No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/13

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2008. október 16.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2008. október 16. EU egészségügy...................................................................................................................................... 2 Európai Parlament: a betegjogi irányelvet meg kell vitatni................................................................... 2 Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 4 Az elnökjelöltek egészségügyi reformjavaslatai................................................................................... 4 Egészségügyi rendszerek működése....................................................................................................... 6 Felelősségbiztosítás az EU tagországok egészségügyi ellátásában ................................................... 6 Euro Consumer Diabetes Index 2008.................................................................................................. 9 A regulációs díjak hatása Csehországban......................................................................................... 10 Lengyelország: a GDP növekedés miatt bővülő egészségügyi költségvetés várható........................ 11 Népegészségügy ................................................................................................................................... 12 UNICEF: világszerte 500.000 nő hal meg terhesség vagy szülés közben......................................... 12 Finanszírozás......................................................................................................................................... 14 A német betegpénztárak rekord-likviditással indulnak az új Egészségügyi Alapban ......................... 14 Egészségügyi informatika ...................................................................................................................... 16 Az internet használata és empowerment az egészségügyben .......................................................... 16 Humánerőforrás ..................................................................................................................................... 18 A privát sebészorvosok munkabeszüntetése Franciaországban ....................................................... 18 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 19 Az innováció európai perspektívában ................................................................................................ 19 Egészségügyi statisztika ........................................................................................................................ 21 NHS Comparators – összehasonlító egészségügyi adatok ............................................................... 21 Egészségügyi Világszervezet ................................................................................................................ 22 Az Egészséges Városok éves WHO-találkozója, 2008. október 15-18., Zágráb ............................... 22 Az Egészségügyi Hálózat Régióinak 16. éves konferenciája, Várna, 2008. október 13-14 ............... 22 WHO: Városi kártevők jelentősége a közegészségügyben - Könyvismertetés .................................. 23

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2008. október 16.

EU egészségügy Kampány az egészségügyi indítványok népszerűsítésére Az Európai Bizottság az állampolgárokhoz kíván szólni új webes kampányában, amely bemutatja az egészség javítását célzó európai kezdeményezéseket. A „Europe for Patients” nevű internetes oldal friss információval szolgál az EU-s kezdeményezésekről, emellett nemzeti és regionális egészségügyi szervezetek által készített cikkeket és eseményeket is tartalmaz. A webhely indításakor Androula Vassiliou egészségügyi biztos úgy nyilatkozott, hogy a cél egy koherens és kézzelfogható kommunikációs keret nyújtása volt a különböző egészségügyi szakpolitikák számára. Az egészségpolitikai döntéshozásba be kívánják vonni az állampolgárokat is azáltal, hogy nyilvánossá teszik a kezdeményezéseket. A kampány tíz indítványt mutat be, amelyek a következő kérdésköröket ölelik fel: betegbiztonság, határokon átívelő egészségügy, ritka betegségek, szervadás és szervátültetés, rákszűrés, egészségügyi munkaerő, influenza és gyermekkori védőoltás, mentális egészségügy, antibiotikumok használata. A fő cél, hogy mindenki jobb egészségügyi ellátásban részesüljön Európában. Közben az Európai Betegek Fóruma nemrégiben publikált egy kiáltványt, amely szintén arra ösztökélte az EU-t, hogy jobban vonja be a betegeket az egészségpolitikai döntéshozásba. A Fórum egyenlő és időben történő egészségügyi ellátást követel valamennyi európai lakos számára. Vassiliou új kezdeményezése ellenére az európai végrehajtó hatalom igen kevés kompetenciával rendelkezik az egészségügy terén, és a nemzeti kormányzatok teljesen irányításuk alatt tartják egészségügyi rendszereiket. A Bizottságnak a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló nemrégiben benyújtott irányelvjavaslata hűvös fogadtatásban részesült a tagállamok kormányai részéről. Olyan időkben, amikor a nemzeti költségvetések egyre inkább túlterheltté válnak, a tagállamok vonakodnak elkötelezni magukat olyan európai szintű szabályozásnak, amely potenciálisan megnövelné az egészségügyi rendszereikre nehezedő terhet. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/pa/campaign-seeks-boost-interest-eu-health-initiatives/article-175951 Europe for Patients: http://ec.europa.eu/health-eu/europe_for_patients/index_en.htm

Európai Parlament: a betegjogi irányelvet meg kell vitatni Az Európai Parlamentben eltérnek a vélemények az Európai Bizottság azon irányelv-javaslatáról, amely a határon átnyúló ellátásban résztvevő betegek jogainak megerősítésére vonatkozik. Az Európai Parlament képviselőinek többsége üdvözölte, hogy végre megfogalmazódott az irányelv szövege. Szinte egyhangúlag egyetértettek abban is, hogy a szabályozásnak nem szabad megsértenie a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti egészségügyi rendszereik finanszírozását és szervezetét önállóan szabályozzák. Sok EP- képviselő azonban vitatottnak véli, hogy az országok követelhetnek-e – és ha igen, milyen feltételek mellett – határon átnyúló kórházi ellátásra vonatkozó különleges engedélyt.

2


A szociáldemokrata és baloldali képviselők azon aggodalmuknak is hangot adtak, hogy az irányelv „kétsebességes ellátáshoz” vezethet az EU- n belül, mivel a jómódú EU- polgárok jobban profitálhatnak az egészségügyi piac megnyitásából, mint anyagilag rosszabb helyzetben lévő társaik. A vita nyilvánvalóvá tette, hogy a javaslat olyan erkölcsi részletkérdéseket vet fel, amelyeket a törvényhozási folyamat során tisztázni kell. A keresztény-konzervatív frakcióhoz tartozó John Bowis példaként a Bizottság azon javaslatát említette, hogy a recepteket egy másik EU- tagállamban is ki lehessen váltani. „Fontos, hogy most arra koncentráljunk, miről szól az irányelv: a betegekről, akik az EU-n belül mozognak, nem pedig a szolgáltatásokról, amelyek vándorolnak” – nyilatkozta az európai szocialisták képviselője, Dagmar Roth-Behrendt. Az irányelvnek mindenekelőtt azt kell garantálnia, hogy a betegek átfogó tájékoztatást kapjanak a külföldi kezelés esetén őket megillető jogaikról. Emellett átláthatóvá kell tenni, hogy az EU-n belül hol vannak a legjobb és legsikeresebb szakorvosok – nyilatkozta az SPD-politikus. „Ha az irányelvnek csak annyi lesz a következménye, hogy az EU egyes részein javul az ellátás minősége, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, ez egy csodálatos mellékhatás” – tette hozzá. A liberális Jules Maaten ugyanakkor óva intett attól, hogy pusztán ideológiai vitát folytassanak az irányelv-javaslatról. A kérdés nem az, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak az EU-n belül szabad piacot biztosítsanak, hanem az, hogy hogyan lehet javítani a határon átnyúló ellátás minőségét, hogy az a betegek érdekeit szolgálja. „Ehhez minden olyan lehetőséget ki kell használnunk, amelyet az EU kínál” –tette hozzá Maaten. Ez vonatkozik például a ritka megbetegedések kezelésére is. A szocialista Evelyne Gebhardt hangsúlyozta, hogy a határon átnyúló ellátás akadályainak leépítése mellett az is szükséges, hogy a páciens lakóhelyének közvetlen közelében biztosított optimális ellátást továbbra is prioritást élvezzen.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33833 2008-09-30 14:43:43

