MEE 55. Vándorgyűlés Független rendszerirányítás versenypiaci feltételek mellett Előadó: Tari Gábor Dátum: 2008. szeptember 10.
Tartalomjegyzék: Gazdasági környezet Piac működtetés Rendszerirányítás Az átviteli hálózat A jogi környezet Informatikai vonatkozások
Gazdasági környezet
Az átviteli rendszerirányító jövedelmezősége A MAVIR üzletpolitikája - az MVM Csoport Középtávú stratégiájával összhangban – előírja, hogy társaságunk tevékenységével járuljon hozzá a társaságcsoport mielőbbi tőzsdei bevezetéséhez szükséges követelmények teljesítéséhez
A MAVIR bevételeinek döntő hányada a rendszerhasználati tarifából képződik, ezért a fenti célkitűzést szem előtt tartva az új – 2009. január 1.-vel induló 4 éves árszabályozási mechanizmus kialakítása során társaságunk a Magyar Energiahivatallal együttműködve dolgozik egy optimális tarifaszerkezet összeállításán
Ezzel párhuzamosan a MAVIR nemzetközi elemzéseket végzett az európai TSO-k körében, melynek eredményeként azt látjuk, hogy a
MAVIR jövedelmezősége a nemzetközi összehasonlítások alapján más TSO-khoz képest alacsony ⇓ társaságunk célja a nemzetközi szint elérése
Nemzetközi összehasonlítások Benchmark összehasonlítás főbb területei: ― ―
Működés hatékonysága Befektetés a jövőbe
Benchmarkba európai TSO-k adati kerültek összehasonlításra. A MAVIR adatainak számszerűsítésénél a 2007. évi értékek szerepelnek.
Az összehasonlításba bevont TSO-k jellemzői
Működési hatékonyság Árbevétel-arányos EBITDA – Az EBITDA-ráta alapján a MAVIR átlagosan teljesít 27,2 %-on a többi közép-kelet európai TSO-val együtt Energinet.dk (DK) - 3,8% 3,1%
PSE-O (PL) EO N Net z (D)
4,8%
RWE Netz (D)
5,2%
Vattenfall (D)
6,7% 10,5%
Eirgrid (IE)
― A TSO-k fele közvetlenül, vagy anyavállalat által ― ― ―
― ―
közvetve tőzsdén jegyzett. 10 vállalat nagyobb energia-konszern leányvállalata. A lengyel TSO kivételével mindegyik birtokolja az átviteli hálózatot, az pedig lízingeli. 6 (29%) TSO önállóan is folytat más tevékenységet a villamos energia átvitelen és a rendszerirányításon kívül. A dán TSO foglalkozik gáz szállításával. A spanyol REE, a brit National Grid, az olasz Terna és a német EON -Netz üzemeltet tengerentúli hálózatot is.
14,0%
SEPS (SK)
15,5%
Verbund APG (AT)
18,0%
Transelectrica (RO) Lietuvos energija (LT)
19,4%
Statnett (NO)
20,3% 27,2%
MAVIR 2007 ELES (SI)
32,3%
CEPS (CZ)
32,4%
TenneT (NL)
36,9%
Fingrid (FI)
37,5%
RTE (FR)
38,5% 40,1%
National Grid (UK)
41,1%
ELIA (BE)
Tulajdonába Tulajdonosi Vállalatcsop n van-e az kör ort leánya-e átviteli megoszlása a TSO hálózat Önálló Tőzsdei Igen, 9,5% 50% 52% Nem Leány tőzsdei Nem, 91,5% 48% 50% Maga a TSO Üzemeltet-e folytat-e Gáz TSO„külföldi” más ként is átviteli tevékenysé működik-e? hálózatot? get? Igen, 29% Igen, 4,7% Igen, 19% Állami 71%
Pohivork (EST)
56,7% 59,6%
REE ( ES) Terna (IT) -10%
69,2%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
Számítási mód: EBITDA-ráta = EBITDA (Üzemi-üzleti eredmény értékcsökkenés nélkül) / Árbevétel ― A vizsgált TSO-k 2006. évi tevékenység e alapján az
árbevétel-arányos EBITDA átlagosan 25,3%. ― A mutató „jóságát” két tényező okozhatja: ― a tarifabevétel jól finanszírozza az anyagjellegű és
személyi jellegű ráfordításokat tartalmazó EBITDA-t. ― A MAVIR működési hatékonysága a benchmark
Nem, 95,3%
Nem, 81%
országokhoz képest megfelelő.
