No title

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

.......................................... Tartalomjegyzék ..........................................

oszó .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. El˝ oszak avagy bántalmazás .. .. .. .. .. .. .. Az er˝ ok elleni er˝ oszak .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A n˝ oszak : férfier˝ oszak .. A családon belüli er˝ oítéletek és tévhitek .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. El˝ Az áldozatok hibáztatása .. .. .. .. .. .. .. A bántalmazó férfiakról szóló mítoszok A bántalmazás forrása : a szexizmus .. .. .. .. .. ossége az egyenl˝ oségért .. .. A férfiak felel˝ Bántalmazó férfiakkal foglalkozó programok Felfogásmódok .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Módszerek .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A programok kivitelezése .. .. .. .. .. .. .. A programok eredményessége .. .. .. .. .. A szakemberek képzettsége .. .. .. .. .. .. Tárgymutató .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

7 13 15 17 23 24 32 39 41 47 47 50 53 57 59 61

.......................................... oszó El˝ ..........................................

ok és a Manapság már egyre kevesebben tagadják, hogy a n˝ *Irodalomlista : oszak súlyos társadalmi probléma. ➜ Morvai Krisztina : gyerekek ellen irányuló er˝ Terror a családban, Az is kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a magyar társadalom Kossuth, 1998 reakciója egyáltalán nem áll arányban ennek a problémá➜ Miért marad ?, nane súlyosságával. Ez nemcsak az áldozatok védelmét és az elkö- Egyesület, 1999 ➜ Susan Forward : okkel szembeni fellépést szolgáló jogalkotás és joggyavet˝ Mérgez˝o szül˝ok, Háttér korlat terén mutatkozik meg, hanem az illetékesek, a közKiadó, 2000 vélemény, de még az úgynevezett szakemberek tájékozatlan- ➜ Judith Lewis Herman : Trauma és gyógyulás, oítéletes ságában, illetve a rendelkezésre álló tájékoztatás el˝ Háttér Kiadó – u szakirodalom, voltában is. Szegényes az a magyar nyelv˝ Kávé Kiadó – nane Egyesület, 2003 amely ezt a helyzetet orvosolhatná. Ennek a kiadványnak az a szándéka, hogy ezeknek sorát gyarapítsa.* A társadalom ➜ Patricia Evans : Szavakkal verve, oszakkal szemben csak akkor tud fellépése mindenfajta er˝ Háttér Kiadó – nane ohathatós lenni, ha a megtett lépések, bár fedik egymást id˝ Egyesület, 2004 ➜ Miért veszélyes a ol adódó els˝ obbben és térben, egy a probléma természetéb˝ mediáció a családon belüli ségi sorrendet követnek : er˝oszak kezelésében ? 1 Az áldozatok hatékony ellátása és védelme. Habeas Corpus ● Munkacsoport, 2005, okkel szembeni határozott fellépés. 2 Az elkövet˝ ● elérhet˝ o interneten is : 3 Az er˝ oszak össztársadalmi megel˝ ozése. ● habeascorpus.hu/tudja-e 4 Foglalkozás az elkövet˝ okkel. ● ofeltétele is van. Például A fenti lépések megtételének több el˝ eleve nehéz akár odáig is eljutni, hogy elismerjük magának oszaknak a tényét és annak valódi mértékét, ha nincs a az er˝

8

miért bántalmaz?

ol, hogy miben áll ez az er˝ társadalomban konszenzus afel˝ oszak, ki követi el és ki ellen. Az említett csekély számú publikáció kivételével ezekre a kérdésekre ma Magyarországon oleg olyan válaszok állnak rendelkezésre, amelyek inkább f˝ oket védik a tetteikért való felel˝ osségrevonástól, az elkövet˝ osségvállalástól, mint az áldozatokat az ellenük illetve felel˝ oszakos cselekményekt˝ ol. elkövetett er˝ Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a problémát egyáluen nevezik meg. Ma Magyarországon talán nem egyértelm˝ oszak” kifejezés a legelterjedtebb, bár a „családon belüli er˝ ez könnyen azt a benyomást kelti, mintha a család különo tagjai egyforma módon, gyakorisággal vagy mértékben böz˝ oszakot. Ugyanakkor a mai napig nem törkövetnének el er˝ osül tént meg annak világos meghatározása, hogy mi min˝ oszaknak, és mennyiben más a családon belüli egyáltalán er˝ oszak, mint az er˝ oszak többi formája. Az áldozatok és az er˝ ok közötti világos különbségtétel egyik f˝ o akadálya elkövet˝ oszak definíciója eleve az elkövet˝ ok szempontaz, hogy az er˝ jainak van alárendelve, ahelyett, hogy abból indulna ki, valójában milyen hatással van az az áldozatokra. Például a közorzést a szerefelfogás a féltékeny férfi által gyakorolt ellen˝ tet egyik megnyilvánulásának tekinti, és nem annak mértéo mennyire érzi magát korlátozva kében ítéli meg, hogy a n˝ oszakos szabadságában. De még a jogszabályok is pl. az er˝ o által alkalmazott er˝ oszak mértékéközösülést az elkövet˝ t˝ ol és céljától függ˝ oen ítélik meg és nem a sértett által átélt szenvedések alapján.

el˝ oszó

9

Legalább ugyanennyi a nézeteltérés arról, hogy mi a csaoszak forrása : bizonyos személyiségbeli torládon belüli er˝ patriarchátus = zulások vagy inkább a patriarchális társadalmi szerkezet és férfiuralom a szexista értékrenden alapuló kultúra összefonódása? osorban ennek a kérdésnek a megváEz a kiadvány els˝ szexizmus = nemi o irolaszolására törekszik és a témában magyarul elérhet˝ hovatartozáson dalomhoz képest terjedelmesebben foglalkozik az elkövet˝ o alapuló el˝ oítélet, els˝ osorban a n˝ ok személyével. hátrányos megküA kiadványt az Európai Unió Daphne programjának lönböztetése keretein belül adjuk ki. A Daphne program általános célja ok, a gyermekek és fiatalok elleni er˝ oszak megeaz, hogy a n˝ ozésére és leküzdésére indított kezdeményezéseket támogal˝ sson, és segítsen eljuttatni az újabb tagországokba az Unió ult elméleti és más országaiban e téren évtizedek során felgy˝ gyakorlati tapasztalatokat. A kiadvány megjelenését lehet˝ ové tev˝ o projekt konkrét célja az, hogy a közvélemény tájékoztatása és szakemberek képzése révén lefektesse az alapjait egy a bántalmazó férfiakkal foglalkozó szolgáltatásnak*, *A kétéves program els˝o fele egy képzés önkénamely els˝ osorban az áldozatok védelmét tartja szem el˝ ott, tesek számára. Ezek ok felel˝ osségvállalásának el˝ omozdítása és amely az elkövet˝ közül kerülnek majd oszak felszámolásához révén járul hozzá a családon belüli er˝ ki annak a telefonos segélyszolgáltatásnak az ozéséhez. és megel˝ ellátói, amelyhez bánMi az értelme egy ilyen szolgáltatás létrehozásának egy talmazó viselkedésükön változtatni kívánó férfiak olyan országban, ahol a társadalmi fellépés fentebb felsofordulhatnak majd. ojének még els˝ o lépcs˝ ofokait sem lépte meg rolt négy lépcs˝ a társadalom ?

10

Fontos lépés a n˝ ok oszak elleni férfier˝ felszámolása felé, ha férfiak törik meg a patriarchális férfiszolidaritást, és önkritikusan viszonyulnak saját magatartásukhoz.

miért bántalmaz?

oszak elleni fellépés Egyrészt, mint említettük, az er˝ akkor igazán hatékony úgy rövid, mint hosszú távon, ha mindezeket a területeket felöleli anélkül, hogy bármelyik anyagi vagy egyéb eszközöket vonna el az áldozatok védelmének odleges feladatától. Másrészt egy ilyen szolgáltatás jelenels˝ osége nem els˝ osorban a „megjavult” bántalmazók számát˝ ban mutatkozik meg, hanem abban, hogy a leghitelesebb oben felvázolt fogalmi zavart (miben módon tisztázná a bevezet˝ oszak, ki követi el és ki ellen?). Fontos lépés lenne áll ez az er˝ ok elleni er˝ oszak felszámolása terén, ha férfiak törnék meg a n˝ osorban összetartó, rosszul a patriarchális társadalmat els˝ felfogott férfiszolidaritást, és önkritikusan tudnának viszonyulni saját bántalmazó magatartásukhoz. De talán még nagyobb lépés lenne a megel˝ozés felé vezet˝ o ˝szintén és önúton, hiszen egy bántalmazó akkor tud csak o ként felhagyni a bántalmazással, ha a saját hatalmi szempontjai helyett képes empatikusan viszonyulni az áldozat élményéhez arról, hogy mi is a bántalmazás valódi hatása. u törés keletkezne a férfier˝ oIlyen módon precedens érték˝ oszakot gyökerénél tápláló kulturális és társadalmi beidegz˝ oszakos konfdésekben : férfiak tennék magukévá a nem er˝ oiesnek nevezett modelljeit, férfiak szakítanáliktuskezelés n˝ ok szempontjainak el˝ oítéletes elutasításával és válnak a n˝ ott és felnövekv˝ o férfiak szerep-modelljeivé nának más feln˝ oszakmentes viselkedésre. az er˝ Az elmúlt évtizedekben koherens elméleti és gyakorlati ultek össze több angolszász, modellt alkotó tapasztalatok gy˝

el˝ oszó

11

dél-amerikai és nyugat-európai országban arról, hogy mi kell ahhoz, hogy egy a bántalmazó magatartásukon változtatni akaró férfiakat ellátó szolgáltatás valóban el tudja érni a fentebb vázolt célt és ne (mint ahogy sajnos erre is van példa oszak felszíni tüneteit kezel˝ o a külföldi gyakorlatban) az er˝ o és a potenciális áldozatok bizkísérletezéssel a már meglév˝ ojelezné az tonságát veszélyeztesse, anélkül, hogy megkérd˝ oszak gyökeréül szolgáló el˝ oítéleteket és hatalmi beideger˝ *B˝ovebben lásd a 47. odéseket.* z˝ oldaltól. ott felvázolnánk ezt a modellt, elkerülhetetlenül Miel˝ ottünk már meg kell ismételnünk néhány dolgot, amelyet el˝ u kézikönyve leírtak. A nane Egyesület „Miért marad ?” cím˝ o a jelen publikáció testvér- (pontosabban joggal tekinthet˝ ovér-) kiadványának, ezért javasoljuk annak párhuzamos n˝ tanulmányozását. A „Miért marad” a „Hogyan segíthetünk” kérdésére igyekszik válaszolni, és a bántalmazottak támogatásának mikéntjébe nyújt részletes betekintést szociális od˝ o számára. (Ez a kiadvány munkások és minden érdekl˝ ok átvette a „Miért marad ?” néhány részletét, például a n˝ oszak típusainak definícióit.) elleni er˝ Az olvasó által kézben tartott kiadvány ugyanerre a kérosség tabumentes felvetése désre keresi a választ a férfifelel˝ és az azt körülvev˝ o o tévhitek eloszlatása révén. Ennek els˝ lépéseként tisztáznunk kell néhány, a témánk keretét alkotó alapfogalmat.

