Tömörkény István: Vita a kutya miatt A kisvendéglő berendezéséhez tartozik, hogy a vendéglő kutyája szaladgál az asztalok alatt, kapar az ajtón, ha a konyhába akar menni, akkor kinyitják neki, továbbá a macskák mosakodnak az ablakpárkányon a napfényben, s ha ki akarnak menni a konyhába, a kutyához mennek, és mondják neki macskanyelven, hogy kaparja meg a konyhaajtót. A kutya ezúttal még nem volt ehetnék, nem kívánkozott a konyhába, hanem az asztalok lába között sétált. A fejét fölfektette a vendégek térdére, az ismerősökére a két lábát is föltette, s a szemükbe tekintvén, mondta nekik kutyanyelven, csak úgy nézéssel: - No, adjon Isten sógor, hát hogy van kend? Bejön egy öreg bácsi a csöndes, napfényes délutánon, valami ideges ember lehet, mert ahogy széjjeltekint, már bosszankodik is azon, hogy minek ide ez a kutya-macska állatsereglet? A kutya valószínűleg nem érti ezt a beszédet, mert odamegy hozzá, és a térdére teszi a fejét. A bácsi megharagszik, s elrúgja a kutyát. Szokatlan üdvözlés ez a kutyának, nem szokta meg az ilyesmit, előbb nagyot kiált hát, és úgy szalad el. A kutya nyikkantására az asztaloknál ülő emberek közül többen az ideges bácsira néznek, és korholás van a tekintetükben. A bácsi fészkelődik, és a maga védelmére azt mondja: - Más vendéglőkben ki van írva a falra, hogy kutyák bevitele tilos. Hátha máshol még a vendég sem viheti be a kutyáját, akkor miért tart itt a vendéglős maga kutyát a szobában? Tartsa az udvarán, ha már kedve van a kutyatartáshoz. Egy ember a falhoz támasztott mankók mellől csendesen szól: - Azért még se köllött volna mögrúgni a kutyát. Löhet avval beszélni. Löhet annak azt is mondani, hogy csiba. Mögérti. A bácsi visszabeszél, mondván: - De kérem, ha magának így nekimegy a kutya, aztán a piszkos lábait fölrakja a ruhájára, hát... - ránt egyet a vállán. Az ember nézi: - Nem piszkos annak a lába. - Nem? - kérdezi a bácsi. - A sáros lába. Az ember megint mondja: - Nincsen most sár. A bácsi apránkint földühösödik. - Hát akkor poros, az ördög bújjon bele.
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0069
Az ember szól: - Akkor a maga lábába is belebújhatna az ördög, a maga cipője is poros. Mög ha sár van, akkor az embör talpa éppen olyan sáros, mint a kutyáé. Nincsen abban szömélyválogatás. A bácsi hallgat egy kicsit, de sehogy sincsen a kedvére ez a rendreutasítás. Rágja a szivarját, s utóbb csak kifakad: - Ha magára úgy rátehénkedett volna ez a kutya, mint énrám, maga is csak elrúgta volna. Vagy nem? Az ember csendesen mosolyog. - Nem nagyon rugdalózhatok, mert nem alkalmasak hozzá a lábak. Mert mind a kettőre ráhibázott a srapnel. A bácsi jobban odanéz, látja a béna lábakat, kissé megrestelli magát. Azt mondja békülékenyen: - Nono, kérem, azt nem tudtam. Csak úgy gondoltam, hogy egészséges lábbal... A béna honvéd mondja: - Akkor sem. Tudja uram, ha maga is úgy köszönhetne az életét egy hadikutyának, mint ahogy az enyimet én köszönhetöm, magának is másforma véleködése volna a kutyákrúl. Az emberek bólintanak, hogy az így van. A bácsi megilletődve néz körül a kutya után. Szól neki: - Gyere ide, kutyuska, kedves kutyuskám... Hozzanak már egy feketekávét, mert cukrot akarok adni a kutyának. A kutyaügy ezzel a lovagiasság ismert szabályai szerint elintéződött. 1916
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0069
Foglalkozási terv-javaslat Időtartam:
2 tanóra
Tömörkény István: Vita a kutya miatt (Szgy. 115-117. p.)
1. óra Az óra bevezetése: 1. A tanulók tájékoztatása az „Összefogás az olvasásért” programról. 2. Kinek mit jelent az olvasás? Fejezzék be a „Számomra az olvasás …” kezdetű mondatot. Ha nehezen kezdik el, indítsunk saját tapasztalatokkal, esetleg kedvenc vagy friss nyári olvasmánnyal. Miért volt érdekes? Miért tetszett? Választhatunk mottót is: Az olvasás által napról napra valami ragad az emberre, és utóbb azt veszi észre, hogy más emberek szinte szívesen hallgatják beszédjét, mert igaz az, hogy aki tanult valamit, még a nyelve is könnyebben fordul a szájában. (Arany János) (Bizonyára sok gyerek lesz, aki azt mondja, hogy nem szeret olvasni. Ne minősítsük, inkább arra tereljük a szót, hogy ez még változhat. Találhat olyan témát ami érdekli, amiről szívesen olvas. Jó néhányan voltak így például a Harry Potter könyvekkel. ) 3. Ma egy olyan történetet olvasok nektek, amelyben egy kutya miatt alakul ki kisebb vita. Bizonyára ti is több ilyen történetet tudnátok mesélni. ( A novella olvasása után majd visszatérünk rá, volt-e valamilyen vitát kiváltó saját esetetek kutyával?) Kinek van/ volt kutyája? Ki szeretne? Elég, ha jelzik, ennek alapján is megállapíthatjuk „Úgy látszik, többségünk szereti a kutyákat…” c/ Milyen különleges szerepű kutyákról hallottatok/láttatok filmet vagy olvastatok bárhol? Közös gyűjtés a táblára: őrző terelő hegyi mentő vakvezető drogkereső terápiás (tanulási nehézség, értelmi-testi akadályozottság) rohamjelző (epilepsziában szenvedő embereknek) mozgássérültet segítő (felvesz leesett tárgyakat, megkeres ruhaneműket) „harci kutyák” (ha felmerül, ezt is felírhatjuk, de kezeljük külön, hangsúlyozzuk a segítő funkciót) Ha a poszter elkészül, írjuk fel ezt is: hadi kutya , majd mondjuk el, hogy az első világháborúban ilyen is volt, ehhez fog kapcsolódni a történet, amit most hallani fognak.