Működési hatékonyság
Befektetés a jövőbe
Árbevétel-arányos költségszint – A MAVIR-nak az átlagnál magasabb a költséghányada, ami a magas amortizációs költségek tudható be
Humán-hatékonysági mutató – A MAVIR esetében a mutató az átlagosnál jobb a személyi ráfordítások alacsony szintje miatt Energinet.dk (DK)
E irgrid (IE)
1 0,1 %
-2 ,2
Lietuvos energija (LT)
RE E (ES)
47,9%
Terna (IT)
5 1,3 %
Fingrid (FI)
0 ,5
Verbund AP G (A T) 64 ,1%
0 ,7
ELIA (B E)
Pohivork (E ST)
6 7,1 %
TenneT (NL)
67,4%
ELIA (BE)
0,2
E ON Netz (D)
0,9
RWE Netz (D)
1,0
Statnett (NO)
1,0
RTE (FR)
1 ,1
E irgrid (IE)
1,1
68 ,7%
National Grid (UK)
7 2,3 %
RTE (FR)
7 6,9 %
Vattenfall (D)
CEP S (CZ)
1,3
78 ,0%
ELE S (SI)
MAV IR 2007
80 ,1% 8 6,0 %
Verbund APG (AT) Transelec trica (RO)
87 ,7%
Transelec tric a (RO)
MAVIR 2007
88,0%
Terna (IT)
SEP S (SK)
9 0,2 % 92,0%
Statnett (NO)
95,6%
PSE-O (PL) Vattenfall (D)
96,7%
E ON Netz (D)
97 ,4%
RWE Netz (D)
1,6
TenneT (NL)
2,4 2,6
Fingrid (FI)
2,9
SE PS (S K)
3 ,0
ELES (S I)
3,4
REE (E S)
3,5
National Grid (UK)
98,7%
E nerginet.dk (DK)
2,2
4,2
P ohivork (ES T)
1 04,9%
4,9
CE PS (CZ)
1 0,3
106 ,4%
Lietuvos energija (LT)
-4 0%
20%
40%
60%
80%
100%
-2
0
2
4
6
8
10
12
120%
Számítási mód: Árbevétel-arányos költségszint = (Anyagi jellegű ráfordítások + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenés) / Árbevétel
― A vizsgált TSO-k 2006. évi tevékenység e alapján az árbevétel-arányos költségszint átlagosan 80%*. A 100% körüli értékeket a konszern-működés okozza. ― A szlovák és a román TSO kivételével minden közép-kelet európai TSO 5-10%-kal jobban teljesít ebben a mutatóban. Az alacsony ROA-val rendelkező nyugat-európai TSO-k magas költséghatékonysággal működnek.
Számítási mód: Humán-hatékonysági mutató = Adózás előtti eredmény / Személyi jellegű ráfordítások
―A vizsgált TSO-k 2006. évi tevékenység e alapján a humánhatékonyság átlagosan 2,0*. Az értékek 1 és 5 között alakulnak. ―A MAVIR humánhatékonysága az átlagosnak megfelelően alakul, a 2007. évi érték 1,6 (2008. terv: 1,4), amely a személyi jellegű ráfordítások enyhe növeked ésével magyarázható. ―A mutató kedvező értékét a személyi jellegű ráfordítások európai összehasonlításban alacsony szintje okozza.
