K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.239/ 16 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság az SKS Nyíregyháza Konzorcium (Konzorciumvezető: SADE Magyarország Mélyépítő Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 72-74., tagjai: KeletÚt Kft. 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 14., Swietelsky Magyarország Kft. 1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-21., képviseli: Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda Dr. Szabó Klára ügyvéd, 1117 Budapest, Budafoki út 79., a továbbiakban: kérelmező) által a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Nyíregyháza és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programja – Csatornahálózati munkák a FIDIC Piros könyve szerint” tárgyú közbeszerzési eljárása 1., 2. és 3. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő az 1., 2., 3. rész vonatkozásában megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő 1., 2., 3. részt lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság a 2010. április 21-én elkésetten előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1.000.000 Ft, (azaz Egymillió forint) bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 900.000,- Ft, azaz (Kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
2
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, az érdemi rész vonatkozásában a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel, míg a megszüntető rendelkezés tekintetében a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelemmel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának iratai, a D.398/2009. számú, a D.658/2009. számú és a D.32/2010. számú jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásban és tárgyaláson megtett nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2009. március 28-án tette közzé ajánlati felhívását a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárásra a rendelkező részben meghatározott tárgyban, melyet jelentősen módosított a 2009. május 2-án közzétételre került hirdetményében. Ajánlatkérő közbeszerzése közösségi alapokból finanszírozott, a felhívás VI.2. pontjában megadott hivatkozási alap Nyíregyháza és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Programja, KEOP-1.2.0/2F-0005. Ajánlatkérő a felhívása II.2.1. pontjában az alábbiak szerint adta meg közbeszerzése tárgyát és azt, hogy 5 részre teszi lehetővé a részajánlattételt: Egyösszegű, átalánydíjas, a FIDIC „Piros” Könyve szerinti vállalkozási szerződés a „Nyíregyháza és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program” csatornahálózati munkáinak elvégzésére 5 részben az alábbiak szerint: 1.Rész – Kisteleki szőlő és iparterület, Nyíregyházi út és környéke, belvárosi vegyes területek, Bujtos utcai átemelő, Tünde utcai átemelő, Csárda utcai átemelő, Csalóközi átemelő, Arany János utcai átemelő, valamint csatornamosó gépkocsi és önrakodó tehergépkocsi beszerzése. 2.Rész – Sóstó hegy, 1-3. ágvezeték, 6., 8., 9. ágvezeték 3.Rész – 4-5. és 7. ágvezeték 4.Rész – Telepi nyomóvezeték, átemelők, 1. és 2. főgyűjtő, Debreceni úti átemelő 5.Rész – Új és meglévő átemelők szaghatásának kezelése. A felhívásában ajánlatkérő részenként részletezte is a beszerzése mennyiségét és mindegyik rész vonatkozásában azt közölte, hogy az adott rész építési
3
munkáinak elvégzését kéri a megrendelő által szolgáltatott ajánlati tervek, illetve ajánlati kiviteli tervek alapján. Ajánlatkérő az 1-4. rész esetében a beszerzése mennyiségének ismertetésekor külön megadta a gravitációs vezetékek, a nyomóvezetékek, a bekötővezetékek, a házi átemelők és az átemelők mennyiségét, valamint a vezetékek specifikációját. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában az 1-3. rész tekintetében a teljesítési határidőről akként rendelkezett, hogy az a szerződés megkötésétől számított 15 hónapos időtartam. Ajánlatkérő ehhez kapcsolódóan a szerződéskötés tervezett időpontjaként 2009. június 29-ét határozta meg (ajánlatkérő alap felhívásában a szerződéskötés tervezett időpontjaként 2009. június 22-e került megadásra). Ajánlatkérő felhívásában meghatározta a részvételi feltételeket, a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a fő finanszírozási és fizetési feltételeket. A felhívás III.1.2. pontja alatt ajánlatkérő közölte: az ajánlattevő számláit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, mint Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet (KSZ) egyenlíti ki. Az igazolt és ellenőrzött számlák 60 napos határidővel, átutalással kerülnek kiegyenlítésre a Kbt. 305. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Ajánlatkérő feltétel nélkül visszafizetési biztosíték ellenében az ajánlati nyilatkozatban meghatározott ellenérték 10 %-át kitevő előleget fizet a Vállalkozó számára. Ezt követően a kifizetés a teljesítés arányában, havonta történik. A kifizetés pénzneme magyar forint. A részletes fizetési feltételeket az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Ajánlatkérő a felhívása III.2.3. pontjában határozta meg a műszaki, szakmai alkalmasság igazolási módjait és az alkalmasság feltételeit. A 2. alpontban ajánlatkérő előírta mindegyik rész esetében azoknak a szakembereknek, illetőleg vezetőknek a megnevezését, képesítésük ismertetését, akiket a teljesítésbe be kívánnak vonni (Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pont). Megkövetelte az ajánlott szakemberek szakmai önéletrajzának, továbbá végzettségének (diplomák) és képzettségének (jogosultságuk) igazoló okiratainak az egyszerű másolata csatolását. Ajánlatkérő részenként határozta meg a műszaki, szakmai alkalmasság feltételeit külön a referenciamunkákkal összefüggésben és külön a szakemberek tekintetében. A szakemberek vonatkozásában – egyebek mellett – megkövetelte, hogy az együttesen biztosított kulcsszemélyzet építésvezetőre vonatkozó követelmény tekintetében az 1-4. részre történő ajánlattétel esetén részenként rendelkezzen: - „Két fő vízgazdálkodási építmények munkálatainak korlátozás nélküli felelős műszaki vezetésre jogosultsággal rendelkező olyan szakember, aki egyben rendelkezik 5 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal a
4
víziközművek hálózatai, (csatornázási) munkák építési munkáinak kivitelezésében, - Egy fő építmények technológiai gépészeti berendezéseivel kapcsolatos munkáinak korlátozás nélküli felelős műszaki vezetésére jogosultsággal rendelkező olyan szakember, aki egyben rendelkezik minimum 5 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal a víziközművek hálózatai, (csatornázási) munkák építési munkáinak kivitelezésében, - Egy fő építmények villamos berendezéseivel kapcsolatos munkák korlátozás nélküli felelős műszaki vezetésére jogosultsággal rendelkező olyan szakember, aki egyben rendelkezik minimum 5 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal a víziközművek hálózatai, (csatornázás) munkák építési munkáinak kivitelezésében, - Egy fő közlekedési építmények építési munkáinak korlátozás nélküli felelős műszaki vezetésére jogosultsággal rendelkező olyan szakember, aki egyben rendelkezik minimum 5 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal a víziközművek hálózatai, (csatornázási) munkák építési munkáinak kivitelezésében.” Ajánlatkérő azt is megkövetelte minden egyes rész esetében – kivéve a technológia gépész, a villamosmérnök és a minőségügyi szakmérnök szakembert –, hogy külön-külön személyt kell biztosítani. Közölte ugyanakkor azt is, hogy abban az esetben, ha egy személynek több szakterületen van felelős műszaki vezetői jogosultsága, úgy azon szakemberek egy részen belül mindegyik, a feladat ellátására alkalmas szakterületen alkalmazhatók. Ajánlatkérő az ajánlattevőknek és a 10 %-os mértéket meghaladó alvállalkozók együttes megfelelésének lehetőségét biztosította a műszaki, szakmai alkalmassági feltételek tekintetében. Ajánlatkérő felhívása tartalmazta, hogy a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez kapcsolódóan meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponttartományt és a bírálat módszerét. Ajánlatkérő tájékoztatást adott arról a felhívása VI.3.1. pontjában, hogy a hiánypótlás lehetőségét teljes körben biztosítja. Ajánlatkérő a felhívás VI.3.8. pontja alatt az alábbi előírásokat határozta meg: - Az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni és benyújtania. - Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő Kbt. 70. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát. - Az ajánlatban meg kell jelölni: • a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy)
5
meghatározása nélkül, illetőleg az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. Ajánlatkérő a felhívás VI.3.20. pontjában közölte, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő szakmai ajánlatát a dokumentációban megadottak szerint az alábbi tartalommal: - Organizációs terv, - Felvonulási létesítmények (ideiglenes építmények), - Minőségbiztosítási intézkedések, - Környezetvédelmi intézkedések, - Építési és számlázási ütemterv (grafikus ábrázolással és szöveges magyarázattal), - Eljárásmódok. Ajánlatkérő 5 kötetből álló ajánlati dokumentációt is összeállított: 1.Kötet Útmutató az ajánlattevőknek, 2.Kötet Szerződéses feltételek, 3.Kötet Műszaki előírások, 4.Kötet Egyösszegű ajánlati ár, 5.Kötet Tender tervdokumentáció (rajzokkal). Az 1. Kötet tartalmazza az útmutatót az ajánlattevők számára, melyben állapította meg ajánlatkérő az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, ez tartalmazta az eljárás lefolytatására vonatkozó információkat és a formanyomtatványokat mellékletként. A 11. pont alatt adta meg ajánlatkérő az ajánlat részét képező dokumentumok részletezését. A (11) alpont alatt rögzíti, hogy a műszaki alkalmasság igazolására az 5. számú melléklet formanyomtatványai szerint kéri a Kbt. 68. § (2) bekezdése szerinti referenciaigazolásokat, a „Szakemberek” című formanyomtatványt kitöltve, mellékletekkel (önéletrajzok, diplomamásolatok, jogosultságot igazoló okiratok másolatai) együtt. A (12) alpont alatt a vállalkozó műszaki ajánlatára vonatkozó követelményeit írta elő: „A Vállalkozó műszaki ajánlata (7. melléklet – Jegyzékek) Cégszerűen aláírva, kitöltve, jelen Dokumentáció 8. Melléklete szerint, megpályázott részenként külön-külön. • A - Alvállalkozók • B - Műszaki ajánlat”
6
A (13) alpont alatt előírta, hogy ajánlattevőknek az „Egyösszegű Ár Felbontása” dokumentumot kell csatolniuk cégszerűen aláírva és kitöltve a dokumentáció 4. Kötete szerint. A (14) alpontban ajánlatkérő előírta, hogy az általa kiadott kiegészítő tájékoztatásokat az ajánlattevők csatolják be az ajánlatukba, mellyel azokat elfogadják. A 11.2. pont alatt ajánlatkérő közölte, hogy javasolt a dokumentáció formanyomtatványainak a használata és ahol szükséges azoknak saját űrlapokkal történő kiegészítése. Rögzítette azt is, hogy: „amennyiben ajánlattevő saját dokumentumait használja, úgy azoknak tartalmilag meg kell egyeznie a jelen dokumentációban megadott formanyomtatványokkal.” A 11.3. pontban az ajánlatkérő kimondta, hogy az ajánlattevő köteles a felhívás és a dokumentáció követelményeivel teljes mértékben, összhangban lévő ajánlatot benyújtani. A 12. pont alatt adta meg ajánlatkérő az ellenszolgáltatás összegére vonatkozó alapvető előírásait. Közölte, hogy az ellenszolgáltatás összegének a teljes munkák költségeit tartalmaznia kell, beleértve valamennyi ezzel kapcsolatos költséget. Rögzítette azt is, hogy az árajánlat készítésekor az ajánlattevőnek figyelembe kell venni a kifizetés feltételeit, valamint az infláció mértékét a szerződés teljes időtartamára vonatkozóan és az árakat prognosztizált áron kell meghatározni. A dokumentáció 1. Kötetének 1. számú mellékletét képezte az ajánlati nyilatkozat (felolvasólap) és annak függeléke, részenként külön-külön. Az ajánlati nyilatkozat 2. pontja az alábbiakat tartalmazza: „Ajánlatot teszünk a munkák elvégzésére és befejezésére az Ajánlatkérési dokumentációban meghatározott feltételeknek és határidőknek megfelelően fenntartások és korlátozások nélkül az alábbi összeg erejéig.” Az ajánlati nyilatkozat 3. pontjában kellett megadni az ajánlattevőknek ÁFA nélkül az ellenszolgáltatás összegét. Ajánlatkérő ezen ponthoz fűzött lábjegyzetében előírta, hogy „Meg kell egyeznie az Egyösszegű Ár Felbontása Ajánlatkérési Dokumentáció 4. kötet című dokumentum Ellenszolgáltatás Összege sorával!” Az ajánlati nyilatkozat 4. pontja alatt kellett megtenniük az ajánlattevőknek a kiviteli véghatáridőre megtett késedelmi kötbér mértékére vonatkozó késedelmi kötbér vállalásukat. Az első három rész esetében az ajánlati nyilatkozat függeléke tartalmazta, hogy a létesítmény megvalósításának időtartama az 1.1.3.3. pont alcikkely szerint 15 hónap. Tartalmazta azt is az ajánlati nyilatkozat függeléke „Az előleg teljes mértéke”-t, mely a szerződés elfogadott végösszegének a 10 %-a olyan pénznemben, ahogyan a szerződéses ár fizetendő. A függelék rögzítette a
7
„Közbenső Számlák minimális értéke”-t, mely „a Szerződés Elfogadott Végösszegének 5 %-a”, ezen előírást a szerződéses feltételek 14.6. pont alcikkelyére alapították. Az 5.2. számú melléklet a szakemberek bemutatására vonatkozó formanyomtatvány volt, melyben táblázatos formában meg kellett adni a szakemberek nevét, munkakörét a szerződés teljesítése során, végzettségét, jogosultságát, szakmai tapasztalatait (év). Rögzítette azt is a formanyomtatvány, hogy az itt feltüntetett szakemberek tevékenységének, képzettségének és egyéb adatainak részletes bemutatását a nyilatkozathoz külön csatolt szakmai önéletrajzok tartalmazzák. A szakmai önéletrajzra ajánlatkérő szintén formanyomtatványt bocsátott rendelkezésre, melyen megkövetelte a szakértő aláírását is, előírta azt is, hogy a szakmai önéletrajzot úgy kell kitölteni, hogy az tartalmazza az adott szakember alkalmasságának megítéléséhez szükséges összes információt. A szakmai önéletrajzban a személyes adatokon kívül meg kellett adni az iskolai végzettségre és az egyéb tanulmányokra, munkahelyekre, munkakörökre vonatkozó bemutatást is. Ezen bemutatások esetében ajánlatkérő a „Mettől meddig (év)” kérte az ismertetést. A „Képzettség igazolása” táblázat esetében ajánlatkérő egyrészt megkövetelte a „Korábbi projektek ismertetése, időpontjai”, másrészt az azokban ellátott funkciók és feladatok megadását. Ajánlatkérő felhívta a figyelmet arra is, hogy csatolni kell a diplomák, valamint a jogosultságot igazoló okiratok másolatát. A 7. számú mellékletben a Jegyzékek kitöltéséhez útmutatót is adott az ajánlatkérő. E szerint a jegyzékeket a megpályázott részenként külön-külön kell benyújtani az adott résznek megfelelő tartalommal. A Jegyzékek összes kérdésére válaszolni kell, szükség esetén pótlapokat is mellékelni. A Jegyzékek a szerződés részét képezik. Az első jegyzék az „A-Alvállalkozók”, melyben ajánlatkérő külön kérte bemutatni a szerződéses ár 10 %-át meghaladó alvállalkozásba adás esetén a következőket: az alvállalkozásba adni kívánt munka, alvállalkozó neve és címe, az alvállalkozás tervezett %-os értéke az ajánlati ár százalékában. Ugyanezen jegyzékben kellett megadniuk ajánlattevőknek a 10 %-os mértéket meg nem haladó alvállalkozásra vonatkozó adatokat is. Közölni kellett: az alvállalkozásba adni kívánt munkák megnevezését és azt, hogy ennek milyen a tervezett %-os értéke az ajánlati ár százalékában. A dokumentáció 1. Kötet 96-97. oldalán közölte ajánlatkérő a követelményeit a műszaki ajánlatra. Előírta: „Az Ajánlattevőnek ajánlata részeként Műszaki Ajánlatot kell benyújtania. A Műszaki Ajánlatban részletes eljárásmódokat kell összeállítani a Szerződés teljesítéséhez. Az eljárásmódoknak tartalmazniuk kell mindazokat a módszereket, forrásokat, melyeket a Vállalkozó alkalmazni kíván
8
a kivitelezés során a szerződésben vállalt kötelezettségeinek és a Megbízó követelményeinek teljesítéséhez.” Ajánlatkérő I.-VI. pont alatt határozta meg a tartalmi előírásait, melynek megfelelően kérte a műszaki ajánlat elkészítését. Az V. pont alatt az „Építési és számlázási ütemterv (grafikus ábrázolással és szöveges magyarázattal)” címszó alatt az építési és számlázási ütemterv tartalmára az alábbiakat írta elő: 1. az aktuális teendők, továbbá az emberi erőforrások bemutatása 2. tartalmazza a mérföldkő időpontokat, dátumokat 3. teljesítési részhatáridők feltüntetése 4. befejezési határidő feltüntetése 5. az építési ütemtervhez illeszkedő számlázási ütemterv a csatolt B.2. sz. minta alapján Az építési ütemterv grafikus ábrázolását a csatolt B.1. sz., a számlázási ütemtervet a B.2. sz. minta alapján kell elkészíteni.” A VI. pont alatt az eljárásmódok tekintetében az 1. és 7. alpont alatt az alábbiakat írta elő: 1. Vonatkozó jogszabályok, hatósági, szakhatósági üzemeltetői előírások, követelmények, szabványok és műszaki előírások, technológiai utasítások követelményei stb. 7. Építési anyagok, beépített berendezések megnevezése és beszerzési forrásai (B.4 sz. minta alapján). A B1. számú minta vonatkozott az építési ütemterv grafikus ábrázolására. Ebben kellett megadni az ajánlattevőknek a tevékenység számát, megnevezését, kezdetét és végét, időtartamát napokban, a munkaerőforrást, a határidőt, a megvalósítás időtartamát. A kiadott táblázatos forma 3 évet tüntetett fel mindezen közléseket követően a 2009-et, 2010-et, 2011-et. 2009-es évnél 7 oszlopot, 2010-es és 2011-es évnél pedig 6 oszlopot tüntetett fel. A B2. számú minta a számlázási ütemterv volt, melyben kérte megadni az előlegre, az 1-7. számlára vonatkozó adatokat, a tartalékkeretet és mindezek összesítését a következő számlánként megadandó adatok közlésével együtt: - készültségi fok, - teljesítés várható dátuma, - részarány (%), - teljesített szolgáltatás: ÁFA nélkül, ÁFA összege, összesen ÁFA-val együtt, - előleg: ÁFA nélkül és az ÁFA összege, - kifizetés: ÁFA nélkül, ÁFA összege, összesen ÁFA-val együtt. A dokumentáció 2. Kötete foglalta magába a szerződéses feltételeket az alábbi megosztásban:
9
1.Fejezet Szerződéses megállapodás 2.Fejezet Általános feltételek 3.Fejezet Különleges feltételek 4.Fejezet Biztosítékok mintái 5.Fejezet Indikátor adatlapok mintái 6.Fejezet Teljesítési igazolások mintái. A Szerződéses megállapodás 3. pontjának szabályozása vonatkozott az ellenértékre és a fizetési feltételekre. A 3.1. pont alatt részenként kellett az alábbi bontás szerint megadni a „nettó vállalkozási díj (a Szerződés Elfogadott Végösszege)”-t: Szerződéses ár: Ft, azaz forint Tartalékkeret: Ft, azaz forint Szerződés Elfogadott Végösszege: Ft, azaz forint Ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy a vállalkozási díjra eső mindenkori ÁFA a hatályos jogszabályoknak megfelelően fizetendő. A szerződéses megállapodás 3.3. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat írta elő: „A Vállalakozó a 3.1 pont szerinti nettó ellenérték 10 %-ának megfelelő,…….Ft, azaz………Ft előlegre jogosult, az előleg összegével azonos összegű előleg visszafizetési biztosíték ellenében, melyet a Kbt. 53. § (5) bekezdése szerint köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani. Ezt követően a további kifizetések a Fizetési Ütemterv szerint, a teljesítés arányában, negyedévente esedékesek azzal, hogy a Vállalkozó a 3.1. pont szerinti ellenérték 5 %-ánál kisebb összegű részszámla, valamint 8 %-ánál kisebb összegű végszámla benyújtására nem jogosult. Az előleg visszafizetése a szerződési feltételek 14.2 alcikkelye alapján történik.” A szerződéses megállapodás 4. pontjának fő címe „A megvalósítás időtartama, teljesítés határideje”. A 4.1. pont alatt ajánlatkérő közölte: „Vállalkozó a Létesítmény szerződésszerű megvalósítását a KU kezdési utasítás kiadásától számított alábbi határidőkön belül köteles teljesíteni: 1. Rész 15 hónap 2. Rész 15 hónap 3. Rész 15 hónap”. A szerződéses megállapodás különleges feltételek 4.24. pontjának szabályozása vonatkozik a régészeti leletekre, melyben rögzítésre került, hogy: „A vízjogi engedélyekben meghatározott területeken végzendő munkálatokkal kapcsolatos minden teendő és azok összes költsége kapcsán esedékes régészeti feltárások összes költsége a vállalkozót terheli”.
10
A FIDIC Piros Könyve általános szerződési feltételek az ügy elbírálása szempontjából az alábbi releváns rendelkezéseket foglalják magukban: 1.1.1.3. pont határozza meg az Elfogadó levél fogalmát és rögzíti, amennyiben ilyen levél nem születik, akkor ez a szerződéses megállapodás napját jelenti. Az 1.1.3. pont alatti szabályozás vonatkozik a dátumokra, vizsgálatokra, időszakokra és befejezésre, melyek körében az alábbiakat rögzíti: 1.1.3.2. Kezdési időpont a 8.1. alcikkely (A munkák megkezdése szerinti értesítésben megjelölt időpontot jelenti). 1.1.3.3. Megvalósítás időtartama azt a kezdési időponttól számított időtartamot jelenti, amely a létesítmény vagy egy szakasz megvalósítására rendelkezésre áll. A 8.2. alcikkely (Megvalósítás időtartama) szerint, ahogyan az Ajánlati Nyilatkozat Függelékében szerepel. Átvételkori próbák jelentik azon próbákat, amelyek a szerződésben kerültek meghatározásra, vagy amelyek elvégzésében a felek megállapodtak, vagy amelyek változtatásként kerültek elrendelésre és amelyeket a 9. cikkely (Átvételkori próbák) alapján hajtanak végre, mielőtt a létesítmény vagy egy szakasz a megbízó részéről átvételre kerül. 1.1.3.5. Átadási-átvétel igazolás jelenti azt az igazolást, amely a 10. cikkely (Megbízó Általi Átvétel eljárásrendje alapján kerül kibocsátásra). 1.1.3.8. Teljesítés igazolás jelenti a 11.9. alcikkely (Teljesítési Igazolás) alapján kibocsátott igazolást. 1.1.4.7. Közbenső fizetési igazolás (Szerződéses Ár és kifizetés) szerint kibocsátott bármely fizetési igazolást jelenti, kivéve a Végszámla Fizetési Igazolást. A 8.1. pont vonatkozik a munkák elkezdésére és az alábbiakat mondja ki: „a Mérnök köteles a Vállalkozót a Kezdési Időpontról értesíteni legalább 7 nappal azt megelőzően. Ha csak a Különleges Feltételekben másképp nincs meghatározva, a Kezdési Időpontnak legfeljebb az Elfogadó Levél Vállalkozó általi kézhezvételétől számított 42 napon belül kell lennie. A vállalkozó köteles megkezdeni a munkát, a kezdési időponttól számított legrövidebb időn belül, majd ezt követően megfelelő igyekezettel és késlekedés nélkül kell végezni a tevékenységét. A 8.2. pont szabályozza a megvalósítás időtartamát: „A Vállalkozónak be kell fejezni a teljes Létesítményt és minden egyes Szakaszt (amennyiben alkalmazható), a Létesítmény vagy Szakasz Megvalósítás időtartamán belül (ahogyan ez alkalmazható) beleértve: a)az Átvételi próbák teljes és sikeres teljesítését és b)a Szerződés szerinti munka befejezését, ahogyan az a Létesítmény vagy a Szakasz szempontjából befejezésre kellett, hogy kerüljön a 10.1. alcikkely (a Létesítmény és a Szakaszok átvétele) szerinti átvétele szempontjából.” A 10.1. és 10.2 pont szabályozza a megbízó általi átvétel eljárási rendjét.
