No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2007/12

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2007. július 18.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2007. július 18. EU egészségügy.........................................................................................................................................3 EU: 2009-től tilalom a higanytartalmú lázmérőkre ..................................................................................3 EU: az orvosi ellátás költségeinek határon átnyúló visszatérítése még mindig problematikus ...............3 Az európai liberálisok kiállnak az aktív eutanázia mellett .......................................................................4 EU: 2009-től megszűnik az információs tilalom a receptköteles gyógyszerekre .....................................5 Egészségpolitika .........................................................................................................................................6 Ulla Schmidt: a demográfiai változások miatt prevenciós törvény megalkotása szükséges ...................6 Egészségügyi rendszerek működése..........................................................................................................7 Nemzetközi összehasonlítás: A várakozási idő alakulása elektív beavatkozások esetén Európában ..............................................................................................................................................7 A minőség kérdése az új holland egészségügyi rendszerben ..............................................................12 Javaslat az univerzális fedezetre az Egyesült Államokban...................................................................16 Népegészségügy ......................................................................................................................................17 Depresszió: az agy elektromos üzemzavara? ......................................................................................17 A depresszió hatása a csontritkulásra ..................................................................................................17 Alzheimer-kór és a szaglás...................................................................................................................18 Belga kampány a lumbalgiában szenvedők megsegítésére .................................................................19 Stressz és elhízás.................................................................................................................................19 Az ENSZ nagyobb erőfeszítéseket követel a millenniumi célok elérése érdekében .............................20 Európai kutatók elő akarják mozdítani a Parkinson- kór kutatását........................................................21 Kórházügy.................................................................................................................................................22 Kórházak privatizációs folyamata Csehországban ...............................................................................22 Finanszírozás............................................................................................................................................24 Alapcsomag-változás Hollandiában......................................................................................................24 Kockázatkiegyenlítés a szlovák biztosítási rendszerben ......................................................................24 A francia társadalombiztosítás megtakarításai korlátozottak ................................................................26 Jövedelemviszonyok és egészségügyi franchise Franciaországban ....................................................27 Egészségügyi informatika .........................................................................................................................28 A Berlini Orvosi Kamara elutasítja az egészségügyi kártya jelenlegi formáját ......................................28 Bőr alá ültetett orvosi dokumentáció.....................................................................................................28

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2007. július 18.

Humán erőforrás .......................................................................................................................................29 Megállapodás az ápolási díjtételekről Franciaországban .....................................................................29 Írország: tervezett leépítések a kórházakban .......................................................................................29 OECD: egészségügyi dolgozók jelentős elvándorlása a fejlődő országokból .......................................30 Gyógyszerügy ...........................................................................................................................................31 Jelentősen növeli a gyógyszerkiadásokat az áfa emelése - Németország ...........................................31 Egészségügyi reform ................................................................................................................................32 A kezelőorvos-választás első mérlege Franciaországban ....................................................................32 Júliustól a biztosítással nem rendelkezőknek magán betegbiztosítást kell kötniük - Németország ......33 Egészségügyi statisztika ...........................................................................................................................34 A kanadai fiatalok egyre kevésbé dohányoznak...................................................................................34 Egészségi állapottal kapcsolatos felmérés Franciaországban..............................................................34 Egészségügyi Világszervezet ...................................................................................................................35 WHO: Az e-egészség kiépülő alapjai : a tagállamok fejlődése, a WHO Globális Megfigyelő Hivatalának jelentése az e-egészségügyről - Könyvismertetés ............................................................35 WHO: Fizikai aktivitás és aktív élet támogatása városi környezetben. Az önkormányzatok szerepe - Könyvismertetés ...................................................................................................................35 WHO: Hatékony média-kommunikáció közegészségügyi vészhelyzetekben – kézikönyv Könyvismertetés ...................................................................................................................................36

2


EU egészségügy EU: 2009-től tilalom a higanytartalmú lázmérőkre Az EU-ban 2009-től megtiltja a higanytartalmú mérőműszerek (így pl. lázmérők) forgalmazását. Az Európai Parlament végső olvasatban kiadott egy erre vonatkozó irányelvet. A tilalom olyan orvosi műszerekre érvényes, mint például a vérnyomásmérő vagy a lázmérő, továbbá a barométer és a szobahőmérő. Günter Verheugen ipari biztos a szavazást „a polgárok és a környezet egészsége érdekében tett pozitív intézkedésként” értékelte. A tilalom alól kivételt képeznek azok a mérőműszerek, amelyek 50 évnél idősebbek, és ezért antikvitásnak vagy kulturális értéknek számítanak. A jelenleg használatban lévő higanyos mérőműszereket az irányelv értelmében „fokozatosan ki kell vonni a forgalomból” és egyéb műszerekkel kell helyettesíteni. Az új szabályozás célja, hogy csökkentse a környezetben felszabaduló higany mennyiségét. A folyékony nehézfémek nagyobb mennyiségben halálosak is lehetnek az emberi szervezetre. Ugyanakkor már csekély mennyiségben is súlyos egészségügyi károkat okozhat, elsősorban az idegrendszerben.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29106 2007-07-12 15:34:21

EU: az orvosi ellátás költségeinek határon átnyúló visszatérítése még mindig problematikus Elméletileg minden szabályozva van: ha valaki egy nyaralás során egy másik EU- tagállamban megbetegszik, akkor igényt formálhat az orvosi ellátás költségeinek visszatérítésére a saját betegpénztárán keresztül. Ez áll egy 1971-es EU- rendeletben. Az Európai Bíróság már többször döntést hozott arról, hogy a betegpénztáraknak a külföldön felmerülő orvosi és kórházi költségeket is meg kell téríteni – még az olyan tervezett kezeléseket is, mint a fogpótlás vagy egyéb kúrák. A jog és a gyakorlat között azonban még mindig nagy a hézag, amint azt, az Európai Fogyasztói Központhoz (Euro-Info) benyújtott számos panasz is mutatja. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát minden EU- tagállam, valamint Svájc, Liechtenstein, Izland és Norvégia is elismeri. Elméletileg az ottani betegbiztosítók átvállalják a kezelési költségeket, és később a hazai betegkasszával számolnak el. A nyaralóknak azonban újra és újra azt kell tapasztalniuk, hogy az orvosok és kórházak egyáltalán nem ismerik el a kártyát, és előzetes fizetést követelnek. Néhány országban, például Svájcban és Ausztriában a magánbetegek tarifái érvényesülnek – és ezek gyakran magasabbak a szerződésben megállapított keretnél. Ugyanakkor csak a szerződésben rögzített összeget térítik meg – hangsúlyozta egy német egészségpénztár, az AOK szóvivője. A pácienseknek ilyen esetekben önrészfizetéssel kell számolniuk. „Ez pedig borsos lehet” – tette hozzá az „Euro-Info” ügyvédje és jogi tanácsadója, Joachim Schulz. Az 1000 euró fölötti számlák esetében a legtöbb betegbiztosító csak azokat a költségeket vállalja át, amelyeket az adott országban is megtérítenek. Kórházi tartózkodás esetén bizonyos körülmények 3


között egy jelentős önrész keletkezhet. Akár hónapokig is eltarthat, míg a betegbiztosító a külföldi társadalombiztosítási szervtől megkapja a szükséges információt. A biztosítottaknak gyakran „hosszú várakozási idővel” kell számolniuk, míg költségeiket visszatérítik – nyilatkozta az AOK szóvivője. A német betegbiztosítók és a biztosítottak szövetsége épp ezért a külföldi utazások esetében magán utasbiztosítás megkötését javasolja, annál is inkább, mivel a betegbiztosítók általában nem vállalják át a betegek hazaszállításának költségeit. Hiányzik a vonatkozó rendelet és joggyakorlat – nyilatkozta Markos Kyprianou. Olyan kezdeményezést jelentett be, amely javítaná az unión belül a határon átnyúló egészségügyi ellátást. Ez a szándék azonban néhány EU- tagállamban jelentős ellenállásba ütközik – nyilatkozta Andreas Schwab, a CDU Európai Parlamenti képviselője. A 27 EU- tagállam egészségügyi rendszere annyira különböző, hogy irányelvenként csak nehezen harmonizálhatók. Ez megmutatkozik az Európai Egészségbiztosítási Kártya esetében is. A pácienseknek feltehetően továbbra is ki kell fizetni a számlát, majd otthon benyújtani a saját betegpénztárnak.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29082 2007-07-11 13:49:23

Az európai liberálisok kiállnak az aktív eutanázia mellett Sok súlyos vagy gyógyíthatatlan beteg számára az aktív eutanázia az egyetlen lehetőség a méltó halálra. Az aktív eutanázia összhangban van az emberi méltóságra vonatkozó európai alapjoggal is. Így hangzott a következtetése annak az Európai Parlamentben történő meghallgatásnak, amelyet a liberálisok hívtak össze. Az európai liberálisok képviselői a rendezvénnyel elsősorban egy európai szintű vitát akarnak kezdeményezni az aktív eutanázia legalizálásáról. A liberális frakció vezetője, Graham Watson azt nyilatkozta, hogy nem törekednek egységes európai törvényhozásra a kérdést illetően, mert a döntés joga a tagállamok kezében van. Sokkal inkább arról van szó, hogy egy széles körű, nyilvános vitával akarják leépíteni az eutanáziával kapcsolatos félelmeket és kételyeket. Hollandia és Belgium tapasztalatai, mely országok az eutanáziát 5, ill. 6 éve bizonyos feltételek mellett engedélyezik, mindenképpen azt mutatják, hogy világos törvényi szabályozással meg lehet akadályozni az illegális és kontrollálatlan gyakorlatot. Az olasz képviselő, Marco Cappato azzal érvelt, hogy az eutanázia joga az emberi méltóságból vezethető le. Épp ezért érthetetlen, hogy számos állam törvényhozása nem engedélyezi a kegyes halálról történő egyéni döntést. Cappato szerint nem utasítják el az alternatív kezelési formákat, mint pl. a palliatív medicina. A halálos betegek számára megnyugvást jelent, ha tudják, hogy az aktív eutanázia nincs kizárva.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29050 2007-07-06 13:12:37

4


EU: 2009-től megszűnik az információs tilalom a receptköteles gyógyszerekre Az EU a jövőben engedélyezni akarja a gyógyszergyártók számára, hogy tájékoztassák a pácienseket és fogyasztókat a vényköteles gyógyszerekről. Egy 2004-es EU- irányelv jelenleg csak azt engedélyezi az európai gyógyszergyártóknak, hogy a szabadon árusítható gyógyszerekről terjesszenek nyilvánosan információt. A receptköteles gyógyszerekről történő tájékoztatás, ill. azok reklámozása ezzel ellentétben szigorúan tilos. 2009-ben az Európai Bizottság az irányelv átdolgozását fogja előterjeszteni, amellyel megszüntetnék a szigorú tilalmat. Célzottan azonban továbbra sem lehet majd reklámozni a vényköteles gyógyszereket. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet bírálta az EU terveit. „A mi nézőpontunkból nem lehetséges, hogy világos különbséget tegyünk az információ és a reklám között” – nyilatkozta Jim Murray, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet igazgatója. Ezáltal ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a pácienseket és fogyasztókat megtévesztik. Ezen felül az aktuális ipari törvényhozás elegendő lehetőséget kínál arra, hogy a receptköteles gyógyszerekről informáljon. Eltérő véleményt képvisel Jorgo Chatzimarkakis liberális Európai Parlamenti képviselő. A mellékelt utasításon és termékcsomagoláson feltüntetett információk hiányosak és a laikusok számára nem teljesen érthetőek. Chatzimarkakis, aki egyébként az Európai Bizottság gyógyszerügyi tanácsadó testületének tagja, kiáll a fennálló irányelv megváltoztatása mellett. A politikus reméli, hogy a több információ hosszú távon költségtakarékossághoz is vezet majd. Az elsődleges információs médium az Internet lenne. Egy orvosok, betegek, a gyógyszeripar és a kormányzat képviselői, valamint gyógyszerészek és a társadalombiztosítás képviselői által közösen kifejlesztett magatartási kódex ugyanakkor megakadályozná, hogy a gyógyszergyártók visszaéljenek az új információs lehetőségekkel, és reklámot csináljanak termékeiknek. Martin Terberger, az Európai Bizottság egyik tagja ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új törvény célja nem az, hogy aláássa a fennálló orvos-beteg viszonyt. Az sincs még tisztázva, hogy milyen mértékben eredményezne a szélesebb körű információnyújtás költségmegtakarításokat. „Az is megfontolandó, hogy a jobban informált betegek nagyobb teljesítményt igényelnek” – tette hozzá Terberger.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28955 2007-06-28 10:41:40