Befektetés a jövőbe
Befektetés a jövőbe
Egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás – A személyi jellegű ráfordítások jelentősen átlag alatti szinten vannak
Infrastruktúra szintentartása – A MAVIR intenzív beruházási életszakaszban van. A magas beruházási szint magas értékcsökkenési aránnyal párosul.
19,0
Transelectri ca (RO)
0 ,2
Lietuvos energija (LT) 19,9
Pohivork (EST)
22,6
SEPS (SK)
SE PS (SK)
28,5
CEPS (CZ)
41,5
MAVIR 2007
43,3
Nati onal Grid (UK)
58,2
REE (ES)
0,8 1 ,2
RTE (FR)
35,9
ELES (SI)
0,6
Vattenfall (D)
Fingrid (FI)
1,3
Verbund APG (AT)
1,3
EON Netz (D)
1,3
Vattenfal l (D)
68,0
CEP S (CZ)
TenneT (NL)
69,0
Terna (IT)
1,4 1,5
RTE (FR)
71,5
ELE S (S I)
1 ,6
Terna (IT)
71,7
MAVIR 2007
1 ,6
78,1
Fingrid (FI)
85,0
Statnett (NO)
95,2
ELIA (BE)
1,7
TenneT (NL)
92,5
Eirgri d (IE)
1,7
ELIA (BE)
119,3
Verbund APG (AT)
National Grid (UK)
2,0
Pohivork (E ST)
2,0 2,5
Transelectrica (RO) 165 ,8
EO N Netz (D)
6,4
Eirgrid (IE) 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
0,0
Számítási mód: 1 főre jutó személyi jellegű ráfordítás = Személyi jellegű ráfordítások / Átlagos statisztikai létszám
―A vizsgált TSO-k 2006. évi tevékenység e alapján az 1 főre jutó bérköltség átlagosan 67,3 ezer euró*. ―A közép-kelet európai országoknál jellemzően alacsony bérszint jelentkezik. A német, osztrák TSO-k nagyon magas értékeit a konszern-jellegű működés okozza. ―A közép-kelet európai TSO-khoz hasonlóan, a MAVIR jelentősen átlag alatti értéket mutat. Ez éves szinten 41,5 ezer eurós bérköltséget, azaz 10,4 millió Ft éves bruttó személy jellegű ráfordítást jelent. A közép-kelet európai régión belül magasnak számító magyar érték tartalmazza a bérterheket (járulékok, adók) is.
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
7,0
Számítási mód: Infrastruktúra szintentartása = Beruházások / Értékcsökkenés
―A vizsgált TSO-k 2006. évi tevékenység e alapján az infrastruktúra szintentartását jelző beruházások / értékcsökkenés mutató értéke átlagosan 1,6. Azaz az értékcsökkenéshez képest másfélszer többet költenek a TSOk a hálózat és a működés korszerűsítésére, modernizációjára és fejlesztésre. ―A közép-kelet európai TSO-k a MAVIR-ral közel azonos mértékű beruházási aránnyal rendelkeznek. A magas értéket mutató nyugat-európai országok nagyobb fejlesztéseket valósítanak meg.
Piac működtetés
A mérlegkörök száma 2007. július 1. - 2008. június 30. 50
45 42
40
35
37
37
43
48
49
49
49
45
39
darab
30
20
10
0 Júl
Aug Szept Okt
Nov
Dec
Jan
Feb Márc Ápr
mérlegkörök száma
Máj
Jún
Az import és az export havi összetétele GWh/hó
Szlovákia
Ukrajna
2004
1600
Románia
2005
Szerbia
2006
Horvátország
Ausztria
2007
2008
1400
import
1200 1000 800 600 400 200
-200 -400 -600 -800
Nov.
Szept.
Júli.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júli.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júli.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
-1200
Márc.
-1000 Jan.
export
0
hónapok
0 Nov.
Szept.
Júl.
