No title

I Zl...o\

:ór'r,G=

É;.\i

J%)L ./:n\

(á

1114.

Lvf aLyam

/|

m^r
. ,.;^

0 /\

j/A,b'

Az Áuo35 A(

KtJLt É,

t

( Q / P/

L TÁ rsusá<

,,...jó tudnunk, hogy a múIt megbecsü!ése és eredményeinek a jövő fejlődésébevaló átvitele,

nálunk később! keletű és még ma sem eléggé általános, pedig a hagyomány tisztelete nem klsebb tényezője a haladásnak mlnt maga a haladás ösztöne. Hatása alól még legmerészebb támadói sem menekü!hetnek. ,,Az emberiség, ú9y mondá egy bölcselkedő, kétíéle emberből áll, élőkből és holtakból - a holtak számosabbak."

E számos holtak üzennek nekünk maiaknak, akik eI

rohanun k örökségün k mel lett,

sllányítjuk, züllesztjük, sivárítjuk azt a nyelvet melyet örökül kaptunk." (Kölcsön!)

Horuáth J ános i rodalomtö rténész

TARTAL@xVJ HIREINK - Gyászolunk - elhunyt Benda Kálmán társaságunk elnöke - Nem búcsúzom- Emlékezem

5.

oldal oldal

Bóta Ldszló

21.

oldal

Bendakílmán

23.

Benda kólmón

28.

oldal oldal

Bendakílmón

33.

oldal

36.

oldal

Benda Kílmán

78.

oldal

Benda

79. o|da|

Bóta l^qszló

3.

VERsEK - Halotti beszéd és könyörgés ,qz Ur tSS+, esztendej

éb

a

B enda (ralmdn elnöktjnk ealíkére és tiszteletér e

VISSZATEKINTÉS (aólogatds rendezaényeink etőaddsaibóI) - A magyar múveltségtörténeti útja Kelet és Nyugat határán - A moldvai csángó magyarok története - Történeti áttekintés - Együtt élő népek a Kárpát-medencében c. teleaíziós sorozat beuezetője

INNEN-ONNAN

(oiloga tds a hírlapokbóI)

OIVASTAM VAIAHOI

(ir

o

dalmi r észlet ek)

- A nagyszentmiklósi kincsről - A középkori magyar bányajogról AGYMENÉ S

6tlet ek, gondolatok,

j aa

aslatok,

.

.

- Ldszló Gyula Kílmón - Heckenast Gusztáa

)

81.

oldal

- A tudomány szolgálatában- Benda Kálmán múveinek bibliográfiája

83.

oldal

KIADVÁNYAINKRÓL

97.

oldal

- Benda Kálmán Emlékérem

xötrlvvn;ÁNLAT

NAPIAINK

7994. WII. eofolyam 7. szám Kiadó:

Orszigos Ómagyar Kultúra Bardti Tórsastíg LeuéIcím: 1476 Budapest, pf.152. Telefonlfax: 331-6947 elős'kifl áó :Ee n da Kát má n| Felelős szerkesztő: Bóta Mszló F el

ISSN:1217-09-09

_.,*tr*"*,

7ülr!.-4sT

NA?lAINK 2

HIREINK Gyászolunk Eletének 81. esztende jében1994.március 13-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Benda Kálmárv Társaságunk elnöke. Elete és munkássága előtt tisztelegve, írásaiból, előad,ásalbő|, arőIamegjelent cikkekből állítottuk össze lapunkat.

Mindenekelőft ídézzükfel két közglííIésűnk az 1989, november 12-i, és a Marcí bácsi elnökletével meghftott utolsó, 1993, november 20-í megnyitó beszédeit,

Azt hiszem tehát feladafunk, hivatásunk váItozatlanul fontos megismertetni népünk egészévelmúltunkat, kulturális örökségünket, romantika nélkül, űgy, ahogy az a valőságban volt. Nem tudja a jelent és a jövót helyesen építeni az, aki nem látja a múltbóI mába vezető utat, aki nem tudja azt, hogy honnan jöt-

tünk és mit hoztunk magunkkal, aki nem arra épít,ami történeti valóság.

Hölgyeím és Uraím! Kedves Barátaím!

A mi íeladatunk ezt a történeti valóságot,

össze, ebból három már beszámoló alko-

tóközgyű|és, az eIső a megalakulás volt. Három éve, hogy baráti társaságunk működik és talán nem állok egyedül, ha azt mondom, hogy lassan kezdjük megtalálni önmagu nkat, igazi feladatainkat és hivatásunkat,

Amikor a baráti társaság elóször ült össze, amikor elhatároztuk, hogy az

ómagyar kulturával foglalkozunk, annak értékeit, hagyományait igyekezünk tudatosítani, úgy mondhatom, hogy Ma-

gyarországon - politikai viszonyait tekintve - még egy egészen más világ volt, Egy egészen más világ és az utolsó években, sőt hónapokban a politikai kérdések kerültek előtérbe, azok a kérdések, hogy hogyan tudjuk kialakítani a magunk külön ítiggetlen demokratikus hagyományait, az állami és társadalmi életben. Vajon mindezt háttérbe szoította-e, fölöslegessé tette-e hogy mi mégis a magyar múveltségnek, a magyar önfudat-

nak, önmagunk magára találásának a kérdéseitmúveljük továbbra is. Vajon

nem egy olyan időpontban éliink-e, amikor ez mellékessévált pillanatnyilag, átmenetileg sokkal fontosabb, sokkal jelentősebb és léünket befolyásoló kérdések mellett. En azt hiszem nyugodtan mond-

hatjuk, hogy nem váltunk fölöslegessé. Divatos mostanában különböző válságokról beszélni és ezek a válságok valóban meg is vannak. VáIságban van 4azdasági élettink, válságban van politikai

rendszerünk, válságban var:. az emberi önfudatunk; én úgy érzem,hogy vá|ságban van és nem taláItuk meg teljesen mai napig még magyar mivollunkat sem.

kulturális értékeinket megismertet-

ni és egész gondolkodásunk, öntuda-

Negyedik közgyúlésünkre gyúltünk

tunk alapjává tenni. Köszönttjm

a megjelentel
dik köz gyűl ésünket

Arról folyik a vita, hogy Közép-Európához tartozunk-e, esetleg Kelet-KözépEurópához, vagy egész Európához, Ebben a vitában, amely öntudafunkat is meghatározza, azt hiszem komoly szavunk kell hogy legyen nekünk is azon a téren, hogy tudatosítsuk mtrlhrnkat, mú]tunk kulturáIis örökségét, amelyik már önmagában is megmutatja azt, hogy hova tartozunk, amelyik megmutatja azt, hogy mit érünk mi azon, hogy magyar: öntudatbary szellemiségben, kulturában. Az elmúlt idóen, szinte már két nemzedék is nagyon keveset hallott arról, hogy kulturában, öntudatban mit jelentett és mit jelent magyarnak lerrni. Keveset tanultak, nem egyszer amit tanultak, amit hallottak azt is eltorzítva, elferdítve kapták. Itt az ideje, hogy műtunknak a reáhs,ígaziarcát, igazi értékeinket és hagyományainkat minéI szélesebb rétegekben fudatosítsuk. Ami tilos volt, az mindig

kitermeü a széIsőséges, romantikus tudománytalan ellenálláspontokat. Es ez történt ebben az esetben is. Miután nem volt szabad beszélni, nem volt lehetóség beszéLni múltunk igazi ér-

tékeiről, arróI,hogy hova tartozunk, mit hoztunk, mit alakítottunk ki, mindeníéIe széIsóséges vélemények kaptak lábra és meggyőződésem szerint ezek legalább olyan kártékonyak és veszélyesek, mint hogyha nem beszéIünk a dolgokról.

me gny

i t

om.

Köszőntőm a megjelenteket, és Vlll, közgyűlésünket ezzel megnyítom, Hetedik éve áll fenn társaságunk, magam sem tudom egészen mégis miként jött ki, hogy nyolc közgyúlésünk volt és egy hároméves periódusnak is a végérejutottunk, úgyhogy tisztújítás is vár ránk ezenaközgyűlésen. Ebben az évben különösen fontos új területekre próbálkozott bemerészkedni Társaságunk, erróI főtitkárunk majd részletesen fog szólni. Tevékenységünk, tulai donképpen nem váltunk tömegmozga-

lommá, ezt azt hiszem nem kell

bizonygatnom, viszont

úgy érzem,

hogy az a feladat, amire elköteleztük magunkat, az fontos és azt sikerült is továbbvinnünk ebben az évben és az elmúlt években is. En úgy érzem,hogy jelenlétünk a magyar társadalomban, azok a célok, amiket magunk elé tűztünk az induláskor, régi, nemzeti műveltségünk hagyományainak az ismertetése, terjesztése, fenntart ása, ez

v

á|to-

zatlanul fontos és nagyobb eróvel is lehetne ezt képviselni a magyar társadalomban, azt hiszem, hogy amit mi

megtehettünk, azt megtettiik, és talán a jövőben is meg fogjuk tudni tenni. Nem kíaónok hosszasabban beszélni, programunknt röoiden adzolom és utóna e gy et

ér t éset eke t kér em

hozzri.

^(:A9lAIÎ:K

Benda l(álmán szűlei

Benda lGlmán

kgyik gyermekűk elvesztése után)

egy éves korában

Benda kálmán és testvérei

Máría és Judit

,],

.]

-

vízícserkészek

cserkésztáborban Cserkészígazolványa

Zrínyi Miklós víziraj 7 93ó-ban a lJrassó melletti Polanán az ottaní román jamboreen

cserkésztáborban

NAP]AINK

5

,,Nem bűcsízom"

Emlékezem! Voltal akik azt gondolták, hogy számáraez valami passzió, vagy esetleg hiúság. Talán egy sajátos titulusgyújtögetési hai

Alig pár hónapja, hogy elnökünket Benda Kálmánt, 1993. novemberében 80. születésnapján köszönthettük a közgyúIésünkön. Emlékszem, mily nagy öröm és megnyugvás vo|t számunkra, hogy újabb három esztendóre elváIlalta társaságunk elnöki tisztét, amelyet megalakulásunk óta, immár nyolc éve töltött be folyamatosan. Megdöbbentő ez a szomorú eset, hiszen Marci bácsi1 munkabírása, kedélye, fizikai állapota - mondhatni - különlegesnek számított ismerósei körében. Ahogy ő mondogatta, ha erról kérdezték:,,Virgoncnak szdmítok a kortdrsaim között." Nercr rég, amikor társaságunk ügyes-bajos dolgairól beszélgettem vele, úgy búcsúzott: ,,Most elmegyek előadósokat tartani Franciaorszógbal, egy hétre. Miutónhazaértem, a jöaőhéten elmegyünkTökölre, megnézziik,hogy haladnak az ottani munWatok. Ahétaégén érkezem haza, az ünnepek alatt mdr itthon leszek, híajóI t'el

Iam. Akik ismerték közelrőI, tudják, hogy ez nem így varL, ez tévedésvagy írigység (?). Még csak nem is éIeténekbizonyos

mellózött idószaka indokolta ezt.2 Rendelkezett azzala valóban ritka képességgel,hogy össze tudta egyeztetni hivatását, a számtalan szervezetet és megbízatást. Amit hosszabb-rövidebb unszolásra elváIlalt abban hitt, hitte, hogy szolgálhat vele, és lelkiismeretesen el is végezte a dolgát.

Nemegyszer ideiglenesen - átmenetileg - vállalt el egyes tisztségeket, hogy segítse a különféle szervezetek megalakulását, múködését, mondván: ,,Míg talólnak egy alkalmasabbat." Nem valamiféle hiúsági törekvésből töItött be oly sok szervezetnéI vezetőí, vezetőségi tisztet, hanem mert szeretett, közkedvelt tudós, széles körben tájékozott közéleti férfiúlévén sok felkérést kapott és vagy nem tudott kitérni a számtalan felkéréselól, vagy a lelkiismerete nem engedte, hogy visszauta-

- majd

becsukta súrúnteleírt zsebnaptárát, éshozzátette: - Ha túI leszek ezen az előaddssorozaton, utdna mór keaesebbet aóllalok..." Visszatért Franciaországból, és Ferihegyen, a repülőtéren

-

úgy mondják, a gépénekleszállása után, a mosdóhoz

menet - összeesett és tüdóembólia következtében meghalt. A magyar, az eltőpaí tudományos és közélet olyan ismert személyisége - egyik eminenciása - szenderüIt most nyugalomra, aki ha pihenni kényszerül a nyomában úr támad, akinek kutató, rendszerező, fu dományszerv ező, kiadő, népszerűsítő munkássága meghatározó, akinek véleményéreaz egyes szakkérdésekn éI éppűgy odafigyeltek Párizsban, Bécsbery Berlinben vagy Rómában, mint Budapesten. Nehéz a kényszerű búcsú,és az emlékek nyomán nehéz megemlékezó szavakat találni különösen, ha közeli közeláIlótól kell elbúcsúzni. Nyolc élwel ezelőtt, 1986-ban ismertem meg személyesen BenCa KáImánt, Marci bácsit, amikor a középkor magyar emlékeit a tudományos ismeretterjesztés módszereivel népszerű-

sítsa a segítséget.

A lelkiismeretesség, a kitartó, következetes szorgalom

,",>:|!,

ia,r)

ffi

sítő feladatra alakuló társaságunk elnöki tisztére (a jelöltek #; egyikeként) felkérésttolmácsoltam a számára, Marci bácsi a felkérést elhárította, majd harmadszori rábeszélésre, megkeresésemre elvállalta a tisztet. Miután elvállalta társaságunk elnöki tisztét, azt komolyan vette, és nemcsak formálisan, de ténylegesen be is töltötte nyolc éven át. Emlékszem, nem volt olyan országos taláIkozó, kirándulás vagy közgyűIés, ahol ne vett volna részt feleségével, Marika nénivel egyútt. Társaságunk képviseletében mindig kész volt a jó ügyért személyesen vagy levélben fellépni, és frissen megalakult egyesüleünk tevékenységénekfenntartását és fennmaradását elősegíteni. Rendeikezett azzd,aképességgel, hogy könnyen fudott kap csolatot létesítenibárkivel, akár vezetőkkel, politikusokkal, lúvatalnokokkal, portással v agy kalauzzal. Sok más társadalmi, szakmai, tudományos szewezet,bizotlság vezetóségi tisztét is ellátta, külföldön és belíöldön egyaránt. Például 1988-tól a Magyar Népfőiskolai Társaság elnö-

ke, a Magyar-Francia Történész Vegyes Bizottság magyar

tagozatának elnöke, a Robespierre Társaság elnökségi tagsa, és sorolhatnám. (A mellékelt kis összedllítdsban megkíséreltem ös sze gy űj

t

eni ezeket. )

Marcziníalvi Benda Kálmán

:i..:Á -aúK

'*4,j

ffi

és

kötelességérzet, megfigyelhető tulajdonsága volt Benda Kálmánnak. Mondhatják, hogy elfogult vagyok hiszen nyolc év alatt, amíg - elsósorban társaságunk ígazgatásában - a munkatársa lehettem bizonyos értelemben tanítómesterré vált a számomra, - aki szinte észrevétlenúlformálta értékrendemet, - aki hatással volt az élet értelméról, az ember szerepéről, az egyénrőI, a nemzetről és az emberiségról kialakult elképzelésemre. A puszta életutja is meró tanulság. Hányan vannak (pontosabban, mily kevesen vannak) közöttúnk, akiknek az é7ete (nem) pusztán íogy asztásban, kocsiban, nyaralóban, pénzben, titulusban és más hiúságokban teljesedik ki. O nem gyújtögetett kocsit, nyaralót,vagyont, de felnevelte gyermekeit, ha kellett, harcolt a hazájáért a betolakodókkal szemben. Yégezte a dolgát - jól végezte a dolgát, ezért is volt ismert és megbecsült. Szo|gált másokat, szolgáIta, amiben hitt, nem nézte, mit fizetnek érte. Kevesen tudják, hogy évekig fizetség nélkülígazgatta a Ráday Gyújteménytis (és mé8 sok mást), Iegjobb fudása szerint. - Türelmes volt (vallási értelemben is), megbecsülést, megéítéstlehetett tapasztalrri nála más emberek, rruís nézetek iránt. A bosszúságokat, csalódásokat derús nyugalommal viselte el. Mértéktartó (nem szalmaláng-, hanem szakadatlanul izzó, kitartó) hazaszeretetet, a másság tiszteletben tartását, mások meghallgatását, megértését,világos, egyszerűbeszédet, elmélnilt tárgyi ismeretet, szerénységetlehetett tőle tanulni.

Lássuk most már életútját, arni azzá formálta, aminek Marci bácsit ismerhetttik és szerettiik.3 A huszadik századot megrázó, szinte nrinden jelentós esemény szemtanúja, részese volt. 1913. november 27-én született Nagyváradon, apai ágon tiszaháti kálvinista kisnemesi, anyai ágon jászsági katolikus családban. Edesapja Benda Gyula honvéd tiszt, késóbb a budapesti Ludovikán a tereptan tanáta; édesania Imrik Margit.

Egyszer mesélte, hogy megválasztották egy helyi öregdiákegylet, vagy öregcserkészek etnökének (?) vagy ilyesmi, pedig óletében talán egyszer iárt abban a helységben amikor megállt a vonat és leszállt a várakozásnál az állomásotr. Glatz Ferenc mikroÍonja előtt meséli eI életutját 70. születésnapia után, melyet 75. születésnapián sugározhatott csak a Magyar Televízió. Részben ebből idézek részleteket, kiegészítvemindezt saját ernlékeimme] is.

N.qryntNx

Az

Eöfuös

Az

Kollégíumépülete

Eöfuös

Kollégium kőnyvtára

Lónyai gimnazístakénl a középískolai főIdraiz tanulmányi verseny megnyerése után

Az

Eöfuős Kollégium belső csamoka

Páizsban folytatta tanulmányait

Eöfuős kollégístakéntegy kkánduláson

Szekfű Qyula Eöfuös koll ég i um i szobatársa k Maksai Ferenc, Kosáty Domonkos, Tóth

Berlín 1 935 június - augusztus

András

NA?]AINK Gyermekként éli át az első világháborút, Magyarország megszállását és szétszaggatását a szomszédos népek által, a repatriálást (a kitelepítettséget,a vagon és szükségiakást), majd mindennek törvényesítését,az űgynevezett Párizs környéki trianoni békében.Ifjúkéntlátja a Horthy-korszak kialakulását és megszilárdulását. Református vallású volt, amely számára többet jelentett, mint egyszerú felekezet. Ez hitvallást, világnézetet formált benne, amely jellemét puritánná és világnézetétegyfelól protestánssá tette.4

A Lónyay Református Gimnáziumban tesz érettségi vizsgát 7932-ben. Az iskola hagyományair ól igy emlékezik: ,,FeltétlenüI jelentett egy aildgnézeti ktizösséget, a r:iltig bizonyos dolgaiban oaló azonos eligazodóst. Nem neaezném semmi esetre sem felekezetinek. VoIt felekezeti jellege ennek az iskolónak, ez azonban nem dogmatikai síkon nyiladnult meg. Miért aoltunk mi büszkék arra, hogy mi ret'ormótusok uagyunk, és mi aolt az amit az iskola is mínt ret'ormótus hagyomónyt tanított nekünk? Az, hogy a magyar szabadsdgharcnak a nemzeti mozgalmai az egész Llabsburg-korszakcn dt mindig ret'ormótusoknak a aezetése alett alakultak ki, a szabadsdgharcok, a parasztmozgalmak, mindaz ami a nemzeti élettel kapcsolatos, Azt mondhatnám, hogy a mi kólainizmusunk amit a Lónyay utcai iskaldban kaptunk az ebben az értelemben egy történelmilgíIoinizmus aolt, Ez egyúttal azt is jelentette, amit tanórainknagyon sokszor hangsúIyoztak,hogy hűség a nephez, ahhoz a néphez amelyiket - így mondottrík nekünk - az ellenrefonruició óta a bécsi Habsburg-uralom mindig elnyomctt, amelyik nem tudta sajdt erejét kifejteni és megtaldlni, és ha célt óIlítottak elénk (ahogy óllítottak), akkor az az oolt,hogy ti akik iskoltít oégeztek, akik maid az orszdgban oâlamilyen t'okon mégis oezető szerepet fogtok jritszani, nektek kötelességetek, hogy ezt a népet oalahogy a lelszínre hozztitok és ennek emberi sorsot adjatok, Tulajdonképpen az egész népi mozgalomnak ezek a protestóns hagyomdnyok is erősen gyökeréül szolgóltak, Az, hogy az iskolát a reformdtus egyfuiz tartotta fenn, nem jelentette azt, hogy ide csak ret'ormtitusok jórnak, Én is aégig olyan osztdlyba jdrtam, hogy a dióktdrsaimnak jelentős része mós oalldsfelekezetbű aolt. IQtolikusok, eoangélikusok, egy-két unitórius, és feltűnően nagy szimban uoltak zsidók a pesti, mór értelmiségi zsidó csalódoknak a gyermekeibű. Soha kazöttünk ebben a oonatkozdsban ellentétek, oiták nem aoltak, de nemcsak kiizöttünk az oszttilyban, hanem az iskolaaezetés sem tett soha semmilyen megkülönböztetést. Amikor eljött a hittanóra, hetenként kétszer, akkor ki-ki ment a maga felekezetének az órdjdra , mert mondanom sem kell, a katolikus póter aagy a zsidó rabbi ugyanúgy tagja aolt a taruíri testületnek, és bent,

az iskolóban tartottdk ezeket a hittanórdkat."

A református-katolikus történetszemlélet különbözóségeiróI az iskolai történelemoktatásban, ezek l
Ennek a történelemszemléIetnek a középpotttjóban elsősorban a Habsburg ellenes hagyomdnyok dlltak, a magyar kultúrdnak, hogy így mondjuk, a protestdns alnuiata, de szó sincsen arróI, hogy ugyanakkor ez elzórt aclna bennünket tnds szemlélct, mós irónyok, ha úgy tetszik mondjuk egy nyugati katolikus szemléletű törteletírós megértéseeIó1, Ma taldn kicsit furcsón hangzik ha azt mondom, hogy protestóns szemléIet, katolikus szemlélet. Ez még abban az idóhen feliétlenül

6.

,.

,i

.,i ]l \.,,, ]l \'l

]

,i

.,ii].

,,,|i'

,i"i ,r)iii

nézték a múItat. Valóban mdr 1,6-18

nes knrunkban

éIt bennünk egy

olyan gondolat hogy azért egy kicsit egyoldalúan tanítjdk és nézetik uelünk ezt a magyar múltat , de nem r:itds és ez adta meq az

alapot nekünk."

az ,

hogy ebben nőttünk f eI

Diákévei alatt, mint akkoriban sokan, tevékenyen részt vett

a cserkészetben. Az itt szerzett tapasztalatok és ismeretek

maradandó em_léket jelentettek szárnára.6

,,Előttem. a cserkészet, ahogy aisszagondolok, sohasem mint aala-

nilyen politikai jellegíímozgalom jelenikmeg, ezt mi nem éreztük, és én dllítom, hogy

ilyen nem is zlolt. Természetes, minden tdrsadaltni moz4alom és intézményazért a ma4a korónak a gyermeke. Azt mondhatom, hogy az én neaelésemben és neaelkedésemben rendkíaüI szereílcsésen egészítette ki egymdst a csaldd, az iskala és a cserkészet. Nem rlolt soha szó arróI, hogy bdnneh1ik a mósiknak ellentmondott uolna, hogy eqymdssal szembendlló ideákat dllított aolna elfutk aagy elém. ..,Miben dllt a cserkészet jelentősé§Ó sztímunkra? Én azt mondanóm, hogy elsősorban abban, hogy róneaelt bennünket a közösségi éIetre. 12 eaes korunk óta, amikor cserkészek aoltunk, itt tanultuk meg elsősorban azt, hogy az ember saiót érdekeit mindig ald kell rendelnie egy kisebb oagy egy nagyobb Wzösségnek, azonkít:űl igen nagy önólló srígr a nea elt b ennünket. ...Igen nagy öndllósdgra, t'egyeletnre, és ugyanal
nalas tanári testület képezi a történészeket. Benda Kálmán iegkedvesebb tanárai: Szekíű Gyula (aki az úgynevezett katolikus, Habsburg szemléletútörténetírás vezéra|akja a harmincas években), Mályusz Elemér, Hajnal István, Domanovszky Sándor és Szentpéteri Imre... Tanárairól, az egyetemről így emlékezik: ,,Az egyetemre menue Szckfű tanítadny rloltam. Ez hogy így mondjam, rsolt gimnóziumi taruíraimnak a meglrtésétnem adltotta ki, sőt kifeiezetten rosszalltók, Szekft tudniillik nemcsak egy ellen-

is emiékeznek, amikor egy katolikus plébános z egyik országos találkozónk során, Mákaverebélyen lelkendezve ismerte fel benne rég nem látott, kedves ismerősét, vagy amikor hmcutkodva anekdotázott, úg;rmond, ,,a derék káIvinisták" butaságairól vagy a püspökök gyarlóságáról a református egyházban éppúgy, mint a katolikusoknál. G. F.: A református társadalommal, pontosabban a református neveléssel szemben gyakran elhangzott már korábban is, azután ma történészi értékelésbenis, hogy a történelmünket éppen ezen Habsbug ellenes hagyományok láncolatára felfúzve, kissé leszúkítette a nenzeti töíténelemnek a menetét és elhanyagolta a nemzeti történelemnek ezen kívül eső eróinek a bemutatását. Mint történész, ma immáron több mint öt évtized után visszatekintve hogyan látod ezi ? G. F.: Hogy látod ma visszatekinive fiatalkorodra a cserkészetnek a szeíePét?Azt aPolitikai, ideológiai szerepet látod elsősorban, amit nálunk a történetirodalom gyakran hangoztat, amelyik a reakciós nevelési rendszet szerves részeként tekinti a cserkészetet? Azt a cseíkészetet látod ebben, amelyiknek a népismereti mozgaIom kibontakozásában generációkat nevelve jelentősége 1-olt? Vagy azt, ami egyszerúen önállóságra szoktatta_nevelte a tizenvalahány éves fiatalokat?

4- Talán mások 5.

i;\ , .l i

megaolt, és tlolt egy protestdns és aolt egy katolikus neaelés. A mi generdciónkbafi ez mdr nem ütközött annyira ki, de az apóink aagy na1ryupíink nenEctlékébil hdrom nnndat utóu meg lehetctt nrcndali,Itogy az illető a piaristákndl aégzelt,r,agy n debreccni református kollégiumban, Mis uolt az Enlbeli ntcgjelenés, mós polt néha laWl még a mondatok megfogalmazdsa is. Volt egy ilyen jellege, amit a neaelés tudatosított is. Azt mondhatndm tefuít , hogy mi egy protestdns sőt reformótus neaelést kaptunk. De nyitottak ooltunk minden irdnyban és én emlékezem arra|hogy t'elsóbb gimnazistakorunkban mdr tudatosan jtírtunk éppen olyan körökbe előadósokat hallgatni, eppen oly an tdrsasdgol
NggntNx

Ebédel egy paraszt család a 30-as években A nagymama Hevesivány tanyáján gazdá lkodó bérlő család,

szo

Benda kálmán ta nyáj u kon pará dés kocsis ruhában

Egy falukutató útján készítettíelvétel a

Nagy-Hottobágyon

1

934.

Csendélet a hevesiványí tanya kamrájában

lnoki

Naplemente valahol a Zagyva paftján

Ebédelnek az aratók

Angya

lh áza pu sztá

n

1 9 3 4 -b

en

NÁPlAINK tétes történetfelfogtist képaiselt az ő szemükben, hanem bizonyos fokig olyan történetfelt'ogóst, amelyik kiros és eloetendő. Ami most mdr Szekíűael aaló ilyen értelmű aiszonyomat illeti: kétségtelenaz,hogy bizonyos dolgokban sohasem tudtam őt megérteni, nem tudott meggyőzni és ezt ő is tudta, és én sem titkoltam, Nem tudtam soha azzal egyetérteni, hogy a magyar történelem csúcspontja a XVIil. szízadi Regnum Marianumnak az ideje, amikor a katolikus egyhóz kiteljesedik Magyarorszígon. Ezt a mi tankönyaünkben a netnzetietlen komak tanítottók, amikor Bécsnek a hatalma eluralkodott egész Magyarorszuígon és a nemzeti mozgalmak, maqa a magyarsóg is hííttérbeszorult egy idegen uralom mögött.

Közöttünk teluii l;oltak ilyen ellentétek, hogy úgy mondjam azonban Szekfű Gyula ezt sohasem éreztette. O tisztelte ilyen szempontból mdsoknak a aéIeményétés elfogadott tanítudnyónak. Soha egy pillanatig nem éreztem azt, amiatt hogy nem mindenben értünk egyet, hogy közöttünk uannak oélemenyküIönbségek, ebbő nekem aalamilyen fuítrónyom lett llolna. Ugyanakkor meg kell mondanom, hogyha ualakitű történeti kutatásban, történetszemléletben sokat tanultam, az Szekfű Gyula oolt. A sorrend az aolt: az egyetemre bekerülő első éoes középkori történelemmel kezdte, így először Mólyuszhoz idrtunk mindannyian, aki rettegett aolt szigorúsógóról, nagyon sokat k{aónt. Beaallom, nem egyszer féloe mentünk az óróra, hogy aajon mit t'og szóIni, mert nem kesziltünk el eléggé arra a szemináriumi gyakorlatra. . ..Nagyon megkíaónta az anya4ot. Nem aolt közaetlen professzor, taoolságot tartott, de ha oalaki tanult és tudott, azt méltdnyolta. Ekkor bontakozott ki a Mdlyusz Elemér dltal aezetett népiségtörténeti kutatós, amelyilcben ut ha kijzaetlenül nem is uettem részt, de ismertetn, és mindnyójan nawon méItónyoltuk. Ennek a lényege az aolt , hogy aégre ne csak a politikai, katonai eseményeket nézzük a történelemben, hanem llizsgóljuk meg azt, hogy elmúlt éaszdzadokban milyen nep élt egy-egy megyében, eqy-eqy történeti tójban, hogyan alakult ennek a népnek elsősorban nemzetiségi-etnikai uonatkozdsban a sorsa. Eppen ezért fóként azokat a területeket uizsgóIta Mdlyusz Elemti, amelyek a magyar területnek a periféridjdn már nemzetiségi lakassóggal rendelkcztek, a közepkortól kezdoe egész az újkor elejéig, Ezek a kutatósok óltaldban azt mutattdk, hogyan szorult aissza fókértt a török hódoltsdg kölletkeztében szómos aidéken a magyar lakossóg és hogyan aóItakkordbban nemegyszer színmagyar teríjletek aegyes nemzetiségűué.

Hajnal Istlldnt nagyon szerettük, bdr nem egészen értettük, Hajnal, azt mondhatjuk a maga tdrsadalomszemléIetében talón legelöl jdrt az akkori Pázmdny Péter Tudomónyi Egyetemen, A nyttgati legfrissebb tdrsadalomtörtmeti eszméket hozta és adta elő nekünk.

Otó'Ie tudtukmeg azt,hogy a tórsailalmonbelüI, algír mondiukaz ér-

telmiségen, az uralkodó osztóly oly egységesnekldtszó kategóriójőn belül, milyen rétegek oannak, azokhogy t'ordulnak egymással szembe, miben egészítikkiegymdst. Ezt Hajnaltd tanultuk meg. Domanoaszky Sóndortól aiszont a gazdasdgi szemléletet kaptuk. A gazdasógi alapokra irónyította a fgyelmet, olyan,koróbban szinte nem ismert témdkra: hogyan gazdólkodott egy nagybirtok,hogyan gazddlkodott egy közepbirtok. Milyen oolt egy rsórosnak a gazdasógi élete. Valóban en is azt hiszem nagyon szerencsések aoltunk, mert minden irónyból kaptunk kepzést. Ehhez jórult hozzó Szentpéteri Imre, aki megtanította azt, amit sajnos a kesóbbi idók történészeinek elfelejtettek megtanítani, hogy kell elolaasni egy Arpádkori okleuelet, hogy kell egy középkori aagy egy újkor eleji iratot mérlegelni, megkritizilni, mi az a forrdskitika? Ezt mi Szentpéteritől tanultuk meg elsősorban."

7,

9

Egyetemi évei alatt a híres Eötvös Kollégiumban lakott és tanult. Kollégiumi életéról így mesélt:7 ,,Az Eötaös Kollégiumba kemmy felaételiael adlasztottók ki azt aki bekerült, de mi sohasem éreztük azt, hogy itt elitet kpeznek, és hogy mi most elitet alkotunk. Az Eötaös Kollégiumban nawon megkíudn-

tdk a munkót. Becsülete csak annak aolt aki dolgozott és aki jól aizsgózott. Ehhez aiszont minden lehetőséget megadtak. Nemcsak aaíltal, hogy nekünk az egyetemen kíuül a kollégiumban is aoltak órdink, szakórdink, nekem mint történelemJöIdrajz szakosnak történelembű és földrajzbóI, ahol nem előadtak, hanem közös munlaíban, szemináriumi gyakorlatban kepeztek bennünket, adtdk a feladat okat, amire el kellett óróról órdra kszülni. . . bizony elég sokat. Ugy , hogy néha féI éjszalaíkon át tanultunk és készültünk erre, persze ott óllt a nagy könyutdr, ew nawon szépen felszerelt szakkönyatár, amelyikben este tízig teljesen szabadon lehetett dolgozni, azt a szakkönyaet aettük le, amelyiket akartuk, és úgy dolgoztunk, ahogyan a legjobban be tudtuk osztani.

Négyen laktunkkét szobdban, aolt egy hdlószobónk és egy dolgozószobónk. Mindenkinek külön íróasztallal. V egyesen aoltunk nfolyamokat tekintae, de dltaLiban ugyanarról a szakról. Alegidősebb zlolt a csaldilapa, ez renilszerint mór negyedeoes oolt, azután oolt,

kollégiumi nyelaen a csalódanya, ő az nfolyamban idóben utóna

n

körletkező, és azutdn, hót rsoltak a gólyók, mert hiszen a mósodik aégéig, az alapaizsgóig mindenki csak góIya aolt, akkor lépett eIő tar.ór úrrd, ...Ami a közösségi szellemet illeti, nem zdrt el senkit semmitű.

Nem neaelt bennünket arra, hogy kiilanbnek érezzük magunknt, dolgozni kellett, felelősséget kellett l:dllalnunk. Aki nem dolgozott és

nem produktílt, azt menthetetlenül kizírtíkaz Eötaös Kollégiumból. Közösségi szellem aolt, amit igen széIes didki)nkormdnyzat kepuiselt és jellemzett. Volt dűk elnökünk és belső ügyeinket ez a didk elnök szabólyozta. Ez kiterjedt a kallégiumi élet egész területére. . . .A kollégiumi elnök szabólyozta most mdr azt, hogy az étkezéstó'l kezdoe a szórakonísig (hiszen mi bdlokat rendeztünk, színielőaddsokat tartottunk) , ezek hogyan alakuljanak. Ha szükség lsolt rd, ő aolt az aki megfegyelmezte a közösség ellen renitenskedóktt. Az igazgató csak akkor szólt bele a dolgokba, ha úgy ldtta, hogy oalami esetleg már túlúsbamegy és itt most mdr ktjzbe keII lepnie. Akollégiumban - nawon érdekes - a bajtórsi egyesületek, amelyek akkor az egész egyetemi éIetben eluralkodtak, nem tudtak gyökeret fogni. Visszaanlékezae négy és t'él, majd öteues kollégiumi pdlyafutdsorrta m e7yket bajtórsi egyesüIeti tagot tudok, . .

.Nem méltónyolta a kollégium ezeket a politikai jellegű tömörü-

léseket.

Tanulni kellett ami azonban nem jelentette azt, hogy ne aettünk aolna részt, hogy így mondjam a kijzéletben. Mi ott aoltunk mindig a Szabó Dezső előaddsokon, ott aoltunk a falukutatóknak az előaddsain, ha kellett elmentünk kiabólni, hogy miért akarjdk becsukni Féjja Gézdt, oagy miért indítanak pert Kotlócs Imre ellen. EIég, ha megeml{tem a kollégium légktirére azt, hogy az Eöttlös Kollégiumban aolt az a dűk - kommunista megmozdulds, amelyik egy kicsit meg is rózta az egész egyetemet és, hogy azután nagy szómban kerültek 7945 utótt Eötaös kollégistdk a mawar műaelődési, sőt még az óltakínos politikai éIetnek az élaonaldba is, amikor a tdrsadalom dtalakult."8

Az egyetem befejezése után ösztöndíjasként több európai városban is megfordult. Hosszabb időt töltött Párízsban, a Sorbonne-on.Párízs, a Sorbonne, a francia kultura igen erós hatást gyakorolt Benda Kálmán világnézetére, jellemére, gondolkodására. Szoros kapcsolata a francia kulturális, tudo-

G. F.: A magyar történelemtanári 8enerációk köziiLl a legszínvonalasabbakat kéPezték ki szakmailag ekkor a Prázmány Pétu Tudományi Egyetemm, amelyik a magyar történelemtmításnak későbbi évtizedekben, értem alatta az ötvenes-hatvanas éveket is, végeredményben az alapia lett és alapja volt. A íényképekközött igen sokat

találunk a híres elitképzőként ismert Eötvös Kollégiumól. Eüt képzés, tanárképzés, közösségi nevelés, elefántcsont-torony szellem, mi volt jelleruó az Eötvös Kollégiumra? 8. G. F,: Mondhatnánk talán zt, hogy az Eötvös Kollé8ium adott egy olyan alapozottságot a magyar értelmiségivékészüőknek, amell.rrek segítségévelz 1920-as évektől már Magyarországnak egy tudományos, kulturális szinte küIképviseleti rendszere épüIt ki a világban, ani 1918 elótt hiányzott? Te magad is az egyetem befejezése után több helyen voltál kúlíöldön ösztöndíjjal.

ír%uan1l1

70

az

M. Kr.

Évfolya

m eI sőként vég e z

Bemérő kiképzést kapott. Felvétel az ískolában egy gyakorlaton

l. HDT fogatolt tűzérképző tanfolyamon 1%9-ben

A fogatolt tűzérek erdélyí bevonulása 1 94 0, szeptemberében

sorozáson

Fogatolt tüzér hadoszlop az erdéIyíbevonuláson

Ágyuvontatás egy torlaszon keresztűl, a Bácskiban

Hadgyakorlaton a túzérekBocsárlapujtőn

Tüzérek átkelése egy gázlón Bácskábában 1941-ben

Bemérőkén t gyakorlaton

NÁPlAINK mányos élettel soha nem szúnt meg, mintegy tiszteletbeli, önkéntes kulturális diplomataként tevékenykedett.9 ,,Az Eötaös Kollégium oalóban tudatosan arra törekedett, hogy a kollégistrik az egyetemi tanulmdnyaikat bet'ejezae azt külföIdi tanulmdnyokkal egészítsékki. Igy jutottam én is ki Bécsbe, azutón ooltam Berlinben majd pedig hosszabb időt töltöttem Pórizsban, Pdrizs és a francia kultúra.

Az Eötrsös Kollégiumot mdr Eötaös Lóránd amikor léttehozta a múlt sztízad uégén,a francia ÉcoleNormal Superieuret, te.hót egy felsóhb tandrkepző ískoldt tekintett mintdul, és az Eötaös Kollégium mindaégig igen erősen fl,ancia orientdciójú aolt.

A magyar

ktizéIetben akkor és értelmiségi körökben

olyan tíllóspont:

-

fóként, uolt egy

mi a németek mellett dlltunk az első tlikíghdborúban kultúrdnk az részben nérnet emlóktjn neaelkedett európaisdgunkat azt a németektó'l Bécsen keresztnl kaptuk. Az Eötrlös Kollégium ennek teljes negdciója aolt, Emlékszem ró, amikar én kikerüItem Pdrizsba, hogy szómomra de mindnydjuttk szdmóra milyen óridsi dolog rsolt az, hogy most nem Közep-Európdból és nem is nunet szemmel hanem nyugattóI és t'rancia szemmel ldtjuk a ailógot és ismerjük meg annak problémóit. a mi

Az hogy az Eötaös Kollégium bennünket Franciaorszóg t'elé. irdnyított, a francia kultúrdban neaelt , ez önkéntelenül is rragdaal hozta azt, hogy az akkori magyarorszdgí kultúrpolitihiaal hogy így mondjam, akaratlanul is mindnyójan szembendlltunk. V alami mríst akartunk, és ebben a mdsban benne uolt a francia közéletnek a nyitottsdga, a demol
csoport az orszóg tdrsadalmi fejlődésének gótló tényezői. Bdrmely szimpatikus nézeteket is aaII, de ezektó'l a szöaetségesektó'l és érdekeik a Habsburg dinasztia nem tudja fiiggetleníteni ér,oényesülésétű magdt." Hogyan fogadta ezt Habsburg Ottó - kérdeztem meglepetten. ,,Nem tiltakozott, elismerte ez bizony fennóll."

1,939 késő nyarán jött haza PárizsbóI. Az ország a bécsi döntésnek lázábanégett, terület-visszatérés, 1938-ban visszacsatolták a Felvidék egy részét. Az 1900-as évektől, de különösen a 30-as évek végéna 40-es évektól a társadalmi szociális gondok és ellentmondások szerte a világban így Ettópában is fokozottan kerültek a felszínre, elodázásuk, megoldatlanságuk, javításuk ha-

laszthatatlanná vált. Az egyetemi tanulmányait befejező, külfötdi tapasztalatokkal gazdagodva hazatérő fiatal értelnriségit, Benrla Kálmánt is foglalkozta\a ez a kérdés,mint az ország és népe fejlódésének és kibontakozásának egyik akadályát. Kevesen tudják, hogy mint történelem-íöldrajz szakos, egyik kezdeményezője és kivitelezóje volt a híres - nagy vihart kavart - Táj és Népkutató Kiállításnak.to

11

,,Ezt a problémit azt mondhatom, hogy az én nemzedékem küIönösen erősen érezte és ldtta. ...A lfulatalos propaganda azt monilotta: minden bajnak az oka, hogy Magyarorsz,tigot megcsonkítottók, terüIetileg lenyegesen kisebb térre slorítottdk és minden baj megoldódik, ha a területi reaízióaal aisszaknpjuk az eloesztett területeknek legaldbb egy részét. Mintegy ez ellen aolt tiltakazás az, hogy létrejött a Tdj és Nepkutató Kfupont, amelyiknek aalóban fuírom prot'esszor aolt az eszmei irdnyítója. NIagyary Zoltón a közigazgattís tudomdny professzora, T eleki P ál a t'öldrajz ryofesszora - alckor épprn kultuszminiszt er is, Győrfu lstadn a néprajznak a professzora. Nem is a prot'esszorokban, hanem bennünk a tanítadnyokban ébredt az a. gondolat,hogy most amikor mindent a reaízióra igyekeznek fordítani, a figyelmet arra irónyítják, meg kell mutatni a belső

-

-

szo

cídlis pr obl ándkat.

Ekkor jött létre az a Tdj és Népkutató Kilíll{ttís, amelyik rwgybirtok térképeiael a nagybirtoknak a gyűrűjében fuldokló magyar parasztsógnak a sorsin keresztüI a nagyipar íltal elnyomott magyar ipari, kereskedelmi törekaéseknek a lehetetlenségéremutatott ró és amelyik kidllítást tudjuk - azutón, miutón a parlamentben a képuiselóhdzban nyíltan t'elszóIaltak ellene - maga Teleki PóI kllett, hogy bezdrasson 1.939. decemberében.

A Ráday utcában hazaíelé sétálva Marci bácsi mesélte, hogy jelen volt mikor Teleki Pál a parlamenti nyomás hatására közvetlen a bezárás elótt, a követelések nyomására a kiállításon

tablóról-tablóra menve miként tépelődött, vívódott hangosan a vádak (pl, hogy ő is gróf és hasonlók) a miniszteri, politikusi énje,vllágnézete és lelkiismerete közt - a tablókon a leplezetlen tényeket látva. ,,Ha grót'okra akartok lőni, odaóllok közéjük az első sorba." - mondotta. ,,Nagyon jól emlékszem - meséli Marcibócsi - ez a kcrdés, a föld-

ret'orm, a demokratizíIófuís, dllandó beszédtéma uolt a kollégiumban, a szobdban is (szobatdrsai: Kosóry Domonkos, Maksay Ferenc,Tóth

Andród

a közoetlen

kisebb tdrsasógban és a nagyobb közösségben is,

és napról napra újra és újra llisszatértünk ehhez, mert csak ebben ldt-

tuk a megmenekedésnek az útjdt.

Amikor a Táj és Népkutató Kidllítóst hatalmi szóaal bezórtók, a munka azért elsősorban Magyary Zoltónnak a Közigazgatds-tudomónyi lntézetében toadbb t'olyt, Magyary a komdromi jdrósban min tajóróst rendezett be, kisérleti telepekkel.

Vagyis: kikísérletezt&, hol milyen műtrdgyóaal mit

érdemes

termelni, milyen sz(netkezeteket lehetne alakítani és ezeket a szöoetkezeteket és az egész irdnyíttist a falaakban hogyan lehetne arra felkszüIt paraszt ember ekr e bízni. Ekkor merült t'öl, hogy népt'őiskoldn kll a legtehetségesebbekt kiképezni. Ennek a nept'őiskoldnak, amelyik, hadd tegyem hozzó az akkori Magyarorszdgon az egyetlen nem egyLuizi nepfőiskola oolt, ennek én ooltam a aezetője 3 éaen keresztül. A megye küIönböző falzlaiból, minden tdrsadalmi rétegbó1, minden nemzetiségbó1 és minden

felekezetbű adlogattunk ki és híatunk be a népt'őiskoldra tanulókat. Akik mind katonaaiselt emberek aoltak, tefuit 20-28 ea közöttiek és a képzés az egyszerre uolt szakmai és hogy úgy mondjam

ailógnézeti is"'

kulturdlis,

Egy"tt Iakott a népfóiskolásokkal, magyar történelmet, szociológiát tanított. Felelős volt az iskola rendjéértés közösségi életéért.A népfóiskola sikeresen működött.

,,1944-ben hatalmi szóual felülró1 ezt is bezórtók, mondaón, az dllamrend ellen ldzít, |ellemző, hogy 1945 utdn és fűeg azokban az nekben, amikor a közös gazddlkodds kialakítdsa megúldult, a ílolt népfőiskoldsokközül, nem egy kerüIt a t'alusi éIet aezető pozíciójóbn."

9. MikorMiterrandelnökfeleségével(talán1990-ben?)Budapestreláto8atott,néhánymagyarközéletiszemélyisé8etláttakvendégülreggelire.Ekkortörtént,ho1yaz 10.

elnök felesége arróI érdeklődött, hogy Romániáöa mikor és miért költözött olyan sok magyar. Marci bácsi dióhéjban elmondta Magyatország,Erd,ély és Románia kapcsolatát, amin a hölgy igen elcsodálkozott. O nem így hallotta. C.F.: Az 1930-as évek Európájának igazi nagy kérdése a szocialitás, a társadalmi kérdések. Ismeretes az a közönség előtt és mindenki előtt, hogy Magyarországon mindenekelőtt a rrépies íróknak a }ratására szintén a szociáüs kérdés,elsősorban a parasztkérdés a társadalom széles nyilvánossága elé keűlt. Kevésbéismeretes azonban az, hogy a kormányzat is igyekezett egy bizonyos konzen-atív úton egy szociális reformpolitikát megvalósítani. A fiatal, végzett tanár aki hazaiön Európából, láita-e az Eiffel-torony árnyékában ezt a társadalmi problémát itthon Magyarországon és mit tett?

12

^LA?IAIÎK

A

tatai népfőiskola diákjai és tanáraí (Középen Benda KáImán és Qout KáImán)

Tea déIután a Telekí lntézetben Molnár Erik társaságában

,A

A

tataí népfőískolások

Tata i nép főisko Iás év fo l ya m

Telekí lntézet majd Közép-Európaí lntézet vállalta az első demokratikus töfténelem-tankönyveknek A telies sorozatot mi készítettűk eI az ískolák számára." Foqadás az íntézetben középen Szakasits Árpád" Tildy Zaltán és Kétli Anna

az elkészítését,

NAP7AINK Vessünk egy pillantást arra, miként alakult ez idő alatt a

magánélete:

1941. július elején házasodott, hitvese a berlini születésú,de kecskeméti neveltetésű szabó Mária Nóra. Az esküvő után két hónapig Bécsben éltek. Lakásuk a Kollégium Hungaricurnban volt. Ez volt a nászútjuk. Ez idő alatt Marci bácsi a Bocskay élettajz elkészítéséndolgozott, melyhez Bécsben sok segítségetés anyagot kapott, többek közt a kollégium akkori igazgatójátd. Felesége késóbb a Baár Madas Gimnázium matematikafizika tanára két esztendeig. 1942. június 16-án születik meg elsőszülött gyermekük Mária, majd 7943. auguszttls 24-én idősebb fia Gyula (akit a család Daniként szólít) és7946. március 18-án Kálmán. 7941,-tőlegy évig ÁOOn fizetéssell1 aPázmányPéter Tudományegyetemen a Szekfú szemináriunr könyvtárosa. Azután a beregszászi gimnáziumba kap tanári kinevezést, melyet sohasem töltött be az áIlandóan ismétlódó katonai szolgáLa-

tok miatt, Rövid ideig (egy esztendeig) a Lónyay Gimnáziumban (ahol éretiségizett) lesz tanár. Ezt követően a Vallás és Közoktatási Minisztérium Népmúr,elésiOsztály ára kerúl segédtitkárként, ahol a népfóiskolai ügyek előadója, majd onnan 7942. márciusától az akkor alakult Teleki Pál Tudományos Intézetbe hívták meg tudományos kutatói állásra. A Teleki Intézetben volt e8)/ küIön történetfu dományi kutatórészleg Deér lőzseí ígazgatásával, akinek a helyettese Kosáry Domonkos volt. ,,Ez a Teleki PdlróI elneuezett tudomdnyos intézet elsődlegesen, hiaatalasan a bél<e elókészítéseuel t'oglalkozott. Azonban a mi feladatunkat mi úgy hatóroztukmeg,hogy egy új magyar történetszemléletet kell kialakítani, amelyikben most mór nemcsak elküIönítae Magyarorszdgot nézziik, mintegy légüres térben, hanem a magyar történelmet bedgyazoa a szűkebb, azutdn nagyobb tójnak az egészébe- tehót a szomszédos nepek történetéael együtt, és meg kell szüntetni azt az

egyoldalúsdgot, hogy mindegyik történetírós jórja a maga küIön szemléletű útjót és nem aesznek tudomdst arróI, hogy egy, egységesen éraényesüIő t'ejlődésnek zsoltak a részesei aalatfiennyien." Benda KáImán egyik felada ta az intézet írancia nyelvú.történeti folyóiratának, a Revue D'Histoire Comparée, az Ossze-

hasonlító Történeti Folyóirat szerkesztése. ,,Arra törekedtünk, hogy ne csak a magyarok, hanem a szoínszédos országok tudósai is a szerzői górddba kerüIjenek. Francia nyelaet

adlasztottunk, mert németüI akkor mdr nem akartunk publil
1,939. szeptember l-én kitört a második világháború. Magyarország794l nyarán lép be a háborúba. Miként Marci bácsi meséIi két évig volt tényleges katona a fogatolt tüzérségnél, ahol beméró kiképzéstkapott. Leszerelése után rend-

szeresen minden évben négy-öt lrónap katonai szolgálatot teljesített. Részt vett a délvidéki bevonulásban és harcokban,

az erdéIyíbevonulásban, és a véletlenen múlott, miként

mondja, hogy nem kenilt ki a Don mellé. 79M. nyár végén (ekkor már két gyermek apja) ismét behívták katonáskodni. ,,Ekkor az erdéIyi harcokban aoltam az ütegemmel. Bizony meg kell mondanom azt, hogy naqyo1l szomorú körülmátyek között,

rr Ápos:

13

amennyiben mi mindnydjan tudtuk, hogy ennek a hóborúnak a részünkró'l setnmi értelme nincsen, egyszerűen csinólni kellett.''

Lejutnak Déi-Erdélybe,majd utóvéd ütegként harcolva vonulnak vissza és víssza az ország belsejébe.

,,Apahidónól négy napig tartottuk a frontot, majd Tokajnól mi rloltunk az utolsó üteg, amelyik dtzlonult a folyón, utdnunk robbantottdk a hidat.

.,,Az utolsó ütközetnél

ott t'elejtetteknyolc

tüzérezredet a Szamo-

son tú|,20 ktn helyett a aégén5-10 km-re lőttünk magunk elé. Az és ninket elfelejtígyúcsöaekizzottak,a on. Atöbbiütegtettek.Es aaégin

gya 320-ból1 nélugyanígy összeoó7tak

űtegparancsnok.

Ezzel nz üteggel aoltam utóaédharcos. Ez tartott egész Mezóköaesdig, amikor lőtszott hogy elaógjók elűünk a pesti műutat, felszorulunk a F ebidékre és ki tudja, hoaó jutunk. Akkor összehíutam az embereket és azt mondtam: ennekmór semmi értelme nincs, aki menni akar, kap tűem menetlezlelet. Emlékszem este 8-9 ktírül ott maradt a négy tigyú magóban, néhóny horulít katondaal, mert azoknak nem mertünk szóIni." Budapestre jön és többedmagávala Teleki Intézetben bujkáI a pincében. Az ostrom alatt is itt marad, miközben családját a Teleki Intézet nagyobb részévelkitelepítik a Balaton mellé. VeIük csak a felszabadult városból távozva az ostrom után január-februárban találkozik ismét, Az intézet pincéjében,,hamisp apir -gy ár at" állítanak fel, zsidóknak keresztény szárrnazást

igazolő papírokat, katonai papírokat hamisítanak, A bujkáIók közül (16-an voltak) többen vettek részt a munkában. Egyik társaSzávoszt Tamásné, de itt húzta meg magát

egy francia bará\a, Jean Boussaguet is. Büszkén meséIi: ,,En rajzoltam az összes pecsétet. Amúltkoriban

elém került egy ilyen régi irat, bizony mondom nagyon jókat készí-

tettünk." 1945-ben a felszabaduláskor nagy reményekkel fog munkához. Szekíű Gyula magántanárrá ,,habilitdlja". Az egyetemen előadásokat tart. Ismét bekapcsolódik a közéletbe/ a magyar

UNESCO küldöttek egyike.

A Teleki Intézet nevét Kelet-Európai Tudományos Intézetre váItoztatják, mely hamarosan a magyar tudományos élet egyik központi helyszínévéválik. Deér}ózsef, a Teleki Intézet igazgatója lemondása után Kosáry Domonkos, a korábbi helvettes lesz az új igazgató és Benda KáImán a helyetiese. Marci bácsi: ,,A Teleki lntéze.t majd Közép-Európai Intézet adllalta az első danokratikus törtútel.em-tankönyaeknek az elWszítését.A telj es soru zatot mi készítettük el az iskalók szómdra."

Megindítják Kossuth Lajos iratainak a forráskiadásáí. Az

tudományos-történelmi kiadványokat készítenek,parasztságtörténeti, társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti kutatásokat áIlítanak elótérbe. Nagyszabású munkáIatokat indítanak el. Az intézet a társadalmi és közélet fontos helyszínévéválik. Az országosinnepségek itt kezdődnek, külföldi vendégeket fogadnak. A köztársaság elnöke, a politikai élet vezetői ott vannak, amikor az első könyv megje1848-as centenáriumra

lenik. Az intézet teadélutánjai nemcsak a tudományos, hanenr a kulturális életnek is fontos eseményeivé válnak, Mindebben tevólegesen nagy szerepe van Benda Kálmánnak. 7947 -48-ban a v áltozó politikai eróviszonyok következtében a rendszer szemében ó is megbízhatatlanná válik, és a feltörekvó új társaságnak, ahogyan nevezi, őis azú\ában áll. Saját ,,káderlapját" az új hatalom gondolkodása szerint így áIlítja

ossze: ,,Megbízhatatlan szírmazósa miatt sem alkalmas arra, hogy a nepi demokratikus rendszerben egy ailógnézeti szakmdban működjön. Megbízhatatlan, meft hiszen i.tt is magamróI beszélae a pdrizsi egyetemen aoltam, tehtít a kapitalista ailóg taruirai befolyósoltak és

(ÁJJástalan Diplomások országos Bizottsá8a. Kormányzati támo8atás mely minirnális, a létminimum alatti íizetést ielent.)

NAPlAI^[K

14

A

szolnoki tanyán

Marcí bácsi és Qyula fia 1943 Mikuláskor

Fűrödni índul a Bodroghoz a Benda "Banda"

Fürdés a Bodrogban

Előadáson 7970, szeptember 27-én töfténészek gyulai vándorgyűlésén,

Benda gyerekek, Ujszászi Laci a cica és a kutyus Sárospatakon

ebéd a Molnár utcában az 50-es évek elején mikor Marci bácsí állástalan és élelmíszerjegy és családí pótl& azoknak nem jár ahol a családfő nincs állásban

Cnládi

l smeretterj esztő

előadás

valahol Magyarorczágon

^(A9IAINK rontottak me1, rossz szdrmaz(ís, külíöIdi, nyu4ati tanulmdnyok, és jött egy mdsik, nem azt mondom mdsik nemzedék, de egy músik ttírsasdg, amelyik úgy érezte útjában dllunk."

1948-ban a Teleki Intézetból elbocsátották, az intézetet is átszervezték. Ettől kezdve 7949-t6 1953-ig állásnéIküli. Alkalmi munkákból él, fizikai, szellemi munkákból, ami adódott. Szakdolgozatokat ír vezető politikusoknak, bérbe különféIe doktori disszertációkat készít,elvá|Ial minden munkát, amivel csak hozzájárulhat családja fenntartásához. ,,Amit en kerestem, csak mellékesen és rendszertelenül érkezett. Nehéz időkaoltak," - mesélte. Ekkor már hárorn gyermeke van. Ezekben az években éIelmiszert csak jegyre adrrak és a jegy annak a családnak nem jár, ahol a családfő nincs állásbarr. Felesége Marika néni aki mate-

matikát, fizikát tanított, válik a család biztos anyagi tárnaszává. Marci bácsi - könyvügynök és kereskedő is lesz egy időre. ,,,.,kőn1,1aaigéc lettem, Ismertek

a

szaktnLíban, sokszor hí,otak

hóznkhoz felatístírolni lrrinyaeket. Mdskor aizes plncékbő mentettem

ki akkor értéktelennek tartott ritka könyusorozatokat."

Áttástalan és mégis 1950-ben a LÓnvay Gimnázl.ln bezárásakor a gimnázium könyvtárát igyekszik kézikocsin menteni a Ráday Gyújteménybe. A politikai élet változásai következtében az állam és az egyházak szerződést kötöttek. Ekkor többek között a reíormátus

egyházat kötelezték, hogy a négy púspökségi székhelyen

gyűjtő levéltárakat létesítsen,a budapesti levéltár élérepedig szakembert kell állítani. Allásban lévó kollégái, barátai etérték, hogy ezt az áIIást Benda Kálmán tölthesse be. Fizetése ekkor már rendszeres havi 350 íorint volt, 1953-tól 7957-í9 négy éven át vezette a budapesti református levéltárat. Ahogy ő mondta: ,,Világon és szakmdn kíaül." ,,Bdr időnkent rdmnyitottak egyesek, tlolt kollégók, uezető poszton Ieaő történészek, akik úgy ltitszik szükségesnek tartottók elmondani

nekem, hogy nem mindennel értenek egyet, olyanokban sem, amikben ók részt aettek és amiket ók intéztek, Gondoludn, hogy majd megjegyzem és egyszer ók még haszndt aeszik ennek,"

Időközben 1956-ban kitört az Októberi Forradalom. (Vagy

a késó:bbi MSZMP-s nreghatározás szerint: OSE; Októberi Sajnálatos Események.) 1956-ról így emlékezik:

,,7956. október 23-dn ott tilltam az Aponyi téten (sose bíron megjegyezni az új neoeket, csak azokat haszndlom, amelyeket fiatal koromban tanultam.) és aonult a tiintető tömeg a Bem szoborhoz, aagy jött a Bem szobortóL Mindenki tartozott aalahooá, és úgy éreztem,hogy én mindezen kí,oil aagyok és nem tartozom sehoad." Ezídő tájtizenetet kapott, hogy menjen be a Történettudományi Intézetbe. ,,Eppen együtt ült a fiunkatórsi girda; t'orradalmi bizottstígot

odlasztottak."

Egy ismeretlen javaslatára beválasztják a íorradalmi bizott-

ságba. Igy kerül vissza ismét a Történettudományi Intézetbe, mint az 56-os Forradalmi Bizottság tagja. ,,A Történettudomdnyi Intézetben nem aoltak kilengések, nem tóaolítottak eI senkit, nem ztontak íelelősségre senkit. puszttítt bizonyos történeti aonalakon a munk!ít títcsoportosítotttík." 7957. január elsejétóI 1959 -ig kinevezik az íntézet ígazgatő-

helyettesévé.

Azigazgató Molnár Erik, a helyettesei Zsigmond László és Benda Kálmán. 1958-ban az átszeívezés során mint pártonkívülit finoman felkérik a lemondásra. Ő azonnal eliogadja a helyzetet, és azintézet kutatói közé szegődik. Egyszer anekdotázva mesélte, hogy egy küIföldi lapban azt futákróla, hogy Belrda Ká]mán az ismert baloldali szocialista történész. Huncutkodva folytatta: ,,Megmutattant ezt az intézet 12.1980. január 14-tól másodállásban

illetékes tényezőinek," Mit szóltak? Kérdeztem, Nevetve ta: ,,Azt atílaszolttík erre, ho1y ez nekünk nem irdnyadó ,"

15

mond-

1958-tól 1983-ig. tudományos munkatárs, majd főmurrkatárs. 1983-tóI 1985-ig I)ach Zsigmond Pál akadémikus rábeszélé-

sére osztályvezetőséget vállal, ahogyan akkor mondták egy tervidőszakra. A Kora-újko ri Osztály vezetésél,elbízzák meg, így is meg akarl,án mutatni, hogy hosszú mellőzöttsége megszűnt. Rábeszélték, elvállalta a tisztet. 7987-tő| nyugalmazott tanácsadóként dolgozik az intézetben. A 60-as évektől kezdve fokozatosan bekapcsolódik a szaknrai, társadalmi és közéletbe. Egyre nagyobb lendülettel lát munkához. Elóadásokat tart belföldön és külfóldön, azutazási lehetőségek megnyflásával egyre többet utazik Olaszországba, Franciaorszá gba, Németors zágba. Kapcsolatokat ápol a környező országokba elcsatolt magyarság személviségeivel, tudós társakkal, szervezetekkel. 7970-tőI 1989-ígCeauqescu országlása idején Romániában nem kívánatos személy, beutazását is megtiltják. Bár 1958 után a politikai légkör enyhül, mégis nagy fájdalma, hogy az amire fiatalságátóI készüIt, amire nevelték és képezték azt mégis elzátták elóle. Evekig nem taníthatott

sehol. Egyetlen egy intézményvolt, amely lehetóvé tette számára a tanítást (errőI mindig szeretettel, szinte hálával emlékezett). Ez aJuhász Gyula Tanárképző Fóiskola Szegeden. Itt Nagy István a Történettudományi Tanszék vezetője |97 4-től 7 7 -íg meghívta egy külföldön tartózkodó munkatársát helyettesíteni.

Heti három órában elóadásokat tartott Magyaíotszá1

1526-tőI7790-ig tartó történetéróI, nappali és levelező ta6;ozatosok számáía, szemináriumokat vezetett, Hallgatói náIa kollokvá ltak és szigorlato ztak. 797 9 -tőI a tanszék tisz teletbeli professzora. Nagyon szerette ezt a feladatot, melyet hivatásának érzett. ,,Ez uolt az egyetlen intézmény, mely szómomra tanríri munkrit adott" - mondta e7yszet megilletódötten. Jó kapcsolata az iskolával és a tanszékkel mindvégig fenn-

maradt.

1977-ben a t;rnszék évkönyvében a bejegyzése igy kezdődík: ,,Hórom él.ti taníttísutón nem búcsúzom, csak lezdrom az elmúlt időszakot . Nagyon jóI éreztem ma4am a tanszék kollegidlis és bardti légkörébett. Nagyon éIrleztem, hogy didkjaimnak a magyar történelemró'l beszélhettem. Egy kicsi! hiónyozni is t'ogmind akettő. Köszönöm, hogy olyan barátilag fogadott a tanszék minden tagja. . ."

HaláIa vtán, 7994. szeptember 3-án a főiskolai tanács a ,,Magister Emeritus" címet adományozta Benda Kálmánnak. - 1980-ban a Dunamelléki Reformáttrs Egylráz felkéri a Ráday Gyújteményigazgatására, melynek sorsát haláIáig szívénviselte.l2 Könyvtár, műemléki könyvtár, levéltár és egyházi múzeum tartozik ebbe a gyújteménybe. Legjobb tudása szerint igyekezett ezt a gyújteményt kibontakoztatni és a kulturális életbe bekapcsolni. ,,Ugy érzem, hogy ez a gyűitemény, ahogv az egész ret'ormótus

egyhdzi magyar műoeltség az, ;zeraes részétkepezi rnúltunknak és jelenünknek is, és úgy érzem, hogy ezi ma mtír nemcsak én tlallom, hnnem a hiaatalos dllami politika is, alnely a maga lehetőségei szerint is megad minden tdmogatdst ennek az egyhdzi gyűjteménynek.." Kevesen tudják, hogy a Ráday Gyűjteményt úgy i1az1atta és gondozta, hogy ezért nem várt és nem vett fel fizetséget. Emberi tartására;'ellemzó, hogy ó aki a Horthy korszakban t észt vesz az ún. népi mozgalomban, munkálkodás áv aI hozzájárul a társadalmi-politikai éIet pezsdítéséhez,az ostrom alatt élete kockáztatásával hamis papírokat gyárt társaival, és ezzel ki tudja hány iildözött és bujkátó életétmenti meg, azokban az

idókben amikor (jól emlékszünk erre) valós vagy kitaiált

igazgatja a Ráday Gyúiteményt.Megállapitott fizetése havi 2900 F!. (Nem veszi fel!)

NA?lAI^{K

16

Magyar Szlovák Tőrténész Vegyes Bizottság Körmócbánya főterén 1977, június

lsmeretterjesztő előadást tart Kaposváron 1 9B0. novemberében.

Marci bácsi köszöntése

a Ráday Qyűjteményben a

B0, szűletésnapján

EIőadást tafl

Qöncruszkán 1

A

977,

júlíus1 ó-án

Bocskai könyv második kiadását ítt kapta kézhez

Qlatz Ferenc m ikrofonja csak t ggs-ban előtt 70, szüIetésnapján, ,7z su gározhatta a portréfiImet, 75, születésnapjá n, A nyolcvanadik szűIetésnapj át elfelejtették!

MW

EIőadás közben Saiólád 1 98a,

Beszélgetésa buszon egy kirándu h sró l h azatérőbe n

17

^tA?lAIÎK, úgynevezett partizán-ellenálló

múlttal karriert építettekés

Nyitottság jellemezte a történeti szakmában is. A rádió músoraiban nem egyszer olyan kérdéseket világított meg/ melyre a történészek ,,hivatásteli öntudattal" csak legyintettek, hogy tévhitek, babonaságok. Számos esetben vállalta (nem minden kritika nélkül) egyes történész koilégái nemtetszése ellenére, hogy iörténészi véIerrrényt,előszót, ajánlást, vagy méltatást ír a történész szakma á]tal kevésre becsült más szak-

anyagi, egzisztenciális előnyöket gyújtögettek nem kevesen, ó az állástalan, mellőzött időkben sem csatlakozott az eíí4l/réyÁez, hanem becsületébe a hitébe és a fudásába kapaszkodott.

Pártpolitikával sohasem foglalkozott, politikai karriert

sosem kívánt magának. Mindezt megvetette. Az élete során voltak igerr nehéz időszakok, mint amikor pl. nem kapott áIIást évekig. Mégis reá jellemző, hogy amikor

területú személyek történeti tárgyú könyveihez, műveihez.

módja lett volna kárpótlást kérni vagy kapni, a kisujját sem mozdította. Sót egyszer viccesen mesélte, hogy egy ismeróse kárpótlást

Egyes kollégái, a szakma ódzkodása és idegenkedése ellenébizonyos történelmi személyek, mint pl. Martinovics Ignác, a Rab Ráby vagy Bocskai István, Báthory Erzsébet, Báthory Zsigmond jellemének jobb megismeréséhez, kutatásaival párhuzamosan igénybe vette a tudománytalan sarlatánságnak tartott grafológiát is, Eredeti iratokat biztosított tanulmányozásta egy grafÓIógusnak, Rákosné Ács Klárának (Vallanak a betúk, Magvető 1985), akinek megáIlapításait az e1yes személyek jellemére, érzelmí motivációira az életrajzi-történeti forrásokban is ellenőrzött, és ha megállta a helyét a szigorú kritikával szemben, nem habozott felhasználni azt. Azt mondotta ezek a megállapítások segítettékőt az egyes személyek jellemének, a cselekedetek kiváltó okainak, döntéseiket befolyásoló lelkivilágának, indítékainak érzelmi moüvációinak porrtosabb megismeréséhez, Tudományos kutatóként elvégez számos olyan kevés clicsőséggel kecsegtető, de mégis az alapos munkához, a szakma számára is fontos feladatot, melyet bizony sokan inkább elkerültek. Forrásokat közöl, kutatási hézagokat igyekszik pótolni, forráskiadási szabáI\jzatot állít össze, kronológiát szerkeszt és még sorolhatnám. Tanított sokakat, - nem akart bombasztikus re

kért, sót kérvényezteúgymond a rehabilitálását, amiért egyszer az 50-es évek végénfél évig nem taníthatott az egyetemen,

Talán ezért is megbecsülték őt. Számára a politika nem jelentett hatalmi törekvéseket pozíciók, címek megszerzésétEzekre,,füt]nilt". Például kezdettól részt vett Lakitelken az MDF formálódásánál, míg az szellemi mozgalom volt, de amint ez a hatalmi pozíciókért meginduló kisstíIű harc eszközévé vált, elmaradozott onnan, nem akart hivatalt, nem akart állami pozíciót, ebben már nem kívánt részt venni. Nem akart piártoskodni és puszta ,,nyájszellemból" szembeforduini más meggyőződésú, de szintén népünk és közössépink boldogulásán íáradozó ismerősökkel vagy ismeretlenekkel. Amikor politikai vagy más kicsirryes okból (?) is erősen támadták a Soros Alapítványt, kuratóriumi tisztséget vállalt, hogy legjobb lelkiismerete szerint segítségérelegyen az alapít-

ványhoz páIyázőknak. Meggyőződését, álláspontját ha nem is ezt várták tőIe, sosem rettent meg bárkivel szemben számitás vagy félelem nélküI nyíltan képviselni. Egyszer felhívta ót Antall József miniszterelnök, mesélte, miután aláirta a Demokratikus Chartát (Ez a dokumentum valahogy nem volt szimpatikus Antall }ózsef számára, egyes munkatársaitóI is megvált akik aláírták ezt). A miniszterelrrök megkérdezte tőIe, miért tette, úgy mondta ő azegyetlen,úgy is mint olyan személy, akivel a kezdetektól Lakitelken együtt

dolgokat csinálni, inkább alaposabban akart megvalósítani mindent, amihez csak fogott. Az elkészült számos munka bizonyítjarendszerező, fáradhatatlan munkálkodását. Tervezte a Románok Története címú átfogó mű szerkesztését és elkészítésétis, rnely egyes részleteiben elkészült és meg is jelent különböző címeken, de a kora, középkori szakértő Makkai László elhunyta miatt nem állhatott össze egységes művé.

Erdekességként mesélte a Moldvai Csángó-Magyar Okmánytár megjelenése után, hogy amikor kutatni kezdte ezt a :l],, kérdést,az Akadémián közölték vele, hogy erről hivatalosan :l,: nemigen taldlkoztam, hiszen akkor ő még nem oolt ott, csakkésóbb nem kívánnak tudni, majd bizonyos idő elteltével utazások.J, i kapcsolódott be, de elmondtam neki, azért írtam aIó, mert egyetértek ?í.. kal, kiküldetésekkel segítették,még mindig nem a téma ku7Jele é5 az emberek közüI, a mindennapi éIetben nem mi.nden úgy :!+,i tatását; és végül a munka előrehaladtáv aI, az űn. tudománylótszik, ahogy ezt a karmány, a aezetés gondolja aagy értelmezi, és erpolitika módosulása után, nem sokkal a könyv megjelenése re oda kell figyelni." Mi volt Antall vá|asza - kérdeztem? előtt, a témát bevették az Akadémia kutatási tervei közé. A molclvai csángó magyarok történeti dokumentumainak kuta,,Semmi. Megköszönte, és udaariasan elbúcsúzott" mondta Marci bácsi és mosolygott, tása során eljutott a vatikáni Szent Kongregáció titkos IevéIEz is talán azt a vonását íánaíel,melyet Glatz Ferenc Marci tárába is Rómában. ,,Itt megadatott nekem - anekdottizott egyszer bácsi ravatalánál egy másik politikai ízúesemény kapcsán így - hogy Rómdban megszdllaa a ínagyar katolikus misszióban knptam idézett Ben
rádiómúsoraiban, a tudományos ismeretterjesztó előadásokon.

Szívvel-lélekkeljárta a vidékét,készítettea músorait és

számos előadást tartott. ,,Mindig flaqyon szerettem t'oglalkozni tanulókkal, olyanokkal,

akik a magyar történelem irdnt érdeklődtek. Erre hosszú ideig csak a TIT keretűen adódott lehetőségem, ez is persze 1958 utdn. Valóban

szíaael-\élekkel aégeztem ezt a munkót, jdrtam aidékre, szómos helyen tartottam nepszerűsítő előafuíst. A rddió késóhb jött, de azutdn azt is nagyon megszerettern."

,*ii

Munkássága során nem ragaszkodott a fudomány megcsontosodott dogmáíhoz:készvolt az új ismeretek vagy megközelitések segítségévelátvizsgáIni és újra mérlegelni az egyes kérdéseket.Nyitott volt az új felvetések iránt, nem béklyózták előítéletek, a szakmai szempontokat, mindenekelőtt a ,,rácíót" azonban erósen méltányolta. Egyszer mesélte a 90-es évek elején, hogy Párizsban tudós társaságban francia történészekkel beszélgetett, akik arról voltakmeggyőződve, és errőIpróbáIták ót is meggyőzni,hogy a Folytaiás

a 20.

oldalon

Nzenn{x

18

Társaságunk elnöke és tíszteletbeli lagja László Qyula egy közös előadóúton

l(özgyűlésűnk a k4day Qyűjtemény

KőzgyíIésűnk

Kőzgyűlésűnk

a Kírálypincében 1 999-ben

a Ráday Kollégium dísztermében 1990.

a Budavári palotában

Közgyűlésünk

Elnökűnk köszöntése a 80. szű

le

tésnapjá n a kőzgyű l ésünkön

1

992-ben

olvasóterm ében 1 99 1 -ben

Marci bácsi

és Marika

néni 1993 karácsonyán

és Maika néni 1993 november 27-én kózgyűlésűnk után B0. szűIetésnapján a Ráday Qyűitemény olvasótermében

Marci bácsi

n[gclqtl|x

A

Coméniusz emlékérem átvétele Sárospatakon

Az MTA

főtítkárd Pataki József

19

Erettségíta]álkozón

1

1

992-ben Bozsák lstvánnal

991-ben átad ja

a rendes tagságáról szóló oklevelet,

A Johaníta lovagrend

látogatása

a Ráday Qyújteményben

ízéchenyiDíj átvétele Qóncz Áryádtól 1999_-ben

20

NAPlAI^{K

magyarság eredetkutatásában a Kínai térségés Ujguria felé kellene a kutatásokat felerósíteni. &ogy mesélte számukra ez teljesen egyértelmú volt. ,,Nem akartam említeni nekik - mondotta - hogy nólunk otthon ennek a kérdésnek a komoly felemlítéseis aalósógos szentségtörés szómba megy."

Mikor ideiglenesen elvállalta a Károly Gáspár Református

Egyetem rektori tísztét, önálló japán tanszéket kívánt alapítani a japán nyelvtanár-képzés elősegitésére, mondván: ,,Nem engedhetjük meg, hogy e sok milliós orszdgnak, mely oezető gazdasógi hatalom, a nyelaét, a kultúrdjdt ne oktassdk ndlunk öndlló tanszéken és ne legyenek kepzett nyelatanáraink." Elő kívánta segíteni a japán-magyar eredetkutatást is. Ahogy mondotta: ,,...derüIjön ki, hogy nincs rokoni kapcsolat

közöttünk, de az mégis tarthatatlan, hogy ennek a kérdésneka t'elaetésérűmég csak beszélni sem lehet." Saját törekvéseit és hivatását így foglalta össze: ,,Mindig is azt aallottam, az a történész, aki csak önmaga aagy

néhóny szakember szamdra kutat és ír , az nem teljesíti a feladatdt, hiszen igenis arra oan szükségünk, hogy népünk minéI nagyobb rétegmek adjunk történeti lútóst, t'eluildgosíttíst, és miael a ma p roblémáit is csak az tudja helyesen megítélni,aki tudja, hogy a múltból hogyan és honnan jutottunk eI oda, ahol oagyunk, és a jöuőt is csak az tudja helyesen teraezni, aki lótja az egész történeti nagyobb aonalat.

Énmindig azt aallottam,hogy igenis szükséges minéI szélesebb rétegeknek történeti műaeltséget és lritdst adni. A magam részérő ennek igyekezteín ele4et tenni." A test elhantolásakor búcsúzniszoktak az embertől, én azonban nem tudok búcsúzni,elválni mindattól amit Benda Kálmán jelent. számomra, és talán nem túlzok, sokak számára nem halt meg, most is itt van közöttünk, éppen csak előadást tart

máshol, valahol másoknak. Mondhatom-e az ő szavaival: ,,Nem búcsúzom" - megto|dva a gondolatát - Emlékezem. Hiszen ha gondolatai, törekvései itt vannak velünk, azlgor.dolom, O is itt marad velünk, hiszen ha teste eI is porlad, a munkája, az éIete, a keze nyoma nem válik semmivé, mindez a halhatatlanok közé emeli Benda kálmánt.

Társaságunk törekvéseihez híven tiszteleghetnénk-e méltóbban elnökünk előtt, mint a fennmaradt egyik legrégibb nyelvemlékünkkel: a Halotti Beszéd gondolataival - mai magyar nyelven -, mellyel talán egykoron népünk más személyiségeit (államférfiúit, tudósait, papjait, polgárait) - az Arpádok és követóik áItaI századokon átmegőrzött és gazdagított hagyományairrk védelmezóit tisztelték meg és kísértéka test nyughelyére.

Benda kálmán ravatala

Elnókűnkkel eltemetett bronz fijggő egyik oldala

Sírhantja a Farkasréti temetőben

ó-

Eóto

Luzfo

Társaságunk koszoruja

Bronz fíiggő másik oldala a Kískunfélegyházi tarso ly lem ez d ísz ítm énye

ivel

^LA?IAINK

21

Halottí Beszéd és !(önyörgés (keletkezése talán 17 92-1t qs kőzött)

az

Űr

199 4. e§ztendejében

Benda !(álmán elnókúnk emlékéreés tiszteletére Látjátok feleím szemtekkel mik vagyunk, bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremtevé eleve az lsten a mi ősúnket Ádámot és adotta vola neki paradícsumut házoá, és a paradicsomban való gyúmólcsből mind neki élníe,

Csupántíl1:;::i?!,,n^írri,ffi

:,,,.:tli,:#::ti:;r:,,#,il;:egyék,

HaIIá holtát teremtő lstenétől, de feledevé, Engede.urdung íntésénekés evék az tíltutt gyűmólcsbőI és az gyümőIcsben halált evék. Es az gyümölcsnek oly keserű vola víze, hogy a torkát megszakasztja vola, Nem csupán magának, de az ő egész fajának halált evék, Haraguvék lsten és vetevé őt ez munkásvílág belé és lőn halálnak és pokolnak fészke, és mind az ő nemének. Kík azok, mí vagyunk ahogy eztTi látjátok szemetekkeL, igy ember alkotta ezvermet, Bízony mínd ahhoz járók vagyunk, Kériük Urunk lsten kegyelmét ezléIekért,hogy irgalmazzon őneki és kegyelmezlen és bocsássa mínd ő bűnét, Éskérjúka szent asszonyt Mánát és Boldug tV'lihály arkangyalt és az angyalokat mind, hogy imádkozzanak érette, Éskérjük Szent Péter urot, kinek adatott hatalom oldania és kötníe, hogy oldja fel mind az őbűnét, és imádkozzunk a Szentekhez mind, hogy legyenek neki segedelmére Urunk szine előtt, hogy az lsten az Ő imádságuk míatt bocsássa meg az őbűnét és szabadítsa meg az urdung űldőzésétől, és a pokol kínzásától, és vezesse őt a Paradicsom nyugalmába, Es adjon nekí Mennyuruszágbele utat, és minden jóban részt, Éskiáltsátok Uramhoz három szorl ,,Kyríe Eleyson". Uram irgalmazz, Szerelmetes brátím imádkozzunk ez szeginy ember lelkiért, kit az Úr ez napon ez hamis világtömlöcéből kin"lente, kinek ez napon testét temetjűk, hogy urÚr őt kegyelemmel Ábrahám, lzsák, Jákob, kebelébenhelyezze, hogy bírságnap jutva mínd Ó szentjei és önótteí kezükőn jobb felől juttatva élessze fel őt. Ésti őbennetek,

Clamate ter, Kyfie Eleyson, (l(íáltsátok háromszor. Uram írgalmazz,)

,, ^(APIAI^LK

Szakmai éIetútjátméItatnínem az én tísztem, ezt a történész kortársak és az utókor hívatott megtenní. Kőnyvajánlat rovatunkban közreadjuk Benda Kálmán munkásságának bíblíográfiáját, A tudomány szolgálatában - Emlékkőnyv Benda Kálmán B0, születésnapjára, - B, L.

-

A társadalmi

és

tudományos tisztsé gei, kitüntetései, időrendben, teljesség nélkül: 194649 között

a

Magyar Történelmi Társulat főtitkára.

1956-tóI a Történettu
gatóhelyettese. 1957

-tőIMTA Történettudományi Bizottság tagja.

1958. május 25. TIT Oklevél. 1961. június 15. a történettudományok kandidátusa. 7962. algusztlls 20-án Szocialista Kulturáért kiüntetést kap,

-

- A Rákóczi-szövetség tagja. - A Kárpátaljai Kör Elnöke. - A Lakatos Demeter EgyesüIet

-

Magyar Történelmi Társulat Választmányának tagja, Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány a Népfóiskolákért Szakalapítvány Elnöke,

-

1975. szeptember 26-án megkapja a Haza SzolgáIatáért Erdemrend ezüst fokozatát a Hadtörténeti Közlemények szerkesztéséért. 1977. június 1-tőI a Juhász Cyula Tanárképző Főiskola címzetes főiskolai tanára. 1979-tő| a Historia szerkesztőbízottsági tagja. 1979. A Józseí Attila Szabadegyetem 25, Evfordulója alkalmából a Budapesti Elnökség|ubileumi Emlékéremmelttinteti ki. 1,979.

íebruát 26-án a történettudományok doktora. Magyar-

ország Története a Francia Forradalom és a Napóleoni háborúk korában

"I7

90-1812.

1980. január 14. A Dunamelléki ReformátusEgyház Ráday Gyűjteményénekigazgatója, 1983, november 8-án a Munka Erdemrend Arany Fokozatá-

nak kitüntetettje, 1984. Címzetes egyetemi tanár - ELTE BTK. 1986. december 15.

Tátsaság elnöke.

Az Országos Ómagva. Kultura Baráti

elnöke.

-

1972. októbere: TIT Aranykoszorús Jelvény,

TIT-ben.

Magyarok Világszövetsége tagja. Magyar Francia Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozat

Magyar-Román Töriénés z Y egyesblzottság Magyar Tagozat

-

1966, május 28, Bugát

Elnöke.

MTA levelező

tagjává választják történettudományi-művelódéstörténeti munkássága elisnreréséül, 7990. MTA TIT Történész Vegyesbizottság elnöke. A Debreceni Múzeum Barátok Köre tagja. Magyar Történészek Világszövetségének ElrT öke, 1990. május 21-érT az

-

népművelésterén kifejtett munkájáért. Pál Emlékérem. 7968. Az Országos Történelmi Választmány alelnöke a

a

Az Emberi Jogok Magyarországi Ligája Budapesti

1,989.

Tagozatának egyik megalapítója.

-

-

-

elnöke.

'1990.

Az

A Soros Alapítvány Kuratóriumi

1956-os

tagja.

Forradalom Kutatóintézete Nemzetközi KuratG

riumának Társelnöke.

AJohanita Rend Lovagja. Apárízsi Robespierre Társaság elnökségi tagja. 7991,.

1,992.

május 10-én az MTA rendes tagjáváváIasztják. március 15. A Szent-Györgyi Díj kitüntetettje.

Ugyanezen a napon a Magyar Köztársaság Elnökétól Széchenyi-díjat vehet át. 7993-tól Károlyi Gáspár Református Egyetem Rektora. 1993-tda MTA II. (Filozófiai és Történettudományi) Osztály elnöke. MTA Történettudományi Bizottság elnöke. Az MTA VIII/A. ,,Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása." Kutatási Főirány elnöke. 1993. június 16-án Nagy Imre Emlékplakettel tüntetik ki, 1993, december 2-án a Magyar Népfőiskolai Tanács Tessedik Sámuel Díját kapja. 7994. január 22. A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltál díjasa a népfóiskolák újraindításáért v

égzett tevékenysé géért,

Munkássága során szakmai elismerésként két ízben a Magyar Rádió Nívódíjával tüntetik ki.

Az OMT Ertesító, majd 1989-től Napjaink ill. 1988-tól az Omagyar Kultúra c, kiadványaink felelós kiadója. 1987. június 3. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tag-

-

-

-

]a.

júIius 16-án aKazinczy Ferenc Társaság tiszteletbeli tagjáváválasztja. 1988. A Budapesti Református Teológiai Akadémia Dísz1988.

doktora, A francia Akadémia Pálmarend tiszti fokozat kiti.intetettje. (Officer dans I'Orders des Palmes Académique) A Református Öregdiákok Egyesületének elr,öke. A Magyar Népíóiskolai Társaság elnöke. 1989. augusztus 7-én aMagyar Népköztársaság CsillagkoszorúvalDíszítettCsillagrendjével hintetik ki egyházi javasIatra a Biblia Múzeum megnyitását követően.

Elhunyta után 7994. auguszhls 29, Demény PáI Emlékérem. A Soros Alapítvány Posztumusz Eletmű díjat kap. 1994. szeptember 3-tól a szegedi

JuhászGyu|aTanárképző

Fóiskola Magister Emeritus címétkapja. 1994. március 31-én az Omag;yar Kultúra Baráti Társaság a

hrdományos ismeretterjesztésben, elsósorban a történettudományok területén végzett munka elismeréséreés díjazására

Benda Kálmán Emlékérem megalapítását kezdeményezi.

23

^[Arlqrn[x

,a ü)ü) (8l

Z^--]E[< INTÉS

A rnagyar műveltség történeti útja Kelet és Nytlgat határán Elhangzott Ónlr. ll, Országos Tatátkozóján !(ecskeméten 1989. június 3-án Benda Káimán előarlása, Bevezetőt mond Vínze Árpád alelnök. ,,Szerelmetes Kintlüir, Én |utthumnak ]]el Űriime Mind']' i.bennetck!"

köriilbeltil ezekkel a szalsciklal ijdt;özlijllrctte Álmos pezér a ltét törzsfőt, antikor Etelközben összegyíiltek_ Ezekkel a sznoakl.,tll íidaözIöm én is Otúket most itt, nz Orszdgos Omagyar l(ulttira Bnrdti T ár sa s ó g II. Or szd go s T aldlko zó j án, S ze r e t c.t t eI üdu özIö m t agj ninkn t, és a megielent ztenLló4eket. Mai témdnk: n mtl1var ttűz,ellsé7 tör!éttL:ti titja Kelet és Nyugat hntiírtfu. Elthez a tútttíhoz elől jríróbnt szt.retném idézni II1. Béln kirdlyutk ttéutelell jegyzőiéttek, P. mestentek a szatlait: ,,..,Majd a |cnt említett férfittk mindegyike, Álnns aezérértpogríny szokás szeriltt, sajót aérétegy edénybe curgattn, eskiiiét ezzel szentesítette, és noha pogóttyok,ooltak, mégis azt a h-itet, melyet akkor egymós lcözt esküiü.kre tettek, rnindhaltilukig megtartottdk úgy, lmi.nt ez az eskü itt köaetkezik. Az eskü első szakasza így hnngzott: anteddig csak nz ó'életiik, sőt az tiódaiké is tart, mindig Álmos pezér iuadémiból lesz a aezérük. Az eskü mósodik szakasza így hangzolí: kogy ani jósztígot csak fóradalmaik órán. szerezheí.rLek, mindegyiküknek része Legycn abban. Az eskü lnnnadik szakllsza így hangzott: hogy azok a t'eje.dclmi szeméhlek, akik a tulajdotl szabatl akaratukből atílasztoltcík Almost tu,ttkktí, sem ő magk, sem f,aik, solu semtni e,setre ki ne essetrclc a aezór tnndcsőból és az orszríg tisztségeibű.

Hölgyeirn és Urairn, Kedves Barátainr! A nragyar rníiveltségKeiethez tartozik, avagy Nyugatlroz,

hogy egyáltalában ázsiaiak v;Lgyunk-e vagy európaiak, múltunk és jelenürrk hová soroll.ató, ez a kérdésimmár mintegy másféi-két évszázada nagyon súrúnföI-föl n-rerült a nagyar közéIetben és történetírásban. Az utóbbi években pedig - sót mondlratjuk évtizeclekben, küIönösen sokszor iralloitunk erről. Napjainkban már arról beszé]nek, hogil idgî;i5szavaraink varnak, VoIt idó, amikor a magyar tlrdomárry egy része is azt rzallotta, hogy múveltségünk ázsiai, nerncsak alapjaiban, hanem lényegébenrs, és Európában jóíormán csak vendégek vagyunk. Velük szemben egy másik rész ezt viiatta: Elrrópaiak vagyunk, míiveltségünk Európához tartozik, a keleti hagyo. mányokhoz és múveltséghez csak gyönge, az ósi
Fridriclr Neuman rnunkája, ameil.ik el(iször használta

Közép-Európa| .va1y ahogyan ő mondotta a Köztes-Eur-ópa elnevezést. Közép-Európának nevezte azt a térségei,arnelyrk

Az

eskü negyc.dik szakasza igy hartgzott: hogyha ualaki utódaik híítelenlenne ű z,ezér személyóhaz uagu egyenetlenséget szítnnn a tlezér és rokonni között , a bűnösnek uére ontasson, mint az ő ,oóríik onilott az esküben, anteLyet Álmos uczérnek íettek. Az eskii ötödik szaknsza így lutttgzctt: ltogvha aalaki, ÁImos aezér és o. tiibbi íejedelini személtlek utódai köz|Ll, az eskíiael kötött megóIlapocltísukat me g akarní szegLi, drök íítoksújtsa. Ettnek a hét fórftúnak a nette aolt: Almos Arpdd apja, EIőd -- Szp,bolcs apja, akitű a C.sák nemzeíség sztírmnzik, Kend - Korcón ,l.pjn, Ond - Ete a7lja, nkitő a Kakín és a KöIcse nemz,etség szdrmazik, Tnss - LéI ap ja, Huba, akitű a Szemere nentzetség szdnnazik, a hetadik Tétény- Horko. npja, és Horl
io utóhídla íuel köztij:lk és P. mesler (Anonymus) és 350 éu híd7lilléreiuatt.nak Anonymus és Álmos , Árpdd tlezérek között 1100-1200-1300 éa tú.,olatóbóI ttézürLk most aégíg azon, hogy a lnnxyar műr:eitség töriéneti Litja K:Jet és Nyugat hatdrún htlgynn. alnkult ezalutt a:z idő alatt. Beudlt KóImán elnökiink tnrtia előaddsdt a t'enti címmel. Nyolcszóz

között,

IGrlek tledd dt u szót

!

a Baltikr-rnrtól le a tJalkánig a rrémeiségtelepülési területe, a német és az orosz biroclalom között lrúzódott, mondván, hogy

ez a terü]et egv ér,ezred óta a német kultúrában nótt fel, A nérneltek voltak azok, irkiknek köszönhetó, hogy az iit éló

népek, közöttük

természetescn a magyar is, l
Az elmélet politikai célból készült, a német imperializmtls-

nak leit volna a szállás-előkészítőle. Arra volt hivatva, hogy igazcllja a német hegemolrikus törekvéseket erre az egész téi,sé:greés terüIetre. A könyvre már a korabeli magyar trrdomány és pubiicisztika is váIaszolt és tiltakozott ellene: ]vIi nem a német kultúrában nóttünk fel és lettünk Európaivá.

A l1. vtlághábc,rti rrtáni politikai felosztásban, Magyarország Kelet-Európához kertiit, és ekkor nregrirrt politikai szem-

pontbói visszamenóleg átigazitották a magyar történelmet: liagyarország egész múltját Kelet-Európához csatolták és kötöiiék. Mindig lnirrdenben Kelet-Eurt'lpa voltunk, mondotta ez az e]mélet, példaképeink,akik a ktrltírrába is bevezettek bennünket, a szláv népek vclltak. Európai voltunk a szlár, kultúrában gyökerezeii, az ő segítségükkel lettünk azzá, aklk vagyunk, Múveltségünk,nrenialitásunk, gondolkodásunk, fejIődésünk kezdctétől fogva Kelet-Európához köt bennünket. Aztán ez az elmélet mégis túIzottnak bizonyult, és ekkor sziiletett meg a Kelet-Közép-Európa va1y a Közép-KeletEurópa elnevezés. amelyik mclst már teljesen zavarossá tette

z+

^{APIAIÎK a helyzetet. F,gyrészt, hol varr az a Kelet-Európa, amelyiknek mi a közepén helyezkednénk el? Vagy ha megfordítjuk a kííejezést,

tehát azt mondjuk" hogy Közép-Európának a keleti részén vagyunk, hol van ez aKözép-Európa, mettól meddig terjed? Mindezek az elméletek, amelyek részben ma is éInek, annak a kornak a termékei, amikor a politika szabta meg, hogy a

történetírás mit mondjon. Az elmúlt évtizedekben gyakran elófordult, hogy a napi politika érdekébena történeti adatokat és a tényeket módosítani kellett, jóllehet, aki írta és aki olvasta egyaránt tudta hogy nem így volt. A kérdésmindenesetre ma is él, - és haígaz az, arnit egyébkénttöbb jel mutat, hogy identitás-zavarokkal küzdünk, akk'or azt hiszem különösen is kötelességünk, hogy megvizsgáljuk, hová tartozunk, múveltségünk, egész történeti fejlódésünk hová sorol bennünket, Kelethez avagy Nyugathoz, germánokhoz , szlávokhoz? Egyáltaián beszélhetünk-e arról, hogy magyarok vagyunk, és ha igen, ezt a magyarságunkat kultúrában mi jellemzi és testesíti meg? Közismert, lrogy amikor a 800-as évek végéna honíoglaló magyarság megjeient a Kárpáti-medencében, az európaí szer-

zetes krónikások egybelrangzóan valamennyien azt írták, ismét megjelentek a hunok és az avarok Európában. Ismét megjelent az a török nép, íriák, - amelyik korábban egész Európát rettegésberr tartotta, Tudjuk, hogy a hunok és az avarok ha a szélesebb magyar rokonsághoz tartoztak is, nem voltak azonosak a magyarokkal. Azt is tudjuk, hogy ez a magyarság, amelyik nyelvében, a magyar nyelvben ősi finnugor gyökereket őrzőtt és őíiz, törökös jellegú volt. A honfoglaló magyarság törökös jellegú katonatársadalomban, magas fokú szervezettségben éIt. Törökös jellegú volt az az egész katonai szervezet és hadi múveltség, amelyik a maga idejében magasan fölötte á]lt az európai

népek katonai és hadi tudományának. Ennek a katonai

múveltségnek,amelyiknek megvoltak a maga társadalmi és gazdaságí kihatásai is, legközelebbi rokonait valóban a török

népek között találhatjuk, Azsiában, Európa legkeletibb szélén, - és a Balkán-féIszigetre került, majd teljesen a szlávok közé

beolvadt bolgár törököknél.