.......................................... oszak avagy bántalmazás Az er˝ ..........................................

oszak avagy bántalmazás szavak köznapi használata az Az er˝ oszakos viselkedést szokta jelezni. er˝ ok elleni, a családon belüli vagy partnerkapcsolati A n˝ oszak összefüggésében er˝ oszak alatt minden olyan hatalmi er˝ visszaélést értünk, amely érzelmi, testi, verbális, szexuális, gazdasági vagy szociális kényszer révén próbálja befolyásolni, oszak tehát korlátozni vagy megtörni mások akaratát. Az er˝ szisztematikus magatartás, a mások feletti uralkodásra, illetve orzésére irányuló stratégia. Az ennek során el˝ omások ellen˝ forduló – nemritkán agresszív – kitörések ilyen módon alapoen különböznek a bármely kapcsolatban el˝ oforduló pervet˝ ol. A szisztematikus er˝ oszak létuzésekt˝ patvaroktól és összet˝ o eleme nem az agresszivitás, hanem a hatarejöttének alapvet˝ otlen megoszlása. lom egyenl˝ oszak, er˝ oszakosság, agreszA hétköznapi nyelvben az er˝ szió, illetve agresszivitás eléggé összemosódó fogalmak. Ezért oszak is fontos tisztázni, hogy a fent leírt értelemben vett er˝ nem ugyanaz, mint az agresszivitás. Ez utóbbi olyan alkalmi, széls˝ oséges esetekben er˝ oszakos cselekményekben is megnyilvánuló, ám kontrollálható magatartás, amelynek célja ol függ. Így szolgálhat akár a támaaz adott körülményekt˝ dásokkal szembeni védekezésre, illetve valamilyen érték – pl. az élet, az utódok, a lakóhely – megóvására is.

Er˝ oszak = szisztematikus törekvés a mások feletti uralomra.

/ agresszivitás = er˝ oszak

14 Az er˝ oszak és az agresszivitás fogalmának összekeverése csökkenti az áldozatok melletti kiállás és az okkel elkövet˝ szembeni fellépés esélyeit.

miért bántalmaz?

E két fogalom összekeverése nemcsak fogalmi zavart okoz, hanem csökkenti az áldozatok melletti kiállás és az okkel szembeni fellépés esélyeit is, mivel egy kalap elkövet˝ alá veszi az uralkodásra irányuló szisztematikus és elhúzódó oszakot avagy bántalmazást az alkalmakként megnyilváer˝ oforduló, hol támadó, hol nuló, gyakorlatilag bárkivel el˝ u, széls˝ oséges esetekben er˝ oszakos cselekmévédelmi jelleg˝ nyekben is megnyilvánuló agresszív magatartással. Különöok elleni er˝ oszakra, amely átszövi a társadasen igaz ez a n˝ lom létének minden szintjét, ám ezt a tényt a társadalom ok is er˝ oszakosak” jelleg˝ u érvekkel éppen a „de hiszen a n˝ hárítja.

.......................................... ok elleni er˝ oszak A n˝ .......................................... „A n˝ ok elleni er˝ oszak bármely olyan, a n˝ oket nemük miatt ér˝ o er˝ oszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat n˝ oknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszféo, de nem korlátozandó a testi, szexuális és rában. Beleértend˝ oszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved lelki er˝ el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális oszakot. . . ”* visszaélést, . . . a házasságon belüli nemi er˝

ok elleni er˝ oszak funkciója a patriarchális társadaA n˝ o hierarchia fenntartása. Minden megnyillom alapját képez˝ vánulási formájának (úgy a személyes, mint a társadalmi kapcsolatok terén), az a szexista értékrend az alapja, amely a nemi sztereotípiákból levezetett különbségeket használja fel az ol következ˝ o hatalmi struktúrák meger˝ osítésére. (Ha ezekb˝ például a n˝ oies feladatokra hivatkozva egy férfi nem hajlanol, azzal a sztereotípiák dó kivenni a részét a gyereknevelésb˝ osíti. A n˝ o fog hiányozni a mellett saját hatalmát is meger˝ ˝ karrierje fog megtörni a gyesen töltött ol, az o munkahelyér˝ ot fogják kisebb eséllyel el˝ oléptetni, évek miatt, így végül a n˝ vagy neki lesz kisebb fizetése, ezért anyagilag a férfitól fog ok politikai, intézményes és szakmai diszkrimifüggni.) A n˝ oszak, a prostitúció és nációja, a szexuális zaklatás, illetve er˝

*Az ensz Deklarációja

a N˝ok Elleni Er˝oszak Megszüntetésér˝ol, 1993

16

miért bántalmaz?

okereskedelem, a n˝ oi test fogyasztási tárgyként való kia n˝ használása, a vallási szemléleten alapuló szegregáció és, természetesen a testi, lelki, társadalmi és szexuális bántalmazás minden formája felmérhetetlen károkat okoz, gyakran osíti az áldozatok életét is fenyegeti és nem utolsósorban er˝ okkel szemben. a férfiak hatalmi helyzetét a n˝

a szennyes leesik a padlóra. . . majd végül újra felt˝ unik a szekrényben, tisztán. . . HIHETETLEN (C) Jacky Fleming

ok elleni er˝ oszak els˝ osorban abban különbözik az er˝ A n˝ ooszak, szaktól általában, hogy úgynevezett strukturális er˝ vagyis egybecseng a közfelfogás alapjául szolgáló társadalunik a mi és kulturális normákkal és értékrenddel. Ezért t˝

a n˝ ok elleni er˝ oszak

17

társadalom számára a valóságosnál kisebbnek, illetve noruen, málisnak, és ezért nem ítélik el ugyanolyan egyértelm˝ oszak egyéb formáit. Eleve nehéz az er˝ oszakkal mint az er˝ összefüggésbe hozni olyan hétköznapi jelenségeket, amelyek teljesen beleivódtak az uralkodó kultúrába. Pl. a gyerekek fenekére mért ütést nem nevezik bántalmazásnak, vagy azt, ovel, mert a partnere hogy valaki azért rendelkezik szabad id˝ végez minden házimunkát, nem tekintik kihasználásnak oszaknak. Az er˝ oszak felismerését megkönyvagy gazdasági er˝ nyíti, ha arra figyelünk, hogy az milyen hatással van az áldoonek mi a látszólagos zatokra, és nem arra, hogy az elkövet˝ szándéka, vagy mennyire van tudatában a tetteinek.

strukturális er˝ oszak = a közfelfogás alapjául szolgáló társadalmi és kulturális normákkal és értékrendo del egybecseng˝ er˝ oszak

oszak : férfier˝ oszak A családon belüli er˝ oszak« a valamely családtag által a csalá„»Családon belüli er˝ don belüli n˝ ovel szemben nemi hovatartozása alapján elkövetett fizikai, pszichikai és szexuális visszaélés, amely a könny˝ u testi sértést˝ ol a súlyos fizikai bántalmazásig, emberrablásig, fenyegetésig, megfélemlítésig, kényszerítésig, üldözésig, mego er˝ oszaalázó szóbeli visszaélésig, lakásba (helyiségbe) történ˝ kos vagy jogtalan behatolásig, gyújtogatásig, vagyontárgyak oi nemi szerv megcsonkításáig, a n˝ ok prostönkretételéig, a n˝ titúciós célú kizsákmányolásával járó er˝ oszakig, a háztartási alkalmazottak elleni er˝ oszakig, és e cselekmények elkövetési kísérleteiig terjed.”*

*Az ensz Gazdasági és Társadalmi Tanácsa 1996/12 határozata, közölte : N˝ok joga, az Esélyegyenl˝ oségi Kormányhivatal kiadványa, 2003.

18

miért bántalmaz?

oszak az er˝ oszaknak az a formája, családon belüli A családon belüli er˝ er˝ oszak = szemé- amely a személyes kapcsolatok terén (de nem feltétlenül az lyes kapcsolatban otthon négy fala között) jelenik meg. Irányulhat bárki elmegjelen˝ o er˝ oszak

oszak célja : a férfier˝ biztosítani a férfi o hatalmát és a n˝ alávetettségét

ovel közeli vagy bens˝ oséges kapcsolatban len, aki az elkövet˝ áll vagy állt. Elvben a partnerek bármelyike elkövetheti, de oszakos a gyakorlatban kb. 90%-ban férfiak követnek el er˝ ok és gyermekek terhére. cselekményeket a családon belül n˝ Ez a statisztikai aránytalanság már önmagában indook által a velük kapcsolatban álló férkolttá teszi, hogy a n˝ oszakos cselekményeket a normáfiak rovására elkövetett er˝ o egyedi eseteknek, míg a családon belüli er˝ oszakot, tól eltér˝ ok elleni er˝ oszak, a patriarchámint társadalmi jelenséget a n˝ oszak egyik meglis „enyém vagy” szemlélet, tehát a férfier˝ nyilvánulásának tekintsük. Ennek célja, ezúttal a személyes ot, a „vagy enyém, vagy senkié” elve alapkapcsolatokban (s˝ ján, nemritkán még a kapcsolat végeztével is), ugyanaz, mint ok elleni er˝ oszak bármely más formájának: biztosítani a a n˝ o alávetettségét. Ezt az értelmezést két férfi hatalmát és a n˝ o tény is alátámasztja: szembeötl˝ ok által gyakorolt er˝ oszaknak szinte soha nem 1 A n˝ ● a partner feletti uralom a célja. Az esetek kis hányadát kio bántalmazó n˝ ok szinte mindig felhagynak az er˝ oszaktev˝ oszak/bántalmazás kal, amikor véget ér a viszony. (Lásd az er˝ unését kövefentebbi meghatározását.) A kapcsolat megsz˝ t˝ o, illetve azt megtorló zaklatás ellenben nagy hányadát teoszakos cselekményeknek. szi ki a férfiak által elkövetett er˝ ok szinte soha nem er˝ oszakosak olyan férfival, aki nem N˝


19

oszak akar velük kapcsolatra lépni. A családon belüli er˝ oit visel˝ o férfier˝ oszak ellenben néha olyan esetekjellemz˝ ofordul, amikor a férfi csak úgy gondolja, hogy a ben is el˝ onek járnia kellene vele. kiszemelt n˝ 2 A partnergyilkosságok esetében, amelyeket a csalá● oszak legkirívóbb megnyilvánulásának szokdon belüli er˝ tak tekinteni, a nemzetközi statisztikák összevetése szerint ok körülbelül 10 százaléka n˝ o. Ezeknek csaknem az elkövet˝ 90 százaléka azonban sok éven át szenvedett szisztematiol a tétlen környezet gyakran kus bántalmazástól, amelyr˝ tudott is. A maradék 10 százalék sem a neme miatt vagy uralkodási vágytól indíttatva öli meg párját, hanem olyan u és összetett – okok miatt, amelyek semmiben – sokrét˝ sem különböznek azoktól, amelyek miatt férfiak szoktak megölni más férfiakat. Ezzel szemben a partnergyilkosok csaknem 90 százalékát kitev˝ o férfiak ságokat elkövet˝ áldozatainak több mint 80 százaléka azért halt meg, mert ot˝ ol már korábban elvált vagy el akart válni. Ezek az elkövet˝ o vagy válási szándékukat éppen kinyilvánító válófélben lév˝ ok ráadásul az esetek 90 százalékában korábban, gyakran n˝ több alkalommal is feljelentést tettek bántalmazás miatt obbi gyilkosuk ellen. kés˝ A kapcsolaton belüli er˝ oszak a szóbeli er˝ oszaktól a szexuális er˝ oszakig többféle formában jelentkezhet. Az alábbiakban a bántalmazás megnyilvánulási formáinak széles választékából csupán a legjellegzetesebb példákat soroljuk fel.

A kapcsolaton belüli er˝ oszak a szóbeli er˝ oszaktól a oszakig szexuális er˝ többféle formában jelentkezhet.

20

miért bántalmaz?

