No title

2002. évi 4. számú szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 39. §-ának q) pontja, továbbá a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. §-a (2) bekezdésében írt felhatalmazás alapján - az Ltv. 10. §-a (5) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Magyar Országos Levéltár egyetértésével - a bíróságok részére a következő Egységes Iratkezelési Szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) adja ki.

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A szabályzat hatálya 1. § (1) A szabályzat rendelkezései a Bszi. 16. §-ában felsorolt bíróságokra terjednek ki. (2) Az állami és szolgálati titkot tartalmazó iratok a jogszabályok és az érintett bíróságok titkos ügykezelési szabályai vonatkoznak. 2. § Az 1. § (1) bekezdésében említett bíróságok a) igazságügyi alkalmazottai szolgálati viszonyuk létesítését követő harminc napon belül kötelesek a szabályzatot megismerni, b) vezetői - ide értve a belső szervezeti egységek vezetőit is - felelősek a szabályzat rendelkezéseinek megtartásáért. Értelmező rendelkezések 3. § E szabályzat alkalmazása során a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletben (a továbbiakban: Büsz.) felsorolt értelmező rendelkezéseken kívül: 1. Gazdálkodással kapcsolatos ügy: a bíróság, mint költségvetési szerv gazdálkodásával összefüggő ügy; 2. Irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség; 3. Irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége; 4. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a bíróság a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi; 5. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a bíróság feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári

*

Egységes szerkezetben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2004. évi 1. számú és a 2006. évi 6. számú szabályzataival. Hatályos: 2006. június 1-jétől.

tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét; 6. Kezelési (ügyviteli) feljegyzés: az ügyben keletkező ügyviteli iraton tett feljegyzés, többnyire utasítás, amely az ügy tartalmi és formai intézésére vonatkozik; 7. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat vagy pénz, egyéb értéktárgy; 8. Lajstromozás: az érkeztetett beadvány, illetve a saját keletkeztetésű irat lajstromszámmal történő ellátása ügyszakonként (ügycsoportonként) elkülönítve; 9. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő elektronikus művelet; 10. Levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény; 11. Melléklet: valamely írat (beadvány) szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól; 12. Mutatókönyv: a lajstromba bejegyzett ügyek címszó szerint meghatározott résztvevőiről lajstromonként vezetett betűrendes nyilvántartás; 13. Perkönyv: a bíróra (a tanácsra) kiosztott ügyekről bíránként (tanácsonként) vezetett, indokolt esetben ügyszakonként (ügycsoportonként) vezetett nyilvántartás; 14. Sorszám: a kezdőiratot követően érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedő arab számjeggyel történő jelölése; a kezdőirat az 1-es sorszámot kapja; 15. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló, adathordozó (mágnesszalag, hajlékony- és merevlemez, CD, stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését szolgálja; 16. Szervezeti és működési szabályzat: a bíróság tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a bíróság, azon belül a bíróság szervezeti egységének feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket; 17. Tárgyalási napló: bíránként (tanácsonként) vezetett, elsősorban a tárgyalások és az ülések időpontjának, azok eredményének, a meghozott határozat megjelölésének, továbbá a bírói munka mennyiségi, minőségi mutatói szempontjából fontos adatok nyilvántartására szolgáló, bekötött, oldalszámozott könyv; 18. Utóiratok könyve: a Bírósági Gazdasági Hivatalnál (a továbbiakban: BGH) a kézi lajstromba már be nem jegyezhető utóiratok nyilvántartására szolgáló könyv; 19. Ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés: az ügycsoport betűjele, a lajstromszám, törve az érkezés évszámával; 20. Büntető ügyszakban peres ügyek: azok a közvádas (pótmagánvádas) ügyek, amelyekben az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályai szerint a kezdőirat, illetve a kezdőiratként kezelendő iratok alapján megindult eljárásban kötelező a tárgyalás, vagy a nyilvános ülés tartása, és az ügydöntő határozat meghozatala ennek alapján történik, valamint a magánvádas ügyek; 21. A büntető nemperes ügyek különösen: - az elsőfokú bíróságon a Be. 543. §-a szerinti tárgyalás mellőzéses eljárás, a bírósági mentesítéssel kapcsolatos ügyek, az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyek, a semmisségi, népfelkelési ügyek, a *


pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező irat, a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező irat, illetve az ügyek egyesítése iránt tett bírói intézkedés, a próbára bocsátás kapcsán tárgyalás az ügyek utólagos egyesítésével (Be. 391. §-a szerinti eljárás), más bíróságtól érkezett bizonyítás felvétele iránti megkeresés, az összbüntetésbe foglalást indítványozó irat, illetve bírói intézkedés, az elkobzást, vagyonelkobzást kezdeményező indítvány (Be. 569. §) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása (Be. 556. §), a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása (Be. 557. §) és az egyéb ügyek, - másodfokon nemperes ügyek az előzőekben felsorolt ügyekben hozott határozatok elleni fellebbezés kapcsán felterjesztett ügyek, a perújítási indítvány, a vádemelést követően 1 évet meghaladó tartalmú előzetes letartóztatás felülvizsgálata iránti ügyek; 22. A nyomozási bíró hatáskörébe tartozó ügyek különösen: - a Be. 207. § (2) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtti kényszerintézkedésekkel, mint az előzetes letartóztatás (Be. 129. §), lakhelyelhagyási tilalom (Be. 137. §), a házi őrizet (Be. 138. §), az ideiglenes kényszergyógykezelés (Be. 140. §), az úti okmány elvétele (Be. 146. §), az óvadék (Be. 147. §), a vádirat benyújtása előtt a közjegyzői, ügyvédi irodában, egészségügyi intézetben tartandó házkutatás elrendelése [Be. 149. § (6), (8) bek.], a bírósági eljárásában a lefoglalás Be. 151. § (2) bekezdése szerinti elrendelése, ha a dolog, illetve számítástechnikai eszköz, vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó bizonyítási eszköz, a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzást lehet elrendelni, a Be. 151. § (3) bekezdése alapján a közjegyzői vagy ügyvédi irodában, az egészségügyi intézményben tartott iratok lefoglalása, a Be. 151. § (6) bekezdése alapján a lefoglalás elrendelésére nem jogosult által őrizetbe vett dolgok lefoglalásának az elrendelése, a Be. 153. § (2) bekezdése alapján az olyan irat lefoglalásának elrendelése, melynek tartalmára az irat birtokosa a tanúvallomást a Be. 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján megtagadhatja, a lefoglalt dolog előzetes értékelése és elkobzása a Be. 156. §-a alapján, a zár alá vétel elrendelése a Be. 159. §-a alapján, a katona szoros felügyelet alá helyezése a Be. 483. §-a alapján, valamint az elmeállapot megfigyelésével (Be. 107. §) kapcsolatos indítványokról, továbbá a védő kizárásáról szóló döntés, illetve a titkos adatszerzés engedélyezéséről és megszüntetéséről szóló döntés Be. 203. § (4) és (6) bekezdése, a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről való döntés Be. 205. § (3) bekezdés, ügyészi indítványra a tanú különösen védetté nyilvánításáról döntés Be. 97. §, a Be. 149. § (3) bekezdése szerinti házkutatás, a Be. 150. § (2) bekezdése szerinti motozás, a Be. 151. § (4) bekezdése alapján a még nem kézbesített postai és hírközlési küldemény, valamint sajtótermék szerkesztősége iratainak a lefoglalását, valamint a Be. 153. § (2) bekezdése szerinti iratok lefoglalását elrendelhető határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a Be. 151. § (2) bekezdésében írt dolog, számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó lefoglalását elrendelő ügyészi határozat elleni felülbírálati indítvány elbírálása, a Be. 161. § (6) bekezdése alapján az ügyész által kiszabott rendbírság elzárásra történő átváltoztatása, a Be. 207. § (3) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a különösen védett tanút és azt a tanút, aki az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van, a különösen védett tanúnak a tárgyalás előkészítése és a tárgyalás során elrendelt kihallgatása, a védő kizárása [Be. 47. § (3) bek., Be. 135. §], a Be. 207. § (4) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt a 14. életévet be nem töltött tanú kihallgatása az ügyész indítványára, a Be. 207. § (5) *


bekezdése alapján az ügyész, a gyanúsított és a védő indítványára lefolytatja a bizonyítási eljárást akkor, ha alaposan feltehető, hogy az így beszerezhető bizonyítási eszköz a bírósági eljárásban nem állna rendelkezésre, jelentősen megváltozna vagy a bizonyítási eszköz jellegét elveszítené, indítványra a gyanúsított vagy a tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása, a Be. 207. § (6) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatásnak a megyei bíróság egyes bírája általi meghosszabbítása, az ideiglenes kényszergyógykezelés a megyei bíróság egyes bírája általi felülvizsgálata; 23. Valamennyi ügyszakban - a büntető ügyszakban az e § 21. és 22. pontjaiban írtakon túl - nemperes ügyként: kell figyelembe venni a bíró kizárásával, illetőleg a bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyet, továbbá a másodfokú bíróságon az első fokon peres eljárás során hozott, nem ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseket. A közbenső- és részítéletek elleni fellebbezéseket a másodfokú bíróságon peres ügyként kell kezelni; 24. Közigazgatási ügyszakban nemperes ügyként: kell figyelembe venni a keresetlevelet, ha a fél - a törvény rendelkezése ellenére - azt a bírósághoz nyújtotta be. 25. A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogást: a másodfokú bíróságon, illetve a Legfelsőbb Bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróságon nemperes ügyként kell kezelni. II. Fejezet Az iratkezelés szervezete A bírósági iroda 4. § (1) A bíróságon a bírósági ügyek kezelésére ügyszakonként, a bíróság elnökének - helyi bíróság esetében a megyei (fővárosi) bíróság elnökének - döntése alapján ügycsoportonként elkülönült irodák, valamint a külön helyen (épületben) működő bírói tanácsok és más szervezeti egységek mellett az ügyszaknak megfelelő irodák (részirodák) működnek. (2) A Fővárosi Bíróságon, a Pest Megyei Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tájékoztató, vagy ügyfélszolgálati iroda működhet. Ezen irodák iratkezelési teendőit a megyei (fővárosi) bíróság elnöke állapítja meg. A bírósági részirattár 5. § Ha a bíróság több helyen (épületben) van elhelyezve, a bíróság elnöke - helyi bíróság esetében a megyei (fővárosi) bíróság elnöke - a bíróság irattári anyagának kezelésére részirattárat létesíthet. Az iratkezelés irányítása és felügyelete 6. § A bíróságok - kivéve a Legfelsőbb Bíróságot - iratkezelési feladatainak országos felügyeletét az OIT Hivatalának vezetője látja el, aki a) az elektronikus iratkezelési rendszer kialakítását és továbbfejlesztését közvetlenül irányítja,

*


b) az iratkezelési szabályzat alkalmazását folyamatosan figyelemmel kíséri, annak aktuális kérdéseiről szükség szerint tájékoztatja az OIT-ot, illetve javasolja a szabályzat módosítását, c) koordinálja az együttműködést a levéltárakkal, illetve folyamatos kapcsolatot tart a Magyar Országos Levéltárral. 7. § (1) A bíróság iratkezelési feladatainak közvetlen irányítását és felügyeletét az adott bíróság elnöke - a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok esetében a helyi bíróságok felügyeletére is kiterjedően - gyakorolja. A bíróság elnöke e feladat ellátásával másik bírósági vezetőt is megbízhat. (2) Az irányítást, illetve a felügyeletet ellátó személy feladatai különösen: a) irányítja a bíróságokon évente elvégzendő iratkezelési ellenőrzést, kezdeményezi az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetését és szükség esetén kezdeményezi az ellenőrzések tapasztalatai alapján a szabályzat módosítását, b) az irattári tervnek megfelelően elrendeli és ütemezi az iratok selejtezését, továbbá a nem selejtezhető, már levéltárba adható iratok átadását, c) az illetékes levéltárral való kapcsolattartás, koordináció, d) végzi azokat az ügykezeléssel kapcsolatos feladatokat, amelyek az egységes elektronikus iratkezelési rendszer bevezetésének előkészítéséből, valamint az elektronikus iratkezelés működtetésének felügyeletéből adódnak.

MÁSODIK RÉSZ AZ IRATKEZELÉS KÖZÖS SZABÁLYAI III. Fejezet Az ügykezelés Az elektronikus iratkezelés 8. § (1) A Büsz.-ben és e szabályzatban megjelölt nyilvántartásokat - a Büsz. eltérő rendelkezése hiányában és a (2) bekezdésben írt kivételekkel - elektronikus úton, az OIT által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Egyéb iratkezelési cselekményeket akkor lehet elektronikus úton végezni, ha azt jogszabály vagy OIT szabályzat megengedi. (2) A perkönyv, a tárgyalási napló, a tanácsnapló, a mutatókönyv, a másolatok könyve, a bv. ügykönyvek, a bv. bíró naplója, felülvizsgálati kérelmek nyilvántartó könyve, a gyűjtőív, a körbélyegzők és a nyomtatványok nyilvántartása, az irattári könyv (jegyzék), valamint egyéb, kisegítő jellegű nyilvántartások elektronikus úton vagy papír alapon egyaránt vezethetők. Tájékoztatás a félfogadásról, a beadványok átvételéről 9. § Az ügyfelek részére a félfogadásról és a beadványok átvételének rendjéről szóló tájékoztatás a jogszabályban meghatározottakon kívül, a félfogadási időben telefonon is adható.

*


A tárgyaláson kívül előadott kérelem továbbítása 10. § A tárgyaláson kívül szóban előterjesztett kérelemről készített olyan jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, az adott ügyszak szerinti nemperes ügyek lajstromába kell bevezetni és haladéktalanul továbbítani. A jegyzőkönyv 11. § (1) Ha a jegyzőkönyv szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni. (2) A jegyzőkönyvhöz az eljárási cselekmény alkalmával csatolt iratokat mellékelni kell. A mellékletet a jegyzőkönyv ügyszámával, sorszámával, továbbá a csatoló személy perbeli jogállásának, valamint az eljárás egyéb résztvevője minőségének megjelölésére utaló nagybetűvel is el kell látni (pl.: felperes: F., alperes: A., ügyész: Ü., vádlott: V., szakértő: Sz., tanú: T.), melyet törni kell a mellékletek 1-től kezdődő folyószámával (pl.: 21.302/1999/5/F/2). (3) Ha a jegyzőkönyv - jegyzet alapján - nem a tárgyaláson készült el, és jogszabály annak az irathoz csatolását nem írja elő, a jegyzőkönyvvezető köteles a tárgyalási jegyzeteit (betelt jegyzetfüzeteit) az iratkezelését végző irodának megőrzésre átadni. A tárgyalási jegyzeteket három évig kell megőrizni. (4) Ha jogszabály az iratok összefűzését rendeli el az iratokat érkezési, illetve keletkezésük sorrendjében emelkedő sorszám szerint összerakva folyamatosan, illetve az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, irattárba helyezésekor, a bal oldali margón - a szöveg olvashatóságát megőrizve - két helyen ki kell lyukasztani, azokon zsinórt kell átvezetni, majd a fonalvégeket az iratok hátulján meg kell kötni. Ha az iratokhoz csatolt mellékletet nem lehet az iratokhoz fűzni, annak megőrzéséről a Büsz. 27. §ában írtak szerint kell gondoskodni. Az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, illetve irattárba helyezésekor az iratokon átfűzött zsinórvégeket ragasztószalaggal le kell ragasztani és lepecsételni oly módon, hogy a pecsét megsérülése nélkül az irat összefűzésének részben vagy egészben történő megszüntetése ne történhessen meg. Ha később bármely okból az iratot szét kell szedni, annak tényét az iratcsomó utolsó lapján, illetve annak hátulján, vagy ha azokon nincs megfelelő hely, egy külön lapon feljegyzésben kell rögzíteni. A feljegyzésben fel kell tüntetni az irat szétszedésének okát, idejét, helyét, a felbontó személy nevét és beosztását, aláírását, valamint az általa használt bélyegző lenyomatát. A feljegyzést az iratcsomó utolsó lapjaként az előzőekben írtak szerint kell összefűzni az iratokkal. Másolatok készítése, mellékletek kiadása 12. § (1) Az irodavezető a megrendelt és kiadott hiteles másolatok nyilvántartására könyvet vezet („másolatok könyve”). A könyvben fel kell jegyezni a megrendelés sorszámát, időpontját, a megrendelt irat ügyszámát és sorszámát, a másolat terjedelmét (az oldalak számát), a másolat módját (gépírás, fénymásolás, stb.), a megrendelő nevét és a lerótt illeték vagy díj összegét. A másolat személyesen történő átvételét a megrendelő a másolatok könyve megfelelő rovatában keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. A bíróság elnöke engedélyezheti a *


könyv vezetésének mellőzését. Ebben az esetben a másolat és az illetékbélyeg, illetve díj megfizetés nyugtázását az ügyiraton kell feltüntetni, és a megrendelő aláírásával igazolni, ugyanígy kell eljárni a nem hiteles másolat kiadása esetén is. (2) A másolatot elsősorban fénymásolással illetve más technikai eszközzel, kivételesen gépírással lehet elkészíteni. A gépírással készült másolat szövegét folyamatosan, minden sort teljesen kitöltve kell beírni. A bekezdéseket minden második helyen leütött kötőjellel kell feltüntetni. Az iroda vezetője a szükséges javításokat a másolaton piros tintával feljegyzi, és keltezéssel ellátva aláírja. (3) Az eredeti jegyzőkönyvről vagy mellékletéről készült nem hiteles másolatot a tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető a jegyzet alapján, a hangfelvételről, vagy a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készült jegyzőkönyvről a nem hiteles másolatot a leíró készíti el. A másolat kiadásakor - a fél kívánságára - igazolni kell a másolatért lerótt illeték vagy megfizetett díj összegét. 12/A. § Ha a Büsz. 13/A. § (1) bekezdése szerint az elektronikus okiratról papíralapú másolatot kérnek, azt az irodavezetőnél, illetve az ügyintézésre kijelölt személynél kell megrendelni. A körbélyegző 13. § (1) A bíróság körbélyegzőiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy melyik sorszámú bélyegzőt, mely időponttól ki jogosult használni, illetve meddig volt jogosult használni. (2) A bélyegzőt úgy kell őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, s azokat a hivatali munkaidő végén el kell zárni. A nyomtatványok 14. § A bíróságon használt, illetve rendszeresített nyomtatványokat a bíróság elnöke által kijelölt személy tartja nyilván. A perkönyv 15. § (1) A bíróra (tanácsra) kiosztott ügyekről a tanács elnöke vagy a hozzá beosztott bírósági fogalmazó, illetve igazságügyi alkalmazott perkönyvet vezet. (2) A perkönyvbe a folyószámot, az ügyszámot, a felek vagy a vádlott nevét, az ügy tárgyának rövid megjelölését (címszót), az iratok első bemutatásának időpontját és a tárgyalási határnapokat, valamint az ügy befejezésének időpontját be kell jegyezni. Az ügy tárgya mellett a jogszabályhelyet is meg lehet jelölni. (3) Az ügy befejezésére vonatkozó rovat kitöltése után az adott ügyre vonatkozó teljes rovatot úgy kell áthúzni, hogy valamennyi bejegyzés olvasható maradjon. Ha a perkönyvet elektronikusan vezetik, a teljes rovatot - megőrizve az eredeti bejegyzéseket - törölve jelzéssel kell ellátni feltüntetve a törlés időpontját.

