No title

1. számú melléklet Szombathely Megyei Jogú Város középtávú oktatási informatikai stratégiája /Tervezet/ Mottó: „A múlt már elesett hatalmunkból, a jövendőnek azonban még urai vagyunk!” (Gróf Széchenyi István) A XXI. század oktatásában megkerülhetetlen a XXI. századi technológiák alkalmazása. A tudás és ismeretátadás és befogadás új dimenziója nyílik meg. A multimédia egyszerre több érzékszervre hat, ezáltal a befogadás hatékonyságát növeli. Az Interneten elérhető és az oktatásra fejlesztett egyéb tartalmak a tanárok számára kínálnak szinte korlátlan lehetőségeket. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a multimédiás eszközök és tartalmak különösen jól használhatók az oktatásban, a szakképzésben, az idegen nyelv oktatásában, illetve a tanulási hátrányok leküzdésében.

1. Helyzetértékelés Szombathelyen az érintett korosztályt tekintve megállapítható – az informatikai iroda felmérése alapján -, hogy az iskolák informatikai eszközellátottsága elfogadható. Természetesen, nem jelenthet ez alapvető megnyugvást, hiszen az informatikai eszközrendszer olyan ütemben fejlődik, hogy annak követése jelentős terhet ró a város oktatási intézményeire, tehát a jövőben megköveteli a fenntartó aktív részvételét, anyagi áldozatvállalását a fejlesztés területén. Jelentős szerepet játszik az informatika elterjedésében az IHM-nek a Microsofttal kötött szerződése, amely lehetővé teszi a város oktatási intézményei, és pedagógusai számára (2008. februárig) az alapvető szoftverek ingyenes használatát, alkalmazását (tisztaszoftver program). Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy Szombathely oktatási intézményei rendelkeznek azzal a – külső, Internetről is elérhető – intranet hálózattal, amely elősegíti a fenntartó és intézményei, valamint az intézmények közötti kommunikációt. Sajnos a rendszer tartalmilag is és fizikailag is jelenleg elavult, fejlesztése, átszervezése mára mindenképpen indokolt. Az informatikai gondolkodást, a mindennapi életben való eligazodást, az informatika oktatásban való elterjedését jelentős mértékben segíti az otthoni informatikai eszközök egyre nagyobb számban való megjelenése. Ugyancsak jelentős szerepet játszik a pedagógusok – különösen a fiatal pedagógusok esetén – informatikai ismereteinek növekedése, ennek az oktatásban való alkalmazása. Ugyanakkor ez még nem eléggé átfogó, rendezett formában történik, ezért az elkövetkezendő évek fontos feladata lesz az oktatók, pedagógusok, rendszergazdák informatikai ismereteinek rendszerezése, az ismertek alkalmazása hatékonyságának növelése. A középfokú oktatási intézményekben, de jelentős számú általános iskolában is, magas szintű informatikai oktatás zajlik. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt évek a különböző informatikával kapcsolatos versenyein nagyon jó eredmények születtek (pl. informatikai olimpiai résztvevő, informatika OKTV-n elért eredmények). Néhány isko1

