No title

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross út 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990

SZOLNOK

2014.

„Nekünk minden gyermek fontos”

Szolnok Városi Óvodák

Az óvodai tanulásszervezést meghatározó óvodapedagógusi feladatok áttekintése és azok hatása a gyermeki személyiségfejlődésre

2014. április 04

Az óvodai tanulás Sajátosságai: érzelmek , motiváció,kíváncsiság, megismerési vágy, örömérzés kíséri  Cselekvés , amit az óvónő kezdeményez és irányít  Óvodai tanulás célja a gyermek tudásának ,ismereteinek , kompetenciáinak fejlesztése – dinamikus , összefügg a megismerő folyamatok fejlődésével  Környezeti hatások: izgalmas legyen, különböző környezetet adni , mozgósítani a készségeket ! 



 



 

Az óvodai szocializáció , a sokféle tevékenység , a módszerek alkalmazása természetes közegként segíti az óvodai tanulást. - inspiratív a környezet /a gy. érdeklődését felkelti , tevékenységre ösztönöz,motiváló énerővel bíró / Párhuzamos tevékenységek- a választhatóság Differenciálás – pedagógiai érzékenységet jelent a gy. különbözősége iránt és jelent egyfajta bánásmódot Öndifferenciálás Komplex személyiségfejlesztés : intellektuális kihívás , az „elég nehéz” helyzetekkel készségek képességek mozgósítása , kreativitás és társas készség fejlesztésének biztosítása

Élmény gazdag komplex tevékenységek : mozgás, manipuláció ,játék  többszintű érzékletes tanulás : vizuális élmény,zenei megközelítés , mozgással tanulás , személyes élmény, tapasztalat  modalitások bekapcsolása 

ÖSSZEGEZVE Nyitott tapasztalatrendszerrel születünk- a környezetben mindenféle eszköz legyen , a gyerekek rendszeresen csináljanak valamit. GYAKOROLNI A KÉSZSÉGEKET! Mi a cél? – „Legyél azzá ,aki vagy- én hozzá segítelek .- a gyermek individuálisan kreatív gyermek legyen!

Óvodai tanulás : - felfedezés, öröm - tevékenység mentén történő pozitív megerősítés - személyre szabott tanulásirányítással - a motiváció rendszeres fejlesztése A gyermeki gondolkodás mindig érzelembe ágyazottan fejlődik- feltétele a szabadság és a biztonság.

Forrás:Dr. Lénárd Sándor ELTE Neveléstudományi Tanszék- Előadásának jegyzete

Gondolatok az adaptív pedagógiai szemléletről 1 A tanulásszervezés egyéni szükséglethez igazodjon, a gyereket szeretve tanítani, a saját tanulási útja mentén. •IZGALMAS LEGYEN! ÉRDEKLŐDÉST, MOTIVÁLTSÁGOT TEREMTSEN! KÉPEZZEN HIDAT A MEGSZERZETT TUDÁS ÉS A TUDÁS KONSTRUÁLÁSA KÖZÖTT! / Konstruktivizmus/ PRAKTIKUS ISMERETEK, ÚJ KOMPETENCIÁK MEGSZERZÉSE! •Úgy tudom az ismeretemet konstruálni, ha az előzőhöz tudom kapcsolni, a gyermek egyéni tanulási folyamatába tudom bevinni az új ismeret. •Saját tapasztalat behozása – a gyerekek beszélgessenek, döntsenek -döntési helyzetet, alternatívákat kínálni /korlátokkal/ -hogyan lehetne másképpen csinálni? Kérdésekre választ kapva MEGISMERNI A VILÁGOT! 2. Az egyén optimális fejlődésének segítése, a gyermekhez igazodó tanulásszervezéssel. Tanulási eredményekre alapozó fejlesztéseket végezni. – a gyermek érdeklődésében, motivációjában keresni a változásokat!

Szenzítiv periódus: valamely képesség ekkor fejlődik, s ekkor fejleszthető a legjobban! •MOZGÁS

- 12 éves korig •ZENE – már magzati kortól •BESZÉD – 2-3 –9 éves korig: differenciálódnak a hangok , idegen nyelv SZENZO- MOTORIUM – 3-6 éves korban mozognak, de a mozgás nem precíziós észlelés + mozgás összekapcsolása így alakul ki a precíziós mozgás SOK TAPINTÁSOS ÉLMÉNY ( ha látjuk is akkor leképeződik) •EMLÉKEZET,

FIGYELEM: 8-10 éves korban szándékos figyelem, memorizálással itt lehet a legjobban fejleszteni •LOGIKUS GONDOLKODÁS: 12 -13 éves korban jut a csúcsra

Az alkotó folyamat elindul.

