hségében kétségünk nincsen, mind-

is

azáltal abbul

tudósított,

Keglmednek

Rabutintul

egyébként

tart

bennünket

dolirairul

illeti

hogy

egyszersmind

k.

:

de

Pekrovina,

Praefecto

et

Exercituum Inclyti,

Co-

Supremo Comiti Nobis observando.

213

R a butin

4)

Sacratissimae Ronianorum

Maies-

Re^iaeque

Imperatoriae

Campi Mareschallus

tatis

1705.

levele,

gr.

unius Desultoriorura Regiminis

et

Constitutus Colonellus nec non Plenipotentiarius per Tran-

Commendans

silvaniam

Generális

RARÜTIN Comes

Notum

est per adjacentes

BUSSY.

a

patentales Literas, quidnani

Guberninm

Inclytum Transylvaniae

quidem Augustissimi,

LUDOVICUS JOANNES

modo

invictissimi

et

emanatam

ad

raanoruni nec Iraperatoris .íosephi, qui nis

Sui a Clementia capere

lutionem

Sedandis

pro

constitiiit

ditorum

Damno

Consiliis

pro notitia

Exordium

singulorumque cuiuscunque status gradus

rum

scire

illám

ternisque departe

mea

interest

desit

confirmare volui. atque plenipotentiaria,

quod

si

qui

nna

casu

in

ablata

sint,

per

illas

ne

pro

bac

fidem

bene

cogitare,

ad

multominns

intentionatis

occasione

ventum iam adu

in

amplectenda est.

illis

....

pro

Pa-

quantum babere

rati

qua

ex et

fnngor,

pertinatiae

assecurare,

fine

retractorum

debitam

eam

quo-

Sollicitis

authoritate.

niterioris

annis

dignitatis

aliquid.

praesentes

amnesthia, absque ullo discrimine. Seu

lum nolentes. de reditu

ab

quam Sub-

sincera oranium

et

Eiusmodi

ediderit.

adhortationibus

et

est

iam

Nobiíitatis

simul exhortatione

et

Regimi-

benignissimam reso-

Communicatis mecum

affligentibus

ita

Ro-

regnantis

Seditiosis mortibus

Provinciám hanc cum maximo tam

non

finali

respectu

DEO

Regiaeque

amplecti

proxima

et

Persona-

quod

alias

suo a

adhuc ante ad-

Succursum properantis Germani

militis

omnis ad gratiam consequendam via

214 periculosa

giam

sit

,

expertutis

temerariis

Dat. ex General,

ausibus

certo

quartyrio die 7.

Rabutin. m.

p.

(P.

citius

indignationem

proportionatam

HO

Julij

gladio

1705.

Re-

vindice.

:

:

:

215

Constitutiones

5)

Dominorum Magnaluum tuum que

et

Sta-

Universoruni

Parlium-

annexanim

eorundein

Congregatione

nomine

ac

Nobiliiitn

Ordinum Triuni Nationiim Transilvaniae

Hung-ariae

Domini

et

eidem ad

diem

proxim

praeteriti

Sacrae

siio

Anni

Decembris

mensis

15-tuni

Majestati

1705.

generáli

in

Civitatem

Segesvár,

Inclytum

Gubernium

in

per

Tranniae ciim indicta et Celebrata Conclusae.

Az

militia

Intertenliojára

kívántató

Conlri-

generális

bulionak és Portionak felvetésérl

1-mus. Istennek Eö szt Felségének súlyos ítélésébl ez két esztendk alatt reánk bocsátott igen elpusztult állapottal légjen

vágjon annjíra, selés

ez

ostora miatt

Haza, njilván

szegen]

hogj ez mostan kívántató sulljos

supportálására

elégtelen

mindazáltal Kegls Urunkhoz tíonkat akarván ebben

is

mutatni, vetettünk fel ez

Eö Felségéhez

alázatos

tereh vi-

szemünkéi

légjen,

mellj

tartozó

látjuk,

devo-

engedelmességgel meg-

három utolsó holnapokra ugjmint

Februariussi Martiussi Áprilisi holnapokra

Pénz

Bor

Rhforint

vasa.

Hus cent

lib.

Búza

Zab

Széna

cub. m.

cub. m.

curr.

61291 37025/ 62156 138929,57538 medlSO libr. 80 Melyet repartialtunk az ide alább megirt

A n. székely na-

mód

szerént

:

216

Az három els hónapokra Pénz Rhfl.

Bor

Hus

vasa. cent.

lib.

vétetett fel

Búza

Zab

cub.

cub.

217 Acton Uramnak 1706. esztendöbeli Intertentiojára fel:

vétetett

218 junclus Commissariussokot, Kovács

Tamás

és Luczai László

Atyánkfiait meghagjván.

Az mostan

Quantumoknak

Porliobeli titiojarol

Contributionak

Generális

felvétetett

az

Natiok

közöli

és

való Repar-

:

Art.

3.

Consideralván

a

Becsülletes

mostani nagj megromlott allapotját

Szász

Nalionak

és erre nézve eö

ke-

glmeket Consolalni akarván: a Generális Contributionak és Portiobeli

Quantumnak

egészen

felél

a

nemes

Székely

Natio magára vötte, és más felinek két részéi peniglen a

nemes Vármegjék vöttek magokra, hogj

igj

a Becsülletes

Szász Naliora esel csak annak az egész Quantumnak dielassanak

harmada,

de

ugj

Repartitionak modalitássá *nunc

ne repartialtassék, Szász

Natio

eö

st más

Keglmek

semel legjen, és

alkalmatossággal is

hogy

mindazonáltal,

a

ezen

többször

Becsülletes

ezen ö Kglmekhez

Aljafisagunkat Consideralioba vegjék.

me-

accedall

219 6)

Claudiaca Musa valde dolorosa.

1.)

Ritkán kell híves szell fú léged Kolozsvár,

Tsak Kisasszony

1706.

Jakab közt van tebenned egy kis

s

Nyár.

Kül ezeken,

Görgény

2.)

tul

háta

és innen

ködmönt

le

ne vess bár,

vagy Kalota hevet tlled

Jol esmérlek s

ugy dicsérlek

Szilvád, szölld, tellyes

üdt

a

elzár.

mint most hozzád

Mert vagy rogya, vagy jég rontya, vagy

Ha 3.)

ér.

elsüti a dér,

történik hogy megérik: peseg benned az vér.

Szép embered, jo kenyered nem Pannónia

Ha

fér.

bár hogy csak ritkán

s

Polonia

mit vész adsz,

s

éri

fel

Erdély,

több keresztény Quartély,

bövön pénzt adsz

s

az

árud

sem

csekély.

Kenyér, Bor, Hus, van sok Árus, az éhségtl ne

4.)

Négy

fély.

Piaczsort ha jársz, lelsz Bort innyed ha jovallja,

Kit bizonyít mikor visít a Lábasház állja,

5.)

Varga Pál az vallya

Mellyet fundált hogy pénzt

talált

A

míg meg nem kostoUya.

ki

szomjú, sóhajt és

fu,

Második sor mely mindenkor napkeletrl fekszik, Ki ott sétálsz

Kedd

s

ott

is

találsz,

a

mi néked

tetszik.

Péntek közt sok szép eszközt sibvásárban

teszik,

Találsz Boltost akár foltost, de mind pénzen veszik.

6.)

Az harmadik, a kik kérdik, Tordára megy farral. Egy tarka ház ott megaláz vagy éltet nagy garral. Szóval fogad, ott az dolgod, és nem ers kárral. Vagy megépít, vagy szegényít, ha élsz perpatvarral.

;

—

! :: !

220

Az

mint

verfény

az hol Télre kevés

7.) Fordully Délre,

ott

hallik,

süt,

több lakik a ki másunnan jüt

Ki Társával, vagy Mássával nem ágyasba eskütt. és Gunáros,

Sok Bak páros,

éhez nagy hüt

kell

egy igen szép

8.) Monostorról éhez farol

E kezd

— nem

utsza,

Telet hideg szelet ha közelit Lucza

Szélin kopog, közin Isupog, ki közepit uszsza,

Ez 9.)

is

szeret oly kenyeret,

Szegény ó

yár,

Van míszered,

bezzeg sok kár foly

10.)

jutalmad

Ha Claudia most Több

ott

te rajtad sokszor.

vélnél, ha jutna

rád a sor.

szabadalmad megdulta most a Tor.

s

Sirva szólna

forrót duccza.

nincs kenyered, elapadt most a bor,

Ez veszélynél jobbat

De

melynek

jöne e kis várnak:

látnia

panaszolna Claudius császárnak:

s

száma mint

várna munkába a kárnak.

a

Mely ha akad meg nem apad, mind Gubában 11.) Haj régi hid te

is

clhidd,

raegromlál sok izben.

Ha meglátnád mostan utczád

a

szép

Pusztaságod, ha vigyázod, nincs egy

A

mi

kellett

mindened

lett

járnak.

Szamos vizben ép

ház tizben

mikor voltál díszben.

12.) Szappanyosok de hol vadtok, hogy egyik sem toppant?

Tsak nevetek, de mivetek ez utczától koppant.

13.)

Minden háznál sem

találnál

Nincs tojáson tyúk

ott

egy

talán

rud

Azt fogták rád vagyon Gagyád: ez bizony

A

ki

ott járt

Ha szappan

látott

szappant

az hon tartanak sok kappant. becsület.

két szart, de melyik az ülett?

nints, ily hirt

ne hints mi téged nem

Szappanfzést, agyvagy mentést

a

ki

reád

illet,

kérdhet.

.!

:!

221 14.)

Magyar Mert

mondod-e

utczát

ily

nevet talám

megérdemlett

hál,

nem

vett csak ott a

Posta Délrl hozta régi magyarokról.

a

15.) Tés utcza

A

ki

várfokról,

ha vigyássz számokról

Holott ott Szászt többet találsz

Ezt

okról,

nem nagy. magadról

vagy. noha

azt véled

neved puszta helyed Szentegyházról vészed.

Holott senkit

Hogy

meg nem

szentit.

e szent nevezeted.

ha pénzröL szöllö-ízröl nints emlékezeted.

ha iész olly szép mint régi

16.) Haj te Közép,

iídöben ?

Utcza valál de megromlál sok izben erdben;

Ezer halszáz ugy megaláz tzzel ötven ötben. Mind az 17.)

A

olla.

ki

gondolta, hogy heverj ily ködben

nagy vidék, vánnegye

szék kapudon bejövén

s

Ha mit hoztak., fáradoztak házaid szemlélvén De most higygyed ha szemléled csak olyan mint a Fundamentum Pádimentum ganéval van telvén. 18.)

De hogy

szén.

vetted eredeted sequens a királyról

Mert Hunyadi és Bocskai kitek az óvárról.

Talám hozod Rakonságod szép Fejér Mihállyról.

Sok ötvesed

lehet ösed.

azoknak számokról.

19.) Hej szép klastrom, hány volt ostrom kiken általmenlél

Utczád

rútult.

Házad pusztult kiket

épiteltél;

Farkas neved, de már szived nyúlnál

Mert farkasok nagy éh sasok

által

is

inkább

fél,

emésztettél.

20.) Sóhajts Torda kin kihorda az halál sok testet,

A

kikkel birsz.

csak ritkán irsz azokról már estet

Tsak egy ház van

a

ki

ugyan lehet benned

Mert az ínség sok ellenség

lett

belled

festett,

restet.

222 21.) Hát te Búza honnét huza a sors ily nevet rád?

Mert még ingyen zabod sintsen nem hogy volna Búzád

Másnak sem

Ha

ott

;

nem ád meg szád.

adsz, ha a Piacz drága pénzen

veheccz nyertes leheccz, ugy töltheted

22.) Kis Fazekas benned a kas szintén megüresül,

Szk

kenyered, mert megeszed, a mig a más megsül.

Te vétséged Feleséged, mert sok gyermeket

szül.

Méltán búsulsz mert csak pusztulsz kfalad sem épül. 23.) Hát szénutcza mennyit usza a

szörny veszélyben

Most sem nyugszik, csak valyuszik bubán igen mélyben Kik akadtak, hajdan laktak, hirek Olt minden

mer

Ház csak

sints

Erdélyben

gyász, bötsben van csekélyben.

