KÖRNYEZETFIGYELŐ 2013. tavasz
Környezetvédelmi kiadvány
CÉLSZÁM
Az éghajlatváltozástól és olajhozam-csúcstól
az Átalakuló Városok Mozgalmáig – A kisközösségek alkalmazkodóképességének fejlesztése – „A Föld népessége talán még sosem találkozott akkora kihívással, mint amilyet ma a globális felmelegedés, valamint az olaj- és földgázhozamcsúcs jelentenek. Ezek azonban egyben kiváló alkalmat is kínálnak arra, hogy átgondoljuk életmódunkat, és tudatosan döntsünk arról, milyen közösségben és világban szeretnénk élni a jövőben. Változások előtt állunk akár tetszik, akár nem. Ha azonban előre megtervezzük a válaszlépéseket, akkor a későbbiekben sokkal biztosabb lábakon fogunk állni, mint ha megvárjuk azt az időt, amikor a változások már a küszöbön állnak.” Magyarország kőolaj- és földgázfüggőségéről számtalan tanulmány született már. Tudjuk azt is, hogy az éghajlatváltozás várhatóan nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-medencét, mint más területeket: a globálisan prognosztizált, átlagosan két Celsius-fok hőmérséklet-emelkedéshez képest régiónk átlaghőmérséklete az előrejelzések szerint több mint három fokkal fog megemelkedni. „Sürgősen cselekednünk kell tehát, ki kell alakítani a helyi közösségek alkalmazkodó képességét, hogy képesek legyenek megbirkózni a társadalmunkra nehezedő nyomással. Az előttünk álló átalakulás segít megfogalmaznunk fontos kérdéseket azzal
kapcsolatban, hogy hogyan kell elősegíteni és beindítani a magyarországi változásokat, és hogy milyen szerepe van a kisközösségek önszerveződésének, identitásuk megerősítésének a fenntartható jövő megteremtésében.” (Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia, 2008–2025. 10. o.) Az Átalakuló Városok Mozgalma két központi téma, az éghajlatváltozás és az olajhozam-csúcs köré szerveződik, és olyan radikális elképzelésre épül, amely a közösség lehetőségeinek bővítését és alkalmazkodóképességének erősítését célozza. Mindannyian felismerték, hogy ha nem támaszkodhatunk örökké a kőolajra, jó ötlet lenne eltervezni, mi legyen helyette. Az „átalakulás” fogalma tehát rengeteg ember képzeletét ragadta meg, bővítette lehetőségeiket, és segítette őket abban, hogy progresszív közösségi tevékenységekbe fektessenek energiát, amellyel alkalmazkodóbbá válnak az éghajlatváltozás és az olajhozam-csúcs jelentette nehézségekkel szemben. Az Átalakuló Városok Mozgalma feladatának tekinti a tervezést, az energiatakarékosságot és a helyi gazdasági alternatívák megteremtését. Nemcsak pragmatikus döntésről van szó, hanem egyben a jövőre vonatko-
zó és politikai választásról is. A Mozgalom célja, hogy a kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés formáira, továbbá a helyben elérhető erőforrások fenntartható hasznosítására építve fejlessze a közösség alkalmazkodó-képességét, nem pedig olyan rendszerekre hagyatkozva, melyek az instabil világpiacon az alapszolgáltatások biztosításáért versengenek egymással. További lényeges eleme a helyi közösségek hagyományos készségeinek és szolgáltatásainak átértékelése, a közösségi támogató rendszerek újjáépítése és problémáinak orvoslása, valamint fenntartható kapcsolat kialakítása a helyi környezettel. A Mozgalom szerves részét képezi a kritikus hozzáállás a fogyasztás, a neoliberális gazdaságpolitika és a gazdasági globalizáció jelenségeihez, valamint a technokrata, fogyaszFolytatás a 2. oldalon
A tartalomból A házi komposztálás eredményeinek vizsgálata 3. oldal
Nyissunk kertet egymásra! 6. oldal
Önellátás?!... 8. oldal
Lapszámunk a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával valósult meg.
Trashed (Kidobálva) – Filmismertetés 11. oldal
Környeze
tpolitika
Az éghajlatváltozástól és olajhozam-csúcstól
az Átalakuló Városok Mozgalmáig Folytatás az 1. oldalról
tói társadalom atomizálódásához és elidegenedéséhez. Azon a feltevésen alapul, hogy a politika a mindennapi élet szerves része, nem pedig a politikai elit mesterkedése. Noha a Mozgalom tagjai politikai szereplőkkel is együttműködnek, főként önkormányzati szinten, a hangsúly nem a vezetői szerep megszerzésén vagy megosztásán van, hanem olyan markáns helyi fellépés kialakításán, amelyre a szakpolitika reagálhat.
