Mesék a
számítógéprıl
Eppen a Mini-Edi
egy új
szövegszerkesztıvel írtam a leckét, amikor
lap került
elém. Nem
tudtam mi történt, ezért
nagyon meglepıdtem. Az új lapon a gép ezt írta ki: Helló én a számítógép vagyok. Téged hogy hívnak? Tibi. - írtam be a szövegszerkesztıbe. Elnézést kérek tıled, hogy csak írásban tudunk kommunikálni, de nincs hangkártyám. - írta ki a képernyıre a gép. Leírta a számítógép, hogy milyen érzés ilyen értelmesnek lenni, mivel a számítógép is érez. Kérdezte, hogy mit szeretnék csinálni rajta? Leírtam neki, hogy szeretem a szövegszerkesztıt, a Windows-t és még sok mindent. Erre a gép közölt velem az egyes programokhoz egy pár jó módszert. Ez tartott két órán át, utána észrevettem, hogy elkezd füstölni a gép és végül kigyulladt. Brr. brr. brr. - szólt a riasztó. Hirtelen felugrottam, de nem a gép elıtt, hanem otthon voltam, utána minden úgy folytatódott, mint minden reggel. Órák után az APC iskola volt, leültem a gép elé. Elindítottam a szövegszerkesztıt, és ezt láttam: Helló én a számítógép vagyok. Téged hogy hívnak? Kiss Tibor 6. o. Általános Iskola Doboz A számítógép belsejében jártam
Egy este, lefekvés elıtt, nagyon sokáig tanultam a számítástechnikát. Már zsongott a fejem a NEUMANN-elvektıl, a számítógépek generációitól, a CPU-tól és az operatív tár feladatától. Egyszer csak elaludtam. Egy számítógép belsejében találtam magam. Nem tudtam, hogy merre induljak, ezért szétnéztem. Mentek jobbra-balra a BUSZ-ok körülöttem, ezért fogtam magam, s felszálltam az egyikre. A BUSZ elment a CPU mellett, az OPERATÍV táron keresztül, a NEUMANN-palota nevő épülethez. Ott a sofır kiáltott: - END !!! Még szerencse, hogy tudok angolul. Persze ki lehet következtetni az "END" szó jelentését, például a WORD programok végérıl, ahol ez a szó jelzi a számítógépnek, hogy vége a programnak. Tehát le kellett szállnom a BUSZ-ról, mert vége lett az útnak. Le is szálltam. Gondoltam, benézek ebbe a NEUMANN-palotába. Mikor a kapuhoz értem, a két ır, aki a kapunál állt, így szólt hozzám: Csak akkor léphetsz be a számítógép királyához, ha felsorolod nekünk a NEUMANN-elveket ! Erre rákezdtem: 1
Belsı vezérlıegység. Bináris aritmetikai (kettes számrendszerben mőködı mőveletvégzı) egység. Sorban, egymás után (szekvenciálisan) hajtsa végre az utasításokat (programot)! Közös tároló az adatok és utasítások tárolására. Az utasításokat adatként is, az adatokat utasításként is tudja kezelni. Be-kiviteli eszközökkel rendelkezzen (perifériák). Jól feleltél! Méltó vagy arra, hogy belépj a királyhoz. Ezzel beengedtek. A kapun túl, egy hosszú folyosó végén ott ült a trónján a király. A trón elé álltam, s illedelmesen köszöntem: Jó napot kívánok önnek királyom. Úgy szintén! - felelt a király - Ha megmondod nekem, hogy az elsı generációs számítógépekhez mit használtak, kapsz tılem egy számítógépet. Elektroncsövet! - vágtam rá gondolkodás nélkül. Jól válaszoltál. Megkapod a gépet.... Mellesleg megmondanád mi a CPU feladata? A CPU vagyis a Central Processing Unit feladata: meghatározza, és ütemezi a számítógép mőködését. Kérlek, most menj haza, hogy miután felébredsz, az iskolában felelni tudj ezekbıl a kérdésekbıl! Azzal kiléptem az épületbıl. Pont jött egy BUSZ, ami fölvett, aztán... fölébredtem. Az iskolában számítástechnika órán ugyanazokból a kérdésekbıl feleltem, amit a király kérdezett álmomban. Délután, mikor hazaértem, ott volt az ígért számítógép az asztalomon. Késıbb kiderült, hogy a szüleim vették a gépet. Ezért én azt mondom, még válhatnak valóra álmok, és a számítástechnikát is érdemes tanulni, mert aki megérdemli, azzal ilyen dolog is történhet!
Vajda Balázs 5. o. Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola Gyula
Ki ér a legtöbbet? Egy napon az E bető meghallotta, hogy milyen sokat ér a Caps Lock billentyő. Elment hát, hogy meggyızıdjön róla, minek tartja magát az a dicsekvı billentyő. Mikor odaért, ahová kivánt menni, hát mit lát és hall! Hogy a Caps Lock éppen az O betővel beszélget, és az a 2
nagyképő Caps Lock épp azt mondja az O betőnek, hogy ı bizony sokat ér. Azt mondja az E bető. Elnézést, hogy beleszólok, szabad tudnom, miért mondja magáról, hogy sokat ér? Tudod, ha engem nem nyomnak le, akkor csak a Shift alkalmas arra, hogy nagybetőt lehessen csinálni. Márpedig a Shift nem képes arra, amire én vagyok. Már miért ne lenne képes rá! Te többet tudsz mint a Shift? Hogyne tudnék! -Mi az? Az, hogy ha engem egyszer lenyomtak, addig írok nagy betőt, amíg még egyszer le nem nyomnak. És a Shift nem képes erre? -Nem. Az E bető szó nélkül elment. Gondolja elszalad a monitorhoz. A monitor a billentyőzettel beszélgetett. Mikor úticéljához ért az E bető, ezt mondta. Ne haragudj monitor, szeretnék veled beszélni. Hát persze. - mondta, majd odafordult a billentyőzethez, és ezt kérdezte: Nem baj, ha most beszélgetek az E betővel? Dehogyis! Az E bető elmesélte, mit mondott a Caps Lock. A monitor erre azt válaszolta. Hát nem olyan sokat ér, mivel ha én nem lennék, bizony hiába nyomják le, nem lehetne látni semmit. Nálad ki ér többet? Hát, a billentyőzet és a kapcsolók. A billentyőzet miért? Mert ha a billentyőzeten a betőket nem nyomják le, akkor én nem mutathatok semmit. És a kapcsoló miért ér többet? Mert ha İt nem kapcsolják be, akkor fıleg nem tudok semmit mutatni. Ezután az E bető elment a kapcsolóhoz. Mikor odaért, azt kérdezte tıle. Te sokat érsz? Igen, sokat. De nálam sokkal többet ér valaki. Erre ezt mondja az E bető. Jaj, köszönöm, ne mondd el! Elegem van ebbıl az egészbıl! Inkább hazamegyek, és élem az életem! Az E bető elindult haza, s közbe ezt mondta. Nem érdekel, ha valaki többet ér nálam, csak legalább elégedjek meg azzal, hogy én is egy bető vagyok. Ács Farkas Lilla,4.b, Általános Iskola Zalalövı Hóegérke és a 7 Chip Egyszer volt, hol nem volt, a Dos tengeren innen, a Microsoft hegyeken túl, volt egyszer egy gyönyörőséges APC Stúdió. Ebben lakott a világ leggazdagabb számítógépe. Úgy hívták, hogy Computer-father. Mindene megvolt, amire egy számítógép vágyhat. Gyönyörő, színes, fénylı képernyıs monitora, lézernyomtatója, megszámlálhatatlan memóriája, mégis mindig szomorú volt, valami szorongatta 3
