AUs ZTR^LIArÁnsnDAlo MFoLDRAJZA
Fejlődő parti sáaok - néptelen közép Az első embercsoportok a jégkorszakidején,kb. 40 000 éwel ezelőtt érkeztekAuszt. rá|iábaDélkeletázsia fe|őI,amikor a tengerszintje jóval alacsonyabbvolt, s mindössze 60 km.es tengeri utat kellett leküzdeni. Mintegy 20 000 éwel ezelőtt a vad,ász-gyűjtőgető hordák már szétszőrődtaka kontinens egészterületén,s a XVIII. század,végén, az eltőpai gyarmatosításkezdeténa sajátosausztralid emberfajtáhoztartoző bennszülöttek száma 300 000 körül mozoghatott. Hosszúhanyatlás után mai lélekszámukismétmegköz e|iti ezt az értéket, egyrésztikkőkori kultúrájátis megőrizhettea rezewáciők kereteiközött. (Tasmania őslakóit viszont aXW.. századbanaz utolsó szálig kiirtották az el,rőpai telepesek.) Az angolok JaTls C9ok |769-t770. evi felfedezőútjasorán nyilvanították gyarmatukká . ffi Ausztrá|iTtésUj-Zé|andot.Az Az u.tgyarmat új gyarmatTbenépesítése l788-banindult mega maislfugy ey *gglTt99zeryoL
(BotanyBay) térségében, fegyenctelep létesítésével. A ü;iiíensEÜes Éitárásaszáz évve| később, 1890 ezdetbena növénytermelésre támaszkodva terieszkedtek
a telepesek,de a XIX. század e|ső evtizedeiben már a juh- ésszarvasmarhatartásis egyre tágabb terethódított. Aszázad' közepére nagyjából benépesülta mai településtér, a lakosság száma megha|adtaaz 1 milliót' 1900-ban a déli kontinens külön-külöl igg-g1.to.ttbrit
gyirTgJga*egycsítéseve| létrejottTfuEiili':trm7"6ffi1étüv^,l;ní;vi;*11g|pg' ^^"ty : rtli.ggetlffi;é köótI;ő dÉfr:-*roÍdilá83oÍffiiüiiíi.stáTű*;T üí1í:.* " Á népuség nöuekedésének ekő aibarosszaknsza1850-1900közéesett.Az aranv|áz .iőfr.iö-t *í szá7ffi [ét f íáíó [i*[onti ne rnüöosalá gÉái-i"döt-tffiffiil€;ili sz]Iárdbelső piacot bi,to,íto,t a mezőgazdaságnak.Az aranY|ázelültévela világpiacon terjeszkedő mezőgazdaság vá|t
9 Y4?'!s::-L-rrePe
terület. A hűtőtechnológia fejlődéserévénmát nemcsak abuza, abőr, a gyapiú ésa faggyű,hanem a húsis utat talált a tengerentúlipiacokra. Közben lelassult a bevándorlás:a helyben születettekszáma e|őször 1870-benhaladta meg az űj telepesekét. 1900 és 1950 között 3,7 millióról 8 millió fölé emelkedett a népessés. a * --r ---!' . . '- i - r m növekedésfő forrása azonbangkkql már a természetes szapoiulátlótl.E tyso
*"g'gt' !-qib ffiÍwz.r több mint kétszeresére gyarapodott,
ie* r*rne.^*;;
lá[ö*E"''áma iihct
ésl996-ban elértea 18 milliót.
389
egy 4-!:P9:'9g:l!Ü^s''3{til.!-yjl!:l19ji']91i-s-z*erkg99g1r1o-!-b-!q{!!
vált. évszitzÁáknlfrílíazóta - az,:rbii'iffio nyomán- csakhangsúlyozottabbá lönT titittiriütet. alápjánháióöTéléptilésí Á;ép.űrrí#gi.[ii1ön63é8ek hosszanösszefiiggőterületetalkot, a)Á sííríín.ben(lslljrgtti:iz k1et--d'cl!s!91en korlátozódik.Ausztráliavalamennyi azonbancsakPerthkörnyékére délnyugaton több mint feleis ebbenazőná*n^;ai;;;, de megá io ooo.raálátiiíáiósot
telett van.
márdrasztikup.apbekőmnában Q,9:.1j*&/-bnj:rg.::p-kk ffi jo,t;sáaotkísérő rmeléshez , égls 1 ő,tg-| eg Á, %o.A búzate i@ :t |6W!!i r l' 1 "éPffiiffi kapcsolódik. népsűrűség magasabb be1TerjéíeB"bffiienyéiztéshei alacsori!á6b,? .Í - --= . -
r''*. .
r- - f
-...