5


Egészségpolitika Ulla Schmidt: a demográfiai változások miatt prevenciós törvény megalkotása szükséges Ulla Schmidt német egészségügyi miniszter a demográfiai változások alakulása miatt egy prevenciós törvény megalkotását sürgeti, és szükségesnek látja a megelőzés fokozását a politika legkülönbözőbb területein. E tevékenység során azonban szüntelenül szem előtt kell tartani a finanszírozás és a nemzetközi versenyképesség kérdéseit is. Az egészségügyi miniszter bemutatta az SPD „Lehetőségek és kihívások egy olyan társadalomban, melyben nő a várható élettartam” című jelentését. A jelenséget, hogy Németországban az utóbbi évtizedekben a várható élettartam jelentős mértékben növekedett, Ulla Schmindt főként az orvostudomány és a szociális állam érdemeként említi. Most azonban eljött az ideje az idősekben rejlő potenciál kiaknázásának is. Ezért a politikának gondoskodni kell egy új irányvonal meghatározásáról. Itt elsősorban az ápolási reform, gyermekmegőrzés és a vállalat általi prevenciós kötelezettségvállalás kerültek szóba. Elisabeth Steinhagen-Thiessen a Berlini Charite Anyagcserecentrum vezetője és a jelentés egyik készítője mihamarabbi befektetéseket követelt prevenciós és rehabilitációs célokkal. A várható élettartam növekedésének köszönhetően ugyanis fokozódni fog a krónikus megbetegedések száma, ami az egészségügyi rendszer terheinek további növekedésével fog együtt járni. Ilyen megbetegedések például a szív-és keringési rendszer megbetegedései, a rák, mozgásszervi megbetegedések és a demencia. Ezeket a megbetegedéseket azonban olyan kockázati tényezők okozzák, mint például a dohányzás, amire a politika hatni tud. Steinhagen-Thiessen azt is kihangsúlyozta, hogy ezen a téren erősíteni kell az emberek saját felelősségvállalását. A Deutsche Altershilfe Kuratóriumának vezetője Jürgen Ghode utalt a közhasznú munkavégzésben rejlő lehetőségekre. Különösen a 60 év feletti korosztály tudná idejét szociális tevékenységek végzésére fordítani. Ők részt vehetnének például a lakóhelyközeli, ambuláns segítőszolgálat kiépítésében. Véleménye szerint erősíteni kell a generációk közötti szolidaritást is, amihez azonban a politikának és a gazdaságnak is hozzá kell a maga módján járulnia.(VN) Ärzteblatt: Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29074 2007-07-12 15:49:33

6


Egészségügyi rendszerek működése Nemzetközi összehasonlítás: A várakozási idő alakulása elektív beavatkozások esetén Európában Számos országban komoly problémát jelent az egészségügy terén a hosszú várakozási idő, aminek oka mind a kínálati (kapacitás és produktivitás), mind a keresleti oldalon (egészségi állapot, orvostechnológia) fellelhető. Orvosi szempontból az elektív beavatkozások várakozási ideje kevésbé problematikus, a betegek pszichés megterhelése azonban általában a várakozási idővel egyre fokozódik. Ennek ellenére a betegek mégis gyakran előnyben részesítik a közvetlen környezetükben végzett kezelést a máshol rövidebb időn belül elvégzett kezeléssel szemben. A várólisták gazdasági hatásáról sem szabad megfeledkezni, a várakozási idő csökkenése ugyanis legtöbbször megtakarításokkal párosul. Néhány ország ezért mind a kínálati, mind a keresleti oldalon intézkedéseket vezetett be azért, hogy a várakozási idővel kapcsolatban jelentkező problémákat kezelni tudja. A Health System Watch nemzetközi összehasonlítása ezeket az intézkedéséket mutatja be. A várólista és a várakozási idő fogalmát a szakirodalomban gyakorta konkrét meghatározás nélkül, részben szinonimaként kezelik. A várólista az az eszköz, amely az orvosok és kórházak számára segít áttekinteni azon betegek sorrendjét, akik orvosi kezelésben kell részesüljenek. A várólisták alapján tudják az orvosok és a kórházak a betegeket a szükséges kezelés sürgőssége szerint besorolni. A várakozási idő pedig azt az időt jelöli, amit a betegeknek egy orvosi konzultációra vagy operációra várniuk kell. A várakozási idő a betegség első jeleinek megjelenésétől a kezelés végéig négy fázisra tagolható. ` első fázisa: a betegség első jelének megjelenésétől a háziorvossal folytatott első konzultációig tartó idő ` második fázis: a háziorvossal folytatott első konzultációtól a szakorvossal folytatott konzultációig tartó idő ` harmadik fázis: a szakorvosi konzultációtól a beavatkozás mellett történő döntésig tartó idő ` negyedik fázis: a beavatkozás mellett történő döntéstől a kezelés végéig tartó periódus Az összehasonlításban felvázolt esetek döntő többsége a negyedik fázisba sorolható. Különböző országok, eltérő várakozási idők? Egy OECD tanulmány eredménye szerint a tervezett operációk esetén a várakozási idő a vizsgált országok közül 12 országban komoly problémát jelentett (Ausztrália, Dánia, Kanada, Finnország, Írország, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság), miközben nyolc országban a felmérés azt mutatta, hogy a „várakozás” nem okoz semmilyen problémát (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Japán, Luxemburg, Svájc, USA). A tanulmányban meghatározott mutatószámok alapján (egy főre jutó egészségügyi kiadás, 1000 főre jutó aktív ágyak és orvosok száma stb.) került sor annak elemzésére, hogy ezek mennyiben befolyásolják a várakozási időt. A tanulmány egyértelmű negatív kapcsolatot állapít meg a várakozási idő és a következő kapacitások alakulásában: ágyszám, orvosok száma, egészségügyi kiadások. A várakozási idő alakulására legnagyobb mértékben az orvosok rendelkezésre állása gyakorol hatást,

7


tendenciájában azonban a szolgáltatók teljesítményorientált elszámolási rendszere is a várakozási idő csökkenése irányába hat. Átlagos várakozási idő (napokban) elektív beavatkozások esetén, 2000 Átlagos várakozási idő (napokban) elektív beavatkozások esetén, 2000 Csípőprotézis

Térdprotézis

Szürkehályog

Ausztrália

163

201

179

Dánia

112

112

71

Finnország

206

247

233

Norvégia

133

160

63

Hollandia

96

85

111

Spanyolország

123

148

104

Svédország

-

-

199

Nagy-Britannia (Anglia)

244

281

206

A várakozási idő okai A betegek tipikus útjait az egészségügyben számos tényező befolyásolja. Alapvetően megkülönböztethetőek azonban keresleti és kínálati tényezők. A műtéti kínálatot főként a rendelkezésre álló ágyszám, sebészek száma, valamint a produktivitás befolyásolja. A műtétek iránti kereslet összefügg a lakosság egészségi állapotával, az orvosi technológia helyzetével, a betegség súlyosságának fokával, a betegek elvárásaival, a pénzügyi ösztönzőkkel, valamint a magánbiztosítással rendelkező lakosok részarányával és a magán operációk költségeivel. Mely várakozási idő fogadható még el a betegek szempontjából A betegek elektív operációk esetén gyakran nem csekély várakozási idővel konfrontálódnak, ami az egészségi állapotuk és életminőségük állandó rosszabbodásával, a szenvedés idejének kitolódásával, növekvő elszigeteltséggel és a komplikációk kockázatának fokozódásával jár együtt. Ebben az összefüggésben feltehető a kérdés: milyen várakozási idő fogadható még el orvosi szempontból és milyen a betegek szempontjából? A tanulmány nyilvánvalóvá teszi, hogy csak nehezen határozható meg a betegek részéről a még átlagosan elfogadható várakozási idő hossza. A betegek részéről a még elfogadható várakozási idő szoros összefüggést mutat az érzett fájdalom, szenvedés fokával. A tanulmány arra is utal, hogy ilyen esetekben elengedhetetlen az egyes betegek életkörülményének és fájdalmának egyidejű figyelembe vétele. Az a beteg ugyanis, akit a családja segít, könnyebben fogadja el a hosszabb várakozási időt, mint az, aki egyedül él.

8


Hogyan alakul a betegek fizetési hajlandósága a várakozási idő csökkentése érdekében? Az összehasonlításban szereplő egyik tanulmányban a szürkehályogban szenvedő betegek esetében azok fizetési hajlandóságát vizsgálták. A betegeknek felkínálták a lehetőséget, hogy magán hozzájárulással csökkenthető, illetve teljesen kiküszöbölhető legyen a várakozási idő. Spanyolországban a betegek 25%, Kanadában 15% és Dániában 12% jelezte, hogy hajlandó a várakozási idő csökkentése érdekében magasabb árat fizetni egy magánklinikán, mégis csupán a betegek 2%-a tette ezt meg ténylegesen. A tanulmány szerzői szerint a fizetési hajlandóság annál nagyobb volt, minél hosszabb volt a feltételezett várakozási idő, minél magasabb volt a képzettség és rosszabb a látás. Hajlandóak a betegek utazni a várakozási idő csökkentése érdekében? Egy dán tanulmány szerint a kórház megválasztásánál a betegek számára nem mindig a rövid várakozási idő a fő szempont. A Roskilde kórházban csípő- és térdprotézisre hat hónapot várakozó betegek számára felkínálták a lehetőséget, hogy egy 30 kilométerre Koppenhágában fekvő kórházban operáltassák meg magukat, hogy ezzel kiküszöböljék a várakozási időt. A betegek 60 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A hosszabb várakozási idő elfogadásának leggyakoribb oka a kórház közelsége és a rövid szállítási idő voltak. Egy holland vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy csak igen kevesen hajlandók külföldre utazni azért, hogy ezáltal csökkentsék a szükséges várakozási időt. A várakozási idő a gazdaság szempontból A várakozási idő csökkenése mind orvosi – ambuláns és fekvőbeteg kezelések -, mind társadalmi szempontból – például betegállomány- megtakarítást eredményez. Jóllehet a várakozási idő gazdasági költségeket okoz, vannak olyan iparágak, amelyek ebből mégis profitálnak. Példaként említhető itt a gyógyszeripar, ahol a várakozási idő növekedése nagyobb gyógyszerforgalmat eredményez. A „The Economic Cost of Wait Times in Canada” című tanulmány azokat a gazdasági költségeket veszi számba, amit az orvosi szempontból ajánlottnál hosszabb várakozási idő okoz. Épp ezek a költségek a politikai döntéshozók számára a legjelentősebbek, mivel a várakozási idő megszüntetésével vagy csökkentésével ezek jelentős költségcsökkenést eredményeznek. A 2006-os évben Kanadának összesen 1,8 milliárd kanadai dollárjába kerültek a túl hosszú várakozási idők. Ezen kívül a gazdaságnak a csökkent gazdasági aktivitás miatt további 500 millió kanadai dollár kára származott. Elvben a várakozási idő az árakhoz részben hasonló hatást fejt ki és hozzájárul ahhoz, hogy az elektív operációk iránti kereslet és kínálat egyensúlyban maradjon. A hosszabb várakozási idő egyrészt a kereslet csökkenéséhez (mivel a hosszabb várakozási idő például a háziorvosokat elriasztja attól, hogy betegeiket sebészhez utalják, vagy a betegeket arra ösztönzi, hogy magán betegbiztosítást kössenek), másrészt a kínálat növekedéséhez (a hosszabb várólistákkal rendelkező kórházak esetében kiegészítő financiális eszközöket bocsátanak rendelkezésre a kapacitás növelése érdekében) vezet. Intézkedések a várakozási idő csökkentésére Lehetséges intézkedések a kínálati oldalon: 1. Az állami szektor kapacitásának növelése kiegészítő szolgáltatások finanszírozása révén Néhány országban, ahol a kórházak finanszírozása fix költségvetés alapján történik, a finanszírozási rendszer nem ösztönöz a produktivitás növelésére, ami a várakozási idő csökkenésével járna. Ezért