Az egyéni megoldások

Elmélyülés

Töprengés, véleménycsere

Társas összedolgozás

Összegzés

„A pedagógusnak az a dolga, hogy úgy mutassa meg a világot a gyermeknek, hogy saját érdeklődésével a gyermeket közös felfedezésre csábítsa” /Gerő Zsuzsa/

Meghatározó óvodapedagógusi feladatok:

Hatása a gyermeki személyiségfejlődésre:

Felkészülés

a mindennapokra: A komplex hatás együttes megtervezése. –objektív és szubjektív tényezőinek átgondolása. A folyamat tudatos lekövetése

•

Feltételek megteretmtése

•

•Szokások, szokásrend kialakítása

késztetést érez a tevékenységben való részvételre • kíváncsivá válik •„ odamegyek, mert ott mindig valami érdekes történik” biztonságban érzi magát • alapvető illemszabályok, szokások beépülnek a értékrendjébe • magabiztossá válik (tervez, szervez, megvalósít) • biztos eligazodásra képes • döntési képesség kialakul



Elegendő idő biztosítása



 

o

Helyszín alakítása

o o o o



Eszközök sokféleségének bizosítása



   

elmélyül a tevékenységekben tovább gondol Több napon keresztül/ visszatérően foglakozik ugyanazzal a problémával saját játékérzet kialakul biztonságosan mozog a térben motiváló erővel bír közös elgondolások, egyéni ötletek az együtt játszás mikéntjének megbeszélése – beszélgetnek felfedez, kipróbál gyarapodnak ismeretei árnyaltabbá válik probléma megoldó készsége technikákat, munkafolyamatokat sajátít el. készségeket gyakorol

• 

Élményszerzés lehetőségének megteremtése a tevékenységet beindító, ráhangoló folyamat!

• •

• •

• •

Motivációs helyzetek teremtése Motiváció, a cselekvések mozgatórugóját jelölő fogalom. 

•

• • •

•

az alkotó folyamat elindul öröm,lelekesedés, várakozás, társas összedolgozás kíséri töprengenek, megvitatnak beszélgetnek, kérdeznek társas kapcsolatok megerősödnek, újra szerveződnek, változnak, alakulnak lelkesedik, örül a játékoknak, tevékenységeknek érdeklődik, vezérlő kíváncsiság megjelenése kezdeményez elköteleződik a téma mellett társas összedolgozás kíséri: együttes tudás építés, egymás segítése, együttes cselekvés megoldási módokat keres

 -

Kreatív alkotó légkör megteremtése: képzeletet, fantáziát, szabad képzettársítások lehetősége

- problémamegoldás élményének megteremtése

magyarázatok, megoldások keresése • kísérletező, „utak” bejárása – gondolkodásra, próbálgatásra ösztönöz • „ hosszantartó elmélyülés” – belefeledkezik a tevékenységbe •

másképp is lehet csinálni élményét átéli • önnállósága, aktivitása, önbizalma fejlődik • szívesen vállal erőfeszítést a megoldások érdekében • dönteni tud • kérdez (megfordul a kommunikáció) • átéli a sikert •



Párhuzamos tevékenységek szervezése

   

 



Differenciálás módszereinek, technikájának alkalmazása

 

 



új ötletek beépít tevékenységeibe választhat dönthet alkalmazkodik társas kapcsolatai változnak, alakulnak társas érintkezés alapvető szabályait elsajátítja változatos, megoldási módokat talál ki, fedez fel próbálgat, tapasztal– tapasztalatai, ismeretei gazdagabbá, árnyaltabbá válik önmegvalósít magasabb képességszintre jut megéli a sikert

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: 

 



Körmöczi Katalin: A gyermek szükségleteire építet tanulás az óvodában (Fabula Humán Szolgáltató Bt. 2001) Dr. Gyarmathy Éva: Magyar Diszlexia Oldalak www. diszlexia.hu Dr. Lénárd Sándor: Az adaptivitás – módszer vagy szemlélet Educatio Budapest 2008 Csíkszentmihályi Mihály: Flow Akadémia Kiadó Zrt. 2001