Szóbeli er˝oszak : Ha valaki (rendszerint a férfi) bántalozik, mazással, veréssel fenyegeti a párját, ha azzal fenyeget˝ hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el, ha lekicsinyli a n˝ ot, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi (például a vallása vagy az etnikuma miatt). o értéktárMegfélemlítés : Ha tör-zúz, megrongálja a n˝ gyait, csapkod, puskával vagy más fegyverekkel fenyeget, féoen viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan lelmet kelt˝ faggatózik, életveszélyesen vezet. Lelki er˝oszak : Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a o el˝ ol, ugyanakkor ellen˝ orzése alatt tartja, végletesen féln˝ tékenykedik, önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló ojelezi, vagy akár meg is semdöntéseit rendszeresen megkérd˝ ˝t okolja, még a n˝ o elleni agresszióért is a misíti. Mindenért o n˝ ot hibáztatja, annak érzéseit, tapasztalatait kétségbe vonja oként a bántalmazás súlyosságát illet˝ oen), nem hajlandó (f˝ o azt álmegbeszélni a problémákat, kétségbe vonja, ha a n˝ lítja, hogy problémák vannak. o mit csiElszigetelés : Ha a férfi megszabja, hogy a n˝ nálhat és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl. Nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Elzárja el˝ ole a telefont, mindenhoorzése alatt tartja otthon, vá elkíséri, folyamatosan az ellen˝ munkahelyen, iskolában stb., átkutatja zsebeit, táskáját. ot lökdösi, megüti, megTesti er˝oszak : Ha a férfi a n˝ o haját húzza, ököllel veri, belerúg, pofozza, fojtogatja, a n˝


21

megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel, zsiofegyverrel, nehéz tárgyakkal) fenyegeti vagy lettpengével, l˝ ot. bántja a n˝ Szexuális er˝oszak : Ha olyan szexuális tevékenységre kényot, amit az nem akar, ha a szexszel fájdalmat okoz szeríti a n˝ oszakolja, bántalmazza intim neki, vagy megalázza ; ha meger˝ testrészeit, vagy ha kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. A n˝o legalapvet˝obb jogainak megtagadása, mozgásszabadságának, elemi igényeinek korlátozása : Ha nem engedi meg, onek t˝ ole független magánélete is legyen, bezárja, hogy a n˝ kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt, meggátolja, hogy fogamzásgátló eszközt használjon. o dolGazdasági, anyagi er˝oszak : Nem engedi, hogy a n˝ gozni járjon, vagy legyen saját pénze, illetve, ha van, azt elviole, a közös néven leszi, és saját belátása szerint ad csak bel˝ v˝ o céggel (Bt., Kft.) zsarolja. Minden kiadást, amire a n˝ o kér ˝ szabadon rendelkezik a pénzzel. ojelez, míg o pénzt, megkérd˝ oszak fent leírt fajtái általában hasonló forgatóAz er˝ könyv alapján követik egymást, illetve keverednek egymásoszak jellege, illetve kibonsal. Ez is arra mutat, hogy az er˝ takozása nem a bántalmazó férfi temperamentumától vagy ol függ, hanem az er˝ oszak funkciójától, ami nem egyéniségét˝ o ellen˝ orzés alatt tartása. más, mint a n˝ Az er˝oszak eszkalációja : Az er˝ ooszak fokozatosan er˝ södik egyazon kapcsolaton belül a gúnyolódástól a szóbeli

az er˝ oszak o funkciója : a n˝ ellen˝ orzés alatt tartása

22

*Ez els˝osorban durva

fizikai és lelki er˝ oszak el˝ ofordulásakor igaz, míg sok más esetben például a gazdasági oszak vagy a szóbeli er˝ bántalmazás a kapcsolat állandó eleme.

miért bántalmaz?

bántalmazáson, a fenyegetéseken, lökdösésen, pofonokon, oszakon rúgásokon, csonttörésen, égési sebeken és nemi er˝ keresztül egészen a halálig. Ezt azonban gyakran nem nyílegyenes vonalban, hanem ciklikusan teszi. Az er˝oszak ciklusai : A bántalmazó kapcsolatok némeo szakasz jellemzi: a feszültség lyikét három jól elkülöníthet˝ oszakos kitörés és a megbáfelgyülemlésének szakasza, az er˝ nás szakasza.* A feszültség felgyülemlésének idején a kapusödnek és súlyosbodnak a súrlódások. csolatban egyre s˝ ur˝ oszakos kitörés csökkenti a A feszültség csúcspontján az er˝ feszültséget. Ezután a bántalmazó nemegyszer megbánást mutat, bocsánatot kér, kedvesen és szeretetreméltóan viselkedik. Ebben a szakaszban az áldozat a megbánás hatására oszakos partnegyakran azt reméli, és hisz is benne, hogy er˝ re megváltozik és nem lesz durva többé. oszak ciklusai azonban újra és újra megismétl˝ odAz er˝ ot, id˝ ovel az er˝ oszak körforgása általában felgyorsul: nek. S˝ oszakos kitörések egyre gyakoribbá és egyre durvábbá az er˝ válnak, sokszor katasztrofális következményekkel. A három unik a megbánó szakasz is. fázis összefolyik, az évek során elt˝

.......................................... oítéletek és tévhitek El˝ ..........................................

ok elleni er˝ oszakot el˝ oítéletek és tévhitek egész sora övezi, A n˝ oszakot alkalmazó amelyek az áldozatokat okolják és az er˝ férfiakat igazolják. Ezek nemcsak a kocsmai beszélgetésekben vagy a közmondásokban („Pénz olvasva, asszony verve. . . ”) vannak jelen a kultúrában, hanem annak minden szintjén. ol a tévhitekb˝ ol közvetve cáfoltuk már azt a ketEzekb˝ ot, amely szerint „az er˝ oszak ugyanolyan a családon belül, t˝ oszak ugyanolyan, akár mint bárhol máshol”, illetve „az er˝ o, másképp szólva az er˝ oszaknak nincs férfi követi el, akár n˝ ok elleni er˝ oszak strukturális és sziszneme.” Utaltunk a n˝ tematikus mivoltára, valamint arra, hogy a családon belüli oszak, mint társadalmi jelenség, valójában férfier˝ oszak, er˝ ok által férfiak ellen elkövetett er˝ oszak nemcsak mivel a n˝ u és így alapszámra sokkal kisebb, hanem személyes jelleg˝ oen különbözik a férfiak által n˝ ok terhére elkövetett er˝ ovet˝ szaktól éppen abban, hogy nincs jelen benne a külvilág által is szentesített uralmi elem. Az alábbiakban áttekintünk néhányat azokból a – nemol, amecsak a bántalmazók által hangoztatott – nézetekb˝ lyeknek megváltoztatása egyik alapfeltétele az áldozatok épuleg biztosítani késégét és a bántalmazók kezelését egyidej˝ pes programoknak. Az ilyen programok ismertetése és azok

24

miért bántalmaz?

magyarországi feltételeinek megteremtése az egyik célkit˝ uzése ennek a kiadványnak.

Az áldozatok hibáztatása ok elleni er˝ oszak társadalmi elfogadottságának egyik fonA n˝ tos oka az áldozatok hibáztatása és az e körül kialakult ferdítések, illetve tévhitek. ok viszont „Igaz, hogy a férfiak inkább odacsapnak egyet, a n˝ lelki terrorban tartják partnerüket”  Ez az érv szinte minoszak téden esetben elhangzik, amikor a családon belüli er˝ mája felmerül. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a fizikai er˝oszakot mindig kíséri lelki er˝oszak is. Nem létezik olyan fizikailag agresszív bántalmazó, aki a lelki terrornak valamely – leggyakrabban számos – formáját ne alkalmazná. Nem létezik tehát az idézett „egyensúly” sem: mire a bántalmazás odáig jut, hogy a környezet elismeri a bántalmazás tényét, o már rég nincs abban a helyzetben, hogy a bántalmazott n˝ „visszabántalmazza” partnerét. Fontos továbbá különbséget ovel hat a bántalmatenni aszerint, hogy a „terror” milyen er˝ zott félre : a felsorolt tipikusan bántalmazási technikák feo, pszichésen romboló hatása minden esetre érvényes nyeget˝ ˝ket. o használja o – akár férfi, akár n˝

el˝ oítéletek és tévhitek

25

E téma illusztrálására hadd álljon itt egy idézet az úgyok egyikének (Grád András Ph.D., jogász, nevezett szakért˝ o) tollából : pszichológus, emberi jogi szakért˝ „Nagyon gyakran el˝ ofordul, hogy egy kapcsolatban a n˝ o legalább annyira felel˝ os a kapcsolat ellehetetlenüléséért, tengernyi – nem fizikai – agressziót tanúsít, míg végül elcsattan néhány pofon. Az önkontrolljukat vesztett férfiak részér˝ ol ez természetesen elfogadhatatlan magatartás, azonban a kérdés semmiképpen sem redukálható le a n˝ oi jogvéd˝ o mozgalmak által áhított »pofonegyszer˝ oket egyolu« képletté, amely a n˝ dalúan áldozatként tünteti fel.”*

Ez az okfejtés egyrészt elfogadhatatlannak nevezi a bántalmaol igazolhatónak tünteti fel azt. Az igazolhatózást, másrészr˝ ság látszatát azzal tartja fenn, hogy bizonyos vélekedéseket tényként tüntet fel, miközben bizonyos tényeket eltitkol: 1 Összemossa az agresszivitást – tehát azt a mindkét ● nembeli emberben meglév˝ o, kontrollálható tulajdonságot, amely gyakran (ön)védelmi reakció valamivel szemben – az oszakkal – amely pedig egy hatalmi helyzet fenntartására er˝ irányuló szisztematikus módszer. o mércével mér, ami pedig elkö2 Formálisan egyenl˝ ● o és áldozat, vagyis egyenl˝ otlen helyzetek esetében nem vet˝ más, mint a diszkrimináció és az uralom fenntartásának újabb eszköze. oszak alkalmazása 3 Eltussolja azt a tényt, hogy az er˝ ● oszak mindig választás kérdése és hogy a családon belüli er˝ alapja nem az agresszivitás vagy az önuralom elvesztése, oséggel szembeni intolerancia. hanem az egyenl˝

*Grád András Ph.D. : A

prostitúcióról és a megvert n˝okr˝ol – tárgyilagosan, Élet és irodalom, 2003. okt. 10.

Egyenl˝ o mérce alkalmazása egyenl˝ otlen felekre : diszkrimináció, az uralom meger˝ osítése.

26 A családon belüli er˝ oszak alapja nem az agresszivitás vagy az önuralom elvesztése, hanem az oséggel szemegyenl˝ beni intolerancia.

*„tipikus n˝oi terror ha

o visszabeszél vagy a n˝ folyton beszél, vagy h˝ utlenkedik szóval vagy tettel, vagy nem végzi el a házimunkát, vagy hanyagolja a gyerekszülést/gyereknevelést, sajnos törvényeink valamennyi magatartásformát ma büntetlenül lehet˝ ové teszik” „himalája” nev˝ u hozzászóló egy az Interneten folytatott vitához a feminizmusról. – Forrás: http://indymedia.hu

miért bántalmaz?

unik a fenti Az olvasó számára talán indokolatlannak t˝ három tézis Grád András evidensen hangzó és a közfelfoo állításairól. E kiadvány egyik célja éppen gással összecseng˝ az, hogy a bántalmazás körülményeinek új megvilágításával és tényekkel ébressze rá az olvasót arra, hogy ezek az állítáo felel˝ osséget sok gyakran csúsztatások. Például, ha egyenl˝ tulajdonítunk a feleknek a kapcsolat ellehetetlenüléséért, o helyzetben voltak a feltételezzük, hogy a partnerek egyenl˝ kapcsolat létrejöttekor vagy annak során. Ez eltitkolja azt a tényt, hogy a párkapcsolatok valódi közege a patriarchátus, ok eleve hátrányos helyzete nemcsak gazdaságilag, vagyis a n˝ hanem a döntéshozatalok terén is, úgy a társadalmon, mint a családon belül. A patriarchális családmodellben a férfi bizo feladata pedig gontosítja a „rendet” és a (több) pénzt, a n˝ ol és érzelmi egyensúlyádoskodni az otthon szervezettségér˝ ról. Az ilyen kapcsolatokban a „védelemért engedelmesséo egyenl˝ otlenségekget cserébe” középkori formulája alapvet˝ ben szokott megnyilvánulni a tekintetben, hogy a partnerek mennyire önállóak anyagilag, mennyi szubjektív és valós mozgási szabadsággal bírnak, illetve hogy hogyan gondolkoznak arról, hogy mit várhatnak el, illetve követelhetnek meg a párjuktól. Ilyen körülmények között érdemes felok által alkalmazott „terror” vagy tenni a kérdést, hogy a n˝ oka kapcsolat „ellehetetlenülése” hány esetben takarja a n˝ t˝ ol automatikusan elvárt engedelmesség vagy a „házastársi kötelességek” teljesítésének megtagadását, vagy úgynevezett oies” viselkedést.* „nem n˝