24.)

Musám hozzád küs Mester Hol kaphatták

Ha

A

Apátok

a

ki

nem

—

ad oly vérséget?

de már tesztek Rithmusimba véget.

feleltek,

szerzé

követséget:

kés mesterséget

nintsen Ács, Ötvös, Kovács

Nem 25.)

tü

még egy

ád

s

ezt éneklé,

Ezer hétszáz hatban,

Kurucz sereg, hogy kevereg, vár körül Szöllönk szri, népünk

tri,

van

Kézi malom, mert unalom: hitesd

Ámen.

éhség el

a

hadban, sok házban

magadban!

223

1706'ban

7)

ki öszve

JS,-Szomhathan

Orszagij

szövetkezett Erdellij

Részek

Elször. Lajos Királlynak

pollya János Kirally

Ország Fönépei között,

és

hozzá

foglalt

Mohácsi harczon

a

is

ve-

lett

Felséges Ausztriai Ház és Za-

a

az ö Fia között

s

tracta alat

bekesseginek Punctumi.

Statussij

szedelme után a dologh

lév

nem külömben

midn

felháborodván,

az

az

Magyar

Fejedelemségnek legels

Országi Coronatul elvált Erdélyi

fundamentomj az Batlhory nemzetségre

volna,

szállott

az

üdöknek és az következett Fejedelmeknek rendiben, Apafy Mihálly és életben

ben

Fia idejeigh, rendelések

begessegh szerzdések

jütt

nak szabad

megh

és az

lév

Törvényeben

állal,

meghsértödés

és az Erdéllyi Statusokkal 1686.

nek

erejinel,

lasztás sát

dani

nélkül

meg

esztendben

kötött frigy-

bantodas nélkül valo maradá-

megersítette: térjen ismét egeszén vissza az az Igazgatásnak

formája,

és

semmi keresett

szin

hajalatt

háborittassék ismét.

Másadszor. Szünnyék

Ház

ne

által

talántán

meg

örökre a Felséges

Erdellyben

is

békességnek

ugy mint

a

állapoti

közöltessenek,

és

Ausz-

formálandó

Armorumnak kivánata, minthogy azt mint már magához köttetett földben elkövetni nem lehet. Harmadszor. Az Erdéllyi Rendeket néz

béli

állottanak,

Fejedelemmel

mind penig azután adott fogadasokk-^! pz vá-

szabadcságanak

meg ne triai

az szabad választás-

Császári Felségis mind az

holt

köz-

és

ha

Jus

annakelötte

Karloviczai

mi azok

által

Statusakról, az Statusak nélkül és mint akkor

ellenséggel

praejudiciumara

ltt lenne,

végezés az

által

innen

az

szövetségeseknek

netalántám

formálandó

ártalmas következesek az Statusok Törvennyeinek kissebb-

224 Török

gégékre ne legyenek, söt inkább az

küldend követek

két részrl

zökkel

által

mind

Portára

illend hasznos eszkö-

hag-yván a maga idejire az ö megh egyezésnek Törvényét azon

eltávoztassanak,

modgya

való

szerint

Tartománya

iránt

az országnak, az mely azon alkalma-

is

tossággal a Török birodalma alá vettetett vala.

Negyedszer. Minthogy az életben

Ur

maga

Fejedelemségének jussát

szabad

akar

akarattya

szerint

az

lév

Apaffy Mihály

akar kenszerittetven,

Haza Törvénye

ellen

nagy akadállyal és az Törvényeknek kevésre való becsülésével oda engedte, és ez okon az Országhnak igazgatására

magát méltatlannak

megh

való minden kereseti

ban

maganossan

akar

az

tette,

Fejedelemség

Ország-

erötelenüllyön, és az

éllyen, akar

penigh

az

ellen

Imperialis

Fejedelemségnek Titulusával másutt alkalmaztassék. Ötödször.

A

Ren-

Magyarországi öszve szövetkezett

deknek vezére Rákóczy Ferencz Fejedelem az egész Or-

(némelyeken

szágnak

kedves

tudniillik

Szebenben Brassóban és Fogarasban mint német

vitézekkel

fogadásábul

megrakott

hellyekben

magok elméjeket szabadossan bad

akarattyábul,

ki

ez

és

tartatnak,

nem adhattyák)

Erdélyországnak

szek választott Fejedelmének,

kivül, az

és

hozzá

mégh penigh

és

foglalt

kik

okon sza-

Ré-

igaz és szaba-

dos Fejedelmének ismertessék és mondassék. Hatodszor. Miolta és az nemzetségek

gahoz

a

Bécsy Udvar

a

Törvényének természeti

Frigykölesnek ellen

a

ma-

köttetett Erdellyi Fejedelemséget elviselhetetlen sok

száz ezereknek felvetésével,

kaságával (mellyek

tendknél való

a

és a kifacsart

Török adójának

kifizetésire

kincsnek

tovább

száz

elegsegessek lettek volna)

so-

esz-

er-

szakossan megertelenitette, és kimentette, és ezeken kivül az kaptalanbeli hellyekrül vel

kiszedett,

hogy

az

is

nem kevés summát er-

visszaadandoknak

visszaadásánál

225 az Fejedelemségnek tellyes elégtétele lehessen

azon ter-

:

mészetbeli Igazságtól unszoltatva megkívántatik. Hetedszer. Adattassanak

gok és az

közönségessen

az

más egyébb

könyvek, sok

kirallyi

ltt

Ország

az

egyetemben,

rendéit illet Levélbeli Eszközökkel

az kiket

mind Rabutin Generális, mind azután az Kamarabeli missarius a Pecséttel eljedezett hellyekbül

ségnek nagy kárával és kissebbségevel által

dol-

Com-

Fejedelem-

az

elvett, és

Bécsben

vitetett.

Nyolczadszor. Hozza járul ez

nem kevés

fenyegetésekkel

hogy mivel az

is,

lyebb emiitett Generális az Orszagh

f

népeilül

azoknak mind kénszeritve beadott leveleknek,

félnek

nem csak is

ervel

vissza adattassanak,

ne

ha-

a jóvá

legyen,

melly

hanem az megsérült

kárára és kisebbségere ne legyenek.

Kilenczedszer. Vezettessenek ki az Országból,

nak Ersségeibl senkit,

és

Reversalis Leveleket szedett:

gyott Törvények szerént semmi erejek szerint

fel-

ugy

a

a

Császár népei, és

an-

s

Lakosok közzül

az

lövszerszámokat, — kivévén azokat

a

mellye-

nem különben más egyéb

ket minap magával bevitt vala,

erszakkal elvonszott dolgokat, és az elvött barmokat több éltet eledelekkel együtt, akar szekerezésnek

akar más

valamelly szin

ervel

alatt

neve ne

kivinni

alatt,

légyen

szabad.

Tizedszer.

ben

lev

A

megh

irt

mod

szerint az ekkorig ereji-

kételkedés eltörültetvén a Király

szág között, ugy az Erdellyi szives, alhatatos,

és örökké

Magyaror-

és

Fejedelemség között tartó

békesség

is

az

erssittessék

meg, nem külömben az oltalom és artalombeli Frigykötés is,

melly éknek szentül való

megh tartásában

szághi öszve szövetkezett Statusok

ságoknak

kezességek,

minden

által

a

Magjar or-

feltett

Hatalmas-

módon az magjar nemzet

javára vigjázzanak. 15

226 16, Julii 1706., mert az Isten

Ennek vége szakadott az mi

Atya

bneinkért

méltán,

ostoroz

nem sokára hozzánk

nem hagy

fordul

segitö

az kegyetlen nép igájában

badít bennünket szerelmes

fiárt.

mint

de

Ámen

kegyes

kegyelmével,

nyiignünk, ;

édes s

megsza-

ugy légyen.

(1706-ban Nagj Szombatban lev Tractának holmi reszecskéj

Erdély részérl.)

227

Forgách Simon

8) Gr.

levele

1706.

Levelem praesentalo Nemzetes Vitézl Dániel István General

Adjutánsomat

Esztergomhoz, Mgos

ö

Kglmét küldöm

Generális

Gróf

siet

Dologban Eszterházi

Galantai

Antal Uramhoz eö Kegelméhez. Intimaltatott azért Kglmes

Urunk eö Nga minden renden lev Hadainak, Hadi Tiszteinek,

minden

és

híveinek közönségessen, hogy

emiitett

Adjutánsomat eö Kglmét ismervén igaz járásbelinek

nem csak bocsássák borgatás nélkül,

st

s

lenni,

bocsájtassák békével és minden há-

Postamesterek

s

ugy városi

és

falusi

Birák Postay alkalmatosságot alája adni tartozzanak. Praesentib. 6.

8-br.

Az Magyar délyi

perlectis

Prestit.

Lent.

Vára

(?)

Országhi Confederalis Nemes Statussok,

s

Er-

nagy mgú Fejedelem Fels Vadászi Rákóczi Ferencz

Kegyelmes Urunk láris

exhib.

1706.

Ármádiája

F

Nga mezei Gnral Generálissá és ns

Marschalja,

Borsod

Regu-

Vargye

Ispánja

Gr.

(P.

H.)

Forgách Simon.

F

fcV

.-

•~: í:

GD O GO ^ Ci —< O 1> O Ci

GD

CVi

00

a-

o

a s

Z3 o

-"""""""""'-'^ Cl,

^^^ llTITrríTTT^

o iO'*xo>coío;ocoío;Dm

w 00 í co

í^} e*j

<M

i^j ev)

cí

m

C)Lf3inOi.':l>í>l>000

joa>i>íciT}
oi oo

rí*

irtOOirtCOOOOOOOOOOt>. a50!>lf5COCOfOCOfOCO-r}«ir3I>ÍDt^OD in

crs

iAO^!>QOQOQOooeQoocniftQoocoío

OCYjifiTj'COCQCvjíMCVJívjn'

iftOooaicciítocTfOirQmcooaDco

—

w

u a

58

50 O

!Z1

«W a<

o

in

£

>->

-©


a,

be

P

232

10)

Rákóczi F erén ez

11.

gr. Pekrij

Lörinczhez

kelet nélkül.^^)

minden jókkal aldgya meg Kgldet, szivbül kívánom.

Isten

Az Kgld

vég-

levelebül értvén az ország irántam lett

másnak nem tulaidonithatom, hanem az

zését, áztat igenis

Kgltek hozzam vaio szives indulalinak, mert ugyanis talán senki

sem mondhattja hogy valaha csak

nak

az Statusok

által

tartjak

kez

lenni

ezen

n.

magok dicsségekre illend dolog-

ezen titulusom öregbülését

nem akarok, st

Hazának

hirit

nevét

s

:

en semmibe

ellen-

igyekezetem az, hogy

tellyes

szabadságát az

resztény világ eltt tündököltessem által

hogy ha mind

vágyódásomat;

volna tülem ez iránt való

azon

emliteniis hallotta

;

egész

ke-

köszönöm mindazon-

Kglraeteknek az megmutatott szives igyekezetet,

kí-

vánván, hogy tegyen isten olly szerencséssé, hogy az Felséges titulussal mind az országnak mind annak

igaz

fiaí-

nak anyit szolgálhassak és kedveskedhessek, az menyit az mostani

méltóságos

titulussal

igyekezek

s

kívánok;

ma-

radtam

Kgldnek minden Jot kívánó F.

Czimzés Illustri

Noslrae

Comití

Laurentio

Cavallaríae

Pekry

Generáli,

attyafia

Rákóczi m.

k.

:

de

Pekrovina

Comitatus

,

Albensis

Mílitíae

Comití

Sedísqu. sículicalis Udvarhelly Capitaneo utrobique supremo Fídelí nobis

síncere dilecto.

*0 Lásd e levél fac símile-jét a könyv elején.

T. K.

238

11)

Rákóczi F erén ez

II.

Pekri Lörinczhez.

gr.

1706. Franciscus

DEI

II.