A fatmzőnábannéhány20 000 főt tömörítő _ szo|gáItatófunkciókat ellátó kisvárosfeilődött ki. többntn1!!%áy.|:,l,d kt 1.nve11'lynek közepe''az orsúgteriilet c)z!111'z11ália,.halott
lesze aiti1;'/.Á [á'*án,wa{^ÍőVamitóíöiodizílésekől g:lppi"";w'li-s91y[1 ásványkincsgazdagsága amire elsősorban a térség t.'til.t gazdásigi aktívízáIásáta, városka fejlődött ki, köztiltik A belgő*llgy.avi{-éke-ken.számos kínál lehetőséget. Hill, gya;iöl i;amóllévő-töífit"íiörnyezötiiré"(nroken néhány azonban.,.,pá.,
rÖAW,. Mt. Isa).A belsőterületeká!a8$'n-ép'-.i!':{*s:'-Q','0j-f.al\ry,'^,*J
hosszúidőn át meglehetősenegyveretűetnikai összetétele Aasztrália népeségenek európai, túlnyomóan brit származású- maradt,de az utóbbi évtizedekmegéléncsökaránya780/o-ra külő bevándorlásanyomán az országbanszületettnépesség és kent. A korábbi faji megkülonböztetésmegszűnt;a bevándorlástvagyoni képzettségik ritériumo kka| kor|átozzák. Az 1947-1'990közötti evtizedekfolyamán a bevándorlásből származő népességnövekedés meghaladtaa 4 millió főt. Ebben az időszakban továbbra is a Brit-szigetekrőlérkezetta 7olo-átalkotják.T-.mii"köá;affi;l;. t.gtouu újbeoándorló;ők a jelenlegi teljesnépesség (1,4olo), a Jugoszláviából érkezettek az íj-zéIandiak aranya' ma)g azolaszok (I,7o/o), mazasuaK - _ - ". 'r.. *4É . 1 az utóbbi időben átlagosan többlet követik őket. A bevándorlási (1olo) ésa görögök (0,9olo) évi100-130ezer fő. az északitrópusi tefületek bányái nagyobb részét A bevándorló ázsiaiéseurópai népesség rögzített 1-2 éves (bauxit,urán) feléirányították,ám az űj munkavállalók a szerződ,ésben munkaviszony lejártáva| délre költöztek, ahol egy részük a nagyvárosok munkanélküli gyarapította. seregét fu. ausztrá| gazdaság az utolsó
negyedszlz-adlan. er.ő's függégbe kgrt!|t nyq1s-
gyaküteműfejlődését Mérsékelt ésexportléffii6ségeitől. '''y"ffi[-i.i."ic'atot és mező(szén' vasérc) bányászati amelyékei váiságok, ran-.förttlkmegvisszáésések, váltott xi.4fug!Ípgrleértékelődése gazdasági(gy"pjú,hús,búza)termékeinek 390
HiII {"bé*x*yár"q r!4 lo rt t, lsgip 0J,$a!so-o -: adottságaira .il;'k"d* őie*e;tr É;ői..á .Í'il;; W :,,'.ií.: : feiBani Masok re,roonr' Mások (o.91,3312. (Daruin s].^ A]!y st:!"s:I?!l-g+_qllstt sp1i.
t! 1781,.41!::
idee.a_forga-l-qri
i-q!,ents ségreis szert tetteli] A településhierarchia alsó fokán helyezkednekeIaz 1000-5000lakosúvároskák;
számuk3000félettvan.Többségükmezőga4*::*mii", számuk3000felettvan.Többségükmezőgazdaságit&ffi -*-..--'.'.-,.." bányaváros,ill. közlekedésicsomópöfrÍl*Áz aasztráIgazdaág felzár kózísa
Ausztrá|ia társadalmi-gazdasági szerkezete, jól kiépített infrastrukt,(rája, a világgazdaságbanbetöltött szerepkör e ésaz egy főrejuto GDP színvonala (L9g6.
s.*:*s:llr r,r_agy
----"r--_-
Ausztrália - ktiltínöffi
imához viszon
_ gazdagonel van látva
n*9z-Yszor'yiwa tgg9 lgrr-1.t te|,vá|tozato' nye^'"y"8ké'zG t.tilruffi m .ffii.,:,,',.::"'.o.UJuycI5aIlya8KesZreteKKelrenClelkezrk,v1szontzry:,:ru*.