11
A különleges szerződéses feltételek 1.1.1.10. pontja alatt rögzítették, hogy az egyösszegű ár felbontása tartalmazza a létesítmény főbb egységeinek külön árajánlatát és ez a jegyzék képezi az alapját a szerződés során a vállalkozóval történő elszámolásnak. A 1.1.4.13. pont alatt megadták a tartalékkeret tartalmát, mely szerint ez az ajánlati ár felbontásában az ajánlatkérő által meghatározott pénzösszeg, mely a szerződés módosítása nélkül a 13. vagy 20. pont 1 cikkely rendelkezései szerint használható fel. A 4.1. pont alatt előírásra került, hogy bármely tervet, amelynek elkészítése a vállalkozó kötelezettsége megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell készíteni. A terveket a vállalkozó köteles előzetes ellenőrzésre és jóváhagyásra a mérnöknek átadni. Nem kezdhető el a létesítmény egyik részének a kivitelezése sem a mérnök által jóváhagyott vonatkozó építési (kiviteli-) tervek hiányában. Amennyiben kiegészítő tervek elkészítése válik szükségessé, azokat az adott munkarész kivitelezését megelőző legalább 21 nappal be kell nyújtani a mérnök részére jóváhagyás céljából. Amennyiben a vállalkozó egy már jóváhagyott építési terv módosítását kívánja elvégezni, úgy köteles a mérnököt haladéktalanul értesíteni és a módosított terveket a kivitelezés megkezdése előtt legalább 21 nappal újra benyújtani a mérnökhöz jóváhagyás céljából. A vállalkozó saját költségein köteles gondoskodni az általa készített tervek engedélyeztetéséről. A különleges feltételek 14.1.a. pontja alatt megismételték, hogy a szerződéses árnak meg kell egyeznie a Szerződés Elfogadott egyösszegű Végösszegével. A 14.3. pont alatt fenntartották azon szabályozást, hogy a részszámlák benyújtása az elfogadott ütemterv szerint negyedévente, a teljesítés arányában történhet azzal, hogy a vállalkozó a szerződéses megállapodás 3.1. pontjában megállapított ellenérték 5 %-ánál kisebb összegű részszámla, valamint 8 %-ánál kisebb összegű végszámla benyújtására nem jogosult. Az egyes számlákhoz csatolni kell a szerződés részét képező minta alapján a vállalkozó által kiállított és a mérnök által igazolt „Számla indikátor alapú felbontása” című adatlapot, valamint a teljesítésigazolást is. A 14.4. pont alatt szabályozták azt, hogy a vállalkozó köteles a szerződéses megállapodás aláírását követő 14 napon belül részletes fizetési ütemtervet benyújtani a megrendelő részére, amelynek összhangban kell lenni az ajánlattevő által benyújtott építési ütemtervvel és az egyösszegű ár felbontásában foglaltakkal. Rendelkeztek arról is, hogy a fizetési ütemtervet negyedévente kell felülvizsgálni és benyújtani a létesítményre vonatkozó átadásátvételi igazolás kibocsátásig. A 14.6. pont az általános feltételek b) pontját módosította és helyette a közbenső fizetési igazolások kibocsátása körében kizáró feltételként rögzítette, hogy ha a vállalkozó nem teljesít vagy teljesített bármilyen a szerződés szerinti munkákat,
12
kötelezettséget (beleértve a Vállalkozó dokumentáció előrehaladási jelentések készítési, stb. kötelezettségét).
szolgáltatási,
Ajánlatkérő a dokumentációja 3. Kötetét, a „Műszaki előírások”-at részenként készítette el. Mindegyik rész esetében a 3. Kötet szabályozását kettéválasztotta: 3/1. Kötet címszó alatt ismertette az általános követelményeket, míg 3/2 Kötet címszó alatt a speciális követelményeket. Az egyes részek 3/1. Kötetének általános előírásai alapvetően egyezőek. Ajánlatkérő az 1.2.3. pont alatt a projekt ütemezéséről a következőket közölte. A pályáztatás során a vállalkozónak ütemtervet kell készíteni. Az ütemtervtől eltérni nem lehet. A megrendelő a vállalkozó tájékoztatása céljából javasolt kivitelezési ütemtervet készített, amely a folyamatos üzem fenntartása mellett a nyíregyházi szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer belső összefüggéseit figyelembe véve határozza meg az egyes építési tevékenységek célszerűen követendő sorrendiségét és prioritásait. Az építési tevékenységek ütemtervben javasolt befejezési határideje után már csak a végleges burkolathelyreállítási munkák végezhetők, illetve fejezhetők be az ajánlati felhívásban megjelölt befejezési határidőig. A 3. számú melléklet megnevezése „Tájékoztató Ütemterv”. Ebben mindegyik részre külön-külön területi bontásokban megadta ajánlatkérő a kivitelezés időtartamát, a kezdetét és a végidőpontját. Az ütemezés grafikus ábrázolása havi bontásban valósult meg azzal, hogy pontosan feltüntetésre került az ábrázolásban is a kezdő és befejezési időpont. A tájékoztató ütemterv a 2. számú szennyvíztisztító telepnél és a komposztáló telepnél tüntet fel próbaüzemet. A 3.4. pont alatt az ütemterv készítése vonatkozásában ajánlatkérő előírta, hogy a vállalkozó a pályáztatás során ütemtervet köteles készíteni a szerződés általános feltételei szerint, melyet a mérnökkel jóvá kell hagyatnia. Ajánlatkérő megadta az ütemterv összeállításakor figyelembe veendő szempontokat is. Közölte, hogy az ütemtervtől eltérni nem lehet és amennyiben több mint 30 napos csúszás következik be, akkor köteles a vállalkozó az ütemtervet átdolgozni és jóváhagyásra átadni a mérnöknek. A 4. 6. pont szabályozása vonatkozott a régészeti feltárásokra. Ennek keretében ajánlatkérő közölte, hogy mint megrendelő az építési munkákkal érintett területeken régészeti próbafeltárást, megelőző feltárást nem végeztetett. Ismertette, hogy Nyíregyháza területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodája által készített lista 125 különböző régészeti lelőhelyet tartalmaz Nyíregyháza területén. Közölte, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodájával történő egyeztetés és az esetleges érintettség megállapítása a vállalkozó feladata. A dokumentáció tartalmazza az alábbiakat is: „Amennyiben megelőző feltárás szükséges, a megelőző feltárásra a Vállalkozó az illetékes Múzeummal köt szerződést. A szerződés a Polgári
13
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (PTK) alapján köttetik és rögzíti a megelőző feltárás mennyiségét, idő és költségigényét a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendeletben foglaltak szerint, valamint azt, hogy Vállalkozó a feltáráshoz milyen természetbeni segítséget ad, milyen mértékben vesz abban részt. A költségeket Vállalkozó fedezi, a munkálatok időigényét Vállalkozónak a részletes kivitelezési ütemterv elkészítése során figyelembe kell venni.. A megkötött szerződést Megrendelőnek be kell mutatni.” A dokumentáció 3/1. Kötet 8. pontjában szabályozta az ajánlatkérő a műszaki átadás-átvételt, az üzembe helyezést és ezek feltételeit. A 8.2. pont alatt szabványra hivatkozással közölte a csatornák általános követelményeként, hogy a csatornarendszernek az élettartam határáig (min. 50 év) rendeltetésszerűen kell üzemelnie. A 8.3-8.9 pont alatt szabályozta ajánlatkérő a gravitációs csatornák, illetve aknák, a nyomócsövek, ivóvízvezetékek, a betonműtárgyak, a gépészeti egységek, elektromos berendezések, útépítési és tereprendezési munkák ellenőrzését. A 8.3. pont alatt a gravitációs csatornák és aknák ellenőrzése körében meghatározta a vízzárósági vizsgálatokat, a csatornák minősítését, rögzítve azt is, hogy a vízzárósági próbát a mérnök és az üzemeltető képviselőjének jelenlétében kell elvégezni, jegyzőkönyvileg dokumentálni. Ezt követően pedig minden csatornaszakaszra a csatorna teljes körű ipari televíziós vizsgálatát írta elő. A nyomócsövek ellenőrzésénél is a 8.4. pont alatt szabályozta a nyomás alatti csővezetékek nyomáspróbáját, speciális vizsgálatként a teszteket, továbbá a hálózati nyomáspróbát, valamint lehetővé tette, hogy a mérnök előírja a csatornaépítést követően a nyomóvezeték teljes körű ipari televíziós kamerás vizsgálatát. A 8.7. pontban tételesen megadta a gépészeti berendezések vizsgálatának főbb elemeit, mely tartalmazta a gépek gyári előírás szerinti üzempróbáit, a szivattyúk hatékonyságára szolgáló próbákat. A 8.10. pont szabályozása vonatkozott az üzempróbákra, míg a 8.11. a próbaüzemre. A 8.10. pont alatt az üzempróbák esetében megkülönböztette az üzembe helyezést megelőző próbákat és külön felsorolta, hogy ezen vizsgálatnak melyek a főbb elemei mélyépítési műtárgyaknál, vezetékeknél, gépészeti és elektromos berendezéseknél. Az üzembe helyezés során végzendő próbák tekintetében azt rögzítette, hogy ezek általános üzempróbák annak értékelésére, hogy az adott létesítmény (pl. átemelő nyomócső) és a beépített gépészeti berendezések megfelelő hatásfokkal működnek. Közölte azt is, hogy az üzembe helyezési próbákat célszerű egy bejárással összekapcsolni. A mélyépítési műtárgyaknál és vezetékeknél az alábbi fő elemeket adta meg: nyomáspróbák, vízzárósági próbák, víztartási próbák, tisztavizes próbák, kamerás vizsgálatok, tömörítési vizsgálatok.
14
A 8.10.3. pont alatt ajánlatkérő megkövetelte az üzempróbák eredményeinek a dokumentálását a vállalkozó részéről és azokra vonatkozó vizsgálatok lefolytatása után 3 példányban a vizsgálati eredménylapokkal és a vizsgálati igazolásokkal együtt a mérnök részére történő benyújtását. A 8.11. pontban a próbaüzem tekintetében az alábbiakat rögzítette: „A próbaüzem, amely azt mutatja be, hogy a létesítmény – amely az üzembe helyezési próbák tanúsága szerint egészként is üzemképes és a szerződésnek megfelelően üzemel – képes a szerződésben rögzített paraméterek és elvárások teljesítésére és betartására.” Ajánlatkérő a próbaüzem címszó alatt a működtető szoftver tesztelését mutatta be részletesen, rögzítve a szoftver jellemzőit. A 3/1 Kötet Általános Követelményeiben részletesen ismertette ajánlatkérő a vonatkozó szabványjegyzéket. A szabványjegyzéket követően került becsatolásra 3. számú mellékletként a tájékoztató jellegű műszaki ütemterv, mely mind az öt részre vonatkozott. Az 1-3. Rész esetében a munka kezdési időpontjaként ajánlatkérő 2009. április 28-át rögzítette, míg a teljesítés befejezésének időpontjaként 2010. június 15-ét. A 3/2 Kötet Speciális Követelményeiben ajánlatkérő munkanemenként határozta meg az elvárásait. Az 1-3. Rész esetében ugyanazt a 11 munkanemet, feladatot ismertette. A 8. pont alatt szabályozta ajánlatkérő az átemelőkre vonatkozó követelményeit és a 8.1.1. pont alatt előírta, hogy „az átemelő műtárgyak vízállóságát a föld visszatöltése előtt az MSZ-EN-1610:2001 szabványban foglaltak szerint kell megvizsgálni.” A 11. pont alatt adta meg ajánlatkérő a burkolat helyreállításra vonatkozó általános és specifikus elvárásait. A 11.2. pont alatt az ideiglenes helyreállítás vonatkozásában közölte, hogy: „Az Önkormányzat kezelésében álló aszfaltburkolatú utak esetében a megfelelően megépített, a műszaki átadás feltételeit teljesítő csatornaszakasz munkaárkának visszatöltése után, annak lágy aszfalttal történő ideiglenes helyreállítása szükséges. A lágy aszfalttal helyreállított szakasz 4 hónap után állítható véglegesen helyre a meghatározott rétegrendek szerint.” Ajánlatkérő tételesen megadta, hogy az önkormányzat kezelésében lévő utak helyreállításánál milyen rétegrendek alkalmazandóak. Rögzítette azt is, hogy a közlekedésnek visszaadott ideiglenesen helyreállított utaknak is meg kell felelniük a minimális jogszabályi és közlekedésbiztonsági feltételeknek.
15
Ajánlatkérő a dokumentáció 4. Köteteként részenként adta ki az „Egyösszegű ajánlati ár felbontása” megnevezésű dokumentumot. Közölte az 1.2. pont alatt, hogy a 4. Kötet négy egységre tagozódik: -4/1.Bevezető -4/2.Egyösszegű Ajánlati Ár Felbontása -4/3.Tájékoztató mennyiségek -4/4.A tételek rövid leírása Az 1.1. pont alatt ajánlatkérő közölte, hogy a szerződéses megállapodás 3.2. pontja szerint a Szerződés Elfogadott Végösszege egyösszegű rögzített átalányár és ennek megfelelően a szerződéses megállapodás 3.3. pontjában, valamint a szerződéses feltételek 14. cikkelyében leírt feltételek szerint, valamint az Egyösszegű Ár Felbontása alapján kerül kifizetésre a vállalkozó részére. Az Egyösszegű Ár Felbontásában szereplő összegeket Forint(HUF), Áfa nélkül kell megadni. Az Egyösszegű Ár Felbontásába beírt összegeket a kifizetések, az esedékes közbenső kifizetések kiszámításához fogják használni. A dokumentáció 4. részét képezték azok a formanyomtatványok is, amelyen meg kellett adni egyrészt az Egyösszegű Ár Felbontását, másrészt annak részletezését bemutató táblázatot is. Az „Egyösszegű Ár Felbontása” formanyomtatványon ajánlatkérő előírta, hogy a megadott táblázati formát kell kitölteni. Ezen táblázatban megadásra kerültek a terület, főcsoport megnevezések, az összegek és a %-os mérték. Az első terület, főcsoport megnevezés a központi költségek volt, azt követte területi bontásban az adott részhez tartozó feladat, ezek összegeként került megadásra az ajánlati ár, mely 100 %-ot jelentett. Az ajánlati árat követően feltételes összegként ajánlatkérő a tartalékkeretet is megadta. Az ajánlati ár és a feltételes összegek (tartalék keret) eredményéből adódik az egyösszegű ajánlati ár, melyet kellett az ajánlattevőknek az ajánlati nyilatkozatban feltüntetni. Az ajánlati dokumentáció 5. Kötetei mindegyik résznél tartalmaztak szöveges műszaki leírást és rajzos tervdokumentációt, hasonló struktúrában, tematikával készültek. Ajánlatkérő 2009. április 20-án helyszíni bejárást tartott, továbbá az ajánlattevők által feltett kérdéseket több alkalommal írásban megválaszolta. Az 1. számú kiegészítő tájékoztatás során az ügy elbírálása szempontjából a következő releváns kérdéseket tették fel, melyekre ajánlatkérő az alábbi válaszokat adta:
16
3. Kérdés: Kérjük megadni az építési ütemterv részletezettségét (időintervallum bontás: heti vagy havonkénti bontás, vezetékszakaszok feltüntetése szükségese). Válasz: Az építési ütemtervet heti időintervallum bontásban, a munka alá vett vezetékszakaszok és műtárgyak, valamint az e szakaszokhoz kapcsolódó vízkormányzások, ideiglenes kiváltások feltüntetésével, vízjogi tervcsoportonként, öblözetként, az utca megnevezése mellett csatornajelenként, a vezeték jellegének (gravitációs, nyomott) és a vezetékszakasz hosszának feltüntetésével kell elkészíteni. 15. Kérdés: az ajánlati felhívás III.1.2. pontjában havonta történő számlázást ír elő. Az ajánlati dokumentáció 2. kötetének (szerződési feltételek) különleges feltételek fejezetének 14.3. pontjában negyedéves számlázás szerepel. Az ajánlati felhívásban előírtak a mérvadók? Válasz: Igen, az ajánlati felhívásban foglaltak szerint, a vállalkozó havonta nyújthatja be számláit. 40. Kérdés: Az 1-es kötet 98. oldalon szereplő B1. számú minta „ÉPÍTÉSI ÜTEMTERV GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA” táblázatban hogyan értelmezzük a Tevékenység Száma oszlopban lévő számokat? Az építési ütemterv részletezésénél figyelembe kell-e venni a 3. kötet Általános követelmény 101. oldalon lévő tájékozató ütemtervet? Válasz: A megadott számok csak mintaként szolgálnak, bármilyen, az ajánlattevő által megfelelőnek ítélt számozási rendszer is használható. Az építési ütemterv részletezésének kidolgozásakor javasoljuk figyelembe venni a tervező által késztett tájékoztató ütemtervet, de ajánlattevő attól belátása, kivitelezői tapasztalatai alapján eltérhet. 41. Kérdés: Az 1-es kötet 99. oldalon szereplő B2. számú minta „SZÁMLÁZÁSI ÜTEMTERV” Létesítmények oszlopában milyen részletezettséggel szerepeltessük a számlázandó létesítményeket? Válasz: A számlázási ütemtervet kérjük az építési ütemtervhez illesztve, az abban szereplő részletezettséggel megadni. 66. Kérdés: Kérjük erősítsék meg, hogy próbaüzemet a kiadott ütemtervnek megfelelően csak a LOT 5 esetében kell tartani. Válasz: Nem tudjuk megerősíteni. Próbaüzem során ellenőrizendő a II. sz. szennyvíztelepi nyomóvezeték és átemelőinek összehangolt és üzembiztos működése is. A próbaüzem megkövetelt időtartama minimum 3 hónap. (3. kötet: Műszaki előírások, 3/1 Kötet: 8.11. pontja). 76. Kérdés: Az ajánlati nyilatkozatba az Ellenszolgáltatás összegeként a dokumentáció 4. kötet Egyösszegű Ajánlati Ár Felbontása című táblázat
17
„Egyösszegű ajánlati ár” sorában szereplő összeget, mely a tartalékkeretet is tartalmazza vagy az „Ajánlati ár” sorában szereplő összeget kell szerepeltetni? Válasz: Az Ajánlati nyilatkozatban az Ellenszolgáltatás összegeként a tartalékkeretet is tartalmazó, az ajánlati dokumentáció 4. kötet: „Egyösszegű Ajánlati Ár Felbontása” című táblázat „Egyösszegű ajánlati ár” sorában szereplő összeget kell szerepeltetni. 87. Kérdés: 17. Az építési és számlázási ütemtervben a mérföldkő időpontok, dátumok milyen teljesítéshez kötődnek? Válasz: Vállalkozó ajánlatában szabadon dönthet az alkalmazni kívánt mérföldkövekről. A 3. számú kiegészítő tájékoztatás során az ügy elbírálása szempontjából a következő releváns kérdéseket tették fel, melyekre ajánlatkérő az alábbi válaszokat adta: 3. Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a számlázási ütemterven a „Készültségi fok” alatt az adott tevékenység készültségét kell feltüntetni, míg a”Részarány % az adott számla arányát jelenti a teljes beruházási költséghez képest. Válasz: Nem tudjuk megerősíteni. Az ajánlatban szereplő építési ütemterv a kivitelezés időtartamára is érvényben marad. Annak esetleges felülvizsgálata a csak a szerződéses feltételekben meghatározott esetekben és módon történhet. 8. Kérdés: Kérem, erősítsék meg, hogy az 1. számú kiegészítő tájékoztatás 3. számú kérdésre adott válaszuk a pályázati szakaszra vonatkozik. Válasz: Nem tudjuk megerősíteni. Az ajánlatban szereplő építési ütemterv a kivitelezés időtartamára is érvényben marad. Annak esetleges felülvizsgálata csak a szerződéses feltételekben meghatározott esetekben és módon történhet. 9. Kérdés: Kérjük az ellentmondás feloldását az 1 számú kiegészítő tájékoztatás 3. és 40. kérdésre adott válaszaik között. Az 1. számú kiegészítő tájékoztatás 3. számú kérdésre adott válaszukban az építési ütemtervet csatornajelenként pl. 11-0, 1-2-0 stb. kell megadni, a 40. kérdésre adott válaszukban a kiadott ütemterv figyelembevételével vállalkozóra bízza annak részletezettségét. Kérjük, adják meg egyértelműen, hogy milyen részletezettségű ütemtervet kell beadnunk. Válasz: 1. sz. Kiegészítő tájékoztatás 3. sz. kérdésére adott választ kell figyelembe venni. 11. Kérdés: Az 1. számú kiegészítő tájékoztatás 41. kérdésre adott válaszukban azt írják: A számlázási ütemtervet kérjük az építési ütemtervhez illesztve, az abban szereplő részletezettséggel megadni. Figyelembe véve, hogy a 3. számú kérdésre adott válaszukban az építési ütemtervet csatornajelenként kérik, jól értelmezzük-e, hogy a pénzügyi ütemtervet is csatornajelenként kérik?