Az átalakulás első lépései Az Átalakuló Városok Mozgalma számos kérdéssel foglalkozik, ám az alábbiak a legtöbb helyi kezdeményezés munkájában megjelennek: A helyi élelmiszer-termelés ösztönzése különböző kezdeményezések támogatásával, úgy mint vetőmagcsere-akciók, közösségi kertek, termelői piacok, élelmiszer-termelő szövetkezetek, komposztálási rendszerek, gyümölcsfaültetés, városi mezőgazdaság, közös kerthasználat, eszközállomány közös használata,
„élelmiszer-doboz” helyi termékekből, közösségi támogatású mezőgazdasági programok, gyümölcsösök újratelepítése, vadon termő élelem feltérképezése, közös szüretek, képzések a permakultúráról stb. A fenntartható közlekedés támogatása: gyalog is megközelíthető szórakozási lehetőségek támogatása, közös használatú autóállomány fejlesztése, kerékpáros klubok és javítóműhelyek, „Bikes 4 all” („biciklit mindenkinek”) kezdeményezések, a tömegközlekedés fejlesztésére irányuló kampányok szervezése Kis vagy nulla szénkibocsátású energiatermelés: Energiakímélő Akcióprogram (Energy Descent Action Plan), Energiaszolgáltató Társaságok (Energy Service Company, ESCO), közösségi szerveződések támogatása szigetelési munkák elvégzésére, alacsony energiafelhasználású épületek, megújuló energiaforrások közösségi használatának támogatása, energiaaudit. Helyi gazdaság erősítése: cserepiacok, helyi pénz bevezetése (Local Exchange Trading Systems, LETS), zöld vállalkozások létesítése, közös-
2
ségi forrásteremtés, „business-tobusiness” hulladék-újrahasznosító rendszerek létesítése. „Szív és lélek”: jövőkép kialakítása, közös ünneplés, kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelési technikák elsajátítása.
Hasonló lépések Magyarországon Számtalan olyan alulról szerveződő, önsegítő kezdeményezés létezik, amelyek a fönt felsoroltakhoz hasonló programokat valósítanak meg, úgy mint a „telekocsi”, a Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság (Community Suupported Agriculture), a kísérletek helyi pénz kibocsátására, a cserepiacok, a kistermelők és fogyasztók összekapcsolása és a városi kertészkedés, a házi komposztálás terjesztése, kertbarát körök stb. Az egyetlen lényeges különbség abban áll, hogy ezek – szemben az Átalakuló Városok Mozgalom programjaival – nem kimondottan helyi közösségi kezdeményezések, sokkal inkább baráti társaságok, ideológiai alapon szerveződő együttműködések, individuális társadalmi vállalkozások, s – főként – inkább elszigeteltek, mintsem egy formális hálózat részei. Ettől függetlenül rengeteg hasznos ötlettel és felbecsülhetetlenül értékes tapasztalatokkal szolgálnak, melyekből mások is tanulhatnak. Ilyen ötleteket és kapcsolatokat tartalmaz, az átalakulás gyakorlati megközelítésben a KÖR (Közösségi Önsegítő Rendszerek), a Klímabarát Települések Szövetsége, a Wekerletelep mint Átalakuló Település, a Nyitott Kert dobozrendszer, a Szövetség az Élő Tiszáért, a Bevásárló Körök, Szatyor, Vásárolj termelőtől stb. (Forrás: Tracey Wheatley: A kisközösségek alkalmazkodóképességének fejlesztése, www.vedegylet.hu)
Zöld Forr
ás projek
t
A házi komposztálás eredményeinek vizsgálata az „átalakuló város” modellhez Beszámoló a Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület és a XVII. ker. Körösi Csoma Sándor Ökoiskola együttműködésében megvalósított kerületi kérdőíves felméréséről. Rákosmentén is elindult a kommunális hulladékból a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése, melyre a legjobb megoldás a házi komposztálás. Az elmúlt években több mint háromszáz komposztáló edény került ki a lakossághoz. Az ingyenesen kiosztott komposztáló edények tulajdonosai az átvételkor kötött szerződésben komposztálási napló vezetését és évenkénti adatszolgáltatást vállaltak. Javarészük azonban erről megfeledkezhetett, mert az önkormányzathoz csak csekély számban érkezett jelentés, az FKF Zrt.-nél pedig egyáltalán nem tudtak információt adni a kerületi edényosztó-akció utóéletére vonatkozóan. Eddig nem készült részletesebb felmérés a szelektív zöldhulladékgyűjtésére és -hasznosítására vonatkozóan a XVII. kerületben. A jelenlegi helyzet értékeléséhez, a különféle összehasonlításokhoz és a házi komposztálást népszerűsítő jövőbeni akcióink/projektjeink hatásosságának vizsgálatához kívántunk kiindulási adatokat gyűjteni. A felmérést a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás pályázatán elnyert 399 ezer forintos támogatással sikerült megvalósítanunk. A felmérés előkészítését és irányítását az egyesület háromfős csapata végezte Varga Lászlóné elnök szakmai vezetésével. Az összeállított kérdőívek helyszínre juttatását, kitöltetését és az adatok rögzítését néhány egyesületi tag és Braxátor Marianna tanárnő irányításával negyvenfős önkéntes diákcsapat végezte. A komposztálásra, kertművelésre és hulladékképződésre vonatkozó, kissé hosszú, de a sokcélú felhaszná-
lási lehetőség érdekében alapos, harmincegy főkérdést tartalmazó kérdőív készült. Elsősorban azokat a kerületi lakosokat/kerttulajdonosokat kerestük meg vele – a régi kiosztási lista alapján –, akik néhány éve ingyenesen kaptak komposztálóedényt az egyesülettől és az önkormányzattól. A kérdőív kitöltése természetszerűleg önkéntes volt a felkeresettek részéről, a kitöltött kérdőíveket pedig anonim módon kezeltük. Sajnos, sok helyen jártak eredménytelenül önkénteseink. A több mint háromszáz kérdőívből végül kiértékelésre alkalmasan 119 került vissza, bár ezekben is hiányozott itt-ott adat. Ezúton is köszönjünk minden adatszolgáltatónak a segítő közreműködést!