• • • • • •

• • • • • •

A tanulás elmélet c. munkaközösség szakirodalmi ajánlása: Báthory Zoltán: Differenciálás a tanulásszervezésben Boglarka Hodinger: Bátorság az élethez Jel kiadó 2006 Deliné Fráter Katalin: A differenciáló pedagógia alapjai, sajátosságai az óvodai nevelésben DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési kar jegyzete Edward de Bono: A kreatív elme HVG kiadó Zrt. 2007 Edward de Bono: Nem minden fekete vagy fehér HVG Kiadó 2011 Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni HVG kiadó 2007 Hűvös Éva: Differenciáló óvodai bánásmód –a „kell és a lehet” között A.D. O. B.-Helyi Nevelési Programja 1999 Lukáts Józsefné- Ferencz Éva: A játék nem csak játék Flaccus 2010 Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk Okker Kiadó 2001 Kovács Gy.- Bakos Éva: Óvoda pedagógia II Szerzői kiadás 2005 Körmöci Katalin:A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában Fabula Humán Szolgáltató Bt. 2001 Körmöci Katalin: Projektmódszer az óvodában Nemzeti tankönyv Kiadó

• • • • • •

Kulcsár Mihályné : A tanulás öröm is lehet. 2000 Dr. Páli Judit: Játék, tanulás, játékos tanulás Óvodai Nevelés c. folyóirat XLVII évf. 1999 Perlai Rezsőné: Tanulásról óvodapedagógusoknak Coménius Bt. Pécs 2000 Pirókné Gajdár Klára: A gyermekkel együtt tervezzük óvodai életünket Sprint Kiadó 2013 Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gondolkodni gyermekeinket? Műszaki Kiadó Budapest 1999 Spencer Kagan: Kooperatív tanulás Ökonet 2004

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató Intézmény






























- az általánosítás nyomán kapott csoportból egy konkrét kiragadása- konkretizálás  - a beszéd aktivitása , jelentősége ugrásszerűen megnő 

A beszéd a gondolkodás nyelvi kifejező eszköze , a két dolog csakis együtt, párhuzamosan fejlődhet.

Tanulásszervezés

2. Előadás

Motiváció Szakirodalom , hivatkozás : N. Kollár Katalin Szabó Éva Pszichológia pedagógusoknak Osiris , Bp. 2004

Motiváció –gyújtó faktor Fogalma : Motiváció a cselekvésének hátterét mozgatórugóját jelölő gyűjtő fogalom. Felelős a viselkedés beindításáért , irányítja és fenntartja egészen addig, míg a célirányos viselkedés a motiváció kielégülését eredményezi. Motiváció felosztása Alapvető motiváció /primer motiváció/ - Önfentartó - Fajfenntartó - Kíváncsiság – motivációs erő - új ingerek felkutatása, felfedezése , manipuláció Humán specifikus Intrinzik /önjutalmazó/ kompetencia - Elsajátítás / kompetencia gyakorlása , mastery /a cselekvés maga , a benne rejlő öröm a cél / - - érdeklődés / szituációs, stabil / - Én tudom szituáció stabil és személyes , sikerre törekvés energetizáló szerepe van. - - teljesítmény / elvárás a tevékenység maga önjutalmazó – óv. korban

Extrinzik /kívülről jövő/ külső tényezők - jutalmak , büntetések - Elvárások - - fontos személyek, vonatkoztatási csoport



Maslow szükségletek –hierarchiája

Fejlődési szükséglet

Önmegvalósítás Esztétikai Kognitív szükséglet Megbecsülés

Feltétel nélküli Hiány szükséglet

Szeretet Biztonság Fiziológia

Szeretet : erős a szociális motívum - szülői modell Megbecsülés : elismerés elnyerése - - a gyermek minél hamarabb kapjon megbecsülést / igyekszik megkötni a cipőt , erőfeszítést tesz - - pozitív nevelői attitűd , jót keresni a gyerekben, és találni valamit , amit jól csinál --- visszajelzésből tanul - Pozitív énkép – ÉN miben vagyok jó , a gyerekek fel tudják mérni , hogy társaik miben jók – azonosításból tanul - Kognitív szükséglet : tudni, érteni,megismerni, megcsinálni . Önmagában örömforrás /Lewin 1926. Igényszínt / - Siker hatására az igényszínt emelkedik , kudarc hatására csökken. Siker és kudarc sorozatban fejti ki hatását. – jutalmazásból , büntetésből tanul - Amit nem tud könnyen elérni /inkongonitás/ pl: lábujjhegyre áll , hogy elérjen valamit , erőfeszítést kell tennem



Forrás: DR Lénárd Sándor ELTE Neveléstudományi Tanszék – Előadás jegyzete 

 

 

