HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
Január 25. Piacképes diplomára vágynak az egyetemisták http://www.hrportal.hu/c/piackepes-diplomara-vagynak-az-egyetemistak-20100125.html
A munkáltatók által is elismert diploma, a gyakorlatorientált oktatás és a közeli lakóhely a három legfontosabb szempont a felsőoktatási intézmény kiválasztásakor, állapítja meg a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének elsőévesei körében végzett közvélemény-kutatás. A megkérdezett gólyák 77 százaléka első helyen jelölte meg az intézetet. Az iskola- és szakválasztási szempontjaikról, az intézettel szemben támasztott elvárásaikról és a bejutás körülményeiről kérdezték az elsőéves hallgatókat a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetében egy közvélemény-kutatás keretében. A felmérés eredményei szerint a hallgatók körében az elsődleges szempontok az intézet kiválasztásakor a diploma elismertsége a munkaerőpiacon, a főiskola presztízse és jó hírneve, valamint a földrajzi közelség voltak. A diákok döntését ennél kisebb mértékben befolyásolta a családi vagy baráti ráhatás, az ismerőseiktől kapott információk, a középiskolai tanáraik javaslata és a várható ponthatár. A kutatás eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy a felvételizőkre legcsekélyebb hatással a toborzó kampány van, valamint az a kényszer, hogy esetleg nem vették fel őket más felsőoktatási intézménybe. A felmérés szerint az intézményen belüli szakválasztást elsősorban a gyors állásszerzés reménye, az adott szakma társadalmi presztízse és a jó kereseti lehetőség befolyásolta, míg a szakmai motiváltság és az érdeklődés csak negyedik a rangsorban. A megkérdezett gólyák 77 százaléka első helyen jelölte meg az intézetet, mellyel szemben támasztott elvárásaik tekintetében kiemelten fontosnak ítélték meg az oktatás színvonalát és a gyakorlatorientált képzési szemléletet, a korszerű tanulási környezetet és az oktatók segítőkészségét.
Január 26. A HÖOK ellenzi a felsőoktatási ponthatárok emelését http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/a-hook-ellenzi-a-felsooktatasi-ponthatarok-emeleset.html
A HÖOK nem támogatja a minisztérium javaslatát a felsőoktatási ponthatárok emelésére. A hallgatói szervezet szerint sok kisebb intézmény finanszírozási csapdába kerülne. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem támogatja a felsőoktatási ponthatárok emelését, amit a minisztérium javasol – közölte Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke a szervezet választmányának döntését ismertetve. A HÖOK-nak az az álláspontja – magyarázta –, hogy nincs összefüggés a ponthatárok és a teljesítmény között, ezzel nem lehet a minőség javítását elősegíteni. Hozzátette: sok kisebb intézmény ugyanakkor finanszírozási csapdába kerülne, és nem tudnának kellő számú hallgatót felvenni. Ha megemelnék a ponthatárokat, akkor ezek a kisebb intézmények kéthárom év múlva komoly veszélybe sodródnának – fejtette ki Miskolczi Norbert. A szaktárca azt javasolja, hogy 2012-től emelkedjen a felvételi minimumpontszám 200-ról 240-re. A minisztérium a minőség javítására hivatkozva azt is kezdeményezte a felvételi kormányrendelet módosításában, hogy az emelt szintű érettségiért járó maximum 80 pont 100-ra emelkedjék, így összesen az eddigi 480 ponttal szemben 500 pontot lehetne szerezni. A kérdésben a Felsőoktatási Kerekasztal január 12-i ülésén nem született döntés, és közös álláspont sem alakult ki. MDF: tandíj kell és szűkebb felsőoktatás http://zipp.hu/belfold/2010/01/26/mdf_tandij_kell_es_szukebb_felsooktatas
Az MDF szerint egyedül ők merik kimondani, hogy a minőségi felsőoktatáshoz tandíj kell, és hogy nincs szükség 77 akkreditált felsőoktatásai intézményre.