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0069
4. Figyeljétek meg, milyen szemmel nézik a kutyát a történet szereplői! Felolvasás Megbeszélés Érdemes az utolsó mondatot „lefordítani” mai nyelvre: Hogyan mondanánk most? Az író „kinek a pártján” áll? A záró mondat szerint nem áll egyik oldalon sem, de az biztos, hogy a megértés mellett áll. Nézőpontok: „mérges bácsi”
„mankós ember” KUTYA
Más vendéglőben kutya bevitele tilos
-
azért nem kellett volna megrúgni
Piszkos a lába, koszolja a ruhát
-
nem piszkos
Sáros-poros a lába
-
nincs sár, a cipő is poros
Rátehénkedik/rátámaszkodik
-
ha akarná sem tudná elrugni
Megilletődik
-
elfogadja a „jóvátételt”
Mi segítette a „mérges bácsit” abban, hogy elfogadja a kutya kitüntetett helyzetét a vendéglőben? (Megértette a másik ember szempontjait, megismerte a kutya érdemeit.) Van-e olyan történetetek, amikor konfliktusba keveredtetek saját vagy más kutyája miatt? 2. óra Az óra bevezetése Foglaljuk össze röviden az előző órán történteket, az elhangzott megállapításokat. 5. A vita a kutya miatt c. novellában kialakuló ellentét gyorsan feloldódott, nem alakult ki komoly konfliktus. Mit értünk konfliktuson? Hogyan lehetne a konfliktus szó jelentését kifejezni? Legyetek szívesek négyen egymás felé fordulni és megbeszélni mit jelent számotokra a konfliktus. Hogyan tudnátok ezt rajzban kifejezni? Ha elkészültetek a rajzokat és a hozzá kapcsolódó gondolatokat a csoportból valaki majd be fogja mutatni a többieknek. ( Színes, vastag filcekkel rajzoltassunk, hogy jól látható legyen.) 6. A rajzokra reagálva foglaljuk össze, hogy a konfliktus szóhoz alapvetően negatív gondolatok, tapasztalatok társulnak. Ezzel szemben, ha jól meggondoljuk, elemezzük a helyzetet, szinte minden konfliktusnak lehetnek pozitív következményei. (Ha a rajzok között volt erre utalás, hozzuk példaként!) Mit gondoltok, melyek lehetnek ezek? (helyreállhat a jó viszony, megszűnik a feszültség, nem kell tovább szőnyeg alá söpörni a problémát, lehet újra kezdeni, kiderülhetnek félreértések, stb.)
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0069
7. Bizonyára jó néhány konfliktust megéltetek már vagy szemtanúi voltatok mások konfliktusainak. Mit gondoltok, mi segíti és mi hátráltatja a konfliktusok megoldását? Gyűjtsük az észrevételeket a táblán két külön oszlopban. (Segítheti a konfliktusok megoldását: a korábbi jó viszony, ha fontos nekünk a másik, ha nem beszélünk csúnyán, ha nem sértegetjük a másikat, ha őszinték vagyunk, ha a saját érzéseinkről beszélünk, a humor, a jó szándékunk kifejezése, stb. Ronthatja a helyzetet: sértegetés, türelmetlenség, gúnyolódás, testi inzultálás, emelt hang, stb.) 8. A foglalkozás zárásaként kérdezzük meg, szeretnének-e még valamit mondani a témával kapcsolatban ? Értékeljük az órát úgy, hogy egy ún. „hangulat-hőmérőn” mindenki jelölje be, hogy érezte magát. Ha nagyon jól, tegyen egy nagy pontot a hőmérő legmagasabb pontjára, ha nagyon rosszul akkor a mínusz tartományban helyezzen el egy jelet. (Csomagolópapíron előzetesen elkészíthetjük a hangulat-hőmérőt. ) Felhasznált irodalom: Emberi arcaink-köznapi harcaink. Szerk. Mrenáné Szakálos Ilona Szolnok MPI, 1999. 151 p. Így is lehet! Problémamegoldást segítő játékok és gyakorlatok kézikönyve. Szerk. : Mrenáné Szakálos Ilona. Szolnok : ENCORE : JNSZMPI, 1995. 137. p. Shapiro, Daniel: Konfliktus és kommunikáció. Tanfolyami segédanyag. 1995.
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0069