Egységes szervezetben, központilag irányított katona népként jelent meg a magyarság, ami nem jelenti azonban azt, hogy ne ismerte volna a már megtelepedett életmódnak, a föIdmúvelésnek nem csak elemeit, hanem részben magasabb formáit is. A régészeti ásatások bizonyítják, hogy a magyarság, végig a vándorútján a Kárpáti-medence felé mindenütt földmúvelést folytatott és nem tgaz az, hogy mai hazájába érkezve az itt éló szlávoktól tanulta volna meg a földrnúvelést és állattenyésztést. A nyelv a másik nagy ázsiat népcsaiád, a finnugorok felé mutat. Történészeink ma sem tudják rekonstrtrálni azt a folyamatot, hogyan és mikor találkozott az a finnugor és török nép egymással, amelynek egyesüléséból született a magyar. A finnugorok a történelem folyamán mindhalászó-vadászó, erdószéleken, folyók mentén éló békés népek voltak. A török népek viszont katonai alapon szerveződtek. Csak íeltételezés, hogy egy finr-rugor nyelvet beszéIő elómagyarnak nevezett törzset vagy törzseket egy törökös mííveltségúnép meghódított. A nyelv a meghódított finnugoroké maradt, a szervezet, a társadalmi felépítésés az egész múveltségpedig a törökös népekhez hasonlóan rendezódött. Akárhogyan is történt, kétségtelen,hogy amikor a honfoglaló magyarság ide megérkezett, sajátos műveltséggel és sajátos szervezettel rendelkezó nép volt. Elütött a többi finnugor

néptól, mert törökös

múveltségevolt, és nem volt azonos

a

többi török néppel, mert finnugor nyelven beszélt. Vallásában, dalaiban a két ósi örökség ötvöződött, ahogyan azt rrapjaink tudománya kiderítette. A sámánhitben (táltoshit, ben), az ősi népdalokban, amelyeknek rokonságát nemcsak a

finnugor vogulok között,

hanem messze Kelét-Ázsiában a

török népek között találjuk meg, ez azt mutatla, hogy a honfoglaláskori magyarság kultúrájában két nagy ázsiai népcsaládnak a múveltsége ötvözódött és fonódott egybe, kialakítva azt, amít magyarnak nevezünk, Ez a magyar nép a Kárpáti-medencében megszáIlva, és ott, államát török mintára központosított, szervezett íotmában kialakítva, nem a szlávoktól tanulta az áIlarnszervezést. Nem is igen lett volna itt kitől tanulnia, hiszen szervezett szláv államalakulat ebben az idóben ezen a tájon nem vo]t. A Kárpáti-medencében éItek szórványosan, néhol súrúbben szlávok, ezeknek azonban még nem alakult ki a nemzeti volta. Eltek szlávok azÉszakí-íelvidéken,maga a szlovák nép azonban mint nemzet csak az újkor elejére alakult ki. Különbözó szláv nyelvjárásokat beszéIő népek voltak ezek, nemzeti és részben állami keretek nélkül. Rajtuk kívül jelentós szárnű avar élt ezen a terüIeten. Az elmúlt évtizedekben kerültek feltárásra egymás után a nagy avar temetók, Történetírásunknak máig egyik teljesen meg nem oldott probiémája, hogy az itt talált avar és a honfoglaló magyar telepek hogyan egészítettékki egymást, illetve hogyan olvadtak össze. Még azt sem tudjuk, hogy milyen nyelven beszéltek az avarok és hogy etnikailag és nyelvileg tulai donképpen hová is tartoztak. Ez a kérdésazonban most nem a maga

tartozik közvetlen érdeklódési körünkbe. A honfoglaló magyarság a Kárpáti-medence közepét megszáIlva ezzel tulajdonképpen az egész Kárpáti-medencére kiterjesztette a maga uralmát. A történelem tanulsága szerint a Kárpáti-medence azé, aki a közepét a kezében tartja. A honfoglalás utárr, egyesek szerint részben abból a szándékból, hogy nem tudták nem kell-e - vag,v nem látszik-e céIsz,e rúnek - majd továbbmenni, és ezért mintegy a területek megismerése érdekében is - más feHogás szerint viszont azért,hogy biztosítsák a maguk helyzetét katonailag is - az európai különböző áIlamoknak a szövetségében a magyarok számos hadjáratot vívtak Nyugaton. Történetírásunk ezeket, nem éppen szerencsés szóval kalandozóhadjáratoknak nevezi. Ezek a hadjá-

ratok fényes bízonyítékátadták megint a honfoglaló

magyarság katonai szew ezetének és fölényének. Mindamellett bizonyos idó után egyre világosabbáváIt, hogy a keresztény Európa nem fogja tétlenül nézni egy idegen testnek, egy pogánynak mondott népnek a beékelódésétEurópába. A pogánynak nevezett vallás egyszersmind múveltségiés társadalmi eltéréseketis jelentett. Géza nagyíejedelem, majd fia (Vajk) István, a késóbbi Szent István király világosan felismerte, hogyha a rnagyarság nem alkalmazkodik az európaí

közösséghez, akkor előbb-utóbb létrejön ellene az euíópaí

népek szövetsége. Ennek a katonai ereje sokkal rragyobb lesz, hogy sem a magyarság sikerrel szembefordulhatna vele, és így elóbb-utóbb a hunok és avarok sorsa fenyegetné, Már Géza fejedelem megkezdte tehát azországnak a keresztény népekhez való kapcsolását, és ezzelbell]esztését az európai keresztény vallási és kulturális közösségbe. Ebben az idóben azonban már két kereszténység létezett: a római - nyugati, és Bizánc központtal a keleti vagy másként ortodox kereszténység A nagy egyházszakadás, amelyik már a magyar honfoglalást megelózóen végbement, nyilván korábbi míívelődési,társadalmi tényezőkre vezethetó vissza, ava|-

lástól függetlenül sem volt azonos a Bizáncí Birodalom és Kelet-Európa a nyugati részekkel. A keleti és nyugati egyháznak a határa Magyarországon haladt keresztiil. Tudjuk, hogy az erdélyi Gyula Bizáncban keresztelkedett meg, ahogy azt is tudjuk, hogy az Ajtony nemzetség is az ortodox egy\tázhoz csatlakozott. Szórványos nyomaink vannak arról, hogy Magyarország keleti feléberL már ortodox szerzetesek jelentek meg/ a Délvidékenkolostorok létesüItek, és a magyarság egy íésze,kis része, már a keleti egyház felé fordult.

NÁ?lAI^0( István király a nyugatot választotta.

Nem tuCjuk mennyire tudatos elhatározással, egy azonban

bizonyos, hogy ezzeI hosszú évszázadokra eldöntötte a magyarság sorsát. A keleti egyház már ebben az idóben is

társadalmilag megmerevedett, azújitások elóI egyre jobban elzárkózottés ez az elkövetkező ér.századok során még fokozódott. A keleti egyházba nem hatoitak be azok a nagy európai szellemi mozgalmak, amelyek végigkísérték Nyugat-Európa egész történetét, és amelyek ettól kezdve Magyalországon is mind megjelentek, és a magyar szellemi kuiturát a kereszténységre téréstől kezdve, alakították. Hogy csak néhány példát mondjak: A Szent Agoston által indított befelé forduló, elmélyülő középkori kereszténység nem jutott el az ortodox egy-

házba, Nem jutoit el a középkor vé5éna nagy humanista áramiat, és a reneszánsz, anrely átformálta és az ókori múvelt-

ség felújításával közös egi,,ségbe hozta össze az európai népek múveltségét. De nem jutott eI az ortodox vallás területére aXY|. századi reformáció, ahogy a XYII. századi katolikus ellenreformáció sem. A XYIII. századi felvilágosodás eszmeáramlata volt az elsó, arnely már Kelet-Európa népeit is inegériniette, persze nem olyan erőteljesen mint a nyugati világot. Dc nern hatott Keleten a nyugaii társadalmat formáIó munkaszem].élet sem. Az Árpád-kori magyar társadalom már nem volt azorros a Kelet-európai társadalmakkal, a munkamegosztásban, a társadalom összetételéberr nyugati mintákhoz igazociott. Még napjainkban is, amikor Európa két fele már évtizedek, sót évszázaclok ótaazegységesülés felé halad kulturában, társadalmi bererrdezkedésben és gazdaságí fejlődésben, ki tagadhatná, hogy egészen más a magyar falu társadalma, mint az ortodox orosz, ukrán vagy rorr.án falué. Egészen más a lakosság gondolkodása, rnetrtalitása, az embereknek a világról, hivatásukról, önmagukróI vallott íelfogása. Mindez máskéni formálódott az ortociox egyház területén, és másként a nyugaü egyház kebelében. Minél messzebbre megyünk vissza a történelemben, az egyházak annáI erősebben alakították a társadalmat és a múveltséget, hiszen a kultúra és az egyltáz év századokon át összef orrt. A nyugati egyházak kezd_ettól fogva iskolákat tartottak fenn, és a népet nevelték. A reformáció az írás-olvasás elterjesztésétfeladatának tekintette. Az ortodox egllház viszont alig törődött a nép múvelésével,a papság, az egyházi felsóség teljeserr elkülönült a néptől, kiilön társadalmat jelentett. Ilyen körülmények közt nyilvánvaló, hogy másként kellett alakuljon az ortodoxiában a nemzeti és a népi rnúveltség. Azt mondottam, hogy a két egylráznak a határa a honfoglalás idején valahol Magyarország közepén ha]adt. A késóbbiekben a magyar kiráiyság keleti határa alkotta a hatán,onalat Kelet és Nyugat között. Mintegy szimbolikus jelkép, hogy

Kelet felé haladva az utolsó gótikus templom a Kárpátok befelé néző lejtójén emelkedik, ha átlépjük a hegycsúcsot, a hagymatetós ortodox templomok világa következlk. Ez a külső szimbolikus jel a két kultúra egészének a kü]önbözőségéttükrözi, Szent István kora óta tehát Magyarország a nyugati kereszténységheztartozik, és ezt tanúsítja történelmünk minden eseménye, a magyar kultúra fejlődésének egésze. De vajon valóban egyetemesen európai volt-e ez a fejlódés, vagy azo'rnak az elméleteknek van igazr,rk, amelyek azi áIlít,lák, hogy a keresz-

ténységgel a magyarság a germán kultúrkörbe került? Igaz, az első térító papok között németek is voltak, az oIasz szerzetesek és szláv (cseh) p6pg1 közt; a térítőknek azonban nem volt nernzeti jellegük. István király ugyanakkor kezdettől fogva igyekezett népétés országát a szomszédos germán birodalomtól elhatárolni. Erthetó: - a hatalmas szomszéd a maga hatalma alá akarta vetni Magyarországot. Tudjuk, már István királynak haddal keliett védekeznie a német császárok

,í

támadásai ellen. Utódai is számos alkalommal fegyverrel kellett hogy védjékaz ország nyugati határát. A németekkel való még kuiturális barátkozás is veszéIyesnek túnhetett tehát, politikailag. Nyilván ez volt amagyarázata, hogy István kiráIy mintegy átlépve a germán tömbön,

elsősorban Francia-

országhaz fordult, másrészt pedig a pápasághoz, Itáliába. Ránk rnaradt az a levele, amelyikben Odilo cluny-i apáttóI az akkori európai katolikus megújhodási mozgalom franciaországivezérétól, szent ereklyéket kér a 6atal magyar egyház szárnára.

Magyarország és Franciaországkőzött a kuituráIis szálak a késó'bbiekben is, végig a középkoron át erósek voltak. A híres párízsí egyetemen, a Sorbonne-on már az 1100-as évek végétól kezdve kimutath.atóan ott találjuk a magyar diákokat, anyakönyvi bejegyzések megőtizték a nevüket. Ránk maradt a rektor egy levele is, amelyben tudósítja III. Béla királyt, hogy egy BetNen nevű magyar diák, aki erkölcseiben és tanulmányi eredményeiben egyaránt péIdamutató volt, a járvány kör,etkeztében P árízsban elhunyt. Az esztergomi érsekek, aho6;yan általában az Arpád-kori lTlagyar püspöki kar számos tagja, Párizsban a Sorbonne-on végeztek és a francia kultúrát hozták haza, Kimutatták, hogy a középkori lnagyar királyi kancelláriának a gyakorlata, az írás jellegét, a stílust, a latin megfoga'rrnazást tekintve a Sorbor.,ne iskolájának hatását mutatja. Ott tanultak azok a k]erikusok, akik a király kancelláriáján szolgáltak. A francia kapcsolatokat erósítette az is,hogy két szerzetesrend, a ciszterciek és

a premontreiek közvetlenül FranciaországbóI teiepültek át Magyarországra. A premontreiek honosították meg Magyarországon Tokaihegyal ja egész szőlőklltur áját. A középkori elnevezés szerint olaszoknak nevezett, általá-

ban latin népeket jelölő kifejezés a helynevekben a Hegyalján mai napig íennmaradtak, (Olaszliszka, Bodrogolaszi stb.).

Tállya neve a francia szőlónretszést jelentő tailler igéból keletkezett. Az 1400-as évek végéna jobbágy-összeírásokban nrég nem egy eltorzult francia nevet találunk, Esztergomnak is volt egy Olaszváros nevú része a középkorban, melynek polgárai jórészt a francia Lotharingiából érkeztek. A francia eredetú szerzetesrendek magyarországi kolostorai közvetlenül a franciaországi anyakolostcrokhoz tartoztak, két-három évenként részt vettek a generális gvúlésekenFranciaországban, kapcsolatuk eleven és szoros volt. Hasonló szerzetesi kapcsolatokat a német birodalommal nem ismerünk a középkorból. A középkor utolsó szakaszában a francia mellett egyre erósödtek az itáIíaí,az olasz kapcsolatok, amelyek egyébként korábban sem voltak jelentéktelenek, hiszen, lrogy mást ne említsünk, Gellért püspök, aki István kiráiynak fiához írt intelmeit is formába öntötte, Velencéből jött és olasz volt. A reneszánsz kultura Magy ar or szágra közvetlenüI érkezett

O|aszországból, és Hunyadi Mátyás kiráIy udvarából áradt tovább Ausztriába, Lengyelországba és Eszak-Európába. Aragóniai Beatrixszal ezek az olasz kapcsolatok tovább erósödtek. Olaszok voltak N{átyás udvari történetírói, ahogy halála után a magyar várakat megerósítő mérnökök egy évszázadon keresztül mind Olaszországbói jöttek. A korábban a Sorbonne-ra járó diákok most Padovába mentek, ez már világi

értelmiségvolt. Az egyháziak pedig Rómában jártak iskolába, A most képződő jogászi társadalom Bolognában szerzi műveltségét.Istvánfíy Miklós, a híres történetíró, csakúgy mint kortársai közül azok, akik a tudományban va1y az állaini politikai életben kiemelkedtek, valamennyien olasz egyetemen végeztekMintegy jelképes, lrogy a már említett III. Béla király közönségesen Anonymusnak nevezett névtelen jegyzője, P. mester, a királyi kanceliárián alkalmazott nótárius, - Sorbonne-i francia diáktársának,szóIó ajánlással kezdi a reánk maradt legko-

26

NAP7AIÎK

rábbi magyar krónikát. Az az elmélet, amelyik azt hirdette, , hogy Magyarország a német, a germán kulturán nótt fel és lett "'a európaivá, a tények víIágánáI nem bizonyul igaznak. A német múveltségMagyarországonmajd csak a XVIII. században, a török kiúzéseután egységesülő Habsburg államban kezd elter;'edni. Ekkor válik a magyar kultúra egyik központjává a krrályi udvarral együtt Bécs, és ekkor válik fóurainknak, ,:1: ,

és részben a

magyar értelmiségnekis első idegen nyelvévé,sőt

az arísztokráciánál sok esetben anyanyelwé a bécsi német

dialektus, De egyet ne feledjünk: ez a XVI[. századt Bécs maga is a francia felvilágosodás kulturájában éIt, Mária Terézia kiráIynó - aki pedig maga is a felvilágosodás eszméit vallotta a politikában, többször panaszkodott, hogy az áItala frivolnak és erkölcstelennek tartott francia kultúra behatolt Bécsbe. Bessenyei György a bécsi testőrségnél tanult meg franciául. A XVIII. századimagyar értelmiségiek a német mellett a francia nyelvet beszélték,s a bécsi udvari társaság divatos nyelve is a francia, majd II. Lipót alatt az olasz volt. Németté, bécsivé igazában majd csak aXIX. s,zázadban válik az udvari kultúra. EttóI kezdve valóban komoly német kulturális hatással számolhatunk. Ez a X|X. századi hatás azonban már nem ingathatta meg a magyar kultúrának latin, olasz és francia

kapcsolataira támaszkodó régi hagyományait, hiszen a XIX, és

XX. századí íróink közül a legnagyobbak mind a francia

kultúrán keresztül, francia impulzusra találtak önmagukra. Eötvös Lóránd mondotta, amikor édesapja nevére létrehozta a század végénaz Eötvös Kollégiumot - amellmek mint miniszter kurátora és irányítója volt -

:

,,a

német kultura, még

ha egy leveses kanálnyi, akkor is veszélyes lehet a magyar múveltségre; a franciát azt egész tányérral ehetjük mert az nem rontja a magyar múveltséget."Sokat írtak arról, hogy a magyarok és a franciák közt van bizonyos habitusbeli lelki rokonság, hogy közelebb á11 egymáshoz a két nép mentalitása, gondolkodása. Lehetséges. Számunkra történetileg a lényeg az, hogy a német kultúra hatott a magyarra, de soha nem voltunk

német kulturális gyarmat. Visszatérve most már a középkorba, azt mondhatjuk, hogy a keletróI jött magyarság viszonylag rövid idó alatt beilleszkedett az európai múveltségikörbe, de anélkül, hogy feladta volna ősi kultúrájának az alapjaít. Megmaradt mai napig a magyar nyelv, mely megőrízte mondáinkat, meséinket, fennmaradtak ósi dallamaink, amelyek ugyanúgy egyedül állnak egész Európában mint a nyelvünk. Fennmaradt rovásírásunk, őrízzik népmúvészehinket, motívumainkat, és megmaradtak bizonyos mentalitásbeli, gondolkodásbeli sajátosságok, ameIyek ma is jellemzik a magyar népet. A magyarság európai néppélett, de olyan európai néppé. amelyik megórizte a keleti

hagyományait. SzóIjunk itt röviden a,, kereszténysé g v édőbásty ája" gondoIattal fémjelzett, középkori magyar küldetéstudatróI. IV. BéIa király volt az első, aki1242-ben, a tatárjáráskor a pápához írott levelében megfogalmaz za, hogy Magy ar ország a kereszténység védóbástyája, Elmondja a levelében, hogy Magyarorczág évszázadok óta védi a keresztény népeket a keletróI betörő

pogányok, barbárok ellen, bár ebben a küzdelemben nem kapott segítséget, s maga a Szent Atya sem kúldött mást, csak szavakat, ,,nisi uerba" - mondja a latin szöveg. Ez a levéI az etső megfogalmazása annak a küldetéstudatnak, amelyre ettől kezdve kiráIyi hivatalos oklevelek és egyéni

végrendeletek mind többször hivatkoznak. Az 1400-as évekre mát az egész magyar nép magáénak vallotta ezt a küldetést. Pedig a IV. Béla levelében említett barbár, pogány népek a magyarság közeli rokonai voltak, így az úzok, a besenyők, majd a kunok, akik a népvándorlás utolsó hullámaiként érkeztek keletről, de már nem tudtak továbbmenni, támadásaik a magyar határvédelmen fennakadtak, s az állandó harcban ók

,

maguk felőrlődtek. Az úzok és a besenyók szinte nyomtalan}rl eltúntek, még a nyelvüket sem tudjuk rekonstruálni. A kunok egy része a tatár támadáskor bekéredzkedett Magyarországra és itt mint rokon nép (a nyelve ugyan török volt) néhány nemzedék alatt teljesen beolvadt a magyarságba. Arrrryira, hogy ha

ma valaki azt mondja magáról: én kun vagyok, az annyíl

jelent, hogy jobb magyar, mint a többi. A magyarság tehát védte a keresztény közösség határát, és ez szükségessé tette, hogy katonai erényeit a honfoglalás után ísmegőrízze.Igy alakult ki az a társadalmi eszmény, melynek megtestesítójét a szkítákban (szittyákban) véltékmegtalálni. A harcos szíttya (szkita) öntudat sugárzik valamennvi magyar

krónikából. Ahogy Bonfini, az olasz származásű krónikás írta Magyarország története címúmunkájában: ,,Isten azért íendelte ezt aszilajszíttya fajt a keresztény víIághaíárára,hogy miután megkeresztelkedett, állhatatosan védje az igaz hitet minden hitetlen ellen." Szittyáknak a szkítákat nevezik és mint a magyarságot, a hunokat szintén szkíta népnek tar\ák, akikben óseiket látták, és a világ legjobb katonáit tisztelték. Míg azonban azokpogányok voltak és a kereszténységet támadták, amagyar szittyák tudata és küldetéshite már keresztény volt, és ugyanazokat a

katonai erényeket a keresztény vallás, a nyugat-európai közösség védelmében íejtették ki, A harcos szittya önfudat volt, ami az egész középkoron át a krónikákból, majd az 1400-as évek végérőI már fennmaradt levelekból is elénk tárul, pozítívés

negatív tulajdonságaival egyaránt, mert voltak ennek a katonaeszménynek negatív, káros következményei is, Ahogyan Werbőczy István formába öntötte

az 1500-as évek elején

szerkesztett nagy törvénykönyvében, a Hármaskönyvben:

,,. . .a mawar nemessé4et csak a aitézségre alapították." A ,,kereskedést és mds közönséges foglalkoztísokat" - így a tudományokkal

való foglalatosságot (azaz mindazt, amit ma polgárinak nevezünk) méltatlannak tartja a nemeshez/ ezek elnóiesítik, effemináIják az ígaz szlttyamagyart. ,,Óseínk az et'féle dogoktóI idegenkedtek - írta - mert nemzetünk, orszóga megalapíttistítóI fogua min, dig harcban forgolódott, nem törődött

egyébbel."

Ennek a harcos szit§ra-eszménynek Hunyadi Mátyás kiráIy volt egyik fő megtestesítője. A castellói püspök, Monaschi Bertalan, ki hosszabb idót töltött udvarában s így alkalma nyíIt őt megismerni, jelentésében igazi katonának nevezi, kt ,,mindig csakhadi dolgokon jóratja eszét".7459,ben III. Frigyest a ,,magyaf faj és uér ellenségének" nevezi, akinek célja ,,a magyar nyela megsemmisítése", a felajánlkozó orgyilkost pedig haragosan utasítja víssza, a magyar közvéleményre és katonajellemre utalva: ,,.

.

.mi itt karddal, nem pedig méreggel harcolunk"

.

Bármennyire benne élt az akkori humanisztikus műveltségben, s bármennyit szórakozott is humanistái körében, azok racionalista víIágnézetétés polgári életszemléletétnem tudta és nem akarta a magáévá tenni. Velencének, a kereskedó polgárvárosnak követeit Tubero szerint, mint olyanokat, akik nemes emberhez méItatlan életformát képviselnek, mélyen megvetette, többször plebejusoknak, sőt parasztoknak nevezte őket. Ugyanakkor azonban érdeklódve hallgatta humanistái eszmecseréjét arról, hogy vitézségben s katonai tudományokban melyik nép áIl elsó helyen, - sót a téma annyira érdekelte, hogy a vitába maga is beleszólt.

Mindjárt uralkodása elején kérkedve írja a császárnak

a

mai napig pihenés nélkül mindig a fegyuerekközött forgolódott, naponként szakadtak rd a legueszéIyesebb tómadrisok, de csak anntíl edzettebb és serényebb lélekkel néz szembe e dolgokkal." Legjobban megnyilatkozik nemzeti büszkesége abban a többektól idézett levelében, melyben sértődötten uta-

magyarságróI;

,,. , .egész a

sítja vissza a Ferdinánd nápolyi királytól ajándékba küldött lóidomítót, írva, hogy ,,uwan mit gondol felséged miróIunk? .. Mert tudhatnri, amit az egész uildg tud, hogy mi gyermekségünk óta fegyaerek között forgunk, és sűrűn aiseltünk hdborúkat különböző

.

27

^tÁPlAI^{K népekkel és nemzetekkel, de algír török,

al<ór

keresztények ellen hnrcol-

tunk, mindig sajdt ioaainkon mentünk, ezek idomítóstíhoz a mi fajtdnk (nastra gens) is ért és mindig győzelem kísértbewúnket. Ha mi külíöIdi és idegen idomítókra adrtunk rsolna, sohasem oégezhettük ,Lolna be oly szerencsésen kiizdelmeinket a törökökkel, a németekkel, csehekkel uagy a lengyelekkel. Magunk idomítotte lo,oainkkal győztükle a gétdkat, igóztukle Szerbidt és aertükle mindazokat, akik csak kjrüIöttünk laknak, s mindezt sai át loaainlikal dicsőségesen uéghezoittük, alyan paripdkra, melyek spanyol módon összehajló ldbakkal ugrtíndoznak. sahaselfl udgytunk, sőt azokat nem hogy kon;oly dolgokra, de még jótékakra" sem akarjuk tartani. Minekünk nem olyan loaak kellenek, ameltlek összehajló bolaiual ficónkolnak, h.anem amelyek, ha szükséges, szétaetett lóbu-kon erősen megdllnak."

Sugárzik ebból a levélbóI a magyat katonaérzés, a szittya harcostudat, mely harci erényekben s bátorságban ma8áná1 kúlönbet nem ismer és mástól még tarrácsot sem fogad el. Mátyás hatása érvényesültazután udvarában és környezetében, s valószínú, hogy vítézetmeg humanistáíis az ó követői 1,oltak ezen a téren. Minclez persz€ nem jelentette azi, hogy Magyarországon nem éltek a tudományok, rre lettek volna költők és írók, akik nemcsak latinul, hanem magyarul is ma-

gas színl,onalon fudták magukat kifejezni, gondoijunk csak az

agyar, Mária Siralomía v a9y más, fennmaradt nyelvcmlékünkre. (Azt szokták mondani, hogy fennmaradt Arpád-kori OnT

nyelvemlékeink sokkal magasabb színvonalúak, mint az

következók.)

utála

Az 1400-as években pedig európai színvonalú költót tudtunk adni Janus Pannonius személyében. Volt tehát egy magyar kultírra, amely magyar volt és ugyanakkor európai,

A tatárjárás korára, majd még inkább az1,400-as ér,ek végére a magyarság és Európa teljesen összeforrott, a magyarokat nem lehetett többé az etrópai kulturából kiszakítani. Az,hogy

a magyarság a tatárral, majd később másfél évszázadon

keresztül a törökkel

nTindvégig a harcot választotta, nlég olyan esetben is, amikor ez reménytelennek látszott, önmagábalr is azt mutatja,hogy a két kultúra, a két társadalom között, éppen a vallási különbözőség révénis, immár olyalr mély szakadék tátongott, ami áthidalhatatlan volt. A magvarság társadalmi rendszere, múveltsége, az é|etről való egész elképzelése ekkor már annyira rnás volt, hogy a keletról vagy délkelet-

rőI érkező rokon népekben csak ellenséget látott.

Aszíttya harcos már végleg a kereszténvség katonájává lett.

Alrogy Laskai Osvát ferences rendfónök megfclgalmazta ezt a gorrdolatot 7479. évi, Szent IstvánróI szőló prédikációjában: ,,Ezt az erős nepet, melynekuhe és csontjai aklilönbőző orszígokhegyeit és aölgyeit borítjdk, rendelé tlz Isten pajzsul a nagy török eLlen, hogy bótorsrígltk és derekasslíguk réaéna szent kereszténységez óhnjtott békétélaezltesse."

Az7526. évi mohácsi csatával, egv délután semmibe fosziott a szíttya öntudat. A szittya vitézségnerr, tudta meg..zédeni Magyarországot. A középkori magyar királyság összeonrlott. Ami utána következett az közismert: a kettős királyr,álasztás, a polgárháború, a török hódítás, azországhá.rom részreszakadása, és mérhetetlen pusztulás. Ekkor jelenik meg nálunk a reformáció, amelyik új küldetésiudatot alakított ki, azt amely lehetővé tette, ho5y az egyenlótlen, reménytelen küzdelernben a magyarsághelyt tudjon állni. Ez a küldetéshit - a választott nép gcndolata volt. A protestáns prédikátorok alakítottákkiazt a tanítást, hogy a török támadása Isten büntetese. Bünteti a magvarságot, n-.ert elfordult IstentóI, és mert nem követi az C) parancsait. A kor íelíogása szerint ugyanis Isten közvetlenüI irányítja a történelmet, De miért éppen a magyarságot bünteti az Isten, hiszen más népeknek is vannak bűnei, más népek serr, sokkal jobbak és mi sem vag}rrnk sokkal rosszabbak. ...Azétt, mondják, mert ahogyan egykor a zsídók, most a rnagyar az Isten választoti népe. Az Isten meg akarja próbálni a magyarságot, hogy helyt áll-e

hitében, lrelyt áll-e a kúzdelmek között, és ha úgy lát)a,hogy igen, akkor leveszi róla a csapásokat, s felülteti őt az O királyi székébe.Ahog;l a prédikátor-költó, Szkhárosi Horváth András olyan szépen fejezte ki: ,,Kirdlyi netnzet aaw , noha te kicsiny aagy, Az Atya Istennek bizony te kedues uagy, Ó szent fia óItal mór te is fiú uagy, Higgyed, minden dicsőségben, hogy részes t agy ." Ez a vallásos hitben gyökerező küldetéstudat, a választott

nép hite volt az, ami erót adott, és ez a hit volt az, ami a XVI-XVII. században nem engedte széthullani a magyarságot, amelyik megtartotta egységes nemzetnek a maga mentalitásában, múveltségébenés nemzeti érzésében. Végül még egy kérdéstszeretnék érirrteni egészen röviden: hogyan alakult a iörténelem folyarnán az országban éló nem magyarok viszonya a magyarsággal? Tólünk nyugatra egységes nagy népi tönrbök alakultak ki. Ezerr a tájon kezdettőI íogva több nép élt egy országon belüI. A középkori Magyarországon is mintegy 2U25% nem magyar

anyanyelvú volt, számuk a török

hódoltság, a magyarság pusztulása után nagymértékben megnőtt. Ekkor induli meg, a XVII. században a szerb bevándorlás, a horvátok Magyarországra menekülése, a szlávok (szlor,ákok) az Alföld felé való Iehúzódása. Ukránok jöttek be keletról, és végíga XYIIL században folyt a (vlachok-oláhok) románok bevándorlása, akik elóször az1200-as években túnnek fel a Dél-erdélyihatáron. A XYIII. században Magyarország már soknemzetiségű áIIam,

amelyikben

a magvarság a lakosság

50-60"/o-ára tehető.

Ugyanakkor sem korábban/ seln a XIX. századi nemzeti ébredésig, a nacionalizmus koráig, ezek között a nemzetiségek között nincsen ellentét. Ahogyan Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér mondotta öcscséről, PéterrőIl. ,,jó katona, jó lnraót, iehdt jó magyar is." A nem magyar nyelvű értelmiségiek hungarusnak nevezték rr,.agukat latin szóval, és ez több volt, mint annak kijelentése, hogy n-ragyar állampolgár vagyok, a magyar király alattvalója. Ez a magyarsággal való együttélésvállalását jelentette. Jellemzó - Cwittinger Dávid, a lócsei (szepességi szász) tehát német ajkú polgár esete, aki talán magyarul sem tudott rendesen: mini egyetemi 1Tallgató 1710-ben lVittenbergában azt hallotta, hogy a magyarok csak a lónak, a nveregnek és a katonai dol5;oknak örüinek, tudományuk és irodalmuk nincs, Ezi sértónek érezte saját becsületére, hazajött, és megírta latinul az első fennmaradt irodalomtörténetet, és az előszóban kijelentette,

hogy ezt cáfolaful írja és küldi azoknak, akik azt mondták, hogv a magyarok barbárok. Azltt élő népek tehát eg,vütt éltek, és nem volt köztük nem-

zetiségi meghasonlás, ez rr.ajd csak a XLX. szézadban ébred fel, amikor a népek szembefordulnak egymással. A középkor és azújkc:t elején nem a nyelvi, hanem a vallási különbségek választották el egymástól a népeket. Magyarotszágon kezdettől fogva két vallás élt egymás mellett, a katolikus és az ortodox, a reformáció korától fogva pedig hat vallás (katolikus, evangé likus, református, unitárius, görögkeleti és zsidó), de közötttik a vailási ellentétek nem vezettek belsó háborúra, az ellentéteket a külsó, politikai erők szították. Egyébkénta vailási és etnikai hovatartozás gyakran egybeestek, ahogy Erdélybe a mai napig ú8y van: aki lutheránus, azszász; aki gö rögkeleti, azromán; aki katolikus, református vagy unitárius,

azmaqyar.

A Habsburg politika

a

X\{I. században minden állam raison

ellenére, kiúzte Steyerorszá,gbóI a bányászokat protestáns val-

lásuk miatt, vállalva azt,hogy az e!íőpai hírúvasércbányászat több nernzedékre teljesen megszúnik, A Salzburgi egyházmegyébő| a XVIII. században úztékki a protestánsokat. Ezzel szemben, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvarában a íejedelmi tanácsban a külónböző val]ások képviselói jelen vol-

28

ÎAPIAIÎK tak, Erdélyben mondták ki Európában először, már a XVI. századbannégy vallásnak a teljes törvényes szabadságát, Tudju(

hogy Bethlen Gábor kancellárja a korabeliek által zsidózónak nevezett szombatos Pécsi Simon volt, egy olyan vallásnak a követője, amelyet még a törvény sem védett az orczágban. Vallási háború Magy ar or szágon belül, ellentétben sok európaí országgal, nem támadt soha. Maga Mátyás fóherceg írta a Bocskai felkeléskor, hogy ez nem vallási háború, ezek az idegen uralom ellen keltek fel, ha vallási jelszavakat hangoztatnak is, a szívükben, ahogy a latin irat mondja, nem a religio, a vallás, hanem a régió - tehát az ország, a hatalom megszerzése van. Ez a türelem nemzetiségi, vallási és mondhatjuk,

más vonatkozásban is jellegzetessége a magyar magatartásnak, mentalitásnak, történetünk egész folyamán. Sokat és hosszan beszéltem, összefoglalásként azt mondhatom, a magyar kultúra két elemból tevődik össze:

-

a keletről hozott ősi hagyományokból, a nyelv, a dalok,

mindaz, ami hozzájuk kapcsolódik hiedelemvilágban, mitológiában és az egész mentalitásban, és az ettól elszakíthatatlan európai kultura, amelyik nem kelet-európai, nem közép-európai, hanem igenis európai. Es addig maradunk magyarok, amíg ezt a kettősséget órizni

tudjuk.

A moldvai csángó magyarok története Elhangzott 19B9, márcíus 30-án a Fortuna Klubunkban, Benda kálmán előadása A történelmi Magyarorszáe határán kívüI élő legnagyobb magyar népcsoport a moldvai magyar-csángók. A középkortól folyamatosan a mai napig élnek ezen a területen. Moldva a Kárpátok keleti gerincétól keletre elterüló táj, a KárpátoktóI a Dnyeszterig terjed. Délen az Al-Duna határolja, észak felé pedig Bukovina, amely a múItban időnkénthozzá tartozott. Moldva ma a Román Népköztársaságrésze, de ez a történelmi Moldvának csak a fele, mert a pruttól keletre esó terület ma a Szovjetunióho z tartozlk,Szovjet-Moldávia néven. Elóször 1802-ben csatolták el, akkor Oroszországhoz,közben többször üsszakerült, majd újra elkerült. A magyar honfoglalás idején, a 800-as évek körül, Moldva azEurőpa nyugati része felé vonuló népek átvonu]ási terúlete volt. Itt haladtak keresztül a hunoktól kezdve mindazok a népek, amelyek Európábaigyekeztek. A magyarok is itt jöttek keresztül és vonultak be a Kárpáti-medencébe; Eszakon a

Vereckei hágón, keletról az erdéIyí szorosokon és déIrő| az Al-Duna mentén. A magyarság után következő népek azonban már nem tudtak a Kárpátokon áttörni, a magyar állam

határvédelme feltartóztatta óket. Rokon népek voltak vala-

mennyien, törökös múveltségúlovas pásztorok, katonai szervezetben, ahogyan a magyarok is. Időben előszőr az úzok, azután a besenyők, majd a kunok. Az előző kettő teljesen felórlódött a harcokban, a kunoknak viszont sikerült egy idóre Moldvában és a tóle délre fekvő Havasalföldén fejedelemséget alapítaniuk, Ezt a fejedelemséget 1,247-ben a tatárok támadá-

A kunok egy része bekéredzkedett Magyarországra, de mint nép, megszúntek létezni. Ez a terület tehátévszázadokon át csatatér volt, ezért egyik nép sem tudott meggyökeresedni. A vlachok, oláhok, románok ezen a vidéken az 1300-as évek elején tűnnek fel, két irányból. Egyrészt délről, Havas-alföldéről, másrészt Máramarosból kilépve, a Kárpátokon át kelet felé. A magyarok - mai ismereteink szerint - az 1200-as évek közepétóI élrrek itt. Számuk az évszázadok során változott hol újabb bevándorló magyarokkal növekedett, hol pedig a töröktatár pusztítások idején megfogyott. A legutóbbi román statisztika szerint már egy szál magyat sincs Moldvában. Nem hivatalos becslések szerint még 80-100 ezer ember őrzí az anyanyelvét, ugyanakkor - a statisztika szerint - kereken 200 ezer a római katolikus vallásúak szárna. Mivel a románok mind görög-keleti vallásúak, s csak a magyarok voltak katolikusok, a200 ezer katolikus tehát a magyarokat jelenti, akiksa semmisítette meg.

nek egy része már elrománosodott. Arról, hogy az első magyarok mikor és hogyan kerültek ide, a mai napig nincsenek biztos ismereteink. Voltak kezdetben akik úgy vélték,hogy a moldvai magyarok a kunok leszármazottai. Miután azonban már a múlt század második felében kiderüIt, hogy a kunok nem magyarul, hanem egy török nyelven beszéltek, ez a íeltételezésönmagától megdőlt. Egy másik elmélet, amelyiknek még napjainkban is vannak hiveí, aztvélí, hogy a legrégibb moldvai falvakat a honfoglaláskor a Kárpátokon kívül maradt magyarok alapították. Nem tudluk, hogy maradtak-e kint a honfoglaláskor magyarok, akik nem jöttek be a Kárpáti-medencébe. Lehetséges, A honfoglalás korából több régészetilelet is előkerilt.Ez azonban önmagában semmit nem bizonyit, mert hiszen az egész magyarság keresztül jött ezen a területen. Mindezideig nem került elő folyamatos régészeti anya9, tehát olyan, amelyik a honfoglalás korát ösz-

szekötné napjainkkal. Miután ez a terület évszázadokon át

hadszíntér volt, ahol azok a népek, amelyekrőI biztos tudomásunk van írásbeli föIjegyzésekből, így az em.Iített úzok, kunok, besenyők, nyomtalanul eltúntek, úgy hogy még a nyelvüket

NÁ?lAINK sem tudjuk helyreállítani, nem valószínú, hogy éppen a honfoglaló magyarok falvai maradtak volna meg. Annak, hogy a

ma ismert települések honfoglaláskoriak volnának, a nyelvészeti adatok is ellentmondanak. Tudjuk, hogy minden kornak megvan a maga sajátságos névadási szokása. A korai Árpádkorban keletkezett magyar települések mind puszta személynevet viselnek, annak a birtokosnak a nevét, akinek a tulajdonában voltak. Taksony, Kürt, Tas, Fajsz, Szolnok, Gyula - so-

rolhatnánk tovább, mind puszta személyrrevek voltak. Az 1300-as évek elején kezdődött a Péterfalva, Jánosháza, Árokszállás stb. szerkezetű névadás, A moldvai magyar íalvak

utóbbi típusba tartozik, pI. Moldvabánya,Szeretvásár, Szabóíalva, ugyanakkor egyetlen olyan helyet sem ismerünk, amely puszta személynévből állna. Ez is arra mutat, hogy ezek a falvak legkorábban az1200-as években keletkezhettek. Tudjuk, hogy az újonnan jött nép mindig átveszi az ott talált népek által adott földrajzi neveket, ahogy mi átvettiik itt a Kárpáti-medencében a folyók és egyes települések nevét (Viseg9)nto-a ebbe az

A nyelvészek megállapították, hogy Moldvában olyan területeken is, ahol évszázadok óta csak Iománok éInek, a helynevek nagy része vary magyar eredetű, vagy olyan szláv néy, amely magyar közvetítéssel jutott a román nyelvbe. Ez pedig azt bizonyítla, hogy a magyarok - akármikor kerültek Moldvába - ezeken a helyeken korábban rád, Csongrád stb.).

voltak ott, mint a románok.

Moldva történetében az 1300-as évek közepére esnek az áIlami lét kezdetei. Miután .Nagy" Lajos király hadvezére (akiről Arany János oly szép költeményt írt, és akit a Toldiban is megelevenít) Lackfi András a magyar sereggel a tatárokat

végleg kiverte erről a teriiletrőI, az 1350-es években Bogdán és Drágos, akik magyar nemesi rendúek, a magyar király enge-

délyévelMáramarosbóI benyomult Moldvába, és megalakította a moldvai államot. Az,1,370-es években vert első moldvai pénz egyik oldalárr Moldva, a másikon a magyar Anjouk lilio mos címerével,egyszerre íejezte ki a külön állami létet és a mawar királyságtól való ftiggést. Ezt a moldvai államot, hivatalos nevén vajdaságot, ettól kezdve jói ismerjük. Nehéz hely-

zetben volt - közvetlen

szomszédja a középkorbarr a hatalmas

Magyar Királyság volt, amelynek szorítása és nyomása alóI

nem tudott teljesen szabadu]rri. Majd, amikor a magyar állam az 1500-as évek ele.jén meggyöngúlt, helyébe az OsztnánTörök Birodalom lépet| 1526-ban Mohácsnál a török megdöntötte a Magyar Királyságot, és Moldvával is éreztette hatalmát. Mcldva keleti része már a XV. század végén a törökkel szövetséges tatárok uralma aIá ken]iit és az 1540-es évektól az egész terület török húbéresfejedelemséggéváIt. A vajdákat Konstantinápolyból nevezték ki, és a török meg a tatár csapatok úgy jöttek-mentek a területén, mintha a sajátjuk lett volna, óriási pusztítást és pusztulást hagyva maguk mögött, az 1500-as és az 7600-as években mindvégig. Az i 800-as évekre

a török

ínggőség megszűnt, ekkor viszont elóbb a lengyel

áIlammal, majd az orosz cárok birodalmával kellett harcolnia önáIlóságáért. Helyezzük most már a moldvai magyarokat ebbe a íejlódésbe. Tudjuk, hagy 1242-ben a tatárok Magyarországot is elözönlötték, majd - rniután meghaltatatáí íőkán, ideiglenesen visz-

szavonultak. IV. Béla kiráIy ezt az ídőt használta fel, hogy megerősítse az országkeleti határainak védelmét.Nem elégedett meg azzal, hogy a Kárpátok gerincét. az erdélyi határt megerősítette, b.anem védelmi vonalat létesített a Kárpátok előterében, Moldvában a Szeret folyó felénk esó oldalán. Az akkori idők szokása szerint/ a katonaságot családostul vitték ki. Fa]vakban éltek és ha jött az ellenség, az ó kötelességük volt a folyón való átkelést fegyverrel megakadályozni. Bár tudomásunk van arról, hogy éItek magyarok Moldvában a tatá4á-

29

rás előtt a kun Allam határán és azon belül , továbbá a milkói

püspöki székhelyénpapok nagyobb számban, akiknek a feladata a kunok megtérítésevolt a római egyházba, - szúkös forrásaink rniatt - mégis azt kell mondanunk, hogy ezek a legkorábbi ismert magyar telepek. A védelmi rendszer idóvel felbomlott, egyes falvak megszúntek, lakóik máshová köItöztek, mások a mai napig megvannak, és lakói magukat csángónak nevezik, Altalában a moldvai magyatság egészétcsángónak szoktuk nevezni, de közülük csak ez a részük vállalja a csángó nevet. A többi - róluk még lesz szó - székelynek mondja magát, Mit jelent a csángó sző? A nyelvészek szerint az elcsángani, elcsángálni, elkóborolni, azazaâ1y tömbbőI kiszakadni szóból ered. Azt jelenti tehát, hogy olyan néptöredék, amely kiszakadt az egészbő|, a Magyar Királyságbó| a magyarság telepiilési rendjéből idegen fennhatóság alá került. A csángók a mai napig a középkori ómagyar nyelven beszélnek. Kiszakadtak a magyar nyelvi fejlődésból - hiszen a nyelv is fejlódik, változik - s megőrizíékaXIII. századi szókincs és nyeiv nagy részét.A nyelvészek azt mondják, hogy a tégi, az ómagyar nyelv megismerésénekparadicsoma ez a terület. Szíszegő nyelvjárással beszélnek, azaz az ,,s" helyett ,,sz" har.3ot mondanak, A ragozásuk olyan mintha a Halotti Beszédet, vagy az ómagyat, Mária Siralmat olvasnánk azl200-as évekből. Ami a modern életre vonatkoz7k, azt már szinte teljes egészében a román nyeivból kölcsönzött szavakkal fejezik ki. Ok alkotják tehát a moldvai csángók legrégibb részét.A néprajzosok azt is megállapították, hogy ezek a csángók sok rokon vonást mutatnak az ErdélytőI északra fekvó részek magyar telepüIéseivei, a Szamos vidékével. Ez aztvalószinúsíti, lrogy a XIII. századielső határőr telepeseket valalronnan Erdély északi ftszéről, a Partiumak nevezett részekbőI, a Nagybánya , Szaímár közötti terüIetekről vitték ki és telepítették le a Szeret mellé. A késóbbiekben, ahogyan említettem, erre a Szeret-menti órségre nem volt már szükség, a tatárok többé nem támadtak, ugyanakkor délről jelentkezett az új hódító, a török. Hunyadi János Magyarországkormányzója, Moldva déli részénegyes várakat, mint a Dnyesztet parílán Dnyeszterfehérvárt (törökül - Akkermant), az Al-Dunánál Chiliát a magyar kiráLy várává nyilvánított, és kivette a vajdák fennhatósága alól és oda rnagyaí órséget vitt az 7440-1,450-es években. Megmaradtak az oklevelek, amelyekból azt is tudjuk, hogy Brassó városának volt a kötelessége fegywerrel és lőszerrel ellátni őket, királyi adója fejében. Dnyeszterfehérvár véclóserege az 1400-as évek legvégén költözött a Dnyeszter déli folyása át Csöbörcsökre, mellé. Ismereteink szerint ez volt a legkeletibb magyar település. Magyar lakossága az 1800-as évek eiejéig megvolt. Az 7400-as évek végéna moldvai végvárak egyre-másra török kézre kerültek, a Magyar Királyság hatalma egyre gyöngült, nem tucita többé sem saját magát,,sem a vlach (román) vajdaságot megvédeni. Elkövetkezett az az ídő, amiről azt mondottam, hogy a török

és a tatár csapatok úgy iártak-keltek

Moldvában, mintha a saját területük leit volna.

Mi késztetett engem

arra, hogy a csángók történetét kutas-

sam?

Tíz éwel eze\őtt kezdtem foglalkozni a moldvai rna8yarok multjával. Érdekelt az a kérdés, hogy ez a magyarságbói kiszakadt töredék, a teljesen idegen környezetben hogyan tudta megórizni vallását, nyelvét, hagyományait, e1yszóva|: magyarságát? Hiszen Moldva többsége vlach-román volt, s a nyelvi különbözőséghez járult a vallási különbözőség is. A magyarok római katolikusok voltak. a románok pedig görögkeletiek. Az egyik Rómából, a másik Bizáncból kapta a vallási irányítást. Vallásuk következtében mentalitásuk, műveltségúk, hagyományaik nagyon messze áIltak egymástól. Saját

értelmiségük nem volt, legföljebb egy-két tanító, néhány pap, aki elment közéjük. Nem volt uralkodó osztályuk sem, amely

30

Ngcl.qn[x

beleszólhatott volna sorsuk irányításába. Hogyan hrdta ez a töredék magyarság mégis megórizni nyelvét, szokásait, hagyományait, magyarságát? Erre próbáltam feleletet taláIni. A másik ok, amiért a csángók múItját kutattam, a román törtér.etírásnak az a tézíse,hogy a csángók nem magyarok hanem románok. A nagy egyházszakadáskor a VII-X, században (a román felfogás szerint Ok már akkor is, sőt a kezdetektól fogva ezen a területen éItek) és ezeket a római katolikusnak maradt románokat a magyar katolikus egyház elmagyarosította. - A magyar egyház egy idegen országban! - Az utóbbi években módosították az elméIetet. Eszerint a moldvai csángókat még Erdélyben először katolizálák, aztán elmagyarosították és úgy vándoroltak ki a XVIII. században Moldvába. Ahogy - mondja ez az elmélet - ezelőtt 300 éwel a székelyek nagyobb részben még románok voltak, késóbb magyarosították el őket erőszakkal. - Talán nem is kell mondani , hogy ez az elméIet teljesen légból kapott. Rómában a Vatikán Titkos Levéltárában, továbbá a Hitterjesztés Szent Kongregációja LevéItárában ígen gazdag anyagot találtam a moldvai magyarságra vonatkozóan. Ezek közül a legfontosabbakat adja közre a Moldvai Csángó-Magyar Okmánytár elsó két kötete, A IV, Bélakori moldvai katonai telepítés után, a következó

magyar hullám az 1,400-as években érkezett Moldvába, Ez azonban már nem tervszerú kitelepítés volt, hanem menekülés-szerúkivándorlás, és ez összefügg a huszita vallás terjedé sével Magyarországon. A Csehországból Husz ]ános tanai nyomán elterjedt huszita vallásújítás az1430-as években eljutott MagyarorszáBía is. Főleg az ország déli vidékein számosan csatlakoztak az új hithez, amely elvetette a pápai tekintélyt, csak azt íogadta el, ami benne volt a Bibliában, éppen ezért a Szentírást anyanyelven adta a hívek kezébe, és a latin helyett bevezette az anyanyelvú istentiszteletet. Róma a huszitizmust eretnekségnek bélyegezte, és üldözte. Magyarországon is megjelentek a domonkos rendi inkvizítorok, akik kínvallatással nyomoztak, és akire rábizonyult az eretnekség - a huszitizmus, azokat máglyahaláIra ítélték.Erre megindult a husziták menekülése Moldvába, a Szerémségból, DélErdéIybőI, de Pozsony környékéróI is. Hogy mennyien mentek Moldvába/ nem tudjuk, de sok ezren lehettek. Tatroson, Moldva déli részénvalóságos magyar múvelódési központot létesítettek, az e|ső reánk maradt magyar nyelvú bibliafordítás (egyetlen ami megmaradt) is itt készült. Központjuk, avallásalapítójukról elnevezett Husz volt (románul: Husi), mellette pedig ott taláIjuk Jeromosíalvát, amely Husz János hadvezérérő|, Prágai Jeromosról kapta a nevét. Késóbb ezek a huszita magyarok fokozatosan visszatértek a katolikus egyházba. 1571-ben Thabuk Mihály tatrosi plébános azt jelentette, hogy ,,a huszita eretnekségben tévelygő" moldvaiakból mintegy kétezret katolikus hitre térített.Kérésérea kamenyeci (Lengyelország) püspök 1,2 papot küldött Moldvába, a térítésfolytatá-

sára.'I646-ban, amikor Marcus Bandinus érsek pápai megbízásból Moldva katolikus lakosságát végigjárta, íöIjegyezte, \ogy Husz városában még magyarul mondták a misét, de az o kérésérea hívek elálltak ettől és készek voltak a latin mise bevezetésére, de ragaszkodtak ahhoz, hogy énekeiket továbbra is magyarul énekeljék. Bandinustól tudjuk azt is, hogy a Husz melletti Jeromosfalva lakói a magas adó miatt aWI. századv€ gén a Dnyeszter-parti Csöbörcsökre költöztek. Ott azután beolvadtak a már ott Iévó katolikus magyar lakosságba, Amikor megalakult az erdé|yífejedelemség, a Báthoryak családjából való íejedelmek megszüntették a székely szabadságot, A határ mentén élő székelyek ugyanis katona-kiváltságban éltek, Ez azt jelentette, hogy földesurat nem ismertek,

robotra nem jártak, föIdesúri adót nem fizettek, hanem a határvédelem volt a kötelességük és csak az uralkodónak adóztak, ez is inkább csak jelképes volt. Miután az erdélyi

államnak pénzte volt szüksége, a Báthoryak jobbágysorba taszították óket. Ekkor megkezdődött a székelyek tömeges

kivándorlása Moldvába, nem voltak hajlandóak a jobbágysorsot vállalni, sokan közülük inkább elhagyták a hazájukat. ,,Bé megyek Moldovába..." mondották Bocskai István fejedelem törvényben visszaállította 1606-ban a székely szabadságot, de az erdélyi törvények még ezután is évenként megismétlik a rendelkezést: őruzék a keleti határt, hogy a székelyek ne szökjenek Moldvába. A XVI-XVII. században keletkezett a moldvai magyar településeknek az a része, amelyik magát székelynek nevezi. Közben a tatár és török támadások folytáry a magyarok száma Moldvában nagyon lecsökkent. Az 1500-as évek végén,a jelentések szerint, mintegy '1-8-20 ezer magyar élt Moldvában, ami az összlakosságnak majdnem egynegyedét jelentette. Az 1600-as évek végén viszont már csak 4-5000 magyar volt, a többi elpusztult a tatár betörések során, vagy rabként Törökországba került. A XYIII. századbanazután újra megduzzadt

a magyarok száma. Mária Terézia királyné, egyszersmind Erdély fejedelemasszonya, a keleti országhatár védelmére katonai határőrvidéket szervezett. Ebbe bevonták a székelyeket is, akik ezzel elvesztették korábbi szabadságukat, többé már nem voltak szabad székelyek, hanem katonai határóröké kellett válniuk. Az erdélyi vlachok - mert hisz északon, Máramarosbary vagy délen Fogarasban a határórvidék (a tatárjárást

1,24"142. követóen folyamatos betelepülésük óta) vlachokrománok által is lakott területen ment keresztül - boldogan vállalták a számukra társadalmi emelkedést jelentő határórkatonaságot. A székelyek szárr.ára viszont ez süIlyedést jelentett, ezért tiltakoztak. 1664. januánában a székely székek képviselói összegyúltek Madéfalván, hogy tiltakozzanak. A császári generális ágyúval lövetett közéjük, több száz halott volt, és ezután megindult a székelyek ezres, sőt tízezres számban való kivándorlása Moldvába. Olyan nagy tömegekben men-

tek, hogy Moldva nem tudta óket befogadni, és ekkor telepúIt át öt falu Bukovinába (Moldvától északra). A magyar Hadik

András generális telepítette le óket, ezért is viselte az egyík település a Hadikfalva nevet. Ez az a töredék, amelynek egy részétmár a múlt század végénvisszahoztákMagyarország-

ra, na1y többségüket pedig a második világháború idején a Bácskában telepítettékle. Innen, mindenüket hátrahagyva kellett menekiilniük a Tito vezette szerb és délszláv csapatok elól. Ma szétszórva élnek, főleg Tolnában és Baranyábar-r. A moldvai magyarok száma a XVIII. század után kivándorlókkal már jelentőserr nem növekedett. Számarárryuk Moldva Iakosságának mintegy 6-8%-át tehette ki, A XIX. századvégétól a magyarországi, illetve erdéIyi kivándorlás most már elsősorban délre, tehát Bukarest irányába ment. A két világháboru között mondották is: Budapest után a második legnagyobb magyar város.

Említettem, hogy a moldvai magyarság ragaszkodott a

maga hagyományaíhoz, nyelvéhez, magyarságához, és mindezt az idegen környezetben számára a katolikus vallás testesítette meg.

Amíg a középkori Magyar Királyság ferrnállt, addig

kaptak papokat MagyarországróI. Ez a terület u gyanís az esztergomi érsek joghatósága aIá tartozott, Az esztergomi érsek

két püspökséget is létesített ezen a területen, az egyíket Milkón az Al-Dunánál, a másikat Moldva északírészén,

Az

miután Milkót az 1500-as évek végén a másik viszont a Xly'I. századra már megszúnt. Közvetlenül a moldvai határon fekszik az erdéIyíCsftsomlyó, az itteni ferences kolostornak volt egy,,Ieánykolostora" Bákőn, ahol magyar ferences szerzetesek éltek, és ők látták el a katolikus magyar falvak lelki Szeretvásáron.

első,

a tatárok elpusztították, Bákóba költözött,

gondozását.

A magyar állam összeroppanásával a helyzet gyökeresen megváltozott. A hatalmi vá|sághoz hozzájárult a reformáció,

31

^tA?JAI^& hihrjítás terjedése Magyatországonés Erdélyben. Tudjuk azt, hogy Magyarország és Erdély óriási többsége a lutheránus (evangélikus) vagy pedig (fóleg a magyar ajkú lakosság) a kálvini (református) valláshoz csatlakozott. Erdélyben Csíkszék megmaradt katolikusnak, de a csftsomlyói kolostorban olyan kevés szeízetes volt, hogy még az erdélyi szolgálatot sem tudták ellátni. arra, hogy Moldvába is küldhesserrek magyar papokat, nem is gondolhattak. A protestánssá vált Erdély és Magyarország nen,l tudott, de nem is akart katolikus papokat küldeni N{oldvába. Abban azidíben a vallási különbözőség együeesett a nemzetiségi hovatartozással is, de ez a küiönbözóség sokszor erősebb volt mint a nyelvi hovatartozás. (Erdélyben a mai napig úgy van áltaiában, hogy aki lutheránus az szász, aki református, urritárius, vagy katolikus azma1yar és aki görög-keleti az a

román,)

Felmerül a gor-rdolat, hogy miért nem csatlakoztak

vai nragyarok a reformációhoz

-

a

nrold-

mert nem csatlakoztak.

Ennek a magyatázatát az iclegenben élók kisebbségi sorsa adja meg. Ok idegenben is órizni akarták mindazt, amit magukénak, sajátjuknak vallottak múveltségükben, nyel.1ükben, és elsősorban vallásukban, Aki pedig védekezik, aki meg akarja tartani azt ami hagyományos, az minden újításeIőL elzárkózk. A moldvai magyarok ezért nem fogadták be a reformációt, hanent m.egmaradtak mindvégig katolikusnak. Katolikusnak maradtak és magukra maradtak. Magyar pap ettól kezdve csak nagy néhajut elhozzájuk, szerzetesek is csak nagyon-nagyon ritkán. Végső elkeseredésükben Rónrához fordultak. A Vatikáni Levéltárban magyar nyelvű levelek taliálhatók, amelyekben kérik a pápát, küldjön közéjük papot, aki megkereszteli, eltemeti óket, aki a házasokat összeadja és a betegeknek az utolsó szentséget kiszolgáItatja, Róma küldött is, olyant, akit módjában állt. Magyar papja nem volt, küldött olasz, dalmát, horvát ferenceseket, néha domonkosokat és idó ről időre jezsuitákat is. Ez utóbbiak között voltak néha magyarok is. A nagy többségük azonban nem tudott magyarul, Megérkezve Moldvába, megdöbbenve tapasztalták, hogy a híveikkel nem tudnak szót érteni, nem tudnak - mert azok csak magyarul beszélnek, A jelentésekból megdöbbentó dolgokról órtesülünk. Mivel a misszionárius nem értette a hívei beszédét, a gyónás (ha volt ilyen) tolmács segítségévelfolyt. A híveknek fogalmuk sem volt, hogy milyen penitenciát szabtak ki rájuk, ilyen körülnrények között arróI sző sem lehetett, hogy a papok és a híveik között valam_ilyen lelki kapcsolat alakuljon ki, hogy a pap összefogja a falu életét,irányt mutasson. Előíordult, hogy a nagy magányosságban, mivel senkivel sem tudtak még beszéIni sem, a szerzetesek egy része elzüllött, kocsmázott, erkölcstelen életet élt, még az is elóforciult, hogy a templomi kegvszereket pénzzétették. Abban az időben valakit papi szolgáIatra Moldvába kúldeni annyi volt mintha manapság valakit az ,,Isten háta mögé" Szlbéríába va1y a dzsungelbe küldenének - gonciolhatjuk, hogy egyik szerzetes rend sem a Iegjobbjait küldte.

A magára maradt moldvai magyarság mégis ragaszkodott ezekhez a szerzetesekhez, mert ezek kereszteltek, temettek és összeadták a házasulandókat. Több faluban emlíienek deákot. A deák ebben az időben olyan embert jelöIt, aki valamilyen iskolát végzett, de nem fejeztebe a tanulmányait. A deákok közt volt kiszolgált katona, aki a hadseregben megtanulta a betúvetést, Ezek a deákok látták el a templomi szolgálatot, tanítottak az iskolákban - persze nem lehetett valami magas színvonalú a tanítás , de a íaIvak ragaszkodtak hozzájuk mert magyaruI beszéltek. Moldva tehát, azt mondhatjuk, hogy az,,Isten háta mögötti" területté vált, amelyben ráadásul a török és a tatár csapatok állandó portyái folytán/ maga a lét is bizonytalanná vált. Nem egy jelentést ismerünk, anrelyben a szerzetes miszszionárius

leírja, hogvan menekült a falu népével a hegyekbe, hátrahagyva mindent, terelve a jószágot, miközben a török, a tatár vagy a kozák kirabolta és felgyújtotta a falut, leölte vagy rabságba hurcolta, akit elért. Ez a - mondhatjuk állandó - pusztulás főként a magyar falvakat érintette és sújtotta, A vlachok - románok többsége hal,,asi pásztorkodásból élt fenn a hegyek-

ben, ahová a tatár csapatok is ritkábban jutottak el, a magyarok falvai viszont lent voltak a völgyekben, a síkságon, szabadon kitéve minden támadásnak. De ha ilyen bizonytalan vo|t az élet, akkor miért mentek a székelyek szinte megszakítatlan folyamatban Moldvába?

Azért, mert Moldvában a magyar bevándorlók szabad

paraszti sorban éltek, csak a vajda parancsolt nekik, adójukon kívül sem robottal, sem más járandósággal nem tartoztak. Hogy miért kapták ezt a kedvezményt? A magyarok fejlettebb ipart, mezőgazdaságot, kereskedelmet hoztak, az 1500-1600-as években Moldva minden valamire való városát (ezek nagyobb mezóvárosok, nagyobb falvak voltak) nagyobb részben magyarok lakták, magyarok voltak az iparosok és a kereskedők. Moldvának tehát szüksége volt rájuk, ezért adták a vajdák a kedvezményeket, de nem csak kedvezményeket adtak, hanem meg is védtékőket, ugyanis az ortodox egyház időnként megpróbált közötfiik téríteni,a vajdák azonban ezt mindig leállították, mert szükségtik volt ezekre a magyarokra. A moldvai magyarok köztkétszerzetes rend tagjait találjuk legtöbbször, a íerenceseket és a jezsuitákat. A kettó között

azonban nagyon nagy volt a különbség. A jezsuita rend generálisa, a római rendfónök levélben tudatta a vajdával, ha jezsuita misszionáriusok indultak Moldvába. Nyáron szekéren, télen szánkón érkeztek aíővárosba, kihallgatáson voltak a v ajdáná|, aki gondosko dott az elhelyezésükről. A templomban prédikáltak, tárgyalásokat folytattak iskolák megnyitásáról, majd néhány hónap után, úgy ahogy jöttek, el is mentek, A íalvakba soha nem mentek ki hosszabb időre, és így nem tudtak a néphez ígazán közel kerülni. Azt, hogy a ferences szerzetes hogyan jutott el Moldvába, legtöbbször nem tudjuk megállapítani. Konstantinápolyon és a Balkán-félszigeten keresztül - dél felól, vagy Ausztrián és Lengyelországon át - északróI mentek, pontosan nem tudjuk. Gyalogosan jöttek - e4yszer csak ott voltak, jelentkeztek a missziós fónöknél, aki kijelölte területtiket - a vajdát vagy udvarát soha nem látták, de egl.titt éltek a néppel. Ha kellett akkor a híveikkel együtt menekültek, nélkülöztek, közülük nem egyet a török vagy atatár ölt meg, éltek a havasokban és amikor nem volt a népnek mit ennie, akkor a ferences szerzetes is éhezett.

Azt mondhatjuk, hogy a Róma által küldött ferences szerzetesek, misszionáriusok voltak azok, akik a moldvai magyarságct megtartották katolikusnak és magyarnak.

A

magyar katolikirs egyház lelkiismerete majd csak

a

XIX. században ébred fel, amikor a Szent László Társaságot hozzák|étre kifejezetten azzal a céllal, hogy a Moldvában és a Havasalföldén élő magyarokat segítsékés támogassák. A XVII. század végérea moldvai magyarok száma megfogyott, ugyanakkor Moldva történetében is új korszak kezdődött, amennyiben a Vatikán figyelme most már kelet felől, az Ujvilágra terelódött. Korábban ugyanis éIt egy olyan elképzelés, hogy talán sikerti{ az e4ész moldvai görög-keleti egyházat átvinni a katolikusba. Kiderült, hogy ez ábránd csupán, és az 7700-as években a misszionáriusok már nem Moldvába, hanem az Űivlagba, Dél-Amerikába mentek. Moldva magára maradat.

Ezzel egy időben, egyházjogi küzdelem bontakozott ki a területi hovatattozás kérdésében.A Lengyel Katolikus Egyház már az 1600-as években elhatározta, hogy megszerziezt aterúletet, Mivel a Vatikán nem akart ,,ujjathúzni" Kelet-Európa

9{A9]AIÎK

32

egyetlen katolikus országával a Lengyel Királysággal, hozzájárult, hogy a bákói püspököt a lengyel király nevezze ki, Moldva szomszédos volt Lengyelországgal, és ez azt jelentette, hogy sem a püspök/ sem a papjai nem költöztek be Moldvába, hanem évenként leruccantak néhány napra vagy hétre Bákó környékére, beszedték az egyhází adót, aztán ahogy jöttek el is mentek, A Rómából küldött misszionáriusok és a len-

gyelpapokközöttteljesháborudúlt_ésennekisama8yarok látták a kárát. a

Hallgassunk meg egy levelet, amelyet magyar nyelven írtak Vatikánba, 7677-ben a szabőíalvi magyarok: ,,Mi szabófaloi keresztyenek az öt faluual együtt, aldzatosan és

:

már az állam kezd iskolákat alapítani - a magyar falvakban is ezek az iskolák azonban már mind román nyelvúek. Az is-

-

töredelmes szűbű akarók N agy stigtoknak és Szentségteknek nyomorúsdgos éI et ü nköt j eI ent e ni. Minekünk az mi életünk kasonló az oktalan barmokhoz, kik soha

azIstentdicsérninemtudjdk,hanemcsakazoktaIansógbanéInek. Azért ktinyörgünk aldzatosan Nagyságtoknak és Szentségteknek,

és

nagy-

a Szent Gyülekezetnek, hogy az mely misszionórius barátokat sógtok és a Szent Gyülekezet ideküldött, azok eróhatalommal akarnak

rajtunk lakni, nem úgy oiselik magokot, az mint az ré7ula kéadnnd,

rút

hanem részegesek, asszonyember utón járók, azokkal tórsalognak, fertelmes élötet uiselnek, mely minden embernek, de münekünk magyaroknak leginl<óbb nagy botrdnkozdsunkra oawon. Nem zlehetiink tűük semmi lelkünk üdzlösségire aaló gyümölcsöt. Aldzatosan nyörgünk annak olgíért a Szent GyüIekezetnek és Nagystígtoknak, tekintsen Nagysógtok az Krisztus lézus szent haldlónak érdemeire, és aiseljen istenes gondot az mü szegény bűnös lelkünkre, hogy mü is idaezüIhessünk, mert inlaíbb megcselekedjük azt, hogy az oltíhok szkizmdjdra óllunk és az ő püspöküktű hallgatunk, hogynem ezeket a léIekaesztóket elfogadjuk. A Szent gyülekezettű és Nagysógtoktól jó és kegyelmes aólaszt oórunk, mint szentséges atydinktól. Datum in Szabófalr:a, 1671. október első napjdn.

:

, ]

kö-

:

senki nem akarta oláhokká, (a XIX, századtó|\ románokká tenni, és a vallásukban sem engedte a vajda őket háborgatni. Az 1800-as években születik meg az a törekvés, hogy a vlachokból

életét.

A Groza kormány Moldvában

150 elemi iskolát állított fel, Bákóban magyar tanítóképzővel. 1989-re már egy darab nem maradt belólük. Sem a templomban, sem az iskolában, azutcán különösen nem szabad magyarul beszélni. Nemrég adták ki Lakatos Demeter csángó költó verseit, amelyeket szerzőjik román helyesírással írt le

magyarul, mert magyar helyesírást nem tanulhatott soha.

Mindennek következménye, hogy egyre nagyobb az ún. elrománosodás, és tudjuk, ho5y a vegyes házasságok mindig az uralkodó né9 számára kedvezőbbek. A Román Allam elhatározta, kimondott célja, hogy e1y e1ységes nemzetet egy román nemzetet alkosson és hozzon létre, ezért teljesen megfosztják a magyarokat magyarságuktól és más nemzetiségeket is identitásuktól, nemzeti nyelvüktól, karakterüktóI. Ez az ún. homogenizáIásí (egynemúsítési) program. Az utolsó negyven évben a moldvai magyarokat szinte teljesen elzárták a küIvilágtól, még a velük egy államba került erdélyiek sem érintkezhettek velük, Magyarországon pedig a II. világháború után említeni sem volt ildomos és ázabad, őÉet. Ahogy mondották: ez a Román Áilam belügye, Egy ember volt mégis, aki a moldvai csángók sorsát idónként szóbahozta: Domokos Pál Péter Csíksomlyónak a szii]ötte, aki még a két háború között, maga is végigjárta szekéren a mold-

:

.AXx.századtőIkezdvemostmárlénye8eSenmegváltozik

moldvai magyarok helyzete, feltámad az, amlt a történetírás nacionalizmusnak nevez. Mindeddig ezeket a magyarokat

életbe.

élheti a maga közösségi

nyire elkísért,kérve minket a Krisztus vére hullására,hogy kérjünk és szerezzink számukra a misszió fónökségétól pa-

a

kolák után következett az egyház elrománosítása -Jászvásáron Qasi) katolikus érsekséget létesítenek,és itt képzik a csángő ,,janícsár" papokat, akik a falujukban a románosítás élharcosai lesznek. A múlt század végénmár rendelet tiltja a Havasalföld és Moldva egyesülésével létrejött Román Királyságban a magyar nyelv használatát a templomi liturgiában és a hivatalos életben, helyette mindenütt az állam nyelvét, a románt vezetik be kötelezőként. EttóI kezdve úgy mondhatjuk, a moldvai magyarok sorsa meg van pecsételve, a magyar nyelv visszaszorul a családi Egy 7élegzetvételnyi rövid idó adódott a második világháború után, amikor arról volt sző,hogy Románia megkaphatja-e Erdélyt űjravagy sem, és Románia mutatni akarta, hogy nemzetiségi vonatkozásokban tökéletes állapotok vannak, a határok immár nem számítanak semmit, mindenki szabadon

Szentségteknek és nagysógtoknak aldzatos szegény fiai, az Szabófalaa megyebéIi Keresztyének egyenlő szűbó'l jó udlaszt odrnak. Varga Gergely szabó Bdlint IGti Péter |ení és Dobos Gergely, Tanos György Gergely és mind az többi itt léaő emberek." 1700-as években egyre kevesebb szerzetes került Moldvába, elófordult, hogy 15-20 éven át valamely falu nem lát kato]ikus papot, vagy szerzetest. Már a madéfalvi veszedelem után Csftdelnek plébánosa ZöIdPéter, a híveivel együtt Moldvába meneküIt és évekig ott maradt. Az ő íöljegyzéséból idézünk néhány sort csöbörcsöki látogatásáról. mentem egy öreg olasz misszio,,'1767.őszén Csöbörcsökre nárius kíséretében,akinek a neve pater Carisi volt. A csöbörcsökiek úgy fogadtak bennünket, mint az égbőI száIlt angyalokat. 17 éve nem láttak katolikus papot. Rögtön munkához táttunt<. En temérdek nép előtt taűtóttám a kaúkizmust, aztán az öregeket gyóntattuk meg és bemutattuk a szent áldozást. Délután három órától ismét tanítottam, visszakérdezve a délelótt taűtottakat. 12 nap alatt meggyóntattunk 71,30 szernéIyt, me8kereszteltünk 2512 embert, három haldoklót felkészítettem a nagy útra, az örökkévalóságra. Amikor elbúcsúztunk sírt-rítt mindenki. 2000-nél több férfi és asszony egy mérföld-

(magyarul oláhokból) - mint a korábban fennmaradt jászok, kunok, besenyók, szlávok stb. beolvasztása áItal - egy egységesített, románnak (rómainak) nevezett népet hozzanak létre, tehát a magyarokat is be kell olvasztani az oláhok kőzé,hogy románná váljanak. Ekkor kezdódik Moldvában az iskolák áIlítása, korábban nem voltak iskolák. Az egylk misszionáriusi jelentés 1650-ben elmondja, hogy Moldvában öt ortodox püspökség var|, az öt püspök közül egy tud olvasni, de írni egy sem tud. Iskolát a görög-keleti egyház nem tart fönn (mert ez sohasem volt népműveló egyház), ami iskola vanazt a római katolikus magyar falvakban taláIjuk. A XIX, századbanmost

]

vai csángó falvakat, Utazási naplója szomorú olvasmány: faluról-falura haladva, a lakosság magyar/ a pap román, a templomban románul imádkoznak és magyaruI csak otthon tudnak beszélni ütokban. Napjainkban megélénkült a Moldva iránti figyelem I egyte több könyv, tanulmány foglalkozik velük, létük - nehéz sorsuk - magyarságukért folytatott küzdelmük lassan ismertté vállk. Azt, hogy hány magyar él még Moldvában, pontosan nem tudjuk, de minte5y 100 ezren mégőrzik az anyanyelvet. Az éne|őadásomnak sem volt más célja, minthogy felhívjam a figyelmet rá,hogy a Káryáti-medencén kívül is élnek magyarok, akiknek sorsa nem lehet közömbös a számunkra. Köszönöm

a

flgyelmüket!

NÁPlAINK A

JJ

Magyar Televízíóban elhangzott előadássorozat

Együtt é|ő népek a Kárpát-medencében Történetí áttekintés, Benda kálrnán előadása

Amikor a magyarság a 800-as évek végénelfoglalta a Kárpát-medencében mai hazáját, akkor itt nem teljesen lakatlan területet talált. Egyrészt itt éltek már az észak-nyugati terüle. teken főleg a mai szlovákoknak az ősei. Másrészt pedíg az országnak több részén- az Alföldön, Délvidéken,de éppúgy a Dunántúlon és keleten is - avar töredékek éltékmeg a honfoglalást. A szlovákok, (szlávok) egy egész más nép voltak, Az avarok rokon nép volt, bár török nyelven beszélt, de ugyanazon azúton érkezett ide, mint a magyarok és lényegé ben műveltségükben is sok hasonlóság volt. Továbbászeríe az országban,főképp a keleti részekben, apró, szórványos településekben, különböző szláv településeket találunk, ezek azidők folyamán ugyanúgy mint az avarok a maguk egészében,felszívódtak, eltúntek a magyarságnak a tömegében. A keleti népek, a törökös műveltségúnépek - és közéjük tartozott a lnagyar is - kezdettől fogva vegyes birodalmakban éltek. A középkori Európában nem a népi hovatartozás, a

nyelv; hanem az uralkodó, aki összefogta a különböző népességet, az jelölte a népességetmagát is. Magvarországon is a legkülönbözőbb népek a történelem folyamán a magyar kiráIy alattvalójaként jelölték meg magukat. Függetlenül attól, hogy magyarul vagy esetleg más nyelven beszéltek. De a hagyo-

mány is azt kivánta a magyaroktól, ezt hozták magukkal,

hogy a nem magyarul beszélőket, a más etnikumú népeket ne különböztessék meg hátrányosan a magyaroknak a javára. István kiráJ,y sokszor idézett Intelmeibery amüet Imre háhozirt, a következóket mondja errőI: ,,Becsüld meg fiam a különböző orszígokból érkező idegeneket, akik mds mós nleluet és szolgisok*t és fegyller+" és tudomdnyt hoznak.

Fogadd be óket, tégy meg mindent, hogy jóI érezzékmaguknt itten, mert gyönge és törékeny az egynyel, uű és egy erkölcsű orszóg." Azt morrdlratjuk, hogy a magyar ki-

rályság megalapitója, Szent István kírály egy ezredévre útmutatást adott a magyarságnak az itt éIő,közéjebetelepüló nem nagyar anyanyelvú népekkel szembeni magatartásra vonatkozóan, és valóban: a középkori Magyarorszáe, ahogy a történészekszokták mondani, befogacló országvolt mindig. Befogadta először is a keletrő] érkező rokon népek töredékeit. Azokat, akik már nem tudták áttörni a Kárpátokon a magyar állam védővonalát - besenyók, úzok, majd legvégül a kunok - és akiknek töredékei bekéredzkedtek és letelepítették őket

bent az országban. Besenyó telepek jöttek létre különböző helyeken, de ugyanígy úzok is. Az Alföld közepére pedig, a Nagy- és Kis-kunságba a tatárok által szorongatott kunok kértek bebocsáttatást, és tudjuk, hogy évszázadok során valamennyien felszívódtak a magyarságba. Nyugatról is jöttek királyi hívásra betelepülók. Királyaink hívták be a magyanrl szászoknak nevezett németeket, akiknek a jelentósebb részét Erdélyben - mint erdélyi szászok ismertek - telepítették Ie, ahol külön autonómiát is kaptak, hogy a maguk életétsaját hagyományaik szerint folytathassák. Jöttek vallonok, olasznak nevezett, a régi nyelvben olasznak mondott francia telepesek, Esztergornban külön városnegyedet alkottak. Tokaj hegyalján a mai napig órzi emléküket a sok olasz nevezetű hely.

Már a korai Arpád-korban Magyarországra küIönbözó

nemzetiségieket - nem magyar nemzetbelieket - telepítettek

be magyar királyairrk.

A

hovatartozás benn az országban

egyébként nem nyelv és etnikum, nemzetek szerint történt, hanem mindig aszerint, hogy melyik társadalmi osztá|yhoz tartoznak, milyen - mondhatjuk társadalmi klasszisba, rang-

ba tartoztak - a társadalmon belül. Természetes, hogy az etnikai, nyelvi elkülönülésnek a tudaia az él, de az is természetes

volt, hogy magyar faluban magyarul, szlovák faluban szlovákul, német településben rrémeül hirdette ki aközigazgatás a tudnivalókat és intézte a dolgokat. A nyelvi elkülönülés és a nyelvi probléma egy praktikussági kérdésvolt. Nem csináltak belőle tekintélyi kérdést,hogy csak az államalkotó népnek a nyelvén lehet beszélni. Egyébként ezek a betelepiiLlt népek mind büszkén vallották magukat a rnagyar király alattvalójának. Ha azt kérdezték:te ki vagy, a vá|asz az volt, magyar királyrrak va5yok az alattvalója. Ez nem volt egyedi sajátosság, Európa szerte e szerint különböztették meg a népek önmagu-

kat a többiek közüI. Roppant jellemző a szászoknak adott nagy kiváltságlevél, amit II. András királytól kaptak a XIII.

századnak az elején. A szászok ma gyarországíbetelepítésének célját, az ó idejövetelük értelmétigy szabja meg: hogy ideérkeztek, ahogy a latin oklevéI mondja: ,,ad aetinem aanko roman".

Vagyis magyarul: a magyar koronának a védelméreérkeztek ide. A magyar korona - amelyiken itt minden esetben Szent Istvárr koronáját, aSzent Koronát kell érteni - a Szent Korona mint jogi fogalom foglalta őssze az itt éIó népeket, akik a Szent Koronának tagjai voltak és részesei. Azt mondhatjuk, hogy ha voltak belsó ellentétek ebben az országban - ahogy voltak természetesen - azok sohasem nyelvi-etnikai alapon voltak, a középkorban mintegy 75%-ot kitevő magyarság és a nem magyarok között. Mert hiszen a középkor végéremár megindult különbözó irányokból más népelemeknek a beszivárgása Magyarországra. Eszak-kelet felől már megkezdódött a ruté neknek a betelepülése Ukrajnából. Délfelől, Havasalföldről a romárrság nyomultbe egy,e nagyobb tömegekben Erdélybe és bizonyos fokigMagyarország déli részeibe. A török megjelenésekor pedig egyre több szerb majd horvát meneküló húzódott fel a Délvidékre, a horvátok a Dél-Dunántulnak a terüIeteire. Ésezenkívül a királyi híváson tul is jöttek még német telepe, sek, akik íő|ega városokban foglaltak helyet azután. Az ellentétek pedíg, osztáIyalapon történtek. A jobbágyok és a földesurak, vagy a nemesek közötti összeütközések formájában. De a jobbágyíelkelésekben ott voltak a nem magyar eredetú és nem magyarul beszé|ő jobbágyok is. 1,437-ben,

a

erdélyi jobbágyfelkelésben magyarok és románok

âgy részt vettek. Kik ellen? A nemesek ellen, és ennek a egyaránt nernességnek pedig voltak román tagjai is, akik büszkén vallották nragukat magyar nemesnek, de román nyelven beszéltek, és minden távolabb állt tólük, mint sem a velük egy nyelven beszéló jobbágyokkal közös állásfoglalást foglaljanak el. A társadalmi különbségek, a kiváltságok voltak azok, amik szétszabdalták vagy egymás ellen fordították a társadalom különböző rétegeit, sohasem nyelvi vagy etnikai kiilönbségek. Nagyon sok félreértéstokoz még ma is, hogy 1,437-ben, amikor a

jobbágyok ellen

- ahogy mondják -

az erdélyi uralkodó

osztály megköti

a három nemzetnek a szövetségét, akkor

ebben a szövetségben, mint a három nemzet, magyarok, székelyek és szászok vesznek részt,

34

NAryAINK

Nem etnikai nemzetekről van szó. Először is tudnunk kell azt,hogy végig a középkorban, a francia íorradalomig nálunk és egész Európában mindenütt a nemzetet a nemesség alkotta. A magyaron a magyar nemességet értették.Ennek voltak román tagjai, voltak szláv tagjai, voltak más nemzetiséghez tartozó tagjai is, ők alkották a magyar nemességet. Röviden így nevezték csak: a magyarok. A székelyek? Akik ugyanúgy magyarul beszéltek, mint bár-

melyik másik magyar/ azok

a székely katonakiváltságban élő területet és annak lakosságát jelentették. A szászok pedig a szász autonóm területet. A románok, hogy külön nem kerültek megemlékezésre (pedig már Erdélyben élt egy részük ebben az időben), mert ők a jobbágysághoz tartoztak, aki közülük felemelkedett, az a magyar rétegben, mint magyar nemes volt, jóllehet mondottam román etnikumú volt és románul beszélt. Ahogy nem történik említésa ma-

qyar paíasztságról sem, amelyik pedig a társadalomnak 90 százalékát alkotta ekkor. Mert a nemzetet a kiváltságosok

alkották.

Azt mondhatjuk tehát, hogy az ellentétek, a szembenállások, amik el6fordultak, azok társadalmi, szociális jetlegúek voltak. 1514-ben ana1y paraszti felkelésben Dózsának a vezetésével nyelvre és etnikumra való különbség nélkül csatlakoztakhozzá a jobbágyok. Ahogy nyelwe és etnikumbeli különbségre való tekintet nélkül álltak velük szemben mint nemesek és mint urak, hasonló származású szeméIyek. Természetes: mindenki tudta azért, hogy ki az akimagyar,ki az aki román, tehát nem arról volt szó, hogy ismeretlen volt a néphez tartozás. A latin nyelv - mert hiszen ebben az idóben még minden hivatalos irat latinul készült - pontosan meg is különböztette, mert a natio hungarica jelentette a magyar nemzetet, mindenkit, aki a magyar kilálypk, a Szent Koronának az összefogó védelme alatt élt. Es a rnásik kifejezés pedig, amelyik a gens hungara , va1y a gens slovaka fejezte ki, az jelentette a né pet, egy anyanyelvi megkülönböztetést. Tehát a tudat élt, de politikai vonatkozása nem volt, a mindennapi életben ennek nem volt politikai tartalma és elkülönító jellege. Az 1500-as években a reformáció nagy áramlatának a megjelenésévelegy új ellentét lehetósége sorakozott fel a társadalmin tul, és ez most már a vallási hovatartozás volt. Az elkülG nülés a katolikusok és az űj vallások - a protestáns vallások: a református, a lutheránus, az evangélikus vagy az unitárius vallás - között, nemcsak nálunk, hanem Európa szerte ellentétekbe torkollott, és tudjuk, hogy a XYI. század második felében egész Európát vallásháborúk rázták meg. Ma9yarországon ha ezek az ellentétek jelentkeztek is, soha éles összeütközésbe nem torkolltak. A vallási ellentéteket majd késóbb, a XVII. századtól kezdve a bécsi udvar politikájaváltotta ki, amelyik különbséget tett a felekezetek között és amelyiknek elve kezdettóI azvo|t, hogy oszd meg és úgy uralkodjáI, dil:ide et impera (ahogy a latin kifejezés mondotta), hogy ne egységben álljon vele szemben az uralma aIá tartozó nép és nemzet. Roppant jellemző, hogy amikor például Franciaországban 7572-ben a Szent Bertalan éj borzalmaiban és az utána következó öldöklésben mintegy 10000 protestánst öltek meg, ugyanakkor az erdélyi fejedelemségben 425 éwel ezelótt 1568ban, a Tordai OrszággyűIés négy vallásnak az egyenrangúságát mondotta ki. A négy vallás: a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius, példát mutatva ezzel Európának, ErdéIyben először mondották ki a toleranciának négy vallásfelekezetre vonatkozó érvényesülését,vallássá nyilváűwa valamennyiüket, ami azt jelenti, hogy a politikai jogokat is megkapták mint egyház. Magyarországon tehát először is a különbözó etnikumok, nyelvek között egy teljesen toleráns - türelmi - politika érvényesült, és türelmi politika volt a különböző vallásfelekezetek

is. Azt lehet mondani, másként nem is maradt volna meg sem amagyarság, sem az itt élő népek, amely éppen az 1500-as évek közepétől kezdve két nagyhatalom: a török birodalom és a Habsburg birodalom közötti összeütközésnek a peremére került. Es ahhoz hogy megmaradjon csak a belsó társadalmi együttélés adta meg a lehetóséget. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem befogadta fejedelemségébe azokat a kiüldözött felekezethez tartoző embereket, akik Ausztriából, IL Ferdinánd császár-királynak az uralma alól érkeztek. Miga császár kijelentette, hogy inkább akar pusztasá3on uralkodni, mintsem eltűrni azt,hogy alattvalói közt nem katolikusok is legye. nek. Bethlen Gábor fejedelmi tanácsában minden vallás képviselóje jelen volt a törvényben szabadságot kapott vallásoknak, egyházaknak a képviselói. A fejedelemnek a kancellárja a törvényben vallásszabadságot nem is kapott, szombatos feIekezethez tartozott, amelyik Erdélyben ebben az idóben terjedt el. A közös harcokban a török ellen a végvárakban, majd pedig a bécsi udvar elleni úgynevezett szabadságküzdelmekben az ország lakói nemzetiségre és vallásra való különbség nélkül vettek részt. Tudjuk azt, hogy Bocskai István szabadságharcának egyik támaszát a felvidéki német polgárság városai alkották, akiknek semmi jót nem hozott a Habsburg császár-királyoknak az uralma. Es tudjuk azt,hogyII. Rákóczi Ferencnek az 7703-ban indult nagy szabadságharcában a magyar ezredek mellett szlovák és román ezredek is harcoltak, sőt rutének is. Emlékirataiban maga Rákóczi nevezi a rutén népet a leghúsé-

között

gesebb nemzetnek, amelyik amikor a Vereczkei hágón a

parasztok hívására bejött és fegyvert kötött, elsónek csatlakoztakhozzá hiszen azon a vidéken rutének éltek. Nem volt tehát közöttük összeütközés érdekpolitikai szempontból. Roppant jellemző,hogy 1556-ban a bécsi haditanácsban magyar, horvát és egyéb, a monarchia nemzetiségeihez tartozó főuraknak a bevonásával nagy tanácskozás folyt a török elleni hadjárat m egszerv ezésérő\, és valamelyik császári tanácsos sértó kiíejezésselillette a magyarokat és a magyar hadvezetést. Erre a horvát urak voltak azok, akik tiltakoztak, mondván, hogy a gens nobilissima hungara, az igen nemes magyar nemesség az nem érdemli eztrrleg, ők mint horvátok magukra is sértőnek ismerik a kifejezést. Zrínyi Miklós, az763040-es évek nagy magyaíhadvezéíe, költő, államférhmagát mindig magyarnak vallotta (a család horvát eredetű volt). O mondotta öccséról, ZrinyíPéíerről:jó katona, jó horvát, tehát jó mawat is. Horvát és magyar között valóban nem volt semmilyen politikai érdekkülönbség, de tegyikhozzá a többi nemzettel sem. De nemcsak a főurak éreztek szolidaritást és összetartozást. Roppant jellemző,hogy 1708-ban a lipcsei egyetem professzora, bizonyos Reimann könyvében, amely Európának a népeivel foglalkozott, ezt írta: a magyarok mindig többre tartottak egy jó lovat, va1y e1y éles szablyát mint a rnűveltséget és a

könyvet. A kijelentés ellen, a könyvben megfogalmazott vélemény ellen két Eszak-magyarországi,szepességi születésű, magyarul valószínűleg nem is igen tudó fiatal diák volt, aki tiltakozott, Az egylk Cwittinger Dávid, aki lócsei fiq volt, és sértónek érezte magára mint a Magyar Szent Korona alattvaló-

^ézve, ja a magyarok ellen tett kinyilatkoztatást.

Hazaérkezve németországi tanulmányaibói évek munkájával összeszedte az adatokat és megírta az első magyar irodalomtörténetet, ahogyan az előszőban mondja, hogy Reimann úrnak bizonyítsa, hogy igenis: volt és van is magyar műveltség és irodalom. A másik - nemzedéktársa, Michael Rotarides, azt mondhatjuk még goronrbábban válaszolt erre a kihívásra. Könyvében megírja, hogy ő nem tagadja a színvonalkülönbséget, ami a német kulturális élet és a magyarországi között van, de tekintetbe kell venni, mondja, hogy ennek mik az okai. Az okaj.

n{gerutNr pedig azok, hogy Magyarország hosszú és súlyos háborút

viselt a törökök ellen, végigharcolták az elmúlt évszázadokat, majd - szó szerint idézem: ,,Reimann úr jobban tette oolna, ha ró-

galmazós helyett inkabb kiiszönetet mondott uolna a magyaroknak, mert Németorszóg kulturdlis fejlődését az tette lehetőaé, hogy a magyarok karddal a kezükben feltartottdk a török tdmadásait, így a német birodalmat azok nem hóborgathattdk " A szolidaritásnak

a megnyilvánulása. A magyarokat éri sérelem és a szepesi német polgárok védik meg a magyar becsületet. A felvilágosodással, a nemzeti ébredéssel,azt mondhatjuk egészEttópában egy új korszak következett be. A nenrzeti ébredésaz most már elótérbe helyezi a népi-nemzeti hagyományokat, magyaroknál a m_agyart, németeknéI a németet, az országon belüI is a különböző és nyelvenként, etnikumonként változó hagyonrányokat. A nemesi rerrdszert támadják, szentberr ve\e a ,,természeti" jog lép előtérbe, amelyik az egy enlőséget hangsúIyoz za. A íelvllágosodási törekvéseknek ez az alapja; a népet kell múveltté tenni, ahogy Bessenyei mondta: ,,|egyezd meg,,minden nép csak a sajdt nyelaen ailt

tudóssó a történelemben." Előtérbe lép a nemzeti nyelv most már, és ezzel, a nemzeti nyelvnek az eIőtérbe helyezésével megszületnek az elsó munkák, amelyek dicső múltat varázsolnak a legkisebbtól a legnagyobb nemzetekig. Arnikor megszületnek azok a teóriák, amelyeknek hivatása aztbizonyítani, hogyha ma ugyan kicsik és jelentéktelenek vagyunk is, de valamikor a múltban óriásiak és nagyok voltunk. Ekkor születnek meg a Magyarolszágon éló nem magyaroknak is azok a történelmi teóriái, anrelyeknek hivatása a dicső múItat elővarázsolni.Ezzel együtt jár természetesen a türelmetlenség is. A nacionalizmus, ahogv történetileg definiálják ezt a társadalmi, kulturáIis irányt, amelyik mindenberr a saját etnikumának és anyanyelvileg összefogott nemzetének az érdekeit képviseli és szembefordul most már - először csak kulturálisan, a saját múveltségevédelméberr - majd az 1700-as évek végétól kezdve egyre jobban most már politikai síkon is. Roppant jellemző,hogy l793-ban a magyar jakobinus mozgalomban, amelyiknek célja az volt, hogy francia mintára megteremtse az egyerlőség, a társadalmi egyenlőség, testvériség birodalmát, a jogi egvenlóségnek az országát Magyarországon. A mozgalom vezéte, Martinovics Ignác egy tervet dolgozott ki, amelynek értelmében az egységes magyar királyság autonóm területekre oszlott volna, és bár az országigazgatása magyar nyelven folyt volna, az e1yeg részterületek azok a maguk anyanyelvén kapták volna hogy azon intézzék a dolgaikat. A magyarok szembefordultak vele, mert azt mondták, hogy nem adjuk az országnak a magyar nyelvi egységét,és a nemzetiségek, a nem magyarok sem fogadták el, mert kevesellték azt, ami a magyaroknak túl sok iett volna. A nacionalizmusoknak és a nacionalizmusok által vezérelt népeknek jellemzó tulajdonsága: nincs megalkuvás, mindent akarnak nraguknak. Es megszületik most már az erőszakolt asszimilációnak, a beolvasztásnak a politikája, amelyet az 1800-as évek második felében írók és politikusok nálunk úgy fogalmaztak meg: ,,Aki a ffi.a4yar kenyeret eszi, az beszéljen is magyarul és legyen magyarró."

'1848-49 nagy szabadságharcában

a

magyar polgáimozga-

lomért harcoló forradalmi csapatokkal már szemben állnak -részben, nem mindenütt és nem mindenki - a nem ma1yaroknak Bécshezhúzó csapatai. Az eddig békében, az arszágot és a műveltséget együtt épító, küIönbözó nyelveket beszélő népek ekkor válrrak először ellenfelekké, majd ellenségekké, itt bent az országban, Az átváItás elég sokáig tart lassan megy és elófordult, hogy egyes családokat szétz1l,ált, attól fiiggóen, hogy milyen területen éltek, melyik nemzeti elvet tették magukévá, egyes családokon belül is szenrbefordultak egymással, ellenségek lettek.

35

Hagy tdézzek egy roppant j ellemző példát: a XVIII. század második felében Szobotiste nevú Eszak-magyatországí, ma szlovákiai kis városban volt egy evangélikus lelkész: Jan Sulek. Hungarusznak vallotta magát, külföldi tanulmányaiban is úgy írta be nevét az anyakönyvbe. A magyar állammal, a magyar.sággal szolidáris, annak jó- és balsorsát váIlaló ember volt, Ot fia volt, mind az öt értelmiségi pá|yára lépett. Befe. jezve tanulmányaikat, szétszóíődtak Magyarország egészében, a magyar terúlet minden részén.1848-ban a szabadságharc idején az öt fiúnak a leszármazottai már öt különböző táborban találhatóak. Sulyok Ágoston, aki már nragyarosan írja a nevét, Kossuth egyik gazdas ági í.őtanácsadója, két fiútestvérea honvédseregben harcolt.