1
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
Horváth István, az MDF elnökségi tagja és Somogyi Bálint Márton, az Ifjúsági Konzervatív Unió budapesti alelnöke keddi közleményében azt írja: a 2010-es parlamenti választások hivatalos kihirdetése után az MSZP és a Fidesz rögtön negatív kampányba kezdett. Úgy fogalmaznak: folytatódik az ócska mellébeszélés, ahelyett, hogy a valódi programokról vitatkoznának a pártok. Kijelentik: Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje nem a panelházakat akarja lebontani, hanem az MSZP és a Fidesz által féltve őrzött szocializmust. Egyedül az MDF meri kimondani, hogy nincs szükség 77 akkreditált felsőoktatásai intézményre, szükség van viszont a szakképzés színvonalának javítására, a felsőoktatási intézmények közötti versenyre és a tandíjra - olvasható a közleményben. Egyetem: a politikát nem, a Jobbikot beengedte http://laporta.nolblog.hu/archives/2010/01/26/Egyetem_a_politikat_nem_a_Jobbikot_beengedte/
Az ELTE bölcsészkarának egyik tavalyi lapjában, valamelyik évvégi számban a lapot kiadó hallgatói önkormányzat (HÖK) elnöke dicsekedett azzal, hogy a Kari Tanács előtt a HÖK kiállt a politikától mentes hallgatói érdekvédelem mellett. Ugyanennek az hallgatói testületnek több tagja, többen a jelenlegi elnökségből most a Jobbik színeiben indulnak el a parlamenti választásokon. Történt akkortájt, mikor is a HÖK elnöke a politikai függetlenség mellett aratott győzelemről regélt, hogy felvetődött több pártban is, hogy a magyarországi hallgatói önkormányzatokat frakciók szerint kellene rendezni. A jelenlegi rendszerben minden egyetem maga rendelkezik hallgatói érdekérvényesítő - és védő szervezettel, amely sok helyen - így az említett ELTE BTK-n is - valóban sokat tesz azért, hogy a legtöbb hallgató minél kevesebb problémával találkozzon felsőoktatási pályája során. A HÖK sok hallgatót foglalkoztat, akik például nyílt napokon dolgoznak, illetve tagot delegálnak a különböző szervezetekbe, akik az egyetemek felsőbb vezetésében képviselik a hallgatói oldal érdekeit - is. Néhány egyetemen még az MA szóbeli felvételiken is ott ülnek kontroll gyanánt. Ez a felállás eleddig inkább látszódik civil szervezetnek, mint politikai üzemnek - ráadásul a nagyobb magyar pártok mind rendelkeznek ifjúsági tagozattal. Ezek azonban, egy-két kivételtől eltekintve, nem nagyon tudták megvetni lábukat a felsőoktatásban. A hallgatói szervezetek jogi háttere ráadásul kissé zűrös, hiszen nem jogi személyek, kérdés például miként írhatnak alá mondjuk szerződéseket? Legtöbbjük szervez, akár milliós költségvetésű fesztiválokat, tudományos heteket is... A jól működő önkormányzatok saját büdzsével és pályázati kerettel rendelkeznek, ezen összegek elosztását is maguk oldják meg, akárcsak az ellenőrzésüket is. A pártok “ajánlata” úgy szólt, hogy osztrák mintára a megválasztott hallgatói képviselők szerveződhessenek pártba, és frakciókat alakítva vegyenek részt az egyetem döntéshozatali mechanizmusában. Ezzel valószínűleg elveszne az a “társadalmi” munka, amit a hallgatói képviselők eddig végeztek. Nehéz elképzelni, hogy két ellenlábas párt képviselője együtt küzd egy minél sikeresebb tudományos hét megrendezéséért, vagy hogy a gólyatáborban ne legyen semmi fennakadás. Idegen az osztrák felfogás a magyartól, mert másban van a gyökere. A magyar HÖK-ök alapvetően olyan funkciókat látnak el, amire az egyetemnek nincs apparátusa, Ausztriában viszont ez a “politikai játék” része az életre nevelésnek, jó gyakorlat a demokráciába születő új generációk számára. Aligha kérdésese, hogy ha Magyarországon frakciókat alapíthatnának maguk a diákok az egyetemen belül, arra előbb-utóbb rátelepedne a nagypolitika is, s a pályázati forrást a pártkasszák duzzasztanák fel. Rosszabb esetben jobb és baloldali egyetemek jönnének létre, ami a bolognai rendszerben politikával fűszerezné meg a rendszer egyik lényegi elemét adó átjárhatóságot. Igaz azonban, hogy a Rektori Konferencia is elhatárolódott a példás nagykoalíciós egyetértésben előhúzott javaslattól, a valóság még is az, hogy a magyar egyetemek nem politikamentesek. Érdekes felfogás viszont az, amely nem enged frakciót alapítani - mely frakcióknak nem kellene megfelelnie a parlamenti patkónak - de ugyanakkor engedi, hogy tagjai párttagokká legyenek, és választási kampányban mint jelöltek vegyenek részt. És bár a jelöltek közül egy sem vesz részt a mostani elnök-
2
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
ségben - a HVG információjával ellentétben ezt lehet tudni a BTK honlapjáról - a folyosókon úgy tudni, “közel vannak tűzhöz”. Persze ezt sem kell tudnunk pontosan, hiszen magában a rendszerben van egy elemi hiba. Mi történik akkor, ha Jobbik-jelölt önkormányzati taghoz például egy SZDSZ-tag hallgató megy segítségért, vagy teszem azt pályázati anyagot nyújt be egy szakos rendezvényhez (azaz pénzt kér)? Az, hogy valaki egyetemista, nem jelenti azt, hogy nem lehet valamely párt tagja. Érdekes helyzet, persze lehet úgy vélekedni, hogy ez az érdekvédő munkában majd nem jelentkezik, de abban az országban, ahol a választási időszak családokat választ szét, naivitás azt gondolni, hogy nem lesz ennek semmi hatása. Sőt. Így már érdemes felvetni az osztrák rendszer létjogosultságát, az ugyanis sokkal őszintébb, és átláthatóbb is - bár nem hiszem, hogy egy az egybeni átvétele jó ötlet lenne. Látszólag az egyetemi döntéshozók elzárkóztak a házon belüli politizálástól, ez mégsem igaz. Az egyetemi szervezetek, meglovagolva a közhangulatot egy szélsőséges és erős pártot neveltek ki, mely szembemegy - még ha kommunikációjában próbál óvatosan lavírozni is - azokkal a demokratikus értékekkel, melyeket pont tanítania kellene. A politikai elit jólétét elnézve nem is érthetetlen, hogy miért pont a bölcsészkar hallgatói akarnak oda felkapaszkodni. A legtöbb BTK és a honi, betokosodott tudományos elit jóformán ugyanis nem ad más alternatívát a jól fizető állások megszerzésére (legalább is keményen kellene ahhoz dolgozni...). Az egyetemi hallgatói önkormányzatokban szerzett “harci tapasztalat” és pályázati rendszer pedig igen közel áll ahhoz, amit a Parlamentben művelnek. Az a kérdés, mit reagálnak erre a “mezei” egyetemisták? Hiszen képviselőiket ők is választják ráadásul a legtöbb egyetemen nem 4 évente.