PDF created with FinePrint pdfFactory Pro trial version http://www.fineprint.com

la esetében – képzésénél fogva – a nevében is megjelenik az informatika (Gépipari és Informatikai Szakközépiskola; Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola). Ezek természetesen elsősorban szakképzési feladatot jelentenek, de jelzik, hogy az általános informatikai képzés szintje is magas. A szakképzésben megvalósuló informatikai fejlesztéseket alapvetően meghatározza az a követelmény, hogy a szakképzésből – annak bármely szintjéről – kikerülő fiatalok rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, melyek képessé teszik őket megfelelni a munkaerő-piaci elvárásoknak. A minden eddiginél gyorsabban változó munkaerőpiacon azok a fiatalok lehetnek a sikeresek, akik az iskolában megszerzett magas szintű szakmai tudás mellett képesek ezt a tudást folyamatosan fejleszteni, azaz rendelkeznek az élethosszig tartó tanulás képességével. Ez egyrészt jelenti, hogy a megszerzett szakmájukban képesek legyenek a technológiai változások, befogadására és alkalmazására, másrészt a munka mellett új szakmát, képzettséget tudnak szerezni. Mára teljesen világossá vált, hogy a felnőttkori tanulásban meghatározó szerep jut azoknak a formáknak – pl. távoktatás, elektronikus önálló tanulás–, amelyekbe csak azok tudnak belépni, akik képesek a számítógép, az Internet használatára. Ebből következik, hogy az iskolának minél előbb meg kell tanítani ezen eszközök használatát. Az iskolai oktatás hatékonyságának, a pedagógiai munka színvonalának növelésében is kitüntetett szerep juthat – más feltételek mellett – a XXI. századi technológiáknak, az Internettel és multimédiával támogatott oktatásnak. Ez különösen igaz a szakiskolára, ahol nagyon magas a tanulási problémákkal küzdő fiatalok aránya. A szakképzésben, de elsősorban a szakiskolákban folyó pedagógiai munkát számos negatív tényező mellett a tanulók alacsony motiváltsága nehezíti. A szakiskola 9-10 évfolyamán tanuló fiatalok többségének olvasási, kommunikációs képessége nagyon alacsony szinten van. 1.1 Az óvodai nevelés Az óvodák mindegyikében van már van számítógép, de ezt a gépet csak az ügyvitelre használják, használhatják. Amelyekhez az óvónők is hozzáférnek pedagógiai célok érdekében már kevés, ahol magához a gyerekekkel való foglalkozásokhoz is használják nagyon elenyésző. Az óvópedagógusok egy részét felkészítették a számítógép használatára, de ez a tudás folyamatosan évül el és merül feledésbe. Már a nevelő-oktató munka legelső szintjén az óvodákban is szükség van az informatikai kultúra elterjedésére, az elektronikai írástudás megtanulására, a számítógépek mindennapos használatára, a szövegszerkesztés, az internetes keresés, az elektronikus levelezés alapvető módszereinek elsajátítása. Nem csak az intézmény, hanem a pedagógusok kommunikációs lehetőségeit is meg kell teremteni, valamint annak lehetőségét, hogy munkájuk segítésére, segédanyagok készítésére is használni tudják az informatika eszközeit. A lehetőségekkel élve az óvónők is sok érdekes információt szerezhetnének be az Internetről, amit bevehetnének a foglalkozásaikba, a gyerekeknek pedig sok érdekes dolgot mutathatnának meg közvetve az Internet használatának segítségével. A kisgyermekek ebben az életkorban minden irányban nyitottak érdeklődőek, a minél ingergazdagabb környezet megteremtése a legfontosabb feladat. Az óvodában is meg kell jelennie az informatikai eszközöknek a játék- és képességfejlesztő eszközök között, csak itt speciális „számítógépekről” van 2


szó, amelyek egész megjelenésükben, tudásukban a kisgyermekek számára lett kifejlesztve.(Sok gyermek kedvenc játékszere a programozható robot és a Lego. Pedagógiai szempontból a vezérelhető, „tanítható” eszközök vagy építhető Legokonstrukciók a leginkább hasznosak. Fejlesztik a testséma ismereteit, az algoritmizáló és manipulációs képességet.) 1.2. Az 1- 6 osztályos iskolai képzés Már az iskolára felkészülés folyamán és az iskola kezdeti idején is fontos az olvasási, írási, számolási és mindenféle tanulást akadályozó probléma felfedezése és kezelése. Főleg a felfedezésben, de a kezelésben is sokat segíthetnek az informatika eszközei és a hozzá jól megválasztott alkalmazások. Ha a pedagógus, a nevelési tanácsadók szakemberei jó együttműködésre képes, az informatikai eszközök alkalmazása hatékony lehet az óvoda-iskola átmenet segítésében, az oly sokszor kudarccal járó írásolvasás alapkészségeinek fejlesztésében, sőt egyes magatartási, viselkedési rendellenességek korrigálásában is. Iskolába lépéskor a gyermekek egy-egy részképességének fejlettsége különböző, ezt megfigyelve személyre szóló fejlesztési feladatok fogalmazhatók meg. Az iskolába lépés első hónapjaiban sok gyermek küszködik például iránytévesztéssel, alakfelismerési nehézségekkel stb., ami a betűtanulás során lemaradáshoz, egyes esetekben írás- és olvasászavarhoz vezet. A kisebb lemaradások hatékonyan fejleszthetők a nagy motiváló erővel bíró számítógép segítségével is. Az általános iskolák szinte mindegyike rendelkezik már számítógépes teremmel, aminek technikája elavult, de még elégséges az alapok megtanításához. Sajnos azonban az iskolák elenyésző részében jutnak be a gépterembe a 7. osztályosnál fiatalabbak, akik még nem tanulnak informatikát. Kicsi azoknak az iskoláknak a száma, ahol más tantárgyak oktatásának segítésére használják az informatika eszközeit, és sajnos a megfelelő tudású pedagógusok is hiányoznak. Nagyon kevés lelkes pedagógus kivételével az 1-4 osztályban informatika oktatás szinte nincs. Szinte sehol se megoldott a tanórán kívüli számítógép- és Internet használat. Az óvodából az iskolába érkező gyermekek számára az informatika nem egy szakismeretekkel zsúfolt tantárgy, hanem lehetőség az alkotásra. Ezzel már a legkisebbek is „élnek”, hiszen a gyermekeknek készült, egyszerűen kezelhető szoftverekkel saját ötleteiket valósítják meg, sőt a mindennapi életben használható alkotásaik készítése során a legfontosabb informatikai készségek és alapismeretek is megerősítést nyernek. Az iskolába lépő gyermekeket nem informatika tantárgy fogadja, hanem a nemzeti tantervben rögzített olyan követelmények, amelyek értelmében „más tantárgyakba bújtatva” kellene hogy megszerezze a korcsoportjának megfelelő informatikai tudást. Ezért itt még fontosabb a gyerekeket foglalkoztató pedagógusok informatikai tudása, a kisgyermekeket tanítókat is fel kell készíteni az informatikai eszközökkel, módszerekkel való tanítás képességére, a digitális tananyag ismeretére, tanítása és készítésének alapvető elveire. A nemzetközi informatikai programok szerint is már az elemi iskolában serkenteni kell a tanulókat a számítógép, egyes szoftverek, a multimédia, az elektronikus levelezés és az Internet használatára. A kisiskolásoknak heti 2 órában használni kellene az informatikai eszközöket a tanítási-tanulási folyamatba beágyazva, olyan alkalma3