3. 98 helyen van – összesen 635 darab – gyümölcsfa, a 2. ábra szerinti eloszlásban. (Átlag: 6,5 fa / gyümölcsfás kert.) gyümölcsfák száma a kertben (db)
gyümölcsfák (db)
1
9
9
2
12
24
3
8
24
4
11
44
5
13
65
6
11
66
7
8
56
8
4
32
9
3
27
10
8
80
11
2
22
12
2
24
14
1
14
20
2
40
22
1
22
25
2
50
36
1
36
összesen: 0 vagy nincs válasz
98
635
21
0
Fontos és érdekes információk A magánszemélyekre vonatkozó 119 kitöltött kérdőív kiértékeléséből nyert néhány fontos vagy érdekes információ: 1. 107-en adtak meg kertméretet. A legkisebb 11 négyzetméter, a legnagyobb 4000 négyzetméter. Az átlag kertméret 693 négyzetméter. 2. 85 helyen van konyhakert, melyből tizet minősítettek önellátónak. Rákérdeztünk néhány növényre, hogy van-e. A győztes a paradicsom lett, mely a konyhakertek 77 százalékában megtalálható. (Lásd: 1. ábra.)
helyek száma
119
2.ábra: Gyümölcsfák száma a kertekben
4. Mi hová kerül? A számértékek az egyes megoldások alkalmazását xszel jelölők száma. Az értékekből jól látszik, hogy komposztálókat kérdeztünk! (Lásd: 3. ábra) 5. A 119 kérdőívet kitöltő 20 százaléka nem használ szelektív gyűjtő-
1. ábra: Néhány haszonnövény jelenléte a kertekben 7
tök
6
uborka
5
hagyma
4
fűszernövény
3
paprika
2
zöldség
1
paradicsom 0
10
20
30
40
50 %
3
60
70
80
90
Zöld Forr
külön lk.háló
k.lk.domb
komposzt
szel.gy.zsák
csirkéknek
sima kuka
23 23
Lombhulladék hová kerül? sima kuka
7
Háztartási (konyhai) zöldhulladék hová kerül?
szel.gy.zsák
kerti piknik
20 46 58
t
k omposzt
sima kuka
4
fűtés
FKF elszáll.
apr.komposzt
füvönmarad
96 13
Levágott kereti gally hová kerül?
símakuka
gyűjtózsák
komposzt
Hová kerül a fűnyesedék?
ás projek
77
49
8
3
11
99
7
1
16
3. ábra: A különféle zöldhulladék elhelyezését alkalmazók száma
7. Komposztnaplót csak tizenöten vezettek. 8. Ki milyen gyakran forgatja a komposztot? Mindegyik megoldás jó, de ez az, ami döntően befolyásolja a komposztképződés sebességét. (Lásd: 5. ábra.) 9. Mennyi komposzt keletkezik
V= 50 liter
5 helyen
V= 100 liter
9 helyen
110 l
4 helyen
V= 200 liter
12 helyen
200 l
3 helyen
V= 300 liter
3 helyen
V= 400 liter
4 helyen
V= 500 liter
3 helyen
500 l
2 helyen
V= 600 liter
2 helyen
V= 700 liter
1 helyen
V= 900 liter
1 helyen
V= 1 000 liter
5 helyen
V= 1 400 liter
1 helyen
V= 2 000 liter
3 helyen
V= 2 400 liter
2 helyen
V= 3 800 liter
1 helyen
V= 15 000 liter
1 helyen
Válaszadók száma
soha egyszer félévente negyedévente vagy gyakrabban nem válaszolt
27 27 31 28 6
összesen
119
Évente mennyi komposzt keletkezik kérdésre megadott értékek (köbméterben kértük megadni)
Az adott értéket megadók száma
Mennyiség köbméterben
0,00 0,10 0,25 0,30 0,50 0,80 1,00 1,50 reális 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 reális + túlbecsültnek vélt 6,00 10,00 30,00 150,00 200,00 1 000,00
4 1 1 1 10 2 29 9 53 21 1 14 1 6 96 2 2 1 1 1 1
0,00 0,10 0,25 0,30 5,00 1,60 29,00 13,50 49,75 42,00 2,50 42,00 3,50 24,00 163,75 12,00 20,00 30,00 150,00 200,00 1 000,00
Mennyiségi értéket C megadók száma összesen / Összmennyiség nincs adat mindösszesen
108 11 119
1 575,75
A
B
5.ábra: Komposztforgatási szokások Évente hányszor forgatja a komposztot?
Megjegyzés
16
Reálisnak tűnő értékek
k.halom
k.gödör 11
4.ábra: A különféle komposztálási módszereket alkalmazók száma
Tú lb ecsü ltne k vélt
30
7 helyen
7. ábra
6. ábra: Az évente képződő komposzt becsült mennyisége a válaszadóknál
90
saját beszerz.
önk/egy .edény
Ha komposztál, mit használ?