Gottfrid Schulek - már sch-val írva - és Michael Schulek császári tisztek, akik Windischgráetz herceg hadseregében vontrlnak a magyar íelkelók ellen. Boguslav Sulek - mekcsennel ín/a szlávosan - író, a délsz|áv illír mozgalomnak egyik vezető harcosa, Es Rudolf Suleket magyarellenes tevékenységéért,a magyarellenes szlovák mozgalom felszítás áért, a íorradalmi hadvezetóségnek a magyar hadbírósága haláIra ítéliés kívégzi. Az eddig együttélő és együttharcoló különböző népek még családon belül is megosztódnak és immár a Kárpát-medence népei teljesen szembefordulnak egymással, Külön utat váIaszt mindegyik és mindegyik a teljességre, a külön államra, és a teljesen külön politikai iétre igyekszik berendezkedni. Ezze| tulajdonképpen el is érkeztünk napjainkhoz, amelyiket ha nem is mindenütt, de még sok helyen ez a nacionalizmus

vezérel, amelyik mint tudjuk megjelent a XIX. századvégimagyar politikában is, amikor a nem magyar iskolákban is bevezettette a magyar nyelvet. Arra, hogy a totális államhatalom a XX. században mire lesz képes nemzetiségi vonatkozásban,

akkor nrég gondolni sem lehetett. Ami a történetírást illeti, rnindegyik népcsoport vagy nemzet, vagy nemzetiség a saját szempontjait vetítette vissza a múIt különbözó eseményeire. A magyar is úgy készült, szinte a legutóbbi időkig, hógy alig-alig vett tudómást a velünk együtt élő nem magyarokról, azoknak az ország életében ját-

szott szerepéról és jelentős égérőI. Azt hiszem, ennek a sorozatnak, napjaink nemzedékének az a fő kötelessége, hogy most már a nacionalista szempontok félretételével, magának a nacionalizmusnak a torzításait írja meg, és adjon egy olyan képet a múltról, az abban együttélő, békésen együttmúködő, vagy később már egymással szernbefordu1ó különbözó nem magyarajkú és magyarul beszélő népek éIetéről és viszonyáról , amelyik a valóságot ábrázo7ja, Nem szé pít, nem hallgatja eI azt, ami negatív, de ugyanakkor rámutat arra, ami pozitív volt, hogy ezzel adjon alapot annak, ahogyan rna egymást nézhetjük, amelyik alapján mégismerjük egymásnak a történetét. En azt lriszern, hogyha egymást a magunk

valóságában isrnerjük meg, ha előítélet nélküI közeledünk múltunkhoz és jelenúnkhöz, akkor valamennyiünk számára ki kell derüljön, lrogy igenis van békéslehetőség az együttéIésre és együttmúködésre, Igenis mirrdnyájunk kötelessé1e az, hogy a magunk nemzetének, népéneka műveltségét és sorsát elóbbre vigyük, de ez nem jelenti azt, hogy a többiekét pedig hátra kell tolni és csak magunkat tekintjük azigazságés aíejlődés egyetlen bajnokának. Ez a célja a mi sorozatunknak és én azt remélem, hogy a sorozat végéntalán tisztábban fogjuk látni magunkat és a velünk együtt éIőket egyaránt. Köszönöm

a

figy elmüket.

36

^tA?lAINK

tNNEN-@NNAN - aálogatás a hírlapokból Históia 19B2.

(4-5,)

x

-

Múltunk híre a világban Benda kálmán írása

,,Tekintetiik marcona, szemük mélyen üI, tetmetük alacsony, oiselkeilésiik aad, nyelrlük pedig barbár, úgy hogy oagy a sorsot kell uídolni, oagy az istati türelmet kell csoilálni, mely ezebtek a szörnyetegeht*megaqeilte,hogy ílyen pompás orszógot foglalianak maguknak."

A második keresztes hadjárattal a Szentföldre vonuló Ottó freisingi püspök írta ezt a magyarol&ól 1147-ben.

,,A IX, szízad uégéna török-mongol fajú magyarok, akik Árpád uezérleDuna aöIgyen ót értek az orczágba, szétoerték fl moruákat és 905-ben leigíztik a szloudk törzseket. Neaezetes ddtum ez a nyugati szláte alatt keletrő a

ook törtenetűen, mert az ék, melyet ekkor a török-ntongolok a szláo tijmbbe aertek, ettőlkezjae csahtem egy éoareilre eksíIasztotta egynaístól aket testaér napet, a csehet és a szlouíkot,"

Ezt AWed Fichelle francia történész írta 1957-ben a Pléiade sorozat világtörténete II. kötetében. (1126. I.) A két idézet keletkezése közt kereken 800 esztendő telt el, de ez az idő sem volt elégséges, hogy téves nézetek eltűnjenek a velünk foglal-

kozó külJöldi irodalomból. Hadd hivatkozzunk Golo Mann nemrég megjelent, Wallensteinről írott nagy sikerű tőrtmeti áebajzrára. Megtudhatjuk bel6le, hogy Bocr kai Istvrán ,,Debrecen és Vdrad hercege" bosszúból ragadott fegyvert, mert Rudolícsászár nem fogadta őt, s mert a császétildvatban ,,szemtel en aprőd ok tr$óból megdobólt ák I abdáual" . Métgébenazonnal,,hazasia nagyaezürel, majd a mngyarolut harcba híata a subadság és a aallás oédelmére" . BethlenrőI ugyan megmondja, hogy nem

etett, szerződest kötött

volt török, hanem régi magyar nemesi családból származott, s felesége- ,,egy Kirolyi grófní' - is magyar volt, de elismétli róIa,hogy zavaros szándékú, ,,raaasz,megbízhatatlan" és gőgös zsarnok volt, aki mindenkit rászedett, s akinek ,s?auíban nem lehetett megbízni". BethLenaki Erdélyben ,,a t'élíg török" székeVeken uralkodott - Moldva és Havasalföld meghódoltatásával,,magyar+zlóa biroilal ma t" al
végéntalálható }o,onológiai táblrázatokban egyes magyar történeti események mégis említésre kerülnek, 1526-ban hírt ad a mohácsi csatáróI és közli: ,,Magyarországot a töikbirodalomhoz csatoljdk".7566: ,,Török tdmadds. Szeged ostroma, Szulejmdn halála". Aztáa majd nyolcvan évig nincs magyal történeti esemény. 7644: ,,Ríkóczi rátör Magyarorszdgla". Utána néhány adat olvasható még ThökölyróI. Ez minden. (III. k, 1893-1897. l.) Csehszlovákia címszó alatt viszont ilyeneket olvasunk: 7678: ,,Thökőly elt'oglalja Szlouíkű( .1703: ,,Rtikóczi Ferelc lúzlddsa Szlooíleiában" . (7972.1.) A Romránia címszó alatt is akad nélriánv benniinket érintó ada| 7661 : ,,Apafu Mikíly ErdéIy fejedelme".768é: ,,Apffi Mihály a cgíszár hűbéresné lesz" . (1936. l.) Az életrajzi jegyzetekből tovább növelhetjük ismereteinket. Bethlen Gáborról ezt irla: ,,Bethlen lstadn ) Erdély fejedelme (7673); és Mawarorsztig kirdlya (7620) , aki félreállította Batory Ist1,1ánt (|)" (2716.1.) Nem sokkal bóvebb, amit a későbbi idókről olvashah:nk. A Pléiade Világtörténete a XVIil, századbőIMagyarországról csupán két dolgot eíüít 174l : ,,Megegyezés Mlria Terbia és a magyar orszíggyűlés kóztitt" . ( !

1 a

troníosztósa".1867-ben

megemlíti

848-49-esszabadúgharcrólcsak efuslalja Budát... A Habsburgok

a

kiegyezést, majd a következó

adat:

1879: Beoezctik ,4 ltur4yat fiyelo tanítdsát az iskolókban" . 19|9: ,,Kun Béh. Szlooflcia tugtótnaddsa" . 1938: Magyarorsúg,,szlotlók ternlefuket l
uiselóknek, hogy magyarosítsdk nnül<et. Eld
pa aLajtánálvégzódik, 9 az egyetemes művelódéstörténeti munkák csekély kivétellel ezt a felíogást vallják. Henri Pirenne, a sz,ázadelő nagy belga történésze Európa történetéről írt 7 kötetes munkájában így vélekedik: ,,A földesúri orszógokat a XVl. szózadban nem erintette a

AXVII]. szízadban, ugyanebbó'I az okból, ezek febilógosodás fuamlatíbóL Csehország és Ausztria alkotjdk a Nyugat utolsó mezsgyéjét... Lengyelországban és Magyarorszlgon. ahol csak a zsídtjk Mptsiselik a műoelt polgárságot, ahol az úri birtokok parasztjai baromként éllek, mfulelőilésre töreloés egyeclül a nemesség soraiban kepzllhető el. . . Magyarorsaigon a nyugati racionalizmus teljesen ismeretlen maradt. Rousseau azonban hatott Orczyra, aki munl<áiban - amelyek egyűkent a magyar sz{nhóz születését jelzik - mdr fölaeti, hogy sziikrenuzánsz

és ahumanízmus.

az orszdgokkimaradtak

a

ség uolna a nagybirtok társadalmi reformjdra", (III. k. 491. l.) Pierre Chaunu 7966-ban Párizsban kiadott, valóban nagyszerű könyvében (A klasszikus Európa civilizációja) szintén nem tud róla, hogy a reneszánsz, a humanizmus vagy a reíormáció eljutott volna Magyaíot-

szágta.

A

kötetben közölt

Ausztria keleti határánál,

térképek szerint a reformáció megállt

s

Magyarország nagyobbik része a

XVI-XUII. században gorőg-ortodox vallású volt

(a 476. és €0. oldalon. A könyv magyarul is megjelent, de ezt a két térképet a fordításból kihagyták). Ezen egyébként nem is csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy Emile G. Léonardnak a Protestantizmus története címú1960-

ban megjelent kétkötetes munkájában is csak annyit olvashatunk, hogy a reformáció eszméi ,,eljutottak Magyarorszdgra is", de a protestantizmus mindvégig csak ,,rejtett, uíz alatti szikla maradt" a más vallásúak tengerében. Mindez tudatlanságból ered, vagy talán elíogult rosszindlrlatMl? tették fel a kérdést nemegyszer 7972-benPáizsból fiatal tanársegéd érkezett Budapestre. A Tudományos Akadémiához fordult kérdésével,amely a következó volt: professzora, aki a Sorbonne-on az újkori egyetemes történetet adja eIő, nemrégiben azt hallotta, hogy a reformáció áramlata, mé8 a XYL szá-

zadban eljutott volna Magyarországra ís. Ez annyira ellentmond

mindannak, amit erről írtak, hogy elkiiLldte őt Budapestre, gyózódiék meg ról4 mindez csak mendenronda, íöltevés, vagy valamilyen adat is igazolja. Részletes íelülágosításra hozzám kúldték.Vázhtosan ismertettem neki a hazai refornuáció történetét, a protestáns egyházak szerepét és i"lentóségét a magyar múvelódésbm, mail elvittem Deb recenbe, ahol megnézte a Nagytemplomot és a református kollégiumot. Ahogy mondotta, a töíténeti könyvekből nem ismert n1 világ nyílt meg elótte, de hogy mindezt ne csak szóval bizonygassa otüon,

szeretne néhány világnyelven kiadott szakmunkát magával vinni. Szégyenkezve kellett megvallanom, hogy ilyen nincs, De Mt akkorhonnan ismerheti meg a magyanrl nem hrdó szakember és nem szakember érdeklódő múltunk igazi történetét? Abbarr, hogy a magyar történelemről annyi valótlan adat lát napvilágot, a mi mulasztásaink is közrejátszanak.

NÁ?lAINK

37

Benda Kálmán hetvenedik születésnapjára Vagyont nem szeíezIerf., dicsősé_{et nem aíattam, de egészségem és jókedvem töretlen. Így szólt magáról Benda Kálmán, kétél,velőzelőtt, érettségijtikötvenedik évfordulója alkalmábóI. Reméljük, Irogy egészségi állapota és jókedve változat]anul most is töretlen. Az nem valószinű,ho5y azltóbbi két é!üen vagyont szerzeti volna, viszont ha dicsőséget nem is aratott, megbecsülést, ernberi és szakmai elismerést mindenképpen kivívott magának és ma kétségtelenüi a magyar törtérrettudomány egyik - nemzetközileg is elismert - legjelesebb múr,előjének tekintjük. Egyetemi tanrrlmányait mini Eötvös-kollégista végezte, egyetemes töriónelemből és éprajzból szerzett doktorálrrst. Olyan professzorokkal került tanítványi, illetőIeg munkatársi kapcsolatba, mint Szekfú Cvula, Győrífv István, Teleki Pál és Magyary Zoltán. Bécsben, Berlinben és Párizsban volt ösztöndíias. Hazatérve - katonai szoigálatokkal nregszakítva elóbb, mint ginrnáziumi tanár működött, majd a Vallás, és Közoktatásügyi Miniszté riumban a népíőiskolai úgyek elóadója lett. 1943. elején az akkor létesú]t Teieki Pál Tudományos Intézet Történettudorir ányi részlegéhez került és - egyéb feladatai meliett - szerkesztette az intézet fáncia nyelvú folyóiratát. 1948 végéig volt az lntézetnél,air*orra egyetemi nragántanári képesitéstis szerzett és kinevezték Magyarország egyik UNESCO megbízottjává, és mint a Magyar Történelmi TáIsulat főtitkára több nemzetközi korrferencián is részt vett. 1948 után keserves évek következtek. Á]lásábol elbocsátották, hosszabb ideig volt munka nélkül. 1953-ban a Dunamelléki Református Egyházkerület levéItárosa 1ett igen szerénp havi 350 forintos fizetéssel. 1956 végéig volt egyházi alkalmazásban, amikor is kinevezték az akadémiai Történettudornányi Intézet helyettes igazgatójává, késó:bb tudományos fómunkatárssá minósítették vissza, majd 7982 őszétőI osztáIyvezetőibeosztást kapctt. Megszerezte a tudományok kandidátusa, majd a törrT

ténettudományok doktora fokozatot. Tagja a Történeti Társulat vál_asztmányárrak, több t rdorrrányos íolyóirat szerkesztőségének. 1980 óta - akadémiai állása mellett - igazgatója a Dunamelléki Református Egl,házkerúlet Rá
fona
Mintha a jelenre elórevetítve hallanánk, amit Kállai GyuIa a szárszói kötet előszavában így fogalmazott meg: ,,nemzeti függetlenség rré1küi nincs társadaimi felemelkedés és fordítva: társadalmi felemelkedés nélkül nem lehetséges az ország függetlensége és szabadsága." Igy bár Benda Kálmán a múltat kutatja, munkássága mégsenr szakad el a jelen valóságától,

hanenr történeti alapon igazo|ja a,,haza és hala-

dás" egységes fejlődésének és szolgáIatának elkerülhetetlen szükségességét.

Benda Kálmán életutjának ismertetése hiányos lenne, ha nem emlékeznénk meg a Teleki Pál, Győrfíy |stván ésMagyary Zolíán proíeszszorok vezetése alatt állott Táj- és Népkuiató Kózporrt 1938. évi kiállításáról. A kiállítás nemzeti életünk akkcri sorskérdéseivel foglalkozott és - többek között - térképenábrázolva bemutatta a feudális nagybirtokrendszer népességromboló következményeit. A kiállítást, amelyek egyik rendezője - Győrffy István professzor tanítványaként - Benda Kálmán volt, Teleki PáI mint miniszter bezáratta. A kiáIlítást bezáríák és körülötte kialakult az ország egyik legna-

gyobb politikai botránya. Igen jellemzó az akkori közhangulatra

Benda kálmánnak erre való visszaemlékezése és levelezése. Idézem az ide vonatkozó sorokat: ,,1938-ban a Tdj- és Népkutató Központban

kitíllítdstrendeztek, mely adatok, graftkonok

tömörüIő

ftatalok Budapestel

és térképeksegítségéuelmutat-

ta be a nagybirtok gyűrűjében t'lilIadozó magyar falaak éIetdí,az uralkpdó fuírmas hatalom, a nagybirtok, a nagytóke és a nagyklérus markaiban oer4ődő oísztíg és nép sorsát." Ezt a bfuíllítdst - az orszigfuizban elhnngzó tiltakozó felszólalások hntásóra ,

miutdn

a

jobboldali sajtő is ldzításnak minősítette

-

Teleki PáI miniszterel-

nök (aki pedig egyikkezdeményezője tlolt) néhány hét után bezdratta,kijelentoe a rendezóknek: ,,ha a grófol
Abezárás híréreírta az akkor párizsban tartózkodó Gouth káImán történész Bendának az a]ábbi sorokat, amelyek jól jeliemzik az akkori itjú történész nemzedéknek a magyar sorskérdésekhez.raló viszonyulását és egyben a haladó magyar fiatalság elkeseredésétés kétségbeesését is. ,ATtij- és Népkutató (kiállítós) esetében" - így szól a leaéI - ,,elsó'sorban nem Teleki egyéniségea sajndlatra méIfó és tragikus, hanem az egész magyarsdg jöuője. lItit mit gondolnak az urak otthon. Azt hiszik, hogy amolyan ,,ki uolt Anonymus" kérdés körüI ünlik a tinta, aagy tllldn ualami új irodalrni műiaj megteremtésénfáradozik az ifjú m.agyar iollt'orgató

geneúció'? . . . Utolsó reményünk uolt ez a jöaőt iiletően, török és Habsburgófitnn, rendi és mgykapitalista nemzetölés tttdn, utolsó és egyetlen mentsuár a aégső pusztulás elű: beaenni a magyar lnill,iókat nemcsqk az alkotmány, hanem a nemzeti élet ,,sdncai" kőzé is, Es soha erre nagyobb szükség rrem volt, mint ma, mikor a germán nyomás olyan vésze-

sen nehezedik ránk, s olyan öntudatosított lormában, mint még soha a múltban. Mit csinálnak majd derék grófjaink, ha Hiiier csinálja meg az agrárreformot Magyarországon? Hova á1l akkor Teleki? Bármilyen nehezemre esik is leírrri ezt a romarrtikus nagy sz6t: ez a ,,nentzethalál" kezdetét jelenti... Minden népnek ez a sorsa/ amelyik

nem tudja megoldani társadalmi problémáit: sorvad és pusztul, mint sorvadunk és pusztuiunk mi is, biológiailag és szellemileg is (germán rabszolgaság). De lehet-e ez másként, amikor a nemzet egyik kétségtelenlegkiváIóbb szel]emi egyéniségea közösség heIyett egy csökevény klikk érdekeihez köti inkább magát." (Pártzs, 1938. december 21,) Eddig a levél. Visszatérve magára Bendára, neve és személye szorosan összefugg

a tatai népfőiskolár,al, amelynek ó volt a vezetője. Ez a népfóiskola nem volt egyházi jellegú, de hit- és erköIcstani oktatás - mint akkor

minden népfóiskolán, itt is folyt. A taníolyamok résztvevői vegyes vallásúak voltak. A tanfolyami együttélés közelebb hozta őket egyrnáshoz, megtanulták egymást és egymás hitét megbecsiiLlni, így a mai ökomenikus gondolatot, a t-elekezeti békétés együttmúködést is szolgáIta. A népfőiskola a Magyary Zoltán egyetemi tanár vezeiése alatt álIó Magyar Közigazgatás-tudományi Irrtézet szewezésében és irányításával működött azzal a céIlal, hogy összekapcsolja az egyszerú embert a tudománnyal, a múvelt embert a múveleilenekkel és ezek együttmúködésével kialakítsa a palasztsá8 jövő szövetkezeti életíormáját. A közigazgatás és az emberek új kapcsolatát akarta létrehozni,

a

38

^CÁPlAI^{K

a népfőiskolát végzettek bevonásával és azokkal együttmúködve akőzigazgatás letörleszthesse a népességgel és elsősorban a szegényparasztsággal szemben fennálló jelentős tartozásait. Ez okból a népíőiskolai tanfolyamok elvégzése után a résztvevóket nem bocsátották út]'ukra, hogy ki-ki a maga módján boldoguljon úgy ahogyan tud, hanem szövetkezetbe tömörítették és tudományos vezetés mellett a korszerú és gazdaságos termelés útjára vezették. Ebbó1 a célbóI - még az Országos Nép- és Családvédelmi Alap életre hívása elótt megalapították a Komárom-vármegyei Gazdasági és Közjóléti Szövetkezetet, amelynek küIönféle akciói jelentós többletjövedelmet hoztak

hogy

a megye községeibe.

Mint Benda Kálmán ína: ,,A tatai népfőiskola dűkjai azzal a biztos tudattal térhettek haza, hogy ha akarják, most megragadhatják a adltoztatós szekerrúdját," A népfőiskolások bekapcsolódtak a Közigazgatás-tudományi In, tézet által kezdeményezett munkálatokba. Ok voltak azok, akik a

megyében elsőként hoztak létre földbérló szövetkezeteket, irányították a talajjavitási munkálatokat, ők kezdemény ezték az állatok törzskönyvezését. A népfóiskolások indították el, szervezték me8, vezették a gazdálkodási megújhodást, ók hozták össze a gazdaköröket, ők kezdeményeztéka vándorkönyvtárakat, sőt nem egy helyen előadók hívásával a múvelődési életet; mindazt, ami ma intézményesen biztosított. A népfóiskola által képviselt törekvések szolgálatában különösen jelentós volt a gazdaköIök létIehozása. Az akkori lehetőségek között tulajdonképpen ez volt az egyetlen fórum, ahol a parasztság összejöhetett, megtárgyalhatta a maga dolgait, kialakíthatta közös véleményét. Vezetőjük szinte mindenütt népfőiskolás volt,

A gazdakörökhöz

kapcsolódtak a vándorkönyvtárak

is.

A népfóis-

kola vezetősége 300-400 válogatott kötetből álIó könywtárakat állított össze, ezek egy-egy Iádában járták a megyét, s télen egy-két hónapra megültek egy-egy faluban. A könywtári belépődíj 4 fillér (egy zsemlye ára, már akkor is névleges összeg) volt. A köny,vek egyik fele szakmai vonatkozású volt, a másik fele szépirodalmi és általános társadalomtudományi. Ott voltak az irodalom klasszikusai és a népi íról9 a falukutatók kötetei is, - ez utóbbiak nemegyszer személyes ismerősök voltak a népfóiskoláról.

Magyary professzor a tatai népfőiskolát követendó példának, minta-népfőiskolává kívánta kifejleszteni, azt szeíette volna elérni, hogy országosan szervezhetőek legyenek a tataihoz hasonló népfőiskolák. E cél szolgálatára Benda KáImán megírta és közreadta a ,,Nepfőiskolai Utmutatót" . Ennek első részébenismertette a népfóiskola eszmei és világnézeti alapjait, a könyv második felében pedig egy hathetes népfőiskolai tanfolyam teljes részletességgelkidolgozott tervét mutatta be. Hogy ez az útmutató mennyire a tatai népfőiskolán szeízetttapasz, talatok és az ott kialakult gyakorlat alapján iött léEe, arra nézve az Utmutató bevezetőjében Benda KáImán így nyilatkozik: ,,Nem mulaszthatom el azonban, hogy köszönetemet külön is ne nyiluánítsam dr. Magyary Zoltín egyetemi nyilaáno; rendes tandr úrnak. O teremtette ffie7 a lehetőséget ez ea első hónapjában annak, hogy elgondoldsainknt

a gyakarlatban is kipróbálhassuk, tak ki oéglegesen az itt

leílt elaek

A tatai nepfőiskolai tanfolyamokon alakul-

és elgondolások, s ha ez a tanfolyam

nincsen,

aalószínű, hogy ez a könyo sem íródik meg sohasem."

A tatai népíőiskola haladó jellegébőI köveikezett, hogy a népi írók múveit nemcsak ismertették, magyarázták, és megvitatták, hanem ott számos népi író személyesen is megjelent, elóadott és részvett a vitákban. Igy többek között Darvas fózsef, Dobi István, Erdei Ferenc, Kovács Imre; Somogyi Imre, Veres Péter. A népi írók mellett ma úgy mondanánk. mint népnevelók szép számban részt vettek a tatai népfóiskola munkájában a Gyórffi kollégisták is. Igy például Erdélyi József, KomIó Lász|ó, LászIő Imre, Mészáros Sándor, PáI József , Sipos Gyula, és Szúcs Gábor. Mint Gyórffy Sándor írja, a kollégisták több hetet töltöttek a népfőiskolán és mindig is osztálytestvéreiknek tekintették a népfőiskolásokat. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy Benda Kálmán, mikor a népfőiskolások írásbeli dolgozatait értékelia következó megáIlapításra jut: ,,A dolgozatok írói a gyöldtjdk az egyetlen menekaést. Bizonyításukból kiérzik, hogy ualami kiirthatatlan hit él bennük, hogy ez a t'öld az öaék, meft mindig is ók műaelték meg és eljön az idő, amikor ók lesznek a t'öld tulajdono-

keres földre|ormban

A

tataí népfőiskola munkájában részt vett Győrf.íy kollégisták egyike - Pál J6zseí - ottlétéról naplót is vezetett és így most szinte helyszíni tudósítást is is kaphatunk egy-két mozzanatról. Most idézek a naplóbóI. sai."

1-941-.

tlozlember 28.

Hideg, szeles idó fogad déIután öt órakor a budapesti vorratból kilépve. Elsó látásra a város jó benyomást kelt. A ,,néPfóiskola" jó messze fekszik az állomástól egy hosszan befelé nyúló épületben. Benda Marci fogad bennünket; vidáman, mint mindig. Ez mir,ánk is átragad. Lecihelődünk és hat órakor már ott ülünk mi is a tanulóteremben... Hat órakor vacsora. A népfőiskola egyik legnagyobb haüís,i caele. kedete, hogy rendes étteremben, jó felszo|gáIás m€üett, tedtett a§züa-

lon olyan étel kerül a népfőiskolások el§ nrint amilym, mondruk a polgárí osztáIy tagjai elé. Forradalmibb hatású dolog az ilyen étkezés, mindennapjainak bemutatása, mint akármilyen beszéd, vagy bármi mú felo]vasása...

Szrllll,bal,anqabaE,

ÉUregztó hat órakor. Jó hideg rnn, Futólépésben mo€dutlk, óltaizkö diink. Berrda Marci frlssese€ge rárk Iatad és neErsokán vidéman vé gezzük Eli is a re8tü bmát. íiirtétvan még és hideg de a kedvét ez se veszi el senkinek. Benda Marci ismerteti az utolsó dolgozatot, megemlíti, hogy miben jók, miben rosszak, s végül egyenként felhívja a helyesírási hibákra a

figyelmet.

Rögtön ezután Kovács Imre: ,,A parasztéletforma csódje" című köny,véből olvassa fel a ,,Hulló magyar YíIág" círnűrészt.Ezután pedig Kosztolányi: ,,Baranyai utazás" címúmunkája bevezetését. Benda Marci néhány szót íűz a két részhez, ismerteti az Ormánságot. A két remeküI kiválasztott részlrez nem is igen kelleftínagyarázat, különö sen Kovács Imre sorainak voit nagv hatása, szinte olvasni lehetett az arcokon, amikor az egyke fizikai, biológiai és erköIcsi hatásairól volt szó... Benda Marci készülődik. Ó vasárnaptól szeídáí1 Pesten van...

könyveket adtak ki olvasásra és késóbbvaló ismertetésre. Veres Péter: Parasztsors-magyarsors; Kerék MiháIy: A magyar föld címúkönyveket...

Hétfő, december 1,

Délután a telepeseket nézük meg. Zselléreket juttattak itt telekhez, az igénybevett grófi földból... Nevezetessége volt még a délutánnak, hogy három új népdalt taní-

tottunk meg. Este nagy vita kerekedett. Ebben különösen

nekünk

nagy szerepúnk volt. Szerda, decembet 3. Benda Marci megjött. Egy kicsit megmozgatott benntinket. Ránk fért, mert már kezdünk el]ustulni. C süt ött ök, ile cemb er 4. Benda Marci tartott rendkívüI érdekes előadást a falu társadalmi strukturájáról, ellentétek okairóI. .. A népfőiskolások nagy érdeklódéssel íigyelték az előad,ást. Csodálatos, hogy ők. akik állandóan benne élnek ezekben a pIoblémákban, csak most látták meg okait, összete-

vőii. Úgy gondolom, hogy e kiragadott képek jól egészítik ki a Bendáról alkotott kép emberi és szociális vonásait. Röviden az elmondottakban kívántanr összefoglalni Benda Kálmán, mint haladó gondolkodású ember, tudós történész és lrivatoti népnevelő életútjánakvázlatos ismertetését. Ez az ismertetés korántsem szakszerú és korántsem teljes; de ta]án kitúnik belóle Bendának a haladásért és a magyar nép boldogulásért folytatött állhatatos küzdelme. Kívánjuk neki, hogy egészségeés jókedve a jövőben is töretlen legyen és még számos értékesmunkával gyarapítsa a magyar történelemfu domány kincsesházát. Befejezésül pedig had mondjam még el, hogy miért hívják Bendát Marcinak és nem KáImánnak. Többször is egyeztettük a népfóiskolai irodalmat végül már csak egy lisztázat|an tétel maradt. ,,NépfőiskoIa Tatán" cím alatt 1940-ben megjelent egly tanulmány Marcinfalvi Kálmán tollából. Mivel ezzel a néwel addig sehol sem találkoztam, megkérdeztem tőle miféle szerzet lehet ez a Marcinfalvi, és mi köze a tatai népíőiskolához. Erre ő nevetve így feleit. Nem tudod? Hát én va8yok.

Ez az elónevem és innen ragadt rám a Marci név, ezért hívnak az ismerőseim és barátaim Marcinak és nem kálmánnak. A szerkesztó csak az előnevemet írta ki - amit egyébkéntnetn szok-

tam használni - a Bendát kifelejtette és így lett a cikkíróból

Marciníalvi. Hát úgyis, mint Kálmánt, úgyis, mint Marcit a jó Isten é1tesse sokáig erőben egészségben kedves családja és mindny{jg1| §16mére. Lolltísz ]ános

39

^{A9lAI^{K Rádió és Televízíó Újrae

párbe széd Benda kálmánnal "Aki a jelent látja, az míndent látott, ami csak valaha volt, vagy valaha lesz," (Marcus Aurelius) -

Talán nem veszi szerénytelenségnek, Benda Kálmán történész, ha

,,kiíordítom" a fenti idézetet, Vagyis: vajon, aki a múltat látia, megérti-e a jelent, vagy tán ismeri a jövőt is? - A bölcs római császár mondásában sok azigazság, és ugyanenynyi igazság van a fordítottiában is. De azt hiszem, mint ahogyan nem mondhatjuk, hogy teljes egészébenlátjuk a jelenből a múltat, úgy a múlt ismerete sem elegendó önmagában ahhoz,hogy amában tájékozódjunk. Egy azonban bizonyos: minden nemzedéknek újra kell értékelnie a rpaga számára a történelmet. - Ez azt is jelenti, hogy még a múlt sem állandó, az sem stabil? - Ezt így nem mondhatom. Ha tegyük fel, egy csatának a menetét egyszeí már pontosan rőgzitették, az tényként kezelhető. De - bár ez talán kielégítette mondjuk, 150 éwel ezelőtt az emberek érdeklődésétma már elsósorban nem az izgatja a múlt felé fordulót, hogy abban a csatában hogyan sorakoztak fel a seregek, Erdekesebb és fontosabb számunkra az,hogy azok az emberek milyen mentalitással vonultak abba a háborúba. Kit hagytak otthon, mit tudtak arról, hogy miért vívják azt a csatát, stb., vagyis ma már sokkal inkább az embert, a köznapi ember magatartását keresik a történelemben. Tehát nem a múlt változik, az utókor keres mindig mást benne. - VégüI is a száz vagy százőtven éwel ezelótt történtek mai életünket is meghatározták. Sőt, meghatározzák. - Valóban. Es megint Marcus Aureliust idézhetnénk,avagy azid€ zet fordítottját. Mert fontos, hogy a jelenből nézzük a múltat, de legalább annyira íontos, hogy a múItat ismerjük ahhoz. hogy a jelenben tájékozódni tudjunk. Ugyanis, akár akarjuk. akár nem, minden nemzedék egy sor dolgot örököl, magával hurco1, továbbvisz. Pozitívokat és negatívokat egyaránt. Ahhoz. hogy a jelen társadalmát, gazd,aságí, szellemi, kulfuráIis problémáit felismerhessük, tudnunk kell azt, hogy honnan és milyen úton iutottunk el a mába. - Akár akarjuk, akár nem? Gondolom, a mai nemzedékre cé|zott,

mármint hogy ismerjük-e a történelmünket. De akarjuk-e ismerni, vagy ismertetni a múltat? - A múltat nem tudjuk a jelenből kizárni, kiiktatni. Más kérdés, hogy ez a felismerés egyes nemzedékekben kevésbé él, más nemzedé kekben erőteljesebben. De vajon megkapja-e a szükséges felvilágosítást minden generáció? - Es megkaphatja? Milyen távlat kell ahhoz, hogy a tudós, a történész objektívan és reálisan nézhesse a múItat? - Nehéz kérdés.Azt szokfuk mondani, amig az embel olyan ese-

ményekkel kell, hogy íoglalkozzék, amelyekben maga is benne él, vagy amelyekben még élő kortársai vettek részt, addig előfordu]hat a személyes elfogultság. Ennyiben szükséges bizonyos távlat. De az, amit még néhány nemzedékkel ezelótt is vallott a tudomány, hogy csak több évszázad múltán lehet a múltat reálisan megítélni,ezt ma már tulzásnak kell minósítenünk.

- Vagyis

lehet?

annak feltárásával, ami e1yszeI lezajlott, csak elkésni

- Elvileg igen. Bár. mondjuk a világháboru történetét értékelni, a háború utáni közvetlen hónapokban elég nehéz lett volna. - Úgy gondolom, nem vélótlen, hogy peldaul a korosztáIyombeliek - a harmincasok - nagyon fogékonyak a köze]múIt történetére. Arra például, hogy a második világháború után mi zajlott le, és hogyan Magyarországon. Bár meglehetősen sok visszaem]ékezés, memoár megjelent errőI, ígazi, higgadt, objektív történelmi munka nemigen. - Ennek objektív okai vannak. A levéltárak iáltalában ötvenéves zárlatot tartanak, tehát mindig az 50 éwel ezelótti iratokba engednek betekintést. - Ez mindenütt így van, vagy csak Magyarországon? - Ez

majdnem mindenütt így van. NáIunk annyiban másképp,

hogy már régebben a II. világháború végétjelölték meg korszakzáró-

rrak. Más országok levéltáraiban még a világháború irataiba sem engednek betekinteni. Kivételt képez a külügyminisztérium irattára, en-

nek anyagát mégíéIévszázadmúltán is csak különleges engedéllyel lehet kuiatni - S megítéléseszerint mi lehet az oka, hogy kortársaimat éppen

ezek az idószakok érdeklik? - Ez nemcsak a harmincévesek korosztályát érinti, Ugyanúgy érdekli mindazokat, akik végigélői, eleven tanúi voltak ennek a történe]emnek. Ebbe nálunk még belejátszik az is, hogy hosszú ideig tabu volt ez a téma. Illetve a megjelent munkák csak a dogmatikusan hivatalos felfogást táttákaz olvasó elé. - Hiába tud sokat a történész, ha mi nem tudunk róla. Vagyis úgy gondolom, több a felismerés, mint amennyi beépüI a nemzet tudatba, a közgondolkodásba, a tankönyvekbe, a sajtóba. - Történetírásunk az

utolsó, mondhatjuk másfél évtizedben forradalmian megújult Ez már nem azonos az ötvenes évek erősen irányított,járszalagra, pórázra íogott töIténetíIásával. Tény, hogy a tankönyvben ez a szemlé]etváItozás sokkal lassabban tükröződik, mint magukban a történeti munkákban. Van bizonyos törvényszeű lemaradás. Igaz, nálunk talán egy ki-

csit nagyobb, mini kívánatos volna. lépéselőnyben dolgozik?

-A

tudós, a történész tehát

- Feltétlenül. -Ha ez úgy van, akkor a kutató állandó feszültségben é]het, hiszen tudását szeretné átadni. Szeretné,ha az ismeretek mindhamarabb elterjednének. Ez valóban így van. Ezért történik az hogy az egyetemi oktató kutatásaival kapcsolatban olyasmit is elmond, amit még nem publikált cikkben, tanulmányban. Mint minden alkotás, minden sze]Iemi alkotás, a történész-mesterség is belső feszüItséggel jár. Ez teszí széppé. - On meglehetósen optimista, Ugy gondolja, hogy az elrnúlt 25 évben gyökeresen megváltozott korábbi történelemszemléletünk? - Igen. Valamikor a tórténetírás uralkodók és hadvezérek tetteit mesélte, Mamár az ilyet megmosolyogjuk. Ez a szemlélet elavult, s a hozzá íűződő módszer is. Az ötvenes évek történetírása csak a törvényszerúséget kereste a fejlódésben. Az ember kimaradt a történelemből, jóIlehet a törvényszerúségekis emberi alkotások révénérvényesülnek. A hatvanas évektóI történetírásunk éppen azon munkálkodik, hogy a törvényszerúségek feltárása mellett az ernbert is visszahozzuk a történelembe A módszer, a látásmód, a történelem-

szemléIet alakult, és most is változik. - Ezt az időszakot a hatvanas évek idejéíe tette. Énjószerivel csak a hatvanas évek végére emlékszem vissza. Es talán az elsó szó, melyet a hatvanas évek végéhezkötni tudok: a ieform. Itt persze a gazdaság de tán még a politikai gorrdolkodás reformjára gondolok On szerint a reformszellem terjedésével megindult a történelemszemléIet korszerűsödése is? - Az idó'beli egybeesés valóban megállapítható. De azt hiszem, nem itt kell a rugókat keresni. Amikor a politika többé nem kívánja a történetírástól azt, hogy célkitúzéseitigazol1a, akkor a történetírás, visszanyerve önállóságát, már azigazságot és a valóságot kutatva, valóban az érdeklődésnek megfelelő témákat vizsgáIja. Persze érthetó, hogy a történetírók is fokozott figyelemmel keresik és vizsgálják annak a kornak a tanulságait, amelyben a reformok végbementek, - Ezzel kapcsolatban felmerülhet, hogy a történetírás eredményei - ahogyan fogalmazott - a politikában s a politikusok körében menynyire érvényesüInek. - Nern tudom. De azt ígen, hogy a történész, és a nagyközörrség között áttételt képeznek a történeti regények, Ezek, bár nagyon hasznosan tudják közvetíteni a reáli történeti felíogást, kárt is okozhatnak, mert gyakran romantikus szemléletet, illúziókat terjesztenek, akadályozva a reális történeti látás elterjedését. Fodor ]ónos

NAP5AI^{K

40

Vo[t egy§zer egy Ltldovilca

Vendégümk ffi emda Kálrr:tám Sokan, bár bizonyára nem elegen tudják Benda Káimán akadémikusról, hogy szakértóje a reforináció korának is A tanárok és diákok többsége a Habsbtrrg-abszolutizrnr-rs és a rendi ellenállás XVI XViL századi eseményeinek kutatójaként, nrég inkább a magyar jakobinusok mozgalmának szakéróieként ismeri. A neves tudós - aki nemré8iben töltöite be 80. életévétannak idején aPázmány Péter Tudomárryegyetemen szerzett cliplomát, rr-rajd budapesti tanulmányait Bécsben, Berlinben, Párizsban egészítetteki. Tanári pályája reformátrrs gimnáziumban kezdődött, majd évtizedekig az Akadémia Történettudományi Intézetébendolgozott, ahol nra is tudományos tanácsadó, Első könyve 1937-ben jelent meg. Bocskai Istvárrról 7942-ben fut monográfiát, amely, a Századvég Kiadó gondozásban nemrég újra megjelent. Az tzgalmas Labirintrrs könyvek sorozatban a Helikonnál Erdély végzetes asszonyáról, Báthory Zsigmondné Habsburg Mária Krisztináról írt. Főszerkesztóje volt a Magvarország történeti krono1ógiája I-IV. kötetének, egyik szerzóje a Magyarország Története szintézisnek. Az Olvastam Valahol címúrádiómúsorban mindmáig számos szakiudóssal beszélgetó partnere. Az ,,anyag" eddig hárorn kótet-

ből tanulmányozható. A nagyar jakollinusok iratai,

a

mozgalomtörténete és az Emberbarát vagy hazaíí? Benda többévtizedes krrtatásainak eredményeit összegező alapmú, A felvilágosoc{ás ko rának hazai problémáit szintetizálja" A Megyei Múveiódési I(özpont szabadiskolájában A reformáció koráról és a felekezetek egyúttéléséról tart előadást december 16-árr, csütörtökön, 1B órakor.

Rádió TV Úlsag 1987.-88l máju;, június (l)

A királyné j*gyrjándéka Néhány éve még az intézrnény neve is rosszlr1 hangzott Ha r.alakiazt nrondták, X. vagy Y. rokona ludovikás vo]t.,. Benda Kálmán történészprofesszor, akadémikus - akivel most beszélgetünk -, ha ú6;v tetszik, sokszorosarr holdozta ezta ,,bé\yeget" -r,alahol azt olvastam, hogy az ön családjábar-r szirrLe nrinderrki ludovikás volt, meg az asszonyok is. -Ez azért túlzás, de van benne igazság, Édesapárna Magyar Királyi Honvéd Ludovika Ak.rdémia ezredese, a tereplan tanáía volt, r,ó]

több unokaöcsérn lr-rdovikás tisztként szolgált a hadseregben továbbá anyám leánytestvérei, a család nőtagjai szinte kivétel nélkül ludo.,,ikás tiszthez mentek íérlhez A Benda család tehát afféle kihelyezeit ltrdovikás osztálynak számított - Annál meglepóbb, hogy ön mégsem a kaiolrai pályát választotta, - Nincs ebben semnri rneglepó. Jobban vonzott a katclnaság története, mint maga a katonai élet, így lettem történész. Apám eleinte neheztelt, de családfói tekintélyétsohasem haszrrálta arra lrogy engem nérni presszióval jobb beiátásra bírjon, Kü]önben is, vo]t a családban elég katorra - Tehát nem arrói van szó, hogy közelről látva, tapasztalva a lrrdovikás éIetrnódot, szemléletet, e1só pillanattól kezdve rriszolvgott volna tőle - EgyáJialán nern, ellenkezóleg: sok rninden imponáit nekenr a ludovikás világból, s cgy életre szóló útmutatást adott számomra. Terrnészetesen láttam a katonai trevelés egyoldalúságát és antihumánus vorrásait is. Azt például hogy a Ludovika kasztot hozott létre a két viiágháború közötti Magyarországon. A ludovikásokba belenevelték, hogy ók felsőbbrendú enrberek, az ország elitje, s ennek nregfelelően kell viselkedniük, nézniük, sót bizonyos értelemben lenézniük a többi embert, osztályt; foglalkozást. Az antidemokratikus szemlélet ellenére is a l-uclovika a magyarságbudat ébrentartója volt. - Honnan származik a név? - Ehhez ismerr-ri keIl a Ludovika 1étrejöttét. Elóször 1790-ben vetődött fel elóteljesen a gondolat, hogy legyen: önáiló tisztképzés I\4agyarországon hiszen a Habsburg birodalmon belül kízárólag Ausz,triában képeztek katonatiszteket. Hosszas vita után végül 1808-ban az országgyűIés törvényt hozott a Magyar }1or.véd-akadémia felállítására, Ehhez nenresi közadakozásbril 800 ezer forint gyúlt össze. I. Ferenc császár és király fe1esege Mária-Ludovika ezt az ósszeget megtoldotta 50 ezer forinttai; arnikor felajánlotta az akadémia jar,ára koronázási jegyajándékát. Hálából róla rrevezték el a magyat tisztképzés intézményéts így iött létre 1808-barr a Mirgyar Királyi Hon.éd Ludovika, amely 1830-ig Vácott működött. 1 830-ban Irestre költözött az íntézeL az Orczy család ajándéktelkén épült, Poilack Milráiy álial tervezett épület együttesébe Az intéztnény mint a régi rend taríozékát, emlékét,79a7 ájékán egy tollvonással megszüntették

W2

17:10, magyar dokumentumfilm (29)

Szakanyagíró:.Feleki N,Íihály és dr. Móricz Lajos. Fényképezte: Oreg ]enó Rendező: Szentirmai István

készúlta Morri katonai stúdióban

Magyar Hírlap 'í993, november 2. Benda Kálnlán az uníverzításrol és a felekezetiségrőI

,,A magyar kultrirát európaivá tesszük" Az októbertő| miíkinlő Kúroly GrísprírReJ'ormlítI.1s Egyelem első raktoúkilmrint uálasztották, A budapesti, Reoiczky utcai inlézményben

tld Benda

egyelőre hdrom szakot. follik a tanítás. Benda prot'esszortól azirtínt &deklődtünk, hogy unitlerzittis és felekezetiség hogyan fh meg egymissal az új egyetemen,

- Az trniverziiás szíl a tudományok egyetemességét jelenti; a középkori egyetemeken azonban a te ológia \
-

bó1.

Kí.kbó1 teuődik össze a tandri kar?

Nemcsak reformátusokból. A maguk területén kiváló tudósokJöttek az ELTE-ró1, az Akadémláról, a Történettudományi Intézei,

ből. Csak akkor van értelrne egyeiemet aiapítani, ha nagy s zigorral és igényességgelakarjuk a legmagasabb színvonalat lérrehozni. Ennek az egyetemnek solra rrem lesz természettudományi vagy olvosi kara, mert azokat az állanr jobban tudja miíködtetlri. Kiilörrben is a legfontosabbrrak éppen az e]múlt ér,tizedekben legtöbbet szenvedett,,vrlágnézeti" jellegú diszciplínák oktatását tartjuk. Meg azt, hogy a legmodernebb pedagógiai irányzatokkal ismertessük meg tanítványainkai, a reforrnátus középiskolák leendő tarrárait. Siralmasnak tartom a középiskolai tanári kar mai színvorralát, e tekintetben feltétlenül elitegye, temnré akarurrk váIni

- P rofesszor ügyeire?

ú,r hogyan

szgkít időt, sok elfoglaltsága mellett, az e4yetem

- Csak azért váilaltam el, hogy az e]irrcluiáskol egyengetem az egyetern ügyét, mert kitúnó munkatársaim vannak, akik le,",eszik a vállamróI az állarrdó jeienlét terhét, SzarkaKIára

41

^(APlAINX Élet ÉsTudomány 1993, 50 szám

A Ráday Gyűjtemény BeszélgetésBenda Kálmán akadémíkussal A reformáció korában Magyarországon is kialakultak a közporrti református iskolák és kollégiumok nagy könyvtárakkal. Közismert a debreceni, a sárospataki, Erdélyben a rragyenyedi, vagy a Durrántulon a pápai Ugyanakkor csak nagyon kevesen tudják, hogy Budapest közepén, a Ráday utcában is működik egy református gyúitemény. Erró| beszélgetünk Benda Kálmán történésszel, a Dunamel]éki Református Egyházkerület I{áday Gyújtenrényérrekaz igazgarő-láv aI.

az ()rszáH f.ivárosa, Pest a katol-ikus }{absburgoktói azzal a íeltétellelkapta mt g a szabad királyi városi rangot, lrtlgv oda protestánsok nem telepedhetnck bc. L-z a XVIII. század végéig,II. Jőzseí Ti.irelmi Rendeletéig érvénybenis volt. Vagyis a református gyiilekezet, templommal és iskolával ellátva Pesten csak a )űX. szlzadban ióhetett [étíe,De nagy problt(ma volt, hogy az iskolákhoz nincscn olyan kónyvtár, ami másutt évszaz.ldtrk során 6;rilt tls alakult Li. O .r.ko, 1gipnek ebbe a liirténetbe a Rádaya}i. Ez a magyar arisztokrata sa|ád bár hivaial
gytíjtést.A XVIII. század íolyamárr Pécelen, a családi kastélyban nagyjából 15000 kötetes, európai színvonalú könyvtárat hozott létre (lásd erről bővebben A ,,íranciás" gróf könyvtára címúcikkünket! A szerk.), ahová a XVIII. századi európai íelvilágosodás szinte teljes anyaEát egybegyújtötte azza| a ,,hátsó gondolattal", hogy a protestáns értelmiségnek, amely az egyetemekről is ki volt szorítva, iti tudományos képzést,múvelóciési lehetóséget biztosítson, Ez aztánvaIóra is váIt, például Kazinczy Ferenc számol be arról, hogyan hasznáita a péceli könyvtárat, s hogyan segített neki ott eiigazodni Ráday Cedeon. A könyvtárban egyébként a Habsburg Birodalomban tiltott könyvek, a szabadkómúvesség iratai is megvoltak. A XIX. században a család tagjai újra részt vesznek a polrtikai éleiben, milriszteri és más magas méltóságokat viselnek, ánr a könyvtárat már nem gyarapították. Elték az arisztokraták életét, és ebbe a könyvgyújiésnek nem jutott hely, sőt árulni kezdték a könyvtárukat. Még az orosz cárral is táígyaltak, aki a szentpétervári egyetem számára akarta azt megszerezni. Ekkor azonban az
a Teleki Téka és

Keszthelyen a Ftstetics család körrwtára, szemben pélrlául 5zéchényi Ferenc nagy gt,úiteményeível,amelvet besortlztak hárommillió egyéb könyv közé, s ma már az eredc,ti gyúitemén;lt cstrk papírcrrr lehet re-

konstruálni.

másik kettó pedig id Lucas Crarrach egy kései képe, A betlehemi gyermekgyilkosság, illetve az em]ített korai festménye. KüIön érdekesség, hogy a Rádayak ez trtóbbit az 1790-es években vették, mint ró1, a

- Kiuclt akönqotárat alapító Riday Ptíl? - A tórökök kiúzéseután, a XVII. században

összesen még két ilyen van: Marosvásárhelyen

aal ez a kéo díszítettea kiltalóglls címlapjdt is ) A tnúzeum a gyűjteményhez fordult, mint a kép tulajdonosához. Hogyan kerüIt a gyűjtenúnybe a Cranachkép? - A Ráday családrrak volt egv nagy képgyújteménye is, amely saj. t, Amikor a könyvtárukat nos részben megvettük, égy igen értékeskép máRáday Pálról és feleségóradt meg. K

- A Müncheni Központi Múzeum a jöuőre rendezendő nagy Cranachkiállításán suretné bemutntni id, Lucas Cranach híres korui t'estményét, az Alexandriai Szent Kntalin uértanúsógtit. (A Crmach-ailágkiállítds alkalmd-

Diirer-képet! A műlt század vége felé derítettékki a múveszettörténészek, hogy ez valójában egy Cranach-íestnény

- Csak könya á r nlííkö d ik ? - Nem A gyúj'iemény magában t

i l t

foglal egy 150 000 kötetes könyv-

tárat, amely a Ráday múemlékikönyvtár mellett teológiai, filozóh,at,

mondhatjuk, a humán múveltség körébe tartozó könyvekból áll. Ide tartozik egv levéltár, amelvik az egyházi iratokon kívül igen nagy- vi-

lági anyagot is tartalmaz. Ezek főként a kitelepítések idószakában kerültek ide. Az ötverLes években a régi nagy családok, félve attól, lrogy a levéltáraikat átkutatják, s rájönnek arra, hogy a papa esetleg például az Ebredő Magyarok Egyesületének a tagja volt, és a családon ezért még egy nagyot ütnek, nekünk adták a levéltáIi gyújteményeiket. De levéIiárunkban a régi korokból is egészen unikális anyagok vannak, hogy csak egy példát említsek: Szemere Pálnak, a reformkor írójának, költójének az volt a ,,hobbija" l,,ogy írótársaitóI,,elkunyerálta" a leveleiket, Ez a gyú'temény hozzánk kelült, s most több mint 20 óriási kötetet tesz ki a Szcmere-tár. Innen adták ki például Kölcsey és Kazinczy levelezéséneknagy részét.Van eg)r múzeumunk is, amely két részből áIl a biblia-múzeumból, amelyik Európában a második ilverr, s a Bib]ia világái mutatja be, szinte kivétel nélkül a világ nagy múzeumaiból száTmazó másolatokon keresztiil, Ennek az a jelentősége, hogy rna már ezek a nagy múzeumok nem készítenek ilyen másolatokat, mondvárr, ha el lehet jönni Budapestíe a Ráday utcába, ugyan ki fog elmerrni Tel Avivba, lrogy ezeket megnézze- A múzeum másik része Kecskenréten van, s itt a magyal refortnátus egvházban megjelenó művészeteket mutatjuk be, a kelyhektól kezdve a festett kazettákon, úrasz-tali terítőkön, s egyéb gyönyörú tárgyakon át. - Mibő] iartják íenn ezt a nagy gyúiteményt? Hosszú ideig kizárólag egyházi támogatásból éltiink, és csak adományckból gyarapodtunk, illetve a modern ieológiaí könyveket külföldról kapjuk mintegy két év|izede.

Napjainkban a helyzet változott.

A nagy állami

gyűjteményekkel

egyenrarrgú intézménnvélettűnk és a többi egyházi gyúiteménvhez hasonlóan, mi is jelentős állami támogatást kapunk. Tulaidonképpen európai szintú tr"rdományos munka azóta folyik itt. Hadd tegyem mindehhez hozzá, hogy megjelentetünk egy egyház- és múvelődéstörtérreti évkönyvet, valamint elsósorban a hazai protestantiznrus múltját feltáró könyveket is kiadunk. * Milyen tárgykörból bóvítik a gyújtenrényt ? - Meg kell morrdjam, ez sohasenr volt kifejezetten vallásos gyújtemény. A protestáns könyvtárak a régmúltban is mindig nyilvátros iskolakönywtárak voltak. Mi teljesen úgy múködünk mint bármely áIlami könywtár, vagy 1evéltár. Nyitva állttnk mindenki elótt. Persze a könyvtár fó profi]ja a plotestantizmus íilozóÍiála, teológiája, a vele kapcsolatos telies történelmi anyag. De a múlt században egyes adományok révénkerültek ide teljes on,osi könyvtárak is, noha naplainkban orvosi könyvet természeiesen már nenr veszúnk. Ennek itt Budapesten rrem volna értelme, de a sárospataki könyvtár a mai napig min-

den könyvet gyújt. Napjainkban is elsősorban adományokból

gyarapodunk, Lrár nagy cseíekapcsolat rendszerünk van a tnúzeumokkai, levéItárakkal, könyvtáraWal. Ezért azt mondhatnám, modern anyaggal magyar és külföldi viszonylatban is elég jól állunk, de mindig néhány év késésse1 telítódik fel a könlvtár az elmúlt ér-tized anyagával. Történeti velnatkczásban pedig kil:ejezetten jó a könyvtárunk. Mindent eglz|gllglyg sokkal több világi kutatónk van, mint egyházi. KÖszÖnÖm a

beszólgetést'

lulnri Zsuzsanna

42

^LAQIAI^{K Magyar Nemzet. 1994, január

kú szabadsághősök és gonosz árulók démoni figuráiban. Bocskai reáIpolitikusi teljesítményétés szeméIyiségétRákóczi és Károlyi Sándor, Kossuth és Görgey, Nagy Imre és Kádár mitikus ellentétpárja homályosítja el. Márpedig elveszítheti jelenét az a nemzet, és nem találhat magára a jövóben sem, amelyik eltéved a saját múltjában, Amelyik valódi történelmi teljesíiményeitől elfordulva a legendákban keresi a maga ígazodási pontjait.

1B.

,,A dolgot őt magát nézziúk" Benda Kálmán kónyve Bocskai lstvánról A kiváló történész Benda Kálmán jó íélévszázad múltán újra napvilágot látott könyve Bocskai Istvánról olyan korba viszi el olvasóját, amelyik csak halványan él a szélesebb közvélemény tudatában. Bocskai tevékenysége és kora kevésbéismert, ő maga a magyar történelmi közfudat nagy, mitikus alakjaihoz képest csupán másod- va1y éppen harmadvonalbeli szerepló. Benda Kálmán kitúnő nyelven megírt munkája, amely bevallottan a szé]esebb olvasóközönséghez szől, alkalmas arra, hogy változtasson ezen a megítélésen. Magyarország a )Cy'I. század derekán két nagy világhatalom. az oszmán-török és a Habsburg birodalom útközőzónájábakerilt. Nem

(Benda KáImdn:

Debreczeni |ózsef :

Kelet-Magyarország

búnös mulasztások, nem a közömbösség nem a tehetetlenség, hanem a hatalmas erők zúzták szét és törték darabokra. A kor minden valamirevaió szereplője arra törekedett, hogy helyreáIlítsa az ország egységét.Ennek egyetlen elképzelhetó módja az volt hogy a magyarság összefogjon az egyík hatalommal a másik ellen. Ezek a változások -

A

1

994, február

1

! ;j\',1] !,,,iil,1"n\]i1,1

9.

kulturálís mísszíón túl az aktív közéletiség elfogadtatására törekszen ek

Közösségteremtő

zajlottak bár a legkiválóbb politikai irányítás alatt, indultak, akár Habsburg, akár török szövetségben - sorra kudarcot vallottak, A szembenál]ó felek er6i kiegyenlítették egymást Magyarország minden i8),ekezete el]enére sem tudott akkora súlyt képezni a nagyhatalrni mérlegen, hogy azt valamilyen irányba elbillenthette volna. Mivel emelkedett kortársai föIé Bocskai? Benda KáImán szerint mindenekelótt azzal,hogy náIa az országegyesító elszántság széIes körú politikai tájékozottsággal és gyakorlati érzékkel párosult. Politikus apjának akaratából a császárság székvárosában, Prágában majd

népíőiskolák

Nyíregyháza (KM - B.E ) Közösséget teremteni, öntudatott, széIesebb látókört adni, gondolkodni megtanítani, ez lehet a cél - igy íoglalta össze a napjainkban egyre inkább kibontakozó népfőiskolai mozgalom legíóbb feladatait YÁnai Cyőz6, a Nyíregyházi Népfóiskolai Egyesület íigyvezető igazgatója a február 18-án a megyeszékhelyen megkezdődött regionáIis konferencia megnyitóján. Itt gyúltek össze a

Báthory Islván gy,ulafehérvári udvarában eltöltött tanulóévei olyan tapasztalatokkal és látókörrel ruháztákíeI, aminek híján voltak kortársai Eme]lett birtokában volt annak a gyakorlati érzéknekés tetterőnek, ami fájdalmasan hiányzott hatalmas felkésztiltségúés nemes szándékokkal teli ,,értelmiségi politikus" kortársaiból. Akik - mint például a padovai egyetemen tanu]t Kovacsóczy Farkas fejedelmi, kancellár - fudós könyvet írhattak a kormánvzás múvészetéről, de alkalmatlanok voltak arra, hogy terveiket valóra váltsák.

Dunától keletre található népfőiskolák küldöttei a kétnapos tanácskozásra, hogy beszámoljanak egymásnak az egyes népfőiskolák múködésér őI, tevékenységéről.

A város vendégeit köszöntő üdvőz|ő szavaiban Endreffy Ildikó alpolgármester többek között azt emelte ki, hogy a népfőiskolák a települések közösség szervező tényezői lehetnel olyan intézmények, melyek a kulturális misszión túlmutatva a másság, az aktív közéletiség elfogad tatásá ra törekszenek, A jelenlévók nagy érdeklódéssel kísértelóadást hallhatták Benda Kálmán akadémikustól , aMagyar Népíőiskolai Társaság elnökétől, aki áttekintést adott a mozgalom hátteréról. A Dániában megfogant népíőiskolai gondolat ma is aktuális abban az értelemben, hogy szükség van az ismeretszerzésre, amellett a népfóiskola lehet kerete az önhrdaka nevelésnek, az egységes nemzeti kultúrában gondolkodásnak. ( A ptofesszor Nyír egyfuizón elhangzot t előaddsdra késóbb aisszat&ünk.)

Kiemelkedett Bocskai István kortársai közül azzal is, hogy egyszerre volt kiváló katona és nagy formátumú politikus. A csatamezőn ki-

vívott eredményeket a tárgyalóasztalnál vagy az országgyű\ésben tudta biztosítani, és a harctéren tudott magának tárgyalási pozíciókat szerezní. Az áIlarnféríííiés a lradvezéri szerepet egy személyben töltöite be, ez volt sikereinek egyik záloga mint késóbb Cromwell ésNapóleon eseIébenis. Benda Kálmán hangsílyozza: Bocskainál a nemzet érdeke nem válik el az egyéni érdektőI. Osszekapcsolódásuk azért lehetett nagy tettek forrása, mert mindvégig egyensúIyban matadtak: Bocskai tetteinek indítéka sokszor szeméIyes volt - a szabadság kiizdelem önvédelmi harcként indult -, de egyéni ambíció, hiúság vagy haszon soha nem kerülhetett náIa a nemzet ügye elé, A török által felkínált koronát habozás nélkúlutasítja vissza, mert tisztában van vele, hogy nem tudná megtartani, s mert elfogadása kárára lenne az országnak.

Segítók Nyíregyháza (KM) Szép eredményel sikeres előadások kisértéka Nyíregyházi Népfő-

iskolai Egyesülethez tartozó Segítők Népfóiskolájának elmúlt évi tevékenységét.Terveik között szerepel a családsegítés, munkanéIküliség, búnrnegelózés témáinak feldolgozása, de a lelki egészség sem marad ki a foglalkozások sorábóI. Ezeknek a DOTE Egészségügyi Főiskolája ad otthont szerdai napokon. A találkozás időponíja77 fua Az első taláIkozáson(íebnlár 23,) a drogprevencióró], és a búntetőjogi vonatkozásairól lesz szó.

A kálvinizmus hite, az égtól kapott küldetéstudat nála földönjáró politikaí realümussal társult. Bibó István is gyakran idézte azt a mondatát, amellyel a béketárgyalások közben elleníelének és tárgyalópartnerének, Máiyás fóhercegnek izent: ,,sem a dialekti]
mi is nagy magyar államférfit, akinek ,,szeme mindig az egész nemzeten aolt" , de aki ,,józansógtít, redlis ítéletétegyetlenegyszer el nem oesztette", aki ,,mielőtt lepett aolna, gondosan megnézte, hor:ú lép" . Ha otszága szabadságát nem harcolhatta ki, kiküzdötte a vallását és a rendekét, mindennek zálogául Erdély szuverén államiságát, népe megmaradásáért pedig a törökkel kötött békét. Ezt ahosszú távra szóló katonai és politikai teljesítményt az utódok - Bethlen Gábor kivételévelnem tudták megismételni. Késóbbi szabadságharcainkban a nagy nenrzeti célokértküzdő politikai vezetó és a kompromisszumkötó reálpolitikus alakja tragikus kettós s zeíeposztásban ielenik meg. A rendíthetetlenül harcoló vezét és a megalkuvó béke kötó alakjában. Majd később a történe]mi köztudatban: lánglel-

Bocskai Istoán Bp,, Szízadaég,19%. Ára: 440 Ft)

] "].,

_,,i

j{A?lAI^{K

43

Népszabadság 1994, márcíus 29,

A magyaí nemzeti hivatástudat nyomában Utolsó saj tóbeszélgetés Benda KáImán történ ésszel

A nemrég elhunyt kiváló tórténész, Benda Kálmán 1913. november

27-én született Nagyváradon. A budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium elvégzése után 1932-ben iratkozott be - az Eötvös Kollé-

gium tagjaként - a Pázmány Péter Tudományegyetem történelemíöldrajzszakára. 1937-ben doktorált SzeKű Gwlánál. Ezután Bécsben, Berlinben, Párizsban folytatott tanulmányokat ösztöndíijal, A Teleki Pál Tudományos Intézet Történelemtudományi Intézetébena Revue d' Historie Comparée Íolyóirat szerkesztője, 7945-rőI az intézet ígaz-

gatóhelyettese és a Magyar Történelmi Társulat fótitkára. Ebben az évben képesítettékegyetemi magántanárrá. Az intézet 1948. évi feloszIatása után alkalmi munkákból élt, majd a Dunamelléki Reforrnátus Egyházkerület levéltárosa lett 1956-ban kinevezték az akadémiai Történettudományt Intézet igazgatóhelyettesének, de 1958-ban átszervezéssel megszii,rrtették ezt az állását. 1980-ban meghívták igazgatónak a reformáfus Ráday Gyújteménybe. 1979-ben a tudományok doktora 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezó, 1591-től rendes tagja lett. A Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a Széchenyiés a Szent-Györgyi-díjnak, valamint a francia akadémiai Pálmarend

tiszti íokozatának tulajdonosa. Benda KáImánt hétfőn helyezték végsó nyugalomra - vele készült interiúnk reá emlékezik. - Az ön tudomónyos érdeklődése aiszonylag jól behatrirolható korszakra, a XVI-XVill. szízadi Európa történetére terjed ki, ezen belilI azonban igen

Miért kedoeli ennyire ezt a korszakot? Kezdettől fogva az érdekelt, amikor a történelmi fejlódés cselekvésbe íordul át. Igy nyúItam sorban - bár nem időrendben - e kor magyar tórténelmének nagy mozgalmaíhoz. 1942-ben jelent meg szettedgazó.

-

Bocskai Isfvánró| szóló éIerrajzom. 1945 után kezdtem a magyar jako-

binus mozgalom iratainak tanulmányozásához. Ebben nyilván részes volt az, hogy a francia forradalommal foglalkoztam ekkoribarL s részben ennek a hatására indult Magvarországon az a szeívezkedés,amelynek először akart a feudális ország helyén egy polgári és demokratikus államot és társadalmat létrehozni Ez a munka persze az elózményekre, a felvi_lágosodás korara is ráirányítoF ta a figyelmet. Amikor pedig levéltárosként a Ráday Gyújteménybe kerültem, felíigyeltem Ráday l'álra, II Rákóczi Ferenc kancelláriai direktorára. Néhány kollégámmal egyült elkezdttik Ráday Pál iratainak a sajtó alá rendezésétés kiadását. Két kötete ielent meg, a hannadik Iényegében ér,ek óta az utolsó simításoknál tart. Mivel Ráday Pál elsósorban a külpolitikát tartotta a kezében, hosszú éveken át foglalkoztam a Rákóczi-szabadság harc diplomáciatörténetével.

kálvini tanok

-

Úgy |űnil<, ha laryargóE útoll Ls, de ew szeruen összetartozó eg&zt iír kin,be, Valóban. utólagosan szembeűnő az eqység a Bocskai-szabadságharctóI. Bethlen Gáboron - akivel szintén foglalkoztam - valamint a Rákóczi-szabadságharcon át a XVm. század légéig,a jakobinusok szervezkedéséig,

-

-

Ez az a három nagy mozgalom atnelyben igyekeztek a magyar állam és tfusadalom történetében komolyabb udltoztist aégbezlinni. Ide sorolható a aéguriri harcok id,eológiójáaal foglalkozó műue is? Ennek a kutatásnak a magyar nernzeti hivatiásttrdatról írt mun-

-

kám volt a kiindulópontja, Az volt a kérdés számomra, hogy éIt-e a XVI-XVIL századi magyarokban mai értelemben vett nemzettudat, hazafiság. KiderüIt, hogy a társadalmi ellentétek mögött megvolt az összetartozás tudata, volt egy közös hivatásérzés és kúldetéstudat, de ennek alapia nem a mai értelemben vett haza, hanem a vallás, az egy}:ázhozvaló húségvolt. A XVI. századi tórök harcok ideién az áIlandó küzdelemhez az erkölcsi erőt a vallás adta, a mag,yar protestantizmusnak a választott népet, s azért bünteti sanyarú sorssal az ő szere-

tett népétmert met akarja próbálni. Ha a magyarság helytáll a

veszedelmekben elhagyja búneit és Istenhez fordul, akkor ahogy mondották - Isten visszaülteti őt az ő királvi székébe. Ugyatrakkor Kálvirr

azt is tanította: az uralkodással nemcsak jogok, hanem kötelességek is járnak - többek közótt a nép jólétének, békéjének,boldogulásának a biztosítása. Ha az uralkodó ezeket a kötelessegeket nem teljesíti, akkor - mondja Kálvin letért Isten útjáról, zsarnokká lett, s ellene jogos a fegyveres felke]és. A XVI-XVII. századí magyar szabadságharcok, felkelések hátterében ez a vallásos elmélet á1l. - Mondhatjuk azt is hogy ez az a kotszak, amikor rl híaő elinrlul azzal, hogy egy aalltist uéd, s a polgtfu eljut oda, hogy egy hazdoal szemben aan kötekzettsége?

- A vallás

mint ideológiai meghatározó a XVI-XVII. században

még nagyon fontos. a XYIII században viszont már háttérbe szorul, HeIyébe az emberi jogokról kialakított elképzelések lépnek, amelyek szerint a néptömegeket elnyomó zsarnok megszegte a társadalommal kötött egye-zséget,szerződést, ezért jogos a vele való leszámolás.Ez a folyamat azután beletorkollik a francia forradalomba, s ez képezi a magyar jakobinus mozgalom ideológiai alapjái is

Csángó,,v ilágcso

d,a" ?

Időközben a politikatöíténetiőI egyre inkább a múvelődéstörténet felé fordult az érdek]ődésem Ekkor írtam meg péIdául a debreceni nyomda történetét de foglalkoztam a magyal írásbeliség múlrjával, elsósclrban a paraszti írni-olvasni tudássai. Ezekről a kérdésekről is több tanulmányom jelent meg. - Ön aolt a főszerkesztője akitűttőkézíkönyanek, a Magyarorsztíg törté, n eti kr onol ó giújdnak is. A Történettudományi Intézet megbízásábó\ állítottuk össze a kronológiát, s többévi munkám van benne. Ugyancsak az intézet kezde-

ményezéséreíogtamhozzá a magyar Országgyűlésí Emlékeknek a szerkesztéséhez. Az a fontos kiadványsorozat még a múlt sziázad végén indult, de aztán az első vllágháború idején elakadt a 1606. évnél, Hosszú évek munkájával összegyújtöttük a XVI-XVII. századí anyagot. En magam az 7607-7608. évi országgyűIések anyagát gyújtöttem egybe, s íéIigíel is dolgoztam már. - Ezen az elűb említett idő- és térbeli egységen kíaül esnek a moldani csdngők. Miért kezdett az ő tőrtmetükkel foglalkozni?

- Mindig is izgatott a kérdés, hogy egy közösségból kiszakadt néptöredék hogyan tudja, 1rogy egyáltalában megtudja-e őrizni a hagyományait, etnikai es nyelvi fudatát egy idegen orczágban. Kűlónösen én dekes ez a csángók esetében, akiknek Mo]dvában sem saját uralkodó osztályuk, sem saját értelmiségúksoha nem volt, amellett kétszeresen is kisebbségi helyzetben éltek: nyelvileg és vallásilag, hiszen római katoükusok voltak az ortodox görögkeleti vallású románok között Amikor én ezzel a kérdéssel 1980-ban elkezdtem foglalkozni, hivatalosan tilos volt ilyen témához nyúlni, mert ez más ország belügyeibe való beavatkozásnak számított. Ugyanakkor a románok világnyelveken publikálták, hogy a moldvai csángó magyarok románok voltak, akiket a magyar katolikus egyház elmagyarosított. Ez egy idegen országban persze ,,világcsoda" lett volna. Erre azt mondtam, nahát ennek most már utánanézek. EbbőI szü]etett meg azután a Moldvai Csángó Magyar Okmanytár, amely a XVIII . század elejéíg adja kőzre a forrásanyagot.Ezt a munkát folytatjuk, most a XVIII. századnáI tartunk. A szabadságharc kutatója

- Min dolgozik most? - Szeretném befe|ezni

a régóta fúggőben lévó munkáimat Ráday

Pál iratainak harmadik kötetét, a Magyar OrszággyűIési Emlékek 1607-1608-as kötetét, s a Rákóczi-szabadságharc diplomáciatörténetét, amelynek teljes hazai és külföldi anyagát összegyújtöttem

Juhai Zsuzsanna

g{Agqt^[x

44

Életés lrodalom 1994, június 10,

Tanárok tanítóia BeszélgetésBenda Kálmán akadémikussal utca egyaránt hatással volt ránk. Bár az iskolában Tiszákkal és Telekikkel jártam egyútt (a cserkészcsapat táborozásain velünk vol-

Több évtizede folyamatos beszéIgetésünket sok jegyzetlap, néhány levél, magnó- és filmszalag, újságcikk órzi. Az éIőszó a telefonon váItott is - elszállt. Mindenki számára váratlanul márciusban ő is. Pedig tele volt tervekkel. Halála viszont gazdag éIetéIszimbolizálta: munka közben és pont Franciaországbó] hazaérve mondta íöI a szíve a szolgálatot. SzeméIyesen 1993 decemberében találkoztunk utoljára, amikor az akadémiáróI indultunk székesfehérvárra.

tak a tanonccsapatok és a csepeli munkásgyerekek) korosztáIyomon belü] szinte az egész ország társadalmával személyes kapcsolatba kerüItem.

-

-

|aaaslom, szundíts egyet! -mondtam, amikor elhelyezkedett akocsiban. óra Fehérr:órig. Legaldbb fuírom-négysnizan atírnak. Én meg az interjút szeretném befejezni. A korábbiakból szerinted melyik a legfontosabb?

- Nem készült sok. De alighanem a hajdanvolt Eötvös-kollégistákkal folytatoft beszéIgetéssorozat adatanyaga aleggazdagabb. Glatz Fe. renc készítette,képmagnóra vették 1986-ban. Bár a Forrás publikálta, belekerüIt A tudomány szolgá]atában cíniúemlékkönyvbe is. Nyolcvanadik szúletésnapomra jelentette meg az MTA Történettudományi Intézete A Köszöntóben Péter Katalin pótolta továbböregedésem néhány eseményét. (Benda Kilmán 7995 nooember 27-en aolt 80 éaes. A

szemléltesse térképek,grafikonok, statisztikai táblázatok segítségével a nagybirtok és a nagytőke szorításában fuldokló társadalom helyzetét. Noha én voltam a kiállítás egyik rendezője, a parlamentben Teleki kapott ki, mert - úgymond a kiállítás a rendszer ellen lázít. Utána született a tatai népfőiskola alapításának ötlete. Akkor ez volt az ország egyetlen nem egyházi népfőiskolája, |órészI20-28 éves parasztfiatalok tanultak egyszerre szakmát, múveltséget és világszemléletet. Három évig én vezettem. (Együtt laktunk; történelmet és szociográhát tanítottam nekik, amellett nevelótanárféle voltam.) Ez is az ,ÁIlamrend elleni izgatás" címén szúnt meB 7944-ben. - Gyakorlatilag mindez sol
szerk.)

- Énuáltozatlanul három résztémárakoncentruílok. Élettudatból a peda4ógus, a történész és - meg ne sértődj - a népműaelő Benda Kílmdn érdekel leginkríbb. De a szüIőföldrű elindulua.

- Tudom, hogy irodalomtanár is vagy, így kezdem hát: a Kőrösparti Párizsban, Nagyváradon születtem. ,,Egy kis Amerika Magyarországba tolva s egy kis Magyarország Szrnirna tájára elgondolva" hogy Adyt idézzem. Csakhogy én ebból nem láttam sémmit. Mindössze hétéves voltam, amikor Budapestre költözünk a Romániából kitoloncolt édesapám uián. A Lónyay utcai református Gimnáziumban érettségiztem 7932-ben okleveles tanárként ott is kezdtem tanítani, csakhogy a ,,nevelőtanárkodást" jóval előbb kezdtem. Már 15-16 éves gimnazistaként őrsvezető majd rajparancsnok voltam a cserkészetben, (EIőbb 8-10, utóbb 25-30 nálam egypár évvethatalabb gimnazistát vittem önállóan táborozásra ) Télen sí-, tavasszal és ősszelmozgő-,nyáron úgynevezett nagytáborba Önállóságra, fegyelemre és feielósségtudatra nevelódtiink. Mint később az Eötvös-Kollégiumban, a diákönkormányzat keretében.

jük: a mtísodik ailágfuiború esztendeiben zlagyunk! Katona nem uoltól? - Dehogynem. Mégpedig újra és újra. Miután 1939 késő nyarán Franciaországból is hazajöttem. Egyébként leginkább ott éltem át an-

nak a figyelmeztetésnek az igazáI, hogy Szekfű szavaíía utalok az

éremrrek két oldala van. Vagyis nem csak,,németül" Iehet nézni és látni Ez volt a másík, de azígazsághoz közelebb álló kép. Persze a németekről és a Habsburgokról már a gimnáziumokban sem illett egyetlen jó szót sem mondani.

-

Istvánh

oz, Mályúsz

Elemérhez, Alighanem igazuk van azoknak, akik szerint óriások tanítottak bennúnket.

- Ésaz Eötoös Koltégium? - A nagyvilágra nyitotta

a szemünket. Kellett is mert a gimnáziumban egy kicsit egyoldalúan nézették velünk a világot. A kollégium az egyoldalú német orientáció mellett - vagy helyett - a francia rnúveltség révén segítette európaivá íormáIódásunkat - hogy diva-

tosan fogalmaz zak. Magy arságtudatunkat

m eg

Szabó Dezső e|őadá-

sai formálták és deformálták. Meg a különféle tüntetéseken való

részvétel. Summa summárum, a család, az iskola, a cserkészet és az

Hazatérae azonnal knptdl tílltíst?

Egyéves állástalan diplomás (ÁDOB) ,,státusz" ltán aberegszászi gimnáziumba neveztek ki, de ekkor már tényleges katona voltam. Leszerelés után következett a reíormátus gimnázium Budapesten. A háború végéignégy-öt hónapig viseltem uniformist évente. A doni pokol megúszása a véletlenen múlt. A románokl94nyár végi kiugrása után szerencsére idóben megtudhrk az erdéIyi frontory hogy nem szabad átállni az oroszokhoz- mint tervezük - mert nem alakult náluk magyar hadsereg. Akik mégis átmentek, soká vagy soha nem értek haza. Mi október végénszéledtünk szét. Az ostromot már otthon éltem át. Ószintén felszabadulást reméIve. Egy ideig a Teleki PáI Tudományos Intézetben - rajztehetségemet újrahasznosítva - hamis iratokra én készítettema pecsétet. Kevesen tudják, hogy a csakugyan jobboldali történészminiszter, Hóman Bálint, az intézet elnöke is odaküldte a,,megszorultakat" a dokumentumért. (Fogalmam sincs, végül hány ember köszönheti ennek az életét.) - Eddigi beszélgetésünkbű az egyértelműen kitetszik, hogy jeles iskoldk után, kiuáló koponyák taútzlányakent ,,szakadt rdd" 1945-be az új ailóg. Va-

- Mit és kiket emelnél ki egyetemi és kollégiumi éIetedbű? Ósztöndíjjal 1937-38-ban bécsi, berlini majd hosszabb párizsi tanulmdnyúton is aoltdl.

vízsgázníDomanovszky Sándorhoz, Hajnal

eddig nem aolt szó.

Róluk és áItalában a parasztságról legtöbbet a népi íróktól tanultam, de a közvetlen kapcsolat sem hiányzott. Maradandó élményem, hogy miközben az ,,orszá8gyaíapitás" lázában égett a társadalom jelentós része, három proíesszor: az éppen kultuszminiszter földrajztudós Teleki Pál, akőzgazdászMagyary Zoltán és a néprajzos Cyőrííy István ]étrehozta a Táj és Népkutató Központot. Az meg bennünk, tanítványaikban született gondolat lett, hogy a központ kiáIlításon

- KeIl egy

- Az egyetemen Szekfú Gyula tanítványa voltam. Ennek volt iskolám nem örúlt. Nem annyira a katolikus professzor Szekfú, inkább a ,,magyar öntudat rombolója" idegesítette őket. Azzal én sem értettem és értek egyet, hogy a magyar történelem csúcspontja a XVIII. század, mert akkor teljesedett a katolikus egyházMagyarországon, melyet együtt épített,,Regnum Marianum"-má, azaz Mária királyságává a nemzet, az egyház és az uralkodó. A református iskolában épp az ellenkezójét tanultuk. (Azt, hogy a XVIII. század nemzetietIen kor, mert Bécs hatalmát nyögi az ország.\ ErdéIy történelmi szerepét is többnek taltottam mint ó, ha nem vitattam is, hogy epizód volt a töIök korban. Viszont néiküle más lett volna a Mátyás utáni Magyarország,,amikor kiráIyaink - sok arisztokratánkkal együtt Bécsben éltek. Am azt hangs,7Iyozom, hogy Szekfú tisztelte mások véleményét.Tudatosan látni tóle. és az Eötvös Kollégiumban tanultam, Hogy minden éremnek két oldala van, és figyelembe kell venni mindkettőt. Egyébként Szekíű taníWányaként jártam órákra és

Parasztfiatalokról

':,ti

,i,,,,

'.,,],

lahol tanítotttíl-e?

- Tanítani mostanáig nagyon szeretek, Fóhivatású és ,,csak" tanár azonban viszonytrag kevés tanévben voltam. A Lónyay utcából a minisztériumba kerültem, a népfőiskolai ügyek referensének. Onnan hívtak át 1942-ben az aWor alakult Teleki Pál Tudományos Intézetbe kutatónak. Deér József professzor igazgatta, Kosáry Domokos - az Eötvös Kollégiumban szobatársam volt a helyettese. A kutatói gárda szinte mindenütt a mi generációnkból keriilt ki. A földrajz majd a néptudományi intézetben is. Uj történelemszemlélet kialakítására törekedtiink, Annak a bizonltására, hogy egy történelem van. Magyarországot ostobaság légiiLres térben szemlélni. A világ, nem utolsósorban a szomszédos népek históriájával keli azt egybevetni. VoIt folyóiratunk is. Francia nyelven publikáltunk, hogy más országok tudósai is megszólalhassanak. A folyóiratot Kosáry igazgatta, de az operatív szerkesztés rám tartozott.

n[genA,{x Még netn mondtad, hogy tanítottril-e? Ez szclrosan ahhoz tartozik, mert másféIe fclytatásra készüItiink. A Teléki Intézetet közben Kelet-Európai Tudolnányos Intézetre keresztelték Hamar a rnagyar tudomárryos élet központja lett. Hóman után hamarosan Bibó István került az élére.A Teieki Pál Történettudományi Intézetben pedig Kosáry Domokos lett az igazgató. Akkor 33 éves volt, mint érr. Szekfű 1946 második íelétól moszkvai nagykövet, Kosáry lett egyik utóda az egyetemen is. Az intézetben én voltam Kosáry heIyettese. Együtt vállaltuk az új szellemú történelemtankönyvek megírásá! amelyek hilretetlerr gyorsan eI is készültek. Egyetemi magántanárrá engem 1946-ban, tehát ugyancsak 33 évesen habi]itáltak. Kine-

-

veziek Magyarcrsz,ág egyik UNESCO-küidöttévé, a

magyar

Történe]nú Társulat pedig amely 1867-ben alakuit meg főtitkáráváváIasztott. A vá]aszom tehát: tanítottam a háború után de nem középiskolában. Sőt hamar kipenderüItenr az egyetemról is, de 1848 centenáriumára még a mi vczetésünkkel készilt az ország. Hivatalos formában a sze6edi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanítottarn ismét, húsz év kihagyással. Címzetes Egyetemi tanár 1984 óta vagyok.

- A csaltídodnak aa.r,nak pedagógus tagjai? - A feleségem matematika fizika szakos.

Katonatiszt édesapám a Ludovika Akadémia tereptan tanára volt. Egyik fiarn történe]em szakon végzett, az ELTE-n tanít, de a Népra|zi Múzeumban is történészi feladatokkal fogialkozik A lánya - az trrrokám .- az ELTE-n levéltár szakos. Tehát van utánpótlás a harmadik generációban is. Kisebbik fiam szabadfogialkozású fordíió, a lányorrr építészmérnök

- A tudomcínyos fokozataid milyen idóközönkéní kőueíé}rc egymtís!? - Bölcsészdoktor nagyon korán lettem. KandiCátus 1961-ben, aka-

démiai doktor 7979-ben, Az akadémia rendes tagja 1,997 óta vagyok. Három éwel koráöban a Református Teológiai Akadémia díszdoktori címet adott.

-

Izgalmas és tanulsrígos aolna uégigprisztdzni,

mi

történt aeleri

1949 1957 között, mert sorsod alakuldsa az orszóg éIetének a adlfozdsát is szimbolizilja, heLy híján mégis csak néhdny adat megem.lítésérekérlek. - Csakugvan kár voLna bármit is hánytorgatni, Egy ideig még 1949 után is volt néhány megbízatásom: levéltárban gyújtöttem az adatokat. Aztán - mert az ilyesmi ,,méltatlan" volt hozzám - megvonták azt is, Legszívesebben körryv-ügynöki,,korszakornra" emlékszem. Legendásan gazdagnak mondott könyvtáramat akkor alapoztam rneg. Nei lonharisnyákkal házalni pedig kimondottan érdekes volt. Egy ideig. Tény, h.ogy a feleségem soknak nem rnorrdható pedagógusfizetésiből élt a család. Nagy Imre elsó miniszterelnökségétől (1953) 1957-ig a Dunamelléki Református Egyházkerület levéltárosa lettem. Ugyarrarurak a Ráday Gyújteményét79BO óta-igazgatom. Állami státusbá ]957-ben kerültem vissza két évig az MTA TörtérLettudománvi Intézetének igazgatóhelyettese, aztán tudományos munkatársa, c.lszIáIyvezetője Ietterr,.. Nvugdíjasként 7987 óIavagyak úgynevezett tudományos tanácsadó. Sokan tudjdk, hogy a XV-XVil. szózad magyar és egyetetncs története a kutatási területed , btír az olaast*, tanárok, tankönyoszerzók - úóbbiak ktizött jórrto.gati is - fűeg a magyar lemesi a79a 92) és g magyar jakobinus

-

mozgalom (1791-95) feltriróiaként ismernek. Krimibe illő ,,kerriert" uiszottt egy mdsik szakmwtkád futott be... - Tudom, hogy a.Bocskairól írottra cé]zol. Látom, a kezedben van a legújabb kiadása. Ot,",enegy év után most jelent meg úira. - Miért és hogyan?

- A miértre könnyebb aválaszSzekíű ,,sózta" rám. Amikor mint ,,segélvdíjasóraadó tanár" fölkerestem, mondta, hogy a Frank]in Társulat felkéréséreelvállaita egy magyaí iörténeii életrajz-sclozat szerkesztését. favasolta, írjam meg Bocskait, AzonrLal igerlt nrondtam, mert Bocskai személye mindig nagyon érdekelt. Bölcsészcioktor.i értekezésemben, ameiy a magyaT nenrzeti hi,zatástudat históriáját kísér, te nyomon - akkor 25 éves voltam -, rész]etesen vizsgáltam Bocskai kálvinista vallásban gyökerezó hivatástudatát. Miután a Jugoszlár,,ia elieni hadmúveletekből hazakerüIve leszereltem, házasságot kötve 1941 júliusában ösztöndíjjal feleségestől a bécsi Collegium Hungaricumba kerültem. Ott fejeztem be az anyaggyújtést. A megírásra otthon, 1942 eiején került sor. Szekfú kívánságára egészítettemki a Bocskai egyénlségétjeliem.ző bekezdésekkel. Az év ószén jeient meg a könyvpiacon.

- Eddig szokaríny os a töf tarct, ha,,elt ekintiink" a hób orútól. Au gttsztus 20-án ertc repiilőgép-szcrettcsétlenségHorthy lstadn kormányzóhelyeitest, Szeptemller 4-én uolt az első szoaiel légitfunndós Budapest cllen. Nem aitól, de aznap hali meg lvIóricz Zsigtnald. Nouemberben bezán,tlt a Szttíiingrríd körüIi szoviet gyűrű. Teraezték a Népszalln hírhedett karácsot.tyi szítruít, amelvben megnyilatkozott SzekfűLo1 Bajcsy-Zsilinszkyn í,t Szentgyörgyi AI-

45

bertig, Killai Gyultíig, Szakasils Arpádig szdmos közismert személyiség. Hogy ,,aalaholutatttesztettütlk" Gyanítható tehát,itogy aszaktudottuinyon túlmutató tényezók is moti.zlóiták a Bocskai-tanulmrinyt. - Igy van. de hátrafelé ke1l ,,elindulni" Akár a Lónyay utcai gim-

náziumig hátrálhatunk. Az egyeiemi diákkörökben

pedig már tuda-

tosan folyt a vita arról, hogy a német terjeszkedés rneggátolása végett a

nyugati határmentén kelet-magyarországi, Iegnkább nyírségi nincs-

te]enek odatelepítésével kordont kell vonni. Utalok Bocskai nagy te-

lepítésiakciójára: történeti példa, hogy mintegy tízezer hajdúkatorra kapoit tóle íöldet és szabad-paraszti kiváltságokat. Csakugyan volt hát aktualitása a térnának, de te a könyv történetét kérdezted. Nos, a háború alatt a kötetról alig szóIt néhány híradás. Gondolom, az őnámítás volna, hogy mert megértették: Bocskai mint számos késóbbi utóda -- a magyar fűggetlenségi harc szimbóluma. Viszont 1952-ben a történelemszemléletem miatt kaptam kritiká! közvetve a Bocskai-könyv miatt is. Mert elfogadva a Magyar Történelmi Társulat megbizását, a közelgó Bocskai-évforduló előkészítéséhezmegírtam - volt anyagom/ gy néhárry hét alati - a Bocskai-szabadságharc történetét. H. Balázs Eva és Wittman Tibor volta kézilat lektora. Az ötezer példányból mintegy kétharmadnyi kelt eI. De valaki,,följelentett", leginkább a záró bekezdés miait. Egyebek közt ez ál1 benne: ,,Az elkövetkező századok szabadságát és fiiggetlenségét a nemzet csak úgy vívhatja ki, ha minden osztálya összefog a nagy cél érdekében, ha a nemzet egyetemes ércieke elótt az egyes osztályok részszempontjai háttérbe szorulnak, s ha a rremzet vezetóje tud és mer a nép széles tömegeire támasz-

kodni."

- Az 1950-es écek elejének ismeretében ehhez aligha keII kommentdr. - A még eiérhetó könyvpéldányokat bevonták és zúzdába küldték. .

A könyvtárak utasítást kaptak, hogy köteteiket a zárolt anyagban he-

el. A kiadói szerkesztőt azonnali hatállyal elbocsátották, a két lektorral pedig visszafizettették a lekiori díjat. Nem voltak elég éberek. Es mit tesz Isten, 1956 egylk vezérlő eszméje az volt, amit én gondolkodva bár, mégis történelmi véletlen folytán a könyvemben is

Iyezzék

ieírtanr. - Végiil a külya adltozatlan utónnyomdsban 1955-ben mégis megjelent, - Igerr, Nagy Imre első rr.iniszterelnökségé alatt kerestek meg újra, csakhogy a Történelnri Társulat nrint kiadó mégis visszalépett. A 'ITIT (Társadalmi és Természettudornányi Ismeretteriesztó Társulat) bízott meg ismét a munkával. Kezdetben 12lektort akartak ellenórnek állí tani, aztán kettőre csökkent a szám. A Múvelt Nép volt a kiadó. A megjelenés éve 1955. Mintegy negwen oldal - a hadiesemények híján. Nagy Imrét áprilisban ]rívták vissza minilen tisztségéból. Hegedús András lett a minisztertanács elnöke. - Körulaed úi, 1993. éui meg jelenésé:,1ela Bocskni-tána is lczdrult? - Szó sincs ióla. Végeredménytsemmiféle szaktudomány nem ismer Most, az eredeti. az7942-es szöveget csak stilizáltam, de ha újra megírnám, sZámos ponton Vá]toztatnék lajta. Közben a hadtörténész Nagy László is írt egy kitúnó könywet Bocskai István a hadak éléncímmel. Az 1981-ben jelelrt meg. Perjés Géza mellett én voltam a szaklektora. Eredményeit legújabban megkérdójelezte Acs Pál egy előadás-ban Tanulnránya saitó alatt van, - T.e mit ímdl mdsképp? - Arnyaltabban elemezném a magyaí pc.litika a nemesség és a Habsburgok ellentéteit. Bár az udvar céljaival és módszerével ma sem értek egyet. Nem mondanám, hogy az ellenünk való gyúlölet volt

mindennek az indítéka. Ilienék alaposabban megvizsgálni, hogy a l{absburg Birodalorr,. érdeke megengedett volna-e más politikát. S nem az okozta-e azitközést, hogy a birodalmi érdekek egyszerúen nem voltak öss zeegyeztethetőek Magyarország érdekeivel. Vizsgáini kellene roppant izgalmas kérdésez! - miért nem mozdult meg a birodalomhcz tartozó többi ország a írtagyal felkelés hatására. Es a magyar nemesség sem.

- Mintha nem ldtszanék a kőtetben n két uezető protestdns tanítós: a lailaini református és a lutheri eotngélikus különbségei sem. - Pedig lényeges a különbség az adott összefüggésben. Kálvin szerint a zsarnokot a nép akár meg is ölheti. Ez nemcsak jog, de kötelesség. Egykori források újabb tanulmányozásakor döbbentem rá, hogy Bocskai kezdettól Isten külciötte szabaciítóként lépett föl, a ,,magyarok Mózesekérrt" fogadták. Vállalta ís, amí ezzel jár. Hason]ó helyzetben az evangélikus val]ású Szilézia kitért, a mi a teendő ilyenkor kérdés elól. A stájerföIdi evangélikusok tr-rCós professzorai szerint pedig akik Lutherra hivatkoztak - a vallás tanításával ellentétes parancsot meg kell tagadni, ám az Isten által fijlkent uralkodóra fegyvert emelni nem szabad. Csakhog]l a2 6|]aor protestáns többségú Magyarországorr a pclitikai magataltási Kálvin tanítása. ,,predesztinálta".

46

^{APIAI^{K -

Az iménti előadtísod oiszont (Székesfehératír, i993. Xll. 16: A szerk.) a felekezetek egyiittéléséró1,abbnn a mi élenjáró szerepünkró1 szóIttíL Errű a oild gt ör

-

t éne t

mlíst t qnít,

Mert nem ismerik a történelmünket. Még II. Józseí sem tudott róla a XVIII századvégén, hogy II. Rákóczi Ferenc az 1705 évi szécsényi országgyűIésen megerősítette a három bevett vallás a katolikus, az evangélikus és a református szabad gyakorlását. A korábban elvett protestáns templomokról külön döntött. Buzgó katolikus létérevezérembere a vallási türelemnek Mai értelmű ökumenéről persze szó sincs. Társadalom-, sót létérdekúpolitikai dörrtések születtek. Mert a rremzeti egységet meg kellett teremteni, ha eséllyel kívántak harcolni a soklrenrzetiségú és sokvallásű országban. Ez a tény nem változtat azon, hogy Rákóczi döntései péIdaértékűekvoltak, Mert ugyanekkor leginkább pedig még korábban mit látunk Nyugaton? Hol egyik, hol másik felekezetet üldözik eI, az egy állam, egy vallás elv alapján. Az akié a föld, azé a vallás hatására. Az 1555-ös augsburgi val]ásbékére célzok. A lutheránus valiás egyenjogú lett ugyan a katolikussal, de a béke nem vonatkozott a kálvinistákra. Igaz, Kálvin két él.vel korábban küIdte máglyára Servet Mihály reformátort, az antitrinitárius tehát a

szentháromság tanát tagadó hit hirdetőjét. - Siitő Andrris: CsiIIag a mdglyrin... - Igen Rákóczi mintegy másféI száz éwel megelőzte a vallási türelem terén Európát Erre csak mostanábatr figyelt föl a történettudomány. Mert az egyetemes történet fejezetei szerint a vallási türelem e]só példái Angüában bontakoztak ki, a XVII. század\egvégétől Elóször csak a filozófiai gondolkodás, később a politika terén is. Még inkább a szépirodalomban. S csak a írancia forradalomban mondják ki, hogy a szabad emberi jogok közé tartozIk a teljes vallási egyenlóség is. - Ha nem Nyugat-EurópábóI, akkor honnan aette Rtikóczi a péIdót? - ErdéIybóI! Ott a XVI. századkőzepétól figyelhetó meg a vallási ürelem jelentkezése. A tordai országgyűlés szövege szerint bármelyik vallást követhették a hívek. EzpéIdátlanaz akkori világon! Igaz nyoma van még az augsburgi vallásbékének, meít egy-egy faluban egyegy vallást kellett követni, ám az lehetett bármelyik. Es ez a lényeg. Ugyancsak Tordán 1568-ban a szeniháromság-tagadó unitárius vallást is egyenjogúsították A törvény így hangzik: Minden helyekön a prédikátorok az evangéliumot prédikáIják. Hirdessék, ki-ki az ó értelme szerint. Es a község (értsd: a közösség, ha venni akarja, jó. Ha pedig nem, senki kényszerítésselne kényszerítseőket. Mert a hit Istennek ajándéka. Tehát mindenki a lelkiismeretére haIlgaihat.