18
Amennyiben így van, úgy szükséges lenne az ajánlattevők részére a 4. kötet tájékoztató mennyiségeknél az egyes területeken belül a mennyiségeket csatornajelenként megadni, az egységes ajánlattétel érdekében. Kérjük azon javaslatunk megfontolását, hogy a pénzügyi ütemterv az egyösszegű ajánlati ár bontásánál feltüntetett területi egységek (Pl. LOT-1-nél A-I, A-II. stb.) bontásban készülhessen, tekintettel a Szerződése feltételek 14.3. és 14.4. pontjára, valamint az egyösszegű ajánlati ár bontására is. Válasz: 1. sz. Kiegészítő Tájékoztatás 41. sz. kérdésére adott választ kérjük figyelembe venni. 14. Kérdés: Az 1. sz. kiegészítő tájékoztatás 66. kérdésére adott válaszukból nem derül ki, hogy a válasz melyik LOT-ra vonatkozik. A LOT-1, LOT-2, LOT3 8.11 pontja említi a próbaüzemet, de nem tartalmazza a próbaüzem időtartamát, és az ajánlati nyilatkozatok és függelékeik sem (csak a LOT-4 tartalmazza). Kérdésünk, hogy kell-e három hónapos próbaüzemet tartani a LOT-1, LOT-2, LOT-3 részekre? Ha igen akkor a próbaüzemet a 15 hónapos kivitelezési határidőn belül kell megtartani? Válasz: Próbaüzemet a LOT-4-be tartozó II. sz. szennyvíztelepi nyomóvezeték és átemelőinek összehangolt és üzembiztos működésének, valamint a LOT-5-be tartozó szaghatás-kezeléssel kapcsolatosan az új és meglévő átemelőkbe beépített limitált nitrát adagolók korrekt működésének igazolására kell tartani. A próbaüzemek megkövetelt időtartama minimum 3 hónap. A LOT-1, LOT-2 és LOT-3 esetében az elvégzendő próbaüzemről a Műszaki előírások: 3/1 kötet 8.11 pontja rendelkezik. Ennek alapján a működtető szoftver próbaüzeme végzendő el a 8.11.1. pontban meghatározott formában. A LOT-1-LOT-3 részekben a működtető szoftver tesztelését az előírt kivitelezési határidőn belül kell elvégezni. A szoftver részleges tesztelése a Nyírségvíz Zrt. üzemeltetésében lévő, üzemszerűen működő objektumban is elvégezhető. A működtető szoftver tesztelését az üzembe helyezést megelőző és az üzembe helyezés során végzendő próbák során teljes körűen kell elvégezni. 15. Kérdés: Például a LOT-1 résznél a 3/2 kötet 11.2 pontja részletezi az ideiglenes helyreállítást. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdést tesszük fel: mit értenek lágy aszfalttal történő ideiglenes helyreállításon? Válasz: Lágy aszfalt alatt a hideg aszfaltot kell érteni. 16. Kérdés: Kérem, adják meg az ideiglenes helyreállítás rétegrendjét. Válasz: Útalapig történő végleges helyreállítás, majd ezt követően ideiglenesen a meglévő burkolat szintjéig hideg aszfalttal történő helyreállítás. 17. Kérdés: Kérem adják meg, hogy az ideiglenes helyreállítás során a végleges helyreállítási rétegrendből mi építhető meg? Válasz: Földvisszatöltés és útalap
19
18. Kérdés: Kérdezzük, hogy jól értelmezzük-e, hogy például a LOT-1 3/2 kötet 11.2, pont előírása szerint minden egyes csatornaszakaszt ideiglenesen helyre kell állítani, és utána 4 hónap elteltével kell véglegesen helyreállítani, és mindennek meg kell történnie az átadás-átvétel előtt? Válasz: Igen, helyesen értelmezik. A végleges helyreállításnak meg kell történni az átadás-átvétel előtt. 20. Kérdés: Kérem erősítsék meg, hogy amennyiben eltérés mutatkozik az ajánlati felhívás, a tájékoztató mennyiségek valamint a műszaki terveken és engedélyekben lévő mennyiségek között, ajánlatkérő ezeket az eltéréseket nem vizsgálja ajánlattevő által készített dokumentumokban (pl. ütemterv) tekintettel az ajánlati nyilatkozatban és a szerződéses megállapodás 2. pontjában foglaltakra, valamint arra, hogy ajánlattevőnek az ajánlattételi szakaszban nincs módja ezen eltérések okainak feltárására. Amennyiben fentieket nem tudják megerősíteni, kérem adják meg a fenti dokumentumok közül mit vegyünk elsődlegesen figyelembe? Válasz: Megerősítjük, hogy az eltéréseket az ajánlatkérő nem vizsgálja az ajánlattevő által készített ajánlati dokumentációban tekintettel az ajánlati nyilatkozatban és a szerződéses megállapodás 2. pontjában foglaltakra. Lásd még a 4. sz. kérdésre adott választ is. 49. Kérdés: 1/A3. kötet Műszaki előírások 4.6 pont (101/28 oldal) A megrendelő az építési munkákkal érintet területeken régészeti próbafeltárást, megelőző feltárást nem végeztetett. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda régészeti lelőhelyekre vonatkozó listája mintegy 125 különböző régészeti lelőhelyet tartalmaz Nyíregyháza területén. A költségeket Vállalkozó fizeti. Az előzetes egyeztetések szerint jelenleg ez a szám kb. 300 db. Kérnénk állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a régészeti leletmentés költségét egységesen, a 18/2001 (X.18.) NKÖM rendeletben foglaltak szerinti, a beruházásra vetített 9 ezrelékkel kell-e számolni? Ebben az esetben mit tekintsünk a régészeti díj vetítési alapjául? Válasz: Az ajánlatban kért ellenszolgáltatást. A 2009. május 28-i ajánlattételi határidőre a következő ajánlattevők nyújtották be részenként az ajánlataikat: Az 1. részre öt ajánlattevő: A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium, az A-HÍD Építő Zrt., a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium és az SKS Nyíregyháza Konzorcium-on kívül az Euro Aszfalt Kft. A 2. és 3. részre hat ajánlattevő:
20
A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium, az A-HÍD Építő Zrt., a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium és az SKS Nyíregyháza Konzorcium-on kívül az Euro Aszfalt Kft., Teerag Asdag AG. A 4. részre három ajánlattevő: A Nyíregyházáért 2009 Konzorcim, a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium és az SKS Nyíregyháza Konzorcium. A kérelmező ajánlata az ügy elbírálása szempontjából az alábbi releváns nyilatkozatokat, okiratokat foglalja magába: A kérelmező ajánlatának 791-792. oldala tartalmazza a 3. rész esetében a Kbt. 67. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel a szerződés teljesítésébe bevonandó szakemberek megnevezését, munkakörök megjelölését a teljesítés során, a végzettségüket és szakmai tapasztalatuk feltüntetését években. Az elsőként megnevezett szakember B. T., akit építésvezetőként jelöltek meg, a vízgazdálkodási építmények munkálatainak korlátozás nélküli felelős műszaki vezetőjeként, szakmai tapasztalatként 7 év került rögzítésre. Az ajánlat 793-795. oldalán került becsatolásra B. T. szakembernek az általa aláírt szakmai önéletrajza. Az ebben közöltek szerint 2001-2005. között a RÓNA-IM Kft. alkalmazásában állt Hajdúszoboszlón, 2005-től pedig a SADE Magyarország Kft-nél építésvezető. A képzettség igazolására az előírt formanyomtatványon az alábbiakat közölte: KÉPZETTSÉG IGAZOLÁS (Kezdje a legutolsóval, és úgy haladjon az időben visszafelé!) Korábbi projektek ismertetése, időpontjai Ellátott funkciók és feladatok felsorolása 2001. Építésvezető, projekt helyszíni irányítása Töltéserősítés a Felső-Tisza térségében (Milota, Szatmárcseke,Zemplénagárd) 2002. Építésvezető, projekt helyszíni irányítása Kutas főcsatorna nyomvonal áthelyezése, Ártánd 2003. Felelős műszaki vezető, projekt helyszíni Belvízcsatornák kotrási munkái (Kösely ellenőrzése főcsatorna, Sárréti főcsatorna, Tiszakeszi főcsatorna) 2005. Felelős műszaki vezető, projekt helyszíni Hajdúszoboszló csatornahálózat építése II/A. ellenőrzése ütem 2005-2006. Felelős műszaki vezető, projekt helyszíni M35 autópálya és 354. sz. főút vízépítési ellenőrzése munkái 2006. Felelős műszaki vezető, projekt helyszíni 37. sz. főút tehermentesítő szakasz ellenőrzése vízelvezetési munkái, Sátoraljaújhely 2006-2007. Felelős műszaki vezető, projekt helyszíni
21 Karcag TESCO áruház közműépítési munkái 2008. Észak-Alföldi Ivóvízminőség javító program 2. rész Hajdú-Bihar Megye 2009. É-Alföldi régió ivóvízminőség javító projekt (Program I. ütem) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei vízműtelepek rekonstrukciója.
ellenőrzése Felelős műszaki vezető, projekt helyszíni ellenőrzése Felelős műszaki vezető, projekt helyszíni ellenőrzése
Az ajánlat 920-929. oldala tartalmazza a B1. számú mintán az 1. rész esetében az építési ütemterv grafikus ábrázolását. Ebben tételesen megadásra kerültek azonosítószámmal ellátva az egyes tevékenységek és az azokhoz tartozó hosszúsági adat. Minden egyes esetben rögzítették a tevékenység időtartamát napokban, konkrétan a kezdési és befejezési időpontot naptári nap pontossággal. A grafikus ábrázolás akként valósult meg, hogy feltüntetésre kerültek az adott évek negyedévei és az alatt az ahhoz tartozó hónapok. Ennél pontosabb, kisebb mértékegységre történő bontás, bemutatás nem történt. Az egyes hónapok alatt nem jelezte azoknak egymástól történő elhatárolását az egész negyedéves időszakon belül rögzítette csak az időtartamokat. A műszaki ütemtervben a A-1 Kisteleki szőlő és iparterület esetében 104. tételsor alatt „Ideiglenes útburkolat helyreállítás” tevékenység megnevezés alatt közölte, hogy az 190 nap 2009. július 15-től 2010. június 5-ig terjedően. Az ezt követő munkanem az útburkolat helyreállítás volt, melynek kezdési időpontja 2010. március 1-je, befejezési időpontja pedig 2010. szeptember 29-e. Ehhez kapcsolódóan mutatta be a 930. oldalon a humánerőforrás szükségletet. Közölte az 1. rész esetében, hogy a kezdési időpont 2009. június 29-e, befejezés időpontja 2010. szeptember 29-e és 303 napos időtartam adattal. Az ajánlat 931. oldala tartalmazza a B2. számú mintán a számlázási ütemtervet (az előírt formanyomtatvány szerint), melyben nem kerültek kitöltésre a készültségi fok és a részarányra vonatkozó adatok. A számlázási ütemtervben minden számlához hozzárendelte a teljesítés időpontját. Az ajánlat 932-934. oldala foglalja magában a részletes számlázási ütemtervet méghozzá havi bontásban. Ebben közli havonként a készültségi fokot az adott munka tekintetében, részarányra vonatkozó adatot a 939. oldalon közöl méghozzá a rész- és végszámlához kapcsoltan. Az 1. rész esetében részletes számlázási ütemterv is tartalmaz az ideiglenes útburkolatra, illetve a végleges útburkolat helyreállítására vonatkozó adatokat. Az A-1 Kisteleki szőlő és iparterület esetében 2009. augusztus 18-át adja meg az ideiglenes útburkolat teljesítésének várható időpontjaként, ugyanakkor ettől eltérő adatokat foglal magában a tételes bemutatás, mely szerint 2010. júniusára készül el 100 %-os mértékben. A végleges útburkolat helyreállítás kezdőidőpontjaként 2009. szeptember 4-ét jelöli, ehhez képest eltérő
22
időtartamokat foglal magában a tételes bemutatás, mely szerint 2010. szeptemberére készül el 100 %-os mértékben. Az A-2 Nyíregyháza és környéke tevékenység körében a műszaki ütemterv a 195. tétel alatt adta meg az „Ideiglenes útburkolat helyreállítás-t”, melynek kezdési időpontjaként 2009. július 15-ét, befejezési időpontjaként 2010. június 5-ét tüntette fel, az útburkolat végleges helyreállítását az ütemterv szerint 2010. március 1-jén kezdi meg és 2010. szeptember 29-én fejezi be. Az A-2 Nyíregyháza és környéke tevékenység esetében a részletes számlázási ütemtervben az ideiglenes útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontjaként 2009. november 13-a került feltüntetésre. Ugyanakkor a részletes bemutatás szerint 2010. júniusában készül el 100 %-osan, míg a végleges útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontja 2010. március 16-a, azonban a részletes bemutatás szerint 2010. szeptemberében készül el 100 %osan. Az A-4 Belvárosi vegyes területek tevékenység körében az építési ütemterv 290. tétele alatt adta meg az „Ideiglenes útburkolat helyreállítás-t”, melynek kezdési időpontjaként 2009. július 15-ét, befejezési időpontjaként 2010. június 5-ét tüntette fel, az útburkolat végleges helyreállítását az ütemterv szerint 2010. március 1-jén kezdi meg és 2010. szeptember 29-én fejezi be. Az A-4 Belvárosi vegyes területek tevékenység esetében a részletes számlázási ütemtervben az ideiglenes útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontjaként 2010. június 5-e került feltüntetésre. A részletes bemutatás szerint 2010. júniusában készül el 100 %-osan, míg a végleges útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontja 2010. szeptember 29-e és a részletes bemutatás szerint 2010. szeptemberében készül el 100 %-osan. A kérelmező ajánlatának 1150-1157. oldala tartalmazza a 2. rész esetében a B1. számú mintán az építési ütemtervet, amely ugyanazon struktúra szerint és tartalmi elemekkel került kialakításra, mint az 1. rész esetében. A műszaki ütemtervben a B-I. ágvezeték esetében a 39. tételpont alatt az ideiglenes útburkolat helyreállítási munkák helyreállításának kezdési időpontja 2009. július 25-e, befejezési időpontja 2010. június 4-e. Ezen ágvezeték esetében a végleges útburkolat helyreállítás kezdési időpontja 2010. március 1je, a befejezés időpontja pedig 2010. szeptember 29-e. A B-II. 2. és 3. ágvezeték esetében ugyanezen időpontok kerültek feltüntetésre mind az ideiglenes, mind a végleges útburkolat helyreállításnál. A B-VII.9. ágvezeték esetében a 229. tételpont értelmében az ideiglenes útburkolat helyreállítás kezdési időpontja 2009. július 15-e, befejezésének
23
időpontja 2010. június 7-e. A végleges útburkolat helyreállítás kezdési időpontja 2010. március 1-je, befejezés időpontja pedig 2010. szeptember 29-e. A 2. rész esetében a B2. számú minta szerinti számlázási ütemtervet az ajánlat 1899. oldala tartalmazza, amelyben szintén nem kerültek kitöltésre a készültségre és a részarányra vonatkozó adatok. Az ajánlat 1900-1904. oldala tartalmazza a 2. részre vonatkozóan a részletes számlázási ütemtervet. A B1. ágvezeték esetében az ideiglenes útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontjaként 2010. június 4-ét adta meg és az tartalmazza a számlázási ütemterve is, hogy 2010. júniusában készül el 100 %-ban az ideiglenes útburkolat helyreállítás. A végleges útburkolat helyreállítás várható teljesítésének időpontjaként 2010. szeptember 29-ét határozta meg, mellyel összhangban áll, hogy ezen időpontra készül el 100 %-ban. A B-II.2. és 3. ágvezeték esetében a részletes számlázási ütemterv azt közli, hogy az ideiglenes útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontja 2010. június 10-e, 2010. júniusát mutatja 100 %- os készültségnek. Ugyanezen ágvezetéknél a végleges útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontja 2010. szeptember 29-e és az ábrázolás szerint 2010. szeptemberében készül el 100 %- an. A B-VII. 9. ágvezeték esetében az ideiglenes útburkolat helyreállítás teljesítésének várható időpontja 2010. június 7., az ábrázolás szerint is júniusban készül el 100 %-ban. Az útburkolat végleges helyreállításának teljesítési időpontja 2010. szeptember 29-e és az ábrázolás szerint is 2010. szeptemberében készül el 100 %-ban. A kérelmező ajánlatának 1905. oldala foglalja magába a B2. számú minta szerinti számlázási ütemtervet a 3. részre. A 3. rész esetében az ellenszolgáltatás végösszege 1.313.000.000,- Ft + 262.600.007,- Ft ÁFA összesen 1.575.600.000,- Ft. A 8. részszámla összege 57.767.905,- Ft + 11.553.581,- Ft ÁFA összesen 69.321.486,- Ft. A végszámla összege 94.229.617- Ft + 18.845.923,- Ft ÁFA összesen 113.075.540,- Ft. A kérelmező 1. ütemre megtett ajánlata – egyebek mellett – az egyes csatornaszakaszoknál az alábbi ütemezést mutatta be: Csatorna 16-0-0 Bogyó u. 3-1-0 Kopogó u. 47-0-0 Mező u. 10-0-0 Margaréta u. 15-0-0 Juhász u. 13-7-0 Virágfürt u.
Kezdés 2009.07.15. 2009.08.12. 2009.08.19. 2009.10.23. 2010.03.15. 2010.04.01.
Befejezés 2009.08.20. 2009.08.20. 2009.08.20. 2009.11.06. 2010.03.31. 2010.04.05.
24 12/1-0-0 Nárcisz u. Csallóközi átemelő: - Régészet - NV-1-0-0 Nyílt árok - NV-1-0-0 Bélelés
2010.05.01.
2010.05.07.
2009.07.15. 2009.08.19. 2009.08.19.
2010.05.01. 2010.05.01. 2010.05.01.
A kérelmező 2. részre megtett ajánlata – egyebek mellett – az egyes csatornaszakaszoknál az alábbi ütemezést mutatja: Csatorna/műtárgy 1-0-0 0780 hrsz. 2-3-0 Kincs u. 8-0-0 Kincs u. 2-4-8 Vajdabokor 6-0-0 Hadobás u. NA-5-1-0 Kemecsei út 2-1-0 Rókabokor 4-2-0 Szabadságbokor Régészet, közmű kiváltás 7-0-0 Árvácska u. 2-2-2 Nyírség u.
Kezdés 09.07.15 09.08.20 09.07.27 09.10.16 09.10.23 09.10.23 10.03.10 10.05.01 09.06.29 10.03.09 10.05.01
Befejezés 09.08.20 09.09.01 09.08.20 09.10.23 10.03.19 09.10.27 10.04.05 10.05.12 10.05.01 10.05.01 10.05.07
A kérelmező 3. részre megtett ajánlata – egyebek mellett – az egyes csatornaszakaszoknál az alábbi munkavégzés ütemezést mutatja be: Csatorna/műtárgy 9-0-0 Kállai út 4-3-1 Rozsrét Kerítés u. 2-1-1 Butyka B. Zsilinszky u. NV-1-0-0 Butyka Külterület 2-0-0 Mandabokori út 5-3-0 Rozsrét Rozstelek u.
Kezdés 09.10.28 09.08.10 09.08.15 09.09.03 09.11.10 10.03.30
Befejezés 10.03.15 09.08.20 09.08.20 09.10.23 10.04.05 10.04.05
A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium ajánlata az ügy elbírálása szempontjából az alábbi releváns részeket tartalmazta: A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium ajánlata 510. oldalán adta meg az 1. rész tekintetében a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakembereket. Az elsőként bevonni kívánt szakember B.A. akinek a tekintetében közölték, hogy a szerződés teljesítése során a munkaköre „építésvezető, csatornázási és útépítési munkák kivitelezésében”, végzettsége építőmérnök. Szakmai tapasztalata összesen 22 év, melyből MV-VZ/A-15-10171 jogosultság tekintetében 8 év, MV-KÉ/A-15-10171 jogosultság esetében pedig 6 év. Az ajánlatba becsatolásra kerültek a megkövetelt szakmai jogosultságot igazoló határozatok.
25
Az ajánlat 513-514. oldala tartalmazza, méghozzá táblázatos formában B.A. szakember szakmai gyakorlatának a bemutatását. Korábbi projektek ismertetése, időpontjai Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. ütem, szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítás (2007-2008) Kótaj szennyvízcsatornázása, és szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítás (2005-2006) Kisvárda szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztelep bővítés, Szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítás (2004-2005) Nyírábrány-Fülöp szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás, szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítás (2003-2004) Gégény-Pátroha szennyvízcsatornázása (2001-2002) Rakamaz és térsége szennyvízcsatornázás és szennyvíztelep építés (2000-2001)
Ellátott funkciók és feladatok felsorolása Felelős műszaki vezető Felsővezetői irányítás
Felelős műszaki vezető Felsővezetői irányítás Felelős műszaki vezető Felsővezetői irányítás Felelős műszaki vezető Felsővezetői irányítás Felelős műszaki vezető Felsővezetői irányítás Felelős műszaki vezető Felsővezetői irányítás
A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium ugyanezen rész tekintetében szintén szakemberként jelölte K.I-t és K.L-t az ajánlat 510. oldalán. Az ajánlat 526-527. oldala tartalmazza K.I. szakember szakmai önéletrajzát, melyben a szakmai gyakorlat igazolására elsőként feltüntetett projekt a következő volt: „Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I.-II. (20072008.)” Ellátott funkcióként, feladatként feltüntetésre került: „Felelős műszaki vezető, Generál főépítés vezető, Gépészeti munkák irányítása.” Az ajánlat 538-539. oldala tartalmazza K.L. szakember szakmai önéletrajzát. A szakmai önéletrajzban a szakmai gyakorlat alátámasztására elsőként az alábbi projekt került rögzítésre: „Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I.-II. ütem (2007-2008.)”. Ellátott funkcióként és feladatként megadásra került: „Felelős műszaki vezető, Villamos berendezésekkel kapcsolatos munkák szervezése, irányítása”.
26
A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium a 3. rész tekintetében ajánlata 1355. oldalán mutatta be a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket, melyek között feltüntette SZ.T.H. szakembert is, méghozzá a szerződés teljesítése során a munkakörként építésvezető, csatornázási munkák kivitelezésében tájékoztatást adta. Az ajánlat 1365-1366. oldala tartalmazza SZ.T.H. szakember szakmai önéletrajzát, melyben a szakmai gyakorlat alátámasztására elsőként feltüntetett projekt: „Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. ütem (2007-2008.)”. Ellátott funkcióként illetve feladatként ezen munka tekintetében következő került megadásra: „Felelős műszaki vezető, Csatornaépítési munkák irányítása, koordinálása.” Az ajánlat 958-959. oldala tartalmazza a 2. rész tekintetében a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatását. Az ajánlattevő elsőként G.L. szakembert jelölte, akinek a munkakörét a szerződés teljesítése során „Építésvezető, Csatornázási és útépítési munkák kivitelezésében” jelölte meg. Végzettségként közölte, hogy vízellátási és csatornázási üzemmérnök, MV-VZ/A-15-10141/2013 és MV-KÉ/A-1510141/2013 felelős műszaki vezetői jogosultságot jelölt, (csatolta az erre vonatkozó határozatokat). Szakmai tapasztalatként összesen 17 évet adott meg, melyből MV-VZ/A jogosultságnál 8 év, míg MV-KÉ/A jogosultság esetében 6 év. Az ajánlat 961-962. oldala tartalmazza G.L. szakember szakmai önéletrajzát, melyben a szakmai gyakorlat alátámasztására a következő négy projektet mutatta be: Korábbi projektek ismertetése, időpontjai Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása II. ütem, szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítás (2007-2008) Nyíregyháza-Oros és Nyírszőlős szennyvízcsatornázása, szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítás (2004-2005) Telkibánya szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés, szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítás (2003-2004) Hercegkút és térsége szennyvízcsatornázás és szennyvíztelep építés (2001-2002)
Ellátott funkciók és feladatok felsorolása Felelős műszaki vezető Termelési főmérnök Útépítési csatornázási munkák irányítása, koordinálása Felelős műszaki vezető Termelési főmérnök Útépítési csatornázási munkák irányítása, koordinálása Felelős műszaki vezető Generál főépítés vezető Útépítési csatornázási munkák irányítása, koordinálása Felelős műszaki vezető Generál főépítés vezető Útépítési csatornázási munkák irányítása, koordinálása
27
Az ajánlat 633-638. oldala tartalmazza az 1. részre megtett ajánlatának műszaki ütemtervét, melyben 2009. július 16-át tüntette fel szerződéskötés időpontjaként. Építési, előkészítési tevékenységet megkezdi 2009. július 17-én és egészen 2009. szeptember 11-ig folytatja. Kiviteli tervkészítési, illetve tervjóváhagyási időszakként tünteti fel a 2009. július 17-e és 2009. szeptember 10-e közötti időszakot. A munkaterület birtokbavételének időpontjaként 2009. szeptember 11-ét rögzíti. Az 1. rész esetében a tényleges kivitelezési tevékenységet 2009. szeptember 15-én kezdi meg és 2010. szeptember 27-én fejezi be a 633. oldal szerint. A 638. oldal szerint a készre jelentés 2010. szeptember 28-a a műszaki átadás-átvétel 2009. szeptember 30-tól 2010. október 15-ig terjedő időszak. Az 1. részre megtett műszaki ütemterv 298. tételét az ajánlat 637. oldala tartalmazza az alábbiak szerint. A munka megnevezése 47-0-0 Mező u. „B” típusú grav. 26,9 fm DN200. Munka kezdésének időpontja 2010. április 5-e, befejezésének időpontja 2010. április 5-e. Az „Idő” oszlopban 1 nap került feltüntetésre. Az ajánlat ugyanezen oldala tartalmazza a 310. tételt, mely a következő: 59-1-0 Toldi u. „B” típusú grav. 21,2 fm DN200. Ezen munkánál kezdési és befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre, az „Idő” oszlopban pedig 1 nap került megadásra. Az ajánlat 1080-1084. oldala tartalmazza a 2. rész tekintetében az ütemtervet, mely az 1. rész esetében megadott ütemtervtől annyiban különböző, hogy a befejezési időpontként 2010. szeptember 22-ét jelöli az ajánlat 1080. oldalán. Az 1084. oldal szerint a készre jelentés időpontja 2010. szeptember 23-a, és ugyanazon időszakot jelöli a műszaki átadás-átvételre. Az ajánlat 1082. oldala tartalmazza a 147. tételsor megnevezése 2-4-7-1 Vajdabokor 100 fm DN200 „A” típ. gravitációs. A munka kezdésének időpontja 2010. április 5-e, míg befejezésének időpontja 2010. április 8-a. Az „Idő” oszlopban az ajánlattevő 4 napot jelölt meg. A 2. részre megtett ajánlat 1080. oldala tartalmazza a B-I 1 ágvezeték teljesítésére vonatkozó ütemtervi részt. Ebben rögzíti az 59. tétel alatt, hogy a közutak végleges helyreállítását a 2010-ben épült utakon 2010. augusztus 12-én kezdi meg és 2010. szeptember 22-én fejezi be. A 65. tételsor megnevezése: „Úthelyreállítás minőségi vizsgálatai 2010”. Ebben kezdési időpontként 2010. március 16-át határozza meg, míg befejezési időpontként 2010. szeptember 20át. Az ajánlat 1478-1480. oldala tartalmazza a 3. részre megtett ajánlat műszaki ütemtervét szintén az 1. részre bemutatott ütemezéssel összhangban annyi eltéréssel, hogy a befejezés időpontja 2010. szeptember 30-a, a készre jelentés időpontja 2010. szeptember 29-e. Az ajánlat 1479. oldala tartalmazza a 156. tételsort, mely a 8-1-0 Rozstelek u. 100 fm DN200 „V” típusú gravitációs vezetékre vonatkozik, melyben kezdési
28
időpontként 2009. október 21-e, míg befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre, az „Idő” oszlopban pedig 3 napot jelölt a nyertes ajánlattevő. Az ajánlat 11-16. oldala tartalmazza az 1. részre megkötött konzorciumi szerződést. A konzorciumi szerződés IV. pontjában mutatják be a megvalósításban való részvétel arányát és a 14. oldalon rögzítik, hogy a régészeti munkák megvalósításában, illetve a szakfelügyeletek megrendelésében a konzorcium mindhárom tagja együttesen részt vesz. Az ajánlat 552-554. oldala tartalmazza az alvállalkozókra vonatkozó jegyzéket, melyet akként készítettek el, hogy az 552. oldalon a KE-VÍZ 21 Zrt., az 553. oldalon a ZEMPLÉNKŐ Kft., míg az 554. oldalon a Közgép Zrt. tette meg a nyilatkozatát. Egyik nyilatkozatban sem került megadásra 10 % feletti alvállalkozó. A szakfelügyeletek munkanemre a KE-VÍZ 21 Zrt. 0,02 %-ot, a ZEMPLÉNKŐ Kft. 0,015 %-ot és a Közgép Zrt. is 0,015 %-ot határozott meg az ajánlati ár százalékában. Az ajánlat 939-944. oldala tartalmazza a 2. részre vonatkozóan megkötött konzorciumi szerződést, mely az 1. részre megkötött konzorciumi szerződéssel azonosan szabályozza a szakfelügyeletek megrendelését és a régészetet. Az ajánlat 997-999. oldala tartalmazza az alvállalkozókra vonatkozó jegyzéket, mely az 1. részben már ismertetett struktúra szerint került megtételre és a szakfelügyelet esetében az 1. résszel azonosan adták meg az ajánlati árhoz viszonyított százalékos mértéket. A 3. rész esetében az ajánlat 1334-1339. oldala tartalmazza az ezen részre megkötött konzorciumi szerződést, mely az első két résszel azonosan szabályozza a régészetet és a szakfelügyeletet. Az ajánlat 1395-1397. oldala tartalmazza az alvállalkozókra vonatkozó jegyzéket és a szakfelügyelet esetében az első két résszel azonos tartalmi közlést adott. A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium 1-3. részre megtett ajánlatában mindhárom rész tekintetében bemutatta a környezetvédelmi intézkedéseket, ennek keretén belül 3. pont alatt a forgalom biztosítását. Az 1. rész esetében az ajánlat 621. oldalán, a 2. rész esetében az ajánlat 1068. oldalán, míg a 3. rész esetében az ajánlat 1466. oldalán azt közölte: „A kivitelezés folyamán, ünnepnapokon a munkavégzést szüneteltetjük, a munkaterületen a rendet a kimaradt föld és egyéb anyagok elszállításával, elkorlátozásokkal biztosítjuk, ezáltal megteremtjük a zavartalan közlekedés lehetőségét. Naponta, de különösen ünnepnapok előtt a felsőbb műszaki vezetés szemlét tart és intézkedik az előzőekben említett feladatok végrehajtásáról.”