27

Sok férfi akkor érzi lehetetlennek a kapcsolatot, amikor a férfiuralom hétköznapi kommunikációként elfogaoek a n˝ ok feletti uradott mechanizmusai már nem elegend˝ lom fenntartására. Minél inkább azonosul egy férfi a hagyományos férfiszereppel, annál nagyobb az esélye annak, hogy ojelezve érezze a férfiasságát és olyan ilyen esetekben megkérd˝ megoldásokat keressen, amelyek emlékeztetik a párját arra, hogy ki az úr a háznál. „Valójában a férfiak a bántalmazottak”  Van olyan kutató is, aki kimondottan arra a következtetésre jutott, hogy oszak áldozatainak többsége valójában a családon belüli er˝ férfi. Például Tamási Erzsébet szerint „a családon belül elkövetett súlyos cselekmények esetén (emberölés és kísérlete) öt áldozat közül három férfi. . . A kiskorú veszélyeztetése uncselekmény áldozatává pedig a fiúk kétszer gyakrabban b˝ ott válnak, mint a lányok. . . ” Tamási megjegyzi, hogy „a feln˝ párkapcsolatok kivételével, minden más viszonyban (saját o, testvér, após, egyéb hozzátartozó) az áldozagyerek, szül˝ unok többsége is férfi”. A párkapcsolati b˝ tok és az elkövet˝ oen azonban azt írja, 1997–2002 között cselekményeket illet˝ uncseo partnere elleni b˝ évi átlagban 2700 férfi követett el n˝ o a férfipartnere ellen. * lekményt, míg 478 n˝ Bár – különösen ilyen állítások kapcsán – külön tanulo mányt érdemelnének a statisztikák felhasználásának eltér˝

Sok férfi akkor érzi lehetetlennek a kapcsolatot, amikor a férfiuralom hétköznapi kommunikációként elfogadott mechanizmusai már oek a nem elegend˝ n˝ o feletti uralom fenntartására.

*B˝unös áldozatok, bm Kiadó, 2005

28

miért bántalmaz?

módszerei, itt csak néhány szempontot említenénk meg. Tamási elemzése például nem közöl egymással világosan öszszehasonlítható adatokat, annak feltárására pedig kísérletet sem tesz, hogy az adatokat torzítja-e az a jelenség, hogy a hatóságok érzékenyebben reagálnak a férfiak és fiúk séuncselekményekre, mint a n˝ ok, illetve relmére elkövetett b˝ olányok elleniekre. Korábban már beszéltünk az alkalmi er˝ szakos megnyilvánulások és a tartós uralmi helyzet megteremtésére irányuló, szisztematikus bántalmazás közötti küol. Beszéltünk arról is, hogy a családon belüli er˝ olönbségr˝ ok alávetett helyzetének fenntartászak valóságos célja a n˝ ok azonban ugyanabban az elnyomott és jogvédelem sa. A n˝ nélküli helyzetben vannak a társadalom egészében, mint családjukon belül. Ez a tény alkalmas arra, hogy maradásra kény˝ket, bármilyen elviselhetetlen a helyzetük a csalászerítse o don belül, mivel a társadalom sem nem ösztönzi, sem nem oszak nyilvános elítélését vagy támogatja a családon belüli er˝ az abból való kitörést. Jelenleg a társadalmi szemlélet, a jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat, valamint az áldozatok hatékony védelok mét biztosító szociális háló súlyos hiányosságai miatt a n˝ által elszenvedett bántalmazások nagy része rejtett marad.


29

ol fog szólni e kiadvány kés˝ obb megjelen˝ o második ré(Err˝ oszak általános társadalmi elfogadottsága öszsze.) A férfier˝ oszak elleni fellépésre hivatott hatóságokszefonódik az er˝ nak azzal a folyamatosan elkövetett hibájával, hogy különok ellen elkövetett b˝ uncselekkülön kezelnek minden a n˝ opontban el˝ oményt, mintha mindegyikük egy az adott id˝ fordult egyszeri cselekmény lenne. Ilyen módon hozzájárulnak ahhoz, hogy láthatatlan maradjon a férfiuralom hétok mindennapi élete felett gyakoköznapi gyakorlata, a n˝ orzés vagy a fenyegetések rendszeres ismétl˝ odése. rolt ellen˝ oreláthauncselekményre, amely el˝ Így aztán sor kerül sok b˝ ozhet˝ o lett volna és amely el˝ ott a jogaltó, és ezáltal megel˝ ok elleni er˝ oszak átkalmazók mégis értetlenül állnak. A n˝ itatja a társadalmi lét egész szövevényét és ezért csak a legor˝ ol id˝ ore felrázni a közvélebrutálisabb esetek képesek id˝ ményt. Ezek sem eredményeznek azonban olyan szemléletok ellen irányuló elterjedt és hétköznaváltozást, amely a n˝ oszakot emberi jogi kérdésnek tekintené. A férpivá vált er˝ fiközpontú szemléletben a férfi által elszenvedett sérelem számít csak igazi eseménynek és eleve súlyosabban esik latok által elszenvedett férfier˝ oszak számtalan forba, mint a n˝ mája. Ilyen körülmények között enyhén szólva kétes értéuvé teszi a fent említett statisztikát az a tény, hogy az itt k˝ os bírósági felsorolt szempontok nélkül dolgozott fel joger˝ döntéseket.

30

miért bántalmaz?

„Az áldozatok közös jellegzetességei”  Az áldozatoknak u agresszorként való beállítása okkel egyenérték˝ az elkövet˝ csak egyik formája az áldozatok hibáztatásának. Ugyanennek a jelenségnek egy másik megnyilvánulási formája az, ol vezeti le az er˝ oszak amely az áldozatok jellegzetességeib˝ ofordulásának tényét. Ez a tévhit az áldozatok megbélyegel˝ zése és további elszigetelése révén nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy azok ne emelhessék fel a szavukat. A vao, társadalmi vagy anyagi helyzetére, lóságban bármelyik n˝ illetve képzettségi szintjére való tekintet nélkül válhat bánoszak áldozatává. Az er˝ oszak fotalmazás vagy szexuális er˝ lyamata ugyanis – mint azt a fentiekben kifejtettük – nem az áldozat sajátosságai, hanem annak szisztematikus, személyiséget romboló hatása révén hat. o tévhit egyik oz˝ „Ha nem megy el, nincs is ellenére”  Az el˝ o kérdésére a változata az, amelyik a „miért marad” sorsdönt˝ n˝ ok valamiféle pszichológiai jellegzetességében, s˝ ot, perverz o hajlamában arra, hogy szenvedjenek keresi a választ. Sok n˝ nem táplálna a változásba vetett hiú reményt, ha nem hitet˝ felel˝ ossége, hogy megszelídítse a bánnék el vele, hogy az o talmazót. A maradás valódi oka a társadalom által felkínált valós kiút hiánya, az anyagi függés, az elszigeteltség, az önbizalom elvesztése, a depresszió, a félelem és még sok más, oi szerep gyereka bántalmazás nyomán kialakult, illetve a n˝ odött mechanizmusban kortól való tanulása során beidegz˝ o. keresend˝


31

Férfi: Van esetleg valami, ami KÖZÖS a családon belüli er˝ oszak áldozataiban – valami, ami RÁVEZETHETNE hogy MIÉRT is válnak áldozattá? N˝ o : Van. Az egyetlen tényez˝ o, ami KÖVETKEZETESEN jelen volt az általunk tanulmányozott ÖSSZES esetben, az az er˝ oszakos partner. (C) Jacky Fleming

32

miért bántalmaz?

A bántalmazó férfiakról szóló mítoszok ok elleni er˝ oszak valódi természetének felismerését az A n˝ o mértékben akadályozzák áldozatok hibáztatásával egyenl˝ a bántalmazó férfiakról szóló mítoszok és mindazok a néok tetteinek igazolására, illetve szezetek, amelyek az elkövet˝ osségük elhárítására szolgálnak. mélyes felel˝ „Az er˝ oszakos férfiak betegek”  A bántalmazó férfiak között semmivel sem nagyobb az elmebetegségekben szenveok aránya, mint a lakosság egészében. Ráadásul aki valód˝ ban annyira beteg, hogy nem ura a tetteinek, az azt sem tudja eldönteni, hogy mikor, hol, kivel szemben „boruljon el az agya”, vagy hogy milyen testrészeket kell ütnie ahhoz, hogy cselekményének következményei rejtve maradhassanak, il˝t miattuk. Márpedig osségre vonni o letve ne lehessen felel˝ a bántalmazók túlnyomó többségének nem okoz gondot, orzése alatt tartsa ezeket a szempontokat. hogy ellen˝ az alkohol és a kábítószerek nem elváltoztatják a személyiséget, hanem el˝ ohoznak bel˝ ole már meglév˝ o tendenciákat. . .

„Alkohol vagy kábítószer hatása alatt cselekszenek”  Ez az érv nem a bántalmazás valódi mozgatórugóiról szól, hanem arról, hogy hogyan emelkedett a „férfivirtus” az általános kultúra rangjára és vált kvázi-tudományos érvvé. Közismert, hogy mennyire különbözik az alkoholizmus társaok esetében. Érdemes elgondalmi megítélése férfiak és n˝ ok elleni er˝ oszak esetében miért dolkozni azon is, hogy a n˝ o körülménynek azt, amit más fogadja el a kultúra enyhít˝ o vagy veszélyeztet˝ o tettek, pl. az személyek integritását sért˝


33

uvezetés esetén súlyosbító körülménynek tekint. ittas járm˝ Vagy azon, hogy a legtöbb ember békés marad alkohol vagy kábítószerek hatása alatt is – mi a közös vonása azoknak, ok elleni er˝ oszak esetében miért nem alkalakik nem ? A n˝ o és tudományomazza a társadalom azt a köztudatban is él˝ osített megfigyelést, hogy az alkohol és a kábísan is meger˝ ohoztószerek nem elváltoztatják a személyiséget, hanem el˝ ole már meglév˝ o tendenciákat ? A bántalmazó férnak bel˝ o, fiak esetében is szemmel láthatólag gyakrabban fordul el˝ hogy azért isznak, hogy aztán üssenek, mint hogy azért ütnének, mert ittak. . . ofordul „Beilleszkedésre képtelen személyek”  Valóban el˝ ez az eset is, de inkább mint kivétel. A bántalmazó férfiak ot, általában tökéletesen beilleszkednek a környezetükbe, s˝ o személy uvöl˝ nagy részük híres arról, hogy mennyire elb˝ o párjával is az volt a kapcsolat kezdetén, (mint ahogy leend˝ ott „birtokon belülre” került volna). Sokan közülük közmiel˝ ismert személyiségek, akik mások példaképei és gyakran nemcsak a hatóságok, hanem még áldozatuk családjának megértését is magukénak tudhatják. „Ilyennek születtek”  A pszichológia története a viselkedés biológiai, illetve társadalmi magyarázatának ide-oda hullámzása. Azonban még az olyan korszakokban is (mint például a jelenlegi), amikor a biológiai magyarázatok kerülnek

34

miért bántalmaz?

otérbe, legalább annyi kutatási eredményt lehet felmutatel˝ oszak (éppen úgy, mint a ni annak bizonyítására, hogy az er˝ ot, a biológiai magyaránemi szerepek) tanult magatartás. S˝ zatok is ellentmondanak egymásnak. Például egy viszonylag új kutatás szerint az egy adott felmérésben magas tesztoszteron-szintet felmutató férfiak múltja nem azért tartalmaz oségesen agresszív elemeket, mert a tesztoszteron (az úgyb˝ nevezett férfihormon) magas szintje váltja ki az agressziót, o agresszív viselkedés od˝ hanem mert az elhúzódó és ismétl˝ fokozza a tesztoszteron kiválasztódását a szervezetben, féroknél egyaránt. (Mellékesen, még azok a szakérfiaknál és n˝ ok is, akik meg vannak gy˝ oz˝ odve arról, hogy a magatartát˝ ol erednek, mintha sejtenék, hogy a természet sok a génekb˝ nem kikerülhetetlen és saját gyermekeiket például óvni próo” befolyásokbálják a homoszexuális viselkedésre „ösztönz˝ tól és magatartásoktól.) Miért maradnak a kapcsolatkezelés er˝ oszakmentes („n˝ oies”) modelljei észrevétlenek a fiúk és a férfiak számára ?