évente? No, ezt nem könnyű megbecsülni, ami látszik is a megadott válaszokból. (Lásd: 6. ábra.) 10. A kertet locsolni kell, a víz pedig drága, ezért a kérdőívben rákérdeztünk, gyűjtenek-e esővizet, és mekkora a tárolóméret. A vödörben gyűjtőtől a 15 köbméteres tárolóval rendelkezőig terjed a skála (lásd: 7. ábra). Összesen 50 370 liter esővízgyűjtő kapacitás van 69 helyen, ez átlagban: 730 liter. (Lásd: 7. ábra.) Összeállította: Bánóczi Lídia
Irreális
zsákot, a 80 százalék pedig évente öszszesen 1596 gyűjtőzsákot használ fel. 6. 90 helyen megvan az ingyen kapott komposztláda. Saját beszerzésűekkel együtt jelenleg 125 van használatban. Három helyen van 3-3, két helyen 4-4 darab. Tizenegy helyen van komposztgödör és 16 helyen komposzthalom.
V< 50 liter
4
Átlag mennyiség (m3)
0,94
1,71
14,6
nka
s mu Önkénte
Önkéntes kertrendezés a Kőrösiben Iskolánk 2001 óta rendez önkéntes „kerti partikat”. Az évek során bővült a program és a csapat is. A csapat kiegészült gimnazistákkal és általános iskolásokkal, valamint családjaikkal is. A munkához társult metszés, aprítás, komposztálás és a kiskert gondozása. Most újabb átalakuláson megy át programunk, mivel a 2016 után érettségizőknek kötelező lesz ötven óra önkéntes munkát végezniük. Szeretnénk számukra lehetőséget biztosítani ezzel a munkával.
A lombkomposztálót új, árnyékos helyén szereltük össze
A nagy „öregekkel”, a 12. a osztályosokkal bontottuk a komposztládát.
A friss nyesedéket komposzttal rétegeztük.
A kész komposzt két nappal később 8 cm-rel esett össze.
A lombkomposztáló érett komposztját forgatóvillával bontottuk szét, majd szitáltuk
A „komposztudvar” visszakerült a 2001-es helyére. Tizenkét év után kiderült, hogy mégis itt van a legjobb helye.
(A műanyag komposztáló edények és a lombkomposztáló a Keresztúri Társas Kör adománya.)
A törött műanyag komposztládát le fogjuk selejtezni.
5
Kiskertek
Nyissunk kertet egymásra! A Keresztúri Társas Kör áprilisi megbeszélésén vetődött fel az a gondolat, hogy tanulságos lenne a tagok kert-
A Hunyadi utca kert
jeiben látogatást tenni. Megtapasztalni, ki hogyan alkalmazza az előadáson hallottakat, milyen gyakorlati megoldásokat valósít meg az ökológiai lábnyomának csökkentésére. Milyen növényeket termeszt, milyen gyakorlati és szakmai fogásokat tud megosztani a kör többi tagjával. Elsőnek az új kert mozgalmat kezdeményező házaspár kertjébe mentünk – Rákoshegyre, a Hunyadi utcába – akik tíz éve szépítgetik a házuk körüli kertet. Az esősnek ígérkező időjárás ellenére szép számú érdeklődő jelent meg, és a Kőrösi Öko-iskola diákjai is képviseltették magukat tanárnőjük vezetésével. Az érdekes kertben nagyon sok különleges növénnyel találkozhattak a látogatók. A legnagyobb látványosság az éppen virágzó loncok és íriszek színpompája volt. Érdeklődés
kísérte a házigazdák szakértő kalauzolását, nemcsak a növények tulajdonságait illetően, hanem a tápanyagpótlás, a haszonkert kialakítása, az esővízgyűjtés, a komposzt felhasználás tekintetében is. Hasznos beszélgetéssel ért véget a látogatás, ahol kicseréltük egyéni receptjeinket a kerti termények feldolgozásáról és tartósításáról. Másik alkalommal néhány lelkes tagunk a Kőrösi Öko-iskola iskolakertjét kereste fel. Megismerkedtek a kert fenntartásának nehézségeivel és tanácsokat adtak a növények gondozásával kapcsolatban. Néhány nap múlva két rákoscsabai kertet tekintettünk meg. Az első látogatásunk a Várvíz utcában, egy viszonylag kisméretű kertben indult. Nagyon jól látszott a család gondos keze munkája, úgy az előkertben lévő
Veteményeskert a Hunyadi utcában
Esővízgyűjtő a Várvíz utcai kiskertben
Iskolakert a Kőrösiben
A Várvíz utcai veteményes
6
Kiskertek