9


néhány országban átmenetileg kiegészítő pénzügyi eszközök bocsátottak a kórházak rendelkezésére, hogy ezzel ösztönzőleg hassanak a produktivitás növelésére. Angliában a maximális várakozási idő garantálásával együtt így jelentősen sikerült csökkenteni a betegek átlagos várakozási idejét. 1989 márciusa és 1999 márciusa között az átlagos várakozási időt 40 hétről 18 hétre sikerült csökkenteni. Hollandiában 1997 és 2000 között bocsátottak kiegészítő pénzügyi eszközöket a kórházak rendelkezésére a várakozási idő csökkentése érdekében. 1997-ben a várakozási időt két héttel sikerült csökkenteni a szemészet és négy héttel az ortopédia területén. Ezenkívül a várólistás betegek száma 16%, illetve 20%-kal csökkent. 1998-ban az átlagos várakozási idő csak csekély mértékben csökkent, de 1999-ben a várakozási idő további csökkenését regisztrálták. Spanyolországban öt év leforgása alatt (1996-2000) egy sor intézkedés révén sikerült 28%-os teljesítménynövekedést elérni. Ennek köszönhetően az 1996-ban jellemző 210 napos átlagos várakozási idő 2000-ben 67 napra esett vissza. 2. A produktivitás fokozása az állami kórházakban DRG alapú elszámolási rendszerek bevezetése révén A kórházak fix költségvetés alapján történő finanszírozását gyakran nevezik hatékonysági csapdának is, hiszen ekkor függetlenül az elvégzett szolgáltatások számától, a kórház számára azonos marad a bevétel. A DRG rendszer esetében a bevétel már teljesítményfüggő. Norvégiában, mint sok más országban, a DRG rendszer bevezetését követően nőtt a kórházak produktivitása. Hollandiában is a DRG rendszer bevezetésére a hosszú várólisták csökkentése érdekében került sor. 3. Az állami szektor produktivitásának növelése javított várólista menedzsment segítségével Erre a legjobb példa Ausztrália „National Demonstration Hospital Program-ja” (1995-1997). A program során a következő intézkedéseket tették meg az műtéti menedzsment optimalizálására: ` a beteg felvétel előtti egészségi állapotának optimalizálása ` a műtők beosztásának optimalizálása ` egynapos sebészeti beavatkozások felvételének megkönnyítése ` a betegek és azok hozzátartozóinak informálása a kórházi folyamatokkal kapcsolatban ` a betegadatok elektronikus feldolgozása A program értékelése a résztvevő kórházak 61%-ánál mutatott hatékonyság növekedést. A műtők kihasználtsága 5,1%-kal növekedett, az óránként elvégzett műtétek száma 5,5%-kal nőtt, a kiírt műtéti napon törölt operációk száma 59%-kal csökkent és az újrafelvételek aránya is 26 százalékos csökkenést mutatott. 4. A kapacitás növelése az egynapos sebészeti beavatkozások fokozása révén Az egynapos sebészeti beavatkozások számának növelése a várakozási idő csökkenését eredményezi, azonban a kórházi ágyak számának csökkenésével jár együtt, ezért az intézkedés nettó hatása csekélyebb. 5. Kiegészítő kapacitások finanszírozása az állami szektorban Jó néhány ország - figyelembe véve az elektív operációk iránti megnövekedett szükséglet - növelte orvosi és sebészi kapacitásait az utóbbi két évtizedben. Ennél az intézkedésnél azonban szem előtt kell 10


tartani, hogy a szolgáltatások bővítése gyakran a kereslet növekedését vonja maga után és ezáltal az elérni kívánt hatás, azaz a várakozási idő csökkenése csak mérsékelten jelentkezik. Ennek ellenére vannak példák arra, hogy a kapacitásnövelés (orvos, ágy) a várakozási idő csökkenésével jár együtt. 6. A magánszektor és külföldi szolgáltatók szabad kapacitásának kihasználása Ez a leggyorsabb mód az állami szektor kapacitásainak tehermentesítésére, ami egyúttal a két szektor közti versenyt is fokozza. Ausztrália, Dánia, Anglia, Írország, Új-Zéland, Svédország és Spanyolország éltek ezzel a módszerrel. 7. A betegek választási szabadságának (orvos és kórház) növelése Az adókból finanszírozott egészségügyi rendszerek tradicionálisan nem vagy alig adnak lehetőséget a szabad orvos- vagy kórházválasztásra. Így Dánia, Anglia, Norvégia és Svédország a betegek részére csupán korlátozott választási lehetőséget tesz lehetővé ezen a téren. A hosszabb várakozási idejű régiók lakosainak lehetőségük van olyan régiókban szolgáltatást igénybe venni, ahol a várakozási idő alacsonyabb. Ennek célja, hogy országos szinten a várakozási idő jobban felosztható legyen és a kórházak között fokozzák a versenyt, aminek elengedhetetlen feltétele a várakozási időkkel kapcsolatos információk közzététele. Angliában és Kanadában például már az Interneten keresztül is elérhetőek ilyen jellegű információk. Dániában 1993 óta van szabad kórházválasztás, ami azonban nem vezetett a várakozási idő csökkenéséhez. Az 1993 és 2000 közötti időszakban átlagosan 93 napról 103 napra nőtt a várakozási idő. Hogy ezért mennyiben felelős a szabad orvosválasztás tisztázatlan maradt. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy csupán a betegek 5%-a él a szabad orvosválasztás lehetőségével. Lehetséges intézkedések a keresleti oldalon: 1. A kereslet szabályozása a szükséglet explicit irányelvekkel történő szabályozása alapján A keresleti szint szabályozása az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a várakozási időt a keresleti oldalon csökkenteni lehet. A keresletnek a rendelkezésre álló kapacitással történő összehangolására, a betegek megfelelő irányelvek, sürgősség és szükséglet szerinti szisztematikus rangsorolására, az orvosok a legalkalmasabbak. Ilyen jellegű prioritási szabályok egyrészt segítenek a várakozási idő csökkentésében (efficiency goal), másrészt a várakozás igazságosabbá tételében (equity goal). A prioritás meghatározása történhet klinikai kritériumok alapján (testi állapot, szükséglet, sürgősség) vagy nem klinikai kritériumok (például munkaképesség) alapján. Az országok közül Spanyolország például két prioritási szintet különböztet meg: magas és alacsony prioritás. Svédország három szint között tesz különbséget: nagyon sürgős, sürgős és nem sürgős. Ausztráliában és Olaszországban a betegeket a felvételig tartó napok száma alapján rangsorolják és három szintet különböztetnek meg: felvétel 30 napon belül, felvétel 90 napon belül és felvétel 180 napon belül. 2. A magán betegbiztosítások támogatása E mögött az áll, hogy így az emberek gyakrabban kötnek magánbiztosítást és ennek következtében a kötelező betegbiztosítás terén a várakozási idő csökken. A magán betegbiztosított személyek aránya az OECD országokban jelentős eltéréseket mutat. Ausztráliában 44%, Írországban 48%, Olaszországban és Spanyolországban 8% körül alakul, míg Norvégiában kevesebb mint egy százalék. Közvetlen eszközök a várakozási idő csökkentésére 1. Maximális várakozási idő garantálása A várakozási idő csökkentésére az egyik legdivatosabb intézkedés a maximális várakozási idő garantálása. Számos ország megtette ezt az intézkedést, habár annak kivitelezése eltérő volt. Alapvetően megkülönböztethető ezen a téren a feltétel nélküli (1990-1996 között Angliában és 11


Svédországban) és a feltételes (1990-2000 között Norvégiában, 1992-1996 között Új-Zélandon) garancia. A feltételes garancia csak a betegek egy részére vonatkozik, leginkább olyanokra, akiknek sürgősen operációra van szükségük vagy már hosszabb ideje várakoznak. 2. Financiális és nem financiális ösztönzők a várakozási idő csökkentésére Néhány országban (Ausztrália, Anglia, Írország, Új-Zéland, Spanyolország) megjutalmazzák azokat a kórházakat, amelyek bizonyítani tudják, hogy sikerült csökkenteni az intézményükben a betegek várakozási idejét. A honorárium lehet financiális vagy nem financiális természetű. 3. A betegállományban lévő betegek várakozási idejének csökkentése Norvégia a betegállomány okozta gazdasági költségek csökkentése érdekében próbálkozásokat tesz a várakozási idő csökkentésére a foglalkoztatott személyek esetében. Ez a politika a nyugdíjasokra nézve azonban vitatható. Angliában a várólistán lévő betegek 5-10 százaléka van betegállományban. (VN) Forrás: Health System Watch 2007/I, Warten in Europa: Internationaler Vergleich bei Elektivoperationen - Thomas Czypionka, Markus Kraus, Monika Riedel, Gerald Röhrling, Alexander Schnabl 2007-07-06 11:54:19

A minőség kérdése az új holland egészségügyi rendszerben 2005-ben a holland szenátus piacorientált reformokat hagyott jóvá az egészségügyi szektor irányításában. A reformok módosították a felelősségek megoszlását a különböző szereplők között és megszüntették a kétpilléres állami/magán biztosítási rendszert az aktív ellátásban. 2006. január 1-től a korábbi kötelező egészségbiztosítás (bizonyos jövedelemszint alatt) és az önkéntes magánbiztosítás (bizonyos jövedelemszint fölött) egyesült egy új, kötelező és magánbiztosítók által adminisztrált alapbiztosítássá. Az új biztosítási csomag többnyire megegyezik az előző kötelező egészségbiztosítási csomaggal. A biztosítók kötelesek elfogadni minden jelentkezőt egy standard biztosítási díj ellenében, melyet minden biztosító maga határoz meg. Emellett az alkalmazottak 6,5% jövedelemarányos járulékot is fizetnek, ezt a munkaadó téríti. A biztosítók többek közt a standard biztosítási díj terén versenyeznek, a szolgáltatások ára és minősége tekintetében az ellátókkal folytatnak tárgyalásokat. A kockázat szelekció megelőzése és a biztosítók kompenzációja egy kockázatkiegyenlítési alapon keresztül történik. A krónikus ellátást és a magas költségű kezeléseket továbbra is a kivételes orvosi költségek törvénye (AWBZ) fedezi. Ez minden holland lakost lefed és az egészségügyi kiadások kb. 40%-át teszi ki. A költségeket jövedelemarányos járulékokból, általános adózásból és egyéb társadalombiztosítási járulékokból fizetik. A kivételes orvosi költségek alá tartózó ellátásokat az alapbiztosítással szolgáló biztosítótársaságok nyújtják. A minőség kérdése az alapellátásban Számuk, szakmai profiljuk és kapuőrző szerepük következtében a háziorvosok jelentős szerepet játszanak a holland egészségügyi rendszerben. A korábbi GP térítési rendszer a fejkvóta (betegpénztári betegek) és a fee-for-service (magán betegek és biztosítás nélküliek) kombinációja volt. Bár Hollandia élen jár az ellátás minőségére irányuló kezdeményezések terén, a szervezeti innováció lassan haladt,

12


és a korábbi térítési mechanizmusok a kínálat által voltak irányítva, vagyis az ellátók tevékenységén és nem a betegek egészségügyi szükségletein alapultak. Az új rendszerben a háziorvosok folytatják kapuőr szerepüket. Az új térítési rendszerben tisztán elkülönül a praxisköltség és a GP jövedelme. A praxisköltség a strukturális költségekre vonatkozik, a GP jövedelme fix jövedelemből (kapitáció és országosan megszabott jövedelem arányok) és változó jövedelemből áll (fee-for-service, feladattal kapcsolatos térítés, teljesítmény alapú bónusz). Az új rendszerben a biztosítók közvetlenül támogathatják a GP-k hatékonyabb működését. Pl. bónusz fizetésével jutalmazhatják a hatékonyabb tevékenységet a helyénvaló beutalás, receptfelírás és diagnosztikai tesztek vonatkozásában. Az új rendszert a vegyes fizetési módszer jellemzi, középutat nyújtván a fekvóta és a fee-for-service ellentétes ösztönzése között. A fizetési rendszer azonban még mindig nem reagál az ellátás kimenetelére. A jövedelem mértékét többnyire a vizitek száma határozza meg, így a minőség fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek esetleg hosszabb viziteket eredményeznek, nem képeznek pénzügyi ösztönzőket az orvos számára. A minőség kérdése a kórházakban Hagyományosan a holland kórházak helyi tulajdonban vannak és non-profit alapon működnek. Az 1970es évektől különböző minőségi irányelveket valósítottak meg, az 1990-es években pedig akkreditációs rendszereket, minőségbiztosítási rendszereket és indikátorokat kezdtek kifejleszteni. A 2005-ben bevezetett case-mix módszer fokozatosan felváltja a jelenlegi funkcionális költségvetést a kórházi finanszírozásban. Az új kórházi térítési rendszer bevezetése azért történt, hogy összehangolja a szakorvosok és a kórház ösztönzőit, csökkentse a hasonló szakterületek között fennálló jövedelem különbségeket, és átláthatóvá tegye a teljesítmény és a költségek közötti kapcsolatot. Hollandiában a legtöbb szakorvos kórházakban dolgozik és kb. 65%-uk vállalkozó. A funkcionális költségvetés 1989-as bevezetése óta a kórházi térítés fix paramétereken (kórház által lefedett lakosság mérete, engedélyezett ágyszám, szakorvosi egységek száma) és változó paramétereken alapul (kórházi felvétel, fekvőbeteg ápolási napok, járóbeteg vizitek). Ebbe nem tudott beleilleszkedni a vállalkozó szakorvosok fee-for-service térítési módja. 1994-ben a “Committee for Modernizing Curative Care” ajánlásokat tett a kórházi és a szakorvosi ellátás integrálására, mely végül egy sajátosan holland case-mix rendszer kidolgozásához vezetett: „diagnózis és kezelés kombinációk” (diagnosis and treatment combinations, DTC). A DRG-től eltérő saját rendszer kidolgozásának oka azon kísérlet volt, hogy integrálják a különálló kórházi és szakellátási fizetési folyamatokat. A DRG nem veszi számba a járóbeteg szolgáltatásokat, és mivel Hollandiában ezek többnyire kórházakban történnek, ez a szisztéma nem alkalmas a szakorvosok fizetésére. A DTC meghatározza a kórházi és a szakorvosi tevékenység egészét az ellátás igénybevételétől kezdődően. A „tevékenység” az orvosi és a támogató szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik – járóbeteg vizitek, kezelési napok, nappali ellátási napok. Egy DTC árának meghatározásához a kórházi források felhasználását összekapcsolják az ellátási folyamatban végzett szolgáltatási tevékenységgel. Ezeket a tevékenységeket országosan írják elő, a diagnosztikai és terápiás eljárások irányelveit a DTC karbantartó szervezete frissíti. A hatékonyságot illetően az egészségbiztosító tárgyalási pozíciójától függően a DTC térítés olyan rendszert képvisel, amely ösztönzést nyújt az esetköltségek csökkentésére. Ennek eredményeként a kórházak ösztönözve vannak az ellátás minőségét érintő olyan aspektusok javítására, amelyek kevesebb tevékenységhez vezetnek – pl. a duplikációk, a fölösleges vizsgálatok és a tartózkodási idő csökkentése.