3


Egészségpolitika Az elnökjelöltek egészségügyi reformjavaslatai Az egészségpolitikai kutatásokat végző Commonwealth Fund új jelentése megvizsgálja az amerikai elnökjelöltek egészségügyi reformjavaslatait (The 2008 Presidential Candidates' Health Reform Proposals: Choices for America). A két elnökjelölt tervezete különböző eszmerendszerekben gyökerezik. Barack Obama demokrata szenátor javaslata az egészségügyi fedezet felelősségének megosztására összpontosít a munkaadók, a kormányzat és a családok között, míg John McCain republikánus szenátor terve nagyobb hangsúlyt fektet a családok és az egyének felelősségére. Obama szenátor megtartaná a jelenlegi munkáltatói és állami biztosítási rendszert és megkövetelné a munkaadóktól (a kisvállalkozók kivételével), hogy nyújtsanak fedezetet alkalmazottaiknak, vagy járuljanak hozzá a biztosítási költségekhez. Jelenleg a munkaadók több mint 160 millió embernek nyújtanak egészségbiztosítást, s ez folytatódna Obama terve szerint. Emellett Obama adójóváírást is adna a kisvállalkozóknak a fedezet vásárlására. McCain elmozdulna a jelenlegi munkáltató alapú biztosítási rendszerből és a munkaadó egészségbiztosítási járulékait a dolgozók adózandó jövedelmeként számolná el. Ezeket az adóbevételeket aztán az adójóváírások finanszírozásának támogatására használná - 2500 dollár egyéneknek és 5000 dollár családoknak. Az adójóváírásokat az emberek felhasználhatnák arra, hogy kifizessék saját részüket a munkaadójuk által nyújtott biztosítási díjakból vagy fedezetet vásároljanak az egyéni piacon. McCain szenátor tervezetében az egyéni biztosítási piacok szerepe kiszélesedne. Az adótörvény módosításával több ember lenne ösztönözve arra, hogy saját fedezetet vásároljon, és ezt megtehetnék más államokban is. Bár ez a megoldás kiterjesztené az egészséges emberek választási lehetőségeit, idővel a bizonyos államokban meglevő fogyasztóvédelemi intézkedések eltörlését eredményezné, mely potenciálisan az idősek és az egészségügyi problémákkal bíró emberek hozzáférését korlátozná. McCain ezt az állami kockázatközösségek kiszélesítésével ellensúlyozná. Javaslatában McCain a biztosítási fedezetet a munkáltatótól az egyéni piacra mozdítaná el, ahol az emberek saját maguk döntenek biztosítási opciójuk tekintetében. Az egyéni biztosítási piacok tekintetében Obama egy országos egészségbiztosítási központot (National Health Insurance Exchange) hozna létre, ahol a kisvállalkozók, az egyéni vállalkozók és a fedezet nélküli emberek vásárolhatnának biztosítást. Obama a rendszerben levő legszélesebb kockázatközösségekre építene, erősítené a nagy munkaadók által szponzorált fedezetet, kiterjesztené az állami Medicaid programot és a gyermekek egészségbiztosítását (SCHIP), ellátná az egyéni biztosítási piacokat fogyasztóvédelemi intézkedésekkel, juttatási standardokkal és a díjak jövedelemfüggő támogatásával. A biztosítás nélküli személyek vonatkozásában az elnökjelöltek javaslatai igen eltérőek. Az Urban Institute-Brookings Institution Tax Policy Center kutatóinak becslése szerint McCain tervezete 2 millióval, Obama tervezete 34 millióval csökkentené a biztosítás nélküliek számát 10 éven belül. Obama céljának tekinti az univerzális lefedettséget, míg McCain csak kiszélesítené az egészségbiztosításhoz való hozzáférést. Az állami Medicaid és SCHIP programokat illetően Obama lehetővé tenné, hogy több alacsonyjövedelmű család legyen ezekre jogosult, míg McCain felhatalmazná az államokat arra, hogy a jogosult családok számára Medicaid pénzalapokból vásároljanak magánbiztosítást. Míg McCain nem tenné kötelezővé senki számára az egészségbiztosítást, Obama javaslatában a gyermekeknek kötelező 4


lenne az egészségbiztosítás. Becslések szerint az első évben McCain szenátor tervezete 185 milliárd dollárba kerülne a szövetségi költségvetésnek, Obama szenátor tervezete 86 milliárd dollárba. Tíz év alatt ez az összeg 1,3 trillió, ill. 1,6 trillió dollárt tenne ki. Mindkét elnökjelölt szolgál stratégiákkal az ellátás minőségének és hatékonyságának javítására, mint az információs technológia alkalmazása, a kezelés hatásosságának összehasonlító értékelése, az ellátók finanszírozási módjának megváltoztatása. Mindkét elnökjelölt bevezetne újításokat az állami programokban (Medicare, Medicaid, SCHIP). Azonban Obama által javasolt országos egészségbiztosítási központ új terepet adna a minőségfejlesztő stratégiák szisztematikus működésére. McCain javaslata egy szabályozatlan egyéni biztosítási piacon nyugszik, amely önmagában nem eredményez teljes lefedettséget, ugyanakkor növelné a biztosítási adminisztráció költségeit. A Commonwealth Fund egészségügyi rendszer teljesítmény értékelését végző bizottságának elveivel összevetve Obama tervezete nagyobb potenciállal bír egy megfizethető, elérhető, hatékony és minőségi ellátás megteremtésében. Ezek az elvek a következők: ` méltányos és átfogó biztosítás mindenkinek ` alapvető szolgáltatásokat nyújtó juttatások megfelelő pénzügyi védelemmel ` a biztosítási díjak, levonható költségek, készpénzfizetések megfizethetőek a család jövedelméhez képest ` az egészségügyi kockázatközösség széleskörű ` a javaslatok adminisztrációja egyszerű, a fedezet automatikus és folyamatos ` az emberek megtarthatják jelenlegi biztosításukat ` a finanszírozásnak megfelelőnek és igazságosnak kell lennie, megosztva valamennyi érdekelt között McCain és Obama elnökjelöltek reformjavaslatai igen eltérő utakra terelnék az ország egészségügyi rendszerét és alapos kihatással lennének az amerikai emberek életére. A 2008-as elnökválasztás előestéjén fontos lenne a politikusok számára, hogy konszenzust hozzanak létre olyan reform stratégiák körül, amelyeknek a legtöbb esélyük van a sikerességre, és amelyek pragmatikus megoldásokkal szolgálnak az egészségügyi rendszer egyre súlyosbodó válságra. (SZL) Forrás: http://www.commonwealthfund.org/publications/publications_show.htm?doc_id=707948 2008-10-07 14:45:37

5


Egészségügyi rendszerek működése Felelősségbiztosítás az EU tagországok egészségügyi ellátásában Az orvosi műhibákért, az orvosok által okozott sérülésekért viselt felelősség, az egészségügyi intézmények felelősségének megfelelő fedezeti rendszere az egyik legfontosabb feltétele a betegek biztonságának, az egészségügybe vetett bizalmuk folyamatos fenntartásának. Az EU tagországok a kártalanítási, kockázat enyhítési feladatokra különféle eszközöket használnak. Az országok többségében a műhibák és egyéb - orvosi tevékenységhez kapcsolódó, egészségügyi intézményhez kötődő - hibák kártérítési kötelezettségeit a kártérítési jog és az orvosi felelősségbiztosítás kombinációjával fedezik. Ezekben a rendszerekben az orvosok felelősségét, gondatlanságát bírósági eljárásokon keresztül kell bizonyítani. 2002 óta a felelősségbiztosítási rendszerek majd mindenütt problémákkal küszködnek. A problémákat a felelősségbiztosítás nagymértékben megnövekedett díjai okozzák, különösen bizonyos szakmák és intézmények esetében, ami pedig a gyakoribb és nagyobb összegű - bíróságokon megítélt kártérítéseknek a következménye. A legtöbb kockázattal járó orvosi szakmák – szülész-nőgyógyász, sebész, ortopéd szakorvos, aneszteziológus – a legmagasabb biztosítási díjakat generálják, ennek hatásaként egyes területeken megfigyelhető e szakmákban dolgozók számának csökkenése is. Hatással van ez a felelősségviselés az orvosi gyakorlatra is. Védekezőbb, drágább módszereket választhatnak a jövőbeli lehetséges panaszok elkerülésére. A piacokra tehát egyrészt a díjnövekedés, másrészt pedig kínálat csökkenése jellemző, mivel számos biztosító vonul ki a magas kockázatú területekről. A kártérítések fedezetére az országokban két fő rendszer figyelhető meg. A magánszolgáltatókkal működő rendszerekben a felelősségbiztosítást is főként magánbiztosítók nyújtják (kivétel Hollandia, Franciaország, Belgium, ahol a kölcsönösségi elven működő non-profit biztosítás dominál). Az állami finanszírozású, főként állami tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatókkal működtetett rendszerekben a felelősségbiztosítás fedezete is az állam, vagy erre a célra meghatározott alapokból történik, a magánbiztosítók kevésbé szerepelnek a piacon. A magánbiztosítókon kívüli rendszerekben a felelősségbiztosítás szervezeti formája lehet az orvosok vagy orvosok érdekvédő szervezetei által létrehozott nonprofit egyesület. A nonprofit szervezetek fedezetet nyújthatnak szolgáltató intézményeknek vagy azok konzorciumainak is. Például az angol NHS intézményekkel és dolgozóival szemben indított klinikai kárigényeket 1995-től a Clinical Negligence Scheme for Trusts (CNST) igazgatja. A CNST a bírósági eljárásokat kezelő NHS Litigation Authority irányítása alatt működik. A kártérítési rendszer költségeit az NHS tagszervezetek díjbefizetéseiből fedezik, a szervezet működését tekintve egyenértékűnek tekinthető egy kölcsönösségi alapon működő biztosítóval. Az NHS szervezeteken keresztül a finanszírozás forrása állami. Ezek a szervezetek, egyesületek tevékenységét további viszontbiztosítások fedezhetik. Az orvosok tulajdonában lévő szervezetek komparatív előnyei közé tartozik az orvosi gyakorlat beható ismerete, a szakmai tudás, ami az információs aszimmetria csökkentésében játszik szerepet. Más relatíve ritkább alternatívát képeznek a felelősségbiztosításban az észak-európai országok, amelyek a károkozói felelősségtől független, felelősséget nem kutató (no-fault) kompenzációt nyújtanak. A kártérítéseknél ezekben az országokban nem feltétel az egészségügyi szolgáltató felelősségének bírósági megítélése. A kompenzáció a sérülésen alapul, azon a tényen, hogy az elkerülhető lett volna. E rendszerek finanszírozása történhet kereskedelmi, vagy non profit biztosítókon keresztül (Dánia, Finnország), vagy állami finanszírozással (Svédország). Dániában és Finnországban a rendszereket finanszírozó magánbiztosítók konzorciumokba vagy érdekszövetségekbe tömörülnek, melyek célja, hogy biztosítsák a kompenzációt bizonyos körülmények esetében. Svédországban a biztosítók korábbi konzorciumát az egészségügyi régiók tulajdonában lévő állami kölcsönös biztosítótársaság váltotta föl.