-

t.Ll

Bocskair óI szóIttíl ily e n összet'üggésben. Es ho gyan gond olkodot t példá-

Bethlen Gribor?

-

Az7675-i kolozsvári országgyűlésen kimondták, ho,gy a földesúrnak nincs joga sa;'át hitére kényszeríteniaz aiattvalóit. O fogadta be a külföldről vallásuk miati kiúzötteket is. ErdéIyben négy felekezet volt. Két birodalom között sorsprobléma ]ett a társadalmon belüli béke, lrogy az ellenség meg ne tudja nyerni valamelyik réteget. Bizotiság állapította meg melyik a többségi vallás. De addig a templomot és iskolát nem hasznáihatták, amíg a kisebbségnek nem építettek másikat. ,, Amely rész vonakodnél9 megintés után 200 forintot fizet a kisebbségnek kápolna stb. építésére"- olvashatjuk a korabeli szövegból.

Ezek a példák álltak Rákóczi elótt. De félreértésne essék IL ]ózsef türelmi rendeletének a jelentóségét nem szeretném kisebbíteni.

-

|óI érzékelem, hogy a felekezetek kényszerű együttélésének a fontossdgdt

tlilági és nem egyhízi aezetók hangsúlyozzík? - Ennek a kiemelése - a tárgyilagosság érdekébenigen fontos. Mert a fe]ekezeti béke első hívei és harcosai nem egyházi emberek voltak. A katolikus egyház a régi középkori hagyományt folytatta, a plotestáns ugyancsak a ttirelmetlenség jegyében szervezte amagaegyházát. Kálvin egyértelmúen kinyilatkoztatta, ho8y más felekezeteknek az eltúrésea vallási közömbösség jele. Egy XIV. Lajos FranciaoíszáBból Hollandiába meneküIt reíormátus pap pedig könyvet írt arról, hogy a reformátusoknak ott és úgy kell elnyomniuk a katolikusokat, ahol és ahogy csak tudják.

-

ErdéIyben nemcsak katolikusok és protestónsok, hanem letiek is szép szdmmal éItek

lofián 8öfö8ke-

- A bevett vallások hívei poiitikai jogokat is kaptak, viszont a görögkeleti vatlást általában a román ,,pórnép" kövétte. Ók vallásszabadságot kaptak, de politikai jogot nem. -A

mai gyakorlatban mit tartasz igazi eredménynek az együttélés terü-

letén?

- Hogy megszúnt a II. }ózseíkori gyakollat is, amikor a katolikus apa mindkét nemú gyermeke apja vallását követte, ha protestáns volt a feleség. S miután a dualista magyar áIIam uralkodója is kénytelen volt szentesíteni az egvházpolítikai törvényeket, ma már a vegyes vallású hívók maguk döntenek. Gyakori, hogy kétíélevallás esetén két pap van jelen házasságkötéskor, kelesztelón, temetésen. Vagy egyik sem, ha így döntenek az érintettek,

- Azt mdr csak jelzem, hogy ,,népműaelő" munkád eledményeit - ft hdrom kötetbe gyűjtött rddióinterjúidat - oluassák legtöbben, holott szdzezrek hallgattík. Az Oluastam Valahol című ismeretterjesztő anyagfa célzok. -

TaIán azért, mert csakugyan sokan hallgatták.

Nem tudom hirtelenében, eddig hányféle rendszerudltóst éltélmeg, kor, hogyan ismerték eI a munfuidat?

Mi-

- Az, rr.át kiderült, hogy nem ismerték el mindig. Az is látszik - nem elóször -,hogy számos ízben voltak komoly lehetóségeim. Legjobban az olvasók és a tanítványok becsülésének őrülök, de kitüntetéseket is kaptam, KörüIbeIúl 1962-től kezdve. Szocialista Kultúráért

kitüntetést, áHaza szolgáIatáért Érdemérem ezúst fokoza tát,70. szlúletésnapomra a Munka Erdemérem arany íokozatát. A rendszerváltás után Szent-Györgyi Albert- és Széchenyi-díjat. Legutóbb - ebben az évben - Nagy Imre-emlékplakettet.

-

Legutóbbikötryued? István levelei 1992-ben jelent meg. Igen sok további ter-

.,r";tjr.,]..Ou' Zdrszó:

Mindnydjutlk

zlesztesége , hogy a teru terx maradt. Benda Kilmánt , a pedagógust, a tudóst, a barrítot, férjet, apdt, na1yapát, a feíormátus egyhdz és a Magyar Tudotlttírtyos Akadémin sajdt halottjának tekintette. Mi pedig a tanítónknak tartjuk. Pesti |ános

ErdélyíNapló (Nagyvárad 1994, március 23.)

Aki egyidejűleg figyelt a nemzet múltjára és jelenére Egy több évszázados álom megvalósulásaként 1993 ószén Budapesten megnyitotta kapuit a Károli Gáspár Református Egyetem. A különleges figyelemmel összeválogatott tantesttilet vezetője, az egyetem rektora BENDA KALMAN történész, akadémikus lett, aki a Magyar

Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének nyugalmazott tanácsadója és a Református Egyház Ráday Gyújteményének (könyvtár, levéltár, múzeum) tgazgatója. Kiterjedt tevékenységéttöbb

kötet fémjelzi, közöttúk vannak történelmi és múvelődéstörténeti szakkönyvek. Csupán néhányat sorolunk fel közülük: Bocskai István (1942), Amagyar jakobinus mozgalom története (1957), Habsburg abszo]utizmus és magyar rendi ellenállás a 76-77. században (1984), Emberbarát vagy hazaíi 78. századi tanulmányok (1978), Moldvai csán-

gó-magyar okmánytár I-II. (1989), Bocskai István levelei (7992).7989ben az Emberi Jogok Magyar Ligája budapesti tagozatának egyik alapítója, számos szakmai és társadalmi bizottsá8 vezetője, több testület elnöke (az Akadémia Történettudományi Bizottságának, a Magyarfrancia és a Magyar-román történész vegyes bizottság ma8yar szekciójának, valamint a Magyar Történészek Világszövetségének). Tevékenységétszámos magas kitiintetéssel jutalma zták. Díszdokíora a Budapesti Református Teológiai Akadémiának, 7992-ben kapta meg a Széchenyi díjat és a Szerrt-Györgyi-dijat,1993-ban a Nagy Imre emlékérmet, a Francia Akadémiai Pálmarend tiszti keresztjét, az idén januárban, a magyar kultúra napján kitüntették a Kodály Zoltán-díjjal. A proíesszot úrtól mint az új egyetem rektorától kértem interjút

47

^[AP]AI^(K - Egy 1993-ban aégzett közuélemény-kutatds

rákérdezett, hogy mennyi-

jaadt A t'elsorolt 14 itttéztnál| között az egyitóz közepes oszttíIyzatot kapott (lao-ból 47 pontlt), Aprofeszszor úr dltal irányitott Ret'ormdtus Ewetem hogyan szándékszik hozzíjárulni az egyhtiz és a tallós presztízsónek nöaekedéséhez? - Az egyházakközvéleménybeli besorolása nem meglepó, ha tekintetbe vesszük az elmúlt négy évtized marxista propagandáját, valamint azt, hogy az egyházak intézményeit elvették, tevékenységét gúzsba kötötték. Bizonyosra veszem, hogy ez a felfogás megváltozik, s ehhez avá7tozáshoz, ree.rélem, a Reforrnátus Egyetem is hozzájárul a maga tertiletén. Az egyetem feladata a tudomány, mííveléseés a tudomárryokra való felkészítésMásfé] nemzedék életébőlteljesen kimaladt a vallásos szellemiség, a mi esetiinkben a hozzá kapcstllódó református világnézet. Ennek a hiánynak a pótlása is feladatunk. Az egyetemet a bölcsészkarral indítottuk, amelynek feladata, hogy tanárokat képezzen a matyar református iskolák számára, idehaza és a Kárpát-medence szomszédos országaiba. Az egyetem másik fakultása a korábbi budapesti teológiai akadémia, mint Hittudományi Kat, továbbá a Nagykőrösi Református Tanítóképző, 7994 ősz,én szereinénk a jogi kart is elindítani, valószínúleg Kecskeméten, ahol az 1950es évekig múködött a Reíormátus Jogakadémia. A bölcsészkaron az e]só év a következő szakokon indult: történelern, magyar nyelr, és irodalom, angol nyelv és irodalom, r,alamint - a lrittudományi karhoz re szolgliljákbizottyos intézmények az emberek

kapcsolódva - a vallástanári képzés. A diákoknak kötelező két szakot választani, a nég_v* közúl bármelyiket lehet bármelyikkel párosítani Akárcsak aPázmány Péter Katolikus Egyetemen, nálunk sem követelmény, hogy diákjaink református vallásúak legyenek, kivéve természetesen a vallástanári szakon. Az oktatók között is akadnak más vallásúak, pélCául a paleográfia (írástörténet) tanára. De az egyetem szemléIete, világirézete református. Egyetenrnek célja nem

a

vallásoskodás vagv felekezetieskedés, hanem

a református nragyat világnézet terjesztése, természetesen teljes tole-

ranciáva1 más felekezeiek felfogása iránt

Ez a szellemiség küIönösen

szempontból egyarán|,

a

fontos, egyházi és magyar nemzeti

magyar irodalom és történelem oktatásában.

Hangsúlyozottan kívánunk foglalkozni a félreszorítottdiszciplínákkal, ígv a vallás- és egyháztörténettel, magyar és egyetemes vonatkozásban egyaránt.

- Milyen teruei uannak a Ktíroli Egyetemnek a közeljöoőre? Akarnak-e a pedagógiai profil meIIé antropológiai és műzlelődéstörtéreti szempofltoknt is beiktatni? - Idén szeptemberben két újabb tanszéket szeretnénk nyiini, ameIyek két idegen nyelvnek az első önálló tanszékei lesznek Magyarországon. Egyik a holland tanszék, amellyel régi adósságot törleszte-

nénk, hiszen a holland-magyar egyházi kapcsolatok a reformáció koráig nyúlnak vissza, nehéz idókben ók mindig a segítségürrkre voltak, s most is sokat segíiettek az egyeten létrehozásában. A má.sik tanszék a japán. A japán nyelvet ugyan több egyetemiinkön is tarrítják, de önálló tanszéke nincs }"4agyarországon. Japán, korunk egyik nagyhatalma mindig barátságosan közeledett Magyatországhoz, s a tanszék felállításában is számottevő segítségetvállal. A magvarországiJapán Alapítvány máris teljes szakkönyvtárat és nyelvi laboratóriumot ígért. ]apán a belső ázsiai török nyelvi és múveltségikérdésekre irányítja a figyeln.et. Tudjuk, a honfoglaló magyarság múveltsége,társadalma törökös hatásokat mutat, de az utóbbi évtizedekben kevéssé kutatták. Ami a modern antropoIógiai szemléletet, a mentalitástörtérretei ilieti, ez

hangsúlyozottan részt kap a történelenrtanári képzésben.Egyháztörténeti, vaIlástörténeti kutatóintézetet szervezünk, ezek múködéséhez azonban szükséges, hogy szakmai gárdát neveljünk Terveink szerint már i994-ber. kiadjuk az egyetem évkönyvét, benne az oktatószemélyzet tanulmá.nyait. Azt akarjuk, hogy jelerrlétűnk minél előbb dokumentálódjék a magyar múvelódésben és tudományos életben. - Az új törtenetsz.emléIetben,

amelynek mezteremtése az egyctern egyik célja, reméIhetóleg ErdéIy is megknpja az őt ffiegillető helyét, hiszen itt régi hagyományai oannak a reformdciónak, a protestdns szellemnek

- A politika- és gazdaságtörténet mellett, a történetírásban egyre jobban előtérbe kerüi az egyetemi magatartás és múvelódés formáinak kutatása. A középkori magyar politikai és kuliurális hagyományok ápolása 7526 után az erdelyi fejetlelemségbe szorult, s Erdélynek kö-

hogy a XVI-XVIL századbarr a magyar múveitségiés po litikai lragyományok töretlenül folytatódtak. szönhetjük,

Nem véletlen, hogy a 16. századi magyal nyelvú könyvek óriási többsége Erdél),ben jelent rneg, s a magyar királyság csak késfub, már az ellenreformáció idején zárkózott íel e téren. Erdélynek ezt a jelentőségét az egész magyar kultúra fejődésében a történettanításnak tudatosítania kell.

- ErriéIyben ,iz Lltóbbi étlekben refarmrítus főiskoltík ttyíltak. MiLyen ktlpcsolatot teroeznek aeliik, ttLdja-e segítení óket a Kiroli Egyelan? MegnyíInake a kapui olyan erriélyi doktorandusok előtt, akik nem felekezeti iskolázottsá-

gúak?

- Ahogy összetartozik a magyar kultura, ahogy egységes a magyaí reíormáció, úgy egységet kelt hogy képezzenek ezek a főiskolák és az egész rnagyar reformáfus iskolarendszer. A Károli Egyetem egyik feladata, hogy ennek összefogója és irányítója legyen. Az erdélyi refcrrmátus íóiskolákkal kétirányú kapcsolat kialakítására törekszünk. Egyrészt segítjük őket könyvvel, tanszerekke1, és ha szükséges, tovább-

képzésilehetóséggel, Másrészt szír,esen fogadunk diákokat

a magyar kultúra ösztöndíjasként, akik visszatérve szülőföldjükön oszlopaivá lehetnek. Már ma is vannak hallgatóink Erdélyból, a FeIvidékróI, sőt a Délvidékról is. Doktorandusokat csak öt év múiva tudnak fogadni, mert akkor.érkeztk eI az új egyetem a posztgraduális képzésrnegkezdéséhez. Osztönözzük majct, hogy erdélyi szakemberek is doktoráljanak nálunk, ha kutatási témájuk illik az egyetem jeIlegéhez. Osztöndíjakkal és külföldi utakkal fogjuk tudni támogatni őket, hogy küihonban a nyelvtanulás mel]ebt választott terüleükön elmélyülhessenek.

- Professzor úr aisszatérő aendége az erdélyi ma&var műllelődési élet ese-

ez a uonznlnla, és jelenleg milyen kutatdsain dolgozik? - Evek óta folytatom nregkezdett kuiatásaimat a moldvai csángók iörténetéról. A már megjelent csángó okmánytár következó kötetét készítiel,ő az általam irányított munkaközösség.Ez a kőtet a XVIII. szá-

nónyeinek Honnan eredeztethető

a Vatikán és a Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárából, r,alamint a iassi-i püspökség iratanyagából. Szeretném befejezni Ráday Pál II Rákóczi Fererrc kance]Iáriai direktora iratkiadásának III. kötetét és az i608-as magyaí orszá1gyűIések törté rreti okmánytárát, amelyhez na8y anyagot gyújtöttem itthon és külfóldön. Ez uióbbi a magyar történelem egyik különösen izgalmas szakaszának, a Bocskaí István lralála utáni éveknek belső és kúlsó körülményeire rnutat rá, egy új korszak kezdetének problémáira az clrszággyúlések tükrében

zadi iratokat közIi, zömében

Kutatói érdeklódésem kezdettól fogva a XVI-XVII. századtőíté-

netére irányuló, így kerültem közelebbi kapcsolatba Erdély múltjával és jelenével. BecsüIöm a magyarság ott éló, igen értékesrészéi, amely küzd az é],etéétí,s kőtelezónek érzem, hog,v segítsem óket amiben tudom. Számos erdélyi barátom van, a szakmában és azon

kívül. Ez is ösztöniiz,

hogy lehetóségeirnhez mérten rendszeresen

részt vegyek Erdély mai művelódési életébenA jövóben eztszeret, rrém erósíteni és elmélyíteni,többek között a Károli Gáspár Egyetenr lehetóségei által is. Az interjú megköszönésekor egyben azt is megköszöntem a professzor úrnak, hogy éveken át vezetett Erdélybe irányuló körryvcsem-

pész-akciókat A Református Egyetem terveinek valóra váltásához

igézi garancia az ő személye, aki egész életébena magyar nemzettudatot szolgálta Erról va]lanak történész kollégái az 7993 végén,80. szüietésnaplára kiadott, A tudománv szolgálatában címúemlékkönyvben: ,,Bencia Kálmán nem a modertrkor, hancm régebbi évszá-

zadok ktrtatója, de azon nagycrr kevés hazai történészeink közé tartozik, akiknek a magyar történelem egészéről van víziójuk és mondanivalójuk (..,) (s akit) a kettős elkötelezettség, a nemzet jelenére és múltjára egyidejúleg irányuló figyelem, a felelősségtudat a mai napig eIkísért." szalaits ^lara E lapszám készítéseközben kaptuk a megrenditő hírh Benda Kálmán akadémikus rnárcius 14-én 81 éves korában elhunyt...

a&gg,tNx

48

1994, március 31 ,,

,

A

Szab

ad sá

got nálunk

b iz to

s

ítot ták előszőt"

Utolsó beszélgetés Benda Kálmánnal Ú;sagnin ,;Eletének 81. évében elhunyt Benda Kálnuán akadémikus.

A neves közéleti szeméIyiségrepüógéppel érkezett meg a Ferihegy IIre a leszáIlás uán a várócsarnokban összeesett. A mentőorvosok által megkísérelt újjáélesztésnem járt sikerrel." Benda KáImánnal legutóbb decemberben találkozfunk Fehérváron. Az MMK-ban tartott elóadást a reíormáció koráról. Az előadás elótt egy televíziós interjút kértem tőle, ennek némileg stilizált váItozatát közöljük.

- Professzor úr, ön történészként és a reformdtus egyházban is szerepet jtitszó emberkent jött el közénk. Előatlása tirgyóhozkapcsolodoa khdezem: meIa,:

talmi poütikít.

-

taa

hogy az akkor már másfél évezredes szervezetben újításokat hozott. Ma nrár aligha tudnánk elképzelni, hogy a reformáció nélkiiLl hogyan alakult volna Európa története. A reformáció reformjainak egy részét aztán a katolikus egyház is átvette, terinészetesen meghagyva saját hagyományait és színezetét. Mai egyházi mentalitásunkat már együtte. sen formálják ezek a hagyományok. Most fontosabb arróI beszélniirrk, hogy lrogyan alakult a kúlönböző felekezetek együttélése. Ez ma eI& térben álIó probléma. Kevés szó esik arról, hogy Magyarország ebben a tekintetben megelőzte Európa legnagyobb részét.Amikor nyr_rgaton, Franciaországtól kezdve a német birodalomig egymást ölték a különböző egyhézak, akkor először Erdélyben, majd Magyarországon is kialakult a felekezetek együttélése. Persze hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem a mai ökumenikus megértéstjelentette.Ez utóbbi azt jelenti, hogy elismerem minden embernek azt a jogát hogy sajátmeggyőzG désétkövesse, még ha azt rTemis fogadom el. Akkorittpoliükaimegalkuvásról volt szó, de tagadhatatlaq hogy a szabadságot nrálunk biztosították elóször, Rákóczi alatt is érvényesült a vallásszabadság. A szatmári béke azorrban visszahozta azt a nyugati elvet miszerint ha egy országban egy uralkodó van, akkor uralkodó vallásnak is egynek kell lennie. A többi vallás legfeljebb megtűrt és tolerált lehet. Es bizony csak a XVIII. századvégénérkezett el a fejlődés oda, hogy kimondták a vaIlásíelekezetek egyenjogúságát. - Az imént ama bizonyos mds féI ezer éaet említette. Azóta újabb nszdzadok teltek el, Ma, a megadltozott magyar uiszonyok között

Kőzlemények

9

Nem go,ndolja-e, hogy az egyhóz intézm&ryes jellege egy fujta mereu.dést

eteilményez? Nincs-e szükség,,újrareformdcióra" ? - A protestiáns egytriázak iáltal hangoztatott elv vagyis hogy mindig meg kell újulni nos, ez valóban igazság, csak van egy tendencia akaratlanul is, mi szerint az egyház sokszor nem hallia meg a megriiulásra tekintő hangokat és valóban konzervatíwá válik, Ez mindegyik egyház ósi probtémája. Mindez hasonlít a fiatalok és az öregek szembenállásához. Egyébként a szektaképződések, az előtérbe kerülő, nem történelmi egyh ának is jőrészt ítt kereshetik gyökereiket. Az ő űjat a|<arásuk nem a lényegében tér el a tórténelmi egyházak íelfogásától, de

úgy érzik, hogy jobban alkalmazkodnak avílágvá|tozásaihoz, a mai ember gondolkodásához. - Végül ngedien meg egy személyes kérdést!Ön milyen sztrepet oállalt

az egyfuízban?

- A Református Egyház Dunamelléki Keriiletének fudomiányos gyújteményeit igazgatom immáron másfél évtizede. Ebben az évbm pedig a l(ároü Gáspár Reformáfus Egyetemnek lettem a megbízott rektora. Ebben a minóségben próbálom megszervezni az egyeteur múködését. Emellett a református egyház gyíjteményeiértországosan, a gyújteményi tanács elnökeként ügyködöm. Teológiát egyébként nem végeztem eI, nem tartozom a papi testi.ilethez, deú1y érzem,hogy az utóbbi évtizedek életében szerves részem van. Erósen belenőttem eb be a környezetbe. Bttkontli Isttrín

a református

.,la:ttira,9§lffi€E

} .-j\i\Qiibí}lí2c!tlla\EB lj_:-^í§a§r:l!Ri!ü'tl<á-lr+§+g'-:a,E-.§i

l rodalomtörténetí

egyMz és más protestdns egyluíak mí$m sarepet jtitszhatnak, epítaénaz ön óltal építetthagyotruínyra? - A valliásháborúk korszakínak jellemzói nr,ír teljesen elmúItak. Mi is szekularizált társadalomban élünk. Az emberek nem mennek élethalál harcra vallási meggyóződésükért. Mindezek szorosan összefonódnak az emberi jogokkal, melyekben ezekhez a jogoklroz más jogok is társulnak. Mindezeken belüI a protestáns egyházakhelyzetét is jellemzi, hogy senki nem törekszik arra. hogy a másikat kiküszöbölje a világból. Nem a kúlső hatalmi uralom kiterjesztése, hanem a belsó hitvilág elméIyítése,az erkölcsi emberideál elterjesztése az előtérben álIó feladat, Hitem szerint ezek a törekvések háttérbe szodtják a régi ha-

l/s

Benda kálman (1913_1994) Barátaí és ismerősei évtizedek óta úgy ismerték, mint aki kívül és belül soha semmit nem változott nem is változtatható, s aki éppen emiatt bámulatra és tiszteletre méltó, sőt teljességgel nélküözhetetlm, és akinek méIy emberségét és tudási magatartását a l,assan múló munkás esztendők és a néha váratlanul nekilóduló időszakok csak igazolni tudtak. Mert hát más volt-e Benda Kálnán, amikor - még a negyvenes években - a Teleki Pál Tudományos lntézet vezető munkaársaként francia nyelvű tudományos folyóiratot szerkesztett, és mellesleg a negyvennyolcas forradalom centenáriumát elókészítve, pénztelen, állástalan ifiú trrdosielölteket támogatott; más lett-e, amikor - már az ötvenes években hátizsákkal,lrazalt, könyvekkel kereskedett, de minden szakmájához közelálló fudta, hogy tudományos pályájáról korántsem mondott le; és nem a kezdettőI fogva benne éló páratlan egyéniségbontakozott-e ki szemünk láttára; amikot 1960 tállátől- egymás után jelentek meg monstruózus szövegkiadásai, könyvei és cikkei a Bocskai-felkelésről, a Rákóczi-szabadságharcról és a magyar jakobinusokról?

Benda kálmán azon történészek közé tartozott, akik a szintézisalkotó, eredeti koncepciótól a szakszerú forráspublikációig a kutatás minden terÜetén természetesen és otthonosan mozo6tak, és teljesen világos fogalmai voltak tudományszakának kiüöldi és hazai közönségéről s ennek rétegeiről. Tudta elóször is, hogyan kell szólni a magyar históriáról nemzetközi konferenciákon és feltehetőleg emiatt őrzött

haá-

;[,#ffi

só kapcsolatainak láncolatáróI, nem kell mást tennie mint átlapoznia a 80. születésnapjára megjelent impozáns emlékkönyvet.) O volt aztán az a nemzetközi tekintélynek örvendő magyar historikus, aki úgy írta meg itthoni könyveit és cikkeit, hogy - a múlt században kialakult hagyománynak megfelelően - a szúk szakmai keretén túl egy széIesebb olvasóközörrség is értette azokat, § ó volt ezen felül az a történész,

aki gyakran publikált a rokon tudományok folyóirataibary azltoda, lomtörténeti Közleményekben is. Személyében tisztelhetttik végpl azt

n[genn{x a tudománynépszerűsitő tudóst, aki tankönyvekben írt fejezeteket, munkatársa volt vidéki emlékkörry v-ekne! m-úzeumi és levéltári kiadl.fuit,tlkrlrrk. Trtrlorrrán,u,a ttt!;_rs7€,nir116r'nek legfóbb eszköze a rádió lett vegul. Allanrlti soroz.rhri vtrlta[. amelyeknek keretében hallgatói

teményét tgazgatta.1956 októberében a Forradalmi Bízoftság tagjaként került a Történettudományi Intézetbe, 7957 , január 7-jén ígazgatóhelyettessé nevezték ki: rangjáról persze Ie kellett mondania, de munkatársként maradhatott. Innen ment aztán tudománvos tanácsadóként ny,ugdíjba. A magyar történelemnek voltak viharos századai, s Benda KáImán alighanem egyik legviharosabb korszakában élte munkás életét:mindenesetre olyan időben, amelyhez talán csak a Bocskaitól II. Rákóczi Ferencig terjedő évszázadíogható, s talán csak a jakobinus évtized hasonlítlrató. Nerrr véletlen talán, hogy történész ként éppen ezekkel a nehéz időkkel foglalkozott behatóan A két nagy válságperiódust a nyugodtabb élet és a szellemi fellendúlés szakaszaí követték: Benda Kálmán emberi magatartásával és tudósi munkájával, azthiszen, ebbe az irán;üa mutat utat kortársainak és a következő nemzedékeknek. Tarnai Andor

ktircltísekre r,al.rsztrlt, s cgv-egr. tót:ra autentikus képvisetójét, Iegkivákr rlle6áil szólalLr |ta nleq.

ltilrlr

A nagyváradi szüIetésúBenda Kálmán a Lónyay utcai református

gimnáziurrr Rctbrnrátus it a rt:.{j Eöt

t

aKároliGáspár

emi tanulmányatlk saiát eióadása szerint végtelenül sokat köszönhetett, utóbb a régi kollégisták szervezetérrek el-rrökévé választották. Az 1930-as években háronr éven át a tatai népfóiskoIát vezette, majd a L{agyar Népfőiskolai Társaság elnöke lett. 1953-ban az áilástalalr Benda a Budapesti Refornrátus L,evéltár élérekerült; 1980-tó1 a Duname]Iéki Református Egl,ház Ráday Gyúi

Nouvelle République du Centre 1994. márcíus 10.

Annak az előadásnak a meghívója melyet Benda Kálmán Francíaországban taftott s melyről hazatérőben érte a halál a ferihegyi repűlőtéren,

DÉCOUVERTE

Associatio n Amitié Touraine-trIongrie

Culture et gaslronomie hongroises

Vendredi

1 1 Mars 1994 á 20h00 Salle du Crédit Agricole Boulevard winston churchill á Tours

"A la découverte de la Hongrie"

L'Bs§oclatlon Amltlé Touralne-Hong116 organlse deux solróes pour ml6ux connaltre

la Hongrle et s€s

Historien, membre de l'Académie des Sciences de Hongrie

levard wlnston-churchlll á coníór€nco par le louls, Pr Kalman Benda, hlétorlen, m€rnbro de l'académla des sciences d6 Hongrle, que les ]ourangeaux connalss6nt déJá pulsque c'est la qua-

"La Hongrie et les Flongrois" et

parler de la Hongrl9 et do son

"Images de la Hongrie"

histol16.

celte causerle seía pröcé-

dée par une proJectlon d6 dlaposltlve9 et des séquences vl-

diapositves et vidéo

présentées

et commentéeg par Jean-Mary

coudert, maitre de coníérence á l'universlté F.-Rabe-

Entrée : Adhérents, Etudiants : l5 F Non-adhérents : 20 F

lais. Prlx, 15 F adhérenl, 20 F non-adhérent.

Aprös ánourrlture de l'esprlt, les noUrlltUres terrestre§ : samedl 12 mars. á partií de í9 h 45, á l'hótel Mercure, place Thlers á Tours,

Q( .oÉr,,.o,o.r"or=

" grande soirée hongrolse ", ambiance tzigan€, séqUences poétlques, et d'autres nombreuses surprlses á découvrlr

Nouvelle Républíque du Centre 1994, febr,

sUr place.

grois avec la íaínsuse . goulache á la mode de szókel ", apérltiíet vln comprls: 175 F

pour les adhérents 6t l€s élu-

dlants, 190 F pour le9 nonadhérents. Les places po9r cott6 Bolré€ étant l|mltées. ll 6st lmpéíatlíde s'lnscrlro au

plus tard le 7 mars auprös de M. Egon, 8, allée Mlgnard, 37 1OO Tours.

JEAN-MARIE CoUDERC

Maitre de contérences á l'Université Frangois Rabelais a Tours

lrlöme íols qu'il vl€nt á Tours

ces deux solrée§ sont orgsnlsées aU proílt des Jgunes lycóens hongrois que l'associallon prévoli de recevolr en octobre prochaln. Menu hon_

BENDA

avec le Professeur x,4r-rn,1lrrr

habltants.

Vendredl 11 mars, á 20 h, salle du Crédlt Agrlcole, bou-

déo

49

vie des sociétés

AMtTlÉs ToURAiNE-HoN-

GRIE. _ L'Association organls€

deux soirées pour mieux connaitre la Hongrie el ses habitánts, le ven-

dredl í mars, á 'l

.

Communiqués

''í9^

20

h, salle

crédil Agricole, boulevard

Aprés les noUíritures de l'esprit,

les nourritures terrestres, saóedi 12 mars, a paílir de l9h 45. á

|'hól€l

y. Prlx

Wins-

íourangeaux connalssent déjá, puisque c'est la quatriéme qU'il Vlent á Tours paíl€í de'Óisla Hongrie gt de son histoiíe,

cette causeíle s6ía píecédée

projeclion Cre Ct|aposltlves et dé séquences Vi(reo plésentéesel commentées par Jean-Mary coud'Un€

derc, maiire de cvoníérence á

|'université F -Rabelais. Píix : 15 F adhéíents, 20 F non-adhérenls.

grende solíée

use goulach€

du

lon_churchill á Tours, coníérence par le proíesseur Kalman Benda, historien, membre d€ l'Acadóml€ C'es sciences de Hongíie, que les

MeícUíe.place Thieís á :

el apéíitit

75 F pour les udiants : 190

F

pour les non-adhérents. Les places pour cetle soiíéeélant limitées, il est impérati' de s'inscíire aVanl le 7 ínars, aupIé3 de M. Egon, 8, allé"e Mignard, 371oo lours. Ambiance tzigane. séquences poétiques et de nornbíeuses

aulres sUíprises á découvriísUr place, .

ces

cleux soiíéessonl orgBnl.

sé€s aU proíll óes ieunes lyc-óen3 hongíols qU6 l'association Óróvorl d€ íecevoir en octobíe prochain.

NAgAINK

50

J,lo'í /,l"*' /{e.e/el

u.2í

//0| lul"pesl

14. / 6íOsí2.

-lUr*s /'írtlo aefu'

,

HUNGARIAN MUSELIM MAGYAR MUSEUM VoL KASSA 1792 PUBLISHED BY THE HUNGARIAN SOCIETY OF KASSA

MAGYAR

MUSEUM

t

l

KIADTA

N E G YE D E N K Étq r A

KASSAI MAGYAR

rÁnsesÁc

MÁSODIK KÖTET KÁssáN

Cs^.!*!{orŰ.ra

&ur(7or/, /!94,,ok,ar

ELL/NGER I ÁN o S

///;

/!,ű űirrrr*

DR. BENDA KÁLvtÁN REKToR

B

etűj ia eI

1,792.

Únnnr szABÓ r. ÁpÁu BEszÍiLGET

A FRANCIAORSZÁGI V Arr OZÁSOKRA 7789

NEMZETEK oRSZÁcor KIK RÚT KELEpcEBEN NyöGTöK A RABsÁGNAK ríNos rórgrEBEN S GYÁSZOS KOPORSÓna PÖNrÓ VAS IGÁTOK NYAKATOKRÓL EDDIG LE NEM nÁzHerrÁrox; IS, KIKNEK vEnEr a vEnEr A TERMESZET rpru HÍV ]oBBÁcyrrorNAK FELSZENTELT HÓHEru, JERTEK ! S HOGY SoRSoToK ELÓRE NÉzzÉrrr.

t

t

TI

VIGY^ZÓ SZEMETEK PÁRIZSRA VESSETEK B.I.

szesó r.

!

ÁoÁu*z+60312-0001 MEREDEK U.257124 Bp. I650 552

I

51

^{A9lAINK BeszélgetésBenda KáImán tőríénészprofesszorall, a Károlí Qáspár.Református Egyetem rektorával,

Y igy áző szemetek P árizsra vessétek!

l I

- |ó ketszíz ále jelent meg Batsányi |dnos előhbi uerse, s. éppen Pesten, a Magyar Múzeum 1788-7789-es összeuont számdban. Az Uj Erdélyi Múzeum (1990), majd a Magyar Múzeum (1997) alapító tagja, Benda Kilmdn professzor úr, azokközé a keoesekközé tattozik nyeloterületünkön, akikmór a Mt aifuígluíborúközött az angolsaísz és a német iskoldzottság mellett a franciaműueltség - Párizs felé aetették uigytízó szemüket.2 - Ha mindjárt közbeszóIhatok, első helyre tenném a franciát, Az Eötvös Collegiumban nevelkedtem s ez az intézményvigyázó szemünket, kezdettől fogva a franciaműveltség és a franciák felé fordította.Igaz, hogy egyetemi, tanulmányaim alatt, és azután voltam Németországban, Ausztriában, de főleg Franciaországban. Ezt a kialakult kapcsolatot konkretizálta, hogy 1945 után a magyar jakobinusokkal kezdtem foglalkozni. Ez pedig a maga természetes fejlődése folytán elvezet a francia forradalomhoz, hiszen a magyar jakobinus mozgalom elváIaszthatatlan a írancia eseményektől. Többször foglalkoztam magával a francia forradalommal is és - egyébként, amire nagyon büszke is vagyok,

-

1950-től kezdve tagja vagyok

a

franciaországi

Robespierre Társaságnak, akik rendszeresen meghívtak összejöveteleikre, és többnyire el is tudtam azokra menni, kivéve a legnehezebb időket, Nagyon közel érzem magamhoz a francia múveltsége! amihez hozzájárulhat az is, hogy fiatalságom jórészét a Sorbonon töltöttem a kollegáim is ott mindig kedvesek voltak hozzám. - A francia t'orradalom körüli idokrő írt tanulmrinyaim jórésze Pdrizsban, franciúul jelent meg - ottani folyóiratokban. MM: A magyat jakobinusok megítélésekoronkent adltozik. Hogyan ldt ja ma, 7993-ban, Benda Kílmán e mozgalom

-

tör

ténelmi szer

ep ét ?

A magyar jakobinusok megítélésevalóban koronként változott.

Annak idején a mozgalom vezetóségét a magyar törvények, és a magyar bíróság a legszigorúbban elítélték.1795-ben ötven embert állították bíróság elé, közülük 16-ot ítéltabítóság halálra, s héten végre is hajtották a halálos ítéletet. Ahogyan Kazinczy megfogalmazta: Példa kellett, hogy rettegjen az ország. Nehogy valakinek eszébe jusson de_mokráciát követelni, s

SZABADSAGOT, EGYENLOSEGET, TESTVERISEGET hirdetni.

Első történészeink, akik e kérdéssel foglalkoztak, többnyire olyan oldalról keri.iLltek ki, akik vagy benne voltak a klérusban, vagy igen közel állottakhozzá.

-

Érdekes,hogy ez a forradalmi; uáItozás szükségességét igenlő kötet éppen 1957-ben jelent meg. Ivfuirpedig az ún . forradalom éllozlasainak nyabiba 1956 őszén ,,tisztító fotradalmi uihar" zúdult.

a

- Munkám már korábban elindult, Ezer oldalnál vastagabb dokumenhrmkötet volt, történeti földolgozás. Már 1956 második felében meg kellett volna jelennie, de átcsúszott, és 1957-ben jelent meg. Különben'57 elején még nem voltak olyan szervezettek a felsőbb hatóságok, hogy egy - már nyomás alatt lévő, - munkát ellenőrizzenek. A bajok már korábban jelentkeztek mivel a marxista történetírás akkori képviselői kialakították, és nyomtatásban is megjelentették álláspontjukat amely átesett a másik végletbe. Fraknói Vilmos3 azt írta Martinovics Ignácról, hogy erkölcsileg gátlástalan volt. 1948 után, abból kiindulva, hogy amit egy püspök ír, annak nyilván az ellenkezője azígaz- anélkül, hogy a íorrásokat megnézték volna - grállovagota szent embert csináltak Martinovicsból, ami történetileg teljesen hamis kép. Ezt én megírtam! Martinovics, aki az udvarnakbesúgója volt, aki följelentette azokat, akiknek később az éIéreállt, mindennek mondható, csak éppen jellemes embelnek nem. Az más kérdés,hogy amikor azután a jakobinusok vezére lett, akkor már saját sérelmei miatt is, szembefordult a kor-

-

l

mányzattal. Ezt én így megírtam! Főként azoktészérőIváItott ki nagy ellenkezést, akik korábban leszögezték másíéle álláspontjukat. Ennek az volt a következménye, hogy a háromkötetes okmánytáraÉ legalább húsz kiiLlföldi folyóirat ismertette, magyar részről azonban csak tíz évvel megjelenése után jelent meg néhány sor róIa.

-

Van itt néhtiny furcsa adat Batda professzor úr élet-rajzíban! 1946-ban ewetemi taníl, de az 7947 l48-as oáltozások, a Teleki Pál Tudomdnyos Intézet majd jogutóda a Kelet-európai Tudományos Intézet fölszámolása után a naolcaanfls éaek közepéig nem tanít többé egyetemen, s csak 1990-ben aálik, immrír Kosdry Domokos elnöksége alatt, a Magyar Tudományos Akadémia leuelező , majd 1991-ben rendes tasjáaá , a Magyar Történészek Viltígszöaetségének elnökérlé. lgen jól emlékszeln, hogy Edesapám, - Snbó T, Attila, - többször hangoztatta: ,,A Magyar Tudomdnyos Akadémia szégyene, hogy Benda Kílmdn, Entz Géza és Ltiszló Gyula nem tagja!" Ugy uélem az utóbbi epek sordn több arra érdemes tudós adlt az Akadénia tagjdaó, Öszszeííiq4tek-e a kirekesztgetések a korral, amelyben a Professzor úr élete jaoa-

-

-

részét leélte?

- T'ermészetesen összefüggtek. Magam 1945+ől a Teleki Pál Tudományos Intézetben a Történettudományi Intézet helyettes igazgatója voltam. Ezt az egész Intézetet, - melynek 1947-ben a nevét Kelet-Európai Intézetre változtatták, - 1948-ban megszüntették. Így magam is elveszítettem az áIlásomat. A történeti életnek a peremterüIetére keriiltem, mert - származásom osztáIyidegen volt (ahogyan akkor mondották) - tanulmányaimat küIföldön, fóleg Párizsbarr, a Sorbonne-on, végeztem. Evekig alkalmi munkákból éltem, ami azért is igen keserves volt, mert akkor még élelrniszerjegyeket adtak, s olyan családnak, ahol a családfő nem volt áIlásban, nem járt élelmiszerjegy, ami azt jelentette, hogy három gyermekkel a feketepiacról kellett megéLnünk. A fele. ségem, akinek szerencsésebb szakmája volt (matematika-fizika tanárnóként) Iátástól vakulásig tanított, s az én alkalmi munkáim révén próbáltuk megéIhetésünket biztosítani. 1952-ben azután bekerültem a reformáfus egyházhoz levéltárosnak, ami ha nem is jelentett jelentósebb jövedelmet, de valahol már voltam, majd 1956 legvégén kineveztek az akadémiai Történettudományi Intézetigazgatóhelyettesének. Ez nem sokáig tartott, mert a Történettudományi Intézet világnézetinek számított, és ott egy eleve osztályidegen származású, és nem párttag, nem lehetett igazgatő, de eltőIkezdve már bennmaradtam az intézetben, mint munkatárs, és 1980-ban ért az a megtiszteltetés, hogy újra osztá|yvezetőLettem, arra az akadémiai évadra (három évig). Ekkor következett azbe, - már a nyolcvanas évek közepérr, - hogy,,összes származási és egyéb búneim megbocsátatva", másokkal egyenlő jogú állampolgár lehettem. Ekkor következett azbe,hogy egyetemi címzetes tanári rangot kaptam. majd késób bekerülhettem az akadémiára is. Mindazt, amit korábban nem csinálhattam, azt most már teljes jogú állampolgárként múvelhettem, Egyenlő, de a rendszeradltds előtt, Benda kílmtíntakin mégsem oolt

-

egyenlóbb mdsoknril.

- Természetesen igen. De mindehhez hozzáke|I tennem, hogy a kollegák, - néhány kivételt leszámítva, - mindvégig rendesek voltak hozzám, ahol tudtak, segítettek engem s az, hogy ezt az időí át tudtam vészelni és, hogy befejezhettem a magyar jakobinus kutatásokat, az eIsósorban kollegáimnak köszönhető. - Annak idején, amikor a hdromkötetes Erdély története megjelent, elég-

gé csodólkoztunk, hogy Benda

Kílmón

neae nem szerepel a szerzók között.

Professzot úr egyik tanítadnya, Péter Kntalin6 aiszont benne uolt ban az 76061ó1 1660-ig terjedő időszak szerzőjeként.

A

e munl<á-

1 Beszélgetótárs: SzabóT.AdámaMagyarMúzeumfelelósszerkesztője(7993 77 27.). z A jogászok között Mikó Imre volt országgyúlési képviselőt (1991-1977). a múvelódéstörténészekközött Köpeczi Bélát kell itt megemlítenünk mint cilyanokat akik franciaországi tanulmányaikat maradandó könyvekben kmatoztatták (szerk.). 3 Frankói Vilmos szül. 1834-ben Uményben - megh. 1925-ben Budapesten. Eredeti neve Frank] (elsó múvét ezen a néven adta ki). Fontosabb munkái: Pázmány Pé_ ter és kora (1861). A hazai és a külföldi iskolázás a XVI. században (1861). Könyvtáblákban fölfedezett ma8yar ősnyomtaWányok (1878). Martinovics és társainak összeesküvése (1880). Gróí Széchenyi Ferene (1903) és II. Rákóczi Ferenc élete ós munkái (1911), 1 4 A grá11 a középkori keresztény legendákban a kiválasztottak szánrára megpillantható csodaievő kehely melyben Jézus vérétfogták fel - a grállovag fedhetetlen jel-

5 6

lemú és erkölcsú ember aki megpillanthatta e kelyhet. Benda KáLmán: A magyar jakobinusok iratai I-III Budapest 1952-1957 vö. Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom töIténete. Budapest 1957

ApjaPéterJános(szül.Alsónyék1910.X.28.)794546aMagyarKülügymirrisziériurnbéke-előkészítőosztáIyánakmunkatársa tus pÜspök

1961-73 között

külúgyminiszter. 7973-88közőtt az Országgyúlés alelnöke 1989-90-ben a külügyi bizottság tagia.

1949-57közöttdebrecenireformá-

52

ûglAI^LK

- Igen, ez nem volt véletlen. Amikor ez a Történettudományi Intézet nrunkatervébe, felsóbb utasításra - hozzá kell tennem - bekerúlt, akkor úgy volt, hogy ebben én írom a reformáció korát. Majd felüIkerekedett az a nézet, hogy én nacionalista és polgári szempontokat kép-

viseló történész vagyok, ezétt azutánkimaradtam belőle. - A polgári szempontok manapsdg mdr nem lenne olyan naw bűn. Amí pedig a nacionalizmust illeti, akkor is a történeti éIet peremuidékére szorult a Proíesszoí úr, amikor éppen nacionalista, sőt nemzeti-szocialista jelszaaakkal aolt teli közéletünk: 1942-ben Bocskni Istrsán erdélyi fejedelemró1 jelentetett meg könyrlet, ami nem éppen a legalkalmasabb aolt az akkori szöaetségesek oldaldn oaló hadaiselés ailágnézeti tdmogatdsóra. Az akkori hiuatalosqn hangoztatott érdekek elleni kihíuásnak tekinthetjük-e ezt a Benda KíImán

könyaet?

-

Hozzá kell tennen ehhez, hogy mi az Eöwös-Col1égiumban, - de egyébkénta családi hagyomány folytán is, - mindig németellenes szemléletet képviseltünk,..

- Nemzeti szocializmus ellenest? Valószínűleg itt a ntícizmusra gondol a Professzor úr , nun a németekre. - Náci-ellenes, és az akkori, - 40-es évekbeli, - német politikai törekvések elleni álláspontot foglaltunk el, és valóban a Bocskai István éIetrajz megirásában, a könyw szemléletében, és a fejedelem megítélésében, ezkőzrejátszott. Maga az ötlet nem tőIem származott, hanem professzoromtóI,Szegíő Gywlátó| akivel egyébkéntéppen Erdély történeti jelentóségének a megítélésében nekünk többször voltak vitáink. Mikor én az egyetem elvégzése után mellette voltam, mint gyakornok, és könyvtáros, eztöbbszöi szóba kerúlt. Ó fudta azt, hogy én az ErdéIyi Fejedelemség történetét szeretem, s szerkesztvén egy történelmi

éIetrajzsorozatot, ő kért fel engem ennek megírására. Egyébként az is érdekes, hogy, - nemrégiben belelapozván ebbe az l943-ban megjelent munkámba, - azt tapasztalhattam, hogy ez az akkori népi irodalomnak, és szemléletnek a nyomait magán viseli. Ahogyan én például a hajdúknak adott szabadságot értékelem, a magyar parasztságnak a sorsát, a bécsi uralom, és a török elnyomás idejét vázolom. Ez mutatja, hogy mielóttünk elsősorban a népnek, a parasztságnak a sorsa, és a tórténelme volt az, ami érdeklódésünknek a középpontjában á1lott, Ez ebben a Bocskai-életrajzban, azt hiszem nagyon élesen ki is ütközik.Hozzá kell tennem, hogy ezzel a Bocskai éIetralzzal a hivatalos magyar hatóságokkal nem volt aztán semmi ellentétem annáI inkább egy következó könyvemmel, amikor aztán a Bocskai-szabadságharc 350. évfordulóján azt a megbizást kaptam, hogy írjam meg a Bocskai szabadságharc történetét. En ezt megírtam, s az volt az érzésem,hogy ezt nagyon jól írtam meg. Ennek ellenére könyvemet néhány héten belül bevonták és bezúzták. Ennek két oka volt. Az egyík, hogy idéztem Homonnai Bálintnak, Bocskai fóvezérének a naplójábó1 egy mondatot. Amikor elfoglalják Fülek várát Bocskai csapatai, és vele együtt török segédcsapatok is (azt a FüIek várát amelyiket ma8yal és német császárí katonák védtek), akkor Homonnai|eírja, hogy a basa üzent érte, s azt mondta: add nekem a rabokat akik fogságba estek a várban! Mire Homonnai azt irja: azt válaszoltam, hogy a németeket odaadom, mert németel a magyarokat nem adom, mert magyarok! Ez, amint írtam, az ell só ismert írásos jele annak, hogy a magyarságon belül az összetartozás ,] ,l érzéseilyen nyíltan megmutatkozik. A vád tehát az volt, - ahogy ] .]. mondotta a történetírás akkori ,,vezéregyénísége",Andics Erzsébet professzol, - hogy Homonnai, mint főúr csak egy másik íőúrral érezhetett együtt, egy magyar közkatonával nem, tehát ez egy ellenséges szemléletnek a terjesztése. A másik pedig az volt, hogy a lektorok kifogásolták: nem vonom le a szabadságharc tanulságait, s erre levontam a tanulságot, ami lényegébenígy hangzott: A Bocskai szabadságharc messzevilágió fénnyel mutatta, hogy a nemzet akkor vívhatja ki a maga szabadságát, ha az egyes osztályok részérdekei visszaszorulnak a közös érdek elótt, és a nemzet vezetóje tud és mer a nép egészére támaszkodni. A vád pedig az volt,hogy ez azt jelenti: most fogjunk össze a finánctókével, és egyáltalán miért nem merne a vezető, népe egészéíetá-

maszkodni?! Szóval a kiadott könyvem bezúzták. Az egészben igen érdekes az, hogy nekem nem szóIt senki egy szót sem. A kiadónál megbúntették a lektorokat elcsapták a munkámmal közvetlentiil is foglalkozókat. Engem már bosszantott az, hogy miért nem szól nékem senki semmit sem. Es akkor megkértem egyik ismerősömet, hogy kérdezze csak 7 8

meg a kiadó igazgatóját, hogy miért nem szóInak már nékem. A következő váIaszt kapia: a Bendával, nincs mit beszélní,rá vígyázni kell!

-

Hrít ez igazrin tanulsdgos, e korr n fölöttébb j ellemző történet, de úgy aélem uoltrlk mdskor is olyan idók, amikor nem Benda Kálmónra kellett aigyázni, hanem a Prot'esszor úrnak kellett uigydznia Pélrltiul 1914 mlircius 19-e utdn, affiikor me4kezdődött a magyarorszigi zsidó honpolgírok cleportálrisa. Ugy tudom a Professzor úr is részt aett a szánnazásuk miatt létükben t'e-

nye4etett magyar ríIlampolgárok mentésében Közuetlen t'őnöke Hóman Bdlint7 történészprofesszor uolt, akit 7946-ban majdhogynem haldlra ítéItek, s uégül a börtönben pusztult el 1957-ben. Tudott-e Hóntan Bdlint mróI, hogy munkntdrsai szírmazisuk miatt életaeszélyben lnő honfitdrsaiknak hamis papíroknt gydrtanak?

- A Teleki Pál Tudományos Intézei elnöke Hóman Bálint e1yszer, smind vallás és közoktatási miniszter is volt Közismerten jobboldali politikus volt, és mi akik,,nem egészen azonosan" gondolkoztunk meg voltunk róIa győződve, hogy ó nékünk teljes fedezéket rryúji a Teleki Intézetben, mi fedhetetlenek vagyunk, mert hiszen Hóman BáIint az elnökünk, akinek egyébként - gondoltuk mi, - fogalma sincsen arról, hogy mi hová tartozunk nézeteinket, magatartásunkat illetóen.

A Teleki-intézetben hamispapirgyáraI alakítottunk ki. Hát a gyár egy kicsit tulzás, de valóban igen nagy számban adtunk ki papírokat,

Lényegeseket. Születési anyakönyvi kivonatokat, sót még hivatajos ilatokat is. Jó kapcsolataink voltak a nyomdászokkal. Ottani barátaink elkészítettéknékünk az iratokat, a pecsét-hamisításnak pedig én voltam a szakembere Akkor lila pecséteket használtak. Valószínúleg köz-

rejátszottak az akkori tapasztalatok is hogy a háború után a fekete pecsétre tértek rá (mert a fekete pecsétet nem lehet könnyen hamisítani). A lila pecsétet (ennek megvolt a maga móctja, hogy hogy lehet), - én kitűnóen éItettem ehhez, - úgyhogy nem volt az a pecsét amelyiket én, ha egy példányban megkaptam, egy negyed órán belül ne tudtam

volna teljesen elfogadható módon produkálni. Az fordult eló, hogy Waldapfel Eszter9 7944 tavaszán, a náci megszállás után, felkeresie professzorát Hóman BáIintot, hogy az Istenért, segítsenek neki. Akkor Hóman Bálint azt mondta: ,,Menjen e1 a Teleki-intézetbe, és ott adnak Magának hamis papiít|" Eljött, kapott is, meg is menekült. Ez kiderúlt tehát, és ez Hóman Bálint mellett el is hangzott Waldapfel Eszter részérőI,és Hóman Bálintot ezéIt nem ítéltékhalálra. Tehát ó tudia azi, hogy a Telekiben mi íolyik. Úgyhogy a Hóman Bálintról alkotott képet, amit akkor az újságokban propagandaszerúen terjeszteitek, hogy Törvény elé! Zsidóíaló| Akasztófára! Megveszekedett németbarát! - ezt nagyon erósen módosítani kell. O jobboldali ember volt, fé]t a baloldali mozgalmaktól. Ugy gondolta, hogy ebbőI a politikai helyzetból csak a németek oldalán lehet nékünk kikerülnünk, - amiben nyilván nem volt igaza - de emberileg ő azért sokkal magasabb fokon állt, hogy a zsidók irtása, és a német poiitika elótt való teljes behódolás lett volna az ő ma9ataftása. ErróI ma már egyébként publikációk is varrnak. - A jobboldalisdg és az antiszemitizmus így nem fij4qött össze. - Így nem fúggött össze! Noha nem állíthatom, hogy Hóman BáIintban nem lett volna antiszemitizmus, de az nem azt kívánta, hogy a zsidókat pedig ki kell irtani. - A Professzor úr első nagy munllija, A magyar nentzeti hioatdsturJat története 7937-ben jeleflt ffieg. Ennek nem egy megdllapíttisa ma is elgonriolkozttltó. Mit mond nékűnk, magyaroknak múltunk jöaóbéli hiaatástudatunk kialakítása szempontjából? Hogyan ldtja a Professzor úr e munkn legfóhb tanulsdgait honfoglalisunk 1100. nfordulója felé közeledue ?

- Minden népnek a történelemben volt valami eiképzelésesaját sorsáról, küldetéséról, és természetesen minél mélyebben megyünk vissza az idóben. ez annál szorosabban a valiáshoz, az egyház maga, tartáúhoz kötódött. Ez a téma engem kezdettól fogva izgatolt, és ezért foglalkoztam ezzel, és elsősorban nem is a középkorival, bár erről is írtam, amikor a harcos szittya ideái volt a nemzeti eszménykép, hanem már a mohácsi csata után, amikor a három részre szakadt ország éIet-halál harcban állott egyrészt az oszmán nagyhatalommal másrészt idónként a Habsburg birodalommal. Azt próbáltam keresni, ho5- mi volt az a lelkierő, az az eszme, alrri ezeket az embereket kitaltásra buzdította. Amelyik lehetóvé tette azt, hogy oly embertelen körülmények között, annyi pusztulás közepette is megmaradjanak magyarnak és nemzetnek. EzI az eszmét a XVI-XVII. század íordulójá-

Hóman Bálini történész (1885-1953) 7932-7942között több megszakítással vallás és közokiatási nriniszter Wadapfel Eszter 1906 április 2-án született Budapesten. Waldapfel János (1866-1935) neves pedagógiai szakíró leánya kés6bb azOrszágos Széchényi Könyvtár helyettes fóigazgatója Hóman Bálint tanítványa egyetemi tanulmányait aPázmány Péter Tudomár-tyegyetem bólcsészkarán r,égezte. Tórténelmi kutatásainak fő területe: 194&1949. a magyar forradalom és függetlenség korszaka Legfóbb munkája: A fiiggetlen magyar kúlpolitika 7948-7949-ben (Budapest 1962.)

NAPIAIÎK ig fóleg a vallás szolgáItatta: a választott nemzetnek a tudata, amelyik

azt tanította, s ez már szorosan összefiiggött

reformáció azon tanításával, hogy az Isten a magyarságot kiválasztotta. Mielőtt azonban ahogyan a korszak nyelvén mondották -, íelültetné őt az ó királyi sz6 kébe, elóbb megpróbálja, szenvedéseket zídítreá. Ha a magyarság megtér búneiből, hogyha helytáll megpróbáltatásainak közepette, s vállalja a hősi életmódot, akkor Isten megjutalmazza ót. Hadd idézzem, mint a legklasszikusabb példát erre a szemléletre Szkhárosi Horvát András prédikátornak az 1560-as években kelt költeményének egy versét, amelyik azt mondja: ,,Kitályi nemzet aagy, noha Te kicsina aflw a

Az Atyaistennek bizony Te kedaes aagy O szent fia dlíal mdr Te is Fiú aagy Higyjed, minden dicsőségben, hogy részes uagy" Ez a kiválasztottság tudata adott erőt, Ez azonban aXYIL század, második felére, majd a fölvilágosodás folyamán már mint vallási eszményképsem állotta meg a helyét, mások jöttek. Énfulajdonképpen aXYII. századvégéig kutattam e témát. Ha azonban most arra a kérdésre keII váIaszolnom, hogy ebból mi az a hagyomány, ami követhető és megrnarad akkor azt mondhatom, hogy ki kell alakítania minden nemzedéknek, és minden kornak va]amiféle eszményt a maga számára amelyik a közösségi létben, az egész nemzeti életben irányeszmé-

ül és vezérelvül szolgálhat. Ez ma már természetesen nem lehet sem a szittva magyar harcos ideálja, sem az Isten választott népének eszményképe, minden kornak, minden nemzedéknek meg kell keresnie a maga életértelmét rnert ha ez nincsen, hogyha atomjaira szakad szét a társadalom, és mindenki csak a maga egyéni boldogulását keresi, akkor ez visszaüt és a nemzeti közösségi lét sínyli meg. Hadd tegyem még hozzá, hogy ezt a doktori értekezésemet én Szekfú Gyulához írtam, aki mikor ezt elolvasta, azt mondta, hogy. ,,Nagyon jó munka, de Szekfű Gyulának erről egészen más a véleménye!" Emberi nagyságát mutatta az, ho1y soha egy pillanatra sem éreztette vélem azt,hogy ő más véleményen van. Ezt ő tudomásul vette, ahogyan én is fudtam, hogy nagyon sokat, sót mindent tőle tanultam, de számos dologban nem egyezik a véleményiiLrrk. Az a ürelmetlenség, ami az elmúlt évtizedekben volt a legküIönbözóbb szinteken, és tereken található, hogy: ,,Aki velem nem ért egyet, azt én lehetőleg elbuktatom, és elgáncsolom" ez abban az időben még legalábbis nem

volt általános érvényú.

-

Gondolhatunk-e itt napjainkban az ún.,,plebejus" és,,urbánus" ellentétre is? ! Mi a uéleménye a Professzor úrnak erről hiszen Bocskniaal annak idején urbánus hátterrel is, plebejus szemszögbó1 t'oglalkozott? Ez az urbánus és plebejus szemlélet a magyar múveltség két kü-

-

Iönbözó

(ha egymással nem is ellenkező) ágát tiikrözi,

Az egyik, ame-

lyik inkább kívánja hangsúlyozni Európához való tartozásunkat. a másik amelyik inkibb kívánja hangsúlyozni azősi,-vagy inkább annak tartott - magyar hagyományokat. Azt, amikor ez politikai vonalon nyilvánul meg én úgy érzem , hogy ez vatóban egy kicsit eltulzott, túlmegy azon, hogy kinek mi a véleménye a magyar kultúráról és annak továbbfejlesztéséról. Amennyire szükségesnek és helyesnek tartom azt, hogy legyenek különböző álláspontok s azok - ha kell, - beszéljenek, vitatkozzanak egymással, mert ez viszi előre mégis gondolkodásunkat, annyira elítélemazt amikor ez már szabáIyos harccá fejlódik és odáig jut el, hogy az emberi tisztességet is kétségbe vonják mindkét oldalon a má-

sik íélról,

- A

professzor úr nemrégiben kapta meg a Nagy lmre Emlékérmet és Okleaelet. A fentiek tükrűen hogyafl {téli meg Bentla Klílmán történészptot'esszor e tragikus sorsú magyar miniszterelnök nemzetö;szetartó szerepét, hiszen eddig ezen oklnelet főleg az igazságtalanul és törtaénytelenül elítéltek

53

-

Mi zlolt ez a törekaés a Professzor úr szerint, hiszen manapaig a legküIöttbözóhb csoportos u ldsoktól a legküIönbözóbb aél eményeket halljuk Nagv lm r e szellemi ör öks égér ű ?

- Tömören talán így fogalmazhatom meg, hogy a magrrnk életét, mint nemzet, mint magyarság, vegyük a magunk kezébe Es tudomásul vér,e, hogy egy kis nemzet sohasem teheti azt, amit jónak látna, meg keII alkudni a helyzettel, de a durva idegen uralomnak azt a íajtáját, amely,ik akkor volt, azt meg kell tagadni, le kell rázni, Ezenkívül pedig meg kell szúntetni azt a teljeserr lehetetlen ideológiai helyzetet, mikor származás, íaji vagy egyéb alapokon akarják az emberek értékét meghatározni. - Például az osztdly&dek alapján.

- Az osztályérdek, mint a történelemnek és a jövőnek az egyetlen alakítója, az ugyanúgy elítélendő számomra, mint mikor faji alapon próbálják megszabni azt, hogy kinek valr joga beleszólni a magyar soís alakításába,

- Mondhatjuk azt, hogy a második uihigfuíború utdn a faitöraalyeket nem szüntették meg, hanem kiterjesztették a tdrsadalom szélesebb rétegeire is?

- Hogyha ezt nem is nevezték íajtörvényeknek, de osztáIyalapon ugyanúgy kategorizáltak, mint korábban. Ezt én persze a saját bőrömön is éreztem,ha az elsőt, - a fajit nem is, - de a másodikat.Hozzá kell azonban tennem, hogy már korábban is,-794Lben,- ugyanúgy elítéltem az embertelenségeket, mint később. Mégis meg kell állapíta-

nom, hogy ugyanúgy, ahogyan 1956 sem tagadta meg azokat az eredményeket, amelyeket a korábbi társadalom visszásságaiból helyreigazítottak, szerintem rnost is a demokratikus irányba mutató törekvéseket továbbra is meg kell tartanunk. EbbőI következik, hogy elítélem azt a visszasóvárgást, amelyik a Horthy-időket akarja most valamilyen formában föltámasztani. Nem! A törtérrelmet nem lehet visszafelé forgatni, és nem is volna kívánatos.

-

A hdború utdn oalószínűleg a törtónelemszemléIet átesett azonban a Ió túlsó oldakira: Horthy Miklóst Magyarország karmányzóját Adolf Hitler német kincelláftal,,egyíutísú fasiszta uezetóként" emleqette.

- A kommunista rendszernek elsőrendú érdeke volt, hogy Horthy Miklós kormányzót minél feketébb színben mutassa be. Ebben sem a hivatalos, sem pedig a történelmi álláspont ,r"rrr yallja az 7950-es, 1960-as éveknek az álláspon§át. Ugyanakkor Horthy történeti megíté lése, és a második világháborúban való történeti szerepe még további tisztázásra vár. - Vtisdrhelyi Miklós írja Ellenzékben c. 1989-ben megjelent kötetében: ,,Horthy tekintélywalmi rendszer aolt, de nem totalifuírius. Magyarorszlígon 1944 ruírciusáig a kotnmunista prírton kíaül oalamennyi politikai pdrt ha j& néhány korlátozés közepette is, de mégiscsak töraényesen működhetett, Mpaiselóket kijldhetett a Parlamentbe, újsdgo.kat, t'olyóiratokat adhatott ki9", Feltétlenül! Feltétlenül ez így van. En elsősorban a háborúban va1ó részvételünkre,az abbőI való kiválásunkra, a szovjettel való béke

-

megkötésére gondolok. Tudjuk, hogy az egészvégiIis katasztrófába fulladt. A történelemnek kell megállapítania, hogy miért szenvedtek hajótörést azok a törekvések, amelyek a kormányzőközvet|en kömyezetében is azt mondták, hogy itt nincs más megoldás mint, hogy fegyverszúnetet kell létesíteni,nem folytatni tovább a háborút. A történelem majd tisztázni íogsa,hogy ez miért bukott el. - Még uan egy fontos kutatdsi terület , amelyik itt és most nem kcriilt elő . Egy hiaatalos romfuiai statisztilgiban Moldaában legfeljebb tizenötezer ma4yarul beszaő laek rnn . Miért fontos szímunkra a molduai katolikusstig? Baj aan esetle7 a népszrímldlósbélimagyar lélekszim körül Moldoadban?

- A

moldvai csángók problémájával mintegy 12-15 éve kerültem

szembe, Több oka is volt, hogy végül úgy határoztam: ezze| ío1ok íoB-

- Nugy meglepetés volt számomra, hogy ezt a kiüntetést most megkaptam ámelynek az indokolása egyébként úgy szól, hogy Nagy Imre eszméinek továbbélésétés fennmaradását segítettem. Nem arról van tetüít szó, hogy én fegyveres harcokban vettem részt. Nem vettem részt benne. Aa hogy hová tartoztam 1956 elótt, 'SGban es '56 után is, az másik kérdés. Azt érzem ebben az indokolásban is, hogy tulajdonképpen a kiüntetést azért kaptam meg, mert azt a tölekvést, ami 1956-ban megmutatkozott, és amelyiknek Nagy Imre volt a megszemélyesítője, azt soha meg nem tagadtam, sőt, amennyire lehetett, annak a továbbélését

lalkozni. A hivatalos statisztika szerint valóban legíeljebb néhány ezer lélek beszél még magyarul Moldvában. Nem hivatalosan ott magyarul még 80-100000 ember beszél,EzekrőIígy tudjuk. hogy őrzik még magyar nyelvjárásukat, és öntudatukat. Ugyanakkor Moldvában 243226 (7992) a katolikusok számal0. A románok mindig görögkeletiek volta§ így nyilvánvaló, hogy aki Moldvában katolikus, azma1yaí eredetű, kisebb részbqn erdélyi szász, esetleg töredékében lengyel. A moldvai magyarság, amelyiknek a legrégibb rétege még a tatárjárás után, az 1240-es évekberr került ki, majd további kivándorlókkal az 1400-as majd az 1500-as és legutóbb az 7700-as években megduzzadt és gyarapodott kettósen idegen környezetbe került, kiszakadva a magyar államból nyelvileg és vallásilag is kisebbségbe került. Soha nem volt saját uralkodó osztáIya, soha nem volt saját anyanyelvú értelmisége, s mégis hogyan tudta évszázadokon keresztül megórizni

se8Ítettem.

nyelvét, hagyományát, magyarságát?

knptdk meg?

9i

m. 18.

10. E kérdésrólId. Eurasian Studies Yearbook Vol, 65. Eurolineua Berlin Bloomington London Paris Toronto 1993:29-46

54

^(Á9lAI^{K A másik probléma, ami a csángó kérdésre irányítja a figyelmemet, az volt,hogy román részról egyre több, világnyelven kiadott munka jeienik meg, amelyik azt hirdeti, hogy a csángók mindig románok voltak, de amikor a nagy egyházszakadás bekövetkezett, - tehát a VII-IX. évszázadtól kezdve - (román felfogás szerint a románok már akkor is ott éltek). akkor a románok egy része nem a görögkeleti, hanem a gG rögkatolikus egyházban folytatta életét.Naivság persze, hogy akkor úgy ment volna, mint egy összeírásban, hogy: Na, hova akarsz csatlakozni?!

-

Dumitru Martinas Originea ceangailor din Moldoaa (Amoldaai csdngók eredete) c. 1985-ben megjelent posztumusz munlaíjóban úgy tekinti aéreit mint akik ErcléIybó1 romdfiként M.oldouríba kitelepedtek oolna, s ott romdn többségű körny ezetben elmagyarosodtak, elszékely esedtek aolna.

- Ebből fejlesztettékki azt az álláspontot, hogy a katolikus egyház révéna magyar egyház elmagyaíosította óket. Mikor maguk is belátták, hogy ez egy világcsoda, hogy egy idegen országban a magyar katolikus egylráz elmagyarosított volna valakit, akkor módosították ezt

a fölfogást úgy, hogy ezek tulajdonképpen Erdélyben élő románok voltak (mert, ahogy írták: ,,az 1600-as években a Székelyföld teljesen román 1ett volna, s Belső-Erdély is"). Előbb erővel katolizáIták, aztán elmagyarosították volna őket, s ezután menekűltek ki Erdélybó|. Azzal, hogy ezek nagy része háromszáz éve már kint élt Moldvában, nem foglalkoztak, Ezek eléggéfölmérgesítettek,s azt mondtam, nézzünk csak akkor ennek a kérdésnek

jobban utána. Nagyon érdekes, hogy abban az időben, az 7970-es évek végén,a 80-as évek elején hivatalos álláspont volt, hogy a moldvai csángók története, az román belügy, és azzal mi nem íoglalkozhatunk. Igy a Történettudományi Intézetben én ezt így nem vehettem be a kutatási tervembe. KüIföldön volt egy Európai Magyar Protestáns Szabadegye-

tern nevú szeíyezeI. Beszéltem velük, mondtam, hogy szívesen foglalkozom ezzel, s tudják-e segíteni. Erre ők azt mondták, hogy kiadják, de ők más támogatást kutatásban, ilyesmiben nem tudnak adni. En abban a naiv hitben éltem, hogy, - ha minden jól megy, - egy kötetet a kezdetektől napjainkig okmányszerúleg összeszedek. EIkezdtem vele foglalkozni, s akkor hamarosan rájöttem arra, hogy ezt nem lehet úgy csinálni, hogy az ember este hét óra után hozzáfog, és akkor foglalkozlk ezzel akérdéssel, Ugy két év után bementem az Intézet akkori helyettes igazgatójához Ránki Györgyhőz, és elmondtam neki, hogy mivel foglalkozom, még kiadó is akadna rá odakint, de hát ez így nem megy. Mire Ránki azt mondta nekem: ó abból, amit most mondtam neki, hivatalosan semmit sem hallott. De ha lrozzá fogok menni, és azt mondani, hogy nekem ki kellene menni a Római Levéltárat megnézni, vagy más dologban segítségre volna szükségem, nem kérdezi meg, hogy ez az éIteívmunkám milyen témával foglalkozik. Igy kaptam én többször is Rómába útlevelet mert hiszen az ú8y ment, hogy intézeti ajánlásra kellett kérni. A pénzt azt kúIönbözó lrelyekről koldultam össze. A Iény eg az, hogy Rómában ért az ór iási meglepetés, hogy egyrészt a Hitterjesztés Szent Konregációjának a levéltárában, másrészt a Vatikánban is óriási moldvai csángókra vonatkozó anyag van. Ugyanis, amikor Magyarország és Erdély protestánssá lett, ők pap nélkül maradtak. Erre kétségbeesésükbena Vatikánhoz fordultak. Magyarnyelvú leveleket találtam (mellettük a latin íordítás) ame, lyikben papot kérnek. Es Róma küldött nekik papot. Olyanokat, amilyeneket tudott: horvátot, bosnyákot.. . Magyar papot nem tudott küldeni hiszen még a magyarok közé sem jutott katolikus pap. Ésezek megérkezve Moldvába, megdöbberrve tapasztalták, hogy a híveikkel nem tudnak beszéIni, mert azok csak magyarul tudnak, ók meg magyarul egy szót sem beszélnel Bánatukban, és ráéró idejükben - mert az egyházi szolgálatot azért ellátták -, nagy jelentéseket írtak Rómába, amikben megdöbbentő dolgok vannak. Például az, hogy a gyónást tolmáccsal végezik, ami tulajdonképpen megcsúfolása az egész katoIikus gyónási szabáIynak, de közben ]eírták részletesen a moldvai csángók életét,jellemezték őket. RendkívüI érdekes, és fontos forrásanyagot ta]áItam. Moldva ebben az idóben Európának a perifériája volt. A török és a tatár csapatok úgy jártak-keltek, mintha az övék volna teljes egészében.Ez egyúttal európai probléma is volt: a moldvai élet XVI-XVII. századi íöIvázolása, Budapesten is sikerüIt munkatársakat keresnem. Így készült aztán el a XVI-XVII. századró| a kétkötetes Moldvai Csángó-Magyar Okmánytár 7467-770611 Közben Magyarországon is megváltozott a hely-

zet Immár az

1980-as évek vége felé nem volt belügy már többé a csángókkal foglalkozni. En is veitem matamnak a bátorságot. Elrnentem intézeünk igazgaIőjához, és elmondtam neki, hogy a tervmunkámon évek óta nem dolgozom, mert ezt csinálom. Ennek a következménye az lett, hogy a Történettudományi Intézetben elsófokú tervmunkává lépett eló a csángók kutatása. - Még Rónki György alatt? - Ránki voIt az igazgatóhelyettes Pach Zzigmond Pál volt az igazgató. Ugy is jelent meg aztán a könyv, hogy Készült a Magyal Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében Hát ez egy kis tulzás, mert hiszen a végénkapcsolódott csak be a Történettudományi Intézet és a Ma8yaísáttudományi Intézetr2 adta ki. A munkát folytatjuk, munkatársi gárdával, most a XVIII. századi anyagot rendezzük sajtó alá. - S ott is bizonyóra rcngeteg lnyag tlan.

-

Rengeteg anyag van. Azután jön a XIX. század. Ez lesz rnaj,7 az amikor most már a romárr naciorralizmus támadásba IendüI, és magyar iskola nem marad, majd pedig megszüntetik a magyar egyházi nyelvet is. Amikor most nrár az asszimil'áció tudatosan megkeza kor

dődik. - A Magyar Múzewn 7991 74 szdmríban Soós lsttldn szdmol

be arróI, tudtak meg 1806-ban Pest-Budrin a csdngókrói, s közli Ferenczy |dnos lellelét, melyben ő Zöld Péter kutatásairól is beszímol. Megdöbbentő tliszont, hogy immár mdsodszor jelenik meg angolul Helsinkiben az urííIi (fnnugor) nepek térképe, melyrű teljesen hidnyoznak a csángók. Pedig az eIső és egyetlen molduai csóngó tójszótrirt Yrjő lNichmann ftnn kutntó gyűjtötte, Artturi Knnnisto és Csűri Brílint adta ki németül, Helsinkíben a Finnugor Tfusaság kiadtlányakent, mé8 1936-ban. Nan éttem e tudomónyos ttíjékozatlanstígot, llagy minek nellezzük ezt, hiszen e1lik írásom (éppen YrjO Wichmann molCuai magyarokra z.:onatkozó nyelui és ctnostatisztikai anyogtínak kiértékelésea térkép eyyik szerkesztőjénél uan, immár jó fél éatizede). Y rj ö Wichmann föIj egyzései Csd n góorsziíg népének nyeluhaszntíIati helyzetéról megmaradtak (Llelsinkibefl, a Fiflnu1or Trirsílsó7nál) Nam fttem miért nem lehet ezt hasznosítani!?

hogy:

Mit

- Ez persze most már átvezet egy álialánosabb kérdéshez: Miért van nekünk olyan rossz hírünk a világban, miért sikkad el a magyarság történeti részvétele sót egyáltalában puszta jelenléte is a ny,ugati közvéleményben, amire i;'esztő példákat lelret mondani. Az embernek arra a következtetésre kell jutnia, hogy nem rosszindulat, hanem.raIami végzetes iudatlanság. Hát a finnek részéről sem tételezem fel, hogy ez szándékos rosszindulat, Vannak ilyenek is, De amikor például egy nagy francia munkában, amiróI azt mondhatjuk, hogy a XX. századí tudományosság egyik legnagyobb alkotása, azt olvassuk,

hogy a reformáció megállt Magyarorszá8 nyugati határánáI, és az or-

szág mindvégig görögkeleti vallású volt, ez óííási tudatlanság. De hadd tegyem hozzá,hogy elmentem a szerzőjéhez, akit ismertem, és megkérdeztem tőIe, hogyan írhaiott ilyesmit. - Miért, másképp uan? - Sose látta Genfben a reformáció szobtát, melyen ott van az öt személy között egy magyar is, Bocskai István, ErdéIy fejedelme? - Nem, nem jártam Geníben! ez volt válasza. Végül is aztkérdezte: - Mondmit olvashatok én világnyelven erróI? Ekkor nekem kelleLt szégyenkeznem, mert a saját mírltunkat nem tárgyaltuk, és nem tártuk a világ elé mások szárnára is érthető nyelven. - Az Erdély története... - Franciául a napokban jelent met. Most már van angol és német kiadása is Az elmúlt évtizedeknek óriási mulasztásai vannak ebből a szempontbóI. Legfeljebb a munkásmozgalom törtérrete jelent meg világnyelveken is. E kiadványoknak azonban sem a színvonala, sem pedig a valóságtartalma rrem volt olyan, hogy ezeket nyugaton komoja,

lyan fogadják - Ki uolt ez a francia történész? Ne írjuk ide néu szerint? - Odaírhatjuk. Ez a francia történész Pierre Chaunu volt, és a munkájának a címe magyarra fordítva: A klasszikus Európa múveltsége a XVI-XVII. században eledetiben: La civilisation de l Elrrope classique. A könyvet rövidített változatában magyarul is kiadták, ezeket a dolgokat természetesen kihagyták.

-

Utolsó előtti kérdésemet a Bendg és az ]mrik családokról, - nzaz a professzor úr atyai és lfiyai őseirőI, - teszem ie!. A Benda jellegzetesen közép-európai néa: a németeknéI, cseheknél, mngyarokníI egyaránt meguan. M.it mond a történész Benda kálmdn öruún neuérő?

Intézet a Századvég Nyomdaüzeme Budapest 1989 a szöveges rész 849 lap + jónéhány oklevél hasonmása és térképek Ismertetésétld az Uj Erdélyi Múzeum Budapest 1990/7-2. számában. 12. Ma ez néwáltoztatás folytán Közép-Európai Tudományos Intézet lett Mellette még a Teleki Intézet foglalkczik lrasorrló kérdésekkel

11. Kiadja a Magyalsátkutató

n&ryg,INK ,,.. Nouvelle Républíque du Centre li 1994, márcíus 1B,

- Annak idején Gombocz Zo|tán, az Eotvos Kollégium egykori igazgatója, a híres nyelvész, kérdésemre ezt v álaszolta: Nemzetk
Nécrologie

Le proíesseur Benda décédeá Budapest

- E magdnhangz -illeszlcedéses Bende adltozat Szatmdr, Gtjmtir , Csongrdd, Kolos, Bihar és Zemplén megyékb l Csíkszékbl az jabb neutani szakirodalom, KízmérMiklós nemrég megjelent

kit

n

családnanszótdra elfogadja régi, Árpdd-kori ma1yar szemelyieukent aaló eredeztetési lehet ségéi. Mi a családunkat a XVII. század kozepéig fudjuk visszavezetni, amikor is az e6yik végvárban szoLgá|ó Benda János kapott egy neme*

-

Kalman Benda était ce week-end á Tours. ll est mort subitement pendant son voyage de retour. L'association Touraine-Hongrie

levelet. Sajnos vele nem adtak semmi birtokot néki. Tehát amolyan hétszilvafás kisnemes volt...

-

Pontosan húnyból aaló?

1600. . . rigy emléks zem 7647 -b L, de ezt meg kell néznem. A csaazid ben, és mindvégig Abarijmegyében élt, illetve a XIX.

est en deuil.

lád ebben

század derekán azután az én dédapám átkoltozott Béregszászra, ott sztiletett mégaz apám is, aki katonatiszt volt, és éppen Nagyváradon állomásozott, mikor én 1913 november 27-én megszi.ilettem. Ott szolgált apám a hadapródiskolában. Azt mondhatjuk, hogy az észak keleti Felvidék magyar református hagyományai éltek ebben a családban, amelyik azután tobb ágra oszlott. Nem kívánom fólsorolni családunk egyes tagjait. - Esetleg e beszélgetésmell&letekent lektiziilhetjiik a Benda csalddfdt. Érdekes (isszefíiggéseket tór t'el egy-eyy

-

! E oroíosseuí Kalman a'enOa, hlslorlen, meml l_ bre de l'Académle des sclences de Hongrle, n'aur6

ilyen rajz.

Lekozolhetitek, de szerintem nem kiil
azért megemlítem, hogy apámnak elsófokri unokatestvére volt Benda Jen , a Pesti Hírlap f szerkeszt je, aki Mauthausenben halt meg, mert náciellenessége miatt elhurcolták, s ott puszfuIt, - Kdllay Miklós miniszterelnijk is odakeriilt, s Horthy Miklós azonos ne-

u,Nikinekbecézett Mikl s fia istl... - Benda Jen t a deportálások idején vitték el, s ott pusztultls Mauthausenben,

- ..,és anyai dgon? - Anyai ágon a családom

jászsági. AJászságban ugyan/ ez a név nem jellegzetes, de az Imrik név ott tobb helyen el fordul. A nyelvé-

,li, :l]l

].:

pas partlclpó á la íóte netlonale de son pays. mardi 15 mars. ll en avalt pourtant longuement parlé, samedl dernler. aux nombrgux lourangoaur qul part|clpalent á ses cötés á la grande solrée hongrolse organisée á l'hötel Mercure de Tours par l'assoclatlon . Amltlés Touralne-Hongrle ". Kalman Benda avalt reprls dlmanche le T.G.V. pour Parls,

.,i].

;i,! ].: , .1,.

protestánsságé. Magam csodálkoztam a legjobban, hogy anyai dédapámnak a síremlékétmikor megnéztem, - aki 1906-ban halt meg, és rin. sikeres ember volt (kormányf tanácsos, nagyvagyonri iigyvéd...) asiryára pedig csak ez volt írva: volt 1848-as honvédhadnagy Ugr czy Kálmánnak hívták és Kalocsán van eltemetve. A kalocsai érseki uradalomnak volt a í igyésze. A sír ma is kozvetleni.il a temet í bejátatánálálJ. - Lehet,hogy 1956 kapcsón is hasonl sziiaeg lesz nem egy honfitdrsunk a

puls son avlon pour Budapest.

ll esl dócédó subllement,

d'une embolle, á l'aóroport de Budapest peu aprös ga descente d'avlon.

Vendred| dernler enoor , alors qu'll pronongalt uno coníérence galle du_ cródll Agrlcole A Tours. l| avalt commencó par c 8 motE : - c'ast la clnquléme lols que le

suls lcl et le me sans un p u tourangeau t . Pour Judlth De Gerando-Charpentler, próaldonle deg Amltlós TouralneHongíl , et aml de tröslongue dale de Kalman Benda, . c'est te dlsparltlon brulala d'un artlsan anlhous/aste du développamenl des ralatlons culturel-

las antra la France et la

Hongrla, et dac llens d'amltlé entre notra réglon

el son pays.

Sa granda gentlllesso, sa .,l,,,

bonne hum arr, son érudltlon, son ouvaíture d'esprlt, avalant conqulg nos adhérenb parml lesquels l' comptalt de nombreux amls. No]re as§clatlon

;

szek szerint ez az Imre névnek horvát, vagy valamilyen szláv

formája16. Mindenesetre a nagyanyám révén a jász redemptus, azaz megváltott, parasztok koz
55

lul dolt beaucoup de son

rayonnoment. ,ll

Nó en 1913, Kalman benda a íalt ses ótudes ö l'unlvergltó

de Budapest, pu|g de Vbnnc, Berlln et Parle. l! e lravall!ó l

1.li. :"i

ll fut ólu próstdent dc l'Arro-

clatlon mdndlalc dea hlatorbna hongro!a.

sírjón? - Lehetséges. - A család beregszászi tagjairól hallhatunk még valamit? - Apám occsét, - akit szintén Benda l(ílmánnak hívtak s az országgy lés íels házának tagja volt, - 19tl4 telén agyonverték a bevonuló szovjetek, s Dalmay Arpádék Beregszászon most állíthattak néki emléktábtát. Szab T. Áaam

t3, vir. IaízmérMikló6: Ré8i ma8yár c al,idnev k 6átáía ) v-xv . 3áz6d. Maryfi Nyelvtudományi Társ8át BudaPest 1993:120. Itt u8yan csak az ÁTPád-kor ma8yar nevadá ban sziilet tt Bmd név!,el fo8láLozil a szerzó holott mint ez getben i. aBendeégaB nda ii z íii88het (az utóbbi azonban kÉt9é8tlen ide&n hiEfalnokok leie8yzéói ty.torlata elírá a folytán i lterFrdh t tt mint zt a továbbiakban m% i.s tr ít m. Hiánya IGztrÉ kiit éb n ezéít indokolt (szTA.) 14. Id. Ktlay Mikró : Ma8yaroíszá8 mini á relniike voltam 1.w-l9*- Bgy ln a második viláthábonlban, c. A, Macartn y píof zoleló závával êin.záknzd 2. kir!ét EuóPa Hi tória. BudáPe t 199l: 235-240.

kiiitPk lty 16.

télvfu idején jé8hidet vízzel m 8ía8ya ztották az é16 le8yen8iilt lo8lyokat 8y Pu zhrltak el tiidótyuladásban, vii.IGznér Mikl&: Ré8i ma$lar családn v k z&ár9)cv-xv[. sázad. MatFrNyelvhrdoí nyi Tárga át. BudaPe t 1993:494_495ltr|r alatt. ttt a sz rzó nem tirr lándz&ít az eay&telm rzláv t det m llett in*ább ma8yáí aPanévbl 3árfi6ztatír e nev ket i9 rroha az adatok ety része kétsé$elmiil a zlovén-ma8yar nyelv-

határról va,ló dÉ PI. l599-b6l az ArPád-kor óta hááívédó rna8yar kiEneme i Fel óó116l (oberwart) js van Imrck adatunk BudaPe t 1987: 47ó,

9 i.h. 495) Id, mé8 Ma8yar N}.elv 83. ér,f.

5b

ÎAPIAI^{K The lndependent 1994, áprílis 11 ,

Szabadság, 1q94, márcíus 1ó, M egj elen ik Erdélyben l{olozsváron

Kálmán

B

Benda

KALMAN BENDA

short timc hc regaioed his otd post was one oí the

most productivc aod vcrsatilc of

in rhe Institutc of Historicel'Re-

Hungarian historians.

Born in l9l3 in Nagyvárad (uow Oradca, in Romania)] Benda was cducated in Budapcst whcrc he won

in the prcstigious of Péter Pázmány studied history and complctcd his edutie

Agyászoló család tudatja, hogy BENDe XÁrnaÁN akadémikus, a

sorbonnc

tbc edito-

(1937-38). After a period of military

scrvicc lrc first rvor ked for tbc Hungarian Ministry of Educadon (l94l42) aad t}en as rescarcber in the Pál

Telcki Iostitute After thc Secood Vorld War, Beqda bccame Dcpury Dirccror oi thc Institutc of Historical R.sc.ícb but in 1949 he lost his post for political rcasons. For a -nurnber'of

Szomor an értestiltiink arról, hogy ktilfoldi tjár l hazatérve, Budapesten elhurryi Benda Kálmán tórténész, a Dunamelléki Református Egyházkerrilet Ráday Gy jteményének igazgat ja, a Magyar Tcirténettudományi Bizottság a Magyar Ttjrténészek Világszovetségének elnoke, az MTA tagja, A nagyváradi származás tudós eltávozása nem csupán a magyar torténelemiudományt, de az erdé|yi magyarságot is fájdalmasan érinti.

Népszabadság, 1994. márcítls 2ó,

flrst in vicnna aud

I}erlin and later at

enda Kálmán (19!3-!99 4)

garian

re

lIistona,

Bcnda's first rcscarch inrcrest

was the counection berwc
taotism and Huogarian national

awarencss iu thc l6th ro l8th ccorurics. It lvas re0cctcd in his book r{

Károli Cáspár Református Egyetem rektora, a Ráday Gyííjtemény igazgatója, a szegedi juhász Gyula

Tanárképz F iskola tiszteletbeli

tanára, a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja, torténészbizottságnak elncike végs bricsriztatása 7994. március 28-án délután 3 órakor

lesz a Farkasréti temetóben. (1BBl88/t K) _,

',

:.

::,

.'

..,..:.,.'.'

Magyar Nemzet, 1994, március 2ó, Agyászoló család tudatja, hogy BENDa

in

tbc Lcagre for Htrman Rigbts; last ycar he was clectcd Rectór of c new Gáspár Károli Protcsunt Uni. vcrsity and bc was also on thc cdito rial board of various Hungarian re, (Szazadoh, - Históíia, "_r*ry Co asb). Benda's first research interest was the conoection berweeu protcst..tism and Hungarian nadooal awarcness i.n the 16 to l8th ccarurics. It was rcílcctcd in his book l mag,af nalzeti hioatóstudat urténcb

rÁrVÁN

akadérnikus, a

Károli Cáspár l{eformátus Egyetem rektora, a Ráday Gyííjtemény igazgat ja, a szegedi Juhász Gyula Tanár képz F iskola tiszteletbe-

short time hc rcgaincd bis old posr

t-he lustitutc of Historical-Researcb (l957-5E) and cven aítcr his subscquent demotioo be wrs attached to thc Institute for a aumber of years to follow. tn 1980 hc bccame Dircctor to the R.áday collection of thc Hungariaa Refortcd Chruch io Budapcsr Ia 1989 bc was a cofouodcr of c H.nslrierr rcg.ion of

,.],|_,,:J",]:]]

]]:.,

ycars worl(tD8 oc thc bistory ycars.worl(tD8 bi of rhc Martroo_vics plot eod r.bc Marrioovics r,bc HungarHunrar-

iag.Jecobio llloveocot, rhe rcsuii oí wbicb wcrc tbc thrce-volumc collcctiod Alnagnr phobiauok iraui (Pa-

q Huagarbn Jac E>l) "I8od ry + Hungarbn üc study l

iru,

t Si-

,naílrat

man and man and diploroat diploroat Plíl PÁl RÁday, !!!ay Pál drarai Vols I-tI O955{l). This was followed bv by anorhcr boo'k

devotcd to Huogarian pcrsonalities of the Enligbtcnment, Emberbar t aagt hozalí Q)hibnthtopc or Patriot, 1978) and by r four-volumc cdition, an indispensablc source for stu-

li tanára, a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja, tcirténészbizottságának elncike, tobb egyesiilet és alapítványi kuratórium elncike végs bricsriztatása7994. március 2B-án déIután 3 órakor lesz a Farkasréti temet ben

Magyar Nemzet, 1994, április A

gyászo|ó család

ez

.

..,

1,

ton is koszonetet mond mindenkinek, akik BENDA KALMAN bít csiztatásárrak lne gszervezésében részt vettek, segíiettek, egyuttérzésiiketszemélyesen, v agy ír ásban kifejezték, iemetéséreeljottek. .

,,

:

,:':

:

:., ,

]_:.,

..:.],

!-ri,

.,i.i:::.''

'"l'.,',il:,'..,1'..,

.i].

Reformátusok Lapja, 1q94, november 27.

EmlékezésBenda kálmánra November 27-én lenne 81 éves. Tobb mint fél éve nincs már kozot-

iiink. Egy évvel ezelótt szííkmunkatársi kcirben ilnnepeltiik kerek

szi.iletésnapját... Színesen, kozvetlentil és élvezetesen tudott beszéIni.

searcb intcrcsr ia duced the voluoc tizmus és magnl

c l9E(h rnd pro sbwg ablnohr

H ra i

clteaóllós a

workcd oo documcns conccruing 17!!,
bcritage

of past ccoturics

was

documcnted by his cditorial work

tbc l8th+corury Hungariea statcs-

meu egd diplomrr Píl

Rrlday,

EáfuJ Pól r'ratai Vob I-U (l955ól). This wts followcd by alotbct book dcvotcd 16 f|rrnteriln pcrrortidcS

gf ft3

Effi

electcd head oí is Pbilosopbical aud Historical scctiou.

rourtc ; for stu-

bardworking scholar, was also an

Fnli8htc1111cat,

ugt ltuf @lUnluoec orPubt, t978) ud byr forrnmlumccdition,

rn indisgnrrbtc

Bcuda, wbile

e

couscienilous aod

Hc

T:

had

a faral hcan-atuck at Budepcst air-

porL

George

Göotiri

Kiltruia Benfu, hktoian: ora Nagtoárcd (arudca) 27 Noumbet I9I3; maticd I94I Mária Szabó ;.Ii2n Bl 4pest 13

Llerch

1994.

Mindig tudta, hogyan teremtsen e1yszerre pezsg atrnoszférát, anrelyben hirtelen nrindenkinek fontossá vált mindaz, ami t is foglalkoztatta - a tudomány és a kultrira missziója, a szabaddá vált szellemi élet felpezsdítése/a magyar kultura bekapcsolása a nemzetkcizi tudományos életbe. Nem kergetett délibábokat és nem szerette a kozhe-

lyeket. Mércéjemagas volt, u6;yanakkor megértéssei és emberi

melegséggel kozeledett munkatái,saihoz. Szeretttik anekdotáit - ezekben kifogyhatatlan volt. Mesélt merész vállalkozásairól, melyek a maguk idejében veszélyes kovetkezményekkel járhattak volna. Talán sohasem volt annyira elfogialt, mint éppen azonaz egy éwel ezel tti szón, Sok tiszte, megbízatása, a Ráday Gyííjteményvezetése mellett ekkor vállalta fel az induló Károli Gáspár Református Egyetem tudományos szervezésétis. Sok gond nyomaszthatta; mi azonban csak derííslényétélvezhethik. Nagyon hiányzik. Akik nem ismerték kozelebbr l, nem nyorr,hattak el egy kis csodálkozó félmondatot tavasszal: ,,De hiszen szép kort ért meg..," Iélekben megdobbentcíen fiatal volt. Tervei, elképzelései mindig a jovóre irányultak - torténészmivolta ellenére nem mertilt el a mriltban. Mi, akik itt maradtunk, igyeksziink h ek maradni hozzá. Folytatjuk az általa megkezdett munkákat azzal a kreativitással, amelyet annyira becstilt. De még mostanra sem tudtuk megszokni, hogy soha tobbé nem nyílik az ajt , s nem lép be rajta Marci bácsi jellegzetes gesztusaival, mosolyával, hogy rlidámabb munkára serkentsen minket. Berecz Ágnes

ntgenINK Uj Magyarország, 19q4. márcíus

Népszabadság, 1g94, márcíus 'ló.

1ó,

Benda kálmán

Elhunyt Benda Kálmán

Elete 81. életévében,vasárnap elhunyt Benda Kálmán torténész, akadémikus/ a magyar kcjzélet ismert alakja. Franciaországi korritjáról érkezett meg a Ferihegyi repiil térre, ahol - már a gép |eszáIIása után, a várócsarnokban rosszul lett. A helyszínre érkez ment orvosoknak már nem sikertilt rijraélesztenitik a neves tudóst. Benda Kálmán Nagyváradon sztiletett, 1913-ban. Családja a triano ni békeszerz dést kcivet en Budapestre kciltozik. Edesapja, Benda Gyula katonatiszt, a Ludovika Akadémia tanára. Tcirténészi pá|yára

készrilt, iskoláit a f városban, továbbá Bécsben, Berlinben és Párizsban végezte. F kutatási teriilete Magyarországkora rijkori politikai és mííveldés-torténete.A magyar jakobinusokról korszakos jelent ségri forráskiadványt tettkózzé, de jelent sek a moldvai csángómagyarok XVII-XYIII. századi torténetérl és a hazai népi írásbeliségr l megjelent tanulmányai is. Tcirténeti portrét rajzo|t Bocskai Istvánról. Már fiatalon egyetemi magántanárrá nevezik ki. A második világháborrit Teleki Pál oldalán kiizdi végig. A kés bbiekben elveszti áI|ását, megfosztják a publikálás lehet ségétl. Ahogy korábbi nézetei tril radikálisnak min siiltek, a szeméIyi kultusz idején - részben szárrnazása, részben gondolkodása miatt - bels szám(tzetésbe kényszeriil. Alkalmi munkákból éI. Az otvenes évek végétól - nem kis nehézségek árán- kiildi vissza magát a tudományos életbe. A rádióhallgatók és a televíziónéz k tudományos ismeretterjeszt m sorok szerepl jeként ismerhetik meg mindig sugárz alakját. Négy évvel ezelótt a Magyar Tudományos Akadémia Torténettudományi Bizottságának és a Magyar TcirténészekVilágszovetségének elnokévéválasztják. Kulturánk egyik utaz nagyk vete volt. Kevesen

tudták róla, hogy két évtizede ki.iszkodik szívpanaszokkal. Utolsó franciaországi korritján, melyr l meghalni térthaza, kinti barátai tanulságai szerint a tóle megszokott der vel és életkedwel tartotta színes elóadásait.