dísznövényeken, mint a ház mögött lévő konyhakertben, amely a nagymama több évtizedes gyakorlatát és szakértelmét dicséri. Itt a legfontosabb tapasztalatunk a különböző haszonnövények társítása a kártevők elriasztására volt. Aznap látogattuk meg még egy körtársunk hagyományos haszonkertjét a Lemberg utcában. Házigazdáink váltig szabadkoztak, hogy nem értenek a kertészkedéshez. Eközben katonás rendben sorakoztak náluk a zöldségfélék egészen a kert végéig, és gyomnak még csak nyoma sem volt. A gyümölcsfák metszéséről hasznos tapasztalatcserét folytattunk és megcsodáltuk a különleges ősrégi lilaakáctörzseket. Noha az utóbbi két kert látogatására kevesebben gyűltek össze a pünkösdi ünnep, illetve a felkészülési idő rövidsége miatt, mindannyian egyetértettünk abban, hogy ezt a sorozatot
A Lemberg utcai zöldségeskert
Gyümölcsfavizit a Lemberg utcában
folytatnunk kell. Megnéznénk a többiek kertjét is, illetve más évszakban újra érdemes lenne megnézni a már látott kerteket, mivel akkor újabb csodákat mutathatunk meg egymásnak, és újabb tapasztalatokat gyűjthe-
tünk a növények gondozásáról, a ház körüli kertek hasznosításáról. Legközelebbi látogatásra a Keresztúri Társas Kör vezetőjéhez kaptunk meghívást. Huszár Imre
Kertbemutató egy diáklány szemével
Díszkertrészlet
Május 17-én délután, voltunk a kertbemutatón a Hunyadi utcában. Nem éppen a legjobb időt fogtuk ki, mert ötpercenként esett az eső egy kicsit, de ez annyira nem zavart, mert közben az előadás nagyon érdekes volt. Számomra megdöbbentő volt látni, hogy egy kertben, ilyen sokféle növény élhet, a fenyőtől kezdve a levendulán át a banánfáig. Rengeteg különleges növény fogadott bennünket, amikről még sosem hallottam, így jó volt ezeket megismerni. Sok hasznos dolgot láttunk például arról, hogy a megszárított nyesedéket rá kell szórni a talajra, így a gyom nem nő ki, és arról, hogy miként gyűjthetjük az esővizet tartályokba. Komposztládákat is láthattunk a kertben. Tehát összegezve az egészet: nagyon érdekes volt az előadás, és rengeteg új dolgot tudtunk meg. Krassza Ildikó 9.b Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázum
Esővízgyűjtés
Mulcsozott veteményes
7
g Önellátó
ás azdálkod
Önellátás!?... Változásokkal teli világunkban egyre többen válnak nyitottá az önellátás gondolatára, megkockáztatom: szinte divattá lett. Könyvek, weblapok, blogok, konferenciák és tanfolyamok tucatjait találni a témában és az önellátást az élet majd minden alapvető területére megpróbálják kiterjeszteni, mint élelmiszer, energia, higiénia, egészség, építkezés, oktatás stb. A megoldások többségére mintaként a régi faluközösségek szolgálnak. A parasztcsaládok pénzért csak petróleumot és sót vettek, a többi szükségletükről vagy saját maguk gondoskodtak (vetemény-, szántó-, erdőgazdálkodás, állattartás, viseletkészítés, fafaragás, kosárfonás, élelmiszer-tartósítás stb.), vagy cserével és ajándékozással elégítették ki (kalákamunka, közösségi szokások életben tartása: komatálrendszer, közös kenyérsütő-kemencék és aszalók használata stb.). Az így kialakult erős közösségek képesek voltak az elesettek fenntartásáról is gondoskodni. Ki ne hallott volna a „falu árvájáról” vagy a „falu bolondjáról”, akit a közösség gyámolított? A gazdaságokban nem képződött szemét, mindennek megvolt a helye, a szerves anyagok mind visszakerültek a földbe, megtartva annak termőképességét. Az önérzetes, öntudatos, a családi
és közösségi összetartozást megbecsülő, az értékekre vigyázó, a saját életüket irányítani képes emberek képe vonzó, még akkor is, ha tisztában vagyunk vele, hogy idealizált ez a minta. A ma emberének társadalmi beágyazottsága olyan sokrétű, olyan bonyolult körülmények között élünk, ami már csak részlegesen engedi megvalósulni az önellátást. Mégis fontos törekednünk rá! Olcsóbbá, az ipari szennyeződések mellőzésével egészségesebbé tehetjük életünket és hasonló gondolkodású társakra találva az önellátás megvalósítása fizikailag könnyebb, szellemileg frissít, és lelkileg erőssebbé tesz.