6


A no-fault rendszerek azonnali kártérítést nyújtanak a károsultaknak, viszonylag alacsony adminisztratív költségen (míg a felelősségbiztosítási rendszerekben a jogi eljárás költsége a kárérték 40-60%-a is lehet, a no fault rendszerekben a bírósági eljárás nélküli kártérítés adminisztratív költsége 5-30%). Hátrányai közé tartozik azonban az elrettentés, a megelőző magatartás erősítésének külön kezelése, a károkozó felelősségre vonásának elmaradása. A fizetőképesség biztosítása érdekében a felelősségbiztosítás az országok többségében vagy törvény által kötelező (pl. Csehország, Dánia, Franciaország, Finnország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Svédország), vagy az orvosi deontologia, magatartási kódex, a jó gyakorlat szabálykönyve alapján tekinthető kötelezőnek (pl. Ausztria, Belgium). A kötelezettség számos esetben a biztosítókra is terhel jogi követelményeket. Pl. Franciaországban a 2002-es Kouchner törvény szerint azon orvosok, akiket már kétszer elutasítottak a biztosítótársaságok, a Díjszabásokat Felügyelő Központi Hivatalhoz fordulhattak, amely maximálhatta a számukra felszámított díjtételt. Más, a biztosítók számára jelentkező kötelezettségek elsősorban a no-fault kompenzációt nyújtó országokra jellemzőek (pl. Dánia, Finnország). Általában a felelősségbiztosítás kötelezettsége az orvosokra vonatkozik, néhány országban (pl. Franciaországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban) az egészségügyi intézményeknek is kötelezően rendelkezniük kell biztosítással.

Az OECD javaslatai a felelősségbiztosítási rendszerek fejlesztésére Az OECD kidolgozott egy politikai irányvonal javaslatot azon országok számára, amelyek az egészségügyi ellátás során bekövetkező egyre gyakoribb és súlyosabb károkozások ellen küzdenek. A javaslat célja hogy az orvosi műhibák, azaz az iatrogén károk kezelhetővé váljanak, valamint hogy az áldozatok kártérítése jobban alapuljon a kormányzat kárkompenzációs mechanizmusok közötti választásán. A kormányzat ennek megfelelően fenntarthatja a meglévő kártérítésen nyugvó rendszerét, valamint áttérhet a toleránsabb felelősséget nem kutató rendszerre. A kormányzati döntés természetesen függ a törvénykezési szokásoktól, a fennálló egészségügyi és társadalmi keretektől, az állampolgárok elvárásaitól és kulturális hátterétől. A lehetséges kormányzati döntéseknek megfelelően az OECD három javaslattípust dolgozott ki. 1. A peres (kártérítés alapú) rendszer fenntartása kombinálva az orvosi károkozásra vonatkozó biztosítással. 2. Átfogó, felelősséget nem kutató rendszer lehetősége. 3. Mindkét eljárás szempontjából fontos egy kockázatcsökkentési mechanizmus kidolgozása az orvosi műhibák, valamint ezek veszélyeinek, és következményeinek felbecsülése és lecsökkentése érdekében. Az első esetben annak érdekében, hogy a növekvő követelésekkel és biztosítási összegekkel szembe tudjanak szállni, elsődlegesen az a célt kell kitűzni, hogy a követelések összegeinek határt szabjanak, növeljék a piac teljesítőképességét, és hogy gondolják át az általános orvosi felelősségbiztosítást. Ezen intézkedésekhez szükséges egy széleskörű kártérítési reform, mellyel párhuzamosan lehetőség nyílik a biztosítási eszközök fejlesztésére, az alternatív magánfinanszírozási mechanizmusok bevezetésére, a public-private partnership kialakítására. ` Kártérítési reform ` A reform során kialakítható az orvosi károkozási perek követeléseinek határértéke, mellyel javítható a kártérítési eljárás. A reformelemek természetesen függnek a törvénykezési körülményektől, valamint számításba veszik az áldozatok megfelelő szintű védelmét. ` Mérsékelni kell a túlzott mértékű és inadekvát bírósághoz fordulási gyakorlatot. (Meg kell erősíteni az alternatív jóvátételi és kártérítési eljárásokat - közvetítő eljárás, előtárgyalás stb.) ` Újra kell fogalmazni, hogy mit jelent a kár, a bűnösség fogalmán belül az orvosi felelősség. 7


` Újra kell értékelni a kártérítést. (Meg kell határozni vagyoni és nem vagyoni károkat, csak kivételes esetben lehet alkalmazni büntető jellegű vagy a kár tényleges összegét meghaladó kártérítést.) ` Biztosítási lehetőségek ` A biztosítási eszközök fejlesztése, a piaci kapacitás növelése, az alternatív finanszírozási módszerek és az együttműködés (szolgáltatók és biztosítottak között) javítása érdekében, a következő lépéseket lehet tenni. ` Jobb és szisztematikusabb adatgyűjtést kell kialakítani. ` A szakemberek és az intézetek káreseti fedezetét külön kell kezelni, a biztosító és a szakemberek/intézetek speciális megállapodásokat köthetnek. (Például a kockázatkezelésről, vagy az orvosi jó gyakorlati kötelezettségről.) ` Létrehozhatnak alternatív magán finanszírozási módszereket, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az így létrejött intézetek hosszú távon fennmaradnak, jól vezetett, szabályozott és felügyelt létesítmények, pénzügyi és biztosítás statisztikai szempontból megbízhatóak. ` A kormányzat lehetséges szerepvállalása és a PPP ` A kormányzat szerepe az orvosi felelősség terén főként arra terjed ki, hogy megteremti a lehetőséget a biztosítási felek közötti kommunikációra, valamint a piaci tevékenység növekedésének támogatására, úgy, hogy közben megfelelő fedezetet biztosít az egészségügyi szakemberek számára. ` Ezt számos public-private partnership eszközzel megvalósíthatja, például kötelezővé teheti az orvosi felelősségbiztosítást. Létrehozhat olyan magán- vagy közfinanszírozású alapokat, melyek az esetlegesen felmerülő kiemelkedően magas követeléseket fedezik. A felelősséget nem kutató rendszerhez hasonlóan, ahol nem vonják felelősségre a károkozót, bizonyos előre nem sejthető károkat fedező alapokat hozhat létre. A felelősséget nem kutató rendszer esetén a kár, a gondatlan károkozás bizonyítéknak felkutatása az áldozat kárának kompenzálásához nem szükséges. Az egészségügyi dolgozók károkozástól való visszatartása más csatornákon valósul meg. Ezen rendszer bevezetése számos kritériumot és feltételt vet fel melyeket meg kell fontolni, ilyenek lehetnek a következő szempontok; az alapok mely területeket fednek le (magán-, vagy közszolgáltatók, intézmények), a kártérítési díjak mértéke, a kártérítési szintek és a kártérítés minőségi jellemzőinek periodikus felülvizsgálati eljárása, a finanszírozás forrásai (magánfinanszírozás, közfinanszírozás adókból stb.). Azon kormányoknak, amelyek ezek koncepció mellett döntenek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a várhatóan megnövekedő számú kártérítési követelésre. A rendszer teljes költségét periodikusan felül kell vizsgálni, és meg kell becsülni a várható kompenzációs mértéket és hatékonyságot. A kormányzatoknak ösztönző és elrettentő eljárásokat kell kidolgozni a szakorvosok és az intézmények számára. A betegbiztonság javítása érdekében szükséges megfontolni és bevezetni egy jól kidolgozott orvosi kockázatkezelési rendszert. Elsődleges cél a kockázatok jobb kezelése, ennek érdekében a jelentési rendszer és a kockázat meghatározás javítása, a kockázatok hatásának megbízható felbecsülése, jobb megoldás keresési mechanizmus kialakítása. Az orvosi kárjelentési eljárás problematikussága nagyban megnehezíti a meglévő rendszereket, nem segíti elő az orvosi hibák elemzését, nem ad globális rálátást az egyes kérdésekre. Ennek fejlesztése érdekében ki kell alakítani egy hatékony, független és titkos jelentési- és egy megfelelő kockázatkezelési eljárást bevonva ebbe a köz és a magánszférát egyaránt.