„Ezt tanulták”  A bántalmazást a biológiai magyarázatok divatja ellenére a legtöbben tanult viselkedésformának teusíti, ha ofordulását különösen valószín˝ kintik, amelynek el˝ oszak tanúja vagy áldozaa bántalmazó gyermekkorában er˝ ta volt. Nagyon sok igazság van ebben az álláspontban. Egysíkú használata azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, oszakos férfi felnövekedésekor szinte mindig jelen hogy az er˝ ok is, akik szerep-modellként szolgálhattak volna voltak n˝ oszakmentes viselkedésre. Ennek ellenére a fiatal fiúk az er˝


35

ott férfiak általában nem a n˝ ok viselkedését utánozés a feln˝ oies” modelljei zák. Miért maradnak a kapcsolatkezelés „n˝ észrevétlenek a fiúk és a férfiak számára ? Ennek vizsgálata közelebb tudna vinni bennünket a bántalmazás valódi okáokkel szembeni el˝ oítéletek nak, a szexizmusnak, vagyis a n˝ és a hatalom összefonódásának felismeréséhez. „Érzelmi analfabéták”  A bántalmazást gyakran a férfio problémáival, az érzelmeik, szükségleteik, illetve ak bels˝ igényeik felismerésére és megfogalmazására való képesség hiányával magyarázzák. Való igaz, hogy ezen a téren nagyon sok bántalmazónak szegényes az eszköztára. Igaz az is, hogy az úgynevezett férfiasság ezen a téren okozza a legtöbb szenvedést maguknak a férfiaknak is, és ez teszi a hagyományos férfiszerepet statisztikailag is kimutatható egészségügyi kocové. kázati tényez˝ „és testem végül megbetegedett mert férfi vagyok és nem tudja senki, még magam sem, hogy mennyit szenvedek” József Attila egy töredékben maradt verse, 1935.

Ugyanakkor amikor egy férfi rákényszeríti az akaratát egy n˝ ore, pontosan tudja, hogy mit akar, és ezt kommunikálja is, szavakkal és tettekkel. A bántalmazás tehát valójában egy az érzelmek, illetve az igények kifejezésére szolgáló módszer, és nem az abban való járatlanság.

36

miért bántalmaz?

A bántalmazók ha- „Nem tudják, mit tegyenek a dühükkel”  A bántalmazást tékony fegyverként gyakran azzal magyarázzák, hogy a férfi nem tudja konstrukhasználják a dühütív módon kifejezni a dühét. Valójában a bántalmazók hatéok ket, amelyet a n˝ ok vagy kony fegyverként használják a dühüket, amelyet a n˝ vagy más, náluk más, náluk gyengébb személy ellen irányítanak, és nem pélgyengébb személy dául a fennálló rend vagy a munkaadójuk ellen. A bántalmaellen irányítanak, zók gyakran ürügyként is használják a dühüket. Egy-egy dühés nem például a fennálló rend vagy a kitörés után azzal mentegetik magukat, hogy dühösek volmunkaadójuk ellen. tak és akár megbánást is mutatnak, hogy ily módon elkerül-

osségre vonást és a szembesülést tetteiknek a sérjék a felel˝ tettekre hátrányos következményeivel. A bántalmazó férfiak igenis kifejezik az érzelmeiket, többek között a dühüket, és megválasztják, hogy mikor és kivel szemben teszik azt. A bántalmazó kommunikáció és bizonyos érzelmek bizonyos módon való kifejezése valójában a bántalmazás egyik taktikai alkotóeleme, és nem annak magyarázata. Abból, hogy oszaA bántalmazók meg- a bántalmazók megválasztják, hol és kivel szemben er˝ választják, hol és kosak, az következik, hogy a bántalmazás nem kommunikivel szemben er˝ oo nekációs probléma és nem is a düh kezelésével összefügg˝ szakosak. hézség, hanem választás. Nincs olyan körülmény, amely arra kényszeríthetne egy oforférfit, hogy szóban vagy fizikailag társára támadjon. El˝ dulhatnak körülmények, amelyek növelik annak esélyét, hogy egy férfi bántalmazóvá váljék, de semmilyen körülmény nem oszak választását. Ebb˝ ol követteszi elkerülhetetlenné az er˝ oen téves minden olyan magyarázat, amely a bántalmakez˝ zást más személyekkel hozza összefüggésbe, például azzal,


37

hogy milyen a velük folytatott kommunikáció vagy hogy prooszak választásáért a férfiak a felel˝ osek, nem vokálnak-e. Az er˝ a körülmények. Tehát azokban az indítékokban kell keresnünk a bántalmazás magyarázatát, amelyek erre a választásra késztetik a férfiakat és nem rajtuk kívül álló okokban, ˝ket, hogy bántalmazzanak. amelyek arra indítják o Röviden : a férfiak azért bántalmaznak, mert ilyen móorzésük alatt tudnak tartani egy másik don uralmuk és ellen˝ ossége abban van, személyt. Ennek a magyarázatnak az er˝ oszakos cselekményeket egy viselkedésforhogy az egyedi er˝ ové teszi. Ugyanakkor uralkoma keretén belül értelmezhet˝ orzésr˝ ol beszélni egyfajta közhellyé vált, amelydásról és ellen˝ ott tévesztjük annak tágabb nek révén könnyen szem el˝ összefüggéseit. Nagyon gyakran elmulasztjuk azt a – talán legfontosabb – aspektust, miszerint a bántalmazásnak funkciója van, mégpedig az, hogy rövid és hosszú távon arra kényszerítse ot, hogy azt tegye, amit a férfi akar, illetve, hogy megakaa n˝ dályozza abban, ami nincs a férfi ínyére. Férfiak szisztematikusan választják a bántalmazást, azzal a céllal, hogy fennorzést áldozataik felett. tartsák az uralmukat és az ellen˝ ovel, vagy állandóan Amikor egy férfi üvöltözik egy n˝ ˝t, tudja, hogy magatartása milyen hatást fog kiválleszólja o ob˝ ol. Az ordítozás rövid távon félelmet és fájdalmat tani a n˝ o személyiségét, és akokoz, hosszú távon pedig leépíti a n˝ kor már semmi sem akadályozza meg a férfit abban, hogy orzése alatt tartsa. A bánuralmat gyakoroljon felette és ellen˝ talmazó férfiak tisztában vannak a bántalmazás hatásával,

Az er˝ oszakos viselkedés a bántalmazó férfiak választása. ˝k felel˝ osek, Ezért o nem a körülmények vagy más személyek.

38

Miért bántalmazza a férfiak egy része a n˝ oket ? Mert megtehetik, és mert elérik vele, amit akarnak.

LEHET, hogy minden apróságtól kiborulok, de szerinted ez KINEK a hibája ? (C) Jacky Fleming

miért bántalmaz?

és készakarva élnek vele. Tudják, hogy a bántalmazás betölo és haszonnal jár. Ez a haszon nati funkcióját, célravezet˝ gyobb súllyal esik náluk latba, mint a viselkedésük okozta rossz érzés. Ez is az oka annak, hogy társadalmi fellépés nélol az eszközr˝ ol uralkodó helyzekül nem mondanak le err˝ tük fenntartására. A tartós eredményt hozó társadalmi közofeltétele annak a felfogásnak az elvetébelépésnek pedig el˝ oknek az a dolga, hogy közvetlenül és se, amely szerint a n˝ közvetve (pl. a gyereknevelés és a házimunka magukra vállalásával) az uralkodó nem rendelkezésére álljanak. oket? Vagyis miért bántalmazza a férfiak egy része a n˝ Mert megtehetik és mert elérik vele, amit akarnak. De miért ok feletti uralomra és ellen˝ orzésre? törekednek férfiak a n˝

.......................................... A bántalmazás forrása : a szexizmus ..........................................

„Forrás” ebben az esetben valaminek az eredetét jelenti, nem oszakos cselekmények értelaz okát. Mint ahogy az egyedi er˝ oszakos viselmezését megkönnyíti, ha azokat a személy er˝ kedésének részeként elemezzük, ugyanúgy válnak az egyes okké a szexizmus társadalbántalmazók esetei értelmezhet˝ mi összefüggésében. Már korábban, a bántalmazó férfiakról szóló mítoszok elemzése során kitértem arra, hogy miért nem adnak kieléo magyarázatot sem a biológia, de még a magatartásforgít˝ oszakmák utánzását leíró pszichológiai elméletek sem az er˝ osorban a férfiakra jellemz˝ o viselkedésre. Emlíra, mint els˝ tettem, hogy az a tény, hogy kultúránkban a kapcsolatkeoies” modelljei észrevétlenek maradnak a fiúk és a zelés „n˝ férfiak számára, összefügg a bántalmazás valódi okával, a szexizmussal. A szexizmus, mint azt már a kiadvány legelején definiokkel szembeni, nemi hovatartozásukon alapuló áltam, a n˝ el˝ oítéletek rendszere, és az ezekre az el˝ oítéletekre épül˝ o hátrányos megkülönböztetés, tehát a n˝ ok egyenl˝ otlen részesülése a hatalomból – a társadalmi és a személyes kapcsolatokban egyaránt.

40

miért bántalmaz?

oítélet teremti meg A nemi hovatartozáson alapuló el˝ ueknek teaz arra való hajlamot, hogy valaki alacsonyrend˝ uködik, amelyen oket. Egyfajta szemüvegként m˝ kintse a n˝ ok viselkedése tökéletlennek, nem helyénvalóát nézve a n˝ ot eredend˝ oen rossznak t˝ unik. Mihelyt osztják ezt a nak, s˝ ot szükséges, hogy felfogást, a férfiak úgy gondolják, jogos, s˝ orzésük alatt tartsák a n˝ oket, akár er˝ oszak vagy bántalellen˝ o, mazás útján is. A korsó sör mellett szexista vicceket mesél˝ ˝t barátn˝ oit˝ ol a párját beteges féltékenységgel kontrolláló, o ot veréssel „móresre tanító” vagy egy n˝ on „én eltiltó, vagy a n˝ oszaúgy is tudom, hogy te mit akarsz” felkiáltással nemi er˝ o férfiak viselkedése között valójában nincs fokot elkövet˝ oítéleten alapuló bántalmazás galmi különbség, csak az el˝ ofokai közül foglalnak el különböz˝ o helyeket. lépcs˝ oA férfiak elképzelése A férfiak elképzelése arról, hogy bántalmazhatják a n˝ arról, hogy bántalu. Nagy részben az intézméket, nemcsak személyes jelleg˝ mazhatják a n˝ oket, ol származik, éppen azoktól, amelyeknek társadalmi nyekt˝ nemcsak személyes oszakot feladata a kulturális normák megteremtése és az er˝ jelleg˝ u, hanem nagy o k felel˝ o sségre vonása. A jog, az uralkodó kultúra, a elkövet˝ részben a társadalmi pszichológia és egyéb tudományok, vagy a vallás által közol is intézményekt˝ vetített vélekedések „az asszony ingatag”, „irracionális lény” származik. unt” hordozó voltáról természetesen nem o b˝ vagy „eredend˝ A n˝ ok munkájának oszakot alkalmazkényszerítenek egy férfit se arra, hogy er˝ és véleményének tárokkel szemben, de forrásai annak, hogy férfiak ezt a sadalmi leértékelése zon n˝ viselkedést válasszák. meger˝ osíti a férfit abban, hogy joga A kulturális normákat teremt˝ o és fenntartó intézméo ellen˝ orzévan a n˝ nyek szexizmusa hozzájárul ahhoz, hogy a férfiaknak hatalsére.