RÁKÓCZI,

Transylvaniae Princeps

Dominus,

riáé

Romani

Sacri

gratia

Imperij, et Electus

Hungá-

Parlium Regni

Siculormn Comes, pro Libertate Confoe-

et

deratorum Regni Hungáriáé Statuum, nec non Munkacsiensis,

Makovicziensisque Dux, Perpetuus Comes

Dominus haeredifarius

de

Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerencs, Ónod

Comes

Illuslris

tem

mezejérl

Sámuel

Jenéi

7br

28,

a

magunk

által,

is

irolt

Kd

az

Haza

lapasztalható Progressussal hasznosan vitt

Kd

operalioit agnoscallyuk,

magunkal,

elhitetvén kételkedés nélkül

Salu-

ppensionem.

Levelét vetlük szolgalatjában

folytatott

kedvesen

Regécz, etc.

dilecte

benignam

nostrae

gratiae

Principális

et

Keresztes

Syncere

Nobis

Fidelis

Saaros,

Tokay,

Saaros-Palak,

in

s

véghez

vesszük kdtl,

is

hogy továbbra

hséges nem kevesebb

is

ekkoráig gyakorlott szorgalmatos és

forgolodásá-

ban semmit nem remittálván,

dexteritással

foghja az ottan

lev

Ellenségnek minden utón módon le-

het Confusiojában kgls intentionkat naponként secundalni. Az ellenségnek, nevezetesen pedig Rabulin visszafordulásának

Consideratioja (kijs

foglalatoskodik,) rallja

semmi

nem

nem

dékát operatiojiból is,

acta

semmi

szaporább

arra

remo-

czélozo szán-

Ítélhetvén, ha valamikor ezt

alkalmatossággal

értetni fogjuk kdt,

is

obsidiojaban

eszünkbe

minek eltte az ellenség arra közelithetne, mi-

hogy

a

bizonyos

szükséges

tempore kellete korán rea érkezhetnék. igen

Cassa

Hadi operaliojaban ne

és reltencse kdt, ugyanis

vennk nél

most

helyben

hatgyuk

informatiokkal

operatiokra

—

Melyre

levelebeli Specificatioja

in

ipso

nézve szerint

234 leend

való modalitásokkal

pedig és mindenek melljet

zést,

felett

jobb

minél

is

kglmnk nevezetesen

operaliojit

;

nézvén Arad

földnek megrémittésire véghez vihet

ügyeke-

való

alá

hathatósabb

és

móddal azon

azon legyen minden

:

ügyekezetivei kd, bizonyos lévén benne, hogy edgyet annál kedvesebb dolgot, melljel kglmessegtinket experialhatná,

elttünk nem

Dispositioját

solutiojat,

az ideig lalni

fog cselekedni. Jova hadgyuk

is

Commendans és városának kívánsága

vari

:

kgldnek,

is

mig Levelemet

is

hogy az

szorítani,

vexatioi által annyival

capitu-

ugy ügyekezze meg-

kivül

mindenféle

és

Re-

tett

ha ugyan

is

nem akarnak

vejendi,

minden engedelmesség

iránt

továbbra

Colos-

az

egyéb

véghez

mehet

hamarébb az varosnak kezünkbe

is

valo esését assequailya kgld. Ertjük kd Levelébl az

szág népeinek fegyvertelen

voltát,

kikez

képest

gesnek tarlyuk, hogy az melly hellyeken és minémü dalitásokkal

Atyánkfia

munkába

mlts

ottan

eö vette

kglme

az

volt,

iránt gróf Teleki

gróf

mo-

Simon Ur kedves

Forgats

fegyver

or-

szüksé-

rendben

és

azon formában correspondealván

ez

Mihály

készíttetést

Hivünkel,

uri

minden

késedelem

kivül kezdettesse, annyival inkább szorgalmatosan folytassa s

consummaltassa

seggel tiokra

is

kgltek.

is

mostanában

Nagy Sigmond hogy kezes-

elbocsátlassék,

bizonyos Considera-

nézve nem teczczik resolvalnunk. Kihez képest kgis

parancsolatunkon kivül ebben ne cselekedgyék kd; az kik

Homagiumoknak magok nyelvekkel és

pedig mostani

letétele

szerént

szájokkal

csak az ingek Kurucz ha megesküttek litásokban comperialtatnak

:

is,

executioba

Abruk Bányai dispositiojaval,

és

irása

hogy

is

elebbeni infide-

perseveralni praeter oninem di-

lationem Hadi törvény szerént revisioba, sibiliter

kd

fatealvan,

után

vetesse

kd.

nem különben

ezután irremis-

Contentusok vagyunk az

Csik-szt-Miklosi az

s

magazinalis

helyeknek

elhányatando

fortaliliu-

235 moknak is

mely

edgy Fejérváron kivül,

Specificatiojával, az

Fejedelmi resideiiíiaiikra nézve, ha ekkoráig

el

nem há-

nyatott, szükség hogy mostani allapotjában meghagyattassék.

A

nak

F Tisztségre

Szászságról állitandó vagy

Directiojára noha resolvaltuk volt en-

s

nek eltte való Leveleinkben mindazáltal

kedve

egycbaránt

is

az

akarmellj gyalogság-

is

nem

bemenetelre

a

is

Litternek beküldését,

iteratis

Actuslol

Siboi

annyira lévén,

ember

az

az

fogvást

elbbi resolutiojaban igen megváltozott, minthogy másforma szolgálatban kivan inkább foglalatoskodni

aziránt való

:

fogunk elsbb alkalmatossággal beküldeni.

tisztet

Az mi tát

illeti

koránt mellj is

ke-

nev

gyelmes akaratunkat remittnljuk, arra nézve Vobicz

ottan

fizetésének mivol-

Rézbányák elfogyatkozván,

való

itt

azeltt

mint

is

lev gyalog Hadaink az

mivel

,

bvséggel nem

olly

az ország Cassájából az ide ki való

rövidséggel és

lathatik,

nem mindenkor maga

kgdk az Magyarországiak

Bányáknak elfogyatkozására, nézve bizonyos

is

vették,

a

magokra officiali

Statusok elméjét valamely

nemcsak

stylo

pénzbeli

is

ország

fog

az

inpositiojat

igyekezze az

Impositiok

suscriptio-

representálván, által

m'nemü hajlandósággal fognak

,

hogy

a rézpénz-

(mely másként éppen oda lenne) hasznával

nagy

hanem

felvállalták,

ezen modalitás szerént lehet Circulatioja

porodni

mellyel az

mostani operatiokra

inculcalvan.

jára disponalni, Impulsivanak okáért

nek aestimatioja

parancsolatunk

példáját,

Contributionak

pénzbeli

kedvel és örömest

mind

fizetése

idejében suppleal-

melyre nézve akarnók elre kgls

által insinuahii

acta fel

prosperálnak,

Hadak

sza-

mely dolog aránt

viseltetni:

valóságosan

is

és

candide cxperialvan, minek elölte Consumatioja iránt kgl-

mesen akarnák determinálni, elvárjuk

A tattunk,

tudósítását kdnek.

Balogh Sigmond Ezerede állapotjárol ugy informal-

hogy azok mind

a

hegyek közül valók,

tolvaj-

236 Sághoz és egyéb indolentiákhoz szoktak legyenek, melyre

nézve Tekintetes Nemzetes Orosz Pál Generális Fö Strásamester Hívünk az emiitett Kapitányt taltatta

akkori panaszok

;

meg

dolgában azért szorgalmatosan observallja kgld, valósággal és n.

nem csak superfugiumokkal

vrgyék a reájok esend Gyalogságot

cticabilitas

szerént

azon ezer,

s

a

azon

Inpra-

mennyi

a

fizetéseket exigaltassa, holott pedig a vrgyékre

esend Gyalogságnak s

tapasztalna,

számban,

annyi

acceptállja

hogy ha

szokott készü-

a

számmal éppen nem praestalhatnák,

és

lettel

ares-

fogta,

is

ugy componaltattanak, ezen ezer

dexteritássa

elállításában (melyet kd serénysége

várhatunk

által

kgls

is)

Intentionk

kivánt

magunk Cassainkból

eíFectumát veheti, tehát azon ezernek

fog fizetést adni, niustraltatni, akármint legyen pedig ezen

ezernek dolga, szükség kdnek keménysége szokott

gyakorlott

s

excessusirol

az

által

elszoktatni,

eddig

és az Hadi

jo rendre bozattatni.

A

Török Hadak érkezése, annyivalis inkább naponként

való szaporodása kedves hir

elttünk,

kiket

Fejedelmi

is

fogadásunkra assentalhat kd, hogy ha kétezer leszen vagy több

ezüst

is,

nézve

melljre

pénzel is

foghjuk

igen

jol

fizetéseket

administraltatni,

hogy Agajokat vagy

esett,

is

Kapitánnyokat hozzánk igazította kd. Kajdi ezerébl az ze-

nebona

indításnak

delíctumában

büntetletések iránt most

is

comperialtattaknak

meg-

elbbeni parancsolatinkra refe-

állapotban

nem akarván semmiképpen, hogy azon kívántatott kemény és prioris Animadversionk

eCTectuma

praeterealtassék.

ráljuk magunkat,

feles

Tktts

bizonyságokból constalnak

Ngös Károlyi Sándor

bizonyos

praetexlus

mindazáltal,

lenne,

hogy

senkivel

alatt

András

Csíki

elttünk,

Generális

való

állhatatosan

parancsoltunk

Marschal

kíhívattatásáról

kd,

nem communícalni.

minekeltte

A

már

excessusi

Urnák :

is is,

szükség

ideje

mely maga

nem neve

237 gyjtésérl emlékezik

való ezer

alatt

tartok

nem leszünk

mivel

mindazáltal,

;

kd, abban is

itt

Tiszteknek

operaliokra nézve az ollyan jo

ellen-

is

a

mostani

szolgalattjokra

szükségünk nagy vagyon, a kívántató Fö Strásamester denominatioját

s

beküldését eznttal balasztanunk kellelik.

Gróf Teleki Mihály ur Hivünk panaszából értjük, hogy

némely Hazafiai valamelly marhákat, kiket bol BáníFi

György gyjtött

elhajtván, sok

s

egyéb excessusokat

informallyon kd

nézve

excessusok az

a Fiscalitás-

is

maga jószágában öszve, is

patráltanak, kire való

bennünket, ha azon marhahajtások

még benn lév

ellenségnek

ságával, vagyis a üresedett,

volt az

midn már

alkalmatos-

az Haza ellenségétl annyira

és az Hellységek béhodollanak, voltak és történ-

tének? Némely ezerekben megoszolván az katonaság, ugy való szorgos ope-

informálnak Tiszteink, hogy az

ide

ratioknak elkerülhetésére nézve

sokan oda be recipiallyák

magokat,

kemény

szükség

azért

ebben

példát statuálni kdnek,

ad Tornaallya positis die

tris

—

ki

(hány compromittaltatik)

Dátum ex

9. raensis

Castris

Sbris anno

Nos1706.

F. Rákóczi m. k.

Georgius Pongrácz. m.

C.

Laurentio Pekri.

k.

238

1706-ból.

12)

Nagy Méltóságú orsmghi Ferencz Pajtásunk

kglmes Urunkhoz

eö

küldötett

Grál

Adiutant

István

eö klme Instructioja., a ki

Elsben. Mély

a

Uram eö Nga

nemes országot

:

Hogy

ltt

bejöttünk.

s

melleit (mind az által

éjjeli

némely

Parancsolattjok

viseltetvén a/ N.

Vgye

Flmsgét

ö

életünk

ez elmúlt Táborozá-

F Hadi

Méltóságunktól hoz-

Nemes Árva Vrgyébe

tudatik

micsoda

,

rajtunk,

inspiratiotul

midn egy

V. Ispannya a

nyugodnunk kéne, most kiad

F

nyughatatlanságunka],

nappali

szerént

nem

Mélt.

sokszor

illet) szolgailatba,

Mindazáltal

Mnk

iollehet

sok jo Lovainknak utolsó romlásával sunkat elvégeztük,

Fe-

alíízatossággal ne terheltetnék eö

veszedelmivel, ezernyi

zánk

Vaddszj Rákóczi

Fejedelemségéhez

Dániel

Vzleö

N.