8


A kártérítési jogon alapuló rendszer integráns része az elrettentő mechanizmusok használata, ezt a felelősséget nem kutató rendszerben ki kell alakítani. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának a témában készített összefoglalója teljes terjedelmében az ESKI honlapján olvasható: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/felelossegbizt_osszefoglalo-form.doc 2008-10-13 09:52:36

Euro Consumer Diabetes Index 2008 A Health Consumer Powerhouse elkészítette a 2008-as Diabétesz Indexet, amely 29 európai ország (a 27 EU - tagállam, ill. Svájc és Norvégia) diabétesz ellátását elemzi a betegjogok és választási lehetőségek, az ellátórendszer bőkezűsége, a megelőzés, az ellátáshoz való hozzáférés, valamint a kimenetek szempontjából. A Diabétesz Index győztese Dánia 837 ponttal. Az Egyesült Királyság végzett a második helyen, mindössze 1 ponttal lemaradva Dánia mögött. A sorban őket Franciaország, Hollandia és Belgium követi. A rangsor közepén számos viszonylag fejlett és gazdag nemzet foglal helyet, amelyek várhatóan jobban fognak teljesíteni egyéb indexek által mért eredményeikből kiindulva. A jelenlegi kedvezőtlen eredmények oka feltehetőleg a kezeléshez való hozzáférés elégtelensége: a relatíve gyenge alapellátó szektor lassítja a válaszidőt, és hátráltatja a gyors visszacsatolást. Annak ellenére, hogy Dániában az egy főre jutó egészségügyi kiadás alacsonyabb, mint a többi középés észak-európai országban, jól szervezett diabétesz-menedzsmentet tudhat magáénak elegendő számú szakemberrel és az ellátáshoz való széles körű hozzáféréssel. A betegjogok és tájékoztatás, valamint a választási lehetőségek terén is erősnek bizonyult. A második helyen végzett Egyesült Királyság sok jól képzett diabétesz nővért, diabétesz munkacsoportot, valamint jó hozzáférést tud biztosítani. Habár az Egyesült Királyságban nincs elegendő lábspecialista, a diabéteszes pácienseknek jobb ellátást nyújt, mint a legtöbb európai ország, ez pedig a legjobb kimeneteket eredményezi Európán belül. Ugyanakkor a cukorbetegek tájékoztatása terén még sok tennivalója akad az Egyesült Királyságnak. Franciaország (814 ponttal) és Hollandia (813 ponttal) szintén nagyon jó diabétesz ellátással büszkélkedhetnek. Franciaország a megelőzés terén, Hollandia pedig a modern terápiás eljárások alkalmazása terén bizonyult erősebbnek. Belgium az 5. helyre került 803 ponttal, elsősorban a megelőzés és jó szűrőprogram terén teljesített jól. Őket számos fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező ország követi a sorban: Norvégia (781 pont), Olaszország (752 pont), Németország (751 pont), Írország (733 pont) és Svájc (722 pont). Magyarország a 19. helyet mondhatja magáénak 653 ponttal. Hazánkat a kelet-közép-európai országok közül Litvánia (696 pont), Lettország (683 pont) és Szlovénia (656 pont) előzte meg. Magyarországon meglehetősen magas az elhízás prevalenciája, valamint a dohányosok száma, ami azért jelent problémát, mert a túlsúly és a nikotinfüggőség a cukorbetegség fő rizikófaktorai. Hazánkban jónak bizonyult a hazai diabétesz ellátók közötti választás lehetősége, de a diabétesz ellátókról minőségéről szóló tájékoztatást és a határon átnyúló kezelés lehetőségét negatívan értékelték. Az ellátási rendszer is bőkezűnek mondható: a gyógyszertámogatást és a cukorbetegek lábellátását is jónak értékelte a Health Consumer Powerhouse, csak a speciális cipők garantálása bizonyult közepesnek. A prevenció terén jónak bizonyult az iskolai testnevelés, valamint a vérnyomásmérés, de egyes területeken – így pl. a dohányzásról való leszokás támogatása, valamint a magas vérnyomás megelőzése – jócskán akad még tennivaló, a vércukormérésről pedig nem tudtunk adatot szolgáltatni. Az ellátáshoz való hozzáférés terén problémásnak mondható, hogy Magyarországon a diabétesz lábgyógyászat nincs elismerve külön szakterületként, pedig a lábkomplikációk megakadályozása szempontjából óriási szükség lenne ennek a területnek a 9


fejlesztése. A szemvizsgálatot, valamint a hosszú távú vércukorszint vizsgálatot azonban jónak értékelték. Ugyanakkor a vesefunkciós vizsgálat, és a diabétesz nővérek létszáma és képzettsége terén is van lemaradás: mindkét indikátor közepes pontszámot kapott. Ami a kimeneteket illeti, a diabétesz okozta halálozásokat közepesnek értékelték, a veseműködési zavarok prevalenciáját és a lábamputációk incidenciáját illetően azonban nem tudtunk adatot szolgáltatni. (AZS) Forrás:http://www.healthpowerhouse.com/files/edi-2008/2008-euro-diabetes-index-report.pdf A Diabétesz Index részletes áttekintése az ESKI Honlapján található:

http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/diabetesz_index_2008.doc 2008-10-09 12:09:56

A regulációs díjak hatása Csehországban A cseh Egészségügyi Minisztérium elégedett a regulációs díjak bevezetésének eddigi eredményeivel, az első félévi értékelési adatok a várakozásai szerint alakultak. Az erről tartott sajtótájékoztatón (2008. szeptember 11.) hangzott el, hogy a díjaknak köszönhetően csökkent a felesleges vizitek száma a járóbeteg-rendelőkben, és rövidebb lett a kórházi ápolás átlagos időtartama. Csehországban az év elején a következő díjak kerültek bevezetésre: 30 korona vizitdíj, 30 korona receptdíj tételenként, 60 korona kórházi napidíj, 90 korona ügyeleti díj. Az első félévben az állampolgárok 2, 6 milliárd koronát költöttek ezekre a díjakra. Ugyanakkor a díjak bevezetésével 3, 4 milliárd korona megtakarítást értek el, amelyet a súlyos és krónikus betegek egészségügyi ellátásának javítására lehetett fordítani. A gyógyszerkiadások megtakarításából például, amelyet a recept nélküli olcsóbb gyógyszerek vásárlása segített elő, 800 millió koronával nagyobb összeget utaltak a szakellátó központokba, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel javult a korszerű ellátás hozzáférhetősége a rászorult személyek számára. Julínek egészségügyi miniszter szerint világossá vált, hogy a gyakorlatban érvényesül a súlyos betegségben szenvedő páciensekkel való szolidaritás elve, akiknek magas költségű ellátásra van szükségük. Több ezerrel nőtt például a mellrák, a Crohn betegség, a csontritkulás, az anyagcserezavarok és egyéb betegségek miatt kezelt betegek száma. Pozitív hatása volt az 5000 koronás éves védőlimit bevezetésének is, amelyet az év első felében 1306 biztosított lépett túl, és az év végéig - a minisztérium becslése szerint - számuk több tízezerre növekedhet. A díjfizetés felső határának meghatározása elsősorban a krónikus és a több betegségben szenvedő páciensek számára jelent védelmet. A regulációs díjak lehetővé tették a műtéti beavatkozások számának jelentős növelését, amelyek hosszú várólistán szerepeltek. Az Általános Egészségbiztosító például 2008-ra 7350-nel, azaz 35%-kal több csípő- és térdprotézis pótlásra kötött szerződést, mint az előző évben. Tervbe vették a mentőszolgálat 2009. évi finanszírozásának növelését, többek között az ország területén 44 új mentőállomás beüzemelését. Az egészségügyi miniszter fontosnak tartja azt a tényt, hogy első ízben kerül sor rendszeres adatgyűjtésre a potenciálisan sebezhető csoportok pénzügyi hozzájárulásairól, ami lehetővé teszi védelmüket a számukra hátrányos intézkedések hatásától. Küzdelem a regulációs díjak mérsékléséért A regulációs díjak bevezetése óta az ellenzéki pártok és a kis koalíciós pártok is szorgalmazzák a szociális érzékeny csoportok mentesítését a díjfizetés alól. Hét hónappal a díjak létezése után a cseh parlament megszavazta az első olyan törvénymódosítást, amely alapján mentesülnek a díjfizetés alól az újszülöttek, a szerv-adományozók, az intézeti nevelésben résztvevők és a bíróság által elrendelt intézeti ellátásban részesülők. A küzdelem folytatódik, a benyújtott javaslatokban szorgalmazzák többek között a gyermekek, a nyugdíjasok, az alacsony jövedelmű családok mentesítését is, valamint a 15 éven aluli gyermekek számára a védőlimit évi 3000 koronára történő csökkentését. A törvénymódosító 10


javaslatot a parlament a napokban tárgyalja, egyelőre bizonytalan, hogy sikerül-e az év végéig jóváhagyni. (VM) Forrás: http://www.mzcr.cz/Pages/621-fakta - 2008. 09. 15. http://www.zdravotnickenoviny.cz/ - Aktuálne.cz -2008. 10. 02. 2008-10-06 10:52:53