A hagyományos termesztési rendszerekben a természet ellen dolgoznak Vegyük sorra, mit tehetünk mi, itt a főváros szélén, nagy panel épületekben és kis családi házakban lakók, olcsón és egyszerűen, szem előtt tartva
őseink példáját, számba véve lehetőségeinket, felhasználva új ötleteket és eljárásokat! Vegyszermentes saját és közösségi kertek létrehozásának az alapja a jó termőképességű földterület. Ennek fenntartásához nélkülözhetetlen a komposztálás. A hagyományos és ismert módok mellett Gyulai Iván ökológus Gömörszöllősön kidolgozta a komposztkast, ami kettő az egyben (komposztálj és veteményezz is egyben), könnyen elkészíthető házilag, mutatós a kertben és számos előnye mellett még palántanevelésre is használható. (Lásd a fotókat.) A veteményesek fenntartásában fontos a tájjellegű és konstans vetőmagok alkalmazása. Ezekkel tudjuk biztosítani a kiszámítható termés mennyiséget és minőséget, egyben ez a legolcsóbb, így elég az előző éviből magot fogni az idei terméshez. Beszerezhetők akár ingyen is a Tápiószelei Génbankból (http://www.rcat. hu/egye/mintakeres.htm). Természetesen cserélhetjük is egymás között. A csillagok állása és a Hold járása a Föld életére komoly befolyással bír, hasznos ismerni és betartani a vetési naptárak ajánlásait. Tavasz közeledtével a bioboltokból az adott évre beszerezhető. A nővények elhelyezésénél érdemes figyelni az egymásra gyakorolt hatásukra. A növényvédelem egyik hatásos bio módszere, hogy egymásra „vigyázó” növényeket ültetünk össze, vagyis olyat teszünk egymás mellé, ahol az egyik a másik kártevőjét riasztja. Jó hatású, ha az ágyásokat gyógy- és fű-
http://humusz.hu/sites/default/files/Kepek/komposztalas/komposztkas.jpg
http://www.okopack.hu/media/r/l/000/220/komposztkas.jpg
8
Önellátó
szernövényekkel vesszük körbe. Az ezekből nyerhető tápoldatokkal javíthatunk növényeink immunitásán (lásd táblázatunkat a következő oldalon). Művelési módszerekben széles a kínálat, sok érdekességgel találkozhatunk és kialakíthatjuk belőlük a nekünk legjobban megfelelő eljárást. Nemrég jelent meg a Gazdálkodók útmutatója, ami a hagyományos gazdálkodás hasznos tudnivalóit tartalmazza hasonmás kiadásban, mai megjegyzésekkel kiegészítve. A biokertekről tájékozódhatunk Wolfgang Seitz Biokert című könyvéből. Sok jó tanácsa van, szorgalmazza a dombágyás és a magaságyás használatát, melyek derékkímélő mivoltukon túl, célszerűek még a több éves használhatóság és a korai idénykezdés végett is.
dás gazdálko
Gertrud Franck „Öngyógyító kiskert” című munkája 1983-ban jelent meg, igazi hatását mostanában fejti ki. Egysoros művelésű, váltakozó növénytársulásokkal beültetett, vegyes kultúrájú kertben nagyon-nagyon
A vegyeskert terve
9
hangsúlyos a talajápolási munka. Lényege, hogy a talajt a sorközökbe ültetett zöldellő növénytömeg védi, majd az ezekből keletkező komposztréteg borítja be. Ez a vegyes kultúrás kert saját erőforrásaiból él. Az állandó talajtakarás megelőzi a gyomosodást, csökkenti az elpárolgó víz mennyiségét, még a hajnali harmatot is bevezeti a gyökerekhez, komposztálja a földet, a talaj laza szerkezetűvé válik, szükségtelenné teszi az ásást. (Lásd „A vegyeskert terve” című ábránkat.) A permakultúra alapgondolatát az ausztrál Bill Mollison publikálta az 1970-es években. Sajátossága: az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza,
Önellátó
dás gazdálko
Hangyák
Nem szeretik a levendulát, a gilisztaűző varádicsot és a madársalátát. Hatékony kombináció a rózsa és a levendula.
Levéltetvek
A sarkantyúkát, a levendulát és a borsikafüvet kerülik ezek a károsítók. A sarkantyúka a gyümölcsfákat, a levendula a rózsát, a borsikafű pedig a babot védi.
Földibolha
Az üröm, a borsmenta és a saláta távoltartja a földibolhákat. A saláta például a káposztát védi.
Legyek
A legyek kerülik a bazsalikomot, a gilisztaűző varádicsot és a ciófát.
Káposztalepke
Taszítja a kapor, a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű, a borsmenta, a feketeüröm, a paradicsom és a zeller. Ideális kombináció a káposzta paradicsommal, a káposzta zellerrel vagy a káposzta egyéb fűszerekkel.
Egerek, pockok
A rágcsálók kerülik a fokhagymát, a császárkoronát, a kutyatejet, az ebnyelvfüvet, a somkórót, a napraforgót és a nárciszt. A somkóróval, a napraforgóval és a nárcisszal akár körül is ültethetjük az ágyást.
Lisztharmat
A fokhagymát és a metélőhagymát vethetjük be ellene. A fokhagymát egyszerűen ültessük a fák alá, a szamóca és a rózsatövek közé.
Répalégy
A répalégy ki nem állhatja a hagymát, a zsályát és a zsázsát. Ültessünk közülük néhány növényt a répaágyásba.
Fonálférgek
A bársonyvirág és körömvirág a fonálférgek ellensége. Ültethetjük szőnyegként vagy egyszerűen a paradicsom-, burgonya- vagy rózsaágy szélére. Forrás: Wolfgang Seitz: Biokert
veszi mintául. Magába integrálja a más rendszerekben bevált eljárásokat, és figyel az összhangra. Nagyon öszszetett. A Magyar Permakultúra Szövetségnél tartott tanfolyamokon és Baji Béla írásaiból lehet tájékozódni.