az alaplapját. A szíve választottja régen egy elektromos hálózati hiba áldozata lett, így egyetlen öröme kislánya maradt. Hófehér bakelit ruhája, zsinórja piros, mint a vér, billentyői feketék, mint az ében. Ezért nevezték ıt Hóegérkének. Az idı múlásával Computer-father mostohát hozott a házhoz, Trackball-mothert, aki nagyon féltékeny volt a kislányra. Naponta kérdezte titkos, sötét serverjébe zárkózva varázs-billentyőjét: Enter, enter mond meg bátran, ki a legszebb a világon? Az ıszinte billentyő mindannyiszor így válaszolt: Szép vagy, szép vagy, szép Trackball-mother, mindenütt csodálnak, de Hóegérke százszor szebb tenálad! Ettıl a gondolattól az irígység és gonoszság teljesen hatalmába kerítette, s úgy döntött, elpusztítja Hóegérkét. Betegnek tetette magát, így elhívták a szerelıt. Addig játszotta, produkálta magát, míg a mester úgy döntött, hogy a baj okozóját, Hóegérkét kell eltávolítani. Szegény kislány hiába próbálkozott, kattogott, nyöszörgött, nem könyörültek rajta, kivették a rendszerbıl. Egy rendetlen, sötét hardver raktárban találta magát, ahol élettelenül hevertek a vezetékek, diszkek, chipek, nyomtatók és hálózati kártyák. Hóegérke nagyon félt. Elindult, hátha valahol felfedezi az elektromosság valami jelét. Ahogy bolyongott ebben a barátságtalan világban, egyszercsak egy pislákoló képernyı villózására lett figyelmes. Gyorsan odacsúszott, és mit lát!? Egy ici-pici Lap-top álldogált magányosan, telepének utolsó szikráit próbálgatva. Gyorsan hozzákapcsolódott, hogy megnézze, mi van belül. Kattintott ideoda, bekukucskált az ablakokon, de nem látott senkit. Mivel fáradt volt és szomorú, elnyomta a 4MHz. Nemsokára arra ébredt, hogy valaki tologatja. Kidörzsölte az álmot billentyőibıl, s nem akart hinni saját vezetékének! Hét kicsi Chip toporgott körülötte. Nincs egyedül, mégiscsak van remény! A 7 kis Chipnek elmesélte Hóegérke, hogyan került ide, ık pedig nagyon megsajnálták. Elhatározták, hogy segítenek rajta. Elmondták neki, hogy ık az Internet bányában keményen dolgoznak minden nap, és azt remélik, hogy találnak egy olyan Homepage-t, akinek szüksége lehet még rájuk. Ezután Hóegérkét is magukkal vitték, és közösen küzdöttek a hálózat lassúságával. Egyik nap, ahogy lapozgattak a W.W.W.-n, felfigyeltek arra, hogy egy veszprémi általános iskola szívesen fogad minden használt, de jó állapotban lévı számítógépet és perifériát. Azonnal mőködésbe lépett Hóegérke, és néhány jól irányzott kattintással bejelentkezett az iskola hálózatába. Már nem volt más teendıjük, mint várni. Nem tartott sokáig ez sem, mert megjelent egy fiatal tanár úr, aki magával vitte ıket. Közvetlenül bekötötte a kis Lap-top-ot a 7 Chippel, és Hóegérkét az iskolai hálózatba. Azóta boldogan élnek egy lelkes Novell-család tartozékaként, s vidáman szolgálják a gyerekek munkáját a PC teremben. G. Kocsis Dóra 4.c Általános Iskola Veszprém
A törpök
4
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Gombaország. Ennek keleti részén éltek a Hupikék törpikék. Vezérük Dos Törpapa volt. Ellenségük Windows Hókuszpók az ország nyugati részén élt. Egyszer Hókuszpók feltalált egy olyan vírusmőszert, aminek a nyila a törpökhöz vezet. A törpök karácsony szentestéjére készülıdtek. Hókuszpók az Interneten keresztül hamar a törpökhöz talált. Költörp épp a TXT címő versét írta, amikor Hókuszpók vírusnyila lesöpörte és meggyújtotta a karácsonyfa díszeinek a 3˝ mbyte-nyi részét. Néhány törp háza is tüzet fogott. Az Enter kutya nagyon mérges lett Hókuszpókra: meg is harapta a lábát. Hókuszpók így nem tudott olyan könnyen mozogni. A törpök furfangos eszükkel kivágtak egy vírussal fertızött körtefát. Mivel Hókuszpók nem tudott olyan gyorsan mozogni, a törpök a fa ágait félig a tőzbe tették, aztán Hókuszpókra dobálták. Hókuszpók jajgató fájdalommal hullott a földre, viszont még mindig nem hárult el a veszély. Bat Törppicurnak, Exe Ügyifogyinak Comp Tréfinek és Doc Haminak leégett a háza. De a törpök melegszívőek, együttérzık, ezért befogadták ıket fájljaikkal együtt. Hami a törpöknek habos dir tortát készített. Törpapa büszke volt törpjeire. Ezt gondolta: Oh, az én kis hıs csapatom törpjei... Szánthó Csaba 4. o. Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola GYULA
A törpecsalád számcsija Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy törpeország, és volt náluk egy nagyon szegény család. İk azért voltak szegények, mert nem volt nekik számítógépük, és ez náluk szégyen volt. A kis törpök lassan nagy törpök lettek, és a legkisebb fiú, Törpenter, elindult szerencsét próbálni. Ment, mendegélt, egyszer csak találkozott egy varázslóval. Az azt mondta neki: - Fiam! Mit keresel itt, ahol a madár se jár? A fiú: Azért járok úttalan utakon, mert nincsen számcsink, és az nálunk szégyen. Aha! Értem. Én tudok segíteni, csak az nem olyan könnyő. El kell pusztítani a Yankee Doodle vírust, mert a számítógépemet zenélteti, és ez nagy baj. Hát, talán meg tudok birkózni ezzel a feladattal! Mielıtt útnak indultam, anyukám adott egy lemezt, amit a városban talált, amikor ott járt. Megnézzük, mi van rajta. Hát berakták a meghajtóba és elindították. Csodák csodája, éppen a SCAN volt rajta. A vírusirtó azonnal megölte a vírust. Köszönöm fiam. Amiért elpusztítottad a vírust, adok neked egy 133 Mhz-es Pentium alaplapot. Köszönöm! A fiú tovább mendegélt. Találkozott egy síró kislánnyal. Kislány! Miért sírsz? Azért Törpi, mert a számcsimat ellopta Hókuszpók, a gonosz varázsló. Aha! Értem már. Hókuszpók ellopta a számcsidat. Majd én visszaszerzem! A fiú elindult Hókuszpókhoz. Amint megérkezett, alaposan szétnézett, mert tudta, hogy Sziamiau ott van, és ırködik. Szerencsére nem vette észre senki, megtalálta a számcsit és minden baj 5