Január 27. Educatio tizedszer http://www.metropol.hu/itthon/cikk/517982
Több mint 40 ezren voltak kíváncsiak az idei Educatio felsőoktatási kiállításra január 22-én és 23-án. A válság ellenére idén is nőtt a kiállítók száma, akik látványos standokkal jelentek meg a Syma csarnokban. Sokan más praktikákat is bevetettek, hogy odacsalogassák az érdeklődőket: volt, ahol karrier-tanácsadást tartottak, vagy önismereti teszteket lehetett kitölteni. – Egész nap folyamatos volt az érdeklődés, szinte mindig álltak a pultunknál – tudtuk meg a BKF standjánál, ahol főként az idén először meghirdetett szakok iránt érdeklődtek. Nyereményjáték itt is volt: egy kérdőív kitöltése után az érdeklődők egy hatalmas keréken pörgethették ki, milyen promóciós ajándékkal gazdagodtak. Tavaly kapcsolt először teljes üzemmódba a „mesterképzés” – idén is bemutatták egyre szélesedő kínálatukat az egyetemek. A tavalyi 5753 helyett már összesen 7439 szakra lehet jelentkezni. Ezek közül 3100 alapképzés, 3054 pedig mesterképzés – vagyis egyre szélesedik a felsőoktatás új rendszerének kínálata. A meghirdetett szakok közül 1199 felsőfokú szakképzés és 86 egységes, osztatlan képzés. Idén már több mint 40 külhoni intézmény volt jelen az Educatión, bemutatva az öreg kontinens felsőoktatási palettáját. Ők főként diákokat küldtek a börzére, akik gyakorlati, például a kollégiumi férőhelyekkel, tanulmányi ügyintézéssel kapcsolatos tanácsokkal tudták segíteni az érdeklődőket. Idén is kinn voltak azok a cégek, amelyeknek a termékei, szolgáltatásai inkább a szakmai közönségnek voltak érdekesek. Mennyi látogatójuk volt idén pontosan? – A két nap alatt több mint 40 ezren jöttek ki, tehát idén is nőtt a látogatók száma: akkor kb. 35 ezren voltak. Tavaly több mint 110 ezer diák felvételizett, tehát úgy gondolom, vannak még tartalékok.
3
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
A látogatószám nagyban függ persze attól, milyen a kiállításunk ismertsége a tanárok, a diákok körében. Tíz év után elmondhatjuk, hogy a pedagógusok is előszeretettel ajánlják a diákjaiknak ezt a börzét, itt ugyanis egy helyen találkozhatnak a fiatalok az oktatás szinte minden szereplőjével. A kiállítók száma is nőtt? – Igen, idén 155 kiállítónk volt, szemben a tavalyi körülbelül 130-cal. Az intézmények ebben a helyzetben minden megjelenési lehetőséget próbálnak megragadni. Érezhetően erősödött a verseny a magyar diákokért. Ez látszik abban is, hogy idén nagyobb számban voltak jelen a külföldi iskolák. Egyre nagyobb számban állítanak ki szakmai szervezetek is, ilyenek például a taneszközgyártó és -forgalmazó cégek, vagy az oktatástechnikai újdonságokat bemutató fejlesztő intézmények. Mi lesz veled Selye János Egyetem? http://kitekinto.hu/karpat-medence/2010/01/27/mi_lesz_veled_selye_janos_egyetem/
SJE – Szarka László dékán beszámolója.