A természet nekünk dolgozzon, és mi ne a természet ellen dolgozzunk! Egészen különleges csemege Edmond Bordeaux Székelytől az „Ökológiai egészségkert”, a túlélés könyve. Esszénus hagyományok és a józan ész alapján kidolgozott rendszere pár négyzetméteren képes egy család ellátására elegendő terményt létrehozni. A kert négy részből áll: a komposztáló, a földigiliszta-, a csiráztató és a növénytermesztő egység. Ez egy intenzív és izolált kertészeti rendszer, amelyet ha egyszer létrehoznak, a fenntartása nem igényel különösebb erőfeszítést. Mivel maga állítja elő a
talajt, nem függ a helyi talajviszonyoktól. Mobil. Optimális klimatikus viszonyokat lehet tartani. Magas minőségű élelem előállítását teszi lehetővé. Minden módszer közös eleme az esővízzel való öntözés ajánlása és a hozzá szükséges víz gyűjtése! A magunk által előállított élelmiszerek tartósítása sem elhanyagolható kérdés. Igyekezzünk vegyszermentesen és energia felhasználása nélkül megoldani. A befőzendőket magas hőmérsékleten kezelve, az üvegeket két celofán közé tett tartósítószerrel lezárva, majd száraz dunsztban hagyva kihűlésig, elérhetjük, hogy vegyszermentesen elálljanak. A régen alkalmazott aszalási technikák is teret nyernek. Egyszerűen (sörös aludobozokból) megépíthető napkollektoros kerti aszalót használnak Aggostyánban és Gömörszöllősön is (http://www.youtube.com/watch?v= gA-LJ8-EtiQ). Az önellátás érdekében sokan maguk akarnak gondoskodni tojásról, húsról. A haszonállatok tartásánál alapvető kérdés, milyen és mennyi takarmányt tud előállítani a tartó, különben könnyen ráfizetéses lehet. Érdemes megfontolni az őshonos fajták beszerzését, ezek ellenállóbbak a mi 10
klimatikus viszonyaink között. Szerteágazó az önellátás témaköre, még akkor is, ha az olcsóság és egyszerűség jegyében, csak az élelmiszer előállítás lehetőségét vizsgáljuk. Az alapelvekre és néhány gyakorlati megvalósításra rávilágítva, arra biztatok mindenkit, hogy ahol lehet, és amit lehet, tegyen meg az önellátás érdekében. Megfontolandó ezeknek a módszereknek az alkalmazása, mivel elérhető velük a környezet terhelésének csökkentése és a saját egészségünk javítása! Lejegyezte: Horváth Emília
ra Ökokultú
Trashed (Kidobálva) Május 31-én az A38-as hajón, először Magyarországon, teltházzal vetítették a Humusz Szövetség szervezésében a Trashed (Kidobálva) című új, megrázó erejű dokumentumfilmet. A filmvetítés előtt Paul Connett professzor úr tartott előadást, aki harminc éve foglalkozik a fogyasztói társadalomra jellemző mérhetetlen mennyiségű szemét egészségügyi hatásaival és a szemétkezelés fenntarthatóságának problémájával. Connett professzor előadása sodró erejű volt, azt az energiát, lendületet és optimizmust, amit közvetített, nehéz szavakkal leírni. Látványos tényekkel hívta fel a figyelmet arra, hogy a kezelhetetlen mennyiségű szemét a mi jelenünknek már valóságos problémája, ugyanakkor szerte a világból számos, sikeres mintát mutatott be, hogy miként lehet kis lépésekben, helyi összefogással eredményesen felvenni a harcot a szeméttel. Városi komposztálókat, újrafelhasználó üzemeket (melyek helyenként már kulturális helyként is üzemelnek), csomagolás nél-
kül árusító boltokat mutatott be. San Francisco például a Nulla Hulladék mozgalom egyik ikonja lett, ma már a keletkezett hulladék 80 százalékát újrahasznosítják, és reális céljuk a Nulla Hulladék elérése 2020-ra. Újrafelhasználás tekintetében Connett úr nagyon méltatta azokat a kreatív kezdeményezéseket is, melyeket Magyarországon megismert. Ha fenntarthatóságban gondolkodunk, akkor minden egyes elégetett, lerakott tonna hulladék csak a rossz irányba visz bennünket, míg minden egyes tonna olyan hulladék, amit komposztálni, újrahasznosítani, megelőzni tudunk, a jó irányba, a változás felé visz. A 21. században nem az a feladatunk, hogy minél tökéletesebb technológiai megoldásokat találjunk ki a feleslegessé váló anyagok eltüntetésére, hanem hogy véget vessünk az eleve kidobásra ítélt termékek és csomagolók gyártásának. Nem jobb technológiára van szükség tehát, hanem jobb szervezésre, jobb oktatásra és jobb ipari tervezésre. A hulladékcsökkentés három ele-
11
Paul Connett professzor
mét hagyományosan 3 R-rel szokták jelölni: reuse (újrafelhasználás), recycling (újrahasznosítás), reduce (csökkentés), mely a teljesség kedvéért kiegészül egy negyedik elemmel: redesign (újratervezés). A hulladékcsökkentés alapja Connett úr szerint a házhoz jövő szelektív gyűjtés és a komposztálás, mert ezáltal erősödik az emberekben a felelősségtudat és az elköteleződés. Hiszen látják, mennyi mindenre lehet használni azt, amit pedig már kidobásra ítéltek. Connett úr, a Humusz és még sokan mások által megcélzott Nulla Hulladék célkitűzés nem szimplán környezetvédelmi szándék, hanem fenntarthatóság vonatkozásában szorosan összefügg a mezőgazdaság, a közösségfejlesztés, a gazdasági növekedés, az ipari termelés és munkahelyteremtés, az építészet és az energiaellátás kérdésével, ezért úgy is fogalmazhatunk: mindannyiunk közös ügye. Connett urat többször titulálták már „hulladék-evangélistának”, mire ő viccesen azt szokta mondani, hogy hát: „Tudod, fiam, az ördög éget, a Jóisten újrahasznosít.” Tudom, hogy még sok-sok ilyen energikus „hulladék-evangélista” van a világon, a kerületben is van szerencsém többüket személyesen is ismerni. Szemétcsökkentésre tett valamennyi kísérletük csak akkor lesz eredményes, ha a fogyasztói értékrendet erős, összetartó helyi közösségeken keresztül formálni tudjuk a maradandó értékek felé. Egy ilyen közösségi alkalom lehet a Trashed (Kidobálva) című film kerületi vetítése, melyre hamarosan sor kerül. Nagy Anikó
Hírek
Egyesületi hírek ► Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat a a 204/2012 határozata alapján „Rákoskeresztúr ért” Díjat adományozott Varga Lászlónénak, a Keresztúri Társas Kör egyesület elnökének a Rákoskeresztúr érdekében kifejtett, elkötelezett közéleti tevékenysége elismeréséül.