29
Ajánlatkérő 2009. június 15-én tájékoztatta arról az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetést elhalasztja 2009. július 17-ére, melynek alapján a szerződéskötés tervezett időpontja 2009. július 27-e. Ajánlatkérő 2009. július 17-én hirdette ki az első közbeszerzési eljárást lezáró döntését. A 4. rész tekintetében a közbeszerzési eljárását eredménytelenné nyilvánította arra tekintettel, hogy erre a részre nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, a többi rész tekintetében a közbeszerzési eljárása eredményes volt. Az eredményes részek vonatkozásában az eljárás nyertese a Nyíregyházáért 2009 Konzorcium lett, méghozzá részenként a következő nettó ellenszolgáltatási összegekkel. 1. rész 3.107.220.850 Ft 2. rész 2.889.966.000 Ft 3. rész 1.351.091.419 Ft Ajánlatkérő az 1-3. rész vonatkozásában az összegzésében meghatározott okok alapján érvénytelenné nyilvánította az A-HÍD Építő Zrt. és az SKS Nyíregyháza Konzorcium ajánlatát, továbbá a 4. rész tekintetében a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium és az SKS Nyíregyháza Konzorcium részajánlatát. Az 1. rész vonatkozásában csak a nyertes ajánlattevő ajánlata maradt érvényes. A 2. és 3. részek tekintetében a nyertes ajánlattevőn kívül érvényes maradt még az EuroAszfalt Kft. részajánlata. Ajánlatkérő első eljárást lezáró döntését jogorvoslati kérelemmel támadta meg az A-HÍD Építő Zrt., a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium és az SKS Nyíregyháza Konzorcium. A Döntőbizottság D.391/6/2009. számú végzésében ideiglenes intézkedést alkalmazott, az 1., 2. és 3. részek tekintetében megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásokat D.398/2009. szám alatt egyesítette. A kérelmezők jogorvoslati kérelmükben döntően a saját részajánlataik érvénytelenné nyilvánítását támadták, emiatt kérték jogsértés megállapítását és a részenként meghozott eljárást lezáró döntések megsemmisítését. Ezen túlmenően részajánlatuk érvényessége esetére a 4. rész eredménytelenségét is jogorvoslati kérelmük tárgyává tették. Az A-HÍD Építő Zrt. emellett támadta a nyertesi részajánlatok érvényességét. Ajánlatkérő írásbeli észrevételeiben és tárgyalási nyilatkozataiban kérte a kérelmezők jogorvoslati kérelmének az elutasítását, jogszerűen állapította meg a kérelmezők részajánlatainak érvénytelenségét.
30
A Döntőbizottság a D.398/18/2009. számú határozatában helyt adott a kérelmezők jogorvoslati kérelmének, megállapította, hogy ajánlatkérő az 1-4. rész tekintetében megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) és (4) bekezdését, azaz jogsértően állapította meg az adott részben érintett kérelmezők részajánlatainak érvénytelenségét az összegezéshez megadott okok alapján, továbbá a 4.rész esetében annak eredménytelenségét a Kbt. 92. § b) pontja alapján. A Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő 1-4. részt lezáró döntését. Az A-HÍD Építő Zrt. esetében az elkésetten előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Döntőbizottság D.398/18/2009. számú határozatát az Nyíregyházáért 2009 Konzorcium támadta meg keresettel, melynek alapján a közigazgatási per a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban van. A bíróság a Döntőbizottság határozatának végrehajtását nem függesztette fel. Ajánlatkérő 2009. október 5-én kelt levelében tájékoztatta arról az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 342. § (1) bekezdése alapján új döntés meghozatala mellett döntött. Felhívta az ajánlattevőket nyilatkozzanak ajánlatuk fenntartásáról, továbbá arról, hogy az ajánlati kötöttség ideje alatt milyen módon kívánják nyújtani az ajánlati biztosítékot. Megadta az eredményhirdetés új időpontját, 2009. október 26. 14.00 óra. Ajánlatkérő felhívására a Nyíregyházáért 2009. Konzorcium nyilatkozatában közölte, hogy a 4. rész esetében nem tartja fenn az ajánlatát, míg a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium azt közölte, hogy csak a 4. rész tekintetében tartja fenn az ajánlatát. Ajánlatkérő 2009. október 26-án hirdette ki az újraértékelés alapján meghozott második eljárást lezáró döntését, mely közbeszerzési eljárása 1-4. részére vonatkozott. Ajánlatkérő a 4. rész tekintetében a közbeszerzési eljárását a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. Az 1-3. rész nyertese ismételten a Nyíregyházáért 2009 Konzorcium lett, ajánlatkérő ezen részek esetében csak az ő ajánlatát fogadta el érvényesnek. Ajánlatkérő kérelmező 1-4. részre, továbbá az A-HÍD Építő Zrt. 1-3. részre megtett részajánlatait a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő második eljárást lezáró döntését két ajánlattevő támadta meg jogorvoslati kérelemmel, az SKS Nyíregyháza Konzorcium (jelen ügy kérelmezője), továbbá az A-HÍD Építő Zrt.
31
A kérelmező 2009. október 28-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő 1-4. részt lezáró második döntése ellen, melyben az 1., 2, 3. és 4. részre megtett részajánlatainak az érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Álláspontja szerint a részajánlatai érvényesek és amennyiben ajánlatkérő azokat a bírálati szempont szerint értékeli, úgy a 2., 3. és 4. rész tekintetében az ő részajánlata a legkedvezőbb, továbbá miután az 1. rész tekintetében az A-HÍD Építő Zrt. részajánlata érvénytelen, az 1. rész esetében is. Miután érvényes a 4. részre megtett részajánlata, ajánlatkérő jogsértően állapította meg ezen rész eredménytelenségét. A fentiek miatt kérte jogsértés megállapítását, az 1-4. rész vonatkozásában a részajánlatai érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó, továbbá ezen részeket lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként az 1-3. részek tekintetében az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását. A kérelmező ezen kívül támadta a nyertesi részajánlatok érvényességét. Álláspontja szerint a nyertes 1-3. részre megtett részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontjai, továbbá a Kbt. 89/A. § (2) bekezdése alapján érvénytelenek. Az A-HÍD Építő Zrt. 2009. október 29-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő második eljárást lezáró döntése ellen, melyben az 1., 2. és a 3. részre benyújtott részajánlatai érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérőnek a részajánlatait érvénytelenné nyilvánító és ezen részeket lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek viselésére. A Döntőbizottság ajánlatkérő második eljárást lezáró döntését támadó jogorvoslati eljárásokat D.658/2009. szám alatt egyesítette, továbbá a D.658/6/2009. számú 2009. november 2-án kelt végzésében ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás 1-3. része tekintetében az eljárást lezáró szerződések megkötését megtiltotta. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában mindkét kérelmező jogorvoslati kérelmének alaptalanság miatti elutasítását kérte, továbbá a nyertesi részajánlatok érvényességét támadó kérelmi elemek tekintetében hivatkozott azok elkésettségére. A Döntőbizottság D.658/26/2009. számú határozatában a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben adott helyt, míg az A-HÍD Építő Zrt. jogorvoslati kérelmét elutasította. A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő az írásbeli összegezésében feltüntetett okok alapján jogsértően nyilvánította érvénytelenné kérelmezőnek az 1-4. részre megtett részajánlatait, melyre tekintettel megsemmisítette ezen részek eljárást lezáró döntéseit is.
32
A Döntőbizottság elutasította a kérelmezőnek a nyertesi részajánlatok érvényességét támadó kérelmi elemeit. A Döntőbizottság D.658/26/2009. számú határozatát a Nyíregyházáért 2009 Konzorcium támadta meg keresetlevéllel, melynek alapján a közigazgatási per a Fővárosi Bíróság előtt van folyamatban. A bíróság a végrehajtást nem függesztette fel. A Döntőbizottság D.658/26/2009. sz. határozatának kézbesítését követően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 13/2010. (I.18.) sz. határozatában a közbeszerzési eljárás 4. része pénzügyi forrásának kiegészítéséről döntött. Ajánlatkérő a Kbt. 342. § (1) bekezdése alapján az ajánlatokat újraértékelte és 2010. január 20-án hirdette ki a harmadik eljárást lezáró döntését. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása 1-4. részét eredményesnek minősítette. Mindegyik rész esetében az eljárás nyertese a kérelmező lett, míg az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek mind a négy rész esetében a Nyíregyházáért 2009 Konzorciumot jelölték meg. Ajánlatkérő harmadik eljárást lezáró döntését négy ajánlattevő támadta meg jogorvoslati kérelemmel. A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium 2010. január 21-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának 1-3. részét lezáró harmadik döntése ellen. A Nyíregyházáért 2009 Konzorcium álláspontja szerint az ezen részekben nyertesként kihirdetett kérelmező részajánlatai több okból érvénytelenek, melyre tekintettel a jogsértés megállapítása mellett kérte ezen részek eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötések megtiltását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek viselésére. Az A-HÍD Építő Zrt. 2010. január 21-én nyújtotta be az alap jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának 1-3. részben meghozott eljárást lezáró döntése ellen amiatt, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné ezen részekre benyújtott részajánlatait. Kérte jogsértés megállapítását ezen részekre hozott eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Az A-HÍD Építő Zrt. 2010. január 28-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelme kiegészítését, melyet a tárgyaláson részben módosított és több okból kérte a kérelmező 1-3. részre megtett részajánlatai érvénytelenségének a megállapítását a Kbt. 88. § (1) bekezdés f.) pontja alapján.
33
A Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium 2010. január 28-án nyújtotta be az alap jogorvoslati kérelmét, melyben a kérelmezőnek a 4. részre megtett részajánlatának az érvénytelenségére hivatkozott, mely miatt kérte jogsértés megállapítását a 4. részt lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek viselésére, ideiglenes intézkedésként a 4. rész vonatkozásában az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását kérte. A Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium a jogorvoslati eljárás során a jogorvoslati kérelmét pontosította, kiegészítette. A kérelmező 2010. január 28-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő 4. részt lezáró döntésének a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium részajánlata érvényességét megállapító döntése ellen. Ajánlatkérő észrevételeiben kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását, továbbá egyes kérelmezők esetében eljárásjogi kifogásokat is előterjesztett. A Döntőbizottság a négy kérelmező jogorvoslati kérelme alapján folyamatban levő jogorvoslati eljárásokat D. 32/2010. szám alatt egyesítette és ideiglenes intézkedéssel mind a négy rész tekintetében megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését. A Döntőbizottság a D. 32/41/2010. számú határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő mind a négy rész esetében érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdetett ki közbeszerzési eljárása nyerteseként a nyertes részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján is érvénytelenek. Erre tekintettel a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő 1-4. részt lezáró döntését. A Döntőbizottság a határozatában azt is megállapította, hogy érvénytelenek az A-HÍD Építő Zrt. 1-3. részre megtett részajánlatai, továbbá a Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium 3. részre megtett részajánlata. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket elutasította, illetve az elkésett kérelmi elemek tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Döntőbizottság D. 32/41/2010. sz. határozata ellen keresetlevelet nyújtott be a Nyíregyházáért 2009 Konzorcium, illetve a kérelmező, aki külön jogorvoslati kérelmet is előterjesztett. A határozat megtámadására tekintettel a Fővárosi Bíróság előtt a közigazgatási per, illetve a nemperes eljárás folyamatban van, a bíróság a határozat végrehajtását nem függesztette fel. Ajánlatkérő a Döntőbizottság D.32/41/2010. sz. határozatának kézbesítését követően a Kbt. 342. § (1) bekezdése alapján az ajánlatokat újraértékelte és 2010. március 29-én hirdette ki a negyedik eljárást lezáró döntését. Az 1-3. rész esetében a közbeszerzést eredményesnek, míg a 4. rész esetében eredménytelennek nyilvánította. Az 1-3. részre csak a Nyíregyházáért 2009
34
Konzorcium ajánlatát fogadta el érvényesnek és őt hirdette ki eljárása nyerteseként. Ajánlatkérő a kérelmező 1-3. részre megtett ajánlatait érvénytelenné nyilvánította. Az 1. és 2. részre megtett részajánlatok érvénytelenségét az alábbiak szerint állapította meg: SKS Nyíregyháza Konzorcium 1117. Budapest, Budafoki út 72-74.
-Az ajánlatkérési dokumentáció 3/2 kötete Speciális Követelményei 11.2. pontjában meghatározottak szerint „az Önkormányzat kezelésében álló aszfaltburkolatú utak esetében a megfelelően megépített, a műszaki átadás feltételeit teljesítő csatornaszakasz munkaárkának visszatöltése után, annak lágy aszfalttal történő ideiglenes helyreállítása szükséges. A lágy aszfalttal helyreállított szakasz 4 hónap után állítható véglegesen helyre a meghatározott rétegrendek szerint.” Az ajánlatban megadott ütemtervben ajánlattevő a végleges úthelyreállítás előtti 4 hónap konszolidációs időszakot nem vette figyelembe, ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. -Az ajánlatban megadott ütemterv olyan időpontokra is műszaki kivitelezési tevékenységet ütemezett, amely időpontokban az jogszabályilag tiltott. Tekintettel arra, hogy az ajánlatot az ajánlatkérő és a jogszabályok előírásainak megfelelően kell megtenni, az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.
A 3. rész esetében a 4 hónapos kötelező konszolidációs időszakkal kapcsolatban érvénytelenségi okot nem állapította meg ajánlatkérő, ugyanakkor további érvénytelenségi okként az alábbiakat jelölte meg: SKS Nyíregyháza Konzorcium 1117. Budapest, Budafoki út 72-74.
-Az ajánlatkérési dokumentáció 2. kötetének részét képező szerződéses megállapodás 3.3.pontjában foglaltak szerint, a Vállalkozó a 3.1. pont szerinti ellenérték 5 %-ánál kisebb összegű részszámla, valamint 8 %-ánál kisebb összegű végszámla benyújtására nem jogosult. Ugyanakkor az ajánlat részét képező fizetési ütemterv szerint, a végszámla összege nem éri el az ajánlatban megadott ellenérték 8 %-át, továbbá a 8. részszámla összege nem felel meg az 5 %-os mértékre vonatkozó követelménynek. Ezen hiányosságokra tekintettel az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. -Az ajánlati felhívás III.2.3. pontjában meghatározottak szerint ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója együttesen alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha nem biztosítanak legalább két fő vízgazdálkodási építmények munkálatainak korlátozás nélküli felelős műszaki vezetésére jogosultsággal rendelkező olyan szakembert, aki egyben rendelkeznek egyenként legalább 5 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal a víziközművek hálózatai (csatornázási) munkák építési munkáinak kivitelezésében. Az ajánlatban a harmadik rész tekintetében az egyik ilyen pozícióra ajánlott szakember B. T. megállapíthatóan nem rendelkezik az előírt 5 éves időtartamú felelős műszaki vezetői gyakorlattal víziközművek hálózatai, csatornázási munkái tekintetében. Erre tekintettel az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdé e) pontja alapján érvénytelen.
35
Ajánlatkérő negyedik eljárást lezáró döntése ellen egy ajánlattevő, a kérelmező nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Az alap jogorvoslati kérelem 2010. március 31-én került benyújtásra. A kérelmező jogorvoslati kérelmében egyrészt az 1-3. rész tekintetében támadta ajánlatkérő eljárást lezáró döntését amiatt, hogy ezen részekre benyújtott részajánlatait ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, másrészt ugyanezen részek tekintetében támadta a nyertes ajánlatának az érvényességét. Kérte emiatt jogsértés megállapítását ajánlatkérő 1-3. részre meghozott eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedésként ugyanezen részek tekintetében az eljárást lezáró szerződés megkötésének a megtiltását. A kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1)-(7) bekezdését, a Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontját. A kérelmező alap jogorvoslati kérelmének keltezési időpontja 2010. március 30a. A kérelmező jogorvoslati kérelme 3. oldal 2. bekezdésében rögzítette, „Ajánlatkérő úgy döntött, hogy negyedszer is eredményt hirdet, ami meg is történt 2010. március 22-én. Az eredményhirdetésen jelen voltunk. Ezt az időpontot jelöljük meg a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként.” A kérelmező szerint az 1-3. részre benyújtott részajánlata érvényes és azok érvénytelenné nyilvánításának hiányában ezen részeknek a kérelmező lenne a nyertese. A kérelmező közölte azt is, hogy a nyertes konzorcium részajánlatai több okból érvénytelenek a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján. A kérelmező az 1-3. részre megtett részajánlatai érvénytelenné nyilvánítását az alábbi indokokra tekintettel ítélte jogsértőnek érvénytelenségi okonként. 1. A kérelmező szerint az 1. és a 2. részre megtett részajánlatában a műszaki ütemtervekből megállapíthatóan betartotta az ideiglenes helyreállítást követő 4 hónapos konszolidációs időszakot. A kérelmező hangsúlyozta, hogy a kérdés megítélése során két időpont bír relevanciával. Az egyik, hogy mikor fejeződik be a csatornaépítés, a másik időpont pedig az, hogy mikor fejeződik be a végleges helyreállítás. Amennyiben a két időpont között meg van a 4 hónapos különbség, akkor egyértelmű, hogy biztosításra kerül a 4 hónapos konszolidációs időszak. Hangsúlyozta, hogy konszolidációról kizárólag a munkaárokba visszatöltött földmű esetében beszélhetünk. Az ajánlatkérő a 15., 16., 17. és 18. számú kérdésre adott válaszában közölte az ideiglenes helyreállítás rétegrendjét. A földmű visszatöltése után következik az útalap beton (ami már valójában a végleges út
36
része), majd egy lágy aszfaltréteg, ami a végleges helyreállításkor visszabontásra kerül. Az ütemterv részletezettsége nem tette lehetővé, hogy ezen három szakaszra tovább részletezze az ideiglenes úthelyreállítást. Nyilvánvaló azonban, hogy először a vezetéképítés befejezését követően a föld munkaárokba való visszatöltése történik meg és csak utána az egyéb munkafázisok. A kérelmező közölte, hogy az 1. rész esetében az A/I. szakasznál a hálózatépítés május 22-én fejeződik be, az A/II. szakasznál május 19-én, a A/IV. szakasznál május 18-án. A kérelmező folyamatosan végzi az ideiglenes helyreállításokat, azokra csak néhány nap szükséges, így ha ezen befejezési időponthoz hozzászámítják a 4 hónapos konszolidációs időt, akkor az ajánlata megfelelő, a 4 hónapos konszolidációs idő betartásra került. A 2. rész esetében a B/I. szakasznál a csatornaépítési munkák befejezési véghatárideje május 13-a, a B/II. szakasz esetében május 25-e, míg a B/VII. szakasz esetében május 14-e. A kérelmező a 2. résznél is folyamatosan végzi az ideiglenes helyreállítást és csak az utolsóként befejezett utcában kell a csatornaépítési időpont után elvégezni az ideiglenes helyreállítást, így biztosított, hogy 4 hónap eltelte után nyújtja be a végszámláját. Kérelmező megítélése szerint abban az esetben, ha esetlegesen nem lett volna megfelelő az ideiglenes úthelyreállítás tekintetében az ütemterve, ajánlatkérő kötelezettsége lett volna hiánypótlás alkalmazása, mivel a Kbt. 83. § (1)-(7) bekezdésében foglaltak alapján -a kérelmező szerint - fennáll a lehetőség ebben a körben a hiánypótlásra. 2. A kérelmező szerint jogsértően állapította meg ajánlatkérő az 1-3. részek tekintetében érvénytelenségi okként a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján azt, hogy olyan időpontokra is műszaki kivitelezési tevékenységet ütemezett, amikor az jogszabályilag tiltott. A kérelmező szerint az ajánlatában becsatolt műszaki ütemtervekből nem állapítható meg az állami ünnepeken történő munkavégzés, kivéve a folyamatos munkarendben végzendő tevékenységet, (pl. a vákuumkutas víztelenítést, őrzésvédelmet) ez pedig nem tiltott. Az ütemterv léptéke nem tette lehetővé, hogy az ünnepnapokat külön jelenítse meg, a vasárnapok esetén sincs a vonalas ütemterv megszakítva, pedig ott sem végez kivitelezési tevékenységet és ugyanez igaz az ünnepnapokra is. Hivatkozott arra is, hogy a kivitelezés időtartamát naptári napokban számította ki és nem munkanapokban. Így abból sem lehet következtetést levonni az ünnepnapokon történő munkavégzésre.
37
A kérelmező ezen érvénytelenségi ok tekintetében is hivatkozott arra, hogy kötelező lett volna hiánypótlási eljárás lefolytatása és annak alapján az ütemterv esetleges hibája orvosolható. 3. A kérelmező jogorvoslati eljárás során nem indokolta az ajánlatkérő által a 3. rész tekintetében a részszámlázással és a végszámlázással összefüggésben megállapított érvénytelenségi ok jogsértő jellegét. 4. A kérelmező hivatkozása szerint a 3. rész tekintetében B.T. szakember alkalmasságával összefüggésben megállapított érvénytelenségi ok kimondása arra tekintettel minősül jogsértőnek, mert ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania. B.T. szakember önéletrajzából észlelnie kellett, hogy 2004. évre nem került megjelölésre tevékenység. Egy esetleges hiánypótlási felhívást követően az alkalmassági követelményeknek meg tudott volna felelni. A kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében, annak 6. és 7. oldalán az 1-3. rész tekintetében a nyertes ajánlat érvénytelenségére vonatkozóan az alábbiakat adta elő. 1. A kérelmező szerint a nyertes a részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenek amiatt, hogy az ajánlati felhívás III.2.3. pontjában megkövetelt szakemberek tekintetében nem megfelelő az ajánlat, nincs meg az 5 éves szakmai gyakorlat, sem az ajánlattevő, sem a 10% feletti alvállalkozója részéről megjelölt szakemberek tekintetében. 2. A nyertes részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenek amiatt, mert hasonlóan a többi ajánlattevőhöz a műszaki ütemtervében ünnepnapokra is tervezett munkavégzést, továbbá a műszaki ütemterve egyébként sem felel meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak. A kérelmező az 1. rész tekintetében a következő tételekre hivatkozott a nyertes műszaki ütemtervéből: -A 63. tételsor alatt a Gyík u. „B” típusú gravitációs csatorna munkálatainál 2009. október 23-a került feltüntetésre befejezési időpontként -Az ütemterv 136. tételsora alatt Moha utcai gravitációs csatorna építési munkáinak megkezdési időpontja 2009. október 23-a. -A 298. tételsor alatt a Mező utcai gravitációs csatorna kivitelezését a nyertes ajánlattevő 1 napra méghozzá 2010. április 5-ére, húsvét hétfőre ütemezte. -A 310. tételsor a Toldi utcai gravitációs csatorna 21,2 fm-ére esik azonos kezdő és befejező nappal, méghozzá 2009. október 23-a került megadásra.