A dékán gondolatait a közelmúlt legfontosabb mozzanatával, az akkreditációs folyamattal kezdte, mely Szlovákiában 6 évente, minden felsőoktatási intézmény munkáját felméri. Ilyen viszonylatban a Selye János Egyetem hátránya abban állt, hogy 6 év helyett csak 4 év munkáját vizsgálták felül. Mindent egybevetve végül is az egyetemet az akkreditációs folyamat során ugyan átminősítették, de ez Szlovákia egyik legfiatalabb felsőoktatási intézménye esetében mégsem kezelendő negatívumként. Az akkreditáció során a szlovákiai felsőoktatási intézményeket három csoportba sorolták, mégpedig az „egyetemi felsőoktatási intézmények”, a „nem besorolt felsőoktatási intézmények” és a „szakfőiskolák” kategóriájába. (Szlovák nyelven mind a három kategóriában a felsőoktatási intézmény megjelölése: „főiskola”). Ahogy Szarka László kiemeli: „a ‘nem besorolt felsőoktatási intézmény’ szakmai, pénzügyi feltételei reményeink és az idei nehéz év első tapasztalatai szerint nyugodt politikai és gazdasági körülmények közt biztosíthatják a hat évvel ezelőtt elkezdett egyetemfejlesztési munka folytatásának feltételeit”. A továbbiakban a dékán úr kiemeli az anyanyelvi oktatás előnyeit, de ugyanekkor mellé helyezi a többnyelvűségben rejlő lehetőségeket, a többnyelvű oktatás előnyeit. Ezek után értékelését az egyetem, a tudományos kutatások terén megcélzott irányok lehetőségeivel, valamint az egyetem Komárom városban elfoglalt helyével folytatja. Legvégül a nyílt határokon átívelő kapcsolatokra hívja fel a figyelmet, mely kapcsolatokban az egyetem diákjai hídként köthetik össze a két várost és/vagy a két országot is.
Január 28. Később kell majd a mentorprogramra jelentkezni http://www.hrportal.hu/c/kesobb-kell-majd-a-mentorprogramra-jelentkezni-20100128.html
A korábbi gyakorlattal szemben idén nem szerepel a felsőoktatási jelentkezési lapon az a rubrika, amellyel a hátrányos helyzetűeket segítő mentorprogramra jelentkezhetnek a felvételizők - írja a Magyar Hírlap. Az Oktatási Hivatal elnöke tájékoztatása szerint ezzel csak a program szervezői és résztvevői közötti kapcsolatfelvétel költségei csökkenek, hiszen a jelentkezési lapon a felvételizők jelezhetik hátrányos helyzetüket, így a programszervezők közvetlenül keresik meg őket. A programvezető szerint azonban nyomtatási hiba történt. Nem jelölhetik a felvételizők az idei jelentkezési lapon a szaktárca által finanszírozott, és a HÖOK által koordinált mentorprogramban való részvételi szándékukat, ugyanis nincs erre vonatkozó kérdés az adatlapon. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint erről decemberben döntöttek az illetések.
4
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
A Magyar Hírlapnak elmondta: a változtatással mindössze a program szervezői és résztvevői között csökken a kapcsolatfelvétel költsége, nem változik azonban a programban részt vevők lehetősége. “Mivel a felvételizők a jelentkezési lapon nyilatkoznak a hátrányos helyzetükről, ez alapján megállapítható, hogy jogosultak-e a mentorprogramban való részvételre. Ezután az Oktatási Hivatal ezeket a fiatalokat a felvételi eljárásban közvetlenül keresi meg” - indokolta a változtatást Bakonyi. A HÖOK által működtetett program vezetője, Szűcs Gabriella azonban az oktatási tárca mulasztásáról számolt be: december 10-én, a jelentkezési lapok megjelenésekor jelezték az oktatási tárcának, hogy hibásan, az mentorprogramra való jelentkezés nélkül nyomtatták ki a dokumentumokat. Ekkor a minisztérium azt javasolta a HÖOK-nak, hogy később küldjék ki a csaknem nyolcezer érintett fiatalnak a jelentkezési lapokat. 2009 tavaszától a Katapult Mentorprogram új, HÖOK Mentorprogram - Felsőoktatási mentorhálózat néven működik tovább. A programban jelenleg csaknem 2000 fiatal vesz részt, és a célja, hogy megakadályozza az elsőéves hátrányos helyzetű hallgatók lemorzsolódását. Egy mentornak maximum hat mentoráltja lehet, a mentorok tevékenységükért támogatásban részesülnek. Az IQ nyilvános vitát kezdeményez az oktatás és a nyugdíjrendszer reformjáról http://www.hirado.hu/Hirek/2010/01/28/12/Az_IQ_nyilvanos_vitat_kezdemenyez_az_oktatas_es.aspx
Az MDF ifjúsági szervezete kiáll az egész napos iskola, a tandíj bevezetése, valamint a 77 akkreditált felsőoktatási intézmény számának csökkentése és a szakmunkásképzés megerősítése mellett. Az Ifjúsági Konzervatív Unió (IQ) nyilvános vitát kezdeményez a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteivel az oktatás és a nyugdíjrendszer reformjáról - mondta Horváth István az MDF elnökségi tagja csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Hozzátette: az IQ, az MDF ifjúsági szervezete kiáll az egész napos iskola, a tandíj bevezetése, valamint a 77 akkreditált felsőoktatási intézmény számának csökkentése és a szakmunkásképzés megerősítése mellett. Mint kiemelte, a fiatalok jövője érdekében hosszú távú stratégiára van szükség. „Több sebből vérzik a magyar oktatásügy” Az MDF-es politikus szerint a magyar oktatásügy több sebből vérzik, ugyanis az egyetemek ma inkább silány diplomagyárak. Hozzátette: az MDF szerint nincs szükség 77 akkreditált felsőoktatási intézményre, azonban szükség van a tandíj bevezetésére, mely alól csak a leginkább rászorulók mentesülnének. Hangsúlyozta azt is: meg kell erősíteni a szakmunkásképzést, az alapfokú képzés esetében pedig be kell vezetni az egész napos iskolát. A nyugdíjrendszer reformjáról azt mondta, a fiataloknak is meg kell vitatniuk a nyugdíjrendszer kérdéseit, mert az ő jövőjükről van szó. Az MDF háttéranyagában szerepel: az MDF és az IQ kiáll a svéd modell bevezetése mellett, mely a párt szerint megteremti a társadalmi szolidaritást. Kovács Tamás, az IQ elnökségi tagja az MTI-nek úgy fogalmazott: a fiatalságnak higgadt, észérvekre épülő vitát kell folytatnia mind az oktatás, mind pedig a nyugdíj kérdésében.