Gondolatok az adaptív pedagógia szemléltről

1. A tanulásszervezés egyéni szükséglethez igazodjon , a gyermeket szeretve tanítani a saját tanulási útja mentén. IZGALMAS LEGYEN! ÉRDEKLŐDÉST MOTIVÁLTSÁGOT TEREMTSEN! KÉPEZZEN HIDAT MEGSZERZETT TUDÁS ÉS ÉS A TUDÁS KONSTRUÁLÁSA KÖZÖTT! /Konstruktivizmus/ PRAKTIKUS ISMERETEK , ÚJ KOMPETENCIÁK MEGSZERZÉSE ! - Úgy tudom az ismeretemet konstruálni , ha az előzőhöz tudom kapcsolni a gyermek egyéni tanulási folyamatába tudom bevinni az új ismeretet. - Saját tapasztalat behozása : a gyerekek beszélgessenek, döntsenek – döntési helyzetet kínálni , / korlátokkal/ alternatívákat kínálni – hogyan lehetne másképpen csinálni ? , kérdésekre választ kapni MEGISMERNI A VILÁGOT

2. Az egyén optimális fejlődésének segítése az egyénhez igazodó tanulásszervezéssel ! Tanulási eredményekre alapozó fejlesztéseket végezni! – a gyerek érdeklődésében , motivációjában keresni a változásokat! 3. Szakértő pedagógus - - rutint alakítanak ki azokra az ismétlődő műveletekre , amelyek céljaik eléréséhez szükségesek, - - érzékenyebbek a feladat igényeire és a társas helyzetre , alkalmazkodóbbak , rugalmasabbak a tanításukban - - gyors és pontos témafelismerő képessége van - - lassabban kezdenek hozzá egy probléma megoldásához, de gazdagabb és személyesebb információ forrásokat vetítenek a problémára . - FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉS LEGYEN!

A három alapszükséglet Kapcsolat /társas szükséglet kielégítése/ - megélni,hogy számítanak rám,megbecsülnek, biztonságban lenni -

-

-

-

Hangosan dicsérek és halkan korrigálok A gyermek is kérdezhet a kommunikáció megfordítható - KOMPETENCIA - /visszajelzés a gyermek munkájára/ Annak a megtapasztalása , hogy meg tudok csinálni valamit , önbizalom - bevonjam a gyerekeket azonos érdeklődésű gyerekekhez , elfelejteni azt hogy „ problémás tanuló” - AUTONÓMIA - /helyi döntés/ - nincs önmegvalósítás autonómia nélkül -



- saját tevékenységem szabályozása , utasítás és engedélykérés nélkül /



kezdeményezés , befolyás, felelősség - találd ki mivel szeretnél dolgozni


INTELLIGENCIA ÉS KÉPESSÉGEK Intelligencia /értelmesség/ és képességek / képes arra , hogy kiteljesedjen/ 

Dichtómiák – kettősség , tagolódás Általános intelligencia versus Különálló képesség Öröklődés versus Környezet Fiziológiai mérés versus Kognitív tesztek

Intelligencia Galton /1867/ - általános képességnek tartotta, mely minden kognitív viselkedésben megjelenik. Binet /1900/ - különböző képességek együttesének tekintette az értelmességet. Az intelligencia kutatásában ma is ez a két irányzat uralkodik.

 

Galton – az öröklődést tartotta meghatározónak Binet – a kognitív képességek környezeti hatásokra fejlődnek

INGERGAZDAG KÖRNYEZETBEN AZ ÖRÖKLETESEN KIEMELKEDŐ ADOTTSÁGOK MÉG KIEMELKEDŐBBEKKÉ VÁLNAK. / Himalájai nyuszi példája / képes másra is , ha változik a környezet Környezeti hatások : különböző környezetet adni a képességek kibontakoztatásához.

Általános intelligencia Spearman /1927/ Kétfaktoros elmélete Minden intellektuális teljesítmény egy általános „ g” faktorra vezethető vissza. Emellett létezik egy speciális „ s” faktor , ami az intelligencia tartalmát adja , mintegy ráépül az előbbire. Produktív intelligencia /lényeglátó gondolkodás/ „értelem csináló” az életben való sikerességgel kollerál

következtetések

összefüggések

lényeg

az egész átlátása , a rész megismerhető legyen és fordítva

Reproduktív intelligencia /az iskolában való sikerességgel kollerál /

Információk visszahívása

meglévőből hasznosít

stratégiát dolgoz ki

Anderson /1994/ Minimális kognitív modell Alacsony szintű elméletek – genetikai , biológiai a hangsúlyos – az alapoknál keresi az intelligenciát Az intelligencia az idegrendszer genetikailag meghatározott biológiai jellegzetessége. Magas szintű elméletek /Binet-vonal/ - több különböző rendszer hozza létre a TUDÁST egymástól függetlenül , egymást befolyásolva. Az intelligencia a kognitív funkciók kulturálisan meghatározott tapasztalatokból levont jellegzetessége. Az intelligencia az AFM sebessége és az SF-ek erejének változatai. A tesztek a tudásban meglévő egyéni különbségeket mérik. Sokkal többet ad a természet , mint amit használunk!