nélkül, és elvitte a kislánynak. A kislány nagyon örült, örömében elvitte Törpentert az apukájához, aki egy SVGA monitort, egy mini torony-házat és egy 101 gombos billentyőzetet adott neki. Kapott még egy kislemez-meghajtót, 8-szoros sebességő cd-t, 1 gigás wincsesztert, hangkártyát és 16 MB memóriát és még hangszórót is. A fiú nagyon örült és megköszönte az alkatrészeket. Sietett haza, mert gyorsan el akarta mesélni a kalandját, és haza szeretett volna estére érni, hogy minél elıbb összeszerelje a számítógépet. A törpcsalád boldog volt, hogy a fiú hazaért, és ilyen szerencsével járt. Törpenter ügyesen összeszerelte a számítógépet, ami nagyon jól mőködött, mert a talált lemezen DOS 6.2-es operációs rendszer is volt. Azóta járnak mindannyian számítástechnika órákra. Cseh András 4.b Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Nyíregyháza
Micimackó, Nyuszi és a kis számítógép Micimackó és Nyuszi egy szép tavaszi napon sétálgattak az erdıben. Virágot szedtek, nevetgéltek, egyszer csak egy furcsa kis masinára lettek figyelmesek. Körbejárták, nézegették, tanakodtak, mi lehet az, míg végül Micimackó véletlenül benyomott rajta egy gombot. A kis gépecskének a képes fele világítani kezdett. Hát te miféle szerzet vagy?- kérdezték az állatok. Én egy kis számítógép vagyok, és az emberek munkáját segítem. Sajnos engem elveszítettek. Hogyan tudod te az emberek munkáját segíteni? Mibıl állsz? Én nagyon sok mindent tudok- hencegte. Amit itt világítani láttok, az az egyik kimeneti eszközöm, a monitor, a másik a nyomtató. A bemeneti eszközeim a billentyőzet és az egér. De vannak ám ki-és bemeneti eszközeim is a hajlékony lemezegység és a winchester. Ezeket összeségében perifériáknak nevezik. Ha a billentyőzetemen lenyomtok egy betőt vagy egy számot az rákerül a képernyımre. Ezeket pedig karakternek hívják. Az a világító kis fény pedig, amit a monitoron láttok a kurzor, vagyis a helyır, melynek segítségével arra a részre írtok ahová akartok -hadarta egy szuszra a kis masina. A két jó barát szájtátva nézett egymásra. Megtanítanál bennünket a használatodra, hogy ezután a mi munkánkat is megsegítsd?- kérdezték tıle szinte egyszerre. -Hát persze, nagyon szívesen. 6
Két napig magyarázott a kis számítógép Nyuszikának és Micimackónak, de meg is lett az eredménye. Azóta Micimackó rajta vezeti, hogy hány csupor mézet győjtött naponta, Nyuszi pedig a megtermett répáinak számát tartja nyilván. Pozsgai Dávid 4. o. Bartók Béla Általános Iskola Mosonmagyaróvár Gabi és a gonosz banya Gabi nagyon szeretett volna egy számítógépet. Éppen karácsonyhoz készülıdtek. Az anyukája megtudta, mi a fia kívánsága, és vett a Computer-M-ben egy IBM PC-t. Gabi másnap átment Gergıhöz a szomszédba. Gergı már régóta jár számítástechnikára. Másolt Gabinak néhány játékot, aki már azon a napon mindet kipróbálta. Egyik napon azonban hiába kereste, már nem találta a számítógépén a játékokat. Most mit tegyek? - kérdezte magától. Hosszú töprengés után rájött, hogy csakis az álombeli vén banya lehetett az, aki eltüntette a játékokat. Éjszaka, amikor már mindenki aludt, úgy történt minden, mint a legtöbb izgalmas álom idején: megnyílt a föld, Gabi beugrott a nyíláson és máris Számító-cityben volt. Három nap, három éjjel mendegélt. A negyedik napon elért egy nagy várhoz. Szíve izgatottan kalapált. A banya várához értem! - gondolta magában. Két robot-sárkány állta útját. Gabi legyızte ıket, csak a POWER gombot kellett megnyomni rajtuk. Bekopogtatott. A banya mérgesen fogadta: Nem örülök, hogy itt vagy, tudom miért jöttél! De ha már megtaláltál, ám legyen! Visszaadom a játékokat, de elıtte három próbát kell kiállnod! Vállalom! - mondta Gabi. Az elsı próba: biztonsági másolatot kell a játékaidról készíteni. Gabi járt számítástechnikára, szerencsére nem hiányzott egy órát sem, hibátlanul megoldotta a feladatot. - A második próba: formattálni kell egy 5 egész egynegyed inch-es DS,DD-s lemezt, de úgy, hogy rendszerlemez legyen. Gabinak ez se okozott problémát, sıt a /U-t is használta, nehogy véletlenül vírus maradjon a lemezen. - A harmadik próba: létrehozni a lerajzolt könyvtárszerkezetet. Gabi ezt is tudta. A banya majd szétpukkadt. Már piros volt, mint a paprika, de vissza kellett adnia a játékokat. Gabi az álombeli alagúton visszament oda, ahonnan jött. Pár perc múlva már a szobájában volt. Felébredt. Gondolkodott, hogy álom vagy valóság volt-e, ami vele történt. Mindenesetre a kedvenc játékai hiánytalanul ott sorakoztak a számítógépén a JATEKOK könyvtárban. A szüleinek is elmesélte ezt az érdekes történetet, aztán leült játszani a számítógéppel. Dobány Máté 4.b Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Nyíregyháza 7
Baradlay Richárd és a táblázatkezelı Az egész történet úgy kezdıdött, hogy Baradlay Richárd egy csatában Palvitz Ottót halálosan megsebesítette egy karddal. Ekkor Ottó a halálos ágyához hivatta és közölte vele, hogy ráhagyja a kisfiát- akit pontosan nem tudott, hogy hol van-, és a táblázatkezelı programját. Az ifjúnak úgy látszik megbocsájtott Palvicz. Az ellenség kapitánya még átadott Baradlaynak egy levelet, amelyet majd fiának kell átadnia, ha a nagykorúságot eléri. Pár perccel ezután meghalt. Ezek után rendeztek egy kapitányhoz illı temetést. Richárd elment, hogy megkeresse Ottó eltőntnek hitt kisfiát. Szegény szerencsétlen egy undorítóan elhagyatott kb. 3 szobás házban élt, legalább még húsz korabeli társával együtt. Richard ezt látva szörnyen haragudott azokra az anyákra, akik ezt merik tenni gyermekeikkel. Egy csekélyke összeggel hozzájárult ahhoz, hogy valamivel jobb legyen az életük. Károlyt, Palvitz fiát pedig magához vette, s mint ahogy megígérte, saját fiaként nevelte. Nem sokkal ezután megházasodott, egy gyönyörő leányt vett el, akit Editnek hívtak. Eltelt néhány év, és Edit is fiaként nevelte Karcsikát, aki idıközben szépen cseperedett. Richárd elhatározta, hogy mikor Károly nagykorú lesz a táblázatkezelı programot is reá hagyja. Azonban figyelmeztette kis felesége, hogy mikor még ifjú volt adóságokat csinált. Így tehát szükség volt a programra, hogy jobban intézhesse pénzügyeit. Egy-két nap alatt beletanult a használatába. Lassan, de biztosan kezdte visszafizetni adósságát. Azonban egyszer csak bekopogtatott egy ember azok közül, akiknek tartozott. Ez az ember azt állította, hogy ı sokkal kevesebbet kapott, mint amennyit adott. (Igaz, hogy ez nem volt valami udvarias, de szüksége volt a pénzre.) Ekkor Richárd megmutatta neki a táblázatkezelıt, és