Tek.

jedelemségének eleibe adni

s

Föls

Statusok Fejedelméhez.,

Uram

Generális

Magyar

választott Erdélyi s Confoederalt

kicsinyt

ugy hogy se eö Fe-

jedelemségétl (kinek ugyan sok számitalan országos dolgai között kglmes elméjébe jutnunk

nem

egyéb Méltóságos Generális Urainktul

is

melto), de se

Ngoktul

eö

semmi

Orderünk se lévén, mi tevk legyünk? hogy az eö Fejedelemsége valamely nem remellett, de történhet animadversiojat

elkerüllyük: mély

just allyon, ha azzal

véteni

alázatossággal

nem

talál,

meg kérgye

s

minthogy ketteink

idegen Földiek, ketteniknek pedig partim az ellenség partim pedig az Hadaink

eddig az Mélt.

F

talunk kedviért

is

télyon

is

mindenünket

elélte.

Hogy

valamint

Generálisunk Fagasiajahoz szabad közöl alkalmaztattunk

:

ugy

e

téli

asz-

Quar-

hogy N. Árva Vrgye V. Ispannya alkalmaztasson

bennönköt, eö Fejedelemsége klsn megparancsolnij méltóztassék.

239 2-do. Minthogy 9beri és XberiSalariumunk restanciába

vagyon, mely

sem

semmit

mind

egészlen,

obvenialandokrol 3-tio

ur eö

tos.

lásával

Nga

Feiellmsge

jövend

méltóztassék

Generális

Minem

eö

éjjeli

klmes

s

legalább

kiadatni.

Mél-

az

végs rom-

ha szinte Lovaink he-

kérje,

arra

nem

ismerné,

minthogy

után eö Fejedelemségébe minden reménségünk,

Isten

hogy de-

putalando fizetésünk árába kinek kinek ruházatra való gliát

klmessen adatni méltóztassék,

hogy annál

masabbak lehessünk az eö Fejedelemsége

A

többi bizatik az

teritására.

is

An-

alkal-

szolgallattyán.

eö klme vele szülötött szép bölcs dex-

Actum Sersztyenae,

Kardus István m.

azt

havakra

Parancsolattját

mellett ruházatunk s Lovaink

alázatosanr epraesentallya,

Feiedelemségét

mind

téli

nappali strapázánk volt

semmi klmesseghet es nagy alázatosan

lyet

eö

:

resolvalnij:

pedig

uram eö klme

Gnralis Gyürki Pál

iránt Mélt.

akart

Xbris 1706.

28.

k.

Pataki Sámuel m. k.

Kornis Mihály m.

k.

A

czimlapon

:

Instructio pro Stephani Dániel

post Attestationem Generális

Forgács ex Generális Stabo

ad Principem

miss.

1706.

240

13) 1707-böL

PUNCTA TRACTATIONIS Ruali,

ac

quidquam

Commendans

in

modo Dnus

Tractationem

et

Capitulationem intrare in-

Nempe 1-mo. Dnus Commendans una cum tendit.

secum habentibus armis, ut

quivis Miles

id

Bethlahemiensis

Praesidij

:

Francia

et

10 Patronas accipere

Quarnisone, atque Sclopetis,

et

item

libere ac se-

possit,

cure Cibinium intrare cuplt, sub bona Convoija Regularium, illi

qui

bono animo, ac sponse, intrare volunt ex meis Mi-

litibus.

2.

gat, ut

Dnus Commendans ne aliquod damnum suam Equipachiam secum ducere

una cum 7 Equis, 8 bobus, caeterisque

contin-

ipsi

possit, cupit ac vult alijs

pertinen-

suis

tibus rebus.

Quidnam de uno,

3-tio.

intus in Arcé, etiamsi, ad

aut

de altero

sub Ploquada

quodcunque pertinuerunt, consu-

matum fit, nec unius aliquam praetensionem Commendante cupiat, neque audeat imposterum. 4.

Ut Provisionem tam pro

pro Militibus

de

Victualibus,

se, atque suis,

nempe pane

ac

ab

illó

quam

D.

etiam

carne usque

Cibinium habere possit, praetendit. Item pro se ipsoraet duos

Currus rusticales. Dalura sub Ploquada Bethlahem. die 21. Junij

(P. H.)

1707.

Brauthammer Lieutenant und Comandant. m.

p.

!

241

Tige

14) B.

csáhzári

Doniine Coiues

lllustrissime

litteras

me

svuw ad

sub

bene percepi, ex quibus rescriptam^ sed Illustritatis

crudeiitatein

quod

intellexi

auteni

iterata

quod et

quidem

in

:

actum si

imminata duplo

erga

nostrates

erga

triplo

referenda oecasio reservata

sit.

hinc,

qiiaiemcunque

vei

ílinstritas

nostros captivos mihi

pária

— quae ;

et

detenlos

plures hic loci

captivorum attinent. jam saepius scripsi erga quemlibet germaniim

germniiis sed

exerceretur,

crudelitas

et

credo,

eo magis prolestor el prae-

fiierit.

interim

maximé

vei

ostensam

quidem

sit»

ig-

mihi

milites

siiae

facluni

lueis

niilitibus

:i

potius Zingari-

summo.

exaratas

curreiitis

18.

notam, erga interfectos

qiiod

1707.

tábonwkhoz'

ktü'ucz^

Illustritatis

Fekri Lörincz

yi\

tbk.

ad emmutationem

gregarium

rascianiim

quod

asseciiravi.

et

alium

sua desideraverit etiam gre-

garium, vei officiales juxta alios officiales secundum gradiim

et

dignilatem

sim

tentionatus

eliberare

modo

eo

sicut

,

erga Fouririum Rabutinianum et

non illos

denego a

litterae.

milites

.

quibus

per mihi

ceterosque expecto,

tot milites

et

sequentia ante mihi

dimittendos esse.

in

et

paralus

tubiciuem

igilur

prioribus

in-

dimiltcre

et

quidem

rescriplae

fuerunt

specificatos

novem

nostrates

('ies

et

(iesideratura

unum gregarium

aliqiiot

iterarium

Illustritatis.

emutare

et

medianle mea parolla afíirmo

non rusticos

Quibus maneo

vei

Illustritatis

valachos suae

paratus servus

de Tige.

ni.

p.

16

hinc

242 P.

S.

Utr.

duo milites Rgis Althanian. nomine

Wen-

ceslaus Stiert, et Johannes Cade prope Salesium intercepti

adhuc

in

víyís

Cibinij

me

informare libent.

22. Juni

1707.

A

czimlapon

A Monsieur

le

:

Monsieiir

Comte Pekri

etc.

243

15) Gr.

Pekry L

r in ez

levele.

Gnral Adjutantomat Tekintetes Nemzetes

Dániel

Ist-

ván uramot küldöttem

a

végett. Azért kglmes

Urunk eö FIsge minden híveinek és

Bethleni

Ploquadaban

Capitulatio

vitézeinek parancsoltatik, mindenütt bocsássak békével, il-

lend

szállásadással

Falusi

Birák

positis

die

eö

és

gazdálkodással

kglméhez.

25. Junij

Dátum ex

lévén,

Városi

Castris ad

és

Hárság

1707. G. Pekri m. k.

Kglmes Urunk eö Flsge Gnralis Marschallja, Bels Tanácsa,

egy Karabeljos Ezernek nek

f

Colonellja,

Ispannja és Erdélyi Gralis

(P.

H.)

n.

Fejér Vargjé-

Commendans.

244

A

16)

P

u n c

Qnalia

l

a

bethleni cár föladási föltételei.

Trac

t

a

l i

n

i

s

modü Dnus

quoquam

Coniineiidans Fraesidii Beth-

n c

C

a

t

a p

i

t

u

1

a

t i

ü n

i

s

Commendan-

Dominuni

per

tem Hetlilenienseni resolvun-

Tractatioiiem et

in

lenieiiáis

Pu

mudü

tur

sequenti

:

Capilulationein intrare inten-

neiupe

dit

Dominus Conmien-

l-niü.

dans

uiia

cum

Quarnisone

atque secuni habentibus mis. petis.

Id

Ar-

est

frameis et sclo-

Item

miles

ut

quivis

Ad 1-nium. Dominus

bebit

memória bus.

In recenti

Coniniendans

eundem more

solito con-;

decenter quatenus se tempori

accomodaret. neve

libere et secure Cibinium in-

lateni

Regularium

,

bona convojja illi

quo

bono

animo ac sponte intrare volunt

ex meis

militibus.

tempori-

retroactis

10 Patronas accipere possit

trare cupit siib

ha-

extremi-

praestolaretur ad hor-

talum exstitisse. tandem vorabiliorem

fa-

expertus

fors

Summa

fuisset resolulionem.

jam compulsus necessitate ad talem, qualem tunc ha-

modo

bere potuisset, consequi valent capitulationem

non

vi-

deó rationem: cum et aliam

honestam

et

omni ex parte

securam habiturus comitivam non

est necessitatus

ut

ar-

mati dimittantur.

Ex

eo

Ipso

Dnus

mendans Armatus, tem

Com-

caeteri au-

Praesidiarii qui suae se-

renitali

libere

Principali sponte

servire noluerint

et

ab-

245 solute inermos, ciira

bona tanien

securitate

narum quam

rermii

ad se spectantium

nentium omni culo

ad

perso-

tani

praecise el

perli-

absque

peri-

locum

desideratura

comitabuntur.

Hoc per expressiim

de-

Dominus Commen-

clarato ne

dans quempiam ex suis clam

palám

vei

suae

ab

acceplatione

Serenitatis

servitiis

libera

Principális

vei

ultranea

dehortari tantomínus pollicitationibus

abstrahere

nimis

praesumat.

Ut

negotium

itaque

hoc

eo Conimodius debito effecmancipari queat

tui

die

30.

mensis Junij Anni infrascri-

Commen-

Dnj modernus

pti

dans

Caesarianus

Perilíustri

ac Generoso Dominó nello Rilter

Colo-

Claves cum Ca-

stro Resignabit.

Dnus Colonellus

Habens idem Ordini-

in

bus quatenus facta de

omni-

bus requisilis bona Dispositione

transmissam cius

Mars

juxta

recta

Cibinium

Rultam quanlo-

Capitulantes

comitari curet.

2-0 Dominus Commendans

Ad 2-dum. Res

praecise

246 ne aliquod damniim

ac

ducere

vilit

uiia

8 Bobus suis

con-

suam Equipachiam

tingat ul

secum

ipsi

cupit

possit

cum 7 Equis

caeterisque

alijs

pertinentibus rebus.

Quidnam

3-tio.

aul de altero

sub

ad

quem-

piam quocunque tandem novocabulo

niinis

sine

difficultate

vocitentur

una

dimil-

luntur.

Ad

imo

de

Dmnum Commendantem

spectantes et non alium

Ploquada

Quequid

3-tium.

est

sub obsidione munitione, Fru-

ad

mento Leguminibus, Liquore

quemcunq. pertinuerunt con-

Pecoribus, aliisque Comesti-

summalum

libus

intus

in

Arcé etiam

fuerit

ne

si

unicus

aliquam praetensionem ab

Dmno Commandante neque audeat

in

illó

cupeat

poslerum.

per Praesidiarios Cae-

consumptum

sareos

per-

in

un-

petuum cassatur neque

quam

propter ea aliqua sadesiderabitur.

tisfactio

Prae-

terea omnia ibidem tam bilia

quem

dispo-

inmobilia

meae

sitione

mo-

futurae intacte

relinquantur, hoc addito quod si

ex munitione

lerea

temporis

absconditum

aliquid

celatum

extitit aut

inet

minae

extructae frabrientaeque essent prout et alia

revelare.

Confiteri et superinde prae-

Dnum

titulatum

Colonellura

genuine informare parola sub mentionatus

honesta

Commendans lígatusque 4-to. üt provisorium tam

pro se atque suis

pro militibus

quam etiam

de Victualibus

Ad

abstrictus

ob-

sit.

4-tum.

stationibus

tam ipse

Dmnus

In

Cibinium

omnibus usque

Dominus Commen-

247 nerape pane ac carne usque

Cibinium habere Item pro

tendit.

(luos

possit,

se

prae-

ipsomet

currus rusticales.