Lengyelország: a GDP növekedés miatt bővülő egészségügyi költségvetés várható A Business Monitor International (BMI) szerint Lengyelország egészségügyi kiadásaira egy robosztus növekedési periódus vár az elkövetkezendő néhány évben, amelyek lehetővé teszik a kormánynak, hogy jobb ellátást biztosítson, miközben lecsillapíthatja az egészségügyi szakemberek hosszú ideje tartó nyugtalanságát. Jacek Paszkiewicz, a Lengyel Nemzeti Egészségügyi Alap elnöke szerint a kedvező gazdasági feltételek az állam számára megnövekedett egészségügyi költségvetést tesznek lehetővé. Úgy véli, egyre több ember dolgozik, és a keresetek is egyre emelkednek, ami másfelől azt is jelenti, hogy a Nemzeti Egészségügyi Alapba is egyre több pénz folyik be. Lengyelország évek óta próbál egészségügyi reformot végrehajtani, és széles körű változásokra is sor került, ugyanakkor a finanszírozás elégtelensége továbbra is problémás fejezet maradt. 1999-ben decentralizálták az egészségbiztosítási rendszert, a rivális politikai pártok és az orvosok nyomására azonban 2001-ben Nemzeti Egészségügyi Alap néven újracentralizálták. Azóta mindennapossá váltak az orvosok tiltakozásai, folyamatos követelésekkel az állami jövedelmi hozzájárulások növelésére az egészségügyi költségvetés fellendítése céljából. Miközben a hozzájárulások az 1999-es 7,5%-os szintről a jelenlegi 9%-ra nőttek, az orvosok ezt még mindig elégtelennek találják: 13%-ot tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a kiadási szintet elérjék. Az ellátás általános standardjainak fejlesztése mellett a tiltakozások másik fő oka az orvosok és nővérek különösen alacsony kereseti lehetőségei. Habár az állami kiadások jelenlegi emelkedése – amely a Nemzeti Egészségügyi Alap becslései szerint 10 milliárd zloty (4,9 milliárd USD) is lehet, azt eredményezi, hogy az orvosok is lényegesen jobban fognak keresni. A Business Monitor International becslése szerint az orvosok keresete 50%-kal emelkedett az elmúlt 2 évben, és a jövőben is további emelkedés várható. A BMI az orvosok keresetének növelését az egészségügyi ellátás kiterjesztésének pozitív indikátoraként tekinti. Az intézet meg van győződve arról, hogy az a sztrájkkultúra, ami az elmúlt pár évben eluralkodott az országban, továbbra is gátolhatja a létesítmények fejlesztésére irányuló kísérleteket. Jelenleg az orvosok keresetei egy normál szintet értek el, és az intézet szerint a lengyel kormánynak le kell csillapítania a további tiltakozásokat, és biztosítania kell, hogy a kiadások az innovatív gyógyszerekhez, orvosi eszközökhöz és kórházi lehetőségekhez való jobb hozzáférés felé irányuljanak. Az erőteljes gazdasági növekedésnek az elkövetkezendő pár évben ösztönöznie kell az egészségügyi kiadásokat. Az erőteljes GDP növekedés, a megnövekedett fiskális kiadások és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése a kiadások növekedését fogja eredményezni mind az állami, mind a magán szektorban, különösen 2008 és 2009 folyamán. A BMI úgy véli, hogy 2012-re Lengyelországban az összes egészségügyi kiadás elérheti a 49 milliárd USD-t, vagy 1 főre számítva az 1,292 USD-t.(AZS) Forrás: Business Monitor International, Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight, 2008. október. 2008-10-01 11:07:59

11


Népegészségügy UNICEF: világszerte 500.000 nő hal meg terhesség vagy szülés közben A világon évente több mint 500 ezer nő hal meg terhesség vagy szülés következtében, köztük 70 ezer tinédzser korú lány – derül ki az UNICEF anyai halálozásról szóló, egész világra kiterjedő tanulmányából, amelyet szeptember 19-én Kölnben tettek közzé. A jelentés szerint ezen halálozások több mint 99%-a a fejlődő országokban fordul elő, elsősorban DélÁzsiában és a Szaharától délre fekvő afrikai országokban. További 10 millió nő szenved sérüléseket a terhesség, illetve a szülés során, mivel nem megfelelő orvosi ellátásban részesülnek. Az anyai halandóság okai éppúgy ismertek, mint azok az eszközök, amelyekkel azokat meg lehet akadályozni, mégis nők halnak meg szükségtelenül – nyilatkozta az UNICEF egész világra kiterjedő egészségügyi programjának vezetője, Peter Salama. A leggyakoribb halálok a vérzés, különösen Afrikában és Ázsiában. A nők általános egészségi állapota – beleértve a táplálkozásukat és HIV-státuszukat – szintén befolyásolja a terhesség, ill. a szülés pozitív kimenetelének esélyét. Befolyásoló tényezők továbbá az olyan társadalmi faktorok, mint a szegénység, az egyenlőtlenség, valamint az általános attitűd a nők és egészségük vonatkozásában. Az anyai halandóságra hatással vannak olyan kulturális és tradicionális tényezők is, amelyek gyakran megakadályozzák, hogy a nők a szülés közben vagy után ellátásban részesüljenek. Az ENSZ Gyermekalapja szerint az anyai halandóság világszerte csökkent: míg 1990-ben 100 ezer születésre 430 halálozás jutott, ma már csak 400. Ugyanakkor a legszegényebb családok alapvető egészségügyi ellátásába történő erőteljes befektetés nélkül azt a millenniumi célkitűzést, hogy az anyai halandóság 1990-től 2015-ig kétharmadával csökkenjen, nem lehet elérni. Az UNICEF szerint az anyai halandóság is azt mutatja, hogy a nők a fejlődő országokban mennyivel hátrányosabb helyzetben vannak az iparosodott államokban élő nőtársaikhoz képest. Egy nő terhesség során történő halálozásának rizikója a fejlődő országokban 1:76, miközben a fejlett államokban 1:8000. A nyugat-afrikai Nigerben a legsúlyosabb a helyzet, ahol minden hetedik terhes nő meghal. A legtöbb anyai halálozás elkerülhető lenne. A halálozások elkerülésének kulcstényezője a jobb egészségügyi ellátás – különösen a terhesség és szülés során, valamint a szülést követő időszakban. Az anyai egészség fejlesztését szolgáló beavatkozások: szülés előtti ellátás, ellátó által kezdeményezett HIV-teszt és tanácsadás, a szülés szakember általi figyelemmel kísérése, sürgősségi szülészeti ellátás, szülés utáni ellátás, családtervezés a nemzeti politikákkal összhangban. Az elmúlt években néhány területen ígéretes haladást sikerült elérni az anyai egészség vonatkozásában. A szülés előtti ellátás lefedettsége a fejlődő világban az elmúlt évtizedben 15 százalékponttal nőtt, így ma a várandós nők 75%-a részesül szülés előtti ellátásban. Sok országban pedig a szakember jelenléte mellett történő szülés terjedt el nagymértékben. Ázsia egyes részein például a szakértői jelenlét mellett szülő nők aránya 1995 és 2005 között 30%-ról 40%-ra nőtt. A szakképzett orvos vagy szülésznő jelenléte a szülésnél, valamint ezen személyzet hozzáférése a sürgősségi ellátáshoz (amennyiben szükséges) a leghatékonyabb eszköze az anyák életének megmentésének. 12


A Millenniumi Célok eléréséhez az anyai egészséget az anyai, újszülötti és gyermek- egészségügyi ellátás által alkotott ellátásfolyamat részének kell tekinteni. Az anyai halandóság szintje gyakran az ország egészségügyi rendszerének átfogó teljesítményét is tükrözi – különösen a szülés során és a szülést követő időszakban nyújtott ellátást, amikor az anyák és az újszülöttek a legsérülékenyebbek. Ahhoz, hogy behozzák a lemaradást, azokat az ellátásokat kell fejleszteni, amelyek mind az anyák, mind a gyermekek egészsége szempontjából rendkívül fontosak, mivel az anya és az újszülött egészsége egymással szoros kapcsolatban van.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33766 http://www.unicef.org/media/media_45684.html 2008-09-24 10:26:17

13


Finanszírozás A német betegpénztárak rekord-likviditással indulnak az új Egészségügyi Alapban Az új Egészségügyi Alap pénzügyi folyamatait szemlélteti az alábbi ábra.