a bántalmazás forrása : a szexizmus

41

mukban állhasson ennek a választásnak a keresztülvitele. *A n˝ok intézményi és anyagi leértékelésének Ezek az intézmények nagy befolyással vannak arra, hogy a néhány konkrét példája : társadalomban mi válik láthatóvá vagy láthatatlanná, mit ➜ A n˝ oket kisebb eséllyel oillet meg pontos név vagy mi megnevezhetetlen, mi min˝ o. léptetik el˝ ➜ A n˝ ok ugyanannyi munsül igaznak vagy hamisnak. Az intézmények által nyújtott kával kevesebbet kerestámogatás a személyes hatalom egyik forrása is, amely a mi nek a férfiaknál. ore el van zárva a n˝ ok el˝ ol. A n˝ oknek a ➜ A családban és a csalákultúránkban egyel˝ ok mun- don kívül elvégzett ingyen közéletben elfoglalt (pontosabban hiányzó) helye, a n˝ munka jelent˝ os többkateljesítményének és véleményének intézményes és anyaok ségét világszerte n˝ oként” való szentesítése és gi leértékelése*, a férfi „családf˝ végzik el. Hazánkban 2000-ben a háztartásra orök, újságíakár bántalmazó viselkedésének igazolása rend˝ fizetség nélkül fordított osíti a férfit abban, rók, papok és bírák által – mindez meger˝ o 75%-ában összmunkaid˝ orzése alatt tartani a n˝ ot, aki pedig azt hogy joga van ellen˝ n˝ ok dolgoztak (kshadat, 2001). ˝ viselkedése a probléma forrása az üzenetet kapja, hogy az o ➜ Nincsenek számarányukés büntetés jár neki, ha nem teljesíti „ura” elvárásait. nak megfelel˝ oen jelen a

ossége az egyenl˝ oségért A férfiak felel˝ A szexizmusnak, mint a bántalmazás forrásának azonosítása nemcsak az egyes bántalmazókra van kihatással, hanem az összes férfira és az egész társadalomra is. A bántalmazó férfi számára világossá teszi, hogy ha változtatni akar, a kulok eltúra ellenében kell lépnie. Egy szexista kultúrában a n˝ orzésére és az ellen˝ orzés elfogadtatására szolgáló taktilen˝ un˝ o kák társadalmi normák. Ezek néha ártalmatlannak t˝ formákat öltenek. Ilyen például a lovagiasság és a hódoló

n˝ ok a parlamentben és más döntéshozó testületekben. ➜ Férfiak uralják a jogalkotást, a tévétársaságok és lapkiadók vezet˝ oségeit, a rend˝ orséget, az o igazságszolgáltatás fels˝ szintjeit.

42

*Betlen Anna megfogalmazása

az er˝ oszaktól való tartózkodás önmagában még nem vezet egyenrangú kapcsolathoz

miért bántalmaz?

bánásmód, amely talán a leghétköznapibb megnyilvánulása oket annak a szemléletnek, amely újra és újra emlékezteti a n˝ arra, hogy ne kívánjanak gyenge, puha, szexis lényeknél* töbokkel szembeni valóban tiszteletteljes magatarbé válni. A n˝ ˝szinte megnyilvánulását és a tás (tisztelet alatt önmagunk o ok komolyan vételét értem) ellen-kultúra. Ahhoz, hogy egy n˝ ok tiszteletteljes és biztonságos partbántalmazó férfi a n˝ nerévé válhasson, kétségbe kell vonnia a saját gyerekkoráodött fogalmait és ébernek kell lennie azokkal az tól beidegz˝ intézményekkel szemben, amelyek szexista képzeteket közokr˝ ol. Ha nem változtat a nézetein, egy id˝ ore vetítenek a n˝ oszakos viselkedésén, de megpróbálni talán úrrá tud lenni er˝ kordában tartani a társa feletti uralkodásra való hajlamot nem ugyanaz, mint egy egyenrangú kapcsolat megteremtésén munkálkodni. A helyzet nagyjából hasonló minden férfi számára. A férfiak, még ha magunk nem is vagyunk bántalmazók, ellenállást szoktunk érezni azzal a gondolattal szemben, hogy o szexizmus a férfia nemi szerepek és az azokat szentesít˝ oszak forrása. A szexizmust még a legszexistább férfiak er˝ sem szokták magukra vonatkoztatni. A nemi szerepek áldásos létét viszont annál több férfi – legyen akár pszichológus vagy jogász – szokta alkalmazni saját életére, és éltetni. A szexizmus pontos, ám kellemetlen kifejezés. Ám azzal, ha ol engedelmességet várunk el, vagy ha a férfi a feleségünkt˝ ol függ a család anyagi biztonsága, vagy ha felesékeresetét˝ uszakban günknek házimunkát is kell végeznie második m˝


43

˝ futkos el a munkából a munkája mellett, vagy ha mindig o ové és kia gyerekekkel az orvoshoz, azzal hasonlóan függ˝ ˝t, mint a bántalmazók, és ez a kiszolgáltatottá tesszük o szolgáltatottság táplálja a férfiak hatalmi helyzetét, amellyel oket. visszaélve büntetlenül bántalmazhatják a n˝ Mindezt felismernünk annyit tesz, mint elismerni, hogy mennyi minden közös bennünk a bántalmazó férfiakkal, o arcán elcsattanó pofon és egy n˝ o véleményéhiszen egy n˝ nek leszólása vagy semmibevétele ugyanabból a forrásból, a szexizmusból származik. Sokkal könnyebb elhárítani magunktól ezeket a hasonlóságokat, ha más magyarázatokban oszak miértjének kérdésére. Ám a keressük a választ a férfier˝ bántalmazás valójában csak a jéghegy csúcsa, amelynek noro funkciója révén a nem bántalmazott n˝ ok is megmateremt˝ ˝ket megillet˝ o hely a kapcsolatokban. tanulják, hogy mi az o ok úgy érezhetik, kaptak vaEgy olyan kultúrában, ahol a n˝ ˝ket (filamit csak azáltal, hogy egy férfi nem bántalmazza o zikailag – hiszen a szóbeli bántalmazás alapeleme nagyon is sok „normálisnak” tekintett kapcsolatnak), elkerülhetetlen, ok hajlamosak legyenek materiálisan vihogy ugyanezek a n˝ szonozni ezt az „érdemet” és jobban megfeleljenek a férfiak o úgy érezheti, kapott valamit azálelvárásainak. Ha egy n˝ ˝t. Ilyen módon a bántaltal, hogy a férfi nem bántalmazza o ok közötti mazás létezése nemcsak eltorzítja a férfiak és n˝ kapcsolatokat, hanem le is szállítja a férfiakkal szembeni elvárásokat.

A bántalmazás valamennyi férfi közös problémája és ossége, mivel felel˝ minden férfi részesül az er˝ oszak által fenntartott többlethatalomból.

44

miért bántalmaz?

már megint ez a furcsa fekete csík. . . néha ott van. . . néha meg elt˝ unik. . . (C) Jacky Fleming

A szexizmus megjelölése a bántalmazás forrásaként egyenu annak beismerésével, hogy férfivoltunk okán jogosuérték˝ okkel való személyes latlanul élvezünk többlethatalmat a n˝ u annak beisés társadalmi kapcsolatainkban. Egyenérték˝ merésével, hogy a bántalmazás a férfiak problémája, és hogy onyökb˝ ol, csakúgy minden férfi részesül az abból származó el˝ osségb˝ ol. mint az annak felszámolásáért viselt felel˝ A társadalom eddig nem ismert tisztánlátással és haoszak megel˝ ozéséért, mitározottsággal tudna tenni az er˝ helyt megértené, hogy a szexizmus szelleme és gyakorlata oszak miként szolgál a bántalmazás forrásául. Mivel az er˝


45

választás kérdése, a társadalomnak nem áll módjában olyan körülményeket teremteni, amelyekben minden férfi elállna annak alkalmazásától. A szexizmus felszámolása révén oítéleteit és jogosuazonban csökkenteni tudja a férfiak el˝ oítéletek csökkenése révén kevesebb latlan hatalmát. Az el˝ okkel szembeni er˝ oszakos visszaélés útférfi választaná a n˝ ját és annál többen lennének hajlandóak valódi tisztelettel okhöz. A szexizmus csökkenése eleve változviszonyulni a n˝ oszakkal való tatna a kontextuson, amelyben férfiak az er˝ o els˝ o lépés az lenne, visszaélést választanák. Az ehhez vezet˝ o és fenntarha a társadalmi és kulturális normákat teremt˝ tó intézmények, a jogalkotók, a jogalkalmazók vagy a pszichológusok, nem igazolnák a bántalmazók magatartását, oket, hanem az egész társadalmat sértik. amellyel nemcsak n˝ oszak útEz ugyanis oda vezetne, hogy amikor egy férfi az er˝ o leigázására, nem tudna a rendszer által ját választaná egy n˝ ráruházott hatalommal is élni. Egy szó mint száz, lehetetlen o csökkenést elérni a n˝ ok elleni bármilyen néven nevezend˝ oszak terén anélkül, hogy szembenéznénk a szexizmussal, er˝ mint a férfiak által gyakorolt bántalmazás forrásával.

.......................................... Bántalmazó férfiakkal foglalkozó programok* ..........................................

Felfogásmódok

okkel szemben er˝ oszakot elkövet˝ o férfiakkal foglalkoA n˝ zó terápiás beavatkozások keretéül szolgáló felfogásmódok tekintetében nagy vonalakban három megközelítést lehet megkülönböztetni : 1 A feminista megközelítés. Ennek központi témá● ja a társadalmi nemi szerepeken alapuló hatalmi kérdések elemzése. Kiindulópontja az, hogy a családon belüli oszak a patriarchális társadalmi berendezkedés egyik er˝ oszak funkciója a megjelenési formája, amennyiben az er˝ n˝ o feletti uralom fenntartása a családon belül. A feminisobb támpontja az a tény, hogy a ta elemzés legkézenfekv˝ bántalmazó férfiak többsége képes uralkodni önmagán és oszakot, amennyiben olyasvalaki „provokálja” elkerüli az er˝ ˝ket, aki er˝ o osebb vagy az övékénél nagyobb hatalommal rendelkezik. Ezenkívül több felmérés is utal arra, hogy a bántalmazó férfiak megegyeznek abban, hogy jogukban orzést gyakorolni partnereik felett, miközben biáll ellen˝ zonytalanabbak a férfi-identitás tekintetében, mint a nem er˝ oszakos férfiak.

*Ez a fejezet nagy részben dr. Luis Bonino, a bántalmazókkal foglalkozó programok magyarországi bevezetését el˝ okészít˝ o Daphne-projekt o szaktanácsadója vezet˝ (www.luisbonino.com), illetve Jorge Corsi (www.corsi.com.ar) írásainak felhasználásával készült.