zásokat használva, amelyekhez semmiféle különleges informatikai ismerettel rendelkezniük nem kell. Ez az óraszám a tanuló életkorával a 6 osztály végére elérheti a heti 3 órát. Sajnos nem minden család engedheti meg magának a számítógép vásárlását, illetve az Internet igénybevételét, ezért az iskolákban meg kell oldani a délutáni géphasználat lehetőségét is. Megfelelő keretek között, felügyelet mellett minden diáknak biztosítani kellene a legalább heti 1 óra iskolai számítógép- és Internet használatot. 1.3. A 7-10 osztályos iskolai képzés Az általános képzési szakaszban a fő cél az, hogy a tanulók elsajátíthassák az informatikai kultúra azon alapjait, amely lehetővé teszi számukra az információs társadalomban való alkalmazkodást, eligazodást, a részvételt. Ehhez arra van szükség, hogy alapvető készségek (olvasás, írás, számolás) közé az informatika is bekerüljön, hiszen a jelenlegi információs technológiák ismeretének hiánya esetén az egyén kirekesztődik a társadalmi folyamatokból. A megfogalmazott célok eléréséhez egyértelműen szükség van a jelenleg ugyan elfogadható, de idővel rohamosan csökkenő szintű hardver feltételek fejlesztésére. Ehhez természetesen alap a központi informatikai normatíva (2005-től), de egyértelműen kevés. Szükség van arra, hogy az intézmények pályázati és egyéb forrásokat találjanak, de fenntartó sem vonhatja ki magát alóla. Eddig az oktatási intézmények informatikai fejlesztésében a város nem vett részt – kivéve az intranet hálózatot – de a további fejlődés ezt már nem nélkülözheti. Jelentős problémát okoz az oktatási intézményekben, hogy bár jelentős eszközállományt működtetnek, még mindig nincs mód rendszergazdák alkalmazására. Több iskola különböző módon megszervezte ezt a feladatrendszert, de hivatalosan, elfogadott – és megfizetett – módon gyakorlatilag sehol sem működik. Sok helyen még megfelelő végzettséggel sem rendelkeznek ahhoz, hogy ilyen jellegű feladatot elvállalhassanak. Ezen sürgősen változtatni kell, legálissá és elfogadottá kell tenni a rendszergazdákat, biztosítani kell működési feltételeiket. A tanulók számára sokszor „jó játék” az informatikai eszközökkel való ismerkedés, ezen eszközök használata. Ez az érdeklődés azonban csökkenhet, ha „tantárgyként” vonul be az oktatásba. Már korábban megállapítást nyert, hogy az informatikai eszközök használata alapkompetencia kell, hogy legyen. Ennek megfelelően megtartani szükséges a tanulói érdeklődés, motiváció szintjét, amely alapvetően az alkalmazott szaktanárok feladata. Ehhez megfelelő szintű, és rendszeres tanár-továbbképzés szükséges. A feltételei adottak – tanár-továbbképzési normatíva – de további támogatásra, helyi szervezésre is szükség van. Támaszkodni kell, nagyobb hatékonysággal szükséges kihasználni a már rendelkezésre álló erőforrásokat, melyben a városnak nagyobb szerepet kell vállalni. Támogatni kell a városban rendezendő szakmai találkozókat, konferenciákat, valamint a városi pedagógusok részvételét rajta, ezek jól egészítik ki aktualitásokkal a programokat, mint a már évente megrendezésre kerülő Info Savaria konferencia is. A tanulók jó motivációs eszköze lehet az oktatásban alkalmazott ITK módszerek. Érdemes alkalmazni az OM által is támogatott SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis) technológiákat, de ehhez megfelelő infrastruktúrára – és annak folyamatos fejlesztésére – van szükség. Szükségessé válik hamarosan az intézmények wireless (vezeték nélküli) eszközökkel való ellátása, intelligens táblák beszerzése (pl. az ún. digitális palatábla). A beszerzések és alkalmazásaik nem öncélúak: az informatikai alkalmazások 4