T:s"*:"$gg-tslk"rq"qkedebsis'-srs Pxt-i::?-1-YlY-tt:"':l*:f me& fi j1j:I'k.$fr t*i.k"é*,ffi E7rrngad"?4:ú-ig:L*"j
; p; öíf u; E's;6.n-[üü[üif egyrekevesebbhátránytjelent.
}yo,,
"'
élénkü l ő
k
;:d''.# "yffisztás f oIytán
"á.go
-.',,, . t:!!dKr:ss!t::-l:xt**gzr.*a.h.a'zai:par fej!Ődé.set, delényegében a 60-as evek
otá gyÓkerezett meg a szélesskálán kifejlesztettfeldolgozóipar, amelynek számos ágazata azonban csak a védővámrendszerbástyái mágött tudja íenntartani magát,Áz ipari társadalommáaalő áatakulás mind a GDP fo-rrásainak terén,mind pedig a fogla|koztatási szerkezetbenlényegesmódosulásokkal járt együtt.Á mezőgazdasága többi szekto! gy-o.'s*fe!st,-.-\9:.-*..ztében ;"*pé""-k "iíagpiíái megs'iláiaüIá'a .Il.nc'e - tá.*d;i-iiáiiné;k eló"áÍTítá'áb""..;; foglalkoztatásu4 i-t:-tt "
sa4 ltltJ=
;Tínyí;# é' ffi"l g.á ipaipe dig mindkét
-srityesa, " teklntetben fokozatosan növelte arányát. A múlt század vége óta kiemelkedő
játszika szolgilt31Q.!.us5t91' szerepet i jql9l(qÉ iparéa 90-esévek#i"ffii -v,"zűíÍ;a yiila, iii; ;i.; '"eiiét.toáiíTöá.,.. i;.* i;;;;lffi
s-[".,Jshlil.' mig3z
ességeloszl áshoz hasonlóan - rendkívül egyszeríj. Az országterüIetének35o/o-a természetiadottságaimiatt jelenleg haszná|hatatlannakminősül a társadalom számára.További 44űvaszárazterület, rendkívűl gyérenlakott, s legfeljebb külterjes á||attartásra alkalmas. Mintegi 2l0/o-ánfejlődhettekkizárttelepülések,belterjesebbfarmgazdálkodás, de visszatérő aszáIyok itt is növelik a kockázatot. Ez utobli ^,i,,]ázőnához tartoz}k az
:,"ru,:*L*n2!n,el:eue'ry"!|!ug44!:Pgk- 4/j3-hanem a társadalmi terméh előáIlításának is tdbb mint 90o/o.ako,oiíűűZít
393
A társadalmi terrnékésa keraők megoszlásaszektorok szrint.
2I. táb|ázat
r910-1994
Társada|mi termék(o/o)
Keresők (0/o)
Nemcsak a térbeli,hanem a szewezetikoncentráció is igen magas fokú, néhány tőke. csoportosulás kezébenösszpontosul a gazd'asági hatalom: k{n^gyobb vát|a|atá||it.a ^'zoo e|ő a társada|mi terméktöbb mint r.iet' .'.li fogla|koztatjáka keresők 44o/vát,ezekben tömörül a beruházások 60o/o-a. A kiskereskedele m 93o/o-átismindössze néhányóriás üzlethá|őzat bonyolítja le. Jelentős a külföIdi tőke beáramlása,enélkül;'óval lassabbanfejlődött volna a gazdaság,nelrezebblett volna a nemzetközi piacokra való kilépés. A külÍóldi tőke jelenlétecsak Kanadában magasabb, mint Ausztr a[iab^n.A bányászate a feldolgozóiparban a beruházások :o+bolo-a küIíóldi vállalkozások hoz fiiződik. |:l Különösen az amerikai ango' (24o/o) japán (10o/o)tőke szerePekiemelkedő, és a y !s.lon), de az auszttál állam befolyása is jelentős. Ugyanakkor fokozódott az ausztráItőke nemzetközi tevékenysége is, amely fő|eg őceániásá e, oelk.l..cJiJ" ii"^r.