Január 29. Erasmus toplista http://eduline.hu/felsooktatas/20100120_erasmus_osztondij_toplista.aspx?s=rss
A tavalyi évben az Erasmus ösztöndíjjal Magyarországról kiutazók száma meghaladta a 4000 főt. A rekordszámú ösztöndíjas azt jelzi, hogy itthon is egyre jobban rákapnak a diákok a „csere-
5
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
félévezésre”. Megnéztük, hogy a kiutazók körében melyik országok és egyetemek a legnépszerűbbek, és miért. A 2007/2008-as tanévben Németországba utaztak a legtöbben Erasmussal. Pontosan 752 diák tanult kint fél- vagy egy évig, valamelyik német egyetemen. A második helyen Franciaország áll, a maga 367 ösztöndíjasával, a bronzérmes pedig Olaszország – ide összesen 262 magyar egyetemista utazott a cserefélévre. – tájékoztatta az eduline-t a Tempus Közalapítvány. Látszik tehát, hogy a diákok szívesen utaznak a nagyobb, és világnyelveket beszélő országokba, ennek oka azonban valószínűleg kettős. Nagy ország, nagy kaland A többség nyilván nagy, és pezsgő egyetemi városokba vágyik, ahol a tanuláson túl kalandvágyát is kielégítheti, illetve minél több cserediák-társsal ismerkedhet meg. Az Erasmus programot választó diákok - ki mástól, mint - csoport- és évfolyamtársaiktól tájékozódnak leginkább. Ha valaki részt vett már a programban, és pozitív élményekkel tért haza, biztosak lehetünk benne, hogy iskolájából többen is pályázni fognak a jövőben ugyanarra az egyetemre, ahol ő cserediákoskodott. Ami húzó szempont még, az egyértelműen a nyelvtudás tökéletesítése, illetve a kulturális közelség érzése. A félévet sokan szeretnék úgy kihasználni, hogy amennyire csak lehet, el tudjanak mélyedni a fogadó-ország nyelvében. És – bár az Erasmus program egyik célja a kultúrák közelítése – sokan szívesebben választanak olyan országot, amelynek történelmét és szokásait valamelyest ismerik, vagy ahol már jártak azelőtt. A legtöbben nagyobb biztonságban érzik magukat egy zsúfolt francia egyetemvárosban, mint mondjuk egy kisebb norvég településen. Berlin – túlzás nélkül – az egyik abszolút favorit. A magyar diákok több okból is nagyon kedvelik. Olyan pezsgő világváros, amely rengeteg újdonságot tartogat a magyarországi kulturális és szórakozási lehetőségekhez hozzászokott fiatalok számára, befogadó, multikulturális hely. Ugyanakkor talán a tradicionális magyar-német összefonódások miatt az ide érkező magyarok nem érzik elveszettnek magukat, hiszen a németeknek sok hasonló szokásuk van, mint nekünk. Fontos szempont továbbá, hogy – a Berlint megjárt erasmus-diákok beszámolói szerint – a város nem drágább, mint Budapest, már ami az étkezést és a szórakozást illeti. Sokaknak szempont az is, hogy az adott városba el lehessen jutni fapados repülőjáratokkal is – márpedig Berlinbe el lehet. A hazatértek egybehangzó véleménye szerint még repülővel éri meg kiutazni leginkább, lévén a vonatozás és a buszozás nagyon drága. A fapados jegyek viszont – ha időben lefoglaljuk – fillérekbe kerülnek. Persze Berlint leszámítva is lehet menni egy csomó helyre Németországban, többek között például Bonnba, Göttingenbe, Mainzba, vagy Mannheimbe. A legtöbb Erasmus csereprogramot bonyolító egyetem Németországban található. Franciaországban kimondatlanul is elvárják a franciatudást. A francia egyetemeken tanult cserediákok arról számolnak be, hogy az ottani oktatási rendszerben több önállóságot követelnek meg tőlük, és az értékeléskor nagyobb súllyal esnek latba az egyénileg végzett feladatok, mint mondjuk az írásbeli számonkérés. Franciaországot azért is szeretik sokan, mert az alap ösztöndíjon felül a diákok igényelhetnek lakhatási támogatást is, és azt kivétel nélkül mindenki meg is kapja. Csak saját bankszámla kell hozzá, és az állam hozzájárul a szobabérléshez. Az EU területén egyébként mindenhol 300-400 euró körül van egy havi bérleti díj, de aki ezt túl soknak találná, annak sem kell elkeserednie: a nagyobb egyetemvárosokban van kollégium is, illetve olyan diákszállók, ahol ketten laknak egy szobában. Így rögtön le is lehet akár felezni az árat. Franciaországban természetesen Párizs a legnépszerűbb, de sokan választják Lyont, Nancyt és Lille-t is. Van, aki forrón szereti „Egyben biztos voltam: ha megpályázok egy egyetemi cserefélévet, akkor az csakis valamelyik mediterrán országban lehet majd. Szerintem ennek az egész kiutazásnak nem is a tanulás a lényege. Persze az is fontos, hogy megszerezd a kreditjeidet, de ennél sokkal fontosabb, hogy beleszippants egy új