Dátum sub Ploquada Bethlen,

die 21. Junij

dans quam reliqui discedentes

et

Servitio

in

caesareo

quidem

huc

desertores Hungari vei

Po-

existentes

(si

non involverentur imo

loni,

absolute excluduntur) habe-

1707.

bunt ex pane et carne con-

stantem provisionem nec currus

Dno

ad

locum

proximum

Cibinio

usque

adminis-

denegabunt.

tranti

Ut praemissa ab utrinque sancte

et

inviolabiliter

servarentur Puncta tam hona fides christiana,

quam

ob-

parolla

Cavallerica et Militaris Regula ac Observatio dicant jubent

assecurantque. 25. Junij

Suae

Dátum ex

Castris

Harsagh

ad

die

1707.

serettis

Principális

Generális

Campi

Marschallus, Consiliarius Intimus unius giminis

positis

Re-

Karabeljos Colonellus Inclyti Coltus

Albens. Tranniae Supremus

Comes nec non

per Transniara Generális Coraraendans

Comes Laurenlius Pekri m. (P.

H.)

p.

US Stephano Dániel

17) Instructio pro Gnrso Dom, Generáli Adjutante

pro Capitulatione Bethleniensi

et

Mandatorio. l-mo.

Si

adverterenl

in

lem

agna

et

cum

Armis

aliisque

eundeni non habiluruni de-

haec

conditio

2-do. Post discessum Commendantis Grosura

Sámue-

etiam

feclum fine

discedere nollel Coinmeiidaiis, et

sine arniis

sed

deinittatur,

admiltenda esL

linali

Cserepi conslilual ad ulteriorem Dispositionem ut

terea

temporis

Commissione

conservet

invenfanda extrádét

nihil

idem

Generáli

sine

et

,

in-

Cserepi ad cujuscunqiie

tandem requisilionem. 3-tio.

naria

Unum

praecipioribus Nobilibus

comitiva nobilinm

ordinet

cum

idem comitivae

proportio-

eiim

Inslructione

sima danti

Bethleniensi

quem

juxfa Mars Ruttam suscipiat eidemque se

hus accomodet.

pane in

ver

eideni

per

et

sub

amissione

vitae

quavis portionem

unam

in

infligere

in

omni-

per duas in

carne

contentabit slationatim

patiatur,

quae

:

scripto

depulando Commandanti extradabit.

4-to,

Omnia mobilia praeprimis quod

ventabit,

Dnus

subscribat

ver

Munitionera

Colonellus

Ritter

Cserepi. cui Juxln inventar omnia ut praeraissum signabit.

strictis-

Commendans Commen-

nihil ad versi

Inventarium

et in

partibus

nabit

certos

ver

sub Autentico mihi

Cserepio relinquet

Districtuales

Salellites

caslro excubias agent

ad

et

a

quin

ipse est

et

re-

praesentabit,

ejusdem

Dispositione

in-

in

latus

ordi-

praeattacto

Cserepii

praesto-

labunlur,

5-to.

cum

Duo minima tormenta

dabit

Dominó Colonello

sufficientibus pulveribus et glóbus tam

quam hominibus sub commando

ejusdem

pro

tormentis

existentibus

ne-

24P cessariis

item sclopeta defecti, reliqua intacte

neant. Signatur Dat.

in

Castr.

ad Harsáo^h

omnia

positis

ma-

die

25.

Juny 1707. Mars Rutta pro Diio Commandante Bethleniensi Cibinium versus proficiscente confecta.

30 Posl

Szék 2 Rostag.

1.

Julij

3.

Császári.

4.

Gyeké 5 Rostag.

6.

Sz.

7.

Iklísnd

9.

Ranot.

Péter.

8 Rostag.

11

12.

Dics Sz. Márton Nagy Kapus.

13.

Nag-y

subsistalljon

10.

kisirö

Borsa.

Selyk.

Commendans

inandérozni.

Exlradata

Signat.

per

Marschalliini

et

Itt

Rostag.

és

adjon

hirl

az

az Generálisnak, avagy a ki fog coni-

anno die

et

loco

iit

siipra.

Generalem Canipi Griem

in

Trannia

Commendantem.

Comes Laurentius Pekri m. (P. H.)

k.

:

250 Gr.

18)

Lrincz Dániel

Pekri

Istvánhoz.

Szolgálok Kglmdk.

Az

a

Bakó Nagyszegi Orderem

felé indulván,

ellen, az

német Déva

másfél ezered magával rea

ment és meg-

három ezer

volt a Lovassá,

harczolt vélle, holott a német

és ötszáz gyalogja, magát elszéledett, kihez képest

is

elfogták.

Az

katonaság

igen

tartok

non

megvallom

bizonj

a

pularemtól, azért Kgld ott mindeneket inventalljon, és te-

gjen jo dispositiot; de mig az lenne kglmed ezen levele-

met Rhitter uramnak mulassa meg (de másnak senkinek se)

kglme

eö

és

az

edgyütt

Gyalogjaival

mindjárt jöjjön

a

Táborra, az vár rzésére hagyván bizonyos Gyalogokat, a többivel

jöni

ne

késsék

kglmed.

Görgényben csak négy

Tharaczkot küldgjön, KüküUö várra penig hozzon magával kettt.

Az Feleségem számára

ben azeltt benne

jve

volt,

szalhasson belé

Isten kglmddel.

;

azokat az Házakat,

hadgya meg kglmd,

az

Hámokat hozassa

Dátum Nagj Lak

Kglmd

2.

Juli

a kik-

hogy vissza

el

kgld. Ezzel

1707.

jóakaró

atjafia

G. Pekri L. m. k.

Az

Lengjeleket feleskettesse,

ezt

ugjan

lelkesen;

k

is

Praesidiummul lehetnek; az Istenért siessen; az Ritter urnák az ell

tarka

lovát

is

— — — .

hozza

el

— —

az hámokat hozza

stb.

Kivül Tekintetes Nemzetes Gnral Adjuttansom Dániel István

Uramnak adassék,

Bethlen.

251

Quietantia.

29)

Supra ununi Centenárium Pulveris, unum Centenárium

globorum

minorum,

Tormentig, quos ego

Dno

cenlum

atque

viginti

infrascriptus a

globorum

Perjliustri

Gnrali Adjutante Stephano Dániel

ac

pro

Gnroso

secundum extrada-

tam specificationem munitionum pro Ploquada Szamosuivarecte

riensi

percepi. His

ex propria

maniis subscriptione

quieto. Sig.

Id

est:

Bethlehem

die

1

Cent. PuI.

1

Cent. Glob.

120

3-tia Julj

1707.

Glob. For.

2 Tornienta.

13 Canatr. 9 Vass

for.

(P.

H.)

E. R. de Ruijther Obrister, m. p.

252

20) Parolán kiadott parancsolat. 17. Julij*)

die

1)

A

2)

A

Brajtsaf mind

meg

eddig,

légyen.

Resorvára peniglen, mely lesz a Sánczbaii, Contribual

Nro 300.

Regiment Hajdúi

Palotás

100

Ecsedi Nro

Sz.

Páli

200

Nro

EBd.

Nro 150: ezek lesznek

a

Sánczban, menvén véllek mindenkor Regimentekk rendi Stabb

szerént

Iványi — NB,

kezdi Sz.

Staab

3)

Az

Óbester ur Regimentibul való

kezddik

egész fronta eltt

a

legelsöbben

ofFicir.

Patrolirozás

az

ott

az minthogy most

oíTicir.

„kivagy?"

megy:

le

menvén szépen

végigh

kapunál

Sáncban, és mind végig az

a

kiáltással, a

Sánczbol

eltt rendivel.

fronta

NB. Haris ur reservaba ad

1

50

lev

az tábor balszárnyán

Dombra 4) Ha mi lárma történnék

6

log

Regimentek

Az

lovas hadak

járt

mandohoz

Az két

a

ezreik

menjenek. Haris ur

oly készen legyenek,

hogy mind-

F Tisztek megh

mellett, vicék fel jöjjenek

a

lovas had Patrolirozása igy observáltassék Tiszt

Az vigyázó

*)

Com-

Dispositiót ki venni. :

levén

egy Strásán. az vice Patrolirozzon, az

maradjon helyben. 7)

gya-

maga szokott Dombjára.

ezen lövés után lovon legyenek.

maradván

6)

is

Sáncba

az

Regementestül menvén 5)

kétszeri lövés után mind

:

posta (post)

Hihetleg 1707-ben Pekri

is

penig

által

megh

kiadva.

legyen.

f

253 8)

A

Strásák, Patrolirozók ha

jöjjenek

F

Strasa

Adjutanthoz. ö az

NB. M.

mirl reportumat tesznek

3Iesterhez,

F

Commnndonak végre ug\

G. nr jüvetelire

lovas Slrásák. es

szor^-almatossan

elre

:

Strasa Mester G.

Hirt adjanak.

resoivaljon.

vigyázzanak az

—

:

254

21)

11.

Rákóczi Ferencz

Pekri Lrinczhez 1707^).

gr.

Terebes die 28 Augusti 1707. Isten

minden Jókkal aldgja me^ kgdet, kívánom!

már

Jolehet

alkalmas

hogy hirdetek vala az

ideje,

Németnek Erdélyben való

szándékát, és sokat lármásko-

dának induló híreivel

ma

csak

:

ervel? ime az szemmel

meg

cludalt levele

galta

maga

;

mi-

szerént Szekeres in-

látás

mulattja, melyre

rént Eszterházi Antal ur

Eszterházi Antal

Budához valo érkezését

ur Curirja által Rabutinnak

csoda

értettem

Orderem sze-

nézve

mar Conjun-

Corpussával

Magát oly véggel Károlyi Úrral, hogy vele meg ve-

rekedgyenek, de Opimonk

Gyalogja lévén az ellen-

felett

ségnek, és emez Gyalogját Staremberg ellen, az Újvárban,

ugy az Bányák oltalmára kéntelenitetvén hiszem, hogy

valami

telljek

maga

veszi útját

—

Áldását;

Sz.

Eszterházi Antal

:

az

kéntelenittetvén

Újvári

czéje;ezek azért log,

igj

még

formális iltal

Szeged

nem felé

távozhatik Corpussával

obsidiora

régen hirdet az ellenség, de

lev

és kivált ha

nem

nehezen

hagy.ii:

kemény pvobák

harczrul, ha csak az In valami

mutatja

szemben

az

vigyázni az

eddig se

irja

melljet

se szelen-

lévén, csak könnjen elgondolható do-

hogy az Partiumig nagy

oppositio nélkül penetralhat

meg kellene vetni az ágyát, kimég most merre forduljon, bizonytalan lévén dispositiokat nem tehetni, de mindazon által tegjen

az ellenség; de ot valóban

hez képest állandó

oly dispositiokat kgd, hogy minden felé elérkezhessek; ide-

jén

fogjak

Gyalog

magát kgldel Conjungalni Bonefaus és Ellyös

ezeréi

,

meljik

nézve az elsnek nem az dolog (de

nem

közül

szökésére

hihetni: ha valamely operatiora

eléb hogj

kat) Compagniankénl kel *)

gyakorta

mivel

kél

észre ne vegyjék intención-

ket meg

szaggatni; kgld mind-

Lásd az ide mellékelt hasonmást

T. K.

/'

-i^íá^^ ^2-^.

<0

^^.*i.

^^-^;|^^^^

^^^^^^^.-^yf-

^^*^^^^

í/ /vít

'y^í(/y/>:^^^.

:/'-ííí^ ^AAe-,^^/^

$í^/ ;^^^^^^-^Á^

i

^^

'^^

}/

7^^*1

-

'^

.;

L

* "^

<44'i

/^^l^-C^^'

^é^^?**^^ >^^^^v^í^ '-'^'^^ ^^^i^í^JI^

ér^yíi^ ^"j^^^y-^

;^-i^ ^^^ Í^^.JSÍ.^ *^<^

^ ..J^>^

d^-^^íece^ ^<^^->^i^^,^^

^^-^> X"^-^ .S^---, ^

^^

'*--'^-— ^.^^^^í?r .^,>^-^-

^^^T^^í^--^ ^*^^^^;^-^^ ^t^^t-t.