Az ábrán jól látható, hogy az Alap három forrásból táplálkozik: munkaadók és munkavállalók járulékaiból, valamint a szövetség befizetéseiből (lásd: kapcsolódó ábra). Az új Alap működésének kezdetével a következő változnak: az eddigiekhez hasonlóan a pénztárak járulékaikat a munkaadóktól és munkavállalóktól szedik be, új elem a rendszerben az, hogy ezt követően a beszedett járulékokat közvetlenül az Alaphoz utalják, melynek fő feladata a betegségorientált kockázati kiegyenlítés azonnali és nem csupán utólagos menedzselése. A pénztárak bevétele az új rendszerben a náluk biztosított tagok korával, nemével, a tagokkal együttesen biztosított hozzátartozók számával, valamint a biztosítottak betegségeivel korrigálva (végleges döntés a részletekről november 15.-én születik, jelenleg csupán a 80 betegségcsoport ismert) kerül visszaosztásra. Szintén új elem a rendszerben, hogy a pénztár számára 12 azonos havi részletben kerül sor a refinanszírozásra – a likviditás menedzsmentet az Alap veszi át, amely erre a célra mintegy 3 milliárd eurót különített el. Az egészségügyi miniszter szerint a finanszírozás ily módon legalább három éven keresztül elégségesen biztosítva lesz, hiszen a pénztárak a 11,1 milliárd eurós bevételtöbblet mellett időközben mintegy 3 milliárd eurós tartalékot halmoztak fel. Csupán három pénztár szorul segítségre: Berlin és Saarland általános helyi betegbiztosítók, valamint az egészségügyi dolgozókat biztosító üzemi betegbiztosító.

14


Németországban az elemzések szerint az egészség még soha nem volt ennyire drága. A kötelező betegbiztosítottak mintegy 90%-ának kell 2009-től magasabb járulékot fizetnie. A Szövetségi Kabinet október hetedikei határozata alapján átlagosan a járulékterhek a jelenlegi 14,92%-ról 15,5 százalékra nőnek (amiből 7,3%-ot fizet a munkaadó, 8,2%-ot a munkavállaló). Ezzel kapcsolatban három héten belül foglalhat álláspontot a Szövetségi Tanács, majd október végén hozza meg végleges döntését a Szövetségi Kormány. A növekvő egészségügyi kiadások terheivel szemben áll a munkanélküli járulék csökkenése a munkavállalók és munkaadók számára. A munkanélküli biztosítás járuléka 0,5%-kal 2,8%-ra mérséklődik, ami előreláthatólag 2010-ig marad érvényes. Forrás: Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/extras/fotos/?sid=514991&sh=0 Gesundheitsfonds:http://www.der-gesundheitsfonds.de/ 2008-10-09 15:53:41

15


Egészségügyi informatika Az internet használata és empowerment az egészségügyben A személyes lehetőségek kiterjesztése (personal empowerment), vagyis a személyes részvétel és felelősség hangsúlyozása az egészségpolitika stratégiai kérdésévé vált. Az empowerment (felelősségvállalás, képessé tétel) az egészségügyi kampányokban a megelőzés és az egészségfejlesztés egyik célját képezi szerte a világon. Az empowerment fogalma azonban nem egyértelmű, és a kutatások azt mutatják, hogy legalább három szemléletet ölel fel az egészségügy terén: a szakértői tanács betartása (szakértői perspektíva), egyéni választás (fogyasztói perspektíva), társadalmi befogadás és támogatás (közösségi perspektíva). Az internet egyre szélesebb körű használata lehetővé teszi ezen empowerment lehetőségek megvalósítását, tekintettel a nagy mennyiségű egészséggel kapcsolatos információk és szolgáltatások jelenlétére a világhálón. Az egészségügyi információ keresésének egyszerű cselekvése igen eltérő indítékokkal történhet és számos felhasználási alternatívákat eredményezhet. Az egyének és a betegek többek közt a következőkre alkalmazhatják az internetet: egy betegség jobb megértése, az ortodox orvoslástól eltérő alternatív nézőpontok megismerése, megoldás keresése egy egészségügyi problémára, betegség megelőzése egészséges életmódra vezető tanácsadással, egészségügyi gondokkal küzdő barát vagy családtag segítése, támogatási csoportokhoz való kapcsolódás, tapasztalatcsere és segítség online fórumokon. Az empowerment három szemlélete a következőképpen jellemezhető: Szakértői perspektíva Az empowerment szakértői formája a legelterjedtebb az internet felhasználók között, vagyis sokan a főáramlatot képviselő orvostudomány szemléletmódját részesítik előnyben. Ezek a felhasználók nem kérdőjelezik meg az orvostudomány tekintélyét, hanem nagyobb szakmai tudásra akarnak szert tenni. Mindez azonban megváltoztathatja az egyén viszonyát orvosával. Az internet segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a betegek alaposabban és személyesebben megismerhessenek egészségügyi kérdéseket. Amikor a betegek olyan információhoz jutnak az interneten keresztül, ami teljesebb és komplexebb, mint amiben a rövid rendelői konzultáció folyamán részesültek, a szakemberek új kihívásokkal szembesülnek. Olyan helyzettel találhatják szemben magukat, hogy pl. specifikusabb kérdésekre kell válaszolniuk, félreértéseket kell tisztázniuk, meggyőzni a beteget egy eltérő nézőpont fontosságáról, megváltoztatni a beteg elvárásait, vagy erőteljesebben érvényesíteni tekintélyüket. Egy nemrégiben végzett torontói tanulmány szerint a háziorvosok úgy vélik, az interneten talált információk gyakran félrevezető tájékoztatást nyújtanak a betegek számára, amely zavarodottságot és szorongást szül, vagy káros öndiagnózishoz vagy önkezeléshez vezet. Az orvosok szerint ezek a befolyások új - és nem szívesen látott - magyarázó szereppel bővítik klinikai feladataikat. Fogyasztói perspektíva A fogyasztói logika is határozott jelenlétet mutat az interneten a szakmai logika erős befolyása ellenére. Ez nem magyarázható a szigorú piacalapú konszumerizmus jelentkezésével, vagyis azzal a hajlandósággal, hogy az egyének döntéseket hozzanak a kapcsolódó gazdasági költségek alapján. Ez inkább azzal hozható összefüggésbe, hogy az internet növekvő használata azt bizonyítja, hogy az 16


emberek proaktív szerepet vállalnak az egészségügyi döntésekben. Más tanulmányok arra is utalnak, hogy a lakosság az internetet más szemléletmódok megismerésére is alkalmazza a személyes egészség terén. Ez a tendencia a hivatalos orvoslás elfogadott megközelítésének megkérdőjelezésével hozható összefüggésbe. Ezek az egyének nem szükségszerűen foglalnak állást a főáramlat elfogadása vagy elvetése irányában – szemléletük a körülményeknek megfelelően és egészségi állapotuk függvényében változik. A laikus lakosság és az orvosi szakma viszonyát vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy állandó feszültség van jelen a betegnek a konszumerizmus szellemében felmerülő választási vágya és azon vágya között, hogy bizalmat és reményt fektessen az egészségügyi szakemberekbe. A személyes választás fogalmát nehezen lehet összeegyeztetni a biomedikális tudományban uralkodó szakmai értékekkel, mind az evidence-based medicine, mind az orvos erkölcsi felelőssége tekintetében. Közösségi perspektíva Az empowerment közösségi formája egy kölcsönös segítségen alapuló befogadási folyamatot közvetít. Bizonyos feltételek között az online fórumokon való részvétel értékes módon hozzájárulhat a személyes lehetőségek kiterjesztéséhez. Az online támogatócsoportok elősegítik a betegségről való jobb tájékozódást, a vele való együttélést módjainak megtalálását, a nagyobb fokú kontroll érzését, és a gátlások csökkenését a szemtől-szembeni kommunikációhoz képest. Az internet felhasználók ebben a médiumban a társadalmi támogatás további forrását látják és egy olyan eszközt, amellyel képesek a hasonló helyzetben levőket segíteni. Az online csoportokban való részvétel azonban nem jelenti a résztvevők fő empowerment forrását. A kompetencia és kontroll érzése korlátozottabb szerepet játszik a közösségi logikában. Kihívást jelent pl. egy csoportban elérni egy elismert pozíciót, vagy a felhasználók véleménycseréje egy fórumon rögzítheti a normák és értékek biomedikális modelljét. Az információkhoz és az online támogatáshoz való szélesebb hozzáférés ellenséges és irritált reakciókat is eredményezhet az orvosi rendelésen. A személyes lehetőségek kiterjesztése fontos kérdéseket vet fel az egészségpolitika számára. Az egészségügyi információk pluralitása és az egészségügyi információk új készítőinek megjelenése szerkezeti változásokat idézett elő az egészségügyi ismeretek terjesztésében és felhasználásában. Ezen szerkezeti változások központi vektorát egyértelműen az internet képezi. Fontos kérdés a beteg és az egészségügyi ellátó közötti szerepek és felelősségek egyensúlya. Az internet alkalmazása egészségügyi információk keresésére a kompetencia küszöb kérdését veti fel, ami szükséges egy egyén számára, hogy megfelelő döntést hozzon egészsége érdekében és annak megfelelően cselekedjen. Az egészségpolitikai döntéshozók befolyást gyakorolhatnak azzal, hogy támogatják az internet használatát, mint az empowerment forrását az egészségügyben a következő stratégiákkal: ` kritikus szemlélet elősegítése az egészségügyi információk különböző forrásaival szemben ` az interneten elérhető minőségi információk előmozdítása az egészségügyi ismeretek holisztikus képével szemben ` a digitális szakadék áthidalása (a technológia elérhetősége mellett a tudás, a jártasságok és a szociális hálózatok elérhetősége) (SZL) Forrás: Marc Lemirea et al.: Internet use and the logics of personal empowerment in health Health Policy, Volume 88, Issue 1, October 2008 2008-10-03 11:59:22