.4::!:4?w^on1::!!l:A.rl*lE.3nemz-e3itermékértékesítésedöntőm
g*'
;;ffii'Töiabu,.,r.i'i'argffi3* ;J;JF é; "s5:l-:r.F:&k!?lől " n.Áuszrrália uganfejlat nlit-
oanyaszaÚ termeketveljelentkezetta világpiaco
rygl[ i i ; ;'iti' :,f,':, ra i;"tffiZi jrÉkgru-bghoza:r as/ cgak Y;kk; : -4;;k .rgg7beq Íg$plgozyt -*'i
'' r
.
- ""'
; '.
-'--"-í-._----7-,
...
,
viszont a késztermékek dominálnak.
22. táb|ázat Á usztráIia hiilkereshede Imi forgalma áracsoportok szerint, 1994 (/o) Élelmiszer,ital Mezőgazd asági nyersanyag Ipari, bányászati alap- ésnyersenyag Energiahordozók Vegyi termékek Ipari Íélkésztermékek, berendezések Gépek,elektronikus termékek,közlekedósi eszközök Egyébkésztermékek
r z 1
21 t4 14 25
l0
2
18 40
l1 7
18
o
p-!l!Érq. ?-!Lez9ge-'d3gag':l!c"ty'c*"'e*.b*ep:ác^zet.'-k '.).tjl-kétjq 35.400/o-os részesedéssel. Abányászat szerepe- a ktilfoldi tőkénekköszönhetően {
:?í666i]éi'ffia;m,en
nőtt me;; az 50-esévekvégéiga kivitelnek még800/o-át a mezőgazdaságszo|gáItatta. A külkereskedelmi forgalom az elmúlthárom évtized folyamán látványosan megtöbbszöröződött. A kivitel-behozata| együttes értéke 1965-benmég8 md. USÁ dollár alatt maradt' mig l994-ben meghaladtaa 110 md. USA dollárt. A mérkgbián1(7-8 md. USA dollár) 1988-95között emelkedett. Századunk eleje o6íffiffifriiíiiiáTüméghatározo külkereskedelmi partnerei között (Nagy-Britannia, USA, Japán) jelentős szerepcserékre került sor.
A kétvilághábg{ lprá*-*Jgsg-la*?ll3'lpj-.q1l ausztrál-britkereskedelem, az "z .gy:fr ofi o%őíb]''L.i!l'.J!á.rasozoaiázuhanrTTlaíi
után Iapán és
4fféx.'*íp{i;'.q"'"'eráso-á'?*[-[&öpénXüüiraiiáliü
t666_-i"t 6tét-á;;|őb,b:Á, r8bb mint harmadátaz utóbbival bonyolítottale. Az elmúltévtizedismétnagyváltozásokathozott.&']y.:.l .rj::ek"!91'9!\e1!lt újg'"-l-e.+ J:r*13\::'g"g'-'T.-lys11aly agigény99.jgz7!3.l:" !p.atq9th9!y-9zn!9 "11.. sodott ázsiai országokba,olyan mértékben terelődött át azokbaAusztrália kül-
m$p.'Ti
íor81nn.1-is.. Ugyanakkói;;;iiélént&teleriédétT-6'it pi";"ii;i';;
Aüiziraliánáksiliéiriiimegvetnie a|ábátNyugat-Európában. A 90-esévekközepére
Ausztrália elsősZffi'|iártnpiélfi&;-il.urólg1l-ir.g{i-".d.{El;él#'..y
ffiffii jo%.iié''.'.d.''.1, t';tl5'', " -a'óait (i9%).ffi íff wn t'.tftEő'üli ^nái-"ak
$jö|
Ú-í-\9lü''
,
Á mezőgazdaság trónfosztása