Szenzitív periódus : valamely képesség ekkor fejlődik és ekkor a legjobban fejleszthető . MOZGÁS – 12 éves korig ZENE – már magzati korban BESZÉD – 2-3-9 éves korig – idegen nyelv , differenciálódnak a hangok SZENZO-MOTORIUM – 3-6 éves korban mozognak , de nem precíziós az észlelés+ mozgás ki a precíziós észlelés

összekapcsolása , így alakul

SOK TAPINTÁSOS ÉLMÉNY ! / ha látjuk is akkor leképeződik /

EMLÉKEZET , FIGYELEM 8-10 éves korban szándékos figyelem , memorizálás itt lehet a legjobban fejleszteni LOGIKUS GONDOLKODÁS 12-13 éves korban jut csúcsra

HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI ÉRTÉK -A nap rendje , a tev. közötti harmonikus arány biztosítása -Szocializációs elem: saját és mások elismerésére nevelés, gyermeki alkotások szerepe -Tanulást , felfedezést , kreativitást támogató környezet , a feladat megoldásához szükséges időtartam biztosítása , ezáltal differenciált körülmények teremtődnek. -A tevékenység repertoárt elindító , folyamatot generál - motiváció – a gyerekek által felvetett témák, érdeklődési területek beépülnek a projektekbe -Társas kapcsolatokban/ gy-gy, ó-gy/ egymás tudásának „összegyűjtése” és megosztása : együttes tudásépítés , egymás segítése, koordinált együttes cselekvés , egy probléma közös értelmezése ,megalkotása , megoldása

Gyermeki megnyilvánulások - Önálló véleményalkotás , döntési képesség a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában / Ki miben ügyes? , Ki mit tud megcsinálni?, Kit k érjünk meg ,hogy megcsinálja?/ -Közös elgondolások, egyéni ötletek, új élmények közösségi terve, az együtt játszás témájának mikéntjének megbeszélése – a gyerekek beszélgetnek egymással. - a gyerekek terveznek,szerveznek,megvalósítanak,az alkotó folyamat indul –öröm , lelkesedés, várakozás, társas összedolgozás kíséri -Töprengés, gondolkodás. kipróbálás,próbálgatás, megoldási módok keresése ismeret gazdagítás Gyakorol, finomítja a készségeket

Felfedező folyamat teremtése : folyamatos erőfeszítés a tudás építésére ,” elég nehéz „ helyzet teremtése -probléma alapú tanulás felkelti az érdeklődést : döntési helyzeteket és alternatívák kínálása -egyéni szükséglethez igazodó tanulásszervezés , a gyermek egyéni tanulási folyamatába bevitt új ismeret nyújtása „ úgy tudom az ismeretemet konstruálni , ha az előzőhöz tudom kapcsolni” /praktikus és alkalmazható ismeretek/ -problémamegoldás: a kompetencia fejlesztés kulcseszköze

-Képzeletet , fantáziát mozgósít szabad képzettársítások , bevontság

Utánanéz dolgoknak , kérdez , megvitatnak dolgokat képes több napon keresztül foglalkozni/ ugyanazzal a problémával többször visszatérően foglalkoznak/ a gyerekeket egymástól tanulnak Közösségi beszélgetések, kérdésekre választ kapni , kitalálni hogy lehet másképp csinálni – saját tapasztalat behozása tudását használja , siker megélése Cselekvő játékos tapasztalatszerző helyzetben ó-gy együtt konkrét fejlesztő pozitív értékelés – szociális élmény kapcsolaterősítés közös érzések kifejezésével – gyerekek nevetnek , szívesen emlékeznek vissza „építkeznek” belőle

- Másképp is lehet csinálni élménye , gondolatok események történetek mesék játékok, fűzése



Szolnok Városi Óvodák,

Szolnok Városi Óvodák,

,

No title

Recommend Documents