2007
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
2006
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
2005
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
2004
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
2003
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
90
Máj.
%
Márc.
Jan.
A szabadpiaci részarány alakulása
100
2008
80
70
60
50
40
30
20
10
hónapok
A szabadpiaci villamosenergia-forgalom
2500
havi villamos fogyasztás, GWh/hó
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2000
1500
1000
500
0 1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
hónapok
A kötött piaci villamosenergia-forgalom
kötött piaci villamos forgalom, GWh/hó
3500 3000 2500 2000 1500 1000 500
2003
2004
2005
2006
2007
2008
0 1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10 hónapok
Az egyetemes és a versenypiaci fogyasztás alakulása 2008. január - 2008. december 2500
2000
GWh
1500
1000
500
0 Jan
Feb Márc Á pr
Máj
egyetemes fogyasztás
Jún
Júl
A ug Szept Okt
Nov
versenypiaci fogyasztás
Dec
A kötelező átvétel (KÁT) mérlegköre
rendszerirányító kiegyenlítés
megújulók hulladék
G
G
G
G
G
G
G
termelési tervek
G G
G
G
kapcsoltak
rendszerirányító
fogyasztás i tervek
Az összes mérlegkörre arányosan szétosztva (allokáció).
KÁT-mérlegköri menetrend-bejelentések
menetrendek bejelentése 1
3
5
7
9
11
13
15
17
19
21
fizikai szállítás 23
25
27
29
31
2
4
6
8
10
12
14
egy hét
minden év szeptember 25.-ig a következő év átadási profiljai
H
Sz
P
V
minden év szeptember 10.-ig a következő év havi termelések minden hónap 10. mn-ig a következő havi KÁT átadási menetrend és KÁT mérlegkör allokálási menetrend minden hónap 8. mn-ig az előző havi tény, következő havi terv minden hónap 7. mn-ig a következő havi termelési menetrendek megadása
KÁT termelő jogosult heti termelési menetrendet adni a MAVIR részére
KÁT Mérlegkör-felelős (MAVIR) ⇒ a KÁT átvevők (többi mérlegkör) részére KÁT termelők (Értékesítők) ⇒ a KÁT mérlegkör-felelős (MAVIR) részére
A fizikai szállítás hónapja (M) után jön az elszámolás (M+1).
16
A megújulós erőművek évi kihasználása
hulladék-tüzelések
78,4%
biogázhasznosítások
62,5%
biomassza-tüzelések
59,9%
megújulók megújulók átlaga átlaga
53,0%
vízerőművek
46,7%
szélerőművek
napelemek
19,4%
9,9%
A KÁT mérlegkör jellemzőiről
villamos energia
30
átvételi egységár
900
29
800
28
700
27
600
26
500
25
400
24
300
23
200
22
100
21
0
20 Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
átvételi egységár, Ft/kWh
villamos energia, GWh
1000
A KÁT-átvétel aránya a hazai termelésből
25%
20%
15%
10%
5%
0% I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
GWh
Az átviteli hálózati veszteségek alakulása 2008. január - 2008. december
55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Jan
tény
Feb
Márc Ápr
Máj
Jún
Júl
49,47 42,10 39,88 28,23 27,61 42,14 37,53
menetrend 48,36 45,24 40,87 36,00 33,48 28,80 35,28
Aug
Szep Okt t
Nov
Dec
Rendszerirányítás
A magyar VER havonkénti összigénye
4500,0 4000,0 3500,0
GWh
3000,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
hónap Igény* 2005.
Igény* 2006.
Igény* 2007.
Igény* 2008.
X.
XI.
XII.