Az ausztrá|mezőgazdaság 1'995-ben mindösszel9/úglrfu*L!"9vz*jy1*-t!r-pafu miterméke|őá||itásá\o.a;..+.-ts.-tslgklsMalLoztatta.Eznem csaknem íffitü'iG;Zái"iá"Jáí|,ot.ti.no lai.'idé'ymó"óTa harmincszorosáranőtt az agrártermelés -, hanem azipari ésszolgáltatási ágazatok ennél is gyorsabb fejlődésévelmagyarázható. Ha csupán a mezőgazdaságés az ipar párhuzamos fejlődéséttekintjük át, mégszembetűnőbb a két ágazat siilyának drasztikusmegváltozásaaz elmúltkilencven évsorán. Lassabbancsökkent a mezőgazdaságsúlyaa külkereskedelemben, mert bővülő
terffiEíeiévén 3záff öí ieimeruatffi bÉá" ií'fraffi;G
;öié|. t j átszlka v1! ág-
pui;t. .f\ I Rerut. piacon, s a teljesagrártermelés 70Vo-aexportrd gy"p;,itermelésének llXtag \/ilag gyap]urermeleseneK .*í-.=.-'_.ffi":*"-.-1;---.Éi+-
1'/ 4-e ArTszttalraDol L/4-e Ausű7lff6őI-si,ihírrőii.k. szarmazrk. s;"6il; bar a buza-. cukorcuKor- es hustermelesben nusrermeresben nem ttar1*--*.*_-...'*%
tozik az elsők közé, világkereskedelmiszerepe"ez9.\len i9 jelgntős. a nagas fokít specializá_:vi-*7r-a7j*---.í* ciő, a nagl iizen1717-9!,.g,csal,áfi-& s loReraloratMs, 4 aomrnglLatwrren)esztes, gg) ry4!r.r!:Ig!:Ja,!-?_]1,(&.[e-ryJ!l-:!.42-ep*q_r!g!"!!nry.c!9. specra.4_-z ^ jelIizáciő ésaz üzemméretegyütteshatására nagy területek mutatnak egyveretű Ieget.
39s
Á mezőgazdaságtérbelirendje_ nég elkiilönülő termelési típuskeretében - a természeti adottságok ftiggvényeként alakult ki, de egyesspeciális,belterjeságazatoka tengerparti városodott zóna által kínált piachoz igazodnak (89. ábra).
r
ffi
m
N
E
intenzíV növénytermesaés intenzíV á||attenyésztés kombinált növényte.mesáés
és.ál|attartás
extenzíV szaryasmarh&tenyésaés extenzív juhtenyésztés
O
5OO
1OOOkm
89. ábra'Áusztrália mezőgailaságának teriiletitípusai a) A be!!%ks nljuénvter,me!éstJo)ytatÖfe.rm* - átlagosne!91ti!f!0-300 ha - nem képeznekösszefiiggő sávot,hanemmindentitif sdűilüt"tt té",é8.ia ez apadterületek 50/vára korlátoz I} "' "9Yé"ytermelő ban bukkannakfel. Termékeika|apjánhárom elkülö;üiiTö;ffi[;;; . EZiúe
EffirvartszÍy[b,1; cukorn,ád-'ls g'llulslrruli!fuatnak. A Brisbane-Áa;ffia. kő'6Ítrpá?Tffie$ér|, azű. B iű1iidii; |r9l!:' !'gygiitsclk,a ki. H.'"" i&try:g!'.fejtődött hJft6ft*Tasmaniában is. A belterjesnövénytermeléstfolytató f".-oi 396
harmadik cso-
folyókmenté.n s-orlkgzi\,É'jk!:s::!l!!z:*Í:e"r","poÍtjaaMarrayMur.rur4!./srr foglalkozik. dezkedettfiWi.őrbiairiÁ-,iaiask ésszó7őtermeléss.e-l.