Sz. A, i"',i!:,..];i

Magyar Hírlap, 1994, márcíus

::

]]lj:,.l,jni:l.,:,

Z

j'.;ii,,:i :j:..l

"

1ó.

személyesen nem találkozhattak. P ály ája a tcirténelem rákényszerítette kerril kkel is gazdag és változatos volt. Tortérrésziés emberi hitvallás a ttikr ziazigazságnak elkcitelezett tudós szemléletét:"Nincs végzetesebb dolog, mint hazugságokra vagy'hamis tételekre építeni egy nemzet cintudatát".

,

.;,'.,

,

]' , |;

Dombi Gíbor

.

Magyar Nemzet, 1994, márcíus 29,

Végs b

csri Benda

Kálmántól

Benda kálmán tcirténészt,akadémikust bricsriztatta hétf n a Farkasréti temet ben a magyal tudományos élet, a református egyház, a tanítványok és a család kozolte azMTI. A tortérrész akadémikus életének 81, évében, március 13-án hunyt el. Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia, az Akadémia Tcirténettudományi Intézete és a tórténészszakma nevében vett végsó bricsrit Benda Kálmán akadémikustól, professzort l; "akí szerette az éIet minden pillanatát, nem panaszkodott, mikor állástalan diplomás volt a 30-as években, s nem panaszkodott, amikor állástalan lett a diktatírrában. Aki nem tartott hahovatartozását.Igaz emberi életet élt, s nekiink, kik kozel álltunk hozzá, a|egcsodálatosabb eszményt hagyta vissza: az emberséget". ,;'.".1,'i,1,1i,;'j;:::,".,;.:,:..;i:l,;:,, ,:.,,.1;i;'

Eletének 81. évében, vasárnap elhunyt Benda Kálmán akadémikus. Magyarországra érkezéseután a Ferihegy 2 várócsarnokában esett cissze. A helyszínre érkez orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Benda Kálmán egyik legjelesebb tcirténésziink, akinek kutatási teriilete Magyarország kora rijkori politikai és mrivel déstorténete - kiiIonos tekintettel a magyar jakobinusok mozgalmára - megszakított tudóspályát futott be. Kosáry Domonkos mellett 1,942-t I a Teleki Pál Tudományos Intézet munkatársa volt, háboni után a Tcirténettudományi Intézet igazgatóhelyettese, és kilátása volt a legmagasabb tudomá-

nyos és tudományszervez posztokra. Eszmei meggy

z

dése és f -

lását elvesztette, és segédmunkákból, alkalmi

fudományos

ként a református egyházza|való szoros kapcsolata miatt azonban ál-

nrunkákbóI él. Csak 1956utánlett ismét a Tcirténetfudományi Intézetnek el szcir igazgatóhelyettese, majd a represszáliák után visszamin sítve munkatársa és végi.il nyugdijazása után tanácsadója. Aktivitását azonban ekkor sem vesztette el, és 1980-tól mindmáig a Dunamelléki Református Egyházkeriilet Ráday gy jteményérrekigazgatója és a História szerkeszt bizottság tagja volt. Négy éwel ezel tt a Magyar Tudományos Akadémia Torténettudományi Bizottságának elnoke és a Magyar Torténészek Világszovetségének elncike lett. Nem vált sem egyházi, sem politikai tekintetben szélsóséges nézetek hirdet jévé, mindig is a reáIis és a megállapodott torténelemszemlélet híve volt.

Mellékesen megszállott ismeretterjeszt,aki tudományos kvalitásait népszerrien és kcizérthetóen tudta tovább adni, s ezt számta|an el adásban, tv-sorozatban, rádiómrisorban meg is tette. Azok kózé arádiósok kózé tartozott, akik sokra tartották a szép magyar nyelvet és a kozérthet séget. Kiilonos és szomor tréíájaa sorsnak, hogy a Magyar Tudomány legutóbbi számában bis,csílztatta Ember Gy z akadémikust, mint ,,levéltártan egyik legjelesebb magyar képviselójét" .Ez a min sítésrá is vonatkozik és sajnálatos, hogy most már haláIával osszefuggésben

leírnunk.

Március 13-án 81 éves korában elhunyt Benda Kálmán torténész,a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Egy nagy tehetség , jelentós kutatóval lett szegényebb a magyar torténettudomány "Engem mindigaz a szituáció érdekelt, amikor a torténelem cselekvésbe megy át" - vallotta. S m vei - alapm vek - a XVI-XYIII. századi Magyarország arcát és harcait tárták az olvasók elé, legyen az a Bocskai Istvánról írt monográfia, a jakobinus mozgalom ttirténete, a felvilágosodás kora va1y ahazátó| elszakadt csángó magyarok dokumentumainak vaskos kotetei. Azon régi professzorok hagyományait vitte is tovább, akik munkájuk eredményeit minél szélesebb kcirben akarták megosztani, harrgja a rádióbóI s arca a televízióból ismer s volt akkor is, ha vele

ragot, nem akart kárpótlást, tisztelte mindenki hitét, etnikai

Meghalt Benda Kálmán akadémikus

kell

)/

L.A.

:

]:.L!;i.']'

: .,:,r;],:i':

Magyar Nemzet, 1g94, márcíus

1ó.

Meghalt Benda Kálmán Az utóbbi esztend kben mintha versenyt futott volna az id vel.

Hetvenes éveinek végénh széveseket meghazudtoló energiával vetette bele magát a munkába, a tudomány, akózéIet, a népf iskolák, a református egyetem szervezésébeMindeniitt jelen volt, ahol valamit cselekedni kellett a felncivó nemzedék érdekében, Magyarországért. Ezért szerették és becsrilték oly sokan pártállásra, felekezetre való tekintet néIki.il. KiilfóIdi ritjáról hazatérve csapott le rá a halál. Bármilyen hihetetlen, nyolcvanegyedik évében járt. Nagyváradon sztiletett 1913-ban, Eotvos-kollégistakérrt végezte e| a Pázmány Péter Tudományegyetemet, majd Bécsben, Berlinben és Párizsba képezte magát tovább. Katonai szolgá|atának letoltése után a népf iskolák elóadója lett a vallás és kozoktatási Minisztériumban. Ezután három évet toltott a legendás Teleki Intézetben, ahol a háborus években a jobb id kre késztilt társaival. A koalíciós id k átmeneti reményei után a dogmatikus t
58

^tA?lAINK ,,

Jobbb polgárt,

+)D-.-<((* nópf iskola feladata."

jobb hazafit, jobb ernbert nevelni * ez

a

MARCIUS

t994 I. 1.

(Móricz)

évf. szám

A MAGYA n NJÉPrŐISKOLAI TÁRSASÁ C NEGYEDÉVE r.IXENT MEG]ELENÓ KIADVÁNYA

EGYELET AMAGYAR

ASZELLEMI MELToSAG ES AZEMBERI

I{EPFOIsKot"A

sZoLGALAIA-

TISZTESSEG PELDAI(EPE

A m lt

BAhí

A vtszprémi biennálén egy ki}tcücn bar ti ttszélgclés s,orón a NÉmet Népfóiskotai Sztivclség elniikantzonyu Rita Stissmuth óltal a 80. szíilctésnapjfua kiildtitt kti rt}filó lcvélról szólva a clmzett ílcndn Kálmán ó maga sz.rénységével m gicgycztc: ,"Ez ignzán mcgtisztclqi, ne m is nckem szól, inkábtt a mdgJíaí népfói,
dccemhtri veszprémi nipfcíiskolai

triennálé népes táhoríturn aligha gondolhntu,l Mrki, hogr'lársaságunk kóvctkez ,,nasy e:iérnényc" Benda Kálmín lcm lósÉ lcsz. Hirren jó egészségbcn,í íóle ín g-*zükr.lt{ szerónységgel fogadta n íl0, szii[ct€snapi kiitz-rinlÉsckcl. s velle ál a 'I'csscdik SÉmuel N pfóisktiti Díiat A márciusi l-i elnrrkségi írléseuis tórctlcn in. tcnritá*sal dolgoz'crtl- fclclóli.ségtclj csen ler jcsztcite elrJ e.t t,tzette 'Iársnrágunk napirenricn lévt} aktuális íig.vcínck megvitaÉsát, Elnólcségiink és lag,;ógunk ez,Ért is ft,tgitilt;r m{l1, megrertdii lésscl a halálhírét. .,Ftlclósck vagyunk" - írla huszoniít évescn, amikor a .,háromrnillió kolrlus orszígábon" halíroztírrne8 írZ crtelmi.,iégi filrlalok ícladatait. Ezért hapcsolódott be a íirlukuurtti mozgalomba. s czdrt lett életresicólóan a nóp-

f6iskolai képzÉselkiitelcztttje. r\zon

k{lhcrrlott. bogy

a

nek," Igen, ez a mond+l hrfun jellenui Benda Kálmánt. mint cmtrcrt, minl a Mrgyar Népf iskrrlai Tfutur g el.t .*z{mt1 vczetójét. I,lalílánûk híre mindnyájurr}at megrázoa. Ete tc

nrun_

nemriet tiihbségét alkotri

Tudjulr, a tijrt nclem viharai brrsszri-hrxszri ór"tirtdckig gátolták ezininyri tcr.ékenynyolcvana; Évekhen, a Épfdirliulrik jtxlli clíerjerlesenek irlcj{n a kóznrrivelÉ dési-néptrcvcl i t*.éhenysege Ls ltn harót, tanártárs ncv{bcn brirs runk a mi Marci lrii*iinklóí, aeral n fognd;tl
í

ltullyar

st

NÉp{círlsholar

hcrrzilrttscl

hoz:Ájárult a ndpítiiskotált,;r|ijáélesrréséhcrl' F,rkólrsi És embe,ri nagysága mindnyáiunknak utat mutstott a'mindcnnapi munkánkhen. lvlegtiszlrlvc ércrhettÉk-élez.helikmagukrrt ezok, akiket trarítai ktizÉ íogadott, Btnda profes.tzor r távozás+ negy \-cíízíesóg a Magyar Népfóiskotai Tálsaság számírra. u5vanakkor ázt 3 kötclezelrségct is jclcnti mindannyiunknnh hog1, nz ó sec l ltlmdbsn dolgozzunk továtrb, r\ i\émet Népfóiskolai Sr,iivelség, annrrk budapc"sti irtd'ája, valaminí á mll8am ner,ébcn lcguól.vetrb risztÉt{inkct fcjcrziik ki Benda professerrr rir íclescgÉnck É.s c*aládj;in* is.

BLfi DA tí,{LNlAii l 9l.}-t r9.|

parasáságho| múvelt. az ország drrlgaiban részt vállnló. a sajlit íigyr-riket iinállóan int zc5 cglénektt, knzösségcke{ t(líemlli nek.

a

utolsó aapjáig nag},se"i

"*i tene clcés ktlrzvetlcn enöcri magntartásával venné a lnflgy í rt{pft5bkolák tcv kÉnyég l. A ntg)í!,enc!i dvek elcjélá munkásságának jclenltfu rÉs*t a nópfoiskoliá&nah szcntcltc. Mihelyt a ptitikai l"íltozások khctól,é tsttélq aannnál

Tóthlánal

Trirsas g titkira

Ja*ob IIon a,t'finr,r &-c"p/ríí.ttoírri Si,cltetsig Budapesti l rtxláj a igazgatója

BRNí,A x"il. íAN, r6fítli{*d, ctYMrL rínrrhlnl lbzrrélt{ ktíiinl*íé*l: Outáiyn clrác, g ltnnli íjtto ,tílrclr lul"áet.r! q .4tléatg tra&.l teg;l, o Ftlotófiat és Tóa&aa iu nl Egrtí*,#r rrlrnr+ o l}*lomtlí*rli ffrfi:9irldíBJ l,&rád*.rs'l{l f,dJ44,.65 FgftartÍJftl tf lf rd]o, 9 l r r,lrE, dlrrdatrarc ,líftt BuíqFgi ^trísíryJ/ial u Trne*nwJfillrT,l Éi.tíí.tdFrolc,ladlr, or í,it+tt3ul .{ísl{nld '{dly lÉft.lí frl, tdomÉtru ln! (fi lia, ! Ne|llrfrFtia FwrJnáÉ l'._flírlrrpí ií íJr -tíl,{ fáaolrrndrrox,ri ír, u V+,irw.flmln'[étlÉlénlt]E[r-í,ltrinB(tdl rsrt4r, a Ml61at ííiírJül-Ef}}tfi.t.ifir9ttJaffiá clnitc, l ,líl, _q+lr larí+trlql fiírrujqr rtiIg-mndal$act to*t'd. o .l{ogrcr ticpftisb,b t rgár á*Il, t (}wpar fulaba É{líl rlíl?sÉJAfre*{ a Plq l{c@rtndí í]uím líor6rrmr Álaq**lny l r,lS&rtoldtlaSatelopln ly cltill ,

Ji,1t-g Fottululffi f,dclrjffJlalf mnralori /tlr+íóifiiír4ut u\clrrrlc, p./rrácrttr*a rtarÍ ,toltsp+rrt rólfi.Ég tlulré*i agia, e ízlc*aytd1, l S*at, lwpridlj, t lore5;ia, c 5ÉrÉt Freilrqrnelá{'g!É.d/,luhfÉ|&l,Áíulrírrrrnr.Koddly/_a filíjeofurrruPOímrfrtíraitú" ln.ary ís o ítg+rlrl fufrWt Népláliblg lrtj ti! r.rad]r

,r,r

MneyeR NÉppótsxol.Al TÁasasÁc

59

^{APIAIÎK Reformátusok Lapja, 1994, ápfilis 3,

Virágot helyezek - jelképesen - Benda KáImán sírjára. Diáktársa voltam az országos hírútörténettudósnak, a KároIi Gáspár Református Egyetem

rektorának, sok tisztség húségesmunkásának. Akkor még a régi Lónyay utcai Iteformátus Gimnáziumba jártunk. Eveken át egy paában ültünk. Hatvankét éwe] ezelőtt történt az, amit most elmondok.

Tavasz volt, már meglegyintett minket az érettségi vizsga izgalma, feszüItsége. Ugy kezdődött a dolog, hogy valamelyiktiLrrk valarnilyen diákcsínyt követett e1. Osztályfőnökünket mérhetetlenü1 föIháborította a dolog, s meg akarta tudni, hogy ki volt a tettes. Nehéz dolga volt melt a tettes nem jelentkezett, az osztá|ybanpedie erős volt a ,,betyárbecsüIet", senki nem árulkodoit. Közbevetóen el keli mondarrom, hogy csodálatos ember volt az osztáIyíőnökünk. Idősebb már, a régi híres tanárgárdábói maradt közöttiink. Latint, görögöt tanított, szavai nyomán valósággal megelevenedett a latin-görög mitológia minden alakja, isterre, hóse Amikor nerrr akartunk felelni - ez gyakran megesett - elkezdtünk rimánkodni: ,,tanár úr, kérem, tessék mesélni!" Akkor leszállt a katedráróI felúIt az egvik elsó padra a diákjai közé és órahosszat mesélt, meséIt, Nos, ezzel a nagy tudományú, de küIönben vajszívű tanárunkkal történt, hogy elkezdett,,nyomozni". De hiába vo]t minden, nern sikerült megtaláIni a tettest. Egyre nótt az ingeriiltsége. VégüI egyenkérrt fölállított mindegyikünket: Te voltál? Te voltál? Mindenki nemmel válaszolt. Majd szétrobbant telretetlen haragjábarr. Ez nagyarázza, lrogy még egy utolsó kísérletet tett: rákiáltott a leggyöngébb tanulóra: ,,Díószegi á|Ij íell" Falfehéren áIlt fel a szerencsétlen fiú. ,,Te iudod. hogy ki volt. Az érettségivízsgán fogod megbánni, ha most azonnal nem mondod meg a nevét!" Dermedt csendben szolonEott az egész osztály. Alig lehetett elviselni a helyzet feszültségét. Egyszer csak látom ám, hogy mellőlem lassan, csöndesen föláIl Benda KáImán és hallom, amint mondja: ,,tanár úr, kérem, ha én tanár vo]nék, én nem tennék ílyet." Aztán, amilyen csendesen állt íel, olyan csöndesen ült vissza a helyére. Ha egyáltalán lehetett, ezzel még tovább fokozódott a feszültség. A tanárunk azonban egyszelTe magához tért elvakult dühébőI: ,,Cazemberek vagytok mindnyájan - mondta - Diószegi, te pedig ülj le!" A teljesség kedvéért el kell mondanom nrég azt is, hogy a továbbiakban semmiféle bántódás nem érte Benda káImánt ezért a közbeszólásért. Osztályfőnökünk ugyanúgy szerette őt ezután is, mint azelőtt. Talán még jobban szerette. Ez volt Benda Kálmán. Zseniális volt pillanatszülte pszichológiája. Egyetlen szóval sem hibáztatta nvíltan az osztályíőnököt. Saját tanáreszményét tette túkörré, lrogy eszméljen magára a tanár. N{eg is történt. Benda Kálmán a következó hat évtizeden át is taltotta magát ehhez: ,,...ilyet én nem teszek". Csak az úristen tudja, hogy kortársai - tanárok és mindenki más is - mi mindent tettek", amit ő nem tett. Tette viszont a ma6;ét: tanult és tanított. Számára a legfőbb értékaz igazság volt Azt kereste, azt hirdette, akár tetszett akár nem tetszett az embereknek (olykor-olykor szetetett egyházának). Az átélt hat évtized sok vihara forgószele ót is megtáncoltatta, föI-le hajlította (többször le, mint föI), de bármit tettek a többiek, ha az szégyenIetes voit, ő ,,oIyat nem teti". A stafétabot váratlanul, hirtelery kiesett a kezéből. Ki fogja ezután

fölvenni?

,

|ózsef

.Farkas

Reformátusok Lapja, 1qq4, március 27.

Holtig hűséggel

a

hitért, a tudományért

Benda Kálmán 1913-ban született, Nagwáradon. A Lónyay utcai reforrnátus gimnáziumban érettségizett, az Eötvös Col1egium tagjaként szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Szekfú Gyula tanítványaként. Bécsben, Berlinben, Párizsban egészítette ki tanulmányait. 1942-tőIa Teleki Intézet munkatársa, 1945-tól a Történettudományi lntézet igazgatóhelyettese. 1949-ben elvesztette állását, évekig alkalmi munkából élt, 1956-tól haláláig az MTA Történettudományi Intézetének munkatár-

sa. 1986-tól a Magyarotsz,ági Református Egyház Ráday Gyújteményének igazgarója 1970-ta tart elóadásokat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, mald az ELTE bölcsész karán. A Magyar Tudományos Akadémia 1 990-ben lev elező, 1 991 -ben ren de s tagjáv á v álasztja. Az MTA II. osztáIyának az MTA történettudományi bizottságának, a Magyar Történészek Világszövetségének e]nöke. A Káro]i Gáspár Református Egyetem rektora és Tórténetfudomár.yi Intézetének igazgatója, az új egyetem szellemi irányítója. Díszdoktora a Budapesti Teoiógiai Akadémiának, elnöke a MagyarFrancia és a Magyar-Román Történész Vegyesbizottságnak, a francia Akadémiai Pálmarend tagja, a Pálmarend tiszti fokozatának tulajdonosa, a párizsi Robespierre Társaság einökségi tagja. 1992-ben Széchenyi és Szent Györgyi-díjban részesült, 1994-ben kapta meg a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály ZolIán-drát. Benda Kálmán nagy ívű tudornányos munkássága során elsósorban

XVI-XVIII. századdal, kü]önösen a reformáció hatásá,",a] foglalkozott Bocskai Istvánról írt életrajza 29 éves korában jelent meg. Külöa

nös figyelmet szentelt a forráskiadásoknak: a magyar jakobinusok iratai, Ráday Pál iratai, a Moldvai csángó-magyar okmánytár kötetei a

magyal tudomány maradandó értékei,Kiadta Bocskai István levelezését,szeruőle a tízkötetes új nragyar történeti szirrtézis XYIII. század végétés aXW. század elejét targyaló fejezeteinek. Számos tanulmány-

ban foglaikozott a rendi országgyúiésekkel, a XVII. századi felkelésekkel, a Rákóczi szabadságharccal, anrelynek egyik legjobb szakértője volt. Kiemelkedő tudonrányszervező - és népszerűsitő tevékenysége: egész munkásságát végigkísértea népfóiskolai mozgalom ügyének ápolása, a nyolcvanas évek végéna mozgalom egyik újraindítója. Elnöke volt a többi között a Magyar Népfőiskolai Társaságnak, az Omagyar Kultúra Baráti Társaságának, az '56-os forradalom kutatóintéze, te tudományos tanácsának.

Népújság, 1994. márcíus 29, Marosvásárhely

Történ észsiratő A legnagyobbak közül való vo]t! Három hónapp al ezelőlt, az Erdélyi Magyar Nyelvmíveló Társaság 200. évfordulóján remekbeszabott elóadásával valósággai elbúvölte a közönséget: Aranka György e8yetemes érvényúlevelezésérőI érIekezett. Akárcsak ama legendás tábornok, ,,Osztrolenka véres csillaga" - Bem József - Benda Kálmán is - mert, sajnos, Ót kell búcsúztatnunk! - Marosvásárhelyt kedvelte iegjobban. Ma is fuIembe cseng, ahogyan a Kemény Zsigmond Társaság felejthetetlen Kultúrpalota-beli elóadása után megvallotta:,,Soha ilyen lelkes és népes közönség ót nem ünnepelte, köszöntötte!" Akárcsak Bem Józsei Benda KáImán is mindig visszavágyott Marosvásárhelyre, Ezért fogadta olyan nagy szeretettel az 1993. december 4-5-re, a,,tudós társaság" megalakulásának 200. évfordulójára szóló meghívást. Benda Kálmán, nyolcvanéves kora ellenére, fiatalokat meghazudtoló lendülettel végezte a maga történészi munkáját. A l\4agyar Történészek Világszövetségének elnökeként mindent megtett azért, hogy a íorráskiadványok eljussanak a legszélesebb olvasói rétegekhez, hogy a magyarság megismerje sajái históriáját. Ezért volt olyan emlékezeelóadása. A tes a moldvai csángók történetéről szóló.marosvásárhelyi két kötetes okmánytár mindennél beszédesebben bizonyítja a moldvai csángók magyarságát. Berrda Kálmán egyszeméIyes intézményként hadakozott a népfóiskolák, a református egyetem megszervezéséért, a történelemtudomány népszerúsítésééri. Ráday rrtcai kutatómúhelyében maga volt a megtestesú]t polihisztor. Krózusként adakozott minden tudásra szom1azónak.

Azt már kevesen tudják, hogy Benda Kálmán Nagyváradon szüle-

tett 1913-ban, Eötvös-kollégistaként szerzett diplomát a Pázmány Peter T'udományegyetemen Ezt követően Bécsben Berlinben, majd Pá-

rizsban tanult, s a kor kihívásainak megfelelóen megismerkedett az új történelmi áramlatokkal. A katonai szoigálat letöltése után a valIás és Közoktatási Minisztériumban a népfóiskolák előadója Bár dúlt háború, Benda Kálmán rigy dolgozott. mintha a világot nem borították volna lángba bombák, s ágyúIövedékek A legendás TelekiIntézet legnagyobb reményekkel induló történésze volt Benda Kálmán, A második világégéstkövctóen alig foghatott hozzá az áItaIa megálmodott kutatáshoz, a dogmatikus törtérretírás eunuchjai őt is kispaclra ültették.

60

^(ÁPlAINK

1953-tó1 1957-ig a Duna menti reíormátus egyházkerület levéltárosa volt. Csupán 1980-ban kapott tudásának megfeleló beosztást: ő lett a híres Ráday Gyűjtemény igazgaIója,7957-ben visszafogadta a Tör-

ténettudományi Irrtézet, ahol haláláig dolgozott. Elete végénmég megérhette, hogy megalakult a Károli Gáspár Re, formátus Egyetem/ amelynek rektorává választották. A legnagyobb tudósainak egyikét veszítette eI a magyarság. Kiváló elóadó, lenyúgözó tudású történész, akinek munkái nyomán kibomlott előttiink az elmúlt századok históriája. Hétfőn helyezték örök nyugalomra. Legalább gondolatban adózzunk Benda Kálmán emlékének. Tó|alai Zolttin

Magyar Nemzet, 1994, ápfiIís 2,

rázni alevéltátak fontosságát, sorIa látogatva rádiós barátjával a vidéki levél tárakat. Ez a szakmaszeretet hatja át, amikor a Lónyay utcai gimnázitrm felszámolásakor (1950-ben) kétkerekú kiskocsit szerez és rakja fel a gimnázium egyedülálló értékúkönyvsorozatait a kocsira, s tolja-vonja több fordulóban, a macskaköves

Meghalt Benda Kálmán, s vele most sírba szállt a polgári kori magyar értelmiségutolsó generációjának egy sajátos alakja. Sarja egy családnak, amelyik 7867 ótavettrészt a polgárosodó Magyarország civil és katonai igazgatásában, amelyik hitt abban, hogy történelmi felelóssége az állami adminisztráció múködtetése. Mert az állam múködőképességeteszi életképesséa társadalmat, biztosítja ígazgatásí, napi élet- és múvelődési kereteit. Az otthonról hozoti kötelességtudás, a hitt és vallott társadalmi szolgáIat hatotta át élettevékenységét. Ha megtanultunk valakitől - történészek, értelmiségiek - ország-

ban, népben gondolkodni, akkor Benda Kálmántól tanultuk meg. Az ó közelsége volt az, amely e szemlélethez szoktatott. S e szemlélettel egy értelmiségi-nemzeti magataliás vállalásához. Ó, aki az 1930-as

évek elsó felében végzeti a Budapesti Eötvös Kollégiumban, Európa egyik legerósebben nemzetkőzi szenrléletú elitkollégiumában, tökéIetes latinos nyugat-európai múveltséggelKosáry Domonkos meliett szerkesztette a magyar társadalomtudomány eiső egyetemes szemléletű és részben Nyugat-Európába is terjesztett íolyóiratát, a Revue d'Historie Compare-i s aki bensó családias barátságban volt az atlanti-parü kollégákkal, a magyar történettudomány nagy diplomatája, aki váIlára vette a határokon túli magyar történettudományosság támogatásának terhét, különösen az erdélyiek gondjait, ez a Benda Kálmán fáradságot nem kímélveutazottMagyarországfélreeső zugaiba, hajnali fústös, piszkos vonatokon. Tartott előadásokat helyi tanteshileteknek, diákoknak vagy egyszetű, parasztembereknek... Benda Kálmán - ő is így meséIte - fiatalkorából hozta magávaI az emberi együttérzést, a szegényekkel való azonosulás készségét.,,Bizonyára a református neveltetés tette rám ezt a hatást - így ő -,hiszen a református egyház lelkésze a falu egyszerű népévelélt együtt. De várj csak, Iehet, hogy édes anyám, aki éppen katolikus jászlány volt, De az is lehet, hogy így születtem..." Monográíusok, nekrológusok dolga kibányászni az adatokat: egy értelmiségi gondolkodás milyen mérfóldköveknél, miért vált irányt. Benda Kálmán a 30-as évek végén több fiatal értelmiségikorosztálytársával együtt nemzeti feladatnak tekintette a szociális problémák intézményesfeloldását.

A halál, a temetés megraz mindenkit. S a barátot körrrrven ragadja hilhajtott megfogalmazásokra. Mégis, nem tartom tulzásnak azt mondani: ha volt vaiaki ebben az országban az elmúlt }rawan évben, aki rrépben és nemzetben egyszelTe tudott

gondolkodni, akkor elhunyt barátunk,

Benda Kálmán volt az. S mindezt ú5y éIte meg, hogy egy percre sem adta fel párizsi, berlini múveltségét.Ez a társadalmi e]kötelezettség tartja makacsrr_l a kezdeti népfóiskolai mozgalom élén793942kőzött, amikor

igazgatóként együtt lakik a gazdálkodó fiatalokkal, Történelemórákat tart nekik, sőt résztvesz napi ürrrrepléseiken, szalonnázásaikon. S ezen elkötelezettségbó] következően lesz majd élete utolsó évtizedébena politikailag fugge{en népfőiskolai mozgalom vezetó alakja. Szakmaszeretete hajtja, amikor eIváIlaI szerkesztóbizottsági tagságokat - s ezeket nem dekórumoknak iekintette, hanem szakmaí-közületi funkcióknak; szakmaszeretet hajtja, amikor a százezres nem történész rádióha]lgatóságnak igyekszik sokrészes sorozatban elma1ya-

Kol-

megjegyzést tetünk - látva, hogy az utóbbi idóben már fárad -, taián nem kel]ene ennyit váIlalrri, öniróniával megjegyezte, kihúzva magát, amúgy ,,Marcisan": ,,Nahát, ezt mégsem tehetem. Hisz én vagyok a Francia-Magyar Vegyes-bizottsá g elnöke." Azután meghalt. Hazafelé jövet, szolgálat közben.

,,-,,=,,,,,:.., .=.,.

BúcsúBenda Kálmántól

Hazaíeléiövet, szolgálat közben...

úton át a Ráday

légiumhoz. Ahogy a Református Öre8 Diákok - kik egyesületúnek elnöke is volt - mesélik: ki szomorkásnak, ki vidámnak látta, de mind egyre dolgában magabiztosnak. És ez a szak-maszeretet, ez az elhivatottság múködtetni intézményeket- hajija, amikor elvállalta a rendkívül fáradságos franciaországi előadókörutat e hónapban. Amikor

":.*"o,'::'

Rubícon, 1 994/2. Melléklet

In memorian Benda kálmán Tavaly ősszel ünnepeltük nyolcvanadik szüIetésnapját. Az ünnepIők közül senki sem gondolt arra, hogy a fiatalokat megszégyenítő munkabírású, energiával teli tudóstól ilyen hamar búcsúznunk kell,

Cazdag életművet hagyott ránk. Munkái közótt megtalálható a 16. századi német újságok Magyarország-képének eiemzése éppúgy, mint a 18. századihazai írásbeliség kérdese. Bocskai életrajzát tőbb év, tizedes halogatás után csak nemrég adták ki A történeti források fontosságára nemcsak szóban hívta fel a figyelmet, hanem maga is közreadott olyan alapvető műveket, mint a magyar jakobinusok mozgalmának okmánytára, a kuruc Ráday Pál iratainak két hatalmas kötete vagy a csángó-magyar oklevéltár. A kutatók, tanárok és a diákok kezébe az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb kézikönyvét, a magyar történeti kronológia négy kötetét adta. Azt a nézetet va]Iotta, hogy a tudomány eredményei nemcsak egy szúk szakmai réteg hrlajdonát képezik, azokat mind szélesebb körben ismertetni kell. Ennek érdekében amikor csak lehetett, amikor csak engedték, mindig kihasználta a TIT, a népfőiskolák és a rádió által nyújtott lehetóségeket. Korával nenr tö rődve utazott, elóadásokat iartott idehaza és küIföIdön. Franciaországi előadó kőrutjáról hazatértében, a repüIőtéren érte a halál. Neki, a fáradhatatlan embernek most a nyugalom jutott osztáIyíészil - munkáját azonban nekünk, utódoknak folytatnunk kell. petneki Aron

'

:,.

''r.,

Református Egyház, 1q94, júníus

,,Teremtette Isten az embert a maga képéíe..." Megdöbbentett Benda KáImán halálának híre. Evtizedek óta ismertem ót és barátságával dicsekedhettem. Kevés idóvel ezelőtt járt Patakon feleségével együtt és vidáman elbeszélgettünk. Vele a derú, a barátság mindig egyűt járt. Búcsúzáskor örömmel ráztunk kezet abban a reményben, hogy nemsokára újra ialálkozunk. Halálának híIe indította e] bennem az alábbi gondolatokat Az a kérdésötlött fel bennem ugyanis, hogy a koporsója közeléberr állva én mit m<.rndanék, mirőI prédikáInék,mi lenne mondanivalóm témája? válaszként - miért, miért nem Bibliánk első mondatai közü] a fenti címben idézett kijelentés villant fel agyamban: ,,Megteremtette Isten az embert a maga képmására.. ." (Gen1,2V. E mondat szavait ízlelgetve, nyomban jelentkezett a kétkedó kérdés:Ugyan mi jogon vagy címen mernél te a haIáI közelében az ember teremtésérőI, a kezdet kezdetérőI a végnélbeszélni? Hiszen az ernber teremtéséról szóló szavak a születésre emlékeztetnek, A születés pedig általában örömet, bo]dogságot szerez, a halált pedig a gyász és szomoruság kíséri.A koporsó közelében a fájdalom szorongatja nemcsak a család tagjainak szívét, de a barátok, ismerősök, munkatársak életétis eléri a szomorúság, az egyitt érző részvét.igy igaz - mondogattam magamban -, de az éIet, minden ember éIete, csupa ellentmondás között folyik és múlik.

^(A9lAIÎK A teremtést e]mú-lás kör,eti, a születést halá]. De számtalan és sok ilyerr egymásnak etrlentmondó vagy éppen egyrnást kizáró íogalmat, szópárt idézhetnénk, Csak néhányat hadd említsek: Beke - háború, örörn

- bánat, í'ehér- fekete, szeretet - gyúlöIei, rrevetés - sírás,

Mir.el pedig valljul hogy Isten nemcsak az elsó embert teremtette és íormálta a maga képéreés lrasorüatosságára, hanem kezdettól fogva a világ végezetéig mirrden ember sziiletésébenIstennek az első ember te. remtésébe.n kijelentett telemtó munkája ismétlódik rneg minden napon, sok-sok alkalommal, ezért íg;v rnintien ember hordozza, viseli,,képmását". Nincs kivéte]., ezt a jelt, vagy minősítést minden ember elnyeri. Harrgsúlyozzuk, ez neln az ember akarata, Isten iátta ezt tLelycsnek és jónak. A ,,képmásnak" pedig - valljuk - szavakba alig foglalható jelentősége van, hiszen ez a képrnás küIönbözteti meg az embert minclen rnás teremtménytó1, sót ez enreü és teszi az embert minden más teremtmény (lett légyen az növény vagy állat) wává.Ez, az enrbert emberré tevő ,,képmás" nemcsak Istenre mutat, dehozzá is kőt. Isien a ,,képmás" által az embei,ben valarnit elrejtett, ami ,,isteni". E képmás teszi vagy telreti az embert naggyá és biztosítja méltóságíü. Az elmíllt évszázadok során sokan és sokszor igvekeztek kibontani; rnegfejteni e szó titkát, sok-sok tanulnrány bizonyítjaezt, de: mind csak találgatást tartalnraz. Mondjuk ezt léleknek (pneuma), szellernnek (pszüché). De lrasonlítható ez a képmás olyan eleverr erőhöz is, mint arnilyen az e_lektronros sugárzás nyománaz adí ésvevóáIlomás között fennáll és létrejörr. Az imádságnak is megvan a közvetító rendszere. Isteir akarata ma is érvényesül, neki is megvan a távirányító rendszere. Egy bizonyos, az ember nemcsak ,,pot", meIy ,,porrálesz" (Cen: 3,19), harrem több es más is. Hisszük azt is, hogy Istennek ezekben az embert teremtó szavaibarr van elreitve az örökélet ígérete.Hiszen az, ami,,isteni" ami Istenhez kötő és Ieá utaló,,képmás" nem rr.úIlrat eI, vagv semmisülhet mcg a haláIlal, Minden, arni IsterrtóI szárntazik, az örök. Kép nélkiil nincs képmás! - Persze, mondja a velünk és bennünk eg;lütt éló kritikus vagy tagadó, az amit az imérrt nlondotturrk, az édeni rendre és állapotra, idóre és hetryzetre érvényes. De Bibliánk nemcsak a teremtés történetét isrneri elmondja az a büntetés históriáját is. Eszerint az első enrber, ez az Isten képéreés hasorriatosságára terenrtett ember, elbukott. Berrne és vele - tanítják hitvallásaink - ninden ember elbukott. A búnös embert Isten megbüntette. KérCésrlink:Isten büntetése letöröIte-e, vagy rnegsemmisítette-e ;rz emberre va?)v az emberbe lehe]t,

ielemtett,,képmását"?

Végleg megszakította vo]na velünk, enrberekkel kapcsolatát? Örökké elfordult tőlúnk? Nem, valljtrk atyáinkkal, a Bún elhomályosítja képmását, elfedheti, elsötétítheti, illetve letakarh.atja, de kiszakítani róla vagy belőle, lesöpörni nem hrdja. Az embernek az Istenhez való tartozás szálait a bún meggyengíti, de elszakítani képtelen,

A képnrás nem semmisüI meg a halállal sem. Sőt, rnint mondottuk, az örókélet ígéretéthordozza az és azzalbátotít. Isten ítéIete: ,,. . .vissza fogsz térni a pofba", csak azt jelenti, hcg:1 av, anti az emberben anyagi, testi, az lesz, potrá. A képmás nem por! Igy az, ani az ember.t emberré teszi, a tulajdonképpeni,,én". a mindenki mástóI megkülörrböztető ,,magarn", nregmarad a halál után is és Isten ítéIőszékeelé kerüI. Mi az ember feladata? Úgy élni, azaz úgy tenni és cselekedni, hogy

azok akik közöttiink élnek , minél világosabban és tisztábban meglássák Urukat, lstenüket. Tükrözni Istent ebben a világban szavunkkal, életünkkcl! Hogy nrirrderrki, akivel együtt élünk vagy dolgozunk, níndazzal, amit teszünk, vaty beszélünk, Istenre gondoljanak, beióle lássanak rneg valarnit. Eletürrkkel Istenre rnutatrri ebbeti a világban! A bizonyságtevés igen rneggyőző Íajrája ez, gyakrarr többet ér és eredményesebb, mint a szónok]ás. Ezért a keresztyén ember élete nem szorul csak a templom falai közé. Nenr könnyú íeladat ez. De megalkudni, a képrnást meefakítani törekvő, a burrre csábító erókkel harcoLni soha nreg nem szúnó kötelessétünk. A törvény L]arancsa és követelése ma is érvényes.Azzal sem áltathatjuk magunkat, hogy majd lGisztus, Megváltó tJrunk heiyt álI helyettünk és éretünk. A törvény követelése Krisztus utáni korban és időben is érvényes (Mt 1B,19). Igen, adni és rrem lopni, szeretni és nern gyúlötni, békétszerezni sernmint háborút, örömöt okozni, fakasztani, semmint szomorúságot vagy bánatot iámasztani. Helyesen és bölcsen mondctták a régiek, a keresztyén ern':er élete állandó harc. Törekedni a jóra; küzderri a blin cselekvésére :sábító erőkke], solra meg nenr szúnő emberi feladat és követelmérry. _\zt senr szabad elfelednünk, lrogy ebben a harcban van segiiségiink. lsten segítsége Jézus Krisziusban öltött testei. A koporsó közelében az egyház, az igehirdetés feladata nem az, il,gv szentnek mutassa meg azt, aki csak ember igyekezett lenni. Jó:..k és igaznak feldicsérni azt, akit életében bizonyára gvakr.an és sok-

61

szor megkörnyékezett az ördög. Feladatunk nem az, l,togy íehérruháazt, akinek ruhája élete során, megfakult vagy bepiszkolódott. De kötelességünk nrindazért háIát adni, amit az elköitözött áItal, a benne munkálkodó ,,képmás" által Onmagából felfedett és megmutatott iavunkra és ércttünk. Orülök, hogy elmondhatom, Benda KáImán, Marci barátom olyan ember volt, akivel szívesen találkoztunk, kerestiik társaságát, örömre váltott arcunk - ha megláttuk. Igyekezett segíteni és nem ártani, Gazdag és nagy isneíeteit nem zárta magába, me6]osztotta azt másokkal is. Ember akart lenni, aki tudta, hogy Isterr képmását hordozza. ba öltöztessük

' ,.:,

'',:.

,'' " ., 'i,l ]

Czegle Imre

:,-. BeszéIő, 1994, márcíus 24,

In rnernoriarn Benda kálmán Minden halálhír, minden örök búcsúvételegyenlőképp nehéz és szomorú. Mégis nehezebb akkor, ha váratlanul ér bennünket, s egy munkásságban és eredményekben gazdagpálya megszakadását s egy péIdás magatartású élet elvesztésétjelerrti, Mert Benda Kálmán nyolcvanadik événéppen most lépett túl, sokrétús fáradhatatlan tevékeny-

sége azonban a legjobb negyveneseknek is dicséretérevált volna. Alig egy, hete ültünk egymás mellett egy déIutáni akadémiai megbeszéiésen, ahol nl,ugtalanul tekintett órájára, s mondta, korábban keIlIávoznia, mert még néhány, hivatalos levélíráss egy esti előadás vár rá. A halál is, tragikus stíiszerúséggel, külíöldi tudósi küldetése közberr, a repülótéren érte,

A magyar historikusok élvonalába tariozott, s a történetírás szinte minden ágazata, íclkozata és korszakcstlportja övéi közé számította. A Partium vidékéről indu]t s a \/áradolr iskolázott diák az Eötvös Kollégiurrr híres műhelyéberr nemcsak szaktudornánya alapjait sajátította ei, hanem nagy nyelr.ismeretre is tett szert. Az immár nemcsak kiváió tudós, hanem böicsen szabadelvú kőzéleti ember szekfú köréból jó szellemi poggyásszal fölszerelve tölthetett Párizsban hosszabb tapasztalat- és ismeretszerző tdőt. Az Annales-iskola készülódó évadjai voltak ezek. S hogy az induló fiatal sem-mit sem fecsérelt el ]ehetőségeiból, mutatia, hogy már egyeteme befejezése előtt publikált. Kollégista társai kedves, tartartózkodást és közvetlerrséget jó arányban tartó, szé]es nép- és vidékismer,ettel rendelkező jó lrumorú, az érd,ernes vitát nem, a kötözködést kerülő fiatal emberként emlékeztek rá. Hamar rátalált a tárgyra és terüIetre, amelyről ugyan folyton át-áttért másra is, de amely vezérfonalát adta élete munkásságának. A XVI. századtő| a XVIII. század v égéigtartő hazai szabadságmozgalmak jelentették ennek összekötő szálát.Ugy azorban, hogy nrirrdenkor az európai összeftiggésekbe is ágyazta a hazai eseményeket. BocskayróI s a körülötte zajló hadi-, politik.ri és társadalmi eseményekről cikkek sorát s többször átdolgozott s megjelent könyvet Írt. Bóven szárnba r,éve a reformáció és ellerrreformáció, a megkövesedő íeudalizmus rneg abszolutizmus és a kisnemesi-népi'ellenállás társadaIrni alakzatait, alakulásait, ütközéseit. Vissza-visszatért e korszakhoz, de igazálr a XVIII. századközepélek-végének magyar és eur,ópai politikai gondolkodása, társadalmi mentalitása, szellemi rétegzódése foglalkoztatta. A teréziánus korszak s még inkább II. |ózsef személye, elvei eredményei és csődje. A jakobinus eszmék kialakulása és terjedése haszna és torzulása, szülóhazájában és nálunk, de egész Európában is volt azonban tán a legkedveltebb tárgya. Idegen nyelveken is egész sor tanulmánya jelent meg e kérdéskörből. Itt mutatkozott meg leginkább önálló, saját arculata éppúgv, mint történeti nemzeii kötődése. Mert bár e korszakkal jóval többet íoglalkozott, mint a XIX. századdal, mégis a rnércét,jól érzékelhetóen, a negywenes-hatvanas évek józanl mér]egelt szavú, visszafo gott érzelmiségű és személyiségúpolgárosító nemzeti liberá]isai adták. Széchenyiék, Eötvösék, Keményék, Kossuthék Deákék - együtt. Nem pedig az evolúciós Széchenyi a Radikális Kossuthtal szemben nem a teoretikus Eötvös a pragmatikus Keménnyel szemben, nem a lobbanékony Teleki a higgadt Deák ellenében. A különböző szerepvivók és szerepek együttlátását igyekezett megvalósítani, hogy hivatott történészként össizetevői összességében lássa a kor egészét. Ez a törekvés korábbi korokra nézve is megvolt nála. Erós ká]vinista neveltsége eIlenére nagyon is jó1 iudta például Pázttl.ány óriási jelentóségét. Milrt ahogy a liberalizmushoz való eg-yértelmú vonzódását is, éppen az említettek mintájára, jől egteztette keresztérry hitével, Irlem tévesztette össze a kereszténységet az egyháziak, különösen nem egyes egyházi-

ncgqn[x

bZ

ak magatartásával. S megóvta liberalizmusát egyes századfordulós harsány szavú ágálóktóI is. Sohasem tette magáévá a íorradalmak

mint a történeti változás legmagasabb rendú fajtájának képtelen marxista mítoszát sem. Történeti kényszereknek tekintette óket, melyeknek véres tragikumábóI a szerencsés íejIődésútársadalmak meg tudták magukat óvni. Ez a jóI órzött egyensúly segítette át azon a méltánytalanságon, amelynek jegyében a Rákosi-féle társulat idején mintegy kirekesztették a tudományból, ahová csak az ötvenes évek végén keriilhetet viszsza. Most a munkák között is tudott belátásos, értelmes egyensúiyt teremteni. Nem tartotta, ha másra nem volt lehetósége, a nagyközönségnek szóló könywet, cikket, rádiós és televíziós előadást tudományos tekintélyvesztésnek. Mellette ievéltári, múzeumi, könyvtári anyagot tárt fel s tettközzé, s mikor az idő már engedett, feldolgozta a maga felfogása szerint. A hasznosan céIszerű munka szabaddá tette lelkét szellemét - szabadnak maradt lelke, szelleme megadta erejét munkái

kiviteléhez.

A Történettudományi lntézetbe visszakertiLlve, irányító szerepet töl-

tött be, s a rendszer összeomlása nyomán elnyerhette a rég reá váró helyét az Akadémián. Utolsó éveiben szinte megfiatalodott, és lázas eróve]

dolgozott, vállalt sorozatosan szervezői munkákat, melyek köziil alighanem a Református Bölcsészkar lékehozása állt legközelebb szívéhez. S mennyire előítélettelen volt, mutatja kérdése, katolikus voltom ellenére volna-e kedvem ott előadni. S az igent vette természetesnek, nem különösnek. Nagyot vesztett halálával egyháza, tudományága, nemzetének múvelódése. Ám,re arra gondoljunk most, mit tehetett volna még, hanem arra, mit köszötrhetiink erurek a szabad szellemű kutatónak, errrrek az egyensúlyos lelkú embernek, ennek a szakadatlan munkáIkodó tudósnak. Németh C. BéIa

Jászkun Króníka, 1994, március 30,

Búcsúdr. Benda Kálmántól A Farkasréti temetó ravatalozója előtti teret barátok, tisztelói sere-

meg, akik tudják, hogy,,Halála a magyar szellemi élet pótolhatatlan vesztesége: a fudományos közélet és a történet tudomány kimagasló egyénisége távozott körünkből. Nagy ívútudományos munkássága során elsósorban a XVI-XVIII. századi politika- és múvelődéstörténettel, ezen belül a reformáció hatásával foglalkozott. Megkülönböztetett íigyelmet szentelt a forráskiadásoknak, kulturális hagyományaink feltárásának, Kiemelkedó tudományszervező és népszerúsítőtevékenysége: egészmunkásságát végigkísérte a népíőiskolai mozgalomúgyének ápolása." A ,,Tebenned bíztunk eleitől fogva..." ósi zsoltár felhangzása után dr. Hegedús Lóránt püspök, a zsinat lelkészi elnöke végezte a temetési szolgálatot. Emlékeztetve arra, hogy Benda KáImán történész pályája Bocskai István életrajzával indult és Bocskai leveleinek közreadásávaIzátődott, kiemelve munkáiban a független Erdély szerepét az önálló Magyarország megmaradásában. A töíténész szakma nevében Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézete igazgató,la, a História íőszerkesztője v ázolta a gazdag éIetpáIya főbb állomásait, emlékeztetve, hogy az'50-es évek elején a történész pályáróI letaszítva is szakadatlanul dolgozott. Ekkor jelent meg a Magyar Jakobinusok iratainak forráskiadása is. S a '60-as évek kezdetétőI az Akadémia Történettudományi Intézetében keze alatt egy egész történésznemzedék nőtt íeI, ismerte meg az európai történészmúhelyeket. S mikor már megnyíltak a határok a nyugat-európai történészkonferenciák állandó elóadója lett mint a Magyar Francia Történész Vegyesbizottság Magy ar Tagozatának elnöke. Glatz Ferenc kiemelte azt is, hogy Benda Kálmán mint történész és mint ember ugyanúgy beszélt és élt a nemzetközi konferenciákon, mint a múzeumokban, múvelődési otthonokban tartott előadásokon. A magyar nemzeti történelem hirdetését tartotta íeladatának. Igy kötódött munkássága is Szolnokhoz, elsósorban a Verseghy-kutatás révén, a Jászkunságho z a Rákóczt évíordu]ók és a múzeumi kon, íerenciák bevezető, összegező elnökeként. Családi kapcsolatai révén 8e töhötte

járt Tiszaföldváron.

Sokak érzik emlékezetükben a (Vasvári PáIról

hibás szerk.) Hqnóczy Józsefről tartott emlékbeszédét a gimnázium elótti szobor felavatása alkalmából. A lászbetényiTanítóképző Fóis-

kolán 1992-ben az ottani népfőiskola íéIévszázados jubileumán mint a mozgalom egykori elindíója emlékezett a népíőiskolák hőskorára. S aki személyesen nem hrdott közel j;Jr.ruhozzá, azok is emlékeznek rádióban elhangzott Olvastam va]ahol .. ,,sorozat elóadására," ahol a legiobb történészeket megszólaltatva válaszolta meg az olvasók által beküldött kérdéseket- Nagy kar, hogy Gombár Csaba egyik rende]kezésével egyharmadára csökkentették a negyedórás adást, s ezzel az 1980-tól hetenként felhangzó érdekes músor megszúnt a Magyar Rádióban, mert az öt perc nem volt elég a történelmi témák megvilágításához, a

Knposudri Cyula

Magyar Tudomány,

1

9g4. 8, szám / Megemlékezés

Benda Kálmán 1_913-1994 Közép-Európa még utolsó békeévében,1913-ban született és már a század katakIizmái után megnyugvást keresó idóben, 1994. március 28-án a Farkasréti temetőben tért pihenóre a régi történésznemzedék egyik utolsó nagy képviselőj e, s az új tudományos közélet és a történettudomány vezető szeméIyisége Benda Kálmán. Elete és munkássága nyugodt alkotásra mostoha korszakokon ívelt át. szüIóföldjéről,

Nagyváradról katonatiszt édesapját kitoloncolták, a családot

,,repatria|ásra" kényszerítették.Iskoláit Budapesten kezdte. a Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett. A Páznrány Péter Tudo mányegyetem böIcsészettudományi karán földrajz-történelem szakon kitúnő tanárok - Szekfú Gyula,MáIyusz Elemér, Domanovszky Sándor, Hajnal István. Szentpétery Imre - keze alatt sajátította eI a történetírás mesterségbeli képzettségét.Az Eötvös Collegiumban kapott miként ő maga jellemezte - nem eiit öntudatra, hanem kemény tanuiásra, szolgáIatra/ egyetemesen nyitott látásmódra és nemzeti felelősségre késztetó, valóban liberális nevelést. Olyan nemzedéktársak között, mint Guoth Kálmán, Kosáry Domokos, Maksai Ferenc, Tóth András. Felkészülését külföldi tanulmányokkal egészíthette ki Bécs, Berlin és hosszabb időn át Párizs egyetemein. Francia múveltséggel, nemzetközileg elsőrangú tudományos képzetséggel tért haza, a második világháború, a bécsi döntés a terüIetvisszacsatolások Magy arországra. Egy évig az á]Iástalan diplomások létminimum-fizetésével kónyvtáros a Szekfű-szemináriumban, és a magyarság legsúIyosabb korproblémájának megoldásáért küzdőkkel dolgozik. Egyik rendezője a társadalmi torzulásokat kíméletlenül feltátóTáj és Népkutató Központ politikai botrányba fulladó kiállításának. Három éven át vezeti az egyetlen nem egyházi népfóiskolát s a

történelem mellett szociológiát tanít. Egykori gimnáziumában

,,segélydíjas óraadó" tanár, majd a népfőiskolai ügyek minisztériumi előadója lesz. Mire kutatói állást nyer a Teleki Pál Tudományos Intézetben, jön a katonai szol1álat; bevonul Erdélybe, harcol a délvidéki és alföIdi fronton, 7944 nyarán a zászlós urat csepeli munkások tartjákvissza, hogy átmenjen a szovjet oidalon alakuló magyar Hadseregbe. Budapest ostlomát a Teleki Intézet pincéjében élte végig, szökött hadifogoly francia barátját bújtaWa hamis igazolványokat gyártva. Amint elhallgattak a fegyverek, azonnal az íj magyar töIténettudomány szewező és meghatározó személyisége lett az országos tudományos és múvelődési központtá alakuló Keiet-Európai Tudományos Intézet igazgatóhelyettese, egyetemi magántanár, UNESCO-küIdött, a Magyar Történelmi Társulat fótitkára. a nemzetközileg jegyzet töIténészlapot, a Relrre d'Histoire Comparée-t újraindító szerkesztő, 7948ban származására és nézeteire hivatkozva álIásából elbocsátjál9 tisztségeit elveszik, a tanítástól eltiltják. Neki négy év jutott a nemzedékét, a kiváló felkészültségúértelmiségieket sújtó állástalanságból, AIka1mi munkákból, könyvügynökségbőI egészítiki matematikatanár felesége íízetését,a háromgyermekes család egyetlen biztos létalapját. 1953-ban a budapesti református levéltár élérekerúl. Már nem lehet a tudományos élet peifériájára szorítani. A forradalom napjaiban hívják meg az MTA Történettudományi Intézetnek forradalmi bizottságába,7957-tő| szúk másfél évig az íntézetígazgatóhelyettese maid különbözó beosztásokban, 7987 -ben bekövetkezett nyugdíjazása után mint tudományos tanácsadó, a kutatógárda mindvégig nélküIözhetetIen tagja, a magyal történettudomány meghatározó személyisége. A tanítást a Történelmi Ismeretterjesztó Társulat keretei között s a Rádió rendszeres músorában íolytatta, majd a 70-es években három éven át szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tartott meghívott előadóként történelemórákat. Amikor 1984-ben azELTE BTK középkori és koraújkori magyar történeti tanszéken folytathatta a tanítást, hetvene-

^LAenff{K dik évétmeghazudtoló frissességgel mondta: ez az igazi eleme, mintha a hatalmi kényszer miatt elvesztett éveket akarná behozni gyorsan/ nrint címzetes egyetenri tarrár, s az Eötvös Collegium szaktanára hol-

tái8 tanított fáradhatat]anul.

A demokratikus Magyarcrszág rneghozta a régen esedékes elismeréseket, megnyitotta előtte a h]dományos közélet legmagasabb fórumait. A Magyar TtLdományos Akadémia 1990-ben leveiezó a következő évben rerrdes tagjává váIasztotta. 7992-ben a Széchenyi-díj és Szent-

Gl,örgyi Albert-díj, a I'ro Renovanda Ctrltura F{ungariae Kodály

Zoltán-díja, a francia PálmarenC tiszti fokozata, a Nagy Imre emlékpiakett - az új kiteljesedését ígérő lendületet is minősítette Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke, a Károly Gáspár Református Egyetem rektora, a_ Dunamelléki Református Egyházkerülei Ráday-Gyújteményén ek igazgatója, az MT A Történettudományok Bizottságának elnöke, és a még sok más intézmény,alapít,

vány és egyesület elnöke és tagja fiaialokat

megszégvenítő

murrkabírássa] dolgozott S mirrtlra mi sem történt volna, ugyanúgy vállalta a legkisebb faluban is az előadást, mint régen. Még7992 őszen is, amikor Cyergyószentmiklósról araszolt az auIő a határra, súlyos kényszerpihenőkkel, és két napig tartott az út Budapestíe, melt nem kaptr-rnk benzint, a társaságbarr közismert jókedvér,el ó tartotia a lelket. Feladatok, felelósségek, kótelességek üzes szekerén rolrant, mint Ady Illés-népe, egész életében. Történetírói életmúve sokféle rníííajbanés témakörben korszakok, sokaságok sokaságára terl'ed ki. Szirrte az élet teljessége szerepel itt; politikai kulturák, társadalmi folvamatok. a reformáció, a múvelődés, eszmék, szellemi áran.latok, a mindennapi élet, a renclkívűlivagy az elfeiejtett történelmi szemé]yiség. lrodaiom, néprajz, egyháztörténet, orvostörténet, demográfia - a társadalomtudományok széles sávján mozgott otthonosan. Irásaii egvsép;be fogják szernléletének olyan jel1en-uói, nrint a ténytisztelet, az európai látókör, a m_agyar iörténelem egészét átfogó igény és az erős nemzeti érzelnrú liberalizmus. Tiszte]te és szerette a forrásokat. sok időt fordított ler,éltári kutatásokra. 1953-ban a Századok kibővített szerkesztóségi vitáján jelezte: ,,az uto]só években mintha csökkent volna a forráskiadásclk becsülete", s kifejtette. ha ez így rnegy tovább, az egész magyar történettudománybarr súIr,os torzulások következnek be, Kirekesztettségének évei aIatt folytatta még a Kelet-Európai Irrtézetben megkezdett forrásfeltárásái, s így jelenhetett meg 7952-7957-ben. A magyar jakobinusok iratainak három vaskos kötete, nrini a két világháború köZött in(lított Fontes Historiae Hungaricae Aeví l{ecentioris sorozat folyiatása. Csak akik tanúi voltak, tudják milyen kóű}tekintően megszen,ezve indította el 1963-ban a Nlagyar OtszággyűIésí Enrlékek sorozat munkálatait, s gyíijtőtte az iratokat a XVII. század elejétól, hogy ott folytatódjék ez a lTemzetközi és hazai tudományosságban ma is nélkúIózhetetien soIozai, ahol az ejődei, Fraknói Vilnros és Károl,vi Arpád halálával megszakadt, Szervezője és legfőbb murrkatársa volt a Ráday PáI iratai forrásköteteknek (1955, 1961), megterenrtve a iehetóséget, hogy korszerűen futhasson tovább az ,{kadémia Archívum Rakoczianum sorozata. 1989-ben pedig, amikor az évtízedekig gyúitött Molcivai csángó-rr,.agyar oknránytár 1467-1706 megielerrt. Uj sorozatot indított el, a jövőnek dolgozott. A folyama_tosságot se8ítette híres és nélkülözhetetlen forráski adási szabáIy zatának kidol goz ásál,al: az egykoru íratok iartalmi sérülése nélkü1, nyelvi értékeit megóvva tennj közzé az egykorú szövegeket, úgy hogy azt az elkör,etkezerrdó gerLerációk is feIhasználhassák. Kutatói szenvedéllyel lrozta napvilágra az addigi ismereteket lén;regesen módosító dokurrLentumokat. Munkája n)|omán alakult ki tölrbek között reális kép a jakobinus mozgalomrói/ a magyaí rendek X-r'ii. század elejipoIitikájárói és túnt eI a magyar történelemből a talárr iegszomorúbb terra incognita, a moldvai magyarok, a csángók XVI-XVII. századi élete, Egyik briliáns forrásközlernéni,éből rajzolódott ki a vallásszabadság követelményét megértő íiatal Pázmány és az őkíadásában közzétett királyságbeli és erdéIyi országgyűlési iratokbói lett megismerhetővé Rákóczi korszerú államszervező munkája Sokunk élm& n,ve, milyen magától értetódó természetességgel osztotta rneg a még }
63

rosban vagy az ország eldugott szegletein, a szomszócl országokban, vagy a niás föIdrészekre szakadva élő magyar tudósok érdemes munkáját Egyike azoknak, akik legtöbbet tettek a nragyar törtérrelem nemzetközi megismertetéséért,Mindvégig központi eiőadója volt az 7970es évek óta Köpeczi Béla szervezésében rendszeresen megtariott fran-

cia-magyar tórténész kollokviumoknak. Külföldi elóadásai és publikációi révéna rnagyaI törtérTelem nagykövetének is neveztek. Tő]e tanultul9 hogv kell a tudonrány nemzetközi

demokratizmusa ér-

dekében konspirálni, áttörni a magyar történetírás bezárt határain, könyvtárnyi kötetei rlinni Erdéiybe, és tartani az ottaniakkal nehéz időkben a kapcsolatot_ Seregnyi fiatalt juttatoti kúlföIdi tanulmányokhoz, megkerülve az Osztöndíj tanács zárványaít. Mindez gyakorlati megjeIenése volt a tudomány egvsé8éről alkotott felfogásának Eötvös József alapelvét vitte tovább, korának követelményei között: a nemzeii történetírás csak akkor teljesíti feladatait, ha az ernberiség egyetemes látókölére emelkedik lr4ár eiső nagyobb munkája A magyar nemzeti hivatástudat története a X\'-XVII. században ezt a szándékot fejezi ki, érzékeltetve,mit adott köIcsönösen egyrrrásnak Magyarország és

Európa.

Történetírói életm(ívénekesszenciális többlete longitudinális és vertikális összefúggésekben vitte továL.b a magyar történetírást. Tanárát soha nen tagadia meg, mindig lrangsúlyozta, azokban az időkben is, amrkor Szekfú Gyula nevét csak kemény bírálat illethette, hogy tőle kapta meg mint kezdó kutató nagy témáját: Bocskai István életét és korát, s az ő bíztatására kezdett foglalkozni a másik, kutatásainak ugyarrcsak egész éIeténvégigkísérhető nagy terúletéve]a magyar íelvilágosodás korával és a rákövetkező évtizeclekkel, a korai reformkor-

kora enelkedik a Rákőczi-szabadságharc ki múveinek áradó folyamatából, mint összekötó hídpillér a századok között. Mindig is máig tartó folyamatokban látta a múltat és szenvedélyesen figyelte a korszakváliás csomópontjait s a r,áltozásokat tú]élő értékeket. Il,ven ertelemben, mint az \gazán ió tanítvány, hcltáig folytatta a mesterér,ei még egyetemrsta korában megkezdett vitát a XVIIL századi Magvarországró1 , s anóI, hagy az erdélyi fejedelemség csak,,epüód" lenne a XVI-XVII. század történetében, mesterien használva a tőle kapott szemléIeti szerszámokat, a iörténetiség érvényesítésétés a jelenségek többoldalú elemzését. Fé! óvszázaddal eze\őtt,1942-ben jelent meg a Bocskai István könyve ésbár aZ 1993-ban napvilágot látott újabb kiadásában hangsúlyozza, hogy mennyi ú; ícrrás kerúlt elő azóta, a munka, mint történetírói alkotás, rrra is korszerú . Azzá teszí látásmódja, kritikus elemzése és több olyan felismelése, amelynek;elentóségét csak mostanában kezdi érzéke]ninemcsak a magyar, lranem a rremzetközi tuciomány is. Az életrajzot a teljes politikai, társadalmi és menta]itástörténeti összefuggésben sikerült beállítania. S a i
nagyszabású kutatói teljesítményá1I. Bebizonl,ította, hogy Rákóczi

64

^[A9lAINK

idóközben alaposan feltárt és indokoltan erős francia orientációja is egy. nagy szab ású diplomáciai rendszerbe ilIeszkedik.

seket is könnyedre formálva togalmazott meg, úgy hogy mindenki, a távoli falvak rádióhallgatói is értsék.Irásmúvészete egészen eíecleti,

Otvözni tudta a francia világosságot és a magyar értekező prózaleg-

Ugy rekonstruálta Rákóczi államának diplomáciáját, hogy múködé

jobb hagyományát, a tárgyszerúséget. Irásai és előadásai országnyi tábort bilincseltek le, s ajándékozták meg őket a iogikus gondolkozás,

sében mutatta be ezt a kevés előzményből megteremtett szervezetet. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy tollát szernélyes élményekis

a gazdag képek, s a77. századi magyar nyelv fordulatainak, zsoltárok szavainak örömeiveI. Tudom, ha szerencsésebb nemzet fiának születik, nyugodtabb éle-

vezették. Erzékeltetni tudta, milyen, szinte emberfeletti feladatokkal küzdöttek ezek a múvelt, de a hatalmi átrendeződésEltópájának po[tikai jégpáIyájánkezdő, többnyire fiatal diplomaták. Rákóczi instnrkcióit követve a királyság és ErdéIy sajátos viszonyait kellett volna megértetniük, a térség hosszú távú békéjétbiztosító alternatívát elfogadtatniuk a protestáns uralkodók udvaraitóI a Vatikánig különböző érdekeltségúkörökkel. Az viszont szinte bizonyos lehet, hogy családjának apai ágon református, anyai ágon katolikus hagyományai érvé-

tet éI, jóval korábban kap méItó elismerést, nyer egyetemi katedrát, és tanítványainak nagyobb serege folytathatja munkáját. Mégis méItatlan minden interpelláció. Mert így lett azonos az ország egykoli és mostarri történetével a térségváltozásainak törésvonalain megszakadt és újrakezdett, és kiteliesedett pálya, Tudósi habitus, szuverén személyiség, történetírói életmúegységébenteljesívűpáIya zárult le. Benda KáImán pályáját maradéktalanul megfutotta, olyan korszakokon át, amikor sokan voltak a hivatalosak, de kevesen a választottak. R. Vtírkonyi Ágnes

nyesültek a vallá§háboruk és a vallási ellentétek íelszárnolásátcélzó politika érzékenymegfigyeléseiben. Sokan íogják még továbbvinni fehsmerését, hogy Rákóczi államának törvényében a vallásszabadság-

ról, a templomok, egyházi intézményekhovatartozását elrendező eIvekben már a modern kisebbségvédelem alapelve is benne rejlett, mert a fejedelmi döntés a többség kötelességévé tette, hogy segítse a kisebbségi val]ás híveit. Történészi munkamódszeréről ránk hagyott egy érdekes vallomást. Az Emberbarát vagyhazah? címmel 1978-ban megjelent tanulmánykötetének bevezetésében mondta el, hogy a magyar jakobinusok történetét kutaWa érdeklódését eleinte a nagy átalakulás forradalmi tettekbe robbanó pillanatai kötöttek Ie, de hamarosan rájött, hogy menynyire nélkülözhetetlen az elózmények és következmények, a hosszú távú folyamatok ismerete. Egészen korán felfigyelt a múveltség, a kultúra értéktartó és értékteremtó jelentőségére, a nemesség rétegenként eltérő mentalítására és átlátta a parasztság hatalmas problémáját,Yizsgálatai vezettek eI azokhoz a súlyos elméleti kérdésekhez,amelyek haláláig foglalkoztatták. Az egyiket a haza és a haladás, az emberbarát és hazafi fogalompárokban kifejeződő kérdésben tette íeI, úgylátva, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól, a két törekvés csak együtt Iehet előrelendító. A másikhoz új kutatási módszerrel jutott. A felvi-

Egyház és VíIág Protestáns Lap, 199a, ápflís V/4. szám

Búcsúegy kuruc tudós-népművelő kultrirprotestánstóI Megemlékezésem első számú forrása az, amiI e rendkívúliember élőszóban saját maga adott közre magáról az utóbbi évtizedben, amíg közeli munkatársa lehettem itt a református egyház szolgálatában Údító volt egy emberséges ,,vllági", európai formátumú személyiséggel találkozni abban a kicsinyes gettóv_ilágban, ami az egylrázi éIetet még a 80-as évek elején is jellemezte. Ot ismerni több volt, mint magánügy. Innen veszem a bátorságot és indíttatást ahhoz, lrogy szóIjak róla.

lágosodott abszolutizmus csekély hatékonyságának okait kutatva a korabeli Magyatországot mintegy alulnézetben vizsgálta végig. Népesség, nemzetiségek, iskolázás, írni-olvasni tudás, a jobbító eszmék genezisének feltételei és sok más körülmény mikroelemzése alapján alkotott képet a polgári korszak küszöbén íeltúnó új nemzet-eszméről és a magyar iársadalomróI. Tanulmányai sora bizonyítia, mennyire foglalkoztatta ez a kérdés.

7986 őszén az 1956-ró1 tartott konferencián - amint az a .vita azóta kíadott jegyzőköny.vében olvasható - a íorradalmak szerepéről a magyar nemzeti egység íormálódásában, talán kicsit optimista. de sokoldalúan megvilágított koncepciót vázolt fel. Tanúsítva, hogv benne egységben élt a múlt és jelen. Bocskairól írta: ,,Ha más boldogabb, hatalmasabb nemzet fiának született volna, ma talán a világtörténet legnagyobbjai között emlegetnénk. Így azonban csak mi emiékezünk reá vigasztalást és bátorságot merítve példájából a magyar sors nehéz perceiben." Tudósi magatartásának egyik legtöbbet emlegetett jellemzóje volt, hogy baráti kezet nyújtott kezdó történészeknek és szívesen dolgozott együtt fiatal kollégáival. Fáradhatatlanul olvasta munkáikat, friss érdeklődéssel vitatott meg eredményeket, s ajtaja mindig nyitva volt a szakmai kérdésekke] hozzáíordulok elótt. kezdő ismeret]eneket ugyanazzal a szolgálatkész szívességgel fogadot! mint nagynevú külföldi tudós barátait. Sokan em]ékezhetnek diákos örömére, ha új eredmények kerüliek elé Nyitott maradt idó múltával is minden újra. A történeti ökológia első hazai próbálkozásának kötetét amint kézbe vette, pillanatok alatt átlátta a ennek a világon mindenütt dinamikusan íejl.ődő új tudománynak a jelentőségét a Kárpát-medencében/ s azonnal terveket kovácsolt, hogyan lehetne méltó feltételeit megteremteni. Ilyenek lehettek a humanista tudósok az úikor hajnalán, gyanútlanul bízva az értelem és a tudomány világjobbító küldetésében, Elete végénis felidézte, milyen büszkeséggel töltötte el, amikor fiatal tudósként 7942-ben a Bocskai István köziratára egyik lektora, Zádor Anna múvészettörténész azt mondta: ,,Végre egy történész, aki írni is tud." Soha nem lett méltatlan erre az iíjúkorielismerésre. Többről van itt szó, mint hogy mindig következetesen és kíméletlenüI irtott minden stílusbeli magyartalanságot. A történetírás hármas követelmé nyéból - mesterség, tudomány, múvészet - talán ez utóbbit, a jól írás követelményét tekintette legértékesebbnek. Mert a Iegnehezebb? Inkább személyisége lényegéből következett, Maga vallotta, hogy ,,a történész, aki csak önmaga vagy néhány szakember számára kutat és ír nem teljesíti igazi íeladatát." Súlyos és bonyolult szakmai kérdé-

Sors bona

i\,

,,

iL,

nihil aliud

Tapasztalat szerint a mi tájainkon eleve gyanús, ha valaki úgy Iép 81. életévébe,hogy nem ismeri be]ülrő] se a hadifogságot, se a börtönt vagy internáló tábort, nagy népszerúségnekörvend, a legkülöníélébbrendú-rangú, felfogású, hitű, vílágnézetúernberre] tart kapcsoiatot. Sokak számára nehezen hihetó, hogy oIyan ambíciókkai, tehetséggeI és szorgalommal, amilyen Benda Kálmánnak adatott, ennyi ideig értelmiségipáIyán 1ehetett maradni szellemi vagy lelki meghasonlás nélkül. ,,Az éIethez szerencse is kell" - szokta volt mondani egyszer büszkén és szerényen. Hogy e rövidke, közhelyszerú mondás mi mindeni jelenthetett az ó esetében, arra né-

hány jellemzó momentum felsorolásszerú emiítésévelpróbálok

uiaIni. Az első természetesen a biztonságos és egyben magas követelményeket ál]ító családi háttér, amelyet a kálvinista katonatiszt apa és a katolikus édesanya, felnőttkcrától pedig hitvese teremtett körülötte. Meg a génjeiben magával l-rozott éIetSZeretet: tuclta élvezni a föidi ja,vakat, s az esztétikai érzéknek sem volt híjával. Noha küIsőségek tekintetében puritán volt, színes élménybeszámolóiban - ahogy népszerútörténelmi könyveiben is - figyelemre méltó helyet foglalt el a fejedelmi pompa, díszes öltözetek, fényes fogadások érzékletes megjelenítése. Kedvtelve mesélte társaságban egyik aiapélményét,hogyan meneküIt meg a háborúban a golyózáporbóI maroknyi csapatávalhlszárzászlósként Ió, háton a 1'iszán átúsztatva, Szerencsét hozott neki a Lónyay gimnázium Betl.Ien Gábor cserkészcsapatában szerzett gyakorlati ügyessége, me8 az a tengernyi ismeret, amit a Pázmány Péter Tudományegyetem történelerr.-föIdrajzszakán és az Eötvös Kollégiumban kiváló tudóstanárok irányítása alatt - a névsort jól ismerhetjúk a közelmúltban adott interjúkbót -, majd 1938-tól Párizsban és egyebütt összegyújtött. Továbbá az a hatalmas IétezéstechnikaíarzenáI, amelynek megszerzésére a közép-európaí sors őt is rákényszerítette. ADOB-os évek, röplapgyártás a német megszállás alatt, a háború, majd kényszerű ,,íeketézés" a betevó falatért, szellemi fizikai segédmunkák a hátratétel idején, a határon túIi magyar tudományos élettel és a nyugati emigráció tagjaival való kapcsolattartás fortélyai szolgáltatták ehhez a tananyagot: Ilyen tapasztalatok birtokában nem csoda, ha a passzív re-

NÁPlAINK zisztencia helyett a cselekvés embere volt, a iót cselekvés alkalma:nak lehetó legteljesebb kihasználásával. Az ,,ahogy lehet" múvésze, :e sosem behódolva mártírpóz nélkül - nem is nagyon értette azo
A hátország Étetpatyala ue- és kiteljesedéséhez talán találhatott volna elókelóbb luítteret is, mint a dunamelléki reformáfus egyházkerület Ráday Gyúi teménye, amelynek igazgatói tisztére 1980-ban - jóval a nyugdíjkorhatár fölött kapott meghívást. Ezzel a könyvtárat, levéltáIat és most már múzeumokat is magábarr foglaló intézménnyel 1951-ben kedlt közelebbi ismeretségbe, amikor Pap László teológiai tanár, a Ráday

Kollégium akkori igazgatója örömmel

mélységesenfeltudottháborociniazon,amitlelkészipáIyárakerü1t volt iskolatársától hallott, hogl,a töménytelen világháborús borza-

'.,.

lom, beleértve a haláItáborokat, mind ,,lsten akarata voll" . Az e1yházhoz tanozás vállalása számára nem a tételes keresztyénséget jelentette, hanem inkább a népi vallásosság tiszteletét és valami olyan

transzcendenciaigényt,amitközelebbrőlnemkívántmeghatároz-

ni, Volt véleményevallási, egyházi problémákróI pl.

.:

,

794742-benis,

l :

amikor a református gimnáziumban fiatal tanáremberként megfogalmazta kifogásait az iskolával kapcsolatban frissen szerzett benvomásai alapján. Kedvezótlen tapasztalatai nem kedvetlenítették el, sem akkor amikor megváIt a girnnáziumtól, sem késóbb. Meg,. olt benne az a képesség és elhatározás. hogy aggasztó jelenségek .áttán is, siránkozás helyett,,a dolgot ót magát nézze" -Bocskayval =zólva, akirőI éppen akkortájt, alíg29 éves korában jelent meg elsó

,

-i'onyve,

\-emzeti hivatástudat

A Bocskay Istvánban megismelt haza iránti elkötelezettség,

a

ple-

bejus-sorssal való egnittérzés, autonómia- és szabadúgigény, a gyors dóntésekre kész, de megfontolt ellerrzékiség sok más tulajdonsággal együtt találkozik az ő hajlamaival és vágyaival. A kutató és a kutatott ;zemély lelkét sok titkos és nyilvánvaló szál köti össze, Ebben a kapisolatban keresendő szerintem annak a páratlan, utánozhatatlarr és

65

,i]],r

,,:

Benda Kálmánnal talán öröke sírba szállt mentalitásnak egyik íorrása, ami ót a legkurucabb európaivá tette. Még olyanok is, akik egyébként irtóznak a küldetéses emberektől, csupán kíméletlenzsarnokoi!]iI kat láWa bennük, elismerték, hogy nála a /,magyaí nemzeti hivatástudat"-nak (könyvet írt ilyen címmel 1937-ben) pozitív tartalma és hitele r an. E hivatás neki szeméty szerint elsósorban két dolgot jelentett. Az egvik, hogy - egyik legkedvesebb tanítványa, Glatz Ferenc kifejezéséveI élve -,,a magyal töIténettudomány nagy diplomatájaként" meg- ilú számlálhatatlan küIföldi történészkoníerencián vegyen részt, s íöIénves nyelvtudással, elegáns, megnyeró stílusban igyekezzék pótolni a kelet-közép-európai nacionalianusokról, kisebbségekról hiányosan tájékozott szakemberek, diplomaták ismereteit. E murrkához a muníciót a már említett egyetemi és külföIdi tanulmányok mellett a Teleki Pál Tudományos Intézetben 7942-7949 kőzött eltöltött id ő tapasztalatai nyú|tották. ahol Bibó István, Kosáry Domokos. Györffy György és mások társaságában dolgozott, szerkesztette a Revue d'Histoire Comparée-t. A béketárgyalások tudományos eIókészítésénekfeladatát is az intézet vállalta, ennek kapcsán került szóba 1945-ben ,,a dunai táj kézikönyvérLek" terve, amely angolul, oroszul és franciául is megjelent volna, Ha ez megva]ósult volna, akkor - ezt a történetet is ii,ilil az ó elbeszélésébőlismerjük - egy magas rangú írancia politikus neie egy villásreggeli alkalmával talán nem kérdezi meg tóle a több miltiós magyar kisebbséggel kapcsolatban a 80-as évek végén: ,,Es mikor vándoroltak ki Romániába?"! A nemzeti hivatás másik fó feladata számára a népíőiskoiai mozgalom volt, amelyben Újszászy Kátmán ösztönzésére a kezdetektól részt vett. majd újraéledésétőlmondhatni haIáláig fontos szerepe volt. E tiirelmes, fáradságos munkára mirrdig szakított idót, kevés meghívást utasított vissza: élete arról szólt, hogy rendelkezésre álljon, hogy használják, Az ország megmaradásának és íelemelkedésénekútján létfontosságúnak látta a parasztfiatalok és más alsóbb néprétegek taníáút,korszerú szakismeíetekkel való elláását, olyan önbecsülésre alapozva, amelynek megszilárdítáúra, érdeklődé sének megfelelően, a nemzeti történelem megismertetése alkalmas és hivatott. Ebból az aprómunkábóI sokat váIlalt - idesorolandók népszerú rádiós ismeretterjesztó sorozatai, a nagyközönségnek szánt könyveivel együtt, mert úgy látta: sok a pótolnivaló a nemesi Magyarország viszonyaihoz képest, anrikor ezek a réiegek egyszerűen nem tartoztak a nemzettestbe. A népmúveló és a diplomata szerep kiegészül, és kiváló összhangot alkotott egy harmadikkal: tudományos pályafutáúval, kutatói arrbícióival. Ennek meglehetősen kései elismeréseként több fontos történész testi.ilet elnökévé választották, majd 80 felé járva azt is megérte, hogy akadémikus lett. Mindhárom feladatot óriási ene€iával végezte, egyikról sem kívánt lemondani, ily módon egymaga intézménnyé vált. 1,1,,,

kínált neki szerény állást a levéltárban. Sosem feledte, hogy a munka nélküli évek után menedéket talált itt, s mikor módjában állt, ő is adott másoknak. Ehhez a korszakához fúzódik legendás akciója, amikor a piispök minden tiltása ellenére saját kezúleg kézikocsin menti át a levéltárba az 7952-ben az álIamnak sebtében felajánlott Lónyay Gimnázium irattárát és könyvtárát a már katonák által elfoglalt épületból. ErrőI az idóról tanúskodik sok egyéb rr.ellett szociográfiának is beillő száz oldalas naplója biciklin végigjárt baranyai úqáról, valamint egy kétkötetes forráskiadvány: Ráday Pál iratai. Amikor Pap Lászlót az akkori egyházvezetés1,956 után eltávolította és íöIdönfutóvá tette - ezt is tőIe hallottuk elóször -, a munkatársak pedig Nyugatra távoztak, ő sem maradhat sokkal tovább többek közt a ,.neves" történész kolléga, egyházi funkcionárius iigybuzgósáta miatt, A forradalom idején visszahívták a Történettudományi Intézetbe, ahol munkakörét nyugdijazása után is, lényegében haláláig megtartotta. Erre egyébként rá is volt utalva, mert ahogyan szolgálati éveit az akkori szabáIyok szerint összeszámláIták, alacsony lett a nyugdija, a Ráday Gyújteményvezetéséértpedig nem vett fel fizetést. Ez az intézrnény volt a támaszpontja megszaporodott utazásainak Magyarország legféIreesőbb zugaitól a legrangosabb nyugat-európai tórténeszkonferenciákig. Katoniis rendbe 5y űitötl számozott dossziéiból itt készúltfel a népfóiskolák, falusi gyüIekezetek, diákok között tartott ismeretterjesztő elóadásaira, a szakkonferenciákra, rádió- és tévészerepléseire.Neki ez volt a katedrája - igazi nem jutott neki, csak majd a Károlyi Gáspár Egyetem rektorsága 80 ér,esen. Itt fogadta a legkülönfélébb embereket a világ minden tájáról: falusi presbitereket, diákokat, kisebbségieket, grófnőket és lovagokat. Körünkben ismertette először a moldvai csángók közötti jezsuita misszióról szóló vatikáni kutatásának eredményeit, ahogy máskor is szívesen felolvasta az általa valamilyen okból fontosnak tartott, va]lomásjellegú írásait. A legutóbbi,,önképzókör" - ahogy ő nevezte témája egy jó íé|évszázadonát dédelgetett feljegyzése volt, amelyet történész pályatársa emlékkönyvébe szánt. Es amúgy mellesleg igazgatta a gyújteményt, ápolta a Ráday hagyományt. A többéves épriletrekonstrukció áldatlan viszonyai közepette, léleköló tárgyalások során igyekezett méltó helyet kialkudni az itt őrzötl és gyarapított értékeknek. Minden alkalmat megragadott a gyújtemény jelentóségénel páratlan kincseinek minél szélesebb körben. elsósorban tudományos berkekben való megismertetésére. Biiszke volt rá, fóként a múemlékkönyvtárra, amely a maga nemében valóban egyedúlálló: az első, a kor szín-

vonalán álló felvilágosodás-kori nyilvános protestáns köznemesi

könyvtár. Bár érdeklődésének megfelelően Ráday Pál diplomáciai tevékenységéttöbbre tartotta, mint a református egyház első világi fógondnokaként betöltött szerepét vagy pietizmusát, könyvgyújtó koncepcióját igen nagyra értékelte/ s mata is hasonló szellemben igyekezett folytatni, Ez az örökség a széleskórú modern tudományosság, a

szúk szakmai vagy felekezeti határokon kívülre tekintó múveltség igényétjelenti. A tavaly alakult református egyetem rektoraként is ezt a szempontot igyekezett képviselni, hiszen ezzel az igénnyel most már a mindennapokban is számolrri kell. A Gyújteményéléneltöltött szúk másfél évtized számára legkedvesebb, kézzelíoghatőlelei közé tartoznak az évkönyvek, forráskiadványok. Történeti, egyháztörténe. ti tanulmányok soía jelent meg ezalatt, kóztük szánros olyan munka, amely speciális jellege vagy egyéb okok miatt nagyobb példányszámú szekuláris kiadványban nem kapott volna helyet. A 8&as évek foVamán a nyugati emigrációval való személyes kapcsolatrendszerének köszönhetóen sok jelentős iratgyújtemény kerülhetett haza, amelynek a szállítását is olykor szó szerint saját kezúIeg végezte,

A legiobban talán azokat a nagy forrásértékú,leginkább helytörténeti anyaggyújtéseket, kézilatokat értékelte, amelyek a történelmi

Magyarország elszakadt területeiról érkeztek hozzá sokszor kalandos utakon, mivel ő maga ErdélybőI a legutóbbi időkig ki volt tiltva. Mint ,,Íónök" munkatársaiban megbízott, mások nézeteit tiszteletben tartotta. Szakmai és egyéb ügyekben is készséges,segítsége mindig kézzelfogható volt, A nála idősebbeket megbecsúlte, munkájukat elismerte és igényelte, de toleráns volt a sokkal fiatalabbakkal is. Az a nagyvonalúan megértő és egyben elkötelezett tárgyilaBosság, haragtartást nem ismeró, de belső meggyőződéséhez ragaszkodó gyakor-

66

^(Á9lAINK

Iat jellemezte a munkatársakhoz való viszonyát is, ahogyan általában másokkal bánt, lett légyenek rég elporladt történeti alakok vagy élő személyek. Esendő embernek mutatkozott meg közöttünk, nem tar-

totta ma8át tökéletesnek vagy tévedhetetlennek. E tulajdonságáértlehetett legjobban szeretni - s neki fontos volt a népszerúségis -, a többiért inkább csodáltuk. E posztmodernnek nevezett korban ő ama ge-

:

nerációt képviselte, amelyik űgy érezte, szellemiekben súlyosan megrakott tarisznyával indult - mi még csak most jutunk hozzá szélesebb kőrben ezekhez a javakhoz -, de azán,,félrenyomták", nem ::,, fudott kibontakozni. S már csak azért is sokáig kell élnie, hogy azidő- ': " közben eltávozottak helyett is dolgozva igyekezzék átörökíteni vagy legalább megismertetni mindazt, amit felhalmoznia adatott, akár félévszázados,,átmenet" alatt és után is személyébenhordozza egy örökre elpusztultnak látszó ársadalom és kultúra kontinüását, győ- 1:,...., kérzetét.O is a nagy gyújtögetők közül való. Remé|jük jó helyre ke- .:'.:: rült, amit ránk hagyott. :

,

Közélet - Politika ils,

TudomásomszerintsohasemmiIyenpártnaknemvolttagja.Mégvagy épp ezétt - a tudományos testületek mellett: MTA Történet- '

tudományi Bizottság, magyar-francia történész vegyesbizottság, román-mag,yar történész vegyesbizottság stb. - a legküIönbözőbb cso-

'

portosulásokban,egyesületekben,intézményekbenvállalttisztséget', már-már ,,áIláshalmozásnak" tetsző mennyiségben. Elnöke volt a ,::

Népfőiskolai Társaságnak és az Omagyar Kultúra Baráti Társaságának, és benne volt Soros Alapítvány kuratóriumában is. Ilyen jellegú elfoglaltságait nem a direkt politizálás szándékával látta eI, hanem

egyszerúenmunkánaktekintette_méghanémelyekúgyísérteImez-

szomorító ,,feledékenység" , amely a hivatalos gyászjelentés összeállítóinak a kezét vezette épp a fent említett alapítvány nevének mellőzésekor. Nem szelette és nem is hagyta, hogy bármely írányzat, közösség, politikai érdek kisajátítsa magának. Ezt általában tisztelettel fogadták, de vele is előíordult, hogy régi jó barát lehazaárulózta, amiért a rendszerváltáskor a címerbizottság tagjaként történetesen a korona nélküli váItozatra szavazott. Fenntartotta magának a jogot, hogy aláírjon mindenfajta állásfoglalási, tiltakozást, amellyel egyetért. Ehhez akkor is ragaszkodott, arnikor egy ízben a rendszerváltás minisz-

terelnöke személyes dorgálásban részesítettehasonló nriatt. A,,népiség" nem pártpolitikát jelentett számára, de nem is volt valláspótlék, sosem emelkedett a szakrális rangjára. Előadáskor használt kicsit éneklő hangja valamelyest templomi ünnepélyességre emlékeztetett inkíbb, plebejus indulatok kifejezésekor sem fogalmazásban, sem hangerőben nem törekedett a hevességnek arra a fokíra, amitől az emberek az utcára mennek. Efféle rnegmozdulásokban nem érezte ió] magát 195ó-ban sem, mégis megválasztották a történész forradalmi bizottság elnökének, legutóbb pedig az 1956-os intézet kuratóritrmi társelnöke volt. Hogy honnan volt ereje ahhoz, hogy ifjakat megszégyeűtő fizikai és szellemi frissességgel ennyit dolgozzon - a halíl is szolgálat közben érte -, arró| nem szeretett sokat beszélni. De mikor egyik könyvében kedvelt hóse, Bocskay,,állhatatosságára, magabiztosságára és elszántságára" a fejedelem alábbi szavait idézi, magáról is sző!hatott: ,,Az halál csak egy haláI, és arra anélküI is reá kell mennúnk. lnkább akarjuk pedig az életünket oly helyen és oly okokért elfogyat-

nunk, az kivel hűti, nemzete és hazája szerető embernek örók

emléközeti megmaradhat, hogysem csak ingyen e nélkűl is kimenni ez világbóI..."

ték és ennek megfelelő elvárásaik voltak. Igy íordulhatott elő az az e]-

Koán Domokos

és Benda

Nagy Edit

Kálmán szerkesztette röpirat I944, jűius

5.

A Masrar Nép a fe]szabaűtá§éri halcol me$elenik valatnl Ma§arorságon A náci ielTor, A Gestapo áttal torvén},t6l€nü elhulcolták között van: Keresztes-Fischer belüsminiszter, Laky, Gratz v, mini§zt€lek, Baranyai, Si§ray, Somssich felsóhází ts,gok, Peyer, Rassai, Kéthly, Buchin8er, Malaslt6, Bródy, Makkai, Rácz, Szentlványi, NasI E,, Bajcsi-Zsilinszky, somosrvári os, képviselók; Szentrnitrlóssy, a küü$rnjnisztel helyett€se, Szege y-Maszák a politüai osztáJy vezetője, Éüá§sy rendórfókapitány, Sombor deteküvfónök és helyettese: Borbáth, Baráti Euszár Aladár (fi iga,zgató, §zen
Szabadság,1994,

március

19.