38
A kérelmező az 2. rész tekintetében a következő tételekre hivatkozott a nyertes műszaki ütemtervéből: -A 98. tételsor alatti Kovács bokor gravitációs csatornaépítés kezdő időpontja 2009. október 23-a. -A 147. tétel alatti Vajda bokor gravitációs csatornaépítésének kezdő időpontja 2010. április 5-e, míg befejezésének időpontja 2010. április 8-a, a kivitelezésre szánt idő 4 nap, mely csak ünnepnapokon történő munkavégzés mellett teljesíthető. A kérelmező az 3. rész tekintetében a következő tételekre hivatkozott a nyertes műszaki ütemtervéből: -A 18. tételsor esetében a Hold utcai gravitációs csatorna kivitelezésnek befejezési időpontja 2009. október 23-a. -A 79. tételsor szerint a Sétány utcai gravitációs csatorna építésének a kezdő időpontja szintén 2009. október 23-a. -A 156. tételsor Rozstelek utcai gravitációs csatorna építésének kezdési időpontja 2009. október 21-e, befejezési időpontja 2009. október 23-a és a kivitelezésre szánt idő 3 nap. A kérelmező szerint ebből szintén az állapítható meg, hogy csak az ünnepnapokon történő munkavégzéssel valósítható meg. 3. A kérelmező ismertette, hogy a nyertes a részajánlataiban az alvállalkozásba adni kívánt munkák táblázatban a szakfelügyeleteknél az 1. résznél 0,05, a 2. rész esetében 0,02, míg a 3. rész vonatkozásában pedig 0,05 százalékos mértéket közölt az ajánlati árhoz viszonyítva. A kérelmező ismertette a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23. § (1) bekezdésének a szabályozását, mely szerint a fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, a próbafeltárás, a régészeti megfigyelés, a dokumentálás, az elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő által az alvállalkozásba adásnál megjelölt alacsony mértékű teljes szakfelügyeleti költség nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, egyéb szakfelügyelet igénybevétele is szükséges. A kérelmező szerint ajánlatkérő a dokumentációja 2. Kötet szerződéses feltételek 3. Fejezet különleges feltételek 4.24. pont alatt teljes egészében a régészeti feltárásokhoz kapcsolódó összes költséget a vállalkozóra terhelte. Ajánlatkérő a 3. számú kiegészítő tájékoztatás során 49. kérdésre adott válaszában azt közölte, hogy az ajánlatban kért ellenszolgáltatást kell a régészeti vetítés alapjául figyelembe venni a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet szabályozásában foglalt beruházásra vetített 9 ezrelékes régészeti
39
leletmentési költségként. A nyertes ajánlattevő ajánlatkérői előírásokkal szemben nem ekként készítette el az ajánlatát. A kérelmező szerint ajánlatkérőnek emiatt a nyertes részajánlatait a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Kérelmező alap jogorvoslati kérelmében a Kbt. 337. §-ra hivatkozással kérte iratbetekintés lehetőségének biztosítását, hogy annak alapján a jogorvoslati kérelmét kiegészíthesse. Kérelmező a 2010. április 12-én tekintett be a Döntőbizottságnál a nyertes ajánlattevő részajánlataiba és ezt követően 2010. április 13-án vette át az általa kért másolatokat. A kérelmező 2010. április 21-én nyújtotta be jogorvoslati kérelme pontosítását, kiegészítését, melyben az alábbiakat közölte. A kérelmező szerint megállapítható a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján a nyertesnek az 1. és a 2. részre megtett részajánlatai érvénytelensége a következő szakembereknek a műszaki szakmai alkalmassági feltételnek való meg nem felelése miatt. A kérelmező az 1. rész tekintetében szakemberként jelölt B.A. tekintetében hivatkozott a műszaki szakmai alkalmatlanságra. Előadta, hogy nyertes ajánlattevő B.A szakemberek kívül az 1. rész tekintetében szakemberként jelölt K.I. és K.L. esetében is megadásra került a szakmai gyakorlat alátámasztásaként Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztító telep építésének I. üteme. K.I. esetében megítélése szerint az állapítható meg, hogy az egész első ütem felelős műszaki vezetője, generál főépítés vezetőként került megjelölésre, akinek a feladatkörébe a gépészeti munkák irányítása tartozott. K.L. szakember szintén az egész I. ütem felelős műszaki vezetőjeként került megjelölésre, akinek a feladatkörébe a villamos berendezésekkel kapcsolatos munkák szervezése, irányítása tartozott. Közölte azt is, hogy ezen túlmenően a nyertes ajánlattevő a 3. rész esetében szakemberként nevesítette SZ.T.H-t, aki a szakmai önéletrajza szerint ugyanezen építési projekt I. ütemének a felelős műszaki vezetője volt, méghozzá a csatornaépítési munkák irányítását végezte. A kérelmező szerint a fenti szakemberek szakmai önéletrajzainak összevetése alapján az állapítható meg, hogy B.A. szakember esetében a felelős műszaki vezetői funkció kizárólag a szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítási munkarészre történt. E körben hivatkozott arra is, hogy B.A. szakember szakmai önéletrajzában az elvégzett munka úgy került nevesítésre, hogy a szennyvízcsatornázási projekt megnevezése után egy vesszőt tettek, majd pedig közölték, hogy szennyvízcsatornázás utáni útburkolat helyreállítás. Erre tekintettel ezen munka, mivel csak útburkolat helyreállításra vonatkozott, nem vehető figyelembe a szakmai gyakorlat igazolásaként.
40
A kérelmező szerint B.A. szakember szakmai önéletrajzában harmadikként és negyedikként feltüntetett kisvárdai, illetve Nyírábrány-Fülöp-i referenciamunkák sem fogadhatók el az alkalmasság igazolásaként. B.A. szakember a szakmai önéletrajzában ezen két munka esetében is a szennyvízcsatornázási projekt nevesítését követően vesszőt tett, majd közölte „szennyvízcsatornázás utáni burkolat-helyreállítás”. Erre tekintettel ezen két referenciamunka is csak útburkolat helyreállításnak minősül, és emiatt nem igazolja az alkalmasságot. A kérelmező álláspontja szerint, miután a fenti referenciamunkák nem vehetők figyelembe az alkalmasság igazolására, B.A. szakember szakmai önéletrajzából csak a „Kótaj szennyvízcsatornázása és szennyvízcsatornázás utáni burkolathelyreállítás (2005-2006)”, Gégény-Pátroha szennyvízcsatornázása (20012002.)”, és „Rakamaz és Térsége szennyvízcsatornázás és szennyvíztelep építés (2000-2001.)” referenciamunkák vehetők figyelembe. Ezekben tölthetett be B.A. szakember vízi létesítmények tekintetében felelős műszaki vezető funkciót, továbbá az utolsó projekt vonatkozásában is csak 2001. folyamán, mivel 2001. február 8-án került kiállításra a szakember részére a felelős műszaki vezetői jogosultságot keletkeztető határozat. A kérelmező szerint ezen referenciamunkák során megvalósított felelős műszaki vezetői gyakorlat összesen csak 4 év, mely miatt a megkövetelt speciális szakmai gyakorlat nem éri el az előírt 5 éves időtartamot. A kérelmező általánosságban nem vitatta, hogy nem kizárt, hogy egy csatornaépítési projektnél több felelős műszaki vezető legyen, melyet általában a területi felosztás alapján határoznak meg. A kérelmező álláspontja szerint a 2. rész esetében G.L. szakember sem felel meg az ajánlatkérő által támasztott műszaki szakmai alkalmassági feltételnek. A szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 961. oldala tartalmazza és az abban ismertetett első 3 munka során a szakember kizárólag a közlekedési építmények felelős műszaki vezetői feladatait láthatta el, csak a szennyvízcsatornázás utáni burkolat-helyreállítási munkarész tekintetében volt felelős műszaki vezető, mely nem vízi létesítmény. A figyelembe vehető szakmai gyakorlat alapján G.L. szakember vízi létesítmények szakterületen csak 1 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal rendelkezik, így nem teljesíti az 5 éves elvárást. A kérelmező álláspontja szerint az alap jogorvoslati kérelmében már előterjesztette azon kérelmi elemét, hogy a nyertes ajánlattevő műszaki ütemterve nem felel meg az ajánlatkérői előírásoknak. A kérelmező a 2010. április 21-én benyújtott kérelem pontosításában, kiegészítésében közölte, hogy a nyertes ajánlattevő az 1-3. részre megtett ajánlatának műszaki ütemterve azért nem megfelelő, mert a teljesítés véghatárideje ellentétes az ajánlatkérői előírásokkal.
41
Ajánlatkérő a felhívásában a szerződéskötéstől számított 15 hónapot jelölte meg teljesítési határidőként. A szerződéskötési időpont 2006. 06. 29-e, melyből következően a teljesítés véghatárideje nem eshet 2010. szeptember 29-nél későbbi időpontra. A nyertes ajánlattevő ehhez képest az 1-3. rész tekintetében 2010. október 15-i teljesítési határidőt közölt, mely miatt az ajánlata érvénytelen és azt ajánlatkérő jogsértően nem állapította meg. A kérelmező szerint ugyan ajánlatkérő a dokumentációja szerződéses feltételekre vonatkozó 2. Kötetében a szerződéses megállapodás 4. pontja alatt akként rendelkezett, hogy a vállalkozó a kezdési utasítás kiadásától számított milyen időtartamon belül köteles teljesíteni, azonban a kérelmező szerint a dokumentáció ezen szabályozása nem érinti az ajánlati felhívása előírását. Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő konkrétan meghatározott időpontra követelte meg a teljesítés befejezését, mely követelménytől a kérelmező szerint nem lehet eltekinteni. A kérelmező a 2010. április 21-i jogorvoslati kérelem kiegészítésében a számlázási ütemtervek tekintetében, előkeresetelésre hivatkozással az alábbi kérelmi elemeket terjesztette elő: • Az 1. rész tekintetében közölte, hogy a nyertes ajánlattevő a 2010. április 5én esedékes negyedik részszámlával olyan kifizetési igényt jelez a A-IKisteleki szőlő és Iparterületet tartozó 6-1-0, illetve 15-0-0 csatornaszakaszok 100%-os készültségére hivatkozással, amelyek nem valósak. A műszaki ütemterv szerint ezen csatornaszakaszok befejezési határideje (a kötelező minőségvizsgálatok nélkül) 2010. április 6., illetve 2010. április 9. Erre tekintettel a műszaki ütemterv nem áll összhangban a számlázási ütemtervvel. • A 2. és 3. részre megtett ajánlat számlázási ütemtervéből megállapítható, hogy az azok részét képező részszámlák legtöbbjének műszaki tartalmában nem szerepelnek az átemelők tisztavizes üzempróbái. Anélkül kívánja a nyertes ajánlattevő 100%-os készültségre való hivatkozással kiszámlázni ezen tételeket, hogy a kötelező próbákat még nem végzi el. A kérelmező példálózó jelleggel bemutatta a 2. és 3. rész esetében, egyes átemelőknél mikor kerül kiállításra a 100%-os tartalomra a részszámla és ezen időponthoz képest később kerül elvégzésre a tisztavizes üzempróba. A kérelmező szerint az is megállapítható ebből, hogy a nyertes ajánlat nem tartalmazza valamennyi költségelemet, azaz nem teljes körű. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció 2. Kötetének szerződéses feltételekre vonatkozó 2. Fejezetének 8.2. pont alatti szabályozása is alátámasztja azon álláspontját, mely szerint akkor készül el 100 %-osan az átemelő és akkor számlázható ki, ha megvalósul a tisztavizes üzempróba. E szakasz szerint: „A vállalkozónak be kell fejeznie a teljes Létesítményt és minden egyes Szakaszt a Létesítmény vagy Szakasz Megvalósítás időtartamán belül, beleértve: az Átvételt megelőző üzempróbák
42
teljes és sikeres teljesítését.” Ezen túlmenően a 3. Fejezetben a különleges feltételek alatt a 14.6. pont alatti szabályozás is azt rögzíti, hogy visszatartható a közbenső igazolás, ha a vállalkozó nem teljesít vagy nem teljesített bármilyen szerződés szerinti munkát vagy kötelezettséget. Az átemelők esetében pedig a dokumentáció 3. Kötet 3.1. pontja alatt az általános követelmények körében a 8.7. és a 8.10. pont megköveteli az üzembe helyezés előtt a tisztavizes üzempróbákat. • A kérelmező a 2. rész műszaki ütemterve tekintetében ellentmondásosnak ítélte azon vállalást, hogy a B-1 ágvezeték tekintetében befejezési határidőként 2010. szeptember 22-e került meghatározásra, amely még nem tartalmazza a minőségvizsgálatokat. A kérelmező jogi álláspontja szerint nem késett el a kiegészítő jogorvoslati kérelme benyújtásával. Előadása szerint a 2010. március 31-én benyújtott alap jogorvoslati kérelméhez képest nem terjesztett elő új kérelmi elemet sem írásban, sem a döntőbizottsági tárgyaláson csak az alap jogorvoslati kérelmének a részletes indokolását adta meg. A kérelmező előadása szerint alap jogorvoslati kérelmében támadta ajánlatkérő műszaki ütemtervét annak nem megfelelőségére hivatkozott. A műszaki ütemtervvel szoros összefüggésben áll a számlázási ütemterv és a kiegészítő jogorvoslati kérelmében a műszaki ütemterv és a számlázási ütemterv összhangjának a hiányára hivatkozott, melyre tekintettel elkésettség nem állapítható meg. A kérelmező előadta, hogy ugyan 2010. április 12-én megtekintette a Döntőbizottságnál a nyertesi ajánlat vonatkozó részeit, azonban az iratok nagy terjedelme és az idő rövidsége miatt az iratbetekintéskor a nyertesi ajánlat részletes tanulmányozására nem volt lehetősége. Az iratmásolatot 2010. április 13-án vette át és ezen időpont tekintendő a tudomásra jutásnak és innentől számítandó a 8 napos határidő. Ajánlatkérő írásbeli észrevételeiben és tárgyalási nyilatkozataiban kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását, továbbá elkésettségére is hivatkozott. Az elkésettségre alapított eljárásjogi kifogása körében az alábbiakat adta elő: Egyrészt hivatkozott arra, hogy a kérelmező alap jogorvoslati kérelmében a tudomásszerzés időpontjaként 2010. március 22-ét tüntette fel, mely 1 héttel korábbi időpont, mint az eljárást lezáró döntés kihirdetése, így vélelmezhető, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét valójában még 2010. március 29-e előtt készítette el. Valószínűsíthető, hogy a jogorvoslati kérelmét a kérelmező még a Döntőbizottság D.32/41/2010. számú határozata alapján készítette el, melyben a Döntőbizottság érvénytelenné nyilvánította a kérelmező ajánlatát,
43
azonban ebből következően a kérelem tartalmát tekintve nem az eljárást lezáró döntést támadja. Ajánlatkérő nyomatékosan hivatkozott arra is, hogy elkésett a kérelmező jogorvoslati kérelem kiegészítése. A Kbt. 323. § (2) bekezdésének szabályozása értelmében eljárást lezáró döntés esetében a 8 napos jogvesztő határidő a tudomásszerzéstől számít. A kérelmező 2010. április 12-én tekintett be az iratokba, azonban csak 2010. április 21-én nyújtotta be a kiegészítő kérelmét, így azt mindenképpen a jogvesztő határidő lejártát követő 9. napon. Hivatkozott arra is ajánlatkérő, hogy a kérelmező az előzményi jogorvoslati eljárások során is élt az iratbetekintés lehetőségével a nyertes ajánlattevő ajánlatába és korábban is vett át a nyertes ajánlatának vonatkozó részeiből másolatot. E körben indítványozta annak vizsgálatát, hogy a kérelmező a korábbi iratbetekintések során a nyertes ajánlatainak mely oldalaiba tekintett be, illetve kért másolatot. Megítélése szerint megállapítható a 90 napos objektív jogvesztő határidő lejárta abban az esetben, ha a nyertes ajánlat alkalmassági igazolási részébe akár a júliusi, akár a novemberi iratbetekintések során is betekintett, illetve azokról másolatot kapott. Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen állapította meg a kérelmező részajánlatainak érvénytelenségét figyelemmel a Döntőbizottság D.32/41/2010. számú határozatában foglaltakra is. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben előterjesztett érvénytelenségi okok tekintetében az alábbiakat adta elő: Ajánlatkérő az első írásbeli észrevételében (még a kérelmező alap jogorvoslati kérelmében foglaltakra) azt közölte, hogy a nyertes ajánlattevő által a műszaki ütemtervében a tevékenységek megjelölt kezdési és befejezési dátumai nem esnek ünnepnapokra. A műszaki ütemtervből az is egyértelműen megállapítható, hogy a tevékenységek időtartamaként megjelölt napok számába nem számította be a munkaszüneti napokat, az ünnepnapokat sem. A műszaki ütemtervet heti bontásban kellett elkészíteni GANT diagramban történő ábrázolással. Az ütemtervben a tevékenységek átfutási idejét kellett ábrázolni az ajánlatkérő által előírt szerződés időtartamához igazodva. Ajánlatkérő a szerződés időtartamát hónapokban kifejezve írta elő. Az előírások alapján nem kellett megszakítani az ünnepnapoknál, mivel az a tevékenységek átfutási idejét mutatja. Ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlattevő ütemterve különbözik a kérelmező azon ütemtervétől, melynek a tekintetétben a Döntőbizottság a D.32/41/2010. számú határozatában megállapította az érvénytelenséget.
44
Ajánlatkérő a kérelmező pontosító, kiegészítő jogorvoslati kérelmének előterjesztését követően, (melyben mutatta be a kérelmező mely esetekben ütemezett ünnepnapokon munkavégzését a nyertes), közölte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 619., 1068., és 1466. oldalain mindhárom rész tekintetében olyan közlést adott, amelyben egyértelművé tette, hogy a kivitelezés folyamán a munkavégzést az ünnepnapokon szünetelteti. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy szerződéskötést követően a mérnök jóváhagyásával és felügyelete mellett sor kerül az építési ütemterv részletes kidolgozására, majd annak végrehajtására. A szakemberek tekintetében műszaki, szakmai alkalmasságra hivatkozással előterjesztett kérelmi elemekre ajánlatkérő közölte, hogy minden egyes sérelmezett szakember szakmai önéletrajzát alaposan megvizsgálta, melynek alapján egyértelműen megállapítható, hogy meg van mindegyiküknek a specifikáltan elvárt 5 éves szakmai gyakorlatuk. Ajánlatkérő szerint nincs relevanciája azon körülménynek, hogy a kifogásolt szakemberek szakmai önéletrajzában vesszővel, vagy vesszővel és „és” kötőszóval választották-e el a reverenciamunkák ismertetését. Ajánlatkérő szerint csak a referenciamunkák felsorolása, megnevezése történt meg. Ajánlatkérő akként értelmezte és vette figyelembe, hogy a kérelmező által megjelölt munkák nemcsak útburkolat helyreállítására, hanem szennyvízcsatornázásra is vonatkoztak és ennek megfelelően beleszámította a szakmai gyakorlat időtartamába. Ajánlatkérő rámutatott arra is, hogy egy építési beruházásnak nemcsak egy felelős műszaki vezetője lehető, maga ajánlatkérő is több felelős műszaki vezetőt követelt meg. Erre tekintettel nem elfogadható kérelmező azon előadása, melyben amiatt kívánja kizárni egyes referenciamunkák figyelembevételét a szakembereknél, hogy ugyanezen referenciamunkát más szakember is feltüntette akként, hogy abban felelős műszaki vezetőként járt el. Ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlattevő részajánlatai megfelelnek a teljesítési határidő tekintetében támasztott előírásnak. Ajánlatkérő szerint nem csak az ajánlati felhívás előírását kell figyelembe venni, hanem ajánlatkérő dokumentációjának 2. Kötete tartalmazza a FIDIC általános és különös szerződéses előírásait. Ennek 4.1. pontjában rögzítésre került, hogy a vállalkozó a létesítmény szerződésszerű megvalósítását a kezdési utasítástól számított 15 hónapos határidőn belül köteles teljesíteni. A FIDIC szerződéses feltételek szabályozzák a munkakezdési utasítás kiadásának dátumát, amely szerint a munkakezdési utasítást a szerződés megkötésétől számítva 42 napon belül kell kiadni. A nyertes ajánlattevő részajánlataiban megadott teljesítési véghatáridők ezen időpontok figyelembevételével kerültek meghatározásra.
45
Ajánlatkérő képviselője előadta, hogy álláspontja szerint a régészet tekintetében is megfelelőek a nyertes részajánlatai. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy az alvállalkozók jegyzékében az ajánlattevőknek meg kellett jelölni azokat a munkákat, amelyeket a szerződéses ár 10 %-át meg nem haladó mértékben alvállalkozásba kívánnak adni. Ajánlatkérő szerint viszont nem hagyható figyelmen kívül a Kbt. 4. § 2. pontjában megadott alvállalkozói fogalom, mely szerint nem tekintendő alvállalkozónak az a szervezet, vagy személy, aki a tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi. Ajánlatkérő előadta, hogy a kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23. § (1) bekezdése valóban megköveteli, hogy a megelőző feltárás teljes költségére legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét költségelőirányzatként biztosítani kell. Ajánlatkérő a törvényi előírásnak eleget téve a dokumentáció 3. Kötet műszaki előírások 4.6. pontja alatt adta meg a régészeti feltárásokra vonatkozó kötelezettségeket. Az ajánlattevőknek a törvény által előírt költségelőirányzat figyelembevételével kellett megtenniük az ajánlatukat. Ugyanakkor ezt nem kellett külön, - mivel nem minősül alvállalkozásnak - az alvállalkozók jegyzékébe feltüntetni. Ezen túlmenően, amennyiben a megelőző feltárásba a kivitelező is részt vesz, úgy ezeket a munkákat nem kell feltétlenül alvállalkozásba adni. A beruházás teljes költsége 9 ezrelékének nem kell feltétlenül megjelenni az alvállalkozók jegyzékében, többféle munka elvégzése is adhat erre fedezetet. Ajánlatkérő szerint szakfelügyelet alatt kizárólag a szakfelügyeleti tevékenység százalékos aránya került feltüntetésre a nyertes részajánlataiba, az effektíve elvégzendő feltárási munkákhoz kapcsolódó tevékenységek az adott munkanemekhez kerültek feltüntetésre. Ajánlatkérő külön hangsúlyozta, hogy a kérelmező alap jogorvoslati kérelmében csak a műszaki ütemterv nem megfelelősége miatti érvénytelenségre hivatkozott. Erre tekintettel elkésettnek tekintendők a kiegészítő jogorvoslati kérelemben a számlázási ütemtervvel összefüggésben előterjesztett kérelmi elemek. A számlázási ütemterv és a műszaki ütemterv nem azonos jogi, illetve szakmai fogalom. Ezen túlmenően rámutatott arra is ajánlatkérő, hogy nem volt olyan követelménye, hogy a számlázási ütemtervet akként kell elkészíteni, hogy minden egyes részszámlához hozzá kell rendelni annak valamennyi belső műszaki tartalmát függetlenül a műszaki ütemtervek részletezettségétől. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérői előírásokhoz és a kérelmező ajánlatához képest is sokkal részletesebben készítette el a műszaki ütemtervét. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az ajánlattevő műszaki ütemterve és számlázási ütemterve az ajánlatkérői követelményeknek megfelel. Ajánlatkérő utalt arra is, hogy az ütemterveket egyébként is rendszeresen felül kell vizsgálni a kivitelezés időtartama alatt és azokat aktualizálni kell. A többszörös jogorvoslatok miatt az ütemtervek egyébként is már elavultak.