17


Humánerőforrás A privát sebészorvosok munkabeszüntetése Franciaországban Ezen a héten a privát sebészorvosok csak a sürgős eseteket látják el Franciaországban. A sebészek érdekvédelmi szervezetei jelezték, hogy a megmozdulás tiltakozás a II. szektorba tartozó szaktekintélyek által alkalmazott szabad tarifák szabályozására hozott intézkedések ellen. A francia sebészorvosok 80%-a a II. szektorba tartozik, és ily módon jogosult az I. szektorba tartozó orvosok szerződésben lefektetett díjszabásánál magasabb tarifát alkalmazni. Az egészségbiztosítás által megszabott tarifák és az ezek alapján nyújtott visszatérítés azonban túl alacsony az érintettek szerint. A sebészek emiatt kívánnak nyomást gyakorolni a honoráriumok szabályozására, és az opcionális szektorral kapcsolatos intézkedésekre. A nemrégen bevezetett opcionális szektor orvosai ugyanolyan szociális kedvezményekben részesülnek, mint az I. szektorba tartozó szerződéses szakemberek, viszont szolgáltatásaikra korlátozott mértékben megemelt honoráriumot számíthatnak fel. A kórházakban a jelzések szerint más megmozdulásokra is sor fog kerülni a héten. A sürgősségi ellátásban dolgozó orvosok csütörtökön és pénteken tartanak munkabeszüntetést az előreláthatólag a nyugdíjuk csökkenésére vezető nyugdíjreform miatt. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/Les-chirurgiens-liberaux-en-greve.html 2008-10-13 14:13:01

18


Gyógyszerügy Az innováció európai perspektívában Európában az innováció anyagi elismerése, az innovatív medicinák jobb elérhetősége és a költségkímélés közötti egyensúly megteremtése komoly kihívást jelent a döntéshozók, a betegek és az ipar számára egyaránt. A gyógyszertársaságok számára a legnagyobb problémát az egyes országok finanszírozási és visszatérítési rendszere által tervezett intézkedések, változtatások kiismerhetetlensége jelenti. Európa egészségügye az innovációt költségtényezőnek tekinti, és aggályokat inkább az új gyógyszerek ára, mint a betegségek terhe vált ki. A modern gazdaságokban a technológiai haladás a legjelentősebb mozgatórugója a versenynek és a gazdasági növekedésnek. Manapság a születéskor várható élettartam harminc évvel hosszabb, mint 100 évvel ezelőtt. A mortalitás nagymértékű csökkenése és az életszínvonal növekedése a biomedikális kutatásban elért eredményeknek tulajdonítható. A közhiedelemmel ellentétben a hosszabb élettartam nem vezet szükségszerűen hosszú távú gondozóotthoni ápolást igénylő egészségproblémákhoz, az új gyógyszerekkel számos betegség eredményesen kezelhető, bár az Alzheimer-kór, a sclerosis multiplex és sok daganatos betegség gyógyítása még komoly kihívást jelent. Az országok többségében a költségkímélés prioritást élvez. Ennek legszélesebb körben elterjedt eszközei a referenciaár-szabás, a költségvetés maximálása, a generikumok előtérbe helyezése és az árcsökkentés. Az irányelvek hatékonyságát nehéz kiértékelni, mivel a költségvetésre gyakorolt (pozitív) hatást az innovatív kezelések hozzáférhetőségére gyakorolt (negatív) hatással összevetve kell mérlegelni. Mindenesetre sok kormány megpróbálja összeegyeztetni az innovatív szerek elismerését hozzáférhetőségük megkönnyítésével a költségvetés egyensúlyban tartása mellett. Számos európai országban, mint pl. Írország, Franciaország és az Egyesült Királyság keretszerződés van érvényben a kormány és az ipar között, és az Európai Unió Bizottságának napirendjén is szerepel az egészségpolitikai célkitűzések összehangolása az iparpolitikai célkitűzésekkel. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) felállítása nagy előrelépést jelentett az európai piacon megjelenő termékek hatékony szabályozásában. A hatóság kutatást támogató intézkedései az innovációt jobban felkaroló területté kívánják tenni a kontinenst az ipar és a betegek szempontjából egyaránt. Mindazonáltal a tagországok egészségügyi költségvetéssel kapcsolatos aggályai korlátozólag hatottak az iparpolitikai iniciatívák pozitív hatásaira. Elvben a piacon alapuló finanszírozás a leghatékonyabb módja a forrás-allokációnak és az innováció anyagi elismerésének, de a központi finanszírozású országokban nincs működő piac. Spanyolországban, Olaszországban és Japánban hagyományosan költségalapú finanszírozás van érvényben, ami inkább a befektetéseknek kedvez, és nem annyira a kimenetelnek. Az új gyógyszerek értékelésére vonatkozó további módszerek közé tartozik az érték alapú finanszírozás, ahol a klinikai relevancia és a költség-hatékonyság a meghatározó tényező, vagy az egyes országok csomagtervei, amihez ár-összehasonlítást végeznek bizonyos kiválasztott országok árszabásával. Itt az a probléma merül fel, hogy melyik ország szerepeljen kiindulási pontként a referenciaár-meghatározáshoz.

19


Az összehasonlítható hatékonyságot figyelembe vevő érték alapú finanszírozás stratégiai szempontból a legrelevánsabb megközelítés. A terápiai eredményeket összehasonlító vizsgálatoknak és az érték alapú finanszírozásnak viszont az a következménye, hogy csak a különösen jelentős innováció részesül különösebb anyagi elismerésben. Bár vannak kiugró újítások az orvostudomány területén, mégis inkább a sok kisebb lépésben elért fokozatos haladás jellemzi a szakterületet. Az innováció értékelése és anyagi elismerése csak az innovatív medicinák hozzáférhetőségének biztosítása mellett hozhat eredményt. Svájcban, Spanyolországban, Ausztriában és Franciaországban az új rákgyógyszerek alkalmazása átlagon felüli, ugyanakkor az Egyesült Királyságban és Lengyelországban elmarad az átlagostól. A betegek várakozási idejének vizsgálata kimutatta, hogy egyes országokban több mint egy évvel hosszabb ideig kell várakozni az új medicinákra, mint más országokban. A daganatos betegségek túlélési arányára vonatkozó Eurocare adatok jelentős különbségeket mutatnak ki az európai országok statisztikái között. A túlélést meghatározó számos tényező közé tartozik nagy valószínűséggel az innovatív terápiákhoz való hozzájutás is. A G10 Országok Magas szintű Gyógyszerészeti Fórumának Munkacsoportja rámutatott a betegek, a finanszírozók és az ipar által támasztott igények egyensúlyát megteremtő európai szintű dialógus fontosságára. Az országok költségvisszafogó stratégiáinak nem célja a térségen kívüli hatás elérése, és az elérhető áraknak a különböző országok szintjén a differenciálás lehetőségét kell hordozniuk. Dialógus, nyitottság és rugalmas intézkedések szükségesek a finanszírozásra vonatkozó döntéshozatalban. A Magas szintű Gyógyszerészeti Fórumon ennek jegyében született megállapodás az innováció jellemzőinek meglehetősen széles köréről. (ZLL) Forrás: CUENI,T.B: Can Europe afford innovation? Eurohealth, 2008,14,2, 8-10. 2008-10-13 11:56:13