a nyomtatón megjelenı grafikon is a Richard igazát bizonyította. Így hát elment az ember. Pár nappal késıbb Richárd boldogan olvasta az INTERNETEN a neki pötyögtetett levélben, hogy az elmúlt napokban történı eset csak félreértés volt, ugyanis a felesége az OTP Bank helyett a CIB-be tette a pénzüket. Richard természetesen megbocsájtott ezért a kis félreértésért. Eltelt ismét pár év, és Karcsika már nagykorú lett. Amikor éppen az INTERNETET olvasgatta, belépett hozzá a nevelıapja. Richárd ekkor mesélte el neki, hogy ı ölte meg az apját, és átadta neki azt a levelet, amelyet már 11 éve ırzött. A fiú hangosan felolvasta a levelet, amelyben Ottó közli vele, hogy ráhagyja 5000 forintját, amellyel azt csinál, amit akar. Károly legalább 2 hétig gondolkozott, és végül arra szánta el magát, hogy Amerikába utazik. Egy vasárnapi napon, amikor Edit, Richárd és gyermekeik az esti misére mentek, Károly éppen bıröndjeibe pakolt, azonban egyszer csak valaki kopogtat az ajtón. Az édesanyja volt, Alfonsine, akinek sok-sok év után csak akkor jutott eszébe a fia, amikor szüksége volt rá. Alfonsine ugyanis arra gondolt, hogyha megkaparintja fia táblázatkezelı programját és jó pénzért eladja, akkor egy pár évig nyugodtan eléldegélhet. Károly válaszként elutazott Amerikába a tablázatkezelıvel együtt, amire késıbb ügyvédi, mérnöki pályáján nagy szükség volt. Richárd és Edit boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Alfonsine pedig bekerült egy intézetbe, ahol özvegy Baradlay Kazimirné -Richárd édesanyjavette pártfogásába. Török Enikô 1. Számú Általános Iskola Sarkad
8
Mire képes egy veréb? Hol volt, hol nem volt, a WORD országi tengeren is túl, ahol a lemezmalac túr, élt a világon egy számítógép. IBM PC-nek hivták. Gazdája egy kisfiú volt, aki nagyon szerette ıt. Egyszer, amikor ifjú tulajdonosa elment a játszótérre a barátaival, nyitva felejtette az ablakot. Figyelmetlenségének az lett a következménye, hogy egy veréb berepült a szobába, és ugrándozása közben össze-vissza nyomkodta a gombokat. Megharagudott erre IBM PC, és elkezdett kiabálni: Te, nem hagyod abba! Elég nekem az is , hogy a gazdám is állandóan nyomkod! A veréb egy mukkot sem értett ugyan, de nagyon megijedt. Mégsem hagyta abba az ugrálást. Inkább szedte a lábacskáit a végtelen gombtengeren. Hányszor mondjam már , hogy szállj le a katonáimról! -förmedt rá a hirtelen haragú IBM PC. Csip, csip! -csipogott a veréb, s mintha mégis megértette volna, leugrott a billentyőzetrıl. Megnyugodott erre a számítógép. Végre, megszabadultam ettıl az undok géprontótól! -sóhajtott fel megkönnyebbülten IBM PC. A veréb eközben megtalálta a WORD-szótárt a polcon, amely jócskán teli volt porral. Kinyitotta. Megkereste a gép által mondott szavakat, de mivel barátságos madárka volt, nem sértıdött meg. Inkább megtanulta az összes szót a szótárból - egy szempillanat alatt. Ezután jobban megértették egymást. Össze is barátkoztak! A gép is megtanulta tollas kis barátja nyelvét. S mire a kisfiú hazaért, úgy összemelegedtek, hogy még pár percre sem akartak elszakadni egymástól! A fiúcska is megszerette a verebet, és megtanulta a verébnyelvet. Ezentúl mindhárman barátságban éltek, soha össze nem vesztek. Így volt, nem így volt, computeres mese volt!!!!!!!! Rusvai Ildikó Bajcsy-Zsilinszky Endre Úti Általános Iskola, Jászberény Az önállósult Mouse Elt egyszer Printerfalván egy Computer az ı kicsi Egerével. Egy napon Computer arra ébredt, hogy az Egere elhagyta. Hogy kihez és mihez szegıdött a kicsi Mouse? Na jó, elmesélem. A kicsi Mouse megunta, hogy mindig a Computerhez van kötve. Elindult hát vándorútra, önállósította magát. Már túl járt az ócska Floppy-hegyen is, mikor talált egy eldobott mikrochipet. Felvette, gondolta, még jó lehet valamire. Elérte a bővös Winchester-erdıt, de társat sehol nem talált. Az erdın túl egy furcsa faluhoz ért. Tátva maradt a szája az ámulattól! Itt együtt élt a Monitor, a Computer, a Billentyőzet, a Mouse, a Winchester, a Floppy, és a Printer. A kis család minden tagja boldog volt. Mindenki tudta a feladatát. Ki a bemeneti, ki a kimeneti adatokra ügyelt, ki mindkettıre. Eszébe jutott ekkor a mi kis Egérkénknek az ı Computere is, egy kicsit elbizonytalanodott, de vándorolt tovább. Egyszer csak megint egy furcsa családot vett észre. Itt is megvolt minden, ami az elızı családnál, mégis csak sírást-rívást hallott. Odament hozzájuk: 9
Miért sírtok? Tudod, elromlott a mi kis Egerünk, s nincs aki megjavítsa. - zokogott a Computer. Ekkor eszébe jutott a mi kis hısünknek a mikrochip. Odaadta a szomorú Computernek, aki beszerelte a kis Egérbe, és az egybıl megjavult tıle. Nagy volt az öröm a családban! Annál szomorúbb lett viszont a mi kis Egérkénk. Rájött, hogy egyedül nem boldogulhat. A többiek észrevették bánatát. Miben segíthetünk? - kérdezték. Szeretnék hazamenni az én családomhoz. De szeretnék egy Printert is, mert az nincs az én Computeremnek. Ha ez meglenne, akkor boldogan mehetnék vissza hozzá. Ha csak ez a baj, akkor tudunk segíteni. Van a faluban egy magányos Printer, ı biztosan szívesen hozzátok szegıdne. A kicsi Mouse megkereste a magányos Printert, és megkérte, hogy menjen vele. A magányos Printer boldogan eleget tett a kérésnek. Néhány nap múlva a kis Egér és a Printer hazaértek a Computerhez. A Computer nagyon megörült, amikor az elveszettnek hitt Egérkét és a kedves vendéget meglátta. Azóta a Printer és a kis Computer-család együtt élnek tovább, ha csak közben valamelyikük el nem romlott. Tarjányi Mária 4.a Általános Iskola Buj Hardver Mátyás kalandja Történt egyszer, hogy Hardver Mátyás unokatestvéréhez tervezett utat Fantáziaországba. Rokona Szoftver János, már várta érkezését. Mátyás sietve indult unokafivéréhez, hogy megajándékozza néhány új mikrocsippel, ugyanis akkor volt a hetvenedik születésnapja. Szerencsésen meg is érkezett, de a biztonság kedvéért hozta magával legjobb 586-os pentium ultrasound hangkártyás katonáit. Biztos, ami biztos. Gyönyörő fogadtatásban volt részük. Szoftver János szakácsávál a legincsiklandóbb áramköröket készítette el. Az asztal majd összeroskadt a 220 - és a 