Kolozsvái lap

Igaz és tudós ember volt Benda KáImán halálával a mai magyar történetírás egyik alapembe-

rét és talán legszínesebb egyéniségétvesztette el. Kiemelkedó szakmai képzettségét a budapesti Pázmány Tudományegyetem akkor fejlódése csúcsán álló történelmi karának és az EöWős Kollégiumnak nagynevú, tudós professzorai alapozták meg. Ezt a korszerú alapot bécsi, berlini és párizsi ösztöndíjas évek fejlesztették tovább. Akkor szövódöti isme, retségei, magas fokú nyelvismerete, megnyeró, életvidám és tetterőt sugarzó egyénisége,élete utolsó napjáig megőrzött mozgékonysága a

magyar történettudomány valóságos nagykövetévé avatták a külföldi szakkórökben és a nemzetközi szervezetekben. Ezt a feladatkört szíve szerint, fudatosan vállalt mert pályája kezdetétól íogva azon íáradozott, hogy a magyar történelmet beágvazzaasz,3kebbközépeurópai és a tágabb európai fejlódésbe, hogy a magunk múltját a szomszédos népekével egybevetve vizsgálja. Az elmúlt rendszer egyik legkárosabb következményű merénylete volt a ma5yar történetfudat és történettudomány ellen, hogy- a háború utáni rendszerváltás során a teljesen felkesziilt, érett, akkori középnemzedéket pártpolilikai meggondolásokbóI végleg kirekesztette az egyetemi oktatásból, Bar született nevelő egyéniség volt, Benda Kálmán sem juthatott egyetemi tanszékhez, Személyiségének és tudásának vonzerejét minderrnél jobban bizonyítja, hogy így is sokan választotLík ót mesteriiknek és sorakoztak kőré.

naentNx 7948-ban az ő páIyáját ís kettétörték, éveken át állástalanul viaskodott a megélhetésért,de sem hazáját, sem szakmáját, sem korábbi értékrendjétnem hagyta el. Helyen maradt, amennyire lelrette, folytatta kutatásait, és - talán református történettudata hatására is - a magyar szabadság:mozgalmak (Bocskai, kunrc szabadságharc, magyar jakobinusok) felii{mú]hatatlan szakértőjévévált, akit a társadalmi kérdések iránti különös érzékenységjellemzett. Mindig vallotta, hogy a historikus, ha csupán önmaga kedvtelésére vagy néhány szakember számi{ra kutat és ír, csak részben teljesíti feladatát. Ezért arra törekedett, lrogy népe minéI szélesebb rétegeinek adjon tiszta történeti látá§t, Ennek érdekébenvette ki részét kezdetétőI íogva a népfőiskolai mozgalomból, a helytörténetírás fejlesztésből, a tudománynépszerúsítésből a TIT-en és a rádión keresztüI. Hosszú ideig ezek voltak a számára elérhető katedrák, ahonnan a kisebbségi nemzetrészek történetfudatát is hatékonyan erósítette. Ilyen irányú fáradhatatlan és áIdozatos munkájának fuIajdonítható, hogy a kisebbségi magyarság körében vitathatatlanul ó a legismertebb és legkedveltebb magyar történész. Hozzát:Jr. nemcsak nagyváradi szülőhelye kötötte, hanem az a meggyőződése, hogy a magyarság, az országhatárok ellenére, egyetlen e8ysé8es nemzetet alkot. Neki köszönhetjük az erdélyi múlt számos részletének tisztázásán kívúla moldvai csángóság okmánytárának összeáIlitását, arnely most már lehetóvé teszi e legkeletibb nemzetrész sorsának tudományos tanulmányozását. A szomszédos népekkel való szót értés előmozdítása érdekében vállalta el 1989 után a magyar-román történész vegyesbizottság társelnökségét. Igaz és tudós ember volt, akinek elvesztését az erdélyi magyar tudományosság és magyarságis gyászolja, emlékét megőtzi. Szabó T. Attila és Entz Géza után Benda I(álmán a harmadik kiemelkedó fudósunk, akit teremtőiük talán húséges sáíarkodásuk jutalmaként - hasonló körülmények között, testi-szellemi ereie teljében veszma1ához, ismét márciusban. Benda Kálmán is megtörettetés nélkül, mindig biztató optimizmust sugárzó tekintetéve] néz vissza reánk Charon lassan ködbe veszó ladikjából, Földi maradviányait március 24-én helyezik örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetóben. |akó Zsigmond

Benda kálmán emlékezete Confessio 1994,

Nagyváradon sztiletett 1913. november 27-érr. A családja a 7920-ban ,,repatriált". Igy Benda Kálmán már Budapesten kezdett tanulni, középiskolába a Lónyay utcai Reformáfus Fógimnaziumba járt. Itt érettségizeft 7932-ben. A,,Lónyayban" református szellemiségú, azaz nép hez hú, Habsburg-ellenes, bizonyos mértékig,,forradalmi töltésú" nevelést kapott. Itt vetették meg nyitott történelemszemléletének, református öntudatának alapjait, és itt nyert alapos idegen nyelvi képzést. Ez a tudásanyag gazdagodott és szerencsésen egészült ki az

egyetemen tanultakkal

és külíóldi: bécsi, berlini,

párízsi

peregrinációina k (7937 -7938) gazdag tapasztalataival. Egyetemi tanulmányait - Eötvös-kollégistaként - a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a köztudottan római katolikrrs szem-

léletű és Habsburg-orientációjú történészproíesszor, Szekfú Gyula ,,keze alatl" végezte: az ő szemináriumának volt tagja, náIa doktorált 1937-ben (jellemző a disszertácíója:,,A magyar nemzeti hivatástudat története a XV-XVII. században"|), mellette volt gyakomok és Szekfű habilitálta egyetemi magántanárrá 1945-ben. 1939-ben kinevezést kapott a beregszászigimnáziumhoz óraadó helyettes tanarnak, amely feladatot azonban katonai szolgáIata miatt nem hrdott ellátni. Egy esztendő múlva, hasonló minőségben a Budapesti Református Gimnáziumban (a ,,Lónyayban") már tanít. 1940 és 79(3közőttvezette az évenként több hónapon át múkódő; a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézet által szervezett tatai népfőiskolát. 1947 őszén a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Népmúvelési Osztályára nevezték ki segédtitkátá.l942márciusában az akkor szervezett Teleki Pál Tudományos Intézethez került tudományos intézeti tanárként, majd 1945-tóI 7949-ig- azIntézet megsziiLrrtetéséig - annak igazgatóhelyettese volt. Ezután - fóként,,kálvinista" gerincessá gének, szilárd jeüemének ,,köszönhetően" - állást nem kapott, hosszú ideig alkalmi munkákból - és felesége, Szabó Mária matematika-fizika szakos tanárnő fizetéséből - élt a család. 1951. július 2-átóI a Dunamelléki Reformáfus Egyházkeriilet levéltárosaként alkalmazta. Az itteni tevékenysége különös jeleniőségú a dunamelléki egyházkerület, de az egész ma8yar református egyház

67

tudományos életében.1951 őszétól Iett az egyházkerületi levéltár a püspöki hivatal irattárából levéltárrá: egyre inkább ismert és elismert szak- és fudományos intézménnyé.- Innen a forradalom leverése utáni,,konszolidáció" következtében történt főgondnok váItás,,következményeként"kényszerüt - egyik napról a másikra - eltávozni, Az egyházkerületi kőzgyűlés 1957, november 13-án,,fogadta el" Benda Kálmánnak az egyházkerületi levéltárosi tisztéről való,,lemondását". - 1980. január 1-tőI - másodáIlásban, de teljes szíwel - ,,visszakerült" a Ráday Gyújteménybe, most már gyújteményi igazgatóként. Ezután

-

több szerencsés körüIrnény együfthatása folytán

- megélénkülhetett

a Ráday Gyújtemény élete, szabad teret kapott Benda

Kálmán szerye-

ző tehetsége. Benda Kálmián a F.áday LevélárbóI történt kényszerú ávozása után Magyar Tudomrányos Akadémia Történettudományi Intézetéhez keriiüt igazgatóhelyettesi megbízással, majd ugyanott fudományos munkatárs, főmunkatárs, 1981-tól tudományos tanácsadó. 7982 őszétől osztá|yvezető volt 1987 májusában történt nyugalomba vonulásáig. Közben 7957-1977 között - másodállásban - a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Fóiskolán tanított címzetes főiskolai tanárként, majd 1984 őszétőI az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának címzetes egyetemi tanára.7993 őszén elfogadta a Magyaíoía

szági Reformálus Egyház megbízását a Károli Gáspár Református Egyetem rektori tisztére, amit haláláig húséggel teljesített is. A Confessionak 1977 -tőI, meglndulásától szerkesztőségs tag;la, az Országos Református Gljteményi Tanácsnak 7997-től elnöke. Csak életének mintegy utolsó másfél évtizede hozott számára komolyan eüsmerést és megbecsüIést mind tudományos, mind társadalmi téren. Tisztségeit, kitüntetéseit alig lehet hiány nélkül felsorolni. - 1961-ben megszerezte a történettudományok kandidáfusa, 7979-ben pedig a történettudományok doktora íokozatot, 7990-tőI a Magyar Tudományos Akadémia leveIező, 1991-tóI rendes tagja, 7993-tól az Akadémia II. (Filozófiai és Történettudományi) Osztálya elnöke, a MTA Történettudományi Bizottsága elnöke, a Magyar Történészek Világszövetségének megalakulásától íogva elnöke, a,,Kulturáüs és történelmi emIékeink feltárása nyilvántartása és kiadása kutatási íőirány" kuratóriumának elnöke, a Magyar-Francia Történész Vegyesbizottság magyaí tagozatának elnöke, a Magyat-Román Történész Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, az Omagyar Kultura Baráti Társaság elnöke, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány a Népfőiskolákért Szakalapífuány kuratóriumának elnöke, az 1956-os Forradalom Kutatóintézete nemzetközi kuratóriumának társelnöke, a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja, a párizsi Robespierre Társaság elnókségi tagja, a Johannita Lovagrend tagja, stb. - 1983-ban,70. szüIetésnapja alkalmából a,,Munka Erdemrend" arany fokozatát,1988-ban, 75. életévénekbetöltésekor pedig a francia ,,Akadémia Pálma-rend tisztje" (Ofícier dans l'Ordres des Palmes Académiques) kitüntetést kapta. A Budapesti Reíormátus Teológiai Akadémia 1988. december ltl-én tiszteletbeli doktorrá avatta, 7992-ben Széchenyi-díjat és Szent-Györgyi-díjat kapott, 1993-ban Nagy Imre Emlékplakettel üntették ki. Ezen kílrül a Pro Renovanda Culhrra Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán-díjának is fulajdonosa, '1987 -ben az Országos Széchényi Kónyvtár,,Adalékok a XVI-XX. századi magyar múvelődés történetéhez" címúkötetét (szerkesztette Bálint István |ános) Benda Kálmánnak ajánlotta, 1,993-ban, 80. születésnapjára a MTA Történettudományi Intézet,,A tudomány szolgáIatában" címúErnlékkönywel tisztelgett a neves történész előtt (szerkesztette Glatz Ferenc),

Benda Kálmán nagy ívútudományos munkássága során elsősorban a reformáció hatásával foglalkozott. Bocskai IsLvánról írt éIetrajza29 éves korában jelent meg, Különös figyelmet szentelt a forráskiadásoknak: a ma5yar jakobinusok iratai, Ráday Pál iratai, a Moldvai csángó-magyar okmánytár kötetei a magyal tudomány maradandó értékei,Kiadta Bocskai István levelezését,szerzője a tízkötetes új magyar történeti szintézis XVIII. század végétés XIX, század e|ejéttárgyaló fejezeteinek. Számos tanulmányban foglalkozott a rendi országgyrllésekkel, a Rákóczi szabadságharccal, amelynek egyik legjobb szakértője volt. Kiemelkedó tudományszervező- és népszerűsító tevékenysége: egész munkásságát végigkísérte a népfőiskolai mozgalom ügyének ápolása, a nyolcvanas évek végéna mozgalom egyik újraindítója. a

XVI-XVIII. századdal, különösen

Benda Kálmán élete utolsó percéig a ,,tudomány szolgáIatában" hazatérve, már magyar földön, a Ferihegyi repülőtéren érte ahalá|'l994, március 13-án. Emléke legyen áIlt: franciaországi előadókőrűtról

áldott, példája találjon követésre.

n[zentNx

68

Hetí Nemzett Úlság, 1994.

augusztus 5. ArcéIek

Benda kálmán emlékezete Az ember általában hajlamos, hogy azthiggye, szemléIete, gondolkodása és elkötelezettsége nem a vak véIetlen múve, hanem valóságos éIményeltalálkozások és események alakították, hogy - különösen ifjúkorban láthatatlan kezek és sugárzások befolyásolták: végül is mi. lyen ügyért eszméértránt kardot, haűgy hozza a sors. Magam különösen hajlok arra,hogy akézbe vett olvasmányok nagyon is iránymutatók lehetnek: azt azonban, hogy ezeket az ifjúkori olvasmányélményeket a véletlen, a sors vagy a gondviselés görgeti elénk emeló hullámként, nem fudnám megmondani. Mint ahogy azt sem tudon-t íelidézni, miként került a kezembe még gimnazista koromban Benda Kálmán 1942-ben megjelent, Bocskai IstvánróI szóló könyve. Tanulmányi versenyen nyerteá? Alándékba kaptam? Nem emlétszem rá, csak azt tudom, hogy elolvasása olyan, éIményt nyújtott, ami - néhány más könywel egyetemben - alapvetóen megszabta a törtérrelemmei való érzelmi kapcsolatomat. Abban az időben ugyanis, amikor az iskolákban csak a marxizmusnak nevezett vegyszerrel kilúgozott, minden élményszerúségétől,izgalmasságától és tanúságátóI megfosztott,, történelemhez" jutottunk, olyan friss levegó csapott meg a könyv olvasatán, amibőI megtudhattam, hogy a történelem az ígazítörténész - aki egy szeméIyben tudós és tanár -, lelkéból fakadóanalegízgalmasabb kriminél is tanulságosabb. Ezt a varázslatot, hősöket megelevenítő erőt, tanulságokat megfogalmazó erkölcsiséget, eseményeket fölmagasztaló elkötelezettséget kerestem azután minden történelmi múben, ez lett a mérce öntudatlanul is, ehhez mértem minden históriát, ha nem is gondoltam rá minduntalan. fóval késóbb, mikor személyesen is megismertem, egyben-másban munkatársa is lehettem a barátai és tisztelői áItal csak Marcinak, Marci bácsinak nevezett Benda Kálmánnak, ez az érzésem még kiegészült a kitűnő előadónak és a közvetlen, tudósi rangjától, súIyát sohasem külsőségekkel hangsúlyozó atyai

barátnak kijáró elismeréssel. Eletének, tudósi munkásságának kiemelkedó csúcsai és szakadékai aXX. századi magyal értelmiség sorsát, kálváriáját péld ázzák, A Monarchia utolsó békeévében,7973-ban szűletett Szent Lás zló városában, a Partium gyöngyszemében, Na gyv áradon. Apai ágon Bereg megyei, kuruc hagyományokkal rendelkező re formátus, családból, anyai ágon pedig a katolikus, erős öntudatú JászságbóI származott, s ebben az összefonódásban sajátos színt jelentett, hogy a család 1919-től Budapesten élt. Emlékszem, hogy Jászberényben az egyik csángó fesztiválon tartott, előadása előtt, kávézás közben milyen szeretettel beszélt családjának jászságí ágáróI, s milyen jóleső nevetéssel nylgtázta, mikor felvetettiik, hogy talán ez a kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy református létéreolyannyira elkötelezte magát a katolikus és a moldvai Jászvásárhoz 0asi) kötődó csángó magyarok kutatásának, A Lónyay utcai Református Gimnáziumban érettsé gizett - két éwel apám után. Már itt bekapcsolódott a cserkészmoz3aIomba, ahonnan egyenes út vezetett az Eötvös Kollégium szellemi kohójába. Az 1930-as évek elején vagyunk, a falukutató mozgalom virágkorában. Egyfelól a valóságmegismerő orszá$árások, másfelól bé csi, berlini, párizsi tanulmányai íormálták lelki alkatát, világnézetét, s alakították a magyarságot és Európát mindig egységben, kiegyensúlyozottan látó szemléletét. ,,Aki nem tudja, merre akar hajózni, sohasem kap kedvező szelet" - tattja a görög mondás, s erre gondolva kell látnunk Benda Kálmán elhivatottságát, amely az egyetemi tanulmányok elvégzéseután Tatára, aMagyary Zoltán által indított Komárom megyei tái és népkutató mozgalom múhelyébe vitte, s ennek keretei között két esztendeig vezette az itt múködő népfóiskolát. Ezeken a gyökereken hajtott ki aztán munkásságának az az ága, amelyet 1988tól a Népfóiskolai társaság elnöki tisztségéberr végzett. A tatai Népf& iskolából került 1943-ban a Teleki Pál által szervezett Tudományos Intézetbe, amelynek fő feladata a háború utáni béketárgyalások előkészítése, az ehhez szükséges ismeretanyag összegyúitése volt, Hamarosan - és igen fiata]on - az, íntézetigazgatóhelyettese lett, s az is maradt egészen7948-ig, amíg fel nem számolták az intézményt. A kommunista diktatúrának nem volt szüksége sem a magyarkutatás Teleki Pál, Györffy István és Magyary Zoltán által létrehozott központjára, sem pedig a fiatal és ígéretes tudósra, Benda Kálmánra. Utcára került tehát, és jó ideig szellemi segédmunkásként dolgozott, mígnem a Ráday Gyűjtemény levéltátának és könywtárának vezetője lett. Németh Lászlói lélekkel, amely a gályapadból laboratóriumot teremtett, vusgáIta Benda csaknem egy évt,tzedig a magyar jakobinus mozgalmakat, kereste és fogalmazta meg annak mozgatórugóit; majd gyújtötte össze és

rendezte Rákóczi kanceilárjának, Ráday Pálnak az iratait. Benda Kálmán azonban nem az a íajta pozitivista történész volt, akinek az adatok összegyújtése, rendszerezése és kiadása a fontos, bár mint vérbeIi történész, nyilvánvalóan ismerte és elismerte ennek a munkának a jelentőségét. Mégsem érte be ennyivel.,,Engem a történelemben mindig az érdekelt, amikor a dolgok mozgásba jönnek" - mondia 1988ban egy Zika Klárának adott s a Honismeretberr megjelent interjújában. Vagyis a nagyobb összefuggéseket, a nemzeti karaktereket, kötódéseket, a megmaladás esélyeit kereste és vizsgáIta, Ezért zúzták be a Bocskaiszabadságharcról írt könywét - noha rendelésre írta -. mivel az események száraz felsoro\ása és az osztáIyharcos szemlélet erőltetése helyett a XVI-XVil. századi magyarság nemzettud aíának, hazafiságának nyomait és jeleit kereste, a katolikus-protestáns értékrendés szemléIet hátterét, jellemzőit tárta fel. ,,Bendfusal nincs mit beszéIni mondta a könyaet bezúzó kiacló igazgatója -, rd aigyázni kell!" Az események mögé pillantani akaró törtérrészi szemléIet vezette ót a csángó

magyarok történelmének íeltáíására, a vatikáni levéItárban őrzött misszionáriusi jelentések és nrás dokumentumok rendszerezéséIe, közreadására. Ez az ekőtelezettsége vitte őt a hazánkban élő és a csángók iránt érdeklődő, érük tenni akaró embereket összefogó, Lakatos Demeter csángó köItóról elnevezett egyesület alapítói közé, s Iett több mint két esztendeig a szervezet elnöke. ,,Mindig azon az álldsponton uoltam , hogy a történeti kutatds nem önmngdért uan, és nem helyes, ha a tudósok egymás közt írnak" - mondta a már idézett, 75. születésnapja alkal-

mából készült beszélgetés alkalmával. A történettudománynak és a történésznek ez a f,ajta felfogása vezette őt közénk akkor is, mikor az 1980-as évek elején Vígh Károllyal és Gyapay Gáborral azt terveztiik,

hogy televíziós sorozatot kellene indítani, amely úgy mutatná be a magyar történelem jelentósebb eseményeit, hogy egyrészt megragadlaaz átlagos Lv-nézőt (vonzó tájak, izgalmas részletek. dtamatizált, játékfilmszerú elemek, Iátványos illusztrációk), másrészt pedig a szétdarabolt ország történelmének egységével (Rákócziszabadságharc,'49-es tavaszi hadjárat stb.) dokumentálva a magyar kultura és történelem feloszthatatlanságát. A telvezet elkészült, Benda KáImán bizakodva vitte az akkori kultusznriniszterhez, aki állítólag támogatta volna az effélékbendöntő pártközpontnál, javaslatunk mégsem kapott zölci utat. Sok-sok órát, napot eltöltöttiink e sorozat tervezésével, kidolgozásíval. Utólag rákérdeztem, nem sajnáIta-e az eíre fordított és végül is kárba veszett idót. ,,Nem! - mondta -, mert amíg bízunk valamiben, addig van remény," Súrúnteleírt gyászje]entését olvasva lenyűgöző az a sok tisztség, amit betöltött, az a sok posz! ahol igyekezett helytállni. Talán csak egy tucat hason]óan elkötelezett, a magyarság történelmét nemcsak tudománynak, de sorskérdésnek is tekintő törtérrész, levéltáros, peclagógus, szerkesztő, tudomány-szervezó tudná betöIteni azt az űrt, amít Benda Kálmán maga után hagyott. De hol van az a tízenkét i6az ember? Halász péter

)akó Zsígmond búcsúztató beszéde Benda KáImán temetésén

Végtisztességtevő tisztelt gyülekezet! Nehéz nekem e koporsónál hangos szóval búcsúznom, Nehéz-, mert egész életre terjedő barátság és szoros munkakapcsolat emlékeinek lé giója zúdul most reám és tart hatalmában, A r,égsó elválás f;rjdalma sem í'eledtetheti azorrban, hogy diadalmas és példás tudós éIet tanúsítására gyúltünk ma itt egybe. Olyan történésznemzedék talán legdi-

namikusabb és legszínesebb taglától búcsúzunk most, melynek kiemelkedó tagjaival életiik során sok minden megesett ugyan, de

am*

lyik ennek ellenére meghatározó tényezője maradt az utolsó fél

évszázad, magyar történetkutatásának. Nehezen vesszúk tudomásu1, hogy a halál az emberi élet természetes tartozéka, és fájdalmával nemcsak lever hanem fel is emelhet, erőt adhat másoknak, példával nevelheti az eltávozott nyomába lépóket. Benda Kálmán tetterós, munkás, optimista, derús személyisége az elválásnak ebben a szomorú órájában is az embernek az elmúlás feletti diadalát hirdeti. Nem az én tisztem kijelölni eltávozott barátunk helyét kora magyar történettudomá-

nyában. Arra azonban illetékesnek tekinthetem magamat, hogy búcsúzóul emlékeztessek Benda Kálmán és a határokon tuli magyar

leentNx tudományosság kapcsolataira, Manapság sok szó esik a magyar tudomány 1918 után feibom]ott egységének helyreáIlításáról, a határainkon innen és túIi magyar kutatás összehangolásáról Benda Kálmán, másokat is mozgósítva, saját hatáskörén belül megoldotta e kérdést már azokban az évtizedekben, amikor az a hivatalosság számára még tabu volt. Nem volt olyan érdemes tudományos kezdeményezésaz országhatárokon tul, amit húségessegítóként ne támogatott voLna tanáccsal, könlwekkel, mikrofilmmel, xeroxszal, magy arországi v agy nyugati információk beszelzésével, Régi barát, vagy az elsó lépésekkel próbálkozó ismeretlen fiataI, egyarántbízton számíthatott reá. Figyelme még arra is kiterjedt, hogy küIönlenyomataival és a magyarországi vagy lailföldi trrdományos rendezvényekről rendszeresen küldött közös üdvözletekkel ébren tartsa összetaltozásunk tudatát, és elhessegesse az elszigetelten élókben önkéntelenüI felmerüIő gondolatot, hogy magukra hagyták óket, hogy lakóhelyük szerinti országuk és szívúkszerinti hazájuk tudománya egyaránt leírta óket. Hatarozottan állíthatom: Benda Ká]mánnak és baráti körének része van abbary hogy a haiárokon túIi magyar tudományosságorr belül a történetkutatás vészelte át legépebben az elmúIt éviizedek rombolásait. Nem beszéIt az egybehangolt munka sziiLkségéről, hanem tőle telhetóleg igyekezett azt megvalósítani, előkészítve ezáItal a magyar történettudomány új egységét.De a kisebbségi szakembereken kívül, magyarságban való megmaradáshoz a határokon túli nemzetrészek aprajanagyja is kapott segítséget tőle. Az öntudat elmosását célzó hazugságtengerben az emberek az ó nagysikerú rádiós músorából hallhattak saját múltjuk kérdéseiról. Több évtizeden át ó formálta és konzervál,

ta gyermekeink és unokáink, valamint tömegeink történettudatái

F

z }-

n

a tl_

!

a

L }-

Visszaédesgette a torzításoktóI megcsömörlött társadalmunkat a történeti olvasmányokhoz. Igy lett ő a határokon tul a legismertebb és legkedveltebb m.agyarországi történetíró. Született neveló egyéniség volt. Csak sajnálhat|a a magyal történészképzés, hogy számára nem egyetemi katedra, hanem csak rádiós tanszék juthatott. Benda Kálmánnal egyútt valljuk a magvar tudományosság oszthatatlan egységét. Eletmúve így az erdélyi tudománynak is része, Szabó T. Attila, Entz céza után, Benda kálmán a harmadik kiemelkedő tudósunk, akit Teremtójiik - talán húségessáíárkodásuk jutalmaként - hasonló könilmények között, testi szellemi erőik teljében vett magához szintén március hó folyamán, Benda Kálmán is, hivatását betöltve, Charon lassan ködbevesző ladikjábóI megtörettetés nélkül, mindig biztatást sugárzó tekintetével néz vissza reánk, az inneneső parton sorunkat várókta.Igaz és tudós ember volt. Elete lezárt kerek egész. Elvesztését a határokon túli magyarság is gyászolja és emlékétmegőrzi. Isten Veled kedves barátunk, nyugodj békében.

rt

,?

-

É ut

;

í e-

el ú.

lF tr 6.

* z-

* ú_

ir

Barátság, 1q94. ápilís 15, Televízíó

Benda kálmán halálára Március 14-érr a déIi órákban felhív Szakály István rendezó kollégám és elcsukló hangon azt mondta a telefonba: ,,Hallottad, hogy meghalt Marci bácsi?" ,,Ne hülyéskedj" - mondom neki, hisz egy hete találkoztunk... Egy hete találkoztunk, televoltál vitalitással, a fáradtság szkráját sem láttam lajtad. Mesélted, hogy Franciaországbakészúlsz egy konferenciára. Március 8-án debreceni történész barátaid körében épp arról beszélgettiinl hogy időskor ide, 81 év oda, Te egyszelúer. elnyúhetet]en vagy. Jobban bírod, mirrt bárrr,ely fiaialabb kollégád. Nem

hittem el a hírt, mí8 magam is nem olvastam az,7jságban. Emlékszem, amikor több éves ismeretség után bécsi ösztöndíjasként összefutottam Veled a levéltárban. Az első dolog az volt, hogy meghívd a szűköködő bécsi ösztöndíjast egy jó ebédre - ahogy ez mindig is szokás volt professzor és tanítványa között, ErdeklódtéI kutatási témáim felől, jó tanácsokkal is elláttál. Erósítetted bennem a hitet, hogy milyen fontos a magyarországi kisebbségekre vonatkozó levéItári iratok kutatása és publikálása, hisz csakis alapos történeti ismeretek biítokában élheünk egymással békességben e hazában és ebben a régióban. Már akkor is azt mondtad, hogy egymás kölcsönös megbecsüiése, értékeinek elfogadása nélküI soha nem lesz béke e tájon. Erós protestáns hiteddel és meggyózódéseddel hirdetted kötelezettségünket az itt éIő népek, nép csoportok kulfurális, történelmi, mentalitásbeli másságának elíogadására - ami csakis toleranciára épülhet, Neked mindegy volt, ki katolikus, református, ortodox, izraelita. Te az embert és annak értékeit nézted. Erről beszéltéllegutóbb is, az,,Együtt éIó népek a Kárpát-me-

69

dencében" címútelevíziós sorozat március 7-én sugárzott adásában. Fájdalommal írom le, hogy ebben a músorban is azt mondtam, mint a sorozat szerkesztóje, a hasonló című könyv elószavában is aztfttam, hogy a sorozat ötlete Benda KáImáné volt, valamint ,,az azóta sajnálatosan elhunyl" id. Er.tz Céza műyészettöIténészé. Azóta Te is hozzákőItöztéI. .. A teler,íziós beszélgetést franciaországi utad előtt vettük fel, S a sors ármánya, hogy éppen akkor lragytál itt bennünket, amikor erről az ítróI hazatértél. Az Isten volt Hozzád oly kegyes, hogy még hazajöhettéI. Hogy itthon halhattál meg. Abban az országban, amelyért mindig szót emeltél, amelyet, bárhol jártál is, mindig legjobb tudásod szerint szolgáltál. Ezt az elnyomott, kisemmizett, soknyelvú sokkulturájú országot. S mindig, minden köriilmények között a toleranciáért, a megbékélésértemelted fel halk, bölcs szavadat. Soha nem hivalkodtál maByalságoddal, mint ahogy teszik mostanság sokan. Szerényen tudós maradtál. Leéltél81 évet. Itt, ahol én is, ő is.,. Ács Zoltdn

Amíkor műsorra

tűzték a sorozdtot,

a tudós tórténész a következő sorokkal ajánlotta a nézők figyelmébe fi qqS. december t 3-án) Országunkban, mi magyarok nem vagyunk egyedül. Vannak nem magyarok, akikkel évszázadok, s vannak, akikkel a honfoglalás óta együtt éIúnk.Együtt építettiikaz országot, ha a szükség úgy hozta, együtt védük határainkat, közös volt a sorsunk jóban-rosszban egyaránt. Eltéró hagyományaink, más-más kulturáIis öIökségűnk színezte, 8azda8ította múveltségünket, az egyűttélés akaratlanul is formált mindr.yájunkat. Evszázadok során békében, barátságban éltünk egymással. A bizalmatlanság, a féItékenységielei a múlt században ütötték fel a fejüket, s a megbecsülést nemegyszer meg nem értés, gyúlölködés váltotta fel, korábban ismeretlen előítéletek szüIettek, ezeket visszavetítették a múItra, átrajzolva és meghamisítva az együttélés történetét is. Ennek a most induló elóadás-sorozatnak az a célja, hogy a Tacitus által megfogalmazott történeti szemlélet jegyében, ,,sine ira et studio", harag és elfogultság nélkúlmegisnrertesse a velünk éló nem magyarok kulturáját, gondolkozását, egymástól elválaszthatatlan közös múltunkat. Megmutassa magyarok és nem magyarok együttéIését a tórténelemben, közös harcukat a külső ellenséggel szemben, a belsó küzdelmeket a haladás érdekében , s mindeneke]ótt azt, amivel kölcsönösen gazdagítottuk egymás kulturáját. A téves vagy eltorzított adatok helyreigazitásáva|, a félrerajzolt múlttal szcmben a történelmi valóságot kívánja ábrázolni. Magyarok és nem magyarok e5vült élhink ezen a földön a múltban, együtt élúnka jelenben, s együtt kell élnünk a jövőben is, Közös volt a történelmünk közös lesz a sorsunk a jövőben is. A megértés, a békés megismeegyüttélés, az egymás iránti megbecsülés csak a kölcsönös me6ismerést szolrésen nyugodhat. Ezek az eLőadások ezt a kölcsönös gálják. Betda kílmdn

Dél-Magyarország

1

qg4, március 28.

[n memoíiam Benda kálmán Alig néhány, hónapja, hogy intézményünk és tanszékünk círnzetes

ünnepelte 80. születésnapját, ,,itt, aho vá úgy jött - szavai szerint -, mintha hazamenne" , a rá olv jellemző tevékeny, kedélyes bölcsességgel, s amikor féltón rákérdeztürrk: nem vállal-e erején felúl túI sokat, vidáman mondta: ,,Hála Istennek, van tennivalóm elég de szerencsémre jól bírom magam " Dr. Benda Kálmán Nagywáradon született 1913, novembet 27-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, de Berlin és Bécs is á1lomáshelyei voltak tudásszomja kielégítésének.,,A magyar nemzeti hi-

íőiskolai tanáraként körünkben

vatástudat töIténete

(a XVI-XüI. században)" cínrúdoktori

értekezését1937-ben védte meg; ekkor dóIt el egy életre, hogy kuta-

tási témaköréül az újkori magyar történelmet váIasztla, kúlönös súllyai nemzeti szabadság küzdelmeinkre. Történelmi közelmúitunk

eseményei ót is sokszor próbára tették: katonáskodása után a Teleki Intézetben dolgozott 7948-íg, majd annak íelszámolása után, származása míatt, az ltcára kerüit, csak 1953-ban sikerült ismét ,,szakmakci-

N491AI^{K

70

zelben" elhelyezkednie, a református egyház alkalmazta őt levéltárosként. A forradalom idején behívták a Történettudományi Intézetbe igazgatóhelyettesi megbízássaI, amelyről hamar le kellett köszönnie, de kutatóként maradlratott. Bár 1961-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, mondvacsinált politikai ürügyekkel tiltották a katedrától, Hogy őt idézzem: ,,Az egyetlen hely, ahova meghívtak taűtani, a szegedi főiskola történelem tanszéke volt l97Lben: három évig tartottam itt előadásokat. Kaptam egy, címzetes fóiskolai tanári tifulust, és a mai napig ki van írva a nevem az akkori tanszéki szobám ajtajára. Sehova máshova be nem tehettem a lábam, mint tanár, pedig mindig is taní tani szeTettem volna" A történettudományok doktora fokozatot 1979ben szerezte meg, s egy év múlva kinevezték az intézetben is osztáIyvezetónek, ahonnan három év múltan nyugdíjba ment, de aktivitásán, alkotó lendületén ez mit sem változtatott. Számos magas hazai és külföldi kitiintetésben részesült, majd 1990ben a, Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1991-ben rendes tagjává választotta. Az elmú]t esztendóben pedig megbízatások sorát nyerte el: az Akadémia (II.) Történettudományi Osztályának elnöke, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke, a ,,Kultuáüs és történelmi emlékeink íeltárása, nyilvántartása és kiadása kutatási főirány" kuratóriumának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora lett. Temetjiik Ot, a kiváló tudóst, a nagy múveltségűtanárt, a nagyszerú barátot, de ahogyan Gárdonyi sírkövére vésték,az övére is íelírható: ,,Csak a teste!" Mert szelleme, személyes példája, íeledhetetlen emléke mindörökre itt éI szívünkben. Dr, Szegfű Ldszló tanszékuezető t'őiskolai tantír Belda Kálmán temetése ma 15 órakor lesz a Farkasréti temetóben, mely|GYTF 11. óra 45 perckar a Szent Feratc u.25. elű alúóbuszt indít, hogy

re a

tisztelői kegyeletüket a aégső búcsúnáIleróhassák.

A

Benda családhoz küldte Demény Lajos NépíMozgalmi Almanach, részlet Nagyvárad (ma Románíd 1913, november 27. Budapest, 1994. márcíus 1 3,

dr. Benda Kálmán Református vallású középiskolai tanár, történész kutató. Apja Benda Gyula (7876-1,952) honvéd ezredes, anyja Imrik Margit

(1891-1990). Testvérei: Márta (1917-) és Judit (1918-). Házasságot kotött 1941-ben, felesége Szabó Mária (1915-). Gyermekei: Máría(7942-) építészmérnök,Gyula (1943-) történész és Kálmán (7946-\ íordítő. Az

elemi iskola után középfokú tanulmányait 7924 és 1932 között a budapesti Lónyay utcai református gimnáziumban végezte, 7932 és 1937 között a Pázmány Péter Tudományegyetem BöIcsészettudományi Karán tórténelem-íőIdrajz szakos hallgató, egyben ta9ja az Eöfuös Kollégiumnak is. Ez utóbbi szociográfiai csoportjában vett részt 1934nyarán, a falvak kulfurális életénekfeltárására irányuló adatgyűjtó munkában. Községi könyvtárak múködését, forgalmát, hatását, irodalmi anyagát és az arra vonatkozó véleményeket tekintette át társaival. Megállapították, alig mutatható ki érintkezés a hivatalos kezdeményezések és a falu érdeklődéseközött. Az egyetem elvégzése után, egy éven belül 7937-ben doktoráIt summa cum laude minősítéssel. 1937-1938-ban ösztöndíjas tanulmányúton járt Bécsben, Berlinben és Párizsban. 1961-ben a történettudományok kandidátusa, 1979ben a tudományok doktora fokozatot szeíezte meg. 1990-ben a Ma-

gyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1991tóI rendes tág. Sorkatonai szol gáIatát 7939-1940-ben teljesítette, tartalékos zászlósként szer elt le. 1944-19 45-ben frontszolgáIatos, P áIy áját fi,zetés

nélküli gyakornokként kezdte a Magyar Történeti |ntézeten,7937. márciusától szeptemberig, majd hazatérése után 1939-ig egyetemi

gyakornok. Kárpátalja visszacsatolása után , az 1939-1940-es tanévben óraadó tanár a beregszászi állami gimnaziumban. 1940. szeptember 1tól óraadó helyett és tanár almamáterében, a Lónyay utcai gimnáziumban, 1941 januárjától azonban már a Valiás és Közoktatásúgyi Minisztériumban a népfóiskolai úgyek elóadója. Itt, életének egyetlen hivatalnoki munkája során került újbóI közvetlen kapcsolatba a népi mozgalommal. 1942. márciusától azonban újbóI a Magyar Történettudományi (Teleki) Intézetben találjuk, ahol 7949-igdoIgozott, mint tudományos tanár, 1945-től mint igazgatóhelyettes. 1949 végén utcára

kerüIt, 1953-ig állásnélküli, alkalmi munkábóI tartja eI családját. 1953 és 1957 között a Dunamelléki Reíormátus EgyházkerüIet Ráday LevéItárában ialált hivatásának megíele]ő ]evéItárosi munkát. 1957-,rőI dolgozott végleges munkahelvén, Magyar Tudományos Akadérnia Történettudományi Intézetében,egy évig igazgatóhelyettes, rnajd rudományos kutató, késóbb fudományos fómunkatárs, i]letve tudományos tanácsadó. Közben 1983-iól 7985-ig az intézeL osztályvezetője. Az oktatómunkát sem hanyagolta el: az 7970-es években a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára járt Ie elóadni, 7984-rőI címzetes egyetemi tanár. 1980-tól haláIáig a református egyház Ráday Gyújteményének igazgatója,1993-róI a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, 7992-tő| pedig a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Tör-

ténettudományi Osztályának elnöke

is. Számtalan hazai

és

nemzetközi tudományos társaság és bizottság mellett, több társadalmiszerveződés vezetője: a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, az Emberi |ogok Magyar Ligája budapesti tagozatának megalapítója, a Kárpátaljai Kör elnöke. Kutatási területe a 15-18, századí magyar és egyetemes történelem Fób múvei: A rnagyar nemzeti hivatástudai története (1937), Bocskai István (1942), A magyar jakobinus mozgalom története (1957), Habsburg abszolutiznrus és magyar rendi ellenállás a XVI-XVII. században (1984), Emberbarát vagy hazaí (797ö. LegieIentősebb kitüntetései: A szocialista kultúráért(1962), Ahaza szolgálatáért emlékérem ezüst fokozata (1975), A Munka Erdemrend arany fokozata (19B3), A Magyar Népköztársaság aranykoszorúvai ékesített csiilagrendje (1989), A francia Pálmarend tiszti fokozata (1990), Szent-

Györgyi Albert dij (1992),Széchenyí díj 0992), Tessedik Sámtrel Nép főiskolai díj (1993), Nagy Imre Emlékplakett (1993), Demény Pál Emlékérem (1994), Posthumus: Soros Alapítvány EIetmú díj (1994). .,.::,::a,:-:,-::,.

A

Hét, 1994, június 3, IJukarest

A tudós

és a népnevelő

1993. november 29-én amagyar történészek közössége Benda Kálmánt köszöntötte, aki két nappal azelőtt töltötte be nyolcvanadik életévét.A Jelenlévők tanúi lehetnek annak, hogy a mindannyiunk által tisztelt és nagyra becsült Marci, mint mindig, kedélyes, derült, életerős és további terveket szó. A magyar történészek közösségét említettem, beleértve mindenkit, aki ezt a szakmát kutatóként vaty oktatóként múveli, függetlenül attól, hogy a nagyvilág melyik táján, otszágában él és dolgozik. Meg vagyok győződve, hogy legalább gondolatban ott voltunk mindnyájan az MTA Történettudományi Intézetébenrendezett ünneplésen. Mindez történet nem csak azéTt, meít7992 augusztusában - a Magyarok Világszövetsége kongresszusát megelőző napokban - tartott ülésszakán a Magyar Történészek Világszövetsége egyöntetú szavazattaj Berrda Kálmán akadémikust választotta még elnökéül, hanem azért is, mert bárki közüIünk, ha csak egyszerú is volt alkalma vele találkozni, tapasztalhatta nagy szakmai felkészültségét, kiváló képességeit,nyitottságát, a mások véIeményéttisz.telő, de a samegját áiláspontját is nyíltan kimondó magatartását, segítőkészségét, nyerő egyéniségét. Kapcsolataiban nem szerette a homályos beszédet, elvetette a hamisságoi, s ezt kertelés nélkül megmondta bárkinek. Lehetőségeihez mérten önzetlenül támogatta a fiatal, tudományos páIyá, juk kezdetén álló történészeket, egyengette útjukat, alaptalai. ígérettel senkit nem ámított, olcsó népszerúségrenem áhított, a hízelkedó-

ket kerülte. Benda KáImán tehette minciezt, mert háta mögött

tisztességgel, becsülettel, meg nem tört gerincességgel végigjárt nem könnyú éIetútálloit. A sors csapásait méItósággal viselte. Benda Kálmánnak erkölcsi alapja volt arra. hogy mindenkivel szembe tudjorL nézni, és igényességénekmegfelelóen várja támogatásának víszonzását szakmai felkészültséggel, szoIgálatkészséggel. Benda Kálmán tehát nem csupán tudományos múveivel érdemelte ki a megbecsülést. Szirletett Nagyváradon 1913. november 27-én, de szülóvárosában nem sokáig élheteti. Alig töltötte be a hat évet, amikor szüleit kitoloncoiták a Romániához csatolt városbóI. A család osztotta az Erdélyból elmenekült-kitcrloncolt magyarok sorsát. Laktak vasúti vagonban azán szükséglakásban Budapest mellett. Iskoiáit Benda Kálmán Budapes-

ten végezte, a budapesti Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett1932-ben. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. A kálvinista hagyományokat ápoló csaiád sarja a katolikus történetírás vezéralakjaként ismert Szekfú Cvula tanítványa volt, de egyetemi tanárai között a magyar történetírás olyan nemzetközileg ismert és elismert tudósai voltak, mint Domanovszky

^(A9lAINK Sándor, Hainal István, Szentpétery Imre és Mályusz Elemér. Sikeresen felvételizett és tagja lett a budapesti Eötvös Kollégiumnak. Egy szobá-

ban lakott a Magyar Tudományos Akadémia mostani elnökével,

Kosáry Domokossal, Maksay Ferenccel, a magyaí agráítörténelem kiváló kr.rtatójával ós Tóth Andrással. Itt, a legigényesebb szakmai kiképzésmellett, nagy hangsúlyt fektettek a világnyelvek elsajátitására, Egyetemi tanulmányai végeztével Benda Kálmán külföIdi ösztöndíi jal Bécsben, Berlinben és Párizsban tanu]t tovább.

n '|-

n |-

L n

k n n

I d

F

n

l,

Franciaországból 1934-ben tért haza, és aMagyary Zo|tán, gróf Teleki PáI és Györffy István professzorok vezette Táj- és Népkutató Központban kapott alkalmazást. Egyik kezdeményezője volt a tatai népfőiskola felá-llításának, amelyet három éven át vezetett. A Glatz Ferenc akadémikusnak adott interjújában maga Benda Kálmán mondotta el, Irogy a mezógazdasági értékesítőszövetkezetek vezetéséreképes parasztok íelkészítését célzó tatai népfőiskolának,,voltam v ezetőle három éven keresztül. A megye különbözó falvaiból, minden társada1nri rétegből, minden nemzetiségből és minden l-elekezetből váIogattrrk ki és hívtunk be a népfőiskolára2)-28 év közötti paraszt fiatalokat. A képzésegyszerre vo]t szakmai, kulturális és világnézeti is Tanultak telrát magyar irodalmat, magyar történelmet, de ugyanakkor mezógazdaságot, üzemtant, mindazt, ami a modern mezőgazdaságban szükséges... Együtt laktam a népfóiskolásokkal, én tanítottam a magyar történelmet, a szocíológíát, és én voltam - úgy mondhatnám - a nevelőtanár aki felelős az iskola rendjéért,a közösségi éietért".Közben tanár is volt a Lónyay utcai reformáfus gimnáziumban egy évíg,aztán a minisztériumbarr a népfóiskolai mozgalorn és ügyek előadója, s 1942tő1 a Teleki PáI Tudományos Intézet munkatársa. Itt Kosáry Domokossal együtt szelkesztette a Budapesten és Párizsban Francia nyelven megjelerrő Revue d'Histoire Comparée összehasonlító történeti fo]vóiratot. Benne nem csak a magyar történészek hanem a szomszédos országok kutatói, közötttik a románok is közöltek tanulmányokat. Sót, maga Benda Kálmán rendszeres tájékoztatókat írt a román történetírás múhelyeirói, a megjelent kiadványokróI. könywekról. 1945 után az intézet a Kelet-Európai Tudományos Intézet nevet vette fel és éIéreegy idóben Bibó Istvár-r került. Ekkor 1ett Benda KáImán is az intézetígazgatóhelyettese 1946-tól kezdve órákat is taltott az egvetemen, ui. elnyelte az egyetemi magántarrár címet. Képviselóje volt az UNESCOnak Magyarországon és a Magyar Történelmi Táisu]at fótitkáIa. Benda Kálmán felívelő pályája 1948 végén- egy időre - megszakadt. A Kelet-Európai Intézetet a lv{agyar Tudományos Akadémia aiárendeltsége alá rendelték és fe]vette a Történettudományi Intézet nevet, Az átszervezelt intézetből Benda KáImánt elbocsátották; állás néIkül, mások számára írt szakdolgozatokat könyveket árult, sőt házaló kereskedésse1 is foglalkozott, hogy a matematika-fizika szakos tanárnő felesége segítségéresiessen a háromgverekes család eltartásában. Aüg 1953-ban álloti be némi javuiás Benda Kálmán életében. Ekkor ugyanis a budapesti református ler,éltárban kapott áIlást szerény fizetéssel. A neh.ézségek ellenére Berrda Kálmán nem íordított hátat hazájának. Joggal említette Péter Katalin mindent átfogó és lényegre tapintó köszörrtójében, hogy,,Benda az itthonmaradást és mindazt, ami sok nehéz év alatt vele járt, tudatosan választotta", noha ,,még fiatal, de már nemzetkózileg ismert történészként sok helyütt talált volna befogadást". 1956 ószén a TöIténettudományi Intézetben is megalakult a Forradaimi Bizottság. Ennek tagjává váIasztotta Benda Kálmán is, aki 7957 január 1-tóI 1958 nyár végéig az íntézetigazgatóhelyetteseként nrúködött, A megváitozott politikai légkörben igazgatóhelyettesi á1lásáról lemondott, de az intézet munkaiársa maradt. Még mindig zárva maradtak előlte az egyetem kapui, de a Tudományos Ismeretterjesztő TársuJat felkérte elóadások tartására. Ezzel kapcsolatban jegyez, te rneg Benda Kálmán: ,,Szívesen végeztem az ismeretterjesztő munkít, jártam vidékre, számos helyen tartottam előadást. Később jört a rádióban tartott elóadássoíozata, majd az 1970-es években szegedi juhász Gyula tanárképző íóiskola meghívására három évig oktatott. ,,Húszéves megszakítás után ez volt az első alkalom. hogy taűthattarn". 1980-ban a Dunamelléki Református Egyházkerület meghívására a Ráday Gljtemény igazgatója lett élete végéig.Magyarországi és kűIf öIdi szakfolyóiratok szerkesz tósé8ében, szetkesztíbizottságában \,é8zett munkát, 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává vá]asztották, aho] a Történettudományi Bizottság elnöke lett a Francia Akadémia 1988-ban a Pálmarend tiszti fokozatával tüntette ki, de már előtte a Commision Internationale d'Histoire de Ia Révolution Francaise elnökségi tagja volt, a magyar-francia történészek vegyes bizottsá1a, aztán a magyar-román történészek vegyes bizottsága magyar tagozatainak elnöke, a Nemzetközi Történész Bizottság magyar nemzeti bizottságának elnöke és a Magyar Történészek Világszövet-

71

ségének egyhangúIag megválasztott elnöke. A különbözó alapitványok elnökekéni és elnökségi tagjaként támogatta a fiatal történészek továbbképzését.Tudományos munkásságának középpontjában a magyar történelem XVI-XVII. századi három súrítóje állott: a Bocskai és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcok és a XVIII. század végi magyar jakobinus mozgalom. ,,Mindig vonz.ottak a forradalmi mozgalmak, érdekelt létrejöttük, lefotyásuk, a kúIönbözó társadalmi osztáIyok magatartása," Ezen témakörök me]Ié szerencsésen sorakoztak fel múvelódéstörténeti kutatásaí. ,,Az 1960-as évektó] kezdve azután a politikai események kutatásáróI egyre erősebben a múvelódéstörténet íeléfordultam. Fóleg a parasztság és az értelmiség78. századi

helyzetével, múveltségévelfoglalkoztam". Tudományos múveinek terjedelmes könyr,észete a termékeny alkotó fáradságot nem ismeró munkáját dicséri. Eiső tudományos beszámolója 1935-ben látott nyomdafestéket, de

első önáIló könyve, A magyar nemzeti hivatástudat története a XV-XVII. században 1937-ben jelerrt meg, és amint Péter Katalin meg-

állapította .,a magyal nemzet jelenére és múltjára egyidejúleg irányuló figyelem, a felelósségtudat" amely a fiatal történész eme múvétielBenda Kálmánt". Bocskai Istvánról írlemezte, élete végéig,,elkísérte ta és adta ki az elsó monográfiáját még1942-ben, de a témára élete végéigállandóan visszatért. A többi között 1992-ben Bocskai leveleket közöII az Európa Könyvkiadó és Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetében. Váratlanul bekövetkezett haláIa előtt látott nap világot a számára kedvezőtlen években bezúzott könyve Erdély fejedelmérőI, Bocskai IstvánróI. Kiadta a magyar jakobinusok iratait három kötetben, Ráday Pál politikai iraiait, Pápai János törökországi naplóit, Nyáry Pál és Váradi Kata levelezését, a kétkötetes Moldl,ai csángó-magyar okmánytárat. Monográfiát írt a debreceni Református Kollégiumró1 és nyomdáró1, a magyar jakobinus mozgalomról, a Rákóczi szabadságharc nemzetközi kapcsolatairól, kisugárzásairóI, Báthory Zsigmondné Habsburg Mária Krisztináról, a magyar koronáró| a Habsburg abszolutizmusról és a rendi ellenállásról a XVI-XVII században. Benda KáImán írt tankönyvet, állított össze magyar történelmi kronológiát, rendszeresen foglakozott a magyar történelem nemzetközi vonatko zásaiv aI, a kapcsolattörténettel, közótttik a magyar-ro-

mán kapcsolatok több vetületével. Magyarországi és külíöldi

folyóiratokban közölt írancia, német, angol és orosz nyelven tanuimányokat. Nemzetközi rendezvényeken vett részt, kűlföldi történelmi

kézikönywek kidolgozásába kapcsolódott bele, magyar címsz av ak százait szerkesztette. Benda Kálmán törhetetlen építóje volt a nemzetközi kapcsolatteremtésének, Amint arra lehetősége nyílt, nem csak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is tariott elóadásokat. Magával vitte a biztatást és reményt az elnyomatás okozta csüggedésben. Mi ErdélybóI, Romániából várva-r.ártuk az iaőt,hogy hozzánk is eljusson. Minden hívásra, áIdozatot, fáradságot nem ismerve jött szívesen, ahogy a határok 1989 után megnyíltak. Benda Kálmán számára az összmagyarság közös érdeke nem maradt puszta jelszó. Láttuk szülővárosábarr, Váradon ióbbször is, de járt.KolozsváIott, Gyerg-yószentmiklóson és többmás erdélyi városban. Orömmel hallgattuk szép formába öntött, veretes rnondatait, fegyelmezetten rendszeres, az adatc> kat és összefoglaló jellenrzéseket szerves egységbe forrasztó előadásait magyar történelmünk különbözó vetü]eteiról. A magyar történelmet az európai történetírás medréber1 kapcso}atrendszerébe il]esztve mutatta be. Ismert és elismert szakemberként tartották számon a nemzetkózi történetírásban. NyelvismeíeIe, az egyetemes történelenrben való jártassága, nyitottsága kedvezett a kapcsolatok építésének,Legenclás szakkönyvtárat gyúitött össze, amely - mint maga Benda Kálmán vallotta -,,teljes sorozatban tarlalmazza a történeti folyóiratokat, for-

ráskiadványokat, kézikönyweket". Ilyen történész szakkönyvtárat még nem láttam, vele csak a koiozsvári Jakó Zsigmond professzor

könyvtára vetekedhet. A levéItári kutatástól a történeti ismeretek terjesztéséigelválaszthatatlan egységet alkot egész életmúve, páIyája. A népoktatást, népnevelést éppen olyan forrtosnak taltotta a tudós életében, mint a tudományos alkotást. ,,Mindig azt vallottam, hogy a történész, aki csak önmaga vagy néhány szakember számára kutat és ír, nem teljesíti igazííeladatát. Arra van sziikség, hogy népünk minéI nagyobb részénekadjunk történelmi látást. A ma problémáit csak az tudia helvesen megítéIni,aki tudja, hogy a múItból ho8van és honnan iutottunk el idáig, és a iövót is csak az tudja helyesen tervezni aki iátja a fejlődés egész történeti vonalát" Ez akrédó vezette Benda Kálmánt egész életében,így ismertr.ik meg ót és így zártuk emlékezetünkbe az alkotó tudóst, a nevelőt az embert. Demúry Lajos

â!ryAINK Kőzreadva özu, Benda Kálmánné Maríka néníengedélyével,

Szeged, 1994. márclus

'O.

Drága l\larlka Nénr, lGdves Benda Csa}íd!

l,tír távlratunkban ls kÍfeJezttik negdöbbenésünket és fáJda]munkat Tanár Ur távozása fölött, de még most a tmetés uün 1s szlnte hlhetetlerrrre k ttlntk nlnden a tragédlával kalrcsolatban. Számunlaa r€ID csak a TV es iuat.rnilsora1 kelttk életre I'tarci EHcsit, hanem köztünk valónak érezálk és gyalaan emle6etjük. I,!ír terrreztük szolrásos tavasz1 neghívását, 11letrrc az Ó üívollétébenéppen tlarlka Nénlve]_ beszélten telefonon I'rováts Zolün tanári klnewzéséról /Professzor fr volt az elnöl,e a véleményezó szalrrrai btzottsáEnaV. A bens6séges kapcsolat míatt írásait korántsem csak a megszolrott szalgnal érwkle1 ajánlJul< diákjainknak. Flatal kollégátnnak pedtg meghatározó élmónye marad az a néMny tanácsr mellyel az őszt Jubiler.r.rní felolvasó üléserr további krtatásra blztatta óket. Fgy kís J.,evélben nem tudok beszámolni ninden meganlóllezós161, de szólok azolcól, melyeken jelen voltan. A 5yászhír után a tarrszék tanára1 elóaüsalk elótt ísnertettékTaltír Ur életmüvének főbb elemeit és nlndenek előtt szegedi fólskolat kötődését.I,tírcius 28-án tarrszé}ilnk tudouÉnyos ütést szervezett I{ossuth halála centerÉrltmánl és mlvel e napra esett Prof esszor Ur tenetése, Nagy István tarrár úr a rnegnyltó után tdezett egyik szep levelébő1, majd nérna fölál]ással enlékeztünk Rá. l,!árclus JO-án Szalay István főLlaz$ató a tarácsülés elŐtt méltatta Benda professzor rnunkásságát és nlnt lskolánk taruírát szlntón eTypences felállással bjcsúztatta a taruícs. Épületeinken a ternctésig fekete 1obo8ó hírdette ryászunkat. A temetésre főiskoünk Kilön buszt bérelt, ós az egyetem1, rnizeumi kollégákkal együtt utaztak a Történettudornányl Tanszélt tanáral, munltatársai és hallgatól. Azon a napon jelent meg a he1y1 lapban Szegfü Ászló tanszélorrezetőnk nellrológja, rnelyet

tisztclette1

mellé kelelq

Hltünlt szerlnt l,iarct lHcsl ólŐ l,,apocs marad l,!arilla }lótri ,,is Szeged lözött. I6zös gyászunkban is gondolva a közel5ó tinnepre, kegyelemte 1je s Hlisvétot ldvánok a Történettr.rdományJ- Tarrszrlk r,3gL és új munkatársai rovében

l^

\---í r

/,:#"',#'J

naentNx

73

Közreadva özv, Benda Kálmánné Marika néni engedélyével,

/Űar-rl

/3r^^14.

cöil'rc /

Jreb *iudie ,*.-lcu,,, á,,Zé l*,gla^,Jisc",t-- + ,alat l ' /ro^, u2 ahő/orr- &+ttLlitz- 44á-rvlat--

-k *) l7L a*i ua!.Taarr-, 4., out-li n{iL out-!b4 arf!,, uri!.,, lin{iL

,_L

r",-+

t*T .ltpl LE,wirIlx al?ttLt t- Lry a-rr-*' ,,ír).#,f_e.,t,*lu,t_- 4uJ2L2T ,h. u c)c,y0.orx|o+u l, *ú. t 'k-r^.fuJ,t.-_*4rt/c<_ tplo

,+.4a4

I_t

t4

.

/,,

'lu ,y**Z,u kt a/

r+r'

rtnrr.a'n fr -e,

z € ,:;o'*Irk-ff;: ,(zt-tl"

'fu"rrlózut

e

-.ü'a- di-'-éaut. d'u>'a<:at

aű

huâZiL -a*á'i+íl- -.

fr,+ ,* aÉr- tq,. . ,lu i&"l /écttt t;4z rzy-t-clc2 Euu e_ sTrt'tct 2f y il fu Eiaau* - ti, ocuulcl^r27,1YlL,, aL/L ú 4i[c{idrr,. t

&, lqTtLlurr-

y'IEy.4útrlw

a--

J-L

lu..e .Etc-t r! /*-,*. ,Tl-áL*4ú.t.ttu o/

á

74

^(A9lAI^&

Hístória, 1994. (XVl. évf,) 4, szám

Emlékbeszéd Benda kálmán ravat alánál Benda Kálmán az utóbbi évek szellemi közéletének egyik legismertebb egyéniségevolt. Egy időben az Akadémia II. osztályának elnöke, a Történészek Nemzeti Bizottságának, a Francia-Magyar Vegyesbizottság elnöke, tagja a Soros Alapítvány kuratóriumának, elnöke a Pro

Retrovanda Cultura Hungariae Alapítványrendszer - A népfóiskolai mozgalomért - szakalapítványánal rektora a református egyetemnek.1979 óta tagja a História szerkesztőbízottságának, 1991 óta pedig a História Alapítvány kuratóriumának. A História szerkesztősége volt és jelenlegi munkatársai - valamint közvetlen kollégái, tanítványai írásából állítottuk össze a folyóirat jelen számát. (A szerk.)

Tisztelt gyászoló Család, kedves gyászoló Gyülekezet!

E!ötünk

a ravatalhoz, hogy végsó búcsútvegyünk Benda KáImánAzt megteszi majd a tudománytörté-

tól, Nern méltatni cselekedeteit.

net s az írásait használó kutató történészek tanulmárryaik jegyzeteí, ben. Eljöttünk búcsúzni, csak felemlegetni, mily sok szá] kötötte őt hozzánk - mely szálak most elszakadtak. Búcsúzunka Magyar Tudományos Akadémia nevében, ahol tudományterületíink szinte minden testületének elnöke volt Benda Kálmán Elnöke az akadémiai osztálynak, elnöke a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának. Búcsúzunkaz Akadémia Történettudományi Intézete nevében, ahol 1957-től igazgatóhelyettesként, majd tudományos munkatársként, tanácsadóként és osztályvezetóként dolgozott. Búcsúzunka hazai szeilemi élet oly sok múhelye nevében, ahol folyóiratok szerkesztőbízottságai, nemzetközi testületek vezetóségi tagjaként múködött. Búcsúzunka történész szakma egésze és korosztálytársai nevében, kikkel együtt élte meg a háborukkal, politikai rend-

szerváltásokkal zaklatott századunkat. S búcsúzunk a hozzá képest régi fiatalok s a mai fiatalok ne,",ében, Kiknek számára, nekünk - miközben már Benda Ká]mán akadémikus, professzor, akadémiai osztáIyelnök lett - megmaradt örökké kedves Marci bácsinknak. Meghalt Benda Kálmán, s vele most sírba száll a polgári kori magyar értelmiséggenerációjárrak egy sajátos alakja. Sarja egy csaiádnak, amelyik 7867 óta vett részt a polgárosodó Magyarország civil és katonai igazgatásában, amelyik hitt abban, hogy történelmi felelóssége,. az állami adminisztráció múködtetése. Ivlert az állam múködG képessége teszi éleiképesséa társadalmat, biztosítja igazgatási, napi élet- és múvelódési kereteit. Az otthonró] hozott kötelességtudás, a hitt és vallott társadalmi szolgáIat hatotta át Benda KáImán élettevékenységét.Ez a belső nyugalmat is adó hivatásérzés munkált benne, amikor megismertem az 1960-as években, s hívott magával az első emeleti köny,vtárba - mondván: ,,No, böngésszük át együtt a helytörténeti folyóiratokat. Az országot, amelyben élünk, ugyanúgy ismelnünk kell, mint az országokat, amelyekbe kijárunk - vagy akarunk kijárni" - tettehozzá a rá jellemző cinkosan kedves mosollyal. Akkor már, a hatvanas évek végénmegnyíltak az elitéItelmisé g számára a határok, s Marci bácsi nemzetközi tudományos elismertsége már a legfiatalabbak előtt is legenclás volt. A francia, német elóadások szövegét ugyanolyan lendületes retorikával diktálta a dübörgó Optimagépet verő adminisztrátornőnek késó estig a szomszéd intézeti szobában, mint kis tanulmányait, cikkeit a legfélreesőbb vidékek helyi múzeumi, sőt községi kiadványai számára. Ha megtanultunk valakitóI - töIténészek, értelmiségiek - országban, népben gondolkodni, akkor Benda Kálmántól tanultunk meg. Az őközeIsége volt az, amely e szem]élethez szoktatott, s e szemlélettel egy értelmiségi-nemzeii magatartás vá]lalásához. Ó, akíaz 1930-as évók elsó felében végzeít a budapesti Eötvös Kollégiumban, Európa egvik legerősebben nemzetközi szemIéletú elitkollé8iumában, tökéIetes 1atinos-nyugateurópai műveltséggel, aki Kosáry Domokos mellett szerkesztette a magyar társadalomtudomány első egyetemes szemléletú és részben Nyugat-Európában is terjesztett folyóiratát, a Revue d' Histoire Comparée-t, s aki benső családias barátságban volt az Atlantlparti kollégákkal, a magyal történettudomány nagy diplomatája, aki vállára vette a határokon túIi magvar történettudományosság támogatásának terhét, különösen az erdélyiek gondiait, ez a Benda Kálmán

fáradságot nem kímélveutazottMagyatország félreeső zugaiba, hajnali, fiistös, piszkos vonatokon. Tartott elóadásokat helyi tantestületeknek, diákoknak vagy eqyszeíű paí asztembereknek. Emlék néhány éwel későbbróI, az7980-as évekbóI: ,,A nemzetet megtaltani és életben tartani kötelesség és kötelezettség, poiitikai rendszerek változhatnak, nekünk ez a dolgunk" - írtam fiatal szerkesztóként, replikaként a politikai dorgálásra. A 80-as években történt, neki mutattam meg egyedúI, mint a szerkesztőbizottság iegtekirrtéIyesebb tagjának. AIáhúzta e sorokat, s kissé biccentve, félreíordítottfejjeI rnonclta: ,,Nem kell megijedni!" - Napokig mormogtam magamban: nem keli megijedni. Es értelmiségi bátorságára jellemző,hogy ő, aki semmi politi kai hátországgal nem rendelkezett, ó volt az egylk, aki kiállt a politika hatalmaskodóival szemben. De elszakadva a személyes élményektől, amelyek a koporsó előtt mindenkit elragadnak, búcsúzunk attól a Benda Kálmántól, aki a régi magyar értelmiségiek közül azon kevesek kőzétartozott, kikhez eIért a szocialitás szele. A XX. század nagy történeimi eseménye: az alsó néprétegekbeemelkedése a kultúrába s a politikába. Míg a hivatástudat és a kulturális-állami éIet múködtetési teclrnikája e társadalmi réteg, a régi középosztáIy ízeíbe ivódott, addig már kevesen tudták követni - épp a 30-as években - az új szociális erők feltörekvési vágyait. (Amik azután jobb- és baloldali szélsóségekbe sodorták e társadaimi rétegek nagy részét.)Benda Ká]mán - ő is így mesélte - fiatalkorából hozta magával az emberi egyittérzést,a szegényekkel való azonosulás készségét.,,Bizonyára a református neveltetés tette rám ezt a

hatást- így ó -, hiszen

a

református egyházlelkésze a falu egyszerú

népévelélt együtt. De vá' csak, lehet, hogy édesanyám. aki éppen katolikus jászlárry volt. De az is lehet, hogy így születtem." Monográfusok, nekrológusok dolga kibányászni az adatokat: egy

értelmiségigondolkodás miiyen mérföldköveknél, miért vált irányt Benda Kálmán a 30-as évek végéntöbb fiatal értelnriségi korosztály-

társával egyútt nen-rzeti feladatnak tekintette a szociális problémák intézményesíeloldását, Y ezető alakja annak a fiatal társadalomtudományos csoportnak, amely a Tái és Népkutató Központban térképekkel, statisztikai tábliázatokkal mutatja be lvíagyarország egé-szségtelenbirtokszerkezetét és errrtek kihatását a társadalmi rendszerre, a szegény pór nép sorsára. - Nenr párt vagy pártok keretében tanulta meg becsülni a kétkezi munkát, a mezőn, az ijzetnben, a kis falu hétköznapi közösségmegtartásában végzett értelmiségi munkát, hanem sajái érzelmi közelítéséből következett az, s vált egyéniségér.ek részévé,Ezért is nenr tudták belőle kiirtani a szociális érzékenységetakkcr, amikor az uralkodó politikai párt az ötvenes években hangosbemondókon hirdette a szocialitást, s közben ót az utcára tette.

Tisztelt

gy ászoló

gyülekezet!

A haláI, a temetés megráz mindenkit. S a barátot könnyen ragadia tulhajtott megfogalrnazásokra. Mégis, nem tartom tulzásnak azt mondani: ha volt valaki ebben az arszágban az elmúlt 60 évben, aki népben és nemzetben egyszerre tudott gondolkodni, akkor ellruny'tbarátunk Benda Kálmán.zclt az. S mindezt úgy élte meg, hogy c8-),- percre senr adta fel párizsi, berlini múveltsé8ét. Ez a társadalmi elkötelezettsé6; tartja makacsul a kezdeti népfóiskolai mozgalom élén793942között, amikor igazgatóként egyiitt lakik a gazdálkodó fiatalokkal. Történelemórákat tart nekik, sót részt vesz napi ünnepléseiken, szalonnázásaikon. S ezen e]kötelezettségból következóen lesz majd élete utolsó évtizedében a pcrlitikailag független népfóiskolai mozgalom vezető alakja. S ez a belső magabiztossággal követett elkötelezettség vezeti tollái, amikor ugyanazon idó'ben egyszerre ír a központi történeti folyóirat, a Századok, azután a Revue d' Histoire Comparée, a Társadaiomtudomány c, folyóiratok hasábjaira tudományos dolgozatokat s a Magyar Elet, valamint az alig ismert Gyermekvédelem, a Szociális Traktatusok c. lapba ismertetőket a nép fóiskoláróI, a szociológiáról vagy éppen Bocskai szabadságharcáról. Történészként is va]lotta, hogy őtidézzern:,,A törtérrész, aki csak önmaga vagy néhány szakernber számára kutat és ír, nem teljesiti igazán feladatát. Arra van szükség, hogy népünk minél nagyobb részének adjunk történeti 1átást." Allandó rádiómúsorokat készít,derús mosollyal tána szét kezét, amikor tudós kollégái szemre hányják neki: mikrofont biztosíi évszázados történelmi balgaságoknak, melyek az egyszerú emberek között terjednek. ,,Na és! - igy a]kalommal, mikor éppen ZrínyirőI és a "8y okoljátok meg a tudomány álláspontját. vadkanról volt szó -, tessék, Hát nem ezért vagyunk?..."

n[genu\aK

u F

}-

î

]: Tt

Ta

Búcsúzunk Benda KálmántóI, a szigorú ítéletúszaktudóstól, az elhivatott kutatótól. Olyan korban nevelkedett és élte le élete javát, anrikor a történetfudomány Európaszerte kiépítette szaktudományos intézményrendszerét:bonyolult tanszék-, majd kutatóintézeI-hálózatot hívott iétre, anl,anyelvú és idegen nyelvú folyóiratrendszert, rendszeres nemzetközi konferenciasorozatokat, sót az államokon belül a tái egységek szerinti kutatási és forrásmegőrzési intézményközpontokat Ezt a csodálatos tudcrmányos nagyüzemet azután professzionista és elhivatott szakemberek múködtethetik. Benda Kálmán profi volt, a szó 1egklasszikusabb értelmében.Mindig pontosan tájékozott volt a nemzetközi szakirodalomban" S milyen éIes volt problémalátása! Nevéhez kötődik - hogy csak utalásszerúen említsük - a hosszú évszázad, a XYIL század magyarotszági sajátosságainak feltárása, sokszor megrai zolt hőseivel, mindenekelőtt Bocskayéval. A Rákócziszabadságharc történetének újragyúrása, mindenekeiőtt az európai viszonyok feltárása. Tanulmányai a kutatásban meglévó lrézagokat igyekeztek kitölteni. Hatalmas forrásközlő köietek tanúsítják szakmai akríbiáját: a Martinovics-iratkötetek, Ráday Pál iratai, csángó levéltár, abeíejezetlenül maradt OrszággyűIési Emlékek. Hogy csak emlékeztessek néhány, méreteiben is hatalmas Benda-múre. Amikor Európa-szerte az 1970-es években visszahanyatlik a lragyományos szakmai felkészúItség megbecsiiLlése, a forráskritikai múveltséghez tartozó klasszikus segédtudományi múveltség - paleográha, diplomatika és így tovább tisztelete, Benda Kálmán minden fórumot megragad, hogy szót emeijen a klasszikus szakmai múveltség becsülete mellett. Maga is forráskiadási szabályzatotkészit, hogy rászoktassa a szakszerúségre a törtérrettudomány múvelőit. Szakmaszeretete hajtja, amikor elvállal szerkesztőbizottsági tagságokat - s ezeket nem dekórumoknak tekintette, hanem szakmai-közéleti funkcióknak -, szakmaszeretet hajtja, amikor a százezres nem történész rádióhaIlgatóságnak igyekszik sokrészes sorozatban elmagyarázní a levéliárak fontosságát, sorra látogatva rádiós barátjár.al a vidéki levéltárakat.Ez a szakmaszeretet hatja át, amikor a Lónyay utcai gimnázium felszámt,lásakor (1950-ben) kétkerekű kiskocsit szerez és felrakja a gimnázium egyedüIá[ó értékúkönyvsorozatait a kocsira, s tolja-vonja több fordulóban, a macskaköves úton át a Ráday Kollégiumhoz. Alrogy a Református Oreg Diákok - kik egyesületének elnöke is volt - mesélik: ki szomorkásnak, ki vidámnak tátta, cie mindegyre dolgában magabiztosnak. Es ez a szakmaszeretet, ez az elhivatottság - múködtetni az intézményeket - hajtja, amikol elváI]alta a rendkívúl fáradságos franciaországi előadókörutat e hónap ban. Amikor rnegjegyzést tettünk - Iátva, hogy az utóbbi időben már fárad: talán nem kellene ennyit vál]alni, öniróniával megjegyezte, kihúzvamagát, amúgy'Marcisan': ,,Nahát, ezt mégsem tehetem. Hisz éIr vagyok a Francia-Magyar Vegyesbizottság elnöke." Azután meghalt, hazafelé jövet, szolgálat közben.

Tisztelt gyászoló Család, kedves Barátaim!

rr-

L}

ú >z !}

5l j,

Búcsúznijöttünk ide a koporsóhoz. Búcsúzninemcsak a tudóstól, az elköte,lezett értelmiségitól. De búcsúzniegy embertőI. Meghalt egy ember, aki szerette az éiet minden pillanatát. Aki nem parraszkodott, mikor állástalan diplomás volt a 3O-as években, s nem panaszkodott, mikor állástalan lett a diktatúrában. Aki minden társában képes volt a jói látni, s percek alatt közelséget teTemtett nemzetközi hírúprofesszortársaival éppúgy, mint a kérgeskezú földmúvessel vagy épp a morózus hivatalnokkal. Aki örülni tudott minden pillanatnak, nem taltott haragot, nem akart kárpótlást, mosolyogva, megvetóen szólt ezekről, tisztelte mindenki hitét, etnikai hovatartozását, és így elérte, hogy mindenki tisztelte az övét,Igaz emberi éIetet élt, s nekünk, kik közel álltrrnkhozzá, a legcsodáIatosabb eszrr,ényt hagyta vissza: az emberséget.

íI

t i,l

r.-

il aÁ

*, a,(í la

it-

Glatz Ferenc

75

Reformátusok Lapja

középisko lák figyelmébe!

Re f ormátu s

,,Benda Kálmán" történelemi tanulmányi verseny Egy szép hagyomány íelújítása- Támogatók kerestetnek

A református középiskolák első országos iörtérrelem tanulmányi versenyének országos döntójét március 18-án, szombaton tartják meg. A versenyt azOrszágos Református Tanáregyesület III. konferenciáján hirdette meg a Budapesti Baár-Madas Református Gimnázium törtérre]emtanári munkaközössége , s az azoíI a héten (1994. március 13án) elhunyt kiváló történészről, a Károli Gáspár Reíormátus Egyetem eisó rektoráró1, a Ráday GyújteményíőígazgatójáróI ,,Benda Kálmán Országos Református Középiskolai Történelem Tanulmányi Verseny" néven indult útiára e nemes küzdelemsorozat. A részletekről Papp KornéIL a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium tórténelemtanárát kérdeztűk.

Mi

a 94l95-ös

tanév versenyének középponti témáia?

- Káivinizmus

és rendi ellenállás a Bocskai-szabadságharcban.

Milyen az érdeklódés a verseny iránt?

- A megadott határidóig 13 középiskola 104 tanulója küldte eI nevezéséIa rendezóknek. Mivel 4 és 6 osztályos gimnáziumaink tanulói egyaránt megtaláIhatóak a részlvevők között, a rendezők 3 korcso portot voltak kénytelenek kialakítani, (A 12 éves tanulók teljesen más fogalmi szinten képesek gondolkodni, mint a 18 évesek, vagy akár a 15 évesek.) Az országos döntón technikai okok miatt csak korcsoportonkérrt 15-15 versenyzőt lehet meghallgatni, ezért I. fordulóra volt szükség. Miként oszlik meg a verseny a korosztályok között?

-A

17-12. osztá|yosoktól (a hagyományos számozás szerint III. és IV. osztályosoktóI egy esszédolgozat megírását kérték,,A Magyar Királyság

politikálában" címmel. A 9-10. osztáIyosok (I-II. egy közponiilag elkészített, különbözó jeliegú kérdéseket tartalmazó tesztdolgozatot oldanak meg saját középiskolájukban. Mivel errnek a korcsoportnak a \étszáma a legnagyobb (50 fó), rnagasra állították a feladatsor elkészítói a mércét.A dolgozatok beküIdési határideje: 1995. február 28, és Erdély viszonya Bocskai

-

- A7-a. osztáIyosok házi felméIésútján döntik el, hogy kik képviselhetik iskolájukat a döntőn. Kik bíráIják el a teljesítményeket? - A döntőn az írásbeli és a szóbeli feladatok megoldásának elbírálását pártatlan zsűrívégzí.A szervezők azokból a középiskolákból kértek íeI történelemtanárokat zsúritagoknak, amelyek az adott korcsoportban nem neveztek versenyzőket. A döntő napjárr a történelem szakos tanárok szakmai találkozójáraís sor kerúI a Ileformátus Pedagógiai Intézetben. Mi lesz a nyertesek jutalma?

- A legfelkészültebb versenyzóket értékes könyvjutalomban részesítjük. Ezt pedit a veIseny anyagi támogatóinak lehet köszönni: a Budapest-Kóaányai Református Egyház-kőzségnek, az ETI-nek és a Ráday Gyújteménynek. Reméljűk hogy példájukat mások is követni

fogják és középiskoláink egyre több házi, kerületi és országos tanulmányi versenyen jutalmazhatják a iöbblettudást és az akaratot, a tantárgyak széles skaláján. A református gyülekezetek és szervezetek pályamunkák me gir ás át a ösztökélhetnék tanulóifjúsá gunkat páIyáztok meghirdetéséve1,, s így egy szép régi hagyományt éleszthetnek fel, ko zös erővel. Reméljúk, hogy a Benda Kálmán Történelem Versenynek egy lesz folytatása, s az 1995 /96. tanévben egy másik helyszírren újra találkozhatnak az ifjú történészek.

76

â?JAINK

Közreadva őzv, Benda Kálmánné Maríka néníengedélyével,

Buitogrttl r,11;:lr,r.,

#*-t

BudapÉl l 022, lrá ntÉ1 7l Tcl.:1,3!lGíÍo

7,

Iiedves i;iarilca Néni!

Kálman Orszá6os lteforinátus Középlskolai Történelem Tanulmányi Versely'' szervezöine! aevéiren szeretném ne3.köszÖnni e €yöz te s ek me3j utatnezaséra f elaJantott Jutaloalcönyvelte t. !,i3yut iel

A

|'.ijenda

tisztelettel

szeretrrem kérni l.tariba l§eni.t, }rory a @il§_19-i döniö eredinenyhir,letesen vearen részt a díjak atedásaban. ,tz eradruényhíríetesvárható kezd,esl 1dögontja: 1630 óra. A d.öntön 13 református ginnazíum és liceum )0 versenyzöje

vehet reszt. 3 korcsoportberr gzeretnénk a legjobbalt tuclásat összenPrrri. A jrrtilliirzásjrü.z iierlku iiéiil r,ieJ}ett a 3uJe'llest-ilö'.i..r:,yl,,,1 Ref orErátus $§|háq[özség, ez ETL - $laryarorsza3, a Rádey tyuJ teneny eg a tlag,yerországr Református $slház tlözoKtatási lntezete ls se;itséget nyuJt. lJé5e3yszer szeretette} várjut ilarlka l{enlt a versenyen!

lisz

tele tteJ.

:

§e.?ii Bucepest, L99>. marciug 'I.

sti. :laar-..ades

'jirnnazlum tenara

:{ef or,..:á

iug

77

^{n9]AI^{K Közreadva őzv, Benda KáImánné Marika néníengedélyével,

Kedrles t'larita nén1!

Tisztelt és §zeretett Marct bátyánk emlékénekadózva jelentettük fi€tl szerény tehets€tint< szerlnt, ezt a kis kötetet, arrelyből nehény pélünyt i]jtó reverencüva1 megtülés ked,ves csaüd.jánatq Feyben je]-z,q azt isrhbgy a főlcliola1 tanács negszavazta, Benda orofesszor úrnak, feledhetctlen tanítónlgrak és kollédtjnk Önrek

a |lMagister Eneniürsn cínet, melynek átaüsára a tanévnyltón, szepternber elején kerül najd sor. IGdves Marika nénl, kérern fogaüa tő}ünk ezt a kis l<ötetet o1yan szenetette11 8Iílilyenrrel rri i;észítettük és nyíjtjuk át, § szolgáljon cseldlyke vlgasztalásárarhogy mi is, mélpn együttér,ezrre a családdal, örölae szívünkbe zártuk lviarcl

gán}oeak

hítyánkat.

Szívből jövő tlsztelette1 és kézcsókkan: Szeged, LW4, június 7.

n"í-"

/Dr.Szes{ii Ászl6/

tansz élcvezető fő

iskola1 tarrár

d^rr-\

NAP]AI^{K

78

oLVASTAMI VALAHoL ..

.Attila kincsének gondolták.

.

.

A nagyszentmiklósi kincs ről Részletek Benda KáImán - Kerekes lstván: Olvastam valahol., Töfténészek a Rádíó ísmeretterjesztő műsoraíban c, könyvbőI ,,Anagyszentmiklósi aranykincsrű mtír többször olzlastam s tu, dom,hogy mríig is uitdkuannakkörülötte, Mit mond róIuk a mai tudomóny? Erdekelne a híres kincslelet feltaltíldsótlak és t'eltárdsdnnk ideje, módja, körüImény ei. Szíaesen hallanék míaészeti-archeológiai ismertetésérű is. Végül pedig érdekelne, hogy a Torontrí! nrcgyei Nagyszentmiklóson feltórt kincs darabjai miként kerültek Bécsbe, s miért uem lehetett aisszaszerezni óket?" (S. L., Budapest)

-

Néhdny ne ritkaszép kiadadny mutatta be a nagyszentmiklósi

kincset, Aképeket Rácz Istatín, aFinnorszógban éIő ismert magyar fotóműuészl
- A bécsi Kunsthistorisches Museumban 23 aranyedényt őríznek, ez a vllághirű nagyszentmiklósi kirrcs. Vannak köztük korsók, ivóedények, csemegéstálak, szőva\ rendkívüI sokrétú,gyönyörűrégészeti együttes. Legtöbben a kincsen levő feliratokkal foglalkoztak. Háromfajta felirat van a tárgyakon: egy rovásírásos, ezt mind a mai napig nem fejtették meg,bár rengeteg próbáIkozás történt; egy görög nyelvű, görögbetűs íelirat és egy görögbetűs török nyelvú felirat. Ujabban úrglz vé lik, hogy nem is török, hanem talán magyar. - Tudjuk-e,hogy milyen idóbó'l szírmazik akincs, és hogy melyik ttép öta

-

ö

Az

sei készített ék?

egyes aranyedérlyek múvészeti jellemzőí, díszítésetjó-

formán egész Eurázsiát felölelik. Kapcsolatai térben Kínáig, idóben Mezopotámiáig nyúlnak, Nyugat felé is vezetnek szálak, tehát rendkívül nragas szintú kozmopoJita múveltségnek lehetünk tanúi. Es hogy milyen népévolt? Először is: mivel hatalmas kincs és lelóhelye abba az útba esik, amelyen Priszkosz rhetor Bizáncból Atiilához jött, először Attila kincsének gondolták. Ezt többfajta numizmatikai-pénztörténeti érvvel próbálták bizonyítani, de kiderűlt róluk, hogy elsietettek. Utánaaz avaroknak fulajdonították. EnTellett már több ok szóI, mert valóbarr a késó avar-onogur nrúvészetnek erős kapcsolata

van

a

kincs néhány darabjával

Amikor az e1yes darabokat sorra megvizsgáltam, észrevet-

tem, hogy a kincs rovásírásos edényei külön csoportot alkot-

nak. Négy nagy korsóból áIl, négy ivóalkalmatosságból,

Dienes István régészbarátom hívta fel a figyelmemet, hogy a mongol kán udvarában négyfajta italt szolgáltak fel a vendégeknek, A másik készletben - mert kiderült,hogv ezek asztaIi készletek - mindenból csak három van.Ez az asszonyok kózévezetminket. Úgy túnik tehát, hogy a kincs kót részre oszIik: a fejedelem kincsére (ezeken rovásírás olvasható) és a fejedelemasszony kincsére. A kettó között rendkívüI éles stílusbeli különbségek l,annak. Az e|őbb szó volt arról, hogy

A kincs egyik legutóbbi feldolgozója, Nikola Mavrodinov bolgár régészvolt, aki viszont óbolgárnak tartotta. Mindkét nézetben lehet valami igazság, rnert az aszavarnak tartották.

szonyi, a fejedelemasszonyi készlet valóban át van itatva késó avar-onogur és bolgár emlékekkel. A másik csoportban vi-

szont olyan jelenségek észlelhetők, amelyekrrek párját

a

,,Steplranus rex" feliratú pénzeken találjuk. ,\karattal nem mondtam Szent Istvárr pénzeit, nrert lehetséges, hogv Céza íejedelem - akit ugyancsak ]stvánrrak kereszteltek - verette. Tehát magyar gyókerű a második asztali készlet: a fejedelerrré, A kincs tehát kétfajta elemból. kétfajta múvészeti körból keletkezett, nyilvánvaló, hogy va|óbarr kincs volt. Nem egyszerre csinálták ,t,alamennyi darabját, hanem $lűjtötték. Igy a kincs egyes darabjai között nyilvánvaló, hogy időbeli küIönbségek is varrnak, de végül rs. ahogy összegyúlt, aln7 az aszta1ra került a fejedelemnéI vagy a fejedelemasszorrynál, az már tömör egységet alkotott. - Ugy tudonl, llogy n kíncsnek z)ffil egy elkallódott darabja is, mégltozztí egv

ker eszt.

- Nagyon konroly vizsgálatíolyt1799-ben, arnikor a kincset megtalálták. Kiment a íőszo\gabírő, részt vett a vizsgálatban a birtokos gróf, késóbb pedig Boráros pesti polgármestel. A bécsi régiségtát i gazgatója pontos jegyzókön|vet vett fel. Így ructjuk, lrogy az első jelentésekben valóban említéstörténik egy ke-

resztrőI, ami a földbirtokos gróf ajándékaként egy kolostorba került. Erről azonban semmi köze]ebbit nem tttclunk. Egyébként - a kereszttól függetlenül is - a kincsben nagyon sok ke, resztény vonatkozás van, méghozzá -- érdekes módon - rrem a fejedelemasszonlré|-,ur,, hanem a fejedelemében. Ahogy tudjuk, a kirrcset egy szerb földmúvesember ialáIta meg Nagyszentmiklós ,,Szíget" nevú helyén. Ez a lrely valószínűIeg ténylegesen sziget volt, mert az Aranka folyó elöntötte az egész környéket. Nádas, szittvós terület, járhatatlarr, s a Szigeten valószínű|eg eród volt, Itt rejtették el a kincset, feltehetóleg az eród árkziban, a latyakban, a sárbarr. Amikor a szerb föIdmúves megialália, eIőször görög r,ásárosok és bécsi kereskedííkkezdték rrreg,r,ásárolni darabonként, nrígnem aztán Boráros polgármester a már szétszóródott darabokat összegyűjtötte, majd a bécsi régirségtár bejelentette az, i1ényét íá, fóItehetőleg megvásárolta, Aliantlóan visszatéró kérdés:miért van a kincs Bécsben, miért nincs nálunk, ha magyar kitrcs, mint ahogy a íejedelmi készlet valószínűleg magyar? Azért nincs nálunk, mert a trianoni bék<:szerződés értelmében csak azt kaphattuk vissza a bécsi kincstárból és régiségtárbó], arni a rnai Magyarország terüetén kertilt elő. Nagyszentrniklós pedig ma román felségterület, román neve: Sinnicolatr Mare.

- Talón térjünk ruost rd a kúrcs műuészeti értékelésére! - A kincs múvészetiértekelésénéla következőkből indul-

tam ki: önmagáért való díszítésebben a korban nem volt. A díszítményeknek megvolt a jelentőségük, a jeleneteknek meg-

volt az értelmük. Ezt a ,,szemiveget" tettem fel a kincs vizsgálatakor, mintha én rendeltem volna meg az edényeket. Tehát nagyon kínos pontossággal és gyanakvással figyeltcnr, hogy mit csir-rá]t az ötvös.

Erre több okom volt. I]éldául: a má-

sodik számú korsón van egy ún, égberagadási jelenet, ame. lyen látható egy sasnradár , de ez a sasmadár nenr sasnradár, mert a füle bagolyfül, a szakálla pedig párducszakáll. Hát ez

NAPlAINK rnicsoda? Vagy: a fejedelem, a győztes fejedelem - van ilyen ábrázo|ás is - hajánál fogvahúzza aIegyőzött ellenfelét, a másik levágott feje ott lóg a nyeregkápáján. De csak lándzsa van a kezében, nincs felíegyverezve. Miért? Sok ilyen kérdéstette indokolttá, hogy gyanakodva figyeljem, hogy mi történt itt? Hiszen ezek az emberek jól értettek a ragadozó madarakhoz, a sast tehát nem tévedésből ábrázolták az ötvösök párducszakállal meg bagolyfiillel. Olyan mitológiába érkezünk, amelyet nem ismerünk. Ez különösen a fejedelemasszony kincsénél feltűnő, mert tele van ábrázolásokkal: láthatunk rajta dámvadat leteperő gríííet,égífejedelmet, aki szárnyas oroszlánróI lrátrafelé nyiIaz aÁtámadő párducra. Azután vannak kis szilkék, amelyeken csodálatos keveréklérryekláthatók, mindenfajta állatbói egybeillesztett lények. Csupa olyan jelenség, amit

Szent Istvánnal vagy még elóbb Céza-Istvánnal családi kapcsoIatban is álllratoti, Egyenrangúak lévén,ny,ilván követjáráskor ajándékokat, kincseket küldtek egymásnak. Igy kenilhetett talán a kincs dé]re. A második számú étkészietnek minden jelképe a királyi körbe tartozik, példáu] az ékekkel díszítettkeresztek, bizonyos rovásírásos betúk" amik egyeznek a Stephanus rex pénzekkel, nyilvánvaló tehát, hogy ez a két korsó István-kori, - Említettem,hogy mindezt Ltiszló professzor ki)nyaben is megírta, s ugynnott színes t'énykepekerl ldthatók a nawszentmiklósi kincs egyes darabjai. Van tudottanyos aisszlnngja erulek a könyonek, esetIeg cdfolata aag11 megerősítése?

-- Oszintén szólva nagyon keveset ismerek a visszhangból.

A legfontcsabb helyrőI, AusztriábóI még nem kapturrk vissz-

hangot, mert ott a mai napig óbolgár kincsként van kiállítva, éppen Mavrodinov körryve alapján. A Magyarország története kétkötetes kiadása, amelyben Bóna Istr án írtróIa, az egészet avar kincsnek tartja. De nem veszi tekintetbe, hogy én a kincset mi]iiméterról milliméterre vizsgáltam meg, és az egyes darabo kon sok átalakítás látható. Péidául: föltehetó, hogy a pogány így mondjuk nri, hogy pogányjelentésú állatküzdelmi jelenete. ket kivágták. és keresztény jelképet tettek a helyükbe. Tehát átkeresztényesítették. Viszont akkor nem mondhatjuk a kincsről, hogv egységesen ebben vagy abban a korban készült, és ezek vagy amazok csinálták. Sokkal többrétúek a kérdések.

nem tudunk megmagyarázni. Nyilvánvaló például, hogy a Iegszebb, a kettes számú korsón a győztes fejedelem, az áIIatküzdelmi jelenet, az égi vadászat és az égbe ragadási jeienet valamilyen mitológiának a négy képe, Tehát nem négy küIönálló kép, mert hogy az ötvösnek éppen ilyen rögtönzésre támadt kedve. Ez elképzelhetetlen. Az ötvös azt csinálta, arr,it pararrcsoltak neki. Engem az érdekelt, hogy mit parancsolhattak neki, Sajnos, megoldani nem sikerüIt. Van ugyan Bulgári-

ából egy korai kincs, jóval korábbi, szkíta kori, amelyen r-rgyanezek a jelenetek ismétlódnek sok-sok más lemezzel egvütt. Tehát nyilván egy cselekményekben gazdag mítosz-

-

nak a négy képe került a nagyszentnriklósi korsóra is. - A szeméIyek aiselettörténeti dbrtízoldsa nem segít zlalamit a lleghatdrozisban? - Nem sokat segít: a győztes íejedelem például gyúrúspáncélban van, ez keleti viselet ebben az időberr, A\egyőzöttpedig négvszöges hálómustrával díszítettpáncélban van, ilyet taláItak egy ausztriai avar sír egyik övveretének ábrázolásán. Megvan tehát az avar kapcsolatuk. Megkockáztattam, de töb, ben a szememre vetették, hogy önmagam felé hajiik a íantáziám, hogy a fejedelemasszony idevaló régi kagáni családból származó leány lehetett, a fejedelem pedig az Árpád-házi. íejedelmek vagy királyok egyike. - De hót hogy került akkor ez a kincs délre? Hiszen az Árpódak

li]il,

].] ]

,llr;|',,,,

,,,-:,l],,

aalóban az aaar korban készüIt az első uól-

- Igen. Talán nenr a kort hangsúIyoznám, hogy avar kori, hanem azt mondanám: avar környezetbel jött iétre. Igy talán pontosabb. Igen_, nagyjából erről lehet szó. Es ilyenre van is példa. Béla király névtelen jegyzője, Anonymus megírja például, hogy Arpád megkérte 13 éves Zoltán fia számára Mén-

Marótnak a lányát. Tehát egy helyi fejedelem lányának és egy Arpád-házi herceg házasságának az emléke lelret a kincs mG gött. Mindenesetre - ha szabad ezt a szóthasználni a régészetben - a iegnagyobb szenzáció ezen a téren, hogy előkerült Bé kés nregyében egy csont lűtartó, amin 58 vagy 52 rovásjel van. s ezek a rovásjelek nagyjából egyeznek a nagyszentmiklósiéval. - Tudjuk, hogy ez a tűtartó mintegy másfél éue került eIí, de a me gfeitést tllé7 neffi publilailtdk.

- Föltették többen és ú|abban Vékony Gábor barátom például az egyik csésze feliratának a feloldáiánál is bizonyítv^Lára, hogy a kincs Ajtony kezéból, Ajtony nreneküése során kerühe. tett a földbe. Ajtony pedig korábban mint egyerrrangú fejedeiem, i.;,:,,i],í,

Tehót föltehető,Ingy

tozat , és amikor ffiagyar kézbe került, és títtértek a keresztéttységre, akkor módo s ít ottak bizony os j elenei eket ?

l:özpontja nem délen aolt?

l:!]i,,r,,".,.,',,

79

- De pubúUltak megfejtéseket! Példáut legutóbb a, E|"tünkben, a szombathelyi folyóiratban Vékony Gábor olvasta eI a szöveget, méghozzá magyar nyelven,

,!li\,.l ,,,,.,

,',

:

] ,i,,,

,l._'_:,,

],,,,l,i

,,-, _ , i]i',l;,

,l

,\rjil,

i|,_,

],],lli,it

Mit neveztek kuk szának?

A középkori magyar bányajogrót Részleiek Benda l{álmán - Kerekes lsfuán: Olvastam valahol,,, Töfténészek a Rádió ísmeretterjesztő műsoraiban c, könyvbő! ,,Nyugdíjas akndsz aagyok, és a nyugdíj nlatt bőaen adódó szabad:lőmben megtaruitan szlouíkul. lvlosl. |osei Hortík Zlatc, 1,1cszt0, irnnyadras címííköttt7oét llunsom. Á _sc,lllleci kazépkori btínl1ásznt,.iI beszél. Kérem,lut egt núd lan ri, szh,esked jenek egy kis tittekinj képet adni az akkori bdnydszati jagróL"

a

(T. A., Pécs)

-

A középkori Magyarország európai |elentőségre

tL,tt

szert

:..emesércbanyái révén.A Felüdéken (a mai Szlovákia terüetén),

Erchegységben már a középkor folyamán igen

voitak, de harnarosan csatlakoztak hozzájuk a vasbányák is.

:

A közeltkori magyfir bdnydsznt kérdéseitelHeckaulsl Gttsztátt ':glalktlzott löbL, munkibatt is. Ot kérittk a kérdés nvgtúlaszolisdrn.

Szepes-Gömöri

sok bányát tártak fe| ezek elsősorban arany- , ezűst- ésrézbányák

ll

Ugvancsak nevezetes bányakincsek voltak Erdélyben, és hamar fel is tárták e kincseket. Valamennyi magyarországibányavidék közül a középkor és a korai újkor századaiban a legjelentősebb a Garam menii bányavidék volt, Bányavárosai között kiemelkedó helyet foglait el Selmecbánya, régi rrémet nevén Schemnitz, mai szlovák nevén Banska SLia.mica. A Garam menti bányavidéken az atanybányászat központja Körmöcbánya, az ezistbányászaté Selmecbánya, a rézbányászaté pedig Besztercebánya

NAqArNX

80

volt. Ehhez igazodott a kamarai igazgatás szervezete is. Károly Róbert királyunk a XlY . század első felében hozta létre a magyatországibányakamarákat, amelyek a területr.ikre eső bányászatot ellenőrízték, és a pénzveréstirányították, - Ezek a bónyakamardk hol székeltek? Az orszdg t'őadroaíban? - A bányakamarák, váItozó volt a számuk , általában valamilyen bányavidéket fogtak össze; nevezetes közöttük az alsó-magyarországibányakamara, amely a három említett bányavárost fogta össze, A kamara éléna kamaragróí áIIt, alatta három alkamaragróf

volt, akik a körmöci,

alkamarát igazgatták.

a selmeci, illetve a besztercebányai

-

Hadd aessem közbe: az Alsó-Magyarors=d,g kifeiczés lnil a nem smkember fülénekkicsit szokltlanul hangzik. Igy neueztűt ebben az idűcn a Feloidék nyugati részét,szemben Felső-Magyarorszíggal, ami az északkeleti Felaidéket jelentette, - De volt külön kamaragróíság a szepesi városok számára,

Gölnicbánya székhellyel, Erdélyben Nagyszebenben, Horvátország számára Zágábban, szóval az országban mindenütt

voltak bányakamarák, amelyek azokon a terüIeteken, ahol nevezetes bányászat nem folyt, idóvel elhaltak.

-

Ezek a bányakamarúk közoetlenüI a kiróIy ald tartoztak? a király alá tartoztak, i]letve a íőkincstartó alá, A bányakincsek feltárásának joga a nemesérceknél, aréznéIés mindeníéleegyéb fémnéla királyt illette, a sónál is, a vas, a kó és a mészkó esetében azonban a földesurakat. A király termé-

Közvetlenül

szetesen nem maga múvelte a bányákat, hanem kiváltságleve-

let, engedélyt adott, akár egyes nagybirtokos földesuraknak, akár egyes városoknak mint tesületeknek a területükön levő bányák művelésére.Ha telrát valaki bányát akart múvelni, mondjuk, Selmecbánya határában, akkor a városi tanácshoz fordult engedéIyért; a városi tanácsnak egy erre specialüált tagja, a bányamester, latinul magister monFium adta meg az enBedélyt a bárryamúvelésre. Az egyes városok területén abányászat szabáIyozását a városi bányajog írta elól, amely tulajdonképpen praktikus megkötésekből állt, azthatározta meg, lrogy hogyan kell bányászall,engedélyt kérni, milyen méretúek legyenek a tárnák és aknák, amelyeket a bányászok megnyitnak, milyen feltételek mellett lehet a bányamúvelésthosszabb, rövidebb ideig szüneteltetni, és mi jár mindezért a városnak. - Azt nem szabólyozta abdnyajog,hogy az dllamnakmi jdr ezert? - Ezt nem a városi bányajog, hanem a királyi hatalom szabályozta. A királyi hatalom u5yanis a nemesércek bárylászatából bizonyos nyereségrészesedéstkötött ki magának. Már Károly Róbert bevezette az áIlami nemesfém-monopóliumot, ami azt jelentette, hogy forgalomba csak az áIlamhatalom hozhatta az aranyat és az ezüstöt, Akik az aranyat és ezüstöt kib ányászták, azok magánemberek voltak, de ahhoz, hogy az ércból nemesfém legyen, még egy kohászati eljárásra volt szükség. A kibányászott nemesérceknek egy elóre meghatározott r észét,áItaIában a nyolcad - vagy tizedrészétbe kellett szolgáltatni a kiráIyi kohók számára, és azok végeztek e| az olvasztás! a többi nemesércet a vállalkozó polgár maga olvaszthatta ki a saját kohójában, de forgalomba már nem hozhatta, hanem előre megállapított, maximált áron át kellett adnia a királyi kamaíalzervezetnek, amely azután a forgalombahozástól gondoskodott. Bányáinkba elsósorban a fejlett közép-európai bányavidé kekról jöttek a bányászok. A Magyarországon létrehozott bányavárosok általában alapított városok voltak: egy vállalkozó testület elhatározta. hogy királyi engedéllyel bányavárost alapít Magyarországon, a társulás tagjai Magyarországra költöztek, felépítettek egy várost, és miután ók kapták a királytól a privilégiumot, a bány ászat hasznát is biztosították maguknak, illetve leszármazottaiknak. Ezek a vállalkozók a Német Birodalom különböző tájairól kerültek ide, a városi bányajogrendszerek segítségévelnyomon lehet követni egy-egy ilyen vándorlást, A selmeci városi bányajog, amely XN, század végi feljegy-

zésben maradt ránk, szinle sző szerint azonos a morvaországi }ihlava középkori bányajogával, Ennél fogva azt kell feltételeznünk, hogy akik Selmecbányán a bányajogot elfogadtatták, akik a selmecbányai bányamúvelést magas színvonalra emelték, azok a morvaországi ]ihlavából jöttek, De tor,ább is megy ez a fi7iáaója a bányajognak; majdnem szó szerint azonos a selmecbányai bányajoggal a gölnicbányai, tehát azt kell hinnünk, hogy a gölnici telepesek Selmecbányáról jöttek, vagy legalábbis Selmec-bányától vették átaszabályokat. A gölnici báryrajognak egy további \eszármazása a rozsnyói bányajog. - Ugy tűnik mindebbű, hogy ezek a btínydsztelepülések eleinte nyitottak aoltak, késóbb azonban me4lehetősen önmagukba zdrkóztak. - Azt hiszem, kezdetben sem voltak teljesen nyitottak, illet-

ve a városi vezető réteg kezdettől fogva zárt volt. Paulinyi

Oszkár kutatásaiból tudjuk, hogy Sélmecbánya, Besztercebánya és Körrnöcbánya esetében arról van szó, hogy 3642 család állt össze, ezek sajátították ki az akkor még föl sem épüIt város fóterén a főteret körüIvevő telkeket, és az ő privilégiumuk volt a város területén kohómúvek létesítése.A bányászat ma1a az már nyitott volt, ti. a bányamunkát bárki végezhette, aki erre hajlandónak mutatkozott. - A középkor uégén, majd a XVL sztízadban egyre gyakoribb, hogy bónydszlúzadósok törnekki éppen Selmecbóllydn és környéken is.