46
Az átemelők tisztavizes próbái tekintetében a 2. és 3. résznél ajánlatkérő előadta, hogy az üzempróbák az építési ütemtervben szerepelnek. Ezeknek az üzempróbáknak a sikeres elvégzése a műszaki átadás-átvétel feltétele nem pedig az egyes részszámlák benyújtásának. A részszámlázás a kivitelezés előrehaladásával arányosan valósul meg, egyébként pedig a nyertes részajánlatai tartalmazzák valamennyi költségelemet. Műszaki szempontból sem elfogadható a kérelmező hivatkozása. Számos átemelő kerül elkészítésre és bizonyos próbák, amelyek közé tartozik a tisztavizes üzempróba is akkor valósítható meg, ha több átemelő elkészült már 100 %-osan és ezek együttesére, nagyobb területi egységre bontottan végezhetők el a próbák. Az üzempróbáknál ajánlatkérő nem írt elő kötelező szakaszolást. Utalt arra is, hogy a kérelmező részajánlatai nem tartalmazzák sem az alap tisztavizes próbát, sem az összefoglaló tisztavizes üzempróbát. Ennek indoka az, hogy az átemelőkhöz szervesen hozzátartoznak ezen üzempróbák megadásai, azokat külön nem kellett feltüntetni. Az 1. rész olyan szempontból is specifikus, hogy ott hálózatépítés, bővítés valósul meg, emiatt összességében szükséges az átemelők üzempróbáinak az elvégzése. A nyertes ajánlattevő írásbeli észrevételeiben és tárgyalási nyilatkozatában elsődlegesen eljárásjogi okból kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ugyanakkor álláspontja szerint érdemben is megalapozatlanok a kérelmi elemek. A nyertes ajánlattevő eljárásjogi kifogásait az elkésettség körében és az ügyfélképesség hiánya miatt is előterjesztette. A nyertes ajánlattevő szerint attól függetlenül elkésett a kérelmezőnek az alap jogorvoslati kérelme is, hogy azt az eljárást lezáró döntéstől számított 8 napon belül terjesztette elő. A nyertes ajánlattevő hivatkozását arra alapította, hogy a kérelmező már a D.658/2009. szám alatt folyamatban volt jogorvoslati eljárásban arra tekintettel kérte iratbetekintés biztosítását, ahogy meggyőződjön a nyertes ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmasságáról, műszaki ajánlatának megfelelőségéről. A Döntőbizottság 2009. november 9-én biztosította is részére az iratbetekintést és ehhez képest a jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre. Utalt ara is a nyertes ajánlattevő, hogy a megvalósult iratbetekintés ellenére még az alap jogorvoslati kérelme egyes kérelmi elemeit is csak általánosságban terjesztette elő a kérelmező, míg más kérelmi elemeket pontosan. A konkrét kérelmi elem előterjesztés pedig azt juttatja kifejezésre, hogy ismerte a kérelme alapjául szolgáló tényeket és ahhoz képest mégis elkésetten terjesztette elő azokat.
47
A nyertes ajánlattevő szerint amiatt nem állapítható meg a kérelmező ügyfélképessége, mert a Döntőbizottság már a korábbi D.32/41/2010. számú határozatában megállapította a részajánlatai érvénytelenségét és ajánlatkérő ennek alapján jogszerűen zárta ki új döntésében a közbeszerzési eljárásból. A kérelmező érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő, ezért az ügyfélképességhez szükséges feltétel a jog, jogos érdek sérelme, veszélyeztetése nem állapítható meg a nyertesi ajánlat megtámadása körében. A nyertes ajánlattevő szerint megfelelően igazolta részajánlataiban a kérelmező által kifogásolt szakemberek szakmai gyakorlatát. Referenciamunkák körében csatornázási munkákat jelölt meg, amelyek ajánlatkérői alkalmassági feltételnek megfelelnek. A nyertes ajánlattevő közölte, hogy B.A. szakember esetében a szakmai önéletrajzban ismertetett egyes referenciamunkáknál nem értelmezhető akként a tájékoztatás, hogy a rész-egész kapcsolat állna fenn. A munkák felsorolást tartalmaznak, azaz B.A. szakember ellátta a szennyvízcsatornázást, a szennyvíztelep építését és a burkolat helyreállítási feladatokat is. Bevett szakmai gyakorlat, hogy ugyanazon építési beruházáson több felelős műszaki vezető kerül alkalmazásra a kivitelezési területek lehatárolásával, és ez történt a kérelmező által hivatkozott Fényeslitke-Döge települések esetében is. Előadta azt is a nyertes ajánlattevő, hogy SZ.T.H. szakember esetében épp arra tekintettel nem tüntették fel az útépítési felelős műszaki vezetői feladatok ellátását, mert azt más személy - B.A. - látta el, illetve SZ.T.H. erre vonatkozó jogosultsággal nem rendelkezik. Az önmagában nem kérdőjelezheti meg a kérelmező szerint a referenciamunkák elfogadhatóságát, hogy az adott szakember milyen vezető pozíciót tölt be a társaságnál. Közölte azt is a nyertes ajánlattevő, hogy B.A. szakember esetében a szakmai önéletrajzban feltüntetett valamennyi munka figyelembe vehető az 5 éves szakmai gyakorlat tekintetében, mellyel igazolta az alkalmasságot. Megjegyezte, hogy a rakamazi referenciamunkánál csak 2001-től vette figyelembe az időtartamot, ugyanakkor magát a munkát, miután a projekt időtartama 2000-2001-re vonatkozott, akként kellett jelölnie, hogy 2000-2001. Megítélése szerint nem helytálló a kérelmező azon álláspontja, hogy a teljesítés véghatárideje nem eshet 2010. szeptember 29-énél későbbi dátumra. A szerződéses megállapodás 6.3. pontja rögzíti a jogviszonyra irányadó dokumentumok hierarchikus sorrendjét. Ebben a szerződéses megállapodás, továbbá az ajánlati nyilatkozat és függeléke megelőzi az ajánlati felhívás rendelkezéseit. Amennyiben a dokumentumok tartalma között ellentmondás állna fenn, úgy a sorrendben előbb álló dokumentum rendelkezése az irányadó. Nem vitatta, hogy az ajánlati felhívás szerint a kivitelezés véghatárideje a szerződés megkötésétől számított 15 hónap. Ugyanakkor a szerződéses
48
megállapodás 4.1. pontja alapján a létesítmény szerződésszerű megvalósítását a kezdési utasítás kiadásától számított határidőkön belül köteles teljesíteni a vállalkozó. Az ajánlati nyilatkozat függeléke szerint a létesítmény megvalósításának időtartama 15 hónap a FIDIC 1.1.3.3. pontja alapján. A FIDIC 8.1. alcikkelye határozza meg a kezdési időpontot, melytől számítandó a megvalósítás időtartama. E szerint a kezdési időpontnak legfeljebb a szerződéses megállapodás vállalkozó általi kézhezvételétől számított 42 napon belül kell lennie. Ez a gyakorlatban soha nem esik egybe, mivel a szerződést még ellen kell jegyeztetni a közreműködő szervezettel, ezért a teljesítés véghatárideje 2010. szeptember 29-énél csak későbbi lehet. E körben hivatkozott arra, hogy jelen közbeszerzési eljárás 5. része esetében, amikor 2009. július 27-én írták alá a szerződést annak ellenjegyzését csak 2009. december 21-én kapták kézhez, a munkakezdési engedélyt pedig az azt követő 42. napon adta ki részükre a mérnök és innentől számítva áll rendelkezésükre 26 hónap a kivitelezés megvalósítására. A nyertes ajánlattevő előadta, hogy műszaki ütemtervét GANT diagram formában készítette el. Az ennek elkészítésére szolgáló program, ha az adott intervallumban ünnepnapra esik, nem szakítja meg a grafikus ábrázolást. Úgy tűnhet, hogy ünnepnapokon végezne munkát, de ezzel szemben ünnepnapokon munkavégzésre nem kerül sor, hanem az így kiesett nap szombati napon kerül ledolgozásra. A hétköznapokon túli munkavégzés elrendelésére azért kerül sor, mert az ajánlatkérő által előírt teljesítési határidő csak szoros ütemezéssel tartható. Az ütemtervben a munkavégzést a munkával töltött napok számával és nem naptári napokban adták meg. Ez megállapítható abból, hogy az ütemterv kezdési és befejezési oszlopa naptári napokban határozza meg az intervallumot, de az időoszlop csak az adott intervallumba eső, munkával töltött napok számát adja meg. A nyertes ajánlattevő ajánlatkérővel egyezően hivatkozott arra is, hogy kifejezetten rögzítette részajánlataiban a 621., 1068. és 1466. oldalain, hogy ünnepnapokon a munkavégzést szünetelteti így az építési ütemterv anomáliája, ebből következően részajánlatainak érvénytelensége fel sem merülhet. A nyertes ajánlattevő szerint nem alapos a kérelmezőnek a régészettel összefüggésben előterjesztett kérelmi eleme. A kérelmező arra a téves feltevésre alapította kérelmét, hogy a kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi kötelezettség pénzügyi fedezetét a szakfelügyeletekre vonatkozó munkanemnél kell megjeleníteni. Ehhez képest a régészetet érintően csak a szakfelügyeletért fizető díjat tüntették fel a sérelmezett sorokban, míg a jogszabály által előírt 9 ezreléket a költségvetés földmunka sora foglalja magába a tevékenység jellegéből adódóan, illetve amiatt is, mert e költség megjelenítési helyére külön ajánlatkérői előírás nem volt. A munkavégzés során a
49
szakfelügyelet jelöli ki azokat a helyeket, építési területeket, ahol a jogszabály szerinti munkák (pl. feltárás, leletkonzerválás) szükség esetén elvégzésre kerülnek. A szakfelügyelet megrendelése mindenképpen szükséges a földmunka megkezdése előtt, de az, hogy a munkák elvégzése szükségessé válik-e, az éppen a szakfelügyelet döntésétől függ. Ebben az esetben az ilyen munkák elvégzésének fedezete a földmunkák költségei között szerepel. A nyertes ajánlattevő szerint részajánlataiban a számlázási ütemterv az építési ütemtervhez illeszkedik, abban minden tétel beazonosítható és megfeleltethető az építési ütemterv tételének. Ugyanakkor az illeszkedés nem a két ütemterv szószerinti azonosságát jelenti, hanem egymáshoz viszonyított összhangjukat és az egyes tételek egyértelmű azonosíthatóságát. A nyertes ajánlattevő szerint részajánlatai nem tartalmaznak előkeresetelést. A konkrétan sérelmezett 6-1-0 és a 15-0-0 jelű vezetékeknél az rögzíthető, hogy a két vezeték a Borivó és a Lapály utcákban valósul meg. Mindkét utca szűk keresztmetszetű, mely miatt a kivitelezés úgy valósulhat meg, hogy a csapadékvíz elvezető árkokat, szükséges esetén a kapubejáratokat szintbe töltik, majd a csatornafektetés elkészülte után helyreállítják a kivitelezés előtti eredeti állapotot. Ezen munkák elvégzése a vezetéképítés elkészülte után a 6-1-0 jelű vezetéknél 1 napot, míg a másik vezetéknél 4 napot vesz igénybe. A nyertes ajánlattevő közölte, hogy részajánlatai tartalmazzák átemelőnként azok 100 %-os készültsége esetén a tisztavizes próbát. Ettől függetlenül a komplex tisztavizes próba elvégzésére a hozzátartozó rendszer elkészülte után kerül sor, és ennek költsége jelentkezik a végszámlában, ugyanis ez a költségelem akkor merül fel. Hangsúlyozta a nyertes ajánlattevő, hogy az alap tisztavizes próbákat, miután azok hozzátartozónak minősülnek az átemelőhöz, külön nem tüntette fel és nem is szükséges. A nyertes ajánlattevő szerint a B-I 1. ágvezeték tekintetében sem alapos a kérelmező jogorvoslati kérelme. Az ajánlata elkészítése során a végleges befejezési határidő meghatározásakor ebbe a határidőbe beleszámította az ideiglenes forgalomtechnika megszüntetésének az idejét, illetve a forgalomba történő visszaadás idejét is. Erre tekintettel a vezetékszakaszok 2 nappal korábban elkészülnek és így lehetőség van a minőségi vizsgálatok elvégzésére. A Döntőbizottság először az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta, figyelemmel a felek eljárásjogi kifogásaira is. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel a kérelmező ügyfélképessége megállapítható.
50
A Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában a kérelmező több részre, köztük az 1-3. részre ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérő a negyedik eljárást lezáró döntésében akként döntött, hogy ezen részekre megtett ajánlatok közül a nyertesi ajánlatot kivéve valamennyi ajánlat érvénytelen. A Döntőbizottságnak ebben a ténybeli és jogi helyzetben kellett arról dönteni, hogy az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevők rendelkezhetnek-e ügyfélképességgel. E kérdés megítélésénél nem bír érdemi relevanciával az a körülmény, hogy a Döntőbizottság maga is megállapította a D.32/41/2010. számú határozatában a kérelmezői részajánlatok érvénytelenségét, miután egyrészt a kérelmező továbbra is jogosult megtámadni (amit meg is tett) a részajánlatai érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó újabb ajánlatkérői döntést, másrészt a kérelmező e körben is kérte a bíróságtól a D.32/41/2010. számú határozat felülvizsgálatát. Így a Döntőbizottságnak az új ajánlatkérői döntésre tekintettel a kérelmezőnek a saját részajánlatainak érvénytelenné nyilvánítása miatti kérelmi elemét a közbeszerzési törvény és az eljárásjogi szabályok rendelkezéséből következően el kell bírálnia. A Döntőbizottság szerint körültekintően kell megvizsgálni azt a kérdést, hogy amennyiben a nyertes, tehát egy ajánlattevő ajánlatán kívül valamennyi ajánlat érvénytelenné nyilvánításra kerül, kimondható-e az, hogy az érvénytelenné nyilvánított ajánlatot benyújtók nem rendelkeznek ügyfélképességgel. Ennek esetleges elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy az ajánlattevői kör nem lenne jogosult vitatni az egyetlen érvényesnek elfogadott ajánlat megfelelőségét. Ez nyilvánvalóan nem biztosítaná a jogorvoslati rendszer célját és rendeltetését. Az ajánlattevői kör a Kbt. alapelveire is tekintettel alappal várja el ajánlatkérőtől, hogy minden egyes ajánlattevő tekintetében a Kbt. 81. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott érvényességi vizsgálatot azonos mércével és alapossággal végezze el. A kérelmező által benyújtott jogorvoslati kérelem érvényességi körben került előterjesztésre és a kérelmezőnek, mint ajánlattevőnek ahhoz fűződik jogos érdeke, hogy ajánlatkérő jogszerűen és megalapozottan végezze el az érvényességi vizsgálatot és valóban érvényes ajánlatot benyújtó kerülhessen kiválasztásra nyertes ajánlattevőként. A Döntőbizottság ezt követően a felek által előterjesztett elkésettségi kifogásokat vizsgálta meg. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy nem késett el a kérelmező alap jogorvoslati kérelme, melyet 2010. március 31-én nyújtott be.
51
Jelen jogorvoslati eljárás tárgyát ajánlatkérő negyedik eljárást lezáró döntése képezi. Ebből következően ez a jogsértő magatartás és ennek megvalósítási időpontjának a tükrében a Kbt. kógens szabályozása mellett vizsgálható az elkésettség kérdése. A Kbt. 323. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a jogorvoslati kérelem az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül nyújtható be. Ezen kógens rendelkezéstől csak akkor enged eltérést, ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott a tudomására. A Kbt. 323. § (2) bekezdése valóban szabályozza ezen túlmenően a végső 90 napos jogvesztő határidőt is, melynek kezdő időpontjaként a jogsértés megtörténtét állapítja meg. Eljárást lezáró döntés esetén a jogsértés megtörténte az eredményhirdetés időpontja, ugyanis ajánlatkérő ekkor dönt arról, hogy mely ajánlatokat fogad el érvényesnek vagy érvénytelennek, illetve mely ajánlattevő lesz a közbeszerzési eljárás nyertese. Ajánlatkérő a negyedik eljárást lezáró döntését 2010. március 29-én hirdette ki. Erre tekintettel nyilvánvalóan alaptalanok azon eljárásjogi hivatkozások, mely szerint a jogorvoslati határidőt az ajánlattételi határidőtől, vagy korábbi eljárást lezáró döntéstől kellene számítani, úgyszintén nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, mely a korábbi iratbetekintés időpontjától számítaná a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló jogvesztő határidőt. A kérdés megítélése szempontjából a Döntőbizottság szerint nincs annak relevanciája, hogy a kérelmező nyilvánvaló elírás miatt az alap jogorvoslati kérelme 3. oldalán tévesen tüntette fel az eredményhirdetés időpontjaként 2010. március 22-ét. A kérelmező a 3. oldal második bekezdésében egyértelműen az eredményhirdetésről és annak időpontjáról beszél, mely az okirati bizonyítékok alapján egyértelműen beazonosíthatóan 2010. március 29-én történt. A negyedik eljárást lezáró döntés eredményhirdetésének időpontjától indul a Kbt. 323. § (2) bekezdésében megadott szabályozásból következően a jogorvoslati határidő, mind a 8 napos, mind a 90 napos. A kérelmező az alap jogorvoslati kérelmét 2010. március 31-én nyújtotta be, így alap jogorvoslati kérelme a Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott 8 napos jogvesztő határidőn belül került benyújtásra. Erre tekintettel Döntőbizottság álláspontja szerint az alap jogorvoslati kérelemben előterjesztett kérelmi elemek érdemi elbírálásának nincs eljárásjogi akadálya. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmező 2010. április 21-én benyújtott kiegészítő jogorvoslati kérelme elkésettségének kérdését. A kérelmező kiegészítő jogorvoslati kérelme 1. oldalán azt közölte, hogy 2010. április 12-én megtekintette a nyertes ajánlatot a Döntőbizottságon és az iratbetekintés során szerzett információk alapján változatlanul fenntartja, hogy a nyertes ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelen. A Döntőbizottságnál valóban 2010. április 12-én történt meg az iratbetekintés.
52
A Döntőbizottság az iratbetekintés időpontjának tényére és a kérelmező által megtett nyilatkozatra tekintettel azt állapította meg, hogy a kérelmező 2010. április 12-én mindenképpen teljes körűen tudomással bírt a nyertes részajánlatainak vonatkozó tartalmáról. Ehhez képest a kérelmező a kiegészítő jogorvoslati kérelmét a 9. napon 2010. április 21-én nyújtotta be. A Döntőbizottság jogi álláspontját az elkésettség körében az előzményi jogorvoslati eljárásokban meghozott határozatokban már többszörösen kifejtette és változatlanul fenntartja. E szerint eljárást lezáró döntés esetében, amennyiben az ajánlattevő az eredményhirdetésen jelen van, ekkor tudomást szerez ajánlatkérő döntéséről, a konkrét esetben arról, hogy a nyertes ajánlata érvényes. A kérelmező maga is tudomásra jutási időpontként az eredményhirdetés időpontját 2010. március 29ét jelölte meg. A Kbt. szabályozása nem biztosít lehetőséget a jogvesztő határidők meghosszabbítására, nyugvására. A jogalkotó a 8 napos időtartamot ítélte elegendőnek mindazon eljárási cselekményekhez, amelyet a kérelmező szükségesnek tart jogorvoslati kérelme benyújtásához. Nincs akadálya annak, hogy a kérelmező betekinthessen az iratokba, de a kérelmező már a betekintést is csak a 8 napos jogvesztő határidő letelte utáni időpontra kérte biztosítani. A kérelmező kiegészítő jogorvoslati kérelme egyébként még az iratbetekintés időpontjához képesti számítás alapján is a 8 napos jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre. E körben szükséges annak rögzítése is, hogy a kérelmező a D.658/2009. szám alatt folyamatban volt jogorvoslati eljárás során már élt az iratbetekintés lehetőségével, egyebek mellett megtekintette a nyertes ajánlatának 1-3. Kötetét és hiánypótlását és annak alapján meghatározott körben kért iratmásolatot. Így az is megállapítható, hogy a kérelmező már korábban áttekintette a nyertes ajánlatának vonatkozó részeit. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel azt vizsgálta, hogy a 2010. április 21-én, tehát többszörösen a 8 napos jogvesztő határidőn túl előterjesztett beadványban, melyek minősülnek új kérelmi elemnek, mivel azok elkésettek. Míg azon kérelmi elemek tekintetében, melyek az alap jogorvoslati kérelemben már rögzítésre kerültek és csak részletes indokolásuk került megadásra, nincs akadálya az érdemi vizsgálatnak. A Döntőbizottság vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy a kiegészítő jogorvoslati kérelem I. pontja alatt a kérelmező a nyertes ajánlatban megjelölt szakemberek műszaki, szakmai alkalmatlanságának az indokolását adta meg. Ezt pedig tartalmazta az alap jogorvoslati kérelme 6. oldal 1. pontja. A kérelmező alap jogorvoslati kérelem 6. oldal 2. pontjában a műszaki ütemterv nem megfelelőségére alapítottan terjesztette elő alap jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi ok fennállta miatt.
53
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező kiegészítő jogorvoslati kérelmének II. pontjában az első és az utolsó francia bekezdésben feltüntetett kérelmi elemek a műszaki ütemtervre vonatkoznak, nevezetesen a teljesítési véghatáridő betartásának kérdésköre, valamint a 2. rész esetében az a kérdéskör, hogy tartalmazza-e a minőségvizsgálatokat a B-1 ágvezeték kapcsán a 2010. szeptember 22-i befejezési határidő. Az ezen kívüli, a közbenső francia bekezdésekben előkeresetelésre alapítottan, a műszaki és számlázási ütemterv összhangjának hiányára vonatkozó kérelmi elemek a Döntőbizottság álláspontja szerint elkésettek. Ezen kérelmi elemekben a kérelmező tartalmilag azt sérelmezte, hogy a számlázási ütemterve nem megfelelő a nyertes ajánlattevőnek az 1-3. részben, méghozzá amiatt, hogy olyant kíván részszámla keretében leszámlázni, amely még nem készült el 100 %-osan. A kérelmi elem a tartalmából következően egyértelműen a számlázási ütemterv nem megfelelőségére vonatkozik. A kérelmező nem tette alap jogorvoslati kérelme tárgyává a számlázási ütemtervet. A kérelmező a kiegészítő jogorvoslati kérelme IV. pontja alatt az alap jogorvoslati kérelme 2. pontjának első bekezdésében már közölt kérelmi eleme indokolását adta meg, így az nem elkésett. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező elkésetten terjesztette elő kiegészítő jogorvoslati kérelme II. pontja alatt a második és harmadik francia bekezdésben az előkeresetelésre vonatkozó kérelmi elemeit. A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 30. § d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül végzéssel elutasítja, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg és a kérelem elkésett. A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A Döntőbizottság a fenti jogszabályi rendelkezésekre tekintettel szüntette meg az elkésett kérelmi elem vonatkozásában a jogorvoslati eljárást. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálatában először a kérelmezőnek az alap jogorvoslati kérelmében előterjesztett saját részajánlatai érvénytelenségét támadó kérelmi elemeit vizsgálta és azokat az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak.
54
Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított és folytatott le. A Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdése az alábbiakat írja elő: (1)Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. (2) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(7) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 81. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő a kérelmező 1-2. részre megtett részajánlatainak érvénytelenségét állapította meg amiatt, hogy nem felel meg az ideiglenes útburkolat helyreállítással kapcsolatban támasztott követelményeknek.
55
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő előírásait e körben és az alábbiakat állapította meg. Ajánlatkérő a dokumentációja 3/2 Kötetében a 11.2. pont alatt az ideiglenes helyreállítás vonatkozásában előírta, hogy az önkormányzat kezelésében levő aszfaltburkolatú utaknál a csatornaszakasz munkaárkának visszatöltése után annak lágy aszfalttal történő ideiglenes helyreállítása szükséges. Ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy a lágy aszfalttal helyreállított szakasz 4 hónap után állítható helyre véglegesen. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő előírásának vizsgálatából megállapítható, hogy nem a csatorna munkaárok visszatöltésének időpontjától kell számítani a 4 hónapos türelmi időszakot. Az ajánlatkérői rendelkezés egyértelmű, az ideiglenes helyreállítás befejezésétől, a lágyaszfalttal történő helyreállítástól számított 4 hónap után valósítható meg a végleges helyreállítás. Az ajánlattevőknek az építési ütemterveikben fel kellett tüntetniük kezdési és befejezési időponttal együtt - egyebek mellett - az útburkolat ideiglenes helyreállítását is. A kérelmező részajánlatai ekként is tartalmazzák ezt a munkanemet – összhangban a dokumentáció szabályozásával – ideiglenes útburkolat helyreállításként. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azon hivatkozását, mely szerint érintenék a kérdés megítélését azon kiegészítő tájékoztatások, amelyben ajánlatkérő az ideiglenes helyreállítás rétegrendjét közölte. A kérelmező szerint a helyreállítás rétegrendje az, hogy első a földmű visszatöltése, következik az útalap beton, majd egy lágy aszfaltréteg. A kérelmező ezen rétegrendek közül a föld munkaárokba történő visszatöltésétől számítaná a 4 hónapos konszolidációs időszakot, mely időpontot hivatkozása szerint nem tüntetett fel a részajánlataiban. A Döntőbizottság a kérelmező hivatkozását nem fogadta el, miután ajánlatkérő dokumentációjának szabályozása egyértelműen megadja a 4 hónapos konszolidációs időszak kezdetét méghozzá a lágyaszfalttal helyreállított rétegtől számítja a 4 hónapos időszakot. A kérelmező ezt kívánta módosítani a csatornaárok visszatöltésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben nem állnak fenn a feltételei a hiánypótlás alkalmazásának. A Kbt. 83. § (2) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlati felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja.