13


A minőség kérdése az ápolóotthonokban Az 1960-as évektől kezdődően az ápolóotthonok széles körben elterjedtek és többnyire krónikus betegségben szenvedő idős emberek, rokkantak és komplex ápolást igénylő betegek számára nyújtanak ellátást. Az ápolóotthonokat a kivételes orvosi költségek országos biztosítása (AWBZ) fedezi. Az AWBZ-t 32 regionális egészségügyi hivatal igazgatja, ezeket az állam jelöli ki és a biztosítóktól kapnak megbízást a szolgáltatások vásárlására. Egy központi szükséglet felmérő testület dönti el milyen szolgáltatásokra jogosult egy beteg. 2003 áprilisától az AWBZ szerinti jogosultságot funkcionális alapon határozzák meg, vagyis a beteg szabadon választhat azon ellátok közül, akik az adott szolgáltatást nyújtják. Az AWBZ hét funkciót különböztet meg: ` otthoni segítség ` személyes ellátás ` ápolás ` mindennapi életben nyújtott támogatás ` tevékenységben nyújtott támogatási szolgáltatások ` kezelés ` elszállásolás A 2007-ben bevezetendő új rendszerben az ápolóotthonok térítése a valójában nyújtott ellátástól fog függni, amely az ügyfelek ellátási igényén alapul. Az ellátást esetsúly csomagokon keresztül határozzák meg, melyeket a regionális egészségügyi hivatalok szabnak meg. Az egészségügyi hivatalok 2006 óta nem kötelesek minden AWBZ ellátóval szerződést kötni, ezért valódi lehetőség nyílik a lehető legjobb szolgáltatások vásárlására. Az eset által súlyozott csomagok formájában történő funkció-vezérelt fizetés ösztönzést adhat az ápolóotthonoknak, hogy hatékonyan szervezzék az ellátást, mivel esetenkénti fix összegben részesülnek. Mindez többféle integrációs fejleményekhez vezethet. Horizontális integráció jöhet létre az ápolóotthonok és/vagy a lakóhelyt nyújtó otthonok között a skála-gazdaság és szinergia effektus elérésére, a kapacitás felhasználás javítására és a verseny korlátozására. A funkció-vezérelt fizetés bevezetése növelheti az ápolóotthonok vertikális integrációját az otthoni ellátást nyújtó szervezetekkel a szolgáltatások terjedelmének szélesítésére és a hatékonyság növelésére. Mivel a holland kormány igyekszik stabilizálni az AWBZ ellátás költségeit, várható, hogy a közeljövőben az ápolóotthonok hatékonyságának növelésére irányuló ösztönzők erősödni fognak. Ez történhet országosan meghatározott maximális díjszabással, vagy az egészségügyi hivatalok vásárlási politikájának szigorúbb monitorozásával és értékelésével. Az egészségbiztosítók ösztönzése a minőség megcélzására Az új rendszerben az egészségbiztosítók központi szerepet játszanak. Elvárják tőlük, hogy egyre körültekintőbb vásárlóként járjanak el ügyfeleik érdekében, és versenyezzenek az ár, a minőség és a válaszadási képesség tekintetében. A biztosítók közötti verseny élénkítése céljából a fogyasztókat informálják az egészségügyi ellátás és az egészségbiztosítás árairól és minőségéről. A fogyasztók évente egyszer biztosítót válthatnak, így lehetőségük nyílik arra, hogy tagságukkal adják le „szavazatukat”. A biztosítók kötelesek mindenkit elfogadni és azonos díjú alapcsomagot nyújtani kortól és fennálló betegségtől függetlenül. A biztosítók közötti verseny nyomása várhatóan áthelyeződik a díjakra és az ellátás minőségére. Azok az ellátók, akik nem képesek tanúbizonyságot tenni költséghatékony szolgáltatás nyújtásáról, nehezen

14


lesznek képesek a szolgáltatásukat megvásárló biztosítót találni. Kérdéses azonban, hogy a biztosítók versenyezni fognak-e minőségi alapon és ez által a minőséget veszik-e célba. Az emberek nincsenek tudatában annak, hogy különbségek léteznek az ellátók között a hatékonyság és a biztonság terén, így inkább az alacsonyabb biztosítási díjakban érdekeltek. Ennek eredményeképpen a biztosítók nincsenek ösztönözve a minőségre való törekvésben, mivel a jobb minőségre fordított befektetés nem térül meg – a biztosítók üzleti rendjében nincs helye a minőségnek. Ugyan a minőség tekintetében nem áll fenn verseny az egészségbiztosítók között, amiben mégis megkülönböztethetik magukat másoktól, az az ellátáshoz való hozzáférés javítása, az utógondozási tevékenység, a saját maguk által nyújtott szolgáltatások, és főleg az alacsonyabb díjakkal és önrésszel kapcsolatos költségek. Az új holland egészségügyi rendszer a legjobb esetben nem gyakorol hatást az ellátás minőségére a hatékonyság és a betegközpontúság terén, a legrosszabb esetben akadályként lép fel a minőség javításában. Az új térítési rendszer többnyire a hatékonyság és nem a minőség növelésére nyújt ösztönzést. A holland döntéshozóknak tekintetbe kellene venniük a reformok következőképpen történő módosítását: ` A kormány olyan döntést hozhat, hogy országos szinten határozza meg az árakat. Ez esetben az ellátók nem versenyezhetnek az ár tekintetében, és kénytelenek megkülönböztetni magukat az általuk nyújtott ellátás minősége alapján. Ezt teszi az NHS az Egyesült Királyságban, ahol fokozatosan vezetik be a HRG nevű case-mix rendszert (Healthcare Resource Groups) – országosan rögzített díjszabással – a trösztök közötti minőség-verseny élénkítésére. ` Ha a verseny a költség terén történik, szükséges egy közös minőségi kritérium rendszer kidolgozása, valamint a mérés és a jelentés standardizálása. Ezután a teljesítmény alapú fizetésnél minden biztosító maga döntene a finanszírozás forrásáról és összegéről. Erre a megközelítésre példaként említhető az amerikai Integrated Healthcare Association és a Premier Hospital Quality Incentive Demonstration. Amennyiben az eredményeket publikussá teszik, a fogyasztók képesek összehasonlítani a különböző ellátót. ` Az elszámolhatóság és a minőség javításának egy másik stratégiája abban állna, hogy a teljesen informált fogyasztók ösztönözzék a minőséget. Egy ilyen rendszer csökkentené a biztosítók beavatkozását, és a fogyasztók nagyobb szabadsággal szerveznék saját ellátásukat. A választás középpontjában az ellátó, és nem a biztosító állna. A minőségen alapuló verseny megteremtéséhez a betegek nem kerülhetnek szembe a választás korlátozásával a kezelés szintjén. Az Egyesült Államok tapasztalatai alapján nem várható, hogy a biztosítók közötti verseny válik a költségkezelés és a minőségjavítás fő mechanizmusává. A GP-k, kórházak és ápolóotthonok térítési mechanizmusait olyan módon tervezték, hogy rendszer szemszögből tekintve kis mértékben támogatják a minőség javítására irányuló tevékenységeket. A holland döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy a két dimenzió közül melyikben akarják megvalósítani a versenyt. (SZL) Forrás: Thomas Custers et al.: Is there a business case for quality in The Netherlands? A critical analysis of the recent reforms of the health care system Health Policy, Volume 82, Issue 2, July 2007 2007-07-05 13:34:21

15


Javaslat az univerzális fedezetre az Egyesült Államokban Az orvostechnikai eszközök forgalmazóinak szövetsége (Advanced Medical Technology Association) nyilvánosságra hozta indítványát egy teljes lefedettséget nyújtó egészségbiztosítási modellre, mely megkövetelné valamennyi amerikai lakostól bizonyos minimum feltételeknek megfelelő biztosítás vásárlását. Az indítvány szerint a biztosítási díjakat a jövedelem elfogadható százalékában maximalizálnák, vagyis a magasabb jövedelműek többet fizetnének. A biztosítási költségek fizetését adójóváírással támogatnák, az alacsony jövedelműek és a munkaképtelenek fedezetét a Medicaid állami program nyújtaná. A javaslat értelmében az államok kezeskednének arról, hogy a biztosítási csomagok megfeleljenek az országos standardoknak. Emellett az államoktól megkövetelnék, hogy létrehozzanak olyan biztosítási mechanizmusokat, amelyek segítik a kisvállalkozókat abban, hogy fedezetet nyújtsanak alkalmazottaiknak. Az indítvány létrehozna egy 10 milliárd dolláros alapot az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre. Támogatná a minőség és a hatékonyság mérési módszereinek kidolgozását, valamint az ellátók és a biztosítók teljesítmény jelentési módjainak kidolgozását is. Az ellátók és biztosítók pénzügyi ösztönzőkben részesülnének a minőségi ellátás nyújtásáért. Az AMTA előmozdítaná a megelőző szolgáltatásokat, mint pl. a távoli monitorozó technológiák, és olyan orvostechnikai eszközök, melyek lehetővé teszik az orvosok számára a szívbetegek és cukorbetegek felügyeletét. Az eszközök által regisztrált információkat értékelő orvosok külön térítésben részesülnének az indítvány szerint. Az AMTA vezetői úgy vélik, hogy a kezdeményezés megtérítené önmagát a megelőzés, a minőség és a hatékonyság javulása által termelt költségmegtakarítás következtében. Az Amerikai Kórházszövetség elnöke úgy tekint a javaslatra, mint egy fontos momentumra az Egyesült Államok egészségbiztosítás nélküli lakosainak csökkentésére irányuló munkában. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/medicalnews.php?newsid=75062 2007-07-03 14:10:05

16


Népegészségügy Depresszió: az agy elektromos üzemzavara? A Science Express, az amerikai Science tudományos szaklap online verziója által július 6-án közzé tett tanulmány szerint, a depressziót az agy elektromos üzemzavara okozza. Ha ez beigazolódik, új kezelési alternatívák nyílnak az egyelőre még titokzatosnak tűnő betegség orvoslására. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói patkányokon végzett kísérletek révén jöttek rá arra az elvre, mely magyarázatul szolgálhat a betegség sokféle okának és kezelésének konvergálására. Az agy vizsgálatában egy újonnan alkalmazott képalkotó technika kimutatta, hogy a depresszió különféle mechanizmusai és kezelései végülis egyetlen elektromos áramkörön futnak át. Ezen az áramkörön belül az elektromos impulziók keringésének módosulása okozza nagy valószínűséggel a depressziós állapotokat. A tudományos munkát vezető Karl Deisseroth professzor vélekedése szerint ez a felfedezés közelebb fog vinni a depresszió számos okának és sokféle kezelésének megértéséhez. (ZLL) Forrás: http://www.lalibre.be/article.phtml?id=12&subid=124&art_id=358167 2007-07-11 09:24:58

A depresszió hatása a csontritkulásra Az idősebb nőbetegek egészségi állapotát figyelemmel kísérő orvosoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a depressziós tünetekre, főként ha a rizikócsoport csontritkulását kívánják megelőzni – a hónap elején ezt a következtetést vonta le a Journal of the American Geriatrics Society, geriátriai problémákkal foglalkozó szaklap, a University of Minnesota kutatói által a témakörben végzett vizsgálat eredményeiből. Susan Diem és munkatársai 20 éven át folytattak follow up vizsgálatot egy 4177 69 év fölötti nőből álló kohors körében a csontritkulás okozta törések megelőzése érdekében. A kutatók négyszer végeztek méréseket az önként jelentkező személyek depressziós szimptómáira vonatkozóan. Ehhez egy skálát alkalmaztak, melynek a néhány éves eltéréssel megfigyelt értékei akkor jeleztek depressziót, ha meghaladták a 6-os fokozatot. A vizsgálatoknál az antidepresszánsok szedését is figyelembe vették. A depresszió follow up-jával párhuzamosan kétszer végeztek röntgensugaras abszorpciómetriát a csípő csontsűrűségére vonatkozóan. Az eredményekből kitűnik, hogy az önként jelentkezők közül depresszívként diagnosztizált 200 egyénnél a csontsűrűség évente átlagosan 0,96%-kal csökkent, ugyanakkor azoknál, akik a skála szerint a 6-os érték alatt maradtak, csupán 0,69%-kal. Ez az összefüggés az osteoporosis többi kiváltó tényezője, illetve az antidepresszánsok szedése mellett is fennáll. Az eredmények alátámasztják a csonttörések és a depresszió kapcsolatát kimutató vizsgálatok következtetéseit. Az összefüggés mechanizmusa ugyan még nem tisztázott, de a depressziós személyeknél kimutatott nagyobb csontveszteség magyarázatul szolgál a körükben gyakrabban előforduló csonttörésekre.