*


(4) A bíróság elnökének döntése szerint a perkönyv vezetése mellőzhető, ha az ügyek lajstromozása számítógépes úton történik és a perkönyvben nyilvántartható adatok abból - bíránként - program szerint bármikor előállíthatók. A tárgyalási napló 16. § (1) A tárgyalások és az ülések nyilvántartására az OIT által jóváhagyott rovatokat tartalmazó naplót kell vezetni. (2) A tárgyalási napló rovatait a tanács elnöke a tárgyalás kitűzésekor, illetve a tárgyalás vagy az ülés befejezésekor a megfelelő adatok bejegyzésével tölti ki. A meghozott határozatot a döntés rövid megjelölésével kell a naplóba bejegyezni. (3) A tárgyalási naplót úgy kell vezetni, hogy abból a tárgyalási napok és a tárgyalt ügyek száma mindenkor kitűnjék. A tárgyalt ügyeket és a tárgyalás eredményére (befejezésére) vonatkozó adatokat az év elejétől kezdve folytatólag, oldalanként, folyamatosan összegezni kell. (4) Másodfokú bíróság tárgyalási naplója a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges mértékben azt is tartalmazza, hogy a határozata milyen módon érintette az elsőfokú határozatot, illetve az eljárást milyen más módon fejezte be. (5) A felülvizsgálati eljárásban hozott határozat eredményének részletezésére a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók. (6) A tárgyaláson kívül befejezett, valamint az ülésen megvizsgált ügyeket a tárgyalási naplóba a tárgyalásra kitűzött ügyek után, elkülönítve - sorszámozás nélkül - kell bejegyezni. (7) A tárgyalási napló tartalmazza a határozat írásba foglalásának napját is. A tárgyalási jegyzék 17. § (1) A jogszabályban írt tárgyalási jegyzéket a büntető eljárásban 3, más eljárásokban 2 példányban kell a tárgyalást megelőzően rendszerint 10 munkanappal korábban elkészíteni. A tárgyalási jegyzéket el kell juttatni az irodavezetőhöz, aki azt aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével látja el. (2) Ha a tárgyalási jegyzéket a bíróság hirdetőtáblájára kifüggesztik, a kifüggesztésről, illetve a tárgyalási jegyzék levételéről és a kifüggesztés igazolásáról az irodavezető gondoskodik. (3) A tárgyalási jegyzék egyik példányát a büntetőügyben az irodavezető legkésőbb a tárgyalást egy héttel megelőzően megküldi az illetékes ügyészségnek, az ezt követően ugyanerre a határnapra kitűzött további ügyekről pedig az ügyészséget megfelelő időben un. pótjegyzékkel értesíti. (4) A tárgyalási jegyzék egy példányát az irodavezető a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra kitűzött ügyekkel együtt a tárgyalóterem ajtajára történő kifüggesztés, illetve a tárgyalás eredményének feltüntetése céljából a tanács elnökének adja át. (5) A tanács elnöke - a tárgyalási nap befejezése után nyomban - a tárgyalási jegyzéken az eredmény megjelölésére szolgáló rovatot kitölti, aláírásával ellátja és azt az irodának átadja. Ha büntetőügyben a bíróság a nyilvános ülésen az ügyet tárgyalásra utalta és a tárgyalást nyomban meg is tartotta, a tárgyalási jegyzéken az ügyet tárgyalási ügyként kell jelölni. A tárgyalási jegyzéken a tárgyaláson kívül elintézett ügyeket és azok eredményét is fel kell *


jegyezni. Az iroda a jegyzék alapján a lajstromban feltünteti az ügy befejezésének módját és időpontját. Az általános meghatalmazások jegyzéke 18. § (1) A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy perenkívüli iroda által vezetett hitelesített névjegyzékbe a bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell bejegyezni. A jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni. (2) Az általános meghatalmazás visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonásról, illetve a megszüntetésről rendelkező határozat számát a bejegyzés mellett fel kell jegyezni. A nyilvántartás elektronikus vezetése esetén a bejegyzést - megőrizve az eredeti bejegyzést - törölve jelzéssel kell ellátni, feltüntetve annak időpontját is. A gondnokság alá helyezettek névjegyzéke 19. § A gondnokság alá helyezettekről a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.), az igazságügyminiszter rendeletei és az OIT szabályzata szerint kell a névjegyzéket vezetni és kezelni, illetve a névjegyzékből adatot szolgáltatni. Az intézkedés megszövegezése 20. § (1) Minden iraton fel kell tüntetni annak elintézését. (2) Az elintézés rövid feljegyzés vagy irodai utasítás is lehet (pl. Elintézés a 6. sorszám alatt, Iratokhoz, Elintézés külön íven, intézkedést nem igényel, stb.). (3) Az intézkedést az elintézésre váró iraton (pl. beadványon, irodai jelentésen) kell elkészíteni. Ha az irat erre nem alkalmas (nem marad a bíróságnál, nincs rajta elég hely az intézkedés megszövegezésére), az intézkedést külön íven kell elkészíteni. Ezen fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, az ügyszámot és az intézkedés sorszámát. Ha az intézkedés szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni. (4) Minden intézkedésen fel kell tüntetni az elintézés évét, hónapját és napját, és tartalmaznia kell az elintéző aláírását. (5) Ha az intézkedés tervezetét nem az készíti el, aki az intézkedést aláírja, a tervezeten az előkészítő nevét is fel kell tüntetni. Az idegen ügyszám feltüntetése az intézkedésen 21. § A közigazgatási szerveknek, az önkormányzatoknak, más hatóságoknak, intézményeknek, gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, stb. megküldött intézkedésen (megkeresés, értesítés, határozat, stb.) minden esetben fel kell tüntetni a címzett ügyszámát (hivatkozási szám). Ha az nem áll a bíróság rendelkezésére az ügyiratban más alkalmas módon kell megjelölni a címzettet (pl. az érintett alkalmazott neve, munkahelye és rendelkezésre álló egyéb adatai). Az intézkedésen lehetőség szerint meg kell jelölni az ügyben érdekelt részleget is. *


Távközlési és elektronikus eszközök igénybevétele 22. § A távközlési vagy elektronikus eszköz igénybevétele esetén az intézkedésről hivatalos feljegyzést kell készíteni, illetve a telefax, e-mail szövegét, vagy igazoló példányát csatolni kell az irathoz. Az irodai utasítás 23. § (1) Az irat kezelőjének az egyes iratokkal kapcsolatos teendőire a bíró (a tanács elnöke) a 20. § (2) bekezdésének megfelelő utasítást ad. (2) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni (pl. 1. a kiadásra, 2. a nyilvántartásra vonatkozó utasítás). (3) A bíró (tanács elnöke) utasításában az iratboríték értesítő részére is utalhat. (4) Ha jogszabály, vagy az OIT által rendszeresített nyomtatvány áll rendelkezésre, az intézkedésnél (pl. idézés, iratok beszerzése) elég annak számára utalni. (5) Ha az intézkedést meghatározott időpontig kell teljesíteni, a bíró (tanács elnöke) erre megfelelő utasítást ad. (6) Az ügyiratok nyilvántartásba helyezésénél a bemutatás napját meg kell jelölni. (7) A bemutatás napjául lehetőleg a hónap ötödik, tizedik, tizenötödik, huszadik, huszonötödik vagy harmincadik napját kell megjelölni. Ha a bemutatás napja valamely fontos okból másként lett meghatározva, azt célszerű feltűnő módon az utasításban külön jelezni. (8) A bíró (tanács elnöke) szóban, illetve indokolt esetben írásban köteles utasítást adni arra, hogy melyik eljárási cselekmény anyagát, milyen számú hangszalagról és annak melyik részéről kell leírni, valamint arra is, hogy melyik eljárási cselekményről kell teljes jegyzőkönyvet és melyikről csak rövidített, illetőleg kivonatos jegyzőkönyvet készíteni. Gyorsíró alkalmazása 24. § (1) A bíró (tanács elnöke) elrendelheti az eljárási cselekmény vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését. (2) A gyorsírást az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc munkanapon belül gépírásba kell áttenni. A gyorsírói feljegyzés megőrzésére a tárgyalási jegyzetre vonatkozó előírások vonatkoznak. Hangrögzítő, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő berendezés használata 25. § (1) Ha a bíróság az eljárási cselekményt, illetve az arról készült jegyzőkönyvet hangfelvételen, a képet és a hangot egyidejűleg tartalmazó berendezésen rögzíti, a tárgyalás elnapolása, illetve elhalasztása esetén az iratok között feljegyzést kell elhelyezni a rögzítés módjáról. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az ügyszámot, a sorszámot, az eljárási cselekmények napját, valamint a következő tárgyalás időpontját, illetőleg azt, hogy a bíróság hivatalból tűz ki újabb tárgyalást. A jegyzőkönyv (rövidített, kivonatos jegyzőkönyv) elkészítése után a feljegyzést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni (1. számú melléklet).

*


(2) Ha a hangfelvételt, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő felvételt írásba teszik át, a leírást végző személy aláírásával igazolja, hogy azt az eredeti felvételnek megfelelően készítette el és feltünteti a leírás időpontját is. A bíró (tanács elnöke) a jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti. Így kell eljárni a rövidített, illetve a kivonatos jegyzőkönyv elkészítésénél is. IV. Fejezet Az ügyintézés A beadványok átvétele és átvételének elismerése 26. § (1) A beadványok gyűjtésére szolgáló gyűjtőszekrényen a kiürítés időpontját fel kell tüntetni. (2) A postán érkezett ajánlott, express és a tértivevényes iratokat a postán vezetett könyvben egyenként kell átvenni, míg az egyéb iratok számolás és bejegyzés nélkül is átvehetők. Ajánlott küldemény esetében a bizonylatot az annak átvételére jogosult személy az átvételkor aláírva visszaadja a postahivatalnak. A tértivevényes küldeményekkel külön-külön teljes névaláírással kell elszámolni és a tértivevényeket vissza kell juttatni a feladóhoz. A postabélyeggel ellátott válaszlapon bemutatott elismervényt postán kell a félnek elküldeni. (3) A telefax, e-mail átvételére a bíróság elnöke által kijelölt személy jogosult. (4) A küldeményt csak az annak átvételére jogosult személy veheti át, aki ellenőrzi a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét. (5) A postán érkezett, illetve a gyűjtőszekrényből kivett iratokat - a levélborítékkal együtt nyomban el kell juttatni az illetékes irodához. (6) A bíróság székhelyén működő más bíróság, illetve az ügyészség részére szóló beadványt a levélborítékkal együtt, lajstromozás nélkül - átadókönyvvel - haladéktalanul át kell adni. Az iroda a bírósághoz nyilvánvalóan tévesen küldött iratot érkeztető-bélyegzővel látja el és a levélborítékkal együtt - lajstromozás nélkül - továbbítja a címzetthez. Az irodavezető a továbbítás tényét és a címzettet a továbbított iratra feljegyzi. Az irat érkezési időpontjának feltüntetése 27. § (1) A bírósághoz érkezett iraton az érkezés időpontjának feltüntetésekor az érkezés módját (pl.: postán, közvetlen beadás, stb.) is fel kell tüntetni. (2) Közvetlenül a munkaidő vége előtt átvett és a gyűjtőszekrényből kivett iratokon az érkezés évét, hónapját és napját még aznap fel kell tüntetni. Az egyéb kezelési tennivalókat a következő munkanapon is el lehet végezni. (3) Ha a levélborítékot nem kell a beadványhoz csatolni, a postabélyeggel ellátott levélborítékokat össze kell gyűjteni és három hónapos őrzést követően meg kell semmisíteni.

*


A felülbélyegzés 28. § Az iratokra felragasztott, illetve az iratokon lerótt illetékbélyeget az irat bírósághoz érkezésének, illetve az illeték lerovásának napján az irat átvételére jogosult személy - az illetéktörvény rendelkezésének megfelelően - nyomban köteles felülbélyegezni (értékteleníteni) úgy, hogy a felülbélyegzés időpontja utóbb is megállapítható legyen. A kezdőirat 29. § (1) Valamennyi bíróságon kezdőirat a Büsz. 2. § 12. pontjában meghatározott irat, valamint a Legfelsőbb Bíróságon és a másodfokon eljáró bíróságokon a felterjesztő lap is kezdőirat. Nem minősül kezdőiratnak a 30. § szerint kezelendő beadvány, továbbá a Legfelsőbb Bíróságon a fél által közvetlenül benyújtott felülvizsgálati kérelem. A költségmentesség (illeték-feljegyzési jog) engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nem lehet előzménynek tekinteni. (2) Kezdőiratként kezelendő iratok különösen: 1. a Legfelsőbb Bíróságon az öttagú tanácsnak a felülvizsgálati eljárásban meghozott azon határozata, amely a Legfelsőbb Bíróság határozatát úgy helyezi hatályon kívül, hogy az új eljárásra a Legfelsőbb Bíróságot utasítja; 2. a Legfelsőbb Bírósághoz a külön törvény szerint benyújtható választási jogorvoslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság tanácsának vagy kollégiumvezetőjének azon intézkedése, amely az ügy elbírálását a Legfelsőbb Bíróság másik kollégiuma elé utalja; 4. a Legfelsőbb Bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat befejezte az eljárást; 5. az első- és másodfokú bíróságon az igazolási kérelemnek helyt adó végzés, ha a határidő elmulasztása az eljárás befejezését eredményezte; 6. az elsőfokú bíróságon, büntető ügyben a másodfokú bíróságon a perújítási indítvány, kérelem, az új eljárás megengedésére irányuló kérelem; 7. valamennyi bíróságon az eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat; 8. valamennyi bíróságon az ügy egyesítésének megszüntetése után az elkülönített ügyek iratai az alapügy iratai kivételével; 9. az elsőfokú bíróságon a bíróság kijelölése után érkezett iratok; 10. az elsőfokú bíróságon a bírósági meghagyás elleni ellentmondás; 11. az elsőfokú bíróságon a fizetési meghagyás elleni ellentmondás; 12. az elsőfokú bíróságon a végrehajtási ügyben a bírósághoz érkezett első irat [a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet]; 13. az igazgatási úton el nem intézhető kizárás iránti bejelentés; 14. a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblán, a megyei (fővárosi) bíróságon a bíróság kijelölésére irányuló felterjesztés; 15. az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére irányuló kérelem; 16. a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező irat;

*


17. a próbaidő meghosszabbítását és a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező irat, illetve az ügyek egyesítése céljából tett bírói (tanácselnöki) intézkedés; 18. a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés ellen a tárgyalás tartására irányuló kérelem; 19. a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára irányuló indítvány, kérelem, illetve bírói (tanácselnöki) intézkedés; 20. az összbüntetésbe foglalást (utólagos összbüntetésbe foglalást) indítványozó irat, illetve az erre irányuló bírói (tanácselnöki) intézkedés; 21. a bírósági mentesítésre irányuló kérelem, illetve a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány, továbbá bírói (tanácselnöki) intézkedés; 22. a nyomozási bíró döntését igénylő indítványok; 23. az alkotmányjogi panaszt követő eljárást megindító irat; 24. a Legfelsőbb Bíróságon a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány; 25. a Legfelsőbb Bíróságon a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés. 26. A már befejezett bírósági eljárásban kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek helytadó jogerős végzés [Pp. 99/A. § (8)-(9) bekezdése] akkor, ha a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalansága a befejező határozat meghozatalát megelőző eljárási cselekmények megismétlésével jár együtt; 27. Az ítélőtáblán és a Legfelsőbb Bíróságon a harmadfokú büntetőügy; 28. Az ítélőtáblán és a Legfelsőbb Bíróságon a fiatalkorú harmadfokú büntetőügye; 29. A másodfokú bíróságon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon a bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett, illetve előterjesztett kifogás. (3) Kezdőiratként kezelendő a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül szabálysértési ügyben: 1. a becsületsértés szabálysértése miatt, szabálysértési hatóság előtt folyó ügyben a kifogás, panasz; 2. a szabálysértési hatóság határozatával szembeni kifogás; 3. a kifogást (panaszt) elbíráló végzés elleni tárgyalás tartására irányuló kérelem; 4. a 2. pontban említett kifogással kapcsolatos mulasztásra vonatkozó igazolási kérelemnek helyt adó határozat; 5. az elzárással is sújtható szabálysértés miatti feljelentés; 6. a szabálysértési hatóság eljárása, határozata és intézkedése ellen emelt ügyészi óvás; 7. a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra átváltoztatása iránti indítvány; 8. a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztása vagy félbeszakítása iránti kérelem; 9. perújítási kérelem. (4) Kezdőiratként kezelendő irat a pszichiátriai betegek gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos eljárásban 1. az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállásának megvizsgálását, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat (felülvizsgálatonként), 2. a sürgősségi gyógykezelés fennállásának megvizsgálását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat (felülvizsgálatonként), *


3. a kötelező gyógykezelés elrendelését, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat. Az utóirat 30. § Utóirat minden olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik. Ez alól kivétel a 29. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt kezdőiratként kezelendő irat. Az ügycsoportok jelölése 31. § (1) A jogszabály szerinti ügycsoportok megjelölésére a külön jogszabályokban, illetve e szabályzat Harmadik részében írt eltérő rendelkezések mellett a következő rövidítéseket kell használni: a) büntetőügyek 1. B. elsőfokú büntetőügy 2. Bf. fellebbezett büntetőügy 3. Fk. fiatalkorú büntetőügye 4. Fkf. fiatalkorú fellebbezett büntetőügye 5. Bk. büntető nemperes ügy 6. Bkf. fellebbezett büntető nemperes ügy 7. Bkk. bíróság kijelölése 8. Bpi. perújítási indítvány 9. Bfv. felülvizsgálati ügy 10. Bt. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány 11. Bny. nyomozási bírói ügy 12. Bnf. fellebbezett nyomozási bírói ügy 13. Bel. egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy 14. R. bírósági mentesítés iránti ügy 15. Rf. bírósági mentesítés iránti fellebbezett ügy 16. Ir. idegenrendészeti ügy 17. Irf. idegenrendészeti fellebbezett ügy 18. Bs., Bsf. semmisségi ügy 19. Nt., Ntf. népfelkelési ügy 20. Beü. egyéb (vegyes) ügy 21. Bhar. harmadfokú büntetőügy; 22. Fkhar. fiatalkorú harmadfokú büntetőügye; 23. Bkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. b) szabálysértési ügyek 1. Szk. szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás (panasz) 2. Sze. elzárással is sújtható szabálysértés miatti ügy 3. Sef. elzárással is sújtható szabálysértés miatti fellebbezett ügy 4. Szo. szabálysértési ügyben emelt ügyészi óvás 5. Szá. a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy *


6. Sve. szabálysértési egyéb (vegyes) ügy 7. Spi. szabálysértési perújítási ügy 8. Szkt. kifogást elbíráló végzés ellen tárgyalás tartására irányuló kérelem. c) polgári ügyek 1. P. elsőfokú polgári peres ügy 2. Pf. fellebbezett polgári peres ügy 3. Pk. polgári nemperes ügy 4. Pkf. fellebbezett polgári nemperes ügy 5. Pkk. bíróság kijelölése 6. Pfv. felülvizsgálati ügy 7. Pv. egyéb (vegyes) ügy 8. Pkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. d) munkaügyi ügyek 1. M. elsőfokú munkaügyi peres ügy 2. Mf. fellebbezett munkaügyi peres ügy 3. Mpk. munkaügyi nemperes ügy 4. Mpf. fellebbezett munkaügyi nemperes ügy 5. Mkk. bíróság kijelölése 6. Mfv. felülvizsgálati ügy 7. Mv. egyéb (vegyes) ügy 8. Mkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. e) közigazgatási ügyek 1. K. elsőfokú közigazgatási ügy 2. Kf. fellebbezett közigazgatási ügy 3. Kpk. közigazgatási nemperes ügy 4. Kpf. fellebbezett közigazgatási nemperes ügy 5. Kkk. bíróság kijelölése 6. Kfv. felülvizsgálati ügy 7. Kvk. választási kifogás 8. Kökif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. 9. Kv. egyéb (vegyes) ügy f) valamennyi ügyszakban és a munkaügyi ügyekben Je. a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés (2) A megkereséseket a Bk., Pk., Sve., Mpk., Kpk., illetőleg Gpk. ügycsoportba kell besorolni. Az ügyszám 32. § (1) Az ügy száma az ügycsoport betűjele, valamint a lajstromszám törve az érkezés évszámával. Az ügyszámot egy sorba kell írni (pl. P.21.345/2001., Bf.121/2001., stb.). (2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy az ügyszám előtt az eljáró tanács számát - 1-gyel kezdődő folyamatos számozással - arab számmal is tüntessék fel (pl.: 5.P.21.402/2001., 5.Bf.153/2001., stb.).

*


(3) A Legfelsőbb Bíróságon és az ítélőtáblán az ügycsoport betűjelét követően az eljáró tanács sorszámát - I-gyel kezdődő folyamatos számozással - római számmal tüntetik fel. (4) A Fővárosi Bíróság elrendelheti, hogy a kerület számát az ügycsoport betűjele után kell írni (pl. 3.P.II.21.572/2001., 7.Bf.IV.83/2001., stb.). (5) A betűjelzés és az eljáró tanács sorszáma után pontot kell tenni, ugyancsak pont kerül az öt számjegyű ügyszámoknál a második számjegy és valamennyi esetben az ügyszám után. (5.Bf.102/2000., Bfv.X.23/1997., Pkf.II.20.002/1995.,). (6) Az ügyszám csak a „/” jelnél (törtvonalnál) választható el, ezt a jelet az elválasztás sorában fel kell tüntetni és a következő sor ezen írásjel megismétlése után folytatható. (7) A betűjelzések, a számok és az írásjelek között szóköz nincs. A sorszám 33. § (1) Az utóiratokat, a tárgyalási jegyzőkönyveket, a határozatokat és az egyéb intézkedéseket az ügyszám feltüntetésén kívül sorszámmal is el kell látni. A sorszámot - az ügyszámmal egy sorban és ahhoz a „/” jelhez (törtvonal) kapcsolva - arab számmal kell feltüntetni (pl. M.185/2001/8.). Az iratokat az sorszámozza, akinél az előiratok vannak. A sorszámozást végző személy az adott sorszámot az iratborítékon is megjelöli. (2) Az 1. sorszámot a kezdőirat kapja, a következő - az (1) bekezdésben felsorolt irat eggyel magasabb sorszámot kap. (3) Az elintézés annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyikre vonatkozik. Ha a bíróság azonos sorszám alatt több határozatot hoz (pl. szakértői díj megállapítása és letét utalványozása), ezeket római számjeggyel kell megkülönböztetni (pl.: P.20.133/2000/6/I. és P.20.221/2000/4/V). A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatok - ideértve a tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozatokat is - a jegyzőkönyv sorszámát kapják. Több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni. (4) A mellékletek sorszámozására a 11. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók. (5) Az újra lajstromozott ügy korábbi iratai a kezdőiratként kezelendő irattal együtt az 1. sorszámot kapják. A csatolt idegen iratcsomó - átkötve - egy sorszámot kap. (6) A másodfokú bíróságon a felterjesztő lap, illetve a jelentés az 1. sorszámot kapja, egyébként a sorszámozásra az (1)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók. A lajstromozás 34. § (1) A jogszabályban említett lajstromba történő bejegyzésnél a következők szerint kell eljárni: a kezdőiratokat és a kezdőiratként kezelendő iratokat a lajstrom soron következő új ügyszáma alatt, az utóiratokat pedig a kezdőirat ügyszámánál kell lajstromozni. A kezdőiratként kezelendő iratok lajstromozásakor az ügyben keletkezett korábbi iratrészeket az iroda - bírói intézkedés nélkül - az új ügyhöz szereli. (2) Annak elhatárolásánál, hogy az érkezett kezdőirat (illetve kezdőiratként kezelendő irat) melyik lajstromba kerüljön, a már meglévő ügycsoport jelzés irányadó. (3) A Legfelsőbb Bíróságon és az ítélőtáblán a büntető ügyeket a büntető ügyek lajstromába (B. lajstrom), a polgári, a gazdasági és a munkaügyi ügyeket a polgári ügyek lajstromába (P. lajstrom), a közigazgatási peres ügyeket a Fővárosi Ítélőtáblán a közigazgatási peres ügyek lajstromába (K. lajstrom), a közigazgatási nemperes ügyeket a közigazgatási nemperes ügyek lajstromába (Kpk. lajstrom), a Legfelsőbb Bíróságon a törvényesség érdekében bejelentett *