életünk minden területén jelen vannak, annak ismerete és alkalmazása szükséges mindeni számára, de elhanyagolása az egyén életminőségének, lehetőségeinek csökkenéséhez, végső soron kirekesztettségéhez vezethet. A különböző – akár hardver, akár szoftver, akár személyi – fejlesztésekhez jelentős anyagi ráfordítások szükségesek. Nagyon sok oktatási intézmény igen jelentős erőfeszítéseket tesz az ITK programjainak megvalósításában, mert ehhez több éve fenntartói támogatást gyakorlatilag nem kapnak. Szükséges tehát a továbbiakban a fenntartói anyagi támogatás is. Elsőként szükséges létrehozni egy olyan önkormányzati alapot, amely biztosíthatná az oktatási intézmények pályázatainak önrészét. Alapvetően ugyanis pályázati források azok, amelyeket szükséges bevonni a fejlesztésekbe. További forrásokat jelent az informatikához kapcsolódó tanulók után járó normatíva. Ennek felhasználása nem is elsősorban intézményi, hanem fenntartói felelősség. Ezért ennek stratégiai végiggondolása nélkülözhetetlen. Újabb forrás lehetne a Szombathelyen működő informatikai cégek oktatásban, oktatásfejlesztésben betöltött szerepének növelése. Közösen lehetséges volna – kölcsönös előnyök mentén – különböző lízing, illetve hitelkonstrukciók kidolgozása, ezzel támogatva az informatikai kultúra kiteljesedését Szombathelyen. 1.4. A szakmai képzés A szakképző intézmények alap informatikai felszereltsége mennyiségi és tanulólétszám-arányos mutatók szerint jónak mondható, de az eszközpark jelentős részben elavult, nem alkalmas a korszerű alkalmazások futtatásához. Gyakorlatilag nincs rendszeres Internet-használat a tanórákon, ez majdnem kizárólag a számítástechnika órákra jellemző. Itt is érzékelési küszöb feletti a nyelvtanításban az Internet-használat, de tömeges elterjedésről nem beszélhetünk. A szakképzéssel szemben támasztott elvárásoknak való megfelelés egyik fontos kérdése, hogy a fejlesztési forrásokat a rendszer mely területein hasznosítjuk. Előtérbe kell helyeznünk a szociális és egyéb hátrányokkal élő fiatalokkal való foglalkozást, fontos feladatunknak tekinti a hátrányok leküzdését, az esélyegyenlőségre való törekvést. Ezeket a prioritásokat is figyelembe véve az informatika az oktatásnak az a terület, melynek fejlesztése az egész rendszerre, annak szinte minden elemére hat. Az informatikai tudás és az új kulcskompetenciák hiányában az egyén boldogulás esélyei igencsak szűkre szabottá válnak. A szakképzés lokális irányításának fel kell vállalnia, hogy az informatika fejlesztése alapvető eszköze a szakképzés átfogó fejlesztésének, feltétele egy EU konform szakképzés létrejöttének, ahol a gazdaság és az egyén érdekei erősen közelíthetők egymáshoz. 1.5 Kollégiumok A kollégiumok mindegyikének van már internetes kapcsolattal rendelkező terme, az Önállóak a Sulinet program keretében, míg a nem önállóak a Kollégiumi közalapítvány jóvoltából jutottak ehhez a lehetőséghez. Sajnos a szaktanárok ügyében már nem olyan jó a helyzet, mert a tanárok nagy része a kollégiumi nevelőséget átmeneti állapotnak tartja, illetve a megfelelő tudással és kvalitásokkal rendelkező informatikai tanárok nagy része, hamarosan tanári álláshoz jut. A géptermek kevés kivétellel kis