Mi

tlezetett ezekre

- Az

a

felkelésekre?

osztáIyellentét a bányarr-rlajdonosok, illeln e a kohótulai

donosok és a bányában dolgozó munkások között.

Minden

ászrnozgalom alkalmával pontosan ki lehet mutatni azokat az anyagi sérelmeket, amelyek a bányákban dolgozó embereket lázadásba hajtották. Vagy a bérüket nem kapták meg idejében, vagy bér helyett élelmiszerrel hzették őket, de olyan drágán szállították az élelmiszert, hogy ezzel a megélhetésüket tették lehetetlenné, tehát mindig valami|yen munkabérprobléma robbantja ki ezeket alázadásokat. AWI. szánad közepére a városi bányaio g alapján abányászatot és a kohászatot kezükben tartó városi vezetőrétegek mfu anynyira monopol|zálthe|yzetbe keniltek, hogy ez nemcsak a városi lakosság számára kezdett elviselhetetlenné válni, hanem az á1lamhatalom számárais(úrhetetlen volt. Nemcsak anól volt szó, hogy a munkásokat nem fizették rendesen, hanem arról is, hogy az államnak járő részesedést sem adták lr.e1 az előírás szerint. Rendszeresen ktilföldre csempésztékpl. a kibányászott ezüstöt a kamarai hatóságok és a vámhatóságok megkenilésével. Ez váltotta ki az elsó Habsburg királyaink azon törekvését, hogy a bányászatot országosan szabáIyozzák. Evtizedes kijzdelem után az7570-es években sikerült rákényszeríteni a ma1yarországíbányavárosokra az eddigi városi bányajogok helyett az egységes magyarországí bányajogot, az ún. Miksa-féle bánya, rendtartást, amit },{iksa királyról neveztek el, Ez azután a feudaIizmus korában végig, a XIX, századíg, érvénybenmaradt; abányászok és a bányahrlajdonosok annyira konzervatívok voltak, hogy az esetleges reformkísérletek végül is mindig befulladtak. egy es bány ászf elkelés vagy b ány

-

Pécsi hallgatónk leaelének egyes részleteit itt nem cluastuk fől, ezért most külön említem, hogy többek közt azt kérdezi, mit ne1_1eztekkuksztínak? - Egy bárrya kezdetben egy vagy két ember vállalkozása volt, akik saját kezükkel íejtettékott az ércet. Ahogy egyte mélyebben hatoltak a földbe, és egl,re nagyobb techrrikai felvonulásra volt szükség a bár,yaművelés folyamatosságához, mind több ember és tőbb pénztőke kellett airho z,hogy abányászat fennmaradhasson. Igy jött létre minden egyes bányának egy eszmei tulajdona, amely - nem tudom, hogy miért - 128 kukszára oszlott, A 128 kuksza - modem hasorrlattal azt lehetne mondani, hogy 728 részvény - megoszloft a bányafulajdonosok közöLt. Az éllamúgybiztosított magának befolyást az egyes bányákra, hogy egy bizonyos számú kukszát megvásárolt magának, mert a bányattrlajdonosok a biítokukban levő kukszasz ámnak az arényában viselték a költségeket, és osztották el egyrrás között a rLyereséget.

NAPlAINK

81

AGyNfrEnvÉs Benda Kálmán Emlékérem ,qz

ÓUr

1994, március 31-én tartott rendkívűIí közgyűlésének határozata

Társaságunk kőzgyűlése a tudományos ísmeretterjesztő munka elísmeréséreés díjazására egy emlékérmet alapít, melyt Benda Kálmánról neveménk el, Ó tudományos munkássága mellett egész életében másoknak ís példát mutafua tevékenykedett ezen a területen ís, Az emlékéremműkődtetését (kívitelezését)egy későobí ídőpontban valósítanánk meg, míkor a szűl<séges és elégséges anyagí, szeruezetí és más fe It

étel e ít má r me gteremt ettű k,

Benda kálmán Emlékérern

-

Az Emlékéremegyik oldalán Benda Kálmán portréja

-

Bölcsészettudományok Természettudományok Múszaki tudományok Társadalomtudományok:

Iátható, rajta Benda Kálmántól idézet, és Benda Kálmán kézjegye. - Az Emlékéremmásik oldalán íelirat: ,,Benda Kálmán Emlékérema tudomárryos ismeretterjesztésért." 8. Az Emlékérem célja: A tudományos kutatás eredményeinek széleskörú megismertetése, hogy az ismeretek gyakorlati alkalmazása minél elóbb megvalósulhasson. 9. Az Emlékérrnet kiadó Bizottság címe: 10. A díi odaítélése: Az EmlékéremBizottság négy tudományág ismeretterjesztésébentevékenykedő személyek részéreosztja ki a díjakat, mindegyiküket három-három fokozatban.

teruezett szabályzata

Az Emlékérem neve: Benda Kálmán Emlékérem Az Emlékérem alapításának ideje: 1994. március 31. 3. Az Emlékérem alapításának kezdeményezőie: 1.

-közgazdaságí - politikai

2.

Országos Omagyar Kultura Baráti Társaság Gp.,

4.

Az Emlékérem alapítói:

7476 pf.

T

52)

-

Országos Omagyar Ktrltura Baráti Társaság Vélhetően: - Magyar Népfőiskolai Társaság - Ráday Gyűjtemény - Tudományos Ismeretter jesztő T ársaság - Magyar Tudományos Akadémia - MTA Történettudományi Intézet - MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya - História Szerkesztósége - Johannita Lovagrend - Múvelődési és közoktatási Minisztérium - Magyar Televízió - Magyar Rádió 5. Az alapítók jogai és kötelességei:

jogok

jelölteket állítani

-

évente legkevesebb 100 eFt pénzűgyi támogatástbiztosítani - azE||enőtző Bizottságba jelöIteket áIlítani az Emlékéremközmegítélését és megbecsülését erősíteni és védelmezni

kötelességek:

6. 7.

11. Az Emlékérem Bizottság feladata:

-

-

-

:

-

-

A Bizottság szükség szerint - a Bizottság döntésétőI függően - de évente minimáIisan eqyszeí adja ki a díjakat.

12.

6,5 cm átmérőjú bronz érem díszdobozban

-

oklevél

_ kitűző

-

pénzdíj, melynek összege a Bizottság által van meghatározva minimáIisan 50 eFt 1994-es Ft vásárlóértéken rnegf elelően

valorizálva

Az Emlékéremegy dobozban

-

6,5 cm-es átmérójű

bronz érem dísz-

Akitűzőn Benda Kálmán kicsinyített aláírása látható.

évente minimálisan négy alkalommal. Uléseiról jegyzókönyvet vezet. Az Emlékéremtekintélyénekfenntartása és növelése Megfelelő feltételek biztosítása, a díj és a vele járó támogatás ígazságos odaítélése A díjazottak pártatlan és becsületes kiválasztása. A Bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza. Határ ozatát szótöbbséggeI -5'l% -, nyílt szavazássalhozzák. Amennyiben nem határozatképes, úgy az ülést el kell napolni, és egy hónapon belül újra összehívni, ott a jeIöltek szótöbbsége adja a határozatot. A Bizottság és a díj múködési feltételeinek biztositása. Az Emlékéremhezkapcsolódó díj megfeleló anyagi íorrásainak előteremtése. A díjazandó jelöltek közül a díjazottak kiválasztása

Az Emlékérmet kiadó testiilet

a)Az emlékérem múködtetését egy Bizottság intézi. b)A Bizottság tagjai:

-

Az Emlékérem bankszámlája: Az Emlékérem és díi leírása:

-

-

Az EmlékéremBizottság szükség szerint ülésezik, de

13.

a

Bizottság 77 tagú,

- tagjait az alapitó szervezetek jelölik ki egy-egy fóvel. A kezdeményezó OMT két személyt jelöl. c) A Bizottság tisztségviselői: - elnök, - alelnök, - titkár. A Bizottság tisztségviselőinek és tagjainak jogai és kötelességei:

13,1.

Elnök:

átadja a díjakat b)képviseli a Bizottságot más szervek, jogi személyek a)

elótt.

82

^(Á9lAINK utalványoz a titkárral együtt a Bizottság bankszámlája

c)

16. 17.

Az alapítókközül bárki áIlíthat díjazandő jelölteket, Az Emlékérem Bizottság gazdálkodása: Az alapitók évente meghatározott összeget fizetnek az

18.

Az Emlékérem Bizottság bevételi forrásai:

terhére

Alelnök:

13.2.

mindenkori elnök helyettesítése - akár az elnök megkérésére,akár az elnök bármilyen okból való akadáIyoztatása esetén - és a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

a) a

Titkár:

13.3.

összefogja a Bizottságot, szükség szerint irányítja, segítíazt. b)utalványoz az elnökkel együtt a Bizottság bankszámIája terhére c) irányítja az elnökkel megosztva a Bizottság munkáját. a)

Tagok:

13.4.

a)jogai: részt venni az ülésen, szavazni és díjazandó jeIöltet állítani illetve tisztségviselőnek választhatók

b)kötelességei: A Bizottság ülésein részt venni, Azatag, aki a Bizottság ülésein folyamatosan 3-szor nem vesz részí,kizárandő. Az ót jelölő szervezetnek jogában áll új jelöltet indítani, de az előző jelöltnek adott pénzügyi támogatást vissza nem vonhatja, de azűjjelöltekkel köteles újabb támogatást adni, mely összeg az e|őbbinéI kevesebb nem lehet.

A díjazandó jelöltek állítása:

emlékérem köItségére és a díjazottak támogatására

-

az alapitók befizetései

ázatok támo gatása

p ály

magánszemélyek adományai küIönbözó szervek, intézményektámogatása állami támogatás 19. A Bizottság működésének és gazdá|kodásának ellenőrzésez

-

és két tagját az Emlékérem Bizottság alapítói választja meg. Az EllenórzőBizottság elnöke és tagjai amegbízatásuk alatt más tisztséget nem viselhetnek.

Az EllenőrzőBizottság elnökét

Lz E|lenőtző Bizottság íeladata:

Az EmlékéremBizottság munkáját és gazdáIkodását

15. A Bizottság vagyona: - Tartozásaiért az Emlékérem Bizottság a vagyonával felel

szakszerűen felügyelni. Folyamatosan ellenórizni és írásos jelentést készíteniés elküldeni évente egyszer a díj alapítói részére. Az EmlékéremBizottság munkájáról és gazdáIkodásáró|. Az Ellenőrző Bizottság tagjai között egy könywviteli, egy jogász és egy, a tudományos ismeretterjesztést jól ismerő szakembernek kell lennie. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az atapítók közüt a három tagú EIIenőrző Bizottság fel-

-

díjainak odaítélésétönfenntartással biztosítja, Az EmlékéremBizottság tartozásaiért az alapítók nem

téshozatalának és a díj odaítélésének-gazdálkodásának ellenórzése.

-

Az Emlékéremmegszúnése esetén a Bizottság vagyo-

14. Jogi képviselő:

Ellátja a Bizottság jogi képviseletét, és mindazt a feladatot, melyet az elnök reábiz.

- A Bizottság

törekvéseinek, céljainak megvalósítását,

áIlítása, melynek feladata aBízottság szabáiyszerú dön-

felelnek.

na az Emlékéremkezdeményezőjére száI|.

Az

Kítűző

emlékéremkét oldala .Ér.iltnqotc rs

",

VAILOTTAM

lzt

AZ A TÖRTÉNÉSZAKI CSÁK ÉsNÉHÁ]\IY SZÁKEMBER Ésín szÁuÁne

ÖNueca

ruur

AZ NEM TELJESÍn rÖr-loer Ár, HISZEN IGEN ls ARRA vAN SZÜKSEGI'NK, HOCY NÉPÜNr MINÉL SZÉLESEBB nÉrncrnrr.toluNK TöRTÉNETI LÁTÁsT, FÖLVIÚG,OSÍTÁST ÉS MÚVELTSEGET A MAGAM ruszenőr EN\-EK lG\,[KEZrLv

rL[oET TENNl

Okleaél

a Tudományos lsmerettetjesztésér!

részére

A Benda Kilmdn Emlékerem

A

díjazottjínak.

.

..

. .

., . .. .. . ..

tudományok terilletén aégzett oktató, ismeretterjesztő, nepműaelő munkíja elismerése

ésmegbecsüIésekéntaBendaKíIminEml&érem,,...,.,..,..................fokozatdtadomdnyozzuk.

Kelt,Budapest,199,..-..........

B.K.E.Bizottság elnök

Díszdoboz

n{geutNK

83

K@NYVAIANtAT cqo

A tudomán y szolgálatáb an Benda lGlmán műveinek bíbliográftája

1940

1935 Leser, laui: trrtstehung und VerbeiLung des Pí'Juges Münster, 193l 151-153 (lsnrertetés) - Etnographil, 1935 (46 évf )

Ntp|íiskoki útmutaló Bp,, 1 94D Tolnai ny

lJsz

Az elsí íatni

\I

t N/ltrtisilk -

köl,Bp,1936,Vag,val

iril,aLisldaf

l:; t / ít l

ll

f

örténúc a XV-XV

(Szcrk és a

u

kiszói

lI

éví,)3 sz. 107 -112,

1,0 éví)5.sz 2 }4

6,)

Századok, l940 (71, éví) i-8, sz,352-353. (hmeltetés)

Horváth ]enó: Váradi freskó Nagvvárad tőrténeie évf.) 7-8 sz 354-355 (tsmerteiés)

Be

P,p

,1940 -SzÁzadok,1940

\\irrkjer, Arnri]d: Osteneichs Weg Die ideeJJen und geschichtlrchen Crundlagen des Staa tes ]!ien, l 936, - Századok, 193 t", \7 1 év í ) 4-6, sz 26}264 (kmcrtetés) \4aschie, Ericlr: Das Errvachen des Nahtlnalbewusstseins im deutsch,slawischen

Crenztaunl Lcrpzi,_, 1 933 - Századok, 1937 (7l év0 7-8 sz, 37 6-377 (kmertetés) Horváth lVlagda: A tiirtikvcszedelem a nrirne| kózvé]eményben Bp , l937, (Minervai.i l,,r rár ] - Száz;Ljoi, iy3i rl1 évi ) 9-1,] sz .lE;]-j!.] rIsnieileiú>)

i]

(74

1940, (20 él,f )

Po[itikai olvasókőnyv önmagukat keresó 1940 (20 á,f,) 37ó (lsnertetés)

Halasy-Nagv lózsef: Magyar örusmereL

tlrlen nv , l26

magyarok számára, - Társadalorntutlorrránv,

KáInrán) Bp., 1 937, Sy) vesler nv., 45

\4agl,arProiestánsokLapja,i937 (11 éví)10.sz l5l-'l52

i'L,lc/oisr:k-,,ntl/rrrll

(2.

Carde, Axei: Bauernvolk. Ber[in, 1938 - Társadalcrmtudomány, 23tr233 (Ismertetés)

sztizlttl\lln Bp , 1937

ír ta tsend a

1 sl, 281292,

\,Iagvar Ul, 1940 dec. 5 19 évf ) {9 sz

vus de prés. Ser, II

]9j5 -Századok,1936 (i0 évf)9-10 sz 4ű466, (]sme;lelés)

1937 1 ntng i ar ttr:tl,r ti

)

- M a gyal Lélek, 1940 márc, 15

Sfordza, C, S,; Pachitch et l' trnion des Yougoslaves Palis, l 938. (Les contemporains

(Szcrk)SzohrokiScheftschick

]asz-N;rrrkun,Szo]rrokr,ármegyenrúltlaés)elene

it,i,ji y, ,;llo11

épf őiskoin

Nép|títskolaTntún-MagyarUt,1940. febr

Biratliloln n XV , sziudbctlt In: AGróÍ

l(]ebrllbcrqKLlnoIíagrarTórténetkulatóInlózetÉl,kiintle Történelmj Tálsulat, },1l Cl,örg},lets,

n

A tatni népt'őiskalai kn|olyatl, lelenkor, 1940 márc. 15. (2 éví) 6, sz. 11 A rr'hi népt'őiskola - Fiatal Magyarság, 1940 febr 22 (10 évi ) 8. sz, 32.

1936 ,4 kercszfdrr1 lL,:Lissr,g , Nlttgyarorszúg és a Török

., 8tt+8.

A tahi nq|őiskola -Magvar Szenrle, 1940 (38 köt

1941, Széchanyíenlékir-Széchenyi taníolyamok Magyar Lélck,1941. (3, évf ) 1. sz. 179-180

Alilaiúp|őískoh-Magyar

'l, Lélek, 1941, (3. évf.)

Alahinépfőiskola-NíagyalEIet,1941.máj

ápr'|

Népítíiskohl -Ma.evarEle|,1941

(6

l

sz

180-184.

(6 évf)5 sz 5-9

évf)4 sz

7-tt)

Árcpíílsxaia i,li.rlllll/l,]ljrjli:flls;)-G,yermekléoeiem, 19{i i3 évi,l 3 sz

i5

ésl sz

6-1 0

1_938

Kömlőd,a

Hanlsch, Hug,o: Osterreich, (Eine Deutung seiner Ceschichte und Ku]tur.) Innsbruck, - Századok, 1938, (72. évf ) 1-3 sz 10}104. (Ismertetés)

1934,

J

a r

tlu es:

Hisiol,e

C,e

Földváry Antal: A ntagyar református cgvház és a tiirök uralom. Bp,, 1940. Századok,1941 (75. évl ) 910 sz.45í458 (lsmerktés)

'l870-1932

\! Lat,:gédíepar,sanne,Parts ]9]i,-Tár.ada]omtudonány,1938 évI) iSq i9] tlsk]nv (]smertetés)

Bl;ibant,P

Henri-Ríbi]]on, Arrnand: Le XVle sjöc]c Parjs, 1934. (Ctio, lntroduction aux - Századok, 1939 (7j évf )

l-] sz

1l1, (Ismertctés)

Károly A magyar fiiggetlenségi nvilatkozatok története, L köt Okmányok, iratok,jegyzókiinlvekéstörvények.Bp,1935 -Századok,1939 (73.évf.)]-3,sz. BaLlai

1'17-1

18 (ísrnertetés)

Szeberényi Lalos Zsrgntond: A paraszlság tólténele A legrégibb időktóI napjainkig. Bo,19-37 Századok,1939 íi3 ér,f)|{ sz 231-23] (Ismertelés) Schickcrt, K]aus: Die ] udenírage in Ungarn Essen, l 937 (Die ]uden

ín Leben

der

VöIker SchriítcnzurJudenfragederCegenwarl Hrsg vomlnstilutzunSludiumder

(73,évf)4-ó.sz244-215 (]smertetés) ,]udenirlge Bu]in,Bd L)-Századok,1939 Réa u, I oLris: l ' Europe Francaise au siéc]e des lumiöres. Paris, 1938 (L' évolrr rion de l' humanilé 70 ),Századok, 1939 (73 évf ) i-8 sz 3b5-367 (lsmertetés) l]
Gvürgv: Székety bánja Kolozsvár, 1933 - Századok, 1939 (73 évf,) 9-10, sz

j12-j13 (lsmcrtetés)

-

Kovács Bálint: Ir,lagvárLxszági keresztyén népíóiskolák Bp., 1941. - Magyal Ú(, dec. 1. (10 évFt 42. sz.2 és Magyar EIet, 1942 (7 éví) 1 sz 15-16 (Ismertetés)

gytlgyítiisn ruódjdróI 1831,

lrís;klrr íiíkltpifinv rendekfu I6i2-bó1 a cryiuuok vúelrtrírrii- Ehrographia, l939

etucLes historiques 6,)

-

Társadalomtudomány, 1941. (21, évf ) 462-465, (Isnrettetés) l

911.

7942

i l ]-] sz ló1-1óS

Sée,

-

Kovács Bálirrt: Magyanlrszági keresztyén népíóiskolák. Bp , 1941 ; Hilscher Rezsó: Az északi népíóiskola Bp, l94'l. (Szociális Traktátusok L sor.5, sz.)

]isz-Aaíllt! ,:irosiban ilrrlkcd.ó chokrn nqntnlyanak ,,,::i rrtdótrrl" - Etlrographia,1939 (50, évf.) 1-2 sz 16-767

:l il

940

Cyörífv l:tr,án; )iagl,kunsági konika Bp , 194] - Társadalomiudománv, 1911 (2l évf ) 33t344, (lsmertetós)

(1E

1939 1/,rrdsv J(rrnc

l

Gróf Zrílr,v-i \4ikiós prózai nrunkái, Sajtó a]á rendezte, bet,eze|ésel és jegvzetekkel ellátta Markó Arpád, 8p,, 1911, - Társada]omtudomány, 1941. (21. éví,) 14&15t], ([srnertetés)

France La Troisiime Républigue, Paris,1936 -Századok, 1938 t72 élf)9-10 sz.519-551 (kmertctés) La

TLtdóst|ltís

}4,

rnit dem Deutschen Ausland-Institut) Századok, l941 (75, éví,)7-8, sz 304-309 és A;chilum Europae Centro-Orientalis, 1942 T YllI ,27G284 (Ismertetés)

derrx peup)cs, con rl-nuée ;usqu' á Hj tlcr Palis, 1 933. ) - Századok, l 938 í.7Z él, í ) t- -8 sz 35}-356

Bainvjllc, ]acques: La Troisiéme RépL:bJique Paris, l935 (l.es grandes étrrdes historiques ); Léon, Dalrdet: Panor;nta de [a títe République Paris, 1936.; Pelit, Mrxime: Hist
sz,

suchungen úber die Po]itik Siebenbürgens wáhrend der DreiBigjáhrigen Krieges Sfurtgart, 1938, (Schriftcnreihe der Stadt der Auslanddelrtschen Hrsg in Verbindune

Les grancles élurles historiques (]smertetes) (

l5

Depner, Maja: Das Füstentum Siebenbürgen in KampÉ gegen Habsburg, Unter-

Clrmelar, íosci: Die rla|ionalen Mirrderhciten in Mitteleuropa Prag,1937 - Századok, l93t] (72 éví) 4Á sz,265-266 (kmertetús) Ba ulvrJ)e,

Ut,1941. ápr.10 (10 óvf)

nanesközslg-lvlagyar

De Jouvenel, Betrand: D' une guerre á l' auhe l. Dc Versailles á Locarno Paris, Századok,1941, 05. évf ) 1-3, sz. 101-1()3 (lsnrertetés)

Bocskai IsLvdn 155i-160ó Bp ,

A

lórök*or

I

l

németújsdgirodalua;

fondskritilrijdhozIn:

942.|

Franklin ny., 24l (magyar éIetrajzok)

AXV-XVII saiudi

nénteL

hírlapokttugyar aonaLkoitísniluk

AMagt-ar Törlénettudományi lntézct Évkőnlue1912.Bp ,1942

Magyar Történet|udományi Intézet, Athenaeum ny., 194-277. és klny, Búhlttl Miklósbncel//r - Hitel (KoLozsvár), 1942 okt (ó évf.) 389-403

85.

Mtgmérgcztík-eBocskri lsli,nrrt? - Magvar Nemzel, 1942 szept. 10 (5 évf ) 205, sz 9

Conrad Jakob Hildebrandt' s dleiíache schwedischc Cesandtschaltsreise nach Siebenbürgen, der Ukraine rrnd Constanhnopel (l65S-ló58) Nach der Steltíner

Handschriítfusg.underláutertvonFranzBabinger Ldden,1937,-Századok,l942, (76 évf,) 1-3 sz.119-12() (lsmertetés) DerAvlsodesjahresl609.-DieRc]ationdeslahres1609.]nFalaimiledruck}usg und mit einen Nachwort versehen von Walter Schöne Leipzig, 1939. - Archivum Eu ropae Ccnko-orientalis,1942 T VtIt ]8lt-288 ósSzázadok, t9lj (7i éví)1-] sz 12&l3l ([smertelés)

lr7plgtNx

84

Márz, Joseph: Joseph II. Kaiser und Siedlungspolitiker Ber].in, 1938, - Századok, 1942. (76, évil7-8. sz 367-368. és Archivum Eurpopae Centro-Orientalis, 1942, T, VIIL 288-292. (kmertetés)

(XXIIe année. Nouvelle Série ) T Il No.1-2,184-185. (Ismertetés) ,,Bibliotheca Rerum Transilvaniae", - Revue d' Histoire Comparée, 1944. (XXIle année NouvelleSérie,)T II No. 1-2.,217-218,(Ismertetés)

,' iil ,

[Nouveaux periodiques ] - Revue d' Histoue Comparée, 1944, (XXIIe année. Nouvelle T II No, 1-2 , 231-233. (Ismertetés) $acques Thorne áInéven)

Lades, Hans: Die NaLionaLitátenírage:rn

KarpaLhenraum. Der östeireichische Ordnungsversuch -1848/49. Wien, 1941. üolkstum im Südosten 1.) - Sázadok, 1942. (76. éví,'l9-10 sz. 492-494. és Archilrrm Europae Centro-Orientalis, 1942, T. VIII.,

Série )

1945

292-297. (Ismertetés)

t943 Bibliographie Berrdn

de

MagyarorszigtörtmeíeazőskortóInapjainkig,Apolgiritskoldklll,ésIV,ésagimnázilmoklIL osztdlya száttuítaBp., 1945.

l' Eullpe Carpathíque; Publícatíons historíEtes de

1'

année 1942 (Red,)

Wlruin

Alanénoite

- Revue d' Histoire Comparée, 1943. T, L No. 3-4., 1-97.

Relalions politiques entre la pincipautéTransylaanie,

Ia

-

Le collégeBelhlen deNagyerryed

Nouvelles Série.) T.

- Revue d' His|oire Comparée, 1943, T,

I.

F,

Ia prűistoie du peuple lrongrois - Revue d' Histoire Comparée, 1943. T. t, No.

}4

- Revue d' Histoire Comparée, 1943, T.

I.

I.

Bp,, i944, ]a ville de Budapest Fekete kjos: Budapest a tórökkorban, (Budapest története. T. lli.) - Relue d' Histoire Comparée, 1945. (XXIIIe année,

No.

Histoire de

605.

Nouvelles Série.)T. IIL No. 1-4,24&250.

599-ó01. (Jacques Thorne álnéven)

Politique et scimcehislorí4le - Revue d' Histoire Comparée, 1943. T. L No. 3-4.,

60}

L' actillité culturelk du Roumaíns de Hongrle - Revue d' Histoire Comparée, 1943. T.

Török

Pál:

1.

La France et la Hongrie, - Rewe d' Histoire Comparée, 1945, (XXIIIe année. Nottve]les Série,) T, III. No.1-4.,259-260 (kmertetés) (A. Chaupin álnéven)

No,

Muresan álnéven)

l'U R.S,S, - Revue d' Histoire Comparée, 1945, (XXIIIe année. Nouvelle Serie.) T, III. No.1-4,,261-263. (Ismertetés)

Magyarország története, Bp., 1942, - Diárium, 1943 (4 éví.) 11. sz 25&259

La Région du Danube et

(Ismettetés)

,,La Yougoslavie en armes " - Revue d' His[oire Cornpar&, 1945 (XXIIIe anrrée, Nouvelle Série,) T, III.No 14.,271)73, (kmerteiés) (O. Beaupin és M Marinkovic

1944

áInéven) Turcs et Hongrois. - Revue d' Histoire Comparée, 1945. (XXIIIe année Nouvelles Série.) T. IIL No. 1-4., 273. (Ismertetés) 0ean Gessier álnéven)

üdéIy politikailupcsolatai arománuajdasdgokkal a XVL u XVll. szizadbanln:Magyatokés románok. II. A Magyar Történettudományi Intézet évkönyve 194t1944. Bp., 1944. Magyar

,,Pensylvanie = Transylvanie " - Revrre d' Histoire Comparée, 1945, (XXIIIe amée. Nouvelles Série,)T. iII. No 1-4.,27}274. (kmertetés) (AIáírás nélkül)

Történettudományi Intézet, Athenaeum tly., 3?7 4. L'

idée d'

Empile en Europe ürpathique

i

la |ut

1944. (XXIIe année. Nouvelle Série.) T, II.

- Revue d' Histoire Compar&, 54-80. és klny Bp , 1944. Instifut Pau1

du noyen

No, 1-2.,

age

Relations polono-Hongrois. - Relue d' His[oire Conrparée, 1945. (XXIIIe année. Nouvelles Série.) T. III No.14.,27L275. (kmertetés) (H H, és P Kosciuszko

Teleki, 29 ]ournal d' Alexandre Bolorrl,Fnrkns - Revue d' Histoire Comparée, 1944. (XXIIe année. Nouvelle Série,)T II No, 1-2,, 147149 Série.) T. II.

álnéven) Ia Transylvanie. - Revue d' Histoire Comparée, 1945. (XXIIIe année. Nouvel]es Série.) T. III No. 1-4.,275. (Ismertetés) (J. Thome álnéven)

Histoire de

- Revue d' Histoire Comparée, 1944. (XXIIe année. Nouvelle No. 1-2.,207S08.

A lamémoic de PauI La Hongríe entre I'

Tó7ö'k

Nouvel]e Série,) T

IT,

,,Nouvelles Archives Hongrois." - Relue d' Histoire Comparée, 1945. (XXIIIe année. Nouvelles Série.) T. III No. 1-4., 278-279. (Ismertetés) Le journal de Petófi 1848. - Relrre d' Histoire Comparée, 1945. (XXIIIe année, Nouvelles Série,) T, III, No, 1-4.,279-280, (kmert tés) (,, " aláírással)

l' )ccident -Revue d' Histoire Comparée, 1944. (XXIIe anrrée. No. 1-2,, 208-209 (Jean Gessier álnéven)

)tíent

et

LaMatica Serbe-Revue d' Histoire Compaúe,1944, (XXIIe année. Nouvelle Série,) T, II.

Histoire des Arts, - Revue d' Histoire Comparée, 1945, (XXIIle année Nouvelles Série.)T, IIl, No, 14,, 280. (Ismertetés) (,, " aláírásal)

No. 1-2,, 210-211. (Octave Beaupin áInéven)

Ia Matica Croate-Rer,rre d' His|oire Comparée,

No L'

1944,

(XXIle année, Nouve]le Série.) T. II.

Barabás Tibor:reérthetó megáIete. Bp., 1945, - Magyarok, 1945. szept. (1, évf.) 3. sz. 149. (Ismertetés)

1-2.,211-213. (I. Markovic álnéven)

Insti|ut Allemand de

Nouvel]e Série.)T.

II.

Bntislaae -Revw d' Histoire Comparée, 1944. (XXIIe année. No. 1-2.,21}214.

Makkai László: Erdély története Bp., 1944, - Embernevelés, 1945. (1, évl\ 1, sz

Statistique de laHongrie de 1843 II.

76.

(Ismertetés)

L' Institut Scientifque deTrqnsdanubie -Rewe d' Histoire Comparée,7944, (XXIIe année. Nouve]le Série,) T. I1, No, 1-2.,214, Nouvelle Série.) T.

No. 1-4., 271-273, (G. Lazar álnéven)

Série.) T. III. No. 1-4,235-236. (Ismertetés)

L' Instilut Roumain du Sciencu Hístoriqles - Revue d' Histoire Comparée, 1943. T

(Jean

III.

Gáspár Gabriella: Az erdélyi fejedelmek törekvései a lengyel trónra. Debrecen, 1943,

Histoire de 1'unité Tchécoslovaque, Deák, Joseph: A cseh-szlovák egység diplomáciai története. Pécs, 1943. - Revue d' His|oire Comparée, 1945. (XXIlIe année- Nouvelles

No. }4.,

595-597. (Xavier d'Abry álnéven)

H.,62Á28,

1,)

233-235. (Ismettetés)

H,,59L595.

H.,

történelemtankönyv sorozat

Comparée, 1945, (XXIIIe année,

Histoire de la Petite Entente. Jenó Horvá|h: Die kleine Entente Bp -Leipzig, 1943. Relue d'Histoire Comparée,1945. (XXIIIe anrrée Nouvelles Srie,) T IIL No 1-4.,

59}594.

,

flean Gessier álnéven) L' Instítut d' HistoieNationale de Rounanie - Revue d' Histoire Comparée, 1943. T. L No. SociétéGermano-Roumaine deBucaresL

136. (Ideiglenes

-Revrc d' Histoire

(A Debreceni Tisza István Tudományegyetem KelelEurópai Szemináriumának kiadványai 2.) - Századok,794546, (79-80, éví.) 283. (kmertetés)

No, 34,, 586-588.

(Octave Beaupin álnéven)

I"a

Szika ny.,

Klat'acnlnskí

Hongrois ct Roumains dans l' histoire -Revue d' Hi§toie Comparée, 1945, (XXIIIe annee,

Revue-d'

Pntis - Revue d' Histoire Comparée, 1943, T. I. No, 3-4,, 585-586.

de

V ,

Nouvelles Série.)T. IIL No, 1-4., 25&259.

Moldaaie et laValachie

Histoire Comparée, 1q43. T, l, No. 3-4., 35]-400, L' lnstittlt Hongtots

de

1946

- Revue d' Histoüe Comparée, i944, (XXIIe année,

No. 1-2.,211217.

(XXIIe année, Nouvelle Série,) T, II,

1.) No.1-2. i-8 - Rewe d'Histoire Comparée, 1946. (XXIVe année, Nouvelle Série.) T, IV, No. 1-2,,189-192, (J, Muresan és 0. Crisan árréven) Société du AffaiesÉh,nnglres - Rer,,ue d' Histoire Comparée, 194ó, (XXIVe année. Nouvelle

Lit&aLureserbe,Iituaturehongroise-Revue d'Histoire Comparée,1944, (XXIIe année.

Série.) T. IV, No, 1-2,,203. (0. Beaupin ánéven)

Mariages mixteshungan-toumníns

Nouvelle Série,) T,

L' Institut

II.

The

No, 1-2,, 21&219,

dc Recherches des

Nouvel]e Srie

-Revue d' Hisioire Comparée, 1944. (XXIIe année.

formation

of the

,,Pnrfilm' - New Hungary, 1946. (Vol.

Roumnins eLHungrois

Allemands de Rolrrnlie - Revue d' Histoire Comparée, 1944. No 1-2., 223-225. (Xavier d' Arry álnéven)

)T II.No.1-2.,22í226 (Milal

Marinkovic áInéven) Lovas Rezsó: Báthory Gábor és a szászok. Debrecen, 1940. (A Debreceni Tisza ]stván

Tudományegyetem történelmi szemináriumának kiadványai

8

.)

Kossuth et Ia coopération entre les peuples

(/üIVe année. Nouvelle Serie

-Századok,l9M. (78.

)

T. IV,

dín!üífils - Revue d' Hisloire Comparée, 1946,

No.T4.,41A17.|,,,"

Problémes de la région danubientre -

I/

RelT re

aláírással)

d' Histoire Compalée, 194ó. (XXIVe

No, 1-2,,168, (Ismertetés) (,,B" álnéven)

éví.) 1-3, sz. 113. (kmertetés)

année. Nouvelle Série ) T.

Horváth Jenó; ErdéIy történele, Bp., 1940. -Századok,l9M, (78, éví,)4-ó, sz,,279-280.

La France et la Hongrie - Revue d' Histoire Comparée, 1946. (XXIVe année. Nouvelle Série,) T, IV. No. 1,2.,169-171. (Ismertetés) (A. Piene és J, Thorne álnéven)

(Ismertetés)

Markó Árpád: Futaki gróf Hadik András tábomagy. Bp.,

19

M. -Szándok/944. (78.

Dragomir, Silviu: La Transylvanie avant et aprés 1' arbihage de Vienne. Sibiu, 1943.

Századok,l9M,

(78. évf,) 9-10, sz.534. (kmertetés)

-

Világostól Josephsladtig, 1849-1856. FöIdy János naplótöredékeiból közreadta Ba]assa lmre. Bp,,1939. - Századok,1944, (78, éví,)9-10. sz.552. (Ismertetés)

A két Zlínyi Miklós körmendi levelei. Bevezetéssel

j\ouvelle ,,Population Transfers." - Revue d' Histoire Comparée, 1946. (XXlVe année N. No. 1-2., 176-17. (Ismertetés) (,,cb" álnéven)

Séne.) T

éví.)9-10. sz. 519-520, (Ismerietés)

és jegyzetekkel

ellátva közzéteszi

Iványi Béla. Bp., 1943. -Szándok,l9M. (78. évf.) 9_10, sz. 592-593. Horváth, Eugen: Die Geschichte Siebenbürgens. - Relue d' Histoire Comparée, 1944,

La SociétéCultuurelle Hurrgaro-Sovétique, - Rer,rre d' Histoire Comparée, 1946. (XXIVe année. Nouvelle Série ) T, IV. No 7-2.,178 (Ismertetés) (X, d' Arby álnéven) Le jour de livre hongrois, - Revue d' Histoire Comparée, 1946, (XXIVe année. T', IV. No 1-2.,178-181. (kmertetés) (L. Blanqc áInéven)

Nouvelle Série,)

Yougoslavie. - Revue d' Hhtoi-re Comparée, 1946. (XXIVe année, Nouvelle Série,) T IV. No, 1-2.,182. (kmertetés) (L S. áInéven) (XXIVe année. ,,2000 Years Old Budapesf'. - Revue d' Hisioire Comparée, 1946.

85

âqAIÎK Nouvel]e Série.) T, IV. No. 1-2., l85-]86, (Ismertet6) (V. B. álnéven)

VII. No. 1.,119-150, (Ismertetés) (,,-" aláírásal)

Transylvanie. - Revue d' His|oire Comparée, 1946. (XXIVe année. Nouvelle Série.) T.

Dania Polyglotta, Copenhangue, 1947 - Revue d' Histoire Comparée, 1948, (XXVIe année. Nouvelle Série.) T. VIL No, 1., 150, 0smertetés) (,,-" a|áírássa])

IV,

No

1-2.,18ó, (lsmertetés) (,,cb" áInéven)

Un voyageur Hongrois dans les Étab Unis. - Revue d' Hisloire Comparée, 1946. (/üIVe année. Nouvelle Serie.) T. IV. No. 1-2,, 198. (Ismertetés) (,,cb" álnéven)

Juhász István: A székelyföldi református egyházmegyék. Kolozsvár, 1947. - Revue d' Histoire Comparée, 1948, (XXVIe année Nouvelle Série ) T. VII No 1 , 157.

,,Données histiriques sur Ia Transylvarrie", - Revue d' Histoire Comparée, 1946, (XXIVe année, Nouvelle Série.) T. IV, No 1-2., 199-200. (knreltetés) (,,C. B." álnéven)

(kmeÉerés)(,,-" alálrással) Comte de Saint-Aulaire: Franqois Joseph, Palis, l94ó, - Revue d' Histoire Comparée, l948, (XXVle année Nouvelle Serie.) T. VIL No, 2., 257-259, (Ismerte|és)

Histoire militaire. - Revue d' Histoire Comparée, 1946. (§IVe année. Nouvelle Série.) T.IV. No, 1-2,,20t204. (Ismertetés) (,,B" álnéven)

La reprise des havaux du Comité IntemaLional des Scienses Historiques. - RerTre d'

Várnbéry Rustem: Hungary - to be or not to be, New York, 1946. - Revue d' Histoire Comparée, 1946, (XXIVe année Nouvelle Série,) T. IV, No, 34,, 379-383. (Ismertetés)

Histoire Comparée, 1948, (XXVIe année, Nouvelle Série,) T. VII. No. 2., 28&289, (Ismertetés) (,,-" aláírással)

Tóth László: lvíagyarország történele. Bp., 1944. - Relue d'Histoire Comparée, 1946. (XXIVe année Nouvelle Serie.)T. IV. No 34.,383. (Ismertetés) (,,L. L." álnéven) Au|riche. - Revue d' Histoire Comparée, 1946. (XXIVc année. Nouvelle No,,l4., 417-418, (Ismertetés) (,, " aláírássa]) Hongrie, - Revue d'Histoire Comparée, 1946, (XXIVe annee. Nouvelle No. }4,421-422. (Ismertetés) (,, " aláírással)

Série,) T,

Serie.)

Rowse, A. L.: The Use oí History. - Relrre d' Histoire Comparée, 1948 (XXVIe année Nouvelle Série ) T VII. No. 2., 28&290 (kmertetés) (,,-" aláírással)

IV

Torsen: Le gouvernnent provisoire et l' Europe, Paris, 1948 - Rewe d' Histoire Comparee, i948, (XXVle année. Nouvelle Série.) T ViI. No, 2., 290-291 (]smertetés)

T IV

(,,-" aláírással)

Histoire des slaves. - Rewe d' Histoire Compalée, 1948. (XXVIe année, Nouvel]e

]akó Zsigmond: Adatok a dézsma fejedelemkori adminiszhációjához, Kolozsvár, 1945, (Erdélyi Tőrténelmi Adatok, V/2. köl.) - Relue d' Histoire Comparée, 1946. (XXIVe année. Nouvelle Série,) T. IV. No }-{ ,42}424. (Ismertetés) (,,cb" álnéven) Yougoslavie. !\i, No,

Série,) T. VII.

Conrparée, 1946 (XXIVe année Nouvelle Série.) T, (Ismertetés) (M Marinlovic álnéven)

(Lsmerleté$ (,,-" aláírással)

1949 Kazinczy Ferenc istneretlen leueleí 1794-bű - lrodalomtörténet, 1949.2. sz 319-332,

1947 I-III. köt, (Szerk.)

,

á

Két enrlékirat az 1849, éü cári intervencióról. Bp., 1948, - Revue d' Histoire Comparée, 1948. (XXVIe année Nouvelle Serie.) T. VII. No. 2., 32}324. (Ismertetes)

Allemands, - Rel,ue d' Histoire Comparée, 1946. (XXIVe année, Nouvelle No. }4.,448-449. (Ismertetés) (,,-" aláírással) ,,Politique extérieure des liwes". - Revue d' Hisioire Comparée, 1946. (XXIVe année. NouveLle Série.)T. lV, No }4., {5}456. (lsmertetés) (J. Thome áInéven) et

Série.) T. IV.

A Dunatáj. Történelrni, gazdasági

,29G297

Juhász László: Hassensteiruus baro a Lobkowitz: Epistolae. Bp,, 1946 - Relue d' Histoire Comparée, 1948. (XXVIe année, Nouvelle Série,) T, Vll. No, 2 , 320, (Ismertetés) (,,cb" álrréven)

La ,,Narodne Noviny" et l' Ins[itut Teleki. - Revue d' Histoire Comparée, 1946. (XXIVe amée Nouvelle Serie.) T, lV, No. 3-4,,447-448. (Ismertetés) (,,C, B." álnéven)

Hongrois

2,

l' Est. - Revue d' HisLoire Comparée, 1948. (XXVIe annee Nouveile Serie.) T VIt No, 2., 297-298. (tsmertetés)

- Revte d' Histoire

}4, 42!426

No.

L' Auhiche Coup d' oeil

Martinaicslgnác nyíll leueleFerenc csíszir éskirilyhoz1792 -Századok,1949.

és földrajzi ada|ok a Dunatáj álJanLainak életéból

Radisics Elemér. Bp., 1946. -Századok,1917. l81. éví\261-265. ésLa

1950

région dantüienne, - Revue d' Histoire Comparée, 1947 (XXVe annee Nouvelle Série,) T. V, No, 1,,92-99. (Ismertelés)

Autriche. - Revue d' Histoire Comparée, l947, (XXVe année. Nouvelle Série,) T, V

\o.

1,,

A nagyar jakobinusok kíll7n - Irodalomtörténet,

1-951

(,,C. B,"

lsrrwetlel politikaikiltemény 1790-bű -Itodalomtörténet, 1951 1 sz. 100-105,

á]néven)

Vayer Lajos: Rembrandt és Rákóczi. In: Magyar Múzeum, 1945, dec. 8F{7 - Rel,rre d' Hlsloire Comparée, 1947. (XXVe année. Nouvelle Série.) T. V. No 1., 131-132,

1952

(Ismertetés) (J. Gessier álnéven)

Gerézdi Rabárr: Aldus Manutius és magyar barátai. In:Magyar Könwszemle, 1,945. (69 évf ) 38-98 - Revue d' Hisloire Comparee, 1947. (XXVe ann& Nouvelle Série.) T, 1,,

132-134. (Ismertetés) (,,-" aláírással)

La Hongrie et la Méditerranée. - Revue d' Histoire Comparée, 1947. (XXVe année.

Nouvelle Série.) T. V. No,

1.,

134-135. üsmer|etés) (O, Beaupin álrréven)

Veress En&e: Báthori ktvárr erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I. köt. (1556-1575); köt. (157G1580), Kolozsvár, 1944, - Revue d' Histoire Comparée,1947.

I

(XXVe année. Nouvelle Série,) T, V, No.

2.,

249-251. (Ismertetés) (,,-" aláíással)

Relations franco-Hongrois. - Relue d' Histoire Comparée, 1947 (XXVe anrrée. NouveUe Serie,) T, V.No.2.,27T?76 (Ismertetés) (,,-" aláírással) Rain, P,: L' Europe de Versailles. - Revue d' Histoire Comparée, 1947, (XXVe année. Nouvelle Série.) T. V, No, 3-4,, 102-104, (Ismertetés)

Histoire de Hongrie - Revue d' Histoire Comparée, i947, (XXVe année. Nouvelle Série,) T. V No }4.,140-142, (tsmertetés) (,,-" aláírással) Halphen, L.: lnhoduction á l' Histoire. - Revue d' Histoire Comparée, 1947. (XXVe année, Nouvelle Série ) T. V, No. }4.,291-292, (Ismertetés)

GuggenbüN, G.: Quellen zur allgemeinen Geschichte Zűrich, l 94ó, - Revue d' Histoire Comparée, 1947. (XXVe annee. Nouvelle Série.) T. V, No. }4,,292. (kmertetés) (,,C. B." álnéven)

CenIemie de7848

ri

Pnris - Revue d' Histoire Comparée, 1947.

(XXVIe aruree Nouvelle Série.) T. VII. No. 2., 2&5-288. Louis Dobsa und Lhnoin

oalaire delaft,uolution

évf,) (Francia különszám)

luru

Bp., 1952.

Múvelt Nép K,, 92

Recentioris) Amagyat jakobilusok tralai;3.Wt. Naplók, fiiljegyzések, röpiatok Sajtó alá rendezle Benda Kílrnán. Bp., 1952 Akadémiai K., 452, (Magyarország újabbkori történetének íorrásai Fontes Historiae Hungaricae Aevi Recentioris)

A subadsight mildhildlíg! },kgyn katonalrltkk A2 anyagot összegyíjtöite

Kozocsa Sándor.

(Szerk. és jegyzetekkel el]átta Benda Kálmán ) Bp,, 1952. Múvelt Nép K, 136, - Református

Egyház, 1952.

(4. év í.) 1. sz.

21-24.

1953 A Rikóczi-nóta (57, éví.)1-4,

és a

Rdkóczi-induló reformkori éIeléről -Irodalomtörténeli

Közlemények, 1953,

sz,7-80,

Hajnoczy |ózsef szólygyzüeí egy nuelésiigyi tőttlínylensezttre 1792, dsze - lrodalomtörténeti Közlemények 1953. (57. éví,\14,sz. 272)85, 4.

l,a question pnysanne el Ia Rnolutíon hongroise al l 848 - Etudes d' histoire moderne et 'l948. T. VII. No .1,,231-242. contemporaine, (Paris) Le Congris Hislorique du

Bocskli Isltldl fiiggetlenségí

Amagyat jaknbintsokiatai;2,kü, Amagyar inkobinusok elleú |elségséttésióshitlnségiper tratai 1794-1795 Salló alá rendezte Benda Kálrnán, Bp, 1952. Akadémiai K , 86l. (Magyarország újabbkori iörténetének forrásai - Fontes Historiae Hungaricae Aevi

Hozzjszólís a Sztimdokkibőuíte\ szerkesztóbizottsdginak uikilésétt -Századok,7953. (87 éví.)

1948

(3.

1950. 3. sz. 103-116.

127-128 (lsmertetes) (,,-" aláírással)

Hongrie BöIöni Gyölgy: Hallja kend Táncsics. Bp,, 1946. - Revue d' Histoire Comparée, l947 (XXVe année. Nouve]le Série ) T, V. No. 1., 131 (kmertetéil

V No,

(83, évf,) 1-4,

sz.258-281.

de

fkrier i París - Nagyvilág,

1948. márc. 15.

4.

Hongrie (Centenáriurni könyvek ismertetése) - Relue Historique,

1948. (72e annfo.)

134-135. és - Revue d' Histoire Comparée, 1948. (}X\rIe ann&. Nouvelle Série.)T. VII. No. 1., 15}l54, (Ismertetés) (Kálmán Benda ill.,,]'aláírással)

juillet-septembre,

L'ALrtriche -Revued'HistoireComparée,l948

(XXVleannée,Nouve]leSerie.)T.

sz,664-665.

7954 Rliday PdI politikni íralai 170j-1771

Borshilsluín

és subnlsd3hnrcn

-LevéltáIi Közlemények, 1954. (25. éví,) 141{51

- Református Egl,ház, 19'14. (6. évf,I 23. sz.9-16.

Ruai Miklós ísmeretkn lruele 1790-bít -Irodalomtöcténeti Közlemények,

1951, (58. évf,) 1,

sz.7G78, Smith, Bradíord: CaptainJohn Smith. His Lűe and Legend. Philadelphia-New York, 1953 - Századok,1954. (88. éví.)4{. sz. 708-709. (tsmettetés) I.

Ríkóczi Cyörgy birtokainak gazdasági iratai- Makkai László kjnyve. - Reíormáfus

Egyház,1954.

(6. él,f.) 15 sz. 24. (Isrnertetés)

86

^(ÁPlAI^{K 1955

Wharton, Henry: The Liíe oí John Smith English Soldier. Translated ftom the Latrn with an Essay bv laura Polányi Striker, Chapel

Rtiday PtíI iatai; l. kőt.1703-1706 Sajlő

dárendezte Benda Ká]rnán, Esze Tamás,

Makai

- Századok,1958.

(92, éví-)

Debrecen, 1957 - Századok, 1958, (92 évf.) 14, sz 488

(Isnrertetés)

1955 (7.éví)

ADunamellékiRe|onruilusEgyházkriiletRtidayIneltdta-ReíotmáhrEgyház, (5,

1957,

Kiss Sándor: Magyar rörténeti tárgyú kéziratok a Tiszánhili Egyházkerület Nagykönyvlárában,

Ferenc és Pap LászIó, Bp., 1955, Akadémiai K., 818. (Magyar Történelmi Társulat)

14 sz 31L322, ésLevéItáriHíradó, 1955

lliil,

1-4, sz. 488. (Ismeltetés)

A Bocslui-subadsdgharc Bp,, 1955 l{úvelt Nép K,, 159.

Kara Mustaía vor Wien, Das Türkische Tagebuch der Belagerung Wíen 1683 , veríasst

évf.) 3-4, sz 367172

vom Zeremonienmeister der Hohen PforLe. Ubersetzl, eingeleitet und erklárt von

LesJacobinshongrois-Annaleshis[oriquesde]aRévolutionfrangaise,1959

sz.5H9.

A

jegyzeteket összeállította

BónisGyörgy:Ha;nóczyJózsef.Bp.,1954,-Századok,1956.(90 (Ismertetés)

Voegt,Hedwig:DiedsutschejakobinischeLiteraturundPublizistik,l789-1800 7955.

-Századok,1956.

(90-

3.)

-

451,, 451-452,, 518

sz

4,12.

1954, (Bonner

(91. évf,)

1529.

t{.

1957. (91 éví.) 1-4 sz,472. (Isnertetes)

(A Sárospataki

Rákóczi Múzeum fuzetei1.) -Súndok,1957, (9l éví.) i-4 sz. 473, (lsmertetés) György: A Hajdúság tőrténetének és néprajzának irodalma

Debrecen,1956. (Alföldi

fuzetek

3.)

- Századok,1957

.

(91 éví.\ 14. sz.475476.

(Ismer[etés) Rózsa Cyörgy: Régi vátképek, Bp., 1955 - Századok, 1957 . (9\, éví)l 4. sz, (Ismertetés)

év!)

Geschichte Osterreichs 41.) - Sázadok,1959.03. éví.\24. sz. 662-ó63. (Ismertetés)

Károly és Naszádos lsrván. Sárvár, 1956, - Századok, 1959. (93, éví,\ 24, sz.670. (Ismertetés)

Debrecen,1956.(Alföldifijzetek1,)-Századok,

Martinovics lgnác: Filozóíiai írások (Ford. Kolozsvári Grandpiene Emi. A fordítást ellenórizte, a bevezetót és a jegyzeteket írta Mátrai László,) Bp,, 1956. - Századok,

Béres András-Módi

(93.

Wiens und 1ó83. Graz-Köln, 1955. (Veröííentlichungen der Kommission íür neuere

sz.472. (Isnrertetés)

Dankó Irnrel A Sajó-Hemádmelléki hajdútelepek. Sárospatak,1955,

- Száz,adok,1959,

Tinódi emlékkönyv, Osszeállította, bevezetésse] és iegyzetekkel elláita Horváth ktván

Trócsányi Zsolt: A nagyenyedi kollégium történetéhez 1831-1841, Bp., 1957. (Irodalomtörléneti fuzetek 9,) - Századok ,1957 . (91 éví)14. sz 470. (Ismertetés)

14

2,)

Shrrminger, Walter: Bibliographie und Ikonographie der Tűrkenbelagerurrgen

(91,évf,)5-ó.sz,799-800.

917-918.

1957. (91. évf.)

Orientalische Sfudien. Neue Serie, Band

24. sz. 661-662 (Ismertetés)

sz. 282-285,

SzabókLvánlAhajdúságkialakulása

-

Kreutel, Richard - Spies, Otto: Leben und Abenteuer des Dolrnetschers Osman Aga Eine türkische Autobiographie as der Zeit der grossen Kriege gegen Os[eneich, Bonn,

Felenc. 175/-1822 Szolnok, 1957.

Amagyar tdrténelem fonísaiamuwburgidllamileuéltárbgn-Századok,1957

558.

Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar NyelvmíveLő Társaság iratai, Bukarest, 1955, Századok,1959 (93. évf,) 2-4, sz.60tró01. (Ismertetés)

A Raday-csalíd pelejtei tíszttarLójínak ndott gazdasigi uksítds (1758) - Agráltörténeli Szenrle,

}4,

,

Hajnóczy Józseí közjo$-politikai munkái, Sajló alá rendezte Csizmadia Andor Bp,, 1958 - Századok, 1959. (93. évf,) 2-4. sz 562-5ó3, (Ismertetés)

Amagynr jokobittusok;Itatok-Leuelek-Napldk Szerk. és a bevezetó tanulmányt írta Benda Kálrnín. Bp., 1957. Bibliotheca K.,319 (Aurora 8.)

1957. (1. évf )

elei&ől - Agrártórténeti Szemle,

557-562. (Ismertelés)

Atnagyar jakobutus mozgalom ti)tténeteBp,, 1957. Aiadémiai K,, 95. (Magyar Történelrni Tátsulal)

HozztiszóIisaBalugyónszkyaitihoz-1zázadok,1957

sliud

A hazai osztályharcok irodalrna. 1525-1ó60, (tisszeállítotm, bevezetó szövegeklel és jegyzetekkel ellátta Geréb László.) Bp., 1955 - Századok, 1959. (93. éví)24 sz.

iaki; L A magyar jakobinus mozgalom infal Sajtó alá rendezte Benda Akadénuai K., CIII, 1142, (Magyarország újabbkori történetének forrásai - Fontes Historiae Hungaricae Aevi Recentioris) (Magyar Történelmi Társulat)

Verseghy úlja a nagyar jakobinus mozgalorlig In: Verseghy

a XIX

€. éví.) 14,sz,127-152.

A flancia-nagyar kiilpolitikli klpcsolatok; Horaít Ferenc , Klement |dnos Mihily , KöWnyesdi Ldszló,Ktay ]akab,Nedaczfo Stindor,Pípaíüspű,Pápai|ktos, kíday PdI; ARlkóczí-

1957,

Szolnok megyei Tanács Verseghy-könplára,

gazlasígi utasíttis a Ródoy csalódbirtokaiól

1%9.

1akobínusok

Kálnán. Bp,

ayít kildetése N. Kelemn pdpílnz 1707-1708, -Töftéae\mí

sabadsigharc kiilpolítiktrja;Thalabn Mtíté,Vojnoaich |ózse||n:Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon (Szerk. Hajdú Gyula) Bp., 1959, Akadémiai K,. 174-174 ,221 ,260.,275.,281,,431 ,

1957 A magyar

és aVatilgín;Brenttu

Szemle, 1959, (2 évf,)1-2 sz. 8-24. és klny Kel

Berlin,

évf.) 4-ó, sz. 808-809. (Ismertetés)

Gálos Rezsó; Szentjóbi Szabó László, Bp,, 1955. (hodalomtörténe|i tanulrnányok Századok, 7956, (90 éví,)4-6. sz. 826 (Ismertetés)

Akíszegi ,jakobinusok" -Századok,1959. (93, évf.) 2-4, sz,53+-541, Ríkóczí

éví)4-6.sz.736J40,

(31.année,)No.

3&ó0. és klny,

155,,

Magyar Simplicissin ls (Szerk és bevezelte Túróczi-Trostler József. IJord. Varjú Elemér. Benda Ká]rnan.) Bp., 195ó Múvelt Nép K., (Aurora IV,)

-

!959

(Hadrovics Uszlóval) - Studia Slavica, 1956.

(Németh Balázzsal) - Levéltári Híradó, 1956 (6.

ÉrtelmkégicsaládoklevéItdtánakrcndezése

1.)

Helytörténeti munkák - Századok 1958. (92. éví.)!ó sz. 893 (Ismertetés)

T, II. Fasc,1-4., 381-388.

évf.)4.

Band

Századok,1958. (92, évf,) !ó. sz. 889-890, (kmertetés)

Aluinczi Pétu kasui prédilaltot történeti föIjegyzései 1598-1622 In: A P.iáday4yíjternény Evkönyve, I 1955, Bp.,1956,5-26. Kroatisches Freiheilsgeditht ous dem |ahre 1794.

1955, (Osmanische Gesclrichtsscreiber.

Ridrard F. Kreutel, Graz-Wien-Köln,

1956

47 6,

!960 It

projet

d' lllionce hungaro-suédo-pru;sienne de 77W.In:Éfudes Historique§ Hongoi§es

publiées par la Commission Naiionale des Historiens Honglois, VoI. L Bp,, 19ó0

Akadémiai K, 669-ó94, és Studia Historica Acad. Scient. Hun g. 25. Bp., 1960 Akadérniai

K.,26,

II

Rákóczi Fuenc (Abibliográfiát és a képanyagot összeáIlította Polónyi Péter.) Szada, 1960.,26. (Aszadaí ,,Székely Bertalan községi Könyvtál Kiadványai") (Múzeumi soksz.)

A

magy at jakobinusok

Wangermann,

- Elet és Tudomán y,

Ems| From Joseph

19 60,

náj. 22 ( 15 éví,)21, sz. 643{4ó,

II. to the Jacobins

Trials. Gouvemement Policy and

Public Opinion in ihe Habsbrug Dominions in the period of the French Revolution,

1958

Oxíord, 1959. (Oxford Historical Series) - Acta Historica, 1960. T. 7, No. }4 .,411416, és Annales Historiques de la Révolution írangaise, 1961. janvier-mars (33, année.),

Iszkríja tlenguszkogo jokobitnzlago duízseilífn - Acta HisLorica, 1958 T. 1959. T, 6, No 1-2.,1-30. és klrry.

5.

No. 3-4 .,263-311.;

Die ungarischen |aklbiner, In: Mannilien Robespíene 1758-1794 Beitráge zu seinem 200, Geburtstag. Berlin, 1958. Rütten und Loenin& 44'1-472 es klny. |,I1abb adatok

a magyar jakobinusok történeíllrez - Történelmi Szem]e, 1958, (1 évf.) 1-2 sz.

Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80, évfordulójára, A BóIyai Tudományegyetem TörténeL- és Nvelvtudományi

Karának megbízásából szerk Bodor

András, Cselényi BéIa, Jancsó Elemér, Jakó Zsigmond és Szabó T, Attila Kolozsvár, 1957, (A Bólyai Tudományegyetem Kiadványai l. Tanulrnányok) - Századok, 1958,

Andonal

Eighteenth Cenfury Hungary. In: Journal of Cenlral European Aííairs,1958. Vol, XVIL 31-355. - Annales Historiques de la Révolution frangise, 19ó0 janvier-mars (32. année.),219, és Századok,1961, (95. évf.) 2-3, sz,421 422, (kmerteté9 In Reiche des

218-220. és klrry.

(92. évf.) 14.

123-129, (Ismertelés) Sugar, Peter F.: The Iníluence of the Englightenment and the French Revolution in the

sz 4314-444. (Ismertetés) (Dercsényi Dezsóvel, Doczy Kálmánnal, Tamai

és Tóth

Andrással)

Goldenen Apfels Des Tückischen Weitbumnrlers

Evlia

Celebi

denkwürdige Reise in das Giaurenland und die Stadt und Festund Wien. Anno 1665 Ubersetzt, eirrgeleilet und erklárt von Richard F. Kreutel. Graz-Wien-Köln, 1957, (Osmanische Geschichtsscreiber. Band 2.) -Századok,1960. (94 évf.) 1-3, sz 428 (Ismertetés) Szabó Pál Zoltán-Ruzsás 1-3, sz, 432, (Ismtrletés)

l_aix: A törti,k

Péa Pécs, 1958 - Súndok,

19ff'. (%. éví.\

87

^(A9lAINK Szendrey István: A büari hajdúLk pere a hajdúszabadságért Debrecen, 1958, - Alföld, 1960, (11, éví.) 1. sz, 151-152, (Ismertetés)

Benedüt, Heinrich: Der Pascha GlafAlexander von Bonneval.1671-17457 Graz-Köln,

Tarle, Evgenij: Talleyrand. Bp,, 1959. - ÉIet és Tudomány, 1960. ian. 31, (15. évf.) 5. sz. 'I42. (Ismertetés)

Poliiischer Brieíwechsel des Herzogs und Grossherzogs Carl August von Weinrar.

7959,

-Századok,1963

(97 .

éví.)2. sz, 444-445. (Ismertetés)

(Hg,) Willy Andreas Bearbeitet von Hans Tümmler. L 177U1790,Ií 1791-1807, Stuttgart, 1954-1958 . -Századok,1963.

1961,

,6ví,) 3, sz 72t724. (kmeltetés)

Ford. Kóvári Aladát,Bp,1960, -Századok, 19ó3. (97. éví.) 3. sz,72í726. (Ismertetés)

RózsaGyörgy:Régimagyarcsataképek tsp,1959.-Századok,1963.(97.éví)4,sz,

A mngtlar iakobínus mozgalomIn:Magyarország történele, Egyeterni tankönyv. 3. köt Magvaronzág története 1790-1849. A feudalümusból a kapitalizmusba való átmenet

898-902. (Ismeltetés)

4tó1.

konzaka. Bp,, 1961. Tankönyvkadó,

(97

Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid élelrqza.Elsőszáz.

Goetz, Helmut: Die Finalrelation des venezianischen Gesandten Michele Suriano von

Tübingen, 1961. (Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und

Díe ungarischut ]nkoüirer In: Maximilien Robespiene. 1758-1794. (Zlveite, verbesserte Auflage) Berün,1961 Akadenie V , 401-434,

Bibliotheken 41.) -

nes debreceni nyomda 11561-1961) (|tinyi Károllyal) (Közremúk.: Bogdán lstván) Bp., 19ó1. Akadémiai K, 432. (A magyar könyv - Das ungarische Buch - Vengerszkaja kniga)

Jügelt, Karl Heinz: Hungarica Auswahl-Katalog der Universitákbibliothek Jena. Weimar, 1961. (Claves Jenenses. Veröffentlichungen der UniveniütsbibliothekJena

A

1555.

400

- Századok,

zázadok, 1963. (97 éví) 5. sz, 1133. (lsmertetés)

S

1963. (97, éví.)5. sz,1133. (lsmertetés)

RídayPíIiatailL1707-1708.Sajtóa|árcndezteBendaKáImánésMai<sayFerenc Bp,,

10

1961 AkadémiaiK.,552.

Helytörténeti kiadványok - Századok, 1963, (97. évf ) 5. sz. 1139-1142 (Ismertetés)

Takats Sdndor: Műueló:déslörtheLi tarulmányok a XVI-XVIL szíudbdi Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta Benda Kálmán. Bp., 1961. Gondolat K,, 219, (Nemzeti Könyvtár,

Helytörténeri kiadványok. - Századok, 1963. (97. éví.\6. sz.1399-1401, (Ismertetfu)

)

7964

Múvelődéstörlénet) Lengyel-nngyar törtmészkonfnmcia

Magyar Tudomány,

1961. (6,

(Beszámoló)

(Mak*ai Lászlóval és Szúcs Jenóvel)

-

Utogatdsasze|szdrdileaéItdrban-LevéItáriSzenrle,1964. (14 évf.) 1-2. sz.10}108. (Rádióriport)

köt.) 12. sz, 755-758.

Die Makikel der Universitát Wien Bearbeitet von Fraru

Gall I-il,,

I.

1377-11r0 Teil

ill. 1518-1579. Tel 1-2, Granz-Köln,1956.,1959, (Publil.otionen des Irstifuts ftir Osteneichische Geschichtsforsóung, (Hg

Mtogaűs a zalaeguszeyí Inéltiúnil -Levéltári Szemle, 19ó,4. (14, évf.) 1-2. sz. 10&113

1-2., II.1451-1518. Tel 1.,

)

(Rádióriport)

Leo

-

Sanhfaler. Seclrste Reihe: Quellen zur Geschichte der Unil,ersitát Wien. I. Abteilung) Száaadak,1961 (95. évf.) 1. sz.194-196. (Ismertetés)

Itltogatís azEgri ÁIlami LeaéItírban -Levéltári Szemle, 1964 (14 évf.) 3 sz, 4&52. (R.idióriport)

Pogány Péter: Folklór és irodalom köksönlraása

a régi váci nyomda műkődése nyomán. (177G-1823) L Vásári ponlvairatok. Bp., 1959. (kodalomtörténeti Füetek 21,) - Századok,1961. (95. éví)1,. sz,201)02. (Ismertetés)

ULogailis Pest ésNógrád megye leaélttírábarr - levéltári Szenrle ,1964 (14 éví.)3 sz. 52-58, (R.ádióriport) hLtlgatis n Pdftt(ntenetihtézet Archilumíbnrr - Levéltári Szem|e,79&. (14. éví.)4. sz. 19.{-2íil, (Rádióriport)

1962 IL Rákóczi Fuenc

2 sz,189-209,

Történelnu Szenrle, 1964.

polittkijának első kei (1702-170il -Töíténelrni Szenrle, 1962, (5. évf.)

török

és a

1

962.

kőnyukiaddstól.Nyilalkozal

könyvekól, Melléklet

a

Amiinchali éví) 1-2 sz

rnegjelenó

1962. febr. 3,

legnisolimCoronaHungaricaunitis.I.1550-1570 évf)3 sz 574 (Ismertetés)

Magyar-zsidó oklevéltár. Szerk és kiadja Grünwald Fiilöp és Scheiber Sándor, V/1, r, (Pótköte01096-i700.;V/2.r.(Pótkötet)1701-17n Bp.,t959-19ó0 -Századok,1962. Ernst: From Joseph II. to the Jacobins Trials, Gouvemement Poücy and Public Opinion in the Habsburg Dominions in the period oí the French Revolution,

La diéle polonaise, (Réd.) Hryniwiecki, J - Strewicz, A. Varsovie, 1959, Világtörténet, 19&. 2-3 sz. 140. (Ismertetés)

Világtötténet, 1964.

4.

Göl]ner, Karl Turcica. De europáischen Tiirkendrucke des XVI. |ahrhunderts. Berün, 19ó1. -Magyar Kőnyvszemle,1964. (80 évf,) 1, sz,10í108. (Ismertetés)

Hung.53,) (A Ia fin du XVlIIe síick) Il,:Jean |eln |acquu Roussuu et la Holgrie Jacques Rousseau. Pour le 250e anniversaire de sa naissance, (Paris, 1963.) 169-182.

kis

István hozzászóláúval)

évf,) 1.

Ajozefínizmus

és klny.

Ahelytörtértetíidísukikiadtltinlokhelyzete-Történelem,1963.(1.éví.)1,sz.148-159. AzoIomoucinemzetközihelytörtéletiknnfneLlcia(Hanzóhjossal)-Századok,1963'(97,évÍ')

6.sz,1437-1438

Né}uiny kiegészítés Rimny ]dnos lneleiael klpcnlatban 1963.

(67 .

1965

sz.1l18. és6í{8. (N.

A,,l,/IagyarOtsziggyűIésiEnl{kek"kiadása-Századok,1963.(97.évil2,sz,463465.

éví,\4. sz,477.

Tnktb Sindor -Í!Iet és Tudorrány, 1963. jún. 23. (18. évf.) 25, s z,771-774,

Kelanm lajos (1877-1963) (Nekológ) - Századok,1963. (97. évf.) 5. sz. 11óAlló5. és Magyar Tudomány, 1963, (8, köt.) 11,sz. 7(L7 66, Helyiörténeti kiadványok, - Századok 1963,

Iegújabb

,.:.

(97 .

éví,\ I sz, 236-240. (kmertetés)

(Eredményekés

jnkobinusstigkétdései

es n aHnbsburgMonarchíában |eladatoka kutatís tülcte?en) - Történelmi Szemle, 1965. (8. évf.) 4, sz. 38&422. és klny.

su clntempúaills hlnyols In: Congrös Intemational des Sciences Historiques 1965. Vienne, 19ó5. 141-149. (Actes du colloque Robespiene.)

,:

Robespierre au pat

|'.

Der Haiduckenau|stand in Ungarn und das Erskrken det Strinde in der Habsburgermonarchie

1608-i608. In: Nouvelles Efudes Historiques. Pubüées á l' occasion du XIIe Congrés

- kodalomtörténetí Közlemények,

Zrínyi Miklós Inele Szunyogh Gylldhoz -Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. (67. évf.) sz.591.

-

sz. 119.

Soboul, A]ber| Les soldats de l' an II. Paris, 1959, - Világtörténet, 1964 4. sz.I19-120. (Ismertetés)

socialu rlu pluuoil del Witlces deTmnsyhlnnle In: La Renaissance e| la Réformation en Pologne en et Hongrie. 1450-1650 ConíérenceBudapest-Eger, 10-14 oct. 196i. Réd.) Cy. Székely - E Fügedi. Bp., 1963, Akadémiai K,,439-447. (Studia Historica Acad. Scient. bases

(6.

-

-

Leíeblte, Georges: Les paysans du Nord tendanl la Révolu|ion frangaise, Bari, 1959,

alá rendez|e, az előszót és a jegyzeteket írta

Benda Ká]mán Bp , 1963. Szépirodalni K.,167 (Magyar századok)

Aaégviriharcokideolo'3il1n-TörténelniSzemle,1963.

Roma,1959,-Századok,19&.(98

Forchtenstein und Henschaft Eisenstadt. Eisensladt, 1957. - Srázadok, 1964. (98. év0 5-ó. sz. 1301-1302, (Ismertetés)

7963 Ln

(Ismgtetés\

sinowatz, Fred; Reformation und kathoüsche Restauration irr der Graíschaft

sz, 909-913,

(Ismertetés)

naplóíYáIogatLa,sajtó

,

(98.

Magvar zsidó oklevéltáI. VI. köt. Sopíon: 1600-1740. Gyűjtörte Házi Jenő, Bp., 19ó1 Századok,19&. (98. ér,í.) Fó. sz, 1300-1301, (Ismertetés)

Wangermann,

Pdpni|anos törökotszligi

n|ordulója-Századok,1964.

HeIvlórténeti irodalom. - Századok, 1964, (98. évf,) 3, sz. 57&579. (lsmertetés)

64544ó, (Ismertetés)

!ó.

Baior Tudonínyos ,\kndénu nkpíttisínnk200.

Lulács, Ladis]aus-Polgár, Ladislaus: Documenta romana histodae Societatis Jesu in

megyei Népújság, 1962. dec.7. (17. é,lí.)286. sz, 5. (Ismertetés)

Oxford, 1959. (Oxíord Historical Series) -Szézadok,1962. (94. évf )

világból; VáIogatta és az

He]vlönéneti kiadványok. - Sázadok, 1964. (98. éví.\ 1-2. sz.27o-277

Virágh Ferenc: II. Rákóczi Ferenc szabadsá$arca a Körtis-Maros közében. - Békés

(96. éví.)34. sz

c,buumolójtihoz-

évil 1. sz,172-174.

elószót rrta Réz Pál. Bp,,1963.) -Sziaadok, 1964, (98, évf ) 1-2. sz, 306-308,

ápr.l. (17. éví.) 13. sz. 387-400,

könyakiadísunbóI -Tájékaztató

(7 .

/lgy:efet (Takáts Sándor: Bajvívó magyarok; Képek a török

és klny.

F,iLaczi diplouácidja - Elet és Tudomány, Írók műaeikró'I

Hozúszó]ds BatzédiUszIó parusztság u a kurucsdga ThöWly-korbnn

International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois.

5.

VoI. I. Bp,, 1965. Akadénuai K,, 299-313. és klrry 'I

Zur Geschichte du biographischlexikllischrn

Atbeitm in Ungan

-

Anzeiger der phil,-hist.-

Klasse der 0steneichischen A}ademie der Wissenschaíten, 1965. No. 13,, 22ó-240, és klny,

Atr/IagyarOtszággyűIésiEmlékekmunkalataiól-Századok,1965.(99.éví)5-ó

sz.

103ó-1037. kikoczi ptitense a cnminrdoklól; Fntrcia refurmdtttsok Magyarorsztígra lelepítuaek tenle 1704üerr

- Elet és Tudomány, 1965, júl, 16. (20. évf.) 28. sz. 1299-1303.

NA?lAINK

88

Mtogatas az )rszlígos Lnélttir középkorí osztíIyin Dózsa Cyörgy kiaégzuének 450 . ufotdulójitt

Levéltári Szenüe, 1965, (15. évf,) 1-2. sz. 24}249, (Rádióriport) Ilítogntás a Pécsi ÁIlami LeuéItdrban

.Levéltári Szem]e,

-

Helytörténeti kiadványok, -Súndok,1966. (100. él,f,) 6, sz, 1360-1362. (Ismertetés) Pasquier, E.: Lethes historiques pour les années 155ó-1,594. Genöve-Pans 1966, és

1965, (15, évf,) 3. sz, 120-123,

Pasquier, E.: Ecrits politiques. Genéve-Paris, 1966, - Világtörténet,1966.,12, sz. 130-131. (Ismertetés )

(Rádióriport) Iatotogatis a kcskeméti ÁltnmiLnéItírbnn-Levéltári Szenüe, 1965. (15, éví.)3, sz. 12}128.

(Rádióriport)

Horn, D.

The Briüsh Dplomatic Service, - VilágtöIténet,

B,:

Látogatds a Kaposairí ÁllamiLeuéItdrban

-Levéltári Szemle,

19

(R,ídióriport)

65.(15.éví.) 3.sz.243-249.

Utogatds Budaps! Főaáros LnéItítóban -Levéliári Szenrle, 1965. (15. éví.)4. sz. 80-93, Bethlen Kata önéIetírása. Sajtó alá rendezte, az eIőszótés ajegyzeteket írta Sükösd (99. éví.) 1-2. sz.253-254. (kmertetés)

Lencsés Ferenc: Martonvásár története. - Fejér megyei Szemle, 1966. 26}265. (Ismerieiés)

1966.,8. sz

Mihály. Bp., 1963. - Századok,1965.

Wild, Johann: Reysbeschreibung eines gefangenen Ckisten. Anno 1604. (H8,) Georg A, Narciss, Bearbeitet von Karl Teply. StuttgarL, 1964, (Bibliothek Klassischen Reiseberichte) - Századok,1965. 09, éví.) 1-2, sz.271, (Ismertetés)

Historischen Instituts der Friedrich-Schjl]er-Universitát jena) -Századok,1965, (99. évf .) 1),sz. 272 (Ismertetés) Maday Pál Szarvas története, Szarvas, 1962. -Századok,1965. (9. évf.) 6. sz. 1328-1333. (kmerteté9 (L. Nagy Zsuzsával)

1966,

náj.4. (24. évf,) 104, sz.

8.

Xll. KirolyBp.,1967.Akadémiai K.,143. (Eletek és korok

-

AjobbtigyokuaRtíkóczi-subadsígharc-MTAII 4. sz,

Zrinyi Míklós, a szigetuii hísln:Szigetvári Enrlékköniv Szigetvár

(7,

Istoínffy Miklósle.lele1605-bőIKözreadja

HozziszóIds a SzígetuíriEmlíkknnyavitijíhoz - Hadtörténelmi Közlemények, 1966. (13, évi,)

4.sz.897-900,

ZrínyiMiklós;Aszigetaírícsatn400.k|ordulójíra-Íl\etésTudomány,1966.szept.2,(21. éví.)35. sz. 16311639, Ríkóczi es a uerbek; Magyarszetb kib{kilési töreklések 0703-1709) - Éler és Tudomány, 1966. júL 8. (21| évf.) 27, sz.1251-1255.

-Népszabadság,1966. okt.

11, (24.

évf.) 240. sz. 4-5.

Ilítogatís a pnnnonhalmileuéltírbal-Levéltári Szemle, 1966 (16. éví,)1. sz. 115-121.

(Rádióriport)

Utogatás a HadtfulelelmiIméltírban -Levéltári Szemle, 196ó (R,ádióriport)

a Szegerli ÁIlamiLer:éItdrban -Levéltári Szemle,

.

(16. éví.)2-

sz

aNyíregyluzi ÁtlanilméItirban -Levéltári Szerrüe,

ILítogatás a Debrecni ÁIlami LeuéItdrban

(16, éví.)3. sz,671-677.

1966.

(

16. éví.)3

- Levéitári Szemle,

Utogafuis

azOrsligw

Leuélttírban Szigetcdr osttomínak400.

1967. (17. éví.) 3. sz. 749-756.

67 (17, éví.\ 2, sz.465470

k|ordulójítt-LevéItáriSzelie,

105-10ó., 111_112., 122_123 ,I28.,130.,132 ,151.,157-158.,167.,170_174.,181

Köpeczi Béla: A Rákócziszabadságharc

és Franciaország Bp., 1966. - Hadtörténelmi Közlemények 1967. (]4, évf.) 1, sz,128-130. (Ismertetés)

Szakmár község története. A kecskeméti Népkutató Honismereti Kör legújabb kiadványa. - Petófi N épe, 7967. mfu c. 12 (22 éví)61. sz, 7, (Ismertetés)

1968 (1965) a ,,Bilan

fu monde en 1848"

c,

tánáhozln:

Comité Inlemational des Sciences Hisloriques XIIe Congrös Interna|ional des Sciences Historiques. Vienne, 29 aout-S septembre 1965 Vol, V. Actes (Réd.) Hans Leo Mikoletzky, Közlemények,1968.(72. évil ?. sz.

211)13.

Biographisches Lexikon. 1815-1950 ,

42.,

95.

Mégegysm Vuseghy Marseillaise |ordítóslról - Irodalomtörténeti

Közlemények, 1968 (72

éví.\6. sz.677-ő79.

Múvészettörténeti Ertesító 1968. 07 , éví,\

1460-1529.,Bd I.r$2133_160011601.Basel,1951-1956.-Századok,1966.(100.évf.) 217)12, (Ismertetés)

Repertorium der diplomatischen Verheter aller Lánder. Seit dem Westfalischen Ftieden. III. 1764-1815, Veröffenlicht.. vom Internationalen Ausschuss der (Hg, nach den Beihágen der Mitarbeiter in eirrzelnen

Lándern urrter der Leifurrg urrd der Mitarbeit von Edith Wohlgemuth-Kotasek, von Otto Friedrich Winter.) Graz-KöIn, 1965 . -Századok,7966. (100. éví.)2-3, sz. 53&539. (Ismertetés)

.klndidtitusi

uíttíjtln; Egel műaészetíöIdrfljza

I)

és a

középturópai bankk

-

sz. 15tr151.

HozziszóItisZinuinyiVera:Az1610-1630-asnekproblétruiic

előadósához-TöríénelmiSzemle,

1968, (10. évf.) 1-2 sz, 154-155,

Afilozófus Manínol:ics - Elet és hodalom ,1968-máj,11. (11. évf,) 19, sz. 11, 'Iötlénelem és mliaaldsi3

- Kírpáii Igaz Szó1968. ápt.26. (24, éví.)98, sz.

Türken undUngnm (Background eines Beslrches) - Budapester Rundschau, 1968, 08, 2.) No 31.,4

élehajzln: Osteneischisches Biographisches LexiJ
Várkonyi Ágnes: A három részre szakadt Magyarország története Mohácstól 1711ig. In: Magyarország töIténet€ I-II. köt,, ilL fejezet, 159-316 .Bp.,19&. -Századok, R,

éví,)L-5. sz. 969-97

19

Oslerreischisches Biographisches Lexikon. 1 815-1950. Lieferung 17 (Kolowrat-Krakowsky, Leopold-Kraft, Maximilian) Wien 19ó7, Böhlau V , 98. 101-102.,

HozzíszóIás V oit Pdl

19ó6. (100,

67.(17. éll,)1,. sz.155-162.

Wien, [1968] Ferdinand Bever und &ihneV.,259-261.

sz,67&483.

Johann) Wierr" 196ó. Böhiau V., 13.,33

19

34 nagyor éIefunjzIn:

Georg Wackernagel, unter Mitarbeit von Marc Sieber und Hans SutteI) Bd, I.

Geschichtswissenschaften.

-

(R.idióriport)

Die Matrikel der Universitát Basel (Im Auítrage der Universitát Basel. (Hg,) Hans

1. sz.

műrű

(Rádióriport)

Adal&,okVlathay Ferenc élet€nez-IrodaIomtörténeti

u45.,

két]riiletes

(R,ád!óriport)

HozzliszóIis abécsi történfuzkonyresszuson

196 6,

(I{,ádióriport)

7 6.,

- Irodalomtörténeti

(77,éví.)7,sz.748-755.

ILitogalisaSzolnokiÁIlamiLníItdrban-LevéItáriSzemle,1967 (Rádióriport)

412424.

(I{,ídióriport)

-68.,

c, tanulmtinydhoz

,Magvarorszig története' (Bp,,1964. CondolnL K.) c,

LitogalásaGyulaiÁIlaniLeaíItdrban-LevéltáriSzemle,1966,(16.éví,)1.sz,122-1.27, (Rádióriport)

67

Kálmán. - Irodalomtörténeti

és bev-ezeti Benda

Hozuszólás ,,Tarnai Andor: Batsányi Der Knmpfla" Közlemények 1967 (71 éví.)3, sz. 272-27 4.

hítogattís

1566. évi ostromának

évfordulójára (Szerk.) Ruzsás lajos, Bp,, 1966. Akadémiai K., 15-51, és klny. (MTA Dunántúli Tudományos lntézete. Ertekezések 1966, Dunántút Tuclományos Gyűjtemény 65. Seria Histonca 32,)

Lieferung 16, (Knolz-Kolowrat-Krakowsky,

köt,)

Szem\e, 1967. (77. éví)1,sz.l3|147 (Mdióriport)

400.

49., 52-54.,

OsztályánakKözelményei,1967,(15

325-33l. és khy.

Mtogatás az Otszigos l.eúltdrban Széchenyi lstain sziiletésénekl7í, étlfordulóján - Le,,léItári

-

Ajozefinizmus útja es meldicsőiilése;Vita aaa1lási türelen történetérő, -\tlágosság,1966. évf.) ó. sz. 35}355.

47

Szerk. H. Balázs Éva) (Magyar

Közlemények, 1967. (71 éví.\2, sz.187-190,

1966

19 magyar személy élelrn;zn In: Osterreichisches

1,

Történelrni Tánulat)

Történelem, 1967 (7, éví.\6,sz. 3F35,

Pnbleme des |osephínismus und des ]akobínertums in der Habsbutgischen Monarchie (Bd. XXV.) 38-71. és klny. Südos|forschungen,1966,

Győi ÁIIauí LEúltírban -Levéltán Szemle,

Bp., i966. -Népszabadúg,

1967

FelszóIaltís AnkéL a

Itttogatds a

és Franciaország.

(Ismertetés)

141_149,

Sanailh, J.: L' Espagne éclairée de la seconde moiüé du XVIIe siécle. Paris, 1964, Világtörténet, 1965,, 7-8. sz. 117-11B. (Ismertetés)

és aRdkóczt-subadstighntc

óví ) 1-2. sz

Robespierreupat sescontemporainshongrori in: Actes du colloque Robespiene. Pais,1967.,

Baumgarten Sándor: Jean Charles Besse: Aventurier et pNologue. Bologna, 1963, (Collana la Cultura nel Mondo, Diretta de Leo Magnirro 1 ) - Századok,1965. (99, éví,) 6, sz. 133,1-1335. (Ismertetés) Soboul, Albert: Sainflust: Discours et rapports. (Les classiques du peuple) Világtörténet, 1965,, 5-ó, sz. 137. (lsmertetés)

(3.

í{ (Ismertetés)

Köpeczi Béla: A Fiiákóczi-szabadságharc

Die Mahikel der Universitátjena, II. 1652-1723. Bearbeitei von Rheiohold Jauemig, Lieíerung I-IV. Personenregister A-Ri. Weinrar. 1961-1963. (Veröffenilichungen des

Ldlogatás

sz.l3Tl?A

,,Dunántuli dolgozalok". A Pécsi Janus Pannonius Múzeum új tanulmánysorozata, Dunántúli Napló, 1966. okt. 23. (23. évf,) 251. sz, Mellék]e| és Múzeunri Körlevél. Pécs,

(Rádióriport)

Ajobbágyok

1966.,12.

(Ismertetés)

1.

(Ismertetés)

Böh]au V,, 196,, 24&249.,259.,?_78.,280. 381-383.

és311-3,12.,325,,328.,3U.,352154.,366.,377.,

n{ggqtNx

89

1971

Helytörténeü irodalom -Századok,1968. (102 évf.) 1-2. sz.292-298 (Ismertetés) Helytörténeti kiadványok. - Századok, 1968, (102. éví.)3-4. sz. 720-727, (Ismertetés)

Philosophisch-Historische Classe, Sitzungsberichte.

Bd. 248, Abhandlung 2, Századok, 1968, (102. éví,),!{, sz, 7202-1203, (Tsmertetés)

Az erdmények fonása az együttműködés. - Petófi Népe, 1968 jún. 9. 7.

-

La régime féodal en

(23. évf.) 134, sz,

Scientiíique, Toulouse, 12-16. nov. Paris, 1971. Cenhe Naüonal de la Recherche Scieniifique, 411419. és klny.

Il

oder

sociétéhongroise

K,,17-29. és klny. [Bp.,1972.1

Pnhiol" In: Siudien über die Revolution. (Hg.) M. Kossok. Berlin,

Le reueil du nationalisme dans le pays dela lllonarchie

A

1971.

és títsadalmi törekaéseí

,

nurópni |ejlődn h: AVay Ádám enrlékünnepség tudományos iilésszaka Yaja,1969, náj.24-25. (Szerk.) Molrrár Mátyás, Vaja, 19ó9. Alföldi ny-, 47-51. és kJrry. Nemzetí snbadságlwt

Rimay |dnosletlelellléshtízy IstzlánhozKözreadja és bevezeii Benda Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. (73, éví.)5, sz. 60}-ó04.

-

Kálnán,

sz.26&271.

Barbiano genuáIk jelentése i.Blcskli-szabadsighmc

15, (24. évf.) 33. sz. 1539-1544,

In:

A hajdúk

a

magyar történelemben, IL köt Debrecen, 1972. Alíöldi ny,

Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei

Szeli ktván: Hajnóczy és a délszlávok, Kortórténeti tanulmány. Novi Sad, 1965, Századok,1969, (103 éví)1. sz.175. (Ismertetés)

-

Pálíy, Miklós: Katalog der Handschriftensamnrlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek. Halle/Saale, 1965, (Arbeiten aus del Universitáts- und landesbibliothek

- Századok,1969.

l30.

és klny

(A

19.)

sz

tldszd In: Piene Chaunu; A klasszikus Európa. (Ford. Benda Kálrnán és Terényi István) Bp., 1971, Gondolat K., 5-7,

- Irodalomtörténeti Közleménvek. 1971.

(75,

szcrencsi és tatcalihljdúkkíuíItsdglnele 1609, június 1.

-Múzeumi Kudr lDebrecen],

1971,

dec.,7 sz 63-64 (82évf)

RnayPéterajdnlóleaeleüsptíraajdaésnqeszdmsdra1608-bő]-Etnographia,1971

3 sz 425-426 Zolki lljos n ahelytilrnetikutatás (Hozzászó|ás az1969-esZoltai-enrJékünnepségen,) In: Az1969. aug 29-én tartott Zoltai Lajos emlékünnepség elóadásai, Debrecen, 1971 (A Hajdú Büar megyei Műeumok Közleményei 15.) lTévedésból Módy György clkkébe illesztve lvíódy aláírásávat, a 25. lap 3. bekezdísétől a27 lap aljáig.l Gersiinger Hane: Die Brieíe des Johannes Sambucus. i554-1584. Mit einen Anhang:

(103. éví,)1. sz, 182-183.

Die Sambucusbriefe

(Ismertetés)

von Trnava, von Alton Vantuch Wien, 1968 (Osterreichische

A]
A műeumi évkönyvek történelmi vonatkozású tanulmányai. - Századok, 1969. (103,

Bd. 255.)

-

sz, 810-820. (kmertetés)

!972

Lukács, Ladislaus - Polgár, Ladislaus: Documente Ronrana Historiae Societatis Jesu in regnis olirn Corona Hungarica unitis. iI. 1571-1586. Ronia, 1965 . -Századok,1969. (103, évf.)

ló.

sz, 1239-1240, (Ismertetés)

Situation financbe et déuluation de la monnaie en Hongrie en

Vita Zsigmond; Tudománnyal és cselekedettel, Tanulmányok. Bukarest, 1968. Századok, 1969. (103. éví.) i{. sz. 1240-1241, (Ismertetés)

-

Die állesten steierischen Landiagsakten, (Bearbeitet von Burkhald Seufert und

Gotthiede Koeler,) Teil I. 1396-1452,, Tei] |1,1452-7493.Craz,195}1958, - Századok, 19ó9. (103. évf.) 5-ó. sz,1251. (Ismertetés)

Habsburg politika és rendi elkruillas a

XVL

szliud elején -Tönénelmi Szemle, 1970. (13. évf.)

FrungoisIL Mkóczi,ptínce deTransylaanie In: Hommes d' État céIébres, (Réd.) L, V. Tapié,

Paris,1970.,194-196. Anna tftgrendelete (I600,160D Közreadja

és bevezeti

Butda KíImtit1-Irodalomtörténeti Közleménye( 1970. (74, éví.\3. sz.372-376. és a

jelenkorkltatás nodszuLani pnbl1ruii (HozzászóIás

Akele!|nzq+urópai |eluilágosodáskudései - MTA II. Osztályának Közleményei, 1972. (21. köt.) 1-2. sz. 10}114. €bredés kezdüei a Habsburg-Monarchia orszígaíban (A moszkvai tör|énész kongresszus magyar felszólalá Martino vics ézadok,7972, (106, évf ) 1-2, sz.156-161.

Anenzeti

$3,éví)2.

Magyaróadr és Moson uegye az 1809-es |rancia megsztillís alatt (SzöIlősy Pál naplófel(Erszed Gézával) - Hadtörténelrni Közlemények, 1972, (19, éví.\2. sz.MG378. ie8yzései.) ,,Etidtín|y Rimny Kldra"

- Irodalomtörténeti Közlemények, 1972, (76, éví.)5-6,sz.62G{.21.

A Magyar Orszdgos LnéItát 1966-1970, éai kutalísi teraének teljesítuuű - LevéItfuiSzem]e,

1970, (104.

128U1289.

tantiskodó írás (Zmányi

AMagyarOrszigosLetléltdr1971-1975

v,

nikutattisiLenhó'l- LevéItáriSzemle,1972(2I.éví.\

sz.158-159,

111magyar élettajzIn: Osterreischisches

a

Amoszkaai ,,Lnm és Franciaorsztíg" kon|ercncin $emnrtz JánossaD - Századok,

Burgenkon-[Maier]

Biographisches

Simon Martirr) Wien-Köln-Gráz,

(3,

évf,) 317, sz. 11,

Magyarországi és erdéiyi tanulók és tanárok a grazi egyetemen. Andritsch,

J.:

Studen|en und Lelrrer aus Ungam und Siebenbiirgen an der Universitát Graz

Ein personalgeschichilicher Beihag zur Geschichte der Karl-Franzens

Lexikon: 1815-1950. Bd. V, (Lange 1972,

Böhlau V,,9,, 10.,20-21.,

35_36.,37-38.,39.,49.,49-50,,57-59.,68 ,7G78.,8142.,85.,92.,99-1N.,10ulw., 127 -128., 12u129., 131, 1 3}1 35., 1 58,, 1 63,, 1u., 17 1,, 180_ru,, 182_183, 187,, 191,, 207-208,,211-212.,222)23.,224,,229_231.,233_235.,237

Verával) - Magyar Hirlap, 1970, nov.14.

KriszLina saédkiróIynd- Élet és Tudomány, 1970. dec. 1. (25. éví.)50. sz. 2360-23ó3.

(158ó-1782).

nov. 1971, Bruxelles, 1972., 21T226

3.

,,Kortörténetírás kérdései" c, koníerencián) - Századok, 1970. (104. évf.) 3. sz. 570-571.

évf.)l{ sz

publiques d'

1972.(21. évf .) 3. sz.l5G157.

és feluége,Udonyi

A konönénet ,,múItjn"

In: Finances

sz. 265-325. és klrry,

3,sz.404-427 ésklny

Walhay Fuenc

181 1

Ancien Régime - Finances publiques contemporaines. Colloque lnternational Spa, 16-19,

AkirdlyitrIagynrorsligtiszticímtíra'1607-1608-LevéItáriKözlemények,1972

1970

A

A

A|,lí]uinitanokhattisaanagyarrendiellenáIlísideológitíjtíra-Helikon,1971,(17,éví)3-4

A

13.) 4.

magyar életrajzln: Osterreisclrisches Biographisches Leüon. 181ts1950, Lieferung 20. (Kvicala-Lange, Wilhelrn) Wien, 1969. Böhlau V., 396-397. ,n7408 ,423-!'24,428.,430,, 437439.,455.

4 ,)

hónapjairoi (Kenéz Gyózővel) In:

éví\5, sz.617-621.

16

Sachsen- Anlralt in Halle a, d, Saale. Bd,

első

Debreceni Déry Múzeum Evkönyve, 1969-1970. Debrecen, 1971. Aiíöldi ny., 151180. és

Adalékok Rinay |dnos éIetűez és letleluéséhez

aug

Bnln klulrr (Nekológ) - Historical Abstracts, 1969. (Vol.

éví)4

- Századok, 1971. (105. évt.\ 2. sz.417-419, és Acta Historica,

T.li. No. }4, 341-343. (A íelszólalás francia nyelvű szövege.)

322:330.

Nemzetközilranferencia afeudalízmus |elsztímoldsiróI (Nlúerhauser Emillel) - Századok,1969. EIet és Tudomány, 1969.

Habsborlg - Acta Historica,7971,T.

dllamokfqődésaeksaj,ítossdgairól n XVII. smmdban (FelszóIalás a moszkvai

történészkongesszuson.)