jogorvoslati indítványt a törvényességi ügyek lajstromába (T. lajstrom), a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezést a jogegységi ügyek lajstromába (Je. lajstrom) kell bejegyezni. A Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtábla elnöke további lajstromok vezetését rendelheti el. (4) (5) A megyei (fővárosi) bíróságon: a) a peres büntetőügyeket a „Büntető ügyek megyei bírósági lajstromába” (B. lajstrom), b) a nemperes büntetőügyeket a „Büntető nemperes ügyek” (Bk. lajstrom), c) a nyomozási bíró ügyeit a „Nyomozási bírói ügyek” (Bny. lajstrom), d) a polgári peres ügyeket, továbbá a munkaügyi, a szövetkezeti tagsági vitából származó és a társadalombiztosítási pereket a „Polgári ügyek megyei bírósági lajstromába” (P. lajstrom), e) a polgári nemperes ügyeket a „Polgári nemperes ügyek megyei bírósági ügyek lajstromába” (Pk. lajstrom), f) a gazdasági peres ügyeket a „Gazdasági peres ügyek megyei bírósági lajstromába” (G. lajstrom), g) a nemperes gazdasági ügyeket pedig a „Gazdasági nemperes ügyek megyei bírósági lajstromába” (Gpk. lajstrom), h) a közigazgatási peres ügyeket a „Közigazgatási peres ügyek megyei bírósági lajstromába” (K. lajstrom), i) a közigazgatási nemperes ügyeket a „Közigazgatási nemperes ügyek megyei bírósági lajstromába” (Kpk. lajstrom), j) a szabálysértési ügyeket a „Szabálysértési ügyek megyei bírósági lajstromába” (Szf. lajstrom) kell lajstromozni. (6) Ha a megyei bíróságon önálló közigazgatási vagy gazdasági kollégium nem működik, a vonatkozó lajstrom vezetése mellőzhető, ebben az esetben a közigazgatási, valamint a gazdasági peres ügyeket a P. lajstromba kell lajstromozni, oly módon, hogy a peres ügyek ügyszak szerinti (polgári, közigazgatási, gazdasági) számbavétele változatlanul lehetséges maradjon. A bíróság elnöke ugyanezen feltételek biztosítása mellett elrendelheti az ügyszakok szerinti nemperes ügyek lajstromai vezetésének mellőzését, illetőleg az összes ügyszakra vonatkozólag egy nemperes lajstrom vezetését. (7) A helyi (munkaügyi) bíróságon a) a peres büntetőügyeket a „Büntetőügyek helyi bírósági lajstromába” (B. lajstrom); b) a nemperes büntető ügyeket a „Büntető nemperes ügyek lajstromába” (Bk. lajstrom); c) a nyomozási bíró ügyeit a „Nyomozási bírói ügyek lajstromába” (Bny. lajstrom); d) a polgári peres ügyeket a „Polgári perek helyi bírósági lajstromába” (P. lajstrom), a gazdasági peres ügyeket - a megyei (fővárosi) bíróság elnökének döntése szerint a „Gazdasági perek helyi bírósági lajstromába” (G. lajstrom), vagy ha a peres ügyek ügyszak szerinti (polgári, gazdasági) számbavétele biztosítható, a „Polgári perek helyi bírósági lajstromába” (P. lajstrom); e) a polgári nemperes ügyeket - ideértve a szóban előadott kérelemről készített azt a jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, valamint az általános meghatalmazásról szóló bejelentést - a „Polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába” (Pk. lajstrom), a gazdasági nemperes ügyeket - a megyei (fővárosi) bíróság elnökének döntése *


szerint - a „Gazdasági nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába” (Gpk. lajstrom), vagy ha a nemperes ügyek ügyszak szerinti (polgári, gazdasági) számbavétele biztosítható, a „Polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába” (Pk. lajstrom); f) a végrehajtás elrendelésével és a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos ügyeket a „Végrehajtási ügyek helyi bírósági lajstromába” (Vh. lajstrom); g) a szabálysértési ügyeket a „Szabálysértési ügyek helyi bírósági lajstromába” (Sz. lajstrom); h) a munkaügyi bíróságon a Pp. 349. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdésében megjelölt pereket (munkaügyi per) a „Munkaügyi perek lajstromába” (M. lajstrom); i) a munkaügyi bíróságon a nemperes ügyeket és az általános meghatalmazásról szóló bejelentéseket a „Munkaügyi nemperes ügyek lajstromába” (Mpk. lajstrom) kell lajstromozni. (8) Az ügyek számozását a) a Legfelsőbb Bíróságon és az ítélőtáblán a B. lajstromban 1-gyel, a P. lajstromban 20.001gyel, a K. lajstromban 27.001-gyel, a Kpk. lajstromban 50.001-gyel, b) A többi bíróságon B. lajstromban, a Bk. és Bny., az M., valamint az Sz., Szf. lajstromban 1-gyel, a P. lajstromban 20.001-gyel, a K. lajstromban 27.001-gyel, a G. lajstromban 40.001gyel, a Pk., Kpk. Gpk., és Mpk. lajstromban 50.001-gyel kell minden évben újra kezdeni. (9) A Fővárosi Bíróságon, a nagyobb ügyforgalmú megyei bíróságon, a nagyobb helyi bíróságokon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a (6) bekezdés szerinti lajstromszámokat az egyes ügycsoportoknak megfelelően a Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróság elnökének rendelkezése szerint kell megosztani. A lajstromszámok megosztására az ügyek statisztikai célú gyűjtése céljából is sor kerülhet. (10) Ha az utóiratot tévesen lajstromozták kezdőiratként, azt az ügyben érkezett kezdőirathoz (kezdőiratként kezelendő irathoz) kell utóiratként lajstromozni, a tévesen adott lajstromszámnál pedig fel kell tüntetni a helyes ügyszámot. Az átlajstromozásra az ügy kiosztása előtt az ügy elosztására jogosult bírósági vezető, ezt követően pedig a kijelölt tanács elnöke (bíró) adhat írásban utasítást. A lajstrom rovatainak kitöltése 35. § (1) A lajstrom elektronikus úton történő vezetéséhez a megfelelő számítógépes programot az OIT bocsátja rendelkezésre. A nem elektronikusan vezetett, papír alapú (a továbbiakban: kézi) lajstromot az OIT által jóváhagyott nyomtatványon, az abban feltüntetett rovatoknak a fejrészben megjelöltek szerinti kitöltésével - a (3)-(14) bekezdésben írtak szerint kell vezetni. (2) Az elektronikus úton vezetett lajstrom adattartalma nem lehet kevesebb, mint a kézi lajstromban szereplő adatok köre, ezen kívül az elektronikusan vezetett lajstromnak képesnek kell lennie a címszó, az ügy tárgya, stb. szerinti keresésre, az ügyforgalmi, a bírói (tanácsok) egyéni adatszolgáltatásának statisztikai szempontú feldolgozására is. (3) Az irat érkezésének idejét az aznapi első ügynél, illetve minden megkezdett oldal első ügyénél a lap tetején dátumbélyegzővel kell megjelölni vagy a hónapot római, a napot arab számmal kell bejegyezni.

*


(4) A címszó mellett az ügyre vonatkozó egyéb adatot (pl. a felek, a terhelt, vádlott, az eljárás alá vont személy születési éve, helye, az ellenérdekű fél vagy a sértett neve, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszáma) is fel kell tüntetni, ha az az ügyfél azonosságának megállapítása érdekében szükséges. A férjes nevet viselő fél esetén zárójelben fel kell jegyezni a leánykori nevet is. A „P”, a „Pk”, a „K”, „Kpk”, a „G”, „Gpk”, a „M”, az „Mpk”, lajstromban a címszó mellett fel kell tüntetni a felperes (jogosult) nevét, a per tárgyát, a pertárgy értékét, illetve fizetési meghagyás kibocsátására irányuló ügyben a követelés összegét is. Másodfokú és felülvizsgálati ügyben a címszó mellett be kell jegyezni az első fokon eljárt bíróságot és annak ügyszámát is. A letartóztatott és a szabadságelvonással vagy korlátozással járó más kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt, eljárás alá vont személy ügyét a lajstromban megkülönböztető jelzéssel el kell ellátni. (5) Ha a bíróság elnöke másként nem rendelkezik, az eljáró tanácsot arab számmal, a tanács számának, ennek hiányában pedig a bíró (a tanácselnök) neve kezdőbetűjének a bejegyzésével kell feltüntetni. Másodfokú és felülvizsgálati eljárásban utóbb meg kell jelölni az előadó bíró nevét is. (6) Az utóirat érkezésének napját és az utóirat tárgyát - úgy, hogy a bejegyzés egyértelműségét ne veszélyeztesse - rövidített formában kell feltüntetni. (Pl. II/10.fell.). Az érkezés évszámát csak akkor kell kiírni, ha az utóirat nem a kezdőirat érkezésének évében érkezett. (7) A lajstromban fel kell tüntetni a nyilvántartás határnapját, a tárgyalás határnapját és az iratok hollétét. Mindez történhet az (6) bekezdés első mondatában írt formában is. (8) A lajstromban fel kell tüntetni az ügy befejezésének időpontját és módját, a határozat írásba foglalásának napját. Ha a bíróság az eljárást áttétellel fejezte be, a lajstrom megfelelő rovatába be kell jegyezni az elküldés időpontját. (9) Az „észrevételek” rovatban minden esetben fel kell tüntetni: a) az iratokat mely hatóságnak küldték meg; b) a kezdőiratként kezelendő ügy lajstromozásakor a befejezett ügynél az új ügy lajstromszámát, az új ügynél pedig a befejezett ügy lajstromszámát; c) az irat csatolásának megtörténtét mindkét ügy számánál; d) az iratok egyesítésének megtörténtét valamennyi érintett ügy számánál [az ügyet melyik ügyhöz (alapügy) egyesítették, illetve, hogy az alapügyhöz mely ügyeket egyesítettek]; e) az ügy elkülönítésének megtörténtét valamennyi érintett ügy számánál; f) az (utolsó) ügyészi számot; g) a fellebbezés felterjesztésének időpontját; h) a másodfokú eljárásban az iratokat megküldő bíróság nevét és ügyszámát akkor is, ha azt a (3) bekezdés 4. mondata szerint kiegészített címszó tartalmazza; i) az irat teljes vagy részleges eltűnését (megsemmisülését); j) az i) pont szerinti esetben az irat rekonstruálását elrendelő bírósági határozat számát; k) az esetleg szükséges egyéb adatokat, különösen azokat a tényeket vagy körülményeket, amelyeknek a lajstromban történő feltüntetésére a megyei bíróság elnöke, a bíró (a tanács elnöke), annak bejegyzésére utasítást adott, illetve amely adatnak a feltüntetésére az irodavezető vagy a lajstromvezető szerint szükség van. (10) Ha a lajstrom valamelyik rovata megtelt, a rovathoz ragasztott papírlapon kell folytatni a bejegyzést úgy, hogy a lajstrom már megtelt rovata továbbra is olvasható maradjon. *


(11) A lajstromba minden adatot tintával kell bejegyezni. (12) A téves bejegyzéseket áthúzással oly módon kell törölni, hogy az az áthúzás után is olvasható maradjon. A helyes adatot a törölt bejegyzés fölé kell írni. (13) Az irodavezető havonta a statisztikai adatszolgáltatás előtt a lajstrom befejezésre vonatkozó adatait a tárgyalási naplóval egyezteti, s az esetleges eltérést megszünteti. A lajstrom adatai alapján ellenőrzi, hogy az ügyekben a szükséges intézkedések időben megtörténtek-e. Késedelem észlelése esetén az ügy számának megjelölésével jelentést tesz a bíróság elnökének (illetékes vezetőjének). (14) A (13) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtását az irodavezető a lajstrom első oldalán - az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett - aláírásával igazolja. A címszó 36. § (1) A lajstromba az ügyeket címszó szerint is be kell jegyezni. A címszó szerinti bejegyzést kell alkalmazni az ügynek a perkönyvbe és a mutatókönyvbe bejegyzésénél is. (2) Polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási ügyben a címszó az alperes, a kötelezett, a kérelmező, illetőleg a holtnak nyilvánítandó neve. Ha a név megjelölése eltér a magyar helyesírás szabályaitól, a vezetéknevet kell a lajstromba címszóként bejegyezni és attól az utónevet vesszővel kell elválasztani (pl.: Jürgen, Hans). Házassági perben a feleséget mindig a leánykori nevén kell a címszóban megjelölni. Megkeresés esetén fel kell tüntetni a megkereső hatóság elnevezését is. A megkereső hatóság elnevezését - hogy e minősége kitűnjék - a név után írt „M” betűvel kell megjelölni. (3) Büntetőügyben a címszó a terhelt neve, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy neve, ha ez nem állapítható meg, a sértett neve, ha ez is ismeretlen, a cselekmény elkövetésének helye és a cselekmény megjelölése. A sértett neve után - e minőségének feltüntetése céljából - „S” betűt kell írni. (4) Ha a címszót helytelenül jelölték meg, vagy az eljárást olyan félre terjesztik ki, aki az ügyben addig nem szerepelt, illetőleg ha az ismeretlen terhelt neve utóbb ismertté válik, a lajstromot, a mutatókönyvet, a tárgyalási naplót és a perkönyvet megfelelően ki kell igazítani. A lajstrom lezárása 37. § (1) A kézi lajstromot minden év utolsó munkanapján le kell zárni. A lajstrom vezetője az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz, az ügyek minőségének rovatait összegzi. Megállapítja, hogy az összegzés egyezik-e az utolsó lajstromszámmal. Az esetleges eltérés okát megszünteti. Feltünteti a lajstrom lezárásának időpontját és a bejegyzést aláírja. A lajstrom lezárását a bíróság elnöke ellenőrzi és aláírásával tanúsítja. (2) A kézi lajstrom lezárása után át kell vezetni a korábbi évekből még folyamatban maradt ügyeket. Az előző évi lajstromban az átvezetett ügy lajstromszáma mellett fel kell jegyezni, hogy az ügyet melyik év lajstromának hányadik oldalára vezették át, az új lajstromba fel kell jegyezni a korábbi év lajstromának oldal- és sorszámát illetve a lajstromszámot. A továbbiakban az ügyre vonatkozó adatokat az új kézi lajstromban kell nyilvántartani.

*


(3) A befejezett ügyekre vonatkozó, nem az ügy érkezésének évében tett intézkedéseket (pl. iratok elküldése, utóirat kezelése, csatolása, stb.) az eredeti kézi lajstromkönyvbe kell bejegyezni. (4) Az előző évi és a régebbi kézi lajstromkönyvekben minden adatot piros tintával kell bejegyezni. (5) Az elektronikusan vezetett lajstromból a tárgyévre vonatkozó, valamennyi adatot az év utolsó munkanapján adathordozóra kell kimenteni és lehetőleg papírra is kinyomtatni, az adathordozók őrzéséről, használható állapotban tartásáról a 143. § szerint kell gondoskodni. A mutatókönyv 38. § (1) A kézi lajstromba bejegyzett ügyekről lajstromonként - a Gpk. lajstromba bevezetett fizetési meghagyásos ügyek és az Mpk. lajstromba bevezetett ügyek kivételével betűrendes mutatót kell vezetni. Nagy ügyforgalmú bíróságon minden évben új mutatókönyvet kell nyitni. Kisebb ügyforgalmú bíróságnál elegendő, ha betűnként, illetőleg betűcsoportonként feltüntetik az új évszámot. (2) A mutatókönyvbe az ügyeket nyomban a lajstromozás után címszó szerint kell bevezetni. A címszó mellett fel kell tüntetni az ügy tárgyát és a lajstromszámot. (3) Ha az ügyben több alperes, terhelt, vádlott, eljárás alá vont személy, kérelmező, stb. van, mindegyik nevét külön címszóként kell a mutatókönyvbe bejegyezni. Házassági perben címszóként a felperes nevét is be kell jegyezni. Olyan bíróságon, ahol az állami, gazdálkodó vagy társadalmi szervezet ellen indított perek száma ezt indokolttá teszi, a bíróság elnöke elrendelheti, hogy ezeket a pereket a felperes neve (cégjegyzékszáma, nyilvántartási száma) szerint is jegyezzék be a mutatókönyvbe. (4) Ha a befejezettként kezelt ügy újból megindul, a korábbi lajstromszám mellett fel kell jegyezni az új lajstromszámot. (5) A mutatókönyv külön vezetése mellőzhető, ha az elektronikus úton vezetett lajstromprogram az (1)-(4) bekezdésben foglalt adatokat is képes programszerűen szolgáltatni. Az iratboríték 39. § (1) A bírósági ügy iratait - a fizetési meghagyás és a megkeresés iratainak kivételével az OIT által nyomtatványként rendszeresített iratborítékba kell helyezni. (2) Az iratokat emelkedő sorszám szerint rendben kell tartani. Az intézkedést igénylő utóiratot elintézéséig a kezdőirat elé (fölé) kell tenni. (3) Abban az esetben, ha a bíróság az ügy összes iratait felterjeszti, vagy időlegesen más hatóságnak (szakértőnek, stb.) küldi meg, pótborítékot kell készíteni. A pótborítékon fel kell tüntetni az ügy számát és a legmagasabb sorszámot, valamint azt, hogy az iratot mikor és hová terjesztették fel. A pótborítékban el kell helyezni a fellebbezéssel (más jogorvoslattal) megtámadott határozat(ok) kiadmányát, az időközi ügyintézéshez szükséges iratokat. A pótborítékon fel kell jegyezni a végrehajtáshoz szükséges adatokat (az adós személyi adatait, lakcímét, bankszámla számát, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a teljesítési határidőt, a kötelezett fél részére történt kézbesítés napját). *


(4) Az iratok visszaérkezése után a visszaérkezett iratokat és a pótborítékban keletkezett iratokat a sorszámaiknak megfelelő sorrendben az iratok közé kell visszahelyezni. A pótborítékot a legutolsó sorszám után kell elhelyezni. Az iratboríték kitöltése 40. § (1) Az iratborítékot az iroda a rendszeresített nyomtatvány adatainak megfelelően tölti ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az iratboríték első oldalán piros jelzéssel fel kell tüntetni a) hogy az ügyben letartóztatott, illetve egyéb szabadságelvonással vagy korlátozással járó kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy címszóként szerepel és - ha felülvizsgálatnak van helye - a felülvizsgálat időpontját, b) hogy fiatalkorú terhelt vagy fiatalkorú eljárás alá vont személy címszóként szerepel az ügyben, c) ha az ügyben letét, bűnjel, vagy más lefoglalt tárgy van, ennek tényét és a letéti ügyszámot vagy a bűnjel nyilvántartási tételszámát, d) a költségmentesség, a személyes illeték-feljegyzési jog engedélyezésének tényét és az erről szóló határozat sorszámát, a személyes, vagy tárgyi illetékmentesség és tárgyi illetékfeljegyzési jog tényét, e) a csatolt vagy egyesített ügyek számát, f) az ügy soron kívüli elintézésének elrendelését, g) mindazt a tényt, körülményt vagy adatot, amelynek feltüntetésére a bíróság elnöke vagy más illetékes vezetője egyedileg vagy általánosan, illetve a tanács elnöke egyedileg utasítást adott. (3) Az iratboríték első oldalán zöld jelzéssel kell feltüntetni az irattári tételszámot és a selejtezés időpontját, illetve azt, hogy az irat nem selejtezhető. (4) A büntetőügy iratborítékának belső oldalán fel kell jegyezni, hogy melyik terheltre, vádlottra, stb. állítottak ki előzetes letartóztatásra, fő- és mellékbüntetésre, valamint bűnügyi költségre értesítést, statisztikai lapot. Bármely ügyben az iratboríték belső oldalán kell feljegyezni, hogy kivel szemben állítottak ki pénzbírságról vagy rendbírságról értesítést. Az értesítés átvételét aláírással kell igazolni. (5) Az iratborítékon az adatokat tintával, gépírással vagy bélyegzővel rendszerint az iroda tünteti fel. Intézkedés eredményeként szükségessé váló feljegyzést (pl. soron kívül, személyes költségmentesség, stb.) az ügyintéző köteles feltüntetni. Az eljáró bíró (tanács) kijelölése 41. § (1) A bíróság elnöke, illetve az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető az eljáró tanácsot (bírót) legkésőbb az irat bemutatását követő munkanapon - a tárgyévben érvényes, a bíróságon kifüggesztett ügyelosztási rendnek (Bszi. 11. §) megfelelően - kijelöli. Ha az ügyek elosztását számítógépes program segíti, a számítógépes javaslatot a bírósági vezetővel közölni kell. Az egyesíthető ügyek mindegyikében ugyanazt a tanácsot (bírót) kell kijelölni. Az eljáró tanács (bíró) kijelölése után az iratot nyomban vissza kell juttatni az irodának. *


(2) A kijelölést, annak módosítását és időpontját, illetve módosítás esetén annak okát - rövid, lehetőleg a jogszabályra történő utalással - az ügy iratborítékán az ügyelosztásra jogosult bírósági vezető aláírásával együtt fel kell tüntetni. Az iratok bemutatása a bíró (tanács) részére 42. § (1) Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után a lajstromba bejegyzi az eljáró bíró (tanács) sorszámát, majd az iratot a bírónak (tanács elnökének) a kijelölés napján, de legkésőbb a következő munkanapon bemutatja. A kijelölés módosítása esetén az iroda az ügyirat bemutatásával értesíti mind a korábban, mind az újonnan kijelölt tanács elnökét. (2) A nyilvántartásban lévő iratot a lejárat napján, az utóiratot - az előirathoz szerelve nyomban be kell mutatni. (3) Ha bármely irat kézbesítetlenül érkezik vissza, az iroda a visszaérkezett küldeményt az iratokkal együtt köteles haladéktalanul bemutatni. 43. § (1) Az iratokat a bíráknak, az ügyintézőknek, a leírási feladatokat végzőknek és az irodának rendszerint átadókönyvvel kell átadni. (2) Az iroda az utolsó sorszámú iraton feltünteti az irodába érkezés napját. Az irat csatolása 44. § (1) Csatolni csak a befejezett ügy iratait, az iratborítékkal együtt lehet. Folyamatban lévő ügyet az eljáró tanács elnökének írásbeli utasítására lehet a másik tanács elnökének bemutatni. (2) A bíró (a tanács elnöke) a folyamatban lévő másik ügyről tájékoztatást kérhet. (3) Ha a csatolás fennállása alatt olyan érdemi határozatot hoztak, amely a csatolt ügyben hozott határozatot érinti, az ügy iratai között el kell helyezni a határozat egy kiadmányát (pl. így kell eljárni az összbüntetési eljárás lefolytatása után). Az ügyek egyesítése 45. § (1) Több ügy egyesítésekor az összes iratot a legkorábban lajstromozott ügy száma alatt kell kezelni, és ezt a számot a többi ügynél a lajstrom „Észrevételek” rovatában az egyesítésre történő utalással fel kell tüntetni. Az alapügy iratborítékán fel kell jegyezni azoknak az iratoknak az ügyszámát, amelyeket az alapüggyel egyesítettek. (2) Ha az egyesítésnek a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételei különböző bíróságok előtt folyamatban lévő büntetőügyekben állnak fenn, a bíróság az előtte indult ügy iratait a másik bíróságnak átirattal küldi meg és a pótborítékot az átirat eredeti példányával, nyilvántartásba helyezi. Az együttes elbírálás érdekében megkeresett bíróság a megküldött iratokat mindaddig csatolt iratként kezeli, amíg az egyesítésről, vagy az egyesítés mellőzéséről nem határoz. (3) Az egyesítés elrendelésekor a megküldött iratot új ügyként kell lajstromozni, és erről az iratokat megküldő bíróságot, fogva tartott személy esetében a fogva tartást foganatosító intézetet - a határozat egy kiadmányával - értesíteni kell. Az értesítés alapján a bíróság az eddig nyilvántartásban lévő pótborítékot a továbbiakban a végzés érkeztetési napjával *