6
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
mentalitásba, és megpróbáld a hétköznapjaidat úgy berendezni, mintha te is „helyi” lennél. Ez az igazi nagy kaland.” – vélekedik a jogot végzett Csaba, aki Spanyolországban volt kint két évvel ezelőtt. „Ha déli országot választasz, mindenképpen rá vagy kényszerülve a fogadó ország nyelvének használatára, mert a déliek még nagyon messze vannak attól, ami Észak- és Nyugat-Európában már természetes – hogy mindenki beszél angolul. Én a mediterrán életérzésen kívül ezért is választottam Spanyolországot: és bejött, mert most már sokkal jobban beszélek spanyolul.” Olaszországban az egyik közkedvelt célpont a Bolognai Egyetem, de sokan mennek Rómába, Nápolyba, Sienába és Milánóba is. Az Olaszországban vendégeskedő magyar diákok szinte kivétel nélkül pezsgő életről, sokáig nyitva tartó szórakozóhelyekről, és barátságos emberekről számolnak be. Sokan kiemelik ugyanakkor a beszámolókban, hogy az olasz szervezés hagy némi kivetni valót maga után: az órarendek például gyakran változnak „önkényesen”, és néha a vonat sem arra az állomásra érkezik meg, ami a menetrendben fel van tűntetve. Az pedig, hogy minden és mindenki késik, már szinte közhelyszámba megy. Érdekesség, hogy az első három favorit országot egy sokkal kisebb, és a magyarok számára kevésbé ismert ország követi: Finnország. Csak utána következik Hollandia és az Egyesült Királyság. A Top 10-et pedig Spanyolország, Ausztria, Belgium és Svédország zárja.
Január 30. Válságban a román felsőoktatás http://kitekinto.hu/karpat-medence/2010/01/30/valsagban_a_roman_felsoktatas/
Folyamatos botrányok övezik a román felsőoktatást: diplomák akkreditáció nélkül, uniós el nem ismerés, állami pénzek elszivárgása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Diploma gyakorlati alkalmazhatóság nélkül A szocializmus óta nem vizsgálták felül a bukaresti egyetemen bizonyos szakok „naprakészségét”. A mai napig képeznek kohász- és vaskohász mérnököket, míg szinte minden, ezzel foglalkozó romániai cég befejezte működését az utóbbi 20 évben. Emellett meg kell említeni, hogy évente körülbelül 9000 diák kap jogi diplomát, míg mindent egybevetve (ügyvédbojtár, közjegyző stb.) legfeljebb ezren tudnak elhelyezkedni. Romániában jelenleg mintegy 710 ezer munkanélkülit regisztráltak a hatóságok, míg legfeljebb 7 ezer állásajánlat van. Az Impulzus.ro értesülései szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket sokkal inkább sújtja a munkanélküliség, ugyanis a szakmunkásokhoz képest jóval nehezebben találnak – képzettségüknek megfelelő – állást. Nem véletlen, hogy körülbelül 3 millió román állampolgár megy külföldre jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt. Ők azonban azzal szembesülnek, hogy – minden uniós jogszabály ellenére – diplomájukat számos országban nem fogadják el, így például Franciaországban sem. Így marad a taxisofőrség, bébiszitterkedés, újságkihordás, és a többi. A román felsőoktatás válsága hosszabb ideje húzódik. Már Basescu is felemelte szavát több ízben a helyzet lehetetlensége miatt. Tavaly augusztusban például az államelnök élesen bírálta a nagyváradi, a Târgu Jiu-i, az alexandriai állami egyetemeket és a iaşi-i orvosi egyetemet is a tanügyi reformmal kapcsolatban. Szerinte olyan felsőoktatásra volna szükség, ami értékeket, képességeket és ismereteket ad át hallgatóinak, és – nem utolsósorban – megfelel a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásoknak. A felsorolt egyetemeket azzal vádolta, hogy tulajdonképpen a Spiru Haret magánegyetem megfelelői állami pénzen. Az egyetem, mint sikeres gazdasági vállalkozás A Spiru Haret egyetem több botrány főszereplője volt a közelmúltban. Mint kiderült, számos, még nem akkreditált szakon adott ki diplomát, amelyek érvényességét az oktatási minisztérium később