A magyar VER havonkénti összigénye
+ 1,3% ; + 6,8°C
+4,3% ; + 12,1°C
+0,1% ; + 17,4°C
-0,2% ; +21,1°C
-1,6% ; + 21,5°C
% ; + °C
% ; + °C
% ; + °C
% ; +°C
% ; + °C
5000
+ 5,2% ; + 4,4°C
6000
+ 3,7% ; + 1,2°C
GWh/hó
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
4000
3000
2000
1000
0
Igény* 2007. 3875,2 3504,9 3699,6 3398,2 3509,2 3566,1 3714,4 3579,6 3491,2 3795,6 3826,9 3943,6 Igény* 2008. 4017,9 3687,4 3748,0 3545,9 3511,3 3559,2 3656,3
hó
Tipikus napi bruttó rendszerterhelés tél MW 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 1
6
11 16 21 26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 negyedóra Munkanap
Vasárnap
Tipikus napi bruttó rendszerterhelés nyár MW 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 1
6
11 16 21 26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 negyedóra Munkanap
Vasárnap
A rendszerterhelés sokéves irányzata 8000 MW
7000
2003
2004
2005
2006
2007
y = 2,0713x + 5418,8
2008 110 MW/a
6000 5000 4000 3000 y = 1,1976x + 3349,4
64 MW/a
2000 1000 0 1 11 21 31 41 51 8 18 28 38 48 5 15 25 35 45 2 12 22 32 42 52 9 19 29 39 49 6 16 26 36 46
hét
Az import szaldó részaránya 30
2003
%
2004
2005
2006
2007
2008
25 irányzat
20
15
10
5
0 1.
3.
5.
7.
9.
11.
1.
3.
5.
7.
9. 11.
1.
3.
5.
7.
9.
11. 1.
3.
5.
7.
9.
11.
1.
3.
5.
7.
9.
11.
1.
3.
5.
7.
9.
11.
hónapok
A VER aktuális adatai a MAVIR honlapján
Az átviteli hálózat
Átviteli hálózat 2012
Szombathely – Hév íz 400 kV
2009
Albertirsa – Martonvásár II. 400 kV
2012
Debrecen 400 (750/400) kV
2013
Békéscsaba – Oradea 400 kV
Detk 400/120 kV
2012
Szolnok 400/120 kV Martonvásár – Bicske 400 KV
2012 2010
Pécs – Ernestinovo 400 kV Sajóiv ánka – Rimaszombat
Martonvásár – (Oroszlány) – Győr 220⇒400 kV
2010-12
Nemzetközi összeköttetések: 2008 2010 >2010
Trans European Networks – Energy (TEN-E)
• Békéscsaba – (Nadab) – Nagyvárad 400 kV-os összeköttetés study – 435 000 Euro (50%) works – 1 580 000 Euro (várható) • Szombathely – Hévíz 400 kV-os összeköttetés study – 6912 50 Euro (50%) works – 2 000 000 Euro (várható)
Tervezett felújítások - Alállomások 750 kV: •
2010 - 12: Albertirsa(?)
•
2007-2008: Albertirsa
•
2008: Győr, Szolnok, (Albertfalva), (Tiszalök) 2010: (Detk), (Kisvárda), (Sajószöged), (Zugló), Oroszlány (?)