- egyesítés címén - befejezett ügyként kezeli. Az egyesített ügyekben eljáró bíróság további ügykezelésére a saját ügyek egyesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. (4) Ha a bíróság az egyesítést mellőzte, az egyesítés okából megküldött ügy iratait a határozat egy kiadmányával visszaküldi az illetékes bíróságnak. 46. § (1) Ha az egyesítés oka a próbára bocsátás megszüntetése, vagy hatályon kívül helyezése, de a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására) az egyesített ügyekben nem kerül sor, a bíróság az ügyeket elkülöníti. Ezt követően a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a próbára bocsátás iratait csatolt iratként kell kezelni. (2) Többvádlottas ügyben történt próbára bocsátás esetén a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező indítványon, illetőleg tanácselnöki intézkedésen kívül csak a próbára bocsátást elrendelő jogerős határozat kiadmányát kell új szám alatt lajstromozni. Annak az ügynek a további iratai, amelyben a próbára bocsátást elrendelték, az eljárás jogerős befejezéséig csatolt iratként kezelhetők. (3) Ha a próbára bocsátást más bíróság rendelte el, ezt a bíróságot az ügyek egyesítéséről és a halmazati büntetés kiszabásáról (intézkedés alkalmazásáról) a határozatok kiadmányának megküldésével értesíteni kell. (4) Ha az egyesített ügyeket az (1) bekezdés szerint elkülönítették, valamint a (2) bekezdésben szabályozott esetben, a csatolt iratokat az újabb büntetőeljárás jogerős befejezése után le kell szerelni, illetőleg a próbára bocsátást elrendelő bíróságnak vissza kell küldeni. A leszerelt, illetve visszaküldött iratokhoz mellékelni kell az elkülönítésről, a (2) bekezdés esetében pedig a halmazati büntetés kiszabásáról (intézkedés alkalmazásáról) szóló határozat kiadmányát. Kézbesítés 47. § (1) A bíróság székhelyén működő másik bíróság, ügyészség és szabálysértési hatóság részére, valamint a bíróság épületén belül az iratokat általában az e feladatra kijelölt személy útján kézbesítőkönyvvel (közvetlenül) kell kézbesíteni. A bíróság elnöke elrendelheti, hogy más szervek, vagy személyek, pl.: ügyvédek részére is közvetlenül kell az iratokat kézbesíteni. Az ügyész részére tértivevénnyel kell kézbesíteni a jogorvoslattal megtámadható határozatot, az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelező értesítést, valamint a polgári perben a tárgyalásra szóló idézést, az olyan iratot, amelyre az ügyésznek határidőn belül nyilatkoznia kell. (2) Ha a kézbesítés - postán - a jogszabálynak megfelelően tértivevénnyel történt, azt az intézkedés eredeti példányához kell kapcsolni. A hirdetmény 48. § (1) A hirdetménynek a bíróság hirdető tábláján történő kifüggesztéséről és levételéről, ezek időpontjának a hirdetményen való igazolásáról és az iratokhoz csatolásáról az irodavezető gondoskodik. (2) A hirdetményi kézbesítések nyilvántartásáról az OIT szabályzata rendelkezik.

*


Az iratok felterjesztése 49. § (1) A fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet, indítványt felterjesztő lappal, a sorszám szerint rendezett iratokkal együtt kell a másodfokú bírósághoz, illetve a Legfelsőbb Bírósághoz felterjeszteni. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén az iratokat átirattal kell a Legfelsőbb Bíróság részére megküldeni. A másodfokú bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság vagy az ítélőtábla döntését igénylő egyéb ügyek (pl. kizárás elintézése, eljáró bíróság kijelölése) iratait a bíróság elnöke által készített jelentéssel kell felterjeszteni. (2) Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a fellebbezéssel megtámadott határozat egy kiadmányát a másodfokú bíróság irattára, büntetőügyben pedig további egy kiadmányát az ügyészség részére. Büntetőügyben ezen felül a másodfokú bírósághoz annyi határozatkiadmányt kell felterjeszteni, ahány terheltet szabadságvesztésre ítéltek, illetőleg minden egyes közérdekű munkára ítélt terheltre vonatkozóan 2-2 határozatkiadmányt. A pótborítékot a 39. § (3) bekezdése szerint kell elkészíteni. (3) A polgári eljárásban, a büntetőeljárásban a nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos ügyben [Be. 215. § (2) bek.], az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyben, a pótmagánvádas és a magánvádas ügyben, valamint a szabálysértési eljárásban az iratokat közvetlenül kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság területén működő ügyész útján kell felterjeszteni az iratokat a közvádas büntetőügyben a vádirat benyújtása után [Be. 341. § (2) bek.], illetve a polgári ügyben akkor, ha az ügyész fellebbezéssel élt. (4) Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett másik (többi) felterjesztő lapra. Külön jelentést akkor kell csatolni, ha ez a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, illetve a másodfokú bíróság tájékoztatása céljából szükséges. Szabálysértési ügyben akkor is egy felterjesztő lappal történik a felterjesztés, ha nemcsak az érdemi határozattal, de az őrizet tartamának meghosszabbításával kapcsolatos határozatot is jogorvoslattal támadták meg. A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogás esetén az ügyben eljáró bírónak a felterjesztő lap megjegyzésre szolgáló rovatában, vagy az ahhoz csatolt külön jelentésben számot kell adnia arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzésére, vagy határozat meghozatalára milyen okból nem került sor. (5) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezés felterjesztése mellett az eljárását folytatja, (pl. részítélet, vagy szakértői díjat megállapító végzés, stb. ellen bejelentett fellebbezés), csak azokat az iratrészeket kell felterjeszteni, amelyek a fellebbezés elbírálásához szükségesek. A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogás esetén csak az érintett iratrészeket kell felterjeszteni. A résziratról az elsőfokú bíróságnál másolatot kell visszatartani. (6) Ha az iratoknak csak egy részét kell felterjeszteni, a felterjesztett iratrészek sorszámait feltüntető jegyzéket kell az iratborítékban elhelyezni. (7) A kegyelmi kérelmet, valamint a döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat az egységes felterjesztő lappal és a büntetőiratokkal együtt - a nagy terjedelmű nyomozati iratok nélkül - kell az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályára felterjeszteni. (8) A (7) bekezdésben említett kegyelmi felterjesztés során a teljes büntetőirat felterjesztésének akadálya esetén résziratként a bírósági határozatokat, a vádiratot és a döntéshez szükséges, rendelkezésre álló iratokat (pl. büntetés-végrehajtási intézeti vélemény, *


erkölcsi bizonyítvány, nyílt rendőri információ, környezettanulmány, orvos szakértői vélemény, munkáltatói vélemény, orvosi vélemény) kell felterjeszteni az Igazságügyi Minisztériumba. (9) Ha az elektronikusan lefolytatott cégeljárásban nyújtanak be jogorvoslati kérelmet, akkor az elektronikus cégiratokat kell kinyomtatni és felterjeszteni, majd a másodfokú bíróságról visszaérkezett határozatot be kell szkennelni és elektronikus úton kézbesíteni. (10) A bíróság elnökének az irodavezető jelenteni köteles, ha a felterjesztett iratok egy év alatt nem érkeztek vissza. Az iratok elküldése 50. § Ha a bírói utasítás alapján a folyamatban lévő és a befejezett ügy iratát más hatósághoz kell megküldeni, az elküldést és annak időpontját, az irat utolsó sorszámának feltüntetésével a lajstrom „észrevételek” rovatába be kell jegyezni. A pótborítékon fel kell jegyezni, hogy az iratokat mikor és hová küldték el. Az elküldés alapjául szolgáló megkeresést és az elrendelő eredeti bírói intézkedést a pótborítékban kell elhelyezni. Ezen kívül vissza kell tartani a pótborítékban az első- és másodfokú határozat (egyezség) egy-egy kiadmányát. Ezekre - a büntetőügyek kivételével - hivatalos feljegyzést kell rávezetni azokról az adatokról, amelyek a végrehajtás elrendeléséhez szükségesek [39. § (3)-(4) bekezdés]. A kiadmányok 51. § (1) A kiadmányozni jogosult személy a bíróságnak azon sorszámú körbélyegzőjével köteles ellátni a kiadmányt, amelynek használata a körbélyegzők nyilvántartása szerint megilleti. (2) A kiadmányokat a leíró az érkezés sorrendjében készíti el. Soron kívül kell leírni az ilyen jelzéssel ellátott kiadmányokat. (3) A kiadmányt az eredeti példánnyal egyeztetni kell. Az eredeti példányon fel kell jegyezni a leíró, a kiadmány jellege szerint esetleg szükséges egyeztető nevét, valamint a kiadás napját. A folyamatban lévő, valamint a befejezett, de további intézkedést igénylő ügyek iratainak kezelése 52. § (1) A folyamatban lévő, valamint a befejezett, de további intézkedést igénylő ügyek iratait az iroda - a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek irataitól elkülönítve két csoportban kezeli. (2) A tárgyalásra kitűzött ügyeket tárgyalási naponként és tanácsonként csoportosítva, a csoportokon belül ügyszám szerinti sorrendben kell elhelyezni. (3) A nyilvántartásba helyezett iratokat a 23. § (7) bekezdésében megjelölt napok szerinti csoportban, a csoportokon belül ügyszám szerinti sorrendben kell őrizni. Ha a bírói utasítás ettől eltér (szoros nyilvántartás), az iratot a megjelölt nyilvántartás napját megelőző csoportban kell elhelyezni. (4) Az irodába érkezett iratok gondos megőrzéséért az iroda vezetője felelős.

*


A befejezett ügyekkel kapcsolatos teendők 53. § (1) A jogszabály szerint befejezett illetve befejezettként kezelendő ügyekben a befejezés tényét a bíró (tanács elnöke) irodai utasításban állapítja meg. (2) A befejező határozat jogerőre emelkedése után a bíró (tanács elnöke) megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az irat nem helyezhető el a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratai között (pl. idegen iratok visszaküldése, szakértői díj és letét kiutalása, bűnjellel, költségmentességgel kapcsolatos intézkedések megtétele, stb.). Ezt követően ad utasítást az irattárba helyezésre. (3) Az irodavezető az iratok irattárba helyezése előtt az eljárást jogerősen befejező határozat vonatkozásában ellenőrzi a kézbesítések szabályszerűségét, a bírói utasítások végrehajtását. 54. § (1) Ha a bíróság a befejezett büntető ügyben a határozat meghozatalát követően a bűnügyi nyilvántartás részére adatlapon adatot szolgáltat, az adatlap átadását minden egyes terheltre nézve az iratboríték belső oldalán, valamint a bíróság B lajstromának erre a célra szolgáló rovatában fel kell jegyezni. (2) Az adatlapokat az iroda - adatlaponként külön - gyűjtőjegyzékkel továbbítja a nyilvántartás részére. A gyűjtőjegyzékben fel kell tüntetni az adatlap sorszámát, az ügyszámot és a terhelt nevét. Az iroda által a gyűjtőjegyzékről készített másolatra rá kell vezetni a továbbítás napját, és az annak megtörténtéről szolgáló igazolást (ajánlott küldemény esetén a postai ragszámot, elektronikus továbbítás esetén a visszaigazolást). (3) A bíróság (büntetés-végrehajtási bíró) által kiállítandó adatlap kiállításáért, a feltüntetett adatok valódiságáért és pontosságáért a tanács elnöke (egyes bíró) a felelős, aki az adatlapot aláírja és a bíróság általa használt körbélyegzőjével hitelesíti. Ha jogszabály megengedi, az adatlapot a bírósági titkár és a bírósági ügyintéző is kiállíthatja, illetve aláírhatja. A befejezett és további intézkedést nem igénylő iratok kezelése 55. § (1) A befejezettként kezelendő ügyek közül a szünetelő ügyeket a törvényben meghatározott ideig, a félbeszakadt ügyeket legkésőbb a befejezéstől számított egy évig nyilvántartásba kell helyezni, az egy év eltelte után irattárba helyezhető. Ha a félbeszakadás a fellebbezési eljárásban következett be, az iratok egyéves nyilvántartás után az elsőfokú bírósághoz visszaküldhetők. A felfüggesztett ügyeket a törvényben meghatározott és egyébként szükséges ideig nyilvántartásba kell helyezni. (2) Az irodavezető a befejezett és további intézkedést nem igénylő iratoknak az irattárba helyezése előtt ellenőrzi, hogy: a) az eljárást befejező határozat kézbesítése, illetve az iratok szabályszerű megküldése megtörtént-e, b) a fő - és mellékbüntetés, valamint az intézkedés (kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás, elkobzás, stb.) végrehajtására vonatkozó értesítéseket, statisztikai lapokat, valamint a bűnügyi nyilvántartás részére történő adatközlésre szolgáló adatlapokat valamennyi terheltre, vádlottra, eljárás alá vontra nézve kiállították-e és továbbították-e, c) a szakértői díj kiutalásával, a letéttel, bűnjellel, költségmentességgel (illeték-feljegyzési joggal), az idegen iratok visszaküldésével, a csatolt iratok leszerelésével kapcsolatos intézkedések megtörténtek-e, *


d) a közigazgatási szerv vagy a szabálysértési hatóság részére a bíróság a határozatát és az iratokat megküldte, illetve visszaküldte-e. (3) Az ellenőrzést az irodavezető az iratboríték második oldalán aláírásával igazolja. (4) Ha az ellenőrzéskor az irodavezető azt észleli, hogy a (2) bekezdésben részletezett intézkedésekre nincs utasítás, vagy az hiányos, illetőleg az utasítás csak részben vagy egyáltalán nem hajtották végre, a szükséges intézkedést jelzi a bírónak (a tanács elnökének). (5) A másodfokú ügyekben - büntetőügyben a határozat kézbesítése után [Be. 367. § (2) bekezdés] - az irodavezető az (1) bekezdésben írt nyilvántartás lejárta és a (2)-(3) bekezdés szerinti ellenőrzés értelemszerű elvégzése után a felterjesztő lapot, a másodfokú határozat eredeti példányát és egy kiadmányát, valamint az elsőfokú határozat egy kiadmányát az iratokból kiemeli és ezeket befejezett és további intézkedést nem igénylő iratként kezeli. Az irat többi részét a másodfokú határozat kiadmányaival együtt az elsőfokú bíróságnak visszaküldi. (6) Az (5) bekezdés rendelkezései a felülvizsgálati, törvényességi ügyekre értelemszerűen irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány másolata a Legfelsőbb Bíróságon marad, továbbá elsőfokú bíróságon valamennyi korábban eljárt bíróságot is érteni kell. (7) Az elsőfokú bíróság iratait - kivéve, ha a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra - a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatának megfelelő számú kiadmányával az ügyet felterjesztő elsőfokú bíróságnak küldi vissza. Ha az ügyben korábban másodfokú eljárás is volt, a Legfelsőbb Bíróság határozatának egy kiadmányát az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság részére - a fellebbezési ügyszámra hivatkozással - küldi meg. A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratainak őrzése 56. § (1) A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratait a szabályzat Negyedik részében írtak szerint kell kezelni, illetve őrizni. (2) Ha az irattárba helyezett irathoz utóirat érkezik, azt az irattárból kiemelt iratokkal együtt a bírónak (tanács elnökének) be kell mutatni. (3) Ha az irattárba helyezett iratot más hatóság megkeresésére kell megküldeni, azt az irodavezető küldi meg. Iratkezelés bíróság elé állítás, illetve gyorsított bírósági eljárás esetén 57. § (1) Az iratok és a tárgyi bizonyítási eszközök átadását követően az ügyet lajstromozni kell. Ezt követően a bíró a tárgyalási naplójába és a tárgyalási jegyzékre az aznapra legkésőbbi időpontra kitűzött ügy után a következő sorszám alatt jegyzi be az adatokat. A sorszám mellett bíróság elé állítás esetén „E” gyorsított bírósági eljárás esetén „Gy” betűjelzést kell alkalmazni. (2) Ha a kijelölt bíró az előállítás, gyorsított bírósági eljárás napján nem tárgyal, az adatokat a legközelebbi tárgyalási napnál kell a naplóba bejegyezni, ilyenkor külön tárgyalási jegyzéket kell készíteni.

*


(3) Az iratnak az ügyészséghez való visszaküldését, valamint azt a tényt, hogy a gyorsított bírósági eljárásban a bíróság nem tart tárgyalást, a tárgyalási napló megjegyzések rovatában, valamint az irodának átadandó tárgyalási jegyzéken fel kell tüntetni. (4) A lajstrom észrevételek rovatában, valamint az ügy iratborítékának első oldalán szembetűnő módon fel kell tüntetni az „előállítás”, illetve a „gyorsított bírósági eljárás” megjelöléseket. Az iratboríték értesítő részét csak akkor kell kiállítani, ha az iratokat a másodfokú bírósághoz terjesztik fel. A felülvizsgálati kérelem (indítvány) és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat ügykezelése 58. § A felülvizsgálati kérelmek és indítványok és a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat intézésénél és kezelésénél e szabályzat rendelkezéseit az e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 59. § Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelmekről, valamint indítványokról nyilvántartást vezet. („Fel.” nyilvántartókönyv). Ebben az elsőfokú bíróság feltünteti a) az irat ügyszámát, b) a felülvizsgálati kérelemnek, illetve indítványnak a bírósághoz való érkezése időpontját, c) a felülvizsgálati kérelemnek, illetve indítványnak a Legfelsőbb Bírósághoz való felterjesztése időpontját, d) a b) és c) pont alatti időpontok közötti időtartamot a statisztikai kimutatásnak megfelelően. 60. § (1) Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelmet felterjesztő lappal és a rendezett iratokkal együtt a felülvizsgálatra jogosult ítélőtáblához, illetve a Legfelsőbb Bírósághoz (a továbbiakban együtt: Legfelsőbb Bíróság) terjeszti fel. A felterjesztő lapon - annak megfelelő rovatában - ha korábban volt másodfokú eljárás, a másodfokú határozat tértivevényeinek számát fel kell tüntetni. A felterjesztő lap vonatkozó rovatában azt is fel kell tüntetni, ha a megtámadott határozat tértivevénye nem érkezett vissza, illetve, hogy a bíróság felhívására a felek írásban bejelentették, hogy mikor vették át a másodfokú határozatot. (2) Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a felülvizsgálati kérelemmel, illetőleg indítvánnyal megtámadott elsőfokú és másodfokú határozat egy-egy példányát a Legfelsőbb Bíróság irattára részére. (3) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat érdekében az iratoknak a Legfelsőbb Bírósághoz átirattal történő megküldése esetén az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. 61. § Ha a felülvizsgálati (törvényességi) kérelemmel megtámadott jogerős polgári-, büntető-, gazdasági- vagy közigazgatási határozatot a Legfelsőbb Bíróság hozta, a kezelőiroda a felülvizsgálati (törvényességi) kérelem másolatát a megfelelő fellebbezési házi iratokhoz iktatja és azokat a fellebbezési ügyben eljárt tanács elnökének mutatja be. A fellebbezési házi iratokat nem kell a felülvizsgálati (törvényességi) iratokhoz csatolni. A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatot az elsőfokú bíróság, illetve ha a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, a másodfokú bíróság közli a felekkel.