380-voltoktól. Persze nem hiányozhattak róla a magasfeszültségek sem. A kellemes vacsora után mindenki szundított egyet. Egyszer csak megrezzent a föld. Az asztalok összeroskadtak, az ókori elektroncsövek leestek a mennyezetrıl, és a tranzisztorok összetörtek. Uram atyám! - kiáltott Szoftver János, miközben a tornácon állt. Jönnek Kik - kérdezte Hardver Mátyás. A vírusok, élükön a boot vírusokkal - felelt. İrség! Jön az ellenség. Minden áron le kell gyızni ıket, mert igen veszélyesek - szólt János Megkezdıdött a harc. A hirtelen támadás Hardver figyelmét teljesen elvonta kíséretérıl. A vírusok egyre nyomultak elıre, és már-már felemésztették a külsı védelmet is. Hardver és Szoftver már azt hitték, hogy minden elveszett. Hé, az 586-os katonák! Felkeltették a harcosokat, akik olyan bátran küzdöttek, hogy a vírusok nem bírták a strapát. Úgy írtották ıket, mint a legyeket. Megadták magukat. Legalábbis azt hittük. A boot vírust, a kapitányt, még nem öltük meg. İ ott maradt egy bokor alján, és foglyul ejtett egy 586-os pentium gépet. Szoftver mögéje került, és háturól egy csapással leterítette a víruskapitányt. Így megmenekült a katona.
10
Szoftver János megköszönte rokona és egyben legjobb barátja segítségét, és egy nagyot ünnepeltek. Ekkor nevezték el Mátyást és Jánost a vírustalanság rettegett urának. Gyarmati Balázs 5.b Zalalövıi Általános Iskola Zalalövı
A makacs program Egyszer volt, hol nem volt, még a DOS Navigátor óceánon is túl, élt egy Lionking nevő program. Ez a program olyan makacs volt, hogy a gyerekek nagy bánatára, egyetlen számítógépen sem futott le. Winchester királynı megharagudott alattvalójára, magához rendelte, és azt mondta neki: Lefutsz a gépeken, vagy örökre búcsút mondhatsz DOS-országnak! Lionking sokáig töprengett, de hát makacs volt, s inkább a bújdosást választotta, minthogy a hírnevét kockára tegye. Már neki is készülıdött a hosszú útnak, azonban Winchester királynı másnap ismét magához hívatta. Adok neked még egy lehetıséget. Megküzdesz a Floppyval, a Billentyőzettel, és az Egérrel. Ha le tudod ıket gyızni, akkor el van felejtve a makacsságod. Lionking ráállt az alkura. Elıször az Egérrel küzdött meg. A három ellenfél közül ı volt a leggyengébb, így Lionking hamar legyızte. A Billentyőzet már nagyobb gondot jelentett, fıleg az ESC és az ENTER akadályozta, de mint ahogy a mesében szokás, hısünk ismét gyızött. Megérkezett a legerısebb ellenfél, Floppy is. Agya akár egy szuper számítógép, keze olyan erıs, akár a Winchester királyé. A Floppy vírusokkal támadta Lionkinget. Azokkal, akik a program elejéhez akarták írni magukat még könnyen elbánt, de nehezebben boldogult azokkal a vírusokkal, melyek a program végébe akarták magukat írni. Persze, a Floppy is hibázhat, s a végén megint Lionking gyızött. Megbocsátott neki Winchester királynı, fıképp mikor megtudta, hogy a program azért nem futott le a számítógépeken, mert nem volt elég a számára a RAM, s ezért makacskodott. A Winchester király új memóriachipeket vásárolt a számítógépei számára, s miután Lionking ezt megtudta, azóta minden gépen lefut. Frank Barbara 6. o. Általános Iskola Buj A programok háborúja
11
Egyszer, egy IBM PC AT számítógépben, a DOS versenyt rendezett a programoknak, hogy megtudja, melyik a legerısebb, a legügyesebb. A gyıztes számára értékes ajándékot tőzött ki. Hej, megindult a versengés a programok között! A Windows '95, a Norton Commander, a Lotus 1-2-3, a WordPerfect, az összes szövegszerkesztı, a játékprogramok, még a kis adatfájlok is részt vettek a játékban. Eleinte tényleg csak játéknak indult, de amikor a résztvevık egyre jobban belemelegedtek, kezdett elfajulni a verseny. A programok már komolyan vették, nem csak játéknak tekintették a dolgot, olyannyira, hogy az IBM PC teljesen felforrósodott, majdnem szétsült. A nagyobb programok harcoltak, a fájlok fejvesztve menekültek, a DOS pedig magát okolta a történtek miatt. A Windows '95 és a Norton Commander összeálltak, és mint két vírus, a gép ellen fordultak. Mindent kiirtottak, ami az útjukba került, lassan már az egész winchester kiürült romboló munkájuk miatt. Mivel a Norton Commander kezelte az egész könyvtárrendszert, a legkisebb fájlnak is megtalálta a helyét. A Windows '95 nagy hatalommal bírt, ezért minden programmal játszva elbánt. Miután már mindent elpusztítottak, amit csak lehetett, a végcél, a DOS fájlai ellen indultak. De hiába védekezett halált megvetı bátorsággal az öreg tolmácsprogram, a két gonosz árulóval szemben semmi esélye sem volt. Könnyőszerrel el is intézték a régi operációs rendszert, és megkaparintották a jutalmat. Azonban összevesztek, mert a jutalmat /amit nem is érdemeltek ki/ nem tudták egymás között elosztani. A nagy verekedésben észre sem vették, hogy egy alattomos vírus lopakodik keresztül a hajlékonylemezrıl a winchesterre. A vírus hátbatámadta a két jómadarat, és mivel már nagyon le voltak gyengülve, nem tudtak védekezni a hirtelen támadással szemben, a vírus pedig letörölte ıket a meghajtóról. A vírus azóta is boldogan él az IBM PC AT számítógép merevlemezegységén, és várja gyanútlan áldozatait, a programfájlokat. Kugyela Tamás Dávid Dürer Albert Általános Iskola Gyula
A vírus Egyik nap Aladdinnak ezt üzente DOS - király egy rem - megjegyzéslevélben. Aladdin! Országunkat egy eddig ismeretlen vírus támadta meg! Már csak benned bízunk! Ha segíteni akarsz nekünk, akkor ülj a számítógéped elé, s majd ott megtudod, hogy mit kell tenned! Aladdin szinte még végig sem gondolta, máris rohant, hogy segítsen régi jó barátjának, DOS nak. Amint bekapcsolta gépét, érezte, hogy a masina beszívja magába. A következı pillanatban már nem a szobájában ült, hanem egy széles Basic - utcában állt. Aladdin körülnézett. Az út két oldalán hatalmas Enter- házak magasodtak. Észrevette, hogy a vírus már itt is pusztított, mivel ezen az óriási karakter helyen egy teremtett lélek sem volt rajta kívül. Elindult hát egy dir - ösvényen, hogy egy még meg nem fertızött települést találjon. Ment, mendegélt, hosszú ren - órákon keresztül, egészen addig, amíg a Mini-edi városba nem ért. Észrevette, hogy itt még nem járt a vírus.