48

miért bántalmaz?

u családterápiás megközelítés. 2 A rendszerszemlélet˝ ● Ez a modell az egyes személyek problematikus viselkedését uköd˝ o család megnyilvánulásának tekinti. a nem jól m˝ Inkább azt tekinti feladatának, hogy a kommunikációs és o javíkonfliktuskezelési képességek mindkét félnél történ˝ tása révén megoldja a feltételezett problémát, semmint azt, hogy feltárja annak okait. Abból indul ki, hogy mindegyik családtagnak része van a probléma létrejöttében, mindkét fél hozzájárul a konfliktus növekedéséhez, illetve mindketten arra törekszenek, hogy uralkodjanak a másik felett. oszakot. E szemlélet szerint bármelyikük használhat er˝ oen különbözik a feminista látásmódIlyen módon alapvet˝ os az er˝ oszakért, aki azt tól, amely leszögezi, hogy az a felel˝ alkalmazza. 3 Pszichoterápiás megközelítések. Ezek az egyénre ● összpontosítják figyelmüket és abból indulnak ki, hogy a ofordult személyiség torzulásai vagy a gyermekkorban el˝ oszakra való hajlamot traumatikus élmények növelik az er˝ bizonyos személyeknél. E szemlélet szerint az abuzív magatartás valamely, az annak hátterében meghúzódó emocionális probléma tünete (így összefügghet például a függ˝ ok o gyermek szükségleteinek ellátására képtelen szül˝ ol elszenvedett abuzussal vagy elutasítással). részér˝ o irányzata az A pszichoterápiás megközelítés két f˝ egyéni vagy csoportos pszichodinamikus terápia és a csoportos kognitív-behaviorista terápia.

bántalmazó férfiakkal foglalkozó programok

49

– A pszichodinamikus terápia a bántalmazó tudattalan késztetéseit igyekszik felszínre hozni, hogy ilyen módon ové váljék azok tudatos feldolgozása. A rendelkezésre lehet˝ ot álló statisztikák szerint ez a fajta terápia nagyobb vonzer˝ u terápiák, gyakorol a férfiakra, mint a feminista szemlélet˝ amelyeket több férfi hagy el menet közben. A pszichodinamikus terápia ugyanakkor nem ad semmiféle választ oszakos magatartás leállíarra, hogy mit lehet tenni az er˝ tására (tehát megengedi, hogy az folytatódjék a tudattalan probléma feloldásáig) és egyáltalán nem foglalkozik a férfiuralom kulturális elfogadottságával. – A kognitív-behaviorista terápia – amely inkább a tudattal és a jelennel foglalkozik, mint a tudattalannal és a múlttal –, a bántalmazók gondolatainak és viselkedésének módosítása révén igyekszik megváltoztatni azok magatartását. Ez a megközelítés került leggyakrabban alkalmao programokban, zásra a büntetésvégrehajtással összefügg˝ oszakos viselkedés módosításával foglalmivel csakis az er˝ kozik és nem merül bele sem a nagyobb, társadalmi méotu kérdésekbe (mint például a nemek közötti egyenl˝ ret˝ u problémákba. lenség), sem mélyebb pszichológiai jelleg˝ E szemlélet nem ad semmiféle magyarázatot arra, hogy a oszakosak partnereiket bántalmazó férfiak miért nem er˝ más kapcsolatokban.

50

miért bántalmaz?

Módszerek oforA bántalmazó férfiakkal foglalkozó programokban el˝ o csoportduló intervenciókat módszertanilag hat különböz˝ ba sorolhatjuk : 1 A képességfejlesztés („skill training”) alapja az a ● ok magatartásából hiányzó, feltételezés, hogy az elkövet˝ o elemek társadalmi tanulási folyailletve az abban túlteng˝ oi által mat (szocializáció) eredményei. A csoport vezet˝ felkínált pozitív viselkedési modellek és azoknak a csoo gyakorlása révén a uködésével történ˝ porttagok közrem˝ o kommunikációs eszközök veszik át kapcsolatokat fejleszt˝ a destruktív viselkedésformák helyét. 2 A kognitív módszerek abból indulnak ki, hogy ● hibás gondolkodási alakulatok negatív érzelmi reakciókat váltanak ki, és ezek aztán abuzív magatartásba csapnak át. E feltételezés szerint ezeknek a gondolatoknak az átstrukturálása csökkentheti az azok hátterében meghúzódó dühöt, félelmet és megbántottságot. Ez a megközelítés szolgálhat arra is, hogy tudatosítsa férfiakban azokat a gyermekkorukban létrejött hiedelmeket, amelyek alapoen meghatározzák a kapcsolatokról (például a nemi vet˝ ol) alkotott merev elképzeléseiket. szerepekr˝ 3 A ● tanult (társadalmi) nemi szerepek áttanulása (re-szocializáció) segít a férfiaknak abban, hogy belássák a megcsontosodott férfiszerep negatív hatásait és a nemek


51

oség el˝ onyeit. Ez a megközelítés a férfiuralközötti egyenl˝ mat az említett merev szocializációnak tudja be. 4 Az uralmi taktikák tudatosítását szolgáló mód● osséget válszerek arra törekszenek, hogy a férfiak felel˝ orzésre irányuló laljanak a mások felett gyakorolt ellen˝ szándékaikért. Ebben a megközelítésben különös hangsúlyt kap a bántalmazás fogalmának kiszélesítése olyan módon, hogy magába foglalja az elszigetelést, a szóbeli bántalmazást, a gazdasági vagy bármilyen más módon orzést. Ugyancsak hangsúlyt kap a bángyakorolt ellen˝ talmazás hatásának tudatosítása és az áldozatokkal való empátia megteremtése. 5 A kölcsönös kommunikációs sémák elemzésére és ● osorban a rendszerszemlélet˝ u családterámódosítására els˝ piás megközelítés helyezi a hangsúlyt, mivel ez abból indul ki, hogy a partnerek tudattalanul olyan interakciók cikliod˝ o sorozatain mennek keresztül, amelyek kusan ismétl˝ bántalmazásban kulminálhatnak. 6 A traumatikus élményekb˝ ol kiinduló módszer ● szerint a bántalmazó férfiaknak fel kell dolgozniuk az ˝ket gyermekkorukban ért megrázkódtatásokat, els˝ o osorok által gyakorolt er˝ oszak ban azokat amelyek révén a szül˝ oi alanyaivá váltak. szemtanúivá vagy fizikailag szenved˝ E megközelítés feltételezi, hogy ezek a férfiak azért nem képesek empatikusan nyilvánulni másokhoz, mert el kellett, hogy fojtsák saját fájdalmas emlékeiket.

52

miért bántalmaz?

A bántalmazó férfiakkal foglalkozó programok az 1980as évek eleje óta léteznek az Egyesült Államokban és Kanaobb megjelentek több dában és körülbelül egy évtizeddel kés˝ más angolszász és európai, illetve latin-amerikai országban is (Ausztrália, Skandinávia, Franciaország, Nagy-Britannia, Argentína, Mexikó, Nicaragua, Costa Rica stb.). Céljuk az, oket ellátó, illetve a csahogy kiegészítsék a bántalmazott n˝ oszak megel˝ ozésére szolgáló programokat. ládon belüli er˝ oszakért els˝ osorban az felel˝ os, Kiindulópontjuk, hogy az er˝ aki gyakorolja azt. Ezek a programok nem egy „betegség” kezelésével foglalkoznak, hanem azt szorgalmazzák, hogy osséget vállaljanak az általuk gyaa bántalmazó férfiak felel˝ oszakért és ilyen módon változás álljon be a n˝ okkel korolt er˝ való kapcsolatukban. ol az els˝ o négy A fent leírt módszertani megközelítésekb˝ uleg is használható ugyanabban a programban. akár egyidej˝ u progAz 1977-ben Massachusetts-ben alapított „Emerge” nev˝ ram például kognitív átstrukturálással kombinálja a bántalo szemazó magatartások tudatosítását. (Az „Emerge” úttör˝ repet játszott az említett programok kialakításában, mivel oször fogalmazta meg a profeminista konceptuális alap el˝ szükségességét ahhoz, hogy a program ne csak a probléma felszínét érintse.) A „Duluth” modell, amely szintúgy egyik o eleforrása volt a ma használatos programok sok alapvet˝ oszakos és nem er˝ oszakos uralkodási taktikák mének, az er˝ o tudatosítására és – kisebb mértékben – a képességfejleszt˝ tréningre fektet nagy súlyt.


53

u családterápiás megközelítés ellenA rendszerszemlélet˝ ben ellenjavallt minden programban. A párterápia, illetve a *Részletesebben err˝ol lásd : Miért veszélyes a memediáció alkalmazása bántalmazás esetén nemcsak, hogy a diáció a családon belüli er˝obántalmazott személyre hárítja – közvetve vagy közvetlenül szak kezelésében ? Habeas Corpus Munkacsoport, osséget a bántalmazás el˝ ofordulásáért, de – ameny– a felel˝ 2005, elérhet˝ o interneten nyiben valóban kifejezné panaszait – még nagyobb veszélyis : habeascorpus.hu/˝t.* tudja-e nek teszi ki o A felfogásmódok és a módszerek kölcsönviszonyának ol kiderül, hogy miben különbözik egy kizárólag elemzéséb˝ módszertani szempontokon alapuló program egy feminista oz˝ o csak az agresszív u programtól. Míg az el˝ alapszemlélet˝ magatartás szabályozására szorítkozik, az utóbbi mélyenszántó revízió alá veszi a szexista elképzeléseket és a tanult, társadalmi nemi szerepeken alapuló sztereotípiákat, ameok feletti uralkodás és a felettük gyakorolt ellenlyeken a n˝ ˝rzés alapul. o

A programok kivitelezése Több évtizedes nemzetközi tapasztalat utal arra, hogy ezeknek a programoknak a hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy milyen etikai, ideológiai és elméleti alapokból ok elleni er˝ oindulnak ki. A programok kivitelezésének a n˝ oszaktól eltér˝ o jellegének alapos ismeszak minden más er˝ retén kell alapulnia. Több veszéllyel is jár, ha a bántalmazó

A programok kivitelezésének a n˝ ok elleni er˝ oszak minoszaktól den más er˝ o jellegének eltér˝ alapos ismeretén kell alapulnia.

54

miért bántalmaz?

férfiakkal foglalkozó programok a hagyományos lélektani kezelések modelljeit követik : A bántalmazás pszichopatológiaként való felfogása és ilyeok elleni er˝ oszak annak soktén módon való kezelése  A n˝ féle megjelenési formájában számunkra gyakran már láthatatlanná vált történelmi, kulturális, társadalmi, intézményi ol táplálkozik. A családon belüli er˝ oszak és családi gyökerekb˝ ok összetett kombinációjaként válik értelcsak eme tényez˝ ové és nem mint pszichopatológiás jelenség. Ebben mezhet˝ az esetben visszájára kell fordítani az elmegyógyászat szokásos ok-okozati gondolatmenetét. A bántalmazás és a hatalommal való visszaélés nemcsak, hogy nem pszichopatológiai elváltozások következményei, hanem gyakran éppen azok forrásai. A társadalmi nemi szerepek szempontjának figyelmen kívül hagyása a probléma diagnosztizálásakor  Bármilyen oolyan helyzet megértésére, ahol akármilyen formában el˝ fordul bántalmazás, illetve hatalommal való visszaélés, elo ismerete: a hatalomé és a társaengedhetetlen két tényez˝ dalmi nemi szerepeké. Amikor a terápiás folyamatnak nem ok hogyan saképezi részét annak ismerete, hogy férfiak és n˝ játítják el a társadalmi nemi szerepeket és hogy ezek hogyan függenek össze az abuzív kapcsolatokkal, fennáll a veszélye annak, hogy a terapeuták komoly hibákat fognak elkövetni, amelyeknek ismét az áldozatok látják majd kárát.