17


Ezzel a vizsgálattal egyidőben, Susan Diem és kutatócsoportja tanulmányozta a bizonyos antidepresszánsok alkalmazása és az idősek csontszövet-veszteségének fokozódása közötti kapcsolatot is. A 78 éves átlagéletkorú 2722 nőből álló vizsgálati csoport körében folytatott follow up eredményeit az Archives of Internal Medicine belgyógyászati szaklap tette közzé. Az eredmények kimutatták, hogy a szerotonin visszavétel gátlók alkalmazása nagyobb mérvű csontsűrűség-csökkenést idézett elő, mint a triciklikus antidepresszánsoké (évente 0,82%-ot 0,47%-kal szemben). Az utóbbi érték megegyezett a depresszióban nem szenvedő nők csontszövetveszteségével. (ZLL) Forrás: http://sante.nouvelobs.com/site/Actu.asp?ID=4565&Rub=Longévité&next=2082 2007-07-06 14:33:32

Alzheimer-kór és a szaglás A neurodegeneratív problémák - mint például az Alzheimer-kór - jelentkezésének első jelei közé tartozik a jól ismert illatok azonosítására való képtelenség. Az észak-karolinai Duke University-n dolgozó amerikai kutatók felmérést végeztek 600 54-100 év közötti személy bevonásával. A vizsgálaton részt vevőket felkérték, hogy azonosítsanak 12 jól ismert illatot, így a citrom, a hagyma, a csokoládé, a feketebors stb. illatát, és ezt feleletválasztás révén jelöljék meg. A vizsgálatok kezdeti szakaszában, 1997-ben egyik vizsgálati alanynál sem mutatkozott mentálhigiénés probléma. A továbbiakban a vizsgálatba bevont személyek mentális kapacitását 2002-ig, klinikai és neurológiai vizsgálatokkal évente ellenőrizték. A szaglásra vonatkozó tesztek szerint azok, akik legalább négy esetben hibáztak, a mentális problémák 50%-kal nagyobb kockázatával számolhattak, mint azok, akik nem tévedtek egynél többször. A kutatócsoport a vizsgálati eredményeket életkor, nem, iskolai végzettség, kórelőzmények és a dohányzáshoz való viszonyulás szerint súlyozta. Eredményeit az « Archives of General Psychiatry » folyóirat 2007. júliusi száma ismerteti részletesen. Az orvosok megjegyzése szerint a szaglás gyengülését okozhatja orrpolip, illetve melléküreg-gyulladás is. (ZLL) Forrás: http://www.radio-canada.ca/nouvelles/societe/2007/07/03/002-Alzheimer-odeurs.shtml 2007-07-06 10:21:38

18


Belga kampány a lumbalgiában szenvedők megsegítésére Belgiumban a Munkaköri Ártalmak Pénzalapja (FMP) kampánnyal és akciótervvel készült a lumbalgiában szenvedő betegek problémáinak orvoslására. Bizonyos feltételek mellett, a derékfájásos panaszokat produkáló közalkalmazottak quasi térítésmentes programban vehetnek részt az FMP-vel szerződésben álló rehabilitációs központban egészségi állapotuk helyreállítására. Az emberek 90%-ánál lép fel élete folyamán ágyékcsigolya-táji akut fájdalom, ami a továbbiakban krónikus lumbalgiához vezethet. Bizonyos tevékenységi területeken – egészségügyi ellátás, kórházi, szanatóriumi tevékenység, építőipar vagy kohászat – a problémák fokozottan jelentkeznek. Ezekben a szektorokban az is előfordul, hogy a dolgozók ideiglenesen vagy véglegesen kénytelenek beszüntetni munkatevékenységüket hátfájásuk miatt. A szövetségi hatóság a következő hónapok során országos kampányával kíván széleskörű tájékoztatást nyújtani az új programról, mely a nehéz súlyok emelése vagy a vibrációs ártalmak révén megterhelő munkavégzés miatt ideiglenesen munkaképtelenné váló dolgozók számára hozhat enyhülést. 2006-ban az egészségügyi szektor mintegy száz dolgozója vehetett részt ilyen jellegű kísérleti projektben. A résztvevők elégedettségüket fejezték ki a program menetével és eredményeivel kapcsolatban. (ZLL) Forrás: http://socialsecurity.fgov.be/FR/nieuws_publicaties/nieuwsoverzicht/2007/06.htm#31384 2007-07-05 11:05:31

Stressz és elhízás Széles körben ismeretes, hogy a nyugati országok lakosságát az elhízás veszélye fenyegeti, mivel keveset mozognak és túl kalóriadús ételeket fogyasztanak. Amerikai és ausztrál tudósok kutatási eredményei szerint - melyeket a Nature Medicine folyóirat a hétvégén publikált – a stressz is kiegészíti ezeket a rizikófaktorokat. A kutatók kísérleteik során egy, a hypothalamus által termelt peptidet azonosítottak, melynek jelenléte a szervezetben stressz esetén növekszik, és stimulálólag hat a zsírszövetekre. Az egereken folytatott kísérletek eredményeit Arnaud Basdevant, a párizsi Hôtel Dieu kórház professzora rendkívül figyelemre méltónak találta, mivel alátámasztják azokat az intuíción alapuló megfigyeléseket, melyek a stresszhelyzetben lévő betegeknél többletkategória bevitele nélkül jeleztek súlygyarapodást. Herbert Herzog, a sydney-i Garvan kutatóintézet munkatársa és Zofia Zukowska, a washingtoni Georgetown Egyetem kutatója kimutatták, hogy kalóriadús étrend mellett a stresszhelyzetben lévő kísérleti egerek kétszer olyan mértékben híztak, mint nyugalmi állapotban lévő társaik. A stresszhelyzet ezek szerint bizonyítottan vált ki fokozott zsírraktározást. A kutatók állatkísérleteik során blokkolták a hypothalamus által termelt Y2 peptidet, és ennek eredményeképpen fokozott táplálás mellett is elmaradt a súlygyarapodás, sőt csökkent az anyagcserezavarok valamint a glukózintolerancia előfordulása. A kutatások jelentősége, hogy azonos táplálkozás mellett is kimutatták a stressz hízást kiváltó szerepét, rávilágítottak a súlygyarapodás mechanizmusára és lehetőséget teremtettek ennek leküzdésére. 19


A terápiás vonatkozások egyrészt a stresszkezelést helyezik előtérbe, másrészt olyan gyógyszerek kifejlesztésének szükségességét támasztják alá, melyek az Y2 peptidreceptorok blokkolása révén közvetlenül a zsírszövetre hatnak. Ennek ellentétes hatását, Stephan Baxter specialista szerint a távoljövőben a plasztikai sebészet is alkalmazhatná. (ZLL) Forrás:http://www.lefigaro.fr/sciences/20070703.FIG000000075_pourquoi_et_comment_le_stress_fait_ grossir.html 2007-07-03 14:50:16

Az ENSZ nagyobb erőfeszítéseket követel a millenniumi célok elérése érdekében Az ENSZ az erőfeszítések megduplázását követelte a szegénység leküzdése érdekében. „A politikai döntéshozóknak sürgősen és összehangoltan kell cselekedniük, máskülönben emberek milliói számára sosem valósulnak meg a millenniumi célok” – áll a 2000-ben kitűzött célkitűzések július 1-jén Genfben közzétett félidős mérlegében. A Genfben kiadott jelentés elsősorban a G8-államokat bírálja, amelyek nem tartották be azt a 2005-ös ígéretüket, hogy az afrikai segélyeket 2010-ig megduplázzák. A 2000ben kitűzött célok értelmében a napi 1 dollárnál kevesebből élők számát 2015-ig felére kell csökkenteni. Habár „jelentős haladásra” került sor a szélsőséges szegénység terén, nincs olyan régió, ahol a millenniumi célokat 2015-ig el tudnák érni – áll az ENSZ-jelentésben. A Világélelmezési Alap elnöke, Ingeborg Schäuble felszólította a G8-államokat arra, hogy ígéretüket ültessék át a politikai gyakorlatba. A gazdag országoknak fair agrárpolitikát kellene folytatniuk. A fejlődő országok kormányainak meg kellene szüntetniük a korrupciót, továbbá be kellene tartaniuk a demokrácia és jogállamiság szabályait – fűzte hozzá. Az előrejelzések szerint 2015-ben világszerte még mindig 610 millió ember fog éhezni. Az ENSZ adatai szerint 1990-ben világszerte 1,25 milliárd ember élt szélsőségesen szegény körülmények között, 2004-ben pedig 980.000. Világos irányváltás nélkül nem fogják elérni az elsődleges célkitűzést, azaz a szegények és éhezők világ népességén belüli részarányának felére csökkentését – figyelmeztetett Schäuble. Az UNICEF nagyobb erőfeszítéseket követelt a gyermekhalandóság jelentős csökkentése érdekében. Az UNICEF adatai szerint évente még mindig több mint 10 millió 5 év alatti gyermek hal meg olyan betegségben, ami elkerülhető, ill. kezelhető lenne. Az egyes betegségek – így pl. kanyaró – leküzdése terén elért eredmények ellenére Dél-Afrika AIDS által különösen sújtott régióiban tovább nőtt a gyermekhalandóság. Az UNICEF szerint a fejlődő országokban minden harmadik gyermek alultáplált.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29005 2007-07-03 14:25:05

20


Európai kutatók elő akarják mozdítani a Parkinson- kór kutatását A kutatók EU- támogatásokra számítanak a Parkinson- kór genetikai okainak kutatásánál. „Jelenleg abból indulunk ki, hogy 13 gén felelős a Parkinson- kór kialakulásában” – nyilatkozta Prof. Thomas Gasser, a klinikai agykutatással foglalkozó Hertie Institut munkatársa. Az első, Parkinson- kór kialakulásáért felelős gént már 10 évvel ezelőtt felfedezték a kutatók. Egy német, francia, brit és holland kutatókból álló hálózat jelenleg arra keresi a választ, hogy mely géneknek milyen hatása van a betegség kialakulására. Céljuk, hogy olyan terápiát találjanak, amelyet azelőtt lehet alkalmazni, mielőtt a Parkinson- kórra jellemző sejtelváltozások, ill. az ezzel összefüggésben lévő tünetek, mint pl. izomremegés, izommerevség (akár mozgásképtelenség) megjelennek. A jelenlegi Parkinson- terápiák a tünetek enyhítésére korlátozódnak – nyilatkozta Gasser. Így a Parkinson- kórt csak akkor diagnosztizálják, ha a dopamin termelődéséért felelős agysejtek már 70%-a elhalt. Ilyenkor a betegség gyógyítására már nincs lehetőség. A határon átnyúló együttműködés a Parkinson- kór kutatása terén megkönnyítené továbbá, hogy elegendő számú pácienst vonjanak be a klinikai kutatásba – fűzte hozzá Gassner. A genetikai okok kutatása és az új terápiák kifejlesztése azonban csak akkor haladhat gördülékenyen előre, ha az európai kutatási összegekből támogatásokban részesülnének. A kutatók remélik, hogy az EU 2009-től mintegy 10 millió eurós támogatást fog 4 vagy 6 éves időtávra a kutatóhálózat rendelkezésére bocsátani. Eddig az EU egyetlen Parkinson- kutatással kapcsolatos projektet sem támogatott. Európa-szerte 500.000 - 1,2 millió közé tehető a Parkinson- kórban szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy az EU-ban a Parkinson-kór az Alzheimer- kór után a 2. leggyakoribb neurodegeneratív megbetegedés. A betegség egészségügyi rendszerekre rótt költségeit évente mintegy 11 milliárd euróra becsülik.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/newsdruck.asp?id=28999 2007-07-02 14:02:55