400 kV:
220 kV: •
120 kV: • • • •
2008: Göd, Felsőzsolca, Győr, Sajóivánka, Sajószöged, Tiszalök 2008-2009: Debrecen, Dunaújváros, 2009: Oroszlány 2010: Zugló
középfeszültség: •
elkészült
Távkezelések KEK
KEK helyi távkezelés
A KEK üzembehelyezésének éve
TKA
A TKA üzembehelyezésének éve
2006
Békéscsaba, Göd, Martonvásár, Sándorfalva, Szeged, Szolnok
2006 2008 2006 2007 2007 2007
2005
Litér, Oroszlány, Szombathely
2006 2005 2006
Sajószöged KEK
2003-2004 (220,400 kV) 2008-ig (120 kV)
2003
Debrecen, Detk, Felsőzsolca Kisvárda, Sajóivánka, Tiszalök,
2009 2007 2008 2006 2008 2003
Toponár KEK
1998
2005
Héviz, Pécs
2005 2005
2002
Albertfalva, Dunamenti, Dunaújváros, Ócsa, Csepeli Erőmű Kispesti Erőmű Újpesti Erőmű
2004 2005 2009 2002 1999 2003 2001
Albertirsa KEK 2007 (400kV)
Győr KEK
Zugló KEK 220 kV
2006
2002
Tervezett felújítások - Távvezetékek Állapot: • Több mint 250 km 35-40 éves 400 kV-os távvezeték • Több mint 10 000 db 400 kV-os HR szigetelőlánc Rekonstrukciók, szigetelőcserék:
• 2007-2008: 400 kV: Paks-Sándorfalva, Hévíz –Litér, Paks – Martonvásár, Paks – Litér 220 kV: Göd – Zugló, Detk – Zugló I., Detk – Sajószöged I., Sajószöged – Debrecen • 2008-2009: Martonvásár – Litér 400 kV • 2009-2010: Felsőzsolca – Sajóivánka, Győr – Bécs, Győr - Bős, Albertirsa-Békéscsaba, Hévíz-Toponár 400 kV
Jogi környezet
A liberalizált villamosenergia-piac működésének alapvető feltétele az átviteli rendszerirányítás függetlenségének biztosítása Ennek kereteit kijelölő jogszabályok és MAVIR belső szabályzatok a versenysemlegesség jegyében meghatározzák a TSO versenypiaccal összefüggő alábbi feladatait: A villamosenergia-rendszer irányítása és folyamatos üzemvitelének biztosítása 2. Mérlegköri rendszer, és KÁT mérlegkör működtetése 3. Szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés 4. Félévente állapotjelentés készítése a MEH és az illetékes miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer
6. A villamosenergia-kereskedelem és a mérlegköri rendszer keretfeltételeinek rögzítése, a rendszerszintű szolgáltatások, azon belül különösen a kiegyenlítő szabályozási energia beszerzése és a kiegyenlítő energia rendszerhasználókkal való elszámolása, valamint a rendszerkoordinációt igénylő hálózati szűk keresztmetszetek kezelése eljárásrendjeinek és szabályainak meghatározása.
7. A következő naptári évre vagy azt meghaladó időtávra vonatkozóan a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához
8. A villamosenergia-kereskedelem és a mérlegköri rendszer keretfeltételeinek rögzítése, a rendszerszintű szolgáltatások, azon belül különösen a kiegyenlítő szabályozási energia beszerzése és a kiegyenlítő energia rendszerhasználókkal való elszámolása, valamint a rendszerkoordinációt igénylő hálózati szűk keresztmetszetek kezelése eljárásrendjeinek és szabályainak meghatározása 9. A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat
Informatikai vonatkozások
IT cél, megfelelni a követelményeknek
Törvényi és jogszabályi előírások Üzemi szabályzat Kereskedelmi szabályzat Üzletszabályzat MAVIR SZMSZ és folyamatok Szabványok és ajánlások Felhasználói igények • Belső felhasználók • Partnerek
Informatikai rendszerek a rendszerszintű szolgáltatások kezeléséhez
Előkészítés Menetrendek, szekunder, perces, órás, üzemzavari ajánlatok
NIP
Menetrendek, Lekötött szekunder, perces, órás, üzemzavari ajánlatok
TERBE (terhelés becslés)
Meteorológiai történeti és tény adatok
SPECTRUM
NIP
Szekunder szabályozás
Perces, órás, üzemzavari igénybevétel
Elszámolás NIP (MER)
Távmért történeti termelési adatok
Elszámolási mérési adatok
Üzemirányítás
MKP
Rendelkezésreállási adatok
MAVIR főbb IT rendszerei a rendszerszintű szolgáltatásokban EMS/SCADA rendszer Villamosenergia rendszer hálózat erőművek szolgáltatók
Mérések Parancsok
Appdb SPECTRUM
Energiamérések Integrált Kereskedelmi rendszer
MKP
RTDW
KAPAR mavirNET NIP
Ajánlatok Menetrendek Piaci Szereplők
SAP
Számlák
Egyéb vállalati rendszerek
(Internet) DATA publication
A NIP rendszer jellegzetességei - szabványos Szabványos • ETSO Scheduling System (ESS) modell (v1r1, v2r3) • A piaci szereplőktől XML formában érkeznek az adatok • Az operátorok XML (ill. CSV) fájlokat használnak adat import/export során • Web szolgáltatásoknál használt szabványos protokollok használata (SOAP, WSDL, XML) • ORACLE, JAVA
MAVIR ZRt. Piaci rendszere Főbb funkciók • Menetrend és mérlegkör kezelésNIP rendszer konfiguráció • Nemzetközi adatcsere • Szabályozási tartalék piacok • Primer tartalék • Szekunder és perces tartalék • Üzemzavari szolgáltatások
PRODUCTION PRO DU CTIO N PLA PLAT TFO FORM RM PRE -PRODUCTION -PR ODU CTIO N
NIPSAS1
NIPDB
NIPAS4
Pro ces so r:Xeo n 3 ,6 Ghz RAM : 2 GB
NIPDB1
HP COMPAQP ROLIANT DL380 G4
Sett lement ser vers
Pro ce sso r X : e on 3 ,6 Ghz
1 ,4 4 MO
In tern al dis ks
72 GB
HP COMPAQPROLIANT DL380G4
72 GB
72 GB
72 GB
72 GB
Pro ce ss or :Xe on 3 ,6 Ghz
72 GB
72 GB
72 GB
72 GB
RAM 4 : GB
CD/ROM
3 6.4 GB
1,44 M O 3 6.4 GB
S C S I
Ne t 1 Gb
Ne t 2 Gb
CD/ROM
S C S I
3 6.4 GB
S C S I
3 6.4 GB Intern al disk s
Ne t 1 Gb
Ne t 1 Gb
Net 2 Gb
NIPDB2
72 GB
RAM : 2 GB
Net 2 Gb
HP COMPAQPROLIANT DL380 G4
RAID Co ntro l.
Fib er Cha nn el Co ntroller 1
FCSW1
NIPCS2
HP COMPAQ PROLIANT DL380 G4
Pro ces so r: Xeo n 3,6Gh z
Pro ce ss or :Xe on 3,6Gh z
RAM :4 GB
RAM : 2 GB
1,44 M O RAID Con rt ol.
CD/ ROM
F ibe rCh an ne l Con rt o lle r 1
Fib er Cha nn el Co ntroller 2 Ne t 3 Gb
NIPCS1
FCSW2
Net 4 Gb
Intern al d is ks
3 6.4 GB 3 6.4 GB S C S I
36 .4 GB
Inte rna l disk s
36 .4 GB