• ^^M"'-^

'^^'í

;?
^^^.^/x;

.^^

-^,^^-1^2^

^ZW/-::^'f_::^:Í!^í^S^^-^^'^

Kill 0/ lín

n

L

:

•

^cAyT7/h^

:

255 Szeben szorongatását

azonáltal

az

és

menyiben

mulassa

—

Lármát távoztassa, de azt se

az

lehet

hertelen félben ne hadgja,

hogy az szorosokon obvialhasson

el,

Meljet Károlyi ur tudositasihoz (kinek

tam hogy tatni

directe

hogy kgld alkalmaz-

kgldet)

tudósítsa

Communicatis Consiliis közelitvén egymáshoz, fogja

és

—

kgltek folytatni az operaliokat.

Magam miben

legyek vecupatus

:

melyre nézve várván naponként onnan tudósításokat, innen könnyin

negotialionkbul tal

hazánk

olj

rövid

ers id

nem

várhatjuk, és

is

nem

lesz

bizonyos

eszemmel

feltalálok

nem kész

leszek; tudom

rágalmazó

nyelv

:

jol

távozhatok, mivel ezen

is

tanácsos oda bolyogva eztet

hogy az kgtek hasznos miat

operatioji

fogjatkozas; kgld mind

is

hogy

benne

lehet

tudgya,

az tractarul való

következhet boldogulását

volna

azonáltal

kgltek is

várhatunk, az mely ál-

segiíséget

létem

távolj

nem

el

alatt

vontatni, ugis remélYén, állal

idején neki.

megparancsol-

is

valamit erömel és

de Erdély Conservatiojáért cseleked-

:

de

hogy fog

legyen

találtatni

elég engemet

mindazoknak

In

itélöie,

bár

nem bánom nekem

kel elölte mind az két hazájért számot

adnom,

igjnek

és

ezen

foljtatását

ugj

kormányoznom,

hogj egjgjiknek az másik miatt ne következzék

jövendre

nem

lehetnek,

veszedelme;

ezek

vágjon mindazonáltal és dexterilásában,

nyozni

most

pedig teljes

hogj

másként

bizodalmam az kid hségében

mindeneket javunkra fog kormá-

kgld, melyekért mik

is

háládatlanok

nem

leszünk,

maradván minden

kgld

F.

A Illustri

jot kivano

Rákóczi, m.

nostro, nec

premo Comiti,

fideli

non

k.

borítékon

Comiti Laurenlio

Pekri de Pekrovina, Exterci-

tuum Nostrorum Generáli Campi Marchallo, siliario

attjafia

et

Intimo

Con-

Comitatus Albensis Tranniae Su-

Nobis sincere

dilecto.

:

256

22) Gr. Pekri

Lör i n

hadseregének hadi rendje

cv

1707. Anno 1707.

die

30. 7bns Masirozáshan

és

Harczon

serválandó Rend következik e szerént

C 1.

a

V

a

1

1

e r

Granatiros Reg-enienl.

i

a.

ob-

257

23)

II.

Rákóczi Ferencz gr. Pekri LrinczheZj 1709'^). 26. Január 1709.

Isten

Az

minden jókkal algja meg

kgld levelét az Stulzokkal edgjüt kedvesen vettem

meg

igen akarom hogy az farkas kgldt

nem javaihatok

orvosságot

ideig mind azon által ne

fog

hanem

tartani,

itis

kgldk

ftzzék

kgld

meg

próbálja

Synavskiné Aszont talán

meg

kgld

is,

is

urastul.

It

örzötte,

az

;

mert jobb

meleg háznál,

az

rendbe hagyván dolgait, mivel ugy

ballja

kglt.

annji

meddig az

tél

az füstös hazat, ot

jöv

hétre

varom az

ezen levelemen pró-

mit teszen a rósz iras olvasása

kgldk

minden

jot kiváno

atyafia

F. Rákóczi m. k.

A Tekintetes és

czimlapon

:

Ngos Gróf Pekri Lörincz Tanács ur

és

Mezei Marechal kedves Atyámfiának adassék

Homonnán.

*)

E

levél

egy része alkalmasint más értelmet

goricus, az akkori háborgós világban

ily

eset igen

s

alle-

gyakran

volt.

rejt,

17

258

2i) Gr, Pekri Lörincz levele 1709. Praesentiiim Exhibitorem Generalem Adjutantiiim

Magnificum Dominum

Stephanum

Excellentissimum

loniam, ad

Dániel

ac

expedivi

Meum

in

Po-

Dominum

Illustrissimum

loannem Stanislaum Sztadniczky; Quapropter Universos ac Singulos

praesentium

respeclu

rogatos

expressum

in

Notitiam

quatenus

velim

Negotiis servitium

peditum agnoscere, eundemque

vum

et

hib.

et

habiliiros

liberiim

facere Dat.

testi.

in

competenti

praefatum Dniim

meum

Passu

meum

Concernantibus exatque

Repassu sal-

non dedignentur. Prud, Oppido

cum

Honionna

die

peri.

28.

ExJanr.

Anno 1709. Serenissimi Dei Graa TransilvaniaePrincipis, et rator.

GeCampi Marschallus, Con-

Ducis Francisci nerális

Confoede-

Regni Hungáriáé Statuum

siliarius

II

Rakoczij

Intimus, Unius

Inclyti

Regiminis Dragonorior. Colonellus,

nec non

Albensis

Inclyti

Comitatus

Comes Supremus P. H. Laurentius Pekri

m.

p.

259

Sándor

25) Gr. Károlyi

Mikeshez

gr.

1711,

Debreczenb. Szombaton 15. Martij 1711. Méltóságos Genealis nekem jo Ur!

Nem

kétlem, vágjon

Ur

GroíF Palffi János

Gralis

Levelet

legjen

irt

Fgs Fejedelem M.

a

:

minem

javallásábul,

egész

Császárnak

Fges

a

tudtára

kid

alázatos

Nemzetünk

mellett; kinek gyümölcsös eíFectumában kevés reménysége

lévén a Fgs

országba, hogy

küls

Fotentiak

Nemzetséges Ügyünket; az vén

Fgs

a

kiment az Országból Lengyel

Fejedelemnek,

Császár

által

Mgs

alatt

Fgs Császár egész

Ur mellé küldés Intimus

Commissariussat

Bellicus

Referendariussat Carolus Locherert, az lére a

kormányozhassa

is

Pálífi

által

Fgs Urk Leve-

fmalis Resolutioját,

és

nevezett

Generálisnak Plenipotentiajat sub verbo Regio Sancto

meg-

küldötte, melynek repraesentatiojara pro 6-ta hujus Debre-

czenbe

való

mentem,

holott

menetelén, és

Császár alig

menetelemet kívánván a Mgs Generális

is

hogy

nem

mely

adott,

el-

Fgs Fejedelem ki-

csak harmad napot praefigalt

félben

Resolutioját

a

a Válasznak megirt Járásán, minthogy a

Fgs

az Instructioban

:

romlanak minden dolgok, mindazonáltal

sok Argumentomimmal hetet

megindulván

felette

:

csendesítvén, ugyan csak három

le

a

alatt

meghoznám

(?).

F.

Fejedelem

felkérvén fmalis

ugyan kivánt volna vé-

Velem

gezni, de mivel se Flenipotentiam se Instructiom

nem

volt

semmit nem szólhattam, se dissertalhattam, hanem tulajdon a F.

Császár Resolutioját hoztam

Fge után Lengyel-Országba; létében, és Resolutiojaban, s

az

resolvaljja-e magát alatt

a

is

végs

ezennel indulok eö

nem tudom mikor

F.

kd

levén

id

uri

eltelik;

sem

hol

és hol találom,

Császár resolutiojára

insinualjak, az után

hetne propter Distantiam

s

bizonytalan

de

penig az praescribalt

magokat nem

el,

vagy se;

valakik az alatt

adatik;

személyének

melyben leés

többekk

veszedelmek, károk, és romlások, ha szintén Urunk

260 resolvalni találná

magát, kgkiiek

is

nem

lehetne ideje rája.

Azért kívántam igaz kötelességemtlil vezettetve elre a Mgs Urat informálnom, hogy F. Urkk mind egész Udvarával és adheresseivel edgyütt eltinek Gratiája, mind Császár

mások részirl Generális Amnestiája

Magyar

Országban

Erdély

s

mind

magát kötelezte, csak

letette

hitit

egy holnap

legfeljebb

küls Országokra hogy

három hét

insinuálja

hanem

;

alatt

a

kik

recipialtak magokat, azoktól azt kivánja,

hogy miolta ki mentek, nem fegyverkeznem munkálódtak, hanem csak quietis graa magokat oda, tehát egész jószágokat meg adja.

gonoszt

recipialtak

tehát

csak

Tudom

penig

ha ellenkeznék,

kaszt jószágokból.

Havasalföldébe és Török

in

usu azt

fructuario jure sza-

valakik Moldovába,

:

Országba voltának

azok igazán

:

mentek oda, azért szükségesnek Ítéltem

csak quietis graa kdét

mihelyt)

doceallják,

tek, se

De

mind

Törvényeinek

(talán

az

kiki

magát

alatt

és egész jószágának

resolvaltatott

és Szabadságainak megtartásában,

mind

s

tempore tudósítanom,

s

egyszersmind javallanom

is,

hogy valakik még azon három országokba vannak, neyenkint méltóztassék felvétetni kicsintöl fogva nagyig minden Status

bélieket,

igyekezzenek,

Ngos

a

s

hogy

vajdáktul Testimonialist venni

semmi ellenségeskedést sem gonoszt

nem munkálodtanak, hanem csendesen

voltának, ezt az Laj-

strommal együtt egy vagy két becsületes tagja

hozzám kd térek

(s

én

;

addig

Ö Fge

ha

reménlem

[a

resolvalni fogja

F.

által

küldje

Fejedelemtl meg

magát

a

praemissu-

mokra, minthogy mostani allapatunkhoz képest nem tudom,

hogy mivel

rejicealhatna)

tehát kid részérl

nél hasznosabban végezni a dolgokat,

kikben

lehessen miis

mint kí-

vánok a szerént késedelem nélkül elvárom mind a Laistro-

mot mind pedig a kivánt Attestatiokat,

Mgs Urk

A

czimlapon:

s

maradok

mindenkor igaz köteles szolgája Gróf Károlyi Sándor m. k. G. Károlyi ad C. Mikes

1711.

!

261

26) Moldotmban bujdosó erdélyi rendek

levele gr.

Pálffi Jánoshoz. 1711. Domine

Excellentissimi

Domine

Patroné nobis Gratiose

et

servitiorumque nostrorum humili-

Salutem prosperam

mam

recommendationem

semper

Urunk eö

Sándor jo

Károllyi

Méltóságos

!

soknak

Nemzetünk

dására kegyes szivét

nek

életiknek

Generális

szent Isten számos eszten-

nyomorúságát megszánván, a Felséges Csá-

édes

is

hatalma-

világi

körösztöket viselt Magjar Sio-

elfolyása alatt sok

nanak terhes szárnak

kormányozó

sziveket

a

Generális

tudositásabul

excellentiája

szintén most lévén hirünk benne, hogj

dknek

!

gratiáját,

Amnestiát

mind Magyar

fel

s

mind

békességének mega-

mely szerént mindenik-

maga mind mások részérl

kinek

és

,

hajdoni

indította,

kinek

egész Jószágának

mind Erdély Országban Törvénnyenek és

Szabadságának megtartásával magát kegyelmesen resolválta

lákat,

ket,

azontúl

hogy

elsben

is

Istenünknek adván illend há-

nem kevéssé

örvendezteti szomorú szivein-

és kötelezte; kin

Isten excellentiádat, édes

patronusunkat

kívánatos szent

ily

nemzetünkbl munkának

közben járóvá és az mint értettünk ciariussa tötte

;

in tractata

Plenipoten-

lehetett értésünkre,

és az mint távol lételünk miá

személyében Compareálni leheletlennek ismerjük, pressus kedves Atyánk is

idkésn

mivel hogy penig ezen szent munka az

nek szoross voltához és távol lételünkhez képest igen

ván Uramat

nagy

álló

folytatására

késn

fiat

magunk ugy ex-

Tekintls Nemzetes Dániel Ist-

érkezestül féltjük, de

igy

tellyes

is

bizodalommal viseltetünk ez iránt: ha mi fogyatkozás eshetik, Exellenciád s

az

nem

idnek szoross

maliliánknak

voltának

hanem távollétünknek

fogja

tulajdonítani

;

szerént mind személy szerént és mind közönségessen

mely

Ma-

:

:

262 gunkat Excellenciadnak alázatosan insinuálván

folyamodunk

zodalommal

Excellenciád

gyes Patrociniuma

alá,

nem lévén nekünk

kívánságunk, minthogy elsbben

bi-

meg nem

hozzá vonó Atyai ke-

söt természeti kötelességgel

utáló,

lellyes

vérit

is

semmi egyéb

is

életünknek

gralia

cum,

omniumque bonorum generális

restitutione honoris officiorum

Amnestia resolvaltassék, és hogy régi Törvényünkben, Sza-

badságunkban

meg

kegyelmességhez

szári

melyekben

tartassunk; alázatos

a

Csá-

bizodalommal viseltetünk Patrociniumához nagy

méltóságos

ujjabbanis Excelliád uri

midn

bizodalommal ragaszkodunk. His Excellentiam Vrara Divinae

Manemus

Protectioni recommendantes

Excellenliae Vrae

Romanvására 31 Mart. 1711 Servi humillimi

Communitas Magnatum

Trannorum

in

et

Nobilium

Regno Moldáviáé

Commorantium.