56
A Kbt. 83. § (2) bekezdése benyújtásra előírt iratok utólagos csatolására, tartalmi és formai hiányosságaik pótlására biztosít lehetőséget. Jelen esetben a kérelmező 1-2. részre megtett ajánlatának műszaki ütemtervei nem minősülnek tartalmilag hiányosnak, miután a kért adatokat egyértelműen közölték. Így a hiánypótlás elrendelésének a feltétele nem áll fenn. Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek alapján a Kbt. 77. § (2) bekezdése alapján az ajánlattételi határidőben az ajánlatokra bekövetkezett a kötöttség, így azok módosításának lehetősége nem áll fenn. A Döntőbizottság először megvizsgálta a kérelmező 1. részre megtett ajánlatának műszaki ütemtervét. Az A-1 Kisteleki szőlő és iparterület, az A-II. Nyíregyháza és környéke, valamint az A-IV. Belvárosi vegyes területek esetében mind az építési, mind a számlázási ütemtervek szerint az ideiglenes útburkolat helyreállítás befejezési időpontjaként 2010. június 5-ét adta meg a kérelmező. Ezen időpontokhoz képest az építési és a számlázási ütemtervek szerint az útburkolat végleges helyreállítása 2010. szeptember 29-ére valósul meg. A Döntőbizottság a két időpont összevetése alapján megállapította, hogy az ideiglenes útburkolat helyreállításnak az ütemtervek értelmében mindenképpen lesz olyan része, amelyek tekintetében nem teljesül a 4 hónapos türelmi időszak, mivel 2010. szeptember 29-éig nem telik el 4 hónap. Így ajánlatkérő jogszerűen járt el, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította a kérelmező 1. részre megtett részajánlatát. A Döntőbizottság a kérelmező 2. részre megtett ajánlatának vizsgálata alapján megállapította, hogy a B-I. számú ágvezeték, valamint a B-II.2 és 3. számú ágvezeték esetében az ideiglenes útburkolat helyreállítási munkák befejezésének időpontja 2010. június 4-e, míg a végleges útburkolat helyreállítási munkák befejezésének időpontja 2010. szeptember 29-e. A B-VII. 9. számú ágvezeték esetében pedig 2010. június 7-ére fejeződik be az ideiglenes útburkolat helyreállítás, míg a végleges útburkolat helyreállítás befejezési időpontja 2010. szeptember 29-e. A Döntőbizottság ezen időpontok összevetése alapján azt állapította meg, hogy a 2. rész esetében is több olyan csatornaszakasz van, amelyek tekintetében nem teljesül a 4 hónapos kötelező türelmi időszak. Szükséges annak rögzítése is, hogy ajánlatkérő egyértelműen közölte a dokumentációjában (3/1 Kötet 3.4. pont) és a kiegészítő tájékoztatás során (3. számú tájékoztatás 8. kérdésre adott válasz), hogy az ajánlat részét képező ütemtervek irányadóak a teljesítés időszakában is és azok csak a szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén módosíthatók Ezen ütemtervekre is irányadó a Kbt. azon előírása (70. § (1) bekezdés), hogy az ajánlatokat a felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelően kell elkészíteni, melynek be nem tartása a Kbt. 88. § (1) bekezdés f.) pontja szerinti érvénytelenségi ok megállapításának alapjául szolgál.
57
Ajánlatkérő az 1-3. rész esetében a kérelmezőnél a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi okként határozta meg azt, hogy a műszaki ütemtervében olyan időpontokra is kivitelezési tevékenységet ütemezett, amely időpontokban az jogszabályilag tiltott. Ezen kérdés megítélése összefügg az kérelmező által a nyertes ajánlattevő 1-3. részre megtett részajánlatai érvénytelensége miatt ugyanezen okból előterjesztett kérelmi elemmel. A Döntőbizottság erre tekintettel ehelyütt tekintette át ajánlatkérő szabályozását a műszaki ütemtervre. E tekintetben is kiinduló pont az, hogy ajánlatkérő miként határozta meg az ajánlatokkal szemben kötelező tartalmi elemeit, az ajánlattevőknek ajánlatkérő előírása alapján milyen részletezettséggel és tartalmi elemekkel kellett benyújtaniuk az ajánlatukat. Ajánlatkérő a dokumentációja 1. Kötete „B-Műszaki ajánlat” címszó alatt (dokumentáció 96-97. oldal) határozta meg miként követeli meg, milyen tartalmi elemekkel a műszaki ajánlat elkészítését. Ennek V. pontja vonatkozott az építési és számlázási ütemtervre és 1-5. pont alatt ismertette az építési és számlázási ütemterv kötelező tartalmi elemeit. A V. pont alatt és B1 számú mintában megkövetelte, hogy ajánlattevők mutassák be az ajánlatukban, az építési ütemtervükben az adott tevékenység végzésének kezdeti és befejezési időpontját, az átfutás időtartamát, a teljesítési részhatáridőket. Ajánlatkérő ezen túlmenően a dokumentációja 3/1. Kötet 1.2.3. pontja alatt kikötötte, hogy az ütemtervtől nem lehet eltérni, továbbá hogy a javasolt ütemtervet a 3. számú melléklet tartalmazza. Ezen 3. számú melléklet az ajánlatkérő által jelzett struktúrát követte, de abban még nagyobb összefoglaló munkanemenként történt az ütemezés bemutatása. Ajánlatkérő az 1. számú kiegészítő tájékoztatás 3. kérdésére adott válaszában (melyet később is többször megerősített) már azt követelte meg a heti bontáson túlmenően, hogy nagyon részletes műszaki ütemtervet csatoljanak az ajánlattevők, méghozzá vízjogi tervcsoportonként, öblözetenként az utca megnevezése mellett csatornajelenként, a vezeték jellegének és a vezeték hosszának a feltüntetésével. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatását nem támadták meg, illetve ajánlatkérő külön megkövetelte a kiegészítő tájékoztatások ajánlatba történő becsatolását annak igazolására, hogy az ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat elfogadja és a szerint köteles megtenni az ajánlatát. Összegezve a fentieket az állapítható meg, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukba nagyon részletes, utcákra, csatornajelekre lebontott műszaki ütemtervet kellett benyújtani és mindezen bontáshoz közölniük is kellett az ajánlatkérő által elvárt tartalmi elemeket kezdési és befejezési időpontokat, részteljesítési határidőket. Az ajánlatkérő által támasztott részletes műszaki ütemterv előírásból következik, hogy nem lehet eltekinteni az ütemterv kötelező jellege és módosítási lehetőségének hiánya miatt, ezen ütemtervben foglaltak
58
érvényességi vizsgálatáról. Ajánlatkérő a feltett kérdésekre többszörösen megerősítette az ajánlat részét képező műszaki ütemterv kötelező jellegét. A Döntőbizottság határozata tényállási részében bemutatta a kérelmezőnek az 13. részre megtett részajánlataiba becsatolt építési ütemtervek azon részeit, melyek ezen érvénytelenségi okkal érintettek. A Döntőbizottság ezeket megvizsgálta és megállapította, hogy azok valóban tartalmazzák azt, hogy egyes munkák esetében a kivitelezés kezdő, illetve befejezési időpontja munkavégzés szempontjából (kivételektől eltekintve) törvényileg tiltott, állami ünnepnek minősülő munkaszüneti napra vonatkozik. A kérelmező részajánlatai ezekhez képest nem tartalmaznak olyan közlést, amelyben egyértelművé tette volna kérelmező, hogy az ütemterveiben megtett konkrét vállalásokkal szemben, másként fogja ütemezni a munkavégzést, eltérő időpontokban kezdi, illetve fejezi be a tevékenységet. Épp ellenkezőleg az ütemtervek tartalmi vizsgálatából az állapítható meg, hogy a kérelmező akként járt el, hogy a kivitelezés, az átfutás időtartamában ezeket a napokat is beleszámította, így ajánlatkérő nem tekinthetett el az érvénytelenség megállapításától. A kérelmező 1-3. részre megtett részajánlatai emiatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenek. A kérelmező által előadottakra tekintettel szükségesnek tartja a Döntőbizottság annak rögzítését, hogy szemben a kérelmező hivatkozásával a Döntőbizottság nem ítélte megfelelőnek kérelmező ütemtervének léptékét, ugyanis az az ajánlatkérő heti bontású követelményének nem felel meg, még havi bontásúnak sem tekinthető, miként azt a Döntőbizottság a D.32/41/2010. számú határozatában részletesen indokolta. A Döntőbizottság a kérelmező műszaki ütemtervéből nem azt hiányolta, hogy nem szakította meg az ütemterveket ünnepnapoknál, mert értelemszerűen a teljes kivitelezés időszakához az is hozzátartozik. A Döntőbizottság amiatt nem tudott eltekinteni az érvénytelenségi ok megállapításától, mert a kérelmező nem jelezte sem az átfutási időnél, sem más módon, hogy az ünnepnapokra nem ütemezett kivitelezési tevékenységet. Így megmaradt a kérelmező ajánlatának azon egyértelmű rendelkezése az ütemtervekben, hogy munkavégzési tevékenység folyik. A konkrétan érintett tételeknél pedig olyan munkanemek vannak feltüntetve, amelyek nem minősíthetők folyamatos munkarendben végzendő tevékenységnek. A hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. § (2) bekezdésének a szabályozása a fentiekben már megadott indokolással nem biztosítja. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az ajánlatkérő által a 3. rész tekintetében B. T. szakember alkalmatlansága miatt megállapított érvénytelenségi okot támadó kérelmi elemet és azt az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak.
59
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában az 1-4. rész, így a 3. rész esetében is megkövetelte műszaki, szakmai alkalmassági feltételként egyebek mellett azt, hogy az ajánlattevők rendelkezzenek két fő olyan vízgazdálkodási építmények munkálatainak korlátozás nélküli felelős műszaki vezetésére jogosultsággal bíró szakemberrel, aki egyben rendelkezik legalább 5 év felelős műszaki vezetői gyakorlattal a víziközművek hálózatai, (csatornázási) munkák építési munkáinak kivitelezésében. A Döntőbizottság először megvizsgálta, hogy ajánlatkérő milyen tartalmi követelményt határozott meg a két fő építésvezető szakmai gyakorlata vonatkozásában. A Döntőbizottság e körben elsődlegesen azt kívánja rögzíteni, hogy ajánlatkérő sem a felhívásában, sem a dokumentációjában, sem a kiegészítő tájékoztatása során nem adta meg a „víziközművek hálózatai, (csatornázási)” munkák fogalom meghatározását. A 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet, miként az elnevezése is mutatja a közműves ivóvízellátásáról és a közműves szennyvízelvezetésről szól, mely az 1. § (1) bekezdése értelmében a közüzemi szolgáltatás. A Korm. rendelet ebből következően a közüzemi szolgáltatás vonatkozásában adja meg a 2. §-ában a fogalom meghatározásokat. A 33. pont szerint víziközmű hálózat: az ivóvízközműhálózat, valamint a szennyvíz-közműhálózat és a csatlakozó, továbbá a házi ivóvíz-, illetőleg szennyvízhálózatot együttesen. Ezen Korm. rendelet csatornázásra nem ad meg külön fogalmat. A 103/2006. (IV.28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályait állapítja meg és valóban a felelős műszaki vezetői jogosultság megadásánál széleskörű lehetőséget biztosít. A Döntőbizottság megállapította ugyanakkor azt is, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, mint magasabb szintű és tárgyi hatálya alapján inkább relevanciával bíró jogszabály is ad fogalom meghatározásokat. A törvény 1. számú mellékletének 3. pontja értelmében csatorna: „egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb szolgáltatás) ellátására alkalmas vízi létesítmény. A törvény 1. számú mellékletének 26. pontja pedig az alábbiak szerint határozza meg a vízilétesítmény fogalmát: „vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása ideértve a vízközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.”
60
A Döntőbizottság megítélése szerint a fenti szabályozásokból látható, hogy a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet konkrétan meghatározott jogviszonyokra vonatkozik, így ajánlatkérői előírás hiányában nem lehet kizárólagosan irányadó a felhívásban meghatározott fogalmak tartalmának meghatározására. Különösen arra tekintettel, mert más jogszabályok, köztük a vízgazdálkodásról szóló törvény ugyanezen fogalmakra sokkal szélesebb tartami kört állapít meg. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint alkalmatlanság, illetve érvénytelenség csak abban az esetben állapítható meg, ha ajánlatkérő pontosan megadta az előírása tartalmát és annak nem felel meg az adott ajánlattevő. Ilyen pontos meghatározás hiányában nem alkalmazható szűkítő tartalmú értelmezés. Miután B.T. szakember esetében bemutatott szakmai gyakorlat több jogszabály alapján is megfelel a víziközművek hálózatai, csatornázási munkáknak, ezért azok az alkalmasság elbírálása során figyelembe vehetők és azokkal együtt kell megítélni azt a kérdést, hogy az 5 éves szakmai gyakorlat megállapítható-e. A Döntőbizottság a szakmai gyakorlat időtartamának vizsgálta körében elsődlegesen azt kívánja rögzíteni, hogy ajánlatkérő a felhívásában egyértelműen 5 év gyakorlatot követelt meg, így az alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha 5 éves időtartamon keresztül végezte a specifikus felelős műszaki vezetői gyakorlatát az adott szakember. A Döntőbizottság erre tekintettel azt vizsgálta, hogy a szakember tekintetében közölt adatok és a szakmai önéletrajz alapján 5 éves időtartamú specifikált tartalmú gyakorlati idő megállapítható-e. A szakmai önéletrajzában B.T. szakember csak a 2003-tól kezdődő munkák esetében tüntette fel, hogy felelős műszaki vezetői funkciót látott el, így az azt megelőző időszak figyelmen kívül hagyandó. Az ajánlat 797-798. oldalán csatolt felelős műszaki vezetői névjegyzékbe vételéről szóló határozatból és annak indokolásából megállapítható, hogy B.T. szakember korábban 2008. július 22-ig rendelkezett „B” kategóriára vonatkozó felelős műszaki vezetői engedéllyel, így a jogosultságát 2003. június 22-én szerezte meg, melyből következően 2003-ban ezen időpont előtt még nem végezhetett felelős műszaki vezetői gyakorlatot. B.T. szakember a szakmai önéletrajzában 2004-re nem jelöl munkát. Ezen túlmenően 2009-es évben csak az ajánlattételi határidőig (2009. május 28.) eltöltött szakmai gyakorlat vehető figyelembe. A Döntőbizottság mindezen időtartamokat összeadva megállapította, hogy B.T. szakember nem végzett 5 éves időtartamon keresztül felelős műszaki vezetői gyakorlatot víziközművek hálózatai, csatornázási munkái tekintetében. Ajánlatkérő erre tekintettel jogszerűen állapította meg a 3. rész vonatkozásában a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a kérelmező ezen részre megtett ajánlatának érvénytelenségét. A kérelmező ezen kérelmi eleme kapcsán is hivatkozott arra, hogy ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania.
61
A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő nem valósított meg jogsértést azzal, hogy nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást. Az ajánlat 793-794. oldala tartalmazza B.T. szakember szakmai önéletrajzát, melyben 2001-től kezdődően 2009-ig kerültek bemutatásra szakmai gyakorlatra vonatkozóan projektek. Önmagában az a körülmény, hogy specifikált szakmai gyakorlat igazolása során az adott szakember valamely évre (jelen esetben 2004-re, mely 6 évvel ezelőtti időszak) nem jelöl külön referenciamunkát, nem jelenti a szakmai önéletrajz tartalmi hiányosságát, különös figyelemmel a bemutatott számos referenciamunkára. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy sem jelen jogorvoslati eljárás során, sem a D.32/41/2010. számú határozat megtámadása során a kérelmező nem is támasztotta alá, hogy B.T. szakember a szakmai önéletrajzában feltüntetetteken kívül további, az alkalmasság igazolásának megfelelő referenciamunkával rendelkezne, mely miatt jogsértő az ajánlatkérői döntés. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen állapította meg kérelmező 3. részre megtett ajánlatának a 8. részszámla és a végszámla nem megfelelő százalékos mértékére alapított kérelmi elemét. A Döntőbizottság ezen kérelmi elem kapcsán először azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő milyen tartalommal határozta meg az előírásait a részszámlák és a végszámlák összegére és e tekintetben miként kell figyelembe venni a tartalékkeret rögzített összegét. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérdést dokumentációja szabályozásában egyértelműen rendezte. Az ajánlati dokumentáció 1. Kötetének 1. számú mellékletében kifejezetten rögzítette, hogy a közbenső számlák minimális értéke a szerződés elfogadott végösszegének az 5 %-a. A dokumentáció 2. Kötete foglalta magában a szerződéses megállapodást, melynek 3.1. pontjában adott szabályozás bemutatja, hogy a szerződéses ár és a tartalékkeret összege adja a szerződés elfogadott végösszegét. Így a közbenső számlák minimális értékének való megfeleléskor az ajánlattevőknek a tartalékkeret összegével növelt szerződés elfogadott végösszegének 5 %-át kellett elérni. Ezt erősíti meg a szerződéses megállapodás 3.3. pontjában megtett rendelkezés is. Ugyanezen szabályok irányadóak a végszámla összegére is azzal, hogy ebben az esetben 8 %-nál kisebb mértékű végszámla benyújtása nem lehetséges. Ugyanezt a szabályozást mondja ki a dokumentáció 4. Kötete az 1.1. pont alatt. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel azt vizsgálta, hogy a kérelmező ajánlatában a 3. rész esetében a 8. részszámlánál, illetve a végszámlánál teljesüle a szerződés elfogadott végösszegéhez képest a kötelező minimális 5 %-os, illetve 8 %-os mérték. A 3. rész esetében az ellenszolgáltatás végösszege 1.313.000.000,- Ft + 262.600.007,- Ft ÁFA összesen 1.575.600.000,- Ft. A 8. részszámla összege
62
57.767.905,- Ft + 11.553.581,- Ft ÁFA összesen 69.321.486,- Ft. A végszámla összege 94.229.617- Ft + 18.845.923,- Ft ÁFA összesen 113.075.540,- Ft. A Döntőbizottság a matematikai műveletek elvégzése alapján megállapította, hogy a végszámla összege nem éri el a 8 %-os mértéket, továbbá a 8. részszámla összege nem felel meg az 5 %-os mértékre vonatkozó követelménynek. Erre tekintettel ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné a kérelmező 3. részre megtett ajánlatát. A Döntőbizottság e vonatkozásban is rámutat arra, hogy ajánlatkérő a dokumentációjában és a kiegészítő tájékoztatásában is egyértelműen azt közölte, hogy az ajánlatokban megadott építési és számlázási ütemtervek az irányadóak később is, melyből következően azoknak meg kell felelni az érvényességi feltételeknek. Összegezve a fentieket megállapítható, hogy a kérelmező 1-3. részre megtett részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja, illetve egyes részek tekintetében az e) pont alapján is érvénytelenek. A Döntőbizottság ezt követően a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevővel szemben nem elkésetten előterjesztett kérelmi elemeit vizsgálta érdemben és az alábbiakat állapította meg. A kérelmező alap jogorvoslati kérelme 6. oldal 1. pontjában sérelmezte, hogy amiatt érvénytelenek a nyertes ajánlattevő részajánlatai a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján, hogy a megjelölt szakemberek nem felelnek meg az 5 éves szakmai gyakorlat követelményének. A kérelmező jogorvoslati kérelem kiegészítésében és tárgyalási nyilatkozatában ezen kérelmi elemét akként pontosította, hogy az 1. rész esetében B.A. szakember, míg a 2. rész esetében G.L. szakember tekintetében hivatkozott arra, hogy nem felelnek meg az alkalmassági feltételnek, nincs meg az 5 éves specifikált szakmai gyakorlatuk. A Döntőbizottság először a kérelmezőnek az 1. rész tekintetében a nyertes ajánlatában megjelölt B.A. szakemberre vonatkozó kérelmét vizsgálta és azt az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak. B.A. szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 513-514. oldala tartalmazza. A szakmai önéletrajzban 2000-2008-ig kerültek bemutatásra szakmai referenciamunkák összesen 6 db. Mindegyik esetében az került rögzítésre ellátott funkcióként és feladatként: felelős műszaki vezető, felsővezetői irányítás. Így a szakmai önéletrajzban, melyet a szakember saját kezűleg írt alá, azt közölte, hogy mindegyik projektnél felelős műszaki vezető volt. A kérelmező arra alapította a kérelmi elemét, hogy az egyes projektek ismertetése úgy valósult meg, hogy azokból arra vonható le következtetés, hogy
63
csak a csatornázás utáni burkolat helyreállítási tevékenység felelős műszaki vezetői feladatait látta el B.A. szakember. A Döntőbizottság nem osztotta kérelmező hivatkozását. A szakmai önéletrajzot megvizsgálva a szakember egyik munkánál sem tett szűkítő, korlátozó kitételt arra vonatkozóan, hogy csak a burkolat helyreállítási munkákban vett volna részt felelős műszaki vezetőként. Ajánlatkérő a korábbi projektek ismertetését követelte meg, így amennyiben a korábbi projekt több feladatot, munkarészt foglalt magába, úgy értelemszerűen azt felsorolás jelleggel ismertetni kellett. A Döntőbizottság szerint ez valósult meg a szakember részéről. Előadta, hogy részt vett Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása építésének I. ütemében, majd pedig azt is közölte – vesszővel elválasztva –, hogy a szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítási tevékenységnek is a részese volt. Megállapítható, hogy akként fogalmazta meg a projektek ismertetését, hogy amennyiben az alap projekt összetett feladat volt, szennyvízcsatornázás és szennyvíztelep építés vagy tisztítás, akkor az „és” kötőszót ezen munkák közzé tette, majd vesszővel közölte, hogy a szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállításának is a felelős műszaki vezetője volt. Összegezve a fentieket ajánlatkérő a szakmai önéletrajzban foglaltak alapján megalapozottan állapította meg az 5 éves specifikált szakmai gyakorlat meglétét B.A. szakember esetében. A Döntőbizottság szerint nem érintik B.A. szakember alkalmasságának megállapítását K:I. szakember szakmai önéletrajzában közöltek. K.I. szakember szakmai önéletrajzában (ajánlat 526-527. oldalán) a FényeslitkeDöge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. és II. ütemét jelölte meg. Ezen túlmenően azt is közölte, hogy a gépészeti munkák irányítása képezte a feladatát, melynek a tekintetében jelölték meg a felhívás II.3. pontjának második francia bekezdésében szakembernek. Ugyanezen okokból nem érinti B.A. szakember szakmai alkalmasságát K.L. szakember szakmai önéletrajzában bemutatott referenciamunkák. K.L. szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 538-539. oldala tartalmazza. Az elsőként bemutatott projekt Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. és II. ütem. Ezen projektben K.L. szakember felelős műszaki vezetőként járt el a villamos berendezésekkel kapcsolatos munkák szervezése és irányítása képezte a feladatát. A nyertes ajánlattevő e körben jelölte az ajánlati felhívás III.2.3. pontjának harmadik francia bekezdésében megadott alkalmassági feltételre szakembernek. A Döntőbizottság megállapította, hogy valóban a 3. rész tekintetében a nyertes ajánlattevő szakembereként jelölte ajánlata 1355. oldalán SZ.T.H-t. A szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 1365-1366. oldala tartalmazza. Ebben elsőként megjelölt munka Fényeslitke-Döge szennyvízcsatornázása és szennyvíztelep építés I. ütem. Ugyanakkor azt közölte SZ.T.H. szakember, hogy
64
ebben a projektben a csatornaépítési munkák építése, koordinálása képezte a feladatát, ebben volt felelős műszaki vezető. Így megállapítható a különbség B.A. szakember szakmai önéletrajzában foglaltakhoz képest, nem foglalja magában a szennyvíztelep építését. Emellett a kérelmező által sem vitatottan általános szakmai gyakorlat, hogy területileg is lehetséges a felelős műszaki vezetői feladatok megosztása, különösen nagy projektek esetén. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megítélése szerint a nyertes részajánlatainak más részében közöltek sem alapozzák meg B.A. szakember szakmai önéletrajzában közöltek el nem fogadását. A jogorvoslati eljárás során a nyertes ajánlattevő arra vonatkozóan nyilatkozott, hogy B.A. szakember szakmai önéletrajzában közöltek megfelelnek a valóságnak, nemcsak az útburkolat helyreállítás tekintetében látta el az érintett projektek felelős műszaki vezetői feladatait, hanem a szennyvízcsatornázás, szennyvíztelep építés körében is. A Döntőbizottság a 2. rész vonatkozásában sérelmezett G.L. szakember tekintetében az alábbiakat állapította meg. A nyertes ajánlattevő ajánlata 958. oldalán építésvezetőnek jelölte G.L. szakembert csatornázási és útépítési munkák kivitelezésében. G.L. szakember szakmai önéletrajzát az ajánlat 961-962. oldala tartalmazza. A szakmai önéletrajzban négy referenciamunka került bemutatásra, mindegyiknél felelős műszaki vezetői funkciót jelölt meg, ezen kívül az első kettőnél termelési főmérnöki, míg az utolsó kettőnél generál főépítésvezetői megjelölést adott. Az első három projekt esetében azt közölte, hogy feladatát az útépítési és csatornázási munkák irányítása képezte, míg az utolsó projekt, a Hercegkút és térsége csak csatornázási munkák irányítására vonatkozott. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon hivatkozását, hogy az első három projekt, melyben részt vett a szakember felelős műszaki vezetőként kizárólag közlekedési létesítményekre vonatkozott volna. A szakember az általa aláírt önéletrajzában egyértelműen közölte, hogy az útépítésen kívül a csatornázási munkák irányítása is a feladatát képezte, mint felelős műszaki vezető. Ezen túlmenően B.A. szakemberhez hasonlóan ismertette a projektek tartalmát. Nevezetesen először ismertette a szennyvíz-csatornázási munkát (egyes esetekben „és” kötőszóval még a szennyvíztelep építését is), majd vesszőt követően közölte a szennyvízcsatornázás utáni burkolat helyreállítást. A Döntőbizottság megítélése szerint G.L. szakember a szakmai önéletrajzában egyértelműen közölte, hogy nem kizárólag útépítési feladatokban vett részt felelős műszaki vezetőként az általa bemutatott projektek során. Így ajánlatkérő jogszerűen fogadta el az alkalmasságát, állapította meg az 5 éves szakmai gyakorlat meglétét.