12
Barátaim! - szólt a város lakóihoz. Egy eddig még ismeretlen vírus közeleg városotok felé, hogy elpusztítson benneteket. Sokan próbálták már megállítani ıket, de még senkinek sem sikerült. mi is csak úgy tudnánk elállni az útjukat, ha összefognánk. A város lakóinak nagyon megtetszett Aladdin ötlete, s azonnal elkezdtek készülıdni. Volt, aki ellenállhatatlan SCAN - pajzsokat készített, volt, aki F -PROT - páncélokat kovácsolt. A gyermekek és az asszonyok TBAV - acélt edzettek. Mire a vírus a város határához ért, addigra már mindenki teljesen felkészült. Az ellenség, bár hatalmas csapattal érkezett, nem tudta legyızni Mini-edi város polgárait. Aladdin felolvasta nekik a Nemzeti Rar-t, majd a becsomagolt vírusokat visszaküldték saját országukba. Számítógépországot azóta is elkerülik a gonosz kártevık. Vojcek Eszter Vénkerti Általános Iskola Debrecen
A hasznos vírus Hol vol, hol nem volt, még az Reseten is túl, élt a Központi Egység király. Ennek a királynak volt egy szépségesen szép lánya, úgy hívták Floppy. Minden nap más és más "ruhákban" járt. Eljött az idı, amikor Floppy hercegkisasszonynak férjet kellett választania. Jöttek sorban a daliás kérık, de a hercegkis- asszonynak egyik sem tetszett. Az egyik napon, amikor sétálgatott a monitoron, jött a gonosz varázsló Joystick, és egy szempillantás alatt elrabolta Floppyt. A Központi egység kiadta a parancsot a billentyőzet hadseregnek, hogy menjenek el Joystickhez, és bármi áron hozzák vissza a lányát. A hadsereg minden erejét bevetette, de mégsem tudták legyızni a varázslót. A király végül kihirdette a következı rendeletet: aki megmenti Floppyt, ahhoz feleségül adja, és még odaadja fele királyságát is. Sok kérı szerencsét próbált, de egyiknek sem sikerült a hercegkisasszonyt kiszabadítani. Winchester fülébe is eljutott a hír, ı is elindult kiszabadítani Floppyt. Ahogy ment mendegélt, találkozott egy kis karakterrel. A karakter így kiáltott: Segíts rajtam idegen! Húzd ki a lábam, mert beszorult egy idézıjelbe. A Winchester kihúzta a karakter lábát. Ekkor a karakter így szólt: Mivel megsegítettél engem, neked adom ezt a vírust, ami azt rongálja meg, amit kívánsz. A Wincester nagyon megköszönte az ajándékot, és tovább folytatta útját. Amikor odaért a Joystick házához, megparancsolta a vírusnak, hogy pusztítsa el a varázslót. A vírus megtette a kötelességét, és visszament a gazdájához. De mire visszatért, nem találta egyedül, mert már ott volt Winchesterrel Floppy hercegkisasszony is. Mindhárman visszatértek Központi Egység királyához, és ott Foppy és Winchester összeházasodtak. Számítógépre szóló esküvıt rendeztek, és boldogan élnek, míg tönkre nem megy a gép. Bánkúti Georgina Óközségi Általános Iskola Tát Lisa és a számítógép 13
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, akit Lisának hívtak. Minden vágya, álma egy számítógép volt. Eljött karácsony estéje, s vágya valóra vált. Nagyon vigyázott a becses ajándékra. Játék és vírusírtó programokat készített rajta. Ha kevés ideje is volt, azt mindig a gép mellett töltötte. Egyik éjszaka valami neszre, zajra riadt föl. Gyorsan a másik oldalára fordult, és mélyen aludt tovább. Gondolta-csak rossz álom volt az egész! Másnap reggel, mikor felébredt, boldogan szaladt volna gépéhez, de sehol sem találta, pedig égreföldre kereste. Ezalatt a három férfi: Jon, Jony és Jock a lopott számítógépen vírusprogramokat készítettek. Így szólt az egyik: Jon, hány program van már? Kereken húsz, nem semmi igaz? Még csinálok vagy tizet, és ezzel a város összes gépét megkárosítom, és csak mi fogjuk tudni kiírtani belıle a hibát, és rengeteg pénzünk lesz! Eközben Lisa pirosra sírt szemmel járt utcáról utcára, házról házra a számítógépét keresni, de mivel látta, hogy nincs remény, beletörıdött, hogy újat kell vennie. Az egyik ház elıtt egy kis cédulára lett figyelmes.Ez állt rajta: "Számítógép van eladó!" Örömkönnyek szöktek a szemébe, és gondolkodás nélkül bekopogott. Ebben a pillanatban szakította félbe a férfiak beszédét. Lisa szerényen megkérdezte: Vannak itt gépek eladók? Igen, jó helyen jársz! Gyere válasszál! Lisa sok-sok gépet látott. Körbement a lakásban, de egyik sem nyerte meg a tetszését, míg oda nem ért az utolsóhoz. Földbe gyökerezett a lába és merev szemekkel nézte. Ezt szeretném megvenni! Mennyibe kerül? Ez nem eladó! - morgott a férfi mérgesen. Kár. - szólt bánatosan Lisa. Ahogy kiment az ajtón, a legközelebbi telefonfülkéhez futott, és a rendırség hívószámát tárcsázta. Pár perc múlva ott is volt a rend ıre. Lisa mindenrıl részletesen beszámolt neki, ami történt vele, amit bent látott, és így szólt: Kedves rendır bácsi, az én szép karácsonyi ajándékom egy IBM PC volt, amit elloptak tılem. Kérem segítsen nekem, hogy visszakaphassam! Kis idı múlva Joniéknál újabb kopogás hallatszott. Jon nyitott ajtót. Most ı döbbent meg a látványtól. Egy rendır állt az ajtóban. Szólni sem tudott az ijedtségtıl. De fıként attól nem, hogy meglátta a rendır mellett a kislányt is. Bemehetnék uram? - kérdezte a rend ıre. Mo-mo-most nem lehet! - válaszolt nagy nehezen Joni. Kérem, azonnal engedjen be! A férfi lassan ajtót nyitott. Honnan van ez a sok gép? - kérdezte a rendır. Há-há....hát van! Majd a kislányra nézett és így szólt: Te hoztad ránk a rendırséget? Mit akarsz tılünk? A számítógépemet. - felelte Lisa. Honnan tudod, hogy ez a tied? - kérdezi Joni. Majd mindjárt megmutatom! Ugye elhiszi rendır bácsi, hogy ez az enyém. 14
