1
3
5
7
Genia Rubin Jewgeni Germanowitsch Rubin Евгений Германович Рубин (Kijev, 1906) - (Párizs, 2001. február 15.) Festőművész, fotóművész, író. Genia Rubin 1906-ban Kijevben született. Apja, German Rubin (1875–1955) hivatalnok és vállalkozó volt, aki képkereskedéssel is foglalkozott. Genia fiatal éveit Jekatyerinburgban és Moszkvában töltötte. Első munkája, mely a művészvilág elkötelezett rajongójává tette a Sztanyiszlavszkij által vezetett Opera Stúdióhoz köthető, ahol 1926-ban gyakornoki idejét töltötte és díszlettervező asszisztensként dolgozott. Genia Rubin 1927-ben hagyta el Oroszországot és Berlinbe utazott. Az AGFA társaságnál fototechnikai ismereteket sajátított el. Segédoperatőrként csatlakozott a világhírű operatőr, Karl Freund stábjához is. 1929–1931 között Párizsban élt, ahol a Pathé stúdiójának egyik fotográfusa lett. Röviddel, franciaországi tartózkodása után visszatért Berlinbe és megnyitotta saját fotóműtermét a Kurfürstendamm Strassen. Itt ismerkedett meg Franz Wolfgang Koeberrel, aki pártfogásába vette a fiatal tehetséget és fotográfus állást kínált neki a Magazin és az Elegante Welt lapoknál. Négy évvel ezután, 1935-ben véglegesen Párizsban telepedett le. Fotós karrierje igazán ebben az időszakban bontakozott ki. Olyan divatlapok alkalmazták, mint a Femina, a korban rivalizáló Vogue és Harper’s Bazaar, vagy a londoni Daily Express. A divatfotózás után francia, angol és olasz kastélyok, kertek, parkok látképét is megörökítette a Jardin des modes és a Maison et jardin számára. 9
Pályája alakulásában fontos szerepet játszott az 1939-as év, amikor találkozott távoli rokonával, Vaszilij Kandinszkijjal. Ő ösztönözte arra Geniat, hogy festészettel és rajzzal is foglalkozzon. Miután Аndré Bretonnal is barátságot kötöttek közvetlen kapcsolatba került a kortárs festészet jelentős alakjaival is. 1947-ben festményeit és akvarelljeit mutatta be a Nemzetközi Szürrealista Kiállításon a párizsi Maeght Galériában. 1959-től kizárólag a modern festészetnek szentelte életét mint művész és műgyűjtő egyaránt. Ebben az évben nyitotta meg saját galériáját Párizsban. 1975-ben rendezte első egyéni kiállítását a párizsi Galerie Vialetayban, ahol korai kubo-futurizmus ihlette munkáit mutatta be. 1976-ban részt vett a Kortárs Orosz Művészeti Kiállítás megszervezésében a párizsi Kongresszusi Palotában. Az 1970–80-as években csoportos és egyéni kiállításokon vett részt Párizsban, Londonban, Bázelben, Freiburgban, Göteborgban, Berlinben és Zürichben, ahol festményeit, grafikáit és fotóit is elérhetővé tette a nagyközönség számára. 1979-ben a lyoni Casanova Galériában szervezték meg Mihail Shemjakinnal közös kiállításukat. A hosszú évek alatt irodalmi munkákat is jegyzett, Jevgenyij Reisz (Евгений Рейс) álnéven regények, esszék, visszaemlékezések szerzője. 2000-ben adta ki összegyűjtött visszaemlékezéseit „Az én utam” (Мой путь) címen. 2010-ben a művész özvegye Alla Szergejevna Тer-Аbramova az РГАЛИ alapítványra (Russian State Archive of Literature and Art) hagyta a művész összes dokumentumát, levelét, fotóját és az 1970–1980as évekből származó 42 darab festményét.