21


Kórházügy Kórházak privatizációs folyamata Csehországban A kórházak privatizációja Csehországban hosszabb ideje nagy vitákat és indulatokat vált ki, a 90-es évek eleje óta politikai üggyé vált, és a mindkori választások fő témája. A privatizáció ellenzői előre jelezték az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének és minőségének romlását, valamint azt, hogy a kórházak legjobb esetben luxusintézményekké válnak a gazdag, jól fizető ügyfelek számára. Ludek Rubas, volt polgári demokrata egészségügyi miniszter (jelenleg kórházigazgató) megállapításai szerint jelenleg a magánkórházak - sok év után – gazdasági szempontból a legsikeresebb kórházak Csehországban. A volt miniszter szerint az ijesztgetések ellenére sehol sem következett be az ellátás hozzáférhetőségének korlátozása a biztosított betegek rovására, és ma már egyre több megyei és települési önkormányzat támogatja a privatizációt. A fentiekkel ellentétesen vélekednek a privatizációról a szociáldemokrata párt képviselői. David Rath, az előző kormány egészségügyi minisztere szerint változásokra szükség van, azonban nem ért egyet a jelenlegi miniszter reformintézkedéseivel. Meg kell őrizni az általános kötelező egészségbiztosítás, valamint a közhasznú alapvető kórházi hálózat rendszerét. A jobb- és a baloldal politikai küzdelme a 2004. évi önkormányzati választások során csúcsosodott ki. A privatizációs folyamatot megnehezítette a non-profit kórházakról szóló törvény, amely leállította a privatizációt. 2006. szeptemberében az Alkotmánybíróság határozata alapján a törvényből kiiktatták a privatizáció korlátozására vonatkozó részt. Így a privatizáció folytatódott, és növekedett a magánkórházak száma. A pozitív példák mellett előfordulnak olyan kórházak is, amelyek alkalmazottjai a finanszírozási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A megyékben egyes politikusok részéről felmerült az ellenőrzés szükségessége a privatizációs eljárások szabályosságát illetően. Az ÚZIS (Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet) legújabb összesítő adatai szerint a kórházi ágyak 31%-a van magánkézben, ami a második helyet jelenti a megyei kórházak ágyszáma (32%) után. A kórházi ágyak megoszlása Csehországban, 2006 Működtető

Intézmények száma

Ágyak száma

Ágyak aránya

Állami (önkormányzati) intézmények

93

44 301

69,0

19

17 790

27,7

5

1 453

2,3

Megyék

47

20 484

32,0

Városok/települések

22

4 574

7,0

Magán intézmények (fizikai személy, egyház, egyéb jogi személy) x/

98

19 873

31,0

Összesen

191

64 174

100,0

ebből: Egészségügyi Minisztérium Egyéb minisztériumok

x/ ebből 34 kórház – gazdasági társaság, 100% köz- (megyei, ill. városi/települési tulajdonnal)

22

%

Forrás: ÚZIS


Jelenleg a közép-csehországi és észak-morvaországi megyékben - kórházeladások és -bérbeadások sorozatával - éri el csúcspontját az egészségügyi intézmények privatizációs folyamata. 2004-ben kezdtek komolyabban foglalkozni a kórházak magánosításával, amely azonban a törvénymódosítások miatt lelassult. 2006 végén fellendült a folyamat, a megyei önkormányzatok megkezdték a kórházak eladásával kapcsolatos szerződéskötéseket, és a bevételeket a megyei kórházak felújítására szándékoznak fordítani. Tény azonban, hogy a privatizációs eljárások terén vannak nézeteltérések a polgári demokrata és a szociáldemokrata képviselők között. Aktuális példa erre a 2007 júniusában a közép-csehországi megyében történő kórházeladás. Az önkormányzati képviselők többsége döntött tíz kisebb kórház eladásáról, amelyből a több-száz millió koronát kitevő összeget a regionális kórházaknak utalják, a megyei önkormányzatok szigorú előírásai szerint jóváhagyott felújításokra. A felújítási terveket a megyei közgyűlés hagyja jóvá, és a megyék folyamatosan ellenőrzést fognak végezni a teljesítésékről annak biztosítására, hogy a pénzeszközök valóban az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének és minőségének javítását szolgálják. Amennyiben az új tulajdonosok korlátoznák az egészségügyi ellátást, öt éven belül komoly szankciókkal kell számolniuk, és az egészségbiztosítók nem kötnek velük szerződést. A fenti intézkedések mellett a közép-csehországi szociáldemokraták aggályaikat fejezték ki a kórházeladási eljárás szabályosságát illetően. Panasszal fordulnak az Európai Bizottsághoz és a csehországi Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatalhoz, amelyben hivatkoznak arra, hogy a kórházi vagyon tényleges értéke több mint kétszerese a vételárnak, és az EU irányelvek szerint megengedhetetlen. Ezért követelik, hogy felül kell bírálni a privatizáció szabályosságát, és a végleges eladás előtt meg kell várni az Európai Bizottság válaszát a beadványukra. (VM) Forrás: ÚZIS, CR, Aktuální informace, 2007.- http://www.uzis.cz/info.php?article=38&mnu_id=6151 Rubás, Ludek: Eredményes privatizáció Csehországban. = Právo, 2007. július 12. Zdravotnické noviny, 2007. június 25. Regionální deníky, 2007. június 20. DNES, 2007. június 13, 2007. június 20. CTK, 2007. július 13. 2007-07-16 08:59:38

23


Finanszírozás Alapcsomag-változás Hollandiában Ab Klink, holland egészségügyi miniszter nyilatkozata szerint 2008-tól a járókeret és a mozgáskorlátozottak számára rendelt különféle segédeszközök továbbra is a biztosítási alapcsomag részét fogják képezni, de az altatók és bizonyos nyugtatók csupán részleges fedezetben fognak részesülni. Az alapcsomag bizonyos juttatásainak korlátozására vonatkozó javaslatokat az év elején az Egészségbiztosítók Kollégiuma (CVZ) állította össze, de ezek komoly ellenzést váltottak ki a betegcsoportok körében, így csak az altatókra és nyugtatókra vonatkozó megszorítások kerültek elfogadásra. Az alapcsomag szolgáltatásait illetően a miniszter hozzájárult, hogy a pszichológusok nyolc alkalommal történő felkeresése is ebbe a körbe tartozzon, mivel véleménye szerint a biztosítók így jobban fogják tudni kezelni az ilyen jellegű költségeket, illetve ez ösztönzőleg fog hatni a mentálhigiénés ellátás színvonalára. 2006-ban a mentálhigiénés szolgáltatások költségei 3 milliárd EUR-t tettek ki. A krónikus pszichológiai problémák finanszírozása az egészségügyi költségvetés erre elkülönített részéből történik. A holland egészségbiztosítási rendszerben a betegek szabadon választhatnak biztosítót, és minden biztosítótársaságnak fedezetet kell nyújtania a kormány által meghatározott alapszolgáltatásokra. A holland biztosítók versenye az extra szolgáltatásokon alapul. (ZLL) Forrás: http://www.dutchnews.nl/news/archives/2007/07/sleeping_pills_only_partly_in.php 2007-07-13 14:51:12

Kockázatkiegyenlítés a szlovák biztosítási rendszerben A szlovák terminológiában redisztribúciónak nevezett módszer a szakirodalomban a biztosítottak kockázati struktúrájának kiegyenlítéseként használatos, célja, hogy a forrásokat úgy ossza újra a biztosítók között, hogy azok a lehetőség szerint legjobban legyenek képesek fedezni az adott biztosító biztosítottjainak kiadásait. A jelenlegi redisztribúciós rendszer csak 2 demográfiai mutatót vesz figyelembe: a biztosított korát és nemét. A rendszer a következőképp működik: 1. Minden biztosítottat kora (5 éves kohorszonként) és neme alapján csoportokba sorolnak. Összesen 5, 3 millió biztosított van, akik 34 csoportba vannak besorolva. 2. Az ún. költségkockázati indexet minden egyes biztosítottra határozzák meg. A költségkockázati index megmutatja az adott csoportban egy biztosítottra jutó átlagos költségek arányát a legalacsonyabb költséggel rendelkező csoport egy biztosítottra jutó átlagos költségéhez viszonyítva. 3. Minden biztosítottat a megfelelő költségindex- szel súlyoznak („súlyozott biztosított”). Egy 20 éves férfi súlya 1, egy 70 éves nő pedig 6,29-szeres súllyal rendelkezik. (legmagasabb súlya a nők körében a 75-79 éves korcsoportúaknak van: 6,3, a férfiaknál szintén ugyanez a korcsoport: 6,86) Egy olyan 24


biztosító, amelynek a portfoliójában több az idős és beteg biztosított, magasabb a súlya, amikor az egészségbiztosítási forrásokat újraelosztják. 4. A redisztribúció nem vonatkozik a díjakból származó összes forrásra, csak az összegyűjtött prémiumok 85%-ára. Sor kerül egy évi elszámolásra is, de nem a begyűjtött, hanem az előírt díjak szintjén. Feltételezve, hogy 2007-ben a biztosítók 89,7 md SKK-t gyűjtenek be, ennek 85%-a kerül redisztribúcióra (76,2 md SKK) ez a biztosítottak súlyszámmal korrigált számához viszonyítva (tényleges szám 5,3 millió, súlyozott szám 13,8 millió) az 1-es kockázati indexű biztosítottra jutó összegben 5508 SKK-t eredményez, amelynek egy havi aránya 459 SKK. 5. Ennek értelmében egy átlagos jövedelemmel rendelkező 20 éves férfi havonta 2800 SKK-t fizet, (a 20000 SKK 14%-a), 15% a biztosítótársaságnál marad, (420 SKK), 85%-át pedig újraelosztják (2380 SKK). Erre a személyre ugyanakkor a biztosító 459 SKK-t kap (az 1-es kockázati index alapján) a redisztribúciós alapból. Összefoglalva: egy 20 éves férfi 2800 SKK hozzájárulást fizet saját betegpénztárának, a betegbiztosító azonban ebből csak 879 SKK fölött rendelkezik az adott biztosított után. 6. Az állam havonta 749 SKK-t fizet a betegpénztárnak egy 70 éves nő esetében, de ennek csak 15%-a marad a betegbiztosítónál (112 SKK), 85%-a (627 SKK) pedig a redisztribúciós alapba megy. Ugyanakkor egy 70 éves nő esetében a biztosító 2887 SKK-t kap az újraelosztási alapból (a 6,29-es kockázati index alapján). Egy 70 éves nő esetében a teljes hozzájárulás 749 SKK, azonban az egészségbiztosító 2999 SKK fölött rendelkezik. 7. Ily módon az összes biztosítottat súlyozzák makroszinten. Egy redisztribúciós mátrixot hoznak létre, amelynek alapján minden biztosító tudja, hogy mennyit kell fizetnie a másik biztosítónak vagy mennyi pénzt fog kapni a másik biztosítótól. Az alapok legnagyobb hányada hagyományosan a VŝZP-hez (Általános Biztosító Társaság) áramlik, mivel biztosítottainak kockázati indexe magasabb az átlagosnál. 2007-ben a VŝZP várhatóan mintegy 6 milliárd SKK-t fog kapni a versenytársaitól a redisztribúcióban. Ezáltal valósul meg az egészségügyben az egyetemesség és szolidaritás a versengő biztosítótársaságok rendszerében. Még ha a fennálló újraelosztási rendszer fedezetet nyújt is a demográfiai különbségekre, nem képes fedezni két bizonytalansági tényezőt: 1/ az egyéneknél esetlegesen fellépő katasztrofális költségeket – melyek magasak, mivel olyan kezelések költségeit tartalmazzák, melyek súlyos sérülés, mérgezés, transzplantáció vagy valamilyen ritka betegség miatt válnak szükségessé. Az ilyen kockázat biztosításához tanácsos a „high risk pool” magasköltségű kockázati alap bevonása az újraelosztási rendszerbe. Ez a kiadásoknak bizonyos határt szab, ami fölött a biztosítótársaság költségei részleges kompenzációban részesülnek. A Cseh Köztársaságban ez a küszöbérték az átlagkiadások 30-szorosa, és az efölötti kiadások kompenzációs rátája 80%. Németországban a határérték 20 450 EUR-ban van meghatározva, e fölött az összeg fölött a költségek 60%-os kompenzációban részesülnek. Ez az újraelosztási paraméter, mely segítséget nyújt a biztosítótársaságoknak a katasztrofális költségek viselésében, illetve védelmet és biztonságot ad számukra, lehetővé teszi más résztvevők fellépését is az egészségbiztosítási piacon, és akkor is megteremti a költségek fedezetének feltételeit, ha egy biztosítótársaságnak kevés feliratkozott tagja van, és így nem tudja a financiális rizikót nagyszámú biztosítottra teríteni. 2/ a speciális betegségcsoportokat – melyek a krónikus betegségeket tartalmazzák. Ezek ugyan többségükben nem járnak szükségszerűen vészesen magas költségkihatásokkal, de viszonylag könnyen előrejelezhető standard költségszintjük van. A jelenlegi újraelosztási rendszer azonban nem 25


nyújt elegendő kompenzációt a biztosítótársaságoknak az ilyen egyének költségeire, így a társaságok a kompenzálást a portfolioban szereplő biztosítottak magas száma és az egészséges tagok alacsonyabb költségei révén oldják meg. Így az a biztosítótársaság a legkockázattűrőbb, mely a legtöbb taggal rendelkezik vagy tagsága egészségesebb egyénekből áll. Emiatt tanácsos az újraelosztási mechanizmust az egészségi állapotra vonatkozó előrejelzésekkel kiegészíteni, melyek alapján differenciálni lehet aszerint, hogy egy hetvenéves női biztosított cukorbeteg-e vagy sem. Jelenleg a biztosítótársaságok azonos anyagi javadalmazást (SKK 2999,11) kapnak minden hetvenéves női biztosított után, bár nem irreleváns, hogy az illető hölgy szenved-e cukorbetegségben vagy sem. Emiatt Németországban managed care programokra épülő rendszert alakítottak ki, és 2009-től morbiditáson alapuló újraelosztási rendszert készülnek bevezetni. Ez az új szisztéma figyelembe fogja venni az egyes csoportok gyógyszerigényét, illetve az egyéni diagnózistípusok miatt szükségessé váló hospitalizációt. Ez a rendszer sokkal pontosabban képes előre jelezni a jövőbeli egészségügyi kiadásokat, mint a csupán demográfiai számításokon alapuló hagyományos újraelosztási modellek, és a jóval pontosabb költségkalkulációk a speciális betegségcsoportokra is vonatkoznak. A Szlovák Köztársaságban az újraelosztási modell optimalizálásához a magasköltségű kockázati alap biztosítási rendszerbe történő beépítése, majd ezt követően a speciális betegségcsoportokra vonatkozó kompenzálási rendszer felállítása szükséges. Ezeknek a biztosítási elemeknek a bevezetése ösztönözni fogja a biztosítótársaságokat az egészségügyi szolgáltatások megfelelő stratégiák szerinti vásárlására, és csökkenteni fogja a kockázatszelekcióra való törekvést. (AZS, ZLL) Forrás: PAŽITNÝ,P.:How to further improve the redistribution system in the Slovak Republic, Into Balance, 2007,5,6-8. 2007-07-12 14:26:50