5


gépszámúak, azokat is általában pályázatokon nyerték és sajnos ezek pályázatok egyre jobban beszűkülnek. Pedig a kollégiumok a informatikai kultúra területén igazán fontos szerepet kellene, hogy betöltsenek, hisz a kollégisták életüknek legnagyobb részét itt töltik. A kollégiumunkban van lehetőség este 8-ig, esetleg indokolt esetben a későbbi számítógépes eszközök, az Internet használatára is. Tanulmányaik megerősítésére, új információk szerzésére, vagy „csak” szabadidős tevékenységként tanulhatják, szokhatják az eszközök használatát, informálódhatnak a világ dolgai felöl, sok új dolgot megismerve tapasztalatokat szerezve. Fontos ez a felzárkóztatásban is, hisz a kollégisták nagy rész olyan falusi iskolákból érkezik, ahol számítógépes terem, Internet, nyelvi labor még nincs. A számítógépes terem a könyvtárral együtt tanulóközpontot alkotva, sok alkalmazói program használatával segítheti a felzárkóztatást, valamint az egyéni érdeklődésű fiatalok, tehetségek kiteljesedését is. Ha a város regionális oktatási központ szeretne lenni (környező EU-s országok), a fiatalságot a város középiskoláiba akarja csábítani, ehhez megfelelő infrastruktúrával, technikával és szakmai hátérrel rendelkező modern kollégiumok szükségesek. Fontos feladat ezért a nevelőtanárok szakmai megbecsülésének megteremtése, a pálya vonzóvá tétele, szakmai fejlődésük segítése, a megfelelő munkakörülmények megteremtése. 1.6. Tanügyigazgatás Az informatikai eszközök használata a tanügyigazgatásban elsősorban elektronikus levelezésre és néhány központi informatikai megoldásra (KIR-STAT, KIFIR stb.) korlátozódik. Az intézmény-vezetők többsége fogad e-mailen tanügy-igazgatási információkat, saját vagy más címén, és ezeket gyakran ellenőrzik is. Csekély mértékben terjedtek el az informatikai eszközöket és hálózatot felhasználó ügyviteli alkalmazások. Az iskolák egy részében nincs tanuló-nyilvántartó informatikai megoldás sem.

6


2. Az oktatással kapcsolatos stratégiai informatikai feladatok Szombathely Megyei Jogú Város oktatási informatikai stratégiája átfogja az oktatás minden területét, egészen a tanügyigazgatásig. Hatóköre: •

Óvodai nevelés

•

Általános iskolai képzés

•

Középfokú képzés

•

Szakképzés

•

Kollégiumok

•

Fenntartó

•

Háttérintézmények

Az oktatási informatikai stratégia célja olyan, a korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózatok, informatikai eszközök és oktatási módszerek alkalmazása, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai képzésben résztvevő tanulók és tanárok munkáját. Ezen felül olyan, az oktatást támogató információs rendszerek bevezetését és használatát teszi lehetővé, melyek hatékonyan segítik önkormányzati erőforrások optimális felhasználását. Az elemzés alapján a következő öt stratégiai célterület fejlesztését tartjuk szükségesnek: 1. Az informatika oktatás szintjének emelése (pedagógiai munka színvonalának emelése, az oktatás hatékonyságának növelése) o Informatikai képzés o Tanárok motiválása o Tanulók motiválása 2. A tantárgyak oktatásában az IKT eszközök alkalmazásának elterjesztése o Számítógéppel támogatott tanulási megoldások o Digitális tananyag archívum o Regionális tartalomszolgáltatás o Helyi tartalomszolgáltatás 3. Az infrastruktúra fejlesztése o Minden intézmény közhálóra való kapcsolódásának segítése o Lokális hálózatok (LAN) o Vezeték nélküli hálózat kialakításának támogatása o Hardverfejlesztés o Szoftverfejlesztés o Regionális Szakképzési Informatikai Központ