*


HARMADIK RÉSZ AZ IRATKEZELÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI V. Fejezet A gazdasági ügyszak iratkezelése Általános rendelkezés 62. § A szabályzat Első és Második részének az elsőfokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság iratkezelése 63. § (1) A cégbírósági ügyek iratait a megyei (fővárosi) bíróságon külön cégiroda, tájékoztatási, vagy ügyfélszolgálati iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda) - elsősorban - a cégeljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint kezeli. (2) Ha az iroda a beadvány benyújtásakor hiányt észlel (a példányszám nem elegendő, az aláírás hiányzik, stb.), felhívhatja a fél figyelmét a hiány pótlásának szükségességére. A fél kérelmére a beadványt hiányosan is át kell venni. (3) Az elektronikus okirat formájában benyújtott beadvány esetében a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók. 63/A. § A cégbejegyzési eljárásban a Büsz. 50. §-a (2) bekezdésében írt tanúsítványban fel kell tüntetni a cégbíróság nevét, székhelyét, a cég nevét, cégformáját, a cégjegyzék számát, a cég statisztikai számjelét és adószámát (közösségi adószámát) - átalakulásnál ezen felül a jogelőd cég nevét, cégjegyzék számát, statisztikai számjelét és adószámát (közösségi adószámát) - továbbá a beadott mellékletek számát, a kérelemnek a bírósághoz érkezése időpontját, valamint azt a tényt, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet elektronikus okirat formában nyújtották be. 64. § A cégeljárásban az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni: a) Cg. - cégbejegyzési ügy, b) Cgf. - fellebbezett cégbejegyzési ügy, c) Cgt. - cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást is, d) Cgtf. - fellebbezett cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást is, e) Vgk. - végelszámolási kifogás, f) Vgkf. - fellebbezett végelszámolási kifogás, g) Cgpk. - egyéb cégügy, h) Cgpkf. - fellebbezett egyéb cégügy, i) Ckk. - bíróság kijelölése, j) Cfv. - felülvizsgálati ügy. k) Ckif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. 65. § (1) Cégbejegyzési ügyben - a 29. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon kívül kezdőirat *


a) a cég bejegyzésére (ideértve az ismételt alapbejegyzést is), b) a bejegyzés módosítására (ideértve az ismételt bejegyzés-módosítást is), c) valamely bejegyzés, illetve a cég törlésére, d) a cégjegyzék áttételére, e) a végelszámolási és a felszámolási eljárás, valamint az egyéb adatok és tények bejegyzésére vonatkozó iratok, továbbá f) a cégjegyzéket nem érintő módosítások (pl. jegyzőkönyv, stb.), g) a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése, h) újraindult ügy (pl. felfüggesztés után újraindul a kérelem ugyanazon a számon). (2) Cégtörvényességi ügyben kezdőirat a) a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai alapján az eljárás megindítására irányuló kérelem, indítvány vagy bírósági intézkedés [Pl.: Ct. 50. §, Ct. 51. §, Ct. 52. § és az Ct. 54. § (1) bekezdése, Ct. 55. §, Ct. 56. §], b) a hivatalbóli törlési eljárásban előterjesztett kifogás, c) a gazdasági társaság működésével kapcsolatban a gazdasági táraságokról szóló 1977. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján előterjeszthető, a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság nemperes eljárásban történő intézkedésére irányuló kérelem, pl. Gt. 27. § (2) bekezdése Gt. 51. § (1)-(4) bekezdése, Gt. 57. § (3) bekezdése, Gt. 61. §, Gt. 152. § (2) bekezdése, Gt. 158. § (3) bekezdése, Gt. 231. §, Gt. 243. §. (3) Végelszámolási ügyben kezdőirat az előterjesztett kifogás. (4) Cgpk. és egyéb cégügyben kezdőirat a kérelem (pl. cégkivonat, cégmásolat, iratmásolás, hiteles másolat készítése iránt), valamint hatósági, bírósági határozat, stb. 66. § (1) A lajstromozást a kezdőiratok alapján kell végezni. (2) Az iroda a cégbejegyzési ügyekről számítógépes lajstromot vezet, amely a következő adatokat tartalmazza: a) a cég elnevezését és a cégjegyzékszámát, b) a kezdőirat érkezésének, és ennek elektronikus úton történő rögzítésének az időpontját, c) a cég székhelyét, d) az iratok hollétét, e) az utóirat megnevezését, érkezésének időpontját, f) az elrendelt nyilvántartás időpontját, g) az egyéb intézkedéseket (pl. iratok csatolása), h) a jogi képviselő nevét, irodájának nevét és címét, telefonszámát, ügyvéd esetében az ügyvédi kamara megnevezését és a kamarai nyilvántartó számát, jogtanácsos esetében a jogtanácsosi névjegyzék nyilvántartó számát, i) az ügyintéző bíró megnevezését vagy az eljáró tanács számát, j) a cégbejegyzés elrendelésének, illetve a cég törlésének időpontját, k) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat. (3) Ha a módosítási kérelem a cégnév vagy a székhely megváltozását is tartalmazza, a módosítási kérelem erre vonatkozó adatait a kérelem benyújtásával egyidejűleg a cégiroda számítógépen rögzíti, egyebekben a kérelem elintézésére a cégbejegyzési kérelem elintézésére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az iratokat a cégbejegyzési kezdőirat lajstromozásától a cég jogerős törléséig azonos cégjegyzékszám alatt kell lajstromozni. *


(5) A bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezése esetén, a felülvizsgálati kérelem folytán megismételt eljárásban, valamint az eljárás felfüggesztésének megszüntetése után és az áttétel utáni elutasítást követően visszaérkezett ügy esetében a cégeljárást az eredeti cégjegyzékszám alatt kell folytatni. (6) A bejegyzett cég székhelyváltozása miatti áttételt követően bekövetkezett olyan székhelyváltozás esetében, amikor a székhelyváltozás azt eredményezi, hogy a cég székhelye visszakerül az eredeti bejegyzés szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság székhelyére, a céget új számra kell lajstromozni, de „új szám régi száma” szereléssel az eredeti bejegyzés iratait az új bejegyzés irataihoz kell szerelni. 67. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás ügyeinek lajstroma a következő adatokat tartalmazza: a) az ügy lajstromszámát: „Cgt” jelzés/területi kód/évszám utolsó két számjegye/sorszám, b) a kezdőirat érkezésének, és ennek elektronikus úton történő rögzítésének az időpontját, c) a kérelmezett cég nevét és cégjegyzékszámát, d) a kérelmező nevét és székhelyét (lakóhelyét), e) az iratok hollétét, f) a kitűzött meghallgatás időpontját, az elrendelt nyilvántartás határnapját, g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését, h) az ügyintéző bíró nevét, vagy az eljáró tanács számát, i) a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott cégbírósági határozat időpontját. (2) A hitelesítési és egyéb cégügyek lajstroma a következő adatokat tartalmazza: a) az ügy lajstromszámát: „Cgpk” jelzés/területi kód/évszám utolsó két számjegye/sorszám, b) az ügy érkezésének időpontját, c) az ügyben érintett cég nevét és cégjegyzékszámát, d) a kérelmező nevét és székhelyét (lakóhelyét), e) a kérelem tárgyát, f) az iratok hollétét, g) a kitűzött meghallgatás időpontját, az elrendelt nyilvántartás határnapját, h) az ügyben szereplő összes irat megjelölését, i) az ügyintéző nevét, j) az ügyben hozott cégbírósági határozat időpontját. 68. § A cégügyek elektronikus úton vezetett lajstromának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bevitt összes adatból a cégnévre, a székhelyre, a cégjegyzékszámra, az adószámra, a kérelmezőre, stb. vonatkozó adatkeresést lehetővé tegye (mutatókönyvi, ügykönyvi funkció). 69. § A cégügy ügyszáma: a cégjegyzékszám [Ct. 25. § (1) bekezdés, Cvhr. 7. §] törve az utóiratok és az intézkedések sorszámával. 70. § Az iratborítékon a beérkezett és az ügyben keletkezett iratok időpontját (év, hó) és az iratok elnevezését is fel kell tüntetni. A megyei (fővárosi) bíróság elnöke más adatok vezetését is elrendelheti. 71. § A cégbíróság a cégiratokat eredetiben terjeszti fel a másodfokú bírósághoz, az iratok fénymásolt példányait pedig az eredeti iratok visszaérkeztéig pótborítékban tartja.

*


Az elektronikus cégeljárás iratkezelése 71/A. § Az elektronikus cégeljárásban a cégbíróságra vonatkozó iratkezelési szabályok közül az Sz. 63. §-ának (1) bekezdését, 64-66. §-ai és 68-70. §-ai rendelkezéseit alkalmazni kell. 71/B. § Ha az elektronikus cégeljárásban jogszabály szerint valamely elektronikus okiratról a bíróság papíralapú másolat készít, azt iratborítékban kell elhelyezni. A gazdasági ügyek iratkezelése 72. § A gazdasági ügyekben az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni: a) Fpk. - felszámolási nemperes ügy, b) Fpkh. - felszámolási nemperes ügyben a vitatott hitelezői igény és kifogás, c) Fpkf. - fellebbezett felszámolási nemperes ügy, d) Fpkhf. - felszámolási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás, e) Cspk. - csődeljárási nemperes ügy, f) Cspkh. - csődeljárási nemperes ügyben vitatott hitelezői igény és kifogás, g) Cspkf. - fellebbezett csődeljárási nemperes ügy, h) Cspkhf - csődeljárási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás, i) G. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye, j) Gpk. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügye, k) Gf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti, fellebbezett peres ügye, l) Gpkf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti, fellebbezett nemperes ügye, m) Gkk. - bíróság kijelölése, n) Gfv. - felülvizsgálati ügy, o) Apk. - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügy, p) Apkf. - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult, fellebbezett ügy, q) Vpk. - vagyonrendezési nemperes ügy, r) Vpkf. - fellebbezett vagyonrendezési nemperes ügy. s) Gkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. 72/A. § Felszámolási és csődeljárási nemperes ügyben - a 29. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon kívül - kezdőirat a) a felszámolás elrendelése iránti kérelem, a cégbíróság értesítése a cég megszűntnek nyilvánításáról, b) a felszámolási nemperes ügyben előterjesztett vitatott hitelező igény és kifogás, c) a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem, d) a csődeljárási nemperes ügyben előterjesztett vitatott hitelezői igény és kifogás. 73. § (1) Felszámolási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza: a) az ügyszámot, b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát,

*


c) az eljárás lefolytatását kérő hitelező és adós nevét, székhelyét, a statisztikai adatlap szerinti besorolását, a hitelezői követelés összegét, d) az iratok hollétét, e) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját, f) az egyéb intézkedéseket, g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését, h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát, i) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat. (2) A csődeljárási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza: a) az ügyszámot, b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát, c) az iratok hollétét, d) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját, e) az egyéb intézkedéseket, f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését, g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát, h) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat. (3) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza: a) az ügyszámot, b) az alperes nevét, székhelyét, c) a felperes nevét, székhelyét, d) az ügy minőségét (első- vagy másodfokú), e) a per tárgyát, a pertárgy értékét, f) az iratok hollétét, g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését, h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát, i) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját, j) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat. (4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza: a) az ügyszámot, b) a kötelezett nevét, székhelyét, c) a jogosult nevét, székhelyét, a követelés összegét, d) az ügy minőségét (első- vagy másodfokú), e) az iratok hollétét, f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését, g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát, h) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját, i) az észrevételeket, megjegyzéseket, egyéb adatokat. (5) Az iroda a kezdőiratot ügyszámmal látja el. Ezzel egyidőben az Fpk. ügycsoportban az (1) bekezdés a)-c), a Cspk. ügycsoportban a (2) bekezdés b), a G. ügycsoportban a (3) bekezdés a)-e) és a Gpk. ügycsoportban a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt adatokat számítógépen rögzíti. *


(6) Az Fpk. és a Cspk. ügycsoportokban az iroda - ha a kérelemben nem szerepel feltünteti az adós cég cégjegyzékszámát és elvégzi a Büsz. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést. (7) Az iratborítékra az iroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot. (8) A fellebbezési eljárásban az iratborítékra az iroda rávezeti az ugyanazon adós elleni fizetésképtelenség megállapítása iránti valamennyi ügy számát. 74. § Az ügyeket az adott ügycsoporton belül, a Gpk. ügycsoportból a G. ügycsoportba lehet elektronikus úton átlajstromozni. Az új ügycsoportban az ügyet a számítógépes program új ügyként - az eredeti ügyszámmal együtt - érkezteti, és ezzel egy időben a megelőző ügycsoportban az új ügyszámot is feltünteti. 75. § (1) A felszámolási, a csődeljárási, adósságrendezési és a vagyonrendezési eljárásban az ügy száma az ügycsoport betűjeléből, az illetékes bíróság területi kódjából, az érkezés évszámából és sorszámból áll. Az ügyek számozását minden évben 1-gyel kell kezdeni (pl. Fpk. 18-1995-000128). (2) A sorszámokat az irat nyilvántartásbavételével egy időben a számítógépes rendszer jelöli meg. 76. § (1) A Cspk. és Fpk. ügy lajstromozásakor a következő adatokat is rögzíteni kell: a) az adós székhelye, adószáma, b) az adós előző, illetve be nem jegyzett elnevezései és székhelyei, c) az eljárás közzétételét megelőző két éven belül bekövetkezett jogutódlás esetén a jogelődök cégjegyzékszáma, elnevezése, székhelye és adószáma, (2) Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre és a (3) bekezdésben szabályozott módon sem szerezhetők be, hiánypótlást kell elrendelni. (3) Az ügyintéző kezdeményezésére az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat alapján a számítógépes program gyűjti össze az adós cég illetékes cégbíróságán vezetett cégjegyzékből. 77. § (1) A fellebbezéssel megtámadható végzés kiadásával egyidejűleg a végzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben le kell zárni. A számítógépes programban jelezni kell, ha a végzés az ügy befejezését jelenti. (2) Ha a végzés jogerőre emelkedett, a bíró utasítást ad annak jogerősítésére. (3) A fellebbezés tényét illetve a fellebbezés eredményét a számítógépes programban rögzíteni kell. 78. § A fellebbezéssel meg nem támadható végzést - a végzés alapjául szolgáló adatok lezárása után - kell kézbesíteni. Ha a végzés befejező végzés, a lezáráskor a számítógépes programban jelezni kell, hogy a végzés az ügy befejezését jelenti. 79. § A folyamatban lévő ügy iratainak az ügyintéző részére történő bemutatását a számítógépes programban rögzíteni kell. 80. § A Cspk. és az Fpk. ügyekben a Cégközlönyben közzétételre kerülő határozatokat - az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer igénybevételével - a Cégközlöny Szerkesztőségéhez kell továbbítani. 81. § Az Apk. ügyekre az e címben írt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

*


VI. Fejezet A katonai tanácsok iratkezelése Általános rendelkezés 82. § A szabályzat Első és Második részének az elsőfokú bíróságnál a büntető ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a katonai tanácsok iratainak kezelésénél az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A tanácsnapló 83. § (1) A katonai tanácsoknál hitelesített tanácsnaplót kell vezetni. (2) A tanácsnaplóba be kell jegyezni a) az ügy érkezésének időpontját, az ügy számát, b) a terhelt (vádlott), eljárás alá vont személy nevét, rendfokozatát, alakulatát illetve polgári személynél a lakcímét, c) az eljárás tárgyát, d) a tanács ülésének, illetve a kitűzött tárgyalás időpontját, azok eredményét és az elintézés időtartamát, e) a fellebbezők megjelölését, a másodfokú bíróság határozatának, valamint az ügy befejezése után szükséges intézkedések megtételének időpontját, (3) Az elnapolás okát, a bíróság elé állítás tényét, valamint az ügynek tárgyalás mellőzésével történő elintézését a megjegyzés rovatban kell feltüntetni. A kezelőiroda 84. § Az ügyek lajstromozását és a mutató vezetését valamint az iratkezeléssel kapcsolatos további teendőket a megyei (fővárosi) bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsainak irodája végzi. 85. § A katonai tanácsokhoz érkezett minden iraton az iroda feltünteti a bíróság nevén kívül a „Katonai Tanácsa” megjelölést is. A lajstromozás 86. § A katonai tanácsok ügyeit az iroda a szokásos ügyiratjel előtt K betűvel különbözteti meg és a katonai tanácsok ügyeinek lajstromába (KB lajstrom) lajstromozza. 87. § (1) A lajstromba az ügyeket címszó szerint kell bejegyezni. A katonai tanácsok ügyeinél a címszó a terhelt neve és rendfokozata, ha ez nem állapítható meg, az eljárás tárgya. (2) A katonai tanácsok ügyeinek lajstromában a címszó mellett fel kell tüntetni a címszóban szereplő személy alakulatát, rendfokozatát, polgári személynél lakóhelyét, férje nevét viselő asszonynál a leánykori nevét, valamint az azonosság megállapításához szükséges, az ügyre vonatkozó egyéb adatokat. (3) A lajstromba zászlósi, tiszti, főtiszti állománycsoportba tartozók, valamint a tábornokok esetén a címszót piros, más személy esetén kék tintával kell feltüntetni. *


88. § Az irodavezető havonta, a statisztikai adatszolgáltatás előtt, a lajstromnak a befejezésre vonatkozó adatait a tanácsnaplóval egyezteti. 89. § Az előző évi és régebbi kézi lajstromba minden adatot zöld tintával kell bejegyezni. 90. § Az iratborítékon fel kell tüntetni a terhelt nevét és rendfokozatát zászlósi, tiszti, főtiszti állománycsoportba tartozók, valamint a tábornokok esetében piros tintával. Az ügycsoportok 91. § Az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni: 1. Kb. - katonai büntetőügy, 2. Kbf. - fellebbezett katonai büntetőügy, 3. Kbk. - katonai büntető nemperes ügy, 4. Kbkf. - fellebbezett katonai büntető nemperes ügy, 5. Kbki. - bíróság kijelölése, 6. Kpi. - perújítási indítvány, 7. Kfv. - felülvizsgálati ügy, 8. Kbny. - katonai nyomozási bírói ügy, 9. Kbnyf. - fellebbezett katonai nyomozási bírói ügy, 10. Kel. - egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy, 11. Kr. - mentesítés iránti ügy, 12. Krf. - mentesítés iránti fellebbezett ügy, 13. Kbv. - katonai büntetés-végrehajtási ügy, 14. Kbvf. - fellebbezett katonai büntetés-végrehajtási ügy, 15. Kst. - az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy, 16. Kstf. - az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy, 17. Kbs. - az 1963. és 1989. között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos ügy, 18. Kbsf. - az 1963. és 1989. között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy, 19. Knt. - az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy, 20. Kntf. - az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy, 21. Kls. - az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos ügy, 22. Klsf. - az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy, 23. Kf. - fenyítést kiszabó határozat, vagy parancs bírósági felülvizsgálata, *


24. Kff. - fenyítést kiszabó határozat, vagy parancs bírósági felülvizsgálatának fellebbezett ügye, 25. Kbeü. - egyéb (vegyes) ügy, 26. Kbt. - a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány. 27. Kkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. Az ügyszám 92. § Az ügy száma: az ügycsoport betűjele, az eljáró tanács száma (római számmal), valamint a lajstromszám törve az érkezés évszámával (pl. KB.V. 182/2002.). A Legfőbb Ügyészség indítványának beszerzése 93. § Ha a Legfelsőbb Bíróság döntéséhez a Legfőbb Ügyészség indítványát be kell szerezni, a katonai tanácsok az iratokat a Katonai Főügyészséghez küldik meg az indítvány beszerzése céljából. VII. Fejezet A büntetés-végrehajtási csoport iratkezelése Általános rendelkezés 94. § A szabályzat Első és Második részének az elsőfokú bíróságnál a büntető ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a büntetés-végrehajtási csoport iratkezelésére az e fejezetben, valamint a bíróságok büntetés-végrehajtási feladatait szabályozó, jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 95. § (1) A büntetés-végrehajtási csoport irodája (a továbbiakban: bv. iroda) a következő ügykönyveket és lajstromot vezeti: a) a szabadságvesztés végrehajtási ügykönyvet (Szv. ügykönyv), b) c) a feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének ügykönyvét (F. ügykönyv), d) e) a büntetés-végrehajtási ügyek lajstromát (Bv. lajstrom). (2) A bv. iroda a) a szabadságvesztésre ítéltek végrehajtási ügyeit az Szv. ügykönyvbe, b) c) a feltételes szabadságra bocsátással és az ennek során elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos ügyeket az F. ügykönyvbe, d) e) a közérdekű munkára ítéltek végrehajtási ügyeit és minden egyéb - a büntetés-végrehajtási csoport (büntetés-végrehajtási bíró) ügykörébe tartozó - ügyet a Bv. lajstromba vezeti be. (3) Ha az ügykönyvbe bevezetendő ügyek gyűjtőjegyzékkel érkeznek a bv. irodához, a gyűjtőjegyzéket az ügyektől elkülönítve őrzi. A Bv. lajstrom év végi lezárása előtt az év során *


összegyűjtött gyűjtőjegyzékeket a lajstrom utolsó ügyeként vezeti be, feltüntetve a lajstromban azt, hogy melyik ügykönyvhöz hány gyűjtőjegyzék érkezett (pl. „gyűjtőjegyzékek: Szv. 5 db F. 10 db, stb.”). A lajstromba bevezetést követően a gyűjtőjegyzékeket, mint utolsónak érkezett Bv. ügyet, irattárba kell helyezni. (4) A büntetés-végrehajtási bíró határozata elleni fellebbezést a megyei bírósághoz, mint másodfokú bírósághoz kell felterjeszteni. A megyei bíróságon az ügyet a Büntető ügyek megyei bírósági lajstromába kell bevezetni a „fellebbezett - egyéb ügyek” rovatba. (5) A bv. iroda a szabadságvesztésre beutaltról az értesítést átadókönyvvel adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek és a beutalás napját bevezeti az Szv. ügykönyvbe. A büntetőhatározatok végrehajtása céljából kibocsátott elfogatóparancsokat az iroda a kibocsátás napján bejegyzi az elfogatóparancsok könyvébe. (6) Az ügyek számozását valamennyi ügykönyvben és a lajstromban minden év elején 1-gyel kell kezdeni. Az ügyszám az ügykönyv, illetve a lajstrom betűjele, az ügykönyv, illetve a lajstrom száma törve az érkezés évszámával (pl. Bv. I/2000. Pfv. 22/2000.). (7) Az ügykönyv, a lajstrom és az (5) bekezdésben megjelölt könyvek vezetésére és lezárására a 37. § rendelkezései az irányadók. 96. § (1) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat az Szv. ügykönyvben: a) a szabadságvesztésről kiállított értesítés, b) a más bíróságtól szabadságvesztés végrehajtása iránt érkezett megkeresés, c) a szabadságvesztésről szóló értesítést pótló közlés, d) a feltételes szabadságot megszüntető határozat, e) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése az elfogatóparancs alapján történt befogadásról. (2) (3) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat az F. ügykönyvben: a) a büntetés-végrehajtási intézetnek a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos előterjesztése, b) a feltételes szabadság kérdésében hozott határozat felülvizsgálata miatt az újabb meghallgatást kitűző végzés, c) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése arról, hogy a feltételes szabadságot engedélyező határozatot követően az elítélt súlyos fegyelmi vétséget vagy bűncselekményt követett el. (4) (5) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat a Bv. lajstromban: a) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására, ideértve a korábbi megváltoztató határozat hatályon kívül helyezésére irányuló előterjesztést is, b) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása, illetve az alkalmazásuk megszüntetése iránt, c) a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítására irányuló előterjesztés, d) a hivatásos pártfogó (a gyámhivatal) javaslata a pártfogó felügyelet meghosszabbítására, megszüntetésére, vagy a magatartási szabályok megváltoztatására, e) a fiatalkorú meghallgatása új büntetés-végrehajtási fokozat megállapítása céljából a 21. életévének betöltése esetén,

*


f) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése a fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása iránt, g) az intézeti tanács előterjesztése a javítóintézeti nevelésből elbocsátásra, h) a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítvány, i) a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló ügyészi indítvány, j) az újabb meghallgatást kitűző végzés az a)-f) alatt felsorolt ügyekben hozott határozat felülvizsgálata miatt. k) a közérdekű munkáról kiállított értesítés, l) a közérdekű munka végrehajtására áttétel folytán érkezett irat, m) a gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozási segély folyósítása miatti halasztás vagy félbeszakítás esetén a pártfogó felügyelő értesítése arról, hogy a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósítását megszüntették. (6) Ha az Szv. ügykönyvben lajstromozandó összbüntetési értesítő érkezik, ez utóbbi ügyhöz kell egyesíteni az elítéltre vonatkozó korábbi, még folyamatban lévő Szv. ügyet. 97. § A büntetés-végrehajtási bíró meghallgatásairól is naplót kell vezetni. 98. § Büntetés-végrehajtási ügyben címszó az elítélt neve, amely mellett fel kell tüntetni azonosító adatként a születési helyet, évet, hónapot, napot és az elítélt anyja nevét. 99. § (1) A bv. iroda az ügykönyvekbe és a kézi lajstromba bevezetett ügyekről külön-külön mutatókönyvet vezet. A megyei bíróság elnöke kisebb ügyforgalom esetén közös mutatókönyv vezetését engedélyezheti. (2) 100. § A bv. iroda az iratok nyilvántartásáról bekötött, lapszámozással ellátott nyilvántartókönyvet vezet. Az iratot a bv. iroda az irodai utasításban megjelölt napon (szoros nyilvántartás) mutatja be az ügyintézőnek. VIII. Fejezet A bírósági gazdasági hivatal iratkezelése Általános rendelkezés 101. § (1) A BGH iratkezelésére a szabályzatot az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ügyintézés körében egyes gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok ellátására vonatkozó szabályokat külön rendelkezések állapítják meg (a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a BGH-ra vonatkozó rendelkezései, valamint az elfogadott Ügyrendje tartalmazza). Az iratok kiosztása 102. § Ha a vezető nem tartja fenn magának az elintézés jogát, az ügyiratot ügyintézőnek osztja ki.