11
Rögzített elegancia A Biksady Galéria, Genia Rubin divatfotóinak válogatásából kíván betekintést nyújtani az 1930-as években kialakuló, új fotótörténeti szempontból jelentős műfajba, a divatfotó világába. Az említett, akkor még gyerekcipőben járó fényképészeti stílus a divatmagazinok és mozik népszerűségének növekedésével nyert egyre nagyobb területet. Az első ilyen jellegű illusztrációkon elsősorban a portréfotózás modora érvényesült. Ez a merev, kísérletező beállítási forma vált folyamatosan egyre érzékibbé a nőiesség hangsúlyozásával valamint a korszak csábító luxusmárkáinak bemutatásával. A fotográfiának ezt a válfaját ekkoriban leginkább a szürrealizmus világa és a görög szobrok merevsége ihlette. Genia Rubin itt bemutatott munkái jól illeszthetőek abba a sorba, melyet George Hoyningen-Huene sorozatai indítottak el. Különösen megfigyelhetőek ezek a sajátosságok Genia torzókból komponált látványvilágaiban, vagy a növényi dekorációt alkalmazó díszleteiben. A kiállításban egy ilyen kialakítású környezetben láthatjuk a fotós egyik kedvenc modelljét Lisa Fonssagriveot, aki egy Alix Barton ruhamodellt visel. Az archaikus statikusság diktálta azt a fajta trendet, amely a korszakban tervezett öltözékek eleganciáját és finomságát még inkább kifejezte. Ez a szemlélet emelte ki a divatfotó műfaját a hétköznapiság keretei közül, helyezte piedesztálra, majd változtatta eszményképpé a modelleket. A kifejezésmód célja ugyanis egyfajta földön túli ideál ábrázolása volt, mely az elérhetetlenség képzetét keltve elérzékenyíti és rajongásra kényszeríti a befogadó közönséget. A feminin stílusjegyek domináns alkalmazása ösztönözte a nagyvárosi, elegáns nőszerepek rögződését is. Az esztétikailag fokozott kifinomultsággal kialakított enteriőrök illetve az exkluzív vagy egzotikus terek még vonzóbbá avanzsálták a népszerűsíteni kívánt öltözeteket. Ez a felfogás jut érvényre a Jeanne Paquin által tervezett viseletet bemutató sorozaton is. Az évek múlásával, valamint két korszakalkotó magazin, a Harper’s Bazaar és a Vogue versengésének köszönhetően a műfajon belül fokozatos alakulás és fejlődés figyelhető meg. E tekintetben említésre méltó Martin Munkácsi törekvése, aki azzal forradalmasította a divatfotózás evolúcióját, hogy modelljeit a szabadban fotózta, akár különböző testmozgások végzése közben, mellyel a szabadság képzetét keltette. Genia Rubin munkáiért nemcsak a legnevesebb magazinok, de a leghíresebb modellek is rivalizáltak. 13
Olyan nevezetességek álltak lencséje elé, mint a már említett kedvenc múzsája, Lisa Fonssagrive, vagy Ira de Pauline grófné, de maga Windsor hercegné is. A bemutatott márkák közül külön figyelmet érdemel a Dior, a Madame Alix Grés, a Balenciaga, a Mainbocher vagy a Chanel termékekkel vetekedő Schiaparelli viseletetek.
Genia Rubin Jewgeni Germanowitsch Rubin Евгений Германович Рубин (Kijev, 1906) - (Párizs, 2001. február 15.) Painter, photographer, litterateur. Genia Rubin was born in 1906, in Kiev. His father, German Rubin (1875–1955) was a clerk and an entrepreneur, who also worked as an art dealer during his emmigration. Genia spent his youth in Yekaterinburg and Moskow. His first workplace - which made him become a dedicated fan of the artistic world - was the Opera Studio lead by Stanislavski. Genia Rubin spent his trainee period there in 1926, working as an assistant set decorateur. He left Russia in 1927 and travelled to Berlin.