Mindjárt kiderül - szólt. - Látja ezt a BILLAT nevő játékot? Van egy kódja, amit csak én ismerek. Ez a kód pedig így hangzik: 86103103. A kislány beütötte, és a pogram elindult. A lány boldogan vitte haza tulajdonát. A rosszak elnyerték méltó büntetésüket, s többet eszükbe se jutott vírus pogramot csinálni. Látjátok, így jár az, aki ilyen úton akar pénzt szerezni. Itt a vége, fuss el véle! Jakab Judit Általános Iskola Egyek
A kis számítógép Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy kis számítógép. Gazdája egy Balázs nevő fiú volt Balázs minden este játszott vele . Egyszer vírus támadta meg a gépet. A fiú nagyon szomorú volt, hogy játénem kával. játszAzhat tán kedeszébe venc jutott, hogy egyik barátja ki tudja írtani a vírust. Elment, hogy megmondja a barátjának, hogy jöjjön el kiírtani a vírust. Másnap Balázs úgy is tett. Aztán újra a kis számítógéppel játszott minden este. Azóta is élnek, ha meg nem fertızte ıket egy újabb vírus. Balpataki Tamás Bolyai János Általános Iskola Tatabánya
A szerelmes számítógép
15
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy számítógépbolt. Ebben a boltban"élt" egy pár: Futuráné IBM Ancsa és férje Futura Ferenc. Minden napot szépnek tartottak, ám volt egy közös félelmük. Ez az a pillanat volt, amikor el kell "válniuk" vagyis megveszik ıket. Sajnos félelmük beigazolódott. Egy szép májusi napon belépett az üzletbe egy férfi feleségével s nyolcéves lányukkal, Feliciával. Számítógépet akartak vásárolni. A család végignézte a választékot, s a kislány felkiáltott: İt szeretném! - s az egyik számítógépre mutatott. Futura Ferenc megijedt. Engem? -kérdezte rémülten feleségétıl. Ancsának nem kellett válaszolnia, mert Ferit már vitték is. Megtudta a címet, ahová szállítják, s gyorsan odasúgta Ancsának, hogy értesíteni tudják egymást. Másnap megvették Futuránét is. Szinte ugyanaz történt vele, ami a férjével. Ancsa egy rendes családhoz került, ahol nagyon szerették a számítógépeket, még a kisfiuk is, akit Petinek hívtak. Peti imádott Ancsával játszani, s hamarosan jó barátok lettek. Még beszélgetni is tudtak a maguk módján. A számítógépnek mégis hiányzott a férje, ezért írt neki egy levelet. Mikor végzett, megnyomta a
billentyőt, s vele egyidıben a P betőt. Enter Eszter már szólt is Kábel Bélának, hogy nyomtassák ki a levelet. Epson Edit gyönyörően elkészítette, Ancsa pedig megkérte Petit, hogy küldje el Ferinek. Másnap, mikor férje megkapta a levelet, és nagyon örült neki. Már neki is nagyon hiányzott elhagyott felesége, ezért azonnal válaszolt rá. Ezentúl így folytak a levelezések. Eltelt két hónap. Felicia papája elhatározta, hogy vesz magának egy számítógépet. Ugyanebben az idıben Peti apukája elkészült egy számítógépes programmal. De, hogy ne keverjelek benneteket össze, Péter édesapja programtervezı volt. Feladott egy hirdetést, hogy eladja a gépet. Feliciáék elmentek megnézni és megvették. Mikor hazaértek egy külön szobába rakták. Feri nagy meglepetésére néhány perc múlva Ancsát hozták be, s mellé tették az asztalra. Amikor senki sem volt bent, csak ık ketten, megünnepelték a viszontlátásukat. Ezentúl boldogan mőködtek, míg meg nem hibásodtak. Takács Eszter Bartók Béla Általános Iskola Mosonmagyaróvár
A másik joystick Egyszer egy új joystick érkezett a számítógéphez. Ez a joystick nem tudta, hogy hol van a csatlakozója, ezért elindult tanácsot kérni. Elıször megkérdezte az egértıl: Egérke, nem tudod, hogy hol van a csatlakozóm? Sajnálom, nem tudom, de a printer bizonyosan tudja, hisz ı csak okosabb mint én, nem igaz? 16
Ha te mondod, biztosan igaz! Köszönöm, hogy útbaigazítottál! Ezzel elindult a printerhez, hátha ı bírna segíteni. Megkérdezte tıle is: Printer koma, nem tudod, hogy hol van a csatlakozóm? Miért? Te nem tudod? Pedig joystick vagy. Dehát én sem tudom. De a monitor, az tudja, mert ı még nálam is okosabb. Menj el a monitorhoz, ı majd útba igazít. Köszi! Ment a monitorhoz, abban reménykedve, hogy a monitor az útbaigazítja. Te monitor! Nem tudod, hogy hol találom a csatlakozóm? Azt mondta a printer, hogy te mindent tudsz. Hazug pletyka az egész dolog! Mert például nem tudom, hogy hol van a te csatlakozód. De azt tudom, hogy az egyes joystick az tudja. Menj el hozzá, mert ı biztosan tudja. Köszönöm az útbaigazítást! Az úton sokat morgott: Én balga! Miért nem mentem egyenesen az egyes joystickhoz? Mikor odaért, így szólt: Figyelj csak! Légyszíves mondd meg, hogy hol van a csatlakozóm! Ott van a printer és az egér csatlakozója között, az enyém alatt. Megtaláltad? Az a kis lyuk. Látod? Az az, ott ni! Dugd bele a csatlakozódat! Kész is van. Köszönöm, hogy segítettél! Azóta összhangban élnek a számítógép egyes perifériái. Haraszti Róbert 3. Sz. Általános Iskola Orosháza
Élt egyszer egy program Elt egyszer egy egypályás játékprogram (a nevét nem árulhatom el), amin eljutottak a negyedik pályára. A második pályán minden jól ment, a harmadikon nem volt hang, a negyedik pálya közepén pedig a számítógép elküldte az utolsó üzenetet, ami így hangzott: SYSTEM HALTED Szépen eltemették, és ezt írták a fejfára: Élt egyszer egy egypályás játékprogram, amin eljutottak a negyedik pályára. A második pályán minden jól ment, a harmadikon nem volt hang, a negyedik pálya közepén pedig a számítógép elküldte az utolsó üzenetet, ami így hangzott: SYSTEM HALTED Szépen eltemették, és ezt írták a fejfára: 17