a parti sáv c) A konbinált ntiaén1lternesztq11t-etflla!'t.ep-tgffilUllloJ1rry9}'!ár belterjes,ill. a külterjeshasz. átmenétii6nítképé,nre-á r'L9gilt.t.Íáfraéil(éaté.k,be,
övezetközött. a nosítású
{gl"itt található. "."ilys:n:l9':.. 'szolg'á!ó-19ll!.t
2*aP ry" {*:*s3g'Is:s^1!t9.9 a 300 mm-escsapadékvonalig ésdélnyugaton délkeleten ry:r"i.''' ii;i"z:*,amely
egyenrangű ágazatkéntcsatlakozlk a telepszerű nyomul előre. A búzatermeléshez jubtart,is- délkeletenhelyenkénta szarvasmarhatartás -, amely a gabona-monokultúra kockázatával szemben nyujt b iztosítékot. d\ A kiilteria állattart,ísa mezőgailaági baszonterillet90o/r:fu-!,:kx!qdik ki A haj,hii,1észtéJ
ta;;.i;;.ráÉ"ii'
ils-ai-
foíyt"ti'"lj.iit ;.ö;t
esffi tőf függőtn JlW(a padékjárástól, a legéI6FTta_rtöffi
mérglea csa-
:P rl Wlgk'
100ha.onként1-5 juhot táplál170 000 ba (N.yugat-Affirll1p)kq?9Lr"vált?,hqzik, *"F".,*í.:..'-L-f*.:7"
terségeknagyjábőlösszefliggően a belső terület déli szegélyét va. A 'untenyeszto e|. (Az északizőna túl sziklás, durva a juh számára' vastag fiivű ésnagy foglalják a dingóveszély.)A nyugati sivatagoktól északraéskeletrea suraasmarhatartózóna egészena Carpentaria-oböl ésa Korall-tenger partjáig nyomul, a kiilterja áIlattartó öuezet2/3-átfoglalua eI'Ez a|ege|őzőna gyengébbe'-Íd*i:19*L"3tí'.*g*.L*J. 100 000 ba-tóI ezértaz üzemek méreteitt a toző e|tartőképességÍí,
"do o"n;-,g1É gűlegelővel s"a!!|íd k1[-i-ffi fr:Á jö66 minősé @;n' la)- o oo; ám mégitt 3000körül mozog'. ati;*;;d;álü-''y '.iía'au.oa.uirtóliókön'á; milr|iő erősen ingadozhat.Az országszarvasmarha-á||ománya23-26 is évről-évre között váltakozik. A kétállattenyésztőzónaközött átfedik egymást.
nincs éleshatár, helyenként
c.sak\isebbb49)'g4*'(]1*l!)."-aa Íoldterületnek hasznosított A mezőgazd,aságilag "r"asanaránybanVictoria állama így tgkiq9sk!*l,í.rg*":l 'b:lr'r:-g^.z.óg{$an, legmagasabb az á11ami..tu1aj. (L/3). többi terü1eten ű-(;F;f"il6""
állatálÍieÍIfteré1iáiüni;"iIÍ.'ffie?iaaiö'ött Eö"íd;íi;tái"l.ioiíiÁé'i6É6*ai.ijii'táia.t lományt kell tartani. A többn1ire családi keretekkrizrjn iizemelőausztrálfarmokon keyésa bérmunkás (az agrára növekvő termelésiköltségek a farmereketa h mezőgazdaságiárak esése, keresők 2Oo/o-a). hatékonyságnövelésére,elsősorban a d.rágamunkaerő visszaszorítására,helyette a korszeríí tecbnikaalka\mazásárakényszerítik.Mivel ez belterjesebbkultúrák esetében- a Part menti t
lényegesen magasabbjövedelmet hoznak, ése.pks.k1.l1-'111.i1]iQ.n9yeb!91vészelik át. A ter.
af f i 5..