F ibe rCh an ne l Con rt o lle r 2 Net 1 Gb
Net 2 Gb
Net 3 Gb
S C S I
RAM : 2 GB
Intern al d isks
1 ,4 4 MO
36 .4 GB
CD/ROM
Intern al d is ks
HP COMPAQPROLIANT DL380G4
36 .4 GB 36 .4 GB 36 .4 GB
Netwo rk 1 1 00MB
Pro ce sso r :Xe on 3 ,6Ghz
NIPSCS1 Set tlement servers
HP COMPAQPROLIANT DL380G2 Pro ce ss or : Pe ntium III 1.4GHz RAM : 2 GB
1,4 4 MO CD/ROM
S C S I
36 .4 GB
1,44 MO CD/ ROM
Pro ces so r : Pen tiu m III 1.4GHz
RAM : 2 GB
StorageWorks M Modular SAN SAN Array A rray 1000
Intern al d isks
36 .4 GB
HP COMPAQPROLIANT DL380G2
Proce ss or : Pe ntium III 1.4 GHz
HP COMPAQPROLIANT DL380 G4
36 .4 GB
Database server
HP COMPAQPROLIANT DL380 G2
Database server s and stor age
Applicat ions server s
NIPAS3
• Elszámolás
NIPSDB1
W eb/Application server
S 3 6.4 GB C S 3 6.4 GB I 3 6.4 GB
Inte rna l disk s 3 6.4 GB 3 6.4 GB
1 ,44 MO CD/ROM S C S I
Ne two rk 1 1 00 MB
Netwo rk 1 10 0MB
RAM : 2 GB
1,4 4 MO
In e t rna l disk s
CD/ROM
3 6.4 GB 3 6.4 GB
1,44 MO S C S I
CD/ROM
EthernetSwitch 100MB No 3
NIPSW3
Net 4 Gb
Net 1 Gb
Ne t 2 Gb
Ne t 1 Gb
Ne t 2 Gb
NIPSW1 LAN 1 - CISCO Cat alyst 2970T-24
MAVI R LAN
VLAN1 L AN 2 - CIS CO Catalyst 2970T- 24
VLAN2
NIPSW2
Network 2 10 0MB
Netwo rk 1 10 0MB
Netwo rk 2 1 00MB
Network 1 10 0MB
HP COMPAQPROLIANT DL380G2
HP COMPAQP ROLIANT DL380 G2
Pro ce sso r: Pe ntium III 1.4 GHz
Pro ce ss or: Pentium I I 1 .4 GHz RAM: 2GB
RAM: 2 GB In e t rna l disk s 3 6. GB 36.4 GB
1,44 MO S C S I
CD/ROM
Inte rna l disk s 36 .4 GB 36 .4 GB
1,4 4 MO S C S I
CD/ROM
Net 4 Ne t 3 Ne t 2 Net 1 10 0MB 100 MB 100 MB 10 0MB Network 1 10 0MB
Network 2 10 0MB
COMPAQ EVO D510 CMT Proc es so r: Pen tiu m IV 2Gh z
HP COMPAQP ROLIANT DL380G2 Pro ce ss or :Pentium I I 1 .4 GHz RAM: 2 GB
RAM : 256 MB DDR Intern al d isk
1,44 MO CDR/RW
40 GB
In tern al dis ks
S C S I
2 d rives 1 8 slots 1,44 M O
NIPWEB2
NIPWEB3
Netwo rk 2 1 00MB
Ne twork 2 1 00 MB
NIPAS2
36.4 GB
3 6.4 GB
36.4 GB
3 6.4 GB
Ne two rk 1 1 00 MB
SCSI
19 ” Color Mo nitor
NIPWEB4
CD/ROM
HP COMPAQPROLIANT DL380 G2 Proc ess or :Pen tiu m I I 1.4GHz
NIPAS1
Exi st sting ing Loca Locall dire director ct or ((Cisco Cis c o 41 417) 7)
DMZ
SCAL AR100 LTO Tap e librar y
2x 2 x 1000T 10 00 T Upl ink
Archive/Backup server
NIPTLB1
Cryst al servers
NIPARC1
36 .4 GB 36 .4 GB
1 ,4 4 MO S C S I
HP COMPAQPROLIANT DL380G2 Pro ce sso r :Pe ntium III 1.4GHz RAM : 2 GB
RAM: 2 GB Inter nal d isks
Network 1 10 0MB
CD/ROM
In e t rna l disk s 3 6.4 GB 3 6.4 GB
Netwo rk 2 1 00MB
HP COMPAQ PROLIANT DL380 G2 Pro ce ss or :Pe ntium III 1 .4 GHz RAM : 2 GB
1,44 MO CD/ROM S C S I
Network 1 10 0MB
In tern al d is ks 36.4 GB 36.4 GB
1,44 MO CD/ROM S C S I
2 x PC Wor kstation
NIPWS1,NIPWS3
PREP ROD system Web servers
Pr oductio n system W eb server s
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