*


Az ügyek elintézésének rendje 103. § (1) A vezető a soron kívüli intézkedést igénylő ügyeket megfelelő jelzéssel („Azonnal”, „Sürgős”) látja el. (2) Az „Azonnal” jelzésű iratokat haladéktalanul, a „Sürgős” jelzésűeket soron kívül, az egyéb iratokat érkezésük sorrendjében lehetőleg nyolc napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni. Nyomtatványok használata 104. § (1) Ha az ügyek elintézésére nyomtatvány áll rendelkezésre, azt aláírással két példányban kell kitölteni. Az első példányt kell a címzett részére elküldeni, a másolatot az ügyiratnál kell kezelni. (2) Ha nincs szükség arra, hogy az intézkedés teljes szövege utólag a rendelkezésre álljon, csak egy példányt kell kitölteni, és az intézkedés lényegét az ügyiratra fel kell jegyezni. (3) Az országosan rendszeresített nyomtatványokon kívül a helyi szükségletnek megfelelően a vezető is rendszeresíthet nyomtatványokat. A kiadmányozási jog 105. § (1) Az OIT Hivatalához vagy más országos hatáskörű szervhez intézett felterjesztéseket, átiratokat a megyei bíróság elnöke kiadmányozza. (2) Az OIT Hivatalához intézett kisebb jelentőségű gazdasági és pénzügyi vonatkozású felterjesztéseket - ha az ítélőtábla illetve a megyei bíróság elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) a kiadmányozás jogát nem tartotta fenn magának - a BGH vezetője kiadmányozza. (3) Számszaki adatokat tartalmazó fontosabb iratokat (pl. költségvetési előirányzat, beszámoló jelentés), továbbá azokat az iratokat, amelyekre vonatkozóan a felsőbb igazgatási szerv így rendelkezik, a bíróság elnöke és a BGH vezetője, valamint az ügyintéző is aláírja. (4) A megyei bíróság területén működő helyi bíróság elnökéhez intézett iratokat a megyei bíróság elnöke kiadmányozza. Kisebb jelentőségű ügyekben a megyei bíróság elnöke a kiadmányozás jogát átruházhatja a BGH vezetőjére. (5) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett iratokat - ha a megyei bíróság elnöke esetenként másképpen nem rendelkezik - a vezető kiadmányozza. A kiadmányok 106. § A kiadmányok elkészítésénél az elnöki ügyvitelre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az ügy érkeztetése 107. § (1) A BGH hatáskörébe tartozó ügyeket a vezető által kijelölt személy lajstromozza.

*


(2) A bíróság elnöke, ha a hozzá érkezett irat elintézése a BGH hatáskörébe tartozik, azt oda továbbítja. Szükség esetén rávezeti az elintézésre vonatkozó álláspontját. (3) Az érkezés napján lajstromozott iratokat be kell mutatni a vezetőnek. (4) A BGH által kezdeményezett intézkedés tervezetét lajstromozás után szintén be kell mutatni a vezetőnek. (5) A BGH ügykörébe tartozó egyes pénzügyi és számviteli tárgyú iratok kezelésére vonatkozó eltérő szabályokat külön rendelkezések állapítják meg. A lajstrom 108. § (1) Kézi lajstromozás esetén minden évben új lajstromot kell nyitni, és azt az év utolsó munkanapján le kell zárni. (2) A lezárt kézi lajstromot a BGH vezetője keltezéssel ellátva aláírja. A kezdőirat és az utóirat 109. § (1) Kezdőirat az az irat, amellyel az ügy megindul. (2) Utóirat az az irat, amely már folyamatban levő ügyben érkezik a BGH-hoz. (3) Az előző évben indult ügyre vonatkozóan érkezett első utóiratot kezdő iratként kell kezelni. A lajstromozás 110. § (1) Az iratokat az érkezésük napján, az érkezés sorrendjében kell lajstromozni. (2) A kezdőiratot a lajstromban új szám alatt kell lajstromozni. Az utóiratokat a kezdőirat lajstromozásánál az „Utóiratok” rovatba kell bejegyezni. Ha ez a rovat betelt, az utóiratok bejegyzését az Utóiratok könyvében kell folytatni, és erre a lajstromban utalni kell. (3) Az előző évről folytatandó ügy korábbi iratait az új kezdőirathoz kell csatolni, és azzal együtt kell kezelni. Ilyen esetben a kézi lajstromokban a régi és az új lajstromszámot kölcsönösen fel kell tüntetni. (4) A kézi lajstrom rovatainak kitöltésénél az érkezés hónapját római számmal, napját arab számmal kell bejegyezni. Az irat küldőjének nevét (megnevezését) rövidítve kell feltüntetni, és az esetleges ügyszámát is be kell jegyezni. A gyakori személyneveknél fel kell tüntetni az azonosság megállapításához szükséges megkülönböztető adatokat (pl. lakóhely, születési hely). A BGH-nál keletkezett kezdőirat esetén Hiv. szót kell bejegyezni. A lajstromozás mellőzése 111. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel nem lehet lajstromozni a) azokat az ügyeket, amelyeknek az elintézése más szerv hatáskörébe tartozik, b) az olyan iratokat, amelynek a kezelését külön rendelkezés eltérően szabályozza (pl.: pénzbüntetéssel, bűnjellel, letéttel kapcsolatos iratok), c) a kereskedelmi jellegű felhívásokat, nyomtatványokat, árjegyzékeket, szaklapokat, folyóiratokat, meghívókat és más hasonló iratokat. *


(2) Az (1) bekezdésben említett ügyeket (iratokat) is lajstromozni kell, ha ezt a vezető elrendeli. Az ügyszám és a sorszám 112. § (1) Az ügy száma a lajstromszám, törve az érkezés évszámával és a BGH jelzés (pl. 236/2000. BGH). (2) Az utóiratokat az ügyszám feltüntetésén kívül a számsor 2-vel kezdődő számjegyeivel (a sorszámmal) is el kell látni. Az utóirat száma az ügyszám, törve a sorszámmal (pl. 236/2000/5. BGH). A tárgymutató 113. § A kézi lajstromba bejegyzett ügyekről évenként betűrendes tárgymutatót kell vezetni. A tárgymutatóba a kezdőirat tárgyát (a címszót) és a lajstromszámot kell bejegyezni. Ha a lajstromozott irat tárgyát tekintve több címszó alakítható ki, az ügyet valamennyi címszó szerint mutatózni kell. A nyilvántartás 114. § Az iratok nyilvántartásba helyezése esetén a nyilvántartási határidőt az iraton és a lajstromban fel kell jegyezni. A határidőket megfelelő módon kell nyilvántartani. A kézbesítés 115. § (1) Azokat az iratokat, amelyek átvételéhez joghatály fűződik, vagy amelyek átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel kell postára adni. (2) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása után az átvétel elismerése mellett - a BGH-ban is átveheti. A befejezett ügyek iratainak kezelése 116. § (1) A befejezet ügyek iratait évszám, irattári tételszám és ezen felül ügyszám szerinti sorrendben az irattárban kell őrizni. Az irattárba helyezés időpontját a lajstromba be kell jegyezni. (2) Az együtt elintézett különböző ügyek iratait az intézkedés ügyszáma alatt kell kezelni. A lajstromban az együtt elintézett ügyek mindegyikénél fel kell tüntetni az elintézés ügyszámát. (3) A BGH iratait csak elismervénnyel lehet kiadni. Az elismervényt az irat helyén kell őrizni. Az ügyet az irat visszaérkezéséig nyilvántartásba kell helyezni. (4) Az iratokról másolatot csak a vezető engedélyével lehet készíteni. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az irattárba még nem helyezett iratokra is.

*


IX. Fejezet Általános rendelkezés 117. § A szabályzat rendelkezéseit az elnöki iratkezelésre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ügycsoportok 118. § (1) Az elnöki ügyeket ügycsoportonként kell lajstromozni és kezelni. (2) Az elnöki ügycsoportok főcsoportjait egymás után következő római számjegyekkel, az alcsoportokat pedig az ábécé egymás után következő nagybetűivel kell megjelölni. (3) A megyei bíróság elnöke a vezetése és a felügyelete alatt álló bíróságoknál az alcsoportokat összevonhatja, megszüntetheti, szükség esetén további alcsoportokat alakíthat ki. (4) Az ügycsoportokról tájékoztató táblázatot kell készíteni. Módosítás esetén a táblázatot ki kell igazítani. (5) Az elnöki ügyek ügycsoportjait a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az iratboríték 119. § (1) Az elnöki iratokat alcsoportonként iratborítékban kell kezelni. Az iratborítékon fel kell tüntetni a megnyitás évszámát, a fő- és az alcsoport jelét (pl. 2000. El. II. B.). (2) Az iratborítékot minden évben meg kell újítani. (3) Az iratboríték „Észrevételek” rovatába az ügy kezelésével kapcsolatos fontosabb adatokat kell bejegyezni (pl.: az ügy kiosztása, elintézése, az intézkedés kiadása, az ügy egyesítése, az iratok más hatósághoz való elküldése). A lajstromozás 120. § (1) Ha az elnöki ügyet nem elektronikus úton lajstromozzák, az iratboríték megfelelő rovatait kell kitölteni. (2) Az utóirat a kezdőirat sorszáma alatt a következő alszámot kapja. (3) Az iratra rá kell jegyezni az ügyszámot, az esetleges alszámot és a mellékletek számát, és alá kell írni. A gyűjtőív 121. § (1) Ha az ügyben érkezett utóiratok száma elérte a négyet, gyűjtőívet kell nyitni. (2) A gyűjtőíven az ügy számát, az utóiratokat az alszámok sorrendjében, az érkezés időpontjának megjelölésével kell feljegyezni.

*


Az ügyszám 122. § Az ügyszám a kezdőirat érkezésének időpontját jelző évszámból, az ügy elnöki jellegére utaló „El.” rövidítésből, a főcsoport megjelölésére szolgáló római számjegyből, az alcsoportot megjelölő nagybetűből és az ügy iratboríték szerinti sorszámából áll (pl. 2000. El. II. B. 8.). Az alszám 123. § Az elnöki ügyben érkezett utóiratot alszámmal is el kell látni. Az alszámot arab számjegyekkel kell az iraton feltüntetni. Az utóirat száma az ügyszám, törve az alszámmal (az ügyben érkezett első utóirat száma pl. 2000. El. II. B. 8/2.). A mutatókönyv 124. § (1) Az elnöki ügyekről - kivéve, ha a lajstromozás elektronikus úton történik betűrendes mutatókönyvet kell vezetni. (2) A mutatókönyvben a címszó mellett fel kell tüntetni az ügyek számát az „El.” jelzés elhagyásával (pl. 2000. II. D. 8.). Ugyanarra a címszóra vonatkozó több bejegyzés esetén az évszámot csak az első bejegyzésnél kell feltüntetni (pl. Kovács Pál bíró - beosztása 2000. VI. B. 4. - fizetési előleg 2000. VI. B. 4/12.). A címszó 125. § (1) Elnöki ügyben a címszó a kezdőirat tárgya és a név. Ha az ügy több tárgyra vagy személyre vonatkozik, minden egyes tárgy, illetőleg név külön címszó. (2) A helyi (munkaügyi) bíróságon külön címszó alatt is nyilván kell tartani a felügyeletet gyakorló megyei bírósági elnök általános jellegű intézkedéseit. (3) A címszó mellett a szükséghez képest az ügyre vonatkozó egyéb adatokat is fel kell jegyezni (pl. az intézkedés ügyszámát, a férjes nő leánykori nevét). (4) Ha a címszót helytelenül állapították meg, vagy ha az megváltozik, azt a mutatókönyvben helyesbíteni kell, illetőleg a régi címszó mellett utalni kell az új címszóra is. Az iratok bemutatása 126. § Az iratot általában iratboríték és az ugyanazon alcsoportba tartozó korábban érkezett iratok nélkül, de az ügyhöz tartozó esetleges előiratokkal együtt kell bemutatni. Az elnöki ügyek kiadmánya 127. § (1) Az elnöki ügyek kiadmányát eredeti aláírással kell ellátni. A kiadmányon az intézkedés ügyszámát, a baloldalon belül, a tárgyat, a hivatkozási számot és a mellékleteket a jobb oldalon felül, az intézkedés szövege előtt kell megjelölni. A mellékleteket általában szám szerint kell megjelölni. Tíznél több mellékletnél a csomagjelzést is alkalmazni lehet. *


(2) Ha az elintézés a felettes igazgatási szerv hatáskörébe tartozik, az eredeti beadványt kell felterjeszteni. A felterjesztés szövege (pl.: vélemény, javaslat) az eredeti beadványra is rávezethető, ez esetben az eredeti beadvány lényeges tartalmáról rövid feljegyzést kell visszatartani, megjelölve a felterjesztés szövegét. (3) Az elnöki ügyek intézése során az OIT-tal, vagy az OIT Hivatallal, továbbá a bíróságok egymásközti érintkezésében az elnöki ügyek iratai - ideértve a statisztikai adatszolgáltatást is a Büsz. 16. §-ában írt feltételek megléte esetén elektronikus úton (e-mail, fax, stb.) továbbíthatók. Az elnöki irat (1) bekezdés szerinti kiadmányát - a statisztikai adatszolgáltatás kivételével - 3 napon belül a címzett részére meg kell küldeni. A soron kívüli eljárás elrendelése 128. § Ha az eljárás soron kívüliségét az elnök elrendelheti, az intézkedés az ügy iratborítékának külső oldalára írt feljegyzéssel is megtehető. A személyi nyilvántartás, vagyonnyilatkozat nyilvántartása 129. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben meghatározottak szerint a bíróságon foglalkoztatottakról személyi nyilvántartást kell vezetni. (2) A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására az OIT 2001. évi 6. számú szabályzatát kell megfelelően alkalmazni. (3) A bírói, illetve az igazságügyi szolgálati jogviszony megszűnésekor az (1) bekezdésben megjelöltekre vonatkozó feljegyzéseket át kell húzni. A körbélyegző nyilvántartása 130. § A sorszámozott bélyegzőkről jegyzéket kell vezetni. A jegyzékben fel kell tüntetni a bélyegző lenyomatát, a bélyegző átvételének, valamint visszaadásának az időpontját. A bélyegző át-, illetve visszavételét aláírással kell igazolni. A fegyelmi ügyek 131. § (1) A fegyelmi iratokat - a bírák elleni fegyelmi iratok kivételével - az elnöki irodákban, zárt szekrényben, elkülönítve kell őrizni. (2) A helyi (munkaügyi) bíróság elnökének hatáskörébe tartozó fegyelmi határozat kiadmányát nyomban fel kell terjeszteni a megyei bíróság elnökéhez. (3) A bíróság elnöke a titkár, a fogalmazó fegyelmi ügyében hozott határozatának két kiadmányát azonnal, az egyéb igazságügyi alkalmazottal szemben hozott határozatot a jogerőre emelkedés után terjeszti fel az OIT Hivatalához. (4) A felterjesztett nem jogerős határozat jogerőre emelkedését a megyei bíróság elnökének, illetve az OIT Hivatalának jelenteni kell.

*


A bírák fegyelmi ügyei 132. § A bíró elleni fegyelmi ügy iratait, ha annak titkos minősítése megszűnt, elnöki ügyként kell lajstromozni.

NEGYEDIK RÉSZ IRATTÁROZÁS, SELEJTEZÉS X. Fejezet Az iratok irattári kezelése Irattári terv 133. § (1) Az ügy iratborítékán (iratain) az ügy befejezését követően az iroda vezetője vagy a bíró (a tanács elnöke) feltünteti az irattári tervnek megfelelő irattári tételszámot. Ha az egész tételre meghatározott selejtezési határidőtől eltérő megőrzési idő szükséges, az adott iratra vonatkozó selejtezés évét is meg kell jelölni. (2) Az irattári tételszámokat magában foglaló irattári tervet a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. (3) Ha az irat maradandó értékű, az ügy ügyintézője az iratcsoport jellegétől függetlenül feltünteti az iraton, hogy az nem selejtezhető és ezt aláírásával igazolja. 134. § (1) Az irattári terv rendszerbe foglalja azokat az irattári tételeket (tárgyi csoportokat), amelyek szerint a bíróság az iratait tagolja (csoportosítja). Az irattári terv meghatározza, hogy mely irattári tételek (tárgyi csoportok) iratai nem selejtezhetők, illetőleg, hogy a selejtezhető irattári tételek (tárgyi csoportok) iratait ügyviteli érdekből meddig kell megőrizni. Az irattári terv határozza meg a nem selejtezhető irattári tételek (iratok) levéltárba adásának határidejét is. (2) Az iratok irattárba helyezését megelőzően az irodavezető köteles ellenőrizni a 40. § (3) bekezdésben említett adatoknak az iratborítékra (iratra) történt feljegyzését. Szükség esetén az irodavezető az iratokat bemutatja az ügyintézőnek. (3) Az irodavezető az irattári tervnek megfelelő és az iratborítékra is feljegyzett irattári tételszámot a lajstromba, annak „Észrevételek” rovatába bejegyzi. 135. § (1) Az irattárban az iratokat rendezetten, a lajstromszám sorrendjében, az irat terjedelmétől függően lehetőleg 25 vagy 100-200-as kötegben, irattári táblák közé helyezve és hevederrel átkötve kell elhelyezni. Az irattári táblán fel kell tüntetni, hogy az iratkötegben mely év milyen számú iratait tárolják (pl. 1988. év 1201-1400. számú iratok). (2) Azokon a bíróságokon, ahol nagyszámú iratot kell az irattárban elhelyezni és kezelni, az irattáros az irattárban őrzött iratokról lajstromonként irattári könyvet (jegyzéket) vezet(het). Az irattári könyv tartalmazza az ügyirat lajstromszámát és az irattári tételszámát. (3) Azokon a bíróságokon, ahol ez munkaszervezési, vagy a bíróság működése körében fennálló valamely okból (például egyes szervezeti egységek más helyen, illetve épületben való elhelyezése, stb.) szükséges, a központi irattáron kívül részirattár (ún. kisirattár) is szervezhető (5. §). A részirattár iratait - ha a bíróság vezetője másként nem rendelkezik - két év elteltével, a kezelési könyvekkel együtt át kell adni a központi irattárnak. *


A megszűnt igazságügyi szerv iratainak irattári kezelése 136. § (1) A megszűnt bíróság iratait, a feladatokat átvevő bíróság, illetőleg a kijelölt bíróság irattárában kell elhelyezni. (2) A megyei bíróság vezetője az irattári anyag elhelyezéséről a bíróság iratainak átvételére jogosult levéltárat (a továbbiakban: illetékes levéltár) az iratok átadása előtt 8 nappal értesíti. Az iratok őrzése 137. § (1) A bíróság iratait az őrzési idő elteltéig, illetve az illetékes levéltárnak átadás időpontjáig gondosan meg kell őrizni. (2) Az irattározáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről a bíróság vezetője köteles gondoskodni. (3) Irattár céljára olyan helyiséget kell kialakítani, amely a tűzrendészeti szabályoknak megfelel és ahol az iratokat szárazan lehet tartani, illetőleg ahol azokat veszély (állati vagy növényi kártevő, stb.) nem fenyegeti. (4) Fokozott gondot kell fordítani a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős, maradandó értékű iratok (a továbbiakban: levéltári anyag) őrzésére. (5) A levéltári anyagot legalább 15 évi irattári őrzés után rendezetten, segédletekkel együtt, dobozolva, három példányban elkészített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kell átadni az illetékes levéltárnak. Az átadás költségét az átadó bíróság viseli. Ha az átadásra kerülő iratanyagból egyes iratok visszatartása szükséges, ezeket pótirattári könyvbe kell foglalni. (6) Az őrzési időt - bírósági ügy esetében, az ügy jogerős befejezése időpontjától, illetve más irat esetén az ügyben tett utolsó érdemi intézkedéstől, - személyi ügyekben a szolgálati viszony megszűnésétől, - az ügyviteli segédkönyvek esetében az utolsó bejegyzéstől, - állóeszközök, készletek nyilvántartásainál pedig az adott állóeszköz, készlet kezelésének, használatának megszűntétől kell számítani. Az iratok selejtezése 138. § (1) Az iratokat az őrzési idő eltelte után selejtezni kell. Az évenként sorra kerülő selejtezés időpontját az adott bíróság vezetője határozza meg. (2) A selejtezés helyéről és időpontjáról a selejtezés megkezdését megelőzően legalább 30 nappal, írásban kell az illetékes levéltárat értesíteni. Közölni kell, hogy a selejtezés milyen időszak irataira és milyen jellegű iratokra (pl. büntető-, polgári, közigazgatási, munkaügyi iratok anyagára, ezen belül milyen ügycsoportokra) terjed ki és a selejtezésre szánt iratanyag előreláthatólag milyen mennyiségű (iratköteg darabszáma, vagy „folyómétere”). Jelezni kell azt is, ha az átadandó iratok között feltehetőleg maradandó értékű, illetőleg 1918-1922., 19301932., 1939-1945., 1948-1949., 1956-1957. vagy 1960-1963. évekből származó védett iratok, illetve egyébként 1950 előtt keletkezett iratok találhatók.