65
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmezőnek az alap jogorvoslati kérelme 6. oldal 2. pontjának első bekezdésében foglalt azon kérelmi elemet vizsgálta, melyben a kérelmező az ünnepnapokra tervezett munkavégzést sérelmezte. A kérelmező ezen kérelmi elemének indokolását adta meg a 2010. április 21-én benyújtott beadványa IV. pontja alatt, melyet a fentiekben ismertetett a Döntőbizottság. A Döntőbizottság ezen kérelmi elem tekintetében fenntartja a kérelmezői részajánlatok érvényességének vizsgálata körében fentiekben kifejtett azon álláspontját, hogy ajánlatkérő dokumentációs szabályozásának és kérdésekre adott válaszainak eredményeként az ajánlattevőknek nagyon részletes, tételes műszaki ütemtervet kellett benyújtani, melynek érvényességét az ajánlatkérői előírások és a jogszabályi rendelkezések alapján kell vizsgálni. A kérelmező az 1. rész tekintetében a nyertes ajánlat műszaki ütemtervének négy tételsorát, a 63., a 136., 298. és 310. tételsorát jelölte meg érvénytelenségre okot adó körülményként. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő e körben arra hivatkozott, hogy a nyertes a kérelmezőtől eltérően készítette el a műszaki ütemtervét, az „Idő” oszlopba tüntette fel a tényleges munkavégzés időtartamát, és tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nem végez munkaszüneti napokon kivitelezési tevékenységet. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlat 633. oldalán megadott 63. tétel tartalmát és megállapította, hogy abban kezdési időpontként 2009. október 13-a, míg befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre, míg „ 9 n” került megadásra az „Idő” oszlopban. Ezen tételsor esetében a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy valóban a feltüntetett 9 napra tekintettel biztosítható, hogy a kötelező munkaszüneti napon ne történjen munkavégzés. Az ajánlat 634. oldala tartalmazza a műszaki ütemterv 136. tételét. Ebben a kivitelezés kezdő időpontja 2009. október 23-a, míg a befejezés időpontja 2009. október 27-e. Ezen időpontokhoz képest a nyertes ajánlattevő az „Idő” oszlopban 3 napot tüntetett fel, melyre tekintettel elfogadható, hogy a kötelező munkaszüneti napot figyelmen kívül hagyja. A nyertes ajánlatának 637. oldala tartalmazza a 298. tételt, mely a következő: 47-0-0 Mező u. „B” típusú grav. 26,9 fm DN200. Ebben az esetben a munka kezdésének és befejezésnek időpontjaként 2010. április 5-e került megjelölésre az „Idő” oszlopban pedig 1 nap került megadásra. A nyertes ajánlatának ugyanezen oldala tartalmazza a 310. tételt, mely a következő: 59-1-0 Toldi u. „B” típusú grav. 21,2 fm DN200. Ezen munkánál kezdési és befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre az „Idő” oszlopban pedig 1 nap került megadásra.
66
A Döntőbizottság álláspontja szerint az 1. résznél a 298. és a 310. tételre nem fogadható el a nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, hogy a feltüntetett kezdési és befejezési időpontokhoz képest az „Idő” oszlopban a tényleges munkavégzésre fordított időtartamot jelölték meg és ez juttatja kifejezésre, hogy nem végeznek munkát munkaszüneti napokon. Ezen két tételnél ugyanis a kivitelezés kezdete és befejezése egy napon történik, így a szétválás sem logikailag, sem műszakilag nem lehetséges, melynek megfelelően maga az ajánlattevő is 1 napot tüntetett fel az „Idő” oszlopban. A munkanem mindkét esetben gravitációs csatorna építése meghatározott hosszúságban, mely nem minősül készenléti jellegű munkának. A Döntőbizottság a fentiekből következően abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által az ajánlata 621. oldal utolsó bekezdésében megtett azon nyilatkozata, hogy a kivitelezés folyamán, ünnepnapokon a munkavégzést szünetelteti, elfogadható-e hivatkozási alapként. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata az 1. rész tekintetében ellentmondást foglal magában. A műszaki ütemterv 298. és 310. tételében megadott adatokból következően egyértelműen azt tartalmazza az ajánlata, hogy az 1 napos munkavégzés, amely tényleges csatornaépítést jelent kötelezően betartandó munkaszüneti napra esik. Ehhez képest teszi meg a 621. oldalon általános nyilatkozatát. A Döntőbizottság jog álláspontja szerint ez az ellentmondás az ajánlat módosítása nélkül nem feloldható. Az ajánlat módosítását pedig tiltja az ajánlati kötöttség. Az ajánlat nem hiányos, így hiánypótlásnak helye nincs. A Kbt. 85. §-ában szabályozott tisztázó kérdéssel sem oldható fel az ellentmondás, mivel ez esetben is szükséges lenne az ajánlat módosítása, melyet a Kbt. 85. §-a kifejezetten tilt. A Döntőbizottság ezen indokok alapján ezen két tételre tekintettel nem tudott eltekinteni a nyertes 1. részre megtett részajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségének a megállapításától. A kérelmező jogorvoslati kérelmében a nyertes 2. részre megtett ajánlata műszaki ütemterének két tételsorát, a 98-at és a 147-et sérelmezte. A 98. tételsort az ajánlat 1081. oldala foglalja magában, mely gravitációs vezeték építésére vonatkozik, kezdési időpont 2009. október 23-a, míg a befejezés időpontja 2009. november 13-a. Az „Idő” oszlopban a nyertes ajánlattevő 16 napot adott meg. A Döntőbizottság a feltüntetett időpontok és időtartam összevetése alapján megállapította, hogy ezen tétel esetében biztosított a kivitelezés akként, hogy az nem munkaszüneti napon történjen. Az ajánlat 1082. oldalán a 147. tételsor megnevezése 2-4-7-1 Vajdabokor 100 fm DN200 „A” típ. gravitációs. A munka kezdésének időpontja 2010. április 5e, míg befejezésének időpontja 2010. április 8-a. Az „Idő” oszlopban az
67
ajánlattevő 4 napot jelölt meg, tehát nincs olyan tartalék, amely biztosítaná az ünnepnapon szünetelő munkának a megadott határnapokon belüli elvégzést. A Döntőbizottság a 2. rész esetében a 147. tételnél ugyanazt az ellentmondást állapította meg, mint az 1. rész esetében a 298. és 310. tételnél és emiatt ugyanazon jogi indokok alapján megállapította a 2. részre megtett ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A 3. rész esetében a kérelmező a nyertes ajánlattevő műszaki ütemtervének 18., 79. és 156. tételsorában megtett ajánlattevői vállalást sérelmezte. A nyertes ajánlatának 1478. oldala tartalmazza a 18. tételsort, mely szintén gravitációs csatorna építésére vonatkozik. Ebben kezdési időpontként 2009. október 15-e, míg befejezési időpontként 2009. október 23-a került megadásra és ezen belül az „Idő” oszlopban 7 nap. Így a Döntőbizottság megítélése szerint ezen tétel tekintetében biztosítható a műszaki ütemterv alapján is az akkénti kivitelezés, hogy munkaszüneti napon nem történik munkavégzés. A nyertes ajánlatának 1479. oldala tartalmazza a 79. tételsort, amely szintén gravitációs csatorna építésére vonatkozik, a munka kezdésének időpontja 2009. október 23-a, míg a befejezési időpont 2009. október 27-e. Az ajánlattevő az „Idő” oszlopban 3 napot tüntetett fel, így a Döntőbizottság szerint a műszaki ütemterv alapján is megvalósítható a kivitelezés anélkül, hogy kötelező munkaszüneti napon munkavégzés történjen. A nyertes ajánlatának ugyanezen 1479. oldala tartalmazza a 156. tételsort, mely a 8-1-0 Rozstelek u. 100 fm DN200 „V” típusú gravitációs vezetékre vonatkozik, melyben kezdési időpontként 2009. október 21-e, míg befejezési időpontként 2009. október 23-a került feltüntetésre, az „Idő” oszlopban pedig 3 napot jelölt a nyertes ajánlattevő. A Döntőbizottság a 3. rész esetében a 156. tételnél ugyanazt az ellentmondást állapította meg, mint az 1. rész esetében a 298. és 310. tételnél, illetve a 2. résznél a 147. tételnél és emiatt ugyanazon jogi indokok alapján megállapította a 3. részre megtett ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A kérelmező alap jogorvoslati kérelme 6. oldal 2. pontjában sérelmezte azt is, hogy a nyertes műszaki ütemterve egyébként sem megfelelő, amelynek a részletes indokolását a kiegészítő jogorvoslati kérelme 5. oldalán a II. pont első francia bekezdésében azzal indokolt, hogy az 1-3. rész esetében a nyertes által megadott 2010. október 15-i teljesítési határidő nem elfogadható. A Döntőbizottság ezen kérelmi elem tekintetében az alábbiakat állapította meg és a kérelmet alaposnak ítélte.
68
Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekre az ajánlattételi határidőben a Kbt. 77. §, illetve 78. §-ában foglaltak alapján bekövetkezett a kötöttség, melyre tekintettel a Kbt. 81-83. §-a alapján az érvényességi vizsgálat során azok betartását ellenőrizni kell. Ajánlatkérő felhívása 4. pontjának előírása egyértelmű az 1-3. rész esetében a szerződés megkötéstől számított 15 hónapos időtartamot jelölte meg teljesítési határidőként. Az egyértelműen megállapítható – a felek egyike sem vitatta – hogy a nyertes ajánlattevő sérelmezett részajánlataiban a szerződéskötéstől számított 15 hónapon túli teljesítési határidőt vállalt. A Döntőbizottság ezt követően - figyelemmel ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő hivatkozásaira is - azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő a dokumentációjában adott-e meg a felhívásban megtett egyértelmű követelményéhez képest a teljesítési határidőre más tartalmú előírást. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel az állapítható meg, hogy a dokumentáció szabályozása összhangban áll a felhívásban megkövetelt teljesítési határidővel. Ajánlatkérő dokumentációjának 3/1 Kötet 1.2.3. pontjának a szabályozása vonatkozik a projekt ütemezésére. Ebben egyrészt kimondta ajánlatkérő az ajánlat részét képező műszaki ütemterv kötelező jellegét, másrészt azt is rögzítette, hogy az általa 3. számú mellékletként kiadott javasolt ütemtervben feltüntetett befejezési határidő után már csak a végleges burkolat helyreállítási munkák végezhetők, illetve fejezhetők be az ajánlati felhívásban megjelölt befejezési határidőig. A dokumentáció ezen előírásából megállapítható, hogy ajánlatkérő kötelezően betartandónak minősítette a dokumentációjában is az ajánlati felhívásban meghatározott befejezési határidőt. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlati dokumentáció 1. Kötetének részeként kiadott ajánlati nyilatkozat függelékének tartalmát, valamint a dokumentáció 2. Köteteként kiadott szerződéses feltételeket is. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció 2. Kötetének sem az általános, sem a különös feltételei nem alapozzák meg olyan következtetés levonását, hogy ne maradna irányadó a felhívás előírása az alábbi indokokra tekintettel. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában irányadóak a piros FIDIC általános szerződéses feltételei, melynek releváns előírásait a Döntőbizottság már határozata tényállási részében ismertette.
69
A FIDIC általános feltételek 1.1.3.3. pontja rögzíti a megvalósítás időtartamát, kimondva azt, hogy ez a kezdési időponttól számított azon időtartamot foglalja magában, amely a megvalósításra rendelkezésre áll. A kezdési időpontnak az 1.1.3.2. pont értelmében a 8.1. alcikkely szerinti értesítési időpontot kell tekinteni. A 8.1. alcikkelyben az került rögzítésre, hogy – amennyiben a különös feltételekben eltérő rendelkezés nem került meghatározásra (jelen esetben nem) – a kezdési időpontnak legfeljebb az Elfogadó Levél vállalkozó általi kézhezvételétől számított 42 napon belül kell lennie. Az Elfogadó Levél az 1.1.1.3. alcikkely szerint a szerződéses megállapodás aláírásának napját jelenti. A Döntőbizottság szerint a 8.1. alcikkely egy időtartamot határoz meg a mérnök részére, amelyen belül jogosult meghatározni a munkakezdés időpontját. Ez az időtartam a szerződés aláírásától kezdődik és tart az ettől számított 42 napig. Az időtartam meghatározásából következően teljes körűen fennáll annak a lehetősége, hogy a 42 napon belül bármikor kiadja a mérnök korábban a kezdési időpontra vonatkozó értesítését és akkor a vállalkozó köteles megkezdeni a munkavégzést. Erre tekintettel nem elfogadható ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, mely szerint fennáll egy 42 napos figyelembe vehető időtartam többletként a nyertes által megadott ütemezéshez képest. Az ajánlati felhívásban meghatározott teljesítési határidő épp azt a lehetőséget veszi figyelembe, hogy a Mérnök nem várja ki a számára biztosított 42 napos időtartam végét. Az ajánlatkérő által kiadott ajánlati nyilatkozat függeléke az általános szerződéses feltételek szabályozásának megfelelően hivatkozik annak fentiekben ismertetett 1.1.3.3. alcikkelyének szabályozására. A dokumentáció 2. Kötetében kiadott szerződéses megállapodás 4.1. pontja is azt rögzíti, hogy a kezdési utasítás kiadásától számított 15 hónapon belül köteles megvalósítani a teljesítést a nyertes ajánlattevő. Azonban miután a kezdési utasítás kiadására az általános feltételek 8.1. pontja alapján a 42 napos időtartamon belül bármikor lehetősége van a Mérnöknek, a szerződéses megállapodás ezen pontja sem alapozhatja meg a részajánlatok teljesítési határidőinek elfogadhatóságát. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő 1-3. részre megtett ajánlatainak műszaki ütemezése és teljesítési időtartama egyébként is akként került meghatározásra, hogy abból következően nem érinti az érvényességi kérdést a munkakezdési utasítás kiadásának konkrét időpontja. A nyertes ajánlattevő ugyanis akként készítette el az 1-3. részre megtett részajánlataiban az ütemezést, hogy gyakorlatilag a teljesítési időszakot a szerződéskötést követően meg is kezdi, mivel a 2009. július 16-i szerződéskötéshez képest már 2009. július 17-től kezdődően végzi a tevékenységét. Így megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő által meghatározott teljesítési időszak önmagában haladja meg a 15 hónapos követelményt. Így, ha a munkakezdési utasítás később kerül kiadásra és akkor
70
kezdi meg a nyertes ajánlattevő a tevékenységét, akkor is túllépi a 15 hónapos kötelező teljesítési határidőt. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően nem állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a nyertes 1-3. részre megtett ajánlatainak az érvénytelenségét amiatt, hogy nem tartotta be a nyertes ajánlattevő a kötelező teljesítési határidőt. A Döntőbizottság ezt követően a kérelmezőnek az alap jogorvoslati kérelme 3. pontjában előterjesztett azon kérelmi elemét vizsgálta, melyben azt sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő az 1-3. rész esetében nem a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét tüntette fel az alvállalkozásba adni kívánt munkák megnevezésű táblázatban. A Döntőbizottság megállapította és a felek egyike sem vitatta, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23. § (1) bekezdésének előírásából következően kötelező biztosítani a fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a bekerülési költség 9 ezrelékét költségelőirányzatként. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása feltételrendszerének meghatározása során ezen előírással alapvetően számolt. Rögzítette a dokumentációja 3/1. Kötetében annak 4.6. pontja alatt egyrészt azt, hogy az építési munkákkal érintett területeken nem végeztetett feltárást, másrészt előírta, hogy a jogszabályi előírások betartása a vállalkozó kötelezettsége és amennyiben szükséges a megelőző feltárás a szerződéskötési kötelezettség és a munkák költségének fedezése a vállalkozó terheli. A 4.6. pont harmadik bekezdésében kitért arra is, hogy a megkötendő szerződésben kell rendezni (ha szükséges a feltárás), hogy a vállalkozó a feltáráshoz milyen természetbeni segítséget ad, milyen mértékben vesz abban részt. Ajánlatkérő e körben hivatkozott a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet szabályozására is, melynek 1. §-ában kerültek meghatározásra a rendeletben használt fogalmak. Ezen belül a rendelet megkülönbözteti a beruházót, a kivitelezőt, a nagy beruházást, a régészeti szakszolgálatot, az illetékes múzeumot. Az értelmező rendelkezések szerint nagy beruházás az a beruházás, amely a nettó 500 MFt-os értékhatárt meghaladja és ezekre specifikus szabályokat állapít meg a NKÖM rendelet, külön rögzítve a régészeti szakszolgálat feladatait, a megkötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit. A Döntőbizottság olyan szempontból is megvizsgálta ajánlatkérő, illetőleg a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, hogy van-e arra kötelező előírás, hogy a beruházás teljes költségéhez viszonyított 9 ezrelékes mérték biztosítását az ajánlattevőnek miként kell közölni. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő még a kiegészítő tájékoztatásában sem adott meg erre vonatkozóan
71
kötelező formai előírást, csak ennek biztosítását követelte meg a vállalkozó részéről. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő által kiadott szabályozás alapján is meg van annak a lehetősége, hogy a vállalkozó természetbeni segítséget nyújtson a feltáráshoz. A Döntőbizottság áttekintette a nyertes ajánlatát és megállapította, hogy mindegyik rész esetében a konzorciumi szerződésben rögzítették, hogy a konzorcium minden egyes tagja részt vesz a régészeti munkákban és a földmunkákban is. Így megállapítható, hogy a a nyertes ajánlattevő számolt a szakfelügyeletnél feltüntetett mértékeken kívül a régészeti feladatokkal. A Döntőbizottság szerint okszerűen hivatkozott arra az ajánlatkérő, illetve a nyertes ajánlattevő, hogy a költségvetés földmunkával kapcsolatos tételei körében történő költségelőirányzat biztosítás is elfogadható a konkrét esetben. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megítélése szerint a nyertes ajánlattevő 1-3. részre megtett részajánlataiból nem vonható le olyan következtetés, hogy az ajánlattevő nem tett volna eleget az ajánlati ár 9 ezrelékét képező költségelőirányzat biztosítási kötelezettségének a régészeti feltárásokra. Erre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező ezen kérelmi elemét elutasította. A Döntőbizottság utolsóként megvizsgálta a kérelmező azon kérelmi elemét, melyben a nyertes ajánlattevő 2. részre megtett ajánlata műszaki ütemtervének a B-I 1 ágvezeték kapcsán megtett vállalását sérelmezte, méghozzá minőségi vizsgálatok lefolytatásának időpontjával összefüggésben. A Döntőbizottság megállapította, hogy valóban a nyertese ajánlattevő az ajánlata 1080. oldalán B-I 1 ágvezeték esetében az 59. tétel alatt a közutak végleges helyreállításának időpontjaként a 2010-ben épült utak vonatkozásában 2010. szeptember 22-ét jelölte meg. Ehhez képest a 65. tételsor alatt az úthelyreállítás minőségi vizsgálatainak utolsó időpontjaként 2010. szeptember 20-át tüntette fel. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor figyelemmel az egyes tételek lehetséges műszaki tartalmára nem áll fenn feloldhatatlan ellentmondás. Ajánlattevőket nem terhelte még részletesebb műszaki ütemterv elkészítési kötelezettség, így nem volt kötelező bemutatni minden egyes belső munkafázist, illetve azt meghatározni, hogy az egyes ajánlattevő mit tekint beletartozónak a végleges helyreállítás tartalmi körében. Okszerűen elfogadható szakmai szempontból a nyertes ajánlattevő azon hivatkozása, hogy az út teljes elkészültét, a forgalomba bocsátási készültséget adta meg az 59. tételsor alatt. Ebből következően fennállt az arra vonatkozó műszaki lehetőség, hogy ezt megelőzően el tudja végezni a minőségi vizsgálatokat. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a kérelmező ezen kérelmi elemét elutasította.
72
Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította nyertes ajánlattevőnek az 1-3. részre megtett ajánlatai több okból érvénytelenek a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján, mellyel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését. A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint, ha az ajánlat érvénytelen az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie. A Kbt. 91. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Érvénytelen ajánlat a Kbt. rendelkezései alapján nem vehet részt a bírálati szempont szerinti értékelésben és ebből következően nem választható ki az érvénytelen ajánlat benyújtója az eljárás nyertesének sem. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben feltüntetett jogsértéseket, a Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontja alapján semmisítette meg az 1., 2., 3. részeket lezáró döntést. A Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező alaptalan kérelmi elemeit. A Kbt. 340. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság az e §ban meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e.) pontja értelmében a Döntőbizottság „bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.” A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint: „a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.” A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
73
A Kbt. fenti rendelkezése - a 340. § (3) bekezdés e.) pontja – értelmében bírság kiszabásának helye lehet mind a törvény szabályainak megszegése, mind szerződéskötés esetén. A bírság jogkövetkezménye alkalmazását ugyanis a jogalkotó a jogsértés megállapításához kötötte. A Kbt. fentiekben idézett 341. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények mérlegelése alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy jogsértés megállapítása esetén indokolt-e a bírság kiszabása. Jelen esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg. Ajánlatkérő által az 1-3. részre meghozott eljárást lezáró döntés mindegyike jogsértő, méghozzá amiatt, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen. A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy az eljárást lezáró döntés minősült jogsértőnek, nem tudott eltekinteni a bírság kiszabásától. A Döntőbizottság jelen közbeszerzési eljárással összefüggésben folyamatban volt számos jogorvoslati eljárásra tekintettel szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérőknek akként kell összeállítani a kiírási feltételrendszerüket, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő érvényes ajánlatot tudjanak tenni és csak olyan mértékig támasztani követelményeket, ameddig az a megalapozott teljesítési lehetőségről való meggyőződéshez szükséges. Ajánlatkérők jogosultsága és egyben kötelezettsége az egyes ajánlatok érvényességének teljes körű és alapos vizsgálata, melynek megfelelő teljesítése esetén elkerülhető, hogy az ajánlattevői kör saját „vizsgálódásának eredményeként” ismételten alappal terjeszthessen elő jogorvoslati kérelmeket az ajánlatkérői döntés jogszerűségének megkérdőjelezésére. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során nem tekinthetett el attól a ténytől, hogy a jogsértés az ideiglenes intézkedésre tekintettel reparálható. Figyelembe vette azt a körülményt is, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen folyamatban levő jogorvoslati eljárások során megállapított jogsértések miatt már összesen 12 MFt bírságot szabott ki. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy a jogorvoslati eljárások eredményeként az 1-3. részben nem maradt érvényes ajánlattevő, így a közbeszerzési eljárás gyakorlatilag ezen részek tekintetében eredménytelen. Mindezen tényezők együttes értékelése alapján a Döntőbizottság már nem ítélte indokoltnak további magas összegű bírság kiszabását, és a bírság összegét 1.000.000,- Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki.
74
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 340. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a határozat érdemi része tekintetében a Kbt. 346. § (1) bekezdése, míg a határozat megszüntetése vonatkozásában a Kbt. 345. §-a biztosítja. B u d a p e s t, 2010. május 18. Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapja: 1. Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Klára ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) 3. Dr. Kardos Norbert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 17.) 4. A-Híd Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20.) 5. Nyírségvíz Zrt. (4401 Nyíregyháza, Tó u. 5.) 6. Nyíregyháza AOP 2009 Konzorcium, Alterra Építőipari Zrt. (1103 Budapest, Sibrik M. út 30.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