► Varga Lászlóné 2013-ban oklevelet szerzett a CLIPMA Éghajlatvédelmi szakképzés sikeres elvégzéséért. A 2012. évi szakképzés fő témája az élelmiszer-önrendelkezés volt. ► A környezetvédők országos találkozója, a Zöld OT 2013 márciusában Gödöllőn volt, ezen az egyesületből két személy vett részt. ► Egyesületünk részt vett az önkormányzat „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című uniós projektjének keretében a „Helyi lakosság bevonását célzó kisebb közösségi programok” keretében meg-
Hírek, információk ■ A BioSzentandrás program még 2010 decemberében indult – pályázati támogatás segítségével –, azzal a céllal, hogy az ott élők visszataláljanak ahhoz az életformához, amely mindig is a megélhetőségüket adta. 2011-ben hatezer négyzetméteren kezdődött meg a helyi növénykultúrán alapuló termelés a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősítő ellenőrzése mellett, Matthew Hayes biogazdálkodási szakértő felügyeletével és támogatásával. A programhoz huszonöt hernádszentandrási csatlakozott, akik megtanulták a bio termesztés gyakorlati és elméleti fortélyait (www.utajovobe.eu). ■RuthStout „csodálatos kertje” „Nincs szükség még kapálásra sem, mégis terem?” címmel a mulcsozásos növénytermesztésről, kertészkedésről szóló film. Elérhető: http:// vimeo.com/46390171.
t a r s a s k o r 1 7 @ g m a il.c o m w w w .t a r s a s k o r.e g a ln e t .h u
■ Örömmel adjuk hírül, hogy 2013. június 15-én, hiányt pótolva, elindul a makrobiotikus alapanyagok webáruháza. Ezzel a vevők a weblapon keresztül, országszerte megrendelhetik azokat az alapanyagokat, szakirodalmat és alapvető eszközöket, amelyek a makrobiotikus étrend kialakításához és fenntartásához szükségesek. ■ Makrobiotikus rendezvények: Június 8.: A levesek, desszertek és menütervezés. A makrobiotikus menük fajtái és tervezése. A miszó levesek fajtái és készítése. Nyugtató, erősítő és tisztító levesek. Makrobioti-
valósuló mini projektben „Változzunk együtt!”címmel. ► Az egyesület 2012-ben tanulmányutat szervezett Tata Agostyánba a Természetes Életmód Alapítványhoz. ► Tervek: – Az egyesület 2013-ra tanulmányutat tervez az úgynevezett agroturizmus keretében a rétimajori Víziparadicsomba, illetve a Rétszilasi Halastavak Természetvédelmi Területre. A magyar tájak, ősi halászati mesterség megismerésén kívül az egészséges táplálkozás, a halételek fogyasztása, illetve megismerése, megismertetése is cél. – Szomszédünnep, 2013. június 12-én 16 órától a CSTRH-ban. – Edmond Bordeaux Székely meghívása „Az ökológiai egészségkert” című könyvének ismertetésére. kus desszertek sokféleképpen és egészségesen. Főzőbemutató és étkezés. Június 26–27.: A levesek, deszszertek a makrobiotikus étrendben és a menük tervezése. Makrobiotika Intézet és Moksa Elixír rendezvénye Sopronban. A menü tervezése és fajtái. A miszó leves fajták alapanyagai, vágási és főzési módjai. Levesfajták és élettani hatásaik: nyugtató, erősítő és tisztító levesek. Egészséges makrobiotikus desszertek szélsőséges alapanyagok nélkül, desszertfélék. Főzési gyakorlat és étkezés. Július 25–28.: Makrobiotikus tábor Balatonfűzfőn. Makrobiotikus életmódtábor pihenéssel, makrobiotikus ellátással és oktatással. Sebestyén Szilvia, Makrobiotika Intézet, www.makrobio.hu
Köszönjük, hogy adója 1%-ával támogatta a Keresztúri Társas Kört! KÖRNYEZETFIGYELŐ
Környezetvédelmi kiadvány Kiadja a Keresztúri Társaskör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Cím: 1173 Budapest, Csabai út 44. Felelős szerkesztő: Varga Lászlóné Telefon: 256-5917, (06-70) 316-6966 • Művészeti szerkesztő: Balogh-Papp Krisztina