*


(3) Ha a kiselejtezhető irattári tételben olyan ügyiratok vannak, amelyeknek az őrzési ideje még nem telt le, illetőleg amelyek az irattári terv szerint nem selejtezhetők ki, azokat az irattárban vissza kell tartani. 139. § Az adott bíróság vezetője az iratok selejtezésére - szükség esetén - az erre vonatkozó külön szabályok szerint túlmunkát rendelhet el, a túlmunka díjazása mellett. A munkaidőben selejtezésben közreműködő személy céljutalomban is részesíthető. Nem selejtezhető iratok 140. § (1) Nem selejtezhetők az irattári tervben foglalt iratokon kívül a) a bíróságnak megőrzésre átadott iratok, b) az irattárban őrzött eredeti magán- és közokiratok, c) a külföldi tartozások és követelések bizonyítására szolgáló iratok, d) a maradandó értékű, illetve az ügyintéző által ilyennek minősített iratok, e) az 1900. év előtt keletkezett iratok, f) a házassági (bontó) perben hozott, jogerősítő záradékkal ellátott ítélet, g) a nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos iratai. (2) A 138. § (2) bekezdésében említett védett és az 1950 előtt keletkezett iratok selejtezését csak az illetékes levéltár szakmai irányításával lehet elvégezni. A selejtezési eljárás 141. § (1) A selejtezésről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a selejtezés idejét és helyét, b) a selejtezést végző személy(ek) nevét és munkaköri megnevezését, c) a selejtezett iratok ügyszámát és keletkezésének évszámát, d) a selejtezés ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokat és az azok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket. (2) A jegyzőkönyvet a selejtezést végző(k) aláírják. (3) A selejtezésről készült jegyzőkönyv három példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. (4) A selejtezett iratok megsemmisítésére, felhasználására vagy egyéb értékesítésére csak az illetékes levéltár által visszaküldött, a selejtezési jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. (5) A selejtezés megtörténtét a lajstromban, illetőleg ha vezetnek, az irattári könyvben is, a megfelelő irattári tételnél „selejtezve” illetve a „levéltárnak átadva” szónak, valamint a selejtezés évének a bejegyzésével fel kell tüntetni. Ha a selejtezésre kerülő iratanyagból az irattári terv előírásaitól eltérően az illetékes levéltár kérésére vagy más fontos okból, egyes iratok visszatartása szükséges, ennek tényét a selejtezési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, és ezekről külön jegyzéket kell felvenni. A visszamaradt iratokat az eredeti irattári helyére vissza kell helyezni.

*


142. § (1) A selejtezés alkalmával talált irodai célra felhasználható anyagokat (tiszta papír, irattartó, fedőlemez, stb.) külön kell választani. (2) A kiselejtezett iratanyagot a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, illetve a megyei (fővárosi) bíróság elnökének rendelkezése szerint kell értékesíteni. 143. § (1) A képfelvételek (mozgófilm, diapozitív, fénykép negatív, elektronikus úton vagy bármely más módon rögzített képi megjelenítés), valamint a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatokat tartalmazó felvételek (lyukszalag, magnetofon-szalag, CD lemez, stb.) (a továbbiakban: együtt adathordozók) kezelésére az e fejezetben írt rendelkezések értelemszerűen irányadók. (2) Az adathordozókra vonatkozó adatokat a kezelőiroda vezetője az iratborítékra feljegyzi, illetve a lajstromba bejegyzi. Az adathordozókat az adott ügyre, (iratra) megállapított ideig megfelelő módon kell őrizni. (3) A nem selejtezhető adathordozók használható állapotban tartását megfelelő felújítással (átmásolás, átjátszás, stb.) biztosítani kell. Az irattárak ellenőrzése 144. § (1) A bíróság vezetője [7. § (1) bekezdés] az irattározást rendszeresen ellenőrzi és a súlyosabb szabálytalanságokról - az OIT Hivatal vezetőjének értesítésével egyidejűleg - az illetékes levéltárat tájékoztatja. (2) Az illetékes levéltár a bíróság irattárának ellenőrzését a bíróság vezetőjéhez tett előzetes bejelentést követően végezheti el. (3) Az illetékes levéltár az ellenőrzés során észlelt hiányosságokról értesíti a bíróság vezetőjét, aki az ellenőrzés megállapításairól és a tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az OIT Hivatal vezetőjét.

ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XI. Fejezet Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 145. § (1) Ez a szabályzat 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésekben írt kivétellel a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az irattározásra, selejtezésre vonatkozó rendelkezések a szabálysértési ügyek tekintetében 2001. március. 1 napjától, a 2003. január 1-je és 2003. július 1-je között érkezett, befejezett és irattározott egyéb ügyekben alkalmazhatók; míg a 2003. január 1-je előtt már befejezett és irattározott ügyek iratait a korábban hatályos rendelkezések szerint kell továbbra is őrizni, selejtezésükre azonban e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A szabályzat hatályba lépésekor már befejezett szabálysértési ügyek irattározását utólag, 2003. június 30-ig kell elvégezni. (4) A volt katonai bíróságok bűnügyi iratait a selejtezést követően 2017-ig a Hadtörténelmi Levéltárnak kell átadni.

*


1. számú melléklet a 4/2002. OIT szabályzathoz ....................................... bíróság ................... (200.....) ....................

FELJEGYZÉS A 200..... évi .............. hó napján tartott tárgyalás anyagát a bíróság hangfelvételen vagy a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő berendezésen rögzíti (a megfelelő rész aláhúzandó). A felvételre vonatkozó adatok: A bíróság az újabb tárgyalást 200..... év ..................... hó ..... napjának ..... órájára - hivatalból tűzi ki. K.m.f. .................................. a tanács elnöke

*


2. számú melléklet a 4/2002. OIT szabályzathoz

ELNÖKI ÜGYCSOPORTOK I. Általános jellegű ügyek A) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács rendelkezései 1. Határozatai 2. Szabályzatai, ajánlásai és tájékoztatói B) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának tájékoztatói, közleményei, intézkedései C) Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatói, közleményei (szakértők, végrehajtók) D) A felügyeletet gyakorló bíróság elnökének rendelkezései, intézkedései E) Sajtó, tájékoztatás F) Bírósági jelzések (rendkívüli események) G) Eseti jelentések H) Egyéb vegyes ügyek II. A bíróságok működésének irányítása A) A bíróság munkaterve B) A bíróság elnökének intézkedései 1. A bíróság elnökének általános intézkedései 2. A bíróság elnökének biztonsági intézkedései (ki- és beléptetés, őrszolgálat) C) Kollégiumi ülések és ügyintézés 1. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumi ülései, állásfoglalásai, jogegységi döntései 2. Az ítélőtábla kollégiumi ülései, állásfoglalásai 3. Büntető kollégium 4. Polgári kollégium 5. Közigazgatási kollégium 6. Gazdasági kollégium 7. Összevont kollégium D) Értekezletek 1. Összbírói értekezlet 2. Megyei vezetői értekezlet 3. Helyi elnöki értekezlet 4. Munkaértekezlet 5. Szakmai jellegű bírósági értekezletek E) Jogszabályok alkalmazása, jogszabálymutatók, hivatalos összeállítások F) A bírósági munka javítására irányuló javaslatok, tapasztalatcsere, látogatások G) Határozatok felterjesztése a Bírósági Határozatokban közzétételre

*


III. Ügyelosztás, tanácsalakítás A) A bíróság ügyelosztási rendje B) Tanácsalakítás C) Ügyeleti és készenléti beosztás D) Kirendelés, helyettesítések E) Ülnökök választása, nyilvántartása, behívása, képzése F) Ügykör átadása 1. Vezetői 2. Gazdasági ügyintézői, könyvtáros, anyagszerkezelő, stb. G) Cégbírósággal kapcsolatos ügyintézés H) A katonai tanácsok működésével kapcsolatos ügyintézés I) Bűnjelkezeléssel kapcsolatos ügyintézés J) Informatikai osztály/csoport ügyintézése IV. Felügyelet és ellenőrzés A) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felügyeleti természetű rendelkezései, intézkedései B) Az Igazságügyi Minisztériumnak a bírósági végrehajtókra, a szakértőkre, az ügyvédekre, a jogtanácsosokra és közjegyzőkre vonatkozó felügyeleti természetű rendelkezései C) Általános és részleges vizsgálatok 1. Helyi bíróság vezetésvizsgálata 2. Az ügyintézés eseti ellenőrzése 3. A bírósági gazdasági hivatal tevékenységének vizsgálata 4. Függetlenített belső ellenőri vizsgálatok 5. A bírósági gazdasági hivatal által végzett gazdasági kihatású ellenőrzések 6. A bírósági végrehajtási ügyintézők ügyintézésének vizsgálata D) A megyei bírósági végrehajtó ügyintézésének ellenőrzése E) Tanácselnöki feljegyzések F) Felülvizsgálati kérelmek G) A Legfelsőbb Bíróságtól visszaérkezett egyéb határozatok H) Az ítélőtáblától visszaérkezett határozatok I) A katasztrófavédelemmel kapcsolatos intézkedések J) A honvédelemmel kapcsolatos intézkedések az „M” ügyek kivételével K) Munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések, üzemi balesetek L) A bírósági eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogás, ideértve a konkrét ügyben érkezett utóiratot, felterjesztés esetén a felterjesztő lapot, vagy az ahhoz csatolt, az eljáró bíró által készített külön jelentést, továbbá a fellebbviteli bíróságról visszaérkezett kifogás elbírálásával kapcsolatos határozat másolatait.

*


V. Levelezés A) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal és Hivatalával B) Az Igazságügyi Minisztériummal C) Az ügyészséggel, rendőrséggel D) Egyéb állami és társadalmi szervezetekkel E) A bírói tanáccsal F) A bírói egyesületekkel G) Más egyesületekkel és szakmai kamarákkal VI. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak személyi ügyei A) Általános személyi ügyek 1. Előterjesztés a bírák kinevezésére, felmentésére 2. Besorolások, soron kívüli előbbre sorolások 3. Kitüntetések 4. Idegen nyelvismereti pótlék 5. A bírák, igazságügyi alkalmazottak értékelésének éves rendje 6. Csoportos kinevezések 7. Igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés (új igazolvány kiállítása, stb.) 8. Vezetői pályázatok 9. Bírói pályázatok 10. Bírói, bírósági titkári kinevezést megelőző pályaalkalmassági vizsgálatok 11. Fogalmazói pályázatok 12. Megyei bírósági végrehajtói (helyettes, jelölt, végrehajtási ügyintézői) pályázatok 13. Egyéb pályázatok 14. Jogi Szakvizsga Bizottság tagjainak kijelölése 15. Büsz. vizsgabizottság tagjainak kijelölése 16. Végrehajtói Szakvizsga Bizottság tagjainak kijelölése 17. Álláshely- és létszámügyek 18. Határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazottak ügyei B) Az egyes bírák, az egyes igazságügyi alkalmazottak személyi ügyei (személyenként) 1. Az adott bíróság bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak, valamint a bíróság felügyelete alatt álló helyi (munkaügyi) bíróság bíráinak, igazságügyi alkalmazottainak a jogállásukra vonatkozó törvényekben meghatározott adatok (ideértve a bírói munka értékelését, az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelését is) 2. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadságok 3. Tartós távollétek (szülési szabadság, gyed, gyes, katonai szolgálat, stb.) 4. A bírák bejelentési kötelezettség alá eső tevékenysége 5. Az igazságügyi alkalmazottak egyéb bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységének engedélyezése 6. A bírák, illetve az igazságügyi alkalmazottak összeférhetetlenségével kapcsolatos ügyek 7. Szolgálati (munkaviszony) igazolások egyebek C) Vagyonnyilatkozatok nyilvántartása *


D) A jogi beosztásúak peres ügyei E) Nem jogi beosztásúak peres ügyei VII. Szabadság, kedvezmények A) Szabadságok 1. A bírósági dolgozók éves szabadságolási terve 2. A szabadságok (szabadidő-átalány, pótszabadság, rendkívüli szabadság) megállapítása, kiadása B) Jutalmak 1. Általános jutalom 2. Jubileumi jutalom 3. Egyéb jutalom (céljutalom, prémium) C) Túlmunka 1. Ügyeleti készenléti díjazás 2. Helyettesítési díj 3. Túlmunka (túlóra) D) Jóléti ügyek 1. Fizetési előleg 2. Lakásépítési, lakásvásárlási támogatás 3. Letelepedési segély 4. Beiskolázási segély 5. Költözködési támogatás 6. Nyugdíjpénztári hozzájárulás 7. Temetési segély 8. Utazási kedvezmény 9. Üdülési támogatás 10. Étkezési hozzájárulás 11. Ruházati költségtérítés 12. Egyéb juttatás VIII. Tanulmányi és oktatási ügyek A) Vezetők, bírák képzése, továbbképzése 1. Tanfolyamok, szemináriumok, konferenciák 2. Külföldi tanulmányutak B) Titkárok képzése, továbbképzése C) Fogalmazók képzése D) Szakvizsgára jelentkezés E) A nem jogi beosztásúak képzése, továbbképzése F) Tanulmányi szerződések 1. Jogi beosztásúak 2. Nem jogi beosztásúak

*


IX. A bírósági statisztikával kapcsolatos ügyek A) Rendszeres adatszolgáltatás, ideértve a bírói egyéni teljesítmények adatszolgáltatását is B) Eseti adatszolgáltatás X. Kizárásra vonatkozó bejelentések, soronkívüliség elrendelése A) A bíróság (bíró) elleni kizárási ok bejelentése, a bíróság kijelölése B) Soron kívüli eljárások XI. Szakértők, tolmácsok A) Orvos szakértői kijelölési kérelmek, törlések B) Könyvszakértői kijelölési kérelmek, törlések C) Vegyes szakértői kijelölési kérelmek, törlések D) Tolmácsok ügyei XII. Ügyvédek, jogtanácsosok A) Ügyvédi ügyek, kirendelt védők kamarai névjegyzéke B) Jogtanácsosok bejegyzésével kapcsolatos ügyek C) Jogtanácsosokkal kapcsolatos egyéb ügyek XIII. Beszerzések, javítások, selejtezés A) Talárok beszerzése, tisztítása, kihordás idejének nyilvántartása B) Jogszabálygyűjtemények, könyvek, papíron, illetve CD-ken vagy más elektronikus formában C) Irodaszer-, nyomtatványigénylés D) Bélyegzők E) Anyag és tisztítószer igénylés F) Ingó leltári tárgyak G) Technikai berendezések H) Ingó tárgyak és technikai berendezések javítása I) Posta- és távbeszélő költségek J) Selejtezés 1. Iratok 2. Ingóságok XIV. Bírósági iratok A) Iratok megküldése, felterjesztése B) Elveszett (megsemmisült) irat pótlása C) Elnöki és bírói letétek *


D) Hivatalos leletek E) A bírósági gazdasági hivatal átiratai F) Külföldi kézbesítési ügyek G) Büntetés-végrehajtási ügyek H) Utógondozás, pártfogó felügyelet I) Feljelentések kieszközlése XV. Bejelentések, panaszok, fegyelmi ügyek A) Bejelentések, panaszok: 1. Bíróval, igazságügyi alkalmazottal szemben 2. Bírósági végrehajtóval szemben B) Fegyelmi ügyek 1. Bíró ellen 2. Igazságügyi alkalmazott ellen 3. Fizikai állományú dolgozó ellen 4. Fegyelmi ügyek felterjesztése az OIT Hivatalához 5. Fegyelmi tájékoztatók XVI. Vegyes ügyek A) Bírósági ingatlanokkal kapcsolatos ügyek 1. Bírósági épületek 2. Üdülők, vendégszobák, egyéb ingatlanok B) Bírósági szerződések 1. Tartós kötelezettségvállalás 2. Egyéb megbízási szerződések C) A bíróság ellen indított perek 1. Kártérítési 2. Munkaügyi 3. Egyéb D) Iratok felülhitelesítése E) Titoktartás alóli felmentés F) Kegyelmi ügyek XVII. Informatika

*


3. számú melléklet a 4/2002. OIT szabályzathoz A bíróságok irattári tervében az irattári tételszámok jelölése a következő: „2000” jelöli a nem selejtezhető és a levéltárnak 15 év őrzési idő után átadandó iratokat „2001” jelzi a nem selejtezhető és a levéltárnak 50 év után átadandó iratokat „2100” jelzi a nem selejtezhető és a levéltárnak át nem adható, a bíróságon tovább őrzendő iratokat „2200” jelöli a 15 év őrzési idő után selejtezhető iratokat „2201” jelöli a 10 év őrzési idő után selejtezhető iratokat „2202” jelöli a 8 év őrzési idő után selejtezhető iratokat „2203” jelöli az 5 év őrzési idő után selejtezhető iratokat A tételszám mellett szereplő sorszám az ügyirat (csoport) azonosítását segíti.

A bíróságok irattári terve Az irattári Sortételszá szám m

Az irat megnevezése

A levélA selejtárba tezési átadás idő ideje (évekbe (évekbe n) n)

a) Büntetőügyek

*

2000 2000 2000 2000

1 2 3 4

2000

5

2000 2000 2000

6 7 8

2000

9 10

2000

11

Közvádas ügyek: Az állam elleni bűntettek (Btk. X. fejezet) Az emberiség elleni bűntettek (Btk. XI. fejezet) Az emberölés bűntettének minősített alakzatai Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűntettek (Btk. XII. fejezet, II. cím) A nemzeti (etnikai, faji, vallási) csoport tagja elleni erőszak bűntettének valamennyi alakzata) Az emberrablás valamennyi bűntetti alakzata Emberkereskedelem valamennyi bűntetti alakzata Különleges személyes adatokkal való visszaélés bűntette A kettős házasság bűntette A választás, népszavazás, népi kezdeményezés rendje elleni bűntettek Az egyesülési joggal visszaélés valamennyi bűntetti alakzata

0 0 0 0

15 15 15 15

0

15

0 0 0

15 15 15

0 0

15 15

0

15


*

2000 2000

12 13

2000 2000

14 15

2000

16

2000 2000

17 18

2000

19

2000 2000 2000

20 21 22

2000

23

2000

24

2000

25

2000

26

2000

27

2000

28

2000

29

2000

30

2000 2000

31 32

2000

33

2000 2000

34 35

Az államtitoksértés valamennyi bűntetti alakzata A szolgálati (katonai) titoksértés valamennyi bűntetti alakzata Jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette Az egyesülési (A gyülekezési) szabadság megsértésének bűntette A hivatalos személy elleni erőszak valamennyi bűntetti alakzata A fogolyzendülés valamennyi bűntetti alakzata Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés valamennyi bűntetti alakzata Állami szerv (gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, egyesület) dolgozója (tagja) által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének valamennyi alakzata A hivatali vesztegetés valamennyi bűntetti alakzata Befolyással üzérkedés bűntetti alakzatai Nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette Nemzetközi kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntette Nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének bűntette Terrorcselekménnyel elkövetett bűntett valamennyi alakzata Légi jármű hatalomba kerítésének valamennyi bűntetti alakzata Radioaktív anyaggal visszaélés bűntettének valamennyi alakzata Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés bűntettének valamennyi alakzata Atomenergia alkalmazásával elkövetett visszaélés bűntettének valamennyi alakzata Nemzetközi szerződéssel tiltott fegyverrel visszaélés bűntette Csődbűntett valamennyi alakzat A különösen nagy értékre elkövetett adócsalás (társadalombiztosítási csalás) bűntetti alakzata Az európai közösségek költségvetését károsító bűntettek valamennyi alakzata Különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette

0 0

15 15

0 0

15 15

0

15

0 0

15 15

0

15

0 0 0

15 15 15

0

15

0

15

0

15

0

15

0

15

0

15

0

15

0

15

0 0

15 15

0

15

0 0

15 15


2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000

2201

2203

*

36 37

Különösen nagy kártokozó csalás bűntette Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette 38 Fegyveresen (jelentős értékre, bűnszövetségben, csoportosan) elkövetett rablás bűntette 39 Különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntette 40 Jelentős értékre fegyveresen (jelentős értékben bűnszövetségben, jelentős értékre csoportosan) elkövetett rablás bűntette 41 Jelentős értékre (bűnszövetségben, csoportosan) elkövetett kifosztás bűntette 42 Különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette 43 Szerzői (szomszédos jogok) jelentős vagyoni hátrányt okozó megsértésének bűntetti alakzatai 44 Háború idején katonai szolgálat megtagadásának bűntette 45 Háború idején jelentési kötelezettség megszegésének bűntette 46 Zendülés bűntettének valamennyi alakzata 47 Elöljáró (fellebbvaló, őr, szolgálati közeg) elleni erőszak bűntettének minősített esetei 48 Azon büntetőügyek iratai, amelyekben 49 a) életfogytiglan, 50 b) 15 évi, illetve ezt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki 51 c) amelyekben jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozat született [Be. 443. § (3) bekezdés] 52 d) valamennyi sajtónyilvánosságot kapott ügy 53 Az előzőekben fel nem sorolt, illetve meg nem jelölt egyéb közvádas (a továbbiakban: egyéb közvádas ügyek) ügyekben hozott érdemi első, másodfokú befejező határozatok 54 Azokban a közvádas ügyekben, amelyekben csak a befejező határozatokat kell a levéltárba 15 év őrzési idő után átadni, a keletkezett résziratok továbbá a nemperes iratok és a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok 54/a A nyomozati szakban lévő ügyekben elrendelt büntető kényszer-intézkedésekkel kapcsolatos iratok

0

15

0

15

0 0

15 15

0

15

0

15

0

15

0

15

0

15

0 0

15 15

0 0 0

15 15 15

0

15

0 0

15 15

10

0

5

0


2203

55

2000

56

2000

57

2201

58

2203 2203

59 60

Magánvádas ügyek: Magánvádas ügyek ideértve a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékokat is A magánvádas ügyekből az illetékes levéltár által kidolgozott mintavételi eljárás útján kiválasztott kiemelkedő jelentőségű, az évi ügykezelés legalább 1%-ának megfelelő ügyek A büntetőügyek lajstroma (tájékoztató könyv, mutatókönyv) Lakhelykutatások és elfogatóparancsok nyilvántartókönyve Tárgyalási napló, tanácsnapló, perkönyv Postakönyv, átadókönyv, Iratmásolati megrendelő jegyzék