7
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
kétségbe vonta. Végül megállapították, hogy ezeket nem vonják vissza, a közeljövőben azonban a hallgatóknak más egyetemeken kell államvizsgát tenniük amennyiben érvényes diplomához akarnak jutni. Mindemellett arra is fény derült, hogy az egyetem „meglehetősen” nyereségesen működik: a tavalyi év legsikeresebb román vállalkozása ugyanis a Spiru Haret volt. Pénzügyi hatékonyságával az ország legnagyobb vállalkozásait is maga mögé szorította. A siker titka: számos új szak indítása (akár akkreditáció nélkül), megnövelt hallgatói létszám, valamint a távoktatás kiterjesztése, ami jóval olcsóbb az egyetemnek. Rangsorolás – lefokozás A tarthatatlan helyzetet tovább fokozta, amikor közzétették a Times Higher Education című brit felsőoktatási szakfolyóirat éves ranglistáját, ahol egyetlen román egyetem sem került be a legjobb ötszáz közé. A bukaresti egyetem valahol 500 és 600 között szerepel, míg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem nevét csupán megemlítették – igaz, ez jelentős előrehaladás, eddig ugyanis még ez sem történt meg. Basescu szerint „a román tanügy nem engedheti meg magának, hogy a nemzetközi ranglisták végén kullogjon, hogy szalagon állítsa elő a munkanélkülieket és a diplomákat, amely az állami intézményekben ugyanolyan látványos, mint a magánegyetemeken.” Éppen ezért készítenek 2011-re egy országos rangsort Romániában, ahol az egyetemek közötti sorrend a végzősök sikeres munkapiaci elhelyezkedése, a hatékony információátadás és az oktatási programok minősége alapján alakul majd ki. Ennek elsődleges célja az lesz, hogy rákényszerítsék a felsőoktatási intézményeket képzéseik munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítására. Magyar egyetemek Erdélyben a rendszerváltás óta több intézményben tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen több-kevesebb megszorítással folytonos volt a magyar nyelvű oktatás, bár a 80-as években fennállt annak a veszélye, hogy ezt is elveszítik határon túli testvéreink. Emellett sikeresen működik a Református Egyház fenntartásában a Partiumi Keresztyén Egyetem Nagyváradon, valamint a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Problémák azonban itt is akadnak, többek közt ezért határozta el 2010 januárjában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy oktatási szakbizottsága kidolgozzon egy egységes magyar felsőoktatási tervet. A román és a magyar állam között voltaképpen a rendszerváltás óta vitatéma az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete. Ezzel kapcsolatban számos megegyezés született több-kevesebb sikerrel. A 2009ben aláírt román–magyar együttműködési jegyzőkönyv szerint nem engedhető meg, hogy bárkit is hátrány érjen amiatt, hogy magyarul tanul Romániában. Emellett a két fél által felállított vegyesbizottság vizsgálja majd a jövőben a kétnyelvűség megfelelő alkalmazását a Babes-Bolyai Egyetemen. Ilyen szempontból sokkal jobb helyzetben van a Sapientia Tudományegyetem, ahol egyre több szakot akkreditálnak. Az egyetem rektora, Dr. Hollanda Dénes szerint célirányosan olyan képzéseket indítanak, amire manapság igény van: kommunikáció, fordító, informatika, automatizálás, távközlés stb. Itt nem a diplomagyártásra „szakosodtak”, hanem az egyetem tudományos hírnevét kívánják növelni, amire jó szakemberekkel meg is van az esélyük. Az egyetemet javarészt a magyar állam finanszírozza, de a fentebb említett megállapodás szerint több szak sikeres akkreditálása után a román fél is fontolóra veszi a hozzájárulást. Mindezek sok jóval bíztatnak az erdélyi magyar felsőoktatással kapcsolatban, aminek a helyzete – nagy küzdelmek árán, de – folyamatosan javul. A képet árnyalja, hogy a tapasztalatok szerint az itt végzett hallgatók javarészt külföldön kamatoztatják tudásokat. Éppen ezért az intézményeknek arra is kell törekedniük, hogy visszafogják az “agyelszívást”, ami fizetőképes munkahelyek nélkül meglehetősen nehéz.