. --. " " -" . ' . ' : :. -
melóüzemek száma 1970 óta csökken, a legnagyobb ütemben a parrvidéken; egy részük újabban üdülési célokat szoIgál'
5o 0oo hektár
íeIett
F-l
boo0-49 999
--
5oo-4999
m
O f----_fue#
l------1 r--_1-
5oo atatt
brméketlen
ffi l O O O km
90, ábra,Á birtokok átlagos mérete Ausztráliában (/eans,D' N' n1lomán)
Fejlettipar - nag nlersanlagkiaitel A Jiijktt ipari országoksorábanÁusztráIia az egletlen,ame[lnekgazdaságábanmegbatározó szÍrepeaan a bán)atermékek, közöttiih az energiahordozókkiuiteléneh,amely elsősorban DélkelerÁzsia, Japán, az USA ésaz EU orsz!ryaifelé irányul. A II. világháború után köszöntött be az ausztrhl bányászat Íénykora.A világpiaci kereslet fokoződása, ésezzeI párhuzamosan az infrastruktúrakiépülésefelgyorsította a korábban ésújonnan fe|tártnyersanyagkészletek hasznosítását. Ma AusztráIia a oiltig aezetőn1ersan}a9termeWi közé tartozik. Első helyen á1|a bauxit (43 mó. t, a vil ágter melés közel 2/ 5 -e),'az ótone r![ágl"*@ a 398
mánt, a világtermelés2/5-e) kiaknázásában,barmadik 4-149!91es
íÁybaiÁ|i'zatbagdgkrqlLelk-e-dp bqlyet.&glal. lc-.4*l9Zérc-alik}el. é-sónér.dvalam-lqtaz"saq;11*:fete!9%é-l'kr.tertrqeléÉbsn.is. A hatalmas
vonulatát kíséző me a Kelet-ausztráliai-hegység
ri: az alacsony ter
portőréué uált. (A kitermelt kőszén - éventeköze| 200 mó. t - z/3-át külföldön
tg"essé i.l."tő'ek acEaffiiT Világviszonylatban
"i
fordulások, amelyeket Brisbane-től !Yu$1.q3,3z Eyre!ótÉ! kgletre, továbbá a
k6Tn.ns KTasrna nrffi#tti'
íil a-i ni ai jY
tártak fel. területén .T-*'---ffAz uránércleefontosabbkészleteiDarwin pénésDél-Ausztráliában TóncentráIó?ffiá
n
W -
ffi N
y!ÜLli .pa'to
tr
, Nyrrgat-Au sztrá|ia köze-
lr1"'l.Npe"-t.A1+vyrá|jlban
nem hasznosított á||ami Íö|dek á||ami tartalékterii|et erdók' nemzeti paÍkok' benszü|ött rezervátumok bére|tá||ami |eoe|óterü|et extenzív nagyü7emek keretében bére|t á||ami |eqe|óterü|et csa|ádi birtokok keretében
magántu|aidonban|évőterü|etek
9ffi
'loookm
9 L. ábra. A mezőgazdasági teriilet tilIajdonzlismnjlai Ausztráliában
399
t. . . . . . ..'.. ..{..1 r"
m m
szénhidrogén szén uránérc vasérc
92. ábra. Áusztrália
ffi
ru ffi r
nikkel réz-.ó|om, cinkérc arany
#*'
O
ásuánjlkincsei (/eans, D. N, n1omán)
(Pilbara)ésDél-Áusztrái|iában a legjelentősebbek, miga bawlt
ész1(g:!A9::psntTia-Qb QJFa$Ein (Weipa,cove),t.oyth uáte$}-prdlif ffi ff ."hlhatő őriási mennyiségben.
bipáIt,(ól:l|, c:l]k)lelqLe|r.B_,.q kllIiil ésCobarÚ;-oct'éz. W alesben,! yly Qu.en ___, slffi-ő b.i]Tffi _ .* ro i ö É';tnfr LbLdK I lyu$ar_lasmanla Éi;; s'i-% ;il eé. s . , ^ vru /src , Nyugat-AusztráLia.Kalportie körzetö77á?áiJ':6TTikkelbányásnt legfontosabb '..*.'-..':-*'*."
központja,
ozőipar az I..v1|ágháboruigmégegészena;árendeltszelepet játszott a *B?'' mezőgazdaság mellett. Mivel csak a helyi egy részétiudtakielégíteni, az ország iparcikkellátója Nagy-Britannia'Ák'egl.t.k .r,olt.Á ket ,.iíaghaoorú között kibon-
takozottelső iparosodásihullám
l9ryl*hk*]a&."
tette.A hazai ipar megerősödé'et " ffi{ítffir';9.tv}*
400
ac"n"r"i államokat érin-
i.".).
",.