5

0

0

15

0

15

10

0

5 5

0 0

5

0

5

0

0

15

15

0

5

0

0

15

b) 2203

61

2203

62

Szabálysértési ügyek Szabálysértési ügyek ideértve a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékokat is Szabálysértési ügyek lajstroma, mutatója, postakönyv, átadókönyv, egyéb nyilvántartás

c) 2000

63

2200

64

2203

65

A bírósági büntetés-végrehajtási csoport ügyei Valamennyi a büntetés-végrehajtási ügykönyv, a büntetés-végrehajtási lajstrom és a mutatókönyv A feltételes szabadságra bocsátás ügykönyvében és a büntetés-végrehajtási lajstromban lajstromozott ügyek iratai, ideértve az eljárás során keletkezett pótborítékokat is Minden egyéb ügykönyvben lajstromozott iratok, a meghallgatási napló, az elfogató parancsok könyve és egyéb iratok

d) 2000

*

66

Polgári (gazdasági, közigazgatási) peres ügyek A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott rendelet alapján indított perek, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény, továbbá a termőföldről szóló 1994. évi


2000

67

2000

68

2201

69

2000

70

2000 2201 2000 2000 2200 2203 2201 2201 2203 2203

71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

LV. tv., a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. alapján indított perek Bíróságnál letétbe helyezett választottbírósági határozat kiadmánya és annak jegyzéke Az apaság, származás megállapítása, gyermektartásdíjjal, tartásiés öröklési szerződéssel kapcsolatos perekben, baleseti kártérítési perekben, az ingatlan tulajdonjog megállapításával kapcsolatos perekben, a maradandó egészség károsodás miatt indult kártérítési perekben, a kisajátítással kapcsolatos perekben, az újítással kapcsolatos perekben, a végrendelet érvényességével kapcsolatos perekben, a köteles rész kiadása iránt indított perekben, a felülvizsgálattal érintett perekben hozott érdemi első-, másodfokú, illetve a felülvizsgálati eljárás során született határozat Azoknak a polgári ügyeknek a résziratai, amelyekben az érdemi első-, másodfokú, illetve a felülvizsgálati eljárás során született határozatot levéltárba kell adni, továbbá a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok Az illetékes levéltár által kidolgozott mintavételi eljárás útján kiválasztott kiemelkedő jelentőségű, elsősorban házassági, a különösen nagyértékű vagyonjogi, közigazgatási, nagyértékű gazdasági peres ügyek közül az évi ügykezelés legalább 1%ának megfelelő ügyek Valamennyi sajtónyilvánosságot kapott ügy Az összes egyéb polgári per iratai Polgári peres ügyek lajstroma, mutatókönyv Gondnokság alá helyezettek névjegyzéke Hirdetményi kézbesítések nyilvántartása Általános meghatalmazások jegyzéke Személyes költségmentességi ügyek jegyzéke Tárgyalási napló, perkönyv Átadókönyv, postakönyv Másolatok könyve, (iratmásolati jegyzék)

81

Polgári (gazdasági, közigazgatási) nemperes ügyek A Magyar Találmányi Hivatal által szabadalmi és

0

15

0

15

10

0

0

15

0 10 0 0 15 5 10 10 5 5

15 0 15 15 0 0 0 0 0 0

0

15

e) 2000 *


2000 2000

82 83

2201 2000

84 85

2001

86

2200 2203 2000 2203 2203

87 88 89 90 91

védjegyügyekben hozott határozatok megtámadása iránti ügyek Polgári nemperes ügyek lajstroma, mutatókönyve A polgári nemperes ügyek befejező határozatai (pl. a jogerős fizetési meghagyás) Fizetési meghagyásos ügyek résziratai Holtnak (eltűntnek) nyilvánítással kapcsolatos határozatok Hagyatéki ügyek befejező határozatai (hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv, végzés) és hagyatéki leltár Hagyatéki ügyek résziratai Egyéb polgári nemperes ügyek résziratai Választással kapcsolatos ügyek Személyes költségmentességi ügyek jegyzéke Átadó könyv, postakönyv, másolatok könyve (iratmásolati jegyzék) és a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok

0 0

15 15

10 0

0 15

0

50

15 5 0 5 5

0 0 15 0 0

10

0

0

0

15

0

0

15

f)

*

2201

92

2100

93

2200

94

2000

95

Munkaügyi bírósági peres ügyek Közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálata iránti perek A társadalombiztosítási határozatokkal kapcsolatos perek, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben a befejező határozatokat (első-, másodfokú ítélet, egyezség és az azt jóváhagyó végzés, a pert megszüntető, áttételt elrendelő végzés, a felülvizsgálati eljárás során hozott határozat, stb.) az iratok selejtezésekor az iratok közül ki kell emelni és azokat a bíróságon határidő nélkül tovább kell őrizni A társadalombiztosítási határozatokkal kapcsolatos perek, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben a befejező határozatokat (első, másodfokú ítélet, egyezség és az azt jóváhagyó végzés, a pert megszüntető, áttételt elrendelő végzés, a felülvizsgálati eljárás során hozott határozat, stb.) kivételével a résziratok Az illetékes levéltár által kidolgozott mintavételi eljárás útján kiválasztott kiemelkedő jelentőségű munkaügyi perek közül az évi ügykezelés legalább


2000 2000 2203 2201 2201 2203 2203

1%-ának megfelelő ügyek 96 Valamennyi sajtónyilvánosságot kapott ügy 97 Munkaügyi bíróság peres ügyeinek lajstroma, a mutatókönyv 98 Általános meghatalmazások jegyzéke 99 Személyes költségmentességi ügyek jegyzéke 100 Tárgyalási napló, perkönyv 101 Nyilvántartókönyv, átadókönyv, postakönyv 102 Másolatok könyve, (iratmásolati jegyzék)

0 0

15 15

5 10 10 5 5

0 0 0 0 0

5

0

0 5 5

15 0 0

0

0

10

0

0 15 15 15

15 0 0 0

10

0

g) 2203

103

2000 2203 2203

104 105 106

Munkaügyi bírósági nemperes ügyek A munkaügyi bíróság nemperes lajstromában lajstromozott ügyek A nemperes ügyek lajstroma, mutatókönyve Átadókönyv, postakönyv Másolatok könyve (iratmásolati jegyzék) és a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok

h) 2100

2201

Cégbírósági iratok és felszámolási ügyek iratai 107 Cégjegyzékek, cégiratok, nyilvántartókönyvek (irattár, okmánytár) folyamatosan, de 1948-ig visszamenőleg, továbbá a felszámolási ügyekben a zárómérleget jóváhagyó határozatok (a bíróságon selejtezés nélkül tovább kell őrizni) 108 Vgk., Vgkf., Cgpk., Cgpkf. és egyéb cégügyek iratai, továbbá a felszámolási-, csőd-, adósságrendezési- és vagyonrendezési ügyek iratai, a 107. sorszám alatt megjelöltek kivételével valamennyi ügyben - ideértve a 107. sorszám alatti ügyeket is - a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok

i)

*

2000 2200 2200 2200

109 110 111 112

2201

113

Bírósági végrehajtási ügyek A bíróság által felfüggesztett végrehajtási ügyek Bűnügyi zárlat Munkabérre kiadott letiltással befejezett ügyek Azoknak a végrehajtási ügyeknek az iratai, amelyekben az eljárás a Vht. 52. § f) pontja alapján szünetel Azoknak a végrehajtási ügyeknek az iratai,


2000

114

2201 2201

115 116

2203 2203 2203

117 118 119

2203

120

2203

121

2203

122

2201

123

2203

124

2201

125

2203

126

amelyekben az eljárás a Vht. 52. § a)-e), valamint g) pontja alapján szünetel Bírósági végrehajtási ügyek lajstroma, megyei bírósági végrehajtók ügykönyve, illetve nyilvántartása Bevont nyugtakönyvek A végrehajtói letéti számlával kapcsolatos bizonylatok (befizetés, átutalás, kiutalás, stb.) Végrehajtási ügyintéző naplója Átadókönyv, postakönyv Behajtással befejezett ügyek, illetve azok az ügyek, amelyekben a teljesítést, a végrehajtást kérő bejelentette, illetve elengedte Azok az ügyek, amelyekben adós a végrehajtható okiratban foglaltaknak eleget tett és ezt a végrehajtó megállapította Azok az ügyek, amelyekben bíróság a végrehajtást megszüntette Azok a bírósági végrehajtási ügyek, ahol a végrehajtási lapot visszavonták, a végrehajtási záradékot törölték, a végrehajtást elrendelő végzést hatályon kívül helyezték, a bűnügyi zárlatot megszüntették Azok a bírósági végrehajtási ügyek, amelyekben a bíróság a végrehajtást elrendelte, vagy egyéb intézkedést tett [1/2002. (I. 17.) IM rendelet 10. § a) és d) pontja] Azok a bírósági végrehajtási ügyek, amelyekben a bíróság a végrehajtható okirat kiállítását megtagadta, vagy a végrehajtási kérelmet elutasította, továbbá amelyben az eljárást megszüntette [1/2002. (I. 17.) IM rendelet 10. § b) és c) pontja] A végrehajtói letéti ügyek (telepítési napló, számlalapok, naplók, zárlati munkák iratai) Előzőekben nem említett egyéb végrehajtási ügyek, valamint a végrehajtói letéti ügyekkel kapcsolatos külső és belső bizonylatok és a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok

0

15

10 10

0 0

5 5 5

0 0 0

5

0

5

0

5

0

10

0

5

0

10

0

5

0

j) Bírósági elnöki ügyek 1. Általános jellegű ügyek *


2100 2200 2000 2000 2203 2203 2203

*

127 Az OIT határozatai, szabályzatai, ajánlásai és tájékoztatói 128 Az OIT Hivatalának tájékoztatói, közleményei, intézkedései 129 Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatói, közleményei 130 A felügyeletet gyakorló bíróság elnökének rendelkezései, intézkedései (ideértve a biztonsággal kapcsolatos intézkedéseket is) 131 Sajtóval kapcsolatos ügyek valamint a 2. számú melléklet I. H) pontjában írt egyéb vegyes ügyek 132 Bírósági jelzések (rendkívüli események) 133 Eseti jelentések és a 9. pont 175. sorszámánál nem említett statisztikai adatszolgáltatások

2000 2000

134 135

2000 2000

136 137

2201

138

2100

139

2203

140

2203

141

2000 2000 2201 2201 2000 2201 2201 2200 2200

142 143 144 145 146 147 148 149 150

2201

151

2. A bíróságok működésének irányítása A bíróság munkaterve A bíróság elnökének intézkedései (ideértve a biztonsággal kapcsolatos intézkedéseket is) Kollégiumi ülések és ügyintézés iratai Bírósági értekezletek jegyzőkönyvei, az ott tárgyalt előterjesztések, jelentések Bírósági értekezletek iratai (a jegyzőkönyvek kivételével) Jogszabályok alkalmazása, jogszabálymutatók, hivatalos összeállítások, stb. Bírósági munka javítására irányuló javaslatok, tapasztalatcsere, látogatások Határozatok felterjesztése a Bírósági Határozatokban közzétételre 3. A bíróság ügyelosztási rendje A bíróság éves ügyelosztási rendje Tanácsalakítás Ügyeleti és készenléti beosztás Kirendelések, helyettesítések Ülnökök választása, nyilvántartása Ülnökök behívása, képzése Ügykör átadása Cégbírósággal kapcsolatos ügyintézés A katonai tanácsok működésével kapcsolatos ügyintézés Bűnjelkezeléssel kapcsolatos ügyintézés

0

0

15

0

15

0

0

15

5

0

5 5

0 0

0 0

15 15

0 0

15 15

10

0

0

0

5

0

5

0

0 0 10 10 0 10 10 15 15

15 15 0 0 15 0 0 0 0

10

0


2201

2000 2000

2000 2201 2201 2000 2203 2203 2000 2000 2200

2200

*

152 Informatikai osztály/csoport ügyintézése 4. Felügyelet és ellenőrzés 153 Az OIT felügyeleti természetű rendelkezései, intézkedései 154 Az Igazságügyi Minisztériumnak a bírósági végrehajtókra, a szakértőkre, az ügyvédekre, a jogtanácsosokra és a közjegyzőkre vonatkozó felügyeleti természetű rendelkezései 155 Általános és részleges vizsgálatok (a szabályzat 2. számú melléklet IV C) pontja) 156 A megyei bírósági végrehajtó ügyintézésének ellenőrzése 157 Tanácselnöki feljegyzések 158 Felülvizsgálati kérelmek 159 A Legfelsőbb Bíróságtól visszaérkezett egyéb határozatok 160 Az ítélőtáblától visszaérkezett határozatok 161 A katasztrófavédelemmel kapcsolatos intézkedések 162 A honvédelemmel kapcsolatos intézkedések az „M” ügyek kivételével 163 A munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések, üzemi balesetek 5. Levelezés 164 Levelezések (OIT-tal, OIT Hivatalával, más bírósággal, illetve a bírói tanáccsal, valamint a bírósági szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel, továbbá más szervekkel)

2001

165

2001

166

2100 2001

167 168

6. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak személyi ügyei A bírák és az igazságügyi alkalmazottak általános személyi ügyei (a szabályzat 2. számú melléklet VI/A pont) Az egyes bírák és az egyes igazságügyi alkalmazottak személyi ügyei (a szabályzat 2. számú melléklet VI/B pontja, az őrzési időt az alkalmazás megszűnésétől kell számítani) Vagyonnyilatkozatok nyilvántartása A bírák és az igazságügyi alkalmazottak peres ügyei

10

0

0

15

0

15

0

15

10

0

10 0 5

0 15 0

5 0

0 15

0

15

15

0

15

0

0

50

0

50

0 0

0 50


2203

169

2203 2203

170 171

2203

172

2201 2200

2000

2203 2203

2203

2203 2200

2203 2100

*

7. Szabadság, kedvezmények A bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási terve, a szabadságok megállapítása, kiadása Jutalmazással kapcsolatos iratok Ügyelet és készenlét, helyettesítés, túlmunka elrendelése és díjazása A bírák és igazságügyi alkalmazottak jóléti ügyei

8. Tanulmányi és oktatási ügyek 173 Tanulmányi és oktatási ügyek a tanulmányi szerződések kivételével 174 Tanulmányi szerződések 9. A bírósági statisztikával kapcsolatos ügyek 175 A bírósági ügyforgalmi statisztikával kapcsolatos adatszolgáltatások 10. Kizárásra vonatkozó bejelentések, soronkívüliség elrendelése 176 A bíróság (bíró) elleni kizárási ok bejelentése és ezek intézésével kapcsolatos iratok ideértve a bíróság kijelölését is 177 Soron kívüli eljárás elrendelésére irányuló kérelmek és ezek elintézésével kapcsolatos iratok 11. Szakértők, tolmácsok 178 Szakértők, tolmácsok ügyei, névjegyzékei 12. Ügyvédek, jogtanácsosok 179 Ügyvédekkel kapcsolatos kamarai tájékoztatások, bejelentések, a kirendelt védők kamarai névjegyzéke 180 Jogtanácsosok névjegyzékbe vételével, stb. kapcsolatos ügyek 13. Beszerzések, javítások, selejtezés 181 A szabályzat 2. számú melléklet XIII. A), C), E), H), I) pontjaiban írtakra vonatkozó iratok 182 A szabályzat 2. számú melléklet XIII. B) pontjában írt jogszabály-gyűjtemények, könyvek, stb.

5

0

5 5

0 0

5

0

10

0

15

0

0

15

5

0

5

0

5

0

5

0

15

0

5

0

0

0


2200 2200 2100

2203 2201 2200

183 A szabályzat 2. számú melléklet XIII. D), F)-G) pontjaiban említett iratok 184 Eszközök és iratok selejtezésével kapcsolatos ügyek iratai (a selejtezési jegyzőkönyvek kivételével) 185 A selejtezési jegyzőkönyvek 14. Bírósági iratok 186 A szabályzat 2. számú melléklet XIV. A) és E) pontjában említettek 187 A szabályzat 2. számú melléklet XIV. B), D), F)-I) pontjaiban említettek 188 A szabályzat 2. számú melléklet XIV. C) pontjában említettek

2200

189

2000

190

2000 2000

191 192

2100 2100

193 194

2000

195

2000

196

2200

197

2000

198

15. Bejelentések, panaszok, fegyelmi ügyek Bejelentések, panaszok (bírákkal, igazságügyi alkalmazottakkal, bírósági végrehajtókkal szemben és a fizikai alkalmazottak fegyelmi ügyei) Fegyelmi ügyek (bíróval, igazságügyi alkalmazottal szemben) Fegyelmi ügyek felterjesztése az OIT Hivatalához Fegyelmi tájékoztatók 16. Vegyes ügyek Bírósági ingatlanokkal kapcsolatos ügyek Azon bírósági szerződések, amelyek több évre szóló kötelezettségvállalást tartalmaznak A bíróság elleni indított perek (kártérítési, munkaügyi, egyéb) Az elnöki iratok nyilvántartó (mutató) könyvei, átadókönyvek, stb. A szabályzat 2. számú melléklet XVI. pontjának D) pontjában említettek A szabályzat 2. számú melléklet XVI. pontjának F) pontjában említettek 17. Informatika

15

0

15

0

0

0

5

0

10

0

15

0

15

0

0

15

0 0

15 15

0 0

0 0

0

15

0

15

15

0

0

15

10

0

0 0

15 15

l) 2000 2000 *

Bírósági Gazdasági Hivatal iratai 200 A szervezeti egység iktatókönyvei, mutatókönyvei 201 A bíróság intézményi éves- és féléves beszámoló


*

2201

202

2100

203

2200

204

2200 2202

205 206

2200

207

2200

208

2201

209

2201

210

2201 2201

211 212

2201

213

2201

214

2200

215

2202

216

jelentései (éves költségvetési kimutatások) A bíróság költségvetését tartalmazó dokumentációk és annak előkészítő iratai A BGH feladatkörét érintő jogszabálytervezetekkel, OIT szabályzatokkal, valamint jogi iránymutatásokkal (irányelv, tájékoztató) állásfoglalással kapcsolatos iratok, a jogszabálytervezetekre tett észrevételek Beteglapok, betegek nyilvántartásai, táppénz, GYES, GYED, családi pótlékkal összefüggő iratok, illetményszámfejtő lapok Nyugdíjazással kapcsolatos iratok Analitikus vagy szintetikus nyilvántartások alapján készített könyvelési feladások (összesítések, kimutatások) Lakásépítéssel kapcsolatos munkáltatói támogatás, egyéb lakásügyekkel kapcsolatos iratok Befektetett eszköz- és készlet rovancsolása, leltározás (leltárfelvételi ívek, jegyek, összesítők, stb.) selejtezési jegyzőkönyvek és mellékletei A bíróság költségvetési előkészítő anyagai, beszámoló jelentései, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos bizonylati anyagok (kimutatások, főkönyvi kivonat, intézményi beszámolójelentések, statisztikai adatok, nyilvántartások, stb. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával, valamint a gazdálkodással összefüggő állásfoglalások és eseti intézkedések A bevételi előirányzatok összeállításának adatai A számviteli renddel és az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos iratok Könyvelési számlapok és naplók (analitikus, szintetikus vonatkozásban, raktári nyilvántartás, kiadások, bevételek, befektetett eszközök, készletek, adósok, követelések nyilvántartása) holt anyaga Számítógéppel előállított (gépi adathordozókon tárolt) könyvelések, nyilvántartások, stb. holt anyaga Társadalombiztosítási kifizető hely ügyintézésének iratai, statisztikák, feljegyzések Befektetett eszközök és készletek beszerzésére,

10

0

0

0

15

0

15 8

0 0

15

0

15

0

10

0

10

0

10 10

0 0

10

0

10

0

15

0

8

0


*

2201

217

2202

218

2202

219

2201

220

2202

221

2202

222

2202

223

2202

224

2202

225

2100 2201 2201 2201

226 227 228 229

2203 2200

230 231

2200

232

karbantartására vonatkozó iratok (megrendelés, szállítási szerződés, egyéb levelezés) Mozgósítás és katasztrófavédelem pénzügyi, gazdasági és műszaki irányítása Különböző kiadványok, stb. nyomdai készítésére vonatkozó iratok Belső ellenőrzésről és célvizsgálatról szóló feljegyzések, jelentések A gazdálkodási keretigényléssel, nyitással, előrehozással, zárolással kapcsolatos iratok, illetve keretnyilvántartás, kötelezettségvállalások nyilvántartása Személyi jövedelemadó és az áfa megállapításának alapját képező bizonylatok, nyilvántartások, igazolások, állásfoglalások, eseti intézkedések, stb. Belső és külső bizonylatok (bankbizonylatok, készlet be- és kivételezési bizonylatok, egyéb kiadási- és bevételi bizonylatok, stb.) Pénztári nyilvántartások (pénztárjelentés, stb.) és pénztári bizonylatok (bérjegyzékek, számlák, stb.) bevételi nyugtatömb, kiküldetési, utazási, stb. előleg-nyilvántartások Személyi juttatások (illetmény, jutalom, segély, stb.) kifizetésével kapcsolatos iratok Gépkocsikkal kapcsolatos ügyintézések (menetlevél, menetlevél tömbök, üzemanyag és teljesítmény-kimutatás) és a gépkocsivezetők túlóra elszámolása Gépkocsi törzskönyvek Új gépkocsik beszerzése Közúti baleseti ügyek A szervezeti egység személyi ügyeivel kapcsolatos iratok A szervezeti egység átadókönyvei A gyermektartásdíj állam által előlegezésével kapcsolatos iratok (ezek végrehajtási iratai) A bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűnügyi költségről szóló értesítése kapcsán keletkezett iratok, ideértve az ezek behajtásával, végrehajtásával kapcsolatos iratokat is

10

0

8

0

8

0

10

0

8

0

8

0

8

0

8

0

8

0

0 10 10 10

0 0 0 0

5 15

0 0

15

0


2200 2200 2200 2200

2201 2201 2201 2200 2203

*

233 A nyomozóhatóság és az ügyészség által kiszabott rendbírsággal kapcsolatos iratok 234 A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat kapcsán keletkezett iratok 235 A büntetőügyben elrendelt biztosíték/óvadék fizetésével kapcsolatos iratok 236 A tárgyi vagy személyes költségmentesség folytán az állam által előlegezett költségekkel kapcsolatos iratok, ideértve a megelőlegezett összeg, illetve az állam javára fizetendő (BGH-t illető) illetékek megfizetését is 237 A kirendelt védők díjazásával kapcsolatos iratok, elszámolások, bizonylatok 238 Az igazságügyi szakértői díjra letétbe helyezett összegek kezelésével, kifizetésével kapcsolatos iratok 239 A tanú díjazására letétbe helyezett összegek kezelésével, kifizetésével kapcsolatos iratok 240 A BGH lajstroma 241 Minden egyéb az előzőekben nem említett irat

15

0

15

0

15

0

15

0

10

0

10

0

10

0

0 5

15 0


No title

Recommend Documents