A francia társadalombiztosítás megtakarításai korlátozottak Franciaországban az egészségbiztosítás kiadásainak alakulásával foglalkozó "Comité d’alerte" (Riadó Bizottság) június 29-én tette közzé szakvéleményét arról az indítványról, melyet május 29-i jelzését követően a három nagy egészségbiztosító terjesztett elő a pénzügyi helyzet javítására. A biztosítók által javasolt intézkedések a következők voltak: ` a költségtérítés csökkentése a kezelőorvost nem választó betegek esetén, ` az egészségügyi szolgáltatásonként felszámított 1 euros átalány maximált összegének eltörlése, ` bizonyos egészségügyi tevékenységek (radiológiai vizsgálatok) díjtételeinek csökkentése, ` a generikumok térhódításának felgyorsítása. Bár a pénzügyi helyzet javítására tett javaslatok, egész évre kivetítve összességében 1,6-2,4 milliárd EUR megtakarítást eredményeznének, ez a 2007-es év viszonylatában már csak 430-800 millió EUR megtakarítást jelentene. Valójában, számításba véve a költség-túllépések mértékét és az intézkedések gyakorlati megvalósításának késlekedését, az év közben hozott intézkedések csupán korlátozott hatást fejthetnek ki a folyó évi kiadások volumenére. Így nem áll módjukban garantálni az Országgyűlés által 2007-re meghatározott ONDAM (Országos Célkitűzés az Egészségbiztosítás Kiadásaira) betartását sem. 26


A kormány előreláthatólag hamarosan – a Társadalombiztosítás Számviteli Bizottságának (CCSS) ülésén - fogja nyilvánosságra hozni döntését az egészségbiztosítás kiadásainak növekedését korlátozó intézkedésekről. (ZLL) Forrás : http://www.vie-publique.fr/actualite/alaune/securite-sociale-economies-trop-limitees.html 2007-07-04 12:07:40

Jövedelemviszonyok és egészségügyi franchise Franciaországban Claude Guéant, a francia köztársasági elnökség főtitkára a La Tribune-nek adott nyilatkozatában jelezte, hogy az egészségügyi franchise számításánál valószínűleg figyelembe fogják venni a betegek jövedelemviszonyait. Emellett a kezdeti önrésznél a betegek egészségi állapota, így a krónikus problémák is súlyozás tárgyát fogják képezni. (ZLL) Forrás:http://tempsreel.nouvelobs.com/actualites/politique/20070702.OBS4535/franchise_medicale__le s_revenuspourraient_etre_pris_en_.html 2007-07-02 11:48:38

27


Egészségügyi informatika A Berlini Orvosi Kamara elutasítja az egészségügyi kártya jelenlegi formáját A Berlini Orvosi Kamara elutasítja az elektronikus egészségügyi kártya jelenlegi formáját. Így döntöttek július közepén a Kamara küldöttei. Ezáltal csatlakoztak a Münsterben megrendezett 110. Német Orvos Nap határozatához. A delegáltak hangsúlyozták, hogy a berlini orvostársadalom nem zárkózik el az új technológiáktól. „A felülről elrendelt, elhamarkodott, erőltetett ún. haladás azonban nem segít, hanem sokkal inkább árt” – áll a küldöttgyűlés határozatában. A betegek és orvosok érdeke a haladás, de a továbbfejlesztésnek a kórházak és praxisok mindennapi tapasztalataira kell épülnie. A Német Orvosok Napja résztvevői szerint a nagyon bizalmas adatok központi számítógépekben való tárolása hátrányosan érinti az orvos-beteg viszonyt. A telematika projekt jelenlegi koncepciójában nem zárható ki az adatok harmadik személy általi hozzáférése és a velük való visszaélés. Az orvostársadalom ezen kívül nem lát bizonyítható orvosi előnyt a kártyában, úgy gondolják, hogy sokkal inkább hátráltatja a vizsgálatok menetét.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29099 2007-07-13 11:40:37

Bőr alá ültetett orvosi dokumentáció Az Amerikai Orvostársaság kutatásokat folytat az elektronikus kapszulába helyezett orvosi dokumentáció bőr alá ültetésének lehetőségeiről. Ezeket a rizsszem méretű kapszulákat, melyek az orvosok számára sürgősségi esetben minden szükséges információt megadnának, tűvel helyeznék a bőr alá. Az amerikai társaság etikai bizottságának jelentése szerint a radiofrekvencián alapuló készülékek előreláthatólag javítani fogják az egészségügyi szolgáltatások koordinációját és folyamatosságát, illetve csökkenést érnek el az orvosi műhibák előfordulásának gyakoriságában. Az eljárásnak azonban vannak kockázatai. Így az egyének privát szférájának tiszteletben tartása veszélybe kerülhet azzal, hogy az információleolvasást az eszköz könnyen megoldhatóvá tenné. További probléma, hogy kis méretük miatt a kapszulák könnyen elmozdulhatnak helyükről, és a testen belül esetleg vándorolni kezdenek. Interferencia fellépése is kialakulhat más készülékekkel, így a defibrillátorokkal. (ZLL) Forrás: http://www.radio-canada.ca/nouvelles/Science-Sante/2007/06/26/003-puces-medicales.shtml 2007-06-29 12:00:12

28


Humán erőforrás Megállapodás az ápolási díjtételekről Franciaországban Franciaországban az egészségbiztosítás és a magánszektorban dolgozó ápolónők érdekképviseleti szervezetei június 22-én megállapodást írtak alá az ápolói tevékenység díjtételeinek emeléséről. Az új tarifák életbe léptetésének első fázisa 2007. július 1-jével kezdődik. A gyógykezelés során nyújtott ápolói tevékenységek (dialízis, injekciók) díjtétele 2,90-ről 3 EUR-ra, az idősek és a fogyatékossággal élők ellátására irányuló ápolási tevékenység 2,40-ről 2,50 EUR-ra, a kiszállás átalánydíja 2-ről 2,20 EUR-ra, valamint a hétvégi díjtétel 7,62-ről 7,80 EUR-ra emelkedik. Mindez 250 millió EUR kiadást jelent az egészségbiztosítás számára. 2008 augusztusában további emelések várhatók, ha ezt az egészségbiztosítás anyagi erőforrásai lehetővé teszik, illetve a szakma képviselői kötelezettséget vállalnak arra, hogy kiegyenlítettebb területi elosztásra törekedve, szolgáltatásaikat jobban hozzáférhető teszik az ország egész lakossága számára. Azokon a területeken, amelyek már megfelelően ellátottak szakemberekkel, csak a megüresedett helyekre lehet új állást létesíteni, ugyanakkor a kevésbé ellátott területeken való elhelyezkedéshez ösztönzőket helyeznek kilátásba. Tény, hogy a megyék ápolónővel való ellátottságában az eltérés hétszeres is lehet. Az egészségbiztosítás statisztikái szerint Franciaország néhány északi megyéjében az ápolónők aránya 40/100 ezer fő, ugyanakkor az ápolótevékenységet végző szakemberekkel való ellátottság a mediterrán vidéken meghaladja a 200/100 ezer főt is. Végezetül, az új rendelkezések szerint a magánszektorban dolgozó ápolónők bizonyos tevékenységeket a továbbiakban orvosi előírás nélkül is végezhetnek, pl. aktív részt vállalhatnak a lakosság influenza elleni immunizálásában. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/article.php3?id_article=8170 2007-06-28 15:55:47

Írország: tervezett leépítések a kórházakban Ír orvosok és ápolók erőteljesen tiltakoztak a mintegy 1000 állás tervezett megszüntetése ellen az ír NHS kórházaiban. A dublini egészségügyi minisztérium azt tervezi, hogy az elkövetkezendő 2 évben mintegy 1000 orvosi és ápolói állást szüntet meg pénzmegtakarítás céljából. Ez a szakmai szövetségek ellenállásába ütközött. Az „Irish Independent” című napilap tudósítása szerint a munkahely-megszüntetések 3 nagy ír város (Dublin, Cork és Galway) kórházait érintik. Az ír egészségügyi minisztérium szerint a leépítés „elengedhetetlen” ahhoz, hogy az egészségügyi költségvetést kiegyenlítsék. A kormány adatai szerint évente „több mint 10 millió eurót” kell megspórolni a személyi költségeken. Habár az egészségügyi minisztérium azt állítja, hogy a leépítés végrehajtása lehetséges az ellátás színvonalának romlása nélkül az érintett kórházakban. Ezt azonban a szakorvosok szakmai szervezetei vitatják.

29


„Ha ennyi kórházi orvos elveszíti a munkáját, annak a betegek lehetnek az elszenvedői” – nyilatkozta az „Ír Kórházi Orvosok Szövetségének” szóvivője. A szervezet elhalasztott műtétek százait, valamint a betegek számára jelentősen hosszabb várakozási időt jelzett előre. Írországban a szakorvosok felkeresése a háziorvosi beutaláson keresztül történik. A szakorvosok nem önálló praxisban, hanem kórházakban tevékenykednek. Dublini egészségpolitikai megfigyelők azzal számolnak, hogy nyáron tiltakozó akciókra kerül sor, amennyiben az egészségügyi minisztérium ragaszkodik az elbocsátásokhoz.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28953 2007-06-28 13:14:55

OECD: egészségügyi dolgozók jelentős elvándorlása a fejlődő országokból Az OECD jelentése szerint a fejlődő országokat jelentősen sújtja az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az OECD június 25-én Párizsban közzétette, hogy az OECD- országokban minden 9. nővér és több mint minden 7. orvos külföldi származású – hangsúlyozta az OECD főtitkára, Angel Gurria. Afrikában és a karibi térségben ez súlyos problémákhoz vezethet. A származási és célországoknak együtt kell működniük, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást tudjanak találni. Az OECD 2007-es migrációs jelentése rámutatott arra, hogy a bevándorlók képességeit és szakképzettségét nem megfelelően használják ki – fűzte hozzá Gurria. Nagyon gyakran ugyanis túlképzettek a munkájukhoz. Ezen kívül gyakran fenyegeti őket az a veszély, hogy munkanélküliek lesznek. Az OECD a befogadó országok nagyobb segítségét kérte az integrációban. Jó példa erre Dánia, Svédország és Németország. OECD- adatok szerint az OECD- államokba történő bevándorlás 2004 és 2005 között 10%-kal 4 millió emberre nőtt. A legfőbb célországok az USA, Spanyolország, Nagy-Britannia és Kanada. A bevándorlás legfőbb oka a családegyesítés: a munkaügyi migránsok a bevándorlók mintegy 30%-át teszik ki. Az OECD- nek 30 tagállama van, Németország és a többi EU- tagország mellett többek között az USA és Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, Norvégia, Törökország, Svájc és Dél-Korea.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28946 2007-06-28 11:33:18

30


Gyógyszerügy Jelentősen növeli a gyógyszerkiadásokat az áfa emelése - Németország A kötelező betegbiztosítás gyógyszerkiadásai 2007 májusában az előző év azonos időszakával összehasonlítva 5 százalékkal 2,1 milliárd euróra emelkedtek. A Német Gyógyszerész Szövetség (ABDA) jelentése szerint az áfa-emelés nélkül a kötelező betegbiztosítás gyógyszerköltségei csupán 2,4 százalékkal emelkedtek volna. A januártól-májusig tartó időszakban a költségek az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,6 százalékkal növekedtek. Ennek köszönhetően a pénztárak terheit 260 millió euróval növelte az áfaemelés az első öt hónapban. A Német Gyógyszerész Szövetség szerint a 2007-es évben összességében 600 millió euró feletti többletkiadással lehet számolni. Ezért már hosszabb ideje követeli a Német Gyógyszerész Szövetség a gyógyszerek áfájának 7%-ra történő csökkentését, aminek következtében a kötelező betegbiztosítás 2,5 milliárd euróval válna tehermentesíthetővé. (VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28993 2007-07-03 15:30:52