8
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / V. HÉT
Január 31. Háttérbe szorított bölcsészek, előretolt műszakisok http://vasnepe.hu/cimlapon/20100129_hatterbe_szzoritott_bolcseszek#s=rss
Már csak pár hetük van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni. Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában az elmúlt években egyre inkább a természettudományi és műszaki karok kerültek előtérbe, a kormányzat ugyanis - a túlzott érdeklődés ellenére is - szeretné visszaszorítani a bölcsészek képzését. Dr. Czetter Ibolya, a Savaria Egyetemi Központ elnökhelyettese elmondta, hogy már nincs sok idejük a diákoknak, ugyanis február 15-ig be kell adniuk a jelentkezéseket. A felvételi eljárás rendje idén nem változik, a diákok postai úton és interneten küldhetik el a jelentkezésüket. Míg a felvételizőknek még van idejük gondolkodni, addig az egyetemnek már össze kellett állítania a komplett szakkínálatát, az alapképzésekkel, a mesterkurzusokkal és a felsőfokú szakképzésekkel együtt. Az elnökhelyettes szerint a felsőoktatási képzés folyamatosan változik, az oktatási tárca mindig kijelöli azokat a szakokat, melyeket leginkább támogat. Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a műszaki és informatikai képzések iránt nőtt az érdeklődés, s a kormány is leginkább ezekre a szakokra helyezte a hangsúlyt. - A héten nyílt napot tartottunk az egyetemen, s rengeteg volt az érdeklődő - folytatta az elnökhelyettes. - Főként helyi diákok érdeklődnek a képzéseink iránt, de az ország más területeiről is jönnek végzősök. Adataink szerint idén a legnépszerűbbek a műszaki és informatikai képzéseink lesznek, a műszaki menedzser szakunk az egyik legkeresettebb. Az elmúlt években a kormány is a természettudományi képzések felé fordult, a biológia, a kémia és a földrajz szakokat támogatta leginkább. Ezeken a szakokon lejjebb vitték a ponthatárt, biológiára és kémiára már 60-70 ponttal is be lehet jutni az államilag támogatott képzésekre. Másrészt azért is lehetnek vonzóak a fiataloknak ezek a képzések, mert az alapszak után mesterképzést is indítunk az egyetemen. Így a földrajz szakosok akár geográfusnak is tanulhatnak tovább. Az elnökhelyettes hozzátette, hogy hosszú évek óta töretlen a bölcsész szakok népszerűsége, pedig az oktatási tárca éppen arra törekszik, hogy visszaszorítsa a képzést. - Nagyon sokan szeretnének könyvtáros-informatikus és kommunikáció-médiatudomány szakon továbbtanulni - emelte ki dr. Czetter Ibolya. - Ám az elmúlt években rengeteg ilyen szakembert képzetünk az országban, ezért a kormány lépésre szánta el magát. Ezeken a szakokon felemelte a ponthatárt, így ezekre a képzésekre nehéz bejutni. Ez a vidéki felsőoktatási intézményeket is sújtja, mivel a kevesebb ponttal felvételiző diákok inkább budapesti intézménybe mennek tanulni, mert azokra könnyebben be lehet jutni. A diákok számának a csökkenése pedig a vidéki intézmények elsorvadásához vezethet. Ma meg kell küzdeni a hallgatókért, folyamatosan meg kell újulnunk, emelnünk kell az oktatás színvonalát, s felül kell múlnunk a többi vidéki egyetemet, sokszínűbb szakkínálattal kell rendelkeznünk. Dr. Czetter Ibolya szerint bár a kormány tudja mesterségesen befolyásolni a főiskolák sorsát, a diákok ambícióját és képességeit nem lehet. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen továbbra is az egyéni adottságok dominálnak, s azt látják, hogy a diákok többsége még mindig kedveli a bölcsész szakirányokat. Azzal az általános műveltséggel pedig, amit ezek a szakirányok kínálnak, együtt jár a tudás. Módos Tibor, a Kanizsai Dorottya Gimnázium igazgatója szerint az érettségizett hallgatóknak a 60-65 százaléka szeretne valamelyik felsőoktatási intézményben továbbtanulni. Régebben a fiatalok közgazdasági, jogi, orvosi pályán akartak elhelyezkedni, ám túlképzés volt ezeken a területeken, ezért másfele fordult az érdeklődésük. Ma már műszaki és informatikai pályára készülnek. Az igazgató hozzátette, hogy a gimnáziumban sokan turisztikai és idegenforgalmi, valamint testnevelés és sport szakokon szeretnék folytatni a tanulmányaikat. Módos Tibor szerint évek múlva gondok lehetnek az oktatásban is, hiszen egyre kevesebb fiatal készül tanári pályára, s már most is vannak olyan oktatási területek, ahová nehéz utánpótlást találni. Nemcsak az oktatás területén, hanem az egészségügyben is hasonló a helyzet, szinte alig akar valaki ápoló vagy asszisztens lenni.
9