Élt egyszer egy egypályás játékprogram, ... Haraszti Róbert 3. Sz. Általános Iskola Orosháza
Pillantás egy számítógép belsejébe (Riport) Kedves Olvasóim, ez alkalommal a témánk az IBM PC, pontosabban az Alaplap család megismerése lesz. Elkalauzolom Önöket egy számítógép belsejébe, ahova kedves meghívást kaptam egy egész napra. Nosza rajta kedves tömörítım, RAR, végezd a munkádat, hagy jussak el a vendéglátóimhoz! No, ide is értünk, igaz, elég lassan (hiszen a soros porton érkeztem), és már vár is a család. Így köszöntenek: Jó chipeket kívánunk! Jó chipeket! Ugye, Alaplap úrhoz van szerencsém? Igen, én vagyok az. Már vártam. Engedje meg, hogy bemutassam a családom: A feleségem Pentium Piroska, és a gyerekeim, Trident Józsika és I/O Zsófika. Itt élünk ebben a csodálatos mini-torony kiépítésben. Tessék beljebb jönni, és helyet foglalni! - vette át a szót Processzor Piroska. Köszönöm a kedves fogadtatást. Most pedig szeretnék néhány kérdést feltenni maguknak, elıször Processzor Piroskának. Rendben van. Mennyi ideje élnek itt, ebben a mini-torony házban? Ó, már 2,3*109 éve. A gyerekek mennyi idısek? Trident Józsika 0,9*109 éves, a nagyobbik, I/O Zsófika pedig 1,1*109 éves. Mostanában errefelé sok a vírus. Nem félnek? Nem, mert fel vagyunk készülve a legjobb vírusirtókkal. Megvan a legújabb TBAV, F-PROT, és a DR.WEB. Na persze, ez sokat segít. No, és milyen korszerő eszközök vannak beépítve ebbe a csodálatos toronyba? Erre a kérdésre már a férj, Alaplap úr válaszol: Van egy Soud Blaster 32 bites hangkártyánk, 64MB RAM-unk, lézernyomtatónk, egy 2,1 GB-s Quantum winchesterünk, SVGA color monitorunk, joystick, trackball, modem (28800 baudos), 10-szeres CD-ROM, egér, macska, na és a feleségem, Pentium Piroska 200 Megaherz sebességgel dolgozik. Hát ez csodálatos! És mivel közlekednek? Természetesen busszal. Milyen busszal? Ha viszünk valamit, akkor az adatbusszal, de ha nem kell cipekedni, akkor a címbusszal. 18
Köszönöm szépen. Mi is köszönjük. Közben elkészült az ebéd is, asztalhoz ültünk. A menü nagyon finom volt. Rántott feszültséget ettünk, amit egyenesen a tápegység készített a számunkra. Délután a gyerekekkel voltam. Megmutatták, hogy mi a feladatuk a családban, játszottunk, vicceket hallgattam, fıleg számítógépes vicceket. Egy faviccet szívesen elmesélek: - Hogy nevezik az összetört CD-lemezt? -? - Természetesen CD rom. Lassan este lett. Vacsorához invitáltak. Most Random Acess Memoryt ettünk Pentium Piroska módra. Ezután elbúcsúztam a családtól, a RAR programmal visszanagyítottam magamat, s haza is érkeztem. Nagyon jól éreztem magamat, remélem, Önöknek is tetszik a beszámolóm. Legközelebb május F10-én látogatok újra az Alaplap családhoz, akkor a témánk az egyéb fontos eszközök megismerése lesz. Megismerkedhetnek a Scannerrel, a Plotterrel, a Streamerrel, a Modemmel. Addig is várom leveleiket a szerkesztıségbe tanácsaikkal, észrevételeikkel, ötleteikkel. Zombor Edith Valerie Általános Iskola Buj
Tartalomjegyzék Mesék a számítógéprıl A számítógép belsejében jártam Ki ér a legtöbbet? Hóegérke és a 7 Chip A törpök A törpecsalád számcsija Micimackó, Nyuszi és a kis számítógép Gabi és a gonosz banya Baradlay Richárd és a táblázatkezelı Mire képes egy veréb? Az önállósult Mouse Hardver Mátyás kalandja
3 4 7 9 11 12 15 16 18 21 22 24 19
A makacs program A programok háborúja A vírus A hasznos vírus Lisa és a számítógép A kis számítógép A szerelmes számítógép A másik joystick Élt egyszer egy program Pillantás egy számítógép belsejébe
26 27 29 30 32 35 36 38 40 41
Az 1997. évi WORD '97 számítástechnikai verseny támogatói: Tiszaújváros Önkormányzata TVK Rt. Tiszaújváros Microsoft Magyarország TIPSZO Kft. Tiszaújváros PI-CO Kft. Budapest Mesék a számítógéprıl V. Mőszertechnika-Irodatechnika Kft. Budapest Top - Szer Ipari Szerelı és Kereskedelmi Kft. Tiszaújváros Biaplaszt Bt. Tiszaújváros Új Alaplap Szerkesztısége Budapest TVK Plast TMK Kft. Tiszaújváros Akzo Rt. Tiszaújváros Bır - Relife Kft. Tiszaújváros SZÜV Rt. Budapest Cyberstone Kft. Budapest Lan Partner Kft. Tiszaújváros Self - Control Bt. Tiszaújváros TiszaComp Kft. Tiszaújváros Tisza Textil Kft. Tiszaújváros Corvus Computer Informatika Kft. Miskolc Comp Ware Trade Kft. Miskolc Professzionál - Miskolc Számítástechnikai és Szervíz Kft. Szuperinfó Tiszaújváros Tóth Ostya Ostyasütıüzem Tiszaújváros Quick Dekor Stúdió Tiszaújváros REX Kft. Tiszaújváros Borsod Volán Tiszaújvárosi Kirendeltsége 20
PETROSOLG Karbantartó és Szolgáltató Kft.
Köszönet a WORD '97 Országos Számítástechnikai Verseny szervezıinek, védnökeinek, szponzorainak A tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskola vezetésének, tanárainak, tantestületének áldozatos fáradozásukért, szervezésükért. Az 1997. évi WORD '97 verseny fı védnökeinek: Farkas Zoltán úrnak, Tiszaújváros polgármesterének, Várhegyi Miklós úrnak, a TVK RT. vezérigazgatójának, Kovács Tibor országgyőlési képviselı úrnak és fı szponzorunknak a TVK RT-nek. Külön köszönetet mondunk Kovácsné Pintér Évának és munkatársainak, akik elıkészítı, szervezı munkájukkal lehetıvé tették a verseny megrendezését.
21
22
23
24