A

ac Excellentissimo

Illustrissimo miti

PálíTi,

czimlapon

Scrae

C.

Regiaequ.

Dno Dno Joanni Co-

Mttis

Intimo

Consiliario

Camerario, Generáli Campi Marschallo, Regnorum Dalmatiae Croatiae Slavoniaeq. Bánó, Confiniorum Cassoviens. Generáli,

Unius

Legionis

Chataphrast.

Hungáriáé Plenipotenliario

Golonello

Generáli

Patrono Nobis graliosissimo.

D.

Ger. Regimn.

Commendanti, Dno D.

263

Dániel István

27) Ugtjanazoknak utasítása

számára 1711.

Dnum Generalem

ad Excellentissimuni

Hova

1)

midn

feltett

Dno Stephano

Spect. ac Groso

Instructio pro

hamarébb

czéljára

Alexandruni Károlyi.

admaliirálván

érkezhetik

útját

Ms

az

;

Dániel

ö kegyelme,

Generálist ea qua

par est reverentia köszönti, és levelünket praesentálja.

2) Mis

Generálisnak

PalíFi

Levelünkrl

tegjen

emlékezetet

Urnák ö Excellentiájának, és

Excellenciájának

ö az

ha

irott

M. Generális Károlyi

kivánja párját

meg-

is

mutassa.

3) Ha az szükség ugy fogja hozni; ö Excellentiájá-

nak interpositioja

által

M. Generális

cum

menetelét

való

cellentiájához

PalíTi

excellentiae admaturallja ö kglme, és ott

submissione praesentálván tiajat

is

levelünket

cum

Patrociniumát és Assisten-

uri

implorállja.

4) Ezen Mélt.

,

Ex-

Uramhoz

recommendatione suae

leveleknek

Moldvai

expositioja

Vajda levele,

érkezvén

után

in

az

lev

originalibus mellette

Excellentiájának praesentállja, és min-

ujjabb levelünkéi

den utakot modokot, ebbl következhet imminens pericu-

lumunknak eltávoztatására elkövetvén, st ha tiájának is

ugy

fog

Generális PalíFi

tettszeni, Mlts

pro imploranda subsidio communicalni 5) Ha

lev

idejét,

Méltóságos

Rendek

s

módját

uttját,

urak,

és

Excellen-

látja

kell.

ö kglme,

conscquenter utánok

Nemesek Joszáginak

restitutioját

Uojoknak helyben maradását szívesen munkáiogya

eum

itt

ben

lev

F

mostan lehet

provenlussával, ugy dignitasoknak, becsületeknek,

st

Urammal

s

func-

kglme;

ha az jószágok iránt keménykednék az fels párt, ob saltem

insinualluk,

respeclum,

hoc

in

hogy

in

tempore

magunkat nem

passu az Mélt. Generális Assistentiá-

264 jávai az mi nyomoruságinknak

periciiluminknak rendes

és

meg menthet bennünket, noha nem mindenhez, a vagy csak

declaratiojával bövségesen

meglehet reménységünk ha

az Havasalföldi M. Vajda Attestatiojához.

6) Mindenekben

ö klme, és

dependallyon tanácsadása

miket az

s

mü

deneket

nagy

Generális

ö Excellentiájától

az ö Excellenliája dispositioja s

interpositioja

által

munkálodgyék,

és

vala-

édes Hazánk törvényeinek, régi szabadságá-

nak megtartására

poste.

M.

az

s

magunk

securitassara feltalálhat:

serénységgel

munkában venni

és

tiszta

lélekkel

secundum

ne mulassa.

el

7) Ha Isten boldog indulással örvendeztetne: sussával kell bé menni ?

min-

nem

munkra hozni vagy küldeni

csak is

ki

tanullja.

ki

Pas-

hanem szá-

tempore ne terheltessék

in

ö kglme. az Mélt. Generális Consensus-

8) Dolgait végezvén,

sából hova hamarébb accelerallya közinkben is

pedig

sítani

minden

el

ne

prudentiae et

Román. 31

ökglme

mulassa

Martij

addig

alkalmatossággal bennünket tudó-

dexteritati

Communitas in

lehet

uttyját,

Dni

—

Caetera Committuntur

praespecificati Expediti.

Dato

1711.

Magnatum

et

Nobilium

Transilvanorum

Regno Moldáviáé Commorantium.

A

küllapon

:

Instructio

Pro Steph. Dániel ad Pacificaonem Szathmariensem a Magnatibus

et Nobilibus

lantibus expedito.

in

Moldovia

et Transalpina

Exu-

:

265 Nemes Erdély orszagh Statussinak Köiiettyei által Tekintetes nemes Magyar Országhi Confoederalt Statusok Senatussdnak benyújtott Punctumaira^ fölül nemzett T. Nemes Confoederalt Magyar Orszagh Statussinak Senatussd28)

tul

Hogy

illend becsülettel adatik rdlaszul

Punctumoknak har-

beadott

Consideralván az

madikát, micsoda nagy következhet szakadására való oka

Országhi Colligationak, ha an-

nyílnék azzal a N. Erdély

nak

Magyar

ezen

edgyenlö, értelme hire,

don

Törökhöz

az

egyéb aránt

akarattya nélkül akármi utón

s

esnék

ragaszkodása

való

az közzétételeit köz ügynek

is

lönös java, vagy jó keresése, se penigh oka

ben

való

más

egy

esésre

ezen Magyar Ország

Confoederalt

ügyünk

háborúnk

s

más

hirre

sem

senkivel

s

akarattya

mással

Statusok

:

kü-

az kétséges-

Senatussának felfo-

confoederationk,

nélkül az Teörökhöz ragaszkodni,

különössen végezni, hanem ha mire

akkor nyúlni szükséghes,

midn

mind két részrl helyesnek

ahoz az

is

edgy értelemmel

Confoederalt Statusok

Ítélik.

Ezen Punctumtól függvén az elseö

Nem

lehet

ne lehessen semmiképen edgy

az extremitas unszol bennünket,

feleltetik:

,

nem

hogy valamigh ezen

egyszersmind

s

és Colligationk szent leszsz

mó-

minthogy

nélkül. Azért ugy szükséges

tudni Colligationak valósághát, gott

Statusoknak

Confoederalt

Országhi

,

az másodikra

is

megh jdeit gondolják a T. Nemes Magok Tagjainak az Orszagh bielszakasztása, hanem mivel az Tracta fo-

lenni

Statusok, hogy lehessen

rodalma

alól

való

lyamatya mutattya mégh ennek vagy :

szükséges

voltát,

Proposítionis

addigh

nem

mennyen az Tiszán

hez szakadása*).

*) Dalum nélkül.

jó,

vagy lehet, vagy

javulható hogy tul

in

Imblíco

való Földnek Erdély-

•

266

29) Projectum Moldáviáé Exulantium Transyhano-

rum ad Inclytum Consilium Transyhanewn. 1711. 1) Concedat iitrimque

omnium eorum quae

stia

perpetua

quam

modo

nulla

fiat

Inquisitio,

haud

aliter

Rex

2)

et

Ge-

loco tam

Specialer, aut Particulariter facta sünt,

eorum

ut

Amnemo-

sive

lempore exortorum primr,

a

tuum, et illorum Causa quocunque neraliter,

oblivio,

Mentio

aniplius

quam

si

,

—

exprobratio, aut

nunquam

ea

ita

accidisset.

promittat ratani, et habitum, et presertim te-

ratam habebit non modo omnia Privilegia, Jura, In-

noré

immunitates

dulta,

antiquasque

usus,

Consvetudines. nec

non Antiquorum Tranniae Principum Donationes, Collutiones Consensus

Municipale

quam

Trannia,

in

Hungae

Partb.

et

eid.

Parochiae

ventibus nullo

Partibus

in

modo

Religiones

ficentur, nullibi

Domus

locor.

in

Tota Trannia et

annexis, ut et Ministri, Scholae, Ecclesuis

in

liberis

exertiis,

Pro-

Cultibqu.

turberenlur. Et juxta susceptam et usi-

Legem,

tatem illorum

Hungae Tranniae annexis.

et

Cosvetudinem

liberó Cultu utantur, et fruantur nequ.

alia

Ver-

Tripartitium

Saxonicae, ac Praerogativas Nobilium

Nationis

3) Quatuor Receptae

siae

Regium

Approbatas, nec non Compillatas Conslitutiones, Jus

böczi

tam

Diploma

signanter

at

morém

injurientur,

usitatam

et

damni-

Pnrochiales, et Possessionales, Scholae ut

hospitium dare bene audeant.

instrumenta

Sacro

— Vasa

ver

et

usui destinata Violenlr. per mili-

tiam abrepta suis pristinis Ecclesiis reslituantr. 4)

Quott

mitate Compulsi

quott in

Transylvanor. externas

bona Immo Cujlibet eorum

in

hoc Temporum Cala-

Ditiones

se recipére,

quoad

integrum resituantr., quo sünt

includendi etiam Haeredes et Successores et Legatarii nitor.his

Temporibus revolutionalibus

et

Ge-

Bellis defunctor.

—

267 non

obstante

modernae Revolutionis,

non Distracta aut

sessis.

quoad hona Mobilia

etiani

—

Idem

—

5) Telonior.,

—

Statum

Fristinura

per

Tricesiniar., ut

et

reducent Signanter

abusum

inveteratum

etiam

intelligenduni

Partbus Hungae Tranniae annexis

in

incolae

atquae

abalienata.

per Fiscum

immobilib. sub Titiilo neo acquisilis

de rebus

Regium

abalienatione facta, a Tenipore

qualiciinque

hacteniis

salis

ab

Pos-

Auctiones ad Bellicis

officialib.

taxent vei aggra-

non

vent.

6) Liber equestris secundum Constituta Regni

Suum

in

Pristinum Statum reducent. 7) Decreta

Regalia

Emanationem Regis diplo-

post

matis emanata, quae tam Jurib. Regni,

qnam Regio Diplo-

mati Conlrariant. in perpetuum abrogent.

8) Captivi

omnes

captivati

Dominum

9)

itaquae

Cum

abrepti

nulla

et

quam

Belli

ratio

Damna Saltem

dictet,

quam ante

,

—

ante

hoc

ad

pristinae

Frumentor.

ita

,

in-

Signanter per convictionem,

Tempus

usqu.

Libertati

restiluant.

ut Districlus, Pagi

Acervi vulcano

per Injuriam

aliis

et

eruentur,

furorem

et

iram

exlraneis, nisi veris et Dubitalis Nati-

Tranniae Nobilib. cedant,

versa inter pátriám et

partes

honores et dignitates.

—

ficiis

dimittant.

et

,

Bello

perpetrantes, resurtiant.