védővámok
is, ennek ellenérecsak 1939-benhaladta megaz ipari termelésértéke a mezőgazdaságét.A termelésfokozatosan kiterjedt aberuházási javakrais, így a II. vi1ágháború importkiesését már könnyebben vészelteát Ausztrá|ia. A miÍsodik,az e|őzőné|intenzíaebb iparosoáísihullám az ötvenes-hatvanasévek-
u.,
"'.*ríImo; L T ;.m; i.;.Tá# 6,.ná ; '-t" gyáítás t'-vílám lnűTffiFdüöaríGjfr'u-i"ffi sztett. Effitan'á]aEnilffi yo#á"
ffi
;T6őIilrr;"'úiffi ;ffi
[affiiftö ffi6öö;ütüÍt ii az ausztráliparban: ahazai piacszámára fogyasztási cikkeket gyártő, többnyire munkaerő-igényeságazatok a hazaj vállalkozók kezénkoncentrálódtak, mig a nemzetközi piacra orientálódó tlj ágazatokfőleg a nyersanyag-{eldolgozőiparok - nagyrésztkülföldi ellenőrzésalá kerültek. Az 1'970-es évektőlkezdvemegtorpantaz ausztrá|ipar fejlődése között , 1.972-1982 100 000 munkahelyszűntmeg.A válságelsősorbana fogyasztási cikkeketelőá|litőágaza-
tokat sújtotta. Ezekben az iparágakban a szűk belső piac eleve a kisésközépüzemek mezó nyét gyarapitotta, amelyekben nagy a munkaerőig ény,ezért s a magas bérszínvonal miatt - a nemzetközi piacon versenyképtelenek. Az ilyen jellegű - jobbára ausztrál kézben levő vállalatok csak állami támogatással tudnak fennmaradni, a műszaki megújuláshoz nincs fedezetük.Számos olyan ágazat ts leépítésrekényszerült, amely külföldi tőkéscsoport tulajdonában van. Racionalizálni kellett a vas. és acélgyártást,a gépipart, a vegyipart, sőt a gépkocsigyártást is. Csak a kőolaj-finomítás feilődött töretlenül. . alatt marad a fog1a|koztatott"[-iiimá, alkalmazottnál tobbet.
;;ir400
i, a 28 000 üzem 80o/o-ában50 fő üil.i*g,-, textil-, papíripar) tart 500
Ausztrália egy főre jutő energiatermelése és rn$S:abbr-ng]t^"a,lsat-ol fejlett európai ipJi romos e integy 80o/o-át- fele-fele ar{nyban -- a a szénnel, szénnel,illetve y-zq!g9!á.bé-.-rŐl!É'"-.-k*bl ii*i"*zq*9l9.-hégr{{I'J"jB-bsg-4üiÍiá}-gli" átlítiak-eli"
=sry^-.
'-']q!y":"'5Églglil
ng.E;ej''
A:jzárapáIyerőmíi
is működik északnyugaton (Yampi Sound). Az ipar teriileti eloszlásaméga népesség ethefuezfudésénál is koncentráltabb,a siiríin lakott terüIetekhez koti a munkaerő-kináLat, a fogyasztőpiac és a kikötővonal egyaránt.Áz ipar 70o/o-a a kontinensdélheleti ' 9.*!!:. Új:ptly.fu. sy:k'tgIk:ÍI,it,t.k:J&eeil'tTKnlr;.."eed;-k6i$ezet,ő-?áiö;;
i,,
agglomerációjukterületéntovábbi három*előv{r.a,L *[l:p-rurk ézk!!^űsgr,* r.i'trL *"pan*a tcitbl tagállam " székhelye vonzott jelentősebbipart:Brisbaneés e\ővárosa,bold Coat, valamint Adelaide'PertbésHobart.Az ipar szerkezetiátalakulása,a nyersanyag-feldolgozás fejlődése némilegmérsékelte a nagyvárosikoncentrációt. ÁusztráIia legfontosabbiparcsoportjaa kohászat ésgépglárttísösszefonódott együt. tese' A-zlas;_e;-n,-4kr!fuzL! \özppntia.kö-qúl Vblalla_(Adetaidenél)ésKui-nana
'^1de;r
? 401
ipar vá|ságakövetkeztébenKuinana ésPort Kembla üzemei vesztesÉg*9k.Jebb""
be|yze:e*az"*kr::yr!pqrue&-,::x*q.íeg..-*
[email protected]
ki a Földon a bauxit köze| 40o/o-át' a kohóalumíniumnak azonbanmár csak 6-7o/va (1,4 mó. t) ered errő| a kontinensről. A timfoldgyártástöbbnyire a bauxitmezők közelében (DélnyugarAusztrá|ia,Arnhem-föld) folyik, kivévea;{ta|eg1g9}b
" .i::-gtJq9!Ftj.9j #sw-esru*qÍljíLÍ&xős]4n'Íaa,.h en (dG:ű;iánd) epiiir tekfel;ide\