7


4. Az oktatási adminisztrációs feladatokat támogató IT rendszerek biztosítása o Regionális és fenntartói ügyviteli alkalmazások o VIR bevezetése regionális és fenntartói szinten o Iskolai adminisztrációs rendszerek bevezetése o Intelligens chip-kártyák 5. Monitoring és statisztikai rendszerek felállítása o Jelenlegi informatikai helyzet pontos megismerése o A stratégia megvalósulásának nyomon követése

3. Várható eredmények 3.1. Oktatás Az oktatás hatékonysága növekszik. Az órán a pedagógus az előre elkészített tananyagot multimédiás tartalmak bemutatására is alkalmas berendezéssel mutatja be, felhasználva az „IKT eszközök alkalmazása az oktatásban” című továbbképzésben megszerzett ismereteit. A diákok interaktív módon tapasztalhatják meg, illetve alakíthatják a tananyag elemeit, ami jelentősen hozzájárul a tananyag megértéséhez és elsajátításához. A diákok az órán kívüli időszakban is hozzáférnek az órai anyaghoz, ezekkel kapcsolatos önálló vagy tanári ellenőrzés mellett végezhető feladatokat kapnak. A diákok felkészülnek az élethosszig tartó tanulásra, elsajátítják az ehhez szükséges eszközök használatát és a módszereket. A tankönyvek, szöveggyűjtemények, szótárak, lexikonok jelentős része elektronikus formában is hozzáférhetővé válik. Az idegen-nyelv oktatás kiszélesedik az idegen nyelven is elérhető nagy mennyiségű tananyag és segédlet hatására. 3.2. Infrastruktúra Minden oktatási intézmény nagy sávszélességű Internet kapcsolattal rendelkezik és legalább annyi számítógépes munkaállomással, ahány az IKT-vel támogatott tananyagok tárgyainak oktatásához szükséges. Az IKT-ra támaszkodó oktatáshoz szükséges eszközök és szoftverek maradéktalanul biztosításra kerülnek és folyamatosan megújulnak. Javul az egy főre eső számítógépek aránya, közelítünk az EU normákhoz. 3.3. Adminisztráció Átláthatóbbá és gazdaságilag jobban áttekinthetővé válnak az oktatási folyamatok. Tanulói szintig lehet költségelemzéseket végezni.

8


A fenntartó az oktatás folyamatairól, tendenciáiról naprakész, részletes akár egyedi szintű információkhoz fér hozzá. Hatékonyabb lesz a belső információ. Minőségileg emelkednek a vezetői döntéshozatali folyamatok.

4. Összegzés A területek összehangolt fejlesztésére van szükség, amennyiben Szombathely városa lépést akar tartani a térség fejlődésével, vagy versenyelőnyre szeretne szert tenni. A város részéről az informatika területét kiemelten kell kezelni és anyagi eszközökkel is (mintegy „mecénásként”) támogatni kell. Az anyagi támogatás mértéke a felvállalt feladatok nagyságától függ, de a befektetett támogatás a gazdasági környezet működésében megtérül. A gazdaság szereplőinek megnyerésével, bevonásával ebbe a folyamatba, a város részesedése a támogatás összegéből jelentősen csökkenthető. A stratégia csak a megfelelő források biztosítása esetén valósítható meg. Az informatikai stratégia megvalósulásának nyomon követésére, monitorozására, a korrekciók kivitelezésére javasolunk felállítani egy önálló bizottságot, akik ajánlattételi joggal rendelkeznek a Közgyűlés felé. A bizottság tagjai a stratégiában jelölt területek egy-egy képviselője, valamint az Informatikai Bizottság által delegált tag. A stratégiai bizottság munkáját az Informatikai Szakmai Bizottság felügyelheti. A területen történő gyors változások miatt a stratégia 2005-2007 közötti időszakra szól. A középtávú stratégiai terv felülvizsgálata legalább kétévente aktuális. Az egyes stratégiai területeken végzendő feladatok részletes kifejtését táblázatos formában melléklejük. Szombathely, 2005. május 27. Összeállította:

………………………… Bende Imre közoktatási- és szakképzési informatikai szakértő

……………………..

…………………….

dr. Szabó Miklós Módos Tibor igazgató igazgató informatikai bizottság tagja informatikai bizottság tagja

9


No title

Recommend Documents