20


Egészségügyi statisztika NHS Comparators – összehasonlító egészségügyi adatok Az NHS Comparators adatbázist szeptember és október folyamán frissíti az NHS Information Centre és az NHS Connecting for Health. Az NHS Comparators a Secondary Uses Service program részeként jött létre, amely anonim betegadatokat tartalmaz a közvetlen betegellátáson kívül eső célok szolgálatára, mint egészségügyi tervezés, szolgáltatás vásárlás, népegészségügy, benchmarking, teljesítmény javítás, orvostudományi kutatás, országos szakmapolitikai fejlesztés. Az adatbázis lehetővé teszi az ellátásszervezők, praxis menedzserek és más egészségügyi szakemberek számára, hogy pontos képet nyerjenek szolgáltatásaikról és beutalási mintáiról más praxisokkal összehasonlításban. Szeptembertől új információk és fejlesztések révén az NHS ellátásszervezők képesek szervezet szerint keresni a rendszerben, összehasonlítani receptfelírási adatokat, és praxis szerint megtekinteni a különböző korprofilokat. A felhasználók testre szabhatják a megjelenített információt egy személyre szabott információs műszerfal segítségével. Ezt követően októberben összehasonlító adatok jelennek meg a következőkről: átlagos kórházi tartózkodási idő, az első járóbeteg előjegyzéskor elbocsátott betegek százaléka, kórházi tartózkodás költségei, jelentett versus várható prevalencia adatok a Quality And Outcomes Framework terén (minőséget jutalmazó háziorvosi fizetési rendszer), jelentett versus várható mentális egészségügyi összehasonlító adatok. Az NHS Comparators 140 indikátort és adathalmazt tartalmaz a főbb betegségekről és a GP praxisok járóbeteg beutalásairól könnyen hozzáférhető formátumban. Az adatokat elemzők, klinikusok és menedzserek felhasználhatják a háziorvosok, a háziorvosi trösztök és egyéb intézmények teljesítményének vizsgálatára. Az összehasonlító adatok végeredményben információval szolgálnak az ellátók számára, hogy szélesebb képet nyerjenek az általuk nyújtott ellátásról. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/122581.php 2008-09-30 14:30:50

21


Egészségügyi Világszervezet Az Egészséges Városok éves WHO-találkozója, 2008. október 15-18., Zágráb A konferencia az “Egészséges Városok” európai mozgalom 20 éves múltjának fontos állomásaként figyelemfelkeltő fórumot rendez a jövőre vonatkozó elképzelések, tervek felvázolására és megvitatására. A találkozó lehetőséget teremt az eredmények széles körben való megosztására, új ismeretek szerzésére és szakmai kapcsolatok kialakítására. A konferencia célkitűzései a következők: ` az egészség vonatkozásában helyi és városi szinten folytatott akciók jelentőségének ismertetése és az egészséget és a jólétet városi környezetben meghatározó tényezők bemutatása, ` a városok vezetői által az egészség és a fenntartható fejlesztés érdekében betöltött szerepkör áttekintése helyi szinten és globálisan, ` a városi környezetben jelentkező egészségügyi prioritások megvitatása, ` a jövőre vonatkozó célkitűzések és előrejelzések megfogalmazása és a politikai elkötelezettség és a szolidaritás megerősítése. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/healthy-cities/city/20081007_1 2008-10-08 15:57:32

Az Egészségügyi Hálózat Régióinak 16. éves konferenciája, Várna, 2008. október 13-14. Az Egészségügyi Hálózat Régiói (RHN) elnevezésű szervezet minden évben konferenciát rendez valamely, az európai egészségügyi helyzet javítását szolgáló aktuális témában. Az idei kérdéskör az egészség és a környezet összefüggéseit fogja át. Az összejövetel célja, hogy összegyűjtse az európai régiók ilyen vonatkozású kutatási eredményeit, és előkészítse ezeket a WHO 2009-ben tartandó, Környezettel és Egészséggel foglalkozó Európai Miniszteriális Konferenciájára. Európában a HEALTH21 előrejelzései, az Európai Unió Lisszaboni Stratégiája és az Európai Unió finn elnökségének „Egészség minden szakmapolitikában” elnevezésű iniciatívája (HiAP) újra és újra rávilágít arra, hogy az egészségnek az emberi jogok között kell szerepelnie, és hogy az egyenlőség, a szolidaritás és a részvétel közös értéket kell, hogy képezzen Európában. A HiAP fogalom az egészség és a jólét kérdésével is foglalkozik, összefüggést mutat ki az emberi és a szociális jogok között, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy az egészség nemcsak az egészségügyi szektor, hanem minden más szektor számára is fontos tényező. Valójában számottevő evidencia áll rendelkezésre arra nézve, hogy más szektorok irányelvei is jelentős befolyást gyakorolhatnak az egészségre, az egészség pedig jelentős kihatással van a gazdasági fejlődés terén megoldandó célokra. Ezeknek az összefüggéseknek a fontosságát az RHN által legutóbb folytatott tevékenység –a regionális egészség és jólét 10 tézisének kidolgozása - is alátámasztja, melyet az RHN a WHO Egészséggel és Jóléttel foglalkozó Európai Miniszteriális Konferenciájára állított össze. 22


A HiAP megközelítés lényege a lakosság egészségi állapota és az egészséget determináló tényezők kapcsolata, valamint a figyelem ráirányítása a szabályozás szerepére a politikai döntéshozatalban, minden – európai, országos, regionális és helyi – szinten. A HiAP-nak ez a két aspektusa ráirányítja a figyelmet arra, hogy az egészséget érintő egyéni körülményeken és választási lehetőségeken túllépve lehetséges csak megfigyelni a népegészségügyi irányelvek által gyakorolt hatást. A HiAP megközelítés szoros összefüggésben áll a WHO „Egészséget mindenkinek” programja keretében kidolgozott „egészséges lakosságpolitika” és „szektorközi akció az egészségért” fogalmakkal is. A konferencia célkitűzése az „egészség minden szakmapolitikában” megközelítés felsőbb perspektívából való áttekintése a következők szerint: ` szektorközi és interminiszteriális együttműködés (az egészség és a környezet kapcsolatának vizsgálatakor), ` a döntéshozatal koordinálása különböző szinteken – a nemzetek feletti/nemzetközi szinttől a regionális szintig (különös tekintettel a környezetvédelmi és a szállítmányozási irányelvekre), ` az egészségre gyakorolt hatást értékelő tanulmányok eredményeinek felhasználása a stratégiák és irányelvek értékelésére. Minthogy a konferencia célja az európai régiókban rendelkezésre álló evidencián alapuló ismeretanyag bővítése, a találkozóhoz fűzött remények szerint a résztvevők a tapasztalatcsere után a lehetőségek mélyrehatóbb ismeretében és új ismeretekkel gazdagodva térnek vissza régiójukba. (ZLL) http://www.euro.who.int/RHN/NewsEvents/20080917_1 2008-10-03 10:25:25

WHO: Városi kártevők jelentősége a közegészségügyben - Könyvismertetés A 20. század második felében és a 21. század kezdetén fontos változásoknak lehettünk tanúi az ökológia, a klíma és az emberi viselkedés területén. Mindezen változások kedveztek a városi kártevők elszaporodásában. Napjaink kártevők-okozta járványai például a Nyugat-nílusi láz az Egyesült Államokban, és a Lyme-kór Európában és Észak-Amerikában. Ezen esetekből levonható tanulság, hogy figyelni, ellenőrizni és meg kell érteni ezen betegségek terjedését. Hasonló veszélyt hordoz magában a modern távolsági közlekedés általánossá válása, ahogy ez például napjainkban a SARS-al kapcsolatban is megfigyelhető. A betegséget hordozó személy még azelőtt elutazhat egy másik kontinensre, mint ahogy a betegsége tünetei jelentkeznének. A távolsági közlekedés nemcsak a betegségek elterjedésében játszik nagy szerepet, hanem a betegséget terjesztő kártevők nagy távolságokra való eljutásában is. A városfejlesztőknek most szembe kell nézniük a városburjánzás drámai felgyorsulásával is, a külvárosok egyre inkább természetes környezetévé válnak az atkáknak, rágcsálóknak és más kártevőknek. Mindemellett sok városmenedzser tévesen feltételezi azt, hogy a kártevők okozta betegségek már csak a múlt részei. Minden változás újabb és újabb elemzéseket tesz időszerűvé napjaink városi kártevőinek egészségre való közvetlen és közvetett hatásairól. Elemzések segíthetnek azon stratégiák kidolgozásában, melyek

23


szerepet játszanak a rizikók ellenőrzésében és csökkentésében. Ezen túlmenően a járványok elleni való védekezésnek gazdasági vonatkozásai is vannak. A WHO Környezet-Egészségügyi Európai Központja (European Centre for Environment and Health) nemzetközi szakértőket kért fel, hogy a tények összegyűjtésével irányelvek létrehozásához nyújtsanak segítséget. A szakértők jelentéseikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes kártevők közegészségügyre való hatásai beazonosíthatóak, felismerhetőek legyenek, továbbá támpontot adnak az ártalmak megelőzéséhez, kontrollálásához. E könyv azokat az eredményeket, következtetéseket mutatja be, melyek hasznos segítséget nyújthatnak a döntéshozásban. (V.D.) Forrás: http://www.euro.who.int/document/e91435.pdf 2008-10-07 13:57:27

24

No title

Recommend Documents