55

A „semlegesség”, a „titoktartás” és a „magánélet” fogalmai  A bántalmazás és hatalommal való visszaélés éppen a környezet semlegessége és a magánélet biztosította titkolódzás következtében tud huzamosabb ideig büntetlenül folyni. Ez a folyamat csak akkor tud megfordulni, ha mások betekintést nyernek az eseményekbe, leleplezik azokat és semmilyen módon sem igazolják azokat. Egy a semlegességen, titoktartáson és a magánélet szentségén alapuló terápia valójában nem tesz mást, mint szimbolikusan újrateoszak legjobb tápremti azokat a feltételeket, amelyek az er˝ talaját képezik. A programok és az abban résztvev˝ o férfiak helytelen megnevezése  Az említett programok és az abban résztvev˝ o férfiak megnevezése több problémát is felvet. Ha például ol” beszélünk, hallgatólagosan „bántalmazó férfiak kezelésér˝ elfogadjuk azt, amit éppen fentebb cáfoltunk, miszerint a bántalmazás egyfajta betegség, valamiféle pszichopatológia lenne. Ha a „bántalmazó férfiak rehabilitációjáról” beszélünk, nyelvi csapdába esünk, hiszen a rehabilitáció egy oz˝ o állapot helyreállítását jelenti, ami pedig nagyon is táel˝ ot, már maguknak a programvol áll a programok céljától. S˝ o férfiaknak „bántalmazókként” vagy „er˝ oszaban résztvev˝ kos férfiakként” való emlegetése is kétes, mivel azt sugallhatják, hogy az identitás részeként és következésképpen nem osség függvényeként fogalmazzuk meg a kérdést. a saját felel˝ oszakot elkövet˝ o”, Nehézkesebb, de talán pontosabb lenne „er˝

56

miért bántalmaz?

„bántalmazó magatartást tanúsító” férfiakról beszélni és ilyen módon az identitásról a cselekvésre helyezni át a hangsúlyt, amivel rögtön azt sugallnánk, hogy abba is lehet hagyni ezt a viselkedést. Ez minden bizonnyal jobban összhango felel˝ osségvállalással. ban lenne a programok célját képez˝ ok ellen er˝ oszakot elköveA fentiekkel összhangban a n˝ o férfiakkal foglalkozó programoknak következetesen tükt˝ rözniük kell a bántalmazás igazságtalan, káros, emberi jogoo és kriminális jellegét. Minden ilyen program els˝ odkat sért˝ leges szempontja az áldozatok biztonsága kell hogy legyen. Éppen ezért az azokban való részvétel nem lehet bíróság által kirótt büntetés alternatívája, mivel ez a bántalmazó felu. mentésével vagy tetteinek igazolásával lenne egyenérték˝ Az elítélt, de nem bebörtönzött bántalmazók maguk kell, hogy fedezzék a program költségeit, csakúgy, mint azok a uncselekménynek nem min˝ osül˝ o bántalmaférfiak, akik b˝ zás miatt vesznek részt abban. Ezek a programok csak akok elleni er˝ oszak elleni kor tudják valóban részét képezni a n˝ össztársadalmi fellépésnek, ha o veszélyek elháríhozzájárulnak az áldozatokat fenyeget˝ tásához, nem vonnak el anyagi eszközöket a bántalmazott n˝ ok helyzetének javításától, nem keltenek hamis reményeket az áldozatokban, illetve ˝ket számukra létfontosságú döntések nem késztetik o elhalasztására, ■

■

■

bántalmazó férfiakkal foglalkozó programok ■

■

■

57

ok áldozatkészségének és t˝ urésénem a bántalmazott n˝ nek rovására próbálnak eredményt felmutatni, nem tekintik céljuknak a férfi megóvását a büntetlen oélett˝ ol és el˝ nem a válás nélküli „családi béke”, illetve a párkapcsolat o feladatuknak. minden áron való helyreállítását tekintik f˝

A programok eredményessége o programok tapasztalata szerint az azokat elA már létez˝ o férfiak 20%-tól 60%-ig terjed˝ o arányban hagyják el azokezd˝ ott, különösen, ha ezt szankciók kat a program befejezése el˝ nélkül megtehetik. Ez az arány csökken, mihelyt a program egy koordinált háló részét képezi, ahol mind a programba orzött. való bekerülés, mind annak elhagyása ellen˝ A nemzetközi tapasztalatok szerint e programok korobb ismérve a súlyos fizilátozott, de látható sikerének legf˝ oszakkal (els˝ osorban a zaklatással és a megfékai és lelki er˝ o férfiak részélemlítéssel) való felhagyás az abban résztvev˝ ol. Az említett ismérv alapján, megfelel˝ o programok eser˝ o férfiak 30-60%-ánál érhet˝ o el jó tén, az azokban résztvev˝ oszakos vieredmény. Ez nem vonatkozik az egyébként is er˝ u vagy pszichopata férfiakra, akiknél csak az esetek selkedés˝ o el pozitív eredmény. 5-10%-ában érhet˝

A programok sikerének legf˝ obb ismérve a súlyos fizikai és lelki er˝ oszakkal való felhagyás

58

miért bántalmaz?

Ha a visszaesés arányát vesszük mércéül (4 évenkénti mérésekkel) ennek mértéke 15-20%-os a programokat befeo férfiaknál, míg a programot el sem kezd˝ o jezésükig követ˝ o férfiaknál 40-70%-ra növekszik ez vagy azokat be nem fejez˝ a szám. oszak csökkenése és a tiszteletteljes, egyenl˝ oA lelki er˝ o magatartás növekedése nehezebben mérhet˝ o. ségre törekv˝ o biztonHa a bántalmazásnak korábban áldozatául esett n˝ ságérzetét és bizalmát vesszük alapul, az eredmények kevésbé pozitívak. Ezek aránya azonban annál inkább növekszik, minél hosszabb a program (minimum egy év) és ha a férfi saját önszántából került be a programba. A programok akkor hozzák a legjobb eredményt, ha uködve valómás társadalmi kezdeményezésekkel együttm˝ ori és jogalkalmasulnak meg. Ilyen kezdeményezések a rend˝ oszak minden formájának teljes és gyakorzási fellépés, az er˝ ol, az áldozatok megsegílati elutasítása a társadalom részér˝ obbséghez juttatása, a bántését szolgáló tevékenységek els˝ talmazás felismerése és megnevezése a társadalmi háló minozés, a gyeden szintjén (például az egészségügyben), a megel˝ oségre való nevelése, a férfiak bevorekek és fiatalok egyenl˝ nása úgy az otthonról és másokról való gondoskodás felaok elleni er˝ oszak elleni aktív harcba stb. dataiba, mint a n˝


59

A szakemberek képzettsége okkel szemben er˝ oszakot elkövet˝ o férfiakAhhoz, hogy a n˝ kal foglalkozó programok meg tudjanak felelni a fentebb leírt ismérveknek, elengedhetetlen, hogy az azokban közuköd˝ o szakemberek képzettsége összhangban álljon a rem˝ o probléma specifikus voltával. Az egyetemi végkezelend˝ o erre. Nem specifikusan zettség önmagában nem elegend˝ képzett szakemberek gyakran rosszul mérik fel az áldozatoo veszélyeket és a nemi szerepek súlyát a problékat fenyeget˝ ott ma létrejöttében. Éppen ezért egy program beindítása el˝ elengedhetetlen az azt véghez viv˝ o szakemberek megfelel˝ o kiválasztása, ok elleni er˝ oszak nemcsak akadémiai érdemek, hanem a n˝ problémája iránti érzékenységük és személyes hozzáállásuk alapján ; a férfiakkal való foglalkozás elengedhetetlen etikai, elméleti és módszertani aspektusainak figyelembevétele; a folyamatos szupervízió a program beindulásakor, ano szakaszában, csakúgy mint a szaknak kezdeti és középs˝ emberek specifikus munkájára vonatkozóan a program egész lefolyása alatt, amellyel nemcsak a nemi sztereotípiákba való „visszacsúszás”, hanem a szakmai kiégés o. („burn out”) is elkerülhet˝ ■

■

■

A bántalmazó férfiakkal foglalkozó szakemberek képzettsége összhangban kell, hogy álljon o probléa kezelend˝ ma specifikus voltával.

.......................................... Tárgymutató .......................................... agresszivitás kontra er˝ oszak 13, 14, 28 áldozat ellátása 11 áldozathibáztatás 30, 32 oi 29, 30 áldozat jellemz˝ áldozatvédelem 7 alkohol 32 oszak bántalmazás lásd er˝ bántalmazó taktikája 36 bántalmazott férfiak 27 beilleszkedési képtelenség 33 biológia 33, 39 Bonino, Luis 47 ciklikusság 22 Corsi, Jorge 47 család 48 családterápiás megközelítés 48, 51 ellenjavallt 53 depresszió 30 Duluth modell 52 düh kezelése 36 dühkitörés 22, 36

okkel foglalkozó prograelkövet˝ mok 7, 11, 23, 48– 59, lásd még terápiás intervenciók fajtái; terápiás megközelítések büntetésvégrehajtással összefügg˝ o programok 49 eredményesség 57, 58 és a bántalmazók néven nevezése 55 és a magánélet szentsége 55 és a szakemberek képzettsége 59 és az áldozatok biztonsága 56 és semlegesség 55 és titoktartás 55 feminista alapelvek 53–57 sikeresség ismérve 57 el˝ oítélet 7, 9–11, 23–36, 40, 45 elszigetelés 20, 30, 51 emberi jogok 56 Emerge 52 oszak er˝ ciklusa 22 és mentális betegség 32

62 eszkalációja 21 fajtái 19–21 fizikai 57 funkciója 15, 21, 37 gazdasági 21, 51 kontra agresszivitás 13, 14, 28 láthatatlansága 29 lelki 20, 57, 58 meghatározása 13 n˝ ok elleni 15, 23 statisztika 18, 19 strukturális 16 szexuális 21 szóbeli 19, 51 testi 20 tévhitek 23–36 er˝ oszakkitörés 22, 36 érzelmi analfabéta 35 eszkaláció 21 Evans, Patricia 7 osség 8, 9, 11, 26, 30, 32, felel˝ 36, 37, 41, 51–53 felel˝ osségrevonás 8, 32, 36 féltékenység 8, 20, 40 feminista megközelítés 47 feszültség felgyülemlése 22 Forward, Susan 7 gyereknevelés 15, 26, 38 gyerekszülés 26

miért bántalmaz? hatalom 11, 15, 18, 25, 27, 28, 35, 37, 47, 54 házastársi kötelesség 26 házimunka 26, 38 Herman, Judith Lewis 7 utlenkedés 26 h˝ József Attila 35 kábítószer 32 képességfejlesztés 50, 52 kiégés 59 kognitív átstrukturálás 52 kognitív módszerek 50, 52 kommunikáció 27, 36, 48 kommunikációs sémák elemzése 51 kontrollvesztés 25 lelki terror 24, 26 Massachusetts 52 mediáció 7, 53 megbánás 22, 36 megel˝ ozés 7, 9, 10, 44 megfélemlítés 20, 29 Miért marad? 11 Morvai Krisztina 7 NANE Egyesület 7 nemi szerep 27, 30, 35, 50, 53, 54

tárgymutató párterápia 53 patriarchátus 10, 26, 47 meghatározása 9 provokáció 37 pszichoterápiás megközelítés 48 reszocializáció 50 segélyvonal elkövet˝ oknek 9 statisztika 18, 19, 35, 49 szabad mozgás 21 személyiség 48 szexizmus 15, 35, 39–45, 53 meghatározása 9 szupervízió 59 tanulás 34, 39 társadalmi intézmények 40 terápiás intervenciók fajtái 51, lásd még elkövet˝ okkel foglalkozó programok ; terápiás megközelítések képességfejlesztés 50, 52 kognitív módszerek 50, 52 kommunikációs sémák elemzése 51 reszocializáció 50 uralmi taktikák tudatosítása 51, 52

63 terápiás megközelítések lásd elkövet˝ okkel foglalkozó programok; terápiás intervenciók fajtái családterápiás megközelítés 48 feminista megközelítés 47 kognitív 49 pszichodinamikus 49 pszichoterápiás megközelítés 48 tesztoszteron 34 tévhitek a bántalmazóról 23–36 trauma 48, 51 uralmi taktikák tudatosítása 51, 52 uralom 53, lásd még hatalom válás 19, 57

��

No title

Recommend Documents