In: Ahajdúk a magyar történelemben,

(Tudományos enrléki,iLlés, 1966, dec.10 ) (Szerk.) Módy György. Debrecen, 1969, Alíóldi ny 24-35 (A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 10.)

-

des

17.No.3-4 38t390, Aközep-urópai

Bocskai hajdústíg összeLótele

nuXVIlIe siicleIn:Les lumiéres en Hongrie, en Europe Centrale et en }5. nov. 1970. Bp., 1971. Akadémiai

Europe Orientale. Actes du Colloque de Mátrafired,

Le régine féodnl en Hongrie it Ia fin du XVile sidcle - Annales historiques de la Révolution Frangaise, 1969. avril juin, (41. année ) No 196.,268-T/5,

Nnpdleorr

Hong.h iila fin duXVIlle silcle In: L' abolition de la féodalité dans la

monde occidental. Colloques Intemationaux du Centre NationaI de la Recherche

Akadernie V., 19&208, és klny.

(103, évf.) l.

6.

44-56. és klrry

1969 19ó9.

Anzeiger

del Phil.-Hist, Classe der Osteneischischen Akademie der Wissenschaíten, 197]. No.

(Ismertetés)

,,Menschcn|teund

-

Nationalgefiihl und Nationalitiitelkrinpt'e m Ungarn am Ende du-l8. lahrhunderts

Gerstinger, Hans: Aus dern Tagebuch des kaiserlicen Hoíhistoriographen Johannes Sambucus (1531-1584) l{ien, 1965 Osteneichische Alademie der Wissenschaften.

27T274.,278.,282183

, 285_286.,

.,240-241.,249-250.,267.,

306-308.,312,,329.,332_333,338_339.,

345_346,, 358,,

361-363, 368., 3n -378., 395., 397 -398., 409., 411 3 magyr

detmjuln:Biographisches

Lexikon zuí Geschichte Südosteuropas.

Bd. 1, (A-G)

(Hg.) Matthias Benrath und Felx v, Schroeder. Münehen, 1972. Oldenbourg, 150-151,, 281-283,, 325-326. (Südosteuropáische Arbeiten. 75l1,)

Universitát in der Jesuiten Periode. Craz, 1965. (Forschungen zur Geschichtüchen Landeskunde der Steiermark. Bd, L\II ) - Filcrlógiai Közlöny,1970. (16, éví,\1).sz.

Pűspöki Nagy Péter: Püspöki mezőváros története. Helytörténeti monográfia.

170-171 (Ismertetés)

l{elytörténetikiadványok

Komámo, 1971, - Századok,7972, (10ó, évf.) 3, sz, 73&739. (Ismertetés)

-Századok,1972,006.éví.)3 sz.74T750.(Ismerte[és)

NAP1AINK

90

1973

ForrdsokBúapest mtiltjíból.Vita aFő-oárosi InéItór Kiadodnyfutíl. - Budapest (A fóváros folyóirata), 1974. (12, éví,)9- sz.28-29,

Ia diplomatie deVenise etlamonarchíe des HabsbourgauXlVe siücle, In: Venezia e Ungheria nel Rinanscimento Atti del Convegno (Venezia, 1 1-14, giugno 1970,) Firenze, 1973.

Olschki, 157-165. (Civilta veneziana. Studi 28.) Le Caltlinisme etIe dtoit deresistance des

Studes Européennes, MéIanges oííertsá Victor L. Tapié, Paris, 1973 235-243, és klrry. Magyar utazóka törökbiodalomban

aXVI-XVill,

sztiudban. In: Magyar utazók, földrajzi

íelfedezók, (Szerk,) Havsné Bede Piroska - Somogyi Sándor, Bp,, 1973 Tarrkönyvkiadó, 5161, (Magyar Földralzi Társaság) A debreceni nyomda

l

parasztikultúta

és a

16-18.

sztiudban.InElőadások

könyvév debreceni ünrrepén. 1972. szept,12-13 Debrecen,

1973.,

a

9-13.

Botta ktadn elíaddsdhoz: A ret'ormdció és a nyomdászat Magyarotszdgon. -Magyat Könyvszemle, 1973, (89. évf.) 3_4. sz. 285-286. és klny. (Bp., 1973.) (Reneszánsz füzetek 23,)

HozzászóIds

Tarnócz Mirton előaddsdhoz: A magyar könyu Könyvszemle, 1973. (89, éví,\ 34, sz.327 .

HozzászóIás

ére du josephisme en

avril-juin

Guad

(45. année,)

Hongrie,

-

a

Historiques de

Aruta|es

Ia

Révolution frangaise, 1973

Swietenlnd die Schulare|orm in Urgnrr, In: Gerard van Swieten und

L' ueil du nationalisme dans les pays sous dominaLion des Habsborrrg. In: Actes du Colloques: Patritisme et nationalisme en Europe á I' époque de la Révolution franqaise et de

feluilágosodns

kudnei. (A (22,

2.

mátraíüredi szimpozion) - MTA

II.

(19 évf.)

!975

im

Raum. Ein Beitiag zur Völkerverstándigung. Eisenstadt, 1973, Amt der Burgenlándischen Landesregienrng, 115-126. (Burgenlándische Landesregierurrg pannonischen

Eisenstadt. Burgenlándisches Landesarchiv)

ARddió a a ftnénelem. In: Történelemtudomány - tör|énelemtaűtás tömegkommunikáció, Az 1973. évi Országos Történész Vándorgyílés rövidítetL anyaga, Bp., 1973. Országos Pedagógiai Iniézet, 7}76.

Az ancien régime ailslí3n, In: Történelem músorainak szöveggyűjteménve,

a

középiskolák III. osztályosainak, Az Iskolarádió

Bp, 1973. Magyar Rádió,

,,Vigydzó szanetekPdrizsraaessétek!" In,.Történelem a

7

-17

középiskolák

III.

osztályosainak. Az

Iskolarádió músorainak szöveggfjteménye Bp. 1973 Magyar Rádió, 19-31 Biographisches Lexikon. 181!1950, Lieíerung 26.

éIetraplIn: Osterreischisches

Wien,lq73. Böhlau V,,20., 73,, &]., 95

Mmánndl - Magyar

L'absolutismeetlarésistnncedesOrdresauXVIesiécledals]esÉttisdeIaMaisond'A,utriche.In: Études Historiques Hongroises publiées ) la occasion du XiVe Congrés International des

Historiques par la Comrnission des Historiens Hongrois Vol. 381-399. és Studia Historica Acad. Scient.

uttin |olytatltík az )rsuiggyűIesí Emlékek hadisííUtogatófun Nemzet, 1973. szept 23 (29. éví.)223. sz. 12. (Interjú)

Benda

és rendi

197 4, (17. éy í,) 12. sz,

In: Les

Akadémiai K,,

,

19.

Lumiöres en Hongrie, en

Europe Centrale et Europe Orientale. Actes du Deuyjéme Colloque de Máhafiired 1972.

K,

29-37

XV , nsirda )smanli inparatorlugu - mncaristan ni)nasebetleri,In: Islanbul

ae

Nyáry PáI ésVfuday Knta Inelezése,1600-1607 Bevezelte, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Benda Kálmán. Kisvárda, 1975, Kisvárda Városi Tanácsa, 51 (A Kisvárdai Kót iat

n

sutruiri udiartominy

ellenillís az oszttdk Habsburgok otszigaíban a16, században, - Yalóság, 1-10.

Südostforschungen

]974, (Bd.

XXXIII

)

17 .

]ahrhunduts-

Dankó Irnre. Csenger, 1975 Csenger Községi Tanács, 18!199. Pdzmíny Pétet níhínykíadatlan Inele. -|todalomtörténeti

85-124

A magyar nanesi mozgalom 1790-ben. -Történelmi Szenrle, 1974, (17 éví,) 1-2, sz. 18}210. szizad fotdulójin In: lrodalom és felvilágosodás.

Tanulmányok.

(Szerk.) Szauder József és Tarnay Andot. Bp,, 1974, AladémíaíK,, M5470.

A Magyar )rszdggyűlési EmléLtk, Beszdmló

egy |oniskíadainy-sorout munkdatairól. Történelmi Szerrrle, 1974, (17 éví,)4. sz.650-655,

A Magyar )rsziggyűIésiEnlékek sorozat 16a7-1790 közti reszének szuLeszLési -Századok, 1974. (108. éví.)2 , sz.436475. de

Mdtrakíu, (Hongrie)

Közlernények, 1975, (78. évf.) tsó,

sz 585-591.

n

ARdkóczi-szabadsigharc

nhelytörténelikutatdsok,llRákóczi-kori

Vaja,1973. szept 20-21. (Szerk) MolnárMátyás.Yaja,1975,,75-83. éví.) 1-2.

fudományos ülésszak. és Honismeret, 1975. (1,

sz,lG20,

Vtlanúító elíadísa ,,.Somogy ntegye múItjtibol" 1-5,köíetének uittijan 19i4. szept.26-in,In: Somogy megye múlriábci]. (l,evéltári Evkönyv, b,) Kaposvár, l975, Somogy megyei LevéItát,270-274 A ftarncia Annales-kör töttmetírása. Bp., 7975. Onzágos SzéchényiKönyvtár, Könlvtártudományi és Módszeltani Központ, 16 (Magyar Kőnl,vtárosok Egyesüle|e, HanzóLajos sírjándl- Békesi Etet, 1975. (10 évf,) 2. sz 337-388.

,,Les

és

-

,

Bérenger, Jean: Les ,,Glavamina". Remonshances des diétes de Hongrie de 1635 á 1681. Recherches sur les fondaments du droit d' état au XVIIe siéde Paris, 1973,

(Publicarions de

sz 72T725.

]a

Sorbonne, Série ,,Documents", 23.) - Sázadok, 1975. (109, éví)}4 1975, (Bd XXXN.) 32}325. (Ismertetés)

fu Südostforschungen,

Erdélyi Magyar SzóLörténeii Tár. (Szerk

)

Szabó T, Attiia. - Ma8yar Nyelvór, 1975 (99,

1976 lvlohícs és a magyat törtfuelszemléIet,|n:Tudományos

-

}16,

7G79. században Nemzetközi Kulhírtörténeti szimpozion. Mogersdorf 1972,

Le caloínisme et

le

dtoit

de résistance enHorrgríe

,

In:

Album Elemér Mályusz, lEtudes

préparées pour Ie Journées] Székesíehérvár[et de] Budapest. Bruxelles, 197ó. Librarie Encyclopédique, 3i9-332, (Eiudes présentées á la Comnrission Intemationale pour l'

!7

1974, (45 évf.) 1

emlékülés a mohácsi csata 450.

évfordulója alkalmából. (Szerk,) Mitzki Ervin. Pécs, 1976, TIT Baranya megyei Szerveze|e,

Beuezető.In: APaInontérségvárosarnak és mezóvárosainak fejlódése és jelentősége a

- Levéltári Közlemények,

Reden, Armgard von: Landstándische Verfassung und füstliches Regiment in Sachsen-Lauenburg, 154}1689. Cöttingen, 1974. (Veröffen]ichungen des Max-Planck-

éví,)4. sz,48&491. (Ismertetés)

Annales historiques de la Révolution franqaise, 1974, (46. année.) No. 217. 436442,

Egy új iontistudomtíny: a pszíchografológia.

Lexikon. 1815-1950. Lieíerung 29. Mosel, Katharina) és Lieíerung 30. (Mosenthal - Musger) Wien, 1975,

|orrdsközlbi

Luniéres en Europe Centrale et )rieltale"

Szombathely, 1974. Vas meg,vei Tanács Múvelődési Osztálya,

-

InstifutsfiirGeschichte Schlift41,)-Századok,1975, (109,évÍ,)T-2 sz 441442,és Acta Historica, 1975. T, 21. No. 3-4,, 451457. (Isrnertetés)

-

Magyarotszág a 76-17 , szdad fotdulójin - kodalmi Szerrüe [Pozsonyl, 1974 (17 évf.) 8. sz. 741_751.

aXVlll-NX.

XVI,WIL szknd fordulójdróL In: Csengert antológia MolnárJózseí 70, születésnapjára (Szerk)

gazddlkodisríról a

Krónih. Néprqzi és helytörténeti

Verlag der Osteneichischen Akademie der Wissenschaíten, 302-303,, 314-315,,334-335., 349-350., 35?-358., 362.,364.,368. és 431432., M1-443

Absolutismtts und stijndische Vlíedet stnnd in Ungarn am An|ang des

61-76.

üientale

Bp., 1975, Aladémiai K

I.

101. Bp,, 1975.

[13 magyar éIetrajz).ln: Osteneischisches Biographisches

1974

Le sympasiun

Hulg.

Societé, nntíon et cultute en Europe Centrnle el

(Mikulicz-Radecki

szabdlyzata.

történelemtanítás 6,)

Elóadások-viták 6.)

n

Több mint , mint ótaen

Magyarorszíg

XVI-XVIL szíudbal.Bp'l97l Tankönyv-kiadó,

és rendi ellendllds a

Vármúzeum Kiadviárryai)

V on der f eúalen N ation zum bütgulichen Nationalisnus. In,. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdotí, 1971. Bd 3. Das Nationalitátenproblem

Abszolutizmus

sz, 73}735. (Ismettetés)

Helylörténeti munkák, -Századok,1974. (108. évf,) S-rj. sz. 127&1284. (Ismertetés)

Universitesi Edebiyat Fakültesi Tarih Der1isi,7974-75 No, 28-29,, 8}112.

sz. 477481.

[6 magyar

}4.

Series, Vol, 101.) _ Századok, 1974, (108. évf.)

Hrktyanbiligi

köt,) 1-2 sz,113-122.

Ttirsadnlom,nemzetéskultútnakeleLknzép-eutópaífeluilágosodásbnrr.-Helikon,1973 4.

Bayerle, Gustav: Ottoman Diplomacy in Hungary. Letters of the Pashas of Bude, 1590-1593, Bloomin$on, 1972. (Indiana University Publications. Ulalic and Altaic

Bp,, 1975. Akadéni ai

Napoleon. Paris, 1973. Sociétédes Etudes Robespierrites, 211-219, Közleményei,1973

1, (29.

Kadetski) Wien, 1974, Böhlau V., 99-100,, 102-103,, 114., 144 , 152., 180 , 183., 186-188,,

61 (Történelemtudr-rmány,

Böhlau V., 164-174, (Studien zur Ceschichte der Universitá| Wien 8.)

OsztáIyának

-'ÉIetésTudomány. 1974. febr.

,,Kérjeuísszgtandíjíti"-RádióésTelevízióÚjság,1974.nov.18-24.(18 éví,)46.sz.8, Osteneischisches Biographisches Lexikon 1815-1950 Lieíerung 27 (Markl, Bohumii-Mehofíer, ]osef von) és Lieferung 28. (Mehoffer, Rudoü von - Mikulicz-

Habsbwg abszolutizmtts

seine Zei|. Intemationales Symposium Wjen, 8-10. Mai 1972. Wien Universitát ]mtitut fiT Ceschichte der Medizin. (Hg.) Ema Lesky, Adam Wandruszka Wie-n-Köln-Graz, 1973.

A kelet-közep-európni

jelenLése?

[29 magyat éIefuajz).In:

XVLL száznd elején, -Magyar

No. 212,, 197-218,

und Gottt'rid uan

több

évf,) 5, sz. 200.

191-192,és225.,227.,24G247.,267-268.,271278.,28V281.,28T2U,28C287.

nemzetközi

Filiczkí |ínos leoele 1605-bű, - ActaHistoriae Literarum Hungaricanrm (Szerd), 1973. T 13,, 8}90. (Irodalomtörténeti dolgozatok 99,)

L'

1974.145_150, Hogyan és mi|ar alakuttki a díétaszó

)rrlres Hongrois au commeilcenent duXVIII siöcle,ln:

(1973,.náj 18-19,)Nagykanizsa,

E]nökzdrszó.In:Naeykanizsailörténetikoníerencia

sz

Histoire des Assamblées d' Etats - studies presented the Intemaiional comnussion for the History of Represenlative and Parlamenbary Instituüons 56,)

N.e?lqtNx La Réíomte enHongrle,

-

BulleLin de Ia Socjétéde l' Histoire du ProlestanLisme Franqais,

HeJyünk józan íelmérése. [Jakó Zsigmond: Írás, könyv, furehiség, Bukarest, 1976. c

1976, janv.-févr.-mars, 30-53.

A te|ormácíó Magyarorszigon

91

könyvének ismertetése] - Elet és kodalon,1977

-Y

a\óság, 7976.

09 éví)12. sz. 7910.

Colloque íranco-hongrois

íranco-Hongrois Le

(21. éví.) 32.

sz.10 (Ismertetés)

1978

A felső-magyarorszigi rentleklLlssní részgyííIése1607 ndrcitníbcr, In: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Evkönyve. IIl (Szerk) Gazdag István. Debrecen 1976 AlíöIdi ny,, 159-177 Franqots lL Rdkóczi cl I' irlée d' un Etnt hongrois utdépendent.Ia:Relations

,

Emberbarát oagy luzafi? Tanulmónyok a t'eltlíIágosodás kordnak 1978. Gottdolat K 450

na&ldrlísúsi törléneléból , Bp

l' occasion du 300e anniversaire de la naissance de Franqois IL Rákóczi, (Tloyes, oct 1976) - Nouvelles Éhrdes Hongrois, 1977. (Vol. 12,)

AWső-reneszinsz

201_208.

Szenczi Molnár Albert és a magyar későIeneszánsz (Osszeállította Csarrda Sándor és

Passé,

fuíkóczi

és nz

á

hatnlmak.In:Il Rákóczi Ferenc errrlékéreSárospatakon rendezett

európai

u

korának gazdasdgi, társadalmi

politika.i összetetlői

Magyaroszigon.In:

Keserű Bálinl) Szeged, 1978,, 91-106 és klny.

fudományos konferencián elhangzott elóadások. Bp,, 1976 Akadémiai K,, 25-34.

Hulgary ilTurmoil i580-1620. - European Studies Review, 1978 (Vol

A kunLc iilatn diplomáciai szeruezete,In:Nógrád

A Rákóczi-szabadságharc és az európai hatalmak - Történelmi Szemle, 1978 (21. évf.) 3-4, sz,51}519, és klny.

Megyei Muzeumok Évkönyve. (22.)

Salgótarján 1976. Nógrád Megyei Múzeumok lgazgalósága,

Rtikócziésaszerbek.-Tiszaráj,1976.(30,évf.)3,sz.&16 A szahníribíke ós az iltaldnos knlpolitilui heiy;et,

1G-l3,

ésLátóhatfu,1976 jún,,11}-119,

A Rákóczi-szabadságharc r.itás kérdései

In:

Tudományos emlékülés,Vaja, 1976 jan. 29-30. (Szelk.) Molnár Mátyás. Vaja-Nr,íregyháza, 1976,

TIT ,,SzabolcySzaimár megyei Szervezete, 4,1- 50.

BécsújhelytűRodostól3,-Tüköl, 1976 03,éví.)1.Afejedelemi|júsúga,6,sz2C-21;2AfőId nipe kész,7 sz.20-21 ;3. A szabadsígharc tezére 8, sz.20-27.;4. A fí)ggeLlen magyar dllun,9. sz,20-21.5 Aszabadsíghnrcésazurópainagypolitika,10

s:eretőszíl1,11sz20-21;7

sz.20-21;6,Buzduljonfelahazájit

Aszatmdribíke12,sz.2tr21.;8,AbújdosóMkóczi 13.sz.2F21.

A felvilágosodás és a paraszii múvelLség a XVII. századi Magyarországon - \talóság, 1976 (19 évf) 1 sz,54-ó1 Die mitteleuropdíschen |akobinmlegungen lnd die Volksmassen. In: Rolle und Formen der

Volksbewegung im bürgerlichen Revolutionszyklus, (Hg

Manfred Kossok) Berlin, 1976

)

Akademie V. 87-89. Hajdúszoboszló

monográt'iija h:Zobos|alWasar - 1075-1975. Hajdúszoboszló, 1975, (Szerk)

\,íódy György. Hajdúszoboszló,7976 Alíöldi ny., 12-21.

AhajdústigmúItja (Hajdtiszoboszlómonogrtífitija)-lűőId,1976.(27.éví\4.sz.6G7a.

A

Ridiő

és a

(Szerk) Vass

és tömegkommunikáció.

történelmi népszeúsítésIn: Történelem

Henrik, Bp., 1976 Akadérniai K, 106-111, Keseiportréa|ejedderrró1.-MagyarNemzel,l976

mátc.26,(32.éví.)73,sz.3.

évf.)5-ó sz.71911196

Osteneischisóes Biographisches Lexjkon. 181i1950. Lieferung 31. (\íusi'c- Neumann von Heilrvart) és Lieíerung 32. (Neumarur von Heilwart-Oberndorfer) lVien, 1976, Vertag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 15., 22-30, 59., |14 magyar ékttajz).In:

66-67., [6

84-85 és 1 10,, 1 31., 148,, 157,,

17

9-180,

mntqr éIetrajz],In: Biographisches Lexikon zur Geschich|e Südosteuropas. Bd II (G-K)

München, 1976, Oldenborug, 82-83., 110-111,, 11+-115, 220-221, 373-374 (Südosteuropáische Arbeiten. 75/II.)

á

les

plls

Evkönyve

Ia

.Debrecen,7978.

The

Hntory

o| Lhe

Hungaran Croun,ll Fron the Anjous to

the Tulentieth

Century, - The New

Pízmdny Pétet politikaípdlyakudue,-Yigilia,1978 (43. éví.)4. sz 225-229, és MTA L Osztályanak Közleményei, 1979. (31. köt .) 34 sz.27T280. és klny. (Bp,, 1980 )

,Ahelyftnénelírdstíjtííjnl-HevesiSzemle,1978.(6.évf,)3,sz.57-60;4.sz.5&-59,és1979. (7 , él,í) 1 sz 71-73 lgazsígos tlolt-e MtítyiskitíIy? IBeszéIgetésFügedi Erikkel és Makkai Lászlóval] (A rádióban ha]Iottuk, [Szerk Kerekes Is|ván]) - Elet és Tudomány 1978. jan. 6 (33, évf.) 1 sz TltöI
M|;tic:i-lllt - Rádió és Televízió Úirag,slz (22 évf )51 sz, 3. A: íris: fnnti BeszéIgetés a történeti gra|ológidtóI - Eler és kodalom, 23.sz 7 (Interjú) [9 magynr óletrajz]In: Osterreischisches

1978,

jún 10

(22. évf.)

Biographisches Lexikon. l815-1950. Lieferung 35.

,439,,MA6,

Akadenue der lVissenschaften,387-388 ,412,11741,8.,425426.,430 Evans,

R I !\'

:

Rudo]J II and his World A Sludy in Intellectual History, 1576-1612.

Oxíord,1973 -Száz,adok,1978.(112.éví.)6.sz,119]-1193.ésSüdostíorschungen, 1978, (Bd. des

Habsüor.rrg In: Théorie et

dunfutiliparasztstígkörében

)

L\XTII

)

252-253, (Ismelretés)

Brown, Edward: A Brieí Account oí some Travels in Hungarja, Servia .. (London, 1673) (Hg.) Karl Nehring München, 1975, (Veröífentüchungen des Finnisch-

pratique

Ugrischen Seminars an der Ursiversi|át Miinchen. Serie C, Bd. 2,) Südostíorschungen,1978 (Bd XXXVII.) 22&229, és-Századok,7979. (113. évf ) sz.156, (lsmerte|éil

Hongrie du XVIlIe si}cle. In: Les Lumiéres en

Die wryarischen |akobirrer lÚirakózlés] In: Jakobiner irr Miiteleuropa. (Hg Reinalter innsbruck 1977. lnn Verlag, 381-404.

Meyer, Jean: Noblesses et pouvoirs dans l' Europe d' Ancien Régime, Paris, 1973

Südostíorschungen,1978 (Bd XXXYI'J.)227-228,és-Századok,1979.(113

-

éví)3.sz,

Szaniszló Józsei: A közigazgatáshrdomány okiatásának és tanszékeirrek történe|e az ELTE A.llam- és Jogiudományi Karán 1777-1977 közölt. Az ELTE Allamigazgatásjogi (33,évf) Tanszékének2O0évesjubileumára.Bp,,1977.-JogtudományiKöztöny,1978

Helmult

5.

azi770-es nekben.In:Somogy

sz. 292-29 4, (lsmertetés)

Bodroki Fodor Zoltán - Bodroki Fodor Zsigmond: Mezótur város története a honíoglalástól a íelszabaduiásig (896-1944), Mezőtur, 1977 , -Jászkunság,1978. (24.

12}133. és In: A Dunántul településtörtéêtelIl2.köt.7767-1848. A Pécsi Telepiiléstörténeti Konferencia anyaga (1976 alg 24-25.) (Szelk) Mezey Káta.Pécs,1977. MTA Pécsi és Veszprérni Bizoitsága,3}40.

éví.)34. sz.94-96. (Ismertetés)

1979

Magyarotszíg új történelmi kronológiiia, (Tervtanulmány) - Történelrni Szenrle, 197. (20. évf.) }4. sz, 565-576,

1.

552-553, (Ismertetés)

megye múltjábóI. (LevéItári Évkönyn 8.) Kapósvár, 1977. Somogy Megyei Levéltár,

Amagyar konnareglrye, (Fügedi Erikkel) Bp., 1979, Magvetó K,, 253,

Egy új fotrdsttldonány: a történctí gTat'ológia.

-Kortfus,l9T.

(21.

éví)7.sz,1123-1131,

(1, éví.\2. sz.186-197. fejedeknluncellítja, - Confessio, 1977, Mkóczi |ejedeiemkanulltfuja.300 étle sziiletett Ríday PtiI. -MagyarHíiap,1977, jtt.2.00

Rdday Pál, Rdkőczi

évf.) 154. sz, 6.

fuíkőcziszökéseabecsúihelyibörtőnből.-Honismeret,197. [26 maglar éIeLraiz].In: Osterreischisches

Biogaphisches

és Lieferung 34, (Paget

(3.

évf.) 2-3. sz,41-43.

Lexikon. 181!1950, Lieíerung 33.

- Pechmann von Mersen) Wien, 1977.'letlag

der Osteneichischen Akademie der Wissenschaíten, 204-208.m210,,214.,241-242., 215-246 ,248,,272-273.

és klny,

Hrrngarian Quarterly, 1978. (Vol. XX.) No,71.,131,137,

Yerlag271)90.

(Obernlk - Paget)

Alföldi ny, 195-200.

Pologne,1770,In:9tudia z dziejów Polsko-Wegierskich stosunków

Rttbszolgínak elaclott magynr hactit'oglyok a nnpóleoni húbortikbm. h: Árkádia Antológia a Déri Múzeum Baráti Köre fenrrállása 50. évfordulójára. (Szerk) Dankó lmre Debrecen, 1978 AJíöldi ny , 214-218

Pl.,obleue du |osephinismus und des lakobiltertums in rler Habsbutgischen Monarchie. lUjraközlésl Inl Jakobiner in Mitteleuropa. (Hg ) Helmut Reinalter, Innsbruck, 1977, Inn

és azítdstuilis a

Miichte 1703-1711 - Osterreich in

328-337.

literackich (Red,) Isrván Csapláros, Warszawa, 1978, Uniwersy|et, 165-170

Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale, Acles du Troisiéme Colloque de Mátrafiired, 28 sept 2 ocí1975.Bp.,1977, Akadémiai K., 97-109.

Az iskllízis

7977

Letre d' un ministte de

la Rénaissance XVI]e Colloque lntemational de Tours. Paris, 1977 , 189-202

Lwniires et la cultnre paysanne dans

6,,

AzuszkókokTíszántúka telepítésénekterae 160íi608-bnn.In: A Debrecemi Déry Múzeum

és khy. Les

No

karcia reformítusok Magyarorcúgta településének terae a Rrikóczi-subadsdgharc ílejen.In: A Debreceni Déry Múzeum Evkönyve. 1977. Debrecen, 1978, Alföldi ny., 81-88. és klny,

1977 )rganisation et rde politiques du )rdres dans

)

(Pechmann von Meísen-Peha - Pehescu) Wien, 1978, Verlag der 0s|eneichischen

Helytörténeti kiadványok - Századok, 1976. (110. évf ) 5-ó. sz, 1 131-1150. (Ismertelés)

politiques

unrl die europiiischen

No, 3 , 281-304

12-13.

A diplottuicia útuuz\íiüen. - Délmagvarország,1976. márc.28. (66, éví.)75. sz.7 EpujesyMlmdn.1893-1976.Nelcrológ)-Századok7976.(110

Du Rdkóczi-Au|sland in Ungarn

Geschichte und Li|eratur, 1978, (Jg. 22

8.)

és298-299 ,308,,310 ,32!J,,322123.,

349-350

,

356-357,, 379-382

MercuriusVetidicus.li05-1710

AzelsőhazaihírlnplusonnúskiadásaKenézCyőzőfordításilal,

BendaMlmdnbeuezetőjéuel|ésjegyz,eteivel].Bp,1979 MagyarHelikon,141(Bibliotheca Historica)

Ls

Usmqws enlreVenise,la Porte )tLomnne et

hHongie

In:

Venezia

e

Ungheria nel

contesto de] barocco Ecuopeo, Firenze, 1979. Olschki, 399-408, Székesfehératír1602-es tőrdkostromdnaknapld1n,

Evkönyr,.

(12.

(Karl Nehringgel) In: Fe;ér megyei Tölténeti

köt.) Fészkesíehórvár, 1979 269183

Politische Strömungen in Siebmbirgen wiihrend der zweilen Hiilfte des 18, |ahrhundeit Zeitschrift fiir Siebenbűrische Landeskunde, 1979 (Ig 73 ) (2 ) Heft 2 , 18t196. és klny

92

^(AryAI^{K Eg1

knglelkttilyi tanácsoslnele,171,0, - Magyar Könyvzsemle,

1979. (95. évf,) 3, sz,

Le droit de résistanu de la BuIIe

252-265, és klny

d'Or hongroise

et Ie

mlainisme,In: Noblesse íranqaise, noblesse

hongroise. XVIe-XXe siöcles. Publié sous la direction de Béla Köpeczi e| Eva H. Balázs.

Bp.-Pads, 1981. Akaénia K., 1S5_ló1.

llkoblrrn. In: Revoluhon und Demoka|ie in

Der mtionale Gedanke llnd die ungaischen

Geschichte und Literatur, Zum 60, Ceburtstag von Walter Crab, (Hg.) Julius H. Schoeps und Imanuel Ceiss, Duisburg, 1979 , 197-203,

Amagar

A maőuírosi paraszt-polgirsíg történeti szerqe

A Kollégium tönénete1703-tól1849-ig,|tl: A Sárospataki Reíormálus Kollégium. Tanulmányok alapításának 450 évfordulójára. (Szelk) A Tiszáninneni Református

és a

vándorgyúlése. Szolnok, 1974,

kutattis néprnjzi |eladataí,ht:

XVIII-XX szádban. A Magyar Néprajzi Társaság szept,14-15., 4, köt, Az ülésszak felszólalásai. Szolnok,

és múveltséga

Paraszttátársadalom

1979,

Damjanich Múzeum, 8}85,

Amngyat történeti |ontískiadásmúltja umaihelyzete. l, rész. -Levéltári Közlemények, 1979. (50. évf.) 2. sz, 16}173 HozztíszóItis a

1druir-nlm|láfa aíűián, - Vasi Szenrle,

Az lilkri diplonticía hajnnltín, - Históría, 1979.

(1.

1979. (33. éví) 4. sz. 591-594.

1980. Bp,, 1979. Református

Zsinati Iroda

Akademie der Wissenschaften,2.

európaihalalnak In:Európa és a Rákóczi-szabadságharc.

Bp., 1980. Akadémiai

K,2134.

wőhtend

des

K., 279-303. és Srudia Historica Acad. Scient, Hung. 144, Bp., 1980. Atadémiai K., 26.

MatiaTheresia.In:Maria 15.

Theresia als Königin von Mai - 26, Okt. 1980, (Red,) Gerda Mraz und

Gerald Schlag, Wien, 1980. 146-152, Rdday PtíI és a szatmiri sziiLletésének 300.

bíke.In:Ráday PáI.1677-1733,E\őadások

évíordulójára. (Szerk

és tanulrnányok

Esze Tarnás Bp,, 1980, Reformálus Zsinati Iroda

)

kész, csaklegyel |eje Magyarorszig Istennel

sz. 6.;

Míria T u uín k|ar

- História, duló

Wissenschaften,

206-207

.,

1980. (3.

677J000;

-

19l

1_981

4,

köt 1013-1258 (KészüIt az MTA Történettudománf

Iritézetében.)

Lu

eltte V eníse et Ia Hongrie au tenps de la gume de succession d' Venezia, Itaüa, Ungheria fra Arcadia et Illuminismo. Rapporti ltalo-Ungheresi

relations diplomatiques

Espn3rre. In:

dalla prese di Buda alla Rivoluzione Francese. A cura di Béla Köpeczi et Péter Sárközy, Bp., 1982. Akadémiai K,, 35-42, TheRakocziWar

oflndqendence nnd theEuropeanPouers.InFtom

Hunyadi

ro

Rijkóczi

Medinal and Emly Modem History Gd,) János M, Bak, Béla K. KiráIy. Brooklyn College Press, 1982, 43}444, Vlar and Society m Late

i

Ia

chamiére des 18e-l9e siédes. Sitwtiol dánogtaphique

et socnle.

-

Acta

Wandel derLebexsíOrmer (lel ulyalischenBauem im18, |ahrhundert.In:Ungam md Osteneich unter Meria Theresia und Joseph IL Neue Aspekte irn Verháltnis der beiden Lánder, Texte des 2. östeneishisch-urrgarischen Historilertreffens, Wien 1980. ([lrsg. Anna M, Drabek - Richard G. Plaschka und Adam Wandnrszka,) Wien, 1982,, 147-156.

Du

Olaastam ualahol,.Történészek a Radió ismeretterjesztí műsoruibnr, (Benda Ká]nán és Kerekes

209-219.

1977. In:

Historica, 1982 T.28. No. 14.,7t88. és klny.

RTV-Minerva-Közgazdasági

és Jogi K.,373,

- Törlénelni Szemle, 1981 (24. évf.) 3, sz.

- Osteneich

-

1982

In Hongrie

4.

(S

Mngyarorcug tdrteneti kronológuija. Akezdetektó1 1971-ig.Négy kötetben, (Fószerk.) Benda Kálrnán, Bp., 1981-1982, AlGdémiai K., 1. köt, 350; 2, köt, 36l-óó8; 3. köt

19.

[5 magyw életrajz),ln: Osterreischisches Biographisches Lerjkon. 1815-1950. Lieíerung 37. (Pischek - Pongratz) Wien, 1980, Verlag der Osteneichischen Akademie del

Literahrr 1981. (1g. 25,) No,

Bd IV.

1981-82

Színek Mattlttotlics-képünkhőz, Buzélgetu Benda KáImín tfuténásszel - Magyar Hírlap, 1980. aug. 20. (13 éví) 195. sz. 8, (Interjú)

Maria Theresn in det ungnrischen Geschichtsscreibung,

-278.

A Rákóczi-szabadságharc postája. Válogatott iratok. Osszeá]lította, beveze|te Kamody Miklós, Vaja, 1981. - Postás dolgozó, 1981. (26, éví)70, sz,7. (Ismertetés)

Hegedűs Gézának] - Éler és kodalom, 1980. febr, 16. (24.

a magyat történetítdsúnn,

4., 277

Barcza Józseí: Beihlen Gábor, a református fejedelern, Bp.,1980, In: Ráday Gyíjtemény évkönive, IL 1981, Bp,, 1981. 322-32a. (Isnrertetés)

éví.)3, sz. 81-83,

BéIa mai neues jegyzői. Benda (,almdl a mutini fúről, ító u töttnész együttműködéseró1 Magyar Hírlap,1980 márc 2, (13 évf.) 52. sz.9, (]nterjú)

IsLván músora.) Bp., 1981.

T27

Z) (Hg.) Matthias Bemath und Felix v, Schroeder. München, 1981, Oldenbourg, 22-28,, 20}204,, 309-310., 316-317 , 33F340. (Südosteuropáische Arbeiten. 75lN.)

4 sz 14-15.

IV

MiriaTuuiakfuilynő 485-492. és klny

27

Lexikon zur Geschichte Südosteuropas.

A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi néviára 197-ben. Székesfehérvár

éví)6, sz.2.

Wissenschaíten, 102,, 129., 13GI37., 188,

Lexikon, 1815_1950. Lieíerung 38

Biographisches

211216., 224.,

[9 magyar élettajz) In: Biographisches

éví,)235.sz.6.;okt.8 236.

VtilaszHüyéssy Sziluiínak.íBáthoiErzsébetpere ügyében] - Elet és Irodalom, 1980. jan, (24, éví.)3.sz2, aolt Sindor t'őherce3? [Válasz

XVIll,

R,íday Gyíjternény Evkönyve, lI. 1981. Bp., 1981, Ráday Gyűjtemény, 338. (Ismertetés)

MilymamagyarheLytörténetírds? Nélaszegy kötkérdéue.)-Múhely,

Ki

aita, Anemesí élet|otnn és életszentléIeta

(Pongratz - Probs|) Wien, 1981. Verlag der Osteneichisehen Akademie der

1980. (2, évf,) 1, sz 15, (2. éví,)

AzáIIam

sz,14,11.;36. Megszakndt aHabsbutgok

Rlzs,isLajos (1914-1981), - Történelmi Szenrle, 1981. (24. éví.\2.sz.307. [5 magyar éIetraiz),ln: Osterreischirches

6.

Ausztriíban, - História, 1980,

és

jun. 13., 12. sz.12-13.;37. fonala. Az1790, ni nemesinozgalom,1981. szabadstígra llagy haláIra, Amagyar jnLabinus mozgalom,798L jún.27,,13.

Fegyuu,t'egyaer kéi:tintatikés jó aitézi elszántság. Zrínyi Miklós 0 620-1 664), - Magyar Hírek, 1 980 dec. 20 (23 évf ,) 2t26, sz.10-1 1. a uadkan,

sz.

és ttfusadalmireformoka

letttudóssá,Műaelődésísműuészeteka1,8,saindbm.7981.máj.16.10.sz.10-11.;35

Tönmelmnnkképekben,25.

Ztínyi u

kiűzése ufuin,1981. febr. 21,, 4. sz. 12-13.; 30.

a tötök

szabadságuL ARtíkóczi-sabadsáylutc tőlténete.7987.márc.7.,5.

ekő szolgíja.lL|ózsef cstíszdt,1981.máj.30.,11.

sz,27-34.

BefhlenCábor,anngyfejedelell,-Népszabadság,1980,okt,7,(38

és n

orsugbetelqítéseésújdszen:czése a18. saímdban.1981. ápr.4.74. sz.10-11.;33. Eletiinktt

1980, dec., 174--193.

okt. 9 237 sZ. 6.; okl10.238,sz.

1i9-181.

Rdkóczi-subadstígharc idqén.1987. márc.21.,6. sz.12-13.;32.)szd meg és uralkodjíl, Az

BethletlGdbot ésamawalm,űaelődés.-Tiszatáj,1980, (34, évf,) 10. sz,6!75. ésLátóhatár, 980. (4. éví.) 2,

alazdut

12-73;37. Szind&,nm,hazlím teljesboldogságítmegunlósítanL AIIami

Sajtóosztálya, 43-54.

Emlékun Bethlen Gdúorrn, - Coníessio, 1

II. 1981. Bp. 1981.

Kálvin Kalendárium az 1982, étte. Bp., 1981,

sz 12-13.;38.ExtraHungarinmnon est sztíudban. 7981. jíL 11, 14. sz. 1G17

RdkóczrAufslanda.1703-1711.In:

Etudes Historiques Hongroises publiées á l' occasion du XVIe Congrés International des

Das Grosst'irstentum Siebenbürgen unter

In: Képes

A

Esküdjünkpolgdrok,

Sciences Historiques pal le Comité des Historiens Hongrois. Vol, I. Bp., 1980, Akadénuai

Ungam. Ausstellung im SchloB Halbturn,

l11

Lípsai PtiI lnele'1619-bói, In: R,íday Giújtemény Evkönlve,

ötökösödésének

idején,IritRákóczi tanulmányok,

(Szerk.) Köpeczi BéIa, Hopp Lajos, R. Várkonyi Agnes, Bp.,1980. Akadémiai K,,141-157. Ungarisch+etbísche VercdhnllngsI)ercuche

(Fószerk.) Benda Ká]rnán. I, köt.

történeti kronológiája.

ahiinL,tt! MáriaTuéziakidlyní.1981,máj.2,,9. sz.12-13,;34, Mtnrlen nemzet amnganyeluén

24-28-án rendezett nemzetközi koníerencia elóadásai.)

a szabadságharc

Cíbor kolíban, -Századok,1981.(115.

|elsubadttl atöri)kiga aIóL1981.jar1.24,,2. sz.72-13.;28, Aknrndm,hogy nemzetinkne naradna a tudatlanstígbln, A17. sztiudkultúúja.1981íebr.7 ,,3. sz 12-13;29. A t'öId népe

Rákóczi Ferenc szü]etésének 300. évíordulója alkalmából Sárospatakon, 1976. május

Magyarrdc egyiittnűködési törekllések

éví.\43, sz.8-9.

Tőnénelmnnkkepekbm.26. Ztínyillére mlsta Bécset. AWesselényi-összeeskiillés. -Magyat Hírek, 1981, jan. 10. (24. éví)1. sz.7L11.;27. Rnjtakutuc, rajta.I699:'ItLagyarorsaig

Magyarctszig története 1790-1812,In:Magyarország lórténete 1790-1848, (Fószerk.) Mérei

és az

(37 ,

Reformáfu s Zsinati koda Sajtóosztáv a, 772-173,

Arbeiten. 75i III.)

Gyula (Szerk,) Vörös Kiroly, Bp., 1980. Akadémiai K., L kőt.:29_115.,159-212,,425477.; II. kö| 1329-1334., 1337-1341., 135t135B. (Magyarország története tíz kötetben) Európa és a RiWczi-szobadsdgharc, (Szerk) Benda Kálmán. Bp,, 1980, Akadérniai K., 319. (A

Rtikóczi

Bethlen

kezdetektól 1526-ig. Bp. 1981, Akadémiai K, Frtiter Gyötgy.1482-1551.

1_980

TI.

és diplomatákErdélyben

EIőszó.|n:Magytország

Lonínt|fy Zsuzsanna,; Nddasdy Fercnc,|n: Biographisches Lerjkon zur Geschichte Südosteuropas M. IIL (L-R) (Hg,) Matthias Bemath und Felix v, Schroeder, München,

Oldenbourg, 4647., 28+285. (Südosteuropáische

Sitaspatakhelye a magyar nűaelődésben. - Köznevelés, 1981.

Nlagyarorszlíg lalasstígínak nlakulása a történelem folyattuin, Saimbeli összetéLel, nemzetiségi és uallási negoszlís.In: Somogy megye múltjából. (Levélrári Evkönp, 12.) (Szerk) Kanyar Díploruiciai szerlezet

Petrdssllona,In:Osteneischisches Hiographisches Lexikon,1815-1950. Lieferung 36 (Pet-

1979.

Egyházkeriilet Elnöksége, Bp., 1981. Reformi{ius Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 87-115.

óví,\ 4. sz.72t730.

Sajtóosztálya,150-152, racic - Piscel) Wien, 1979. Verlag der Osterreichischen

XVILL szazadban In: A Nógrád Megyei Múzeu-

József, Kaposvár, l981. Somogy megyei Levélár.45&467

éví)7,sz. 3-,

,,Tisztelt Szukesztőségl" [A szigetvári jelentésról, 1506] - História,1979. (1,. éví.\2. sz.?A,

Bocskailstait.InKépes Kálvirr Kalendárium,

köznemesség tnűuelídésíLöreh,lései a

mok Evkönyve. VII. Salgótarján, 1981, Nógrád Megyei l\,íuzeurnok Igazgatóság, 87-92.

in Ceschichte urrd

La cultwe paysannehongroise nuXVIIle siicle, In: Object et méthodes de l' histoire de la culture Actes du Colloque franco-hongrois de Tihany 1tr14. oct 1977. Bp., 1982.

Akadémtai K,, 155-160

93

^(A9lAI^{K Intettentions á propos du thime ,,Socíétí.,neltalité, culture au XVilie slicle, In: Object et méthodes de l' histoire de la culture, Actes du Colloque íranco-hongrois de Ti}rany 10-1{

Bp, 1982. Akadémiai K, 169-171,

oct 1977,

Afehíligcsodtís u a parasztságműueltsége

n

XVIIL snízadí Magynrorszdgorr. - Helikon, 1982

és töltéllcttlliós [Szilády

E{rt leológus, uyelazseni

] sz

Egy -t iru hűségénekhistóriija, |Megnytlí a Dunamellék múzeuma Kecskemélen) (Tó|h Károllyal, Dávid Katalinnal és Nagy Piroskával) - Confessio, 1983. (7, évf.) 4, sz 46-58, és

(28 évf.) 4 sz 53}539. A16, századi udéIyi iezsuita misszió iratai, (Forrástanulnány) In: Egyház és teológia Tanulnányok Bucsay Mihály tisztelelére. Bp, 1982 A Ráday KolJégium sokzorosító

Cyoma, 1983. Krrer ny., 5-7

múhelye, 126-140,

Albet

Sziz ttles

(KenézCyőzővel) In: A Nyíregvházi Jósa András lvíuzeum Evkönyve. XT-XVII. i972-1974. Nyíregyháza, 1982. lósa András Múzeum, 68-7,

4H7.

(Baranyai krónikaírás 6

ós

(Szerk,)

Magyar Könyvtárosok

ki

jekntu a Rtirlay Gyűjtemény

II. 1981.

Bp , 1982, Ráday Gyújtemény, 345-350,

1980,

Martinoaics a történelemben. Beszélgetés Benda

Ráday

mmklíjtíró\.In:Mday Gyűltemény Évkönyve,

életrajz] In: Osterreischisches Biogaphisches Lexikon, 1815-1950 Lieferung 39 (Probst - Radzinówski) Wien,1982. Verlag der OsLerreichischen Akademie der WissenschaíLen, 330., 332., 36&369,, 380-381.

Szemle,198,1

Historikertreffen in N{airrz, 29. Mai - 2. Juni 1975. (Hg.) Armgard von Reden-Dohna) Wiesbaden, 1979. (Veröííen|üchungen des Institu|s íiir Europeische Geschichte Mainz. 5.)

Századok,7982. (116 éví,)3 sz,58&589. (Ismertetés)

(2i éví) 3 sz

La politique scolnie de I' Etnt

Europe CenhaIe

Bp,

1984,

-

et

1984,

és nemzetienzeti

Eredeh ira|ok

A filmforgatókönyvet

önludnt

klmtinköszórtlse,

-

Hadtörténelmi Közlemények, 1983 (30 éví,)4, sz. 651-ó81

In:

3.

1983. Pécsi Szika

diplomatíquu entre k France et la Trlnsylaanie

ykntés aRtldly Gyűjtemény 1982, nimunkíjiróI.In: A Ráday GyújLemény

N epmiz és bnu efttLdomnlty, a ntagya.

- Magy ar Nemzet,

,

MeglegyzésekKarcITelbizou tanultninyihoz. In: A ThökölyJelkelés

és kora, (Szerk,)

1983. (65. évf.) 2. sz,

Csalndtőriútet - tirsadnlomlötténet. Kereklsztal-beszélgetű (Yötös

Biogaphisches

éví.\

Lexikon. 1815J950 Lieferung 41. Akademie der

73,, 75 , 92

Rákóczi az emberi magatartás normáiróL

(TI.

Rákóczi Ferenc politikai és erkölcsi

végrendelete. A szerk, biz, elnöke; Köpeczi BéIa Bp, 1984,) - Uj Tükör, 1984. (21, évf.) 35. sz.23. (Ismer|elés)

aq.26.

1985 Latarorszigi nagyar lalu tötténete n 16-18, szdzgdban, - Századok, 1985, (119. éví,)4 sz.895-916, Csöbörcsdk.

Egt1

des

Ungarn im Zeitnlfur Fiedtich des Grossen.In; Panorama der Fridericianischen Zeit, Friedrich Crosse und seine Epoche, Ein Handbuch. (fig ) Jürgen Ziechmann. Bremen, 1985.,

39í405.

794-797

Károüyai és Kállay

Bocskaíktaún,Thököly lmre, Hajnóczy lózsef,Fntetics Cyór31. In: Ezer év, Arcképek a magyar történelemból (Fószerk.) Pozsgay Imre. Bp,, 1985. Hazafias Népfront, 85-88

téri Reíormálus Cyülekezet történetéhez, Bp , 1983 Reíormátus Zsinati Iroda

EIőszó,

Bdthory Erzsfuet. Martínol:ics lgndc analízlslftez.

.

sz. 54-55

,

111-115,, 140_143,, 152-154,

Sajtóosztálya,25-37

5{.

(47 .

címú

Apesti giilekaet ítyaíledése,ln:KáIvntéritanulmányok, Tanulmányok a Budapesti Kálvin

1983, (5. évf,)

7.

sz, 9,

Die Grosse Fnncösische Rnolution und die Bauembewegung in Ur3nn, In: Bauern und Bürgerliche Revolution (Red ) Maníred Kossok, Berlin, 1985, A-kadernie V , 163-167,

évf.) 2. sz, 31-32,

-íll'stória,

éví)35.

Benczédi

László Bp.,1983. Akadémiai K,, i79-180. szerkesztőhíz, [Nagy LászIó; A két Gábor a Tündérkertben és a valóságban

1, (47 .

Szentkorona-eszmétdl - Magyar Nemzet, 1984. nov 3,

iélations franco-

A Thököly-felkelés és kora, (Szerk.) Benczédi László.

1

sz14

Wissenschaften,

ny, 218-228. (Adattár

In: Les

1984, f ebr.

(Razun - Reumann) Wien, 1984 Verlag der Osterreichischen

bevezet|e

Bp,, 1983. Akadénuai K,, 165-171,

magyar rendi e]Iendllds,

Ráday

Ráday

Iil 1984 Bp., 1984. Ráday Cyűjtemény, 340-343, A nelnzeti eszme ítdlldfa aoil - Magyal Nemzet, 1984. máj 27 (47 éví\ 123 sz.

Az Egri Várrnúzeum Evkönwe)

magyar ügl,ekró1.160}1623. Gfjtötte,

autrichiennes sous Louis XIV, Siöge de Vienne, 1683. SairrrCyr-Coitquidan, 1983, 1-7.

kilaín és a

III. 1984, Bp., 1984,

Evkönyte,

Xv-I-XVIII. századi szellemi mozgalnraink töIténetéhez. lSzerk.] Keserú Bálint. Kiadja a szegedi Józseí Attila Tudományeg,vetem BTK-a 7 )

(5.

sz567-571,

-Hislória,I9B4 (6 évf ) 5-6 sz. 20-21,

A Ráday GyújteményÉvkönyve,

[6 magyar életrnjzJ,Il: Osterreischisches

Amagyarorszigi uégadri aonal fenntattisdnnkkiiltségei a XVIL szdzad elején.InMagyarországi végvárak a XVI-XVlI. században, Tanulmányok. (Szerk,) Bodó Sándor - Szabó Jolán. Eger,

ktvánnal) - História, 1983

(24, évf,) 12, sz. 31-34,

InmemoriamRuzsístnlos,In:ARádayGyújteményEvkönyve,I1I.1984,Bp,1984

259,

tanulrnánya kapcsán,] - Irodalomtörténet,

-Úiuas,s84.

Ráday Gyújlemény,329,

Még egyszet

LeaéI a

társadalma a török

l,z egyhúzileuéltírnk (Szerk.) Bán Péter. In: A Ráday Cyű;temény Evkönyve, III, 1984. Bp,,

CioaanniMnrcolsalanogrót'eztedn|eljegyzéseinmagyarorszdgitőrökhiborúróI,1594-1602

Tn:

-Úlia

Letelepíett katontík Hajtlúk a nagyar történelanben.

írta EIek Judit A dokumentumokaL válogatta és szerkesztette Benda Kálmán és Elek Judit. (Fordította Benda Kálmán, EIek Judit, Kenéz Gyózó, Pethő György. Jegyzetekkel ellátla Benda lűlmán,) Bp , 1983. Magvetó K.,444 (Nemzet és emlékezet)

(1699-1105).

szdzadban,In,,Magyarország

és klrry,

Igazgntű

AbújdosóThökly,

,

Cyújtemény,332-333.

Vizsgálat Martinaaics Ignic szdszuiiti apít x társai ügyében.Filmiorgatókönyt,

Les rélations

-13

CyörffyIstutínésamngyartötrneftudomiíy,-EthnogTaphia,1981,(95,évf.)4

677-1000;4, köt 1013-1258. (Készült az MTA Történetfudományi Intézetében,)

Endre Szeged

7

a 16-1,7

Akadémiai K ,2?3-27 és khy,

Cyijtemény, 334-340.

és sajtó alá rendezte Veress

Eglkes en Hongrie,In: Les Lummiéres en Hongrie,

Akad K, 245-255

kiadás, (Fószerk.) Benda Kálmán. Bp.,1983, Akadémiai K,, 1. köt. 350; 2 köt 361-ó68; 3 köL,

a

les

Orientale Actés du Chquiéme Colloque de Má|rafűred, 24-28. oct

,,Egy lengyelkitíIyitanicsosleule" 1710. Irr: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Társadalom- és múvelódéstörténeh tanulmányok. (Szerk,) H Balázs Eva, Fügedi Erik, Makay Ferenc Bp.,

Újszaszy

Magyaronzíg tírténetikronológiija. Alcezdüektű197l-ig,Néw kötetben, Második, javított

Válmúzeum, 49-59, (Studia Agriensia

445--{79 és khy

éckié et

Megyei Muzcumok \gazgatósága,

1984.

1983

Ciovanni Argenti jelentései

és klny

Amagyar nanesség iskoltízottsága

Tötthetírds

Deutschland und ltaLien irn Zeitaher Napoleons. Deutsch-italienisches

Abteilung Universalgeschichte) (Hg.) Karl Ottmar Freihen von Aretin. (Beiheft

sz.lOil10,

AHabsblrgabszolutizmusésnntaglarnemességni6,és17 saizadfardulójdn,-Történelrni

(Discussiones Neogradienses l.)

[8 magyar

Ufdszd. In:

kiadás. Bp , 1984 Magvetó K , 267,

kiűzésénekideién, Salgótarján,1984, A Nógád Megyei Muzeumok Igazgatósága, 9&102.

Kilruínnal -Magyar Nemzet, 1982 jan 28

(38 éví.)25 sz 8 (Interjú)

1983. Dobó

2.

A műaelídu helyzete Magyarorszúgon a XVi]-XV]IL suzadbnn In: A magyarországr értelrniség a XVII-XVIII században (Szerk,) Zombori ktván. Szeged, 1984, Csongrád

Cyújtemény,18B-190, lgazgatóí

429- 431

Anugyar koronaregdtrye, (Fügedi Erikkel.)

1984,

In

1982,

Petócz Károly. Békéscsaba-

1984

en

éví,)4-5 sz, 66.

(4.

nnnrnm Albett Soborrl. - Világtörténet,l9l2 , 4 sz.9I-92. Eml&aés GlothMlmirtaln:Ráday Gyűjtemény Évkönyve, II. 1981. Bp,

)

1914-1982 Helikon, 1983 (29 éví,)1,sz.112.

1984, (27 ét,t ) 1-2,

7446

Tardy Lajos; Régi fel;egyzések Magyaroszágról, Bp., 1982, Móra K., 197-198.

Múltunk híte n aíltigbgn - Históría, 7982,

éví.) 33, sz, 3.

II F,LíkócziFerarcíeiedduttdíplonúciaihtpcsolakiVelencéuel1704-1709,-TötténelmiSzemle,

ErdéJyből az cinálió Magyarországért, 425 éve született Bocskai István - Népszabadság, 1982,jan 3, (40 éví)1 sz 4 Uídszd, In:

(27 .

A Kner Nyomda füzetei 3 (Szerk

)

jelenkgihelyzete,Ilt:

(33, évf,) 1Lsz

In:

Moritz:Yonder Auíklárung zum Liberalismus, Studien zum Frühliberalismus rrr Ungarn Wien, 1981 - Magyar Könyvszemle, 1983. (99 éví)2. sz,21&219. (kmertetés)

Egyesülete. A Levéltári Szekció hizetei 1 Bp.,1982. G13

BonkliIstuin,- AIíöld,1982.

983 aug 11

Csúky,

Amagyar tdrténeti t'orrdskiadas miltja n lnni helyzete, Il, ruz, - Levéltáli Közlemények, 1982. (53 évf)2.sz.201-205" Amayynr tdrtéwtit'orriskiadn tőrténete

SobotLI

Wissenschaften,

Bp , 1982 Eulópa K. - Helikon K,, 134 (Biblioüeca Historica) Sándor László, Pécs ,1982

1

Knu Nyorrdn,

a

1815-1950 Lieferung40, [3magyatéIebajz),lnlOsterreischischesBiogaphischesLexilon (Radzinówski - Razun) Wien, 1983, Verlag der Osteneichischen Akadernie der

Pierre Lescalopier utaeisaErdéIybe [1574) Fordítotla Benda Gyula, Benda Kálmán, Tardy Lajos, Közreadja és az utószót írta, s jegyzetekkel ellátta Benda Kálmán és Tardy Lajos.

Pécsósanagyatjnkobinusnnzgalon.In:TanulrnányokPécsvárostörténe|éból

Lapia,

Ref ormátusok

KíIló adraMa7-1608-ban,

Áron] - Coníessio, 1983 (7 éví)

11!118.

ABocskliktutinró]keszilt

elenzéshez, Észreilételeka Bathory Zsignondanalízishez,

Trr: Rákosné Acs Klára: Vallanak az behik. Személyiségekés életutak pszichograíológiai megközeiítése. (A kötet anyagát

Ráday Pál emlékezete HaláIának 25C. óvíordulója alkalmából, - Reformátusok Lapja,

egybegyíjtötte és az utószót írta Szilágyi Ferenc.) Bp,, 1985. MagvetőK.,47-50.,57-60,,

1983 ápr.l0 (27. éví) 15,sz.1,, 3.

6Á8.,

69_71., 11,6-119.

NAPIAINK

94

Anayyenyedikollógíltm,mínt

az erdélyi lttdomínyas törekoéukbolcsó'le,

- Confessio, 1985.

1987

(9.

éví,)4 sz.

Auagyarországi ptoLestdns egyhízi gyűjtelrlnyek. - NyelviiLrrk és Kultúránk, 1985. márc.,58, sz, 5&ó4 (Műenüék, errüékpark, szabadtéri múzeum Magyarországon 9 )

Az otszúggyűIések azújkori magyar fqlőduüar, In: Benda KáImán - Péter Katalin: Az olszággflések a kora újkori rnagyar történelemben Bp,, 1987. MTA TTI ,3-12,,29-30,

Az ,,tírüló" kirolyi Sóntlor -História,)985. (7 évf ) 1 sz 3-5

(Elóadások

Akíkóczi-hngyomtíny -Coníessio,1985.(9 éví)3.sz 54-58 ésMagyarHirlap,1985 ápr 9 (48. éví) 82, sz ó 290

ue halt neg IL kikóczí

F ercnc.

- Eseménynaptár, 1985

2.

Historica, 1987, T, 33. No. 24.,

BticsúHirsfaltliPéLeúű (192Y1985) - Századok, 1985. (119. évf.) !ó, sz, 1402-1403. LehetőségekhkorltiLok-apszichológushatőrLenlszszenue].Akhírdsfeblőst'aggatdsa (1

8. évf .) 208,

sz. 8

(l-n

Tölténetfudományi InLézetben 6,)

Das Habsbutgeneich und Lln4am in den letzten |ahrzehnten des-l7 . ]ahrhtlndetts.

sz. 1 1-13,

Magyat ]álíkfilmszemle '85, - Corrfessio, 1985, (9. éví.)2. sz.121-123,

Sándorral) - Mag ar HírJap 1 985, szept, 5,

a

Bocsknílstuitt sz[khely néIhjli fejedelmi udunrn. In: Magyar reneszánsz udvari kalhrra Szelk, és az elószót írta: R. Várkonyi Agnes, Bp,, l987. Gondolat K., 158-] 65.

(l(Jen

terjú)

217

-

hcla

-222.

Csöbötcsiik, ein ungarischesDorf amDnjesfur-Ufa. In: Forschungen über Sieberrbürgen und seine Nachbarn, Festschliít Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. (Hg,) KáImán Benda, Tamás v. Bogyay, Horst Glase, Zsoh Lengyel Bd I-Il,, Bd. I München, 1987 Trofenik,

25T266

Osteneischisches Biographisches Lexilon. 1815-1950, Lieferung 42. (Reuss-Rochli|ner) Wien, 1985. Verlag der Osteneichischen Akademie der Wissenschafien,

A

102,,174

Die'Übersiedlung det Camisardm nachlJngarn Ein gesheítertu Pkn als den |ahte 7704 In: Hugenotten il Brandenbourg-Preussen. (Hg.) Ingrid Mittenzwei. Berlin, 1987. Akademie

[2 nngyar élekajz1.In:

1986

csöbiircsöki

magyar kltolikusok összeíúsa i696-üdl - Magyar Nyelv, 1987. (83 évf ) 2. sz.

240_243.

V.,35}360. Saaoyai lenő herceg

és a

-Históúa,1987, (9. éví\54, sz, 59-ó1

magyntok.

-DanubianHistorjcalSfudies, 1987 (Vol 1,)No. 1,

Erdélyuégzeíesasszonya,BííhoryZsígmondnéHabsburgNltíría(rüzlirnBp.,1986.HelikonK, 79 (Labirintus)

4&55.

Magyarcrsztíg egyesítese a Hakburgbitodalomban 1660-1790.Irt: Egy ezredév. Magyarország rövid tijrténele, (Szerk.) Hanák Péter Bp , 1986 Gondolat K., 103-155.

ATelekí csaltid ésTdekíUszIó. Csaltídtör!énet és ktanológia. (Soós Istvánrral) In: Teleki és kora Szirák, 1985. nov. 12-13, (Szerk.) Praznovszky Mihály - Rorsnyói Agnes Saltótarián, 1987

Hongru dansl' Enpire

La réuini|ration de la

des

Habsbourg.;L' influence

rle

la Réuolution

franqaise In:MIlIe ans d' histoire Hongroise, Publié sous la direction de Péter Hanák. Bp,, 1986. Colvim, 64-85, 89-96

L'

inpacl du Caluinistne sur

Ie

droil de ftsislance enHon3zie, In: Le rayonment de Calvin en 'l986.,31-38,

Hongrie du XVIe siöcle á nos youls Genéve,

AMlúnizmus 2 sz,4-8. ktltin

és

l

magyarsígtúat a

köIcsönhnLtisn

törtfuelmiinküerr

Confessio, 1986. (10, éví.)

Tanulrnányok Nyírbátor és Dám László, Nyirbátor, 1986, Báthori lstván Múzeun és Baráti Köre,25-29 (Fo]jo Hisborica et Ethnographica.) Bi.thoti

teruei Magynrorcztig eyységénekhelyredllítdsdra,|n:

a Báthori ssalád történetéhez. (Szerk.)

Szegedi Málé klilmdncsehiprélikator leueleTnjékTamíshoz,1550.

márc, 9, Közü: Benda

Hot,ttith lános iezsuita szuzetes jelentue a koppinyi (Somo&y negye) nisszíó míködés&íL 7$3. szept 2 Közli: Benda IG}nán. ln: Ráday GyújteményEvkönyve, [V-V. 1984-85. Bp., 1986.

Ráday Gyújtemény,135J38 '1686

éai unsza|ogh\isinak

európai jelentősége,

- Coníessio, 1986.

(10. ésaiból.)

-

Szá-78,

1686euóyaijrlentősége.Budnuíratlissza|oglnlístínnk300 kt'ordulójóm

&

Échud' un plan de

-Nyelvünkés

sz. 17 -22.

saul)etn1e put I'

A mezől:drosi önkarntinyznt

eaigration du ünisartis en Hongrie hl: Le rayonnement

A

Velilnkésbennülk élílörlenelem - Reformáius Egyház, 1987

A

népfőiskoldk egykor

ls nn In: Tábor Kilátó Közéldekú kalendárium, (Szerk,) Bertalan Béla

és Bolevacz |ózseí Kaposv ár, 1987. 41-47 Egy

tönkísz éklútja Benda Kálrnán válaszol Clalz Ferenc kérdéseire - Fonás, 1987

évf,) 5, sz, 1-15. és Látóhatár,1987.

(19

augusztus,8-35.

MegnyíIík aBiblia Múzeum. -Magym

Hilap,

1987. (20. évf ) 303, sz. 9. (Interjú)

György,ln: Osteneischisches Biographisches Lexikon, 1815-1950, Lieíerung 44. (Rotschild - Sakher) Wien, 1987. Verlag der Ostsneichischen Akademie der Ruzitslrn

1988 Tausend|ahre Stepharrskrorre, (Fügedi Erikkel) Bp., 1988 Corvina Oluastant ualahol,,,Törléneszek Kerekes István műsora

)

a

K,

239,

Rádió ísna ctíerjeszlő műsoruiban. íI1, (Benda Kálrnán és

Osszeáütotta Benda Kálmán és Kerekes István. Bp,, 1988, Magyar

és a

udrosok.In: Falvak,

mezővárosok az Alíöldön.

csdn4ó

nawnlok - Confessio, 1986

(Szerk.)

(10. évf,) 3. sz. 59-ó5.

les Teleki de Cérando Catalogue de I' exposition du Musée Jean-Jacques

Rousseau ) Montmorency 9 novembre 1986 - 31 janvier 1987. IMontmocency,

198ó.l 7-9

Au| nqarische Tapferkeil legte et grössten Weif. In: Das Jafu des Prinz Eugen, Sonderbeilage der ,,Wiener Zeitung", 18, Febr, 198ó. No, 40., 16. Eml€kbuzéd a ku|apesti Ret'ormdtus Cimnázium alapíilisínak 125. n|ordulójdn In: Ráday Gyújternény Evkönyve IV-V. 1984{5, Bp., 1986. 318-320, Nemzü és iduttitds.In; Studió'81-'84, lnterjúk, vitairatok, porbék. Válogatás a Magyar

(Szerk.)PárkányLászló.Bp,l986,RTV-Mirrerva,

Te]roíziókulturilishetilapjínoknűsoraiból 3]+337. (Interiú)

Ríday Gy,íjlnÉtty1983, éai munájőró\.1l: Ráday Gyú;teményEvkönive, IV-V, 1984-85 Bp , 1986. Ráday Gyújtemény,329-334. Igazgatói jekntés a

Igazgntói jeleníés a Rtiday Gyűjtemény 1983.

uímuntaijótóLIn:Ráday

Gyijtemény Évkönyve,

1984-85 Bp, 1 986. Ráday Gyí jtemény, 331-33l,

In munoriam Zsindely Endte.

-Tedógid

Szenr]e, 1986. (29, éví.\4, sz.25L252.

Ulolsó búcsúBenedek Sóndor professzorlóI.In:

]98485 Bp.,

1986.

,,Laníttldnyok" és n

(Rochowanski

Ráday Gyíjtemény Emlékkönyve, IV-V

Rádav Gyúitemény, 322, taníttlinyok - Vagyar Nemzet, 1986. íebr.18, (49. éví) 41, sz. 4.

[2 nagyar ékttajz),In:

Osteneischisches Biographisches Lexikon. 181F1950, Lieferulg 43,

- Rotschild) W.ien,

1986.

Verlag dor Österreichischen

Akaclemie der

Wissenschaíten, 199 ., 235-236.

Erdély története Az önmagáért, de nem önmagában

Bp,-Essen, 1988 Cowina-Reimar Hobling V., 74-98 1988,

és Mawarcrszí&,

,

99-108

(Szrek) Benda Kálmán - R, Várkonyi Agnes, Bp ,

Akadénuai K., 249.

Ertlély tönárcte a|ejedelemségkotíban,!l: Tanulmányok Etdély történetéból. Szakmai konferencia Debrecenben,1987. okt,9-10. (Szerk) Rácz ktván. Debrecen,1988,77J3,

Introduclíon Relatiottscltlturelles,politiqueseLmilitaires.In:HongroisetFrangais.UnefamiJJe franco-hongroise

; Die Auslvirkuagetl del Franzősischen Rnllutilíl. Die Ceschichte Ungams Von den Arríángen bis zum Cegenwart (Hg ) Péter Hanák.

DíeVereinígungUngOlnl im Habsbulyeffeich

Bécs7683, ni ostroma

Novák László. Nagykőrös, 1986 301-306.

A

3.)

A magyat törtmeti fottískindis múItja , In: Bartoniek Emma - Gárdonyi Albert - Déri Lajos: magyar történettudománykézikönyte. Bp.,1987, Könyvért,7-19 (Tudománytár)

In:

de Calvin en Hongrie du XVIe siécle á nos jours. Genéve, 198ó, 7}78

IV-V

A Nógrád Megyei Múzeumok lgazgatósága 7-13, (Discussiones Neogradienses

Rádio-Minerva K,,329

Kulhiránk, 1986.,

A ntoldtai

SauoyaandHttngary

Wissenschaíten, 346,

Ká}nán ln: Ráday Cfjtemény Evkönyve, IV-V 1984-1985 Bp, 1986 Ráday Cyújtemény, l19J21.

Buda t:áru

Eugen,Ptmceof

létezó múlt. - Magyar Hírlap, l98ó dec 31. (i9. éví,) 307 sz 9, és Panoráma,I987.ian 28 (lsmerietes)

és

Confessio, l988, ('l2, éví,) l. sz, 50-55. ErdéIy tőtaete,ln:Ftan}a Tibor: Most jöttern Erciélyból, Bp., 1988. Láng K , 75-80 A magyar nyehű iodalom kerelei Erdélyba. - Coníessio, 1988. (12 évl l1. sz 9-12.

ADebreuni Kollégiuni és ErdéIy nagy fePdelneirckknpcsolata ^- a1 a1

- Confessio, 1988. (12. évf ) 4.

A molduai cstingók a 16-17 , században, -História, 1988, (10, év í) 4, sz.24-26. Anoldani magyarak (csángók) n XVI-XVil. szliudban, -Magyar Tudomány, 1988. (33, köt.) 7-8. sz. 535-551 Die Moldau-Ungorn ksingó) im 16-17. lnhthundert -Sidostíorschungen,

1

988 (Bd. XLVII.)

3746. Ferences ísknla Enteltrcken n

XVIL saizadbnrr. In: (Szrk) Zombori ktván: Az értelmiseg

Magyarországon a IGir7 században Szeged, 1988 131-138. P

iznány

P

éter és a magyar rendiség, -

Robespiute tltt pat franco-hongrois

ses

Coníessio, 1988, (12. évf .) 2 sz. 87-91.

contemporaínshongrois. In: Echos de Ia Révolution íranqaise. Colloque

22-24 janv. 1987, Paris, 1988. INALCO, 19}2M.

Verseghy útja amagyar ilkobinusmozgalonrg,

In:

Verseghy Ferenc: Erkölcsi leve]ek,

Osszeállí|otta Horváth Müály. Szolnok t1988,] 9-32. Hlrrgnry. In: Nanonalism in the age of the French Revoluüon. (Ed ) Otto Dann and John Dinwiddy, London, 1988. 129-135, Nép,nanzet,nemzeti kozö'sslg, In: Sorskérdéseinkról, Társadalon, poiitika, kultúIa. Bp.,

1988.}9, Nanzeti őrtuda! es törLénethds.

-íllte|, 1988.

(1.

éví.) 1,sz, 23)4.

Azegyltlíukésahonísmuet.-Újíonás,1988. (20 évf.) 5. sz, 16-23 évf,) 6. sz.1}18,

és Honismeret,1988. (16

NgentNx Elíszd, In: Porcsalrny Cyula: Boda Katalin. Regény a hajdunép múttjából. ilI. kiadás Hajdúböszörmény, 1988, 7-9 és Hajdú-Bihari Napló, 1988, júI. 25. (45 évf,) ,,. sz, 5,

Akalainí trdnyut győzelme ésberendezkcdese In: Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára (Szerk) Barcza Józseí Bp,,1990. 9-r7.

ASzombathe\i Berzsenyi Dániel Tanárképzó Fóiskola Tudományos

Beköszöntő,In

95

UniLiriusok ahődoltságkori DéI-Baranydban - Baranya Történelmi és honismereti lblyóirat.

Közleménvei VI. Történettudománv 1 Szombathely, 1988. Berzsenyi Dániel Tanárképzó

7990. (4. év í,) I-2 sz

Fóiskola, 3,

Arefomdció Magynrországon.

ktuín kiíly innepén - Reíormátusok Lapja,

1988. aug.

21

1988. május 27.)

- Vi$lia, 1988, 53, évf )

9,

28 .

Ezer éaes a magyarorszí3í rskoin, In:

Földesúri jog vagy lelkiismere|i aug.

Kutntísi szempontok,In,,Iskola-egyház-

kiállítás Tanulrnányok (Bev

Milleneumi iskolatörténeti

DieVolksschulen. (Ungarn im Wandel,) - Politische Bildung, 1990, flg, 12.) No. 4., 70-72,

Az udéIyí|ejedelemség és a magyar nemzeti lugyominyok, -Etdélrvi Magvarság, 1990,

Buda expugnata.1686 Bp.,1988 - Budapest Főváros Levéltári Közleményei,1988. 397-398 (hmertetés)

l/

hajdúnép múltjábói II]. kiadás Hajdúböszörmény, 1988. - Történelemtanítás, 1988. (33 évf.) 5. sz, 31-32 (Ismertetés) a

1989

évf,)

-tJjSzenüe. Cigánv nevelésügv és kultura, 1990 , 1-2 sz

TörténeLtnnífts és nemzeti öntudat,

19-22. magyar miueltség túia K,:l,:t és NylL1(ll hirfnrnrr - Uj Tábor,

.4

A

V

l

a90

izsolyí Biblia is koru - Ú1 KihtO, Iroaalmi Ujság, 1a90 június. 3

A Vizsolyi Biblia négyszíz he. -Köiyvliág,

1706.DocumentaHungarícainMoldoaa,116i-li06

(1,

1l

Heltai übor és al
sz

1990, május (35. évf ) 5,

sz

I sz

18-21

1,

38

ktván: A romániai magyar református egyház élele, 194.{1 989 Bp., 1990 Ma gyalságkutató Intézet, 5-7 (A magyarsá gku tatás könp,tára.)

Tőkés lsttldn kinyue ell. In: Tókés

Szerk., a bevezetó tanulmányt és a jegvzeteket írla Benda KáImán. I-II. köt Bp,, 1989, Magyarságkutató Intézet, 849 (A Magyarságkutatás könJvLíra 1,)

LXVíI. - Nuova Rivista

]lil. 20,

sz,874-876.; AzUr azt

Kardos Józse0 Bp , 1990 Országos Pedagó$ai Könyvtár és Múzeum,72-25,

,,Aulósdg megismerne az, ami a legobban alakíthatja nz etnbetL," Benda Kilmán történésszel Zila KIíra. - Honismeret, 1988. (16 éví,)5 sz. 16.20. (Interjú)

SLorica, 1989, (LXXII ) Fasc.

Egy

pillaúísa Habsburg-htíz tfuténetue

a 18 szizarlig,

in:FejIőFerenc: Rekviem egy

hajdanvolt birodalomért, Ausztria-Magyarország

szétrombolása Ford, Jászay Gabriella és Körmendv Marianna Bp., 1990 Minerva-Atlantisz, 75-81, (Medvetánc)

V-VI,,647-ó88. ]ezsuita jelentés az udéIyi egyhdzi helvzetről (Helesténi

;

A16-'18. szdzadi iskalatörtátt helye a kullúrLörtaelben, múvelódés (Szerk,) Dóka Kiára, Bp,, 1990., 7 -12,

sz. 7121 13,

beszéIget

CIi ungheresi di Mold,ouíq nei seco|i - XV

új hil terjedése, 1990, júl. 27,,

17.,31, sz.968-970

(MóraFerencMrjzeum-Fekete-ház

(Adorján Józseffel és Tóth Károllyal,) - Budapest, &yűitenény, Raday-dröLség 1988, (2ó. évf.) 2 sz, 19-23. (lnter;ú)

Moldllaicsdngó-magyarokmónytir,I46i

Az

-1990,

szabadság?1990 aug.10,30 sz 936-938;Allamhatalomésprotestantizmus.1990

és

Porcsalmy Gyu|a: Boda Katalin, Regény

Ahúherinusokot égusík meg. -'Élet és Tudornány,

bün|eti, akit szeret. 1990. aug.3.,29 sz. 906-908

A uagyor csetkeszet tőrténetéből. -Honsmeret, 1988, (16 évf.) 5. sz 29-30.

Kollé1iam

-97,

(45. évf,) 27. sz, 840-842,;

(32. éví.)M, sz, 1.

Magynr Exodus, -Képes 7, 1988. máj, 7. (3, évf,) 19, sz. (109.) 27.

,,Amagyarcsukészettőténete"c,kiál|ílásmegnyitója

87

Andlás: Informatio de statu

Transsylvaniae et spe conversionis 1650) Közreadja:

Benda Kálmán és Kenéz Gyózó In A Ráday Cyűjiemény Evkönyve VI., 1989 Bp,, 1989, Ráday Gyűjtemény, 210-232.

:

Vissuenlíkezuek,kiillíttísokaNantes-i Ediktum t:issmuondsának (168il 300, éafordulóia alklmíbóL (Búzalánosal) In: A Ráday Gyíjtemény Evkönlve, VI. 1989. Bp., 1989, Rádav

A Moldt:ai csdagó-mnyyar ohuínytdr Eg1 fottdskiadtdny törtélete, -Histőna,7990,

st

(12,

évf )

Egv forrtískiadutíny tiitthete. Beszélgetés Benda

kilmdnnal A Moldoai csángó-magyat

oktttiuytdnóI - Coníessio, 1990 (11. évf ) 3 sz. 110-112 (Interjú)

Ciujtemény, 361-363.

.,)Aag.u:ircrszúgpéIdítnutatott."In:Heg,yalja.MéníócsanakiQság, 1990.(2,évf.) 11 sz.

MagyanrszágKelet ésNyugatkőzt.In:he|yünk Európában. A 19. nyári művelódéstörténeii egyetem kiadványa a írancia forradalom 200. évfordulóján, Nyíegyhána,1989. G8,

KlLltlirink

A

|T

ancia |omdalom

h lvlagyarorslig,Ill:Magyar

a

2,sz.IT15. Rememberfug scottting in Hun3ary,

XXX,) No 113,143J44, A

,,két

történelenben - Confessio, 1989, (13. éví)

A:

Az igazstí1ba csaurt lwzugstig - Flangszín, 1989 febr 8 a

(2.

évl )

6.

nagyat népfoiskoln? - Népművelés,1989. (36. évf.) 1 sz

AMdayGyijteményEvkönv.,,e,\'I

,

The

In:ARádav

1989 Bp,1989 Ráday

lJtolsóbúcsti Aszlalos Mikldsídl, In: A Ráday Cvújtemény Evkónyve, VI. 1989, Bp., 1989.

felszíne és nélye. Beszólgetés jan.15, (33. évf.) 3. sz. 3. (Interjú)

és Teier,ízio

[Beszélgetés Benda Ká]mánnaI], - Somogyi Néplap, 1990 ápt

Miklós: Bírősdgi letléItirak, 1526-1869 Bp., 1989. - Hadtörténelmi (103 évf ) 3. sz, ']50-151.

Reunifution

of

Hungary within the Hnbsburg Empile

; The

lnpact of

Lhe

h ench Reuolution

dr

Benda

(talminnal - Reformátusok Lapja, 1989. évf.)

márc. 101{10. (Interjú)

Gyülekezettörténet - helytörténet, Harkány PáI: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból, 198ó. In: A Ráday GyújteményEvkönyve, VI. l989. Bp., 1989. 343-344. (Ismertetés)

Bp., 1988.) Bp., 1991

Corvina 62-82., 85-92 Rei.'olutíon

Ungarns Von den Anfángen bis zur Cegenwart. (fig ) Peler Hanák 2

Habsbutg Absolutisn and the Resistlnce o| the Hungarinn Estates in fhe Sfuteenth and SeaenLeenlhCenturies. In: Crown, Church and Estates. Central European Politics in the Sixiexnth and Seventeenth Centuries. (Ed.) R J Ewans - T. V, Thomas. London, 1991 Macmillan, 123{28.

A

ret'ormició

és a

unllísszabadsíg esznéje.In:Egyházak a vő|tozó világban. (Szerk.) Bárdos

István és Beke Margit, A Nemzetközi 1991, aug, 29-31. Esztergom, 1991

Egyháztörténeti Konferencia előadásai Esztergom,

Komárom-Esz|ergom Megye Onkormánvzata,

Tatabánya, 29-33,

Annldaai Latolikusokegyluizi szetLartis-rendie1642-bó:L -Etdélvi Magyarság, 1991. febl,

1990 Les Hongrais

tie

Moldavie (Iu Tchangod aux XVIe et XVIle siécles, In: Studes Historiques

Hongroises pubüées á 1' occasion du XVlIe Congrés Intemationale des Historiens par le Comité des Hisloriens Hongrois, 2, Ethnicity and Society in Hungary, (Ed) Ferenc Glatz Bp,1990, MTA TI1,61-65 Les iucobins t'tnnEais tlus

pal

Europea sulla Rivoluzione

.

ln: The Corvina history of Hungary. From the earliest times until the present day, (EC,) Péter Hanák (A revised editon of ,,One Thousand Years. A concise His|orv of Hungary.

In: Die Geschich|e

Ujság,1989 jul. 10-16. (34 éví)28

Hít,hagyoniny,szolgilat,BuzélgelésBaúoMInúnttirtsnésszel.-Közneve]es,1989,(a5 sz,3-5 és Látóhatár,1990,

mozgásban.

verb, Auflage. Bp, 1991. Corvina, 72-93., 97{05,

A ,,modern" embeil jogok|arrodalma.-Rádio sz 32 (Interjú)

44.

nz etlrópai eszmóntlhez,In:Kőzép-Európa

DíeVuelnigungUngams imHabsburgerreich;Die Auswil,kungen der Flottzösisehen

Ráday Cyíjtemény, 350-351,

törLénelem

Kilminnnl

1991,

}4

Glújtemény, 349-350,

A

Endre V ues

Közlemények,1990

Cyűjtemény Evkönyve, VL 1989 Bp., 1989 Ráday Glijtemény, 364-373 In:

ehzígetelten nézni, Beszólgetés Benda

sz 21

IgnzgatóijelentísnkídayGyultemany1985.,1986.,1987,nimunkrldrdl RnppIliszlóbúcsúztatásn

tdlunknaradni

eglthn:.nk n nng1,1orstígért,

V arga

Elrőki negnyitó és elltöki zírszó.In:JlbíIeumi tudományos iilés a jászkunságiak

Mit aklr

és jeletlí

lunzeti összetartozLísrdl. - Kecskeméti Lapok. 1990 (Inter;ú)

17 (1o ét,f)89 sz 5 (Inierjú)

sz 4043.

1989,,Á

szemnel - Falvak népe. Szatmámémeti, 1990, nov 3,

(Szerk) Agócs Sándor, Bp, 1990,,28-33 (Interlú)

nagyat ktLlLúrdtdl". (Julow Viktonai) (Részlet Benda Kálrnán és Julow V.iktor

kitelepűlésének 200, évfordulóján. Kisijszállás, 1986. ápr. 19-20. Szolnok, 195-196. (A Szolnok megyei Múzeumok Közleményei 44-45.)

Nem lthtt a magyar mtiltat eiu ópai:igról, aalisróI, ),r,i mitdighíl,ek

-The New Hungarian Quarterly, Spring 1989. (Vol

beszéltetéséből ) - AIíöld 1989. (40. évf.) 9

és lőrtítulníitk re|ormátus

(Interjú) Bls:éIgetés Bada Kalmdnnnl ,,Bethlen Gúbor transsyluinini klcepciójitóL" -Kőzós út. Cigiány úpág, 1990 aug 4.5, sz (Interjú)

Családi Kalendárium. 1989. Bp., 1989.

134-135. Magynrorszdg Kelet ésNyugatközt. Közép-Európn

1

70-72.

(2

évil 31-32. Atmgyarorsaigilliluini Óze Sdndotkönyle

re|otmíció es drökige, - Coníessio, 1991. (15, éví,)3, sz. 52-54,

elá In: Óze Siáldor: ,,Brineiért bünteti Isten a magvar népet." Egy bibliai

párhuzam vizsgálata

a

XVI századi

nyomtato|t egyházi irodalom alapján, Bp,, 1991.9-11.

Atalai nép|őiskola,ln: Népfóiskola tegnap, ma, holrrap, (Szerk.) Harsányi István. Bp

, 1991

Püski K,, 81-85.

ses

clntellryOlalrrs irongrois. In: La Storia della Storiografa

Történelem In: Népfóiskola tegnap, ma, hoJrrap (Szerk,) Harsányi lslván Bp.,1991. Pűsl.j

II.

Francese. Roma, 1990 261-269

K,200_203.

96

^(ÁPlAI^{K 1993

Amolduaí magyarok törtmete, -EvópaíIdó, Független emberjogi kisebbségvedelrni és kritikai hetilap. Sepsiszentgyörgy, 1991. márc. 20. (2. éví.) 12, sz.

A Lónyay utcai Ginnázium. - Histőia , 1991

, (13 ,

Vég-Vfuad aíra.In:Yaradinun. Enrlékkönyv, 1992. (Szerk.) Varga Gábor. Nagyvárad, 1993.

éví) 5-6 , sz. 12-14.

Megisnerlrdésem Habsburg Arberttel. In: AFólevéltámok. Dr, Habsburg Albert éIe|e és munkássága, (Szerk,) Dobos Gyula. Szekszáld, 199l. 15-16,

59-65.

A75 hls(,lnyat ]ózseíköszöntése.

Mayyarotszigott, - Café Bábel, 1993. 1. sz,9-15.

,,A tirsildmikerdhek Kilmín akadémikussal,

Wgatójíall

-Somogyi Hírlap, 1991, ápr, 30.

(2,

Lelki megbnalu ugy polittkni kíegyeus? A felektzetí együttéIés a 16-17,

évf,) 9. sz, 5,

Amolduai csóngóktötténeténekaázlota.In:,,Moldovának

szép táiaind sziilettem," Magyarországi csángó fesztivál és konferencia. (Szerk.) Péterbencze Anikó. Jászberény,

kczdettd fogtla jelen aaanak a protesttins egyhaukban." Beszdgetés Benda a

Dunamellíki Refomdtus Egyházkuilet Mday Gyűjteményének

1993.20-27,

-Kapu,1991.(4. éví.)6. sz,40-46, (Interjú)

cstíngó magyaíOk törtélvle, -Maryar MúltHungarian Past, A Magyar Történelmi Társulat íolyóirata. (oumal of ihe Hungarian Historical Society Sydney), 1993. (Vol. XX,)

A moldaai

,,Amúlt reilis tíbrdzoldstítakell törekednink," Beszélgetés Benda KíImtinnnl -Szegedi Egyetem, 1991. ápt. 8. (39. éví.)5, sz. 2. (Interjú)

No

Areformíció,láltozó és örök elemei, -Óhaza. Sikeres Magyarok Alapítvány Hírlevele. 1991. június (3. évf.) 2 sz. 6. (Interjú) kisztus

mnst'ajta

juhai. Ak(jlcsönöskíáLkonísok

Ka]nánnal]. - 168 óra, 1991,

kota uégápp

lezárult,|BeszéIgetésBenda

Előszó.In:Pá|ócziHorváth

luluisz Cyula. 1930-1993. - Századok,1993, (127. éví.)2. sz. 387 -389, Benda Kilrruin a csóngól
iebr,28.

-Tirudalni ítalakulís, -Korunk (Kolozsvár), In: ,,Kezi,ink

magyar reíormáfusok IL ülá$alálkozójának

Mánnerhacht im al]gemeinen und zur Herkunít der donauschábischen -

1992, (3. éví.) 11. sz.102-106

munkáját tedd állandóvá"

Sueüa Pannonica, 1992,) - Kisebbségkutatás,7992l93.

du

irr Gesonderen,

éví.)3.sz.672-674.

Enüékkönyve, Debrecen, 1992, 154156.

és kikóczí|ózse|,

idées de

Rlusseau en Hl:nplie au XVIIIe síécle.In:Robert Thiery (Eci): Rousseau,

Folyóiratok és periodikák

l'

szerkesztése

Ernile et la Révoluiion. Actes du Colloque Intemaiionale de Montmorency, 27 sept.-4 oct. 1989.

(2,

(Ismertetés)

A

(Adaléka ,,Törökországi levelek" íorrásértékéhez,) In: Irodalom, történelem, folklór. Mikes Kelemen 300, évforduJójára. Deblecen, 1992.87-92, écho

(BeszélgetésBenda Kálmánnal.) - Szekzárdi Vasámap, 1993.

évf.) 8. sz.5, (Interjú)

(3.

A népképviseletmegtartó erejéról (Karly-Berger, Susanna: Behachtungen zur

Lwelet. Válogatta, a bevezeió tanulnrányt és a jegyzeteket összeáütotta

Amagyarországilliluinireforudcíó n öröksige,

L'

K., 20S210.

Egy magyar diák Habsburg Oftónál 1938 ele'én, - História, 1993, (16. éví.\4. sz.24-26.

136,

Benda Kálrnán Bp.-Bukarest, 1992. Európa K. - Kriterion K., 291. (Téka)

Mikes Kelemen

Lajos: Két világ határán. Bp,, 1993. Hatodik Síp Alapít-lány,5-7,

Mepyifd. - Irodalomismelet, 1993. júI. (4, éví.) 1-2. sz, 3-4.

1992 Re|ormíció

évf,) 2. sz. 28-30,

Uldszd, In: Rákosné Ács Klára - Szász Mária: A lélek rajza. Bp., 1993, Göncöl

Osteneischisches Biographisches Le;.jkon, 1815{950. Lieíerung 47. (Scheu - Schlesinger) Wien, 1991. Verlag der Osteneichischen Alademie der

Bocskni]stadn:

(5,

A jász parasztnak van történelrni tudata. - Jászkunság, 1993. febr, (39. éví.)2. sz. 29-33.

SchíIIer, Siegmunrl,|n:

Wissenschaften,

1-2 SerialNo. 43., 8-14.

Magyar zsu!óhlstórit - Szombat, 1993.

éví.)33, sz. 4-5. (Interjú)

(3.

szíudi

Paris-Montmorency, 1992. Universitas,

47

1-475.

Az1795-ben kitlégzett magyar jabbinusok lumtlainak eltemetése 1960-ünr. In: KiráIy B,ela emlékkónyv, (Szerk.) Jónás PáI, Peter Pastor, Tóth Pál Péter, Bp,,1992,90.

Rnue d' Histoire Compaúe.XYJe,T.L -XXVIe, T. VII. (1943-1948) Szerkesztó

Kétsziz ke|ult megkiday Cedeonknkő,iodalomryírLoló,műgyűjtő.-

Haunk

Bíbliothique deIn Rnue d' Histoire Comparée, (1943-1948\ íMe8ielenr 5 kötet] Szer-kesztő

Eseménynaptár, 1992.,

u aNlgyailág

TelekiPáITudomány

3,

sz.6-7

A

,,szent öreg" .Rlidny Gedeon éskőnyuilira,

,

lMegjelent

- Magyar Nemzet, 1992. aug,7. (55. évf.) 186. sz.

3

(1946-1947) [Megjelent 4 kötelJ (Gál Istvánrral)

llrílzf. A Történettudományi

kötet] (Berlász Jenóve]) Szerkesztó

8.

Suudok. (82-103. éví,) (194&1969) Sze*esztóbizottsá8i

Biblia-konferenciaPdrlzsúarr. - Nyelvünk és kultulánk, 1992. mátc.,M. sz,40-42.

I]adtörténelmi

[HozzdszóIís,] In:OwenhahóI nyolcvanhatban,

Közkmények.

(Újíolyan.

Hislotiul Abstract, Nol 13,-Vol.

Jegyzókönyvek.Bp.,1992.SzázadvégK,-

(Az

1956- os |nIézet, 17 2-17 3

Confessio,

VdradrStenbug]ínos búcsúztattísa. -Századok,7992. (726. éví.)5-6. sz.692-694.

Histórin, (Az

Szerkesztó

Intézet Kiadványai (1947-1948)

1

L -

tat

A16. évíolyamtól [1967-tólJ) Szerkeszióizotúgi tag

21, [1967-1975])

Szerkesztíbuoítságt tag

évíolyamtól [1977-tóIJ) Szerkesztóségi tag

évíolyamtól [1979-tőlD Szerkesztóbizottsági tag

AP,liday GyújteményÉahnyue.(AZ.kötettől

Egy jakobinus a Raday Könyuúrban_ Beszélgúu Bendn Kiludnnal, -Köznevelés, 1992, ápr. 10. (48, évf.) 15, sz. 3. (Interjú)

[1980$I]) Szerkeszlőbizo|lsági tag A kiday Gy,űjtattay EgyhtíztutéleliTanulnuilyaL (1985-től\ Szerkesztóbizottsági tag

Anúltra

A Rtíday Gyűjtemény fiizetei. (198Gíó1r) Szerkesztóizottsági

63.

epülő jörlő.BeszelgetuekBenda

Kilmtinnal,,Népszabadság,

1992. márc, 16, (51.

évl)

Népm,ű:ulí u bnéúsz egy szentéIyben. BeszélgetésBendaKíImán akndémikussal.

osszeállította: soós Istaán

-Megyei

Jász-Nagykun-Szolnok lvíegyei Néplap, 1992, ian, 20. 3. (Interjú) Vigyízla az ingoainyon. - Magyar Honvéd,,1992.jan.24. (2. évf.) 4, sz. 0-41.

Szerkesztőségi megj egyzés: Benda Wlmán műueinek bibliogrdfidja késóbb egy jaaított és bőtlített kiaddsban meqjelenik,

Tükör,

Egy csalídba tartozó testlákénL.Vigydzaa az íngouínyon, Beszélgetés Benda

Magyarotszág,1992, márc.11,

(2,

Kílninnal .Új

évf.) 58. sz.13. (Interjú)

ÚjSzéchmyidíjasunk:BeilaWlmin.Hattírokéstőrésaonnlnk,-EstiHírlap,

1992.márc

18.

(37. éví,)sz,5. (Interjú)

A

Habsburgok

u Magyarorczíg, BuzéIgetésBeilaKiltruínna!,-Óhaza, Sikeres magyarok

Alapítvány Hírlevele. 1992, máj,

(4,

évf.) 1. sz. 7-8.

TörténelemésrendszerotíItoztís.-SzabadEutőpa,1992.(2-éví.)8.sz.14-15 (Interjú) A püspökbeismui. óra, 1992. aug. 4.

lBeszélgetésl Benda Kálrnánnal. [Ravasz László emlékjratairóI,] - 168

A, évf.) 3l. sz. 20-21,

- kitüntetettekrű 16 (55.éví.\il.sz.9.

Arcképek

,

Benda Kalmtin ,

Magynt törLénészekkongresszusa. D

tag

sz.6. (Interjú)

omokos kiszöntője.

Gyinfu Gyi;rgy , nb, - Magyar Nemzet, 1992. márc,

Hatalmibe|olyás nélknl Benda Kilnán megnyítója,Kosíry

- Magyar NemzeL, i92, aug

1

8. (55, évf ,) 195, sz.t 0.

Schksingu,Ludwig (Irfos). In: Osterreischisches

Biographisches Lexikon. 1815l950. 48 (Sclrlesinger - [Sümid] Neunann, F.) Wien, 1992, Verlag der Osteneichischen Akademie der Wissenschahen, 196-197. _Lieferung

Kókay György: Geschichte des Buchhandels in Ungam. Mesbaden, 1990. Irodalomtörténeti Közlemények, 1992, (96. éví)5-6.sz.694.696. (Ismertetés) A moldvai csángó magyarok vallási néprajza és szociológiája. (Detridrné Török Zsuzsa: Kultura és szakalitás a moldvai csángóknál c. cikkéról,) - Kisebbségkutatás, 1992l93, (2. éví.) 1. sz. 459-461. (kmertetés)

.,]t

No title

Recommend Documents