15
At the AGFA company he acquired knowledge in the field of photographic techniques. He joined the staff of the famous Karl Freund as an assistant cinematographer. Between 1929–1931 he lived in Paris, where he started to work as a photographer for the Pathé studio. Afterwards he returned to Berlin and opened his own studio in Kurfürstendamm Strasse. Here he met Franz Wolfgang Koeber, who patronized the young talent and offered him a job as a photographer for the reviews Magazin and Elegante Welt. Four year later he eventually settled in Paris. His career as a photographer really evolved in this period. He worked for fashion magazines such as: Femina, for the big-name glossy rivals Vogue and Harper’s Bazaar, as well as for the Daily Express based in London. The fashion photography was followed by shots of French, English and Italian castles, gardens, parcs for the Jardin des modes and for the Maison et jardin. The year 1939 was very important for the development of his career, at that time he met his distant relative, Wassily Kandinski. He encouraged Genia to deal with painting and drawing. His friendship with Аndré Breton lead to direct contacts to the significant painters of the age. Genia displayed his paintings and watercolors in 1947 at the International Surrealist Exhibition in the Maeght Gallery in Paris. Starting with 1959 he dedicated his whole life to the modern painting as an artist as well as a collector. In this year he opened his own gallery in Paris. In 1975, he organized his first personal exhibition in the Vialetay Gallery in Paris, where he presented his works inspired by the early cubo-futurism. In 1976, he took part in the organization of the Contemporary Russian Art Exhibition in the Congress Palace in Paris. In the years 1970-1980 he participated to group or solo exhibitions organized in Paris, London, Basel, Freiburg, Göteborg, Berlin and Zürich, where the audience had access to his paintings, graphics and photos. In 1979, Genia Rubin and Mikhail Shemyakin organized their common exhibition in the Casanova Gallery in Lyon. Over the years, he also wrote novels, essays and memoirs under the pseudonym Yevgeniy Reis (Евгений Рейс). In 2000, he published his collected memoirs in a book entitled ”My way” (Мой путь). Ten years later, his widow Alla Szergeyevna Тer-Аbramova left all his documents, letters, photos and the 42 paintings from the years 1970-1980 to the РГАЛИ Foundation (Russian State Archive of Literature and Art).
17
Eternalized elegance Biksady Gallery aims at presenting a collection of Genia Rubin’s fashion photos that illustrate the significant genre of the new history of photography developing in the 1930’s, namely the world of fashion photography. This photographic genre - then in its infancy - increasingly spread thanks to the growing popularity of fashion magazines and cinemas. In the first works of art of the genre the portrait manner prevailed. This rigid, experimental setup became steadily more sensual by emphasizing femininity and by presenting the allure of the luxury brands of the age. This kind of photography was inspired at that time especially by the surrealistic world and the immobility of the Greek statues. Genia Rubin’s works on display here match the style illustrated in George Hoyningen-Huene’s series. These features are significant in Genia’s visual world composed of torsos or in his sets decorated with plants. This exhibition displays one of his favourite models wearing an Alix Barton dress and placed in such a set. The archaic static Lisa Fonssagrives style inspired that trend, which better displayed the elegance and subtlety of design clothing of the epoche. This approach highlighted the genre of fashion photography and placed it on a pedestal, and later on transformed models into paragons. The aim of this means of expression was to illustrate a kind of unearthly ideal, which made the audience sensitive and forced them to idolatry by creating a sense of unavailability. The prevailing use of feminine characteristics enforced the urban, feminine roles. The interiors displaying a refined aesthetic sense respectively the exclusive or exotic spaces made the presented clothing more alluring. This approach is illustrated by the series of shots representing clothing designed by Jeanne Paquin. Over the years, due to the rivalisation between the two top fashion magazines Vogue and Harper’s Bazaar, the genre transformed and developed. Therefore it is worth mentioning here Martin Munkácsi’s name, who revolutioned the fashion photography byleaving the studio for shooting outdoors, his models were even in motion, thus emphasizing the feeling of freeedom. Not only the leading magazines rivalized for Genia Rubin’s works, but even the most famous models. It was not only his favourite muse Lisa Fonssagrives we have already mentioned that stood in front of his lens, but Countess Ira de Pauline and even the Duchess of Windsor. From the brandnames he presented worth mentioning are Dior, Madame Alix Grés, Balenciaga, Mainbocher, as well as Schiaparelli, that competed with the Chanel products.
19
21
23
25
27
29
31