10) Non vis

libere

Rabutin,

Regni

Curiae nobilor.,

illata

utrique

Aresto absolvanter

celati

hoc

durante

Generaleni

Jnra

contra

tam

et

Conferant. deinceps uni-

Hungae eidem annexis

officia

Idem intelligendum etiam de of-

ad Fiscum pertinentibus, quin imo etiam moderni suis

officiis

et

fructibus suis gaudere

possint.

11) Regius Fiscus Tranneus penes annalem arendara cedat

Toli Tranniae

cialium

ibid.

Regno

Constituendorum

eura Libera Dispositione oífiin evitalion.

Camerae,

sic ut

ex

268 Nalio Saxonica

obtinuit

Suas Decimas

Fiscalitati

debítas

per Arrendani.

12) tionem,

tam

Debita

ab

incoata

in

Revolutioiie,

bus Regni Consonas

debita

etiam

Instrumenta

Literalia

caesarae,

quoyis

sub

perjuditium

in

—

Capitulis

in

Conservaloriis Publicis Contenta, litiae

si

exolvere te-

siia

aliqui

debitoribus extorsissent.

creditor. aliquid a

13)

Gaudere Possintque vi-

debitor.

neantur non suffragente eo

Creditoribus

penes obligatorias juri-

sed

creditor. usu

gore hujus Pacificationis

ante Revolu-

Contracta

Patria

Inclyt.

nullo sub praetextu adimant,

quam

Conventibus

quae ab ingressu Mi-

si

Colore

et

Titulo

quocunque

locor ablata sünt reducant, non suus privatar. personar. Literalia

nutione

lustrumenta duranti hoc Rello ablata sine onmi dimiresignentur,

si

quorum

quoquo modo irrecuperabiliter batis

autera

fato

sünt

per

incendia vei

amissa Compro-

Comprobandis Vigore Approbatur üsd. nova Privilegia

Conferantur.

14) Debita

in

usum Regium

Sacrae Caesareae Mattis tam ob

—

quam Comitatibus Sedibus

cularij

in

privatis

personis

Magazino quam

in

sub

a prima Directione suae Inclytis

et

spe

Statib.

Civitatibus

Gnraliter,

vei in Parti-

futurae refusionis, tam

aere Consveta, et sua sacra Caesa-

rea Matté ejusque oíFicialibus refundent.

!

269

A

30)

Moldováhan bujdosó erdélyi rendek Steinville tbkhoz. Excellentissime Domine Gener.

Domine

et

Patroné nobis humiliter Colendissime!

Quandoquidem nuper per eo medio Szeredaj Excellenliam Yestram profundo

pellandam

cum respectu Gom-

praesumseramus

nobis

hiiniillime

Dni Petri

Grosi

inlerim ta-

,

men, quod ab eo tempore nullám favorabilem Excellentiae resolutionem

vestrae

nuens

animos

—

,

Excellentiae

intentionatos trisque

Valuimus

Causam Penitus maeror

unde faciendum non modicus

ignoramus, occupat

oblinere

vestrae

erga

favor ac propensio Nostris

prioribiis

dum

tamen

Interim

omnes

afflictos

sime Imperatoris

ad

reslilutionem honoris ac

norum

desideramus, Excellentiam

gratiam

Patrocinio

deducere dedignentur

nobis

— Cujus nos

omnium bo-

Vestrani pro-

passu

in

effi-

Succurrebit, et ut nos-

recommendatione

stras ancipites solerti sua

Nos-

generalem Augustis-

fundo eorum respectu rogatam habemus hoc

— —

bene

aliud praeter

nihil

——

suo

et

luculenter Consiet,

Constantissime inhaerere est Animus at

caci

in-

promissis ad hoc usque tempus

quam more omni ad sollicitare

nostros

nobis

in

optatum fmem

quoque omni aevo me-

mores Divinae protectioni recommendamus

et

manemus

Excellentiae vestrae servi humillimi

Communitas Nobilium

in

Regno

Moldáviáé Commorantium. Kiytil

Ad Grlm

:

Steinville

Projectum de Paciíicalione immínenti.

270 per Dno T. et T. ad Celsissimum Moldáviáé Principem expedienda.

31)

Instructio

Az Métgs

1)

Vajdát szonkal

alázatosan köszencse, s

meg

mellelte credentionalisunkat adgya

Naga

az ö

midn

nga

ö

—

nem kevéssé

válaszán

Proteclioja

alá

nézve, mint keresztény Fejedelemhez,

sunkhoz (kiben továb jük) pure csak

ersen

st

akadályoztatója,

jöttünk,

kivánna

nem

ugy kívánná, egy

folyamodtunk,

és

kívánságunknak nem hogy

elsegettöje

csak

de

securitást,

gratia

quietis

dig ha a szükség

igeretire

nagy Patronu-

és

egész reménységünket helyeztet-

is

hogy igazságos

bizván,

hogy

szomorodtunk, az

kegyelmes

sok

,

és deciaraija,

attestatiot

Most pe-

lenni.

hogy kimenetelbeli

Naganak

(mely

is

semmi periculumot, nekünk pedig nagy rövidséget és periculomot importál) jöveteli

hatta

de mellette

is^

gainknak által

;

lev

uri

végire menvén,

jól

adandó

gálhatna

dolgunkat

miatt

attestatiot

annyira

2) Alázatosan :

vagy maga, vagy

nem dero-

azt

is

eö

ngk, hogy

insinualnj

kell

midn

kívánták,

protegalni

másik haza uraj

Fényes Porta

Erdélyben

Császárnak

nélkül

híre

eltt

az

való

hirtétel

is

—

mind Moldovába a

és

Magyarság

Fejedelmeknek is

lakossi

és

az imminens vesze-

az Erdélyi

nélkül

oly

valamelyikbe volt va-

nem csak békével szenvedték, hanem

a

az

után

Moldvaj

,

—

Német

Boérság

graa szabadossan elvonhatta magát, akkor jöttekés

mentek

a

mikor

Principálisoknak transraigratione

csak

ministeri

szerént talán

Moldova és Erdély között eleitl fogva

lami díslurbíum, annak lakosit

quietis

penetral-

ministerí informatiojából dol-

itiletünk

szép harmónia volt, hogy ha

mind

nem

kihez képest.

az két Haza

delemtl

naga

hololt ha ö

obtinealhatunk,

alig

recenter

az

akarták, is

—

st még

az várba residealo

majd mindenkor és mindenek adtak de

hírt,

—

nem menjünk messze

példákért,

mi idnkben az, elmúlt esztendkben közleb ta-

271 mennyi rendben jöttek mentek Erdélyben Moldvaj Boérok, u^y Moldovába oz Erdélyi Magyarok; és soha valy

is

edgyiket

az másiknak

is

és lakossi jövetelek-

Principalisi

ben és menetelekben nem tartoztatták,

annál

há-

inkább

borgatták, annyival inkáb a Magyarság bátorságos utazása

magoknak vendikalván

—

Ihoritást,

st

be szándékoztak

bujdosó

csak az mi

idnkben

is

omni

scrupolo

a

M. Vajdák penes

:

sine

szabadoson

midn

magyaroktól

volna, mentette

Au-

a kik Erdélyben

mert

,

Moldvaj lakosok az olyan

az

insinuatiom mindeneket

cselekedtek

—

Fényes Portát nem informáltuk,

tuttnnkra soha a

iránt

st

ugyan magát, hogy nem lévén

sui juris

Princeps, Principálissá parancsolatját kell bé tölteni a

Portán

elre

sub.

:

de ha

facialna,

conscientiose tempestive hirt adna, és az veszedelem eliktatásunkat totis viribus admaturálná. Azért

e

a

mentiímis requiraltalott

tremitate

mi imminens periculumunkat

többet

Vajda

Anthioci

dicsiretes

a

de

eresztettek,

elöl

reménkedünk

az

él

löl

való világos parancsolatja nincs a Portától) ne kívánja

Istenért

Ngk

(ha csak megtartoztatásunk fe-

is

vagy megtartatásunk

bocsátatásunk

iránt

személyünket a

Portán emlékezetbe hozni, hanem inkább a két lakossi

között

méltóztassék is

eddig

in

ország és

szép reciproca harmóniát

gyakorlott

vigore fenntartani, melyre szükséges eztet

inducalni.

3) Ha nem jelentenök ban tudja

künk

is

a

is,

a

M. Vajda nálunknál job-

két császár között (kinek most egyikével ne-

tractánk fennáll) micsoda békesség és csendesség

vagyon; ugy

is

mi ellenire volna az hatalmas Császárnak:

az más Császár keze alól elment de újonnan jo fundamen-

tumon

békességgel

allo

mennek?

tunkra az

mü Fgs urunk

rója.

tovább

Azért itt

is

mi

visszavágyodo hivei

— adjungálván

ala viszsza

is

szükség

azt

is,

a Portának a

Portának

létünk felöl hirt tenni?!

ha szárnyai

hogy az mü

tut-

nem gonosz akaindulásunk vagy

272 4) Hog-y a Conslantinapolyban residealo Franczi oratort kibocsáttatásunk

iránt requirallyuk, kell köszönni,

M. Vajdára hozandó Fermány

iránt a

aziránt való

de azt

tudtára kell

is

vélekedésünk szerint az orator ura hic et

nunc

a

adni,

a Franczia király pro

:

nemet Császárnak (kivel mi most

Pacis vagyunk) ellensége lévén;

tatu

Frincipali suo

künk hiven M. Vajda

contra

st

szolgálni,

informálni

obligationem

inkább ártani. Azért hanemha az

micsoda

méltóztatik,

nem

ha bennünket ebben

nem

Trac-

in

debitam, alig hiszszük, kivannjon ebben ne-

Titulussal

magunk

facilital,

kel-

adnunk? külömben

lessék e dolgott az oratornak elméjére

gyát

Ngk meg hogy az mü vé-

tanáts adását eö

mod-

uttyát és

láttyuk.

5) Ezen praemissumokra ha a M. Vajda hajol, és nemcsak Attestatiot ad, hanem resolvállya az idejében, mikor

kiványuk édes hazánkban vagy Maramarosban

meg szabadok nem

kell azt köszönni.

kal

lévén, egyáltallyában

nem

titkos

okot

nem

nem

voltunk, pénzünkön élvén, az

való

elbo-

Ha mi

tsattatasunkat,

penig, magunknem egyébre, ha-

Arreslomra magyarazhatiyuk, mellyre tuttunkal altunk, mert

jámbor emberek és senkinek Ilatls.

terhire

Császár országát

gazdagítottuk, és ezért szükséges végire menni eö Ngtul:

ha vagyunk-é

hadd

tudgyunk

s

ki

arrestoma

mi

is

a

vagyunk,

alatt

szeréut

sunkrol, és szabadságunk felöl

s

mi

okon,

továbbra való securitaa

ott

hun

illik

és

lehet,

lempestive prospicialni, és dolgainkat folytatni. 6) így

is

mindazáltal

in

fine

finali

emlékeztetni kell eö Ngt keresztényi kell,

hogy

indulattjára

s

,

vigasztalljon inkább bennünket Flmi kgls

xiójával és kívánatos

esett,

—

ne

válaszával,

soha egy keresztény

ban nem

igen alázatoson

magyaron

ne

kellessék

is

essék

rajtunk,

ez keresztény

nekünk

költségünket, faradságainkat szaporilnnunk.

— VÉGE —

is

kérni reflea

ki

ország-

busulásunkat,

273

^f^p* Végül bocsáiiat a sen latin szöveg részeiben

okmányoknak

régi

netalán

sajtóhibákért, melyeknek oka egy helyt

másolt

hibásan

kéziratokban,

ott

itt

más

részt

elforduló a

—

Eszék

nyomatott

kijavításnak igy

pontosan

hetvén

oly

tént-e

meg?

hiba sehol

fekszik Pesttök

sem

utána

Egyébiránt fordul

elé

a

nézni

azt

:

váljon

hiszszük

.

némely

ama

részt pedig

távolságban keresend, melyben

—

különö-

hol

e

kötet

nem

le-

helyesen tör-

hogy lényegesb

az oíjész kötetben.

T. K.

Eszeli 1ÍS62. ISyoiiiiitott Leliiuann Károly rs

l;irsa

nyoin(l!ij;ii)im.

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

DB

932 .3

D3

DO NOT REMOVE FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

Dániel, Gábor Történelmi kalászok