31


Egészségügyi reform A kezelőorvos-választás első mérlege Franciaországban Az egészségbiztosítás reformja, mely 2006-ban lépett érvénybe Franciaországban, összehangolt szolgáltatások között jelöli ki a „betegek útját”, melynek megszervezésében a kezelőorvos kulcsfontosságú szerepet tölt be. A választott kezelőorvos páciensének alapellátást nyújt, illetve szükség esetén a beteget szakorvoshoz irányítja. Az Egészségbiztosítás 2006 közepén regisztrált adatai szerint, minden 10 francia állampolgárból 8 választott kezelőorvost az előírásoknak megfelelően. Az „Egészség és Szociális Védelem” elnevezésű felmérés szerint a biztosítottak mindössze 5%-ára tehető azok aránya, akik elutasító magatartást tanúsítottak a rendelkezéssel szemben, minthogy a fennmaradó hányadnak a felmérés idején még nem is volt lehetősége konzultálni. A rendelkezést általában kötelező érvényűnek tekintik, így a francia kezelőorvosi rendszer az előzőleg informális módon működő háziorvosi séma helyébe lépett. Az új rendszer nem hozott változást a szolgáltatásokkal való elégedettség fokában. A szakorvosi ellátás elérhetőségével kapcsolatban, az állampolgárok kevesebb mint 4%-a jelezte, hogy kénytelen volt lemondani a szakorvosi konzultációról a bonyolultabb eljárás vagy a megemelkedett költségek miatt. A felmérés mindazonáltal nem képez kiindulási alapot annak megítéléséhez, hogy az igénybe nem vett szolgáltatások az orvosi szempontból indokolatlan szolgáltatások közé tartoztak-e vagy sem. (ZLL) Forrás: http://www.irdes.fr/EspaceRecherche/Qes2007.html#n124 2007-07-10 11:04:31

32


Júliustól a biztosítással nem rendelkezőknek magán betegbiztosítást kell kötniük Németország Július elsejével az egészségügyi reform következtében végrehajtott változtatások tovább folytatódnak. A biztosítási kötelezettség ettől kezdve azokra a magán betegbiztosítás rendszeréhez tartozó személyekre is vonatkozik, akik jelenleg nem rendelkeznek betegbiztosítással. Azok a személyek, akik eddig nem rendelkeztek betegbiztosítással, vagy az elmaradt járulékfizetés miatt kerültek ki a magán betegbiztosítás rendszeréből, most kockázati felár nélkül, egy ún. standard összegű tarifa térítése ellenében köthetnek magán betegbiztosítást. Ez különösképpen a vállalkozókat fogja érinteni. Az új rendszerben, azok, akik keresete egy bizonyos szintet nem halad meg, támogatásban részesülnek. A magán betegbiztosítóknak kötelezően július elsejei kezdettel kell bevezetni az úgynevezett bővített standardtarifát. Az ehhez a tarifacsomaghoz tartozó szolgáltatások köre megegyezik a kötelező betegbiztosítás által kínált szolgáltatásokkal. Az új belépő tagok esetében a jelenleg meglévő betegségek miatt nem alkalmazható a szokásos kockázati felár. A járulék nagysága csak a biztosított életkorától és nemétől válik függővé, az egészségi állapot tehát nem játszik szerepet. A havi járulék nem haladhatja meg a kötelező betegbiztosítás legmagasabb járulékát, ami jelenleg 500 euró. 2009. január elsején a módosított standardtarifát leváltja a magán betegbiztosítás új alaptarifája. (VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28934 2007-06-28 15:01:41

33


Egészségügyi statisztika A kanadai fiatalok egyre kevésbé dohányoznak A Kanadai Statisztikai Hivatal (Statistique Canada) kimutatásai szerint a cigaretta egyre kevésbé vonzó az ország fiataljai számára. A 15-19 éves serdülők körében folytatott felmérésre adott válaszokból kitűnik, hogy 2006-ban a megkérdezettek 15%-a dohányzott rendszeresen vagy alkalmanként, ami 3%os csökkenést jelent a 2005-ben regisztrált 18%-os arányhoz képest. A korcsoport ilyen jellegű rátái azonos szinten maradtak 2003 és 2005 között, és ennek tulajdonítható, hogy jól érzékelhetően visszaesett az 1999-es évet jellemző 28%-os arány. A rendszeresen dohányzó fiatalok rátája 11-ről 9%-ra csökkent 2005 és 2006 között. A lányok körében a dohányzás gyakorisága a 2005-ben regisztált 18%-ról 14%-ra esett vissza 2006ban. A fiúknál a dohányzás prevalenciája ugyanebben az időszakban 18-ról 16%-ra csökkent. A cigarettázás gyakoriságában a megyék között jelentkező eltérések konstansnak bizonyultak, a 19%os országos átlagtól általában többé-kevésbé 0,5 tized %-kal tértek el. Brit Kolumbiában jegyezték fel a legalacsonyabb arányt, itt a lakosságnak mindössze 16%-a dohányzott. A passzív dohányzást illetően, a válaszadók 37%-a jelezte, hogy hetente legalább egyszer, 12%-uk pedig naponta volt kitéve dohányfüstnek. Becslések szerint 2006-ban valamivel kevesebb mint 5 millió fiatal dohányzott rendszeresen vagy alkalmanként Kanadában. (ZLL) Forrás: http://www.radio-canada.ca/nouvelles/Science-Sante/2007/07/09/004-tabagisme-jeunescanada.shtml 2007-07-12 13:41:14

Egészségi állapottal kapcsolatos felmérés Franciaországban A francia lakosság körében 2002-2003-ban végzett felmérés szerint, a megkérdezettek közül 10-ből 8an panaszkodtak legalább egy egészségi problémára. A francia lakosok közül minden második ember számol be látási rendellenességről (rövidlátás, távollátás) vagy a fogászati ellátás szükségességéről (fogszuvasodás kezelése, fogpótlás). Ezt követően a leggyakrabban előforduló betegségek a csontízületi problémák, az endokrin betegségek, a táplálkozási problémák és anyagcserezavarok, valamint a szív-érrendszeri betegségek, melyek körülbelül minden ötödik embert érintenek. Az életkorral a betegségek jellege is változik, így 40 éves kortól jelennek meg, majd válnak rendkívül jelentőssé a kardiovaszkuláris problémák rizikófaktorai. A nők több egészségi problémáról számolnak be, mint a férfiak, és gyakoribbak körükben a pajzsmirigy-rendellenességek, az érproblémák és a depresszió. A férfiaknál ezzel szemben nagyobb gyakorisággal fordulnak elő szívproblémák. Végezetül társadalmi helyzet szerint is megfigyelhetőek voltak eltérések. Így a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az obezitás nagyobb mértékben sújtotta a kevésbé kedvező helyzetű lakossági csoportokat. (ZLL) Forrás: http://www.irdes.fr/EspaceRecherche/Qes/Qes123.htm 2007-07-11 13:24:19

34


Egészségügyi Világszervezet WHO: Az e-egészség kiépülő alapjai : a tagállamok fejlődése, a WHO Globális Megfigyelő Hivatalának jelentése az e-egészségügyről - Könyvismertetés Információs és kommunikációs technológiák előnyei példa nélkül álló lehetőségeket kínálnak világszerte a népegészségügy javítására. Hihetetlen forgatókönyvek jelentek meg éppen csak 10 évvel ezelőtt, melyek mára már valósággá váltak az e-egészségügy segítségével: afrikai betegeket gyakran más országból, akár más kontinensről gyógyítanak orvosok a tele-egészségügy segítségével, csendes óceáni szigetek orvosai bővítik ismereteiket e-tanulás útján, anélkül, hogy el kéne hagyniuk az országukat, vagy nemzeti egészségügyi szolgálatok hálózatai elérhetővé teszik a betegek teljes kórtörténetét az ellátás bármely területén. Most először állnak rendelkezésünkre globális alapadatok az e-egészség aktuális állapotáról, a tagállamok javaslataival együtt. Ez a jelentés nagymértékben hozzájárul a tényeken alapuló gyakorlathoz. A javaslatok széleskörűen fogják át a következő 3 területet: az egészségügyi információs és kommunikációs technológiák erősítését; a lakosság védelmének, esélyegyenlőségének és a többnyelvűségének támogatását; az e-egészség növekvő kapacitásának, eszközeinek és szolgáltatásainak ösztönzését. Az e-egészség térképe gyors változásban van. A fejlődést nemzetközileg és helyi együttműködésekkel lehet formálni. Folytatni kell a terjeszkedést és a globális szemléletmódot az e-egészség területén, a technológia használatával az emberek egészsége jobbá válhat. (VD) Forrás: http://whqlibdoc.who.int/publications/2006/9241563354_eng.pdf 2007-07-11 14:06:44

WHO: Fizikai aktivitás és aktív élet támogatása városi környezetben. Az önkormányzatok szerepe - Könyvismertetés Az embereket fizikai aktivitásukban befolyásolja az épített, a természetes és a szociális környezet, illetve befolyásolja a nem, kor, fizikai erő, idő, motiváció. Az a mód, ahogy az emberek felépítik városaikat, alakítják városi környezetüket, és elérést biztosítanak a természetes környezethez, egyben lehet ösztönzés vagy éppen akadály a fizikai aktivitáshoz és az aktív élethez. Más akadályok a szociális környezetben keresendőek, abban a szociális környezetben, ahol az emberek dolgoznak, tanulnak, játszanak és élnek. Fizikai aktivitás fontos összetevője minden stratégiának, amely az ülő életmód és a gyerekek és felnőttek elhízási problémájának megoldását célozza meg. Az aktív élet hozzájárul az egyén fizikai és mentális egészségéhez, de a társadalmi kohézióhoz és a szociális jóléthez is. A fizikai aktivitás lehetősége nem korlátozódik a sportra és a szervezett szabadidős tevékenységre; a lehetőségek mindenhol ott vannak – ahol emberek élnek, dolgoznak, a környéken, az oktatási és az egészségügyi intézményekben.

35


Az Egészséges Városok és a WHO Európai Regionális Irodájának programjai a helyi vezetés bevonására összpontosítanak, mellyel azt kívánják elérni, hogy a helyi önkormányzatok minél egészségesebb városi környezettel segítsék elő a fizikai aktivitás és aktív élet lehetőségét. Ez a kiadvány a városi környezetben való fizikai aktivitás legnyilvánvalóbb tényeit mutatja be, ezeket, a tényeket alapul véve tanácsokat ad a politikához és a gyakorlathoz. Városi polgármesterek és választott városi tisztviselők tudják igazán felhasználni ezeket, az információkat a mindennapi életben, hogy méltányos és átfogó törekvésekkel biztosítsák és segítsék a lakosok fizikai aktivitását és aktív életét. (VD) Forrás: http://www.euro.who.int/document/e89498.pdf 2007-07-06 10:51:06

WHO: Hatékony média-kommunikáció közegészségügyi vészhelyzetekben – kézikönyv - Könyvismertetés Napjainkban járványszerűen megjelenő betegségek és természeti katasztrófák teszik fontossá, hogy a média hatékonyan közreműködjön a közegészségügyi vészhelyzetekben. Ha a médiák által nyújtott tájékoztatás nem a megfelelő színvonalú, akkor zavarokat okozhat a közellátásban, indulatokat szíthat, alá áshatja a bizalmat, és emelheti a szociális és gazdasági költségeket. A kommunikációs csatornák megfelelő működtetése viszont életeket is menthet azzal, hogy a szükséges információkat összegyűjti és eljuttatja az emberekhez. Ezért fontos felismerni a hatékony média-kommunikáció jelentőségét a közegészségügyi hatóságoknak. Ez a kézikönyv integrált, elvi alapokon álló média-kommunikációs eljárást mutat be a közegészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatba kerülőknek: közegészségügyi és állami tisztviselőknek, köz és magán szervezetek vezetőinek, kórházi vezetőknek, tömegtájékoztatási hivatalnokoknak, és a média kommunikációval megbízott szakértőknek. Témánként összegyűjtve mutatja be a kötet, hogy az újságírók hogyan szerzik be és dolgozzák fel az információkat a közegészségügyi vészhelyzetekben, a hatékony média - kommunikációs program érdekében tett tervezési és végrehajtási lépéseket, a célközönség beazonosítását, a csapdák elkerülését, interjúk készítését, helyzet megoldások felkínálását. A kézikönyv segítségével felkészülhetünk arra, hogy vészhelyzetben képesek legyünk előkészíteni és eljuttatni a közegészségügy által kiadott közleményeket. Hatékony sajtóközlemények megírásához és sajtókonferenciák megszervezéséhez könnyen használható segédeszközöket találunk benne. (DJ) Forrás: http://whqlibdoc.who.int/hq/2005/WHO_CDS_2005.31_eng.pdf 2007-07-06 10:44:37

36

No title

Recommend Documents